Budapesti Corvinus Egyetem

Közgazdaságtudományi Kar

Professzionális póker és viselkedési

pénzügytan
Érdemes-e hivatásos pókerjátékost alkalmazni tőzsdei brókernek?

Készítette: Stork Levente György

Konzulens: Dr. Bozóki Sándor és Dr. Csóka Péter

2012
Tartalomjegyzék
Bevezető ............................................................................................................................ 3
1. A kísérleti pszichológia egzaktságáról és korlátairól .................................................... 5
2. A játéktér és a heurisztikák............................................................................................ 5
2.1. Ami kimarad .......................................................................................................... 6
3. A bizonytalanság kezelése a pókerben .......................................................................... 7
3.1. Rövid- és hosszútáv............................................................................................... 9
3.2. Bankroll-menedzsment (tőkemenedzsment) ....................................................... 11
4. Az elsüllyedt költségek figyelembevétele ................................................................... 12
5. Megbánáselmélet a pókerben ...................................................................................... 13
5.1. Készpénzes játék (Cash Game) és versenyek (Tournaments) ............................. 14
6. A memóriával és döntéseink értékelésével kapcsolatos heurisztikák ......................... 15
7. Az erős érzelmi befolyásoltság veszélye..................................................................... 17
8. A banki esély és a stratégia ......................................................................................... 18
8.1. Hány lap jön még? .............................................................................................. 19
8.2. Hányan és kik ülnek mögöttünk, és mit csináltak az előttünk ülők? .................. 19
8.3. Milyen karakterű a többi játékos és milyennek látnak minket? .......................... 20
8.4. Vakok és anték..................................................................................................... 22
8.5. Milyen a játékosok tudásszintje?......................................................................... 23
8.6. A stratégiai fejezet konklúziója ........................................................................... 25
9. A professzionális pókerjátékos jellemző személyiségjegyei ....................................... 26
10. A tőzsde világa .......................................................................................................... 30
10.1. A tőzsdebróker munkaköre ................................................................................ 31
10.2. Határidős piacok bróker típusai......................................................................... 32
10.3. Szükséges kompetenciák ................................................................................... 33
11. Összegzés .................................................................................................................. 35
Irodalomjegyzék.............................................................................................................. 36
Ábrák jegyzéke ............................................................................................................... 37
Táblázatok jegyzéke........................................................................................................ 38
A No-limit Texas Hold’em szabályai .............................................................................. 39
Néhány fogalom, amit érdemes előre tisztázni .......................................................... 39
A játék menete ............................................................................................................ 39

2
 Tompa Mártonnak, aki beoltott a póker iránti érdeklődéssel, és
nagyanyámnak, aki mindvégig próbált óvni a szerencsejátékoktól.

Bevezető

Miért lehet érdekes a pénzügytan számára a póker?

Ma már közhelyszámba megy, és rengeteg tanulmányt és értekezést írtak róla, hogy a

teljesen racionális, önérdekkövető embertípus, a homo oeconomicus közgazdaságtani
fikció. Az emberek szoktak ugyan homo oeconomicusként viselkedni, ha nyugodt
körülmények közt van idejük és szándékuk alaposan végiggondolni egy-egy döntést,
megvannak a szükséges információik, és nem befolyásolja a logikus gondolkodásukat
valamilyen érzelmi stimulus, de általában nem ez a helyzet.

A legtöbben, akik értékpapírokkal kereskednek, éppen ellenkezőleg, folyamatosan

hiányos információk mellett, pszichés nyomás alatt kénytelenek gyors döntéseket hozni,
ami nem kedvez az elemző gondolkodásnak. A civilizáció megjelenése előtt akkor
kellett ilyen körülmények közt döntenünk, amikor vadállatokkal vagy egymással kellett
megküzdenünk, ezért ösztöneink az évmilliók során úgy alakultak, hogy gyors és kész
válaszokat adjanak a vészhelyzetre. Ma a veszélyérzet – pl. kirúgástól, rengeteg pénz
elvesztésétől való félelem – ugyanaz maradt, de a környezet gyökeresen megváltozott, a
bevett attitűdök gyakran hibás döntésekhez vezetnek. Azonban az irracionalitás nem
csak stresszhelyzetben jelenik meg. Ahogy az emberi agy evolúciósan alkalmazkodott
egy rendkívül bonyolult világhoz, bizonyos, az idők során tapasztalatilag bevált
hüvelykujj-szabályok (heurisztikák) épültek be a gondolkodásába, valószínűleg azért,
mert ez a döntési helyzeteket leegyszerűsítette. 1 Az Életben ugyanis leggyakrabban ne m
tökéletes, hanem „elég jó” megoldásokra van szükségünk. Ezek a hüvelykujj-szabályok,
amikről később még részletesen lesz szó, a mai napig meghatározzák a
gondolkodásunkat anélkül, hogy – főleg saját magunk vonatkozásában – tudnánk róluk.

A kísérleti pszichológia fejlődésével egyre több ilyen hüvelykujj-szabályt sikerült

azonosítani, sőt számszerűsíteni, így felmerült a kérdés, racionális dolog-e a gazdasági

1
Simon, Herbert (1972): Theories of Bounded Rationality, Megjelent: McGuire, C.B. – Radner, Roy
(1972): Decisions and Organisations. North-Holland Publishing Company. 163-164. o.

3
tudományoknak nem számolni az emberek irracionalitásával.2 Amikor két pszichológus,
Daniel Kahneman és Amos Tversky közzétették a Science folyóiratban híres
munkájukat a bizonytalan helyzetekben hozott döntésekről, útjára indult a viselkedési
közgazdaságtan.

Itt jön képbe számunkra a póker. A pókert a legtöbben szerencsejátéknak tartják,

pedig helyesebb lenne „esélyjátéknak” nevezni. A lényege, hogy a játékosok
fogadásokat kötnek arra, hogy nekik van a legnagyobb lapjuk – ebben az értelemben
egy nem teljes információs, spekulatív befektetői játékról van szó. Kezdő szint fölött a
játékosok versenyeznek az információkért: megpróbálnak minél többet megtudni
ellenfeleikről, miközben dezinformációkkal, pókerarccal leplezni próbálják saját
lapjaikat és szándékaikat. Pontosan ez az a környezet, ahol gyorsan kell nyomás alatt
racionális döntéseket hozni, és hosszú távon a túlélés (versenyben maradás) múlik azon,
hogy képes-e valaki kezelni saját irracionalitását vagy sem.

Az első fejezetben azzal kezdjük, hogy megértünk a dolgozatban hangsúlyos

lélektani megközelítésből adódó bizonyos korlátokat, majd rátérünk a póker lélektani
hátterére. Ezen belül foglalkozunk a kockázatvállalás, a veszteségek és az érzelmi
túlfűtöttség hatására megjelenő mentális csapdákkal (cognitive biases –
gondolkodásbeli torzulások), illetve a memóriánk sajátos működéséből adódó mentális
„optikai csalódással”. Ezt követően a póker összetettségét és stratégiai mélységeit
fogjuk tárgyalni, hogy lássuk, mennyire alkalmas ez a játék a gondolkodás fejlesztésére,
végül pedig megpróbálunk válaszolni a kérdésre: előnyt jelenthet-e a pókeres
gondolkodásmód a pénzügyi döntések meghozatalánál, vagyis érdemes lehet-e egy
pókerest alkalmazni értékpapír piaci kereskedőként?

A következő oldalakon főleg a limit nélküli Texas Hold’em-ről lesz szó, mivel ez a
legnépszerűbb pókerfajta, és ezért ennek a leggazdagabb a szakirodalma.

2
Hámori Balázs (2003): Kísérletek és kilátások, Daniel Kahneman. Közgazdasági szemle, L. évfolyam,
783. o.

4
1. A kísérleti pszichológia egzaktságáról és korlátairól

A kísérleti pszichológia első és legfontosabb tulajdonsága, hogy a jelenségek, amiket

meg akarunk vizsgálni, sosem jelentkeznek önmagukban, hanem más jelenségekkel
kombinálva folyamatos kölcsönhatásban, így mindig látjuk egy-egy „arcukat”, de a
gyökerükre, eredeti természetükre csak a megnyilvánulásaikból következtethetünk. A
kísérleti pszichológia a lélektan leginkább egzakt ága, ami kísérleti voltából ered: meg
tudjuk mondani, hogy az emberek bizonyos tisztázott körülmények között, jellemzően
hogyan fognak cselekedni. A kérdés az, mit jelentenek ezek a tisztázott körülmények. A
gond nem azzal van, amit látunk, hanem azzal, amit nem. Gyakran előfordul, hogy két
kutató látszólag ugyanazt a kísérletet elvégezve más-más eredményre jut. Utólag
elemezve a két kísérletet, kiderül, hogy egy-egy jelentéktelennek hitt vagy észre sem
vett körülmény volt befolyással az eredményre. Ezért bármely más tudományágnál
nagyobb jelentősége van a kísérletek precíz, mindenre kiterjedő megtervezésének, ami
sajnos egyben emberi és technikai korlátokat is állít a kutatás elé: ahogy egyre
összetettebb jelenségeket szeretnénk megvizsgálni, a meghatározó körülmények egyre
nagyobb skálájára kell odafigyelnünk, és egyre finomabb, árnyalatnyi különbségeknek
lesz jelentősége.

A kísérleti pszichológia paradoxona az, hogy lényegét tekintve a kutatás alanya

önmagát vizsgálja, pontosabban azt a módot, ahogy a világot felfogja. A legtöbb
jelenség, amit saját irracionalitásunk kutatása közben leírtunk, megjelenik a kutatás
során is, jellegzetes hibákat produkálva. Miközben tudunk ezeknek a mentális
csapdáknak a jelenlétéről a gondolkodásunkban, azon bonyolultsági szint mellett, amit a
tudományos gondolkodás igényel, a legtöbbjére nincs rálátásunk. Objektív külső
szemlélő nem lévén, kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy mindig van egy spekulatív
éle mindannak, amit megfogalmazunk. Ennek ellenére a pszichológia tanulmányozását
nem tudjuk megspórolni a közgazdaságtanban, ameddig a döntéseket emberek hozzák.

2. A játéktér és a heurisztikák

Ahhoz, hogy a póker és a viselkedési pénzügytan kapcsolatát tárgyalhassuk, bele kell

látnunk valamennyire a játék mélységeibe. (A szabályokat és az esetleg ismeretlen

5
fogalmakat a mellékletbe tettem.) A póker szabályrendszere egy sokoldalú és mély
stratégiai játékot tesz lehetővé, amiben egyaránt szükség van egy alapszintű
valószínűségszámítási és statisztikai képességre, ön- és emberismeretre, hideg fejre és
gyors döntési képességre (online játékban a többiek gondolkodási idejét leszámítva
mindössze fél percünk van, élőben nagyjából egy-két perc). Nem véletlen, hogy a
pókeres közösségi oldalakon – mint például a pokerstrategy.com vagy a
pokerakademia.com – annyi tananyag található különböző taktikai kérdésekről,
pszichológiáról és a játék során előforduló szituációkról, amennyit egyetemi léptékben
mérve egy teljes félév alatt adnak fel. És ehhez még nem számoltuk hozzá az ajánlott
pókeres szakirodalmat és a szükséges gyakorlást.

Játéktér alatt a póker szabályai alapján elképzelhető alternatívák összességét értem. A

következő fejezetekben azt fogom tárgyalni, hogy milyen stratégiai alapvetésekkel
élnek a professzionális játékosok, milyen mentális csapdákkal kell megküzdeniük, és
milyen technikákkal próbálják ezeket kezelni.

