2012.

DISZKALKULIA

Újbudai Logopédiai és
Pedagógiai Szakszolgálat

4. évfolyam 3. szám
Diszkalkulia 4. évfolyam 3. szám

A matematikus:

A világunk minden vetületének feltérképezéséhez szükséges a

matematika. Az egyenletek és az összefüggések csodásak,
olyanok, mint egy zenei kompozíció. Általuk ismerhetjük meg
az élet ismeretlen részeit.

A gyerek:

Az eredmény hibás lett egy nulla miatt,

a dolgozat egyes lett a hiba miatt,
a félévim hármas lett az egyes miatt,
az anyu meg mérges lett a hármas miatt,
az ajándék ugrott a méreg miatt,
és mindez egy semmi nulla miatt.

2
Diszkalkulia 4. évfolyam 3. szám

DISZKALKULIA

A diszkalkulia jelentése számolászavar. A szó görög-latin eredetű, a görög „disz” szóból

(„rosszul”), a „calculia” pedig a latin „calculare” (számolni) szóból ered.

A diszkalkuliát elsőként baleseti sérülteknél állapították meg. Náluk az agy speciális területe
sérült. Ezt nevezik szerzett diszkalkuliának vagy akalkuliának.

A kutatások fényt derítettek arra, hogy nemcsak külső sérülés okozhat számolási zavart,
hanem az öröklötten is megjelenhet. Az egyén elmebeli működésének széles területeire hat,
úgymint a megértésre, emlékezetre; arra a képességre, hogy számokkal manipuláljon, vagy
számadatokat kezeljen. Gyakoriak az időérzékeléssel, a térbeli tájékozódással, és a
mennyiségek becslésével kapcsolatos nehézségek. Gyakorisága a diszlexiáéhoz hasonló, 5-
10%. Ez a fejlődési diszkalkulia. Az újabb kutatások a diszkalkulia, diszlexia, diszgráfia
okaként a csecsemőkori agytörzsi primitív reflexek rendellenes fennmaradását valószínűsítik.

A diszkalkulia az általános intelligenciaszintet nem

érintő, a matematikai teljesítményben bekövetkező zavar,
melynek oka a neurológiai struktúrát, ill. funkciót érintő
eltérés, örökletes és/vagy szerzett sérülés eredményeként.
Nem függ az intelligenciától: a különben jó képességű
ember éppúgy lehet diszkalkuliás, mint bárki más. A
diszkalkulia megjelenésének formáját, méretét,
kiterjedtségét a környezet nagymértékben befolyásolja, de
nem képez oksági tényezőt (pl. családi
.

A korai diagnózis megkönnyíti a fejlesztést, és a későbbi nehézségek leküzdését. A

szakértői vizsgálat elmaradása azzal fenyeget, hogy a gyereket butának, vagy lustának tartják.
A diszkalkulia egészen a középiskoláig rejtve maradhat.

Három fő típusa létezik:

Az egyik típus számára a mechanikus számolás, a másik számára a matematikai gondolkodás

jelent problémát. Mindkettő megjelenhet ugyanannál az egyénnél, ezzel a diszkalkulia súlyos
formáját idézve elő. Létezik egy olyan típus is, amiben a sorozatok, a sorba rendezés a fő

3
Diszkalkulia 4. évfolyam 3. szám

gond. Nem tudja sorba rendezni az információkat, a matematikai műveleteket. Mindegyik

típus lehet egészen enyhe, nagyon súlyos, vagy akármilyen súlyos a kettő között.

A fogalmat gyakran használják olyan zavarra, amely specifikus nehézséget

okoz aritmetikai műveletek végrehajtásában, másfelől az oktatáselméletben és a kognitív
pszichológiában meghonosodott definíció szerint egyfajta nehézség a számok, mint
mennyiségek összehasonlítására szolgáló absztrakt fogalmak értelmezésére. Azok, akik
szükségesnek találták ezt az összetettebb definíciót, gyakran használják diszkalkulia helyett az
aritmetikai nehézségek (arithmetic difficulties, AD) fogalmat. Ezzel hangsúlyozva a fogalom
mögötti számolási és memória deficitet.

