SZAKDOLGOZAT

Réthy Laura

2017
Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdálkodástudományi Kar

Befektetések és Vállalati Pénzügyek Tanszék

A lakáshitelezés és az ingatlanpiac
helyzetének alakulása a válság után
A 18-30 évesek lakásfinanszírozásának vizsgálata

Készítette: Réthy Laura

Pénzügy és számvitel szak

Pénzügy szakirány

2017

Szakszeminárium vezető: Sebestyén Géza

Én, Réthy Laura teljes felelősségem tudatában kijelentem, hogy a jelen szakdolgozatban
szereplő minden szövegrész, ábra és táblázat – az előírt szabályoknak megfelelően
hivatkozott részek kivételével – eredeti és kizárólag a saját munkám eredménye, más
dokumentumra vagy közreműködőre nem támaszkodik.
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés .................................................................................................... 2

2. A mai magyar ingatlanpiac helyzete európai viszonylatban ...................... 4

2.1. A lakóingatlanok árváltozása .................................................................. 5

2.2. A lakáspiac keresleti és kínálati oldala ................................................... 7

3. A magyarországi lakáshitelezés .................................................................. 8

3.1. A hitelezést élénkítő tényező: az alacsony kamatszint ......................... 10

3.2. A hitelezés fellendülését segítő állami intézkedések ............................ 11

3.3. A kiadott lakáshitelek hitelcél szerinti vizsgálata ................................. 13

4. A fiatalok lakásfinanszírozása .................................................................. 15

4.1. A fiatalok hitelhez való viszonya kutatások alapján ............................. 16

4.2. Kutatási módszer ................................................................................... 17

4.3. A kérdőív eredményei ........................................................................... 18

4.3.1. Hitellel rendelkezők válaszainak elemzése ..................................... 20

4.3.2. A hitelfelvételt fontolgatók válaszainak elemzése - a bérlők ............ 22

4.3.3. Hitelfelvétel azok körében, akik már rendelkeznek saját lakással .. 24

5. A kutatási eredmények összefoglalása ..................................................... 27

6. Összefoglalás és jövőkép .......................................................................... 31

7. Irodalomjegyzék ....................................................................................... 34

8. Ábrajegyzék .............................................................................................. 38

9. Táblázatok jegyzéke ................................................................................. 39

10. Mellékletek ............................................................................................... 40

1
 1. Bevezetés

A volt szocialista országokban, így Magyarországon is megfigyelhető a saját

tulajdonú ingatlanokhoz való ragaszkodás. Az ingatlanok megszerzése nemcsak
függetlenséget nyújt tulajdonosának, hanem befektetés is egyben. Mivel a háztartások
vagyonának meglehetősen nagy része fekszik ingatlanban, ezért minden, az
ingatlanpiacon történő változás kihatással lehet a többi piaci szegmensre is, hiszen egy-
egy változás során módosulhatnak a fogyasztási, megtakarítási szokások. Érdemes
kiemelni azt is, hogy hazánkban az ingatlanügyletek a negyedik legnagyobb
nemzetgazdasági ágazat, közel 8%-kal járul hozzá a GDP-hez. (KSH [1]) Ezért érdemes
a gazdaság ezen szegmensét vizsgálni.

Az 1990-es évek végétől fellendülés volt tapasztalható a lakóingatlanok piacán,

azonban a 2008-as válság hatására hatalmas visszaesés következett be. Az új növekedési
hullám 2012-től figyelhető meg az ingatlanpiacon. Ez megmutatkozik az ingatlanárak, a
lakóingatlanok adás-vételének, a kiadott építési engedélyek és a lakáscélú hitelek
számának növekedésében is.

A lakáshitelezés is hasonló képet mutat, mivel az ingatlanpiac helyzete szorosan

összefügg a lakáshitelezés alakulásával, ezért a két jelenség együtt tárgyalható. A 2000-
től 2009-ig tartó időszakban ezen a területen szintén fellendülés figyelhető meg, de ettől
kezdve visszaesés tapasztalható, majd az újabb növekedési hullám csak 2013-tól
érzékelhető. A dolgozat ezen folyamatokat mutatja be részletesen, illetve tárgyalja a
növekedést előidéző egyes eseményeket és intézkedéseket.

A téma igen aktuális, dolgozatom célja, hogy ismertesse a 2008-2016 közötti

időszak főbb változásait, bemutatva, hogy ezek milyen tényezőknek köszönhetők. Hiszen
az elmúlt években több olyan ösztönző faktor is megjelent a gazdaságban, mely lehetővé
teszi a pozitív irányba történő elmozdulást a hitel- és lakóingatlanpiacon egyaránt.

A hat fejezetből álló dolgozat a bevezetést követően a hazai ingatlanpiac jelenlegi

helyzetét mutatja be az európai viszonyokkal összehasonlítva. Majd a lakásárak
alakulására térek ki, illetve ezen változás heterogenitására, ugyanis Magyarországon nem
egységes az árak növekedése az ország különböző régióiban. Budapest és az
agglomeráció nagyobb növekedést mutat ebben a tekintetben, mint más települések. A
továbbiakban pedig a kínálati és a keresleti oldalról közelítem meg a problémát.
2
 A harmadik fejezet a lakáshitelezés magyarországi viszonyaival foglalkozik,
bemutatva azokat a tényezőket, melyek hatására 2013-tól megindult a fellendülés. Ez a
fejezet tárgyalja a lakáshitelek kamatainak alakulását, a 2013-tól elérhető hitelezés
fellendülését segítő állami intézkedéseket, valamint a lakáshitelek hitelcél szerinti
megoszlását.

A negyedik fejezet primer kutatásom eredményeit ismerteti. A felmérés célja a

fiatalok lakáshitelhez való viszonyának feltérképezése a kérdőívezés módszerével.
Mintavételem fő célcsoportját a 18-30 évesek alkották. Arra kerestem válaszokat, hogy a
mai fiatalok hogyan vélekednek az ingatlanszerzéshez kapcsolódó hitelfelvételről. A
kutatás főbb kérdései közé tartozott az is, hogy hozzáállásuk, elképzeléseik mutatnak-e
hasonlóságot a valós piaci folyamatokkal, vagy teljesen eltérő a magatartásuk, illetve
melyek azok a meghatározó tényezők, amelyek alapján lakáscélú hitelüket
megválasztanák.

Azért ezt a korosztályt vettem alapul, mert a közeljövőben ők lesznek azok, akik
elhagyják a szülői házat, így érdemes megvizsgálni, hogy az első lakás vásárlásához
milyen finanszírozási stratégiát szeretnének majd alkalmazni: inkább megtakarítanak
vagy a hitelfelvételt választják. Ez utóbbi ugyanis hozzájárulhat a hitelezés további
felfutásához.

Az ötödik és hatodik fejezet összefoglalás. Még előbbi a kutató munka, utóbbi a

teljes dolgozat eredményeit összegzi.

3
 2. A mai magyar ingatlanpiac helyzete európai viszonylatban

Az ingatlanpiac nagy figyelmet kap nemcsak hazánkban, hanem egész Európában,

hiszen a 2008-as, az Amerikai Egyesült Államokból kiinduló pénzügyi válság is a
kipukkanó ingatlanpiaci buboréknak volt köszönhető, melynek hatását egész Európa és
Magyarország is megérezte. Azonban a nagy visszaesést követően, mely jellemezte az
árakat, az adás-vételek számát, 2013-tól újból fellendülés tapasztalható. (Krušinskas,
2012)

Azért is fontos ezzel a témával foglalkozni, mivel a lakástulajdonnak

Magyarországon kiemelt szerepe van az emberek életében. A 2016-os adatok alapján a
lakóingatlanok 86,3%-a saját tulajdonú. Ezzel a kimagasló értékkel az 5. helyet vívtuk ki
a 28 vizsgált európai ország rangsorában. Ezen kívül a lakásárak emelkedésének
intenzitása is kitűnik a többi európai ország közül, itt Magyarország az 1. helyen szerepel,
ha a 2010-es adatokat vesszük standardnak. (Eurostat [1])

A helyzet azonban ennél bonyolultabb, mivel hazánkban az új lakások építésének

intenzitása az európai országokéhoz képest alacsony, csupán egyetlen ország (Portugália)
áll mögöttünk. Azt is meg kell említeni, hogy ez az a lakástípus, melyet a lakosság
nehezebben tud megfizetni. Ezt egy példával érzékeltetve, Magyarországon egy újépítésű
ingatlan megvásárlása 6-8 évi megtakarítást igényel, még Németországban ez csak 3,2
év. Ebben a tekintetben csak 5 ország van Magyarország mögött. (Deloitte, 2016) Az
elkövetkezendő évekre ugyanakkor a lakásépítésben is további növekedést jósolnak,
melyek kedvezhetnek a befektetőknek.

A PwC és az Urban Land Intitute által közösen kiadott, a 2017-es évre vonatkozó
Emerging Trends in Real Estate® Europe 2017 című kiadvány szerint Európában az
ingatlanpiaci befektetések szempontjából Budapest a 28 vizsgált városból csak a 21.
legvonzóbb, köszönhetően a kockázatosabbnak megítélt gazdasági környezetnek, illetve
a válság következtében megtorpanó lakásépítésnek és az így beszűkülő lakáspiacnak.
Azonban az elemzésből az is kiderül, hogy a befektetők pozitív jövőt jósolnak
fővárosunknak. Ez látszik abból is, hogy folyamatosan egyre jobb helyen szerepel a
rangsorban, 2015-ben 5 hellyel került előrébb a listán, ekkor a 22. helyet szerezte meg.
(PwC and the Urban Land Institute, 2016)

4
 Országunk ingatlanpiacán tehát európai összehasonlításban lemaradás
tapasztalható, viszont ha kutatásunkat a hazai lakóingatlanok piacára szűkítjük, a
fellendülés nem elhanyagolható, mely látszik a lakáspiaci tranzakciók növekvő számából,
és abból, hogy újra felélénkült a lakáshitelezés.

2.1. A lakóingatlanok árváltozása

A válság után a lakásárak jelentősen visszaestek, és ez a csökkenés 2013-ig volt

érezhető. Ezután azonban hazánkban ugrásszerű növekedés figyelhető meg, mely
hatására 2014-re utoléri az Európai Uniós átlagot, majd ezt követően jelentős mértékben
meg is haladja. Ezt szemlélteti az alábbi diagram is:

A lakásárak változása Magyarországon az EU-átlaghoz

(%) viszonyítva (2010=100%)
20,0
15,0
10,0
5,0
0,0
-5,0
-10,0
III

III
III

III

III

III

III

III

III
II
IV
II
IV
II
IV
II
IV
II
IV
II
IV
II
IV
II
IV
II
2008 I

2009 I

2010 I

2011 I

2012 I

2013 I

2014 I

2015 I

2016 I
Európai Unió Magyarország

1. ábra: A lakásárak változása Magyarországon az EU-átlaghoz viszonyítva

(saját szerkesztés, Eurostat [1] adatok alapján)
A változás azonban nem mutat egységes képet. Bár a 2008-tól kezdődő
árszintcsökkenés az egész országot érintette, 2012-től növekedés következett be, de ekkor
még csak néhány (hét) megyére jellemzően, és a változás intenzitása sem számottevő,
illetve a földrajzi elhelyezkedés (kelet-nyugat különbsége) is elhanyagolható szempont.
Azonban hiába indult meg néhány helyen a növekedés, 2013-ban tovább csökkentek az
árak, a legnagyobb mértékben Budapesten, ahol ez az átlagos szintet is meghaladta.
Ebben az időszakban így Pest megye csak a második helyre került, ha azátlagárak alapján
rangsoroljuk a megyéket, a „vezető szerepet” Somogy nyerte el, feltehetően a Balaton-
parti ingatlanok magasabb ára miatt. A sereghajtó pedig Nógrád megye lett. Ha a
megyeszékhelyeket nézzük, akkor viszont nem ugyanez a sorrend, ugyanis itt Debrecen

5
kerül az 1. helyre. (OTP Bank Nyrt [1]). A fordulópontot 2014 hozta meg, mikor a
folyamatos csökkenés után végre pozitív a növekedés. Ez Budapest és a megyeszékhelyek
árszint-emelkedésének köszönhető. Budapesten 2,5-szeresére nőttek az árak, egyedül
csak a 8. kerületben nem tapasztalható áremelkedés. Az ország többi részén azonban még
mindig csökken az ingatlanok értéke, csupán csak 4 megyére jellemző a növekedés, ebből
a legmagasabb szintet Győr-Moson-Sopron megye produkálta. (OTP Bank Nyrt. [2])
2015-ben viszont az egész országban áremelkedés tapasztalható. Budapesten
kiemelkedően nagy árváltozások következtek be, több kerületben is 30%-kal nőttek az
ingatlanárak. Csökkenés már egyedül csak Nógrád megyére jellemző.

