GŐBEL ORSOLYA

d Pd

Önmagunkban
elmélyülten
KLAUS W. VOPEL

ötlete alapján

L: Vlfarm
f„ attan
GŐBEL ORSOLYA
• •

Ö nm agunkban
elm élyülten
Stresszcsökkentő, önértéknövelő,
integrációt elősegítő fantáziajátékok
óvodások és iskolások számára

K LAUS W . VO PEL
ö tlete alapján

L’Harmattan Kiadó - Könyvpont Kiadó

Budapest, 2014
 A borítón Frizzi Blanka rajza látható, köszönjük.
A piktogramokat Szilágyi Csilla készítette, köszönet érte.

Második, bővített, átdolgozott kiadás

© L’Harmattan Kiadó, 2014
© Dr. Gőbel Orsolya, 2014

ISBN 978-963-236-905-1

A kiadásért felel Gyenes Ádám

A sorozat kötetei megrendelhetők, illetve kedvezménnyel megvásárolhatók:
L’Harmattan Könyvesbolt Párbeszéd Könyvesbolt
1053 Budapest, Kossuth L. u. 14-16. 1085 Budapest, Horánszky utca 20.
Tel.: 267-5979 www.konyveslap.hu
harmattan@harmattan.hu
www.harmattan.hu
Köszönetnyilvánítás
Mindenekelőtt hálásan gondolok vissza azokra a gyermekekre, lányokra és
fiúkra, akik a képzeletjátékok után megajándékoztak minket belső élményeikkel,
csodálatos rajzaikkal. Az ő alkotásaikat láthatják a kötetekben.
Köszönöm a csepeli Gyermeksziget óvoda óvónőinek, hogy m egtehettük az
első lépéseket a játékok kipróbálásával, és láthattuk, hogyan érdemes átalakí­
tani, adaptálni azokat, hogy „jól működjenek” óvodai csoportban. Köszönöm
mindannyiuknak a sok-sok szakmai segítséget.

Meleg szeretettel köszönöm meg M árk Zsuzsának, hogy a játé­

kokból igazi varázspalotát „épített fel” a gyerekekkel. Értőn,
tapintattal, szeretettel használja a játékokat immár több óvo­
dai generáción át szakmai tapasztalataival sokat gazdagodott
a módszertani repertoár.

Köszönet az SZPT-tanfolyam egyre bővülő hallgatói, játszó tábo­

rának, akik az évek során megosztották tapasztalataikat velünk,
és bővítették rajzgyűjteményünket, melyből válogathattunk. Köszö­
nöm Nagy Zoltánné, Magdi csoportjának, hogy a legnagyobb termé­
szetességgel elnevezték ezeket a játékokat „Varázsjátékoknak”, nekik
köszönhető a főcím.

Köszönet illet mindenkit (és sokan vannak), akik kitartóan biztattak a

kötetek megjelentetésére, azok állandó „frissítésére”.

Végül, de nem utolsó sorban végtelen hálával tartozom a családom­

nak, különösen András fiunknak, aki idejét, erejét, tudását ajándé­
kozva támogatott ebben a hosszú munkában.

3
Tartalomjegyzék

Köszönetnyilvánítás 3 6 éves kortól 52

Tartalomjegyzék 4
Elméleti bevezető 5 Belső utakon 53
Levél a Szülőknek 13 16. A fal 54
Varázsjátékok az óvodai m inden­ 17. Varázskulcs 55
napokban 15 18. Homokóra 56
Stressz nélkül 22 19. Fújd el a félelmet! 57
Bevezető a kötet játékaihoz 30 20. A világűrben 58
Jelmagyarázat 33 21. Megváltozhatsz 59
22. Lift 60
4 éves kortól 34 23. Vízesés 61
24. Átváltozás 62
1. Virág 35 Lélekerősítő játékok 63
2. Magas hegyek 36 25. Belső fény 64
3. Magocska 37 26. Szeretve lenni 1. 65
4. Növekedő fa 38 27. Szeretve lenni 2. 66
28. Csendes tó 67
5 éves kortól 39 29. Fénymeditáció 68
30. A nyugalom felhője 69
5. Szerencse és türelem 40 31. Varázshely 70
6. A folyó 41 32. A te különleges helyed 71
7. A nyíl 42 33. Idősebbnek lenni 72
8 .Szobor 43 Iskolába készülőknek 73
9. Lecsendesülés 44 34. Tanulás 74
Mozgásmeditációk 45 35. Félelem az ismeretlentől 75
10. Virágmeditáció 46 36. Mindenki követ el hibákat 76
11. Séta a természetben 47 37. Gondűzés 77
12. Tűzgyújtás 48 Életöröm-játékok 78
13. Hold-anya kútja 49 38. Erőgyűjtés 79
14. Virágcsokor 50 39. A kedvenc szín 80
15. Sziklakért 51 40. Hídépítés 81
4L Világítótorony 82
42. Tükörszoba 83
43. Szeresd magad! 84
44. Az öröm 85

4
Elméleti bevezető
Gőbel Orsolya

1. Az óvodáskor
A szimbolikus játékok kialakulásának időszaka
Az utánzásból kialakuló szimbolikus vagy „mintha-játékok” különleges helyet
foglalnak el az óvodáskori játékformák között, m ert egyéni m intázatuk van,
önformáló és -alakító erejűek. Legintenzívebben a fantázia kialakulásának idő­
szakától (18-24 hónapos kor után) a valóságba „két lábbal” megérkezésig (8-11
éves kor között) hatnak a gyermeki személyiségre, gondolkodásra, a megismerő
rendszer fejlődésére.
A szimbolikus játékok kialakulásának folyamatát Piaget „A játék szüle­
tése” és „A játék osztályozása és fejlődése a beszéd megjelenésétől” (2004) című
tanulmányai alapján ismertetem. Külön fejezetben foglalkozom a képzelettel,
a piaget-i koncepción túlmutatva, majd az elméleti bevezető harmadik fejezeté­
ben megvizsgálom a grafikus nyelvezet óvodáskori megjelenését és hatását.

A szimbolikus játék kialakulása

Az érzékszervi-mozgásos szakaszban (0 és 2 éves kor között) a gyermek funkcio­
nális játékokat játszik, melyekben a játék tárgya egy új, kialakulóban lévő
cselekvés ismétlése, gyakorlása. A gyermek a felnőttekkel való érintkezés külön­
féle feldolgozásaiból nyeri játékának motívumait. Megjelennek olyan belső
sémák, melyek lehetővé teszik a képzeletalkotás irányába történő fejlődést,
a szimbolikus játékok megjelenését. Kialakulnak a szimbolikus sémák, melyek
átmenetet képeznek a gyakorlójáték és a szimbolikus játék között: saját cselekvé­
sek szimbolikus gyakorlása, cselekvések megismétlése a gyermeknek magának
és másoknak nyújtandó látvány kedvéért. A gyermek csak a saját viselkedésre
vonatkozó sémákat használja fel, ezeket a cselekvéseket nem képes másoknak
tulajdonítani, sem más tárgyakra kivetíteni.

A szimbolikus játékok első szakasza

Ez a szakasz (másfél éves kortól 4 éves korig) a szimbolikus kombinációk meg­
jelenésével és kivetítésével kezdődik. A gyermek egyrészt a megszokott sémát
másnak, illetve m aguknak a dolgoknak tulajdonítja, leválasztva az érzékszervi-
mozgásos gyakorlástól, és független képzetként vetíti ki, másrészt az utánzott

5
mintából kialakult sémákat használja. Másoktól ellesett mozdulatokat játszik
el, utánoz, és az utánzást megfelelő tárgyak közvetítésével végzi. Az alkalma­
zott tárgyak szimbólumhordozóként jelennek meg, az ábrázolt gesztus a szim­
bolizált dolgot jeleníti meg. A tárgyak döntik el, milyen szerepet ölt magára a
gyermek- A későbbiekben m ár a gyermek maga határozza meg a szerepét, s a
szerepnek megfelelően használja fel környezete tárgyait, és az annak megfelelő
jelentéssel ruházza fel azokat. Egy másik lehetőség, hogy a gyermek teljes mér­
tékben más személyekkel, dolgokkal azonosítja magát. Nem elégszik meg azzal,
hogy úgy másoljon, hogy közben önmaga maradjon, képzeletben valamivé válik.
A játékhoz fiktív társakat választ, melyek az „én” jóindulatú hallgatóiként,
tükreként működnek. M indez lehetővé teszi a valóság átformálását, és lehetővé
teszi az „én” számára, hogy elégtételt vegyen a valóságon. A feszültséget felszá­
moló játékszituációk a kínos, feszült percek, kellemetlen helyzetek újraátélése
során elősegítik azt, hogy a helyzetről leválhasson a gyermek számára negatív
élménytartalom. A gyermek e helyzetet úgy asszimilálja, hogy más viselkedés-
formába ülteti át, így megszabadítja az „én”-t az akkomodáció kényszerétől.
A gyermek a valóságot megismétli, de közben pontosan vagy akár túlzott
formában előre jelzi cselekvésének, engedetlenségének vagy meggondolat­
lanságának következményeit, melyek a parancs vagy tanács elutasítása esetén
bekövetkeznének, de m indezt egy képzeletbeli társnak tulajdonított rekonstruk­
cióként teszi.

A szimbolikus játékok második szakasza

4 és 7 éves kor között m ár megjelenik a „rendezett szimbolikus kombinációk”
szakasza. Megkezdődik a kollektív szimbólumalkotás, ami együtt jár a szerepek
elkülönülésével és egymáshoz igazodásával (a szerepek differenciálódnak és ki­
egészítik egymást). M egindul az a folyamat, mely a valóság objektív utánzására
irányuló átalakuláshoz vezet.

A szimbolikus játékok harmadik szakasza

7 és 12 éves kor között a szimbólum egyre jobban közelít a valósághoz,
és az ahhoz való alkalmazkodást elősegítő képpé válik.

2. A képzelet szervezőereje óvodáskorban

A képzelet szerepe a megismerésben
A képzelet, a fantázia kifejezés a görög phantasma szóból származik, jelentése:
jelenség, kép. A magyar nyelvben a szó egyszerre jelenti az alkotó képzelőerőt,
valami előre elképzelését, valam int az álmodozást, a szabadjára engedett képze­
letet, a képzelődést mint cselekedetet és annak termékét.

6
 A fantázia az a képesség, amely a képzettartalmak újraképzését, az emlékek
megváltoztatását és ezek egymással való összekapcsolását teszi lehetővé (Böször­
ményi, Brunecker, 1979). A képzelet sajátja egy bizonyos fokú belső autonómia,
bázisát az ún. rejtett tudás adja, de a bővülő ismeretek egyre átjárhatóbbá teszik
(Pylyshyn, 1984/1990). A képzelet két alapformáját különböztetjük meg: (1)
a reproduktív képzeletet, melynek során a személy saját tapasztalásait újraéli,
vagy mások tapasztalatai és a hallott, látott információk alapján újraépíti, repro­
dukálja azt. Az óvodáskor kezdetén ez a képzeleti forma aktivizálódik, melynek
legfőbb „táptalaja” a mese. (2) Produktív, alkotó, teremtő képzeletet, amelynek
segítségével újat, eredetit, alkotó többlettel rendelkezőt lehet teremteni. A gyer­
mekkori fejlődésben a valóság mélyebb megismerésével, a gondolati műveletek
és a tapasztalati sémák gyarapodásával a teremtő képzelet is megindul (Kiss,
1992), s meg- jelenik az önálló meseszövésben, a rajzban, a játékban, a kreatív
mozgásban.
A fantáziának kettős funkciója van (Merian, 1969): (1) az alkotó fantázia
segíti a reális gondolkodást abban, hogy a cselekvéseket előkészítse, úgy, hogy
a lehetőségeket előre vetíti. Amikor a valóság m ár nehezen elviselhető, m ert nem
kínál objektív megoldási lehetőségeket, akkor a (2) fantázia mágikus, vágytelje­
sítő formája kerül előtérbe. Ez a fantázia ősibb formája. Ezáltal válik lehetségessé
a világ átrendezése szubjektív-affektív igények szerint. A képzelet kialakulásá­
hoz az én bizonyos szintű fejlettsége szükséges. Bettelheim (1985) úgy fogalmaz,
hogy az „én”-nek a „földön” kell járnia ahhoz, hogy a fantázia működni tudjon,
azaz meg kell tudnia - legalább részben - különböztetni a valóságot a „képzelet
alkotta valóságtól”. A képzelet az észlelésre és az emlékezetre épül, azokra
a szenzomotoros sémákra (Piaget, 2007), melyek a cselekvésben enaktív módon
reprezentálódnak (Bruner, 1975). Funkcionális egységben működik az észle­
léssel, a gondolkodással, az emlékezettel és energiabázisaival: az érzelmekkel
és a figyelmi kapacitással.

Az észlelés, a mozgás és a képzelet összefüggései idegélettani

és kognitív szempontok alapján
Atkinson (2005) idézi Finke (1985), Roland, valamint Friberg (1985) vizsgálatait,
akik azt támasztották alá kutatási eredményeikkel, hogy a képzelet ugyanolyan
idegrendszeri folyamatokat és reprezentációkat érint, m int az észlelés. Kosslyn
(1987/1990) agyi képalkotó eljárások alkalmazásával kimutatta, hogy a képzeleti
munka során ugyanazok az agyi területek kerülnek ingerületbe, mint a tényleges
észleléskor.

A mozgás és a fantázia összekapcsolódása

A mozgásfantázia: a mozgások megjelenítésének pszichikus képessége, mely ki-
nesztetikus tapasztalatokra épül, s melynek segítségével kialakítható, fejleszthető

7
a dinamikus testséma (Székácsné, 1979). A mozgásfantázia fejlődése szempontjá­
ból döntő a mozgás és a ritmus. Kokas Klára (1992) a zenével és a zenében, a gyer­
mekek gazdag fantáziájának „megszólításával” belső mozgásképek kialakítását
segíti elő, melyek először képzeletben, majd a valóságban is megelevenedhetnek.
Számára a külső m ozdulat egyenértékű azzal a belső (képi) mozgásélménnyel,
am it a „zene a gyermek lelkében életre kelt”.
Jean Ayres (1984) többször hangsúlyozza, hogy a mozgás, a megismerés
és a fantázia egységben m űködik. Kiemeli, hogy a fantázia korlátozása a testi­
lelki egyensúly megbillenését idézheti elő, ugyanúgy, mint a tényleges egyen­
súlyvesztés esetén. A fantáziaműködés szoros kapcsolatban áll a vesztibuláris
rendszerrel. Az Ayres által is használt vesztibuláris ingerléses játékok „kiváló
lehetőséget teremtenek ahhoz, hogy a gyermek belső erőforrásainak mozgó­
sításával újra meg- teremthesse az elveszített egységet a kogníció, a mozgás
és a fantázia között” (Szvatkó és Varga, 1993). Kiss (2002) kiemeli, hogy a terápiás
térben végzett konkrét mozgások elősegítik a szimbolikus mozgást a képzelet
világában. A korábbi fejtegetéseink nyomán természetesnek látszik, hogy a kép­
zeleti mozgás visszahat a konkrét mozgások minőségi jellemzőire.
Nagyon sok tapasztalat és leírás szól arról, hogy az előzetes képzeleti
gyakorlás, a mentális tréning nagyban képes javítani a mozgásteljesítményt
(pl. Richardson, 1967; idézi Bernáth és Révész, 1998). Waterland (idézi Nagy,
1978) bizonyos készségeket gyakoroltatott fizikailag, illetve szellemileg egy-egy
csoporttal. Eredményeinek ismertetése azt hangsúlyozza, hogy a képzeleti torna
a mozdulatokat gördülékenyebbé, pontosabbá, eredményesebbé tette. A kutatók
úgy találták, hogy abban az esetben, ha a szenzoros teljesítmény részaránya nagy
a megtanulandó készségben, akkor a mentális tréning hatásos lesz. Az olyan
készségekben, ahol a mozgás szerepe domináns, ott csekélyebb a hatása a szel­
lemi tréningnek. Az izommozgások pontosabbá válásához azonban a képzeleti
gyakorlás nagymértékben képes hozzájárulni.
A mozgásnak döntő hatása van a valóság és a fantáziavilág szétválasztásá­
ban. A tényleges mozgás m indig térhez és időhöz kötötten jelenik meg, szembesít
a valósággal, a gravitáció következményeivel, a mozgásképességekkel, a „mozgás-
tudással”. Alapja a fizikai és szociális térben való tájékozottságnak, az értelmi
fejlődésnek.
Óvodáskorban a képzelet nemcsak a téri koordináta-rendszer kialakulását
segíti, hanem nagy mértékben hat az időészlelésre is. Az idői koordináta-rendszer
hiátusait a képzelet tölti ki. Salamon (2003) kutatásai szerint a gyermekek
a konkrét térben lejátszódó és a belső világukban élményként kódolt eseményeket
m int emlékképeket négy-öt éves koruktól kezdik valamilyen globálisan felfogott
időfolyamba rendezni. Öt-hat éves korban már kialakulnak a főbb tájékozódási
pontok: a hétköznapok és a vasárnapok, az ünnepnapok ritmusa, egymásutáni­
sága, az évszakok megélése, a születésnapok megünneplése, ami folytonosságot

8
sejtet. Ez a folytonosságélmény a képzelet segítségével épül fel abban a ritmusban,
amelyet a gyermek saját belső világában és a külvilág „nagy lüktetéseiben” tapasz­
tal meg.
Az emlékezet organizációjában a képzelet egyrészt a rejtett információk
elérésének eszközeként használható, másrészt a mentális szimulációk létrehozá­
sában hasznosítható (Kosslyn, 1987/1990). A képzelet a tanulás során javíthatja
az emlékezést, ha a szóban forgó dolgot, tárgyat, helyzetet az elképzelttel szi­
muláljuk. A gyermek emlékképei és képzetei - csakúgy, mint gondolkodása -
szinkretikus jellegűek, kezdetben érzelmi, később értelmi hangsúllyal, ami által
a képek egyre valósághűbbekké, tagoltabbakká és strukturáltabbakká válnak,
habár még sokszor keveredhetnek a „képzeleti valósággal”.
A gyermekekkel való foglalkozás mindennapi tapasztalatában köszön vissza
Bower (1981/1992) vizsgálatsorozatának eredménye, amely szerint a gyermekek
és a felnőttek is jobban emlékeznek valamire akkor, amikor ugyanolyan hangu­
latban vannak, mint az anyag megtanulásakor. A segítő, empátiás viselkedés lét-
fontosságú alapja az „emelkedett lelkiállapot”. Könnyebben segítenek a gyerme­
kek, ha jó hangulatban vannak, ha társas kapcsolataik, érzelmeik kiegyensú­
lyozottak, tudásukkal megerősítettek.

A képzelet és a valóság különválása

Fónagy és Target (1998) elgondolása szerint a kisgyermekek a képzeletet, az
érzéseket és a valóságot kezdetben ugyanannak élik meg (a pszichés ekvivalen­
cia kora). Később a gondolkodás „mintha-szintjén” a képzeleti valóságot m ár
megkülönböztetik a külső valóságtól. 4-5 éves kor körül e két mód (a pszichés
ekvivalencia és a mintha-mód) integrálódik, és létrejön a lelki valóság reflek-
tív vagy mentalizációs képessége. Tapasztalásainak feldolgozásában ez egy új
megközelítés a gyermek számára, melyben megélheti, hogy a reprezentációk
változhatnak, mivel különböző perspektívákon alapulnak.
A jelenségről m ár Mérei (2003:238.) is beszámol, ő ezt szimultán kettős tudat­
nak nevezi, ami működésbe lép, ha a gyermek vagy a felnőtt világában megje­
lenik valami, ami igaznak és lehetségesnek vélhető, a konvencionálisán elfoga­
dott tényeken túl van, s arra szolgál, hogy a lélekben fenntartsa a lehetséges és a
lehetetlen között húzott határvonalat. Ebben az egyensúlyra törekvő helyzetben
tudja a gyermek megóvni a kettő különbségét.
A fantázia vagy a képzelet a kisgyermekkorban meglehetősen szabadon
átjárja mind a külső, objektív valóságot, mind a belső, szubjektív világot. Ilyen
értelemben van nagy hatása a pszichés struktúra szerveződésére.

A képzelet jellemzői
Az alábbiakban a képzelet öt olyan jellemzőjét, sajátosságát foglalom össze,
melyek lehetővé teszik a pszichés rendszer formálódását, átalakulását.

9
A képzelet: a „képesség” és a „képtelenség” forrása, képességalakító erő
Az óvodáskorú gyermek képekben gondolkodik, pontosabban élményképekben.
Képek nélkül „nem képes” egy-egy tevékenységet végrehajtani, a maga sor­
rendiségében végigvinni. „Képtelen” rá. A gyermekek a fejlődés során „képessé”
válnak arra, hogy részképességeiket összerendezzék, „teljes képpé” szervezzék.
A képességeket mozgásba hozza a képzelet, mely modalitásában leggyakrabban
vizuális, de sok gyermeknél előtérbe kerül az auditív vagy a kinesztetikus forma.
Ők a vezető modalitásukból építik fel saját belső képüket. Az emlékképekké váló
belső képek az agyban nagyon hasonlóan tárolódnak, mint a háromdimenziós
vagy a négydimenziós felvételek (Penfield, 1952; aki még a videomagnó-hason­
latot használta).
A fantázia segítségével kialakuló belső kép a már meglévő emlékképeket
„kinyitja”, s ezáltal módosíthatja azok energiatöltéseit, a negatív vagy kellemet­
len töltést átformálhatja, úgyszólván begyógyítja evvel az új energiával. Egyszer­
smind az emlékképek irányulását a valósághoz jobban közelíti.

A képzelet: erő
A képzelet energiabázis, melyből vektorszerű erő keletkezik, ami lentről felfelé
hat, a több és a jobb irányába (Israel, 1996). Ez a tendencia lehetővé tesz egy belső
azonos irányú mozgást, amely szimbolizálja az önalkotás folyamatát is. A fantá­
zia a szubjektív, belső világ megjelenítése, kreatív erő. Önálló léttel és logikával
rendelkezik. A képzelet újrateremtő erő, a teremtést befejező erő. „A képzelő­
erő által válhat az ember környezetének teremtőjévé, és vállalhat részfelelősséget
abban is, hogy saját teremtése befejeződjék [...] A vezetés és a nevelés alakítják
a képzelet irányát, hogy az ember főként kreatív vagy destruktív dolgokat kép­
zeljen el” (Menyhai, 1995). A képzelőerő növeli az önértékesség érzését, kiemel
az idői és téri koordinátákból, és átemel a tudattalanból a tudatos, a valóságos
felé. „Idomul a meglévő valósághoz, de terveket sző azok megváltoztatására”
(Carlgren, 1992). Ilyen értelemben az alkalmazkodást és a fejlődést segítő erő.

A képzelet a valóságban gyökeredzik és a jövőre orientált

A képzelet a jövőre irányul, hitet ad, reményt, az örömre való ráhangolódást teszi
lehetővé. Segít kilépni a bűntudat, a szégyen nyomasztó kereteiből (Israel, 1996).
A képzelet a valóságban gyökeredzik, de a jövőre fókuszál. A jövőre orientáltság
kifejezésének alapmondata: a „most még n em ..., de...” (PL: „Most még nem sike­
rült, de egyre ügyesebb vagy.”) A jövőre és a fejlődésre orientált biztatás Adler
alapvető nevelési szabályai közé tartozik (Brezsnyánszky, 1998).

