GŐBEL ORSOLYA

Égig emelő légzés

KLAUS W. VOPEL
ötlete alapján

rmattan
GŐBEL ORSOLYA

Égig em elő légzés

Stresszcsökkentő, önértéknövelő,
integrációt elősegítő fantáziajátékok
óvodások számára

KLAUS W. VOPEL
ötlete alapján

L’Harmattan Kiadó - Könyvpont Kiadó

Budapest, 2014
 A borítón Bodrog Bertalan rajza látható, köszönjük.
A piktogramokat Szilágyi Csilla készítette, köszönet érte.

Második, bővített, átdolgozott kiadás

© L’Harmattan Kiadó, 2014
© Dr. Gőbel Orsolya, 2014

ISBN 978-963-236-855-9

A kiadásért felel Gyenes Ádám

A sorozat kötetei megrendelhetők, illetve kedvezménnyel megvásárolhatók:
L’Harmattan Könyvesbolt Párbeszéd Könyvesbolt
1053 Budapest, Kossuth L. u. 14-16. 1085 Budapest, Horánszky utca 20.
Tel.: 267-5979 www.konyveslap.hu
harmattan@harmattan.hu
www.harmattan.hu
Köszönetnyilvánítás

Mindenekelőtt hálásan gondolok vissza azokra a gyermekekre, lányokra és

fiúkra, akik a képzeletjátékok után megajándékoztak minket belső élményeikkel,
csodálatos rajzaikkal. Az ő alkotásaikat láthatják a kötetekben.
Köszönöm a csepeli Gyermeksziget óvoda óvónőinek, hogy megtehettük az
első lépéseket a játékok kipróbálásával, és láthattuk, hogyan érdemes átalakí­
tani, adaptálni azokat, hogy „jól működjenek” óvodai csoportban. Köszönöm
mindannyiuknak a sok-sok szakmai segítséget.

Meleg szeretettel köszönöm meg M árk Zsuzsának, hogy a játé­

kokból igazi varázspalotát „épített fel” a gyerekekkel. Értőn,
tapintattal, szeretettel használja a játékokat immár több óvodai
generáción át; szakmai tapasztalataival sokat gazdagodott a mód­
szertani repertoár. tipigv

Köszönet az SZPT-tanfolyam egyre bővülő hallgatói, játszó tábo­

rának, akik az évek során megosztották tapasztalataikat velünk,
és bővítették rajzgyűjteményünket, melyből válogathattunk. Köszö­
nöm Nagy Zoltánné, Magdi csoportjának, hogy a legnagyobb termé­
szetességgel elnevezték ezeket a játékokat „Varázsjátékoknak”, nekik
köszönhető a főcím.

Köszönet illet mindenkit (és sokan vannak), akik kitartóan biztattak a

kötetek megjelentetésére, azok állandó „frissítésére”.

Végül, de nem utolsó sorban végtelen hálával tartozom a családom­

nak, különösen András fiúnknak, aki idejét, erejét, tudását ajándé­
kozva támogatott ebben a hosszú munkában.

3
Tartalomjegyzék

Köszönetnyilvánítás 3 5 éves kortól 54

Tartalomjegyzék 4
Elméleti bevezető 5 16. Tigrislégzés 55
Levél a Szülőknek 13 17. Táncoló tollak 56
Varázsjátékok az óvodai m in­ 18. Tűzlégzés 57
dennapokban 15 19. Színes légzés 58
Stressz nélkül 22 20. Ködkürt 59
Fejlesztési területek 30 21. Mintalégzés 60
Jelmagyarázat 33 22. A kék ég 61
Bevezető a Légzés-kötet 23. A szellő 62
játékaihoz 34 24. Gyertyát fújni 63

3 éves kortól 37 6 éves kortól 64

1. Nyíló virág 38 25. Babalégzés 65

2. Hópelyhek 39 26. Titkos középpont 66
3. Az olvadás 40 27. Az óvoda kifestése 67
28. Küldd el a lélegzeted 68
4 éves kortól 41 29. Légzésminta 69
30. Levegős képek 70
4. Tündérek 42 31. A hópelyhek tánca 71
5. Crescendo 43 32. A szivacsember 72
6. Együtt lélegezni 44 33. Repülő léggömb 74
7. Kígyólégzés 45 34. Lélegzetfestés 75
8. Színes léggömb 46 35. A tavasz 76
9. Ég és föld 47 A7 nc7 77

10. Tündérdallam 48
11. Illatok a konyhából 49
12. Nagynak lenni 50
13. Állatkertben 51
14. Egészen kicsin 52
15. Tulipán 53

4
Elméleti bevezető
Gőbel Orsolya

1. Az óvodáskor
A szimbolikus játékok kialakulásának időszaka
Az utánzásból kialakuló szimbolikus vagy „mintha-játékok” különleges helyet
foglalnak el az óvodáskori játékformák között, mert egyéni m intázatuk van,
önformáló és -alakító erejűek- Legintenzívebben a fantázia kialakulásának idő­
szakától (18-24 hónapos kor után) a valóságba „két lábbal” megérkezésig (8-11
éves kor között) hatnak a gyermeki személyiségre, gondolkodásra, a megismerő
rendszer fejlődésére.
A szimbolikus játékok kialakulásának folyamatát Piaget „A játék születé­
se” és „A játék osztályozása és fejlődése a beszéd megjelenésétől” (2004) című
tanulmányai alapján ismertetem. Külön fejezetben foglalkozom a képzelettel,
a piaget-i koncepción túlmutatva, majd az elméleti bevezető harm adik fejezeté­
ben megvizsgálom a grafikus nyelvezet óvodáskori megjelenését és hatását.

A szimbolikus játék kialakulása

Az érzékszervi-mozgásos szakaszban (0 és 2 éves kor között) a gyermek funkcio­
nális játékokat játszik, melyekben a játék tárgya egy új, kialakulóban lévő
cselekvés ismétlése, gyakorlása. A gyermek a felnőttekkel való érintkezés külön­
féle feldolgozásaiból nyeri játékának motívumait. Megjelennek olyan belső
sémák, melyek lehetővé teszik a képzeletalkotás irányába történő fejlődést,
a szimbolikus játékok megjelenését. Kialakulnak a szimbolikus sémák, melyek
átmenetet képeznek a gyakorlójáték és a szimbolikus játék között: saját cselekvé­
sek szimbolikus gyakorlása, cselekvések megismétlése a gyermeknek magának
és másoknak nyújtandó látvány kedvéért. A gyermek csak a saját viselkedésre
vonatkozó sémákat használja fel, ezeket a cselekvéseket nem képes másoknak
tulajdonítani, sem más tárgyakra kivetíteni.

A szimbolikus játékok első szakasza

Ez a szakasz (másfél éves kortól 4 éves korig) a szimbolikus kombinációk meg­
jelenésével és kivetítésével kezdődik. A gyermek egyrészt a megszokott sémát
másnak, illetve maguknak a dolgoknak tulajdonítja, leválasztva az érzékszervi-
mozgásos gyakorlástól, és független képzetként vetíti ki, másrészt az utánzóit

5
mintából kialakult sém ákat használja. Másoktól ellesett mozdulatokat játszik
el, utánoz, és az utánzást megfelelő tárgyak közvetítésével végzi. Az alkalma­
zott tárgyak szimbólumhordozóként jelennek meg, az ábrázolt gesztus a szim­
bolizált dolgot jeleníti meg. A tárgyak döntik el, milyen szerepet ölt magára a
gyermek. A későbbiekben m ár a gyermek maga határozza meg a szerepét, s a
szerepnek megfelelően használja fel környezete tárgyait, és az annak megfelelő
jelentéssel ruházza fel azokat. Egy másik lehetőség, hogy a gyermek teljes mér­
tékben más személyekkel, dolgokkal azonosítja magát. Nem elégszik meg azzal,
hogy úgy másoljon, hogy közben önmaga maradjon, képzeletben valamivé válik.
A játékhoz fiktív társakat választ, melyek az „én” jóindulatú hallgatóiként,
tükreként működnek. M indez lehetővé teszi a valóság átformálását, és lehetővé
teszi az „én” számára, hogy elégtételt vegyen a valóságon. A feszültséget felszá­
moló játékszituációk a kínos, feszült percek, kellemetlen helyzetek újraátélése
során elősegítik azt, hogy a helyzetről leválhasson a gyermek számára negatív
élménytartalom. A gyerm ek e helyzetet úgy asszimilálja, hogy más viselkedés-
formába ülteti át, így megszabadítja az „én”-t az akkomodáció kényszerétől.
A gyermek a valóságot megismétli, de közben pontosan vagy akár túlzott
formában előre jelzi cselekvésének, engedetlenségének vagy meggondolat­
lanságának következményeit, melyek a parancs vagy tanács elutasítása esetén
bekövetkeznének, de m indezt egy képzeletbeli társnak tulajdonított rekonstruk­
cióként teszi.

A szimbolikus játékok második szakasza

4 és 7 éves kor között m ár megjelenik a „rendezett szimbolikus kombinációk”
szakasza. Megkezdődik a kollektív szimbólumalkotás, ami együtt jár a szerepek
elkülönülésével és egymáshoz igazodásával (a szerepek differenciálódnak és ki­
egészítik egymást). M egindul az a folyamat, mely a valóság objektív utánzására
irányuló átalakuláshoz vezet.

A szimbolikus játékok harmadik szakasza

7 és 12 éves kor között a szimbólum egyre jobban közelít a valósághoz,
és az ahhoz való alkalmazkodást elősegítő képpé válik.

2. A képzelet szervezőereje óvodáskorban

A képzelet szerepe a megismerésben
A képzelet, a fantázia kifejezés a görög phantasma szóból származik, jelentése:
jelenség, kép. A magyar nyelvben a szó egyszerre jelenti az alkotó képzelőerőt,

6
valami előre elképzelését, valamint az álmodozást, a szabadjára engedett képze­
letet, a képzelődést mint cselekedetet és annak termékét.
A fantázia az a képesség, amely a képzettartalmak újraképzését, az emlékek
megváltoztatását és ezek egymással való összekapcsolását teszi lehetővé (Böször­
ményi, Brunecker, 1979). A képzelet sajátja egy bizonyos fokú belső autonómia,
bázisát az ún. rejtett tudás adja, de a bővülő ismeretek egyre átjárhatóbbá teszik
(Pylyshyn, 1984/1990). A képzelet két alapformáját különböztetjük meg: (1)
a reproduktív képzeletet, melynek során a személy saját tapasztalásait újraéli,
vagy mások tapasztalatai és a hallott, látott információk alapján újraépíti, repro­
dukálja azt. Az óvodáskor kezdetén ez a képzeleti forma aktivizálódik, melynek
legfőbb „táptalaja” a mese. (2) Produktív, alkotó, teremtő képzeletet, amelynek
segítségével újat, eredetit, alkotó többlettel rendelkezőt lehet teremteni. A gyer­
mekkori fejlődésben a valóság mélyebb megismerésével, a gondolati műveletek
és a tapasztalati sémák gyarapodásával a teremtő képzelet is megindul (Kiss,
1992), s megjelenik az önálló meseszövésben, a rajzban, a játékban, a kreatív
mozgásban.
A fantáziának kettős funkciója van (Merian, 1969): (1) az alkotó fantázia
segíti a reális gondolkodást abban, hogy a cselekvéseket előkészítse, úgy, hogy
a lehetőségeket előre vetíti. Amikor a valóság már nehezen elviselhető, m ert nem
kínál objektív megoldási lehetőségeket, akkor a (2) fantázia mágikus, vágytelje­
sítő formája kerül előtérbe. Ez a fantázia ősibb formája. Ezáltal válik lehetségessé
a világ átrendezése szubjektív-affektív igények szerint. A képzelet kialakulásá­
hoz az én bizonyos szintű fejlettsége szükséges. Bettelheim (1985) úgy fogalmaz,
hogy az „én”-nek a „földön” kell járnia ahhoz, hogy a fantázia működni tudjon,
azaz meg kell tudnia - legalább részben - különböztetni a valóságot a „képzelet
alkotta valóságtól”. A képzelet az észlelésre és az emlékezetre épül, azokra
a szenzomotoros sémákra (Piaget, 2007), melyek a cselekvésben enaktív módon
reprezentálódnak (Bruner, 1975). Funkcionális egységben működik az észle­
léssel, a gondolkodással, az emlékezettel és energiabázisaival: az érzelmekkel
és a figyelmi kapacitással.

Az észlelés, a mozgás és a képzelet összefüggései idegélettani

és kognitív szempontok alapján
Atkinson (2005) idézi Finke (1985), Roland, valamint Friberg (1985) vizsgálatait,
akik azt támasztották alá kutatási eredményeikkel, hogy a képzelet ugyanolyan
idegrendszeri folyamatokat és reprezentációkat érint, mint az észlelés. Kosslyn
(1987/1990) agyi képalkotó eljárások alkalmazásával kimutatta, hogy a képzeleti
munka során ugyanazok az agyi területek kerülnek ingerületbe, mint a tényleges
észleléskor.

7
A mozgás és a fantázia összekapcsolódása
A mozgásfantázia: a mozgások megjelenítésének pszichikus képessége, mely ki-
nesztetikus tapasztalatokra épül, s melynek segítségével kialakítható, fejleszthető
a dinamikus testséma (Székácsné, 1979). A mozgásfantázia fejlődése szempont­
jából döntő a mozgás és a ritmus. Kokas Klára (1992) a zenével és a zenében, a
gyermekek gazdag fantáziájának „megszólításával” belső mozgásképek kialakí­
tását segíti elő, melyek először képzeletben, majd a valóságban is megelevened­
hetnek. Számára a külső mozdulat egyenértékű azzal a belső (képi) mozgásél­
ménnyel, amit a „zene a gyermek lelkében életre kelt”.
Jean Ayres (1984) többször hangsúlyozza, hogy a mozgás, a megismerés
és a fantázia egységben működik. Kiemeli, hogy a fantázia korlátozása a testi­
lelki egyensúly megbillenését idézheti elő, ugyanúgy, mint a tényleges egyen­
súlyvesztés esetén. A fantáziaműködés szoros kapcsolatban áll a vesztibuláris
rendszerrel. Az Ayres által is használt vesztibuláris ingerléses játékok „kiváló
lehetőséget teremtenek ahhoz, hogy a gyermek belső erőforrásainak mozgó­
sításával újra meg- teremthesse az elveszített egységet a kogníció, a mozgás
és a fantázia között” (Szvatkó és Varga, 1993). Kiss (2002) kiemeli, hogy a terápiás
térben végzett konkrét mozgások elősegítik a szimbolikus mozgást a képzelet
világában. A korábbi fejtegetéseink nyomán természetesnek látszik, hogy a kép­
zeleti mozgás visszahat a konkrét mozgások minőségi jellemzőire.
Nagyon sok tapasztalat és leírás szól arról, hogy az előzetes képzeleti
gyakorlás, a mentális tréning nagyban képes javítani a mozgásteljesítményt
(pl. Richardson, 1967; idézi Bernáth és Révész, 1998). Waterland (idézi Nagy,
1978) bizonyos készségeket gyakoroltatott fizikailag, illetve szellemileg egy-egy
csoporttal. Eredményeinek ismertetése azt hangsúlyozza, hogy a képzeleti torna
a mozdulatokat gördülékenyebbé, pontosabbá, eredményesebbé tette. A kutatók
úgy találták, hogy abban az esetben, ha a szenzoros teljesítmény részaránya nagy
a megtanulandó készségben, akkor a mentális tréning hatásos lesz. Az olyan
készségekben, ahol a mozgás szerepe domináns, ott csekélyebb a hatása a szel­
lemi tréningnek. Az izommozgások pontosabbá válásához azonban a képzeleti
gyakorlás nagymértékben képes hozzájárulni.
A mozgásnak döntő hatása van a valóság és a fantáziavilág szétválasztásá­
ban. A tényleges mozgás mindig térhez és időhöz kötötten jelenik meg, szembesít
a valósággal, a gravitáció következményeivel, a mozgásképességekkel, a „mozgás-
tudással”. Alapja a fizikai és szociális térben való tájékozottságnak, az értelmi
fejlődésnek.
Óvodáskorban a képzelet nemcsak a téri koordináta-rendszer kialakulását
segíti, hanem nagy hatással bír az időészlelésre is. Az idői koordináta-rend­
szer hiátusait a képzelet tölti ki. Salamon (2003) kutatásai szerint a gyermekek
a konkrét térben lejátszódó és a belső világukban élményként kódolt eseményeket
m int emlékképeket négy-öt éves koruktól kezdik valamilyen globálisan felfogott

8
időfolyamba rendezni. Öt-hat éves korban már kialakulnak a főbb tájékozódási
pontok: a hétköznapok és a vasárnapok, az ünnepnapok ritmusa, egymásutáni­
sága, az évszakok megélése, a születésnapok megünneplése, ami folytonosságot
sejtet. Ez a folytonosságélmény a képzelet segítségével épül fel abban a ritm us­
ban, amit a gyermek saját belső világában és a külvilág „nagy lüktetéseiben”
tapasztal meg.
Az emlékezet organizációjában a képzelet egyrészt a rejtett információk
elérésének eszközeként használható, másrészt a mentális szimulációk létrehozá­
sában hasznosítható (Kosslyn, 1987/1990). A képzelet a tanulás során javíthatja
az emlékezést, ha a szóban forgó dolgot, tárgyat, helyzetet az elképzelttel szi­
muláljuk. A gyermek emlékképei és képzetei - csakúgy, mint gondolkodása -
szinkretikus jellegűek, kezdetben érzelmi, később értelmi hangsúllyal, am i által
a képek egyre valósághűbbekké, tagoltabbakká és strukturáltabbakká válnak,
habár még sokszor keveredhetnek a „képzeleti valósággal”.
A gyermekekkel való foglalkozás mindennapi tapasztalatában köszön vissza
Bower (1981/1992) vizsgálatsorozatának eredménye, amely szerint a gyermekek
és a felnőttek is jobban emlékeznek valamire akkor, amikor ugyanolyan
hangulatban vannak, mint az anyag megtanulásakor. A segítő, empátiás visel­
kedés lét- fontosságú alapja az „emelkedett lelkiállapot”. Könnyebben segítenek
a gyermekek, ha jó hangulatban vannak, ha társas kapcsolataik, érzelmeik
kiegyensúlyozottak, tudásukkal megerősítettek.

A képzelet és a valóság különválása

Fónagy és Target (1998) elgondolása szerint a kisgyermekek a képzeletet,
az érzéseket és a valóságot kezdetben ugyanannak élik meg (a pszichés ekviva­
lencia kora). Később a gondolkodás „mintha-szintjén” a képzeleti valóságot már
megkülönböztetik a külső valóságtól. 4-5 éves kor körül e két mód (a pszichés
ekvivalencia és a mintha-mód) integrálódik, és létrejön a lelki valóság reflek-
tív vagy mentalizációs képessége. Tapasztalásainak feldolgozásában ez egy új
megközelítés a gyermek számára, melyben megélheti, hogy a reprezentációk
változhatnak, mivel különböző perspektívákon alapulnak.
A jelenségről már Mérei (2003:238.) is beszámol, ő ezt szimultán kettős tudat­
nak nevezi, ami működésbe lép, ha a gyermek vagy a felnőtt világában megje­
lenik valami, ami igaznak és lehetségesnek vélhető, a konvencionálisán elfoga­
dott tényeken túl van, s arra szolgál, hogy a lélekben fenntartsa a lehetséges és a
lehetetlen között húzott határvonalat. Ebben az egyensúlyra törekvő helyzetben
tudja a gyermek megóvni a kettő különbségét.
A fantázia vagy a képzelet a kisgyermekkorban meglehetősen szabadon átjár­
ja mind a külső, objektív valóságot, mind a belső, szubjektív világot. Ilyen érte­
lemben van nagy hatása a pszichés struktúra szerveződésére.

9
A képzelet jellemzői
Az alábbiakban a képzelet öt olyan jellemzőjét, sajátosságát foglalom össze,
melyek lehetővé teszik a pszichés rendszer formálódását, átalakulását.

A képzelet: a „képesség” és a „képtelenség” forrása, képességalakító erő

Az óvodáskorú gyermek képekben gondolkodik, pontosabban élményképekben.
Képek nélkül „nem képes” egy-egy tevékenységet végrehajtani, a maga sorrendi­
ségében végigvinni. „Képtelen” rá. A gyermekek a fejlődés során „képessé” vál­
nak arra, hogy részképességeiket összerendezzék, „teljes képpé” szervezzék.
A képességeket mozgásba hozza a képzelet, mely modalitásában leggyakrabban
vizuális, de sok gyermeknél előtérbe kerül az auditív vagy a kinesztetikus forma.
Ők a vezető modalitásukból építik fel saját belső képüket. Az emlékképekké váló
belső képek az agyban nagyon hasonlóan tárolódnak, mint a háromdimenziós
vagy a négydimenziós felvételek (Penfield, 1952; aki még a videomagnó-hason­
latot használta).
A fantázia segítségével kialakuló belső kép a m ár meglévő emlékképeket
„kinyitja”, s ezáltal m ódosíthatja azok energiatöltéseit, a negatív vagy kellemet­
len töltést átformálhatja, úgyszólván begyógyítja evvel az új energiával. Egyszer­
smind jobban közelíti az emlékképek irányulását a valósághoz.