A lakóingatlanok értékének változásában ugyanakkor nemcsak területi eltérések

érzékelhetők, hiszen a lakóingatlan típusában is megmutatkoznak a különbségek.
Érdemes megnézni, hogy 2008 után az árak fellendülése eleinte csak az új lakások piacán
ment végbe, majd 2014 végétől a használt lakások vették át a vezető szerepet:

A használt és újépítésű lakások árváltozása

(%)
(2010=100%)
20,0
15,0
10,0
5,0
0,0
-5,0
-10,0
II

II

II

II

II

II

II
III
IV
II
III
IV
II
III
IV

III
IV

III
IV

III
IV

III
IV

III
IV

III
2008 I

2009 I

2010 I

2011 I

2012 I

2013 I

2014 I

2015 I

2016 I

Újépítésű lakás Használt lakás

2. ábra: A használt és újépítésű lakások árváltozása

(saját szerkesztés, Eurostat [1] adatok alapján)
A Központi Statisztikai Hivatal számításai szerint a válság kirobbanása előtti
legmagasabb szintet az árak terén 2015-ben lépték át az új lakások, de reálértéken még
mindig nem érik el a 2008-as szintet. A használt lakások piacán ugyanez tapasztalható. A
2010-es szinthez képest növekedés figyelhető meg, a 2008-as árakat viszont ebben az
esetben sem sikerült elérni.

6
 Az új- és használtlakások árában és forgalmában tapasztalható eltérések okait a
különböző, az ingatlanpiacot ösztönző intézkedések bevezetésére vezethetjük vissza.

2.2. A lakáspiac keresleti és kínálati oldala

A lakáspiacot két oldalról is megközelíthetjük: keresleti és kínálati oldalról. A

kínálati oldalon a fellendülés csak késleltetve ment végbe a keresletihez képest. Ez
megmutatkozik az új lakásokra kiadott építési engedélyek számában is. A 2009-et követő
visszaesés után - mikor is a visszaesés mértéke megközelítőleg 60% (KSH [2]) - a
fellendülés csak 2016-tól figyelhető meg. Ekkor azonban duplájára nőtt a kiadott
engedélyek száma az előző évekhez képest.

Ugyanakkor már 2010-től kezdődően megindult az ingatlanpiac fejlesztésére

létrehozott ösztönző intézkedések bevezetése. Ide tartozik például az illetékszabály
változása, melynek következtében csökkent az illeték mértéke, ennek hatására a
használtlakások piacán jelentkezett forgalomnövekedés. (KSH, 2012) Illetve az új lakás
építését vagy vásárlását is megpróbálták előre mozdítani. Ennek kapcsán vezették be a
2011-es évben a 256/2011 (XII.6.) kormányrendeletet, mely egy vissza nem térítendő
állami támogatásról szól. A támogatás mértéke a háztartásban élő gyerekek számától és
az ingatlan alapterületétől függően 800 ezer forinttól 2, 5 millió forintig is terjedhet.

Más jelentős ösztönző intézkedést a 16/2016 (II. 10.) kormányrendelet tartalmaz.

Ez a rendelet 3 állami támogatás igénybevételéről szól: az adó-visszatérítési
támogatásról, a családi otthonteremtési kedvezményről és az otthonteremtési
kamattámogatásról. Az adó-visszatérítési támogatás lényege, hogy az építéshez
felhasznált anyagok és szolgáltatások után kiállított számlák áfa tartalmát vissza lehet
igényelni maximum 5 millió forint értékig. A családi otthonteremtési kedvezményt pedig
vagy új lakás építésére vagy vásárlására lehet felhasználniuk a gyermekekkel rendelkező
családoknak. Ezen kedvezmények az új lakások építésének felfuttatását szolgálják. Ez a
rendelet mostanra kiegészült, és használt lakás vásárlására, valamint a már meglévő lakás
bővítésére is lehet igényelni a kedvezményeket. Ezen támogatások az állami beavatkozás
univerzális típusához tartoznak, melynek értelmében az állam a háztartásokat piaci
szereplőnek tekinti, és pénzbeli hozzájárulással segíti őket a lakásszerzéshez. (Dániel,
2004)

7
 Az állam által támogatott kedvezmények a kereslet fellendítését szolgálják, és így
a kereslettel ösztönözhető a kínálati oldal növekedése. Ott az érdeklődés a lakások iránt
már 2012-ben megkezdődött, de mivel a kínálat elég szűkös volt, a valódi fellendülés
csak 2014-re tehető. Ahogyan az árak változásából is látszik, a legnagyobb forgalom a
használt lakások piacán indult meg, és a nagyvárosokban jelenleg is ezé a szegmensé a
vezető szerep. (Fellner-Kovalszky-Winkler, 2016) A legkeresettebb lakástípus a
lakótelepi lakás. A családi házak eladását ezzel szemben egy folyamatos csökkenő
tendencia jellemzi, mely Budapestet és a megyeszékhelyeket érinti jobban. Ugyan a
kisebb városokban még mindig ezek adják a forgalom legnagyobb részét, de egy enyhe
visszaesés itt is kialakult 2016 I. negyedévére a társasházak térnyerésének köszönhetően.
(KSH, 2016a)

3. A magyarországi lakáshitelezés

Ahogyan már korábban is említettük, Magyarországon a lakás fontos szerepet

játszik az emberek életében, mind beruházási, mind egzisztenciális szempontból. Sőt a
lakásberuházás előnyben részesítése meghatározó magatartásformává vált, illetve a
háztartások a hitelpiacot kihasználva növelik ezen beruházások számát. (Bethlendi, 2007)

2016-ban a magyar háztartások 86,3%-ának volt saját lakása, és csupán csak a

maradék 13,7% élt bérelt ingatlanban. Ezekkel az értékekkel Magyarország kiemelkedik
a többi európai ország közül, csak 5 másik ország előzi meg. Ez a fajta tulajdonosi
szerkezet az 1990-es évektől jellemző az országra, mely a magántulajdonhoz való
ragaszkodásra, a mobilitás nagyon alacsony fokára, illetve arra vezethető vissza, hogy
nincs olyan kiépült bérleti rendszer, mint a nyugat-európai országokban. (Katzenbach-
Osváth, 2012) Megfigyelhető az is, hogy több háztartás vett fel hitelt annak érdekében,
hogy saját ingatlannal rendelkezzen, mint ahányan a bérlést választották, hiszen a saját
lakással rendelkezők 16,3%-a rendelkezett lakáscélú hitellel 2016-ban. Ez az érték
azonban már alacsonyabbnak számít az évekkel ezelőtti, 2010-es állapothoz képest,
amikor is ez az arány még 23,9% volt. (Eurostat [2]).

A lakáshitelek elterjedése hazánkban az ezredfordulóra tehető, ugyanis 2000-ben

a lakáspolitikában fordulat következett be, és a kormány a lakáshitelek felvételét
ösztönözte. Ilyen támogatás volt a kamattámogatás és a személyi jövedelemadó-
kedvezmény, melyek hatására a lakosság már 2002-re megduplázta a lakáshitel-

8
állományt. Majd 2004-ben a bankok bevezették a deviza alapú hitelfelvétel lehetőségét,
mely tovább bővítette a hitellel rendelkezők körét, ugyanis az alacsonyabb kamatok
ösztönözték a lakosságot, hogy fogyasztásukat devizahitelekkel segítsék. (Hegedűs-
Somogyi, 2004) Olcsóbban lehetett devizahitelhez jutni, mint forinthitelhez, így akkor
egy racionális fogyasztó inkább ezeket a konstrukciókat vette figyelembe.

A devizahitelek gyors elterjedését mutatja az is, hogy 2008-ra több mint 60%-át
tette ki a teljes lakáshitel-állománynak, de ekkor a válság még nem éreztette hatását ezen
a területen. (Statisztikai Tükör, 2009) 2010-re majdnem eléri a 3 milliárd forintos értéket
a kihelyezett devizaalapú lakáshitel-állomány.

A lakáshitelezésben 2008-tól figyelhető meg visszaesés, mely a válságok egyik

velejárója, hiszen ebben a helyzetben a pénzintézetek visszafogják a hitelezést, a
háztartások pedig a hitelfelvételt. A háztartásoknál a megtakarítások kerültek előtérbe, a
pénzintézetek pedig így védekeztek a romló hitelminősítések ellen. (Kiss-Szilágyi, 2014)
A devizahitelek romlása is további visszaesést eredményezett 2009-től. Ez a csökkenés
2013-ig tartott.

Lassú növekedés csak az utóbbi 3 évben tapasztalható, mind az engedélyezett

lakáshitelek darabszámában, mind az engedélyezett hitelek mennyiségében. Ez az
alacsonyabb kamatoknak, a különböző támogatások, például a családi otthonteremtési
kedvezmény bevezetésének, és a javuló jövedelmi viszonyoknak köszönhető. (Fellner-
Kovalszky-Winkler, 2016)

Ezen folyamatok jól láthatók az alábbi ábrán is, amely bemutatja az engedélyezett
hitelek évenkénti alakulását:

Engedélyezett lakáshitel, millió Ft

1 000 000
800 000
millió Ft

600 000
400 000
200 000
0

3. ábra: Engedélyezett lakáshitek (millió Ft)

(saját szerkesztés, KSH [3] adatok alapján)
9
 3.1. A hitelezést élénkítő tényező: az alacsony kamatszint

Általánosságban a hitelek iránti keresletet több tényező is meghatározza, de talán

a kamatszint az, ami a legfontosabb ezek közül, hiszen a kamatok nagysága több területet
is befolyásolni tud a gazdaságon belül. Meghatározza a keresleti és a kínálati oldalt,
illetve más piacokra is hatást gyakorol. Ezért sem véletlen, hogy a pénzügyi válság után
a jegybank alapkamat csökkentést hajtott végre, melynek célja a pénzügyi stabilizáció.
Ezen csökkenés viszont nagyban befolyásolja a bankok által meghatározott kamatok, így
a lakáshitelek kamatának szintjét is.

Fontos kiemelni azt is, hogy nem csak az alapkamat csökkenés, hanem a BUBOR
(Budapesti Bankközi Hitelkamatláb) szintje is hanyatló tendenciát mutat. Ez a tény azért
sem elhanyagolható, mert a legtöbb változó kamatozású hitelt a BUBOR szintjéhez
igazítják a pénzintézetek.