A képzelet erősíti a pszichológiai immunrendszert

A képzelet, mint pozitív mediátor, erősíti a lelki immunrendszerünket, lélektani
immunkompetenciánkat (Lázár, 2003). A reményképesség, azénhatékonyságérzés,

10
a lelki edzettség, a koherenciaérzés kialakításának, kialakulásának segédereje,
mozgatója lehet (Oláh, 1993, 1996).
Szervezőereje a tudatos megküzdési stratégiák kialakulásának az óvodás­
korban, hiszen figyelembe veszi a realitást, s látni engedni a nehézségekre adott
válaszokat a jövőben, mintegy előkészítve a fizikai, lelki és szellemi struktúrákat
a megvalósításra.

A képzelet mindig mozgáshoz kötött, kreatív

A képzelet, mint a képességek alapja, mozgásba lendíti, mozgásba hozza azo­
kat. Cselekvéshez, mozgáshoz kötött. Megjelenhet az ideomotoros mozgásban
és a tényleges cselekvésben, tevékenységekben. A fantáziában külső inger nélkül
elevenedik meg az adott érzet (vizuális, auditív, szag, íz, taktilis, kinesztetikus),
mely „valóságos”, s gazdagítja, finomítja, kiegészíti, sűríti az érzékelésen, mozgá­
son alapuló észlelést (Cole és Cole, 2006). Segítséget adnak ezek az érzetek a kog­
nitív struktúra gyenge láncszemeinek megerősítéséhez. Elsősorban előkészítő
szerepük van, amennyiben érzelmileg befogadóvá, kreatívvá teszik a gyerme­
ket a mozgás, a játék, a mese átélésére. A képzeletben végzett mozgás, cselekvés
a többszöri végiggondolással, a belső látással egyre pontosabbá válik, konfron­
tálódik a valóság törvényszerűségeivel, s hatására egyre tökéletesebben kivite­
lezett cselekvés jelenik meg. Mindezen mozgások közben az idegrendszer adott
régiójának neuronhálózata erősödik meg, járatódik be, s akár a képzeletben,
akár a ténylegesen elvégzett mozgás felismerésében, irányításában, kivitelezésé­
ben döntő szerepet játszik.
A fantázia örök - dinamikájával - maga a mozgás s egyfajta belső kötelék
a belső világhoz. A képzelet gyakorló felületet adhat minden gondolat és képes­
ség kidolgozásához.

3. A grafikus nyelv jelentősége az óvodáskorban

A rajz Piaget koncepciójában átmenet a mintha-játék és a belső szemléleti kép
kialakulása között. Piaget (1966/2002) a Luquet (1913) által leírt rajzfejlődési
stádiumokat idézi, melyben a véletlen realizmus (2-3 év) firka-periódusát a hiá­
nyos realizmus (3-5 év) szintézisre való képtelenséget mutató rajzi kifejezése,
az intellektuális realizmus (5-8 év), majd a szemléleti realizmus követi (9-13
év), melyben a tárgyak m ár átfogó elrendezésben, méretarányosan jelennek meg.
Az óvodáskorra a hiányos és az intellektuális realizmus szakasza jellemző.
Nagy László (1905/1995) szerint a gyermekrajz „elsősorban nyelv és nem m ű­
vészet. A gyermek, amit látott, hallott, gondolt, elmondja, elbeszéli rajzaiban,
am int azt látta, hallotta, gondolta.” (I. m. 64.) Az óvodáskorú gyermek rajzaiban
kimunkál egy grafikus nyelvezetet, amelyben érzelmeit képi átfordításként hűen

11
kifejezi (Gerő, 2003). Az átfordítás a szemléletes gondolkodásban mindig vizuális
tartalmakkal történik.
Az óvodáskor elején (3 -4 év) a motoros kontroll érése lehetővé teszi a formák
kialakítását, amiket a gyermekek általánosítva rajzolnak le, információközlő cél­
lal. 4-5 évesen a szünesztézia korában (amikor pl. a színek hangokká válnak,
a hangok színekké, mozgássá alakulnak át) a rajzok élményrajzokká válnak,
a szubjektív élmények, a szóban elmondhatatlan érzelmek, gondolatok kife­
jezőjévé. Az ábrázolás ideovizuális, azaz képzeletvezérelt (Luquet, 1913; idézi
Feuer, 2000), belső képekből épül fel. Ötéves korban a fantáziaképek világában
a gyermek az ábrázolásba, a rajzba már belelátja az egész kigondolt történetet,
annak minden részletével. A forma, a dinamika, a ritmus, a színek és az ará­
nyok határozzák meg a rajzkészítést, de legfőképpen az, hogy a gyermek hogyan
látja, hogyan éli meg a körülötte lévő világot. Olyannak ábrázolja azt, amilyen­
nek mágikus szemléletével elképzeli. A rajzolás ebben az időszakban önjutal­
mazó aktivitás, az alkotófolyamat tele van pozitív feszültséggel, amit egy spon­
tán kialakuló koncentrált állapot jellemez. Mindez egyben lehetőséget teremt,
felületet ad az öngyógyító folyamatok számára. Az élmények feldolgozási vágya
hajtja a gyermeket. Úgy véli, amit a képzeletében lefuttat, az maga lehet a valóság.
A gyermekek általában gyors tempóban készülnek el a rajzzal, és kezdetben
keveset törődnek a kompozícióval. Alapvető azonban a szimmetria, az egyenle­
tesség, az ismétlődés és a ritmus.

12
Levél a Szülőknek

A könyv, amelyet az Olvasó a kezében tart, különleges képzeletjátékok gyűjtemé­

nye, amiből egy-egy csendes délutánon, estén együtt játszhatnak a gyermekeik­
kel. Ha nincs nagy korkülönbség a testvérek között, lehet velük együtt is játszani,
különleges, együttes élményt ad mindenkinek. Mindazonáltal a korosztályi
ajánlásokat minden játéknál érdemes figyelembe venni. Akkor bontakozik ki
a játék és benne a képzelet, ha csend, nyugalom van a „térben” (szobában, kert­
ben. ..), ahol vannak. A gyermekek vegyenek fel olyan testhelyzetet, amelyben
kényelmesen elpihenhetnek, vagy akár mozoghatnak is. Ne felejtsük el, egy gyer­
mek, ha teljesen nyugodt, akkor is mozog - és ez így természetes!
Ha elolvassák a játék célját, az is adhat támpontot a játékválasztáshoz, vagy
kezdetben engedjék meg maguknak, hogy az Önöknek tetsző játékokat meséljék
el. A későbbiekben majd a gyermekek úgyis kérik az ismétlést.
Halkan, mesélős hangon mondják el a képzeletjáték meséjét („A játék leírása”
utáni részt), engedjék, hogy a gyermek kialakítsa saját belső képét az elhang­
zottakról. Az élménymegosztás kérdései segítenek a játék utáni beszélgetés­
ben. Érdemes egy idő után a válaszokból kiinduló, a gyermek gondolatmenetét
folytató, ahhoz kapcsolódó kérdéseket feltenni. Egy fontos szabály van: az érzé­
seknek nincs miértjük! (Pl. Miért érzed ezt?) Ha egy gyermeknek „magya­
rázkodnia” kell, akkor az érzelmi síkról az intellektuális, értelmi síkra tér át,
és elveszti a lehetőséget arra, hogy az érzelmeit saját, önmaga számára is elfo­
gadható érzelemként élje meg és használja más helyzetekben is. Csak a sajátként
átélt érzelem válik hatékony segítőjévé, megerősítőjévé az értelmi fejlődésének-
Az az általános tapasztalatunk, hogy a gyermekek szeretik lerajzolni azt,
amit átéltek. Bátorítsuk őket erre. Nem ígérjük, hogy mindenkinek a kötetben
láthatóakhoz hasonlóak lesznek a rajzai, nem is ez a fontos, sokkal inkább az,
hogy saját képei legyenek, ki tudja fejezni mindazt, ami benne megszületett.
Ha megtehetik, ne kritizálják, ne szóljanak bele a rajzolás folyamatába, engedjék,
hogy a gyermekek addig alkossanak, ameddig nekik jólesik. Ha egy kisgyermek
nagyon „ellenáll” a rajzolásnak, a legtermészetesebb módon „varázsolják bele”
a kezükbe, amit a gyermek „nem tud” lerajzolni. Még Önök is elcsodálkozhat­
nak, milyen képek születnek. (Pl. „Értem, nem tudod lerajzolni... Csukd be
a szemedet, és én most belevarázsolom a kezedbe mindazt, amit szeretnél,
és a kezed tudni fogja, hogyan rajzolja le.”)

1B
 A legtöbb kisgyermek szívesen mesél arról, hogy mi látható és mi történik
a képén. (Biztassuk őket: „Mesélj! Mi történik itt?”) Hallgassák figyelmesen,
odaadóan, ezek kitüntetett pillanatokká válnak kettejük kapcsolatában. Azt is
szívesen veszik, ha a rajzlap hátuljára le is írják mindazt, amit mondott. Ebben a
helyzetben is az az „alapszabály”, hogy elfogadjuk és megköszönjük mindazt,
amit a gyermek megoszt velünk, és nem kérünk magyarázatokat a látottakhoz.
Ebben a helyzetben ne dicsérjünk, mert az megakasztja a beszélgetés fonalát.
Lehetnek olyan pillanatok, amikor szívesen megosztanák az élményeiket
valakivel. Várjuk leveleiket, észrevételeiket, tapasztalataikat, kérdéseiket e-mail-
ben: gobelorsolya@yahoo.com.

Budapest, 2014. május

Tisztelettel: Gőbel Orsolya

14
Varázsjátékok az óvodai
mindennapokban
Gőbel Orsolya
Egyre több óvoda és iskola ad otthont a képzeletjátékokra épülő prevenciós és
terápiás módszernek, a szocioemocionális pedagógiai terápiának. A játékok
bevezetése után szisztematikus követéses vizsgálatokat kezdtem, és egy négyéves
„játék-periódus” után az óvoda minden nagycsoportosáról kitöltött ún. Óvónői
chek-list alapján 48 faktorban hasonlítottam össze egy kontrollóvoda nagycso­
portosaival érzelmi, szociális, konfliktusmegoldó készségeiket az érdeklődés és
a tanulás, valamint a tesztek összefüggéseiben (Gőbel, 2003). A statisztikai ered­
mények egyértelműen alátámasztják a képzeletjáték „fejlesztő hatását”: a gyerme­
kek nyitottabbak a felnőttekkel és társaikkal való kapcsolatukban, toleránsabbak
egymással, szívesen játszanak csoportban egymással. Bátrabban megfogalmaz­
zák kéréseiket, elfogadják a felajánlott stratégiákat a nehéz helyzetek kezelésében,
önállóan és kitartóbban keresnek megoldást a problémahelyzetben. Az indulati
megoldások helyett a beszélgetés nagyobb hangsúlyt kap. Nagyobb empátiával
rendelkeznek, barátságosabbak, a játékban megélt figyelemmel és elfogadással
könnyebben befogadják a másságot, az újat. Ilyenformán a képzeletjátékok haté­
kony terepet biztosítanak az integráció folyamatában a gyermekek számára.
A tesztek eredményei arra is rámutattak, hogy a képzeletjátékokat játszó
gyermekek verbális kifejezőkészsége magasabb szintű: a szókincs jelentősen
bővül, beszédükben ún. kidolgozott kódrendszert használnak (Bernstein, 1964),
a szóelőhívás gyorsabb (a Meixner-féle vizsgálattal mérve), a gyermekek sokféle
mondatfajtát használnak, nő a bővített mondatokban megfogalmazott narratí-
vák száma. Tapasztalatunk szerint a játékok utáni türelmes, elfogadó helyzetben
zajló, nyugodt verbális élménymegosztás, valamint olyan speciális mozgásfantá­
ziák, mint amiket pl. a légzésjátékokban „gyakorolnak” a gyermekek, nagymér­
tékben felerősítik a logopédiai foglalkozások hatékonyságát.
A gyermekek grafikus nyelvezete egyénre jellemzővé, „kifejezésgazdaggá”
válik, szín- és térhasználatuk korosztályukat meghaladó szintre emelkedik.
A gyermekek „megtanulják” a rajzba vetíteni azokat a témákat, amik őket foglal­
koztatják, esetleg bántják, és azok hatékony elaborációjára képesek.
A vizsgálat nem direkt „hozadékaként” arra is rálátásunk lett, hogy az óvó­
nők a játékban megélt élménymegosztások nyomán jobban, differenciáltabban
látják, ismerik a gyermekeket, ezáltal értőbben, toleránsabban, egyszersmind
magabiztosabban fordulnak a gyermekekhez.

15
Az óvónők a homogén korosztályú csoportokban az egész gyermekközösséggel,
vegyes korosztályú csoportokban osztottan játsszák a Varázsjátékokat, hetente
legalább két alkalommal.

Klaus VOPEL (1991) ötkötetes játékgyűjteménye képezi alapját annak a játékfo­

lyamnak, melyben az óvodások számára összesen 185 játék található. A fordítás
közben egyre inkább azt éreztem, hogy a játékok nagyon sok közös öröm forrá­
sává válhatnak. A kipróbálás után fogalmazódott meg az igény a játékok adaptá­
lására, kiegészítésére, új játékok írására, és az alkalmazásához segítséget nyújtó
módszertan kidolgozására. A módszert „Szocioemocionális Pedagógiai Terápiá­
nak” (SZPT) neveztem el, mert a játékokkal kiváltott hatások elsősorban a társas
kapcsolatokban, és az érzelm ek területén nyilvánulnak meg, ugyanakkor lehe­
tőséget teremtenek az öngyógyító folyamatok megmozdulásához, működéséhez.

A játék „terep-előkészítése” kulcsfontosságú feladat. A fantáziamunkát elősegíti,

ha akadálytalanul áram olhat, „szabad teret kap”: ezért kiemelten fontos a cso­
portszoba tágassága, a bútorok elhelyezése. Képzeletjátékainkhoz szabad belső
térre, nagyméretű szőnyegre, nyugodt berendezés-struktúrára van szükség.
Játék közben a gyermekek az óvónővel együtt a földön körben ülnek.
A körben keletkezett „erőtér” elősegíti a gyermekek közötti szociális interakciókat
(Pálfi, 2002), amelyek során a gyermekek egyre inkább tiszteletben tartják
az egyéni különbségeket, odafigyelnek egymásra és megbecsülik egymást.
A játékokra az óvónő meghívja a gyermekeket. Kezdetben ő maga választ a
játékrepertoárból, majd egyre inkább a gyermekek igényeihez, nehézségeihez,
az aktuális csoportfolyamatokhoz illeszti azokat. A játék kiválasztását meghatá­
rozza még a játékra való fogékonyság mértéke, az életkor, a „lélekérettség”, vala­
m int azok az aktuális élethelyzetek, amik a gyermekeket érintik (pl. betegség,
költözés, válás, esetleg h a lá l...).
A játék elindításaként a „keretek” kijelölése elengedhetetlen. Kereteken
azokat a fizikai, lelki határvonalakat és kapaszkodókat értjük, melyek segítséget
nyújtanak a gyermekeknek, hogy egyfelől biztonságban érezhessék magukat,
másfelől e biztonságos keretek között szabadságot kapva kibontakoztathassák
képzeletüket, gondolkodásukat, kreativitásukat. A határok a védelem oldalát
hangsúlyozzák: mibe kapaszkodhat, mi elfogadható, „mit szabad” a játék során.
A keretek kijelölésekor tehát elmondjuk, hogyan tudunk jól együtt játszani, ami­
vel végső soron „a gyermekben lévő jót” hívjuk elő. A keretek jelentik számunkra
azt a játékteret is, mely m int „pszichés játéktér” (Winnicott, 1999) jelenik meg
a csoport és a játék vezetője között, biztonságot ad, állandó lehetőséget az igazo­
dáshoz, a visszatéréshez, egyben lehatárolja a külvilág belépési lehetőségeit.
A bent lévők „feltöltik, megtöltik” ezt a teret saját - a részvétel minőségétől
függő - odafigyeléssel, belső lelki történésekkel, átéléssel. A jó keretkijelöléssel

16
szinte eltűnik a fegyelmezés „kényszere”. A fegyelmező eszköz maga a keret,
annak meghatározása, hogy „mi mindent szabad” ebben a körben csinálni, ami
eleve kizárja a „mit nem szabad”-ot.
A játékvezetés során lemondunk a direkt irányításról, arról, hogy „felülről
megmondjuk”, mit kell a gyermeknek csinálnia, és arról is, hogy kövessük őt,
utána kullogva. A kísérés elkötelezettséget jelent a gyermek mellett, ami (adleri
értelemben) aktív egyenértékűséget hangsúlyozó folyamat. A célunk: „akkor
és ott” jelen lenni, ahol a gyermeknek szüksége van rá. A játékban való kísérés
lehetővé teszi a gyermek számára, hogy saját útján járjon, egyéni útja kibontako­
zásán dolgozzon. Mindeközben a felnőtt jelen van, segít, támogat, továbblendít,
ha ezt igényli, kéri a gyermek. A keretek közül a játékból magával hozott kellemes
érzésekkel „emeljük ki” a gyermeket: ez leggyakrabban a szerepből való kieme­
lést jelenti, a „visszaváltozást óvodássá” a játék végén.
A keretkijelöléssel a gyermekek ráhangolódnak a játékra, beindul a képzeleti
munka. Mindezek után hangzik el a játék „meséje”, majd a verbális és a grafikus
élménymegosztás következik (lehetőleg mind a kettő, de verbális minden eset­
ben). Az élménymegosztás lehetősége legalább olyan fontos számunkra, m int
maga a játék, ami ugyanúgy, m int a játékban, feltétlen figyelmet, odafordulást,
empátiát kíván gyermektől, felnőttől egyaránt. A gyermek arra vállalkozik, hogy
ajándékba adjon lelke mélyéből egy darabot nekünk, akik körülötte vagyunk.
Ha a fejlesztő pedagógia kognitív szemszögéből nézzük, akkor a szókincsfejlesztés,
a kommunikációs készség, a figyelem, az emlékezet gazdagításának folyamatá­
ról beszélhetünk. Az élménymegosztás nagyszerű lehetőség a nyelvi kreativitás
megjelenésére, használatára. A gyermekközelien megfogalmazott kérdésre álta­
lában válasz érkezik. A gyermekek szeretnek mesélni, élményeiket megosztani,
„fürdenek” a felnőtt figyelmének sugarában, szívesen beszélnek, és várják (sőt
kivárják) azt az időt, amikor elmondhatják, amit szeretnének. A válaszok száma
és fajtája a kor, a lelki fogékonyság, a játékokban való egyre mélyülő feloldódás
során folyamatosan nő. A válaszok megszületését a befogadás, az átélés (belső
munka, feldolgozás), a szókincs, a verbális kifejezőképesség mobilizálása előzi
meg. Nincsenek jó vagy rossz válaszok. A legszebb válaszok az elvárásokhoz
nem kötött feltétlen figyelem fókuszában fogalmazódnak meg. A figyelem tanu­
lási folyamat eredménye. Azt tanulják meg a gyermekek, hogy érdemes lemon­
dani az „elsőségről”, az azonnaliságról azért, hogy megtapasztalhassák, milyen
„egyetlennek lenni” a másik figyelmének középpontjában. Megtapasztalják az
értő odafigyelést, és modellt kapnak belőle (Gordon, 2010), amit hosszú tapasz­
talati sor után maguk is gyakorolni kezdenek.
A visszajelzés célja, hogy a gyermek megérezze, bizonyossággal tudja:
abban a válaszban, képben, amiben megjelenik, ami róla szól, ami ő maga, az
elfogadható, következésképpen ő maga is elfogadható, szerethető. Nem m inő­
sítést (elismerést vagy elmarasztalást) kap, hanem feltétel nélküli elfogadást.

17
A válaszadás - válaszfogadás folyamatában a szemkontaktus, a gyermeket
nem megterhelő távolság, az érintés játszanak fő szerepet nonverbális síkon.
Átmenetet képez a verbalitás és a nonverbalitás között a gyermeki válaszokra
adott „hümmögés”, am i számunkra egyfajta összehangolódás visszajelzése­
ként értelmezhető, am i megteremti „a hitelesség, az őszinteség legmélyebb
lehetőségét” (Stern, 1985/2002).
Az élményanyagot a gyermekek a verbális megosztás után lerajzolják, majd
rajzaikról egyenként „újra mesélnek” a pedagógusnak, pszichológusnak, aki
minden szavukat lejegyzi. Mindez elindítja azokat a gyógyító folyamatokat
a gyermekben, amire neki az „itt és most”-ban szüksége van.
A gyermekekre a „m ai világban” egyszerre zúdulnak az események a család­
ból, az óvodából, a médiából, a szűkebb-tágabb környezetből. M indazt, ami tör­
ténik, másképp éli meg a felnőtt, és másképp a gyermek. Ha a gyermekek pers­
pektívájából közelítünk, akkor azt látjuk, hogy a körülöttük történtekből gyak­
ran sok mindent nem értenek, nincs idő a feldolgozásra, átgondolásra,
és nem is tudják megfogalmazni azokat az érzéseket, amiket azok keltenek ben­
nük. Egyedül érzik m agukat, szenvednek, keresik azokat a kifejezésmódokat,
jeleket, amikkel „üzenni” tudnának a felnőtteknek: „bajban vagyok, tanácstalan
vagyok, tehetetlen vagyok...” Ahány gyermek, annyiféleképpen továbbítja
mindezt: elhallgat, magába zárkózik, vagy éppen agresszívvá válik, bohóckodni
kezd. A gyermekek olyan stratégiákat választanak, amelyek átmenetileg ugyan
elviselhetővé teszik a helyzetüket, de hosszabb távon megakaszthatják a fejlő­
dést. Ennek a megakadásnak a feloldásában a gyermek számára nehézséget je­
lentő helyzet „újrakeretezésével”, a mélyszimbólumok segítő energiájával törté­
nő átalakításával vannak segítségükre a képzeletjátékok, melyek „természetes
szövetségesként” nyerik meg a tudattalant, ugyanúgy, ahogyan a mesei szimbó­
lumok is.
Tapasztalataink szerint vannak gyermekek, akik szívesen vesznek részt
ezekben a játékokban vagy más csoportos játékban, és vannak néhányan, akik­
nek valamilyen okból nagyon sok időre van szükségük ahhoz, hogy „beleme­
részkedjenek” a játékba. Az okok vizsgálatakor előtérbe kerül a szűkebb és
a tágabb környezet. Az anya-gyermek kötődést vizsgáló longitudinális kutatá­
sok már egyértelműen alátámasztják azt az összefüggést, hogy „a csecsemőko­
rukban anyjukhoz biztonságosan kötődő gyermekek óvodáskorukban sokkal
inkább vonódnak bele fantáziajátékokba, m int az elkerülő gyerekek, akiknek
az ilyen típusú játéka kevesebb és szegényesebb” (idézi Fónagy és Target, 1998).
A biztonságosan kötődő gyermekek a felnőttel való interakcióikban sok visz-
szajelzést, tükrözést igényelnek, jobban tudják a felnőtteket „jól használni”. Bár
tudjuk, hogy elsősorban a bizonytalan kötődésű gyermekek, a súlyos szocio-
kulturális hátránnyal küszködök azok, akik a játékkal való megismerkedéskor

18
tartanak az abban való megnyílástól, ha a felnőtt teljes figyelmét a gyermekre
irányítja, és elfogadja őt, akkor ebben a légkörben a gyermekek lassan „felen­
gednek”. Ha megtalálják azt a játékot, amelyik igazán hozzájuk szól, akkor egyre
inkább bele merik engedni magukat a játék kínálta új önmegközelítési lehető­
ségbe. Ettől kezdve az adott gyermek szívvel-lélekkel játszik, megízleli, elfogadja
a belső megújulás útját. Elkezd önmagáért dolgozni, és egyre nagyobb megértés­
sel, empátiával fordul a többiek felé. Nyílt, egymásra kölcsönösen számító kap­
csolatot teremt a felnőttel. A belső világ változását meg meri mutatni, rajzainak
témája, színhasználata, kompozíciós törekvése híven követi az intrapszichikus
történéseket. A képzeletjátékok óvodai és iskolai bevezetéséről, valamint m ód­
szertanáról olvashatnak a Csupa szépeket tudok varázsolni, avagy hogyan játsz-
szuk a Varázsjátékokat? című kötetben.