Háttér

Az iskolák, és az oktatási rendszer csak a mérhető teljesítményt – írást, olvasást, számolást

– tudják értékelni, az attól eltérő tehetséget nem. Ha nem ismerik fel, és nem kezelik a
diszkalkuliát, a gyerek önértékelése nagy károkat szenved: lustának, vagy butának tarja
magát; szorong, esetleg agresszív lesz, akár matematikafóbia is kialakulhat. Sokan viszont
elnézőbbek azzal, hogy valakinek nem megy a matematika, mint az olvasással kapcsolatos
gondokkal.

A német szakirodalom "ördögi kör" kifejezéssel említi a személy, teljesítménye és

a környezete között kialakult diszharmóniát, mely az érintett személy számára frusztrációt
okoz. A negatív helyzet megszüntetése a körbe történő beavatkozással lehetséges.

A kezelés nélkül maradó diszkalkuliások önértékelése általában rossz, önképük negatív,

ennek következményei pedig egész életükre kihatnak: lemaradnak, és sokkal kevesebbet
tanulnak meg, mint amennyire szakszerű segítséggel képesek lennének. Ez a későbbiekben
negatív hatással van a mindennapi életükre, akár bevásárláskor, akár az idő leolvasásában.
Nagyon fontos, hogy a tanulási zavart időben felismerje a szülő vagy a pedagógus, és a
gyermek megfelelő kezelésben részesüljön.
(www.wikipedia.org)

4
Diszkalkulia 4. évfolyam 3. szám

A diszkalkulia

A diszkalkulia-veszélyeztetettség tünetei csakúgy,

mint a diszlexiáé/diszgráfiáé, már nagycsoportos
korban felismerhetők. Többnyire azok a gyermekek a
legveszélyeztetettebbek, akik megkésett/akadályozott
beszédfejlődésűek, általános pöszék, valamint
diszlexia-veszélyeztetettek. A diszkalkulia
veszélyeztetett gyermek szókincse szegényes,
kifejezőkészsége, mondatalkotása nem megfelelő,
gyakori a beszédértés (szövegértés) zavara, a bő beszéd lényeglátás nélkül, a beszédben a
prozódiai elemek hiánya. Feltűnő a vizuális (látási) és akusztikus (hallási) észlelés, illetve
emlékezet problémája is. Emellett a nagy- és finommozgás zavaraival találkozhatunk.

Az iskoláskorú diszkalkuliás gyermeknél gyakori a saját testen, síkban, térben és

időben történő tájékozódás zavara; a számfogalom gyengesége; számlálásnál számok
kihagyása, felcserélése; a globális mennyiség-felismerés hiánya, a számnév-számjegy-
mennyiség nem megfelelő egyeztetése; az alapműveletek értelmezésének, megoldásának
problémái; a gyenge számemlékezet; a szöveges feladatok megértésének, elvégzésének hibái;
a matematikai szabályok felismerésének, megfogalmazásának, megtartásának gondjai; a helyi
érték értelmezésének hibái. A figyelem, az akusztikus és a vizuális észlelés, illetve emlékezet,
a finommotoros koordináció zavara mellett jellemző, hogy a laterális dominancia, oldaliság is
később alakul ki.

A komplex - neurológus, pszichológus és logopédus által elvégzett - diszkalkulia-

vizsgálatot követően kezdhető meg a terápia, ahol ki kell hangsúlyozni a team-munka
fontosságát szülővel, az általános iskolai matematika tanárral és az osztályfőnökkel is. A
fokozatos gyakorlások során kell a gyermek által már elsajátított készségeket, ismereteket,
jártasságokat gyakorolni, valamint az új ismereteket beépíteni, megszilárdítani.

(www.logopedia.freeweb.hu)

5
Diszkalkulia 4. évfolyam 3. szám

Diszkalkuliás a gyermekem?

Valószínűleg azok vannak manapság kisebbségben, akikhez iskolai pályafutásuk során

sosem fogadtak a szülők matematika korrepetitort. Ennyire nehéz a matek? Vagy ilyen rosszul
tanítják? Esetleg ilyen gyenge a gyerekek matematikai készsége, érzéke? Feltehetően
mindhárom tényezőnek szerepe van abban, hogy a matek - más országokban is - mumus, de
most csak az utóbbiról, a számolási zavarról, diszkalkuliáról lesz szó.