A képzelet: erő
A képzelet energiabázis, melyből vektorszerű erő keletkezik, ami lentről felfelé
hat, a több és a jobb irányába (Israel, 1996). Ez a tendencia lehetővé tesz egy belső
azonos irányú mozgást, am i az önalkotás folyamatát is szimbolizálja. A fantá­
zia a szubjektív, belső világ megjelenítése, kreatív erő. Önálló léttel és logikával
rendelkezik. A képzelet újrateremtő erő, a teremtést befejező erő. „A képzelő­
erő által válhat az ember környezetének teremtőjévé, és vállalhat részfelelősséget
abban is, hogy saját teremtése befejeződjék [...] A vezetés és a nevelés alakítják
a képzelet irányát, hogy az ember főként kreatív vagy destruktív dolgokat kép­
zeljen el” (Menyhai, 1995). A képzelőerő növeli az önértékesség érzését, kiemel
az idői és téri koordinátákból, és átemel a tudattalanból a tudatos, a valóságos
felé. „Idomul a meglévő valósághoz, de terveket sző azok megváltoztatására”
(Carlgren, 1992). Ilyen értelemben az alkalmazkodást és a fejlődést segítő erő.

A képzelet a valóságban gyökeredzik és a jövőre orientált

A képzelet a jövőre irányul, hitet ad, reményt, az öröm re való ráhangolódást teszi
lehetővé. Segít kilépni a bűntudat, a szégyen nyomasztó kereteiből (Israel, 1996).
A képzelet a valóságban gyökeredzik, de a jövőre fókuszál. A jövőre orientáltság
kifejezésének alapmondata: a „most még nem ..., d e...” (PL: „Most még nem sike­
rült, de egyre ügyesebb vagy.”) A jövőre és a fejlődésre orientált biztatás Adler
alapvető nevelési szabályai közé tartozik (Brezsnyánszky, 1998).

10
A képzelet erősíti a pszichológiai immunrendszert
A képzelet, mint pozitív mediátor, erősíti a lelki immunrendszerünket, lélektani
immunkompetenciánkat(Lázár,2003).Areményképesség,azénhatékonyságérzés,
a lelki edzettség, a koherenciaérzés kialakításának, kialakulásának segédereje,
mozgatója lehet (Oláh, 1993, 1996).
Szervezőereje a tudatos megküzdési stratégiák kialakulásának az óvodáskor­
ban, hiszen figyelembe veszi a realitást, s látni engedni a nehézségekre adott vála­
szokat a jövőben, mintegy előkészítve a fizikai, lelki és szellemi struktúrákat a
megvalósításra.

A képzelet mindig mozgáshoz kötött, kreatív

A képzelet, mint a képességek alapja, mozgásba lendíti, mozgásba hozza azo­
kat. Cselekvéshez, mozgáshoz kötött. Megjelenhet az ideomotoros mozgásban
és a tényleges cselekvésben, tevékenységekben. A fantáziában külső inger nélkül
elevenedik meg az adott érzet (vizuális, auditív, szag, íz, taktilis, kinesztetikus),
mely „valóságos”, s gazdagítja, finomítja, kiegészíti, sűríti az érzékelésen, mozgá­
son alapuló észlelést (Cole és Cole, 2006). Segítséget adnak ezek az érzetek a kog­
nitív struktúra gyenge láncszemeinek megerősítéséhez. Elsősorban előkészítő
szerepük van, amennyiben érzelmileg befogadóvá, kreatívvá teszik a gyerme­
ket a mozgás, a játék, a mese átélésére. A képzeletben végzett mozgás, cselekvés
a többszöri végiggondolással, a belső látással egyre pontosabbá válik, konfron­
tálódik a valóság törvényszerűségeivel, s hatására egyre tökéletesebben kivite­
lezett cselekvés jelenik meg. Mindezen mozgások közben az idegrendszer adott
régiójának neuronhálózata erősödik meg, járatódik be, s akár a képzeletben,
akár a ténylegesen elvégzett mozgás felismerésében, irányításában, kivitelezésé­
ben döntő szerepet játszik.
A fantázia örök - dinamikájával - maga a mozgás s egyfajta belső kötelék
a belső világhoz. A képzelet gyakorló felületet adhat minden gondolat és képes­
ség kidolgozásához.

3. A grafikus nyelv jelentősége az óvodáskorban

A rajz Piaget koncepciójában átmenet a mintha-játék és a belső szemléleti kép
kialakulása között. Piaget (1966/2002) a Luquet (1913) által leírt rajzfejlődési
stádiumokat idézi, melyben a véletlen realizmus (2-3 év) firka-periódusát
a hiányos realizmus (3-5 év) szintézisre való képtelenséget mutató rajzi kifejezése,
az intellektuális realizmus (5-8 év), majd a szemléleti realizmus követi (9-13
év), melyben a tárgyak már átfogó elrendezésben, méretarányosan jelennek meg.
Az óvodáskorra a hiányos és az intellektuális realizmus szakasza jellemző.

11
 Nagy László (1905/1995) szerint a gyermekrajz „elsősorban nyelv és nem mű­
vészet. A gyermek, am it látott, hallott, gondolt, elmondja, elbeszéli rajzaiban,
am int azt látta, hallotta, gondolta.” (I. m. 64.) Az óvodáskorú gyermek rajzaiban
kimunkál egy grafikus nyelvezetet, amelyben érzelmeit képi átfordításként hűen
kifejezi (Gerő, 2003). Az átfordítás a szemléletes gondolkodásban mindig vizuális
tartalmakkal történik.
Az óvodáskor elején (3-4 év) a motoros kontroll érése lehetővé teszi a formák
kialakítását, amiket a gyermekek általánosítva rajzolnak le, információközlő cél­
lal. 4-5 évesen a szünesztézia korában (amikor pl. a színek hangokká válnak,
a hangok színekké, mozgássá alakulnak át) a rajzok élményrajzokká válnak,
a szubjektív élmények, a szóban elmondhatatlan érzelmek, gondolatok kife­
jezőjévé. Az ábrázolás ideovizuális, azaz képzeletvezérelt (Luquet, 1913; idézi
Feuer, 2000), belső képekből épül fel. Ötéves korban a fantáziaképek világában
a gyermek az ábrázolásba, a rajzba már belelátja az egész kigondolt történetet,
annak minden részletével. A forma, a dinamika, a ritmus, a színek és az ará­
nyok határozzák meg a rajzkészítést, de legfőképpen az, hogy a gyermek hogyan
látja, hogyan éli meg a körülötte lévő világot. Olyannak ábrázolja azt, amilyen­
nek mágikus szemléletével elképzeli. A rajzolás ebben az időszakban önjutal­
mazó aktivitás, az alkotófolyamat tele van pozitív feszültséggel, amit egy spon­
tán kialakuló koncentrált állapot jellemez. Mindez egyben lehetőséget teremt,
felületet ad az öngyógyító folyamatok számára. Az élmények feldolgozási vágya
hajtja a gyermeket. Ügy véli, amit a képzeletében lefuttat, az maga lehet a valóság.
A gyermekek általában gyors tempóban készülnek el a rajzzal, és kezdetben
keveset törődnek a kompozícióval. Alapvető azonban a szimmetria, az egyenle­
tesség, az ismétlődés és a ritmus.

12
Levél a Szülőknek

A könyv, amelyet az Olvasó a kezében tart, különleges képzeletjátékok gyűjtemé­

nye, amiből egy-egy csendes délutánon, estén együtt játszhatnak a gyermekeik­
kel. Ha nincs nagy korkülönbség a testvérek között, lehet velük együtt is játszani,
különleges, együttes élményt ad mindenkinek. Mindazonáltal a korosztályi
ajánlásokat minden játéknál érdemes figyelembe venni. Akkor bontakozik ki a
játék és benne a képzelet, ha csend, nyugalom van a „térben” (szobában, kert­
ben. ..), ahol vannak- A gyermekek vegyenek fel olyan testhelyzetet, amiben ké­
nyelmesen elpihenhetnek, vagy akár mozoghatnak is. Ne felejtsük el, egy gyer­
mek, ha teljesen nyugodt, akkor is mozog - és ez így természetes!
Ha elolvassák a játék célját, az is adhat támpontot a játékválasztáshoz, vagy
kezdetben engedjék meg maguknak, hogy az Önöknek tetsző játékokat meséljék
el. A későbbiekben majd a gyermekek úgyis kérik az ismétlést.
Halkan, mesélős hangon mondják el a képzeletjáték meséjét („A játék leírása”
utáni részt), engedjék, hogy a gyermek kialakítsa saját belső képét az elhang­
zottakról. Az élménymegosztás kérdései segítenek a játék utáni beszélgetés­
ben. Érdemes egy idő után a válaszokból kiinduló, a gyermek gondolatmenetét
folytató, ahhoz kapcsolódó kérdéseket feltenni. Egy fontos szabály van: az érzé­
seknek nincs miértjük! (Pl. M iért érzed ezt?) Ha egy gyermeknek „magya­
rázkodnia” kell, akkor az érzelmi síkról az intellektuális, értelmi síkra tér át,
és elveszti a lehetőséget arra, hogy az érzelmeit saját, önmaga számára is elfo­
gadható érzelemként élje meg és használja más helyzetekben is. Csak a sajátként
átélt érzelem válik hatékony segítőjévé, megerősítőjévé az értelmi fejlődésének.
Az az általános tapasztalatunk, hogy a gyermekek szeretik lerajzolni azt,
amit átéltek. Bátorítsuk őket erre. Nem ígérjük, hogy mindenkinek a kötet­
ben láthatóakhoz hasonlóak lesznek a rajzai, nem is ez a fontos, sokkal inkább,
hogy saját képei legyenek, ki tudja fejezni mindazt, ami benne megszületett.
Ha megtehetik, ne kritizálják, ne szóljanak bele a rajzolás folyamatába, engedjék,
hogy a gyermekek addig alkossanak, ameddig nekik jólesik- Ha egy kisgyermek
nagyon „ellenáll” a rajzolásnak, a legtermészetesebb módon „varázsolják bele”
a kezükbe, amit a gyermek „nem tu d ” lerajzolni. Még Önök is elcsodálkozhat­
nak, milyen képek születnek. (Pl. „Értem, nem tudod lerajzolni... Csukd be
a szemedet, és én most belevarázsolom a kezedbe mindazt, amit szeretnél, és
a kezed tudni fogja, hogyan rajzolja le ”)

13
 A legtöbb kisgyermek szívesen mesél arról, hogy mi látható és mi történik
a képén. (Biztassuk őket: „Mesélj! Mi történik itt?”) Hallgassák figyelmesen,
odaadóan, ezek kitüntetett pillanatokká válnak kettejük kapcsolatában. Azt is
szívesen veszik, ha a rajzlap hátuljára le is írják mindazt, amit mondott. Ebben a
helyzetben is az az „alapszabály”, hogy elfogadjuk és megköszönjük mindazt,
amit a gyermek megoszt velünk, és nem kérünk magyarázatokat a látottakhoz.
Ebben a helyzetben ne dicsérjünk, mert az megakasztja a beszélgetés fonalát.
Lehetnek olyan pillanatok, amikor szívesen megosztanák az élményei­
ket valakivel. Várjuk leveleiket, észrevételeiket, tapasztalataikat, kérdéseiket
e-mailben: gobelorsolya@yahoo.com.

Budapest, 2014. május

Tisztelettel:
Gőbel Orsolya

14
Varázsjátékok az óvodai
mindennapokban
Gőbel Orsolya
Egyre több óvoda és iskola ad otthont a képzelet) át ékokra épülő prevenciós és
terápiás módszernek, a szocioemocionális pedagógiai terápiának. A játékok
bevezetése után szisztematikus követéses vizsgálatokat kezdtem, és egy négyéves
„játék-periódus” után az óvoda minden nagycsoportosáról kitöltött ún. Óvónői
chek-list alapján 48 faktorban hasonlítottam össze egy kontrollóvoda nagycso­
portosaival érzelmi, szociális, konfliktusmegoldó készségeiket az érdeklődés és
a tanulás, valamint a tesztek összefüggéseiben (Gőbel, 2003). A statisztikai ered­
mények egyértelműen alátámasztják a képzeletjáték „fejlesztő hatását”: a gyerme­
kek nyitottabbak a felnőttekkel és társaikkal való kapcsolatukban, toleránsabbak
egymással, szívesen játszanak csoportban egymással. Bátrabban megfogalmaz­
zák kéréseiket, elfogadják a felajánlott stratégiákat a nehéz helyzetek kezelésében,
önállóan és kitartóbban keresnek megoldást a problémahelyzetben. Az indulati
megoldások helyett a beszélgetés nagyobb hangsúlyt kap. Nagyobb empátiával
rendelkeznek, barátságosabbak, a játékban megélt figyelemmel és elfogadással
könnyebben befogadják a másságot, az újat. Ilyenformán a képzeletjátékok haté­
kony terepet biztosítanak az integráció folyamatában a gyermekek számára.
A tesztek eredményei arra is rámutattak, hogy a képzeletjátékokat játszó
gyermekek verbális kifejezőkészsége magasabb szintű: a szókincs jelentősen
bővül, beszédükben ún. kidolgozott kódrendszert használnak (Bernstein, 1964),
a szóelőhívás gyorsabb (a Meixner-féle vizsgálattal mérve), a gyermekek sokféle
mondatfajtát használnak, nő a bővített mondatokban megfogalmazott narratí-
vák száma. Tapasztalatunk szerint a játékok utáni türelmes, elfogadó helyzetben
zajló, nyugodt verbális élménymegosztás, valamint olyan speciális mozgásfantá­
ziák, mint amiket pl. a légzésjátékokban „gyakorolnak” a gyermekek, nagymér­
tékben felerősítik a logopédiai foglalkozások hatékonyságát.
A gyermekek grafikus nyelvezete egyénre jellemzővé, „kifejezésgazdaggá”
válik, szín- és térhasználatuk korosztályukat meghaladó szintre emelkedik-
A gyermekek „megtanulják” a rajzba vetíteni azokat a témákat, amik őket foglal­
koztatják, esetleg bántják, és azok hatékony elaborációjára képesek.
A vizsgálat nem direkt „hozadékaként” arra is rálátásunk lett, hogy az óvó­
nők a játékban megélt élménymegosztások nyomán jobban, differenciáltabban
látják, ismerik a gyermekeket, ezáltal értőbben, toleránsabban, egyszersmind
magabiztosabban fordulnak a gyermekekhez.

15
Az óvónők a homogén korosztályú csoportokban az egész gyermekközösséggel,
vegyes korosztályú csoportokban osztottan játsszák a Varázsjátékokat, hetente
legalább két alkalommal.

Klaus VOPEL (1991) ötkötetes játékgyűjteménye képezi alapját annak a játékfo­

lyamnak, melyben az óvodások számára összesen 185 játék található. A fordítás
közben egyre inkább azt éreztem, hogy a játékok nagyon sok közös öröm forrá­
sává válhatnak. A kipróbálás után fogalmazódott meg az igény a játékok adaptá­
lására, kiegészítésére, új játékok írására, és az alkalmazásához segítséget nyújtó
módszertan kidolgozására. A módszert „Szocioemocionális Pedagógiai Terápiá­
nak” (SZPT) neveztem el, mert a játékokkal kiváltott hatások elsősorban a társas
kapcsolatokban, és az érzelmek területén nyilvánulnak meg, ugyanakkor lehe­
tőséget teremtenek az öngyógyító folyamatok megmozdulásához, működéséhez.

A játék „terep-előkészítése” kulcsfontosságú feladat. A fantáziamunkát elősegíti,

ha akadálytalanul áram olhat, „szabad teret kap”: ezért kiemelten fontos a cso­
portszoba tágassága, a bútorok elhelyezése. Képzeletjátékainkhoz szabad belső
térre, nagyméretű szőnyegre, nyugodt berendezés-struktúrára van szükség.
Játék közben a gyermekek az óvónővel együtt a földön körben ülnek.
A körben keletkezett „erőtér” elősegíti a gyermekek közötti szociális interakciókat
(Pálfi, 2002), amelyek során a gyermekek egyre inkább tiszteletben tartják
az egyéni különbségeket, odafigyelnek egymásra és megbecsülik egymást.
A játékokra az óvónő meghívja a gyermekeket. Kezdetben ő maga választ a
játékrepertoárból, majd egyre inkább a gyermekek igényeihez, nehézségeihez,
az aktuális csoportfolyamatokhoz illeszti azokat. A játék kiválasztását meghatá­
rozza még a játékra való fogékonyság mértéke, az életkor, a „lélek-érettség”, vala­
mint azok az aktuális élethelyzetek, amelyek a gyermekeket érintik (pl. betegség,
költözés, válás, esetleg halál...).
A játék elindításaként a „keretek” kijelölése elengedhetetlen. Kereteken
azokat a fizikai, lelki határvonalakat és kapaszkodókat értjük, melyek segítséget
nyújtanak a gyermekeknek, hogy egyfelől biztonságban érezhessék magukat,
másfelől e biztonságos keretek között szabadságot kapva kibontakoztathassák
képzeletüket, gondolkodásukat, kreativitásukat. A határok a védelem oldalát
hangsúlyozzák: mibe kapaszkodhat, mi elfogadható, „mit szabad” a játék során.
A keretek kijelölésekor tehát elmondjuk, hogyan tudunk jól együtt játszani, ami­
vel végső soron „a gyermekben lévő jót” hívjuk elő. A keretek jelentik számunkra
azt a játékteret is, mely mint „pszichés játéktér” (Winnicott, 1999) jelenik meg
a csoport és a játék vezetője között, biztonságot ad, állandó lehetőséget az igazo­
dáshoz, a visszatéréshez, egyben lehatárolja a külvilág belépési lehetőségeit.
A bent lévők „feltöltik, megtöltik” ezt a teret saját - a részvétel minőségétől
függő - odafigyeléssel, belső lelki történésekkel, átéléssel. A jó keretkijelöléssel

16
szinte eltűnik a fegyelmezés „kényszere”. A fegyelmező eszköz maga a keret,
annak meghatározása, hogy „mi mindent szabad” ebben a körben csinálni, ami
eleve kizárja a „mit nem szabad”-ot.
A játékvezetés során lemondunk a direkt irányításról, arról, hogy „felülről
megmondjuk”, mit kell a gyermeknek csinálnia, és arról is, hogy kövessük őt,
utána kullogva. A kísérés elkötelezettséget jelent a gyermek mellett, ami (adleri
értelemben) aktív egyenértékűséget hangsúlyozó folyamat. A célunk: „akkor
és ott” jelen lenni, ahol a gyermeknek szüksége van rá. A játékban való kísérés
lehetővé teszi a gyermek számára, hogy saját útján járjon, egyéni útja kibontako­
zásán dolgozzon. Mindeközben a felnőtt jelen van, segít, támogat, továbblendít,
ha ezt igényli, kéri a gyermek. A keretek közül a játékból magával hozott kellemes
érzésekkel „emeljük ki” a gyermeket: ez leggyakrabban a szerepből való kieme­
lést jelenti, a „visszaváltozást óvodássá” a játék végén.
A keretkijelöléssel a gyermekek ráhangolódnak a játékra, beindul a képzeleti
munka. Mindezek után hangzik el a játék „meséje”, majd a verbális és a grafikus
élménymegosztás következik (lehetőleg m ind a kettő, de verbális minden eset­
ben). Az élménymegosztás lehetősége legalább olyan fontos számunkra, mint
maga a játék, ami ugyanúgy, mint a játékban, feltétlen figyelmet, odafordulást,
empátiát kíván gyermektől, felnőttől egyaránt. A gyermek arra vállalkozik, hogy
ajándékba adjon lelke mélyéből egy darabot nekünk, akik körülötte vagyunk.
Ha a fejlesztő pedagógia kognitív szemszögéből nézzük, akkor a szókincsfejlesztés,
a kommunikációs készség, a figyelem, az emlékezet gazdagításának folyamatá­
ról beszélhetünk. Az élménymegosztás nagyszerű lehetőség a nyelvi kreativitás
megjelenésére, használatára. A gyermekközelien megfogalmazott kérdésre álta­
lában válasz érkezik. A gyermekek szeretnek mesélni, élményeiket megosztani,
„fürdenek” a felnőtt figyelmének sugarában, szívesen beszélnek, és várják (sőt
kivárják) azt az időt, amikor elmondhatják, amit szeretnének. A válaszok száma
és fajtája a kor, a lelki fogékonyság, a játékokban való egyre mélyülő feloldódás
során folyamatosan nő. A válaszok megszületését a befogadás, az átélés (belső
munka, feldolgozás), a szókincs, a verbális kifejezőképesség mobilizálása előzi
meg. Nincsenek jó vagy rossz válaszok. A legszebb válaszok az elvárásokhoz
nem kötött feltétlen figyelem fókuszában fogalmazódnak meg. A figyelem tanu­
lási folyamat eredménye. Azt tanulják meg a gyermekek, hogy érdemes lemon­
dani az „elsőségről”, az azonnabságról azért, hogy megtapasztalhassák, milyen
„egyetlennek lenni” a másik figyelmének középpontjában. Megtapasztalják az
értő odafigyelést, és modellt kapnak belőle (Gordon, 2010), amit hosszú tapasz­
talati sor után maguk is gyakorolni kezdenek.
A visszajelzés célja, hogy a gyermek megérezze, bizonyossággal tudja: abban
a válaszban, képben, amiben megjelenik, ami róla szól, ami ő maga, az elfogad­
ható, következésképpen ő maga is elfogadható, szerethető. Nem minősítést (elis­
merést vagy elmarasztalást) kap, hanem feltétel nélküli elfogadást. A válaszadás