Az alapkamat változása kihatással van a betéti- és hitelkamatok alakulására. A

hitelkamatok csökkenése javítja a törlesztők helyzetét, illetve ösztönzi azokat, akik
hitelfelvételben gondolkoznak. (Banai- Hosszú- Körmendi- Mérő, 2014) Ugyanakkor, a
kamatcsökkentés előtti magasabb kamatok miatt sokan kerültek nehezebb fizetési
helyzetbe. Ez súlyos problémát jelentett, hiszen ebben az időszakban a fogyasztók
bizalma megrendült a bankokkal szemben, és ez megmutatkozott a kiadott hitelek
számának csökkenésében is. 2017-re azonban a bizalmi szint emelkedése és a kamatszint
csökkenése együttesen hozzájárulhatott az engedélyezett lakáshitelek számának ismételt
növekedéséhez.

A lakáshitelek kamata azonban hiába mutat csökkenő tendenciát

Magyarországon, európai viszonylatban magasnak számít, és a felárak is növekedést
mutatnak. A kamatfelárat azonban sok tényező határozza meg, így eltérő lehet az egyes
országoknál és az egyes pénzintézetek között is ennek nagysága. A felárat meghatározó
tényezők a forrásköltség, a kamatkockázat, a működési költségek, a hitelezési
veszteségek és a jogi környezet, illetve a profitfelár nagysága. Magyarországon a
magasabb felárak kialakuláshoz az is hozzájárul, hogy nagyobb arányban szerepelnek a
hitelportfóliókban az éven túl rögzített kamatozású hitelek, aminek következtében a
kamatkockázat megnövekszik, így magasabb árat szabnak az ilyen típusú
konstrukcióknak. (Aczél- Banai- Borsos- Dancsik, 2016) Ezen kívül az sem

10
elhanyagolható tény, hogy egyes pénzintézetek előnyösebb helyzetben vannak
kiterjedtebb ügyfélkörüknek, bankhálózatuknak köszönhetően. Így ezek a bankok
magasabb kamatszinteket is megszabhatnak anélkül, hogy a forgalmukban jelentősebb
változás állna be. (Bálint-Fellner, 2017)

Összességében azonban a helyzet pozitív képet mutat. Magyarországon a kamatok

alacsony szintje, illetve a támogatások igénybevételének lehetősége miatt egyre többen
keresik fel a pénzintézeteket hitelkérelem céljából, és a bankok további bővülésre
számítanak. (Bálint-Fellner, 2017) Mindez más piacokra is élénkítőleg hat.

A lakáscélú hitelek kamatában tapasztalható csökkenés közvetve ugyan, de

kihatással van az ingatlanpiaci folyamatokra is. Hiszen az alacsony kamatkörnyezet
fenntartja az érdeklődést a lakások iránt, melynek hatása az ingatlanárak növekedésében
mutatkozik meg. A háztartások és a befektetők is az ingatlanok felé fordulnak. Már
nemcsak fogyasztási cikként, hanem befektetésként gondolnak ezekre. (Eropean Central
Bank, 2015)

3.2. A hitelezés fellendülését segítő állami intézkedések

Ahogyan már az előző fejezetekben is szó volt róla, nemcsak a kamatok alacsony
szintje, hanem az állami támogatások is ösztönzőleg hatnak mind az ingatlanpiaci, mind
a hitelezési folyamatokra, hiszen több állami támogatás igénybe vételére is lehetőségük
van a hitelfelvevőknek.

Az államilag támogatott lakáshitelek darabszámában és összegében is egy

nagyobb arányú visszaesés volt tapasztalható a válság kirobbanása után, 2013-tól
kezdődően azonban újból növekedés kezdődött.

Ez nem véletlen, hiszen az állam a már meglévő kamattámogatásokat módosította,

a hitelfelvételt könnyítő állami intézkedéseket vezettek be, majd 2015-ben a
devizahitelesek megsegítésére a meglévő deviza alapú hiteleket forintkövetelésekre
váltatták, illetve bevezették a 2015. július 1-jétől igényelhető családi otthonteremtési
kedvezményt is. (KSH, 2016b)

11
 Engedélyezett államilag támogatott hitelek
20 000 100 000
15 000 80 000

millió Ft
60 000
db
10 000
40 000
5 000 20 000
0 0
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

db millió Ft

4. ábra: Engedélyezett államilag támogatott hitelek

(saját szerkesztés, KSH [3] adatok alapján)
Bár a fellendülés csak 2013-tól érezhető, az állam már 2011-től kezdődően
támogatta a lakáshiteleseket a 341/2011 (XII.29.) kormányrendelet bevezetésével. E
rendelet értelmében az állam átvállalja a lakáshitelekkel rendelkező személyek
kamatfizetési kötelezettségének egy részét. A támogatás igénybe vehető „új lakás
vásárlására, építésére, használt lakás vásárlására, korszerűsítésére, késedelmes
jelzáloghitellel vagy felmondott kölcsönnel terhelt lakóingatlan vásárlásához, a
hátralékos adós által kisebb lakás vásárlásához vagy lakóingatlan fedezetű késedelmes
deviza jelzáloghitel kiváltására". Láthatjuk, hogy a rendelet igen színes palettát kínál,
ugyanakkor azt is kimondja, hogy csak forint alapú hitelekhez lehet igényelni, tehát a
devizahitellel rendelkezőknek először át kell váltaniuk már meglévő hitelüket ahhoz,
hogy a kedvezményhez hozzájuthassanak.

A devizahitelesek megsegítésének érdekében 2014-ben új törvényt fogadtak el. A

2014. évi LXXVII. törvény értelmében a meglévő devizaalapú és a deviza-kölcsönöket a
pénzintézmények kötelesek forint alapú követelésre váltani. Ennek következtében
enyhültek az adósok terhei. Ezen intézkedésről azért sem szabad megfeledkezni a
lakáscélú hitelek tárgyalásánál, mert 2014-ig az egyes években akár a teljes
lakáshitelállomány 60%-át is meghaladta a devizaalapú hitelek aránya. 2014-ben az
állomány 52%-át adták az ilyen típusú kölcsönök. (KSH [3]) Ez a magas százalékos arány
önmagában még nem okozna problémát, viszont a megnövekedett törlesztőrészleteknek
köszönhetően 2014-re már csak az ügyfélkihelyezések 49%-a volt problémamentes.
(MNB [1])

A 2014-es év másik - a törlesztések visszafizetését is segítő intézkedése - a

15/2014 (IV.3.) rendelet megalkotása volt. Ezen rendelet az adómentes munkáltatói
12
lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szól. A rendelet értelmében a munkáltató
adómentesen adhat munkavállalójának lakáscélú hitel visszafizetésére vagy törlesztésére
támogatást. Jól látszik, hogy a rendeletek és törvények bevezetésének köszönhetően,
illetve természetesen a már az addig is meglévő támogatások igényelhetőségének hatására
a 2014-es év az, mely a válság után először kiemelkedik az államilag támogatott hitelek
állományának növekedését tekintve.

Mindazonáltal látványos változásra csak 2016-ban került sor a lakásvásárlások

támogatása terén. Az év népszerű termékévé a családi otthonteremtési kedvezmény
(CSOK) vált, ahogyan azt már a 2.2-es fejezetben is tárgyaltuk. A lakáshitelezés
fellendítését úgy ösztönzi ez a támogatás, hogy a pénzintézetekben kamattámogatott hitelt
is lehet igényelni e támogatás mellé. Az MNB 2016-os felmérése szerint a CSOK iránt
érdeklődők több mint fele tervezi a kedvezmény mellé a hitelfelvételt is. (Fellner-
Kovalszky-Winkler, 2016) Jól látszik (4. ábra), hogy ebben az évben volt a legmagasabb
az újonnan kiadott államilag támogatott hitelek száma, és ebből az MNB által ismert
adatok alapján készített elemzés a teljes 2016. évre szóló CSOK-hoz kapcsolható
hitelkihelyezést 17%-ra teszi, és további bővülést helyez kilátásba. (Bálint-Fellner, 2017)

Mindezen intézkedések és kedvezmények ösztönzőleg hatottak a hitelezési

folyamatokra, így a bankok és az elemzők is további élénkülést várnak.

3.3. A kiadott lakáshitelek hitelcél szerinti vizsgálata

2008-tól kezdődően az ingatlan- és lakáshitelpiaci folyamatokat párhuzamba

állíthatjuk egymással. Ez nem véletlen, hiszen a két piac kölcsönösen hat egymásra. A
hitelezés meghatározza, hogy milyen folyamatok indulhatnak el az ingatlanpiacon, és a
lakások minősége, mennyisége meghatározza, hogy a hitelfelvevők milyen típusú
hiteleket keresnek. A hitelek típusának és céljának megoszlását az alábbi táblázat
tartalmazza:

Hitel cél/ Év 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
építés 12% 17% 11% 9% 7% 8% 6% 5% 8%
új lakás vásárlása 15% 22% 15% 9% 7% 9% 6% 4% 5%
használt lakás vásárlása 64% 52% 63% 56% 45% 68% 72% 69% 74%
korszerűsítés, bővítés 5% 5% 6% 10% 10% 10% 9% 7% 6%
hitelkiváltás 3% 1% 2% 12% 31% 3% 5% 12% 4%

13
 egyéb 2% 2% 4% 2% 1% 1% 2% 2% 2%

1. táblázat: A hitelfelvét cél szerinti megoszlása 2008-2015

(saját szerkesztés, KSH [3] adatok alapján)
A felvett hitelek szerkezetében a KSH által közzétett adatokat (KSH [3]) elemezve
az figyelhető meg, hogy a használt lakások vásárlására folyósították a legnagyobb
arányban a hiteleket 2008-tól, és ez a mai napig sem változott. Nem véletlen tehát, hogy
az ingatlanpiacon ezzel párhuzamosan a használt lakások iránt nőtt a kereslet, és e lakások
ára nőtt a legdinamikusabban. A használt lakás vásárlására kiadott hitelek az összes
folyósított hitel 74%-át adták 2016-ban, mely kiugró adatnak számít a vizsgált
időszakban, de az is megfigyelhető, hogy 2012-t kivéve minden évben 50% feletti az
arányuk. A növekedés ütemében, ha 2008-hoz viszonyítjuk, akkor egy 7%-os évi átlagos
csökkenés tapasztalható. Azonban a 2012-es évhez hasonlítva fordulat áll be, és az évi
átlagos növekedési ütem közel 18%-os. Futamidő tekintetében viszont nem tapasztalható
nagy változás az évek során, átlagosan körülbelül 15 év alatt kell törleszteni a hiteleket.

Az új lakások vásárlására és építésére kiadott hitelek aránya viszont a használt

lakásokéval ellentétben folyamatos csökkenést mutat 2015-ig. Ennek oka az ingatlanpiac
kínálati oldalának szűkösségében rejlik. Azonban, ahogy már az előző fejezetekben is szó
volt róla, az állami támogatások megjelenése (családi otthonteremtési kedvezmény),
illetve a fellendülő ingatlanpiac 2016-ra már éreztette hatását, ekkor 13% az erre a célra
kiadott hitelek aránya.

Az új lakás vásárlására folyósított hitelek futamidejében csökkenő tendencia

érezhető. Amíg 2008-ban átlagosan 18 év körüli volt a kihelyezett lakáshitelek
futamideje, addig 2016-ra ez 16-17 évre módosult, de ugyanez tapasztalható az építésekre
adott hiteleknél is. Ugyanakkor, ha a teljes hitelállomány átlagos futamidejét nézzük,
akkor azt állapíthatjuk meg, hogy az 2001 és 2009 között növekedett, 2014-ig
kismértékben csökkent, majd 2015-től újabb növekedésnek indult. Az átlagos futamidő
14-15 év között alakul.

A hitelkiváltás mint hitelcél 2012-ben vált meghatározóvá, amikor az új lakás

vásárlására és építésére kiadott hitelek összesített arányát is meghaladja. Ezen változás a
devizahitelek magas törlesztőrészletének köszönhető. Az adósok a végtörlesztés
időszakában kedvezőbb feltételű forinthitelre váltották meglévő tartozásukat. (KSH,

14
2014) Újabb emelkedés csak 2015-re volt jellemző, 2016-ban azonban ismét visszaesett
a kereslet ezen lehetőség iránt.