Diszkalkuliás az a gyerek, akinél a matematikához szükséges részképességek fejlődése

tartósan és jelentősen elmarad a többi tantárgy megtanulását szolgáló részképességek
fejlődésétől. /De nem minden gyenge matekos diszlexiás. Lehetséges, hogy csak általában is
lassabb tempója miatt maradt el társaitól, vagy egy korábbi tananyag hiánya okozza a
problémát./ Bizonyos tünetek már óvodás korban jelzik, hogy a gyereknek később komoly
nehézségei lehetnek a számokkal:
Nagy - és finommozgásbeli ügyetlenség, a testnevelési foglalkozásokon észrevehető
sete-suta mozgás.
A játékos számlálgatástól, valamint a versmondástól, bármely szöveg megtanulásától
való idegenkedés.
A gyurmázástól, puzzle-kirakástól, rajzolástól és színezéstől való menekülés, illetve
az ezekben való részvétel elkerülése. Ha elmarad a megfelelő fejlesztés óvodás
korban, az iskolában a sok gyakorlás ellenére sem megy a gyereknek megfelelően:
o törtszám értelmezése, tizedes törtek írása, olvasása,
o síkidom és test közötti különbség,
o kerület, terület,
o idő, hosszúság, űrtartalom, tömeg
mértékegységeinek tudása, átváltása

A súlyos számolási zavarral küzdő diákoknak

komoly nehézségeik lehetnek az iskolában a fizika, a
kémia, sőt a földrajz, a történelem tanulásában is:
például a képletek, illetve azok összefüggéseinek
felismerésében és alkalmazásában; az időrend

6
Diszkalkulia 4. évfolyam 3. szám

megtanulásában; a sík- és térbeli tájékozódás hiánya miatt a térképről való olvasásban,

helymeghatározásban; az ének-zene órákon a hangjegyek, illetve a kotta olvasásakor,
írásakor; a rajzórákon a testek ábrázolásában stb.

Mi okozza a diszkalkuliát? A tudomány mai álláspontja szerint részben genetikai

okból, vagy a korai évek betegségei, ismeretlen behatások nyomán finom idegrendszeri
eltérések alakulnak ki az agy információfeldolgozásában. Ezek az eltérések a
szimbólumok /számok, betűk/ kezeléséhez szükséges különféle részképességekre hatnak,
és ennek a következménye az iskolás korban megjelenő diszkalkulia, diszgráfia, diszlexia.
Ezek a tanulási nehézségek világszerte a népesség 7-10 százalékát érintik. Ahhoz, hogy
szorozni tudjunk, legalább húsz agybeli
központ olajozott együttműködése kell,
a vele szorosan összefüggő osztásnál
azonban más központok is
bekapcsolódnak. Ez talán érzékelteti,
hogy milyen összetett folyamatokról
van szó.

A számolási feladatokban szükség van nyelvi megértésre (meg kell érteni azokat a
szavakat, amelyekkel a feladatokat elmagyarázzák) vagyis a számolási nehézséghez még
nyelvi rendellenesség, diszlexia is csatlakozhat. Az írás zavara miatt gond lehet a számok
leírásával.
A "sima" diszkalkulia a számolási képességekre korlátozódik. Ezeknek a
gyermekeknek a nehézségei az alábbi területeken jelentkezhetnek.

Matematikai felfogóképesség- azaz megérteni a számok jelentését. Ha egy

gyermeknek ezen a területen van nehézsége, akkor le tudja írni a hetes számot, de nem
tudja, hogy ez a nyolcas előtt helyezkedik el.
Műveleti funkciók. Az összeadás, kivonás, szorzás, osztás képessége. Ennek jele,
hogy hosszú ideig még az ujjait használja számoláskor
A kiválasztási folyamat. A feladat megoldásához ki kell választani a megfelelő
számolási műveletet. A gyermek el tud végezni egy összeadást, vagy osztást, ha erre
kap utasítást, de nem képes önállóan eldönteni, melyik műveletet kell választania.
Folyamatos emlékezés. Ez a képesség ez, amellyel emlékezünk a megoldáshoz
szükséges műveletek sorrendjére.