17
- válaszfogadás folyamatában a szemkontaktus, a gyermeket nem megterhe­
lő távolság, az érintés játszanak fő szerepet nonverbális síkon. Átmenetet képez
a verbalitás és a nonverbalitás között a gyermeki válaszokra adott „hümmö-
gés”, ami számunkra egyfajta összehangolódás visszajelzéseként értelmezhe­
tő, ami megteremti „a hitelesség, az őszinteség legmélyebb lehetőségét” (Stern,
1985/2002).
Az élményanyagot a gyermekek a verbális megosztás után lerajzolják, majd
rajzaikról egyenként „újra mesélnek” a pedagógusnak, pszichológusnak, aki
m inden szavukat lejegyzi. Mindez elindítja azokat a gyógyító folyamatokat
a gyermekben, amire neki az „itt és most”-ban szüksége van.
A gyermekekre a „m ai világban” egyszerre zúdulnak az események a csa­
ládból, az óvodából, a médiából, a szűkebb-tágabb környezetből. Mindazt, ami
történik, másképp éli meg a felnőtt, és másképp a gyermek. Ha a gyermekek
perspektívájából közelítünk, akkor azt látjuk, hogy a körülöttük történtekből
gyakran sok mindent nem értenek, nincs idő a feldolgozásra, átgondolásra,
és nem is tudják megfogalmazni azokat az érzéseket, amiket azok keltenek ben­
nük. Egyedül érzik m agukat, szenvednek, keresik azokat a kifejezésmódokat,
jeleket, amikkel „üzenni” tudnának a felnőtteknek: „bajban vagyok, tanácsta­
lan vagyok, tehetetlen vagyok...” Ahány gyermek, annyiféleképpen továbbítja
mindezt: elhallgat, magába zárkózik, vagy éppen agresszívvá válik, bohóc­
kodni kezd. A gyermekek olyan stratégiákat választanak, amik átmenetileg
ugyan elviselhetővé teszik a helyzetüket, de hosszabb távon megakaszthatják
a fejlődést. Ennek a megakadásnak a feloldásában a gyermek számára nehézsé­
get jelentő helyzet „újrakeretezésével”, a mélyszimbólumok segítő energiájával
történő átalakításával vannak segítségükre a képzeletjátékok, melyek „termé­
szetes szövetségesként” nyerik meg a tudattalant, ugyanúgy, ahogyan a mesei
szimbólumok is.
Tapasztalataink szerint vannak gyermekek, akik szívesen vesznek részt
ezekben a játékokban vagy más csoportos játékban, és vannak néhányan, akik­
nek valamilyen okból nagyon sok időre van szükségük ahhoz, hogy „beleme­
részkedjenek” a játékba. Az okok vizsgálatakor előtérbe kerül a szűkebb és
a tágabb környezet. Az anya-gyermek kötődést vizsgáló longitudinális kutatá­
sok m ár egyértelműen alátámasztják azt az összefüggést, hogy „a csecsemőko­
rukban anyjukhoz biztonságosan kötődő gyermekek óvodáskorukban sokkal
inkább vonódnak bele fantáziajátékokba, m int az elkerülő gyerekek, akiknek
az ilyen típusú játéka kevesebb és szegényesebb” (idézi Fónagy és Target, 1998).
A biztonságosan kötődő gyermekek a felnőttel való interakcióikban sok visz-
szajelzést, tükrözést igényelnek, jobban tudják a felnőtteket „jól használni”. Bár
tudjuk, hogy elsősorban a bizonytalan kötődésű gyermekek, a súlyos szocio-
kulturális hátránnyal küszködök azok, akik a játékkal való megismerkedéskor

18
tartanak az abban való megnyílástól, ha a felnőtt teljes figyelmét a gyermekre
irányítja, és elfogadja őt, akkor ebben a légkörben a gyermekek lassan „felen­
gednek”. Ha megtalálják azt a játékot, amelyik igazán hozzájuk szól, akkor egyre
inkább bele merik engedni magukat a játék kínálta új önmegközelítési lehető­
ségbe. Ettől kezdve az adott gyermek szívvel-lélekkel játszik, megízleli, elfogadja
a belső megújulás útját. Elkezd önmagáért dolgozni, és egyre nagyobb m egértés­
sel, empátiával fordul a többiek felé. Nyílt, egymásra kölcsönösen számító kap­
csolatot teremt a felnőttel. A belső világ változását meg meri mutatni, rajzainak
témája, színhasználata, kompozíciós törekvése híven követi az intrapszichikus
történéseket. A képzeletjátékok óvodai és iskolai bevezetéséről, valamint m ód­
szertanáról olvashatnak a Csupa szépeket tudok varázsolni, avagy hogyan játsz-
szuk a Varázsjátékokat? című kötetben.

Irodalomjegyzék
Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen (2005): Pszichológia. Osiris, Budapest.
Ayres, J. (1984): Bausteine der kindlichen Entwicklung. Springer-Verlag, Berlin, Heidelberg.
Bettelheim, B. (2006): A fantázia szerepe a csecsemőkor meghaladásában. In: A mese bűvö­
lete és a bontakozó gyermeki lélek. Gondolat, Budapest. 171-187.
Baddeley.A.D. (2001): Az emberi emlékezet. Osiris Kiadó, Budapest
Bower, G. H. (1981/1992): Hangulat és memória. In: Kónya A. (szerk., 1992): Az emlékezés
ökológiai megközelítése. Tankönyvkiadó, Budapest. 265-310.
Brezsnyánszky L. (1998): A bátorító nevelés alapjai. (Altern füzetek 10.) Iskolafejlesztési
Alapítvány, Budapest.
Bruner, ]. (1975): A perceptuális készenlétről. In: Marton L. M. (szerk.): A tanulás szerepe
az emberi észlelésben. Gondolat, Budapest.
Calgren, F. (2003): Szabadságra nevelés. Török Sándor Waldorf-pedagógiai Alapítvány,
Budapest.
Cole, M., Cole, S. (2006): Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest.
Feuer M. (2000): A gyermekrajzokfejlődéslélektana. Akadémiai, Budapest.
Fónagy, R, Target, M. (1998): A kötődés és a reflektív funkció szerepe a szelffejlődésében.
Thalassa, 9, (1) 5-43.
Fónagy,P„ Target, M. (2005): Pszichoanalitikus elméletek a fejlődési pszichopatológia tükré­
ben. Gondolat, Budapest.
Gerő Zs. (2003): A gyermekrajzok esztétikuma. Flaccus, Budapest.
Gordon, T. (2010): T. E. T. A tanári hatékonyságfejlesztése. Gondolat, Budapest.
Gőbel O. (1996): Megküzdési stratégiák kialakítása a személyiség megerősítésére a kognitív
struktúrájukban sérült óvodáskorú gyermekeknél. ELTE, Egyetemi doktori érte­
kezés, Budapest.

19
Gőbel O. (2003): A képzeletjátékok indukálta intrapszichés folyamatok személyiségfejlesztő
hatása az óvodáskorban (az óvónői megítélés és a tesztek tükrében). PhD-érteke­
zés, DE., Debrecen.
Gőbel O. (2006): A szocioemocionális pedagógiai terápia elmélete és gyakorlata. In:
M. Tamás Márta (szerk.): Integráció és inklúzió. Fejlesztő módszerek a közoktatás­
ban. Trefort Kiadó, Budapest.
Gőbel O. (2006/2009): Varázsjátékok I. Mozgás a képzelet szárnyán. L’Harmattan Kiadó,
Budapest.
Gőbel O. (2006/2010): Varázsjátékok II. Afantázia tengerén. L’Harmattan Kiadó, Budapest.
Gőbel O. (2007): Ki varázsolja el a virágokat? Szocioemocionális Pedagógiai Terápia. In: Kis­
gyermekek, nagy problémák. 9. kötet, Raabe Kiadó, Budapest.
Gőbel O. (2007): Varázsjátékok III. Égig emelő légzés. L’Harmattan Kiadó, Budapest.
Gőbel O. (2008): Varázsjátékok IV. A szív érintése. L’Harmattan Kiadó, Budapest.
Gőbel O. (2009): Varázsjátékok V. Önmagunkban elmélyedve. L’Harmattan Kiadó, Budapest.
Gőbel O. (2012): Tanulni, örülni, szeretni. L’Harmattan Kiadó-Könyvpont Kiadó, Budapest.
Gőbel O. (2012): Csupa szépeket tudok varázsolni..., avagy hogyan játsszuk a Varázsjátéko­
kat? A szocioemocionális Pedagógiai Terápia (SZPT) elméleti háttere és módszer­
tana. L’Harmattan Kiadó-Könyvpont Kiadó, Budapest.
Israel, Nelly (1996): Fantazma: alkotás vagy menekülés. Az individuálpszichológia útjain,
2. 10-13.
Kiss T. (1992): A mesehallgatás, a meseköltés szerepe a gyermek képzelete és gondolkodása
fejlesztésében. In: A gyermekek értelmifejlesztése az első hat életévben Piaget szel­
lemében. Debrecen, 118-124.
Kiesling,U. (2014): Szenzoros integrációs terápia mint dialógus. Megértés, tanulás ésfejlesztés
a harmonikus fejlődés érdekében. Medicina Kiadó, Budapest
Kokas K. (1992): A zenefelemeli a kezeimet. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Kokas K. (1998): Öröm, bűvös égi szikra. Magánkiadás, Budapest.
Kosslyn, S. M. (1987): Seeing and imagining in the cerebral hemispheres: A computational
approach. Psychological Review, 94, 148-175. (Magyarul: Látás és vizuális kép­
zelet az agyféltekékben: egy számításelméleti megközelítés. In: Séra L. - Kovács
I. - Komlósi A. [szerk. 1990]: A képzelet. Tankönyvkiadó, Budapest. 270-328.)
Lázár I. (2003): Szociál-pszichoimmunológia, egy „hídtudomány” honi pillérei. In: Urbán
Róbert (szerk.): A magatartás, a lelki élet és az immunrendszer kölcsönhatásai.
ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 13-48.
Mérei F. (2003): Élménysűrítés és fantázia. In: Mérei F. - Binet A.: Gyermeklélektan. Medi­
cina, Budapest, 87-89.
Merian, D. (1969): Phantasiegeschichten in der Kinderpsychotherapie. In: Biermann, G.
(szerk.): Handbuch der Kinderpsychotherapie. E. Reinhardt Verlag, München-
Basel. 406-415.
Nagy Gy. (1978): Mozgásképzet - gondolati gyakorlás. In: Cselekvéstanulás és mozgástransz­
fer. Akadémiai Kiadó, Budapest, 30-43.

20
Nagy L. (1995): Fejezetek a gyermekrajzok lélektanából. In: Kárpáti A. (szerk.): Vizuális
képességekfejlődése. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Oláh A. (2005): Érzelmek, megküzdés és optimális élmény. Trefort Kiadó, Budapest.
Pálfi S. (2002): Az óvodai játék környezetkultúrája, www.oki.hu/ovodai programok.
Péley B. (2003). A játék szerepe a külső és belső valóság szerveződésében. In: Kállai J. és
Kézdi B. (szerk.) Új távlatoka klinikai pszichológiában, (pp. 47-66.) Budapest: Űj
Mandátum Kiadó.
Penfield, W. (1952): Memory Mechanisms. A.M.A. Archives of Neurology and Psychiatry,
67.178-198.
Piaget, J. (1999): Szimbólumképzés a gyermekkorban. Kairosz Könyvkiadó, Budapest.
Piaget, J. (1993): Az értelem pszichológiája. Gondolat, Budapest.
Piaget, J. és Inhelder, B. (1966/1999): Gyermeklélektan. Osiris, Budapest.
Porkolábné Balogh K. - Balázsné Szűcs J. - Szaitzné Gregetits A. (2009): Kudarc nélkül az
iskolában. Trefort Kiadó, Budapest.
Pylyshyn Z. W. (1984/1990): A képzelet és a megismerés funkcionális architektúrája. In: Séra
L. Kovács, Komlósi A. (szerk.): A képzelet. Tankönyvkiadó, 239-269.
Stern, D. N. (1985/2002): The Interpersonal Word of the Infant: A Wiewfrom Psychoanalysis
and Developmental Psychology. New York, Basic Books. Magyarul: A csecsemő
személyközi világa a pszichoanalízis és a fejlődéslélektan tükrében. Animula,
2002.
Székácsné Vida M., (1979): A mozgásfantázia megközelítése. In: Salamon Jenő (szerk.)
Az alkotó gondolkodás kutatási problémái. Akadémiai, 105-114.
Vetró Á. (2008): Gyermek - és ifjúságpszichiátria. Medicina, Budapest.
Vopel, K. (1991): Kinder ohne Streß. Zauberhände. Iskopress, Hamburg.
Vopel, K. (1991): Kinder ohne Streß. Bewegung im Schneckentempo. Iskopress, Hamburg.
Vopel, K. (1991): Kinder ohne Streß. Ausflüge im Lotussitz. Iskopress, Hamburg.
Vopel, K. (1991): Kinder ohne Streß. Im Wunderland der Phantasie. Iskopress, Hamburg.
Vopel, K. (1991): Kinder ohne Streß. Reise mit dem Atem. Iskopress, Hamburg.
Winnicott, D. W. (1999): Játszás és valóság. Animula.

21
Stressz nélkül
Klaus W. Vopel

A Gyermekek stressz nélkül - ez az eredeti köteteim (a szerk.) - játékgyűjtemény

öt kötetből áll.
Az első rész: „Mozgás csigatempóban”; a második rész: „A fantázia csoda­
országában”; a harm adik rész: „Utazás a légzés segítségével”; a negyedik rész:
„A varázskéz” és az ö tödik rész: „Kirándulások lótuszülésben”.

Mindenki, aki gyermekeket nevel, vagy velük foglalkozik, evvel a kellemes és

egyben innovatív m unkával kiváló vezérfonalat kap ahhoz, hogy a rábízott gyer­
mekeket a lelki túlélés, megküzdés művészetébe bevezesse. Ezek a játékok csak
részben „szólítják meg” a gyerekek tudatosságát. Mélyebb rétegeket is megérin­
tenek bennük, és a gyermekeknek alkalmat adnak arra, hogy kialakítsák saját,
belső stílusukat arra vonatkozólag, hogy hogyan tudják önmagukat megnyug­
tatni, ellazítani, felvidítani, erőt gyűjteni és a stresszre, illetve a felmerülő prob­
lémákra higgadtan reagálni. A játékok központi üzenete gyermekeink felé így
hangzik: „Mindig szakíthatsz időt magadnak arra, hogy újra harmonikus egyen­
súlyba hozd magad, és m inden feltétel megvan benned arra, hogy koncentrálj, és
magabiztosnak érezhesd magad. Ennek művészetét pedig meg tudod tanulni.”

1. A játék célja
M inden felnőtt átélte m ár, hogy a csecsemők milyen biztosan, automatikusan
tudják életritmusukat szabályozni. Felszabadultak és nevetnek, ha egy ismerős
arcot látnak, egy megszokott, ismert illatot éreznek. Ellenben görcsösek és sír­
nak, ha éhesek, ha fájdalmat éreznek, ha túl sokáig vannak egyedül. Ha igényeik,
szükségleteik ki vannak elégítve, és a rendelkezésükre álló energiát elhasználták,
akkor egyik pillanatról a másikra elalszanak. Csak csodálni tudjuk, hogy egy
fiatal szervezetnek hogyan sikerül a teljes nyugalom és ellazulás állapotát elérni.
M inden kisgyermekben ott van ez az élet-irányítási képesség, amely az aktivitás,
a munka szakaszát át tudja vezetni az ellazulás és a megnyugvás periódusába.
Eközben természetesen a kisgyermeknek nincs tudása arról, hogy milyen bonyo­
lult pszichobiológiai szabályozást valósít meg. Egyszerűen, tudattalanul működ­
teti mindezt.
Ha a kisgyermek felnő, akkor ez az első automatikus életritmus-szabályo­
zás kiegészül egy m ásodik, akaratlagos irányítással is, melyet a gyorsan fejlődő

22
tudat nagymértékben támogat. Ettől kezdve a gyermek előtt gyakrabban ott van
a választás lehetősége, hogy tudattalanja vágyait, vagy tudatos léte kívánságait
részesítse előnyben. Egy három éves gyermek, aki még este 10 órakor kiönti
a Legós dobozát, hogy építsen valamit játékaiból, nyilvánvalóan tudatosan
cselekszik így, amit úgy lehet kommentálni: „Én inkább még játszom, később
akarok aludni.”
A kisgyermek egész életében - ugyanúgy, mint mi - arra törekszik, hogy meg­
őrizze egészségét, belső ritmusát, optimizmusát avval a meglehetősen bonyo­
lult művelettel, amivel összeköti egymással a különböző tudattalan és tudatos
nézőpontokat.
Ha a tudatos és a tudattalan munkája között idejekorán összhangot terem ­
tünk meg, együttműködést alakítunk ki, akkor az életben sok komplikációt
megelőzhetünk. Mindkét „irányító központ” bennünk van. Könnyedén válto­
gathatjuk a kíváncsiság, a játék, a munka, a szeretet - és az ellazulás, a pihenés
és a belső csend idejét.

E kötetek gyengéd, lágy játékai hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a gyermekek ko­

rán: óvodában, az iskola-előkészítőben vagy az iskolai évek alatt megtanulhassák,
hogyan tudják önmagukat ellazítani, belső ritmusukat megtalálni,és összeszedni
magukat. Ezek az életfontosságú képességek az idősebb gyermekekben és a fiata­
lokban olykor ijesztő módon nincsenek kibontakoztatva, és, sajnos, sok pedagógus
nem is tudja, hogy a koncentrációs gyengeségekre, a nyugtalanságra, hiper-
aktivitásra vagy durvaságra, magatartási problémákra hogyan reagáljon.
A nehezen kezelhető gyermekek száma hűen tükrözi vissza a tanácstalan
és segítség nélkül maradt felnőttek tömegének növekedését, akik hajlamosak
arra, hogy a tanulási és viselkedési zavarok okait elsősorban a szülők hanyagsá­
gának, a tévé- és videó-kultúrának, a szegénységnek tulajdonítsák.
Biztosan mindenkinek igaza van, aki a gyermekek egyre nehezebb életfelté­
teleit mindezekkel összefüggésbe hozza, de ez mégsem magyaráz meg mindent,
s ami számunkra fontos, nekünk, pedagógusoknak egyáltalán nem segít. M ind­
ezzel együtt, a gyermekek kellemetlen megnyilvánulásait kihívásnak is láthat­
juk, amiből mi m agunk is tanulhatunk.

Gondoljuk át pedagógiai gyakorlatunkat, és vizsgáljuk meg, mely ponton m a­

radtunk adósai gyermekeinknek. M ár az első válasz úgy hangozhat: hiányzik
a hatékony prevenció. Bizonytalanok vagyunk, hogyan használhatjuk jól peda­
gógiai „hatalmunkat” és élettapasztalatunkból származó előnyeinket m unkánk
során. Sokkal szívesebben és gyakrabban fordulunk a gyermek intellektusához,
miközben figyelmen kívül hagyjuk testét és lelkét. Nehezen tudunk ráhango­
lódni egy-egy gyermek lassabb érési folyamatára, aminek az lesz a következmé­
nye, hogy rossz időpontban kívánunk, követelünk meg tőle sok mindent.

23
 A pedagógiai megelőzés azt jelenti, hogy a saját pedagógiai és pszichológiai
nézeteinket átgondoljuk, a gyermekeknek értelmes tanulási célokat választunk
ki, melyekkel a nehéz időket is áthidalják, hatásos pedagógiai és terápiás módsze­
reket és technikákat alkalm azunk, és pedagógiai eljárásainkat a gyermek egyéni
fejlődésmenetéhez igazítjuk. Végső soron a megelőzés azt is jelenti, hogy a gyer­
mekeknek a lehető legkorábban megtanítjuk, hogy szervezetük teljességét a
lehető legharmonikusabban használják, és hogy újra és újra megtalálják a játék
és munka, a nevetés és komolyság, a koncentráció és tettvágy ritmusát. Csak
azok a gyermekek m aradnak egy életen át a tanulásra nyitottak, alkotók és barát­
ságosak, akik megtalálják és követik belső hangjukat és legmélyebb önmagukból
építkeznek.

2. Hogyan tanulnak szívesen a kisebbek és a nagyobbak?

Ha a gyerekek kiegyensúlyozatlan társakkal, felnőttekkel találkoznak, akkor
legtöbbször nehézségekbe ütköznek. A kétszínűség irritálja őket.
A kedves, gyengéd játékok sem képesek feloldani a pedagógiai rigiditást, de
m inden olyan pedagógiai irányzatban ott a helyük, ami a gyermek számára
állandóságot és hajlékonyságot is mutat. Pontosan amiatt a megterhelés miatt,
am inek ki vannak téve a segítő foglalkozású szülők és pedagógusok, látunk óri­
ási lehetőségeket az ilyen jellegű pedagógiai módszerekben. Ez természetesen
nem zárja ki azt, hogy m ódszerünk mind tudományos, mind gyakorlati téren
megfeleljen.
Néhány hasznos megfigyelésemet és következtetésemet összegyűjtöttem,
olyanokat, melyek egyáltalán nem újak, de gyakran a feledés homályába merül­
nek. Ez valószínűleg abból adódik, hogy sokak számára szívvel, mások számára
értelemmel jól felfoghatók. Azokra a pedagógiai alapokra gondolok, amelyekre
ezek a játékok épülnek.
♦ A gyermekekben h a m a r megszületik az a vágy, hogy szabadok lehessenek,
hogy önmaguk dönthessenek, maguk választhassanak. Ha a gyermekek elég
szabadnak érzik m agukat, szívesebben és könnyebben tanulnak. Ezért a hét­
köznapokban érdemes a koruknak megfelelő tanulási szituációt teremteni
számukra, melyben a tanulási folyamat kialakításában nagyfokú szabadságot
kaphatnak, és az eredm ények kontrollálását is kezükben tarthatják.
♦ A gyermekeknek hosszú idő kell ahhoz - egészen a fiatal felnőttkorig -,
hogy a testüket elfogadják, „barátságban legyenek vele”.
♦ A gyermekeknek szükségük van a saját testük iránti tiszteletteljes beállított­
ságra. A gyermekek kognitív stílusa, pszichés működése, egészsége és beteg­
sége mind-mind saját testükhöz való beállítottságuk függvénye.