Irodalomjegyzék
Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen (2005): Pszichológia. Osiris, Budapest.
Ayres, J. (1984): Bausteine der kindlichen Entwicklung. Springer-Verlag, Berlin, Heidel berg.
Bettelheim, B. (2006): A fantázia szerepe a csecsemőkor meghaladásában. In: A mese bűvö­
lete és a bontakozó gyermeki lélek. Gondolat, Budapest. 171-187.
Baddeley,A.D. (2001): Az emberi emlékezet. Osiris Kiadó, Budapest
Bower, G. H. (1981/1992): Hangulat és memória. In: Kónya A. (szerk., 1992): Az emlékezés
ökológiai megközelítése. Tankönyvkiadó, Budapest. 265-310.
Brezsnyánszky L. (1998): A bátorító nevelés alapjai. (Altern füzetek 10.) Iskolafejlesztési
Alapítvány, Budapest.
Bruner, J. (1975): A perceptuális készenlétről. In: Marton L. M. (szerk.): A tanulás szerepe
az emberi észlelésben. Gondolat, Budapest.
Calgren, F. (2003): Szabadságra nevelés. Török Sándor Waldorf-pedagógiai Alapítvány,
Budapest.
Cole, M., Cole, S. (2006): Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest.
Feuer M. (2000): A gyermekrajzokfejlődéslélektana. Akadémiai, Budapest.
Fónagy, R, Target, M. (1998): A kötődés és a reflektív funkció szerepe a szelf fejlődésében.
Thalassa, 9, (1) 5-43.
Fónagy,R, Target, M.(2005): Pszichoanalitikus elméletek a fejlődési pszichopatológia tükré­
ben. Gondolat, Budapest.
Gerő Zs. (2003): A gyermekrajzok esztétikuma. Flaccus, Budapest.
Gordon, T. (2010): T.E.T. A tanári hatékonyságfejlesztése. Gondolat, Budapest.
Gőbel O. (1996): Megküzdési stratégiák kialakítása a személyiség megerősítésére a kognitív
struktúrájukban sérült óvodáskorú gyermekeknél. ELTE, Egyetemi doktori érte­
kezés, Budapest.

19
Gőbel O. (2003): A képzeletjátékok indukálta intrapszichés folyamatok személyiségfejlesztő
hatása az óvodáskorban (az óvónői megítélés és a tesztek tükrében). PhD-érteke­
zés, DE., Debrecen.
Gőbel O. (2006): A szocioemocionális pedagógiai terápia elmélete és gyakorlata. In:
M. Tamás Márta (szerk.): Integráció és inklúzió. Fejlesztő módszerek a közoktatás­
ban. Trefort Kiadó, Budapest.
Gőbel O. (2006/2009): Varázsjátékok I. Mozgás a képzelet szárnyán. L’Harmattan Kiadó,
Budapest.
Gőbel O. (2006/2010): Varázsjátékok II. A fantázia tengerén. L’Harmattan Kiadó, Budapest.
Gőbel O. (2007): Ki varázsolja el a virágokat? Szocioemocionális Pedagógiai Terápia. In: Kis­
gyermekek, nagy problémák. 9. kötet, Raabe Kiadó, Budapest.
Gőbel O. (2007): Varázsjátékok III. Égig emelő légzés. L’Harmattan Kiadó, Budapest.
Gőbel O. (2008): Varázsjátékok IV. A szív érintése. L’Harmattan Kiadó, Budapest.
Gőbel O. (2009): Varázsjátékok V. Önmagunkban elmélyedve. L’Harmattan Kiadó, Budapest.
Gőbel O. (2012): Tanulni, örülni, szeretni. L’Harmattan Kiadó-Könyvpont Kiadó, Budapest.
Gőbel O. (2012): Csupa szépeket tudok varázsolni..., avagy hogyan játsszuk a Varázsjátékokat?
A szocioemocionális Pedagógiai Terápia (SZPT) elméleti háttere és módszertana.
L’Harmattan Kiadó-Könyvpont Kiadó, Budapest.
Israel, Nelly (1996): Fantazma: alkotás vagy menekülés. Az individuálpszichológia útjain,
2.10-13.
Kiss T. (1992): A mesehallgatás, a meseköltés szerepe a gyermek képzelete és gondolkodása
fejlesztésében. In: A gyermekek értelmifejlesztése az első hat életévben Piaget szel­
lemében. Debrecen, 118-124.
Kiesling,U. (2014): Szenzoros integrációs terápia mint dialógus. Megértés, tanulás és fejlesz­
tés a harmonikus fejlődés érdekében. Medicina Kiadó, Budapest
Kokas K. (1992): A zenefelemeli a kezeimet. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Kokas K. (1998): Öröm, bűvös égi szikra. Magánkiadás, Budapest.
Kosslyn, S. M. (1987): Seeing, and imagining in the cerebral hemispheres: A computational
approach. Psychological Review, 94, 148-175. (Magyarul: Látás és vizuális kép­
zelet az agyféltekékben: egy számításelméleti megközelítés. In: Séra L. - Kovács
I. - Komlósi A. [szerk. 1990]: A képzelet. Tankönyvkiadó, Budapest. 270-328.)
Lázár I. (2003): Szociál-pszichoimmunológia egy „hídtudomány” honi pillérei. In: Urbán
Róbert (szerk.): A magatartás, a lelki élet és az immunrendszer kölcsönhatásai.
ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 13-48.
Mérei F. (2003): Élménysűrítés és fantázia. In: Mérei F. - Binet A.: Gyermeklélektan. Medi­
cina, Budapest, 87-89.
Merian, D. (1969): Phantasiegeschichten in der Kinderpsychotherapie. In: Biermann, G.
(szerk.): Handbuch der Kinderpsychotherapie. E. Reinhardt Verlag, München-
Basel. 406-415.
Nagy Gy. (1978): Mozgásképzet - gondolati gyakorlás. In: Cselekvéstanulás és mozgástransz­
fer. Akadémiai Kiadó, Budapest, 30-43.

20
Nagy L. (1995): Fejezetek a gyermekrajzok lélektanából. In: Kárpáti A. (szerk.): Vizuális
képességekfejlődése. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Oláh A. (2005): Érzelmek, megküzdés és optimális élmény. Trefort Kiadó, Budapest.
Pálfi S. (2002): Az óvodai játék környezetkultúrája, www.oki.hu/ovodai programok.
Péley B. (2003). A játék szerepe a külső és belső valóság szerveződésében. In: Kállai J. és
Kézdi B. (szerk.) Új távlatok a klinikai pszichológiában. (47-66.) Budapest, Új
Mandátum Kiadó.
Penfield, W. (1952): Memory Mechanisms. A. M. A. Archives of Neurology and Psychiatry,
67. 178-198.
Piaget, J. (1999): Szimbólumképzés a gyermekkorban. Kairosz Könyvkiadó, Budapest.
Piaget, J. (1993): Az értelem pszichológiája. Gondolat, Budapest.
Piaget, J. és Inhelder, B. (1966/1999): Gyermeklélektan. Osiris, Budapest.
Porkolábné Balogh K. - Balázsné Szűcs J. - Szaitzné Gregetits A. (2009): Kudarc nélkül az
iskolában. Trefort Kiadó, Budapest.
Pylyshyn Z. W. (1984/1990): A képzelet és a megismerés funkcionális architektúrája. In: Séra
L. Kovács, Komlósi A. (szerk.): A képzelet. Tankönyvkiadó, 239-269.
Stern, D. N. (1985/2002): The Interpersonal Word of the Infant: A Wiewfrom Psychoanalysis
and Developmental Psychology. New York, Basic Books. Magyarul: A csecsemő
személyközi világa a pszichoanalízis és a fejlődéslélektan tükrében. Animula,
2002 .
Székácsné Vida M., (1979): A mozgásfantázia megközelítése. In: Salamon Jenő (szerk.):
Az alkotó gondolkodás kutatási problémái. Akadémiai, 105-114.
Vetró Á. (2008): Gyermek - és ifjúságpszichiátria. Medicina, Budapest.
Vopel, K. (1991): Kinder ohne Streß. Zauberhände. Iskopress, Hamburg.
Vopel, K. (1991): Kinder ohne Streß. Bewegung im Schneckentempo. Iskopress, Hamburg.
Vopel, K. (1991): Kinder ohne Streß. Ausflüge im Lotussitz. Iskopress, Hamburg.
Vopel, K. (1991): Kinder ohne Streß. Im Wunderland der Phantasie. Iskopress, Hamburg.
Vopel, K. (1991): Kinder ohne Streß. Reise mit dem Atem. Iskopress, Hamburg.
Winnicott, D. W. (1999): Játszás és valóság. Animula.

21
Stressz nélkül
Klaus W. Vopel

A Gyermekek stressz nélkül - ez az eredeti köteteim (a szerk.) - játékgyűjtemény

öt kötetből áll.
Az első rész: „Mozgás csigatempóban”; a második rész: „A fantázia csoda­
országában”; a harm adik rész: „Utazás a légzés segítségével”; a negyedik rész:
„A varázskéz”, és az ötödik rész: „Kirándulások lótuszülésben”.

Mindenki, aki gyermekeket nevel, vagy velük foglalkozik, evvel a kellemes és

egyben innovatív m unkával kiváló vezérfonalat kap ahhoz, hogy bevezesse a
rábízott gyermekeket a lelki túlélés, megküzdés művészetébe. Ezek a játékok csak
részben „szólítják meg” a gyerekek tudatosságát. Mélyebb rétegeket is megérinte­
nek bennük, és a gyermekeknek alkalmat adnak arra, hogy kialakítsák saját,
belső stílusukat arra vonatkozólag, hogy hogyan tudják önmagukat megnyug­
tatni, ellazítani, felvidítani, erőt gyűjteni és a stresszre, illetve a felmerülő prob­
lémákra higgadtan reagálni. A játékok központi üzenete gyermekeink felé így
hangzik: „Mindig szakíthatsz időt magadnak arra, hogy újra harm onikus egyen­
súlyba hozd magad, és m inden feltétel megvan benned arra, hogy koncentrálj és
magabiztosnak érezhesd magad. Ennek művészetét pedig meg tudod tanulni.”

1. A játék célja
M inden felnőtt átélte m ár, hogy a csecsemők milyen biztosan, automatikusan
tudják szabályozni életritmusukat. Felszabadultak és nevetnek, ha egy ismerős
arcot látnak, egy megszokott, ismert illatot éreznek. Ellenben görcsösek és sír­
nak, ha éhesek, ha fájdalmat éreznek, ha túl sokáig vannak egyedül. Ha igényeik,
szükségleteik ki vannak elégítve és a rendelkezésükre álló energiát elhasználták,
akkor egyik pillanatról a másikra elalszanak. Csak csodálni tudjuk, hogy egy fia­
tal szervezetnek hogyan sikerül elérnie a teljes nyugalom és ellazulás állapotát.
M inden kisgyermekben o tt van ez az élet-irányítási képesség, amely az aktivitás,
a munka szakaszát át tudja vezetni az ellazulás és a megnyugvás periódusába.
Eközben természetesen a kisgyermeknek nincs tudása arról, hogy milyen bonyo­
lult pszichobiológiai szabályozást valósít meg. Egyszerűen, tudattalanul működ­
teti mindezt.

22
 Ha a kisgyermek felnő, akkor ez az első automatikus életritmus-szabályo­
zás kiegészül egy második, akaratlagos irányítással is, melyet a gyorsan fejlődő
tudat nagymértékben támogat. Ettől kezdve a gyermek előtt gyakrabban ott van
a választás lehetősége, hogy tudattalanja vágyait, vagy tudatos léte kívánságait
részesítse előnyben. Egy három éves gyermek, aki még este 10 órakor kiönti
a Legós dobozát, hogy építsen valam it játékaiból, nyilvánvalóan tudatosan cse­
lekszik így, amit úgy lehet kommentálni: „Én inkább még játszom, később aka­
rok aludni.”
A kisgyermek egész életében - ugyanúgy, mint mi - arra törekszik, hogy meg­
őrizze egészségét, belső ritmusát, optimizmusát avval a meglehetősen bonyolult
művelettel, amivel összeköti a különböző tudattalan és tudatos nézőpontokat
egymással.
Ha a tudatos és a tudattalan munkája között idejekorán összhangot terem ­
tünk rneg, együttműködést alakítunk ki, akkor az életben sok komplikációt
megelőzhetünk. Mindkét „irányító központ” bennünk van. Könnyedén válto­
gathatjuk a kíváncsiság, a játék, a munka, a szeretet - és az ellazulás, a pihenés
és a belső csend idejét.

E kötetek gyengéd, lágy játékai hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a gyermekek ko­

rán: óvodában, az iskola-előkészítőben vagy az iskolai évek alatt megtanulhassák,
hogyan tudják önmagukat ellazítani, belső ritmusukat megtalálni,és összeszedni
magukat. Ezek az életfontosságú képességek az idősebb gyermekekben és a fiata­
lokban olykor ijesztő módon nincsenek kibontakoztatva, és, sajnos, sok pedagógus
nem is tudja, hogy a koncentrációs gyengeségekre, a nyugtalanságra, hiper-
aktivitásra vagy durvaságra, magatartási problémákra hogyan reagáljon.
A nehezen kezelhető gyermekek száma hűen tükrözi vissza a tanácstalan
és segítség nélkül maradt felnőttek tömegének növekedését, akik hajlamosak
arra, hogy a tanulási és viselkedési zavarok okait elsősorban a szülők hanyagsá­
gának, a tévé- és videó-kultúrának, a szegénységnek tulajdonítsák.
Biztosan mindenkinek igaza van, aki mindezekkel összefüggésbe hozza a
gyermekek egyre nehezebb életfeltételeit, de ez mégsem magyaráz meg m indent,
s ami számunkra fontos, nekünk, pedagógusoknak egyáltalán nem segít. M ind­
ezzel együtt, a gyermekek kellemetlen megnyilvánulásait kihívásnak is láthat­
juk, amiből mi magunk is tanulhatunk.

Gondoljuk át pedagógiai gyakorlatunkat, és vizsgáljuk meg, mely ponton m arad­

tunk adósai gyermekeinknek. M ár az első válasz úgy hangozhat: hiányzik a haté­
kony prevenció. Bizonytalanok vagyunk, hogyan használhatjuk jól pedagógiai
„hatalmunkat” és élettapasztalatunkból származó előnyeinket m unkánk során.
Sokkal szívesebben és gyakrabban fordulunk a gyermek intellektusához, m iköz­
ben figyelmen kívül hagyjuk testét és lelkét. Nehezen tudunk ráhangolódni

23
egy-egy gyermek lassabb érési folyamatára, aminek az lesz a következménye,
hogy rossz időpontban kívánunk, követelünk meg tőle sok mindent.
A pedagógiai megelőzés azt jelenti, hogy átgondoljuk a saját pedagógiai és
pszichológiai nézeteinket, a gyermekeknek értelmes tanulási célokat választunk
ki, melyekkel a nehéz időket is áthidalják, hatásos pedagógiai és terápiás módsze­
reket és technikákat alkalm azunk, és a gyermek egyéni fejlődésmenetéhez igazít­
juk pedagógiai eljárásainkat. Végső soron a megelőzés azt is jelenti, hogy a gyer­
mekeknek a lehető legkorábban megtanítjuk, hogy szervezetük teljességét a
lehető legharmonikusabban használják, és hogy újra és újra megtalálják a játék
és munka, a nevetés és komolyság, a koncentráció és tettvágy ritmusát. Csak
azok a gyermekek m aradnak egy életen át a tanulásra nyitottak, alkotók és barát­
ságosak, akik megtalálják és követik belső hangjukat és legmélyebb önmagukból
építkeznek.

2. Hogyan tanulnak szívesen a kisebbek és a nagyobbak?

Ha a gyerekek kiegyensúlyozatlan társakkal, felnőttekkel találkoznak, akkor
legtöbbször nehézségekbe ütköznek. A kétszínűség irritálja őket.
A kedves, gyengéd játékok sem képesek feloldani a pedagógiai rigiditást,
de minden olyan pedagógiai irányzatban ott a helyük, amelyik a gyermek szá­
m ára állandóságot és hajlékonyságot is mutat. Pontosan amiatt a megterhelés
miatt, aminek ki vannak téve a segítő foglalkozású szülők és pedagógusok, lá­
tu n k óriási lehetőségeket az ilyen jellegű pedagógiai módszerekben. Ez termé­
szetesen nem zárja ki azt, hogy módszerünk m ind tudományos, mind gyakorlati
téren megfeleljen.
Néhány hasznos megfigyelésemet és következtetésemet összegyűjtöttem,
olyanokat, melyek egyáltalán nem újak, de gyakran a feledés homályába merül­
nek. Ez valószínűleg abból adódik, hogy sokak számára szívvel, mások számára
értelemmel jól felfoghatók. Azokra a pedagógiai alapokra gondolok, amelyekre
ezek a játékok épülnek.
♦ A gyermekekben ham ar megszületik az a vágy, hogy szabadok lehessenek,
hogy önmaguk dönthessenek, maguk választhassanak. Ha a gyermekek elég
szabadnak érzik m agukat, szívesebben és könnyebben tanulnak. Ezért a hét­
köznapokban érdemes a koruknak megfelelő tanulási szituációt teremteni
számukra, melyben a tanulási folyamat kialakításában nagyfokú szabadságot
kaphatnak, és az eredmények kontrollálását is kezükben tarthatják.
♦ A gyermekeknek hosszú idő kell ahhoz - egészen a fiatal felnőttkorig -,
hogy a testüket elfogadják, „barátságban legyenek vele”.
♦ A gyermekeknek szükségük van a saját testük iránti tiszteletteljes beállított­
ságra. A gyermekek kognitív stílusa, pszichés működése, egészsége és beteg­
sége mind-mind saját testükhöz való beállítottságuk függvénye.

24
♦ A testünk okosabb, mint gondoljuk, és a gyermekek sokkal inkább képesek
testük bölcsességére hallgatni, mint a felnőttek.
♦ A gyermekek kreatívak, és szeretnek alkotni. De sokszor miattunk, felnőt­
tek miatt az idők során bennük is kialakulhat egyfajta szellemi merevség.
A jó pedagógusok igyekeznek ezt oldani, kiaknázva a gyermek intuitív
képességeit.
♦ A gyermekek a legjobban az egyszerű tapasztalatokból tanulnak, és kevés­
bé hasznosítják az elméleti fejtegetéseket. A tanulási folyamat kis lépésekre
tagozódik, ritkán figyelhetők meg nagy áttörések.
♦ A gyermekek mindenekelőtt önbizalmat szeretnének átélni, s tudni, hogy
önmagukra támaszkodhatnak. Sokkal könnyebben hagyatkoznak a tudatta­
lanjukra, mint a felnőttek, ami sokszor fontos információkat ad számukra,
így a megfelelő időben megfelelő magatartást tudnak tanúsítani.
♦ A tudattalan előhívhat feszültségeket, görcsöket, funkciózavarokat. De ugyan­
ez a tudattalan segít ezek feloldásában is. (A játékok során a tudatosság sok­
szor háttérbe szorul, s előtérbe kerül a tudattalan szabályozása. A tudatalatti
tudja a legtöbb probléma megoldását is, s mindig kész az együttműködésre.)
♦ Minden gyereknek más az a testzónája, amelyik különösen érzékeny a feszült­
ségekre.
♦ Minden gyermek másképp tanul, ért meg dolgokat, másképp reagál, és túlter­
helés esetén más-más tüneteket produkál.
♦ Fontos, hogy a gyermekek újra és újra átéljenek olyan helyzeteket, melyek­
ben a szervezetük különféle rendszerei közötti egyensúlyt megteremthetik,
pl. a test és a tudat, a tudattalan és az érzések között.
♦ A csoportos, irányított játékban és a tanulás folyamatában a gyermekek köny-
nyebben veszíthetik el belső ritmusukat, mint informális helyzetben (nem
csak ők). Ilyenkor az átmeneti aktivitások különösen értékesek, melyek a kü­
lönféle játék- és munkaszekvenciák között egy belső újra-rendeződést, erő­
gyűjtést tesznek lehetővé. A játékoknak ez az egyik legfőbb funkciója.
♦ Annak érdekében, hogy a gyerekek boldog és rugalmas felnőttek legyenek,
meg kell tanulniuk, hogy saját jól-létükért tenniük kell valamit, s ehhez nem
elegendő, ha a számítógépet vagy a hifit, a videót, a dvd-lejátszót be tudják
kapcsolni.
♦ A gyermekeknek kellően sok lehetőséget kell biztosítani arra, hogy gyakorol­
hassák a m ár ismert és tudott képességeiket. Az ilyen helyzetek megoldása a
gyermekeknek nagyobb önértékelést biztosít, mint akármilyen koncepciók,
ötletek, teóriák reprodukálása.
♦ A gyerekek értékelik azokat a tanulási szituációkat, amelyek divergens gon­
dolkodásra adnak lehetőséget, m ert ez azt jelenti, hogy tudatalattijuk sok
mindenben segíti őket: gondolkodik, megoldásokat talál, következtetéseket
von le.

25
♦ A gyerekek értékelik azokat a felnőtteket, akik tiszteletben tartják és támo­
gatják a tudatalattijukat, fantáziájukat, intuícióikat.
♦ A gyerekek sokkal nyitottabbak, mint a felnőttek a metaforák, a szimbólu­
mok, a fantázia és a rituálék világában.

Ön, kedves Olvasó a későbbiekben újra és újra észre fogja venni, hogy a játékok
közül nagyon sok ezekre az alapokra épül.
A játékoknak a következő felépítésük van:
♦ mozgósítják a tudatos és a tudatalatti közötti együttműködést
♦ bevonják a testet
♦ szokatlan mozdulatokat és mozgásfolyamatokat hívnak elő
♦ a fantáziára építenek

A sokszorosan is a m etaforákra épülő játékok lehetővé teszik, hogy a kívánt

fiziológiai változások mellett megjelenjék egy, a gyermek számára nem tudatos
belső reakció. Mi felnőttek gyakran lem ondunk arról, hogy szuggesztiókat és
javaslatokat adjunk a következő séma szerint: „Erezd magad ellazultnak...” Tel­
jesen elegendő, ha a gyerek ellazult, és koncentrálni tud. Minden gyerek a saját
maga módján, a saját maga számára fontos következtetéseket képes levonni a
játéktapasztalatból.
A hatást leginkább a gyermek viselkedésén, arcán és hangulatán lehet látni.

3. Célok és módszerek
Ha Ön, mint csoportvezető vagy szülő, elég gyakran kipróbálta ezeket a játé­
kokat, akkor adjon lehetőséget a gyerekeknek arra, hogy valami értékeset
tanulhassanak. Mert a gyermekek képesek arra, hogy az aktuális szituáción túl
is tanuljanak. Egyre inkább meggyőződhetnek arról, hogy saját életritmusukat
módosítani, kontrollálni tudják, hogy olyan helyzetet teremthetnek, amely­
ben külső és belső nyugtalanságaikat és terheléseiket kipihenhetik, megtalálva
a középutat.
A gyermekek a m indennapi gyakorlással megtanulják ezt a fontos túlélési
technikát, ami előfeltétele annak, hogy meg tudjanak birkózni a hétköznapok
stresszével és durvaságaival.
Akkor megtapasztalják, hogy számukra is lehetséges:
♦ minden időben ellazulni és felfrissülni
♦ kellemes, szórakoztató szünetet teremteni (édesség vagy drog nélkül is)
♦ energiájukat összpontosítani és megújítani
♦ létük különféle aspektusait (test, szellem, lélek) engedni együtt hatni
♦ kreativitásukat és találékonyságukat kiaknázni
♦ mindig más és érdekes módon koncentrálni

26
♦ másokhoz: felnőttekhez, gyerekekhez való kapcsolatukat élettelibbé és ter­
mészetesebbé tenni
♦ az önértékelést és az életörömet védeni és kiterjeszteni.