7
Diszkalkulia 4. évfolyam 3. szám

Szóbeli matematikai kifejezőképesség. A matematikai meghatározások és fogalmak

kifejezése szavakkal.
Absztrakt szimbolizáció. Ez az a képesség,
amelynek segítségével megértjük, hogy a
számok, mit jelentenek. Ha itt jelentkezik a
probléma, a gyermeknek nehézségei
lesznek az algebra tanulásakor.
Hallási látási kapcsolódások. Ily módon
azonosítjuk a számot egy leírt
szimbólummal. Az ilyen gyermekek jól
számolnak, de nem tudják a számokat elolvasni.
Csoportosítási hiba. Az a képesség, amellyel felismerjük a tárgyak egy csoportját, ha
a gyermeknél ez hiányzik, kénytelen a tárgyakat egyenként megszámolni.
Konkrét matematikai műveletek. A szóban forgó tárgyak, mint pl. kockák, pálcikák
nagyságának és számának a megítélése. Ha itt van a hiba, akkor a gyermekeknek
nehézségük lehet, ha e tárgyakkal tenniük kell valamit. Gyakran váratlan jelenség,
mert a legtöbb ember számára a konkrét manipuláció könnyebb, mint az elvont
számolás.
A mennyiség megőrzése. Annak a megértése, hogy a mennyiség nem változik a
formával. Például, ha folyadékot öntünk egy rövid és széles edényből egy keskeny,
magas üvegbe, akkor a folyadék mennyisége nem változik. A legtöbb gyermek ezt
már az első iskolai évek során megérti, de néhány idősebb tanuló nem fogja fel ezt a
jelenséget.
Az arányok megállapítása. Az a képesség, hogy állandó matematikai arányokkal
dolgozunk. Ha ebbe hiba van, egy gyermek például nem tud három kockát három
gyermekhez kapcsolni.
A számok grafikus
megjelenítése. Emlékezés a
számok grafikus megjelenésére
és azok leírására.
A műveleti jelek alkalmazása.
A matematikai jelzések
megértése, mint + és a -. Ha a
gyermek nem érti, ez

8
Diszkalkulia 4. évfolyam 3. szám

nagymértékben lassítja munkáját, mert nem érti mit jelent a jel.

A diszkalkuliát azért is nehéz

felismerni, mert a gyerekek,
különösen a jó képességű, törekvő
tanulók elképesztő
teljesítményekkel próbálják
kompenzálni azt a tényt, hogy
nem értik a feladatot, sőt azt sem
tudják követni, amiről a tanár
beszél. Nem ritkán "saját"
matematikát alkotnak, amivel
átmenetileg áthidalják a
nehézségeket. Megtévesztő lehet,
ha a diszkalkuliás tanuló időnként
egy-egy feladattípust elfogadhatóan megold, és jó jegyet is szerez. Az általános iskolában
a jó szándékú matematika tanár a tovább tanulását segítendő esetleg kicsit kozmetikázza is
a jegyeket. A középiskolában azonban általában már nincs mentség, néhány hét után
kiderül, mekkora baj van.

Dr. Pusztai Éva

tanulásmódszertan tréner cikke nyomán

9
Diszkalkulia 4. évfolyam 3. szám

Új programokkal segíthetnek a számolási nehézségekkel

küzdőknek

A lakosság 7 %-át érintő diszkalkulia a

diszlexiához hasonló, de kevésbé ismert
rendellenesség, ami a számolási képesség
zavarát jelenti. Egy nemrég a Science-ben
megjelent tanulmány összefoglalja az
eddigi kutatásokat és bemutatja a legújabb
eredményeket, amelyek segítséget
nyújthatnak a számolási nehézségekkel
küzdőknek.

