Luise Düss: Psychoanalitikus mesék

/Zeitschrift für kinderpsychiatrie, IX. évf. 1942. I. füzet/

1. Madár mese: /A gyermek kötöttsége a szülők egyikéhez, illetve

függetlensége/

Madárpapa, madármama és a kicsi fiókájuk együtt aludt a fészekben az

ágon. Ekkor egyszerre csak heves vihar támadt, megrázta és megremegtette
a fát, és a fészek leesett a földre. A mi három madarunk felriadt. A papa
gyorsan a legközelebbi fenyőre repült, a mama egy másik fenyőre szállt.
Dehát mit csinált a kicsi madárfióka? Ő is tudott egy kicsit repülni.

Átlagos 6-1O éves kornak megfelelő felelet:

1. A madár a fészek melletti ágra repült.
2. Az anyjához repült.
3. Az apjához repült, mert az az erősebb.
4. Ott maradt a földön és addig sírt, amíg a szülei érte
nem jöttek, hogy felvegyék.
2. Esküvő mese: /Annak vizsgálatára, hogy a ksz-t nem érte-e valami sokk a
szülők szobájában. Féltékenység a szülők kapcsolatára./

A papa és a mama esküvőjének az évfordulója van. Nagyon szeretik

egymást és nagy ünnepet csapnak. Mialatt az ünnepség tart, a gyerek feláll
és egyedül a kert végébe megy. Miért?

Átlagos 6-1O éves kornak megfelelő felelet:

1. A gyermek a szüleinek ment virágot szedni.
2. Játszani ment. /Gyakori felelet./
3. Unalmas volt az ünnepség.
4. Rossz jegyet kapott az iskolában, azért ment a kertbe
és sírt miatta.
3. Bárány mese: /Az elválasztás és a testvérkomplexum felderítésére./

Volt egyszer egy birkamama, akinek volt egy kicsi birkája, - egy barika - és
mind a ketten kint voltak a réten. A barika egész nap a mamája körül
ugrándozott. Esténként kapott tőle finom meleg tejecskét inni, amit
rettenetesen szeretett. De azért tudott már egy kicsit füvet is legelni. Egy nap
még egy barikát hoztak a birkamamának, sokkal kisebbet, mint a másik bari.
A kicsi olyan nagyon éhes volt, hogy a birkamama megitatta tejjel. A
birkamamának azonban nem volt elég teje két birka számára. Ezért hát így
szólt a nagyobbik birkához: „Nem elég a tejem mindkettőtöknek, te legelhetsz
friss zöld füvet." Mit csinált a barika?

Átlagos 6-1O éves kornak megfelelő felelet:

1. Eszik füvet.
2. Elmegy tejért egy másik birkamamához.
3. Egy kicsit elégedetlenkedett, de azért elment mégis
legelni.

/Csak az elválasztás komplexuma keresésnél a barika jövetelét elhagyjuk és

azt mondjuk, hogy a mamának nem volt már teje és ezért a barikának el
kellett kezdeni legelni./

4. A temetés: /Az agresszivitás felderítése, halálkívánás, bűntudat,

önbüntetési tendencia./

Temetési menet jött a falu utcáján végig. Az emberek kérdezősködtek, hogy

ugyan ki halhatott meg. Azt felelték rá, hogy a kisfiú /kislány/ családjából
valaki. Vajon ki halhatott meg? /Családtagokat fel lehet sorolni./
5. Mese a félelemről: /Szorongások és önbüntetési hajlam esetében./

Egy kis gyerek csendesen így szólt: "Jaj, de félek valamitől!" Vajon mitől félt?

Átlagos 6-1O éves kornak megfelelő felelet:

1. Félt a veréstől.
2. Félt, hogy rossz jegyet kap az iskolában.
3. Félt valami állattól.
4. Attól félt, hogy a szülei közül valamelyik meghal.

6. Mese az elefántról: /Kasztrációs komplexum/

Egy kis gyereknek volt egy elefántja, egy kicsi posztó elefánt. Nagyon
szerette, de csuda szép is volt a hosszú ormánya. Egy nap, amikor a
sétájáról hazatért és a szobájába lépett, úgy találta, hogy az elefántja
megváltozott. Mi változott meg rajta?

Átlagos 6-1O éves kornak megfelelő felelet:

1. A gyerek meglátott egy másik szép játékot, és most
már nem tetszett neki a sajátja.
2. Nem az elefánt változott meg, hanem a gyerek.
Nagyobb lett és nem akart már játszani.
3. Nem változott meg.
4. Másik fejet kapott.
5.A cselédlány leöntötte vízzel, amíg a gyerek odavolt.
7. Mese a magacsinálta tárgyról: /Jellem megállapítások: birtokló, önfejű.
Análkomplexum./

Egy kis gyerek gyúrt valamit plasztilinból, agyagból. Egy tornyot, nagyon
büszke volt rá. Mit gondolsz mit csinált vele?