Mindezeket a célokat el lehet érni, hiszen ezekben a játékokban erősen tám asz­
kodunk a gyermekek tudattalanjára, intuícióira, fantáziájára, mindarra, amit
az élete során megtanult és „szelleme nagy könyvtárában” megőrzött.
A tudatos és a tudattalan együttműködése az, ami a gyermek számára meg­
engedi, hogy kapcsolatot teremthessen saját belső életével, legmélyebb önmagá­
val (a Selffel).
Egy gyermek felfedezheti önmagában azt a titkos helyet, ahol ő boldog
lehet, magabiztos, kompetens, együttérző, természetes, spontán, egyedi, békés
és ellazult.
A játékok általában egyszerű struktúrára épülnek, ami lehetővé teszi a gyer­
mekek számára, hogy könnyen bekapcsolódhassanak. Metaforáival és cselekvési
rendszerével a gyermekek élettapasztalataihoz kötődik, és szinte mindig vala­
milyen szimbolikus, metaforikus vagy rituális elemet hordoz, ami kapcsolódási
pontot biztosít a tudatalattihoz, és egyben stimulálja is azt. Ezek a játékok sok
forrásból merítkeznek: folklórból, a Tai Chi-ből, A Kum Nye-ből, a Gestaltból,
a fantáziából és a pszichoimaginációból, a meditációból, a gyermekjátékokból, a
masszázsból, a New Games-ből.
A játékok könnyen alakíthatók úgy, hogy az az Ön által nevelt gyerekek
egyéni sajátosságaihoz igazodjék. Ahhoz, hogy a játékok könnyed, felüdítő
hatása érvényesülhessen, még további szempontokat is figyelembe kell venni.
Mindenekelőtt azt, hogy a csoportvezető emberi tartása és hozzáállása játssza
a legfontosabb szerepet a játékok során.

4. A csoportvezetői magatartás
A legfontosabb az, hogy megnyerje a gyerekek figyelmét. Fontos továbbá, hogy
a gyerekek értékeljék, elfogadják az Ön személyiségét, ismereteit, s megbízza­
nak Önben. Minél inkább úgy látják a gyerekek, hogy Ön fontos és barátságos
felnőtt, annál inkább készekké válnak arra, hogy kövessék Önt. Ahhoz, hogy
a gyerekek élvezni és használni tudják a személyes szabadságukat, ahhoz Önnek
világos határokat kell m utatnia számukra, és a gyerekek biztonságát biztosító
szabályokat be kell tarttatnia.
A gyerekek egy olyan felnőtt irányítását igénylik, aki magabiztos, megbíz­
ható, barátságos, rugalmas,megértőén vezeti a csoportot és világos, egyértelmű
javaslatokat tesz.
Természetesen lehetetlen úgy dolgozni, hogy egy adott pillanatban m inden­
kinek megfeleljünk. Ezt nemcsak Ön tudja, hanem a gyerekek is éppoly jól

27
tudják. Sok gyermek számára az olyan felnőttek, akik mindig a tökéletességre
törekszenek, nem szimpatikusak. A saját hitelünket a gyerekek előtt nagyban
növeli az, ha bevalljuk saját hibáinkat, ügyetlenségünket, s azokból tanulunk.
Minél idősebbek a gyerekek, annál fontosabbak számukra azok a felnőttek, akik
tanulnak a saját hibáikból, és képesek arra, hogy saját kompetenciájukat kiter­
jesszék. Mindig lesznek olyan gyerekek, akik számára valamelyik feladat vagy
játék túlságosan nehéz lesz, ami talán leblokkolja, megtöri őket, és saját harm ó­
niájukból kibillenti őket. Ezért mindvégig nagyon fontos, hogy Ön, m int a cso­
port vezetője, folyamatosan visszajelezze a gyerekeknek, hogy hisz az ő erejük­
ben, nyomon követi, látja fejlődésüket, és együtt örül velük.
Fontos a gyermekek bátorítása, és az, hogy m ind a kisebb, mind a nagyobb
gyermekeknek (valamint m agunknak is) megengedjük a hibázás lehetőségét,
illetve legyünk mellettük, és segítsük őket,hogy tanulhassanak saját hibáikból.
M indenki tudja, aki nap m int nap találkozik gyerekekkel, hogy ez milyen nehéz
és megerőltető, és aki gyermekcsoportokkal dolgozik, látja, milyen energiákra
van ahhoz szüksége, hogy a gyerekek fejlődő személyiségét figyelemmel kísérje
és erősítse.
A következő javaslat, amelyik Önnek szól, az, hogy „vigyázzon” saját magára
is, hogy képes legyen munkája előtt, alatt és után regenerálódni, felfrissülni.
Kitalálhat önmagának is kellemes fantáziautazásokat, álmokat, rituálékat, ella­
zító mozdulatokat, amelyek segítenek, hogy felfrissüljön, és ápolják saját életörö­
mét. Mindig lehet a nap folyamán találni olyan rövid időszakokat, amikor a cso­
portot nem zavarja az, ha Ön egy rövid időre elmerülve meditál, jóga gyakorlatot
végez, vagy Tai-Chi mozdulatokat gyakorol.
Ha a könyvben leírt játékokkal játszanak, akkor sokszor adódik az a lehetőség,
hogy bemutassa a gyakorlatokat, és így Ön is élvezhesse ezeknek a játékoknak
frissítő hatását.

5. Praktikus tanácsok a csoportmunkához

Elsősorban az Ön személyes megérzésétől függ az, hogy egy-egy ilyen játékot
m ikor javasol a gyerekeknek. Azok a gyerekek, akik egy formális (intézményes
jellegű) csoport tagjai, azoknak naponta legalább egyszer lehetőséget kellene
nyújtani arra, hogy önm agukat kreatívan kifejezhessék, hogy a fantáziájukat
megmozgathassák, összeszedhessék magukat és ellazulhassanak. Különösen
azok a két tevékenységi forma közötti „átmeneti szituációk” alkalmasak erre,
am ikor is a rövid lazító játékok segíteni tudnak a gyerekeknek abban, hogy újra
erőt gyűjthessenek, és összpontosíthassák figyelmüket.
A hosszabb játékokat inkább a csendesebb időszakokba iktassuk be, am i­
kor a gyerekek már kielégítették, levezették mozgásos igényeiket. Nagyon szere­
tik és értékelik ezeket a játékokat az együtt eltöltött idő kezdetén és végén.

28
Ne akkor akarjon játszani, ha a gyerekek szaladgálni, „udvari játékokat”, moz­
gásokat akarnak csinálni; és nem szabad a játékokat nyugtató gyanánt, téve­
sen használni. Legjobb, ha a gyerekek hangulatát és energiaszintjét követjük,
valamint azokat a témákat, amelyek őket foglalkoztatják.
A játékokat megérzésére támaszkodva válassza ki. Olyan játékokat válasz-
szón, melyek illenek a gyerekek mentalitásához, érdeklődéséhez és a csoport­
történésekhez. Gondoljunk arra, hogy a 3-7 éves gyerekek az egyszerű, konkrét,
fantáziaorientált játékokat szeretik, a nagyobbak, a 8-12 évesek inkább a kom p­
lexebb, dramatizációs játékokat. Sok játékot lehet azonos módon játszatni kicsik­
kel és nagyokkal, mert mindkét korosztály számára kedveltek. Mindig vegyük
figyelembe azt, mennyire képesek az adott időszakban a gyerekek koncentrálni,
összpontosítani.
Minden játék éltető ereje a saját személyiségünk, kedvességünk, meggyőző
erőnk. Mi vagyunk a legfontosabb modell a gyerek számára, és azok, akik
a gyermeket elvezetik a fantázia varázslatos birodalmába. Beszéljen mindig
lassan, mély hangon és halkan. Szóljon a gyerekekhez azon a csendes hangon,
mely minden gyerekben ott van, és várja, hogy megszólítsuk. Engedje meg
magának, hogy saját fantáziája, gondolatai eltérítsék vagy kiegészítsék a játéko­
kat. Ha kiválasztott egy játékot, amelyre a gyerekek kevésbé voltak fogékonyak,
akkor humorral „sztornózza”, és vegyen elő, próbáljon ki egy másikat.
Idővel már ráérzésre is jól fog választani, amiben benne lesz saját kívánsága
éppúgy, mint a gyerekeké.

29
Bevezető a kötet játékaihoz
Gőbel Orsolya

Az Önmagunkban elmélyülten című kötet játékai mind-mind „haladó játé­

kok”, melyek legalább egy-másfél éves játékfolyamat után illeszthetők be a
játékrepertoárba.
Ezért sem talál a Kedves Olvasó a kötetben 3 éveseknek való játékokat. A beve­
zető időszakban (ezalatt az egy-másfél év alatt) „érzékenyítjük” a személyiséget,
megérintve fizikai, lelki és szellemi szféráit, s jutunk el ahhoz a lélekterülethez,
mely az Én jóságát, szerethetőségét, feltétel nélküli elfogadását, megbecsülését
és fejlődését érinti. Ezek a meditativ játékok felhasználják a múlt - jelen - jövő
perspektíváit, egységbe hozzák és harmonizálják, szimbolikus szinten feldolgoz-
hatóvá teszik a személyes életeseményeket. A meditációs játékokkal, a mozgásjá­
tékokkal átmozgatott (Mozgás a képzelet szárnyán), a légzésjátékokkal „átlevegőz­
tetett” (Égig emelő légzés), a képzeletben alakíthatóvá váló (A fantázia tengerén)
és az érintésjátékokkal (A szív érintése) megérintett Lélek eljut saját Centrumába.
Itt találhatja meg a gyerm ek saját belső erőforrásait (pl. Varázshely, Varázskulcs,
Erőgyűjtés), gyógyító fényeit (pl. Belső fény, Kedvenc szín), szeretetét (pl. Szeretve
lenni, Szeresd magad). A kötet játékainak szimbólumvilága elvezeti a gyermeke­
ket ahhoz a hídhoz, amelyen keresztül a legmélyebb Énjükhöz juthatnak el. Itt
találkozhatnak Ö nm agukkal, valamint az önm agukon túlmutató világgal. Ami­
kor egy gyermek elér eddig a pontig, a játékok által teremtett különleges lélek-
állapotban, a „Lélek barlangjában” források nyílnak meg, melyek a szeretetből
és a szerethetőségből, a jóság megéléséből fakadnak és teremtik meg a remény
(időtlen) örökkévalóságát. E „forrás vizével” képes begyógyítani a sebeket, meg­
erősíteni az érzéseket, biztossá tenni a gondolatokat, figyelmessé a mozdulatokat,
bizalommal megelőlegezetté a képzeletet. Az igazi lélekgyógyulás csakis ennek
a mély lélekrésznek a megszólaltatásával kezdődhet el.
A kötetben olyan tem atikus játékok olvashatók, melyek a korábban felvázolt
folyamat alapján segítik a növekedés megélésének lehetőségét (pl. Magocska),
az önértékesség érzésének kialakulását (pl. Virág), a nehézségekre adott válasz
kimunkálását (pl. M indenki követ el hibákat), és elkísérik a gyermekeket a „for­
rásokhoz” (pl. Varázshely).

A játékok bevezetéseként a csend megteremtésével lehetőséget adunk a gyerme­

keknek a befelé fordulásra, az összeszedettség állapotának elérésére. Mindezt

30
a keretkijelölésben erősíthetjük meg (a következőkben a „csoportos formulát”
olvashatják):
„Szeretnélek meghívni Benneteket egy varázsjátékra, am iben... (rövid összeg­
zése a játéknak: pl. a Virág játékban) egy virággá változhattok. Ügy tudunk
jól együtt játszani, ha csendben vagyunk, figyelünk önmagunkra és másokra.
A játék után mindenkit meg fogok hallgatni, hogyan érezte magát, aztán le is
rajzolhatjátok- Ha készen vagytok a rajzotokkal, akkor egyenként várlak Titeket,
hogy meghallgathassalak az ölemben ülve. Ha elmondtátok mindazt, amit sze­
retettetek volna, akkor vegyétek fel a cipőtöket, és igyatok egy nagy pohár vizet.
Ha kimentek a csoportszobából, (Ági)... néni vár Benneteket.

Most pedig arra kérlek Titeket, hogy vegyetek egy mély levegőt, lassan fújjátok
ki, és ahogyan kifújjátok a levegőt, lassan le is csukódik a szemetek, hogy jobban
el tudjátok képzelni mindazt, amiről ma mesélni fogok Nektek...” (Az egyes játé­
koknál vannak ettől kissé eltérő bevezetők is.)

A játékok szövegét érdemes kívülről megtanulni, és szó szerint mondani.

Minden szónak súlya, jelentősége, fontos helye van a szövegben. Nem érdemes
„cizellálni”, hozzátenni vagy elvenni belőle. Lehetnek speciális esetek, de akkor
konzultáljunk szakemberrel. A játékok mondatvégeinél megjelenő három pont
azt jelenti, hogy ott jó egy lélegzetvételnyi szünetet tartani a szövegben, hogy
könnyebben kialakulhasson a gyermekekben a belső kép.

31
 Ezeknél a játékoknál különösen jólesik a gyermekeknek a felnőtt mély, lágy
hangja, a lassú beszédtempó, a szünetek. Adjunk időt a gyermekeknek saját belső
képük kialakítására, érezzük meg, mikor tudnak tovább lépni. Minél „gyakorlot­
tab b ” egy csoport, annál kevesebb és kevésbé strukturált (részletekre rákérdező)
kérdést tegyünk fel nekik a játék után, inkább biztassuk őket arra, hogy maguk­
tól meséljenek. Például: „Mesélj, milyen virággá változtál!”
A játékok témájukban, metaforáikban, szimbólumaikban nagyon széles
palettát biztosítanak arra, hogy a gyermekek különféleképpen, de a saját bélső
világuknak megfelelően dolgozzák fel az őket ért eseményeket, élményeket;
mindeközben megerősíthessék pszichés immunrendszerüket és a megküzdési
stratégiák kialakításához elengedhetetlenül szükséges optimizmusukat, remény­
képességüket, pozitív anticipációjukat, éntudatosságukat, énhatékonyság-érzé-
süket, tanult leleményességüket, lelki edzettségüket, kontrollképességüket és
koherencia-érzésüket.

32
Jelmagyarázat
Évek jelmagyarázata:
a játékokat 4, 5, 6 éves kezdő csoport
kortól ajánljuk.

JjHJL haladó csoport

I I I

gyakorlott csoport

* egyéni játék
■
» páros játék

csoportos játék

y kezdő játékvezető

yy haladó játékvezető

gyakorlott vezető

33
A 4 évesek játékai az ún. Növekedés-játékok csoportjába tartoznak. A kisgyer­
mekekben mindig ott van a vágy, hogy nagyra nőjenek. Belső, genetikai és lélek-
programjuk, jungi értelemben az individuációs programjuk serkenti és hajtja
őket a növekedés, a kibontakozás, az önkiteljesedés felé. Mind a kis-, mind a
középső csoportban kedvesek lehetnek a gyermekek számára ezek a játékok,
megerősíthetik belső törekvéseiket. A játékokban kialakuló kép megmutathatja
azt a folyamatot és állapotot, ahogyan és amilyennek a gyermekek látni szeret­
nék önmagukat.

Mándli Marcell rajza

34
1. Virág
A játék célja 4
A gyermekek azon belső kívánságát hangsúlyozzuk, hogy értékeljék, csodálják
őket, és hogy olykor ők is örömet szerezzenek másoknak- A játék nagymértékben
erősítheti a szülő-gyermek kapcsolatot.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Képzeld el, hogy egy mezőn vagy, ahol kellemes meleg van,
és csivitelnek a madarak- Te egy gyönyörű virág vagy. A Nap fényében növek­
szel. .. Puha esőcseppek esnek a leveleidre, ami felfrissít és táplál. A szellő lágyan
elringat... Melletted sok szép virág pompázik ezen a mezőn.
Képzeld el, hogy egyre nagyobbra nősz, egyre szebb leszel. Valaki közele­
dik feléd, akit te nagyon szeretsz. Ő meglát Téged, és nagyon megörül Neked.
Hazavisz, és gyengéden beleállít egy vázába. Amikor csak Rád néz, gyönyörkö­
dik Benned.
Most lassan körbemegyek, és megsúghatod nekem, milyen virág lettél. A m i­
kor elmondod, ezzel vissza is változol újra óvodássá. Akkor, kérlek, ülj fel újra
ide az óvodáskörbe, hogy meghallgathassunk, hogyan érezted magad a játékban.

Élménymegosztás
Milyen virág voltál?
(Mekkora, milyen színű, milyen
illatod volt?)
Ki vihetett haza?
Hogyan érezted magad a vázában?

35
2. Magas hegyek
A játék célja
Ez a meditáció összekapcsolja a nyugalom érzését a szellem könnyedségével.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) A rra szeretnélek kérni Benneteket, hogy végig maradjatok
ülve a földön. Lélegezzetek egy mélyet be, majd ki. Kilégzéskor akár le is csuk­
hatjátok a szemeteket, hogy könnyebben el tudjátok képzelni mindazt, amit most
mesélek Nektek. Képzeljetek el egy magas hegyet, amelyik ragyog a napfényben,
és a teteje magasan az ég felé nyúlik... Ma ilyen magas hegyekké változhattok.
Üljetek egyenesen, lélegezzetek nyugodtan be és ki. A kezeteket lassan emeljétek
a fejetek fölé összekulcsolva, s miközben felemelitek a kezeteket, átváltozik hegy­
tetővé, Ti magatok pedig átváltozhattok heggyé. Érezzétek, milyen biztosan áll ez a
hegy a földön... A teteje szinte súrolja a felhőket. Ha felnéztek, láthatjátok, ahogy a
magasban egy madár nagy köröket ír le, miközben néhányszor elrepül fölöttetek...
Most pedig arra kérlek Benneteket, hogy változzatok vissza óvodássá úgy,
hogy lassan leeresztitek a karotokat. Közben fújjátok ki teljesen a levegőt
magatokból.
Aki behunyta a szemét, lassan nyissa ki. Várlak Benneteket, hogy elmesélhes­
sétek, hogyan éreztétek magatokat a játékban.

Élménymegosztás
Milyen magas
hegy voltál?
Milyen volt
körülötted az ég,
a felhők?
Milyen volt
a feletted repülő
madár?

36
3. Magocska
A játék célja éves kortól

Ebben a játékban a gyermek átélheti a növekedést, erejének megsokszorozódását,

a változásra való képességét, az önállóságot és a kiterjedést. A játék megalapozója
lehet a születésjátékoknak.
A játék leírása
(A keretkijelölés után) Képzeld el, hogy egy kicsiny magocska vagy, amelyik a
földben fekszik. Körülötted meleg a föld, puhán, védőn vesz körül. Ő adja Neked í
a táplálékod. A Nap melege, az eső vize jót tesznek Neked, és segítenek növekedni.
Egészen lassan elkezdesz nőni. Gyökereid lesznek, felfelé pedig kibújsz a föld­
ből... Minden nap egyre nagyobb leszel. Kinősz a földből, nagy leszel, és erős...
Én nemsokára körbe fogok menni, és gyengéden megérintelek. Amikor gyen­
géden megérintettelek, kérlek, ülj fel, hogy megsúghasd, mi lettél. Miközben
elmondod, mi lettél, vissza is változol újra óvodássá. Ha körbe értem, akkorra
már mindenki visszaváltozott, és visszaérkezett a körbe, hogy meghallgathas­
suk, hogyan érezte magát a játékban.

Élménymegosztás
Milyen magocska voltál?
Mi nőtt ki ebből a magocskából? (milyen nagy, milyen színű, milyen formájú...)

37
 4. Növekedő fa
4
éves kortól
A játék célja
A kicsi gyermekeknek is lehetőséget ad ez a játék, hogy hosszú ülés vagy kon­
centrált munka után különösen a hátuk, a karjuk, a válluk izmait ellazítsák.
Ebben a játékban megélhetik a növekedés lehetőségét és a realitás dinamikáját, a
perspektívateremtést. A játék megalapozója lehet a születésjátékoknak.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Alakítsunk ki egy kört, mert ezt a játékot körben állva
kezdjük, aztán mozogni is fogunk. Képzeljétek el, hogy nagyon fiatal fácskák
vagytok, amelyek még csak 4 évesek. Egészen kicsi faként guggoljatok le most a
földre. Törzsetek még nagyon rövid, ágaitok még gyengék. De gyökeretek már
mélyen benne van a földben, felszív m inden táplálékot, mindent, amire csak
szükségetek van. A Nap lesüt rátok, az eső inni ad. Kedvetek van nőni, és egy
nagy fává válni.
Képzeljétek el, ahogy lassan elkezdtek nőni, és egyre nagyobbak lesztek. Las­
san, nyugodtan álljatok fel, hogy igazi törzsetek legyen. Karjaitokat lassan emeljé­
tek fel, s nyújtsátok ki, m int erős ágakat. Mozogjatok egy kicsit, ahogyan azt egy
nagy fa teszi, ha a nyári szél megfújja (30 mp).
Most pedig képzeljétek azt, hogy valaki filmet forgatott arról, hogyan nőtt a
fa. Ezt a filmet most pergessétek vissza úgy, hogy a fátok egyre kisebb és kisebb
legyen...
Most megint olyan kicsik vagytok, m int a játék elején. Pihenjetek meg egy
kicsit, majd változzatok vissza óvodássá, és üljetek vissza a körbe, hogy meghall­
gathassunk Benneteket, ho­
gyan éreztétek magatokat a
játékban.

Élménymegosztás
Milyen fává változtál?
Mitől lettél egyre nagyobb?
Milyen érzés volt, amikor
növekedtél?

38
Az 5 évesek játékait két fejezetbe csoportosítottuk. Az első játékok (5-9. játék)
folytatásai a négyévesek növekedés-játékainak, amelyekben a gyermekek megél­
hetik a folytonosság, az áramlás, a cél felé tartás jó érzéseit.
A második részben a mozgásmeditációkat gyűjtöttük össze, melyek szinte
mind csoportjátékok is egyben, s amelyek egészen különleges módon erősítik
meg a gyermekek önmagukhoz és a Másokhoz való kapcsolatát. A lassú moz­
gásforma m ár minden gyermek számára ismerős a mozgásjátékokból (I. kötet:
Mozgás a képzelet szárnyán), ezért a gyermekek ezekben a játékokban ekkor nem
elsősorban magára a mozgásra koncentrálnak, hanem a mozgásformák sokszí­
nűségére, finomságára, „árnyaltságára” és kidolgozottságára. Ezekben a mozgás­
meditációkban megélhetik, hogyan tudják egyedi kifejezésmódjukat összehan­
golni a többiek mozgásával.