4. A fiatalok lakásfinanszírozása

A kiadott hitelek összetételét nemcsak az ingatlan típusa szerint lehet

megvizsgálni, érdemes figyelmünket a hitelfelvevők életkor szerinti megoszlására is
fordítani.

A BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. adatai azt tanúsítják, hogy az általános

demográfiai adatokkal (korfával) mutat hasonlóságot a hitellel rendelkezők száma és
aránya is. (5. ábra) A 2015-ben és a 2016 első felére készített elemzésükből azt
állapíthatjuk meg, hogy a 30-40 éves korosztály az, amelyik a legnagyobb számú hitellel
rendelkezik, és a legnagyobb arányban a hitelállományt a lakáscélú hitelek határozzák
meg. A 30-40 évesek magasabb aránya itt is megmutatkozik, hiszen ez az a korosztály,
mely a legnagyobb forgalmat bonyolítja az ingatlanpiacon, melyet a különböző
élethelyzetekből adódó változások indokolnak. Ilyen például a gyermekvállalás vagy a
válás.

5. ábra: Fennálló hitelszerződéssel nyilvántartott természetes személyek

megoszlása életkor szerint 2016. június végén (Forrás: BISZ KHR Zrt.)

2013-ban azonban ezen a területen is arányeltolódásról beszélhetünk. Az Otthon

Centrum elemzéséből ugyanis az derül ki, hogy a 30-40 éves korosztály arányában
csökkenés, a 30 év alatti és 50 év feletti korosztály arányában pedig növekedés

15
tapasztalható. Ez az arányeltolódás magyarázható a már korábban is tárgyalt 2013-ig tartó
ingatlanárak esésével, az ingatlanpiaci forgalom visszaesésével, illetve arra is utalhatunk,
hogy akkor a hitelezés sem volt olyan kedvező, mint most. Tehát ebben az időszakban a
lakásváltás kedvezőtlen volt a 30-40 éves korosztály számára - akik általában nem első
lakásukba költöznek, hanem már meglévő ingatlanjukat adják el-, hiszen az áresés
veszteséggel járt, mivel az általuk lecserélni kívánt ingatlan értéke is csökkent. Az
elemzés rámutat arra is, hogy a 20-30 éves korosztály az, mely éppen első lakásának
megvásárlását tervezi, így számukra a 2013-as alacsony ingatlanárak kedvezően
alakultak. (Otthon Centrum, 2013)

A fiatalok –a 20-30 évesek – lakáshoz való viszonya Magyarországon nem tér el

attól a hozzáállástól, amit a teljes lakosság vizsgálatánál tapasztalunk, hiszen például a
fiatalok 73,3 %-ának volt saját lakása 2011-ben. Ez abból is adódik, hogy a dél- és kelet-
európai országokban a bérlésre nincs olyan lehetőség, mint nyugaton. A lakások
megvásárlása főként önerőből vagy családi segítséggel történik. (Filandri- Bertolini,
2016) Azonban a 2014-ben megjelenő alacsony kamatozású hitelek vonzó tényezővé
váltak az első lakásukat megvásárlók körében. A vásárlók köre ebben a korosztályban így
további bővülést mutat 2015-ben is. Ezen kívül több olyan állami támogatás is elérhető,
ami kifejezetten a 35 év alatti korosztály megsegítését szolgálja, és a hitelezést is
előmozdítja. (Portfolio.hu, 2015)

4.1. A fiatalok hitelhez való viszonya kutatások alapján

Mivel a hitelezés ma már a fiatalok körében is egyre népszerűbbé válik, ezért

többen vizsgálják a 18-20 évesek pénzügyi attitűdjeit. Korábban csupán csak néhány
kutatás készült e témában, melyek arra keresik a választ, hogy milyen pénzügyi kultúra
jellemzi a magyar társadalmat.

2013-ban az Állami Számvevőszék készített több magyar felsőoktatási

intézménnyel közösen felmérést a felsőoktatásban tanulók pénzügyi kultúrájáról, de már
ez előtt, 2006-ban a Magyar Nemzeti Bank is kutatott hasonló kérdésben. A bankok is
mérik a pénzügyi termékekhez való hozzáállást, így például az Erste Bank is, mely 2012-
ben a 15 év feletti lakosság körében végzett felmérést a megtakarítási szokásokról. A
bankoknak fontos a lakosság hozzáállásának vizsgálata, hiszen az összefüggések
vizsgálatából tudnak előrejelzéseket készíteni. (Nagy-Tóth, 2012)

16
 Az eddigi kutatásokból az derül ki, hogy a megkérdezettek közül legtöbben a
lakásvásárlást jelölik meg a hitelfelvétel céljaként. Ugyanakkor az is mérhető, hogy a
hitelekhez való hozzáállás a lakosság körében általában szkeptikus. Általános
bizalmatlanság tapasztalható a bankokkal szemben, például az Erste Bank kutatása arra a
kérdésre is kereste a választ, hogy honnan kérnek kölcsönt az emberek, ha nem lakás-
vagy autófinanszírozás céljából szeretnének költeni, és a fiatalok közül a válaszadók
többsége nem a banki hitelt, hanem inkább a családot jelölte meg. (Erste Bank, 2012)

A K&H Bank által a fiatalok körében minden negyedévben mért jóléti index
vizsgálatából is levonhatjuk azt a következtetést, miszerint a hitelfelvételt elutasítóbban
kezelik a fiatalok. Ezen index alapján ez nemcsak a kultúrából és a társadalmi mintákból
eredhet, hanem abból is, hogy a fiatalok meglehetősen rossznak érzékelik kilátásaikat, és
ezt az eladósodás feltehetően csak fokozná. 2014. év végén egy -50-től +50-ig terjedő
skálán +2-re értékelték a 19-29 évesek saját jólétüket. (K&H Bank, 2015a)

A kedvezőtlen előzmények ellenére azonban 2015-ben itt is változás következett

be, és az ez évi K&H Bank által készített felmérés azt igazolta, hogy fellendülés
kezdődhet meg a fiatalok körében az ingatlanpiacon és a hitelpiacon egyaránt. Hiszen
többen tervezik a saját lakás vásárlását, és közülük a hitelfelvevők vannak nagyobb
arányban. (K&H Bank, 2015b)

4.2. Kutatási módszer

Primer kutatásomhoz - melyben a fogyasztók lakáshitelekhez való viszonyát

vizsgáltam - a megkérdezés módszerét használtam fel, melyhez kérdőívet készítettem.
Ezt online lehetett elérni 2017 februárja és áprilisa között. Kutatásom a fiatal (18-30 éves)
lakosság hitelekhez való viszonyát hivatott vizsgálni. Azért erre a korosztályra esett a
választásom, mivel ők azok, akik feltehetőleg első lakásukat fogják megvásárolni a
jövőben, és ezért nem elhanyagolható annak vizsgálata, hogy milyen finanszírozási
formát fognak ehhez választani. Illetve fontosnak tartom megismerni ennek a
korcsoportnak a lakáshitelekhez való hozzáállását, hiszen még igen kevés az ilyen jellegű
kutatás a témában.

A kérdőív (1. sz. melléklet) kérdései zárt és rövid kérdéseket tartalmaztak, tehát
előre megadott válaszokból lehetett választaniuk a kitöltőknek. Ez a fajta kérdéstípus
jobban ösztönzi a kitöltési hajlandóságot. (Babbie, 1996) Felépítését tekintve a kérdőív
17
az alábbi részekből tevődött össze. A kérdőív elején a demográfiai adatok szerepeltek,
melyek tartalmazták a nemre és életkorra, lakóhelyre, iskolai végzettségre és
foglalkozásra vonatkozó kérdéseket, illetve a kitöltőknek arra kellett válaszolniuk, hogy
jelenleg saját vagy bérelt ingatlanban élnek-e. Ezek után feltételes kérdések következtek:
a saját és a bérelt ingatlanban élők más-más típusúakat kaptak. A bérlést választók a
bérleti rendszerrel kapcsolatban nyilatkozhattak. Nyitott kérdés csak a bérlés időtartamára
vonatkozott, itt saját választ kellett megadniuk a kitöltőknek.

A saját lakással rendelkezők esetében a következő kérdések arra vonatkoztak,

hogy rendelkeznek-e jelenleg lakáshitellel. Ha a válasz igen volt, akkor a meglévő
hitelkonstrukciójáról, ha pedig nem, akkor egy újabb zárt kérdést követően, miszerint
tervezi-e a jövőben, hogy lakáshitelt vesz fel, a felvenni kívánt hitelről kellett
nyilatkoznia.

A már meglévő, illetve a tervezett hitelről szóló rész hasonlóan épült fel. Arra
kerestem a választ mindkét esetben, hogy mi az a cél, amire hitelt vennének fel. Itt több
lehetőség közül is lehetett választani: építés, új lakás vásárlása, használt lakás vásárlása,
korszerűsítés, bővítés, hitelkiváltás és egyéb. A következőkben a megkérdezetteknek azt
kellett kiválasztaniuk, hogy milyen szempontok azok, amelyek alapján egy adott
konstrukció mellett döntöttek/döntenek. Itt több lehetőség közül - bank hírneve, ismerős
ajánlása, futamidő, kamatszint, igényelhető állami támogatás - hármat kellett megjelölni,
illetve saját meglátásokkal is kiegészíthették a válaszukat, melyeket az "Egyéb" mezőbe
írhattak.

Mivel a családi otthonteremtési kedvezmény az év "slágerterméke" volt, ezért ez

is megjelent egy feleletválasztós kérdés kapcsán, miszerint a válaszadók szeretnék-e
igénybe venni a későbbiekben e kedvezményt, vagy akinek már meglévő lakáshitele van,
igényelte-e a támogatást. Ezzel arra kerestem a választ, hogy mennyiben befolyásolja a
hitelfelvételt ezen kedvezmény megjelenése.

4.3. A kérdőív eredményei

A lakosság számára létrehozott kérdőívet 194 fő töltötte ki, ebből 128 nő és 66

férfi. A kitöltés teljesen önkéntes és anonim volt. A kitöltők 84,6%-a a 18-30 éves
korosztályba, 5,7%- a a 31-40 éves korosztályba tartozott. A válaszadók 9,8%-a volt 40
évesnél idősebb.
18
 Életkor szerinti megoszlás
10%
6%
18-30
31-40
41+

84%

6. ábra: A kérdőívet kitöltők életkor szerinti megoszlása

(saját szerkesztés, saját kutatás alapján)

Az életkornál intervallumok közül lehetett választani. A fiatalabb korosztály

mérésének pontosítása érdekében az intervallumok szűkebbek voltak, a 18-30 éves
korosztályt három részre bontottam: (1) 18-20, (2) 21-25 és (3) 25-30 évesekre. Ez a
szűkítés segít abban, hogy még jobban elemezhető legyen a fiatalok lakásfinanszírozása
az egyes életszakaszokhoz köthetően.

A kitöltők többsége budapesti volt. Az iskolai végzettség alapján azok voltak

többségben, akiknek még jelenleg is folyamatban van a felsőfokú tanulmánya, ők a
megkérdezettek 44%-át alkották. Ezt követik a középiskolai és egyetemi végzettségűek:
az előbbiek 24,7%-át, utóbbiak 24,2%-át adták a válaszadóknak. 11 fő rendelkezik
főiskolai, és csupán csak 1 fő általános iskolai végzettséggel.

Ha a foglalkozásokat tekintjük, akkor a diákok teszik ki a kitöltők 60,8%-át.

Azonban az is megfigyelhető, hogy a 63-an alkalmazottak, de közülük 13-an még
felsőfokú tanulmányokat folytatnak, de ők mégsem ezt tartják fő foglalkozásuknak. A
kitöltők jelenleg valamennyien rendelkeznek munkahellyel, csak 1 fő munkanélküli és 1
fő nyugdíjas.