Átlagos 6-1O éves kornak megfelelő felelet:

1. A mamájának adja.
2. Játszik vele, aztán a mamájának adja, mert kérte.
3. Megmutatja mindenkinek.

A mamája ugyan kéri a gyerektől, de az azt tehet vele, amit akar. Oda adja
vajon a mamájának?

8. Séta a papával / mamával/: /Az ödipuskomplexum felfedésére./

Egy kisfiú /kislány/ gyönyörű sétát tett a papájával /mamájával/ az erdőben

kettesben. Mind a ketten nagyon jól érezték magukat együtt. Ahogy
hazaértek, úgy látta a kisfiú /kislány/, hogy a mamának /papának/ másmilyen
az arca, mint szokott lenni. Miért?

Átlagos 6-1O éves kornak megfelelő felelet:

1. A papa /mama/ jókedvű.
2. Valami finomat készített uzsonnára.
3. Nagyon sokat dolgozott, azért nagyon fáradt az arca.
4. Álarcot vett fel, mert éppen farsang volt.
5. Nagyon későn jöttek meg a sétáról és a papa /mama/
már otthon volt hamarabb.
6. Míg ők odavoltak nagyon rossz hírt kapott.
Marie-Marguerite Ducros: Des réponses fournies aux "fables de Düss" par
les enfants vivant dans un milieu familia anormal.
Enfance /1959. 2. sz. 153-186/

A saint-étienni-i Consulation d’ hygiene mentale infantile 300 jegyzőkönyve

adja a vizsgálat anyagát. A 300 gyermeket családi körülményei
szempontjából 5 csoportra osztotta:

A. Normális család /apa, anya él együtt, egyetértésben/ 82=27,3%

B. Átmenetileg felbomlott család /egyik fél meghalt, vagy egyik
állandóan távol. De nem tartozik ide, ahol a gyerek fenti idegen
családba került/ 27=9%
C. Normális struktúrájú, de rosszul nevelő család /neurotikus apa, anya,
szülők közötti ellenségeskedés, túl elfoglalt szülők, túl szigorú szülők/
100=33,3%
D. Elvált, vagy válófélben lévő szülők. 36=12%
E. Nem létező család /ismeretlen apa, erkölcsileg züllött szülők, idegen
családban nevelkedő gyerek/ 55=18,3%

A jegyzőkönyv tanúsága szerint azonos jellegű válaszokat kaptak nagyon sok

esetben - főként 4 mesénél: madár, évforduló, temetés félelem - az azonos
családi kategóriába tartózó gyermektől és így feltehető, hogy a mesék
alkalmasak arra , hogy diagnosztizálni lehessen a rendellenes családi
szituáció által okozott érzelmi megrendülést a gyermeknél.

Madár-mese Düss által normálisnak - elfogadott feleletek - szemben a

neurózisra mutatókkal - a következők:
1. A madár a fészek melletti ágra repült.
2. Az anyjához repült.
 3. Az apjához repült, mert az az erősebb.
4. Ott maradt a földön és addig sírt, amíg a szülei érte nem
jöttek, hogy felvegyék.

A szerző anyagában a következő válaszok fordulnak elő:

Szüleivel repül
Szülei érte jönnek
Hívja szüleit …88 = 28%

Elrepül egy fára

Elrepül egy ágra …60 = 20%

Földre esik
Felfalják
Meghal
A földön marad …54 = 18%

Mamája felé repül …38 = 13%

Megpróbál repülni …23 = 8%

Papája felé repül …16 = 6%

Fészkébe repül …14 = 5%

Nem oda való válasz

Hallgatás … 6 = 2%
100% /9-13 év közötti
gyermekek/
 A B C D E
Szülei felé repült 36 30 30 33 27%
Egy fára repül 26 30 22 7 17%
Meghal 18 14 21 26 17%
Megpróbál repülni 9 4 7 15 8%
Anyja felé megy 7 18 15 15 19%
Apja felé megy 4 4 5 4 17%

Feltűnt, hogy mind az öt csoportban kb. egyforma arányban voltak képviselve

a „szülei felé repül” válaszok. Jobban megvizsgálva a válaszok szövegét,
kiderült, hogy bizonyos ilyen válaszokat megelőzte a „megpróbál repülni”
félmondat. 29%-a normál csoportnak adta a szülei felé repült, nem
megelőzve a próbálkozástól, míg csak 4, 16, 17% járt így el a C D E
csoportokban.