24
♦ A testünk okosabb, mint gondoljuk, és a gyermekek sokkal inkább képesek
testük bölcsességére hallgatni, mint a felnőttek.
♦ A gyermekek kreatívak, és szeretnek alkotni. De sokszor miattunk, felnőt­
tek miatt az idők során bennük is kialakulhat egyfajta szellemi merevség.
A jó pedagógusok igyekeznek ezt oldani, kiaknázva a gyermek intuitív
képességeit.
♦ A gyermekek a legjobban az egyszerű tapasztalatokból tanulnak, és kevés­
bé hasznosítják az elméleti fejtegetéseket. A tanulási folyamat kis lépésekre
tagozódik, ritkán figyelhetők meg nagy áttörések.
♦ A gyermekek mindenekelőtt önbizalmat szeretnének átélni, s tudni, hogy
önmagukra támaszkodhatnak. Sokkal könnyebben hagyatkoznak a tudatta­
lanjukra, mint a felnőttek, ami sokszor fontos információkat ad számukra,
így a megfelelő időben megfelelő magatartást tudnak tanúsítani.
♦ A tudattalan előhívhat feszültségeket, görcsöket, funkciózavarokat. De ugyan­
ez a tudattalan segít ezek feloldásában is. (A játékok során a tudatosság sok­
szor háttérbe szorul, s előtérbe kerül a tudattalan szabályozása. A tudatalatti
tudja a legtöbb probléma megoldását is, s mindig kész az együttműködésre.)
♦ Minden gyereknek más az a testzónája, amelyik különösen érzékeny a fe­
szültségekre.
♦ Minden gyermek másképp tanul, ért meg dolgokat, másképp reagál, és túlter­
helés esetén más-más tüneteket produkál.
♦ Fontos, hogy a gyermekek újra és újra átéljenek olyan helyzeteket, melyek­
ben a szervezetük különféle rendszerei közötti egyensúlyt megteremthetik,
pl. a test és a tudat, a tudattalan és az érzések között.
♦ A csoportos, irányított játékban és a tanulás folyamatában a gyermekek köny-
nyebben veszíthetik el belső ritmusukat, mint informális helyzetben (nem
csak ők). Ilyenkor az átmeneti aktivitások különösen értékesek, melyek a kü­
lönféle játék- és munkaszekvenciák között egy belső újra-rendeződést, erő­
gyűjtést tesznek lehetővé. A játékoknak ez az egyik legfőbb funkciója.
♦ Annak érdekében, hogy a gyerekek boldog és rugalmas felnőttek legyenek,
meg kell tanulniuk, hogy saját jól-létükért tenniük kell valamit, s ehhez nem
elegendő, ha a számítógépet vagy a hifit, a videót, a dvd-lejátszót be tudják
kapcsolni.
♦ A gyermekeknek kellően sok lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a m ár is­
mert és tudott képességeiket gyakorolhassák. Az ilyen helyzetek megoldása
a gyermekeknek nagyobb önértékelést biztosít, mint akármilyen koncepciók,
ötletek, teóriák reprodukálása.
♦ A gyerekek értékelik azokat a tanulási szituációkat, amelyek divergens gon­
dolkodásra adnak lehetőséget, mert ez azt jelenti, hogy tudatalattijuk sok
mindenben segíti őket: gondolkodik, megoldásokat talál, következtetéseket
von le.

25
♦ A gyerekek értékelik azokat a felnőtteket, akik tiszteletben tartják és tám o­
gatják a tudatalattijukat, fantáziájukat, intuícióikat.
♦ A gyerekek sokkal nyitottabbak, mint a felnőttek a metaforák, a szimbólu­
mok, a fantázia és a rituálék világában.

Ön, kedves Olvasó, a későbbiekben újra és újra észre fogja venni, hogy a játékok
közül nagyon sok ezekre az alapokra épül.
A játékoknak a következő felépítésük van:
♦ mozgósítják a tudatos és a tudatalatti közötti együttműködést
♦ bevonják a testet
♦ szokatlan mozdulatokat és mozgásfolyamatokat hívnak elő
♦ a fantáziára építenek

A sokszorosan is a m etaforákra épülő játékok lehetővé teszik, hogy a kívánt

fiziológiai változások m ellett megjelenjék egy, a gyermek számára nem tudatos
belső reakció. Mi, felnőttek, gyakran lem ondunk arról, hogy szuggesztiókat és
javaslatokat adjunk a következő séma szerint: „Erezd magad ellazultnak...” Tel­
jesen elegendő, ha a gyerek ellazult, és koncentrálni tud. Minden gyerek a saját
maga módján, a saját m aga számára fontos következtetéseket képes levonni a
játéktapasztalatból.
A hatást leginkább a gyermek viselkedésén, arcán és hangulatán lehet látni.

3. Célok és módszerek
Ha Ön, mint csoportvezető vagy szülő, elég gyakran kipróbálta ezeket a játé­
kokat, akkor adjon lehetőséget a gyerekeknek arra, hogy valami értékeset
tanulhassanak. Mert a gyermekek képesek arra, hogy az aktuális szituáción túl
is tanuljanak. Egyre inkább meggyőződhetnek arról, hogy saját életritmusu­
kat befolyásolni, kontrollálni tudják, hogy olyan helyzetet teremthetnek, ami­
ben külső és belső nyugtalanságaikat és terheléseiket kipihenhetik, megtalálva
a középutat.
A gyermekek a m indennapi gyakorlással megtanulják ezt a fontos túlélési
technikát, ami előfeltétele annak, hogy meg tudjanak birkózni a hétköznapok
stresszével és durvaságaival.
Akkor megtapasztalják, hogy számukra is lehetséges:
♦ minden időben ellazulni és felfrissülni
♦ kellemes, szórakoztató szünetet teremteni (édesség vagy drog nélkül is)
♦ energiájukat összpontosítani és megújítani
♦ létük különféle aspektusait (test, szellem, lélek) engedni együtt hatni
♦ kreativitásukat és találékonyságukat kiaknázni

26
♦ mindig más és érdekes módon koncentrálni
♦ másokhoz: felnőttekhez, gyerekekhez való kapcsolatukat élettelibbé és ter­
mészetesebbé tenni
♦ az önértékelést és az életörömet védeni és kiterjeszteni.

Mindezeket a célokat el lehet érni, hiszen ezekben a játékokban erősen tám asz­
kodunk a gyermekek tudattalanjára, intuícióira, fantáziájára, mindarra, amit
az élete során megtanult és megőrzött „szelleme nagy könyvtárában” .
A tudatos és a tudattalan együttműködése az, ami a gyermek számára meg­
engedi, hogy kapcsolatot teremthessen saját belső életével, legmélyebb önm agá­
val (a Selffel).
Egy gyermek felfedezheti önmagában azt a titkos helyet, ahol ő boldog le­
het, magabiztos, kompetens, együttérző, természetes, spontán, egyedi, békés és
ellazult.
A játékok általában egyszerű struktúrára épülnek, ami lehetővé teszi a gyer­
mekek számára, hogy könnyen bekapcsolódhassanak. Metaforáival és cselekvési
rendszerével a gyermekek élettapasztalataihoz kötődik, és szinte mindig vala­
milyen szimbolikus, metaforikus vagy rituális elemet hordoz, ami kapcsolódási
pontot biztosít a tudatalattihoz, és egyben stimulálja is azt. Ezek a játékok sok
forrásból merítkeznek: folklórból, a Tai Chi-ből, A Kum Nye-ből, a Gestaltból,
a fantáziából és a pszichoimaginációból, a meditációból, a gyermekjátékokból, a
masszázsból, a New Games-ből.
A játékok könnyen alakíthatók úgy, hogy az az Ön által nevelt gyerekek
egyéni sajátosságaihoz igazodjék. Ahhoz, hogy a játékok könnyed, felüdítő hatása
érvényesülhessen, figyelembe kell venni még további szempontokat is. M indenek­
előtt azt, hogy a csoportvezető emberi tartása és hozzáállása játssza a legfonto­
sabb szerepet a játékok során.

4. A csoportvezetői magatartás
A legfontosabb az, hogy megnyerje a gyerekek figyelmét. Fontos továbbá, hogy
a gyerekek értékeljék, elfogadják az Ön személyiségét, ismereteit, s megbízza­
nak Önben. Minél inkább úgy látják a gyerekek, hogy Ön fontos és barátságos
felnőtt, annál inkább készekké válnak arra, hogy kövessék Önt. Ahhoz, hogy
a gyerekek élvezni és használni tudják a személyes szabadságukat, ahhoz Önnek
világos határokat kell mutatni számukra, és a gyerekek biztonságát biztosító sza­
bályokat be kell tarttatni.
A gyerekek egy olyan felnőtt irányítását igénylik, aki magabiztos, megbíz­
ható, barátságos, rugalmas, megértőén vezeti a csoportot és világos, egyértelmű
javaslatokat tesz.

27
 Természetesen lehetetlen úgy dolgozni, hogy egy adott pillanatban minden­
kinek megfeleljünk. Ezt nemcsak Ön tudja, hanem a gyerekek is éppoly jól tud­
ják. Sok gyermek szám ára nem rokonszenvesek az olyan felnőttek, akik mindig
a tökéletességre törekszenek. A saját hitelünket a gyerekek előtt nagyban növeli
az, ha bevalljuk saját hibáinkat, ügyetlenségünket, s azokból tanulunk. Minél
idősebbek a gyerekek, an n ál fontosabbak szám ukra azok a felnőttek, akik tanul­
nak a saját hibáikból, és képesek arra, hogy saját kompetenciájukat kiterjesszék.
M indig lesznek olyan gyerekek, akik számára valamelyik feladat vagy játék túl­
ságosan nehéz lesz, am i talán leblokkolja, megtöri őket, és saját harmóniájukból
kibillenti őket. Ezért m indvégig nagyon fontos, hogy Ön, mint a csoport vezetője
folyamatosan visszajelezze a gyerekeknek, hogy hisz az ő erejükben, nyomon
követi, látja fejlődésüket, és együtt örül velük.
Fontos a gyermekek bátorítása, és az, hogy m ind a kisebb, mind a nagyobb
gyermekeknek (valamint magunknak is) megengedjük a hibázás lehetőségét,
illetve legyünk m ellettük, és segítsük őket,hogy tanulhassanak saját hibáikból.
M indenki tudja, aki nap m int nap találkozik gyerekekkel, hogy ez milyen nehéz
és megerőltető, és aki gyermekcsoportokkal dolgozik, látja, milyen energiákra
van szüksége ahhoz, hogy a figyelemmel kísérje és erősítse gyerekek fejlődő sze­
mélyiségét.
A következő javaslat, ami Önnek szól, az, hogy „vigyázzon” saját magára
is, hogy képes legyen regenerálódni, felfrissülni munkája előtt, alatt és után.
Kitalálhat önmagának is kellemes fantáziautazásokat, álmokat, rituálékat, ella­
zító mozdulatokat, am ik segítenek, hogy felfrissüljön, és ápolják saját életörömét.
M indig lehet a nap folyamán találni olyan rövid időszakokat, amikor a csoportot
nem zavarja az, ha Ön egy rövid időre elmerülve meditál, jóga gyakorlatot végez,
vagy Tai-Chi mozdulatokat gyakorol.
Eta a könyvben leírt játékokkal játszanak, akkor sokszor adódik az a lehetőség,
hogy a gyakorlatokat bemutassa, és így Ön is élvezhesse ezeknek a játékoknak
frissítő hatását.

5. Praktikus tanácsok a csoportmunkához

Elsősorban az Ön személyes megérzésétől függ az, hogy egy-egy ilyen játékot
m ikor javasol a gyerekeknek. Azok a gyerekek, akik egy formális (intézményes
jellegű) csoport tagjai, azoknak naponta legalább egyszer lehetőséget kellene
nyújtani arra, hogy önm agukat kreatívan kifejezhessék, hogy a fantáziájukat
megmozgathassák, összeszedhessék magukat és ellazulhassanak. Különösen
azok a két tevékenységi form a közötti „átmeneti szituációk” alkalmasak erre,
am ikor is a rövid lazító játékok segíteni tudnak a gyerekeknek abban, hogy újra
erőt gyűjthessenek, és figyelmüket összpontosíthassák.

28
 A hosszabb játékokat inkább a csendesebb időszakokba iktassuk be, amikor
a gyerekek már kielégítették, levezették mozgásos igényeiket. Nagyon szeretik
és értékelik ezeket a játékokat az együtt eltöltött idő kezdetén és végén. Ne akkor
akarjon játszani, amikor a gyerekek szaladgálnának, „udvari játékokat”, mozgá­
sokat szeretnének csinálni; és nem szabad a játékokat nyugtató gyanánt, téve­
sen használni. Legjobb, ha a gyerekek hangulatát és energiaszintjét követjük,
valamint azokat a témákat, amik őket foglalkoztatják.
A játékokat megérzésére támaszkodva válassza ki. Olyan játékokat válasszon,
melyek illenek a gyerekek mentalitásához, érdeklődéséhez, és a csoporttörténé­
sekhez. Gondoljunk arra, hogy a 3-7 éves gyerekek az egyszerű, konkrét, fantá­
ziaorientált játékokat szeretik, a nagyobbak, a 8-12 évesek inkább a komplexebb,
dramatizációs játékokat. Sok játékot lehet azonos módon játszatni kicsikkel és
nagyokkal, mert mindkét korosztály számára kedveltek. Mindig vegyük figye­
lembe azt, mennyire képesek a gyerekek koncentrálni, összpontosítani az adott
időszakban.
Minden játék éltető ereje a saját személyiségünk, kedvességünk, meggyőző
erőnk. Mi vagyunk a legfontosabb modell a gyerek számára, és azok, akik a gyer­
meket elvezetik a fantázia varázslatos birodalmába. Beszéljen mindig lassan,
mély hangon és halkan. Szóljon a gyerekekhez azon a csendes hangon, mely m in­
den gyerekben ott van, és várja, hogy megszólítsuk. Engedje meg magának, hogy
saját fantáziája, gondolatai eltérítsék vagy kiegészítsék a játékokat. Ha kiválasz­
tott egy játékot, amire kevésbé voltak fogékonyak a gyerekek, akkor humorral
„sztornózza”, és vegyen elő, próbáljon ki egy másikat.
Idővel már ráérzésre is jól fog választani, amiben benne lesz saját kívánsága
éppúgy, mint a gyerekeké.

29
 Fejlesztési területek
Mozgásfejlesztés (M)
I. Nagymozgások fejlesztése 4. Puzzle
1. Járás 5. Mintakirakás
2. Futás 6. Vágás
3. Ugrás 7. Papír-ceruza feladatok
4. Csúszás, kúszás, mászás 8. Testrészekkel végzett mozgásos gyakorlatok

II. Egyensúlygyakorlatok IV. Szem-kéz, szem-láb-koordináció fejlesztése

1. Állás 1. Babzsákgyakorlatok
2. Egyensúlyozó járás 2. Karikadobás
3. Kúszás egyenes pádon 3. Kugli-játék
4. Ugrás, fellépés, leugrás 4. Labdajátékok
5. Body Roll hengergyakorlatok 5. Ugrókötél-gyakorlatok
6. Karikába belépés, kilépés stb.
III. Finommotorika fejlesztése 7. Lábbal különböző formák rajzolása
1. Gyurmázás 8. Ugróiskola
2. Építés 9. Függeszkedés
3. Hajtogatás

Testsémafejlesztés (T)
I. Testrészek ismerete 4. Az előzőek végzése csukott szemmel
1. Önmaga felismerése 5. Adott tárgyakhoz viszonyított
2. A testrészek megismerését célzó testhelyzetek gyakorlása
tevékenységek
3. Meghatározott testrészekre III. Testfogalom
koncentrálás 1. Megnevezett testrészeknek
megmondani a funkcióját
II. A test koordinációjának, 2. A funkció alapján felismerni a testrészt
személyi zónájának alakítása 3. Képen, rajzon felismerni az egyes testrészt
1. Oldaliság 4. Részekből összeállítani az emberfigurát
2. A test elülső és hátulsó
részeinek megismertetése IV. Az egyes testrészek fejlesztésére
3. A test függőleges zónájának alkalmas mozgások
megtanítása
* A fejlesztési területek a Porkolábné dr. Balogh Katalin által szerkesztett, Kudarc nélkül az
iskolában (óvodai fejlesztőprogram a tanulási zavarok megelőzésére) című kötet szempontso­
rát tartalmazza, aminek alapján a játék vezetője megerősítést kaphat a fejlesztő hatásokról.

30
Percepciófejlesztés (P)
I. Vizuális fejlesztés
1. Szemmozgás tudatos kontrolljának kialakítása és erősítése
2. A szem fixációs működésének erősítése
3. Vizuális zártság, egészlegesség
4. Vizuális időrendiség
5. Vizuális ritmus
6. Vizuális helyzet felismerése
7. Vizuális memória fejlesztése

II. Alaklátás és formaállandóság fejlesztése

1. Alak-forma-méret motoros kialakítása
2. Különböző tárgyak, alakok, formák felismerése
3. Adott vizuális minta kirakása
4. Minták rajzolása, festése
5. Részekből különböző alakzatok összerakása

III. A tapintásos-sztereognosztikus észlelés fejlesztése

1. Az alapvető gyurmázási technikák megtanítása
2. Különböző formák, méretek alakítása minta után
3. Különböző formák, méretek megváltoztatása
4. Ritmikus sorminta készítése, a minta folytatása
5. Taktilis csatorna fejlesztése a vizualitás kizárásával

IV. Mozgásos/kinesztétikus észlelés fejlesztése

1. Behunyt szemmel mozgások végzése, majd nyitott szemmel való megismétlése
2. Hátára rajzolt forma mozgással való megismétlése, felismerése

V. A térpercepció fejlesztése
1. Az alapvető téri irányok megismerése saját testrészeinek közvetítésével
2. Térbeli irányok, viszonyok megismertetése a körülötte lévő tárgyakkal
3. A téri viszonyokat jelentő verbális kifejezések megtanítása

VI. A hallási észlelés fejlesztése

1. Természetes hangok, zajok
2. Ritmus utánzása
3. Ritmus utánzása csukott szemmel
4. Azonos hangzókkal kezdődő szavak
5. Szavak felsorolása adott szótagra
6. Megadott betűhangokból szavak alkotása

31
VII. Keresztcsatornák fejlesztése
1. Vizuális tapintásos interszenzoros működések fejlesztése
2. Vizuális auditív interszenzoros működés fejlesztése
3. Vizuális kinesztetikus interszenzoros működés fejlesztése
4. Hallási tapintásos interszenzoros működés fejlesztése
5. Szem-kéz koordináció fejlesztése

Verbális fejlesztés (V)

1. A tárgyak 2. Térbeli viszonyok 3. Osztályozás
megnevezése a. Irányok a. Alapformák
a. Ruházat b. Helyzet b. Alapszínek
b. Testrészek c. Idő c. Méret, hasonlóság,
c. Névmások különbözőség
d. Cselekvések

Kedves Olvasó!
A fejlesztési területek, a Porkolábné dr. Balogh Katalin által szerkesztett, Kudarc
nélkül az iskolában (óvodai fejlesztőprogram a tanulási zavarok megelőzésére)
című kötet szempontsorát tartalmazza, aminek alapján a játék vezetője megerő­
sítést kaphat a fejlesztő hatásokról.

A kötetben szereplő rövidítések a fejlesztési területek kezdőbetűjét: M, P, T, V,

valamint az alpontok szám át jelöli.