Arra a kérdésre, hogy rendelkeznek-e hitellel, 17 fő válaszolt igennel. A maradék

177 fő közül 69-en szeretnének a jövőben lakáshitelt felvenni. 108-an azonban nem
gondolkoznak ezen a lehetőségen. Ez az attitűd hasonlóságot mutat azzal, ami a magyar
társadalomra is jellemző, vagyis hogy inkább önerőből finanszírozza a saját lakás
megvásárlását, mintsem, hogy hitelt vegyen fel.

19
 Megnevezés Lakáshitelt venne fel Nem venne fel lakáshitelt Összesen
Nő 39 77 116
Férfi 30 31 61
Összesen 69 108 177

2. táblázat: Hitelfelvételi hajlandóság nemek szerinti megoszlásban (fő)

(saját szerkesztés, saját kutatás alapján)

Érdekes az is, ha a nem szerinti megoszlást vizsgáljuk (2. táblázat), hogy a férfiak
nemükön belül közel fele-fele arányban tervezik saját lakás megvásárlásához az ehhez
szükséges hitel felvételét, míg a nők közül többen is maradnának albérletben, illetve, ha
saját lakásba költöznének, akkor önerőből finanszíroznák azt. Annak megvizsgálására,
hogy a nem és a hitelfelvétel között milyen szoros a kapcsolat Cramer-féle asszociációs
együtthatót számoltam, melynek eredménye C=0,1516 lett, ami azt jelenti, hogy igen
gyenge a két ismérv közötti kapcsolat, tehát az összefüggés akár a véletlen műve is lehet.
Még ugyan régebben a férfiak és nők pénzügyeikhez való hozzáállásban különbség
mutatkozott, a legújabb felmérések szerint ma már ebben nincs számottevő különbség.
(Világgazdaság, 2017) Ezt támasztja alá számításom eredménye is.

4.3.1.Hitellel rendelkezők válaszainak elemzése

A kérdőívet kitöltők közül 17 fő jelölte azt a választ, hogy már rendelkezik

lakáshitellel. Elemzésemben azt vizsgáltam, hogy melyek azok a meghatározó tényezők,
amely alapján kiválasztották a számukra megfelelő hitelkonstrukciót, hogy ezáltal a
későbbiekben össze tudjam vetni azoknak a válaszával, akik még csak fontolgatják a
hitelfelvétel lehetőségét.

A hitellel rendelkezők többsége (12 fő) az általam feltérképezni kívánt

korosztályból, a 18-30 évesek közül került ki. Közülük is a legtöbben (6 fő) a 26-30
évesek közé tartoztak, ez nem véletlen, hiszen ők azok, akik feltehetően már befejezték a
tanulmányaikat és elhagyták a szülői házat.

20
 Hitellel rendelkezők korcsoporton belüli
aránya
100%
80%
60%
40%
20%
0%
18-30 31-40 41+
Hitellel rendelkezők Összes kitöltő a korcsoportban

7. ábra: A hitellel rendelkezők korcsoporton belüli aránya

(saját szerkesztés, saját kutatás alapján)

Ha azt vizsgáljuk, hogy egy-egy korcsoporton belül a kitöltők hány százaléka

rendelkezik lakáshitellel, akkor viszont azt tapasztalhatjuk, hogy a 31-40 évesek körében
a legmagasabb ez az arány, mely tükrözi a valós piaci viszonyokat. Ez az a korcsoport,
mely a legtöbb hitellel rendelkezik a teljes lakosságon belül.

A legrégebbi hitelt 2006-ban vették fel, a legtöbbet 2016-ban. Devizahitellel csak

hárman rendelkeztek, melyből kettőt új lakás vásárlására, egyet egyéb célból vettek fel.
Akik ezt a hitelfajtát választották, az idősebb korosztályba tartoznak. Ezen kívül
mindhárom esetben a választható indokok közül a kedvező kamatszintet is megjelölték.
Ahogyan már a korábbi fejezetekben is bemutatásra került, a devizahitelek kamatszintje
az árfolyam romlása előtt igen kedvező volt, ezért egy átlagos hitelfelvevő könnyebben
döntött devizahitel felvételéről.

Az adott konstrukció melletti döntés indokait is kerestem. Arra a kérdésre, hogy

mi alapján választották meglévő hitelüket, 3 válasz megadása volt kötelező. Ebből 7 opció
előre meg volt adva, illetve az egyéb mező kitöltésével saját vélemény megadására is
lehetőség nyílt, melyet hárman használtak ki.

21
 Kamatszint 12
Bank hírneve 10
Ismerős ajánlása 8
Fix törlesztőrészlet 7
Igényelhető állami támogatást 6
Futamidő 5
Egyéb 3
0 2 4 6 8 10 12 14

8. ábra: Bankválasztás szempontjai a hitellel rendelkezők körében (fő)

(saját szerkesztés, saját kutatás alapján)

Itt vetették fel újabb szempontként a munkahelyi, családi kedvezményt, illetve az

egyenlítő konstrukció lehetőségét, de fontos volt az is, hogy a hitelfelvevőnek az adott
banknál már volt meglévő betétje. A kapott eredményekből az a következtetés vonható
le, hogy a hitel kiválasztásának legfontosabb szempontja a kamatszint mértéke, valamint
a bank hírneve és az ismerős ajánlása, tehát a megbízhatóság volt. Nem csoda tehát, hogy
a felvett hitelek több mint 50 %-a Magyarország piacvezető bankjához, az OTP Bankhoz
tartozott. Ugyancsak a megbízhatóságot, az ismertséget támasztja alá az is, hogy arra a
kérdésre, miszerint volt-e már az adott banknál a hitelfelvételt megelőzően betéti
számlájuk, a válaszadók fele válaszolt igennel.

A hitel céljaként a legtöbben a használt lakás vásárlását jelölték meg (11 db), ezt
követte az új lakás vásárlása, majd ezután a korszerűsítés és bővítés, illetve az egyéb cél
következett. A futamidő tekintetében azt mondhatjuk, hogy a válaszadók átlagosan 160
hónapra, tehát 13 évre vették fel hiteleiket.

4.3.2. A hitelfelvételt fontolgatók válaszainak elemzése - a

bérlők

Azon válaszadók, akik még nem rendelkeznek lakáshitellel, két csoportba

oszthatók. Az egyik csoport az, akinek már saját lakása van vagy albérletben él, és nem
tervez a későbbiekben lakáshitelt felvenni. A másikba azok tartoznak, akik jelenleg saját
lakással rendelkeznek, de a költözést fontolgatják, vagy az albérleti élet után szeretnének
önálló lakással rendelkezni, és ezen célokhoz lakáshitelt igényelnének.

22
 Hitelfelvételben 69-en gondolkoznak, melyből a legnagyobb arányban a bérlők
kerülnek ki (57%). A 64 főből, akik a kitöltésnél a bérlést jelölték meg, 39-en tervezik a
lakáshitel felvételét, 14-en a lakásvásárlást, úgy, hogy nem kívánnak hitelt felvenni
hozzá. Csupán 11-en vannak azok, akik egyáltalán nem terveznek lakást vásárolni a
jövőben. (3. táblázat) Ezek az adatok jól tükrözik a jelenlegi magyarországi helyzetet,
hiszen 83% tervezi az önálló lakás megvásárlását – jelenleg a lakosság 86,3%-a
rendelkezik saját ingatlannal -, és 17% maradna a bérlés mellett – ez ma Magyarországon
a teljes lakosságot tekintve 16,7%. Eltérés csupán csak a finanszírozási formában
jelentkezett: a kérdőívet kitöltő bérlők 61%-a hitelből fedezné az ingatlanvásárlását, míg
Magyarországon ma inkább az önerőből történő finanszírozás a jellemző.

Fő Megoszlás (%)
Tervezi, hogy lakást vásárol, és
39 61%
hitelfelvételben gondolkozik
83%
Tervezi, hogy lakást vásárol, de nem
14 22%
venne fel hitelt
Nem tervezi a lakásvásárlást 11 17% 17%
Összesen 64 100% 100%

3. táblázat: A bérlők lakásvásárlási szándéka szerinti megoszlás

(saját szerkesztés, saját kutatás alapján)

Nem, kor és foglalkozás szerinti megoszlásuk vizsgálatánál az tapasztalható, hogy

a legtöbben a 21-25 évesek közé tartoznak, őket követik a 18-20 évesek, majd a 26-30 és
legvégül a 31-40 éves korosztály. A bérlők 68%-a nő, és 70%-uk budapesti diák.

Az ingatlanpiaci árváltozások érzékelésére a bérlők esetében is kíváncsi voltam.

Arra a kérdésre, hogy érzékelnek-e a bérleti díjakban áremelkedést, 4 lehetőség közül
választhattak (igen, nagyon megnőttek a bérleti díjak; igen, kis mértékben nőttek a bérleti
díjak, nem tapasztaltam változást; nem, csökkentek az árak). A legtöbben (41%) úgy
érezték, nagyon megnőttek a bérleti díjak, őket azok követték (33%), akik nem
tapasztaltak árváltozást, végül pedig azok (19%), akik szerint csak kismértékben nőttek a
díjak. Csökkenést a kitöltők közül senki sem érzékelt.

A válaszokból megfigyelhető, hogy azok, akik lakásvásárlást terveznek, már

régebb óta élnek bérelt ingatlanban (ez az érték átlagosan 26,02 hónap, ami kicsivel több,
mint 2 év), mint azok, akik a lakásvásárláson még nem gondolkoznak, ők átlagosan 1 éve
költöztek jelenlegi lakóhelyükre.
23
 A hitelfelvétel céljában hasonlóságot tapasztalhatunk az ingatlanpiaci
folyamatokkal, ez a csoport is inkább használt lakás vásárlására venné fel lakáshitelét, és
csak a második helyen szerepel az új lakás megvétele. Illetve megfigyelhető az is, hogy
az árak növekedését az adás-vételnél jobban érzékelik, mint a bérleti díjak emelkedését.

A számukra megfelelő pénzintézet és hitelkonstrukció kiválasztásánál (9. ábra) a

szempontok közül a kamatszint volt a legmeghatározóbb, a 39 főből 37-en jelölték ezt a
választ, ezt követte a futamidő nagysága, illetve a fix törlesztőrészlet lehetősége.
Ugyanúgy, mint azoknál, akik már rendelkeznek hitellel, itt is lehetőség volt egyéb válasz
megadására, melyet hárman jelöltek. Így a további szempontok között megjelent a
törlesztőrészlet nagysága és az előtörlesztés lehetősége. Egy fő válaszolta azt, hogy az
összes szempontot figyelembe venné, mert egyforma súlyúak. A futamidő
kiválasztásakor pedig átlagosan 9 évet jelöltek meg.

Kamatszint 37
Futamidő 28
Fix törlesztőrészlet 26
Igényelhető állami támogatást 18
Bank hírneve 4
Egyéb 3
Ismerős ajánlása 1
0 10 20 30 40

9. ábra: Bankválasztás szempontjai a bérlők körében (fő)

(saját szerkesztés, saját kutatás alapján)

4.3.3.Hitelfelvétel azok körében, akik már rendelkeznek

saját lakással

A kérdőív kitöltésénél azok a válaszadók voltak többségben, akik rendelkeznek

saját lakással. Ők adták a kitöltők 67%-át (130 fő). Közülük 17-en vettek fel lakáshitelt,
83-an azonban nem szeretnének élni a hitelfelvétel lehetőségével. Csupán 30-an
gondolkoznak ezen a finanszírozási formán. Ez a megoszlás – ugyanúgy, mint a bérlők
esetében – követi a társadalmi mintát.