Az előbbi szempontok szerint újabb, korrigált táblázat tehát így néz ki:

A B C D E
Szülei felé repül 29 22 16 4 16
Fára repül 26 30 22 7 17
Meghal 18 14 21 26 17
Megpróbál elrepülni 16 11 19 44 18
Anyja felé repül 7 18 15 15 19
Apja felé megy 4 4 5 4 17

A „megpróbál repülni”- akár szülők felé, akár nem - sokkal nagyobb

százalékban fordul elő a C, D, E csoportokban - önállóság felé való óhajt
jelent, de óhaj állapotban marad. Érdekes lenne megvizsgálni, hogy bizonyos
esetekben nem jelent-e a kapcsolatképesség csökkenését, retardációját?
/Depresszióra mutat pl. egy ilyen válasz: megpróbálja megtalálni szüleit, de
nem sikerül neki./
A „meghal” sokkal nagyobb százalékban van a C, D, E csoportban
megvizsgálva, hogy kik adták az A csoportban kiderült, hogy két gyerek
adoptált, többnek meg súlyos iskolai kudarcai voltak.

A „fára repül” a valóságos önállóság jele. Érdekes, hogy a rossz körülmények

között élő gyerekek C, E csoport aránylag magas százalékban adják, míg az
elvált szülők gyerekei csak 7%-ban /ellentétben az árvákkal B csoport, ahol
igen magas a %, 30/.

A „papa felé repül” választ a gyerekek 4%-a adta a normál csoportban /Düss
normál válasznak veszi/, viszont az E csoportban - züllött nem létező család -
a gyerekek 17%-a . Az ideális apa utáni vágyra magyarázható ez az adat.

A „mama felé repül ” /Düss szerint normál/ az A csoport 7%-a adta, viszont a
C csoport 15%-a /rosszul nevelő család/.

Alábbiakban a %-os megoszlás:

A B C D E
7 18 15 15 19%

Feltehető tehát, hogy a nem nagyon fiatal gyermekeknél ez rendellenes

válasz, amely a rossz családi szituáció miatti érzelmi zavart okoz, amely a
gyermek érzelmi életének fejlődését akadályozza és egy alacsonyabb fokon
fixálja a gyereket.

Csoportosítva a „szülők felé röpül” válaszokat - nem véve tekintetbe, hogy

együtt, vagy külön-külön valamelyik felé - a következő adatokat kapták:

elvált szülők gyermekei 23%

hibásan nevelt gyermekek 37%
normális család 40%
 árvák 43%
elhanyagolt gyerekek 47%

Jellemző a B és a D csoportok közötti különbség:

B D
szülei felé röpül 23% 4%
egy fára röpül 30% 7%
meghal 14% 26%
próbál röpülni 11% 44%
a mama felé röpül 18% 15%
a papa felé röpül 4% 4%

E táblázat azt mutatja, hogy bár a B és a D csoportra egyaránt jellemző, hogy

a szülők egyike hiányzik, mégis egész más arányban oldják meg a helyzetet
a B csoportba tartozók, ahol szülő hiányához nem járul hozzá súlyos nevelési
hiba, mint a D csoportba tartozók, akiknél a válást nyilván megelőzte a szülők
egyet nem értése, ami a gyereknél még a halálnál is súlyosabb károsodást
okozott. A B csoport 23%-a megy a szülei felé, míg a D csoportnak csak a
4%-a. A „megpróbál repülni” négyszer annyi az elvált szülők gyermekeinél,
mint a meghalt szülőknél és a „meghal” válasz is kétszer annyi. - Hogy
milyen értékes diagnosztikai eszközt jelent a madár-mese a rendellenes
családi szituáció által okozott érzelmi zavarok feltárására, megmutatja az
alábbi táblázat:

A+B C+D+E
Szülei felé 28% 15%
Egy fára 27% 18%
Meghal 17% 21%
Megpróbál repülni 15% 23%
Mama felé 10% 16%
Papa felé 4% 7%
A második csoportban , ahol kedvezőtlen családi szituáció van, a valódi
önállóságra mutató válaszok csökkennek, ugyanakkor amikor az önállóság
utáni vágy /megpróbál repülni/ nő.