PÉLDA:

T/I/2 I T/I/3 I P/VÍI/1 I P/VII/3

„T/I/2 I T/I/3”:

Testséma fejlesztés (T)

1. Testrészek ism erete

2. A testrészek megismerését célzó tevékenységek

3. Meghatározott testrészekre koncentrálás

32
Jelmagyarázat
Évek jelmagyarázata,
a játékokat 3, 4, 5, 6 kezdő csoport
éves kortól ajánljuk.

haladó csoport

gyakorlott csoport

egyéni játék

páros játék

csoportos játék

y kezdő játékvezető

yy haladó játékvezető

y*y gyakorlott vezető

33
 Bevezető a Légzés-kötet
játékaihoz
Gőbel Orsolya
„ É s f o r m á l t a v a la a z Ú r i s t e n a z e m b e r t a f ö l d n e k p o r á b ó l, és l e h e l l e t t v a la
a z ő o r r á b a é l e t n e k le h e lle té t. í g y l ö n a z e m b e r é lő l é le k k é .” (lMóz.2,7)

A gyermekek nagyon jól tudják, hogy a légzés az élet két pólusa, egy olyan
ritmus, ami mindig visszatér önmagához, a maga aktív (belégzés, légzésvissza­
tartás), és passzív (kilégzés, és légzésszünet) periódusaival. Hamar összekötik
a légzésfolyamatot a természeti folyamatokkal, érzik, tudják, hogy a belégzés a
tavasz, a légzésvisszatartás röpke pillanatai a nyarat idézik, a kilégzés az ősz, és
a megpihenés ideje a légzésszünet, a tél. A tavasz (a belégzés, kb. 8 mp) aktivi­
zál, emeli a vérnyomást, kitágítja a tüdőhólyagocskákat, felmelegít bennünket.
A légzésvisszatartás (kb. 4 mp) idején az izmok és az idegrendszer teljesítőképes­
sége maximumán van, a szervezet kész az energiakifejtésre. Az ősz (a kilégzés)
eltávolítja az elhasznált levegőt, ellazítja az izmokat, nyugtatja az idegrendszert,
csökkenti a vérnyomást. Gyógyító hatása a meleg fájdalmak „hűtésénél” kiváló.
A légzésszünet (kb. 4 mp) a csendes „téli megpihenés”, amikor elcsendesül a
légzőidegek aktivitása, az idegrendszer megpihen, a sejtek regenerálódnak (!).
Ha a gyermekek feszültek, ha úgy érzik, el kell nyomniuk az érzéseiket: hara­
got, izgatottságot, rémületet, vagy akár a szeretetet, szinte soha nem vesznek
mély lélegzetet, nem töltik meg a tüdejüket levegővel, nem használják ki a hasi
légzés nyugtató hatását. Ha idegesek, csakúgy m int mi, felnőttek, nagyon felszí­
nesen lélegeznek, vagy csak vállövbe, vagy a mellkasba szívják a levegőt. Sajnos,
mi is felületesen lélegzünk, ha túlhajszoltnak, munkafüggőnek, csalódottnak,
vagy fáradtnak érezzük magunkat. A krónikusan felületes légzés mind a gyer­
mekeknél, mind a felnőtteknél elkerülhetetlenül gyengébb izomzat kialakulásá­
hoz, merev személyiséghez, és a sztereotip viselkedésformák állandósulásához
vezet. Minden mély légzés, amiben részt vesz a tüdő felső és alsó része egyaránt
(ahol a legtöbb oxigénfelvevő véredény található), segít a fizikai, szellemi, érzelmi
felfrissülésben, „megmozdulnak a hormonok”, és a test „jókedvében” endorfint
termel. Aktívak az idegi központok, a tápanyagok elégetése teljesebb, a salak­
anyag könnyebben távozik, de nem szabad elfelejtkeznünk a légzés szerepéről
a belső szervek finom, természetes masszázsában sem. A légzés gyógyít.
Gyógyíthatja a haragot, a mérgességet, amikor is mély belégzés és hirtelen
kitörő, rövid, erős kilégzés figyelhető meg. A mérges, haragos gyerekeinkkel
lélegezzünk együtt rövidebb belélegzéssel, és jó hosszan, lassan, elnyújtottan

34
lélegezzünk ki. (Adjuk ki a mérgünket: szállítassuk el a kilégzéssel!) Az aggódós
gyermekeinklégzése felületes, rövid, olykor nehézkes. Nekikkülönösen jót tesznek
a ritmikus, mély légzésjátékok a felborult egyensúlyi helyzet harmonizálásához.
A bánat a tüdőben „gyűlik össze”. Jelzik ezt az összegörnyedt vállak, a lógó orr, a
beesett mellkas. A bánatos gyerekeinket bíztassuk egyenes testtartásra, gyorsuló,
mélyülő lélegzetvételre addig, ameddig a természetes lélegzetvétel dinamikája
„önmagától is” kiegyenesíti a testet. Olykor könnyebb ezt a folyamatot a földön
fekve, játékos gyakorlatokkal beindítani. A félős gyerekeink gyorsan, felületesen,
kapkodva veszik a levegőt, szinte „eláll a lélegzetük”. Számukra a nyugodt, mély,
lassú légzésritmus válik gyógyító hatásúvá.
Külön érdemes az asztmás, „krup­
pös” gyerekekről szólni. Meglehet, hogy
ők eleinte félnek bevonódni a játékok­
ba, pedig nekik nagy szükségük van
ezekre.
Ez a 4,5 éves asztmás kisfiú azt fo­
galmazta meg a „Tündérek” című játék
után az élménymegosztásban: „Állok a
séta után, és beszívom a sok levegőt,
mert nagyon tiszta. A tündérek sok jót
fújtak rám. Boldog lettem.” (A rajzon láthatunk egy nagy levegőbuborékot, és bal
oldalt az Én-t ábrázoló figurát.) Ez a kisfiú a légzésjátékokban olyannyira megerősö­
dött, hogy már alig kell használnia a neki felírt sprayt.
A népies nyelven szűkmellűségnek hívott asztmában a kilégzés megnyúlik,
megjelenik a görcs és az ún. ellenlégzés. Tapasztalatunk szerint ezeknek a gyere­
keknek nagyon jót tesz, ha figyelmüket valami más testrészre irányítjuk, pl. a
kezükre. Eközben a légzés szervei „felszabadulnak” a görcsös figyelem alól, így
téve lehetővé, hogy a légzésközpont a maga automatikus működésmódjával irá­
nyítsa a folyamatot. Valami kézzel fogható kell a gyerekeknek. Mi egy gyönyörű­
séges követ adunk a kezükbe - ha tehetjük, rutilkvarcot. Meleg, lágy színe „elva­
rázsolja” a gyerekeket, belefelejtkeznek, és egyszerűen elkezdenek szabadabban
lélegezni. (Természetesen mindez nem pótolja, nem helyettesíti a szükséges or­
vosi segítséget!)
A légzés-játékok mindegyikéhez metaforák, szimbolikus jelentések és ri­
tuálék kapcsolódnak. Ezek a költői tartalmak megszólítják a gyermek lelkét.
A szuggesztív hatást úgy mélyíthetjük, ha instrukcióinkat egy kis varázslattal
fűszerezzük. Mindez hitelessé, örömtelivé teszi m indannyiuk számára a játékot.
Sokat segít a mozgás és a légzés összehangolása. A lassú mozdulatok sebessé­
géhez automatikusan igazodik a légzés ritmusa, van idő az oxigén és a szén­
dioxid cseréjére. Ilyenkor az izmok ellazulnak, a hajszálerek megtelnek vérrel,
és az izmok összehúzódásával áttisztítják a vérereket, tehermentesítve a szívet.

35
 Ezeket a légzés-gyakorlatokat jól össze lehet kötni más játékokkal. Ha az így
összekapcsolt játékokat beillesztjük a gyermekek napirendjébe, akkor a gyerme­
kek felfedezhetik azt a világot is, amiben a spontaneitásnak és az intuíciónak is
helye van.

M int minden Varázsjátékot, ezeket is keretkijelöléssel indítjuk.

„Szeretnélek meghívni Benneteket egy különleges játékra. Ebben a játékban
a varázslevegőnkkel fogunk játszani. Ahhoz, hogy jól tudjunk együtt játszani,
arra kérlek Benneteket, hogy üljetek kényelmesen a mesepárnátokon (mesesző­
nyegeteken), hogy m indenki jól elférjen (Ha a játék megengedi, akkor nyugodtan
le is fekhetnek.). Először m ajd elmesélem a játék meséjét, amit utána el is fogunk
játszani a varázslevegőnkkel (ha olyan a játék). Azután pedig mindenki elmond­
hatja, elmesélheti, hogyan érezte magát a játékban. Mindenkit meg fogok hall­
gatni, egymás után, és ha csendben vagytok, ti is megtudhatjátok, hogyan érezte
magát a társatok. Ezután pedig le is rajzolhatjátok mindazt, amit szeretnétek. Aki
elkészült a rajzával, azt várom ide az ölembe, hogy meghallgathassam a rajzát.
Aki pedig elmesélte, azt arra kérem, hogy csendben vegye fel a cipőjét, igyon
egy nagy pohár vizet, és am ikor kimegy az öltözőbe, akkor várni fogja... néni (itt
az aktuális programnak megfelelően mondjuk.)
És akkor most helyezkedjetek el kényelmesen, és vegyetek egy finom, mély
varázslevegőt, és lassan fújjátok ki... Vegyetek még egy finom, mély varázsleve­
gőt, és lassan fújjátok ki. A következő levegővétel közben pedig lehet, hogy a
szemeteket is jól esik behunyni, talán így könnyebben elképzelhetitek mindazt,
am iről mesélni fogok.”

A nagyobbakkal a légzésjátékokat érdemes először lazítással kezdeni. A keretek

után: „Feküdj le egészen kényelmesen, ahogyan az számodra a legkellemesebb.
Az egész testeddel érezd a talajt (földet) magad alatt.
Most végy egy mély lélegzetet az orrodon vagy a szádon keresztül, aztán
lassan, hosszan fújd ki. M ost újra... lélegezz be és ki, s talán azt is észreveszed
közben, ahogy ez a lélegzetvétel egy kicsit átmozgat és egyre nyugodtabbá tesz.
Most, kérlek, csukd be a szemedet, hogy elindulhassunk a fantázia világába.
Ha akarod, gyere velem, és képzeld el, amit mesélek- Az is lehet, hogy most csak
egyszerűen pihenni szeretnél, azt is megteheted...”

A játékok leírásában láthat a kedves Olvasó olyan mondatokat, amelyek végén a

pont helyett három pont található. Ez a három pont azt jelenti, hogy ott érdemes
lelassítani, várni egy röpke pillanatot, mielőtt folytatná a játék meséjét.

Kívánok nagyon szép játékot, sok-sok örömet!

36
Ezek a légzés-fantázia játékok rövid időt igényelnek, és bármilyen tevékenység­
hez jól kapcsolhatók. Megnyugtatnak, vagy akár aktívvá tehetnek, de segítenek
a gyermekeknek abban, hogy személyes, belső énjük vezérelje cselekvéseiket.

N e m e s Z s ó f i r a jz a

37
jL. Nyíló virág
M /II/l I T/I/2 I T/I/3 I T/II/3 | T/II/4 | P/II/1 | P/IV/1 | P/VII/2 | P/VII/3 | P/VII/5

A játék célja
A játék a maga nagyon egyszerű módján felfrissít és ellazít.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Képzeljétek el, hogy kicsiny virágok vagytok, melyek
tavasszal kidugják a fejüket a földből. Ahogy a levegőt beszívjátok, a kis virág
megnő, és szirmait kibontja.
Kérlek, lassan álljatok fel, és lélegezzetekbe - és ki nyugodtan ésmélyen. És most
újra.. .Amikor beszívjátok a levegőt, emeljétek fel akarótokat egészen a fejetek fölé.
A kis virág így dugja ki a fejét a földből, és így kezd nőni.
Amikor pedig kifújjátok a levegőt, oldalt engedjétek le a karotokat. Így nyílik
ki egészen a virágotok.
(Ismételjük meg ezeket a mozdulatokat még néhányszor...)
Gyönyörködjetek egy kicsit ebben a virágban, majd hagyjátok tovább pom­
pázni a helyén. Aztán változzatok vissza óvodássá, és üljetek vissza a körbe, hogy
meghallgathassam, hogyan éreztétek magatokat a játékban.

Élménymegosztás
Milyen virág voltál? (fajtája, színe, nagysága, illata) Hogyan nyílt ki?
Hogyan érezted magad, am ikor beszívtad a levegőt? (amikor kifújtad..)
Milyen érzés volt ránézni a virágodra?

38
2. Hópelyhek
M /I/l I T/III/1 I P/VII/1 I P/VII/2 I P/VII/3 I V/l I V/2 ^
éves kortól

A játék célja
Ha a gyermekek valami megerőltető tevékenységen vannak túl, és talán nyugta­
lanok, akkor ez egy frissítő, a lélek felé forduló légzés-játék.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Képzeljétek el, hogy egyszer egy évben varázshó esik. Külö­
nösen nagy hópelyhek esnek, amelyek szivárványosan csillognak a napfényben.
Aki egy ilyen hópelyhet belélegez, az nagyon jól érzi magát. Most kérlek Bennete­
ket, hogy lassan álljatok fel, induljatok el lassan, körben, s figyeljétek a hóesésben
a varázspelyheket. Ha valamelyik az orrotok elé száll, akkor azt mélyen lélegez­
zétek be. Aki három hópelyhet m ár belélegzett, az kívánhat magának valam it...
Ha kívántál magadnak valamit, azt jegyezd meg jól, és gyere vissza az óvodás­
körbe, hogy meghallgathassunk, hogyan érezted magad a játékban.

Élménymegosztás
Milyen volt az a hópehely, amit belélegeztél?
Milyen érzés volt kívánni valamit?
Ha szeretnéd, el is mondhatod, mit kívántál - fülembe súghatod...
(nem lehet erőltetni!)

39
 3. Az olvadás
M /II/l I T/I/2 I P/VII/3 I V/l I V/2
3
éves kortól

A játék célja
Ez a légzésfantázia-játék felfrissíti a gyermekeket, az erő és élénkség érzését
adja meg nekik.
I
■
y A játék leírása
(A keretkijelölés után) Kérlek, álljatok fel, ide, a körbe, kis terpeszállásban. Kép­
zeljétek el, hogy előttetek egy hóember áll, talán van neki piros répaorra, fekete
szén szeme, és a feje tetején egy régi fazék.
Most képzeljétek el, hogy varázslégzéssel lélegeztek. Ha az orrotokon beléle­
geztek, és a szátokon jó erősen kifújjátok a levegőt, akkor ez a levegő felforrósodik
annyira, hogy el tudjátok olvasztani a hóembert.
Most kezdjétek felolvasztani a hóembert evvel a forró varázslevegővel.
M inden egyes kifújással egyre kisebb és kisebb lesz a hóember...
H a már elég kicsi, akkor a varázslégzés hatása megszűnik. Most már nyugod­
tan, egyenletesen lélegezzetek újra.
Lassan üljetek le, vissza a körbe, hogy megkérdezhessem mindannyiótoktól,
mi történt Veletek a játékban?

Élménymegosztás
Milyen volt a hóember? M ilyen volt a varázslevegőd? (mennyire forró, erős...
Hogyan olvadt el a
hóember?

40
A gyermekek megtanulhatnak tudatosan lélegezni, és közben mélyen ellazulni.
Gyakorolhatják a be- és kilégzés ritmusát szabályozni, miközben a test és a szel­
lem felfrissül.

L é v a i K r i s z t i r a jz a

41
^T ü nd é re k
M/I/l I T/I/3 I T/II/5 I P/I/6 I P/V/2 | P/V/3 | P/VII/2 | P/VII/3 | V/2 | V/3

A játék célja
Ebben a játékban a gyerm ekek egy meseszituációba ágyazva gyakorolhatják
a légzés és a járás koordinációját. Légzésük lassabbá, ritmikusabbá válik, a
hangulatuk kiegyensúlyozottabb, barátságosabb lesz.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Képzeljétek el, hogy tündérek vagytok... Képzeljétek el,
hogy nagyon sok m unkátok volt, elfáradtatok, talán van olyan is, aki szomorú,
vagy éppen rossz kedve v a n ... Szerencsére tudtok egymásnak segíteni, a varázs­
légzéssel. Ha a m ellettetek lévő tündérre egész gyengéden ráfújtok (mutassuk
be: fújjatok a tenyeretekbe, és ezt a levegőt ajándékozzátok oda), akkor a Másik
jobban fogja érezni m agát. Ehhez mélyen be kell szívni a levegőt, és az egész
levegőt a másik tündérnek kell ajándékoznotok. Akire így rá tudtok fújni, ettől
a levegőtől egyre jobban érzi majd magát.
Most lassan álljatok fel, induljatok el a teremben. Menjetek lassan, könnyedén,
és ne álljatok meg. Ha valaki mellettetek megy el, fújjátok rá a varázslevegőt...
így tudják a tündérek odaajándékozni egymásnak a varázslevegőt.
Ha mindenki kapott már, és mindenki jobban érzi magát, akkor álljatok meg
egy pillanatra. Szívjatok be egy mély levegőt, és fújjátok el azoknak, akiknek még
szeretnétek. Aztán változzatok vissza óvodássá, gyertek vissza a körbe, üljetek
újra le, hogy meghallgathassalak Benneteket.

Élménymegosztás
Milyen volt a varázslevegőd? (Erős, lágy, rövid, vagy éppen hosszú?)
Milyen érzés volt adni a levegőt? Mit adtál át a varázslevegővel?
Mit érezték amikor m egkaptad a levegőt? Hogy érzed magad most?
5. Crescendo
M /I/l I P/VII/1 I P/VII/3 I V/l I V/2| V/3 ^
éves kortól

A játék célja
Ebben a játékban a gyermekek légzésüket mélyíthetik, megnyugodhatnak, fel­
frissülhetnek.

A játék leírása
(Keretkijelölés után ülve maradunk.) Képzeljétek el, hogy egy varázstó mellett
vagytok... A levegő kellemesen friss, a víz tiszta... Hívogat Benneteket a tó vize.
Kérlek Benneteket, lassan álljatok fel, és induljatok el...
Nagyon-nagyon lassan menjetek be a vízbe. Kezdetben a víz egészen sekély,
később mélyebb lesz.
Képzeljétek el, hogy a partnál a víz frissítőén hideg. Először csak kicsit
lélegezzetek... Aztán, ha lassan tovább mentek, a víz elkezd melegedni, egyre
melegebb lesz, s így ti is egyre mélyebben és mélyebben tudtok lélegezni.
Addig menjetek be a vízbe, amíg jól esik a melegsége és a mélysége.
(Ügyeljünk arra, hogy mindeközben a gyermekek valóban menjenek!)
Ha egészen átmelegedtetek, akkor gyertek ki evvel a kellemes melegség­
gel, pihenjetek még egy kicsit a parton, aztán üljetek vissza az óvodáskörbe,
hogy meghallgassalak Benneteket, hogyan éreztétek magatokat a játékban.

Élmény­
megosztás
Milyen volt
a tavad?
Meddig ért a víz
neked, amikor
már meleg volt?
Mennyire tudtál
átmelegedni és
utána pihenni?

43
 6. Együtt lélegezni___________
4
éves kortól
T/I/l I P/I/3 I P/I/5 [ P/I/6 I P/VII/3 I V/l I V/2

A játék célja
A játék kitűnő alkalmat ad arra, hogy a gyermekek felfrissüljenek, és a csoportot
lelkileg „összehozza”. Kevés olyan stratégia van, am i a gyermekeket ilyen hamar
üf egymásra hangolja, m int ez a szinkronlégzés.
Ha szeretnék megérteni, hogy az egyes gyermekek mit éreznek, akkor
í érdemes egy kis időre átvenni a gyermekek légzési mintáját!

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Ezt a játékot állva fogjuk játszani. Kérlek, álljatok körbe és
fogjátok meg egymás kezét. És most vegyetek egy mély levegőt. Eközben kicsit
szorosabban fogjátok egymás kezét. Amikor kiengeditek a levegőt, mondjátok
hangosan azt, hogy „hhhhhaaa...”, addig, amíg az összes levegőt ki nem fújtá­
tok. Ha kilélegeztetek, akkor tartsátok egymás kezét lazábban.
Amikor újra vesztek egy mély lélegzetet, a kezek ismét kellemesen szoro­
san fognak, és amikor kiengeditek a levegőt, akkor a kezek újra engednek a
szorításból...
(Figyeljünk arra, hogy a gyermekek lassan vegyék és fújják ki a levegőt, maxi­
mum 3x-4x, hogy megelőzzük a szédülést, az esetleges rosszulléteket.)
A z utolsó szorítás után: Most pedig gyűjtsétek össze a szorításból azt az erőt,
amire most szükségetek van, aztán lassan engedjétek el egymás kezét, miközben
megköszönitek egymásnak a játékot. Aztán érkezzetek vissza az óvodáskörbe.
Szeretnélek meghallgatni Benneteket, hogyan éreztétek magatokat a játékban.

Élménymegosztás
Hogyan érzed most magad?
Milyen érzés volt egyszerre
venni a levegőt a többiekkel?
(Nagyobbaknak:
Mi segített abban, hogy
egymásra hangolódjatok?)

44
7. Kígyólégzés
T/I/2 I T/I/3 I P/VI/1 I P/VI/2 I P/VI/3
4
éves kortól

A játék célja
A „Tigrislégzéssel” összehasonlítva (16. játék) ez a kilégzésforma nagyon lassú
és pihentető. A játék befejeztével a gyermekek ellazultnak, nyugodtnak és tiszta
fejűnek érzik magukat.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Képzeld el, hogy egy nagy aranykígyó vagy, de lehetsz
egy pici gyíkocska is. Bármelyik is vagy, rögtön képes vagy úgy lélegezni, m int egy
aranykígyó, vagy mint egy gyíkocska. Ha széthúzod a szádat, egész keskenyre, és
úgy fújod ki a levegőt, akkor igazi kígyóhangot tudsz kiadni. Szszszsz... (kérjük,
mutassa be, ha szükséges)
Vegyél egy nagyon mély levegőt, és egy pillanatra tartsd benn, aztán lassan­
fújd ki, mint egy kígyó...
Tartsd lazán az állkapcsodat, éppen csak érjenek össze a fogaid. Lassan húzd
szét a szádat, és nagyon lassan, a fogaidon keresztül lélegezzél ki egy halk szi­
szegő hanggal, így: „szszsz”...Sziszegj újra és újra (kb. 5x)
Képzeld el, hogy ez az állatok nyelvén azt jelenti, hogy „Szeretném magam
kipihenni, és ne zavarjon senki közben.”
Pihenj egyet, és ha kipihented magad, változz vissza óvodássá, és ülj ide
vissza a körbe, hogy meghallgathassunk, hogyan érezted magad a játékban.