Gyenes Máté rajza

39
 5. Szerencse és türelem
5
éves kortól
A játék célja
Ebben a játékban a gyermekek számára meglepő módon váltakoznak a feszültség
és az ellazulás pillanatai. A cselekvés struktúrája a gyermekek számára létfontos­
ságú témákat hoz felszínre: az önkontrollt, a kompetenciát és a másikkal szem­
beni tisztességet, becsületességet.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Szeretnélek meghívni Benneteket egy játékra, amelyben
ellátogathat hozzánk a szerencse, de türelem is kell hozzá. Arra szeretnélek
kérni Benneteket, hogy hozzatok egy széket, tegyétek magatok mögé, aztán ülje­
tek le mindannyian a földre, a szék elé, egyenes sorban. Ha a földön ültök, az
azt jelenti, hogy középsőcsoportosok vagytok; ha a széken ültök, akkor nagy-
csoportosok; ha felálltok a székre, akkor már első osztályosok vagytok. Hogy
hogyan lehet eljutni a középső csoportból a nagycsoportba? Nézd meg ezt a szép
követ. Nemsokára a kezemet a hátam mögé teszem, és az egyik kezembe veszem
a követ. Aztán mindkét kezemet előretartom, összeszorítva. Szabad találgatni,
hogy melyik kezemben van a kő... Ha kitaláltad, melyik kezemben van a kő,
akkor eljutottál a nagycsoportba, és felülhetsz a székre. Ha valaki nem találta el,
akkor még egy kicsit a középsőben marad. Egymás után mindenki sorra kerül.
(Azok a gyermekek, akik a z első kör után még a középső csoportban vannak, meg­
kapják a második lehetőségüket, hogy nagycsoportba kerüljenek. Mindaddig új
kört kezdünk, ameddig fe l nem ült mindenki a székre, ameddig mindenki be nem
ju t az első osztályba.)
(Amikor már mindenki eljutott az iskolás szintig) Most pedig nézzétek meg
egymást, mint leendő iskolások, küldjétek egy mosolyt egymásnak, és óvatosan
lépjetek le a székről. Ü ljünk újra le együtt a körbe, a földre, a székek elé, hogy
elmesélhessétek, hogyan éreztétek magatokat a játékban.

Élménymegosztás
Milyen érzés volt azonnal felülni,
vagy felállni a székre?
Milyen érzés volt, amikor azt
láttad, hogy már sokan fenn ülnek,
állnak, Te viszont még nem?

40
6. A folyó
A játék célja 5
éves kortól

A játékban a gyermekek felfrissülnek, megélhetik a belső változás, érés érzését,

önmaguk hatékonyságát.

A játék leírása
(A keretkijelölés, és a II. kötetből ismert rejtvényjáték bevezetője után) Ma egy rejt­
vényjátékra szeretnélek Mindannyiótokat m eghívni... Ebben a játékban valami
egész különleges dologgá válhattok.
Képzeld el, hogy fenn a hegyekben születsz meg. A magasban, ahol a hideg és
a hó az úr. A hó alatt, nagyon mélyen, a hóból kristálytiszta vízzé változol. Vize­
det a gleccser (a jégfolyó) segíti lefelé és gyűjti kicsiny patakká. A Nap úgy ragyog
Benned, mint egy drágakő. Csendes vagy, alig lehet hallani a hangodat. Minél lej­
jebb jársz, annál hangosabb vagy, a hangod egyre mélyebbé válik. Amint a hegy
lábához érsz, egészen széles leszel. Már egészen másképp nézel ki, mint odafönn.
Nagy vagy, és tekintélyes. Színed zöldeskék. Minél tovább haladsz, annál hatal­
masabb leszel. Aztán, ahogy lelassulsz, hátadra veszel akár nagy hajókat is.
Én most lassan körbemegyek, és megsúghatod, mi vagy Te. Miközben
elmondod, mi lettél, vissza is változol újra óvodássá. Ha körbe értem, akkorra
már mindenki visszaváltozott, és visszaérkezett a körbe, hogy meghallgathas­
suk, hogyan érezte magát a játékban.

Élménymegosztás
Milyen érzés volt a hegyekben megszületni? Mi történt Veled?
Hogy érezted magad, amikor egyre nagyobbá váltál?
Mit vettél a hátadra?

41
 7. A nyíl
5 A játék célja
Ez a játék megerősíti a gyermek szabadságát, belső erejét, kompetenciáját. Igazi
„fiús játék”.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Képzeld el, hogy egy nyíl vagy, ami magasan fenn repül
az égen. Egy óriási íjból lőttek ki. Most átrepülsz a házak fölött, egészen maga­
san... Gyorsan suhansz, biztosan és határozottan. Utad erdők, folyók, hegyek
felett vezet...
Sok mindent láthatsz, érezhetsz, míg el nem éred a célod. Ha elérted a célo­
dat, pihenj meg, majd változz vissza óvodássá, hogy elmesélhesd, hogyan érezted
magad a játékban.

Élménymegosztás
Hogy nézett ki a nyilad?
Hol ért földet?
Milyen gyorsan suhant?
M it láttál útközben?

42
8 . Szobor
A játék célja
Különösen hatékony kisgyermekeknél, segít a figyelmet újra összpontosítani, a
belső békét újra megtalálni, és helyet készíteni új szellemi feladatok számára. A
gyermekek ezután nyugodtabbnak fogják érezni magukat.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Helyezkedj el ülve a földön, kényelmesen, ha szeretnéd, a
szemedet is becsukhatod. így sokkal könnyebb elképzelni mindazt, amiről most
mesélni fogok.
Képzeld el, hogy egy szobor vagy, amelyik fából készült. Egy kellemesen
hűvös, nyugodt szobában vagy, ahová néha látogatók jönnek, hogy megnézze­
nek. Ülj egészen nyugodtan, ahogy egy szobor, és lélegezz lassan be és ki.
Most olyan zajt fogsz hallani, m int amikor a látogatók érkeznek. Kopognak
az ajtón, mielőtt bejönnek a szobába, hogy Neked örüljenek. Ha kopogok, az azt
jelenti, hogy látogatód érkezett. Minden egyes látogatót számolj meg. Ha aka­
rod, használhatod az ujjaidat is, hogy mindet megjegyezd. A végén körbe fogok
menni, és mindenki a fülembe súghatja, hány látogatót számolt össze. (Várjon
legalább 5 mp-et, amíg először kopog. Majd kb. 5 másodpercenként kopogjon. Ha
ezt a játékot először játssza a csoporttal, akkor csak három-négy látogató legyen.
Később „érkezhetnek” többen is.)
Már minden látogató megérkezett, és örül Neked. Mára már nem várunk
több látogatót...
Most arra kérlek, hogy lassan mozdulj meg, és a mozgással változz vissza
óvodássá. Lassan nyisd ki a szemed, és érkezz vissza ide, az óvodáskörbe. Én
mindenkit meghallgatok, hogyan érezte magát a játékban.

Élménymegosztás
Milyen szobor voltál?
Hány látogatód volt?
Kik látogattak meg?

43
 9. Lecsendesülés
5 A játék célja
A játék lehetőséget ad arra, hogy átéljük, hogyan csendesíthetjük le gondolata­
inkat. A gyermekek közben megtapasztalhatják az örömteli nyugodtság érzését.

I A játék leírása
(A keretkijelölés után) Helyezkedj el kényelmesen, és vegyél egy mély lélegzetet.
Amikor kifújod a levegőt, akár le is csukhatod a szemed, hogy a képzeleted hul­
lámai elringassanak.
Képzelj el egy kis tavat és azt, hogy egy csónakban ülsz a vízen... Érezd,
ahogy a hullámok lágyan ringatják a csónakot. Ezek a hullámok egyre kisebbé,
csendesebbé válnak, am int halkan kifutnak a partra.
Olykor bennünk is sok érzés és gondolat hullám zik... Ezek a gondolatok,
képek, érzések, mint a hullám ok, elcsendesülhetnek. Hagyd, hogy ezek is, akár­
csak a hullámok, egyre csendesebbé és csendesebbé váljanak, végül teljesen
elcsendesedjenek. Hagyd, hogy minden, ami Benned van, olyan nyugodt legyen,
akárcsak a tó vize. A fejed is olyan tiszta és nyugodt lesz, mint a tó ... Ha a fejed
teljesen tiszta és nyugodt, m int a tó vize, akkor lassan búcsúzz el ettől a kép­
től, nyisd ki a szemed, és frissen, kipihenten ülj fel közénk, hogy elmesélhesd,
hogyan érezted magad a játékban.

Élménymegosztás
Milyen volt a tavad?
Milyen volt a csónakod?
Hogyan lett a fejed tiszta
és nyugodt? (Mi történt
Benned?)

44
Mozgásmeditációk
A mozgásjátékok első szintjén a gyermekek a mozgás örömével tapasztalhatják
meg önmagukat és mozgásuk másokra gyakorolt hatását. Megtanulják kidol­
gozni a lassú, óvatos, megfontolt mozgásformákat. Ilyen mozgásjátékokat talá­
lunk a Varázsjátékok I. kötetében (Mozgás a képzelet szárnyán): pl. Barátom, a
sündisznó, Erdőben, Óriáscsiga.
Második szinten a mozgás szinkronicitásának örömét élhetik meg páros,
illetve csoporthelyzetben az egyszerűbb, vagy akár a komplexebb mozgásformák
kidolgozása során, Varázsjátékok II. kötet (Fantázia tengerén): pl. Bohócok isko­
lája, Majmok, Karneváli felvonulás, vagy Varázsjátékok III. kötet (Égig emelő
légzés): pl. Együtt lélegezni című játékaiban.
A szinkronmozgások élményéhez (is) számos kellemes érzés, emlék kap­
csolódik, melyek összekötő erejükkel formálják a gyermekek önmagukhoz és
másokhoz való odafordulását, a világhoz való kapcsolódását, Varázsjátékok II.
kötet: pl. Repülés, vagy a Varázsjátékok III. kötet: pl. Ég és föld, Varázsjátékok IV.
kötet (A szív érintése): pl. Szív-szigetek című játékaiban. Elsősorban ezek a játékok
vezetik be a gyermekeket a mozgásmeditációk varázslatos birodalmába.

„A virágcsokorban nagyon boldogok vagyunk, mert együtt vagyunk. A puha

szirmainkkal simogatjuk egymást, m ert mindenkit szeretünk. Amikor este be­
csukódnak a szirmaink, akkor is emlékezünk erre.”

45
 10. Virágmeditáció
éves kortól
A játék célja
Ez a mozgásmeditáció segít a gyermekeknek abban, hogy jó hangulatuk legyen,
és koncentrálni tudjanak. A nehéz gondolatok, emlékek, még ki nem mondható
„titkok” első feldolgozási lépéseként is tapintatosan, jól használható ez a játék.
Szükségünk lesz egy szál friss virágra.
m
A játék leírása
(A keretkijelölés után) M a egy varázsvirágot hoztam Nektek ajándékba. Ezt a
varázsvirágot m indenki kezébe veheti a játék alatt, a játék után pedig betesszük
egy vázába, hogy gyönyörködhessünk benne egész nap. Aki a virágot a kezében
tartja, úgy tud vele beszélni, hogy azt más nem hallja. Miközben beszélget vele,
gyönyörködhet a virág szépségében. Mindenki kívánhat valamit ettől a virágtól,
valami szépet, jót, különlegeset erre a napra, erre a hétre, vagy akár erre az évre.
Kérlek Benneteket, hogy most álljatok fel. Én odaadom egyikőtöknek ezt a
varázsvirágot, aki lassan elkezdhet sétálni a körön belül, és beszélhet a virágjá­
hoz. Ela képzeletben elm ondta a virágnak a kívánságát, akkor csendben, egészen
óvatosan odaadhatja a virágot egy másik gyermeknek, aki még nem kívánt a
varázsvirágtól. így érkezik meg mindenkihez ez a varázsvirág.
Miközben várjátok, hogy megkapjátok a virágot, elképzelhetitek, mit is sze­
retnétek kívánni tőle. Érezhetitek, hogy tele vagytok ezzel a jókedvű várakozás­
sal, mindazzal a szépséggel, amit a virág adhat. (Fontos, hogy valóban minden
gyermek kezébe kapja a virágot!)
Visszaérkezett ide a virág, köszönöm Nektek. Most beleteszem a vázába,
hogy egész nap gyönyörködhessetek benne. Így... Titeket pedig visszavárlak
az óvodáskörbe, hogy meghallgathassalak Mindannyiótokat, hogyan éreztétek
magatokat a játékban.
(Ebben ajátékban nagyon tapintatosan tegyükfel azt a kérdést, hogy szeretné-e
elmondani, mit kívánt a virágtól. Tiszteletben tartjuk, ha egy gyermek nem akarja
hangosan kimondani. Ő t arra bíztatjuk,
őrizze meg a jókívánságot a szívében.)

Élménymegosztás
Milyen érzés volt a virágot megkapni?
Hogyan beszélgettél a virággal?

46
11. Séta a természetben
A játék célja 5
Egy szemlélődő, csendes sétára időről-időre szükségük van a gyermekeknek a
felnőttek irányítása nélkül is. Megerősíti éntudatát és az önmaga iránti felelős­
ségét. Ezt a játékot egy meleg nyári nap, ismerős környezetben érdemes játszani,
ott, ahol a gyermekek mezítláb szaladgálhatnak-

A játék leírása
í
(A keretkijelölés után) Arra kérlek Benneteket, hogy vegyétek le a cipőtöket, és
csendesen induljatok el itt, a kertben (udvaron), a fűben (vagy a tornaterem ­
ben). Csendben és lassan menjetek, hogy bárminek, amit találtok, annak örülni
tudjatok.
Talán éreztek, hallotok valamit, ami ebben az évszakban, ezen a napon olyan
különleges. Lehet, hogy érzitek az illatát is. Hagyjátok, hogy a kíváncsiságotok
vezessen, és engedjétek, hogy meglepjen Titeket mindaz, amit találtok.
Talán lesz olyan dolog, amit magatokkal szeretnétek hozni, amikor visszajöt­
tök. Talán egy emléket, egy kis követ, virágot, valamit, ami számotokra szép volt.
Ha megtaláltátok, hozzátok magatokkal, és gyertek vissza ide a körbe, hogy
elmesélhessétek, hogyan éreztétek magatokat.

Élménymegosztás
Milyen érzés volt
mezítláb járni?
Mit érezték hallottál,
ami kedves volt számodra?
Milyen illatokat éreztél?
Mit hoztál magaddal?

47
 12, Tűzgyújtás
5 A játék célja
Ennek a mozgásfantáziának a segítségével a gyermek megtapasztalja a nyugodt
erő és a kikapcsolódás kellemes érzését.

m
A játék leírása
(A keretkijelölés után) A rra kérlek Benneteket, hogy alkossatok hármas csopor­
tokat, és üljetek le egymással szemben kényelmesen a szőnyegre. Vegyetek egy
íf mély lélegzetet, és am ikor kifújjátok, akár be is csukhatjátok a szemeteket, hogy
könnyebben el tudjátok képzelni mindazt, amiről most mesélni fogok Nektek.
Képzeljétek el, hogy kicsiny parázzsá változtok, de amint a tüzet meggyújt­
ják, kicsiny láng lesz belőletek, amelyik folyamatosan nőni, fényesedni fog, és
egyre nagyobb meleget áraszt majd.
Most körbemegyek, és minden parázskupacra óriási levegőt fogok fújni, ami­
től a parázs lángra kap. Lángjai egyre nagyobbak és egyre fényesebbek lesznek.
Ahogy érzitek, hogy növekednek a lángok, lassan fel is állhattok. Érezzétek,
ahogy a lángok összekapaszkodnak, és így együtt egyre fényesebbek és mele­
gebbek lesznek. A lángok akár táncolhatnak is, finoman és lágyan... miközben
felmelegítenek m indent és mindenkit, akik körülöttük vannak.
Most lassan megnyugszik a tűz, a lángok egyre kisebbek és kisebbek lesznek.
Először kis parázzsá válik, majd kialszik, és tiszta fehér hamu marad a földön
utána, amely csendesen pihen a földön.
Én pedig körbemegyek, és megcsodálom a fehér hamu tisztaságát. Amikor
megérintelek Benneteket, akkor változzatok vissza óvodássá, nyissátok ki a sze­
meteket, és üljetek fel az óvodáskörbe, hogy elmesélhessétek, hogyan éreztétek
magatokat.

Élmény­
megosztás
Milyen (mekkora) volt
a lángod?
Milyen volt a fényed,
a melegséged?
Hogy tudtak a lángok
együtt táncolni?
Hogy tudott kialudni a tűz?

48
13. Hold-anya kútja
A játék célja 5
A gyermekek a rituálé során felfrissülnek, összeszedettebbé válnak, és jól érzik
magukat. Ehhez a mozgásmeditációhoz szüksége lesz egy vízzel teli kancsóra, és
minden gyermeknek egy üveg-, vagy papír-, vagy műanyag pohárra.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Ma egy különleges játékra hívlak Benneteket. Ehhez arra
kérlek Titeket, hogy álljatok kettős körbe (ahogyan a körjátékoknál szoktunk).
Most mindenkinek adok egy poharat, amelybe varázsvizet töltök a Elold-anya
kútjából. A pohár a varázsvíztől rögtön korsóvá változik. Most egészen lassan
induljon el a belső kör, hogy mindenki tölthessen ebből a varázsvízből pár cseppet
a vele szemben álló társa korsójába. Amikor töltitek egymásnak a varázsvizet, for­
duljatok teljesen egymás felé. Egészen keveset öntsetek, hogy jól elkeveredjék a
víz. Fontos, hogy minden cseppjére vigyázzatok... Amikor már mindenki m in­
denkinek adott a vízből, és jól összekeveredett a varázsvíz, akkor álljatok meg.
Tudjuk, hogy a Hold-anya mozgatja a tengereket, és odafordítja arcát az időjárás­
ra. Ha szeretnétek, kívánjatok tőle olyan időt, amire nagyon vágytok. Ha kíván­
tatok, akkor lassan igyátok meg a varázsvizet, amely teljesen felfrissít Titeket.
Ha elfogyott, akkor elkérem tőletek a korsókat (a poharakat), és aztán üljünk
vissza az óvodáskörbe, hogy elmesélhessétek, hogyan éreztétek magatokat.

Élménymegosztás
Milyen volt a korsód?
A varázsvized?
Mit éreztél, miközben
a vizet töltötted?
Milyen időt kívántál?

49
 14. Virágcsokor
5 A játék célja
Ez a rituálé nagyon szépen hangsúlyozza az egyes gyermekek méltóságát, és
összekovácsolja a csoportot.

m
A játék leírása
(A keretkijelölés után) Ezt a játékot ülve kezdjük, majd mozogni is fogunk. Kép­
zeld el, hogy egy gyönyörű virág vagy. Lehetsz egy virág a kertből, az erdőből
vagy akár a mezőről, vagy éppen állhatsz egy vázában. Lehetsz egy távoli ország
különleges virága, vagy olyan virág, amelyet most a képzeleted megformál.
Ha elképzelted, m ilyen virág vagy, akkor lassan állj fel, emeld a fejed fölé a
karjaidat, kulcsold össze a fejed fölött az ujjaidat, így válsz virággá. így, virágként
kezdj lassan körbemenni. Minden virág lassan közeledik egymáshoz, m ert egy
igazi virágcsokrot akarnak form álni... Minden virágnak nagyon finom illata és
különleges színe van. Lassan mindenki megtalálja a helyét a virágcsokorban, a
csokor részévé válik...
így... most pedig képzeljétek el, hogy ezt a virágcsokrot beállítom egy nagy
vázába, és bármikor, am ikor csak akartok, ránézhettek, és gyönyörködhettek
ebben a csokorban.
Most meg is csodálhatjátok a mellettetek lévőket, akár egymásra is moso­
lyoghattok... aztán változzatok vissza óvodássá, és üljetek vissza a beszélgető
körbe, hogy elmesélhessétek, hogyan éreztétek magatokat.

Élménymegosztás
Milyen virág voltál?
Milyen illatod volt?
Hogyan találtad meg
a helyedet a csokorban?
Milyen érzés volt
a csokorban lenni?
Milyen virágokat láttál
a csokorban?

50
15. Sziklakért
A játék célja 5
éves kortól

Ehhez a rítushoz szüksége lesz sok különböző formájú kicsi és nagy kavicsra,
kőre. Érdemes arra is figyelni, hogy legyenek egyforma (hasonló méretű és
színű) kövek is, hogy ne alakuljon ki versengés a gyermekek között. Legyen jóval
több kövünk, mint ahány gyermekkel játsszuk a játékot. Ezek a kövek segítenek
a koncentrációban, és az új, akár szokatlan, kreatív gondolatok kialakulását is
serkentik.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Ma sok-sok követ hoztam Nektek- Képzeljétek el, hogy
ezek varázskövek. Azelőtt minden kő talán valami más volt. Talán egy virág,
vagy valamilyen állat. Most körbemegyek evvel a kis kosárral (tálcával, tartó ­
val...), és mindenkit megkérek, válasszon magának egy követ, amelyiknek a
titka érdekli őt.
Vedd a kezedbe, lassan állj fel, és kezdj el csendesen, óvatosan körbesétálni a
teremben, és közben hallgasd meg a kő titkát. Aki meghallotta a varázsköve tit­
kát, halkan jöjjön vissza a körbe, amelynek közepén lerakhatja a varázskövét. így
építhettek együtt egy sziklakertet. Nézzétek meg, jó helyen van-e a követek, m ert
ha szeretnétek, át is helyezhetitek máshová. Legyen minél szebb, harmonikusabb
ez a sziklakért. A csendben egy igazi, varázslatos sziklakertté alakíthatjátok.
Ha mindenki úgy érzi, elkészült ez a sziklakért, üljetek vissza ide a körbe,
hogy elmesélhessétek, hogyan éreztétek magatokat a játékban. (Ha meg akarjuk
tartani a sziklakertet, akkor készítsünk valami „tartós alátétet”, amire ráépíthetik
a gyermekek a sziklakertjüket.)

Élmény­
megosztás
Milyen volt a köved?
Mit üzent a köved?
Mi volt a titka?
Milyen lett
a sziklakért?

51
A hatévesek játékait két nagy fejezetbe gyűjtöttük. A „Belső utakon” című feje­
zetben a „nehezebb”, a megküzdő stratégiák kidolgozását elősegítő játékokat
írtuk le. Mindegyik játék szimbólumával elindítja a gyermekeket egy egészen
különleges belső utazásra. E belső világban eljuthatnak a mélységekbe csakúgy,
mint a magasságokba. Kinyithatják önmaguk belső ajtajait, szembenézhetnek
félelmeikkel, és erőt gyűjthetnek a változások megéléséhez, mintát alakíthatnak
ki nehézségeik feldolgozására.
A „Lélekerősítő játékok” című fejezet játékai lélek-teret és helyet adnak a
nyugalomnak, a feltöltődésnek a fény és a melegség átélésével. E térben mozdul­
nak meg a jóság, a szerethetőség, az elfogadhatóság érzései, és adják meg testnek,
léleknek, szellemnek a belső csendet és békét.
Belső utakon
éves kortól

A gyermekek az életútjukon számos nehézséggel kerülnek szembe. E nehéz­

ségek megoldásában és feloldásában elsősorban önmagukra számíthatnak, de
nagy jelentőséggel bír a másoktól kért és kapott segítség. A nehézségekkel való
szembenézés alapja az önismeret, az Én sok helyzetben való kipróbálása, a saját
érzések, vágyak, szándékok, gondolatok felismerése, megjelenítése, és ezek szo­
ciális térbe helyezése. Ezt a folyamatot készítik elő a következő játékok: Varázsjá­
tékok II. kötet (Fantázia tengerén): pl. Láthatatlanul, Postagalamb, Nagy szemek,
Varázsjátékok IV. kötet (A szív érintése): pl. a Macska, vagy a Megbocsátás.
Önmagunk ismerete felelősség, egyben morális érték, ami „kötelez”. Egyre
biztosabb bázisán lehetővé válik a perspektívaváltás, a Varázsjátékok IV. kötet
(A szív érintése): pl. Megszépítés, és a felelősségvállalás, a Varázsjátékok III. kötet
(Égig emelő légzés): pl. Ködkürt, a Varázsjátékok IV. kötet: pl. Strucctojás, Félelem
az elválástól című játékainak segítségével.
A saját határok felismerésével a gyermekek az érett segítségkérést és a segít­
ség elfogadását tanulhatják meg, melyek a megküzdés támaszkereső stratégiá­
nak kidolgozásában adnak számukra támpontokat, Varázsjátékok II. kötet: pl.
Delfin; Varázsjátékok III. kötet: pl. Tündérek című játékaival.