A szerző megjegyzi, hogy L. Düss által normálisnak jelzett válasz „a fészekbe

repül” a jelen vizsgálatban nem adott megfelelő eredményt: összesen 14
gyerek adta, 1-2 az A, B, C, D csoportokban és hét gyermek az E
csoportban, akik közül hat 85%-os IQ alatt van. A 2% „tárgyhoz nem tartozó”
válasz többnyire szintén a 90% IQ alatt lévő gyermektől ered, de többnyire
érzelmileg nyomatékos válasz volt. Pl. egy 12 éves kislány, akit szülei - akik
nem élnek együtt - mindketten brutálisan kezelnek, azt mondja „el fog repülni
az égig”, 9 és 1/2 éves fiú, aki sok gyermekes családból való, azt mondja,
„meg fogja menteni a kicsiket, akik kiestek”.

Befejezésül a szerző megjegyzi, hogy a Düss meséket használó

pszichológusnak nagyon óvatosan kell bánnia az eredményekkel, mert túl
gyors sikereket hoz. Már az első alaklommal lehetővé teszi, hogy a gyermek
érzelmi életébe behatoljunk. Mindazonáltal ajánlja, hogy más projekciós
tesztekkel, mint a CAT és a Blacky’s I Pictures /Blum/ kiegészítve használják.
A szerző gyakorlatában kiegészíti a „családrajzzal” és azt vette észre, hogy a
mesebefejezéseket a rajzok interpretálása új színben tüntette fel.
 Düss teszt elemzése

Irodalmi háttér

Louise Düss 1942-ben publikálta tesztjét a Zeitschrift für

Kinderpsychiatria IX. évfolyam I. számában. Majd később, 1959-ben
Franciaországban jelent meg egy, a teszthez kapcsolódó tanulmány az
Enfance szaklapban, Marie-Marguerite Ducross tolmácsolásában. (Ezt a
vizsgálatot mellékelem a dolgozathoz, mivel nem túl hosszú, és nagyon sok
értékes információt tartalmaz a tesztel kapcsolatban .) Bár feltételezem, hogy
ez nem az eredeti cikk teljes fordítása, mivel az valójában 35 oldalas kutatási
leírás lehet (nem sikerült fellelni), de ez a kivonat az eredmények szűk, de
tartalmas bemutatása, amit mi a teszthez használni tudunk.

Mind a két publikációt 1980-ban fordították magyarra, valószínűleg

ugyanazon személy. Fordító ismeretlen.

Más, a tesztel kapcsolatos szakirodalom Magyarországon nem

fellelhető, sem folyóiratban, sem az Interneten.

A tesztet a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola oktatójától kaptam. Az

iskola keretein belül a teszt használatos, valószínűleg az ő számukra lett
lefordítva.
 Elemzés

A Düss Pszichoanalitikus mesék egy projektív teszt, mely a sérült

család következtében érzelmileg megrendült gyermekek diagnosztizálására
szolgál. A tesz rövid történetekből áll, melyeket a gyermeknek kell befejezni.
A címek mellet feltüntetve, hogy a mese mit hivatott mérni (pl. Madár mese: a
gyermek kötöttsége a szülők egyikéhez, illetve függetlensége.) Mindegyik
történet után megtalálható a 6-10 éves kornak megfelelő felelet, kivéve a
temetés című mesét. Itt a standard válaszok nem jelennek meg, ami okára
nem tudok magyarázatot adni. A standardok feltehetően nem a magyar
viszonylatokat mérik, hanem a németből lefordított feleleteket mutatják. Mivel
a tesz a 40-es évek elején készült, feltételezem, hogy ma már ezek nem
érvényesek, a mostani eredmények mást mutatnának.
Szakirodalom hiányában nem tudhatjuk, hogy ezek a standardok milyen
nagyságú mintán lettek felmérve, ténylegesen érvényesek-e.
Ennek ellenére Marie-Marguerite Ducros vizsgálatában alkalmazott
jegyzőkönyvek alapján azonos jellegű válaszokat kaptak nagyon sok esetben
- főként négy mesénél: madár, évforduló, temetés félelem - az azonos családi
kategóriába (A: Normális család, B: Átmenetileg felbomlott család /egyik fél
meghalt, vagy állandóan távol van/, C: Normális struktúrájú, de rosszul
nevelő család, D: Elvált szülők, E: Nem létező család) tartozó gyermekektől
és így feltehető, hogy a mesék alkalmasak arra, hogy diagnosztizálni
lehessen a rendellenes családi szituáció által okozott érzelmi sérülést a
gyermeknél (Ducros, 1952.).
Mesék részletes elemzése

Mivel háttérirodalmat nem találtam a teszthez, ezért annak a klinikai

gyakorlatban alkalmazott módján keresztül kívánom bemutatni a tesztet.

A gyermekkel egy 12 évfolyamos iskola pszichológusánál talákoztam, az ő

segíségével vettem fel a tesztet.