Ugyanakkor a világ több pontján foglalkoznak tudósok azzal, hogy megállapítsák a

betegség hátterében meghúzódó idegi folyamatokat. Ezek a neurológiai kutatások
megmutatják, hogy milyen irányú segítségre van leginkább szükség annak érdekében, hogy
megerősítsük az alapvető numerikus fogalmakat. Ebben nyújtanak segítséget az erre a célra
tervezett tanulást segítő programok, amik leginkább számítógépes játékokhoz hasonlítanak.
Brian Butterworh professzor a Centre for Educational Neuroscience (CEN) kutatója és a cikk
egyik szerzője elmondta, hogy a diszkalkuliával érintetteken kívül a különböző nemzeteknek
is segítséget jelenthet ez a kutatás, akik nagyon sok pénzt áldoznak a számolási nehézségekkel
küzdők felzárkóztatására.

A diszlexiához hasonlóan a diszkalkulia is egy olyan rendellenesség, ami születéstől fogva

jelentkezhet és a hajlam örökletes lehet. Ezt a feltevést ikerkísérletekkel és egyéb
megfigyeléseken alapuló módszerekkel alátámasztották, de a pontos genetikai hátterét még
nem tárták fel. Diana Laurillard professzor a cikk másik szerzője elmondta, hogy azért, mert a
diszkalkulia egy örökletes rendellenesség, még nem jelenti azt, hogy nem lehet javítani rajta.
Egyrészt különböző programokkal a számolási képesség fejleszthető, másrészt a tudományos
kutatások feltérképezték, hogy az agy melyik területe felelős pontosan a problémáért.

Mindemellett a kutatásnak számos nehézséggel kell szembenéznie. Ezek közül a

legfontosabb talán az, hogy a problémát kutató szakemberek a tudomány különböző területeit
művelik és így az egymás kutatásainak megértése sokszor nehézségekbe ütközik. Ezt a

10
Diszkalkulia 4. évfolyam 3. szám

munkát vállalták fel az University of London és a Birkbeck University of London

munkatársai.
Laurillard professzor elmondása szerint az eddigi kutatások rávilágítottak, hogy a
diszkalkuliában szenvedőknek sokkal több számmanipulációs feladatot kell gyakorolniuk. Az
alkalmazkodó, játékos szoftverek segítségével jobban értelmezhetővé válik a diszkalkuliások
számára a számok világa és megmutatja az őket tanító pedagógusoknak, hogy milyen
képességek fejlesztésével segíthetnek ezeknek a diákoknak.

Science Daily, 2011. június 1.

Bódi Balázs http://www.mrns.hu/index.php?page=content/hirek.php&nid=390

11
Diszkalkulia 4. évfolyam 3. szám

A számolási nehézség problémaköre (dyscalculia),

megjelenési formák, tünetek

A számolási nehézség nem új keletű probléma. Mindig is voltak az iskolában olyan

gyerekek, akiknek nehezebben ment a számolás, de kétségtelen, hogy az utóbbi 30-40 évben
egyre növekszik a számuk. Ennek ellenére a dyscalculia, mint fogalom csak kb. 15 éve került
be a köztudatba. Ennek egyik oka lehet, hogy a közvélemény valahogy bocsánatosabb bűnnek
tartja, ha valaki nem tud számolni, mintha olvasni nem tud. A zsebszámológépek elterjedése
pedig jócskán el is fedi a problémát. A téma magyar nyelvű szakirodalma szegényes, míg a
német és angol nyelven megjelent szakirodalom gazdagabb, de ezek kevesek számára
hozzáférhetőek. Továbbá sokkal kevesebb a dyscalculiára specializálódott szakember, mint
pl. a dyslexiával foglakozó.

Pedagógusi pályafutásom során sok téves elképzeléssel találkoztam a dyscalculiával

kapcsolatban. Gyakran dyscalculiára gondolnak, ha a kisgyermek fordítva írja a számokat,
pedig ez a téri orientáció problémáját jelzi és nem a számolási nehézséget. Természetesen
nehezítheti, vagy lehetetlenné teheti a feladatmegoldást.