24
 A hitelfelvételben gondolkozók 70%-a a 21-25 éves korcsoport tagjai közül került
ki. Ez az a korosztály, mely feltehetően még otthon él, de első lakásának megvásárlását
tervezi. Azon kitöltők fele, akik lakáshitelt szeretnének és jelenleg is saját ingatlanban
élnek, budapesti, a többi kitöltő az ország különböző pontjáról származik. Ez azért
releváns szempont, mert megfigyelhető, ha az árváltozások mértékének érzékelésére
kérdezünk rá, akkor ugyanaz tapasztalható, mint ami az ingatlanpiacon is érzékelhető.

Árváltozás Árváltozás
érzékelése-Budapest érzékelése-Vidék
13% 7% 7%
Nem Nem
tapasztaltam tapasztaltam
változást. változást.
Igen, nagyon 33% Igen, nagyon
megnőttek az megnőttek az
árak. árak.
80% 60%
Igen, kis Igen, kis
mértékben mértékben
nőttek az árak. nőttek az árak.

10. ábra: Az ingatlanok árváltozásának érzékelése lakóhely szerint

(saját szerkesztés, saját kutatás alapján)

A budapestiek közül 12-en válaszolták, hogy nagyon megnőttek az árak, 2-en,

hogy csak kismértékben, és csupán egy fő nem tapasztalt változást. Ha azonban a
vidékieket nézzük, az arányok eltolódnak, és már kevesebben választották azt, hogy
nagymértékű a változás. Ez a tényleges ingatlanpiaci helyzettel mutat rokonságot, hiszen
Budapest az a város, ahol a legnagyobb mértékű az áremelkedés. Ugyan vidéken is
megkezdődött az árak növekedése, de nem Budapesttel azonos mértékben. Ahogyan az
második fejezetben is bemutatásra került, nagyobb arányú áremelkedés csak néhány
nagyvárosra jellemző.

A hitelfelvétel célja szerint a megoszlás szintén hasonlóságot mutat a valós

folyamatokkal, a használt lakás vásárlását, mint hitelcélt jelölték meg a legtöbben (13-
an). Nagyon kicsi azonban az eltérés e cél és az új lakás vásárlása között, azt 11-en
választották. Építésre, valamint korszerűsítés, bővítésre csupán csak 3, illetve két válasz
érkezett.

25
 Futamidő (hónap)
20
15

fő
10
5
0
24 36 48 60 72 80 120 240
hónap

11. ábra: Futamidő a hitelt tervezők körében

(saját szerkesztés, saját kutatás alapján)

Futamidő tekintetében azt állapíthatjuk meg, hogy átlagosan 8 évre szeretnének

kölcsönt igényelni. Ez az érték alatta marad a bérlők, valamint a hitellel már rendelkezők
által megadott adatoknak. A legtöbben 10 évre vennének fel kölcsönt.

Kamatszint 26
Fix törlesztőrészlet 19
Futamidő 16
Igényelhető állami támogatást 15
Ismerős ajánlása 8
Bank hírneve 4
Egyéb 2
0 5 10 15 20 25 30

12. ábra: Bankválasztás szempontjai a már saját lakással rendelkezők

körében (fő) (saját szerkesztés, saját kutatás alapján)

Arra a kérdésre, hogy milyen szempontok alapján választanák meg hitelüket,

nagyon hasonló válaszok érkeztek, mint a bérlők esetében (12. ábra). A kamatszint, a
futamidő és a fix törlesztőrészlet az, ami a legjobban meghatározza a döntést. A megadott
válaszlehetőségek mellett 2 másik szempont is érkezett: az előtörlesztés lehetősége, és az,
hogy a banknál legyen arra lehetőség, hogy a hitel mellé köthetők legyenek
kamatderrivatívák. A 15 főből, aki az állami támogatás igénybevételét is megjelölte, 12
igényelné a családi otthonteremtési kedvezményt, és csak 3 fő választana más típusú

26
támogatást. Ez lehet arra utaló jel, hogy a CSOK-igénylők száma a továbbiakban is
bővülni fog.

5. A kutatási eredmények összefoglalása

A kérdőíves kutatás a következő kérdésre kereste a választ: (1) A fiatalok, hogyan

finanszíroznák saját lakásukat?, (2) Válaszaik mutatnak-e hasonlóságot a valós piaci
folyamatokkal? (3) Melyek azok a meghatározó szempontok, amelyek fontosak számukra
egy hitelkonstrukció, illetve egy pénzintézet kiválasztása során?

A beérkezett válaszok alapján az első kérdésre azt a választ kaptuk, hogy az

önerőből való finanszírozás sokkal vonzóbb, mint a lakáshitel felvétele. Hiszen a
válaszadók 55%-a nem élne a hitelfelvétel lehetőségével. Ez nem véletlen, hiszen a
magyar társadalomra jellemző ez a hozzáállás. A fiatalok körében végzett kutatások is azt
bizonyítják, hogy a hiteltől való félelem még mindig meghatározó, nem szeretnék
magukat eladósítani. (Bérs- Huzdik et al, 2013) Korábban az MNB 2006-os kutatása is
azt bizonyította, hogy a hitelhez a fiatalok elutasítóbban állnak, ezen belül is a
lakáshitelektől félnek a legjobban. De ugyanitt megemlíthetjük, hogy az otthonról hozott
minta is nagyon fontos, hiszen, amit otthon látnak, azt fogják beleépíteni saját pénzügyi
kultúrájukba. (Zsótér, 2013)

Mindezek és a kérdőívre kapott válaszok alapján azt a következtetést vonhatjuk

le, hogy a 2008-as pénzügyi válság a bizalmat megrendítette a pénzintézetekkel és azok
kockázatosabb termékeivel (például hitelekkel) szemben. Bár a pár éve megkezdődő
fellendülés elősegítheti a bizalom újbóli elnyerését, de ehhez a pénzügyi kultúra
fejlesztésére is szükség lenne, amit a fiatalok körében kellene elkezdeni.

A második megválaszolandó kérdésre, miszerint mutat-e hasonlóságot a fiatalok

viselkedése az ingatlan és hitelpiacon zajló folyamatokkal, összességében azt felelhetjük,
hogy alapjaiban véve megegyező magatartást tanúsítanak. Azonban van néhány
különbség, melyre érdemes lehet kitérni.

Ha összehasonlítjuk azon kitöltők válaszait, akik még csak tervezik a

hitelfelvételt, azon kitöltőkével, akik már rendelkeznek hitellel, illetve a teljes piaci
folyamattal, akkor megállapítható, hogy a futamidő tekintetében lényeges eltérést
tapasztalhatunk.

27
 200

150

hónap 100

50

0
Átlagos futamidő (hónap), akik tervezik a hitelfelvételt (kérdőív)
Átlagos futamidő (hónap), aki már rendelkezik hitellel (kérdőív)
Az újonnan kihelyezett hitelek átlagos futamideje (hónap) (2016)

13. ábra: Futamidő alakulása a kérdőívre érkezett válaszok és a valós

hitelkihelyezések szerint (saját szerkesztés, saját kutatás alapján)

Mindkét esetben megfigyelhető, hogy a futamidő értéke alul marad a teljes piac
által meghatározott futamidőhöz képest. Bár azon kitöltők esetében, akik már
rendelkeznek hitellel, a válaszok csak minimálisan térnek el, 14 év helyett 13 évet
kaptunk az átlagos futamidőre. Azok azonban, akik még nem rendelkeznek lakáshitellel,
de fontolgatják annak felvételét, alulbecsülik ezen értéket. Ebben az esetben az átlagos
futamidő 8 év volt. 81%-uk szeretné visszafizetni a felvett kölcsönt 10 éven belül.

Futamidő Megoszlás
Fő
(hónap) (%)
0-60 26 38%
61-119 30 43%
120-240 13 19%
Összesen 69 100%
4. táblázat: Futamidőre érkezett válaszok megoszlása azok körében, akik
lakáshitel felvételét tervezik (saját szerkesztés, saját kutatás alapján)

Ezen számottevő eltérés származhat abból is, hogy a fiatalok pénzügyi ismeretei
hiányosabbak, és ezáltal nem tudják felmérni, hogy mekkora lesz a kölcsön
visszafizetésének időtartama, de származhat abból a hozzáállásból is, hogy nem szeretnék
magukat hosszú időre eladósítani.

Ha a hitelfelvétel célját tekintjük, akkor lényeges eltérés nincsen sem a kérdőívben

szereplő válaszok, sem a valós piaci folyamatok között. A legtöbben a használt lakás

28
vásárlásához választanák ezt a finanszírozási formát, ezt követi az új lakás vásárlása, majd
az építés és a korszerűsítés, bővítés.

Megoszlás
Fő
(%)
Használt lakás vásárlása 24 51%
Új lakás vásárlása 15 32%
Egyéb cél 2 4%
Építés 3 6%
Korszerűsítés, bővítés 3 6%
Összesen 47 100%
5. táblázat: A hitelfelvétel cél szerinti megoszlása a hitelfelvételben gondolkozók
és a hitellel már rendelkezők körében (saját szerkesztés, saját kutatás alapján)

Ezeket a folyamatokat azonban nagyban befolyásolja az ingatlanpiac kínálati

oldala, ezért is történhet meg, hogy az új lakások iránti kereslet alacsonyabb. Ezen
lakások piaca ugyanis csak 2016-tól kezdődően lendült fel, és így a kínálat szűkössége,
illetve az a tény, hogy az új építésű lakások sokkal drágábbak, együttesen hozzájárulnak
ahhoz a folyamathoz, melyet a kérdőív is bemutat.

Az állami támogatásokhoz való hozzáállás tekintetében is különbség mutatkozik,

mely annak is köszönhető, hogy az elmúlt időszakban bővült ezen támogatások
igénybevételének lehetősége. Nem csoda tehát, hogy például a válaszadók közül 48%
tartja fontosnak a hitelkiválasztása során ezt a lehetőséget. Azok közül, akik tervezik a
lakáshitel felvételét, 36% választaná a családi otthonteremtési kedvezményt kölcsöne
mellé.

A következő eltérés a hitelkonstrukció kiválasztásának szempontjaiban figyelhető

meg, mely választ ad a harmadik kérdésre. Míg a hitellel rendelkezők számára az ismerős
ajánlása, a bank hírneve az, ami számottevően meghatározó, addig a hitellel még nem
rendelkezők körében jobban számított a fix törlesztőrészlet lehetősége, a futamidő hossza
és a kamatszint.

29
 Kamatszint 91%
71%
Futamidő 29%
64%

Fix törlesztőrészlet 64%

41%
Igényelhető állami támogatást 48%
35%
Ismerős ajánlása 13%
47%
Bank hírneve 12%
59%
Egyéb 7%
18%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Hitelfelvételt fontolgatók (kérdőív) Hitellel rendelkezők (kérdőív)

14. ábra: A hitel kiválasztásának szempontjainak összehasonlítása

(saját szerkesztés, saját kutatás alapján)

Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy azok, akik még csak tervezik a kölcsön
felvételét ingatlanjuk megvásárlásához, azok inkább pénzügyi szempontokat tartanak
fontosnak, és törekszenek az állandóságra, a kiszámíthatóságra (fix törlesztőrészlet), míg
azok, akik korábban vettek fel lakáshitelt érzelmi úton választottak (bank hírneve,
ismerős ajánlása). Ez is összefüggésbe hozható azzal a ténnyel, hogy a pénzügyi válság
hatására az emberek bizalma miként alakul a pénzintézetekkel szemben, hiszen azok, akik
ebben az időszakban vették fel hiteleiket, mindenképp a stabilitásra és megbízhatóságra
fókuszálnak, körükben számít a bankok megítélése.