I. Bemutatás

A gyermeknek másfél éve elváltak a szülei, amit a mai napig nem tudott
feldolgozni, feltehetően ezért viselkedik mostanában agresszíven társaival,
valamint önmagával szemben. Ő most 9 éves.
Édesapjával él, aki nagyon szigorú és túlzott teljesítményt vár el gyermekétől.
A gyermek nem érzi magát biztonságban, úgy érzi, senki sem szereti őt.

Madár mese

Ez a mese a gyermek szülőkhöz való kötődését, illetve függetlenségét méri.

Ducros szerint a Düss által megfelelőnek tartott válaszok közül a szülőktől
való valós függetlenséget a madárfióka repülése jelenti.
Az ő vizsgálatában, Düss-től eltérően, az anya, illetve az apa felé repülést a
normális családban nevelkedett gyermekektől kevesebb arányban kapta, mint
a többi csoportban.

A B C D E
7 18 15 15 19%

A vizsgált gyermek válasza: a legközelebbi fa alsó ágára repül, és megvárja

az anyukáját, míg érte nem jön. Aztán új fészket építenek együtt.
Ducros vizsgálatában az elvált szülők gyermekei nagyon kis százalékban
adták a fára repül választ a többi csoporthoz képest.
A B C D E
26 30 22 7 17
A fára repül válasz az önállóságot mutatja, ami a vizsgált gyermeknél is
megjelenik, ezt a papa erőlteti nála.
Illetve a mesével kifejezi azt a vágyát, hogy a mamájával élhessen.
A történet kedvesen feltárja a gyermek érzelmi viszonyulását a szülőkhöz,
kimutathatja vágyait, anélkül, hogy lelkiismeretfurdalást érezne a másik
szülővel kapcsolatban. Hiszen nem róla szól a történet.

Esküvő mese

A mese megmutatja, hogy nem érte-e valamilyen sokk a gyermeket a szülői

szobában, illetve nem féltékeny-e a szülők kapcsolatára.

A gyermek válasza: Lehet, hogy nem szereti ezt az ünnepet, nem kap
semmilyen ajándékot. Hátra megy játszani.

A pszichológus úgy értelmezi ezt a választ, hogy nincs mit ünnepelni, mert
nincs is család, nincs jelentősége ennek az ünnepnek.

Bárány mese

Ez a mese megmutatja a gyermek önállóságát, a testvérek iránti

féltékenységét.
A gyermek apukájának időközben megjelent egy nő az életében, akinek
szintén van két azonos korú gyermeke, ikrek.
A gyermek válasza: Elment és egyedül élt, elég nagy volt már.
A pszichológus értelmezése: Nem lát féltékenységet az ikrek iránt,
valószínűleg mert nem féltestvérei, és nem érzi magát veszélyben tőlük. Az
önállósága egyértelműen megjelenik, érzelmileg érett gyermek.

A temetés

A mese az agresszió felderítésére és egyik családtag iránti halálkívánásának

kimutatására szolgál.
A gyermek válassza: A nagymama halt meg, mert már nagyon öreg volt.

Pszichológus értelmezése: Ő az édesapának a halálát várta a gyermek

részéről, mert úgy gondolta, hogy az édesapa az, aki negatív hatással van a
gyermekre.
Egyfajta értelmezés szerint, mivel a közelmúltban tiltották el a gyermek a
nagymamától, akivel nagyon szoros kapcsolatban állt, ezért értelmezheti úgy
a dolgokat, mintha meghalt volna.
Egy másik szerint a válasz logikus, racionalizáló, érzelmet leplező volt.

Mese a félelemről

Szorongások és önbüntetési hajlam esetébe ad segítséget.

Válasz: A szellemektől fél, mert ijesztgetnek, de nem bántanak. Attól is fél,
hogy haza jövet elrabolják, és nem látja többet a családját.

Értelmezés: Általános szorongás félelem, nem tudja tudatosan, hogy miért

váltak el a szülei.
Mese az elefántról

A kasztrációs szorongás feltárására szolgál a mese.

Válasz: Elvarázsolták és feléledt. Mozog össze-vissza a lakásban és mindent
feldönt és eltör. Később a cirkuszban egy másik elefánt családhoz
csatlakozik, ahol neki jobb, mert megérteti magát. A kisfiú vesz magának egy
másik elefántot a spórolt pénzén.

Értelmezés: Délutánonként az edzései előtt a nagynénje családjához megy

föl, ahol nem érzi magát otthon, nagyon kell vigyáznia a rendre.
A gyermek is olyan családra vágyik, ahol megértik, mert egyenlőre nem érzi,
hogy bárki is szeretné.
Kasztrációs szorongás nem jelenik meg.