Élménymegosztás
Milyen állat voltál? Hogyan fújtad ki a levegőt: erősen, gyengén, hangosan,
halkan? (Akár meg is kérhetjük, hogy mutassa meg).

45
 8 ._ Színes léggömb
4
éves kortól
T/I I T/II I T/III I P/II/1 I V/3

A játék célja
Ez az egyszerű játék ellazít, feltölt és megnyugtat.
I
■ A játék leírása
í (A keretkijelölés után, végig a földön ülve, törökülésben játsszunk.) Ahogy így
ültök, kérlek Titeket, hogy karotokat lazán tegyétek a térdetekre. Most kezdjetek
el mélyen lélegezni. Engedjétek, hogy belégzésnél karotok, mellkasotok és a hasa­
tok megemelkedjen, a hátatok egészen kiegyenesedjen, kilégzéskor pedig ellazul­
jon. Miközben újra mélyen be-, és kilélegeztek, elképzelhetitek, hogy olyanok
vagytok, mint egy szép, nagy, pompás léggömb.
Képzeljétek el azt is, hogy milyen színűek vagytok, milyen formátok v an...
Amikor kiengeditek lassan-lassan a levegőt magatokból, a karotok, testetek
jelzi, hogy egyre kisebb és kisebb lufik vagytok. Próbáljátok meg az összes levegőt
kifújni magatokból... H ogy aztán újra meg tudjátok tölteni magatokat levegővel,
hogy újra nagyok és pom pásak lehessetek... (3x). Most utoljára töltsétek meg
magatokat levegővel, aztán erősen fújjátok ki, és ezzel a kifújással változzatok is
vissza óvodássá, és lélegezzetek nyugodtan. Én pedig szeretnélek meghallgatni
Benneteket, hogyan éreztétek magatokat a játékban.

Élménymegosztás
Milyen volt a luftballonod (milyen színű, mekkora, milyen formájú)?
Mi történt, amikor m egtöltötted levegővel a lufit?
Milyen érzés volt kiengedni a levegőt a lufiból?

46
9._ Ég és föld
M /II/l I T/I I T/II/2 I T/II/3 I P/V/l I P/V/2 I P/V/3 I P/VII/5
4
éves kortól

A játék célja
Ez a légzőgyakorlat a gyermeknek új erőt és belső nyugalmat kölcsönöz.
Mélyebben lélegeznek, és ettől jobban érzik magukat.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Kérlek Benneteket, álljatok körbe, és karjaitokat tartsátok
lazán magatok mellett. Miközben felemelitek a karotokat egészen magasra, hogy
felnézhessetek az égre, szívjátok mélyen be a levegőt az orrotokon. Most lassan
hajoljatok előre, lassan lélegezzetek ki, és közben hajoljatok egyre mélyebbre.
Amikor újra felemelkedtek, érezhetitek, hogy milyen biztosan álltok a földön.
Lélegezzetek mélyen be és ki. Aztán megint be, majd egy picit tartsátok benn
a levegőt, s miközben kifújjátok, hajoljatok egészen előre. Kezeiteket engedjétek
el olyan lazán, mint ahogyan a fűzfa ágai csüngnek (kb. 2-3 mp).
Most újra vegyetek egy mély levegőt, lassan emelkedjetek fel, nyújtózzatok
az ég felé. És amikor kifújjátok a levegőt, hajoljatok le, érintsétek meg a földet.
(Figyelje a gyerekek légzését, és annak megfelelő tempóban mondja a játék meséjét.
Ismételjük meg3x - 4x)
Most újra nyújtózzatok az ég felé, nézzetek fel, szívjátok magatokba mélyen
az ég színét, nyugalmát. S miközben kifújjátok a levegőt, engedjétek le lassan a
kezeteket magatok mellé, egyenesedjetek ki. Aztán kérlek Benneteket, hogy ülje­
tek vissza az óvodáskörbe, hogy meghallgathassalak Mindannyiótokat, hogyan
éreztétek magatokat a játékban.

Élmény­
megosztás
Milyen volt az ég, a föld?
Milyen érzés volt beszívni
az ég színét?
Hogy érzed magad most?

47
 10. Tündérdallam
4
éves kortól
M/III/8 I T/IV I P/IV/1

A játék célja
Ez a különleges játék a mesék, a tündérek birodalmába vezeti el a gyerekeket,
megadva a belső dallam megszületésének örömét, az együttes mozgás, tánc
közösségformáló erejét.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Képzeld el, hogy egy tündér vagy. Jóságot hozó, kedves
tündér, akinek a szívében dallam születik. Hallgasd csak meg, milyen dallam
születik a szívedben. Ha hallod a dallamot, csendesen kezdd el dúdolni.
Lassan minden tündérdallam megérkezik..., majd a dallamok összeolvad­
nak, közös zenévé válnak. M indenki a saját dúdoló tündérhangján szól, de a
hangok összecsendülnek. Ahogy megszületik ez a közös tündérzene, megmoz­
dulnak a tündérszárnyak, a tündérek mind felállnak, megfogják egymás tündér­
kezét a körben, és lassan elkezdenek körben járni a tündérdallamra. Együtt
dúdolnak, együtt táncolnak (álljunk fel velük együtt, de hagyjuk őket a saját
dallamukra táncolni, kilépve kissé a körből. Kb. fél perc). Most lassan elcsendesül
a kör, elbúcsúznak egymástól a tündérek, és ki - ki lepihen a maga tündérrétjén.
Én körbemegyek, és megsimogatok minden pihenő tündért. Amikor megsimo­
gattalak, akkor visszaváltozol óvodássá. Ha kipihented magad, akkor kérlek,
ülj vissza az óvodáskörbe, hogy meghallgassalak, mi történt Veled a játékban.

Élménymegosztás
M ilyen tündér voltál?
M ilyen dallam született
Benned?
Hogyan tudtatok együtt
táncolni a többi tündérrel?

48
 11. Nlatok a konyhából
T/III I V/l I V/2
4
A játék célja
Ez a játék magával ragadja az egészen kicsi gyermekeket is, és az elengedettség,
a jókedv érzését adja.

A játék leírása í
(A keretkijelölés után) Ebben a különleges játékban a varázslevegő segítségével
megérezhetitek majd kedvenc ételeitek illatát.
Helyezkedj el, kényelmesen fekve, a földön... Lassan álomba ringathatod
magad, elkezdődik az álom... Álmodban valamilyen finom illatot érzel, valami
a közeledben nagyon finom illatot áraszt. Lassan, az orrodon keresztül lélegezz
be, hogy az illatot még jobban érezhesd, aztán lassan lélegezz ki. Neked m ár
biztosan ismerős ez az illat...
Most újra mélyen lélegezz be, majd ki...Hm, lehet, hogy az illat a konyhából
jön, a tűzhely felől... Most lélegezz újra mélyen... Valami készül a tűzhelyen,
vagy talán a sütőben sül valami finom. Egyre jobban érzed az illatot...
Űjra vegyél egy mély lélegzetet az orrodon keresztül, aztán lélegezz ki. ■.Olyan
jó ez az illat, olyan finom. Szívd be újra a levegőt, aztán ki...Ahogy érzed ezt a
finom illatot, talán kedved is volna megkóstolni azt, ami készül (Kb. fél perc).
Mindjárt körbemegyek, és a fülembe súghatod, milyen illatot érezték..
A játék végén: Most pedig hozzátok magatokkal azt a kellemes érzést, amit
átéltetek, és üljetek fel az óvodáskörbe, hogy meghallgathassalak Benneteket.

Élmény­
megosztás
Milyen volt az az
illat, amit éreztél?
Honnan jött az illat?
Ki sütött vagy
főzött?

49
 12._Nagynak lenni
4
éves kortól
M/III/8 I T/I I T/II I T/III I P/I/4 I P/II/1 I P/IV I P/VII/3 | V/l | V/2

A játék célja
Ez egy olyan fantáziajáték, amelybe beleszövődhetnek a gyermekek klasszikus
álomkívánságai, belső erőt, bőséget közvetít.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) H a elhelyezkedtél, ülve, kényelmesen, kezdj el lassan be- és
kilélegezni. Vedd a levegőt az orrodon keresztül, ha az Neked kellemes. Lélegezz
b e ..., engedd a levegőt k i ..., aztán újra lélegezz b e ..., majd újra ki. ••
A következő lélegzetvételek során elképzelheted, hogy minden egyes beléleg­
zéskor egyre nagyobb leszel...
Lélegezz be és ki, és olyan naggyá válhatsz, m int anyukád...
Lélegezz be és ki, és nagyobb leszel, mint az apukád...
Lélegezz be és ki, és a lábad, a hasad, a karod, a fejed, egyre nagyobbak
és nehezebbek lesznek...
Lélegezz be és ki, és olyan naggyá válhatsz, m int egy szekrény...
Lélegezz be és ki, és olyan magas lehetsz, hogy felérsz a plafonig...
Lélegezz be és ki, és olyan nagy leszel, amilyen csak szeretnél...
Képzeletben látod, m ilyen naggyá váltál, talán mint egy óriás...
És most, lélegezz be és ki egy óriásit, hogy olyanná válj újra, m int amilyen
a valóságban vagy... Ezekkel a jó érzésekkel gyere vissza az óvodáskörbe,
hogy megkérdezhesselek, m i történt Veled a játékban.

Élmény­
megosztás
Milyen nagyra nőttél?
Mi lettél a legszívesebben?
Milyen érzés volt ilyen
nagynak lenni?

50
13. Állatkertben
T/III I P/II/1 I P/IV I P/VII/2 I P/VII/3 I V /l-3 ^
éves kortól

A játék célja
Ez a játék megkönnyíti a gyermeknek, hogy szórakoztató módon ellazuljanak
és kipihenjék magukat.
■
A játék leírása i
(A keretkijelölés után) Kezdjél nyugodtan be- és kilélegezni. Ha szeretnél (ha
tudsz), lélegezz az orrodon keresztül. Lélegezz be, ki, be, ki, be és ki...
És most képzeld el, hogy egy állatkertben egy fiatal állat vagy, egészen
kicsinyke. Bármilyen állat lehetsz, egy kis nyuszi, egy kiskutya, elefántbébi, talán
egy kiscsikó, talán valami m ás...
És most elképzelheted, hogy minden belégzéssel növekszel, s az a kicsi állat,
ami most vagy, egyre nagyobb és nagyobb lesz...
Lélegezz be és ki, és légy nagyobb...
Lélegezz be és ki, és légy még nagyobb...
Lélegezz be és ki, és legyél még nagyobb...
Olyan nagy legyél, amilyen csak akarsz. Képzeld el, mi mindent tudsz
csinálni, amikor ilyen naggyá változol...
Most vegyél újra egy nagy levegőt, és amikor kilélegzel, pontosan akkora
leszel, mint a valóságban. Maradj még a földön fekve, és pihend ki magad.
Most körbemegyek, és amikor hozzád érek, megsimogatlak, és megkérde­
zem, mivé változál. Ahogy megsimogatlak, avval vissza is változol óvodássá.
Ha elmondtad, akkor kérlek, ülj fel a körbe, hogy megkérdezhessem, hogyan
érezted magad a játékban.

Élménymegosztás
Milyen állat voltál?
Nagy állatként mi mindent
tudtál csinálni?
Mi történt, amikor
megnőttél olyan naggyá,
amilyenre szerettél volna?

51
 14. Egészen kicsin
4 T /III I P/II/1 i P/IV i P/VII/2 I P/VII/3 I V/l-3

A játék célja
A gyerekek sokszor kívánják azt, hogy kicsivé változhassanak. Ebben a játékban
a hangsúly az ellazuláson és a védettség élményének megélésén van.
U
í A játék leírása
(A keretkijelölés után) Helyezkedj el kényelmesen, és figyeld, hogyan lélegzet
Lélegezz lassan be és ki. H a tudod, szívd be az orrodon a levegőt, és a szádon
engedd ki.
Most elképzelheted, hogy egyre kisebb és kisebb leszel.
Lélegezz be, majd ki, és legyél olyan, mint egy bölcsődés...
Lélegezz be, majd ki, és legyél akkora, mint a lábad...
Lélegezz be, majd ki, és legyél akkora, mint az ujjad...
Lélegezz be, majd ki, és legyél olyan picike, amekkora csak akarsz...
Képzeld el, mi m indent tudsz ilyen kicsiként csinálni?
Most vegyél újra egy nagy levegőt, és legyél olyan, mint amilyen a valóságban
vagy, óvodás... Maradj m ég egy kicsit ülve (vagy fekve), és pihenj egy keveset...
Körbe fogok menni, és megsimogatok m inden nagyóvodást. Akkor kérlek, ülj
fel az óvodáskörbe, hogy meghallgathassunk, hogyan érezted magad a játékban.

Élménymegosztás
Milyen érzés volt kicsinek lenni?
Mit tudtál csinálni, am ikor
olyan kicsi voltál?

52
15. Tulipán
T/III I P/II/1 I P/IV I P/VII/2 I P/VII/3 I V /l-3
4
éves kortól

A játék célja
Nyugalmat, védettséget és összpontosított erőt élhetnek meg a játék folyamán
a gyermekek.
OB
A játék leírása íí
Álljunk körbe, és figyeljünk arra, ahogyan levegőt veszünk.
Mindenki lélegezzen nyugodtan, be és ki- Ha tudtok, akkor az orrotokon
lélegezzetek be, és a szátokon k i...
És most képzeld el, hogy Te egy szép nagy tulipán vagy, amely tavasszal
nyílik a kertben. Süt a nap, és a szirmaid nyitva vannak. Nézd meg, mekkora
vagy, és milyen színű.
Most elképzelheted, hogy minden lélegzetvétellel kisebb leszel...
A virágszirmaid összecsukódnak, mint egy bim bó...
Lélegezz be, majd ki, és most legyél feleakkora.
Lélegezz be, majd ki, legyél egyre kisebb és kisebb...
Lélegezz be, majd ki, és húzd vissza a zöld leveleid, a szárad a meleg földbe...
Lélegezz be, majd ki, és legyél a tulipán hagymája, amely kényelmesen, a meleg
földben alszik. Talán egy szép álmot is látsz... (Kb. fél perc)
És most vegyél egy mély lélegzetet, lassan fújd ki. Miközben kifújod a levegőt,
vissza is változol óvodássá. Pihenj egy keveset még a földön. Ha kipihented magad,
akkor ülj fel közénk az óvodáskörbe, hogy meghallgathassunk, mi történt Veled
a játékban.

Élménymegosztás
Milyen volt a tulipánod
(színe, illata, nagysága, formája)?
Milyen volt az, amikor egyre kisebb
és kisebb lettél?
Miről álmodott a tulipánod?
(Ha nem a fülbe súgásos
változatot választjuk.)
Milyen érzés volt benn a meleg
földben aludni, és várni a tavaszt?

53
A játékok egyre komplexebbé válnak, amivel a gyermekek megtanulhatják, hogy
milyen sokféleképpen használhatják a levegőt. Lehetnek erős tigrisek, utazhatnak
hajón a tengeren, hogy aztán megérkezhessenek a kikötőbe, de be is szívhatják
a kék ég puhaságát is.

Haska Bettina rajza

54
16. Tigrislégzés
T/I I T/III I P/VII/2 I P/VII/3 I számfogalom
5
éves kortól

A játék célja
Ez a légzéstechnika ellazítja az arcot és a fejet, és kellemes erőérzetet ad.
(Fogfájós gyerekekkel, érzékeny fogúakkal ne játsszuk ezt a játékot.)
*
A játék leírása í í
(A keretkijelölés után) Ma egy egészen különleges játékra szeretnélek meghívni
Benneteket, amelyben tigrissé változhattok. Kipróbálhatjátok, hogy a tigris
hogyan fújja ki a levegőt.
Arra kérlek, hogy állj négykézlábra, és a képzeleteddel változz át tigrissé.
Légy éber, erős tigris. Vegyél egy mély lélegzetet, szorítsd össze a tigrisfogaidat,
kicsit morogj, és közben fújd ki a levegőt a fogaid között.
Te egy nagy, erős tigris vagy, mély hangon tudsz morogni. M indenki hallja
már messziről az erős hangodat. így..., most a tigrisek egyre halkabbakká válnak,
majd elcsöndesülnek és elpihennek. Most arra kérlek Benneteket, hogy változ­
zatok vissza óvodássá, és üljetek vissza a körbe frissen és kipihenten, hogy elme­
sélhessétek, hogyan éreztétek magatokat a játékban.

Élménymegosztás
Milyen tigrissé
változtál?
Milyen érzés volt
tigrisnek lenni?
Milyen hangod
volt?

55
 17. Táncoló tollak
5
éves kortól
M/I/l I T/I/2 I P /I/l I P/I/2 I P/I/5 I P/V1I/1 I P/VII/2 | P/VII/3 | P/VII/4 | V/l-3

A játék célja
A játékban az elmélyült légzés, a csend és a koncentráció kerül középpontba.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Képzeld el, hogy van egy könnyű, kicsinyke tollacskád.
Bármilyen színű lehet...
Ha az orrodon keresztül belélegzel, majd (kicsit csücsörítve) a szádon át ki-
lélegzel, akkor ezt a kicsiny tollat a szemed előtt táncoltathatod, és aztán könnyű,
lassú léptekkel elindulhatsz a toll után.
Lélegezzél úgy be és ki, hogy elég levegőd legyen a kicsiny tollad számára.
Ne veszítsd szem elől a tolladat, és ne engedd, hogy lehulljon a földre. Táncoltasd
a kilélegzett levegőddel olyan könnyen, amennyire csak tudod...
(Mutassa be a játékot, ha szükséges. Kb. 20 mp)
így... most pedig fújj rá a tollacskára, hogy legyen ereje elszállni egy olyan
helyre, ahol Te bárm ikor megtalálhatod.
Ha elszállt a tollacskád, akkor gyere, ülj vissza a körbe, hogy meghallgathas­
salak, hogyan érezted m agad a játékban.

Élmény­
megosztás
Milyen színű volt
a tollad?
Hogyan tudtad
megtáncoltatni?
Hová fújtad el?

56
18_;_Tűzlégzés
T/I/2 I T/I/3 I P/VII/3
5
éves kortól

A játék célja
Ez a játék megerősíti, fejleszti a gyermek kompetencia-érzését, mozgékonyságát,
könnyedségét, távolságtartását.

A játék leírása a
(A keretkijelölés után) Képzeljétek el, hogy Bennetek egy védett helyen egy kicsiny
tűz ég, egészen kis lánggal. Szerencsére a varázslevegővel, amivel rendelkeztek,
élesztgethetitek a tüzet, hogy szabadon loboghasson.
Ez a varázslevegő a következőképpen működik: szívjátok be mélyen a levegőt
az orrotokon keresztül, majd fújjátok ki a szátokon keresztül. Ügy lélegezzetek,
mint egy fújtató. Lassan, jó mélyen be, és lassan ki. Aztán várjatok egy rövid
pillanatot, és újra vegyetek levegőt. Lassan eresszétek ki a levegőt, hogy a tűz
éledjen. Észrevehetitek, hogy a kicsiny tűz egyre nagyobb lesz.
(Figyeljünk arra, hogy a gyermekek lassan vegyék és fújják ki a levegőt, m axi­
mum 3x-4x, hogy megelőzzük a szédülést, az esetleges rosszulléteket.)
És most ez a tűz lassan átalakul fénnyé és meleggé, ami szétárad Bennetek,
és jólesően pihentet. Ha kipihentétek magatokat, nyissátok ki a szemeteket, üljetek
fel, hogy meghallgathassalak Titeket, hogyan éreztétek magatokat a játékban.

Élmény­
megosztás
Hol érezted
magadban a kicsiny
tüzet?
Milyen volt,
amikor átlakult?
Milyen érzés volt,
amikor melegített?

57
 19. Színes légzés
5
éves kortól
T / I I T/III I T/IV I P/I/2 I P/IV I P/VII/3 I V/l I V/2

A játék célja
Ez a légzésmeditáció lehetőséget ad a gyermekeknek arra, hogy megtanulják
és begyakorolják fontosabb testrészeik ellazítását és élénkítését.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Helyezkedj el kényelmesen, maradhatsz ülve, de akár le is
feküdhetsz a földre. Most arra kérlek, hogy csukd be a szemed és válassz ki egy
olyan színt, amelyik a természetben látható. Lehet az az ég színe, vagy a fű színe,
valamelyik virág színe, a Nap színe, de lehet akár egy gyümölcs színe is.
Ha kiválasztottál egy színt, akkor most kérlek, figyelj a légzésedre. Kezdj mé­
lyen be- és kilélegezni, miközben a légzésed olyan színűvé változik, amit elkép­
zeltél. A belégzési és a kilégzést használhatod ecsetként magadban, és beszínez­
heted a tested minden részét. Kezdd a lábaiddal. Vegyél egy mély lélegzetet, és a
színes lélegzeteddel fesd be mindkét lábfejedet. Aztán színezd be az egész lábadat,
a hasadat, a mellkasodat, majd fújd a színes légzésedet a karjaidba, a vállaidba, a
tarkódba és a fejedbe. M ost maradj egy kicsit ilyen színesen, és figyeld meg, hogy
milyen érzés az, amit ez a szín ad neked (Kb. 20 mp).
Most pedig lélegezz ki m indent színt az egész testedből egy hosszú „fffff...”
hanggal. Úgy... Most m ár mindened természetes, üde, tiszta színű. Lassan nyisd
ki a szemed, mozdítsd meg a karjaidat, akár nyújtózkodhatsz egy jót, aztán ülj
fel, érkezz meg az óvódáskörbe.