2.1. Ami kimarad

Bár a professzionális élő pókerhez hozzátartozik a játékosok metakommunikációs
jelzéseinek, árulkodó vagy éppen félreérthető gesztusainak tanulmányozása is, a
játéknak ezt a dimenzióját a téma szempontjából nem tartottam fontosnak. Kétségtelen,
hogy a póker partikhoz hasonlóan sok üzleti tárgyalás során is megpróbálják a felek
„kiolvasni” egymás tekintetéből, hogy például érdemes-e további alkudozással
próbálkozniuk, azonban a gesztusok önmagukban is annyira bonyolult téma, hogy egy
külön elemzést igényelnének, másrészt az elektronikus kereskedelemben, ami ma a
világ kereskedelmi forgalmának a javát képezi, nincs is szerepük. Így azokra az
összefüggésekre szorítkozom, amik az online pókerben (is) jelen vannak.

6
3. A bizonytalanság kezelése a pókerben

A veszteség elkerülése (loss aversion) és az ál-bizonyossági hatás (certainity effect)3

A veszteség elkerülés azt jelenti, hogy az emberek jellemzően többre értékelnek egy
dolgot, ha már az övék, mintha csak potenciálisan megszerezhető lenne, tehát a dolog
elvesztése jobban fáj, mint amekkora kielégülést okozna a megszerzése. (Ezt nevezik
birtoklási hatásnak is.) Ebből következik az is, hogy az emberek a pozitív kimenetelű
választási lehetőségek esetén egy bizonyos minimális kockázati szint fölött kerülik a
kockázatot, és jobban kedvelik a kevesebb jutalmat kínáló, de biztosabb alternatívákat;
míg a negatív kimenetelű választási lehetőségeknél már sokkal inkább hajlamosak
kockáztatni, ha esélyük van kisebb veszteség elszenvedésére (1. ábra, illetve az alábbi
példa). Ezt nevezzük ál-bizonyossági hatásnak.

Egy pozitív kimenetelű választási alternatíva:

Melyik alternatívát választaná szívesebben: amelyikben biztosan nyer 240$-t, vagy
amelyikben 25% eséllyel nyer 1000$-t, 75% eséllyel semmit?
Bár a második lehetőség várható értéke 10$-ral több, az emberek 84%-a a biztosabb
pénzt ígérő első játékot választotta.
Negatív kimenetelű választási alternatíva:
Melyik alternatívát választaná: amelyikben biztosan veszít 750$-t, vagy amelyikben
75% eséllyel veszít 1000$-t, viszont 25% eséllyel semmit?
87% kockáztatott.

Kahneman, Daniel – Tversky, Amos (1986): Rational Choice and the Framing of
Decisions. The Journal of Business, Vol. 59, No. 4, Part 2: The Behavioral
Foundations of Economic Theory. S255. o.

Ennek a racionális alapja a közgazdaságtanban jól ismert csökkenő határhaszon elve

lehet. Ezt az elvet eredetileg a mezőgazdasági termelésnél figyelték meg, amikor
észrevették, hogy egy földterületbe fektetett egyre több egységnyi pénz és munka
(trágyázás, gyomtalanítás, öntözőrendszer) egységenként egyre kevesebb haszonnal jár,
sőt eljön az a pont is, amikor a túlgondozás csak kárára válik a termésnek. Hasonló elv
köthető az emberi elégedettséghez is. Ha minimálbéren élünk, egy húszezer forintos

3 Kahneman, D.–Tversky, A. (1979): Prospect Theory: An Analysis of Decision under Risk.

Econometrica, Vol. 47, No. 2. 265-267. o.
7
béremelést a lehetőségeink kitágulásaként éljük meg, míg egymilliós fizetés mellett
ugyanez az összeg semmiségnek tűnik. Ahogy az egységnyi nyereséget szubjektíve
fokozatosan egyre kevesebbre értékeljük, az egységnyi veszteséget egyre nagyobbnak.
(3. ábra)

Azonban a kísérletek tanúsága szerint egyrészt sokkal érzékenyebben reagálunk a

veszteségekre (több kockázatot vagyunk hajlandóak vállalni az elkerülésükre), másrészt
a viszonyítási pontunktól (aktuális állapotunk – origó) való eltérés iránya szintén
nagyobb befolyással van a döntésünkre, mint azt racionális számítás alapján várnánk
(emlékezzünk a 2. ábrára). Úgy tűnik, ösztöneink a már megszerzett javaink minél
erőteljesebb védelmére rendelnek minket.

1. ábra Kahne man és Tversky híres grafikonja a nyereségek és veszteségek

szubjektív értékeléséről. 4 A függőleges tengely mértékegysége lehetne a kockázat is,
amit hajlandóak vagyunk vállalni egy nyereség megszerzéséért vagy egy veszteség
elkerüléséért. Ha az ember döntéseinek várható értéke szerint kalkulálna, a
görbéknek egy 45⁰-os dőlésszögű egyenest kéne képezniük.

4
http://www.investopedia.com/university/behavioral_finance/behavioral11.asp#axzz1sy9EL81M letöltve:
2012-04-24

8
2. ábra Csökkenő határhaszon görbe.5 Vízszintes tengelyen a vagyonváltozás,
függőlegesen egy ehhez társuló, szubjektív elégedettség. A viszonyítási pontunknak
megfelelően ugyanakkora vagyonváltozás nem ugyanakkora változást okoz az
elégedettségünkben.

Bár az állatvilággal viaskodva évmilliókon át valószínűleg ez lehetett a megfelelő

stratégia, a póker világában – mint azt a kedves olvasó sejtheti és később látni is fogja –
többet ér, ha az ember a várható értékhez igazítja döntéseit, vagy legalábbis ahhoz, amit
döntései várható értékének becsül.

3.1. Rövid- és hosszútáv6

Nézzük át röviden, hogy működik mindez! Rövidtávon a pókerben valóban nagy
szerepe van a szerencsének: ha csak egy leosztást játszunk végig, gyakorlatilag teljes
egészében a szerencse dönt. Ha viszont több száz vagy ezer leosztásban gondolkodunk,
a szerencse esélyekké „alakul át”. Vegyünk egy egyszerű példát! Ha egyetlen egyszer
fogadunk egy kockadobás eredményére, úgy vagy bejön a fogadásunk, vagy nem. Minél
többször ismételjük meg azonban a fogadást, az egyes dobott értékek előfordulási
aránya az összes dobáshoz képest annál inkább megközelíti az 1/6-odot. Hasonlóképp
léteznek ilyen arányok a pókerben is: átlagosan minden 221. leosztásnál kapunk kézbe
ász párt, és egy ász pár heads-up (két játékos szemtől szemben) 72% eséllyel nyer a

5
http://nicoleandmaggie.wordpress.com/2011/10/24/marginal-tax-rates-why-they-make-sense/ letöltve:
2012-04-24. Az angol szöveget módosítottam.
6
Sklansky, David (2005): A póker elmélete. Budapest, Erken Kft. 27-34. o.

9
legrosszabb kézbe kapható lappárossal, a különböző színű 7-2-sel szemben, ha a
leosztást végigjátsszák.

Ezek alapján mit is jelent akkor egy, a valószínűség-számítás legalapvetőbb

fogalmaival tisztában levő ember számára a szerencse? Az események átlagtól való
eltérésének (szóródásának) számunkra kedvező vagy kedvezőtlen alakulását, semmi
egyebet. Az ember azonban ezt sokszor fatálisan, sorsszerűen fogja fel, mert vannak
bizonyos események, amik bármilyen ritkák is, elég egyszer megtörténniük, hogy az
egész életünk gyökeresen más irányt vegyen, márpedig tudunk olyan emberekről,
akikkel történt ilyesmi – talán ez lehet az egyik oka annak is, hogy lottózunk. Én
minden esetre a továbbiakban a fentebb vázolt értelmében fogom használni ezt a szót.

A professzionális pókerjátékos azért tud játékával nyereségre szert tenni, mert a

vakszerencsét a kiszámíthatósággal váltja fel, ehhez viszont hosszú távon kell
gondolkodnia. Meg kell becsülnie, hogy egy-egy szituációban mire mekkora esély van,
és olyan döntést kell hoznia, hogy az esélyek neki kedvezzenek. A folyamat két pozitív
eredményre vezet: egyrészt eleve előnye származik abból, hogy hosszú távon
gondolkodik; másrészt versenyelőnyre is szert tehet azokkal a játékosokkal szemben,
akik nem racionálisan kezelik a kockázatot, mégpedig azzal, ha belekényszeríti őket
olyan szituációkba, amikor irracionális döntéseket hoznak. 7 Ez nem könnyű feladat,
önfegyelmet, tanulást és kitartó gyakorlást kíván, de sok munkával második
természetünkké válhat a várható érték követése.

Felmerül viszont a kérdés, hogy vajon a racionális játékos nem kényszeríthető-e bele
olyan helyzetbe, amikor nem a várható értéknek megfelelően kalkulál. De, mégpedig
nagyon könnyen: elegendő, ha a partnere hozzá képest elég sok tőkével rendelkezik,
hogy bármikor olyan döntési helyzet elé állíthassa, hogy all-in kelljen mennie, ha tartani
akarja a tétet. Logikus, hogy játékosunk nem szeretné egy bizonytalan helyzetben
elveszíteni az összes vagyonát, amikor később, jobb helyzetben több esélye lenne nyerni
– így kénytelen eltérni a várható értéktől a kockázatkerülés javára, ami viszont partnerét
jelentős előnyhöz juttatja.

7
Mellesleg ebből következik, hogy a professzionális játékos nem egy-egy sikeres partival, hanem átlagos
óránkénti nyereségével méri saját teljesítményét.

10
3.2. Bankroll-menedzsment (tőkemenedzsment)8
Mi a megoldás a fenti dilemmára? Akkor tudunk hosszú távon játszani, ha a
rendelkezésre álló tőkénk lehetővé teszi, hogy elviseljük az ésszerű játékkal járó
ingadozásokat a vagyonunkban, vagyis nem áll fenn a veszélye, hogy mindent
elveszítsünk. Erről szól a bankroll-menedzsment. Ha a tőkénk túl kicsi a játék tétjeihez
képest, túlságosan ki leszünk téve a szerencsének.

Hogyan tudjuk ezt megakadályozni? A pókert sokféle limiten (alapon) játsszák, a

limiteket pedig a kis- és nagyvak értékével szokás jellemezni. Az Interneten
megtalálható pókeroldalakon a legkisebb limit az 1-2 centes kis- és nagyvak, a csúcs
pedig a pókerbajnokságok több száz- és ezerdolláros alapon folyó játéka. Hüvelykujj-
szabályként azt szokták javasolni, hogy az ember egy készpénzes játékhoz akkora
beülővel üljön le (annyi zsetonnal rendelkezzen), ami 100 nagyvak megtételére elég –
így nincs lépéskényszere, és akár 66 kört is végig tud ülni anélkül, hogy érdemben
játszana. (Ha csak ülünk, akkor is vannak költségeink, mert minden körben meg kell
fizetni a kis- és a nagyvakot: az idő pénz.) Természetesen játékstílustól függően
különböző okokból a játékosok eltérhetnek ettől a szabálytól, és el is térnek. Azonban
nem szabad csak egy játékban gondolkodnunk, hiszen gyakran megesik, hogy teljes
beülőnket elveszítjük. Hogy ne fenyegessen a csőd réme, legalább 25 beülőre elég
összeggel kell egy adott limiten játszanunk. Ha ez alá csökken a tőkénk, erősen javasolt
visszalépnünk egy szinttel. Kis számolás: 2 cent × 100 × 25 = 50$, ennyi tőkére van
szükségünk, hogy a legkisebb limiten online pókert játszhassunk.