Mese a magacsinálta tárgyról

A mese a jellem megállapítására szolgál. Megmutatja az análkomplexum

lehetségességét.
Válasz: Csinál hozzá embereket. Megmutatja a családjának, beviszi az
iskolába, ott kirakják a szekrénybe. Nagyon büszke volt rá.

Értelmezés: Szeretne megfelelni az iskolában, a tanár néninek. A közösségi

élete sem a legjobb, szeretne elismertebb lenni.
Séta a papával

Az ödipuszkomplexus felfedésére.
A. Válasz: Az apát elrabolta egy ember és ő lépett a helyére. Neki nem volt
szemüvege. Elvitte az ő lakására.

Értelmezés: Egy másik apára vágyik, illetve szeretné, ha apja megváltozna.

Ezt tükrözi, hogy az újabb apának nincs szemüvege, míg az övének van.

B. Válasz: Egy másik anyuka jött, akinek elrabolták a gyerekét.

Értelmezés: A mama ment el otthonról, neki most nincs gyereke. Elrabolták őt

tőle. Az apja barátnője mostanában elkezdte nevelni, a gyermek úgy érzi,
hogy ő is el akarja rabolni őt az igazi anyukájától.

A további gyermekek tesztfelvételét nem állt módomban végig nézni, ezért

azokat a pszichológus által felvett jegyzőkönyvből mutatom be.

II. Bemutatás
A gyermek 10 éves. Magatartási problémákkal került a pszichológushoz.
Társaival, illetve önmagával szemben rendszeresen agresszíven viselkedik,
fojtogatja magát, és többször öngyilkossági kísérletre készült.
Veszélyeztetett gyermek, apja börtönben volt testi sértésért. Ez alatt az
időszak alatt anyjával volt, míg egy nap ki nem rakta őt az utcára, és el nem
tűnt. Ekkor gyermek nevelő intézetbe került apja szabadulásáig.
1 éve élettársa van az apának, aki együttműködő az iskolával. Neki is van két
gyermeke, így élnek hatan egy szobában. Mind a két gondozó dolgozik.
Madár mese

Lerepült, az anyukája odajött, vigyázott rá, apa csinált egy új fészket.

Boldogan éltek.

Értelmezés: Vágyait jeleníti meg a család iránt. Nem átlagos válasz.

Esküvő mese

Látott egy kiskutyát, az anya is odafutott, féltette, hogy a tóba esik. Magához
vehette a kutyát, boldogan éltek.

Értelmezés: Az anya utáni vágy jelenik meg a történetben. Nincs igazi

szeretetteljes anyja. A kutya konkrét vágyat fejez ki, mert nagyon szeretne
egyet. Már volt neki, de az meghalt, azóta nem kapott újat.

Bárány mese

Kötekedett a mamájával, kérte a tejet, de aztán mégis kiment a fűbe. Legelt

és sírt, hogy nem ivott. Rossz lehetett neki!

Értelmezés: Igazából neki nem volt soha sem igazi mamája, mert körül-belül
két éves korában ment el otthonról az anyja, azóta nevelőmamák nevelik. Fél
év óta azt állítja, hogy az ő anyukája meghalt, ami nem igaz, de így le tudta
zárni.

Temetés mese
Az apuka, elütötte a busz.

Értelmezés: Egyértelműen az agresszív apukát temeti el. Az apa

rendszeresen komolyan bántalmazza a gyereket.

Mese a félelemről

Azt hitte egy táskára, hogy boszorkány és el akarja varázsolni.

Én: Félek otthon a sötétben, ha egyedül vagyok. Nem hiszek a szörnyekben.
Ha félek megmerevedve állok.

Értelmezés: Rendszeresen hagyják őket egyedül a lakásban késő estig is,

amikor ő, mint legnagyobb vigyáz a nevelőanya gyermekeire is.
A boszorkány általában véve női alakot takar, a nevelő mamára utalhat vele,
aki nagyon szigorú vele.

Mese az elefántról

A kistestvére kiszedte a szemét, a hasánál a varrást felfejtette. Sírt,

megverte a testvérét.

Értelmezés: Ennél a mesénél mutatkozott meg valójában a

testvérkomplexum, a nevelőanya gyermekei iránt.

Mese a maga csinálta tárgyról

Kidíszítette, haza vitte, játékokat tett bele. Később a kistestvére otthon

szétrombolta.

Értelmezés: Testvérkomplexum, önzés a mostohatestvér felé.

Séta a papával /mamával/

Nyert a lottón 6 millió dollárt, vett a fiúnak egy számítógépet, távirányítós
autót, az anyának egy új autót, magának is.

Értelmezés: Az egész család vágyakozását kifejezte benne.