A kedvezőbben alakuló hitelezési folyamatok azonban a pénzintézetektől való

szorongást fellazíthatják. Ezt a bankoknak stratégiájuk kialakításakor is figyelembe kell
venniük, ha ügyfeleket szeretnének magukhoz vonzani, és a bizalmatlanságot el szeretnék
oszlatni. (Nagy-Tóth, 2012) Ezt a megállapítást nem csak saját kutatásom, hanem a GfK
Hungária Piackutató Intézet által végzett elemzés is alátámasztja, mely kimutatta, hogy
jelenleg „jövőbeli lehetséges ügyfelek többsége semlegesen ítéli meg a bankokat”, és a
versenyelőny megszerzéséhez a bizalom kiépítését javasolták. (GfK, 2016)

30
 6. Összefoglalás és jövőkép

Dolgozatom célja a jelenlegi lakóingatlan- és lakáshitelpiaci események

bemutatása volt, illetve fő kérdésként jelent meg a fiatalok lakásszerzéshez kapcsolódó
pénzügyi attitűdjének vizsgálata, melyre véleményem szerint igen nagy szükség van a
hitelezés jövője szempontjából.

Magyarországra különösen jellemző a többi európai országhoz képest a

lakóingatlanba való befektetés. A lakosság jelentős hányada él jelenleg saját tulajdonú
ingatlanban, és ez az arány nem mutat jelentős változásokat a 90-es évektől kezdődően.
A finanszírozás terén azonban kisebb változást érzékelhetünk, ugyanis egyre többen
választják a hitelfelvételt.

A dolgozat első felében a 2008-as pénzügyi válságtól napjainkig tartó ingatlan- és

hitelpiaci folyamatok kerültek bemutatásra. Ez a téma ugyanis sokakat foglalkoztat a
válság után meginduló lakásár emelkedés, lakáspiaci forgalombővülés, illetve az újbóli
fellendülés miatt. Mindkét esetben vizsgáltam a növekedés lehetséges okait: a különböző
állami támogatásokat, és a hitelezés esetében a kamatszint alakulását.

Az ingatlanpiaci helyzet vizsgálatakor arra a következtetésre jutottam a

feldolgozott szakirodalom és statisztikai adatok elemzése során, hogy a lakásár
emelkedésének üteme európai viszonylatban is gyors, viszont hazánkban tapasztalható
néhány eltolódás a piacon belül. Az országban az emelkedés mértéke területenként
különböző, és a lakások típusát (használt lakás és új lakás) nézve is eltérések
tapasztalhatók. A legjelentősebb változás Budapestet és a használt lakások forgalmát, árát
érinti. 2015-től azonban már több nagyvárosban is számottevő az emelkedés, 2016-tól
pedig az új építésű ingatlanok forgalmában is tapasztalható a növekedés.

Ugyanakkor valószínűsíthető, hogy a jövőben nem fog megfordulni a kereslet

intenzitása a két ingatlantípus között, melyre a múltbéli adatokból következtethetünk.
Megfigyelhető, hogy a 2000-es évek óta a használt lakásoké a „főszerep”. Ez származhat
abból, hogy kisebb a kínálati oldal az új építésű lakások piacán, illetve ezek a lakások
drágábbak is. A jövőre nézve azt mondhatjuk, hogy az árak növekedésére továbbra is
számítani lehet, de intenzitásában jelentkezhet változás.

31
 A lakáshitelezés visszaesése és újbóli fellendülése az ingatlanpiacon tapasztalható
folyamatokkal mutat hasonlóságot. Ez nem véletlen, hiszen a két piac kölcsönösen hat
egymásra. A kiadott lakáshitelek számának növekedését két okra is visszavezethetjük. Az
egyik ilyen tényező, hogy a válság után az alapkamat csökkentésének köszönhetően a
hitelkamatok szintje is csökkent. Ezáltal nemcsak a lakáshitelpiac élénkülhetett fel, de az
ingatlanok iránti kereslet is.

A másik élénkítő tényező, hogy 2013-tól bővítették az állami támogatások körét.

Ezek kamattámogatások, illetve 2015-ben megjelent a családi otthonteremtési
kedvezmény, mely iránti a kereslet folyamatosan nő, és a jelenlegi helyzet is azt mutatja,
hogy további bővülésre lehet számítani a jövőben.

A piaci folyamatok bemutatása mellett a fiatalok (18-30 évesek) hitelhez való

viszonyának alakulását is vizsgáltam, hiszen ők azok, akik első lakásukat vásárolják majd
meg, így érdemes annak finanszírozási kérdéseivel foglalkozni. Attitűdjeik elemzéséhez
a kérdőívezés módszerét használtam fel.

A már meglévő kutatások azt bizonyítják, hogy a fiatalok a hitelfelvétellel

szemben szkeptikusak, bizalmatlanok, a lakáshitelezést tartják az egyik legbonyolultabb
kölcsönnek, és saját pénzügyi helyzetüket rossznak érzékelik. Kutatásomból is az derült
ki, hogy sokkal többen finanszíroznák önerőből a lakásvásárlást, minthogy hitelt
vegyenek fel. Ez hasonlóságot mutat a társadalmi hozzáállással is.

Azok, akik a hitelfelvétel mellett döntenek, főként pénzügyi szempontokat

vennének figyelembe, számukra nagyon fontos a minél gyorsabb és minél egyszerűbb
adósságtörlesztés. Emellett lényeges az állandóság és a megbízhatóság. A kitöltők
többsége a fix törlesztőrészlet lehetőségét, a futamidő hosszát és a kamatszintet jelölte
meg legfontosabb szempontnak. Azok, akiknek már meglévő lakáshitele volt, a bank
hírnevét és az ismerős ajánlását is nagy számban jelölték meg. Náluk tehát az érzelmi
szempont dominált. Érdekes megfigyelni tehát, hogy mindkét esetben a megbízhatóság
kulcsfontosságú.

Ezekből a válaszokból is arra a következtetésre juthatunk, hogy a pénzintézetekkel

szembeni bizalom az egyik legfontosabb tényező a hitelezés szempontjából, így ezen
intézményeknek kiemelten kell foglalkozniuk imázsuk építésével, politikájukba bele kell
építeniük a piaci elvárásokat is.

32
 Annak érdekében, hogy minél célzottabban tudják megszólítani jövőbeli
ügyfeleiket, differenciáltabban kellene értelmezni a bizalom, megbízhatóság fogalmait.
Hiszen kutatásomból is az látszik, hogy vannak célcsoportok, melyek inkább emocionális
(bank hírneve, ismerős ajánlása), mások racionális elemeket (fix törlesztőrészlet stb.)
vonnak be e tekintetben döntéshozatalukba. Így érdemes lenne a pénzintézeteknek
stratégiájuk kialakításához ezen a területen is vizsgálódni.

33
 7. Irodalomjegyzék
256/2011 (XII.6.) Korm. Rendelet a lakásépítési támogatásról

341/2011 (XII.29.) Korm. rendelet az otthonteremtési kamattámogatásról

15/2014 (IV.3.) NGM rendelete az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás

folyósításának szabályairól

2014. évi LXXVII. törvény az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének

módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről

16/2016 (II.10.) Korm. rendelet az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó

lakáscélú támogatásról

Aczél Ákos - Banai Ádám – Borsos András – Dancsik Bálint (2016): A lakáshitelek
felárát meghatározó tényezők azonosítása a magyar bankrendszerben, Hitelintézeti
Szemle, 15. évf. 4. sz., pp. 5-44.

Babbie, Earl (1996): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Budapest, Balassi Kiadó

Banai Ádám - Hosszú Zsuzsanna - Körmendi Gyöngyi - Mérő Bence (2014): A

kamatcsökkentés hatása a banki jövedelmezőségre, MNB-szemle, 9. évf. 2.sz., pp. 18-22

Bálint Máté-Fellner Zita (2017): Hitelezési folyamatok (2017. március), Magyar Nemzeti
Bank, Budapest

Bethlendi András (2007): A hitelpiac szerepe a hazai háztartások fogyasztási és

megtakarítási döntéseiben, Közgazdasági Szemle, LIV. évf., 2007. december, pp. 1041-
1065

Béres - Huzdik et al (2013): Felmérés a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi

kultúrájáról, https://www.asz.hu/storage/files/files/Szakmai%20kutat%C3%A1s/2013/t3
53.pdf, Letöltve: 2017. 04. 18.

BISZ (2016): KHR Féléves tájékoztató a központi hitelinformációs rendszerről, 2016. I.

félév, http://www.bisz.hu/letoltesek/tajekoztato_2016_feleves.pdf, Letöltve: 2017. 04.
15.

Dániel Zsuzsa (2004): Állam és piac – lakástámogatás, lakásfinanszírozás, reformok,

Közgazdasági Szemle, LI. évf., 2004. február, pp. 139-152.

34
Deloitte (2016): Property Index, Overview of European Residental Markets,
https://www2.deloitte.com/hu/en/pages/real-estate/articles/european-property-index-
2016.html, Letöltve: 2017.04.26.

Erste Bank (2012): Megtakarítási szokások Magyarországon, https://www.erstebank.hu

/static/internet/download/121031_HU_savings_2012.pdf, Letöltve: 2017. 04. 18.

European Central Bank (2015): The state of the house price cycle in the euro area, ECB
Economic Bulletin, 6 évf., pp. 58-73

Eurostat [1]: House Price Index, http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do

?dataset=prc_hpi_q&lang=en, Letöltve: 2017. 03. 28.

Eurostat [2]: Distribution of population by tenure status, type of household and income
group-EU-SILC survey, http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=ilc_
lvho02&lang=en, Letöltve: 2017. 04. 04.

Fellner Zita – Kovalszky Zsolt – Winkler Sándor (2016): Lakáspiaci jelentés (2016.
október), Magyar Nemzeti Bank, Budapest

Fillandri, M. – Bertolini, S. (2016): Young people and home ownership in Europe,

International Journal of Housing Policy, pp. 1-21.

GfK (2016): Tízből kilenc ügyfél erősen kötődik saját bankjához,

http://www.gfk.com/hu/insightok/press-release/gfk-tizbol-kilenc-ugyfel-erosen-kotodik-
sajat-bankjahoz/, Letöltve: 2017. 04. 26.

Hegedűs József - Somogyi Eszter (2004): Lakáshitelezés, támogatási alternatívák és

megfizethetőség, Közgazdasági Szemle, LI. évf., 2004. március, pp. 193-217.

Katzenbach Zoltán-Osváth Piroska (2012): Lakhatás és befektetés- egy új

lakásfinanszírozási modell, Hitelintézeti Szemle, 11. évf. 4. sz., pp. 289-297

K&H Bank (2015a): Padlón a fiatalok elégedettsége, https://www.kh.hu/csoport/sajto/-

/sajtohir/padlon-a-fiatalok-elegedettsege, Letöltve: 2017. 04. 18.

K&H Bank (2015b): Kedvet kaptak a fiatalok a lakásvásárláshoz, https://www.kh.hu/

csoport/sajto/-/sajtohir/kedvet-kaptak-a-fiatalok-a-lakasvasarlashoz, Letöltve: 2017. 04.
18.

35
Kiss áron – Szilágyi Katalin (2014): Miért más ez a világ, mint a többi?, Közgazdasági
Szemle, LXI. évf., 2014. szeptember, pp. 949-974.

Krušinskas, Rytis (2012): Research on housing bubbles in the capital of the Baltic and
Central Europe, Economics and Management, 17 (2), pp. 480-485

KSH [1]: A bruttó hozzáadott érték értéke és megoszlása nemzetgazdasági áganként

(1995- ), https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpt002c.html, Letöltve:
2017. 03. 28.

KSH [2]: Lakásépítés, lakásmegszűnés, üdülőépítés (negyedéves adatok),

https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_zrs001.html, Letöltve: 2017. 03.
28.