(Ha tovább akarjuk finomítani a dolgot, akkor létezik egy kis letétes stratégiának
nevezett játékstílus is, amit már 40 nagyvaknyi összeggel is lehet játszani – 20$
kezdőtőke elég – viszont az a megkötés, hogy ha 100 nagyvaknyira növeltük a
zsetonjainkat, el kell hagynunk az asztalt, mert e fölött már nem érvényesek azok a
szabályszerűségek, amiken a stratégia alapul. Ezen kívül léteznek ingyenes (freeroll)
versenyek is, de azokon az amúgy nagyon értékes tapasztalaton kívül csak mini mális
összegeket lehet nyerni.)

Ezzel együtt természetesen még mindig fennáll a lehetőség, hogy egy-egy partiban
olyan játékos üljön az asztalunknál, aki a játék közben a mi zsetonkészletünk

8
Pokerstrategy.com: Mi a bankroll-menedzsment? In: http://hu.pokerstrategy.com/strategy/bss/1534/1/
letöltve: 2012-04-25
11
többszörösét gyűjtötte össze, de sosem fogjuk a teljes vagyonunkat egyszerre kockára
tenni.

4. Az elsüllyedt költségek figyelembevétele

Gyakori hiba, hogy figyelembe vesszük játék közben, hogy mennyi pénzt fektettünk
eddig a potba, ugyanis ez az adat semmilyen összefüggésben nincs a nyerési
esélyeinkkel és további döntéseink várható értékével. Így ha érzelmileg ragaszkodunk a
potba betett pénzünkhöz – pókeres zsargonban „elköteleződünk a pot mellett” – azzal
irracionális, a tőkénkre nézve káros döntéseket hozhatunk. Ez egy nagyon gyakori
emberi sajátosság, ami az életünk minden területén megfigyelhető, amikor nem tudjuk
elfogadni, hogy valamit el fogunk veszíteni: szerelmet, háborút, sikertelen vállalkozást
stb.

A jelenség hátterében az állhat, hogy a kutatások szerint a különféle

vállalkozásainkat kompakt egészként afféle „mentális számlákon” 9 tartjuk nyilván,
azonban ezek a számlák egymástól elkülönülnek a tudat szempontjából. Amikor harcba
szállunk egy potért, egy ilyen számla nyílik a fejünkben, és késztetést érzünk, hogy a
számla egyenlegét végül pozitívba akarjuk kihozni. Mit jelent ez? Azt, hogy belül ismét
a határhaszon-görbe vagy a Kahneman-i értékgörbe alapján számolunk a várható érték
helyett.

Hogy jobban megvilágítsam, miről van szó, hadd hozzak egy tőzsdei példát! Kevés
példa van az értékpapír piacokon kereskedő egyéni befektetők viselkedésében, aminek
olyan szépen megfeleltethető párját találjuk a pókerben, mint e befektetők viszonya a
nyereséges és veszteséges papírjaikhoz. Ugyanis a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy
amíg a nyereséges papírjaikon hamar túladnak, hogy realizálják a hasznot, a veszteséges
papírokat hajlamosak sokáig tartogatni annak reményében, hogy majd nyereségessé

9
Molnár Márk András (2006): A magyar tőkepiac vizsgálata pénzügyi viselkedéstani módszerekkel.
Budapest, Budapesti Corvinus Egyetem, Phd értekezés, 91. p.

12
válnak, ahelyett, hogy a veszteséget realizálva megszabadulnának tőlük, és a
felszabaduló tőkét nyereséges papírokba fektetnék. 10

A pókerben ez azért vezet fatális tévedéshez, mert valójában nem úgy leszünk
nyereségesek, ha a potokért küzdünk, hanem akkor, ha arra törekszünk, hogy a várható
értéknek megfelelő, helyes döntéseket hozzunk minél több szempont
figyelembevételével. Ha a potokért küzdünk, elfelejtjük, hogy minden fölöslegesen el
nem vesztett pénz megnyert pénz, és hogy részsikerekért nem érdemes feláldozni az
egész vállalkozás sikerét.

Amikor ezt megtanulja egy játékos, akkor nemcsak a mentális számlákhoz való
hozzáállása változik meg, hanem lemond a győzni akarásról – pontosabban a feladatra
fog koncentrálni, nem a győzelemre.

5. Megbánáselmélet a pókerben

A megbánáselmélet arról a jelenségről szól, amikor rossz döntéseinkkel nem akarunk

szembesülni, mert rontaná az önmagunkba vetett hitünket, és ezáltal énünk legbelsőbb,
legintimebb szférájában keltene feszültséget a vágyaink és a valóság közt. Az önbizalom
a sorsunk kézbentartásába vetett hitünk, és ha ebben elbizonytalanodunk, az nagyon
nehezen elviselhető szorongásérzetet vált ki, ezért a személyiségben különféle védekező
mechanizmusok blokkolják az erre irányuló hatásokat. Erre példa az, amikor egy döntés
után nem akarunk tudomásul venni olyan érveket és tényeket, amik azt bizonyítják,
hogy jobb döntést is hozhattunk volna; vagy, ha el is fogadjuk a döntésünk hibás voltát,
megpróbáljuk magunk és mások előtt csökkenteni saját felelősségünket, és megtévesztő
külső körülményekre vagy az információk elérhetetlenségére hivatkozunk. Ez is egy
tipikus emberi csapda, amit lelki érésünk során énképünk valósághoz igazításával, a
kiszámíthatatlansággal szembeni toleranciánk növelésével, a védekező mechanizmusok
tudatosításával igyekszünk korrigálni.

A jelenségnek azt a megnyilvánulását vizsgáljuk, ami nem a múltra, hanem éppen a

jövőre hat. Bizonyos helyzetekben, amikor szubjektíve nagy a tét, és erős a félelem,

10
Molnár Márk András (2006): A magyar tőkepiac vizsgálata pénzügyi viselkedéstani módszerekkel.
Budapest, Budapesti Corvinus Egyetem, Phd értekezés, 90. p.

13
hogy egy-egy adott döntésünket utólag nagyon keserűen fogjuk megélni, megnő az
igényünk, hogy biztosra menjünk. Hezitálóvá, konfliktuskerülővé, túlontúl óvatossá
válunk, legrosszabb esetben pedig annyira sok információt szeretnénk egyszerre
figyelembe venni, és annyira el vagyunk foglalva azzal, hogy a megnövekedett belső
zajt valahogy csökkentsük, hogy végül nem tudunk dönteni, leblokkolunk. Ennek egy
érdekes példáját fogjuk látni a következő alfejezetben.

5.1. Készpénzes játék (Cash Game) és versenyek (Tournaments) 11

A pókert kétféleképpen játszhatjuk. Vagy leülünk egy asztalhoz, ahol van üres hely
(akár virtuálisan), és addig játszunk, ameddig a kedvünk és a bankszámlánk engedi,
vagy benevezünk egy versenyre, ahol fokozatosan esnek ki a játékosok, míg végül csak
a győztes marad. A kétféle játékmód között három fontos szabálybeli különbség van:

- Re-buy: készpénzes játékban lehetőségünk van újabb zsetonokat kérni, ha

zsetonkészletünk egy beülő alá csökkent. A legtöbb verseny ezt nem teszi lehetővé.

- Emelkedő vaktétek és anték: hogy ne fordulhasson elő olyan szituáció, amikor a

zsetonok a játékosok közt körbe-körbe vándorolnak anélkül, hogy végül mind
egyvalakinél kötnének ki, a versenyeken időről időre emelik a vaktéteket és az antékat,
így nyomás alá helyezve a játékosokat.

- A nyertesek köre: míg a készpénzes játékot akkor hagyjuk abba, amikor nekünk
tetszik, megtartva a pénzt, ami éppen előttünk van, a tornákon csak akkor nyerünk
pénzt, ha bekerülünk a helyezettek közé, akik közt a díjakat szétosztják. Tornánként
változó, hogy hány helyezett nyerhet, és köztük a díjak hogyan oszlanak meg.

Ez a három tulajdonság mind matematikai, mind lélektani szempontból nagy hatással

van a játék menetére, és együttes hatásuk az a jelenség, amit a pókerben „buborék
effektusnak” neveznek, és amihez a megbánáselmélet kapcsolódik. Vegyük őket
sorjában!
Ha megtiltjuk a Re-buy lehetőségét, azzal bizonyos „anyagi egyenlőséget” viszünk a
játékba, mivel elvágjuk a játékosokat a játékon kívüli vagyonuktól. Valaki, aki esetleg
szívesen kockáztat készpénzes játékban, óvatosabb lesz a tornán, hiszen, ha elveszti a
beülőjét, akkor az egész versenyt elvesztette.

11
Pokerstrategy.com: MTT-Tournamentek In: http://hu.pokerstrategy.com/strategy/mtt/#basic letöltve:
2012-04-25

14
Az emelkedő vaktétek viszont éppen az óvatosság ellen hatnak. Ahhoz, hogy a vaktétek
előbb-utóbb ne „emésszék fel” a vagyonunkat, folyamatosan növelnünk kell azt, ez
pedig lépéskényszerbe hoz bennünket.
A harmadik pontnál jelenik meg a buborék effektus. Ez azt jelenti, hogy versenyben a
még játékban lévők egy sajátos izgalmi állapotba jönnek, amikor a létszámuk
megközelíti a nyereményen osztozó helyezettekét. Akiknek kevés zsetonjuk van,
hajlamosak irracionálisan kockázatkerülővé (és passzívvá) válni, hogy megóvják
vagyonukat, ameddig elegen ki nem esnek ahhoz, hogy „átlépjék a buborék határát”.
Viszont ezalatt is fenyegetik őket az emelkedő vaktétek és az agresszívabb játékosok,
akik ilyenkor a szokásosnál is intenzívebben licitálnak rá a vaktétekre, tudván, hogy a
többiek inkább dobják a lapjaikat, ha nem biztosak a dolgukban. A buborék effektus
természetesen annál erősebb, minél nagyobb a verseny tétje.

Ezt a helyzetet egy több napos élő versenyen nem könnyű kezelni, mert épp a hosszú
távú gondolkodás lehetősége vész el, vagy legalábbis nagyon átértelmeződik, ami
máskor hatásosan véd a bizonytalanság ellen. Minden helyzet egyedi és egyedi
megoldásokat igényel, nagy versenyek pedig ritkán vannak. Másként van ez az online
pókerben, ahol szinte bármikor találhatunk a szintünknek megfelelő tornát. Erre épül
egy külön játékstílus, a sit’n’go. A professzionális sit’n’go játékosok hasonlóképpen
hosszú távon kezelik a tornákat, mint egy cash játékos a leosztásokat: a cél az, hogy
minél többet nyerjenek a jutalmakból a befektetett nevezési díjakhoz képest.
Mondhatjuk úgy is, ők hivatalból kénytelenek megszokni a „buborék effektus”-szerű
szituációk elviselését.

6. A memóriával és döntéseink értékelésével kapcsolatos

heurisztikák

Pókerezés közben ugyan közvetlen visszajelzést kapunk a döntésünkről, ez a

visszajelzés félrevezető, mert a döntésünk ésszerű vagy ésszerűtlen voltától függetlenül
is nyerhetünk vagy veszíthetünk. Mint már szó volt róla, ésszerű döntéseink hosszú
távon, tendenciákban teremnek gyümölcsöt, ahogy hibáink is hosszabb távon rontják
eredményünket, mi pedig csak korlátozottan látjuk át ezeket a távlatokat, és egy kezdő
játékos számára ez okozza a legnagyobb kihívást. A szakirodalom szigorúan előírja,

15
hogy akkor se térjünk el az általa javasolt stratégiától, ha egyébként érzésünk szerint
teljesen máshogy játszanánk, mert sajnos még nem rendelkezünk azzal a tapasztalattal,
hogy értsük, mit miért írnak elő így vagy úgy. Saját tapasztalatom szerint kezdő
pókeresként a szakirodalom szerint törekedni a helyes játékra olyan érzés, mint amikor
egy ködös erdőben próbálunk meg térkép és iránytű alapján tájékozódni. Azonban, ha
sikerül túljutni a tanulásnak ezen a szakaszán, sokkal tudatosabban tudjuk kezelni az
alábbi mentális csapdákat.

