BELÜGYMINISZTÉRIUM

ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG

BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓ

…9/2018. számú

INTÉZKEDÉSE

a katasztrófavédelem központi, területi és helyi szervei hatósági és szakhatósági

tevékenységének rendjéről

Budapest, 2018. február 15.

A hivatásos katasztrófavédelmi szervek Normaalkotási Szabályzatáról szóló 11/2014. számú

BM OKF utasítás mellékletének 8. pont a) alpontja alapján, az iparbiztonság, a tűzmegelőzés,
a vízvédelem és vízügy közigazgatási eljárásai során a hatósági és szakhatósági feladatok,
valamint a hatósági ellenőrzések, továbbá az integrált katasztrófavédelmi hatósági
tevékenység egységes végrehajtására kiadom az alábbi

i n t é z k e d é s t:

I. Általános szabályok
1. Az intézkedés hatálya kiterjed a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi
szervére (a továbbiakban: BM OKF), területi szerveire (a továbbiakban: igazgatóság) és
helyi szerveire, a katasztrófavédelmi kirendeltségekre (a továbbiakban: kirendeltség) és a
hivatásos tűzoltóparancsnokságokra.
2. A hatósági és szakhatósági eljárásokat a BM OKF hatósági és szakhatósági
feladatokat ellátó állománya, valamint az igazgatóság és a kirendeltség
katasztrófavédelmi hatósági osztályának hatósági és szakhatósági feladatokat ellátó
állománya
(a továbbiakban együtt: hatósági osztály), valamint a hatósági feladatokat ellátó
személyek, az igazgatóságon, valamint a kirendeltségen szolgálatot teljesítő állomány
folytatja le a jogszabályokban meghatározott hatáskörrel és illetékességgel.

II. A hatósági feladatok általános szervezése

3. Az integrált katasztrófavédelmi hatósági tevékenység országos koordinációját a BM
OKF Hatósági Főigazgató-helyettesi Szervezet végzi.
4. A Hatósági Főigazgató-helyettesi Szervezet útján történik – a tűzvizsgálati hatósági
tevékenység kivételével – az országos és területi szervek közötti kapcsolattartás, az adat-
és információ kérés és szolgáltatás, valamint – az integrált hatósági feladatellátás
tekintetében – az igazgatóságok hatósági osztályainak szakirányítása.
 2

5. Az igazgatóságok hatósági osztályai szakirányítják és koordinálják az

alárendeltségükbe tartozó kirendeltségi katasztrófavédelmi hatósági osztályok munkáját.
6. A Hatósági Főigazgató-helyettesi Szervezet:
a) végzi a szakterületi vezetők által előkészített, az integrált hatósági feladatokra
vonatkozó szakmai iránymutatások egyeztetését, valamint gondoskodik azok
kiadásáról, közzétételéről,
b) biztosítja a Hatósági Adatszolgáltatási Rendszer (a továbbiakban: HADAR)
nyilvántartásához történő hozzáférést és koordinálja annak fejlesztését,
c) egyezteti és összehangolja az éves országos hatósági ellenőrzési tervvel kapcsolatos
szakterületi javaslatokat, és minden év január 31-ig összeállítja az éves tervet,
d) a másodfokú hatáskörben hozott vízügyi és vízvédelmi döntésekhez kapcsolódóan
ellátja a perképviseletet,
e) az érintett szakterületekkel együttműködve előkészíti a BM OKF Éves Képzési
Tervének hatósági részét,
f) a hatósági tevékenységgel kapcsolatosan az érintett szakterületekkel együttműködve
gondoskodik a BM OKF Éves Képzési Terve, valamint a soron kívüli képzések,
továbbképzések végrehajtásáról,
g) szakmai iránymutatással meghatározza a területi és helyi szinten egységesen
feldolgozandó témaköröket,
h) gondoskodik a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ és a Nemzeti Közszolgálati
Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetének képzéseken történő részvételéről,
i) együttműködik a szakterületek vezetőivel az országos és területi szervek közötti
kapcsolattartás, az adat- és információáramlás biztosítása, és a hatósági osztályok
szakirányítása érdekében.
7. A Hatósági Főigazgató-helyettesi Szervezet – a tűzvizsgálati hatósági tevékenység
kivételével – felelős:
a) az adat- és információszolgáltatás rendszerének kialakításáért, valamint
működtetéséért,
b) az igazgatóságok hatósági tevékenységének ellenőrzéséért a szakterületek vezetőivel
és a BM OKF Ellenőrzési Szolgálatával együttműködésben,
c) a kapcsolódó jogszabályok és belső szabályozók változásának monitorozásáért,
d) az integrált hatósági tevékenységhez kapcsolódó jogszabálytervezetek, belső normák
megalkotásáért, véleményezéséért a szakterületek vezetőivel együttműködésben,
e) az országosan egységes jogalkalmazás biztosítása érdekében a hatósági tevékenység
tapasztalatainak feldolgozásáért és megosztásáért, az erről szóló dokumentumok
közzétételéért,
f) a hatósági munkához kapcsolódó feladatok összehangolásáért.
8. A szakterületek vezetői:
a) együttműködnek a Hatósági Főigazgató-helyettesi Szervezettel az országos és területi
szervek közötti kapcsolattartás, az adat- és információszolgáltatás végrehajtása,
valamint a hatósági osztályok országos szakirányítása érdekében,
b) eljárnak a hatáskörükbe tartozó hatósági ügyekben, amelyeknek adatait rögzítik a
HADAR-ban,
c) a Hatósági Főigazgató-helyettesi Szervezet 7. e) pontban részletezett feladatának
végrehajtásához szükséges adatokat és információkat biztosítják,
d) szakmai szempontok alapján előkészítik a hatósági tevékenységet érintő
iránymutatásokat, útmutatókat és tájékoztatókat,
 3