„A lenti világban kezdődik az élet, onnan bújik minden ki. A magocskák ott
kezdenek nőni, meg a kis fák rügyezni, és aztán felkerülnek a fenti világba, m ert
odáig nőnek, és ott már erős és nagy lesz minden. A lenti világból egy lépcsőn
lehet felmenni, ez az embereknek van, én is ott jöttem fel.”

53
16. A fal
A játék célja
Ez a fantáziajáték elősegíti a nyugalom, a stabilitás megteremtését és a szemé­
lyes kívánságok értékelését. A „titokkeresők” játéka. Az élménymegosztásban
legyünk nagyon tapintatosak!

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Képzeld el, hogy egy szép nap, elmész sétálni. Jólesik
sétálni. Végigmész egy fal mellett. Valahol van egy átjáró, talán egy lépcső, ame­
lyik a falon át vezet. A fal m ásik oldalán van valami, amire Neked szükséged van,
vagy amit szeretnél.
Ha szeretnél, beléphetsz ezen az ajtón, átjárón, de akár tovább is sétálhatsz.
Ha szeretnél belépni, akkor átmehetsz a fal m ásik oldalára, és elhozhatod azt,
am ire szükséged van. H a elhoztad, és szeretnéd, akkor tartsd meg... majd érkezz
vissza az óvodáskörbe, hogy elmesélhesd, hogyan érezted magad a játékban.

Élménymegosztás
M erre sétáltál?
Hogy nézett ki a fal, am it láttál?
Mit hoztál el?

54
17. Varázskulcs
A játék célja 6
A gyerekek állandóan el vannak foglalva avval, hogy „kulcsokat” keressenek,
amelyek új élmények, új emberek felé nyitnak meg ajtókat. Ebben a játékban
lehetőség van újabb és újabb kulcsokat találni, használni azokat, és ezzel m in­
denhez hozzájutni, amire az életben szükségük van.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Képzeld el, hogy messzi útra indulsz... Utad során elha­
ladsz egy régi kovácsműhely mellett. Nem akármilyen ez a műhely, nem hét­
köznapi a kovács sem. Ez a kovács varázskulcsokat készít. Kicsi és nagy ajtók­
hoz, titkos bejáratokhoz. Tüzével megizzítja a vasat, és pontosan megformálja a
kulcsot...
Ha ide betérsz, a kovács egy olyan kulcsot ajándékoz Neked, amellyel m in­
den ajtót ki tudsz nyitni. Képzeld el, milyen ajtót szeretnél először kinyitni? Mit
találnál mögötte? (kb. 20 mp)
Ezt a varázskulcsot bármikor megtalálhatod a kovácsműhelyben, bárm ikor
elkérheted a kovácsmestertől.
Most búcsúzz el tőle, és térj vissza hozzánk, az óvodáskörbe, hogy elmesél-
hesd, hogyan érezted magad a játékban.

Élménymegosztás
Milyen volt a kovácsműhely?
Milyen varázskulcsot
kaptál?
Milyen ajtót tudtál
kinyitni vele?

55
18. Homokóra
A játék célja
Ez a játék hatékonyan és gyorsan felfrissíti a gyermekek fejét. Érdemes előkészí­
teni ezt a játékot azzal, hogy bemutatjuk a gyermekeknek a homokórát.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Képzeld el, hogy van Benned egy homokóra. Ez a homok­
óra nagyon szép, és színes hom ok van benne. Elképzelheted, hogy a felső része
a fejedben van, az alsó pedig a hasadban. Képzeld el, hogy úgy áll a homokóra,
hogy a színes homok a tetejében van. Most a homokórában lassan elkezd peregni
a homok fentről lefelé. Képzeld el, hogy a homokkal együtt elküldesz mindent,
ami most a fejedben van, am it gondolsz, vagy érzel. így lassan teljesen szabad,
tiszta lesz a fejed (kb. 20 mp).

Most csendben körbe fogok menni, és m indenkinek megsimogatom a hátát,

hogy a homok teljesen leperegjen a gondolatokkal, érzésekkel együtt. Lent, ahol
összegyűlik a homok, Te is találsz egy jó helyet a gondolataidnak, érzéseidnek.
(Lassan sétáljon körbe, és lépjen oda minden gyermekhez. Simítsa végig a hátukat,
a gerincoszlopot fentről lefelé, egy határozott, de nagyon gyengéd mozdulattal.)
Ha minden homokszem lepergett, és megtaláltad a helyét a gondolataidnak,
érzéseidnek, akkor búcsúzz el a képtől (távolítsd el magadtól a képet). Frissen
és kipihenten térj vissza az óvodáskörbe, hogy meghallgathassalak, mi történt
Veled a játékban.

Élménymegosztás
Milyen volt a homokórád?
Hogyan tudtad lepergetni
a gondolataidat, érzéseidet?
Hol találtál helyet a
gondolataidnak?
Hogy érzi magát most a
fejed?

56
19. Fújd el a félelmet!
A játék célja 6
A játék segítséget, stratégiát nyújt a gyermekeknek arra, hogy megtanulják,
hogyan tudják „kimerevíteni félelmeiket” (mozdulatlanná, ártalmatlanná téve
azokat), és megszabadulni azoktól. A mély lélegzetkifújással önmagukat szaba­
díthatják fel a félelem szorongató érzéséből. Sok mindent elfújhatnak: rémálma­
ikat, szorongásaikat, állatoktól, emberektől való félelmeiket.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Helyezkedj el kényelmesen, és akár le is hunyhatod a sze­
med. Képzelj magad elé egy nagy fekete táblát. Képzeld el, hogy valami olyat
rajzolsz a táblára, amitől félsz. Rajzold fel a táblára azt a dolgot, ami számodra
ijesztő, talán félelmetes is. Előfordulhat, hogy ha haragszunk valamire vagy vala­
kire, félünk is tőle. De lehet, hogy ő is fél. Nézd meg alaposan ezt az ijesztő dol­
got, és látni fogod, mit is érzel iránta...
Most lélegezz egyszer jó mélyen be és ki, be, egészen a fejedbe, a szívedbe, és
ki. Amikor kilélegzel, képzeld azt, hogy a félelmedet ezzel a lélegzettel el is fújod.
Amit a táblára rajzoltál, az akár ott is m aradhat, Te a félelmedet fújd el.
Vegyél újra egy mély lélegzetet, és amikor kifújod, látni fogod, milyen sok
félelem eltűnt, amit akkor éreztél, mikor ez a valami vagy valaki a közeledben
volt. Addig lélegezz így, amíg a félelmet messzire nem fújod, egészen addig, amíg
fejed és szíved meg nem nyugszik.
Ha elfújtad a félelmet, lassan eltávolodik tőled a tábla képe is... teljesen nyu­
godt vagy. Pihenj még egy kicsit, majd lassan nyisd ki a szemedet, és térj ide
vissza az óvodáskörbe, hogy meghallgathassalak, mi történt Veled a játékban.

Élménymegosztás
Hogyan tudtad elfújni
a félelmet?
Milyen érzés volt, amikor
elfújtad a félelmet?
Hogyan érezte magát utána
a fejed és a szíved?
(Hogy mit is rajzoltak
a táblára, azt inkább
az egyéni rajzos
élménym egosztásko r
kérdezzük meg tapintatosan.)

57
 20. A világűrben
6
éves kortó
A játék célja
Ez a játék erősíti a gyermekben az önvédelem egyik formáját, nevezetesen, hogy
a kellemetlen dolgokat legalábbis egy időre figyelmen kívül hagyja, és kirekessze
a tudatából.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Helyezkedj el kényelmesen ülve, akár le is hunyhatod a
szemed, hogy könnyebben el tudd képzelni, amiről most mesélni fogok. Képzeld
el, hogy egy űrhajóban ülve röpülsz a világűrben... Ha egy olyan mély hangot
hallasz, mint sssss, akkor láthatod, hogy egy ellenséges űrhajó tart feléd.
Ilyenkor kapcsold be az űrhajód elrettentő sz,sz,sz gombját, és már látha­
tod is, ahogy az ismeretlen űrhajó elveszti erejét, visszafordul. Próbáljuk ki: ha
meghallod az ellenséges űrhajó hangját, nyomd meg a gombot, és válaszolj az
űrhajóddal: sz,sz,sz...
Amikor meglátod a következő ellenséges űrhajót, képzeld azt, hogy egy prob­
lémád, nehézséged, fájdalmad vagy éppen a haragod ül benne. Valami olyasmi,
am i teher számodra, vagy bánt Téged. Koncentrálj (figyelj) az ellenséges űrha­
jóra, és amikor a tiéddel azt mondod: sz,sz,sz, akkor az elveszti erejét, és visz-
szafordul. Te pedig hagyd elmenni. Nézd, ahogyan egyre messzebb és messzebb
távolodik, míg egészen el nem tűnik (30 mp).
Most ideje visszatérned. Ha megérkeztél, lassan nyisd ki a szemed. Én most
körbe fogok menni, és a fülembe súghatod, mit küldtél el az ellenséges űrhajóval.
Azután pihenj még egy kicsit, majd fordulj vissza az óvodáskörbe, hogy elmesél-
hesd, hogyan érezted magad a játékban.

Élmény­
megosztás
Milyen volt az űrhajód?
Hogy érezted magad,
am ikor felbukkant az
ellenséges űrhajó?
Hogy érezted magad,
am ikor elküldted az
űrhajót?
Hogy érzed magad
most?

58
21. Megváltozhatsz
A játék célja 6
éves kortól

Ahhoz, hogy egy gyermek értékesnek és felelősségteljesnek érezze magát, bíznia

kell abban, hogy irányítani tud néhány belső folyamatot. Ez a szép játék megerő­
síti a gyermek hitét abban, hogy az általa kevéssé vagy egyáltalán nem értékelt
magatartásformákat meg tudja változtatni.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Helyezkedj el kényelmesen, lassan csukd be a szemed, léle­
gezz be és ki, újra be és ki, mélyen és nyugodtan...
Képzeld el, hogy mi mindannyian egy tábortűznél ülünk, és figyeljük, am int
a lángok egyre nagyobbak lesznek, a fa pedig lassan elég. Ahogy így ülünk együtt
a tábortűznél, átélhetjük, hogy mindannyian kedvesek és szeretetre méltóak
vagyunk-..
De azt is tudjuk, hogy néha nem úgy viselkedünk, ahogyan szeretnénk, és
meg akarjuk változtatni ezt a viselkedést, hogy helyette valami jót tehessünk.
Ilyenkor szeretnénk elégetni azt a viselkedést, amit nem szeretünk magunkban.
Képzeld el, mi az, amit nem szeretsz, ahogy csinálod, vagy ahogyan visel­
kedsz. Aztán képzeld el, hogy ezt az előtted lobogó nagy tábortűzbe hajítod.
Látod, ahogy elég. Először parázs lesz, aztán hamu. Most m ár sokkal könnyeb­
ben érzed magad... És most képzeld el, hogy hogyan viselkednél, hogyan csinál­
nád másképp, amit szeretnél (30 mp).
Most lassan búcsúzz el a képtől, hozz magaddal mindent, amit szeretnél, és
térj vissza az óvodáskörbe, hogy elmesélhesd, mi történt Veled a játékban.

Élmény­
megosztás
Milyen volt a
tábortüzed?
Mit dobtál be szívesen a
tűzbe?
Milyen érzés volt vala­
mitől megszabadulni?
Hogyan tudtál
megváltozni?

59
 22. Lift
6 A játék célja
Ez a játék segít a gyermekeknek az új ismeretek befogadására, a számukra talán
nehezebb gondolatok „elszállítására”.

* A játék leírása
(A keretkijelölés után) Biztosan utaztál m ár szép, régimódi lifttel, amelyik lassan
megy felfele, csendesen zümmög és lent pille-könnyen megáll (ha valószínűsít­
hetjük, hogy még nem láttak ilyet, akkor: képzelj el egy szép, régi liftet, amelyik...)
Képzeld el, hogy Neked is van egy ilyen lift a fejedben. A lift most teljesen
üres. Hagyd nyitva az ajtót és pakolj be mindent: a kívánságaidat, mindent, ami
érdekel Téged. Tegyél bele mindent, ami a lelkeden keresztüláramlik...
És most hagyd, hogy ez a lift lassan, nagyon lassan levigye ezt a sok mindent
a tested középpontjába, amely a köldököd körül van. Képzeld el, hogy itt a köl­
dököd körül van egy szép hely, ahova ezeket a gondolatokat lerakhatod. Ha sze­
retnéd, a lifttel többször is megteheted ezt az utat, így a fejed kellemesen könnyű
lesz mindenféle új dolog befogadására...
Ha már mindent, am it most szerettél volna, levittél, változz vissza óvodássá,
és ülj fel a körbe, hogy meghallgassalak, hogyan érezted magad a játékban.

Élménymegosztás
Milyen volt a lifted?
Mi mindent
pakoltál
bele?
Milyen
volt az a
hely, ahol
lepakoltál?

60
23. Vízesés
A játék célja 6
Az itt használt metafora segít a gyermekeknek szellemileg és testileg felfrissülni.
Megerőltető tevékenység után nagyon szép ez a fantáziajáték. (Érdemes a játékot
előkészíteni pl. a virágok vízzel való megpermetezésével - legjobb napfényben,
kint az udvaron -, a vízpermet fogalmának kialakítására.)

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Néha szeretnénk megfürödni úgy, hogy minden gondot
lemossunk magunkról, hogy újra frissnek érezhessük magunkat.
Helyezkedj el kényelmesen, ülhetsz, de akár le is feküdhetsz... Ha szeretnéd,
le is csukhatod a szemeidet, hogy belül kinyíljon egy vetítővászon, amelyen m in­
dent láthatsz, amiről most mesélni fogok.
Képzeld el, hogy egy nagy vízesés előtt állsz. Finom vízpermetet érzel. A víz-
cseppekben meg-megcsillan a Nap fénye. Egészen gyengéden ér hozzád a víz­
permet. Talán szeretnél még jobban a vízesés alá állni. Ha akarod, teljesen alá-
állhatsz, és érezheted, hogy ez olyan, mintha a nyugalom és a frissesség átlátszó
fátylában állnál. A kis cseppecskék masszírozzák a bőrödet, és minden gondot és
bajt lemosnak. Állj a vízesés alatt, amíg jólesik... (kb. fél perc).
Most lassan gyere ki a vízesés alól, és napozz egy kicsit. Az arcod, a tested fel­
fogja a meleg napsugarakat, és érezheted, hogyan töltődsz fel örömmel, boldog­
sággal. Pihenj nyugodtan a napon. Ha teljesen kipihented magad, lassan nyisd ki
a szemed, ülj fel ide közénk az óvodáskörbe, hogy elmesélhesd, hogyan érezted
magad.

Élménymegosztás
Milyen volt a vízesésed?
Milyen érzés volt
a vízesés alatt állni?
Hogy érezted magad a napon,
mi történt Veled?
Hogy vagy most?

61
 24. Átváltozás
6
éves kortól
A játék célja
Ebben a játékban m egadatik a gyermeknek a lehetőség, hogy saját maga hozzon
döntéseket, többek között arról, hogy mivé akar átváltozni. Nagyobb gyermekek
számára ez a játék izgalmas kihívást jelent.
*
A játék leírása
(A keretkijelölés után) M a egy különleges játékra hívlak Benneteket, amelyben
bármivé változhattok, talán növénnyé, talán állattá. Helyezkedj el kényelmesen,
vegyél egy mély levegőt, lassan fújd ki, és amikor kifújod, lassan le is csukódik a
szemed, hogy könnyebben el tudd képzelni, amiről most mesélni fogok Neked.
Képzeld el, hogy átváltozol valamivé. Talán először a lábaid..., majd a tör­
zsed, a karjaid, a kezeid... Képzeld el azt is, milyen nagy, vagy éppen milyen kicsi
szeretnél lenni. Engedd meg magadnak, hogy m indent alaposan elképzelj. Mi
történik a lábaiddal, a törzseddel, a karjaiddal, a fejeddel? (kb. 1 perc)
Most lassan nyisd ki a szemedet, és mindenki, egymás után megmutathatja
nekünk, hogy mivé változott át. Ne mondd el, mivé változtál, mi fogjuk kitalálni
a mozgásodból vagy a hangodból, hogy mi vagy Te. Ha kitaláltuk, akkor válto­
zol vissza óvodássá. Ha m indenki visszaváltozott, akkor elmesélhetitek, hogyan
éreztétek magatokat a játékban.

Élménymegosztás
Mivé változtál?
Mekkora voltál?
Milyen érzés
volt átváltozni?

62
Lélekerősítő játékok
6
Minden varázsjáték egyben lélekerősítő játék. Az egyéni játékok a gyermekek
önmagukkal való jó kapcsolatát alapozzák meg, s teszik lehetővé, hogy önm a­
gukat szépnek, kedvesnek, szerethetőnek lássák. Ennek előkészítő játékai a
Varázsjátékok II. kötetében (Fantázia tengerén): pl. Angyalok, tündérek, A szív
című játékok. A játékok nyomán a gyermekek egyre inkább eljutnak saját mély­
ségükig, Varázsjátékok III. (Égig emelő légzés): pl. Titkos középpont című játék
segítségével. Minden páros játék „a közvetlen másikkal” való kapcsolatot teszi
széppé, teremti meg az érintés és a megérintődés lehetőségét a felnőttekkel és a
kortársakkal egyaránt, a Varázsjátékok IV. kötetben (A szív érintése): pl. Madár­
fészek, Varázsvíz, Varázssampon, Bárányka, Leszálló hattyú című játékok.
A csoportjátékok előkészítik a tágabb szociális térben való tájékozódást, az
egymáshoz való alkalmazkodást, az együttesség élményének megélhetőségét, a
„valakikhez tartozás” létfontosságú érzését. Ennek bevezetéseként játszhatjuk a
Varázsjátékok I. kötetéből (Mozgás a képzelet szárnyán): pl. a Pattogatott kuko­
rica, az Óriáskígyó, a Búgócsiga és a Sortelefon című játékokat.

„A gyertya fénye megmelegített engem, és boldog lettem. Kimentem erre a szép

rétre, és láttam, hogy a virágok is nagyon szépen nyílnak a napsütéstől. A varázs­
virág közepében is fény van, sosem múlik el. Ha este becsukódik a szirma, akkor
a fény kicsi lesz, mintha ő is aludna.”

•
h

63
 25. Belső fény
A játék célja
Ez a fantáziajáték m inden egyes gyermek megismételhetetlen egyediségét hang­
súlyozza. A legmélyebb személyiségmaggal való kapcsolat teszi lehetővé, hogy a
gyermek önmagába vetett bizalma és önmaga szeretete megerősödjön.
*
A játék leírása
(A keretkijelölés után) Feküdj le kényelmesen a földre, és az egyik kezedet fektesd
a hasadra, pontosan a köldököd alá, ahol tested központja van... Érezd, ahogy
a lélegzeted megemeli a hasadat, kilégzéskor pedig visszasüllyed. Amikor kilé-
legzel, akkor lassan le is csukódik a szemed. Ez segít abban, hogy a képzeleted
bárm it megformálhasson.
Képzeld el, hogy Benned egy kicsiny fény világít, talán egy gyertyának a
fénye. Fénye jólesően felmelegít... Képzeld el, hogy a gyertya egyre világosabban
világít, bevilágítja és felmelegíti a hasadat, a csípődet, a combodat, a térdedet, a
lábfejedet... Megvilágítja és felmelegíti a nyakadat, a mellkasodat, a karjaidat, a
kezeidet, az ujjaidat. M indent kellemesen felmelegít.
Képzeld el, hogy a fény a fejedet is megvilágítja. Aztán az egész testedben
szétárad... Ebben a meleg fényben ragyogóan világítasz... Engedd, hogy a fény
elmondja Neked, hogy Te mennyire egyedüli és szeretetre méltó vagy...
Tudhatod, hogy senki más nincs olyan, mint Te, és érezheted, hogy mi az,
ami Benned egyedülálló és különleges. Érezd, mennyi mindent tudsz szeretni
saját magadban... Bármikor, amikor szükséged van erre a belső fényre, meg
tudod gyújtani ezt a gyertyát magadban, és láthatod, milyen különleges vagy.
Amikor most körbemegyek, meghallgatlak, mi az, ami különleges Benned.
Miközben a szőnyegen (a takarótokon, párnátokon, a bárányszőrön) tovább pihen­
tek, érezhetitek, hogy m indenki mennyire szeretetre méltó személyiség. (Készüljön
fel arra, hogy néhány gyermeknek nehézséget fog okozni, hogy valamilyen különle­
gességet magában felfedezzen és megnevezzen. Ebben az esetben Ön is elmondhatja,
mi az, amit Ön különösen becsül benne.)
Ha mindenkit meghallgattam, akkor őrizzé­
tek meg ezt az érzést, és lassan üljetek fel az óvo­
dáskörbe, hogy elmesélhessétek, mi történt Vele­
tek a játékban.

Élménymegosztás
Hogy érzed most magad?
Mit szeretsz magadban?

64
26. Szeretve lenni 1.
A játék célja 6
Ebben a fantáziajátékban is azt hangsúlyozzuk, hogy minden gyermek szeretetre
méltó. Egy gyermek, akinek erre különösen szüksége van, képessé válik ez után
a játék után arra, hogy jobban szeresse önmagát és a többieket is.
*
A játék leírása
(A keretkijelölés után) Helyezkedj el kényelmesen, akár le is hunyhatod a szemed.
f í
Emlékezz vissza egy olyan pillanatra, amikor Téged valaki szeretettel átkarolt,
megölelt, vagy megsimogatott. Talán összebújtatok, talán az ölében ültél...
Emlékezz vissza, milyen volt ez a pillanat. És arra, hogy milyen jó volt a köze­
lében lenni. Emlékezz erre, miközben én most körbe megyek, és megkérdezlek,
hol voltál, és kivel találkoztál. (Speciális csoportokban, miután minden gyerme­
ket meghallgatott, leállíthatja a játékot, vagy eldöntheti, hogy fordul-e kitüntetett
figyelemmel egy-egy gyermek felé. Talán egy olyan gyermek felé, aki ritkán kap
gyengéd figyelmességet. Például mondhatja azt: „Szeretném, ha ma egy kicsit elké­
nyeztetnénk Ágotát. Szeretnéd, Ágota?)
Ha közületek valakinek a vállát megérintem, akkor ő odamehet Ágotához,
megsimogathatja, átölelheti, vagy valahogyan megmutathatja azt, hogy hozzánk
tartozik- Érdemes ezt a játékot kisebb csoportban játszani, hogy mindenkire sor
kerüljön. Először azokat válassza ki, akiknek erre nagyobb szükségük van.)
Ha elmondtad, pihenj még egy kicsit, majd lassan ülj fel, és fordulj vissza az
óvodáskörbe, hogy elmesélhesd, hogyan érezted magad a játékban.

Élmény­
megosztás
Milyen pillanatra
emlékeztél vissza
szívesen?
Hogyan érezted
magad?