Kime neteli torzítás (outcome bias):12 Döntéseinket hajlamosak vagyunk a

következményei szerint megítélni ahelyett, hogy a lehetőségeket figyelembe véve azok
megalapozottságát értékelnénk, és ezzel kihagyjuk a szerencse szerepét.

Felidézési előítélet (availability):13 Azok az események, amikhez erősebb érzelmek

társulnak, gyakrabban vagy kevésbé régen történtek meg, könnyebben elérhetőek a
tudatunk számára. Azokat az eseményeket, amelyekre könnyebben emlékszünk vissza,
gyakoribbnak képzeljük a valóságosnál.

A szórás figyelmen kívül hagyása:14 A legtöbb ember a szórás fogalmával sincs

tisztában, és sok kezdő játékos olyan illúziókat táplál, hogy ha például a pókerkönyv
szerint az ász pár a legjobb kézbe kapható kezdőlap, akkor őt azzal nem verhetik meg,
vagy csak nagyon ritkán. Amikor mégis egymás után többször kikap, akkor zavarba jön,
elbátortalanodik, és nem mer elég agresszívan játszani, sőt akár még olyan képzete is
támadhat, hogy ez a sikertelenség kifejezetten neki szól, hogy neki valahogy „nem úgy
működnek” az ász párok, mint másnak. Pedig csak a szórás tévesztette meg, hiszen a
javasolt stratégia várható értéke csak több tíz, több száz esetes mintán keresztül
érvényesül (nagy számok törvénye). Ezért nevezik ezt a jelenséget a pszichológusok
tréfásan a „kis számok törvényének”.

12
Hershey J.C. (1988): Outcome bias in decision evaluation. In: Journal of Personality and Social
Psychology. Vol 54. No. 4, 569-579.
13
Molnár Márk András (2006): A magyar tőkepiac vizsgálata pénzügyi viselkedéstani módszerekkel.
Budapest, Budapesti Corvinus Egyetem, Phd értekezés, 77. p.
14
Molnár Márk András (2006): A magyar tőkepiac vizsgálata pénzügyi viselkedéstani módszerekkel.
Budapest, Budapesti Corvinus Egyetem, Phd értekezés, 76. p.

16
 A szerencsejátékos tévedése (gamble r’s fallacy):15 A „kis számok törvényével”
rokon jelenség, amikor azt képzeljük, hogyha ugyanolyan valószínűséggel bekövetkező
események közül egymás után többször ugyanaz ismétlődik (például pénzfeldobás
eredménye folyamatosan írás), akkor felborul a valószínűségi egyensúly, és ezért
valamiképpen csökken az esélye, hogy ismét ugyanaz történjen meg (fejnek kell
jönnie). Ennek valószínűleg az az oka, hogy nehezen választjuk szét az egész folyamat
együttes valószínűségét a folyamatot alkotó események egyedi valószínűségétől. A
szerencsejátékos tévedésének másik formája, amikor alábecsüljük a statisztikailag
érvényesnek tekinthető megállapításainkhoz szükséges minta nagyságát. A jelenség egy
pénzügyi példája, amikor a befektetők egy értékpapír árfolyamának hosszú emelkedése
után pusztán azért adják azt el, mert vonakodnak elhinni, hogy a papír még tovább
erősödhet. 16

A szakirodalommal foglalkozó játékos hamar megszabadul ettől az illúziójától. Az

online játék egyik hatása, hogy pár éve hivatásos játékos el sem képzelhető a saját és
ellenfelei játékát utólagosan elemző statisztikai szoftverek nélkül, amik ezeket az
emberi hibákat kiküszöbölik. 17

7. Az erős érzelmi befolyásoltság veszélye18

A legveszélyesebb lélektani csapda, ami egy játékosra leselkedhet, hogy játék

közben, általában komolyabb veszteség hatására teljesen kibillen az érzelmi
egyensúlyából, és elveszti racionális döntéshozó képességét – zsargonban „tilt-re
megy”. Ilyenkor az ember türelmetlenné válik, me gpróbál „erőből” játszani, agresszív
lesz, és értelmetlen kockázatot vállal, ami gyakran a maradék pénzének elvesztéséhez
vezet. A szakirodalom azt ajánlja, hogy ha az ember fáradtság, türelmetlenség jeleit

15
Hámori Balázs (2003): Kísérletek és kilátások, Daniel Kahneman. Közgazdasági szemle, L. évfolyam,
783. o.
16
Investopedia.com: Behavioral Finance: Key Concepts – Gmabler’s fallacy.
In: http://www.investopedia.com/university/behavioral_finance/behavioral7.asp#axzz1tAGfhnEr letöltve:
2012-04-26.
17
Ilyen például a Hold’em Manager.
18
Pokerstrategy.com: Hogyan óvd a pénzed a tilttől? In:
http://hu.pokerstrategy.com/strategy/psychology/1335/1/ letöltve: 2012-04-25
17
veszi észre magán, nem esik már jól a játék, vagy nem tud elvonatkoztatni egy
veszteségétől, azonnal hagyja abba a játékot, ha teheti, és csináljon valami mást,
kapcsolódjon ki.

Itt visszautalok arra, amit az elsüllyedt költségekről szóló fejezet végén írtam: a
játékos úgy kerülheti el legsikeresebben a tiltet, ha megtanul a nyereségek és
veszteségek helyett a feladatra koncentrálni.

8. A banki esély és a stratégia

Szó esett már az esélyekről és a tétek méretéről, ideje kombinálni a kettőt. A pot és a
hívások relatív méretétől függ, hogy milyen nyerési esélyekkel érdemes játszani.
Szélsőséges esetet véve, ha egy idegen az asztalunk közepére helyezne egy
százdollárost azzal a felkiáltással, hogy „azé, aki nyer, srácok!”, miközben mi pár centes
alapon játszottunk, akkor fölösleges latolgatni az esélyeket, félre kell tenni a taktikát –
úgysem tud senki akkorát licitálni, hogy ne érje meg megadni – a vakszerencse dönt. Ha
viszont egy kis potra egy nagy emelés következik, mondjuk 5$-ra 50$, és csak ketten
vagyunk, akkor 50$-t kellene megadnom, hogy 55$-t nyerjek, vagyis csak akkor
érdemes egyáltalán gondolkodnom a további játékon, ha úgy vélem, hogy legalább ½
esélyem van nyerni. Ez az úgy nevezett banki esély19 fogalma, és ez minden pókeres
spekuláció alapja.

A kérdés számunkra az, hogy egy professzionális játékos milyen mélységben képes a
banki eséllyel kalkulálni. Döntéseinknek következményeit nem csak abban a
licitkörben, amikor meghoztuk őket, és közvetlenül utána érzékeljük, hanem egészen a
játék végéig. Előre persze nagyon nehéz számolni ezekkel a következményekkel, mert
egy sor ismeretlen tényezőt kellene számításba vennünk azzal kapcsolatban, hogy
milyen lapok jönnek még, és erre a többi játékos hogyan fog reagálni. Amikor viszont

19
Pokerstrategy.com: A póker matematikája: esélyek és jók. In:
http://hu.pokerstrategy.com/strategy/bss/1563/2/ letöltve: 2012-04-25

18
már rendelkezünk olyan pókertudással, hogy van elképzelésünk arról, hogyan
alakulhatnak ezek az ismeretlenek, akkor számolunk a feltételes banki eséllyel.20

A következő pár bekezdésben azt fogjuk megvizsgálni, mi mindent kell mérlegelnie

egy professzionális játékosnak, amikor a lehetséges akcióihoz társuló feltételes banki
esélyeket latolgatja. Lényegében ezeknek a számításoknak az összetettsége, és hogy
milyen mélységben tudja átlátni ellenfelei stratégiáját, mutatja meg egy játékos tudását.

8.1. Hány lap jön még?

A Hold’em során összesen öt közös lap érkezik, ezek három részletben jönnek: 3 + 1
+ 1. Minden egyes licitkörben (illetve a korábbi játékuk alapján) információkat kapunk
arról, mire spekulálhatnak a többiek, illetve mijük lehet már most, és eközben
megbecsüljük azt is, mi az esélye annak, hogy végül miénk lehet a győztes kéz. Annak,
hogy összesen hány lap jön még, jelentősége van a játék végkimenetele szempontjából,
de csak akkor, ha eljutunk a riverig. A tapasztalt pókerjátékos képes előre figyelembe
venni, hogy mik azok a lapok, amiknek a felbukkanása esetén neki túl kockázatos már a
játék, illetve amiket fel tud használni az ellenfelével szemben hihető blöffre vagy fél -
blöffre.21

8.2. Hányan és kik ülnek mögöttünk, és mit csináltak az előttünk ülők?

Az emberi tényező, vagyis a többi játékos jelenti a pókerben a legnagyobb
bizonytalansági tényezőt, mégis találunk olyan, a játéktérből következő
szabályszerűségeket, amik segítenek eligazodni játékostársaink eddigi és várható
viselkedésében.

A játékosok száma22

Minél kevesebben játszunk, annál kisebb az esélye, hogy ellenfeleink erős lapokkal
játszanak, és emiatt gyengébb lapokkal is megéri beszállni a küzdelembe. Azonban
minél több játékos tartott egy bizonyos tétet előttünk, annál kisebb banki esélyre van
szükségünk, hogy mi is így tegyünk, pl. ha előttünk négyen betettek a potba 10$-t,

20
Pokerstrategy.com: A póker matematikája: a feltételes esély.
In: http://hu.pokerstrategy.com/strategy/bss/1564/1/ letöltve: 2012-04-25
21
Olyan blöff, ami a megfelelő lapok megérkezésével erős kézzé válik.
22
Pokerstrategy.com: Shorthanded elmélet. In: http://hu.pokerstrategy.com/strategy/bss/1569/1/ letöltve:
2012-04-25

19
akkor nekünk 10$-t kell megadnunk, hogy 40-et nyerhessünk, ami 20% nyerési esély
mellett már megéri. Ez főleg akkor számít, ha jelenleg ugyan gyenge lapunk van,
viszont számítunk rá, hogy a kezünk a következő lapnál jelentősen javulhat, és
természetesen ugyanez vonatkozik a többiekre is. Éppen ezért a pre-flop emelések egyik
fő célja elbátortalanítani az ellenfeleket a flop megtekintésétől, mert például egy magas
párral a kezemben a legtöbbször nem szeretném, ha egy alacsony pár a flopon drillé
változna (erre 12% esély van). Több játékos tehát növeli a bizonytalanságot.

Pozíció23
A pozíció azt jelenti, hogy hányadik beszélő (licitáló) vagyunk. Minél később
kerülünk sorra, annál több információnk van a többiekről, így kisebb bizonytalanság
mellett hozhatunk döntéseket, emellett kevésbé kell tartanunk attól, hogy az utánunk
jövő játékosok ráemelnek tétjeinkre, ha nem az a célunk – mindez agresszívabb játékra
ösztönöz. Az utolsó pozíció (az első licitkört leszámítva) az osztóé. Különleges helyzet
a vakoké, mert kezdőtétjük miatt kevesebbet kell befizetniük a többiekhez képest, ha
valaki emel, így jobban ösztönözve vannak a játékban maradásra.24

Áttételesen, de a pozíciónkhoz tartozik az is, hogy hol helyezkednek el hozzánk

képest az agresszívabb és a kevésbé agresszívabb játékosok. Általában jobban szeretjük,
ha az agresszívak előttünk beszélnek, mert ha támadásba lendülnek, akkor gyenge
lapjainkat még azelőtt eldobhatjuk, hogy akár a vaktétet megadnánk, márpedig minden
feleslegesen el nem vesztett pénz megnyert pénz.