e) az igazgatóságok integrált hatósági feladatainak végrehajtásával kapcsolatos, a

HADAR-ból ki nem nyerhető adatokat a Hatósági Főigazgató-helyettesi Szervezet
útján bekérik,
f) szakmai állásfoglalást adnak az éves országos hatósági ellenőrzési terv, a hatósági
tevékenységről szóló beszámolók és jelentések elkészítéséhez,
g) fejlesztési javaslatot tesznek az adatszolgáltatással, nyilvántartással kapcsolatban.
9. Az igazgatóságok elkészítik a hatósági feladatok elvégzéséről szóló féléves
igazgatósági jelentéseket az 1/A. melléklet szerint.
10. Az igazgatóságok jelen intézkedés hatályba lépését követően haladéktalanul közzé
teszik honlapjukon az 1/B. melléklet szerinti, a robbantási tevékenység bejelentésére
szolgáló adatlapot.
11. Az igazgató-helyettes és a kirendeltségvezető (a továbbiakban: vezetők) feladata:
a) a hatósági ügyek és azok ellátásával kapcsolatos feladatok szignálása és koordinálása,
b) a hatósági tevékenység összehangolása, valamint az ezt biztosító napi koordinációs
értekezletek megtartása,
c) a hatósági tevékenységet végző állomány felkészítése,
d) az új normák feldolgozása és a mindennapi munkafolyamatokba történő beépítése a
havi 6 órás és a soron kívüli felkészítések során,
e) a hatósági osztályok tevékenységének értékelése.
12. A vezetők gondoskodnak:
a) az alárendeltségükbe tartozó hatósági osztály megfelelő munkaszervezéséről,
b) az előírt szakmai képesítéssel rendelkező hatósági állomány biztosításáról,
c) a személyi változások haladéktalan átvezetéséről a HADAR felhasználói
nyilvántartásában,
d) a tervezett és a soron kívüli képzés, továbbképzés végrehajtásáról,
e) a helyi sajátosságok és az új normák feldolgozásáról képzések keretében,
f) a hatósági állomány újonnan kinevezésre került tagjainak felkészítéséről és
oktatásáról,
g) a hatósági ellenőrzések előtt a végrehajtó állomány számára gyakorlati példákat
feldolgozó felkészítés biztosításáról,
h) a hatósági eljárási részcselekményekbe bevont állomány felkészítéséről, iratmintákkal
és eljárási rendekkel történő ellátásáról.
13. Az igazgató-helyettes az igazgatóság hatósági osztályának vezetője útján rendszeresen
– évente legalább egyszer – személyesen ellenőrzi valamennyi kirendeltség hatósági
tevékenységét.
14. A hatósági osztályok vezetői:
a) a szervezet minden szintjén felelősek a hatósági tevékenység jog- és szakszerű
biztosításáért,
b) intézkednek a hatósági üggyel kapcsolatos eljárási cselekmények végrehajtására,
c) felelősek a következő havi hatósági ellenőrzések, szemlék és gyakorlatok tervének,
valamint az előző havi hatósági ellenőrzési terv és a terven felüli ellenőrzések
végrehajtásáról készült jelentés minden hónap 20-ig történő feltöltéséről a
HADAR-ba,
d) napi, heti és havi koordináció keretében beszámoltatják a hatósági állományt az
elvégzett feladatokról, valamint meghatározzák a végrehajtandó feladatokat,
e) folyamatosan együttműködnek az igazgatósági főfelügyelőkkel, kirendeltségi
felügyelőkkel a hatósági feladatok ellátása érdekében.
 4