65
27. Szeretve lenni 2
A játék célja
Ez az első pillantásra egyszerű fantáziajáték megerősíti a gyermekeket abban a
tudatban, hogy szeretetre méltók.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Képzeld el, hogy kilépsz a házatokból. Egy olyan helyre
indulsz, ahol mindig szívesen vagy, és egy olyan utat választasz, amelyen szíve­
sen sétálsz...
Mialatt lassan sétálsz, látod, hogy valaki a távolból jön feléd... Ez a valaki
mosolyogva köszönt Téged, megérint vagy barátságosan átölel, aztán továbbmegy.
A távolban újra látsz valakit, aki lassan közeledik feléd... ő is mosolyogva
köszönt Téged, megérint vagy barátságosan átölel. Képzeld el, hogy ez így folyta­
tódik tovább. Mindenki, akit ismersz, mindenki, aki eszedbe jut, odajön hozzád,
mosolyogva köszönt Téged, megérint vagy barátságosan átölel. Esetleg olyan
emberek is jönnek, akiket nem nagyon szeretsz, vagy akikről azt hiszed, hogy ők
nem szeretnek Téged. Talán olyanok is jönnek, akiket alig vagy egyáltalán nem
ismersz, akik azért jönnek, hogy mosolyogva köszöntsenek Téged, megérintse­
nek vagy barátságosan átöleljenek.
Sokféle embert elképzelhetsz... engedd, hogy odamenjenek hozzád, moso­
lyogva köszönthessenek Téged, megérinthessenek vagy barátságosan átölelhes­
senek. Ha úgy érzed, hogy m ár ennyi elég, köszönj el mindenkitől, akivel talál­
koztál, és térj vissza a terembe hozzánk, pihenj még egy kicsit. Ha kipihented
magad, kérlek, fordulj vissza az óvodáskörbe, hogy meghallgassalak, hogyan
érezted magad a játékban.

Élménymegosztás
Hogy érzed most magad?
Milyen érzés volt, am ikor
odajöttek hozzád? Amikor
megöleltek?
Amikor rád mosolyogtak?

66
28. Csendes tó
A játék célja 6
Belső csöndet, koncentráltságot élhet át a gyermek a csendes tó metaforájának
segítségével.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Üljetek törökülésben kényelmesen, vegyetek egy mély
lélegzetet, és a kifújásnál le is csukhatjátok a szemeteket, hogy könnyebben el
íí
tudjatok indulni a képzelet útján...
Képzeld el, hogy van Benned egy kicsiny csendes tó, melynek vize egészen
nyugodt és tiszta, kellemesen meleg. Érezheted magadban a csendjét és nyu­
galmát. Most arra kérlek, hogy finoman dobj egy kicsi követ a tó közepébe, és
érezd, ahogyan a hullámok lassan elindulnak, lágyan egyre nagyobb és nagyobb
körökké alakulnak, mígnem elérik a partot... Olyan megnyugtató látni ezeket a
békés hullámokat... (kb. fél perc).
Most állítsd meg, kérlek, ezt a képet, majd lassan búcsúzz el magadban tőle...
Mindig visszaidézheted ezt a nyugalmat, amikor jól és békésen szeretnéd magad
érezni. Ha most lassan kinyitod a szemed, frissnek, nyugodtnak és kipihentnek
fogod érezni magad. (Ha mindenki „megérkezett"): Örülök M indannyiótoknak,
hogy frissek és kipihentek vagytok. Most mindenkit szeretnék meghallgatni,
hogyan érezte magát a játékban.

Élménymegosztás
Milyen volt
a tavad?
Milyen érzés volt
látni, érezni
ezt a tavat?
Hogyan
fodrozódott
a víz benne?

67
 29. Fénymeditáció
6 A játék célja
Ez a meditáció összeköti a kikapcsolódást és a tanulást azzal az érzéssel,
hogy a természet részei vagyunk. Akár egy szép nyári napon, a szabadban is
kipróbálhatjuk.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) H a behunyod a szemed, érzed, milyen melegen süt a Nap,
érzed, mennyi fényt és meleget küld a Földre. Képzeld el, hogy a Nap sugara fino­
man, lágyan megérint, fénye beléd áramlik, m int egy gyönyörű napfolyó. Hagyd,
hogy ez a fény végig vándoroljon a gerinced mentén lassan lefelé. Hagyd, hogy ez
az aranyszínű, meleg fény lemenjen a hasadba, egészen a köldöködig, és átmele­
gítsen Téged. Most hagyd, hogy kivilágítson belőled ez a fény, és körülvegye azt
a helyet, ahol te is ülsz (ahol te is vagy).
Hagyd világítani a fényedet, hogy mindent ragyogó arany színbe vonjon (30
mp).
Még akkor is érezheted ezt a kellemes érzést, amikor most lassan elengeded
ezt a fényt, megmozgatod kezeidet és lábaidat..., akár nyújtózhatsz is egy jó
nagyot.
Lassan nyisd ki a szemed, térj vissza közénk kipihenten, nyugodtan a körbe.
Amikor már m indenki itt ül újra a körben, akkor mindenkit meghallgatok,
hogyan érezte magát a játékban.

Élmény­
megosztás
Milyen volt a fényed?
Milyen érzés volt
a testednek a Nap fénye?
Hogyan áramlott
Benned a fény?
Hogy érzed most magad?

68
30. A nyugalom felhője
A játék célja
Ez egy nagyon szép játék a test és a lélek megnyugtatására.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Helyezkedj el kényelmesen, akár le is fekhetsz... Keress
magadnak a szemeddel valahol egy olyan helyet, ahol pillantásod megpihenhet.
Ha erre a pontra nézel, eltűnik minden a látókörödből, a szemhéjad pedig elne­
íí
hezül, és lassan, nagyon lassan magától lecsukódik.
Mialatt a lelked is megnyugszik, elképzelheted, hogy egy kis dombon vagy,
(ha mindenki fekszik: fekszel) a fűben, és a fejed fölött haladó felhőket nézed,
amint békésen és könnyedén továbbúsznak. Olyan nyugodtak és szépek...
Valahol a testedben van egy hely, ahol te is ilyen nyugodt és könnyű vagy.
Képzeld el, hogy ezt a helyet egy fehér felhő veszi körül, amely puha és kelleme­
sen melegít. Engedd, hogy a felhő melegben és biztonságban tartsa ezt a helyet
Benned.
Most hagyd, hogy a felhő egyre nagyobb legyen, annyira megnőjön, hogy
az egész testedet beburkolja. A tested könnyű lesz, és kellemesen meleg. Hagyd,
hogy a felhő még nagyobb és nagyobb legyen körülötted, barátságos, befogadó és
meleg. Szinte lebegsz ebben a kellemes, fehér felhőben (1-2 perc).
így..., most arra kérlek, hogy lassan érkezz vissza ide, ebbe a szobába. Ha
megérkeztél, kipihenten és felfrissülve nyisd ki a szemed, mozgasd meg a kezedet
és a lábadat. Ha feküdtél, kérlek, ülj fel, hogy meghallgathassalak, hogyan érez­
ted magad a játékban.

Élmény­
megosztás
Milyen volt a felhő,
amelyik körülvett?
Milyen érzés volt a
felhőben lenni?
Hogy érezte magát a
tested?

69
31. Varázshely
A játék célja
Ez a játék segít a gyermekeknek abban, hogy megtalálják önmagukban azt a
helyet, ahol kipihenhetik magukat, feltöltődhetnek, megnyugodhatnak.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) M indannyian tudjuk, hogy a bölcs embereknek mindig
van egy olyan különleges helyük, ahová visszatérnek. Olyan hely ez, ahol kipi­
henhetik magukat, és megerősödhetnek. Egy olyan hely, amelyre másoknak
nehéz rátalálni.
Neked is lehet egy ilyen varázshelyed. Ha majd fáradtnak érzed magad, oda­
mehetsz, hogy kipihenve, reményekkel tele térj vissza. Hogy hol találsz magad­
nak egy ilyen helyet, ezt Neked kell megkeresned.
Kérlek, ülj egészen egyenesen, kezdj el lassan be- és kilélegezni, a kilélegzéssel
lassan le is csukódik a szemed. Képzeld el, hogy boldog és vidám vagy. Lélegezz
mélyen a hasadból, és lásd saját magad, ahogyan örülsz. Nézd meg jól, milyen
az, amikor jónak és nagynak, erősnek és magabiztosnak érzed magad egy olyan
helyzetben, amikor megtehetsz valamit, amit m ár régóta szeretnél. Most pedig,
kérlek, emlékezz vissza arra, amikor így érezték Hagyd, hogy eszedbe jusson a
hely, ahol erős és magabiztos voltál... Jegyezz meg minden részletet. Nézd meg
ezt a helyet, ahol m áskor is megújíthatod az erődet. Ez lehet a te varázshelyed
(20-30 mp).
így..., most lassan búcsúzz el ettől a helytől, ahová bármikor visszatérhetsz,
amikor csak szükséged van rá. Majd lassan nyisd ki a szemed, mozgasd meg
a lábaidat és a karjaidat, fris­
sen és kipihenten térj vissza
közénk, hogy meghallgathas­
sunk, hol jártál a játékban.

Élménymegosztás
Hol volt a varázshelyed?
Milyen volt ez a varázshely?
Hogyan érezted ott magad?

70
32. A te különleges helyed
A játék célja 6
Ahhoz, hogy a gyermekek rátalálhassanak belső világukra, hogy értékelni és
élvezni tudják az egyedüllétet, szükségük van egy saját (konkrét) helyre, ahol
a megélt csendben saját belső világuk rendezésével megteremthetik önm aguk
számára a pihenés és a feltöltődés lehetőségét.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Feküdj le a földre kényelmesen, úgy, hogy magadnak és a íí
melletted lévőknek is legyen elég helye. Lassan hunyd be a szemed, hogy köny-
nyebben elindulhass a fantázia különleges útján. Képzelj el a természetben egy
olyan helyet, ahol szívesen lennél, ahol szívesen pihennél, ahol akár szívesen is
nyaralnál. Nézz körül, milyen ez a hely... Talán vannak fák, erdők vagy m ezők...
Talán vagy egy kis patak, talán egy tó a közelben... Talán vannak ott hegyek,
dombok, házak...
Elképzelhetsz egy egészen más helyet is, amely a Te saját helyed, amelyet úgy
alakíthatsz, ahogyan Te szeretnéd. Olyanná teheted, ahol öröm lenni. Ahol fény
van, és ahol elégedett és boldog lehetsz.
Én most csendben maradok, hogy képzeletben jobban megnézd ezt a szá­
modra kedves helyet, hogy jól megfigyeld, megérinthess mindent, hogy megje-
gyezhesd (kb. fél-1 perc).
így... Tudd, hogy képzeletedben mindig vissza tudsz menni erre a helyre, ha
fáradtnak, idegesnek vagy megbántottnak érzed magad. Valahányszor szeretnéd
kipihenni és jól érezni magad, akkor lefekhetsz, vagy hátra dőlhetsz, és vissza­
emlékezhetsz erre a helyre.
Most lassan távolítsd el a képet, mozgasd meg a kezeidet és lábaidat, nyisd ki
a szemed, várunk vissza ebbe a terembe. Ha m indannyian visszaültetek az óvo­
dáskörbe, szívesen meghallgatlak
Benneteket, milyen volt a helyetek,
és hogyan éreztétek ott magatokat.

Élménymegosztás
Milyen volt a te kedves helyed?
Mitől volt különleges?

71
33. Idősebbnek lenni
A játék célja
Ez a játék különböző életkorok „fantáziarevüje”. A gyermekben azt az érzést erő­
sítheti meg, hogy van kontrollja saját élete felett. Átélheti, hogyan tudja a külön­
böző szellemi perspektívákat használni. Előre pillanthat, és egyre biztosabbá
válhat abban, hogy képes irányítani saját életét.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Kérlek, feküdj le a földre kényelmesen, úgy, hogy magad­
nak és a melletted lévőknek is legyen elég helye. Lassan hunyd be a szemed, hogy
képzeletedben kinyílhasson egy különleges könyv, amelyben életed minden pil­
lanata benne van.
Lélegezz lassan, mélyen be - majd ki, és képzeld el, hogy egyre fiatalabb leszel,
ahogyan az évek előre szaladnak. •. Először 5, majd 4, majd 3, majd 2 éves leszel.
Láthatod, milyen voltál 2 évesen.
Menj vissza még korábbi időre... Legyél 1 éves, amikor éppen az első szavakat
m ondod ki, és elkezdesz járni.
Most legyél hat hónapos, amikor kúszol-mászol...
Most pedig legyél egy igazi, pici baba... (kb. fél perc).
Most pedig átélheted, hogy milyen érzés az, amikor idősebb leszel. Kövesd az
éveket, ahogy egyre idősebb leszel, addig, míg eléred azt a kort, amelyikre kíván­
csi vagy... Engedd, hogy nőjél, és lásd magad valamelyik életkorban, amelyikben
szeretnéd magad m egnézni... Lehetsz baba, kisgyermek, iskolás, fiatal vagy akár
felnőtt... aki csak lenni szeretnél...
Figyeld meg, hogy ebben az életkorban mit tudsz csinálni, milyen az életed...
mi az, ami ekkor szám odra szép és fontos.
Én most körbemegyek, és a fülembe súghatod, hogy mennyi idős vagy... Ha
megsúgod, avval vissza is változol óvodássá. Pihenhetsz még egy kicsit... Ha
m indenkit meghallgattam, akkor kérlek Benneteket, hogy üljetek fel az óvodás­
körbe, hogy elmesélhessétek, mi történt
Veletek a játékban.
t V| X * * *

Élménymegosztás
Melyik életkorban érezted magad
nagyon jól?
Mit csináltál ekkor?

l ' ¥ Í

72
Iskolába készülőknek
Egy három-, vagy négyéves játékfolyamat befejezéseként az iskolára való felkészí­
tés „mesterkurzusára” hívjuk meg a gyermekeket ezekkel a játékokkal. A nehéz­
ségekkel való szembenézés és a belső megerősödés nagy játékai ezek, melyekkel
igazi érzelmi „tartóoszlopokat” formálhatnak ki magukban, hitük, önbizalmuk
és Mások felé fordulásuk megerősítésére.
Az első négy játék problémahelyzet elé állítja a gyermekeket, majd az avval
való megküzdés folyamatában „megszelídíthetővé”, kezelhetővé teszi azokat, a
megoldásokat pedig belehelyezi egy emberi dimenzióba. Elfogadhatóvá teszi a
gyermekek számára, hogy a megoldást nem egyből, nem azonnal, és nem töké­
letes módon érhetik el, hanem sok gyakorlás, türelem és odafigyelés eredmé­
nyeként. E folyamatban erősítik meg őket az életöröm-játékok, melyek a belső
értékeket, a jóságot, és a szerethetőséget állítják a középpontba. A játékok kiala­
kította belső képek adnak lelki útravalót minden iskolába készülő gyermeknek.

Lévai Krisztina

73
 34. Tanulás
6
éves kortól
A játék célja
Ezzel a meditációval a gyerm ek azt gyakorolhatja, hogyan használja a fantáziá­
ját, ha nehézségekbe ütközik.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Van olyan, amikor szeretnénk valamit megtanulni vagy
megtenni, és mégsem sikerül. Ilyenkor nagyon sokat tud segíteni a képzeletünk.
Ha most egyenesen ülsz, és veszel egy mély lélegzetet, amikor kifújod, köny-
nyedén le tudod csukni a szemed, hogy megláthasd, hogyan tud segíteni Neked
a képzelet.
Lásd magad úgy, hogy fiatalabb vagy, mint valójában. Nagyon szeretnél meg­
tanulni két keréken biciklizni. Ám ez nagyon nehéz. Azt hiszed, hogy te erre
képtelen vagy. Mindig elesel. Félsz attól is, hogy ehhez te túl ügyetlen vagy. De
egy hang belül azt mondja: „Természetesen meg tudod tanulni, ehhez azonban
időre van szükséged.”
Képzelj el egy egészen nyugodt utcát, ahol nincs forgalom. Te felülsz a bicik­
lire, elindulsz, és egészen lassan kerekezel végig az utcán. Biztosan és nyugod­
tan fogod a kormányt m indkét kezeddel, a lábaid pedig tekerik a pedálokat, le
és föl, le és föl... Mész a bicikliddel végig az utcán, amelyik Téged egyre mesz-
szebb vezet. Képzeld el, hogy egészen nyugodtan és magabiztosan biciklizel. És
most láthatod, amint egy m ásik utcába bekanyarodsz, könnyedén és biztonságo­
sa n .. . Most egy nagy, üres térre érkezel, ahol teszel egy k ö rt... Majd csinálsz egy
nyolcast... És ez olyan jól megy... Aztán lassan visszaindulsz. Nagyon örülsz,
hogy ilyen jól begyakoroltad a mozdulatokat. Valahol talán meg szeretnél állni.
Fékezz, majd lassan és biztosan szállj le a kerékpárról... (10 mp). Sok minden
mást is megtanulhatsz, am it eddig nem tudtál, úgy, hogy elképzeled, ahogyan
csinálod. Bármikor használhatod ezt a tapasztalatot, amikor valamit szeretnél
megtanulni vagy begyakorolni.
Most arra kérlek, hogy lassan nyisd ki a szemed, hogy elmondhasd, mi tör­
tént Veled.

Élménymegosztás
Hogyan tudtál m egtanulni biciklizni?
Merre jártál?
Mit szeretnél még m egtanulni
a képzeleteddel?

74
35. Félelem az ismeretlentől
A játék célja 6
éves kortól

A gyermekkor mindig a változás időszaka is: a testvér születése, haláleset, költö­

zés, akár válás vagy iskolába való készülődés. Ez a játék segít nekik abban, hogy
hozzászokjanak a változásokhoz és a félelmüket elviselhető szintre csökkentsék.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Ülj nyugodtan, és lélegezz néhányszor mélyen be és ki, las­
san akár le is hunyhatod a szemed. Hagyd ellazulni a vállaidat, és érezd, milyen
biztonságosan tart Téged a föld.
Képzeld el, hogy egy olyan helyen vagy, ahol jól érzed magad. Ez a hely bár­
hol lehet, közel vagy akár távol, lehet, hogy m ár jártál ott. Magad előtt láthatod,
milyen ez a hely, milyen jó érzések keletkeznek itt Benned. Maradj itt egy kis
ideig, figyeld meg, hogy mit csinálsz.
Most váratlanul megpillantasz valamit, ami azelőtt nem volt ott, azon a
helyen. Egy kaput. Nézd meg ezt az újonnan idekerült kaput. Lassan menj oda
a kapuhoz, és óvatosan nyisd ki. Valami egészen mást, valami újat fogsz magad
előtt látni, ha benézel. Lassan menj át rajta. Egy másik helyre érkezel, ahol m in­
den egészen más. Talán kíváncsi vagy rá, és fel szeretnéd fedezni ezt a helyet. Más
tárgyak, más személyek vannak körülötted. Pontosan nézz meg és jegyezz meg
mindent, amit látsz... a helyet, a tárgyakat, a személyeket. Jegyezz meg m inden
részletet, minden számodra új dolgot.
Most arra kérlek, emlékezz vissza arra helyre, ahol először voltál, hogy ott
milyen jól és biztonságban érezted magad. Vegyél egy mély lélegzetet, és a kilé­
legzésnél egyszerűen fújd át az előző helyről származó jó érzéseidet erre a másik
helyre, hogy ezen a helyen is biztonságosan érezd magad... Most m ár egészen
biztonságosan érzed magad ezen a helyen, ugyanolyan biztonságban, m int az
előző helyen. Természetesen ez itt egy másik hely. Mégis jó itt lenni. Ha jól érzed
magad, pihenj meg itt egy kicsit. Ha megpihentél, lassan nyisd ki a szemed, moz­
gasd meg a kezeidet, a lábaidat, talán jólesik egy nagyot nyújtózni, aztán érkezz
vissza a körbe, hogy megkérdezhesselek, mi történt Veled.

Élménymegosztás
Milyen volt az a hely, ahol biztonságban
érezted magad?
Milyen volt a kapu, amelyiket megláttál?
Hogyan tudtad kinyitni? Mi várt
mögötte?

75
 36. Mindenki követ el hibákat
6 A játék célja
Sok gyermek számára fontos ez a fantáziajáték. A túlzott elvárások, a perfekcio-
nizm us ellen lép fel.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) M iközben kényelmesen fekszel a földön (a takarón, sző­
nyegen...), visszaemlékezhetsz egy olyan alkalomra, amikor valamit hibáztál,
am ikor valamit nem olyan jól csináltál, mint ahogyan szeretted volna.
Talán ma, talán egy p ár nappal ezelőtt... Talán elrontottál valamit, vagy vala­
m it úgy csináltál, ahogyan Neked magadnak sem tetszett... Talán megbántottál
valakit... Emlékezz vissza egy hibádra, anélkül hogy felmérgesítenéd magadat.
Érezd, hogy mindent m egtettél, hogy ezt kijavítsd, hogy jóvá tedd. Ezek után
képzeld el, hogy egy óriási nagy szivacsot vagy egy nagy radírt veszel a kezedbe,
amellyel ezt a hibát kitörölheted, s megfigyelheted, ahogy minden hiba eltűnik.
Ezeknek a hibáknak m indegyike eltűnik.
Most mondd magadnak: „Mindenki követ el hibát.” Aztán mondd el ezt a
rövid mondatot még egyszer. Aztán mondd halkan a szívednek: „Nem tudok, és
nem is kell tökéletesnek lennem .”
Érezheted, hogy a szíved könnyebbé válik. Evvel a könnyebbséggel és erő­
vel térj vissza ide az óvodáskörbe, hogy elmesélhesd, hogyan érezted magad a
játékban.

Élménymegosztás
Milyen érzéseid vannak, am ikor hibát követsz el?
Hogy tudod jóvátenni
a hibákat (mit csinálsz,
hogy jóvá tedd a hibákat)?
Milyen érzés volt, am ikor
eltűntek a hibák?

76
37. Gondűzés
A játék célja
Ez egy kitűnő átvezető játék, amelyik különösen nagyobb gyermekek számára
hasznos, akiknek a sok, koncentrálást igénylő, ülve végzett foglalatosság után
szünetre van szükségük. Sok nyugtalanságtól és felgyülemlett szorongástól sza­
badulhatnak meg így.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Szeretnélek meghívni Benneteket egy játékra, amelyben
megérezhetitek, milyen az, amikor megszabadulhattok a kellemetlen érzéseitektől.
Kérlek Benneteket, álljatok fel, egyenesen, és vegyetek egy nagyon mély leve­
gőt, majd fújjátok ki. Miközben vesztek még egy mély lélegzetet, emeljétek föl
kinyújtva a karotokat jó magasra, aztán fújjátok ki a levegőt a szátokon keresztül,
és közben hajoljatok előre úgy, hogy szép egyenes maradjon a hátatok. Ha tel­
jesen kifújtátok a levegőt, hajoljatok egészen előre úgy, hogy hátatok gömbölyű
legyen, kezetek és fejetek lazán lógjon le. Amikor így előrehajoltok, képzeljétek
el, hogy az összes kellemetlen érzés és kellemetlen gondolat lecsúszik a hátatok­
ról. Leesnek egymás után maguktól, mert egy ilyen gömbölyű háton nem tudnak
megállni. Maradjatok így addig, amíg mindegyik nehézség lecsusszan, közben
lélegezzetek nyugodtan. Ha úgy érzitek, hogy egy makacs bosszúság nem akar
lemenni, rázzátok meg a hátatokat egy kicsit, amíg le nem esik.
Ha sikerült minden kellemetlen érzést legurítani a hátatokról, akkor egye­
nesedjetek fel, magatokban mosolyoghattok is egyet, hogy frissen és vidáman
visszaülhessetek ide, az óvodáskörbe.

Élmény­
megosztás
Hogyan néztek ki
a kellemetlen érzések,
gondolatok
(milyen formájúak,
színűek, nagyságúak
voltak)?
Mennyi kellemetlen
gondolat vagy érzés
gördült le a hátadról?
Hogy érzed most magad?