8.3. Milyen karakterű a többi játékos és milyennek látnak minket?25

A szakirodalom leggyakrabban négy fő kategóriába sorolja a játékosokat
agresszivitásuk és a megjátszott lapokkal szembeni elvárásaik alapján:

Laza-passzív: gyenge lapokat is gyakran megjátszik, viszont emelésre könnyen

eldobja erősebb lapjait is. Ő maga ritkán emel, kockázatkerülően próbál viselkedni.
Általában a feszültséget nehezen viselő, konfliktuskerülő, megfelelni vágyó emberek
alapstílusa. Nem nyereséges így játszani, mert pókeres szempontból nagyon

23
David Sklansky: A póker elmélete. Bp., ERKEN, 2005. 165-171. p.
24
Szokták is mondani, ha a vak nem száll ki, amikor ráemelnek a vaktétre, hogy „megvédi a vakját”.
25
Pokerstrategy.com: A feszes-agresszív stílus pszichológiai nézőpontból.
In: http://hu.pokerstrategy.com/strategy/psychology/81/1/ letöltve: 2012-04-25

20
következetlenül – és egyben nagyon emberien – kezeli a kockázatot. Amikor sok lapot
megjátszik, alulbecsüli a kis kockázat jelentőségét, és túl sokszor vállal kis kockázatot
„ebből még bármi lehet” alapon, viszont a nagyobb kockázatot túlbecsüli, és a
vereségtől való félelmében az ésszerűnél kevesebbszer vállalja fel.

Feszes-passzív: csak erős lapokat játszik meg, de túl óvatos, minden szinten
kockázatkerülő. Ennek a játéknak legnagyobb hátránya a könnyű kiismerhetősége: csak
akkor tart ki egy kéz mellett, ha biztos a dolgában, így ha kitart, mindenki biztos lehet
benne, hogy nem érdemes több pénzt fektetni a potba, hacsak nincs kivételesen jó keze.
Ezektől a játékosoktól nehéz pénzt nyerni, de ők is alig gyarapodnak, így versenyeken a
vaktétek lassan felőrlik a tőkéjüket.

Laza-agresszív: ha a stílus ösztönös, akkor olyan játékost takar, aki szereti a

pókerben az izgalmat, szívesen vállal konfliktushelyzeteket, mások legyőzésének vágya
hajtja. Gyenge lapokkal is nagyokat hív, sokat blöfföl, bátorságpróbának fogja fel a
pókert. Az ilyen játékosok azért veszélyesek, mert kevés információt adnak ki arról, mi
van náluk, viszont egy feszes játékos könnyen csapdába csalhatja őket – könnyen
nyernek, és könnyen veszítenek sokat. Azonban vannak, akik tudatosan alkalmazzák ezt
a stílust olyan helyzetekben, amikor a körülöttük lévők kezdenek túl óvatossá válni,
például magas vaktétek esetén, vagy versenyeken a végjáték közeledtével (a korábban
említett „buborékhatás”). A kiszámíthatatlanság és a magas kockázatvállalási
hajlandóság félelmetes hírnév, ha valaki jól ki tudja használni, mert ellenfelei nem
mernek majd konfliktusba kerülni vele.26

Feszes-agresszív: szigorú a lapválasztás tekintetében, de amivel játszik, azzal

határozottan teszi egészen addig, ameddig az esélyek mellette állnak, és miután a
többiek tartanak tőle, a megfelelő mértékben blöfföl is. A kulcsszó a rugalmasság és a
hideg racionalitás, a kockázatot a várható értéknek megfelelően kezeli. Nagyon kevés

26
Tipikusan ilyen játékosnak tartják Gus Hansent. Ő valóban gyakrabban játszik meg szinte értéktelen
lapokat, mint a legtöbb hivatásos játékos, azonban ilyenkor más szempontok – kik és hányan licitálnak
még, mijük lehet, mit gondolnak őróla, milyen pozícióban van stb. – figyelembe vétele vezeti arra a
döntésre, hogy aktuálisan a keze értéke a legkevésbé lényeges szempont. Bár hírnevéhez az is hozzá
tartozik, könyvéből kiderül, hogy valójában ritkán blöfföl, inkább fél-blöffökre játszik, amikor még
számottevő esélye van, hogy erős keze alakuljon ki. Gus Hansen: Nyílt lapokkal. Bp., Kelly, 2008. 362-
364. p.

21
embernek van eredetileg is ilyen stílusa, a legtöbben kitartó tanulással és önfejlesztéssel
érték ezt el.

Az, hogy egy asztalon belül milyen arányban találjuk meg ezeket a játékos-típusokat,
meghatározza az asztal dinamikáját, és ezáltal a stratégiá nkat. Passzívan semmi esetre
sem tanácsos játszanunk, azonban a feszes és laza stílust váltogathatjuk. Ha általános
elvet szeretnénk megfogalmazni, akkor laza játékosok közt feszes stratégiát érdemes
alkalmazni, így amikor akcióba lépünk, jó eséllyel nekünk lesz a legerősebb kezünk,
míg feszes játékosok közt laza inkább stratégiát, így sok kisebb potot szerezhetünk meg.
Természetesen számíthatunk arra, hogy ha túl következetesen, túl tisztán játszunk me g
egy stratégiát, akkor előbb-utóbb a többiek kiismernek, és ennek megfelelően fognak
minket kezelni. Ezért fontos, hogy stratégiánkat váltogatva, hamis jelzéseket küldve
bizonytalanságban tartsuk az ellenfelet, és ezért fontos a hírnevünk is, ami az
asztaloknál kialakul. Ha valakit feszesnek ismernek, büntetlenül tud blöffölni, ha
viszont lazának, akkor blöfföt imitálva csapdát állíthat a többieknek, amikor mégis erős
lapja van. A kiszámíthatóság mindig kerülendő, ezért a legtöbb hivatásos pókeres a saját
határain belül váltogatja a feszes és a laza stílust, és annak vannak jobb esélyei, aki
minél szélesebb spektrumon, a helyzetet jól felismerve tudja ezt tenni.

Érdemes még megjegyezni, hogy a laza és feszes játékstílus alapvetően a

szemléletében tér el. Ha feszesen játszunk, azt kérdezzük magunktól, „miért adjam meg
vagy emeljek?”, míg ha lazán, akkor „miért ne adjam meg, és ha már megadom, miért
ne emeljek inkább?”.

8.4. Vakok és anték

Az emelkedő vaktétekről és antékról esett már szó, itt egy picit még részletezem a
témát. A relatíve nagyon alacsony vaktét egyrészt arra ösztönzi a játékosokat, hogy
(emelés híján) mind adják meg a vakot, hiszen szinte ingyen nézhetnek flopot, másrészt
az emelések is a vaktét sokszorosát teszik ki. Ilyenkor a vakoknak is jobb lapra lehet
szükségük, hogy megadjanak egy emelést. A relatíve magas vaktétek épp ellenkező
hatást váltanak ki: a játékosok óvatossá válnak, és az agresszívabb hátsó pozícióban
lévő játékosok megpróbálják majd akár blöff vagy fél-blöff licitjeikkel is elriasztani a
többieket, ezzel megszerezve a vaktéteket. A vakok viszont erősebb késztetést éreznek
ennek ellenállni.

22
8.5. Milyen a játékosok tudásszintje? 27
A komolyabb szaktudású játékosok professzionalizmusuka t több és még több pénzre
28
szeretnék váltani, így értelemszerűen a vaktétek emelkedésével a „civileket” egyre
inkább kiszorítják az ún. „regulárok”, hivatásos játékosok. A tapasztalati szinttől
függően teljesen más taktikát kell alkalmazni a többi játékossal szemben, mert míg pl.
egy tapasztalt játékos adott esetben bedőlhet egy körmönfont blöffnek, egy kezdő
esetleg észre sem veszi azt, és minden különösebb megfontolás nélkül, teljesen a vak
szerencsére bízva magát még rá is emelhet, akár jó lapja van, akár nem. A kezdők játéka
gyakran kiszámíthatatlan, pillanatnyi benyomások, hangulatok alakítják, ezért velü k
szemben a legésszerűbb akkor agresszívnak lenni, amikor jó lapunk van, és akkor
visszavonulót fújni, amikor gyenge.

A pókeres gondolkodásmód szintjeire jellemző kérdések:

0. szint: „Nem tudok semmit.”

A fent említett, teljesen kezdő játékos. Paradox módon éppen a taktikai és racionális
játékmód hiánya miatt nagyon nehéz kikövetkeztetni a lapjait, tehát eredményesen
akkor tudunk vele játszani, ha éppen egy szinttel tudatosabb (és éppen a legegyszerűbb)
stratégiát alkalmazzuk.

1. szint: „Milyen lapjaim vannak?”

Ő már tisztában van az esélyekkel, tudja, milyen lapok mennyit érnek, azonban ez le
is köti a figyelme nagy részét. Őszintén játszik, vagyis nem ismeri föl a kínálkozó blöff-
lehetőségeket, de, ha blöfföl is, a blöffjei egyszerűek, és gyakran rosszul időzítettek.

2. szint: „Mi lehet nálad?”

Nála kezdődik a komoly taktikázás. Már rutinból játszik, így a figyelmét a többiek
kiismerésére fordítja, ezáltal beválnak nála a jól időzített blöffjeink, és ő is próbál
félrevezetően viselkedni.

3. szint: „Mit gondolsz, mi van nálam?”

27
Pokerworks.com: Ellenfeleid osztályozása a pókerben. In: http://hu.pokerworks.com/poker-
strategia/halado-poker-strategia/ellenfeleid-osztalyzasa.html letöltve: 2012-04-26
28
Pókeres zsargonban „halaknak” nevezik őket, utalva arra, hogy a komoly játékosok magukat
„cápákként” aposztrofálják.

23
 A játékosok teljesen tisztában vannak lapjaik értékével, és némi megfigyelés után
viszonylag pontos becsléseket adnak az őszinte játékosok kezének erősségéről is, ezért
itt a minél tökéletesebb megtévesztéssel lehet versenyelőnyre szert tenni.

4. szint: „Mit gondolsz, szerintem mi van nálad?”

Eleve abból indul ki, hogy félre akarják vezetni, és már sok trükköt ismer és felismer.
A játék egyfajta „meta” szinten zajlik. További magyarázat helyett inkább hadd idézzek
a játék elméletének egyik kidolgozójától, David Sklansky-től.29 Bár itt egy másik
pókerfajtáról, a hétlapos stud-ról lesz szó, úgy gondolom, ez a szabályok ismerete
nélkül sem zavarja a lényeg megértését.

29
David Sklansky: A póker elmélete. Bp., ERKEN, 2005. 242. p.

24
 Amint a szerző is felhívta rá a figyelmet, a pókerben a stratégiai gondolkodás egy
lépcsőzetességet követ: mindig csak egy lépéssel próbálunk ellenfeleink előtt járni.

8.6. A stratégiai fejezet konklúziója

Láthatjuk, hogy a játéktudásunk fejlődésével hogyan helyeződik át a hangsúly az
esélyek mechanikus számolgatásáról egyfajta információs hadviselésre. Ez alapján
fogalmazta meg Sklansky a Póker Alaptételét:30

30
David Sklansky: A póker elmélete. Bp., ERKEN, 2005. 35. p.

25
 A többi játékossal szembeni stratégiánknak tehát az a lényege, hogy hibára
kényszerítsük őket. Azonban ez a hiba – ahogy írja Sklansky – nem feltétlenül
irracionális, sőt sokszor nagyon is racionális döntésből születik, amit az ellenfél
meglévő információi alapján hoz meg. Az viszont, hogy milyen információi vannak az
ellenfélnek, rajtunk is múlik.