III. Bemutatás

A gyermek 9 éves. Agressziója miatt került pszichológushoz. Kezelhető

gyerek, de lobbanékony. Gyakran esik letargikus állapotba.
Szülei elváltak. A anyukájával, és annak az anyjával él együtt. Az apától
eltiltották, az iskolában találkozott vele egy-egy órát, de két éve ez is teljesen
megszünt. A gyerek haragszik rá, de valószínű ez az ellenszenv a mamától
származik. A mama szigorúan fogja.

1. Lerepült a fészekből és elment a bokorba, ott volt egy róka, meg akarta
enni. Megfogta a róka. Visszarepült a pap, mama is, meglátta a rókát és a
fiókát. Elkapta a róka őket is, de jött egy oroszlán. Megijesztette a rókát.
Elengedte őket, elállt a vihar és boldogan éltek, amíg meg nem haltak.
Értelmezés: Nagy erős, bátor apára vágyik.

2. Meg szeretné nézni mi az a zaj. Odanéznek a szülők, elhívják a házassági

évfordulóra.
Azt mondta: nem akarta hallani a nagy ricsajt.
Értelmezés: Nem lehet féltékeny a szülők kapcsolatára, mert még nagyon
kicsi volt, amikor elváltak. "A nem akarta hallani a ricsajt" utalhat a szülők
nehéz válására.

3. Elment füvet enni.

Értelmezés: Elhárító válasz, kognitív szintről jött. Van egy bátyja, aki eddig az
apukájával élt. Összevesztek, így ő most kollégiumban lakik és hétvégén
haza jön hozzájuk, ekkor át kell adnia neki az ágyát. Ez az új felállás biztos,
hogy megzavarta, de nem akarta elmondani.
4. A papa. Sírt a gyerek, sírt a mama és a rokonok.
De egy nap feltámadt a koporsóból és rémisztő csontváz lett belőle. Bement
a mama házába és felment a lépcsőn. A kisgyerek a hintalovon ült, bement a
szobába. A kisfiú látta a papa szellemét. Kiabált, felébredt a mama. Meglátta
a csontvázat, telefonált a szellemirtóknak, azok eltüntették. De egyszer újra
eljött, a mamára támadt. Megfogta a cserepet, rádobta a mamára, az kiterült.
A gyerek a mentőket hívta. A mama meggyógyult.
Értelmezés: A válás nagyon durván zajhatott le, lehettek csapkodások,
dobálózások. Az anya által mai napig belengi az apa szelleme a családi
életüket, a mama gyűlölete átragadt a gyerekre is.

IV. Bemutatás

A gyermek 7 éves. A gyengébb társai iránt agressziót mutat, ezért került a

pszichológushoz.
Ő egy normális családból származik, szülei együtt vannak. Apja egy
nagydarab, izmos férfi, akin szemmel látható az agresszió. Anya egy gyenge
pici nő, aki teljesen ki van szolgáltatva férjének, és az ő testvérének. Ők
ketten szabályozzák a családi életet.
A gyermek otthon jól viselkedik, ott komoly szigor fogja, de az iskolában, főleg
a délutáni órákban kezelhetetlen. Elmondása szerint van valami nagy titok,
amit nem szabad elmondania, a pszichológusnak sem árulta el. Az
egyértelmű, hogy van valami probléma a családban, de nagyon ügyelnek rá,
hogy fedjék azt.

1. Meglátott egy házikót, odarepült, odahívta a szüleit is.

Ért.: Önálló, papa mama együtt.

2. Mert szerette kihúzni a babot meg a krumplit. Szülei megkérték, hogy ő
főzzön.

Ért.: Itt is látszik önállósága.

3. Elment legelni.

Ért.: Logikus, letiltott válasz. Erős felettes én.

4. Az apukája, úgy hívták Ferenc. Az én apukám nem halt meg, most csak
kitaláltam egy nevet.

Ért.: Halálkívánás az apának, de erős bűntudat, ezért rögtön magyarázkodik,

hogy ezt nem is ő kívánja, ennek ellenére konkretizálja névvel a papát. Az ő
apját is Ferencnek hívják.

5. A mumustól - szellem. Elfogja a gyereket, megkötözi, megeteti az

óriáspókkal, a hálójába dobja.

Ért.: Tárgytalan félelem. Nem hajlandó kibontani a félelmét. Nem szabad

beszélnie, nagyon kontrolálja magát.

6. Hirtelen nagy lett, életre kelt.

Ért.: Normális szexuális fejlődés.