77
 Életöröm-játékok
6
s kortól

Az öröm-játékok megalapozásaként a Maslow-i értelemben használt alapszük­

ségletek, mint örömforrások köré csoportosíthatjuk a játékokat. Öröm a levegő­
vétel (Varázsjátékok III. kötet (Égig emelő légzés): pl. Színes léggömb, Tűzlégzés), az
érintés (Varázsjátékok I. kötet (Mozgás a képzelet szárnyán): pl. Varázstollacska,
Varázsjátékok IV. kötet (A szív érintése): pl. A százlábú, Nyitott kezek, Babaarc)
a melegség megélése, (Varázsjátékok I. kötet: pl. Gyertya, Hőlégballon), a pihenés
(Varázsjátékok II. kötet (A fantázia tengerén): pl. A háziállat, Egy erdei állat).
Öröm az illatok érzékelése (Varázsjátékok II.: pl. Szimatoló orrocska, Varázsjá­
tékok III.: pl. Illatok a konyhából) az együttmozgás, a tánc (Varázsjátékok III.:
pl. Táncoló tollak, Varázsjátékok IV.: pl. Medvetánc).
Habár e fejezet játékai mind egyéni játékok, messze túlm utatnak az egyén
szintjén. A lélekben összegyűlő öröm átadhatóvá válik, és így megsokszorozható.
Az öröm megszilárdítja a hitet, mosolygóssá teszi a szeretetet, melegséggel tölti
el a reményt. „Én varázshíd voltam, aki átment rajta, az boldog lett. Tele voltam
szeretettel, amitől m egerősödtem...” - mesél egy kislány minderről a Hídépítés
című játékban.

„Nagyon jól éreztem magam , mert amikor megöleltem magam, az olyan puha és
meleg volt, és nagyon jókedvem lett. A kismanó is odaszaladt hozzám, hogy őt
is öleljem meg. M indenki mosolyog, és a varázspillangó varázsport szór a virá­
gokra, amitől megnőnek, és kinyílnak, és varázsvirágok lesznek, mert a nap­
fénybe érnek.”

78
38. Erőgyűjtés
A játék célja 6
Ebben a játékban a gyermek azt élheti át, hogy milyen az, amikor egy helyet
olyan hellyé alakít át, ahol fel tud töltődni, és megtapasztalhatja, hogyan növel­
heti életkedvét, életerejét.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Arra kérlek, hogy ülj le egyenesen, biztonságosan a földre,
vegyél néhány mély lélegzetet, és akár le is hunyhatod a szemed. Adj egy kis időt
a szemednek és a fülednek, hogy kipihenhesse magát.
Képzeld el, hogy egy olyan helyen vagy, ahol érezheted a föld belsejének ere­
jét. A föld belseje forró, óriási erő van benne. A föld felszíne már kellemes meleg,
de a föld magjának (közepének) ereje ugyanúgy érezhető. Ahogy így biztonság­
ban ülsz a földön, magadba tudod szippantani a föld erejét, hogy jónak és erős­
nek érezd magad.
Képzeld el, hogy a föld ereje a lábadba áramlik, és kellemesen meleggé, erőssé
teszi azokat. A lábaidban érzed, hogyan áramlik benne a föld ereje, le és föl. Most
hagyd, hogy a föld ereje a derekadban, a hátadban erősítsen. Aztán engedd, hogy
az erő továbbkússzon a hasadba..., a mellkasodba..., a nyakadba... Még tovább
a fejedbe. Az egész testedben érzed ezt az erőt és melegséget. Aztán engedd, hogy
ez a fölfelé törő erő még tovább emelkedjen, egészen fölfelé, az ég felé... Bármi­
kor, amikor fel akarsz töltődni, ülj le a földre, és gyújtsd magadba a föld erejét,
hogy erősnek és felfrissültnek érezhesd magad.
így... Itt az ideje, hogy visszatérj. Nyisd ki lassan a szemed, és mozgasd meg
a kezeidet és a lábaidat, akár nyújtózhatsz is egy nagyot. Ha mindenki visszatért,
szeretnélek meghallgatni Benneteket, mi történt Veletek a játékban.

Élménymegosztás
Milyen volt a hely, ahol a föld
erejét érezted?
Milyen érzés volt, amikor a föld
ereje átjárt?
Hogy érzed most magad?

79
 39. A kedvenc szín
6
éves kortól
A játék célja
Ha a gyermekek m egtanulják, hogyan találják meg azt a színt, amelyik számukra
megnyugtató, sokkal gyorsabban fogják kipihenni magukat, és jobb lesz a közér­
zetük. Ez a játék jelentheti a kezdetet, hogy a gyermekeket ez iránt fogékonyabbá
tegyük. A kedvenc színt itt most azzal a céllal használjuk, hogy megteremtsük a
tudatosságot és a nyugalm at.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Helyezkedj el kényelmesen, lazítsd el a vállaidat. Ha lehu­
nyod a szemed, könnyebb lesz figyelni a légzésedre... Érezd, ahogy a levegő
beáram lik a testedbe, m ajd kiáramlik onnan. Kezdj el egyre mélyebben lélegezni.
Minél mélyebben lélegzel, annál közelebb kerülsz önmagadhoz.
Képzeld el, hogy v a n n a k színek, amiket különösen kedvelsz, és amelyek segí­
teni tudnak Neked abban, hogy teljesen önmagad légy. A színek megmutathat­
ják, hogy hogyan érezheted magad magabiztosnak és nyugodtnak.
Engedd, hogy a képzeleted megmutasson Neked egy színt. Ahogy nézed,
érezheted, hogy belélegzed ezt a színt. Képzeld el, hogy a szín a fejedtől indulva
kitölti a karjaidat..., aztán a mellkasodat..., a hasadat... és a hátadat... Érezd,
ahogy a szín a lábaidban és a lábfejedben áram lik... Hagyd, hogy a kedvenc szí­
ned tényleg azzá változtasson, aki valójában vagy. Azzá, aki tudja, hogy mit akar,
aki dönteni tu d ... azzá, aki tudja, hogyan legyen nyugodt, elégedett és erős...
Jegyezd meg jól ezt a színt és ezt az érzést, amit adott Neked...
Ideje visszatérni. Lassan nyisd ki a szemed, és mozgasd meg kezeidet, lábai­
dat, akár nyújtózhatsz is egy nagyot, hogy frissen és kipihenten érkezz vissza ide
az óvodáskörbe.

Élmény­
megosztás
Melyik színt láttad
képzeletedben?
Milyen érzés volt, am ikor
a szín áramlott Benned?
Milyenné tett ez a szín?

80
40. Hídépítés
A játék célja 6
vés kortól

Minél kevesebbet tud önmagáról és a másikról egy gyermek, annál idegenebb­

nek és kellemetlenebbnek érzi mások személyes megnyilvánulásait. Ez a fantá­
ziajáték felbátorítja a gyermekeket, hogy a számukra „nehezen megközelíthető”
személyekkel is merjenek kapcsolatot teremteni, és jobban tolerálják a másságot.
A híd egy nagyon szép metafora ennek kifejezésére.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Arra kérlek Benneteket, hogy hanyatt feküdjetek le a
földre, helyezkedjetek el kényelmesen úgy, hogy az magatoknak és a m ellette­
tek lévőknek is kellemes legyen. Érezzétek, hogy milyen biztonságban vagytok,
milyen jól pihentek a földön...
Képzeld el, hogy egy híd vagy. Hosszan kinyújtott tested a híd, amely két
magas hegyet köt össze. Közöttük egy mély völgy fekszik- Most kérlek, nyújtsd ki
a karod a fejed fölé, és képzeld el, hogy kezeid alkotják a híd végét. A lábaid, ahol
a híd másik vége van, a hídfeljáró, onnan érkeznek az emberek... Most képzeld
el, hogyan adsz lehetőséget ezeknek az embereknek, hogy átmenjenek a hídon.
Sokan várnak, hogy átmehessenek. Nézd meg az arcukat... Látsz olyan embere­
ket, akiket ismersz... Látsz olyanokat, akiket nagyon szeretsz... és vannak, aki­
ket nem. Vannak olyanok is, akikkel nem vagy jóban, mert nehéz velük kijönni.
Most nyújtsd meg a testedet olyan hosszan, amennyire csak tudod, és képzeld
el, hogy ezek az emberek biztonságosan átm ennek a hidadon. Csak engedd, hogy
átmenjenek. Nézd meg őket, amikor óvatosan átmennek... Talán valami olyat is
felfedezhetsz rajtuk, bennük, amit korábban nem vettél észre...
Ha m ár mindenki átment a hidadon, akkor ellazíthatod az egész testedet.
Pihenj, sokáig kitartottál, állhatatos voltál... Most körbe fogok menni, és m inden
hidat megsimogatok. Miközben megsimogatlak, visszaváltozol óvodássá. Ha
m indenkit megsimogattam, min­
denkit várok vissza az óvodáskörbe.

Élmény­
megosztás
Milyen volt a hidad?
Milyen érzés volt, amikor a hídon
kedves és kevésbé kedves emberek
mentek át?

81
 41. Világítótorony
A játék célja
A világítótorony egy szép metafora, melynek segítségével a gyermekek újra
kiegyensúlyozottá válhatnak, ha bizonytalannak, sérülékenynek vagy magá­
nyosnak érezték m agukat.

A játék leírása
Y*y (A keretkijelölés után) Képzelj magad elé egy kis, sziklás szigetet, mely a part
előtt, a tengerben áll. E nnek a szigetnek a legmagasabb pontján áll egy szilárd,
magas világítótorony.
Képzeld azt, hogy Te vagy ez a világítótorony. A talapzatod szilárdan össze
van kötve a sziget szikláival. A falaid olyan erősek, hogy amikor a vihar a sziget
fölött tombol, egy kicsit sem remeg vagy inog meg. Legyen akár éjszaka, akár
nappal, akár rossz, akár jó idő, a Te ablakodból mindig egy ragyogó, világos
fénynyalábot bocsátasz ki. Belül áramfejlesztőid vannak, így minden esetben
van elég áramod arra, hogy a fényszóródat működtesd, s így a hajókat figyelmez­
tetni tudd a zátonyokra, a homokpadokra.
Te ott állsz szilárdan, és az embereknek, legyenek bár a tengeren vagy a szá­
razföldön, a biztonság érzését adod. Most talán érzed a belső fényedet is; ez egy
olyan fény, amelyet soha nem lehet kioltani az életed során.
Ha készen állsz rá, változz vissza óvodássá, és gyere vissza ide, ebbe a szobába.

Élménymegosztás
Milyen volt a világítótornyod? Mi történt Veled?

82
42. Tükörszoba
A játék célja
A játék során a gyermek saját különleges képességeit, önmaga értékességét
ismerheti fel.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Képzeld el, hogy egy jó tündér házában vagy. A tündér a
születésnapod alkalmából meghívott magához, hogy megörvendeztessen Téged.
Kinyitja Neked egy barátságos szoba ajtaját, ahol öt nagy, földig érő tükör van,
amelyekben Te megnézheted magad. Amikor a tündér magadra hagy ebben
a szobában, észreveszed, milyen kellemesen érzed itt magad. A hely meleg és
hívogató.
Érzed, hogy ez egy különleges szoba. A tükrök varázstükrök. Minden tükör
m utat belőled valamit, ami igazán értékes.
Menj nyugodtan az első tükörhöz, nézd meg a tükörképedet. A kép egy szép
tulajdonságodat mutatja meg. Nézd meg jól ezt a képet. Érzed, milyen jó, hogy
észrevetted ezt a tulajdonságodat. Adj magadnak időt, hogy élvezd, amit látsz
magadból. Ha megnézted ezt a tulajdonságodat, menj a következő tükörhöz, és
nézd meg a tükörképedet. Megint egy csodálatos részt látsz magadból. Élvezd,
hogy észrevetted ezt a részedet. Nagyon örülhetsz neki.
Menj a harmadik tükörhöz, és koncentrálj arra a képességedre, amit itt látsz.
Milyen jó is észrevenni ezeket a dolgokat magadban! Ha itt kigyönyörködted
magad, menj a negyedik tükörhöz. Itt újra egy értékes részedet fedezheted föl.
Adj magadnak időt, hogy élvezd m indazt, amit látsz. Amikor úgy érzed, eleget
csodáltad ezt a képességedet, menj az ötödik tükörhöz. Nézd meg, mit mutat az
ötödik tükör... Nagyon elégedett lehetsz, m ert nagyon sok szép és jó képességed,
tulajdonságod van, és igazán megbecsülheted magad, büszke lehetsz magadra.
Szeretheted magad...
Jó volt a tündér vendége lenni. Hagyd, hogy a tün­
dér elbúcsúzzon tőled, talán Te is szeretnél mondani
neki valamit, vagy meg akarsz neki köszönni valamit.
Azután gyere vissza ide, közénk, és pihenj egy kicsit
a földön. Majd, kérlek, ülj fel a körbe, hogy meghall­
gathassalak, hogyan érzed magad a látogatás után.

Élménymegosztás
Milyen volt a tükörszoba? Mi történt Veled?
Milyen tulajdonságaidat mutatták meg a tükrök?

83
 43._ Szeresd magad!
6 A játék célja
Ez a játék szép lehetőséget kínál arra, hogy a gyermekekben a saját értékességük
és szeretetre méltóságuk tudata elmélyüljön.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Szeretnélek Titeket meghívni egy olyan játékra, amelyben
átélhetitek, hogy milyen öröm az mindenkinek, hogy a világon vagytok.
Helyezkedjetek el kényelmesen, a szemeteket akár be is csukhatjátok, hogy
egész különleges m ódon láthassátok magatokat.
Képzeld el, milyen jó érzés, ha szeretik az embert, ahogy apu és anyu a karja­
ikba vesznek Téged, és azt, ahogy Te átöleled őket. Most öleld át Te is saját maga­
dat, adj magadnak egy hosszú szeretetteli ölelést, és érezd, hogy Te a világban
egyetlen vagy, egyedüli, és senki mással össze nem téveszthető. Milyen jó, hogy
te, Te vagy. Lásd m inden képességedet és tested minden részletét, am ik értéke­
sek, különlegesek, egyediek. Fontos, hogy szeresd saját magadat. Adj magadnak
időt, önmagadat átölelni és szeretni...
Lassan majd körbemegyek, mialatt ti még szeretetteljesen tartjátok maga­
tokat, és megkérdezem tőletek halkan, milyen érzés megölelnetek magatokat,
mennyire nehéz, vagy könnyű szeretni önmagatokat. (Menjen körbe, és ha vala­
melyikgyerek nem tudja átölelni önmagát, akkor kérdezze meg Őt, hogy átölelhe­
ti-e? Ha igen, ölelje át gyengéden, szeretettel.)
Most, hogy elmondtátok, megtarthatjátok magatoknak az ölelés jó érzését.
Bármikor, amikor fáradtak, magányosak, vagy szomorúak lesztek, fel tudjá­
tok majd idézni, milyen az, ha szeretitek saját magatokat, ha át tudjátok ölelni
önmagatokat.
Pihenjetek még egy kicsit, majd lassan forduljatok vissza az óvodáskörbe,
hogy elmesélhessétek, hogyan éreztétek magatokat.

Élménymegosztás
Hogy érezted magad?
Mi történt Veled?

84
44. Az öröm
A játék célja 6
:ves kortól

A személyiségben megerősödött jóság és boldogság legnagyobb lehetősége, hogy

átadhatóvá válik. Ebben a játékban a gyerekek megélhetik, hogy a bennük lévő jó
tulajdonságok Másoknak is örömet adhatnak.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Szeretnélek Titeket meghívni egy olyan játékra, amelyben
átélhetitek, hogy milyen boldogság az, hogy örültök egymásnak, örültök a világ­
nak, örültök mindenkinek, aki körülöttetek van.
Helyezkedjetek el kényelmesen, a szemeteket akár be is csukhatjátok, hogy
egész különleges módon láthassátok a világot, mindenkit, aki körülöttetek van.
Képzeld el, hogy láthatod m inden jó tulajdonságodat: jóságodat, kedvessége­
det, szeretetedet, okosságodat, ügyességedet, szépségedet. Mindazt, amire a kö­
rülötted lévőknek is szüksége van, de olykor mégis nagyon hiányzik. Ha látod,
hogy másoknak nagy szüksége van ezekre, akkor már tudod, hogy örömmel
tudsz adni Nekik a Tiédből. Talán most is látsz, ismersz valakit, aki nagyon vá­
gyik arra, hogy örüljön. Képzeletben lépj most oda Hozzá, és adj Neki a jóságod­
ból, kedvességedből, szeretetedből, pontosan abból, amire a Másiknak szüksége
van. Érezheted, hogy a Másik most jobban lesz tőle, talán el is mosolyodik, ö rü l...
Búcsúzz el most Tőle, és engedd, hogy a benned lévő öröm újra megsokszo­
rozódjon. Evvel a jó érzéssel térj vissza ide a körbe, hogy meghallgathassunk,
hogyan érezted magad a játékban.

Élmény­
megosztás
Hogy érezted
magad?
Mi történt Veled?
 Ajánlás
„A képzelet a magyar nyelvben igen értékes szó, m ert egyszerre van benne min­
den, ami számunkra külső és belső kép, benne rejlik az összes képességünk,
ugyanakkor a képzelet működésével m eghaladhatjuk képtelenségeinket is.
Különösen akkor, ha kisgyerm ekkorunktól életünk végéig használjuk és felhasz­
náljuk a képzeleti m unkát. A mai korban a külső képek áradata belső világunkat
akár össze is nyomhatja, elszürkítheti, talán meg is semmisítheti, ezért fontos ezt
tudatosan életünkbe beépíteni. Gőbel Orsolya a könyvben összeállított, széles
palettájú fantáziajátékokkal eszközt ad m indazoknak, akik akár gyermekekkel
foglalkozva, akár személyes érdeklődésből használják fel ezeket a gazdag, szí­
nes, tartalmas ötleteket, melyeket a szerző igen részletes használati javaslatokkal
is kiegészít.”

Dr. Szőnyi Magda

Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület
(tanulmányi felelős)
www.relaxacio.hu
 Szocioemocionális Pedagógiai Terápia (SZPT)
90 órás akkreditált pe d a g ó g u s-to v á b b k ép zé s

A játékkötetek megjelenése óta nagyon sok visszajelzést kapunk arról, hogy mind a gyer­
mekek, mind a felnőttek szívesen, örömmel játsszák a Varázsjátékokat. Akik rendszere­
sen megajándékozzák a gyermekeket ezekkel a játékokkal, azok különleges folyamatok­
nak lehetnek tanúi. A gyermekek elcsendesülnek, megtalálják belső képeiket, és egyre
szívesebben mesélnek arról az egyedi és mással össze nem hasonlítható világról, amelyik
bennük bontakozik ki. Olykor azonban felmerül minden felnőttben, hogy felfűzze, meg­
értse a gyermekektől kapott képi és szóbeli ajándék-visszajelzéseket, és ennek fényében
segítse a gyermeki lélek-gazdagodást. Ehhez szeretnénk hozzájárulni az SZPT-vel, a Szo­
cioemocionális Pedagógiai Terápiával. Az akkreditált továbbképzésen megismerhetik a
képzeletjátékok hatásmechanizmusát, elsajátíthatják a játékok játszásának módszerta­
nát, a különböző helyzetekben való felhasználását. (Pl. a sajátos nevelési igényű gyerme­
kek (SNI) integrációja, beszédhibás, dadogó gyermekek kiegészítő terápiája, hátrányos
helyzetűek, hiperaktívak, érzelmi és szociális téren sérültek - Beilleszkedési, Tanulási és
Magatartási (BTM) nehézséggel küzdők -, gyakran betegeskedő gyermekek esetében.)
Átfogó, komplex elméleti háttérből kiindulva megtanulhatják a pedagógusok, pszi­
chológusok, segítő szakemberek a játékvezetés gyakorlatát. A gyakorlati munka több
szinten zajlik: a relaxáció elsajátítása, a játékok átadása, a gyermekekben zajló folyama­
tok nyomon követése mind részei ennek a „tanulásnak”. A továbbképzés keretében sze­
mélyre szabott, egyéni gyakorlatvezetés, majd szupervízió segíti a tanultak elmélyítését.
A 90 órás továbbképzés lehetőséget ad arra, hogy az együttjátszás igazi élményével, egyént
és közösséget formáló erejével mélyebb, egymásra figyelőbb, megértőbb kapcsolat alakul­
hasson ki felnőtt - gyermek és gyermek - gyermek között.

A képzés igénytől függően indítható, elméleti és módszertani modulja nem helyhez

kötött. A hospitálási lehetőséget és a gyakorlatot a Varázsjátékokat befogadó képzőhelyek
adják.

A tanfolyamra való jelentkezést

e-mailben várjuk
gobelorsolya@yahoo.com
Bővebb információt találhatnak a
www.gobelorsolya.hu oldalon.
 L’Harmattan France
7 rue de l’École Polytechnique
75005 Paris
T.: 33.1.40.46.79.20

L’Harmattan Italia SRL

Via Bava, 37
10124 Torino-Italia
T./F.: 011.817.13.88

Olvasószerkesztő: Majtényi Zoltán

A borító Pintér Zoltán, a tördelés és grafika Gőbel András munkája.

Nyomás: Avaloni Kft. Felelős vezető: Anderle Lambert
 Gőbel Orsolya
A Varázsjátékok az óvodás-, és iskoláskorúakat, a gyermek Varázsjátékok
lelkületűket kincsként őrzőket, játékos kedvű, leendő és sorozatának
hivatásukat gyakorló szülőket, e korosztállyal foglalkozó eddig megjelent kötetei
szakembereket, pedagógusokat, pszichológusokat szólítják
meg. A Varázsjátékok - egy nyolckötetes sorozat - Klaus W. Varázsjátékok I.
Vopel ötlete alapján született meg, akinek képzeletjátékait dr. Mozgás a képzelet
Gőbel Orsolya dolgozta át és gazdagította tovább. A kötetben szárnyán
található fantáziajátékok örömteli perceket jelenthetnek
a családi környezetben, az egyéni, és kiscsoportos terápiás Varázsjátékok II.
foglalkozásokkeretébenésazóvodaivalamintiskolai csopor­ A fantázia tengerén
tokban egyaránt.
Varázsjátékok III.
Az Önmagunkban elmélyülten című kötetben található Égig emelő légzés
fantáziajátékok nyelvezete a mesék világát idézik, a csendes
képzeleti munkának adnak teret. A játékok szimbólumai­ Varázsjátékok IV.
ból a gyermekek gazdag belső képi világot alakíthatnak ki, A szív érintése
melyben önmaguk felé fordulhatnak, hogy megélhessék
szerethetőségüket, elfogadhatóságukat, és mások számára Varázsjátékok V.
is örömmé válhassanak. Önmagunkban
elmélyülten
„Régótanélkülöziapedagógiaiirodalomaztaszemléletet,amit
ez mű képvisel. Varázsos játékaival olyan fejlesztő módszert Varázsjátékok VI.
kínál, amivel nem erőltetni akarja a gyerekeket az elérendő Tanulni, örülni,
célok felé, hanem kreatív képzeletükre épít. Megteremti ezzel szeretni
azt a lehetőséget, hogy óvodások, kisiskolások saját fejlettségi
szintjük alapján, egyéni úton haladjanak, és képességeiken Varázsjátékok VII.
túl egész személyiségük egészségesen érlelődjön. Csupa szépeket tudok
Ajánlom ezt a könyvet azoknak az óvónőknek, pedagógusok­ varázsolni
nak és szülőknek, akik már felismerték, hogy többet és jobbat
tudnak adni a gyerekeknek, ha nem csak az intellektusukat
»szólítják meg«.”
dr. Kígyós Éva

: h £rmattan 2500 Ft
I
M U tlk llU U J