A másik dolog, amit megfigyelhetünk, hogy a fent felsorolt tényezők hatásai sosem
egyirányúak, hanem olyan folyamatok közös eredői, amik egymással dialektikus
kölcsönhatásban vannak. Mivel ezeknek a folyamatoknak az intenzitása a játék során
folyamatosan változik is, a játékosnak nagyon otthonosan kell mozognia köztük, és
rugalmas gondolkodású kell legyen, hogy észlelje a változást, és azonnal váltson is – ne
horgonyozzon le a korábbi információknál.

Mindezeknek a témaköröknek, amikből egy rövid és vázlatos ízelítőt kapott az

Olvasó, nagyon részletes elmélete van. Professzionális szinten való megtanulása,
tudatosítása és rutinná válása évekig tartó intenzív munkát igényel. Éppen ezért a
szakirodalom nagy hangsúlyt fektet a kitartó és elmélyült tanulásra, és azt javasolják,
hogy az ember legalább annyi időt töltsünk az elmélet tanulmányozásával és a
stratégiánk elemzésével, mint önmagával a játékkal!

9. A professzionális pókerjátékos jellemző személyiségjegyei31

Utolsó lépésként szeretném összegezni az eddig elmondottakat azzal, hogy

gondolatban megrajzolom a professzionális játékos karakterét. Ha valakinek nagyon
illik a habitusához, gondolkodásmódjához, vérmérsékletéhez, életmódjához egy munka,
nem kell megerőltetnie magát, hogy felvegye azt a hozzáállást, amivel sikeres lehet

26
benne, akkor azt szokták mondani, hogy ezt a munkát rá szabták. Barry Greenstein az
Ace On The River c. könyvében 25 pontban foglalta össze, mik lehetnek ezek a
tulajdonságok egy pókeres esetében. Ő leggyakrabban kaszinókban és klubokban
játszott, így a pókervilág sok névtelen karakterét volt alkalma megismerni, akiknek a
többsége vágyott rá, hogy a profik közé tartozzon, mégis csak minden huszadik játékos
ért el olyan sikereket közepes és magas limiteken, hogy meg is élhessen a pókerből.
Szerinte ezeket a játékosokat nem valamilyen született pókertehetség, hane m
személyiségjegyeik különböztették meg vesztes társaiktól. Lássuk, mire gondolt:

1. Humorérzék: a nyertes játékosoknak is meg kell tanulniuk elviselni a rossz

szériákat, ebben segít, ha az ember képes humorral feloldani a frusztrációit.

2. Nem hagyja el magát: Greenstein „prideful”-nak írja, de nem konkrétan

büszkeséget ért alatta. A sikeres játékos, ha lehet, kikerüli a vesztes szériákat. Amint
érzi, hogy kezd rosszul menni a játék, vagy összeszedi magát, és még erősebben
koncentrál, vagy inkább feláll az asztaltól, nem enged könnyű győzelmeket
ellenfeleinek.

3. Nagylelkűség: abban az értelemben, hogy nem tulajdonít nagy értéket a

pénznek, hiszen tudja, hogy könnyen szerzi és könnyen el is tudja veszíteni. Tiszteli
viszont azokat az embereket, akik keményen dolgoznak a megélhetésükért – pont azért,
mert neki nem kell.

4. Társasági e mber: nem kötődik kifejezetten a kártyához, de Greenstein szerint

akadnak olyan szituációk a pókervilágban, amikor nagyon hasznos a megnyerő
beszédmodor. Egy példát említett, amikor épp veszítő partnerünket kell jobb kedvre
deríteni, hogy fel ne álljon kedvetlenségből az asztaltól.

5. Érzéketlenség: abban az értelemben, hogy képesnek kell lennie számítóan és

hidegen gondolkodni, nem tekintettel lenni mások érzelmeire. Afféle az „üzletben nincs
barátság” elv.

6. Optimiz mus: szintén a veszteségek elviselésével függ össze, mert hamarabb

túljutunk rajtuk, ha nem adjuk fel a reményt, és bízunk a hamarosan bekövetkező
sikerben. (Az optimista gondolkodás, akár a pesszimizmus, definíció szerint szintén

31
Barry Greenstein: Ace on the River. Last Knight Publishing, 2005. 64. p.

27
mentális csapda, hiszen vágyvezérelt gondolkodásról van szó, motiváló hatása miatt
viszont szükség van rá.)

7. Független gondolkodás: semmilyen tanácsot, gondolatot nem szabad kritika

nélkül elfogadni. Greenstein azt tapasztalta, hogy a kaszinókban úton-útfélen ingyen jó
tanácsokba botolhatunk, amiket főleg olyan emberektől kaphatunk, akik be szeretnék
bizonyítani, hogy ők jó pókeresek, bár csak ritkán értek el sikereket.

8. Manipulatív magatartás: például hagyja magát rábeszélni, hogy beszálljon

egy olyan partiba, amibe eredetileg is szándékában állt beszállni. Csendben igyekszik
úgy rendezni az élet szituációit, hogy neki kedvezzenek.

9. Jó állóképesség: „greedy”-nek írja, ami kapzsit, falánkot jelent, de ezt úgy érti,
hogy ha egy parti különösen nyereséges, akkor egy hivatásos játékos képes kell, hogy
legyen hosszú ideig is teljes odafigyeléssel játszani. Ehhez persze nem csak akaraterő
kell, hanem megfelelő egészségi állapot is.

10. Lélekjelenlét: ha rossz széria éri, akkor is logikusan gondolkodik, nem hagyja,
hogy a kudarc kizökkentse.

11. Én-központúság: észben tartja, hogy azért van a kaszinóban, hogy pénzt
keressen. Nem pazarolja az idejét és nem tesz semmi számára hátrányosat pusztán
mások kedvéért. Ügyel azonban arra, hogy ha lehet, ne sértsen meg másokat.

12. Szavahihető: ha egy játékos nem szavahihető, a többiek nem fognak vele
játszani attól való félelmükben, hogy átveri őket, sőt akár csal a játékban.

13. Agresszivitás: a visszafogott agresszivitás a jó játékos egyik ismertetőjele.

Rákényszeríti ellenfeleit, hogy fizessenek a játékban maradásért (emel, nem enged
nekik ingyen lapot), és kiszorítja a vele versenyképes játékosokat. Greenstein szerint a
jó női játékosok különösen agresszívek, kihasználva, hogy a férfiak a nőkről alkotott
nemi sztereotípiák miatt erre nem számítanak.

14. Versenyszellem: nem ül a babérjain, hanem mindig hajtja a vágy, hogy jobb és
jobb legyen.

15. Túlélőszellem: sok sikeres játékos szegény sorból, rossz életkörülmények

közül jött. Hozzá vannak szokva, hogy az élet gyakran nem igazságos, és a
boldogulásért küzdeni kell. Számítanak akadályokra, és hisznek benne, hogy legyőzik
azokat.
28
 16. Beleérző képesség: megérti mások gondolkodásmódját, és ki tudja
következtetni, mások mit fognak tenni egyes lépéseire.

17. Bátorság: nem fél meglépni egy helyes döntést azért, mert a z kockázatos.
Számol viszont a következményekkel, nem vakmerő.

18. Képes gondolkodni nyomás alatt: nem billen ki az egyensúlyából, ne m

blokkol le, „nem megy tilt-re”. Főleg versenyeken fontos, amikor nem engedheti me g
magának az ember, hogy több órára kiszálljon.

19. Figyel a részletekre: a pókerben – főleg élő pókerben – rengeteg részlet

számít, amit érdemes számításba vennünk döntéseink során. Hányan „vannak a potban”,
ki emelt, milyen pozícióból, korábban mije volt, amikor emelt, milyen az arcjátéka,
hezitál-e és mennyit stb.

20. Kiváló memória: egyrészt fontos, hogy rendelkezzünk egy alap stratégiával,
amit betanulunk. (Online játékban ezt a kezdőknél helyettesíti egy letölthető táblázat,
ami segít eldönteni, hogy bizonyos lapokkal, bizonyos pozícióban, bizonyos számú
aktív játékossal dobjunk-e, beszálljunk-e egy potba, vagy éppen emeljünk-e.) Másrészt
a 18-as pontban említetett megfigyeléseket érdemes elraktározni, és így egy mentális
katalógust képezni ellenfeleinkről.

21. Motivált: néha meg kell győznünk magunkat, hogy nyernünk kell, mert ha
aktuálisan van elég pénzünk, hajlamosak lehetünk a lustaságra, nem vesszük elég
komolyan a játékot.

22. Kontrollálja az érzelmeit: pontosabban annak külső megnyilvánulásait, így

nem engedi meg az ellenfeleinek, hogy belelássanak a fejébe. Ezt nevezik pókerarcnak.

23. Intelligens: kitalál stratégiákat, és lecseréli azokat, ha nem működnek. Az

intelligencia azt jelenti, hogy alkalmazkodunk a környezetünkhöz, és ez a póker
esetében leginkább az ellenfeleinket jelenti. Kikövetkeztetjük, mit tesz most ellenfelünk,
valószínűleg mit fog tenni a jövőben, és hogyan használjuk fel ezt az információt a
lehető legjobban előnyünkre.

24. Őszinte önmagához: elismeri, ha rosszul játszik, nem próbálja szépíteni a

teljesítményét vagy a körülmények összeesküvésére fogni. Szembenéz a hibáival.

25. Vasakaratú: Greenstein „psychologically tough”-nak írja. Szerinte a sikeres

játékosok abban különböznek leginkább a többiektől, hogy soha nem adják fel, hisznek
29
benne, hogy bármilyen körülmények közt képesek nyerni, és át tudnak törni minden
akadályt.

Jóllehet a felsorolt tulajdonságokból nem egy átfedésben van másokkal, például az

agresszív emberek általában versengők is, és a nagy lélekjelenléttel rendelkezőkre
jellemző, hogy képesek nyomás alatt gondolkodni, csoportosítsuk ezeket, hogy lássuk,
mire helyezi Greenstein a hangsúlyt. Természetesen, szubjektív értékelésről lévén szó,
elképzelhető, hogy mások másféle csoportosítást végeztek volna, esetleg másként írták
volna le a tulajdonságokat is. Kilenc tulajdonságot sorolt fel, amik ahhoz kellenek, hogy
jól viseljük a kudarcot (1. 2. 3. 6. 10. 15. 18. 24. 25.). Hetet, ami a céltudatossággal
kapcsolatos (2. 5. 7. 11. 14. 21. 25.). Ötöt, amik a többi emberrel való súrlódásmentes
érintkezést segítik (1. 3. 4. 8. 12.). Szintén ötöt a kockázatvállaláshoz (3. 10. 13. 17.
18.), és még egyszer ötöt a helyzetfelismeréshez és a taktikázáshoz (8. 16. 19. 20. 23.).
Magától értetődik, hogy online pókeres esetén az olyan társas képességek, mint a
megnyerő beszédmodor, elhanyagolhatók.

Mindenesetre a pókeresek egy tulajdonsága kitűnik mind közül: Greenstein leírása

alapján a gondolkodásmódjuk rendkívül individualista, versengő, és nagyon erős az
önérdek érvényesítő képességük.

10. A tőzsde világa

Most, hogy már részletesen foglalkoztunk a pókeres karrier pszichológiai

vonatkozásaival, van elég alapunk, hogy összehasonlítsuk a tőzsdei karrierrel. A
hangsúly természetesen továbbra is a lélektanon lesz. Ehhez a Foglalkoztatási és
Szociális Hivatal által kiadott Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker című
szakmabemutató információs mappát 32 és a Budapesti Értéktőzsde honlapját33 fogom
felhasználni.