A dyscalculiának többféle megjelenési formájával

találkoztam. Lényegük, hogy a gyermek valamilyen oknál
fogva nem tudta megszerezni azokat a mennyiséggel
kapcsolatos tapasztalatokat, amelyek a számolás
tanulásának alapját képezik. Tapasztalatom szerint a
számolási nehézségből, csak akkor alakul ki dyscalculia, ha
a környezet negatívan reagál a gyerek számolással
kapcsolatos ügyetlenségére, megszégyenítik, erőszakosan
próbálják tanítani, vagy bántalmazzák.

A szakemberek több szempontból vizsgálják a problémát. A pedagógiai szemlélet

részképesség-zavarként diagnosztizálja. A dyscalculia meghatározása Mesterházy Zsuzsa
szerint: “Dyscalculiának tekintjük azokat a matematikai tanulási nehézségeket, amelyek
normál intelligenciaszint mellett a matematika bármely témakörének tanulásakor rendszeresen
ismétlődő eredménytelenségekben, vagy tartósan nagyon alacsony szintű teljesítményekben
mutatkoznak meg.” (Mesterházy Zsuzsa (szerk.): Dyscalculiáról pedagógusoknak, BGGYTF, Bp., 1999.)

12
Diszkalkulia 4. évfolyam 3. szám

Dr. Zsoldos Márta és Dr. Sarkadi Kamilla szerint a dyscalculia, a dyslexiával és a

dysgrahpiával együtt a tanulási nehézség problémaköréhez tartozik: “Tanulási zavarnak
tekintjük azt az – intelligenciaszint alapján elvártnál – lényegesen alacsonyabb tanulási
teljesítményt, amely neurológiai deficit, vagy funkciózavar talaján jön létre, sajátos kognitív
együttessel. (…) A teljesítménykudarcok gyakran másodlagos neurotizációhoz vezetnek.”(Dr.
Zsoldos Márta – Dr.Sarkadi Kamilla: Szűrőeljárás óvodáskorban a tanulási zavar lehetőségének vizsgálatára:
MSSST (Meeting Street School Screening Test – MSSST), Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző
Főiskola, 1994.)

Az orvosi szakirodalom valamilyen anatómiai struktúrákhoz próbálja kötni a tüneteket:

MCD POS. Organikus elváltozást feltételeznek a tünetek mögött. Ilyen elváltozás alakulhat ki
génhiba (öröklődés), mechanikus sérülés (agyrázkódás, szülési sérülés: hypoxia,
hypoglikémia, és acidózis) következményeként. Ezek az elváltozások a modern diagnosztikai
eszközökkel kimutathatók (MRI, CT). Az ilyen
gyermek ötös számkörben sem képes a mennyiség
megbecsülésére. A számolási műveletet csak
eszköz segítségével tudja elvégezni, számolás
helyett leszámlál. A számlálás közben nem mindig
tudja a tekintetével követni, hol tart, ezért elvéti.
Érdekes módon, a matematikai logikája a számolási
nehézség ellenére jól működhet.

A gyermekpszichiáterek kora gyermekkori lelki sérüléseket feltételeznek a tanulási

nehézség tünet együttesei mögött. Ezeket nem lehet diagnosztikai eszközökkel kimutatni.
Pszichológiai tesztekkel vizsgálják.

Egy másfajta szemléletmód megkülönböztet elsődleges és másodlagos, azaz kialakult

dyscalculiát:

- Az elsődlegesen kialakult számolási nehézség a központi idegrendszer működési zavarára

vezethető vissza, aminek hátterében állhat sérülés, vagy genetikai örökség.

- A másodlagosan kialakult számolási zavar mögött mindig lelki okok húzódnak meg.
Gyakran nevelési hiba következménye. Túl korán, túl sokat akarnak a kisgyerektől.
Megszégyenítik, vagy kinevetik, ha nem tud valamit.

13
Diszkalkulia 4. évfolyam 3. szám

A dyscalculia sokféle formában jelenhet meg. Egyik leggyakoribb formája, amikor ki sem
alakul a szám- és mennyiségfogalom. A dyscalculia másik, gyakran előforduló megjelenési
formája, amikor a matematikai logika nem működik jól. A feladatot, ha fel van írva a táblára,
vagy le van jegyezve a füzetébe, ki tudja számolni, de a logikai gondolkodást feltételező
feladatokat nem tudja megoldani. Nem
tudja megválasztani a
feladatmegoldáshoz szükséges
műveleteket és eszközöket, nem ismeri
fel az összefüggéseket. Ezeknek a
gyerekeknek általában a helyesírása és az
időérzéke is gyenge. Többnyire a
szerialitásuk is fejletlen.