Élménymegosztás
Milyen színt választottál?
Milyen érzés volt színesnek
látni önmagad?
Hogy érzed most magad?

58
20. Ködkürt
M /II/l I T/I/2 I T/I/3 I P/VII/2 I P/VII/4 ^
éves kortól

A játék célja
Ez a játék ellazítja, és kellemesen, szórakoztató módon élénkíti a gyermekeket.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) A rra kérlek Titeket, hogy üljetek le párban egymás mellé.
Ebben a játékban igazi hajóskapitányok lehettek, akik egy nagy hajón szolgálnak,
amikor éppen köd van. Ha jelezni akartok a többi hajónak, akkor a ködkürtöt
használjátok. A ködkürtnek szép, mély, erős hangja van. A ködkürt, ha meg­
szólal, megremegteti a levegőt, messze hallatszik. Most így jeleztek Ti is, mint
kapitányok a többi hajónak.
Most arra kérlek Benneteket, hogy üljetek háttal egymásnak (párban).
Kulcsoljátok egymásba karjaitokat (úgy, m int a diótörés játékban). Ha beszívjátok
a levegőt, akkor azt érezni fogjátok a hátatokkal. Amikor tele a tüdőtök, lassan
engedjétek ki a levegőt a szátokon, és adjatok ki egy olyan mély hangot, mint
a hajó ködkürtje. így hangzik ez a hang: hm m m m m ... Ügy adjátok ki ezt a han­
got, hogy közben a hátatok is belerezegjen, és hangotok egyre erősebbé váljon.
Érezzétek, hogy a másik háta is beremeg, amikor kiengeditek a hangot.
Most váltsatok egy magasabb hangra, olyanra, amilyet egy kisebb hajó
ködkürtje ad ki, és ezt is próbáljátok ki...Lassan felszáll a köd, és a hajókürt
elcsendesedik. A hajó szabadon folytatja útját. Ti pedig változzatok vissza óvo­
dássá, és üljetek ide a körbe, hogy elmesélhessétek, hogy éreztétek magatokat.

Élménymegosztás
Milyen volt a hajótok? « V m '/ ,
Milyen érzés volt a nagy «- & . %
hajó ködkürtjét hallani? L
--'Ad
Milyen érzés volt a kicsiét? »
Hogy érzi magát most
a hátad?

59
 21^ Mintalégzés
5
éves kortól
P/VI/l I P/VI/2 I P/VI/3 I V/l-3

A játék célja
Ez a játék egyszerű lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a gyermekek megtanulják
szabályozni a légzéstempójukat. Szüksége lesz egy egyszerű hangszerre, a legjobb
a furulya vagy egy hegedű. Két különböző hangot kell lejátszania ezen a hang­
szeren, egyet a belégzéshez, egyet a kilégzéshez. Azzal, hogy meddig tartja
a hangokat, szabályozhatja a gyermekek légzését.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Ebben a játékban kérlek Titeket, hogy maradjatok végig
ülve. A lélegzetetekkel követhetitek a hangokat, amelyiket játszom. Ha ezt a han­
got játszom..., akkor lélegezzetek be, amikor pedig ezt..., lélegezzetek ki. Figyel­
jétek meg, hogyan tudjátok követni a hangokat, hogy tudtok lassabban vagy
gyorsabban lélegezni aszerint, ahogy a hangokat játszom. Most akár le is csuk­
hatjátok a szemeteket, hogy jobban hallhassátok azokat a hangokat, amelyek
megszólalnak.
A játék végén: Ez volt az utolsó hang. Most lélegezzetek újra egyenletesen,
pihenjetek egy keveset, aztán nyissátok ki a szemeteket, üljetek vissza az óvodás­
körbe frissen és kipihenten, hogy elmondhassátok, hogyan éreztétek magatokat
a játékban.

Élmény­
megosztás
Milyen érzés volt
gyorsítani
a légzésedet?
Milyen érzés volt,
am ikor lassabban
lélegeztél?
Hogy érzi magát
a fejed?

60
22. A kék ég
T/ IIII T/IV I P/II/1 I V /l-3
5
éves kortól

A játék célja
E játék boldog, barátságos hangulatot tud teremteni, általános ellazulással együtt.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Képzeld el, hogy színes a lélegzeted, mint a magas kék ég.
M inden alkalommal, amikor belélegzel, érezheted, hogy a tested ellazul és olyan
tágas lesz, mint a kék, végtelen égbolt...
Lélegezz be és ki, és érezd, ahogy a kék ég levegője beáramlik a mellkasodba,
majd onnan ki. Amikor újra beszívod és kifújod a levegőt, egyre jobban érzed,
ahogyan az ég kékje szétárad Benned, és kellemesen felfrissít.
Lélegezz be és ki úgy, hogy az ég kékje a hasadig érjen, kellemesen, puhán,
frissen.
Egy újabb lélegzéskor érzed, ahogyan ez a kékség áramlik Benned, lassan
mindenedet betölti, és a tested teljesen átveszi ezt az égi színt.
Lélegezz be és ki, és lásd ezt a szép, tiszta kékséget, ahogyan a testedben mély
nyugalommá válik.
Maradj még egy kicsit így, talán beburkolódzva egy puha felhőbe.
Aztán hozd magaddal ezt a nyugalmat ide az óvodáskörbe. Most pedig
nyújtózz egy nagyot, majd lassan ülj fel (ha eddig feküdtek), hogy elmesélhesd,
mi történt Veled a játékban.

Élmény­
megosztás
Hogy áramlott Benned
az ég kék színe?
Hogy érzed most
magad?

61
23. A szellő
M /I/l I M/I/2 I M/I/3 I P/VI/1 I P/VII

A játék célja
A gyermekek ebben a játékban megélhetik a hangrezgések különleges erejét,
am i vidámmá, frissé, felszabadulttá teszi őket.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Képzeld el, hogy fenn születsz az égben, kicsinyke szellő
vagy. Lágyan, vidáman suhansz az égen. Hangod szinte alig hallható susogás,
süüü, süüü... Tavaszi, nyári napokon nagyon szeretnek téged az emberek, fel­
frissülnek tőled. Aztán egyre erősebb leszel, és hangod egyre jobban hallhatóvá
válik: sssüüüüüü, sssüüüüüü... Erőddel, lendületeddel kitisztítasz mindent,
elűzöd a rossz levegőt, a gondokat, a bánatot ... Összekapaszkodsz széltestvé­
reiddel, hogy segítsétek egymást és másokat. Ha mindannyian együtt vagytok,
örültök, és széltáncot jártok- •. Aztán majd elcsendesül a szél, teljesen elpihen.
Most arra kérlek Benneteket, álljatok fel, sétáljatok, szökkenjetek, m int egy
vidám, lágy szellőcske, aki alig hallhatóan susog: süüü, süüü... (Kb.20 mp). Most
pedig váljatok erős széllé, aki hangosan süvít: sssüüüüü, sssüüüüü... Ha széltest­
véreddel találkozol, kapaszkodjatok össze, hogy elűzzetek minden rossz levegőt,
bút, bánatot. Ha m indenkivel összetalálkoztatok, akkor együtt dúdolhatjátok
a szél dallamát, és széltáncot járhattok (Kb.fél perc). Aztán lecsendesül a szél, a
széltestvérek elbúcsúznak egymástól, és lepihennek- És én körbemegyek, megsi­
mogatom az elpihenő szellőcskéket. Amikor megsimogatlak, akkor visszaválto­
zol óvodássá. Ha kipihented magad, akkor kérlek, ülj fel a körbe, hogy meghall­
gathassunk, mi történt Veled
a játékban. C
* * c C
Élménymegosztás V '

Milyen szellő voltál? V

Hogy változott
meg a hangod, amikor erős
széllé változtál?
M it csináltál, mint szellő?
Mit csináltál, mint erős szél?

62
24. Gyertyát fújni
M/II/l I T/I/2 I T/III I V/l I V/2
5
éves kortól

A játék célja
Ez a fajta légzéstechnika szabaddá teszi a légzést, tudatosítja a hasi légzést.
A játék után a fej tisztább és éberebb marad.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Ebben a játékban végig állni fogunk. Kérlek, álljatok egye­
nesen, és képzeljétek el, hogy előttetek hat (kicsiknek kevesebb) gyertya ég, nyu­
godt, sárga lánggal. Ha szeretnétek, be is csukhatjátok a szemeteket, hogy majd
így fújjátok el az egyik gyertyát a másik után.
A gyertyák elfújásához használjátok a varázslégzéseteket. A varázslevegőt
erősen fújjátok ki majd a szátokon. A hasatok fog segíteni abban, hogy elég erő­
sen tudjatok fújni. Az egyik kezeteket tegyétek a köldökötökre, és érezzétek,
hogy a hasatok megemelkedik a sok levegőtől. Fújjátok ki innen a levegőt erősen.
A hasatok nagyon erősen tudja kifújni a levegőt. így--., most pedig fújjátok el a
gyertyákat, egyiket a másik után, miközben érezhetitek, hogy a hasatok minden
egyes lélegzetvételnél emelkedik, kifújáskor pedig lapossá válik. Számoljatok
halkan együtt...
Minden kilégzés után a fejetek egyre frissebb és tisztább...
Ha minden gyertyát elfújtatok, akkor felfrissülve üljetek vissza az óvodáskörbe,
hogy meghallgathassunk Titeket.

Élménymegosztás
Milyen volt a varázslégzésed?
Hogy mozgott a hasad, amikor
be- és kilélegeztél?

63
E fejezet játékai a gyermekeket tudatos légzésre tanítják. M egtanulnak arra fi­
gyelni, hogy gyorsan és felületesen, vagy lassan és mélyen lélegezzenek. Begya­
korolhatják a hasi légzés technikáját. A felületes légzésminta behatárolja a gye­
rekek vitalitását, érzékenységét és jóllétét. Ha megtanulják, hogy a testük
középpontjából lélegezzenek, akkor összehasonlíthatatlanul erősebbnek érzik
m agukat, létükben biztosnak és hatékonynak. Az itt leírt légzési tapasztalatok
megélésére az optimális életkor 6. év, de ennél idősebb gyermekekkel is bátran
játszhatjuk ezeket a játékokat.

Sokat segíthetünk a gyermekeknek avval, ha ezt a fajta hasi - mély légzést auto­
m atikussá tesszük, gyakran felhívva a figyelmüket arra, hogy légzés közben tart­
sanak rövid szüneteket.

Bíró Máté rajza

64
25. Babalégzés
M/III/8 I T/I/2 I T/I/3 I T/II/2 | T/III/1 | T/III/2 | P/I/3 | P/I/5 | P/I/6 | P/I/7 | V/2.
6
vés kot

A játék célja
Ha a gyermekek a korábban leírt légzésjátékokból egy párat már kipróbáltak,
akkor érdemes ezt a játékot játszani. Sokféleképpen frissíti fel a gyermekeket
ez a légzésjáték, s szinte mindig vidámságba torkollik.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Kérlek, feküdjetek le a földre úgy, hogy fejetek legyen a kör
közepe felé. Feküdjetek egymás mellé úgy, hogy a jobb tenyereteket lágyan rá tud­
játok tenni a mellettetek fekvő társatok hasára. A másik kezeteket lazán fektes­
sétek magatok mellé. Be is csukhatjátok a szemeteket, hogy jobban el tudjátok
képzelni mindazt, amit mesélek.
És most vegyél egy mély lélegzetet, érezd, hogyan emelkedik a melletted fekvő
társad hasa a tieddel együtt. Aztán nagyon lassan fújd ki a levegőt. S eközben
képzeld el, hogy egy alvó kisbaba vagy, aki lassan, nagyon lassan és mélyen léle­
gezik, egész mélyen és lassan. Pontosan úgy, ahogy neki jó. Érezheted a kezeddel,
hogy a melletted fekvő társad, m int kisbaba, hogyan lélegezik. (Várja meg, amíg
a gyermekek lassan átveszik egymás légzéstempóját.)
Olyan jó érzés, amikor ennyi baba egyszerre lélegzik... (Kb. fél perc)
így... Most pedig, arra kérlek Benneteket, hogy vegyétek le óvatosan a kezete­
ket a társatok hasáról. (Várja meg, amíg m indenki leveszi a m ásik hasáról
a kezét.) Kezdjetek el kicsit gyorsabban lélegezni, így tudtok visszaváltozni
óvodássá. Ha már úgy lélegeztek, m int egy óvodás, kinyithatjátok a szemeteket,
és felülhettek. (Várja meg, amíg mindenki felül.)
És most, kérlek Benneteket, forduljatok be a körbe, hogy meghallgathassalak
Mindannyiótokat. (Az instruk­
ció adásakor a hangja fokoza­
tosan váljon egyre gyorsabbá, a
megszokott, hétköznapi tempót
felvéve.)

Élménymegosztás
Milyen kisbaba voltál?
Milyen érzés volt hallani
a társad lélegzését?
 26._Titkos középpont
6
éves kortól
T/III I P/VII/2 I P/VII/3 I P/VII/4

A játék célja
Ez egy fontos légzéstechnika, amit a fiatalabb gyermekek is megértenek, és fel
tudnak használni. Ez a légzésmód elvezeti őket egy kiegyensúlyozott, belső erő
megteremtéséhez.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Tudjátok, hogy egy kerék melyik része különösen érzé­
keny? Melyik része sérülékenyebb, a külső része (a gumiköpeny) vagy a belső
része (a tengelye)?
Az embernek is van egy ilyen erős, belső része. Akkor tudod a legjobban
megtalálni, ha lefekszel a hátadra, kényelmesen a földre, és megkeresed a tested
közepét. (Figyeljünk oda, hogy mindenki fejjel a kör közepe felé feküdjön.)
Tedd a kezedet a köldöködre. Az alatt van az a hely, ahonnan a legnagyobb
erőt kifejtheted... Ezt az erőt akkor tudod a legjobban megismerni, ha megta­
nulsz csendben lenni, és ebből az erőközpontból lélegezni...
Kérlek, csukd be a szemedet, és kezdj el nyugodtan be- és kilélegezni. Engedd,
hogy a levegő egészen mélyen leérjen, egészen le a hasadig. Tartsd ott a kezed,
és érezd, amikor a hasad felemelkedik, ahogyan belélegzel. Tartsd a hasadban
a levegőt, ameddig tudod, és ez kellemes neked, aztán lassan fújd ki a levegőt.
Képzeld el, hogy ott van egy varázsizom, amely egyre nagyobb lesz, egyre
erősebbé és erősebbé válik, mindig, amikor ide veszed és innen fújod ki a levegőt.
Ez a Te titkos középpontod, a Te erőd, a legjobb belső segítőd (Kb. 20 mp).
Ha elég erősnek érzed m ár magad, akkor lassan kinyithatod a szemedet,
lassan ülj fel ide a körbe, hogy
elmesélhesd, hogyan érezted
magad a játékban.

Élménymegosztás
Hogyan ért le a levegő
az erőközpontodba?
Hogyan váltál egyre
erősebbé?

66
27. Az óvoda kifestése
P/I/l I P/I/3-7 I P/II/1-5 I P/III/5 I P/IV I P/V I P/VII/2 I P/VII/3 | P/VII/5 | V/l | V/2
6
éves kortól

A játék célja
Ebben az egyszerű légzésmeditációban megjelenik a nyugodt megfigyelés, az
öröm és a kompetencia érzése.

A játék leírása íí
(A keretkijelölés után) Ezt a játékot végig ülve fogjuk játszani. Kérlek, hunyd be
a szemed, hogy elképzelhesd, am int a légzésed egy óriási ecsetté változik át.
Mielőtt elkezdenél mélyen be- és kilélegezni, képzeld el, milyen színnel festenéd
ki az óvodát (iskolát). Lehet egészen sárga, vagy egészen kék, talán zöld. Képzeld
el, melyik lenne a legjobb az óvodának (iskolának)?
Most pedig lélegezz egy nagyot be, add hozzá azt a színt, amelyiket kiválasz­
tottál az óvodának (iskolád számára), majd kezdd ráfújni az óvodára (iskolára).
Kezdd ott, ahol szeretnéd!
Lélegezz be, majd ki. Aztán folytasd a festést. Képzeld el az óvodát (iskolát),
amint egyre szebben van kifestve. Lassanként az egész óvoda (iskola) olyan szí­
nű, amilyenre festetted...
Most pedig egy pillanatra állj meg, csodáld meg a munkádat, majd lassan
távolítsd el magadban ezt a képet. Lélegezz egyenletesen, aztán nyisd ki a sze­
med. Ha m indenki megérkezett, meghallgatlak Titeket, hogy milyenné változ­
tattátok az óvodát (iskolát)!

Élmény­
megosztás
Milyen színt
választottál?
Hogy tetszett átfestve
az óvoda (iskola)?
Hol kezdted befesteni
az óvodát (iskolát)?

67
 28. Küldd e ia lélegzeted
6
éves kortól
T/I I T/III I T/IV I P/I/2 I P/IV I P/VII/3 I V/l | V/2

A játék célja
A játék során a gyermekek azt a fontos képességet sajátíthatják el, hogy kép­
zeletük segítségével a testük különböző részeibe küldhetik a lélegzetüket.
Az autoszuggesztív technika hatására a vérerek a „lélegző” testrészben kitágul­
nak, így jobb vér- és oxigénellátást biztosítanak. Az izomzat is ellazul.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Kérlek Benneteket, m aradjatok ülve törökülésben, kényel­
mesen, a földön.
Ha becsukod a szemed, láthatod önmagad, a kezed, a fejed, a hasad, de akár
a szívedet is. Képzeld el, hogy ezeket a testrészeidet fel tudod tölteni friss levegővel.
Képzeld el, ahogy ezekbe a testrészekbe egyre több és több levegőt küldesz, amitől
azok egyre nagyobbak lesznek, éppen akkorák, hogy az Neked most jól essen.
Ha most újra a megszokott módon veszed a levegőt, képzeld azt, hogy a test­
részeid egyre kisebbek lesznek, amíg el nem érik természetes méretüket. Ponto­
san akkorák lesznek, m in t amilyenek voltak- Maradj egy kicsit még így, majd
lassan nyisd ki a szemed. Érkezz vissza ide, az óvodáskörbe, hogy megkérdezhes­
selek, hogyan érezted m agad a játékban.

Élménymegosztás
Hogyan láttad magad?
Milyen érzés volt, am i­
kor naggyá váltál?
Most hogyan érzed
magad?

68
29._ Légzésminta
M/III/7 I P/I/l-5 I P/II/1 I P/II/4 I P/IV/1 I P/V/l I P/VII/3—5 | V/l-3
6
A játék célja
A játék során a gyermek megtanulhatja, hogyan szabályozza légzésritmusát és
lélegzetvételeinek hosszát külső segítség nélkül.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Képzeld el, hogy a lélegzeteddel egy képet tudsz készíteni,
egy igazi festményt.
Képzeld el, hogy van egy hatalmas rajzlapod, és a lélegzeteddel egy ecsetet/krétát
irányítasz. Amikor belélegzel, az ecset fölfelé húz egy vonalat, amikor kilélegzel,
lefelé húz egy vonalat. Lélegezz be és ki, és képzeld el, belégzésnél az ecset fel­
felé húz egy vonalat. Most újra lélegezz be és ki, és képzeld el, ahogy kilégzésnél
az ecseted lefelé húzza a vonalat.
Lélegezz be, és most fölfelé húzz vonalat, lélegezz ki és most lefelé, közben
figyeld ezt a képet, amelyen egyre újabb és újabb vonalak jelennek meg. Talán segít,
ha közben le-fel mozgatod a fejed. Lélegezz be, és húzz egy vonalat, lélegezz ki,
és húzz egy vonalat.
Most a saját ritmusodban lélegezz tovább. Nézd meg a vonalaidat, lehet,
hogy hosszabbak vagy rövidebbek lettek.
Most arra kérlek, állj meg, lélegezz egyenletesen, és nyisd ki lassan a szemed.
Szeretném meghallgatni, mit festettél.

Élménymegosztás
Milyen volt az ecseted?
Milyen érzés volt elképzelni,
a papíron látni, ahogyan a
lélegzeted fest/rajzol?
Mit festettél?

69
 BO. Levegős képek
6
éves kortól
M /III/7 I P/I/l I P/I/3 I P/I/6 I P/II/1 I P/II/4 I P/VII/2 I P/V1I/3 | P/VII/5 | V/l-3

A játék célja
Ez a légzésfantázia ellazít, ugyanakkor nagyon jó koncentrációs gyakorlat is.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Kérlek, csukjátok be a szemeteket, és kezdjetek mélyen be-
és kilélegezni. Légzésetekkel mindjárt festhettek is. Válasszatok egy olyan for­
mát, amelyik tetszik nektek. Talán egy kerek, vagy éppen egy szögletes formát,
bármilyet...
Lélegezzetek be, és am ikor kezdtek kilélegezni, akkor a levegőt ecsetként vagy
ceruzaként használhatjátok, amellyel képzeletetekben kifesthetitek ezt a formát
magatok előtt, a levegőben.
Újra vegyetek egy nagy lélegzetet, s am ikor kilélegeztek, akkor nagyítsátok
meg egy kicsit a formát. Újra lélegezzetek be, majd amikor kilélegeztek, nagyít­
sátok még egyszer akkorára a formát. Úgy...
Most újra vegyetek egy nagy levegőt, és a kilégzésnél csináljatok a formátok­
nak egy hosszú farkat. Újra lélegezzetek be, és a kilégzésnél adjatok egy fejet neki.
Újra lélegezzetek be, és a kilégzésnél rajzoljatok nagy szemeket a fejére.
Lélegezzetek be, s am ikor kilélegeztek, nyújtsátok meg az egész formát, hogy
egész keskeny legyen.
Lélegezzetek be, és a kilégzésnél adjatok lábakat a formának.
Tartsátok meg ezt a képet, lassan nyissátok ki a szemeteket, hogy meghallgat­
hassalak Benneteket, m it festettetek.