32
Alice Marketing Manufaktúra (2010): Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker. Foglalkoztatási és Szociális
Hivatal.
33
BET.hu: Tőzsde lépésről lépésre. In: http://bet.hu/topmenu/befektetok/tozsde_lepesrol_lepesre letöltve:
2012-04-26

30
10.1. A tőzsdebróker munkaköre
„Brókereknek nevezzük azokat a – megfelelő vizsgákkal rendelkező – pénzügyi
ügynököket, akik – általában egy értékpapír-kereskedelmi cég alkalmazottjaként,
ügyfelek megbízásai alapján vagy a kereskedő cég „saját számlájára” (tehát saját
kockázatára) tőzsdei kereskedésben részt vehetnek, és ott ügyleteket köthetnek.” – írja a
szakmai információs mappa.34

A megbízások típusai lehetnek megkötésük időpontjára vonatkozólag azonnaliak

vagy határidősek. Némi kifejtésre talán a határidős ügylet szorul: ekkor az adásvétel
tárgya a jelenben kialkudott áron, de egy jövőbeli időpontban fog gazdát cserélni. Az
ilyen ügylet típuspéldája a terménykereskedelemben alakult ki, mivel gyakran
előfordult, hogy a mezőgazdász és a kereskedő még a vetés idején megalkudott
egymással. Ha időközben a kialkudott árhoz képest esett a gabona ára, a gazda járt
jobban, ha viszont nőtt, akkor a kereskedő, így megosztoztak a kockázaton.

A határidős szerződések egyik különleges alfaja az opciós ügylet, amikor a vevőnek

lehetősége van egy bizonyos díj (lényegében egy foglaló) ellenében elállni a vételtől.

A megbízás az adásvétel ára szempontjából háromféle lehet: limitáras, piaci áras

vagy stop loss. A limitáras ügyletnél az ügyfél megad egy (eladásnál) minimum vagy
(vétel esetén) maximum árat, amit a bróker nem léphet át – ezzel szemben piaci áras
megbízásnál nincs kikötés az árra. A stop loss megbízásnál egy olyan árat adunk meg,
amit ha az adott eszköz elér, a bróker köteles eladni, így elkerülve a veszteséget.
Hasonló elvű megbízást lehet kötni vételre is.

A tőzsde négy szekcióra bontható, amelyeken önálló kereskedés folyik: a

részvénypiacra, a hitelpapír-piacra (kötvénypiac), az árupiacra és a származékos
eszközök piacára, ahol az előző három piacon megkötött határidős és opciós
szerződések szerepelnek termékként. Utóbbi nyújtja a legnagyobb lehetőséget a
spekulációra, hiszen a kereskedők gyakorlatilag mást sem tesznek, mint fogadásokat
kötnek a kamatok, deviza-, részvény- és kötvényárfolyamok, tőzsdeindexek jövőbeli
változására.

34
Alice Marketing Manufaktúra (2010): Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker. Foglalkoztatási és Szociális
Hivatal. A5-A6. o.

31
10.2. Határidős piacok bróker típusai35
Fedezeti üzletkötők (hedge-elők)

Ők különböző vállalatok képviseletében lépnek fel, és a piac hirtelen változásaiból

adódó kockázatokkal szemben próbálják bebiztosítani a vállalatot. Példaként a BÉT
honlapja egy export vállalatot említ: „A hazai alapanyagból exportra termelő vállalkozás
számára például rendkívül előnytelen, ha a hazai pénz erősödik, hiszen egységnyi
eladott árujáért egységnyi devizát kap, de ezért egyre kevesebb hazai pénz üti a markát.
Ezért ő határidőre eladja a külföldi pénzt a hazai ellenében. Ezzel bebiztosítja
üzletmenetét: ha a hazai pénz erősödik, a határidős pozíción elért nyeresége
kompenzálja az erős hazai pénz által számára okozott veszteséget. Ellenkező esetben
ugyan jobban járt volna, ha semmit sem tesz, hiszen több hazai pénzhez jut egységnyi
kapott devizából, veszteségessé válik viszont fedezeti ügylete. De legalább jól alszik,
bármi történjék is a devizapiacon, őt már nem érheti kellemetlen meglepetés. Igaz,
kellemes se.” 36

Arbitrázsőrök

Ők biztosítják a piaci ármechanizmus hatékony működését. Azzal érnek el

nyereséget, hogy olyan területeket keresnek a piacon, ahol ugyanazon termékek árai
valamiért különbözőek, majd vesznek, ahol olcsó, és eladnak, ahol drága. Az arbitrázs
kockázatmentes kereskedés ugyan, viszont az erős konkurenciának köszönhetően az
áreltérések kicsik, és hamar eltűnnek, így nincs lehetőség nagy nyereségek elérésére.

Spekulánsok

A spekulánsok szerepe a piacon a kiegyensúlyozás. Ha például a fent említett

fedezeti kereskedő exportcége védelmében a forint erősödésére szeretne fogadást kötni,
szüksége van valakire, aki fogad vele. Könnyen előfordulhat, hogy a többi exportcég
hedge-elője is számít a forint erősödésére, így velük nem tud. Itt jön képbe a spekuláns,
aki, mivel nem termel semmit, semmilyen speciális érdek által nincs megkötve, hane m
egyszerűen csak hajlandó pénzt feltenni bizonyos eseményekre.

35
BET.hu: Határidős piaci ismeretek. In:
http://bet.hu/topmenu/befektetok/tozsde_lepesrol_lepesre/szarmazekos_piacismeretek/hataridos_piaci_is
meretek/miert_erdem_a_hatido/miert_erd_a_hatidos.html?pagenum=3 letöltve: 2012-04-26
36
Ugyanott.

32
10.3. Szükséges kompetenciák 37
Korábban idéztem Barry Greensteintől a sikeres pókerjátékos jellemző
személyiségjegyeit, így nem lenne teljes a kép, ha ezt nem tenném meg a brókerekkel is
a szakmabemutató információs mappa alapján.

1. Gyors felfogás

2. Figyelemmegosztás

3. Határozottság

4. Döntésképesség: sok esetben pillanatok alatt.

5. Jó kapcsolatteremtő készség: a brókernek folyamatosan kapcsolatot kell

tartania más emberekkel, és el kell nyernie a bizalmukat.

6. Rámenősség, versenyszellem

7. Összefüggések átlátásának képessége

8. Intuitív személyiség

9. Rugalmasság

10. Kreativitás

11. Jó közgazdasági, mate matikai érzék: a számok mögötti jelentés

megértéséhez.

12. Megbízhatóság

13. Éberség

14. Önállóság

15. Nyitottság

16. Kockázatvállalás

Elsőre is feltűnő, hogy van bizonyos egyezés a két lista között, de érdemes ezt
alaposabban szemügyre vennünk, ezért párosítottam a nagyon hasonló kompetenciákat.
(1. táblázat)

37
Alice Marketing Manufaktúra (2010): Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker. Foglalkoztatási és Szociális
Hivatal. B-3. o.

33
1. táblázat: A jó pókerjátékos és a jó bróker ismérveinek párosítása
Mappa Greenstein

Figyelemmegosztás (2.) Figyel a részletekre (19.)

Határozottság (3.) Bátorság (17.)

Döntésképesség (4.) Képes gondolkodni nyomás alatt

(18.)

Jó kapcsolatteremtő készség (5.) Társasági ember (4.)

Rámenősség, versenyszellem (6.) Agresszivitás (13.) Versenyszellem

(14.)

Összefüggések átlátásának Intelligens (23.) (lényegében fedik

képessége (7.) egymást)

Megbízhatóság (12.) Szavahihető (12.)

Éberség (13.) Nem hagyja el magát (2.)

Lélekjelenlét (10.)

Önállóság (14.) Független gondolkodás (7.)

Kockázatvállalás (16.) Bátorság, Képes gondolkodni

nyomás alatt (17-18.)

Mint láthatjuk, a konkrét átfedés 60%-os, és ami eltér, az is gyakorlatilag a szerzők

megközelítésének különbségeiből adódik. A fentiek fényében nyilvánvaló, hogy például
a gyors felfogás és a rugalmasság a pókerben szükséges tulajdonságok, és a tőzsdei
munka is igényli a jó állóképességet és az érzelmek kontroll alatt tartását is. Egyetlen
lényeges különbség a pókerjátékosok Greenstein által leírt szélsőségesen individualista
jellege: a tőzsde világában kénytelenek lemondani önállóságukról, és idejüket se m
oszthatják be többé olyan szabadon, mint hivatásos pókeresként.

34
11. Összegzés

Pókeres a tőzsde világában

Fentebb már sokat foglalkoztunk azzal, milyen tanulási folyamaton megy keresztül
egy játékos, amíg megtanulja kezelni a kockázatot (3. fejezet), elfogadni a veszteséget,
mint a játék természetes velejáróját (4-5. fejezet), tudatosan kiiktatni bizonyos
heurisztikákat, amelyek károsan hatnak a játékára (6. fejezet), és kikerülni az érzelmi
befolyásoltság állapotát (7. fejezet). A 8. fejezetben a pókeres spekulációval
foglalkoztunk, és láthattuk, milyen sokrétű és rugalmas gondolkodásra van szükség a
játék dinamikusan változó környezetéhez, a 9. fejezetben pedig Barry Greenstein
tapasztalatait olvashattuk arról, hogy milyen karakterű ember képes megtanulni, és
hatékonyan alkalmazni ezt a gondolkodásmódot. Itt az ideje válaszolni a dolgozat elején
feltett kérdésre: érdemes-e professzionális pókerjátékost alkalmazni tőzsdei brókernek?

Ha a hivatásos pókeresek stressztűrő, bizonytalanság- és kockázatkezelési

képességére gondolunk, láthatjuk, hogy a játéktér teljes egészében úgy alakult ki, hogy
a magasabb szintű játékosok közül kiszűri azokat, akik nem tudnak nagy nyomás alatt
racionálisan kockáztatni, ez tehát a pókeresek legerősebb tulajdonsága. A brókerek
közül leginkább a származékos piacokon határidős és opciós ügyletekkel foglalkozó
spekulánsoknak van szükségük ezekre a képességekre. Tehát ebből a szempontból a
válasz egyértelmű igen.

(Kockázatkezelési szempontból érdekes lenne valamiképpen összehasonlítani a

hivatásos játékosokat és a tőzsdei brókereket, illetve egyéni kisbefektetőket , hogy az
állítást empirikus úton is igazoljuk – sajnos az én jelenlegi kereteim nem tettek lehetővé
egy ilyen komoly kísérleti apparátust igénylő vizsgálatot.)

A többi mentális csapdával kapcsolatban – mentális számlák, emlékezési és döntési

heurisztikák – már nehezebb megmondani, mennyire használhatóak a pókeres
tapasztalatok. Ha abból indulunk ki, hogy a pókerben elsajátított készségeket képesek
vagyunk alkalmazni más területeken is, akkor szintén igennel kell, hogy válaszoljak,
azonban ez nem egyértelmű, és valószínűleg egyénileg is változik. A kérdés az,
felismerik-e, ha más körülmények közt találkoznak azokkal a heurisztikákkal, amiket a
pókerben megtanultak kikerülni. Az olyan egyszerű esetekben, mint a szerencsejátékos

35
tévedése, minden bizonnyal igen, viszont a mentális számlákkal kapcsolatos csapdák
már sokkal összetettebb jelenségeket alkotnak.