A dyscalculia harmadik fajtája, amikor a

szöveges feladatokat nem tudja megoldani a gyerek. Ha fel van írva a feladat, ki tudja
számolni, de a szövegben levő információt nem tudja lefordítani a számok nyelvére. Ez a
tünet gyakran együtt jár dyslexiával, de jól olvasó gyerekeknél is előfordul.

A dyscalculia negyedik fajtája lelki okokra vezethető vissza. Ők tudnak számolni, csak
nem szeretnek. Igyekeznek elkerülni azokat a helyzeteket, ami a számokkal kapcsolatos.
Komoly pszichoszomatikus tünetek kísérhetik.

A négyféle megjelenési forma jelentkezhet önmagában is, de legtöbbször variálódik és igen

változatos kórképet mutat.

A dyscalculia tünetei:

1. Nem ismeri fel a mennyiségeket ötös számkörben.

2. Nem alakult ki a mennyiségállandóság.
3. Egyenetlen ritmusban és hibásan számlál le mennyiségeket.
4. Hangzás alapján téveszti a számokat. Pl.: 4-7.
5. Forma alapján téveszti a számokat. Pl.: 6-9.
6. Az ujjain egyenként számlál.
7. Nem tudja egyeztetni a mennyiséget a számjeggyel.
8. Nem ismeri fel, milyen matematikai műveletre lenne szükség az adott feladatban.
9. Nem tudja hova kell írni a feladatban a számokat. Pl.: írásbeli osztás.

14
Diszkalkulia 4. évfolyam 3. szám

10. Nem tud mennyiségeket megbecsülni.

11. Nem érti a tizesátlépést.
12. Nem ismeri a helyértéket.
13. Nem tud számokat sorba rendezni megadott szempont szerint.
14. Nagyon lassan számol.
15. Egyáltalán nem tud számolni.
16. Nem ismeri fel a számjegyeket.
A dyscalculiával küzdő gyerekek többnyire már a matematikatanulás kezdetén elakadnak,
húszas számkörben sem tájékozódnak biztonsággal. A tünetek nagyon változatosak lehetnek.
Az a tapasztalatom, hogy a mennyiségfogalom bizonytalansága és a tizesátlépés jelenti a
legnagyobb problémát a gyerekek számára.
A mennyiségfogalom egészen korai
kisgyermekkorban alapozódik meg, amikor a
gyermek felismeri, hogy a világ dolgai,
jelenségei mennyiségben is kifejezhetők. Pl.:
tévedhetetlenül a nagyobb szelet csokoládét
választja, vagy a több szem cukrot, ha
felkínálják neki a választás lehetőségét. A
relációkat tapasztalati úton tanulja meg. Ha
nincs lehetősége a tapasztalásra, lehetetlenné
válik a matematika tanulásához szükséges
képességek kialakulása. A képességek kialakulásához a tapasztaláson túl fontos, hogy az
idegrendszer problémátlanul beérjen, a mozgásfejlődés kövesse az evolúciós utat.

A mozgásfejlődés és az idegrendszer érése szoros egységben valósul meg. Az agykéreg

matematikai képességekért felelős területei csak akkor tudnak jól működni, ha a magzati kori
reflexektől kezdve a mozgásfejlődés követte a genetikai programot, az idegrendszer
lehetőséget kapott a problémátlan beérésre. Ha az idegrendszer mély rétegei alulszervezettek,
a kéreg nem tud jól működni, ami dyslexiában, dysgraphiában, dyscalculiában,
figyelemzavarban, magatartási zavarban nyilvánulhat meg.
A mozgásterápia segíthet a dyscalculia rendeződésében is.

Kulcsár Mihályné
( a cikk olvasható: http://rhewa.sfblogs.net/2009/03/23/a-dyscalculiarol-bovebben/)

15