Élmény­
megosztás
Hogyan tudtál
a lélegzeteddel festeni?
Milyen érzés volt
megváltoztatni a formák
nagyságát, alakját?

70
3L A hópelyhek tánca
M/III/8 I T/I/3 I P/I/5 I P/V/3 I V/2
6
éves kortól

A játék célja
Ebben a játékban a gyerekek megélhetik a hópelyhek könnyedségét, az ég
és a föld összekötését, a tisztaságot, amire annyira vágynak a mindennapokban.

A játék leírása
(A keretkijelölés után akár le isfekhetnek, hogy könnyebben elképzelhesssék a mesét.)
Képzeld el, hogy ma egy különleges nap van. Az égben a hócsillagok készülődnek,
hogy elküldjék gyönyörű, tiszta fényüket, hófehér pelyheiket a földre. A pelyhek
megfogják egymás kezét, és vidáman leszánkóznak az égből. Ahogy megérkez­
nek a föld közelébe, lelassulnak, és szállingózva ringanak a levegőben, hogy m in­
denki gyönyörködhessen ragyogó szépségükben, tisztaságukban.
Ha gyengéden rájuk fújsz, akkor egy szélhinta felveszi és megpörgeti őket,
hogy táncolva érkezhessenek le Hozzád. Amikor leérnek, lágyan megérintik az
arcod, a kezed, hogy velük együtt táncolhass. Amikor elengeded őket, akkor le­
érnek egészen a földre, hogy csodálatos fehér hótakarót készítsenek, védjék,
óvják a földet. Ha megcsodáltad ezt a hófehér takarót, akkor térj vissza ide az
óvodáskörbe, lassan ülj fel, hogy elmesélhesd mindazt, ami történt Veled.

Élménymegosztás
Milyen volt az ég,
ahonnan elindultak a
hópelyhek?
Hogyan jutottak le
Hozzád a hópelyhek?
Mi történt aztán
a hópehellyel?
Hogy érzed most
magad?

71
 32. A szivacsember
6
éves kortól
T/I I T/II I T/III i P/I I P/II I P/IV I P/VII/1 I P/VII/3 I V/l-3

A játék célja
A gyermekek ebben a játékban a mély be- és kilégzést az izmok megfeszülésével
és ellazításával tudják összekötni. A játék befejeztével az egész test lazává válik, és
jó lesz a keringés. Bemutatáshoz a legjobb eszköz a természetes szivacs, amelyet
a gyermekek a játék előtt kezükbe vehetnek.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Képzeld el, hogy szivacsember vagy. Az olyan valaki, aki
teljesen szivacsból van, és össze tudja préselni magát. A szivacsember eközben
m inden pórusán keresztül lélegzik, ezeken a pici lyukakon keresztül, egészen
mélyen, a szivacstestében.
Ő ezt így csinálja... (Kérjük, mutassa meg szivaccsal.)
És most arra kérlek, hogy csukd be a szemed, és képzeld el, hogy Te, mint
szivacsember a meleg vízben lebegsz... Vegyél egy mély lélegzetet az orrodon
keresztül, ha tudsz, vagy akár a szádon át. Egy kicsit tartsd vissza a levegőt,
és aztán engedd lassan újra ki a szádon át.
1. És mivel Te egy szivacsember vagy, ki tudod nyújtani, meg tudod feszíteni
a lábujjaidat, amikor mélyen belélegzel. Egészen nyújtsd ki a lábujjaidat, és tartsd
úgy egy pillanatra.
Most lélegezz ki, és közben a szivacslábujjaidat lazítsd újra el.
Most újra vegyél egy mély lélegzetet, feszítsd meg a lábujjaidat, és hagyd így.
Amikor kilélegzel, akkor újra lazítsd el a szivacslábaidat.
2. És mivel Te egy szivacsember vagy, össze tudod szorítani a popsidat (fene­
kedet) is, amikor mélyen belélegzel. Jó erősen szorítsd össze a popsidat, és tartsd
úgy egy pillanatra.
Most lélegezz ki, és közben lazítsd újra el.
Most újra vegyél egy mély lélegzetet, feszítsd meg a popsidat, és hagyd így,
összeszorítva... Amikor kilélegzel, akkor újra lazítsd el a szivacspopsidat.
3. És mivel Te egy szivacsember vagy, meg tudod emelni a hasadat is, amikor
mélyen belélegzel. Teljesen meg tudod tölteni a hasadat, és így is tudod tartani
egy pillanatra.
Most lélegezz ki, és közben lazítsd újra el.
Most újra vegyél egy m ély lélegzetet, feszítsd meg a hasadat, és hagyd így egy
kicsit... Amikor kilélegzel, akkor újra lazítsd el a szivacshasadat.

72
 4. Mivel Te egy szivacsember vagy, össze tudod préselni a hátadat is, am i­
kor mélyen belélegzel. Egészen szorosan húzd össze a lapockáidat, és tartsd úgy
egy pillanatra.
Most lélegezz ki, és közben lazítsd újra el.
Most újra vegyél egy mély lélegzetet, feszítsd meg a hátadat, és hagyd így,
összeszorítva... Amikor kilélegzel, akkor újra lazítsd el a szivacshátadat.
5. Mivel Te egy szivacsember vagy, közel tudod húzni a vállaidat a füledhez,
amikor mélyen belélegzel. Egészen húzd fel a válladat, és tartsd úgy egy pillanatra.
Most lélegezz ki, és közben lazítsd újra el.
Most újra vegyél egy mély lélegzetet, húzd fel a vállaidat, és hagyd így,
felhúzva... Amikor kilélegzel, akkor újra lazítsd el a szivacsvállaidat.
6. Mivel Te egy szivacsember vagy, össze tudod szorítani a karodat is, amikor
mélyen belélegzel. Hajlítsd be a karodat, és jó erősen szorítsd össze az öklödet.
Jó erősen szorítsd össze az öklödet, és tartsd úgy egy pillanatra.
Most lélegezz ki, nyújtsd ki a karodat, és lazítsd újra el.
Most újra vegyél egy mély lélegzetet, hajlítsd be a karodat, szorítsd meg az
öklödet, és hagyd így, összepréselve... Amikor kilélegzel, akkor újra lazítsd el
a szivacskarodat.
7. Mivel Te egy szivacsember vagy, mérgesen össze tudod húzni az arcodat,
amikor mélyen belélegzel. Egészen szorosan húzd össze az arcodat, és tartsd úgy
egy pillanatra.
Most lélegezz ki, akkor az arcod is örül, és ellazul.
Most újra vegyél egy mély lélegzetet, szorítsd össze az arcodat, és hagyd így,
összepréselve... Amikor kilélegzel, akkor újra lazítsd el a szivacsarcodat.
8. Mivel Te egy szivacsember vagy, össze tudod préselni az egész testedet is,
amikor mélyen belélegzel. Egészen szorosan húzd össze magad, és tartsd úgy egy
pillanatra.
Most lélegezz ki, és közben lazítsd újra el az egész testedet, hiszen kellemes
meleg vízben fekszel.
Most újra vegyél egy mély lélegzetet, feszítsd meg az egész testedet, és hagyd
így, összepréselve... Amikor kilélegzel, akkor újra lazítsd el magadat.
Most egy rövid ideig pihenj még, s ha kipihented magad, változz vissza óvo­
dássá, frissen ülj fel, hogy együtt alkothassunk egy beszélgetőkört.

Élménymegosztás
Hogy tetszett Neked a játék?
Hogy érzi magát a tested most?

73
 B3._ Repülő léggömb
6
éves kortól
T/I I T/IIII P/V I/2-4 I P/VII/2 I P/VII/3 | V/l | V/2

A játék célja
Ez a játék ellazítja a gyermekeket, és a friss könnyedség érzését adja meg nekik-

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Képzelj el egy olyan luftballont, amelynek keze és lába van.
Biztosan nem könnyű egy ilyen luftballont felfújni, levegőt pumpálni minden
részébe.
Képzeld el, hogy Te is egy ilyen nagy lufi vagy. Vegyél egy mély levegőt, és
képzeld el, hogy a levegőt lassan az egyik lábadba fújod. Csak addig fújd, amíg
Neked kellemes, és am íg könnyűvé válik a lábad. Most vegyél még egy levegőt,
és fújd bele a másik lábadba is, addig, amíg Neked kellemes, és amíg könnyűvé
válik a lábad. (Haladjunk így tovább, amíg a test minden részétfel nem fújjuk: has,
hát, mellkas, kar, nyak, fej.)
Most képzeld el, hogy teljesen megtöltött a levegő. Képzeld el, milyen pom ­
pás, különleges lettél, és milyen könnyű. Most akár röpködhetsz is, könnyedén a
levegőben. Te egy csodaszép, könnyű léggömb vagy, aki odafönt lebeg. Engedd el
magad, repülj, ahogy szeretnél (Kb. fél perc).
Most vegyél egy mély lélegzetet, és kezdj el leereszkedni a fölre úgy, hogy a
kilélegzésnél adj ki egy sziszegő hangot: „Szszszsszssz...” Az egész levegőt kien­
gedheted magadból. Erezd, hogy a fejed, a nyakad, a karod, a mellkasod, a hátad,
a hasad, a lábad, testednek minden része könnyű és vidám lesz. Lassan megérke­
zel a földre, felfrissülve m indazok után, amit átéltél.
És... amikor leértél a földre, az azt jelenti, hogy újra itt vagy közöttünk, mint
óvodás. Aztán lassan ülj fel ide az óvodáskörbe, hogy meghallgathassunk Téged.

Élménymegosztás
Milyen volt a lufid?
Hova repültél?
Hogyan röpültél?
Hogyan érkeztél meg
a földre?

74
B4._Lélegzetfestés
M /II/l I T/I/2 I T/I/3 I szem-száj koordináció | V /l-3
6
éves kortól

A játék célja
Ez a játék egy költői légzésfantázia-gyakorlat. A gyerekek azt gyakorolhatják,
hogyan tudják légzésüket tudatosan használni, képzelőerejükkel összekötni.
Légzésük elmélyül, és nyugodtabbá válik, fejük kitisztul.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Érdekes megtudni, mi mindent tudtok a légzésetekkel csi­
nálni. Kérlek, álljatok egyenesen, az egyik lábatokat tegyétek egy kicsit előbbre, a
másikat kicsit hátra (iskolásoknak: álljatok harántterpeszbe).
Képzeld el, hogy egy állvány áll előtted egy nagy ív papírral, amelyre szépen
lehet festeni. Ha most becsukod a szemed, elképzelheted, hogy a kilégzéssel
színes levegőt tudsz kifújni. Úgy tudod a szádat formálni, hogy a levegőcsík,
amit kifújsz, vékonyabb vagy vastagabb legyen. Ezzel a színes levegőcsíkkal
tudsz a papírra festeni, akár vonalakat, akár formákat, mindent, amit szeretnél.
Eközben a fejedet nagyon finoman mozgatni tudod, fel-le, jobbra-balra...
Kezdd el a festést egy olyan színnel, amelyik Neked tetszik, aztán, ha sze­
retnéd, egy másik színt is kilélegezhetsz. Lassan lélegezz, mélyen, egyenlete­
sen. Minden egyes kilélegzésnél használd el teljesen a levegődet, hogy a papírra
festhess.
Amikor elkészült a képed, akkor gyönyörködjél benne, hagyd ott az állvá­
nyon, lassan nyisd ki a szemed, és ülj vissza a körbe, hogy meghallgathassunk,
mi történt Veled.

Élmény­
megosztás
Milyen színeket használtál?
Milyen képet festettél
a papírra?
Milyen vastag volt
a levegőcsík, amit kifújtál?
Érdemes az élmény­
megosztás után lefestetni
a gyermekekkel a képet.

75
 35. A tavasz
6 T/I/3 I T/III/1 I P/I/7

A játék célja
Ez a játék ellazítja a gyermekeket, és jó érzéseik továbbadására indítja őket.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Képzeld el, hogy a hideg téli napok után megérkezik
a tavasz. A Nap sugarai felmelegítik a földet, és kibújnak a virágok. A fák rügyet
fakasztanak, a m adarak fészket raknak.
Képzeld el, ahogyan sétálsz a tavaszi jó időben, és lassan magadba szívod
a Nap tiszta, meleg fénysugarait. A fény egészen betölti a tüdődet, majd átáramlika
szíved felé...
Lélegezd be ezt a tavaszi friss levegőt, és amikor kifújod, küldd el azt m in­
denkinek, akit szeretsz... Ha elküldted, érkezz vissza ide az óvodáskörbe, hogy
meghallgathassunk, hogy érezted magad a játékban.

Élménymegosztás
Milyen érzés volt tavasszal sétálni?
Mit láttál a sétád alatt?
Mi történt a levegőddel?

76
36. Az ősz
P/I/3 I P/I/7 I P/V/2 I P/V/3 I V /l-3 ^

A játék célja
Az évszakok megélésével az élet körforgását érezhetik meg ebben a játékban a
gyerekek. A jó érzések, a jó emlékek újbóli megtapasztalása megerősíti őket,
mintegy útravalóul szolgál számukra.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Képzeld el, ahogy az évszaktündér minden évben elhozza
az őszt, sok-sok színt varázsolva a fákra, levelekre. A Napnak a ragyogóan sárga
és vörös falevelek segítenek színeket varázsolni, ha sugarai olykor elfáradnak.
Egészen beragyogják az eget és a földet.
Képzeld el, hogy egy varázslatos fa tövében ülsz, és látod a sok színt rajta:
zöldet, sárgát, vöröset, talán lilát, kéket... Ez a fa a Tiéd. Lélegezd be a színeit,
és megérezheted, hogy minden falevélnek története van. Mesélnek a születé­
sedről, a kiskorodról, a mostani életedről. Minden levél Téged köszönt, és jó
utat kíván Neked... Őrizd meg magadban ennek a fának a jókívánságait, és
érkezz meg ide az óvodáskörbe, hogy megkérdezhesselek, hogy érezted magad
a játékban.
X ^
Élménymegosztás
Milyen volt a fád?
Mit kívántak a fa levelei Neked?
 Ajánlás
„A képzelet a magyar nyelvben igen értékes szó, m ert egyszerre van benne min­
den, ami számunkra külső és belső kép, benne rejlik az összes képességünk,
ugyanakkor a képzelet működésével m eghaladhatjuk képtelenségeinket is.
Különösen akkor, ha kisgyerm ekkorunktól életünk végéig használjuk és felhasz­
náljuk a képzeleti m unkát. A mai korban a külső képek áradata belső világunkat
akár össze is nyomhatja, elszürkítheti, talán meg is semmisítheti, ezért fontos ezt
tudatosan életünkbe beépíteni. Gőbel Orsolya a könyvben összeállított, széles
palettájú fantáziajátékokkal eszközt ad m indazoknak, akik akár gyermekekkel
foglalkozva, akár személyes érdeklődésből használják fel ezeket a gazdag, szí­
nes, tartalmas ötleteket, melyeket a szerző igen részletes használati javaslatokkal
is kiegészít.”

Dr. Szőnyi Magda

Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület
(tanulmányi felelős)
www.relaxacio.hu
 Szocioemocionális Pedagógiai Terápia (SZPT)
90 órás akkreditált pedagógus-továbbképzés
A játékkötetek megjelenése óta nagyon sok visszajelzést kapunk arról, hogy mind a gyer­
mekek, mind a felnőttek szívesen, örömmel játsszák a Varázsjátékokat. Akik rendszere­
sen megajándékozzák a gyermekeket ezekkel a játékokkal, azok különleges folyamatok­
nak lehetnek tanúi. A gyermekek elcsendesülnek, megtalálják belső képeiket, és egyre
szívesebben mesélnek arról az egyedi és mással össze nem hasonlítható világról, amelyik
bennük bontakozik ki. Olykor azonban felmerül minden felnőttben, hogy a gyermekek­
től kapott képi és szóbeli ajándék-visszajekéseket felfűzze, megértse, és ennek fényében
segítse a gyermeki lélek-gazdagodást. Ehhez szeretnénk hozzájárulni az SZPT-vel, a Szo­
cioemocionális Pedagógiai Terápiával. Az akkreditált továbbképzésen megismerhetik a
képzeletjátékok hatásmechanizmusát, elsajátíthatják a játékok játszásának módszerta­
nát, a különböző helyzetekben való felhasználását. (Pl. a sajátos nevelési igényű gyerme­
kek (SNI) integrációja, beszédhibás, dadogó gyermekek kiegészítő terápiája, hátrányos
helyzetűek, hiperaktívak, érzelmi és szociális téren sérültek - Beilleszkedési, Tanulási és
Magatartási (BTM) nehézséggel küzdők -, gyakran betegeskedő gyermekek esetében.)
Átfogó, komplex elméleti háttérből kiindulva, megtanulhatják a pedagógusok, pszi­
chológusok, segítő szakemberek a játékvezetés gyakorlatát. A gyakorlati munka több
szinten zajlik: a relaxáció elsajátítása, a játékok átadása, a gyermekekben zajló folyama­
tok nyomon követése mind részei ennek a „tanulásnak”. A továbbképzés keretében sze­
mélyre szabott, egyéni gyakorlatvezetés, majd szupervízió segíti a tanultak elmélyítését.
A 90 órás továbbképzés lehetőséget ad arra, hogy az együttjásztás igazi élményével, egyént
és közösséget formáló erejével mélyebb, egymásra figyelőbb, megértőbb kapcsolat alakul­
hasson ki felnőtt - gyermek és gyermek - gyermek között.

A képzés igénytől függően indítható, elméleti és módszertani modulja nem helyhez

kötött. A hospitálási lehetőséget és a gyakorlatot a Varázsjátékokat befogadó képzőhelyek
adják.

A tanfolyamra való jelentkezést

e-mailben várjuk
gobelorsolya@yahoo.com
Bővebb információt találhatnak a
www.gobelorsolya.hu oldalon.
 L’Harmattan France
7 rue de l’École Polytechnique
75005 Paris
T.: 33.1.40.46.79.20

L’Harmattan Italia SRL

Via Bava, 37
10124 Torino-Italia
T./F.: 011.817.13.88

Olvasószerkesztő: Majtényi Zoltán

A tipográfia Pintér Zoltán és Gőbel András, a tördelés Kardos Gábor munkáj

Nyomás: Avaloni Kft. Felelős vezető: Anderle Lambert
 Gőbel Orsolya
A Varázsjátékok az óvodás-, és iskoláskorúakat, a gyermek Varázsjátékok
lelkületűket kincsként őrzőket, játékos kedvű, leendő és sorozatának
hivatásukat gyakorló szülőket, e korosztállyal foglalkozó eddig megjelent köte
szakembereket, pedagógusokat, pszichológusokat szólítják
meg. A Varázsjátékok - egy nyolckötetes sorozat - Klaus W. Varázsjátékok I.
Vopel ötlete alapján született meg, akinekképzeletjátékait dr. Mozgás a képzelet
Gőbel Orsolya dolgozta át és gazdagította tovább. A kötetben szárnyán
található fantáziajátékok örömteli perceket jelenthetnek
a családi környezetben, az egyéni, és kiscsoportos terápiás Varázsjátékok II.
foglalkozásokkeretében és az óvodai valamint iskolai csopor­ A fantázia tengerén
tokban egyaránt.

Az Égig emelő légzés című kötetben található fantáziajáté­

kok megmozgatják a gyermekek belső erőit, „repítik” őket
önmaguk megismerése, elfogadása, pozitív értékelése felé, Varázsjátékok IV.
A szív érintése
harmonikusabb, nyugodtabb kapcsolatot segítenek kiala­
kítani az őket körülvevőkkel. A kötet játékai az érzelmi és
a szociális intelligenciát formálják, gazdagítják, energiabá­ Varázsjátékok V.
Önmagunkban
zist teremtenek az értelmi fejlődéshez.
elmélvülten
„Régóta nélkülözi apedagógiai irodalom aztaszemléletet, amit
ez mű képvisel. Varázsos játékaival olyan fejlesztő módszert Varázsjátékok VI.
kínál, amivel nem erőltetni akarja a gyerekeket az elérendő Tanulni, örülni,
szeretni
célok felé, hanem kreatív képzeletükre épít. Megteremti ezzel
azt a lehetőséget, hogy óvodások, kisiskolások saját fejlettségi
szintjük alapján, egyéni úton haladjanak, és képességeiken Varázsjátékok VII.
túl egész személyiségük egészségesen érlelődjön. Csupa szépeket tudó
varázsolni
Ajánlom ezt a könyvet azoknak az óvónőknek, pedagógusok­
nak és szülőknek, akik már felismerték, hogy többet és jobbat
tudnak adni a gyerekeknek, ha nem csak az intellektusukat
»szólítják meg«.”
dr. Kígyós Éva

2500 Ft n