Ezen túl – bár nem tartozik szorosan a pénzügyhöz – a stratégiai részben felvázolt
gondolkodásmód jól alkalmazható például üzleti tárgyalások alkufolyamataiban, ne m
véletlen, hogy már egy nemzetközileg elismert tanácsadó cég is indított póker
tanfolyamot vállalati vezetők számára. 38

Irodalomjegyzék

Alice Marketing Manufaktúra. (2010). Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker - Szakmai

információs mappa. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal.
András, M. M. (2006). A magyar tőkepiac vizsgálata pénzügyi viselkedéstani
módszerekkel. Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem.
Balázs, H. (2003). Kísérletek és kilátások, Daniel Kahneman. Közgazdasági szemle , 50,
783.
BET.hu. (dátum nélk.). Határidős piaci ismeretek. Letöltés dátuma: 2012. április 26,
forrás:
http://bet.hu/topmenu/befektetok/tozsde_lepesrol_lepesre/szarmazekos_piacismeretek/h
ataridos_piaci_ismeretek/miert_erdem_a_hatido/miert_erd_a_hatidos.html?pagenum=3
BET.hu. (dátum nélk.). Tőzsde lépésről lépésre. Letöltés dátuma: 2012. április 26,
forrás: http://bet.hu/topmenu/befektetok/tozsde_lepesrol_lepesre
Develor Consulting Kft. (dátum nélk.). Helyzetértékelési és döntéskontroll tréning.
Letöltés dátuma: 2012. március 25, forrás:
http://www.develor.hu/develor/develor.head.page?nodeid=595
Greenstein, B. (2005). Ace on the River. Last Knight Publishing.
Hansen, G. (2008). Nyílt lapokkal. Bp.: Kelly.
Investopedia.com. (dátum nélk.). Behavioral Finance: Key Concepts – Gmabler’s
fallacy. Letöltés dátuma: 2012. április 26, forrás:
http://www.investopedia.com/university/behavioral_finance/behavioral7.asp#axzz1tAG
fhnEr

38
Develor Consulting Kft, Helyzetértékelési és döntéskontroll tréning,
http://www.develor.hu/develor/develor.head.page?nodeid=595 letöltve: 2012.03.25.
36
J.C., H. (1988). Outcome bias in decision evaluation. Journal of Personality and Social
Psychology , 54 (4), 569-579.
Kahneman, D. –T. (1986). Rational Choice and the Framing of Decisions. The Journal
of Business , 59 (4. Part 2: The Behavioral Foundations of Economic Theory), S255.
Kahneman, D.–T. A. (1979). Prospect Theory: An Analysis of Decision under Risk.
Econometrica , 47 (2), 265-267.
Pokerstrategy.com. (dátum nélk.). A feszes-agresszív stílus pszichológiai nézőpontból.
Letöltés dátuma: 2012. április 26, forrás:
http://hu.pokerstrategy.com/strategy/psychology/81/1/
Pokerstrategy.com. (dátum nélk.). A póker matematikája: a feltételes esély. Letöltés
dátuma: 2012. április 26, forrás: http://hu.pokerstrategy.com/strategy/bss/1564/1/
Pokerstrategy.com. (dátum nélk.). A póker matematikája: esélyek és jók. Letöltés
dátuma: 2012. április 26, forrás: http://hu.pokerstrategy.com/strategy/bss/1563/2/
Pokerstrategy.com. (dátum nélk.). Hogyan óvd a pénzed a tilttől? Letöltés dátuma:
2012. április 26, forrás: http://hu.pokerstrategy.com/strategy/psychology/1335/1/
Pokerstrategy.com. (dátum nélk.). Mi a bankroll-menedzsment? Letöltés dátuma: 2012.
április 26, forrás: http://hu.pokerstrategy.com/strategy/bss/1534/1/
Pokerstrategy.com. (dátum nélk.). MTT-Tournamentek. Letöltés dátuma: 2012. április
26, forrás: http://hu.pokerstrategy.com/strategy/mtt/#basic
Pokerstrategy.com. (dátum nélk.). Shorthanded elmélet. Letöltés dátuma: 2012. április
26, forrás: http://hu.pokerstrategy.com/strategy/bss/1569/1/
Pokerworks.com . (2008). Letöltés dátuma: 2012. április 26, forrás: Ellenfeleid
osztályozása a pókerben: http://hu.pokerworks.com/poker-strategia/halado-poker-
strategia/ellenfeleid-osztalyzasa.html
Simon, H. (1972). Theories of Bounded Rationality (Decisions and Organisations.
kötet). (C. -R. McGuire, Szerk.) North-Holland Publishing Company.
Sklansky, D. (2005). A póker elmélete. Bp.: ERKEN.

Ábrák jegyzéke

1. ábra Kahneman és Tversky híres grafikonja a nyereségek és veszteségek szubjektív

értékeléséről
37
2. ábra Csökkenő határhaszon görbe

Táblázatok jegyzéke

1. táblázat A jó pókerjátékos és a jó bróker ismérveinek párosítása

38
 Melléklet

A No-limit Texas Hold’em szabályai

Néhány fogalom, amit érdemes előre tisztázni

Ante: a vakhoz hasonló kényszertét, ami rendszerint jóval kisebb, mint a kisvak,
viszont mindenkinek kötelező befizetni minden leosztás előtt.
Beülő: Az a maximális kezdő zsetonmennyiség, amivel egy játékos asztalhoz ülhet.
Ennek főleg online játékban és versenyeken van szerepe, ahol a maximumot 100
nagyvaknyi összegben szokás meghatározni.
Kéz: a játékos által felhasználható öt lap. A kéz összetétele az adott pókerfajta
szabályaitól függ, például ötlapos draw pókerben csak saját lapjaink vannak, de
Hold’em-ben tetszőlegesen válogathatjuk ki a legjobb kombinációt a saját és a közös
lapokból, Omahában pedig meg van szabva a közös és saját lapok aránya.

(egy) Kör: ameddig az osztógomb körbeér a játékosok közt. Egy kör annyi
leosztásból áll, ahány játékos játszik.

(egy) Leosztás: a játék időtartama onnantól kezdve, hogy mindenki megkapta a

lapjait, odáig, hogy valaki(k) elviszi(k) a potot.

(egy) Licitkör: a fogalmat a játék egyes leosztásokon belüli tagolására használom az

egyszerűség kedvéért. A licitköröket új közös lapok érkezése (flop, turn, river) választja
el egymástól.

Pot: az egy-egy leosztás során megnyerhető tét, összegét a vaktétek és a játékosok

licitjei határozzák meg.

A játék menete39

Előkészületek
A játékot kettő-tíz játékos játszhatja. Az egyik játékos mindig az osztó szerepében
van, de az osztó nem feltétlenül oszt, azt végezheti hivatásos krupié vagy számítógép is,

39
Pokerszabalyok.com: Texas Holdem. In: http://www.pokerszabalyok.com/texas-holdem-
pokerszabalyok letöltve: 2012-04-26
39
a szó a játékban egy pozíciót jelöl. Ezt az első leosztásnál sorsolással döntik el, utána az
osztó pozícióját jelző osztógomb minden további leosztásnál az óra járásának megfelelő
irányban vándorol a soron következő aktív játékoshoz. Az osztó balján ülő játékos a
kisvak, tőle balra pedig a nagyvak ül. A kisvaknak és a nagyvaknak anélkül kell
megtenniük az első tétjeiket, hogy látnák a lapjaikat. A nagyvak licitje előre
meghatározott, egységnyi licit, a kisvaké pedig rendszerint a nagyvak fele. Ez után a
játékosok fejenként két lapot kapnak, amit csak ők láthatnak.
Első licitkör (pre-flop játék) és a licitálás szabályai
A nagyvaktól balra ülő játékos kezdi a licitet, és a játékosok az óramutató járásának
megfelelően következnek sorban. Három lehetőség közül választhat:
- Megadja a tétet
- Bedobja a lapjait, és a következő leosztásig passzív marad
- Hív vagy emeli a tétet
- All-int mond, vagyis minden zsetonját felteszi
Ha valaki emeli a tétet, a soron következő játékosoknak az emelt összeget kell
tartaniuk, ellenkező esetben kénytelenek dobni lapjaikat. Ez alól egyetlen kivétel van:
ha valakinek nincs elég pénze tartani a tétet. Ilyenkor megteheti, hogy All-int mond, és
akkor a leosztás végéig játékban marad további licitálás nélkül – viszont nem nyerhet
többet, mint a feltett zsetonjainak azt a többszörösét, ahány játékos azt megadta 40. A
licitkör addig tart, ameddig már nem lesz olyan játékos játékban, aki ne tartaná a
legutolsó emelést, viszont az utolsó hívó saját licitjére nem emelhet rá, csak ha
rálicitáltak. Kivétel az első licitkörben a nagyvak, akinek utolsó licitálóként joga van
rálicitálni a vaktétjére, ha ezt eddig még senki sem tette meg.
A flop, a turn és a river
Az első licitkör után az osztó három lapot helyez felfordítva az asztal közepére, ezt
nevezzük flop-nak, magyarul „terítésnek”. Ezek közös lapok, amiket mindenki
használhat a keze összeállításához. Új lap megjelenését mindig licitkör követi, és
licitálást most és a továbbiakban a kisvak kezdi. Ha nincs több licit, a flop-ot követi a

40
Tegyük fel, hogy öten játszunk. A kettővel előttem jövő 1000Ft-ig hív, az előttem ülő dobja a lapjait, én
úgy döntök, 700Ft-tal All-int mondok. Utánam még egy játékos megad, így 2700Ft van a potban. Ha
nyerek, 3*700Ft-ot kapok, a többit a második legjobb kézzel rendelkező játékos kapja. Ha még egy
játékos mondana All-int, mondjuk, 850Ft-tal, akkor 3550Ft lenne a potban, amiből, ha ő nyer, megkapná
az én 700-amat, és még háromszor 850-et, a többit a második legjobb kéz vinné.

40
turn („fordulat”), amikor az osztó egy újabb lapot helyez középre, majd a river
(„vízválasztó”) és az utolsó közös lap, amit az utolsó licitkör zár.
A „virítás” és a nyerés feltételei
Az utolsó licitkör lezártával a játékban maradt játékosok közül az, aki utoljára
licitált, megmutatja a lapjait. A többiek nem kötelesek megmutatni a lapjaikat, ha ne m
tudnak nagyobb értékű kezet felmutatni. Az a játékos viszi a potot, aki a középen lévő öt
lapból és a saját két lapjából a legnagyobb értékű kezet tudja összeállítani, de ehhez
nem szükséges, hogy a saját lapjait felhasználja. (Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy csak a
közös lapokkal nyerni nem lehet.) Ha több játékosnak egyformán erős keze van, akkor a
pénzt egyenlő arányban felosztják egymás közt. Azzal is megnyerheti valaki az adott
leosztást, ha senki nem tartja az emelését, és All-in sincs senki ellene.
Kezek, balról jobbra, fentről lefelé csökkenő értékben:

Royal flush: egyazon színből a legnagyobb sor, esélye kerekítve 1 a 650 000-hez.
Sor flush: sor egyazon színből, 1:72 000-hez.
Póker: négy ugyanolyan értékű lap, 1:4000-hez.
Full house: egy pár és egy drill, 1:700-hoz.
Flush: öt azonos színű lap, 1:500-hoz.
Sor: öt egymást követő értékű lap, 1:254-hez.
Drill vagy terc: három azonos értékű lap, 1:46-hoz.
Két pár: kétszer két azonos értékű lap, 1:20-hoz.
Pár: két azonos értékű lap, 1:1,36-hoz.
Magas lap: a legmagasabb lap értéke számít.

41
 Ha több játékosnál van pár, drill, sor, a magasabb értékű nyer, két pár esetén a
magasabb pár a döntő (ha ez is azonos, akkor a kisebbik pár), flush esetén a
legmagasabb lap, full house esetén a drill-t adó lapok értéke (abból már két azonos ne m
lehet).

42