KSH [3]: Lakáscélú hitelek (2001-), http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_

eves/i_zrh001b.html, Letöltve: 2017. 04. 14.

KSH (2009): Lakossági lakáshitelezés, 2008 II. félév (Statisztikai Tükör), KSH, Budapest

KSH (2012): Társadalmi helyzetkép,2010 – Lakáshelyzet, KSH, Budapest

KSH (2014): Lakossági lakáshitelezés, 2013 (Statisztikai Tükör), KSH, Budapest

KSH (2016a): Lakáspiaciárak, lakásárindex, 2016. II. negyedév (Statisztikai Tükör),

KSH, Budapest

KSH (2016b): Lakossági lakáshitelezés, 2015 (Statisztikai Tükör), KSH, Budapest

MNB [1]: A háztartási szektor részére nyújtott hitelállomány összetétele,

https://www.mnb.hu/statisztika/statisztikai-adatok-informaciok/adatok-idosorok/iii-penz
ugyi-stabilitasi-statisztikak/a-haztartasi-szektor-reszere-nyujtott-hitelallomany-
osszetetele, Letöltve: 2017. 04. 26.

Nagy Péter – Tóth Zsófia (2012): Értelem és érzelem, Hitelintézeti szemle, 11. évf. klnsz.,
pp. 13-24

Otthon Centrum (2013): Első lakást vásárlók- Most vagy soha?,

https://www.oc.hu/ingatlanpiac/hirek/piaci-hirek/els-337-lakast-vasarlok-8211-most-
vagy-soha, Letöltve: 2017. 04. 15.

36
OTP Bank Nyrt. [1]: OTP Lakóingatlan és Telek Értéktérkép 2013/2,
https://www.otpbank.hu/OTP_JZB/file/Ertekterkep_lakoingatlan_2013_2_v2.pdf,
Letöltve: 2017. 03. 28.

OTP Bank Nyrt. [2]: OTP Lakóingatlan Értéktérkép 2015/1,

https://www.otpbank.hu/OTP_JZB/file/Ertekterkep_Lakoingatlan_2015_1.pdf,
Letöltve: 2017. 03. 28.

Portfolio.hu (2015): Itt a fiatalok soha vissza nem térő lehetősége?,

http://www.portfolio.hu/ingatlan/lakas/itt_a_fiatalok_soha_vissza_nem_tero_lehetosege
.208821.html, Letöltve: 2017. 04. 15.

PwC and the Urban Land Institute (2016a): Emerging Trends in Real Estate® Europe
2017, PwC and the Urban Land Institute, London

PwC and the Urban Land Institute (2016b): Emerging Trends in Real Estate® 2016, PwC
and the Urban Land Institute, London

Világgazdaság (2015): Miben különböznek a nők és a férfiak, ha pénzügyekről van szó?,

http://www.vg.hu/kozelet/tarsadalom/miben-kulonboznek-a-nok-es-a-ferfiak-ha-penz
ugyekrol-van-szo-484466, Letöltve: 2017. 04. 18.

37
 8. Ábrajegyzék

1. ábra: A lakásárak változása Magyarországon az EU-átlaghoz viszonyítva (saját

szerkesztés), Forrás: Eurostat [1]: House Price Index, http://appsso.eurostat.ec.
europa.eu/nui/show.do?dataset=prc_hpi_q&lang=en, Letöltve: 2017. 03. 28.

2. ábra: A használt és újépítésű lakások árváltozása (saját szerkesztés), Forrás: Eurostat

[1]: House Price Index, http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?
dataset=prc_hpi_q&lang=en, Letöltve: 2017. 03. 28.

3. ábra: Engedélyezett lakáshitelek (millió Ft) (saját szerkesztés), Forrás: KSH [3]:
Lakáscélú hitelek (2001-), https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zrh
001a.html, Letöltve: 2017. 04. 08.

4. ábra: Engedélyezett államilag támogatott hitelek (saját szerkesztés), Forrás: KSH [3]:
Lakáscélú hitelek (2001-), https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zrh
001a.html, Letöltve: 2017. 04. 08.

5. ábra: Fennálló hitelszerződéssel nyilvántartott természetes személyek megoszlása

életkor szerint 2016. június végén (Forrás: BISZ KHR Zrt.);
http://www.bisz.hu/letoltesek/tajekoztato_2016_feleves.pdf, Letöltve: 2017. 04. 18.

6. ábra: A kérdőívet kitöltők életkor szerinti megoszlása (saját szerkesztés, saját kutatás
alapján)

7. ábra: A hitellel rendelkezők korcsoporton belüli aránya (saját szerkesztés, saját

kutatás alapján)

8. ábra: Bankválasztás szempontjai a hitellel rendelkezők körében (fő) (saját szerkesztés,

saját kutatás alapján)

9. ábra: Bankválasztás szempontjai a bérlők körében (fő) (saját szerkesztés, saját kutatás
alapján)

10. ábra: Az ingatlanok árváltozásának érzékelése lakóhely szerint (saját szerkesztés,

saját kutatás alapján)

11. ábra: Futamidő a hitelt tervezők körében (saját szerkesztés, saját kutatás alapján)

38
12. ábra: Bankválasztás szempontjai a már saját lakással rendelkezők körében (fő) (saját
szerkesztés, saját kutatás alapján)

13. ábra: Futamidő alakulása a kérdőívre érkezett válaszok és a valós hitelkihelyezések

szerint (saját szerkesztés, saját kutatás alapján)

14. ábra: A hitel kiválasztásának szempontjainak összehasonlítása (saját szerkesztés,

saját kutatás alapján)

9. Táblázatok jegyzéke
1. táblázat: A hitelfelvét cél szerinti megoszlása 2008-2015 (saját szerkesztés), Forrás:
KSH [3]: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zrh001b.html, Letöltve:
2017. 04. 14.

2. táblázat: Hitelfelvételi hajlandóság nemek szerinti megoszlásban (fő) (saját

szerkesztés, saját kutatás alapján)

3. táblázat: A bérlők lakásvásárlási szándéka szerinti megoszlás (saját szerkesztés, saját

kutatás alapján)

4. táblázat: Futamidőre érkezett válaszok megoszlása azok körében, akik lakáshitel

felvételét tervezik (saját szerkesztés, saját kutatás alapján)

5. táblázat: A hitelfelvétel cél szerinti megoszlása a hitelfelvételben gondolkozók és a

hitellel már rendelkezők körében (saját szerkesztés, saját kutatás alapján)

39
 10. Mellékletek

Lakáshitelezés kérdőív

1. Kitöltői adatok
1. Az Ön neme *
Soronként csak egy oválist jelöljön be.

Nő
Férfi

2. Az Ön életkora *
Soronként csak egy oválist jelöljön be.

18­20
21­25
26­30
31­40
41­50
51+

3. Az Ön lakóhelye (település neve) *

4. Az Ön legmagasabb iskolai végzettsége *

Soronként csak egy oválist jelöljön be.

Általános iskola
Középiskola
Főiskola
Egyetem
Doktori
Folyamatban lévő felsőfokú tanulmányok

40
 5. Az Ön foglalkozása *
Soronként csak egy oválist jelöljön be.

Diák
Alkalmazott
Vezető
Vállalkozó
Háztartásbeli
Munkanélküli
Nyugdíjas

Lakáshitel
6. Ön saját vagy bérelt ingatlanban lakik? *
Soronként csak egy oválist jelöljön be.

Bérelt Folytassa a(z) 7. kérdéssel!

Saját Folytassa a(z) 12. kérdéssel!

Lakáshitel
7. Az Ön által bérelt ingatlan melyik csoportba tartozik? *
Soronként csak egy oválist jelöljön be.

Magánbérlet
Önkormányzati bérlakás

8. Hány hónapja lakik bérlakásban? *

9. Tapasztalt­e az utóbbi időben áremelkedést a bérleti díjakban? *

Soronként csak egy oválist jelöljön be.

Igen, nagyon megnőttek a bérleti díjak.

Igen, kis mértékben nőttek a bérleti díjak.
Nem tapasztaltam változást.
Nem, csökkentek a bérleti díjak.

10. Tervezi, hogy a későbbiekben ingatlant vásárol? *

Soronként csak egy oválist jelöljön be.

Igen Folytassa a(z) 21. kérdéssel!

Nem Folytassa a(z) 11. kérdéssel!

Lakáshitel

41
11. Rendelkezik lakáshitellel? *
Soronként csak egy oválist jelöljön be.

Igen Folytassa a(z) 13. kérdéssel!

Nem Hagyja abba az űrlap kitöltését!

Lakáshitel
12. Rendelkezik lakáshitellel? *
Soronként csak egy oválist jelöljön be.

Igen Folytassa a(z) 13. kérdéssel!

Nem Folytassa a(z) 21. kérdéssel!

Folytassa a(z) 13. kérdéssel!

Lakáshitel
13. Melyik évben vette fel lakáshitelét?
*

14. Hány hónapos futamidőre vette fel

lakáshitelét? *

15. Az Ön által felvett lakáscélú hitel devizaalapú hitel volt?

Soronként csak egy oválist jelöljön be.

Igen
Nem

16. Milyen célra használta fel lakáshitelét? *

Soronként csak egy oválist jelöljön be.

Építés
Új lakás vásárlása
Használt lakás vásárlása
Korszerűsítés, bővítés
Hitelkiváltás
Egyéb cél

42
17. Melyik banknál vette fel lakáshitelét? *
Soronként csak egy oválist jelöljön be.

Erste Bank
OTP Bank
Budapest Bank
K&H Bank
Raiffeisen Bank
CIB Bank
SBERBANK
FHB Bank

Egyéb:

18. Az adott banknál volt­e már korábban betéti számlája? *

Soronként csak egy oválist jelöljön be.

Igen
Nem

19. Milyen szempontokat vett figyelembe, mikor ezt a bankot választotta?

(Hármat jelöljön meg!) *
Válassza ki az összeset, amely érvényes.

Bank hírneve
Ismerős ajánlása
Kedvező futamidő
Kedvező kamatszint
Igényelhető állami támogatás
Fix törlesztőrészlet

Egyéb:

20. Hiteléhez igényelte­ e a Családi Otthonteremtési Kedvezményt (CSOK)?

*
Soronként csak egy oválist jelöljön be.

Igen
Nem

Hagyja abba az űrlap kitöltését!

Lakáshitel
21. Tervezi, hogy a későbbiekben lakáshitelt vesz fel? *
Soronként csak egy oválist jelöljön be.

Igen Folytassa a(z) 22. kérdéssel!

Nem Hagyja abba az űrlap kitöltését!
43
Hagyja abba az űrlap kitöltését!

Lakáshitel
22. Ha a lakáscélú hitelfelvétel mellett
döntene, hány hónapos futamidőre
venné fel a hitelt? *

23. Milyen szempontokat venne figyelembe a hitelfelvételkor? (Hármat

jelöljön meg!) *
Válassza ki az összeset, amely érvényes.

Bank hírneve
Ismerős ajánlása
Futamidő
Kamatszint
Igényelhető állami támogatás
Fix törlesztőrészlet

Egyéb:

24. Milyen célra használná fel lakáshitelét? *

Soronként csak egy oválist jelöljön be.

Építés
Új lakás vásárlása
Használt lakás vásárlása
Korszerűsítés, bővítés
Hitelkiváltás
Egyéb cél

25. Igénybe venné­ e lakáshiteléhez a Családi Otthonteremtési

Kedvezményt (CSOK)? *
Soronként csak egy oválist jelöljön be.

Igen
Nem

26. Tapasztalt­e az utóbbi időben emelkedést a lakóingatlanok árában? *

Soronként csak egy oválist jelöljön be.

Igen, nagyon megnőttek az árak.

Igen, kis mértékben nőttek az árak.
Nem tapasztaltam változást.
Nem, csökkentek az árak.

44