7. Még nagyobbra építette, palota lett. Megtartották, a polcra tette. Hívott

embereket, csapott bulit. Igazi palota lett belőle. Elvett feleségül valakit, lett
babájuk. A szüleinek nem szólt erről. A szobájában tartotta. 3000 évig titkolta.
Ért.: Itt utalhat a családi titokra, talán valamelyik szülőnek nem ő az első
gyermeke, és ezt titkolja a család. Ez feltételezés, ezt ő soha nem mondta.

8. Apa dühös volt, mert valaki összetörte a kocsiját.

Ért.: Apa agresszív.

V. Bemutatás.

A gyermek 10 éves. Nincs vele kifejezett probléma, egy erős szeretet éhsége
van. Mind két szülő elfoglalt, elhanyagolják. Nem szeretetet, hanem
ajándékokat adnak neki. A nagymama van vele otthon napközben, akit nem
tisztel.

1. Talán elment valahová máshová ennivalót és innivalót keresni.

Ért.: Nincs kapcsolata a szüleivel, teljesen önálló. Reális világ.

2. Hogy gondolkozzon, mi lenne ennek házasságnak a vége.

Ért.: Szülei együtt vannak, de sok közöttük a vita. Anyja féltékeny az apa
táncpartnerére. A gyerek nem fél a válástól, de foglalkoztatja a téma.

3. Kicsit szomorú lett, de elment legelni.

Ért.: Az elválasztás normális. Nincs testvére.

4. Nem lehet eldönteni, bárki meghalhatott. Talán valamelyik öreg.

Ért.: Hárító. Az öreggel utalhat a nagyira, de bűntudata van. Ők laknak ott

nála, de állandó a konfliktus. Teher lehet számukra.
5. Valami szörny jön. Sötéttől és ha dörög az ég.

Ért.: Nincs gond, a félelmeinek tárgyai vannak.

6. Kisebb lett az ormánya, vagy az egész összenyomódott. Vagy álmában

történt vele, az elefánt nem változott.

Ért.: Éjszakai erekció. Normális szexuális működés.

7. Kitette oda, ahol nagyon jól lehet látni, ez az ő büszkesége.

Ért.: Van benne egy erős önzés, mert rákérdezésre sem akarta oda adni
másnak. A szüleitől ajándékokat kap, nem szeretetet.

8. Fáradt volt a séta után. Valakire gondolt, ez rosszul esik. Arra gondolt,
hogy mikor jön haza a férje, de az nem jön, ezért szomorú.

Ért.: Teljesen azonosul az anyával.

Kritika

A teszt annak ellenére, hogy nagyon jól használható a gyakorlatban,

mint projekciós tesz, nem teljesíti a Düss által meghatározott mérőket. A
bemutatásokból többször lehetett látni, hogy a válasz nem ad feleletet a
mese által hivatott meghatározásra. A standardok nem jók, valószínűleg
1942-es válaszok lehetnek.
A teszt egyedül nem alkalmazható diagnosztikai célra, mert sok
esetben lehetnek letiltott válaszok, lásd a IV. bemutatást, ahol a gyermek
mindvégig burkolt választ ad, amik alapján nem lehet valós megállapítást
levonni.
A projekciós tesztnél a validitás nem annyira szükséges, mivel a
válaszok is egyediek, nagyon jól lehet annélkül is használni. A reliabilitását a
Marie-Marguerite Ducros vizsgálat hivatott alátámasztani. Sajnos ezt a cikket
csak töredékes formában lehetett fellelni.
A mesék nagyon jó kifejezőeszközök a gyerekek számára, bűntudat
nélkül elmondhatják vágyaikat, szorongásaikat. A mesék hivatalosan nem
róluk szólnak, így könnyebben kifejezik érzelmeiket. Általában a gyerekek
szeretik a meséket, ezért könnyű rávenni őket az együttműködésre.
A történetek kedvesek, egyértelműek. Talán kivétel a nyolcadik mese,
ahol nem olyan könnyű kitalálni, hogy ki mit csinál. De! Ha a mamával megy
el sétálni a gyerek, akkor a papa arca változott meg, és fordítva. Rá lehet
kérdezni a mamával való sétálás után a mama arcára is, de akkor nem az
ödipális konfliktusra kapjuk meg a választ. Ezt a mesét gyakran a gyerekek
sem értették meg, de így is minden esetben értelmezhető a válaszuk.
A mesék segítségével fel lehet tárni a gyermek vágyakozásait, belső
struktúráját.
A teszt önmagában nem alkalmazható diagnosztikai eszköz, de nagy
segítséget jelenthet a diagnózis értelmezésében.
A tesz nagyon jól alkalmazható gyermekeknél, de a Magzarországi
használat elterjedéséhez egy nagyobb mintán szükséges lenne felvenni,
ezzel a validitást megteremteni a standardok tekintetében.