15. Az igazgatósági főfelügyelő és a kirendeltségi felügyelő folyamatosan együttműködik

a hatósági osztállyal, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését, és részt vesz a
hatósági feladatok ellátásában.
16. A Hatósági Főigazgató-helyettesi Szervezet az egységes jogalkalmazás érdekében
központilag, a szakterületek vezetőinek közreműködésével szervezi:
a) az igazgató-helyettesek hatósági feladatokkal kapcsolatos országos értekezletét és
felkészítését,
b) a helyi, valamint területi katasztrófavédelmi hatósági osztályok vezetőinek országos
értekezletét és beszámoltatását,
c) a hatósági főigazgató-helyettesi szemlét,
d) a területi és helyi hatósági állomány regionális továbbképzését,
e) a hatósági tevékenységet végző állomány tematikus továbbképzését, valamint a
hatósági tevékenységet érintő változások miatt indokolttá vált soron kívüli
továbbképzéseket.
17. A hivatalos iratok – a 31. és 35. pontban foglalt esetek kivételével – kiadmányozója:
a) kirendeltségeken a kirendeltség vezetője, távollétében a hatósági osztály vezetője,
b) igazgatóságokon az igazgató, távollétében az igazgató-helyettes vagy a hatósági
osztály vezetője,
c) amennyiben az igazgatóság szervezeti és működési szabályzata másképp nem
rendelkezik, a vízügyi és vízvédelmi hatósági és szakhatósági ügyekben a hatósági
szolgálatvezető erre kijelölt helyettese, távollétében a szolgálatvezető,
d) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított beruházásokkal
kapcsolatban hozott hatósági és szakhatósági döntések kiadmányozója az igazgató,
távollétében az igazgató-helyettes.

III.A hatósági és szakhatósági eljárások közös szabályai

18. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi, területi, valamint helyi szerve ágazati
jogszabály, valamint kijelölés alapján ellátja a hatáskörébe tartozó elsőfokú és másodfokú
hatósági tevékenységet.
19. A szakhatósági eljárásokat a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi, területi,
valamint helyi szerve folytatja le, az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján
eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló kormányrendelet, valamint külön
jogszabályokban meghatározott hatásköri és illetékességi szabályok szerint. A
szakhatósági feladatok ellátásában – a jogszabályokban és belső szabályzókban
rögzített feladataik vonatkozásában – a főfelügyelő, valamint a felügyelő
közreműködhet.
20. A hatósági osztály a rendelkezésére álló iratok, adatok és információk alapján
lefolytatja a hatósági és szakhatósági eljárást, amelyhez kérheti a szakterületért felelős
főfelügyelő, felügyelő közreműködését. Az érintett főfelügyelő, felügyelő – új információ
tudomására jutása esetén – további kiegészítő tájékoztatást ad a hatósági osztály részére.
21. A kirendeltség hatósági osztálya a hatósági és szakhatósági eljárások végrehajtásába
bevonhatja a hivatásos tűzoltóparancsnokság állományát, amelyhez a hatósági osztály
vezetője pontos feladatmeghatározást és iratmintát ad. A hatósági és szakhatósági feladat
végrehajtásába bevont állomány az eljárási cselekmény végrehajtását követően
haladéktalanul megküldi az elkészített dokumentációt a hatósági osztály részére.
 5

22. A hivatásos katasztrófavédelmi szervek különös közzétételi listában történő

közzétételének eljárásrendjét az 1/D. melléklet tartalmazza.
23. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításával
összefüggő hatósági és szakhatósági eljárások során a vonatkozó különös jogszabályokra
figyelemmel kell lenni.
24. Annak megítéléséhez, hogy egy eljárás meddig tekinthető kiemeltnek és mely ponttól
szűnik meg annak kiemelt jellege, minden kormányrendelet esetén egyedileg kell
vizsgálni, hogy a kiemelt üggyé nyilvánítás a beruházás megvalósításához (különösen
épület felépítése és használatba adása, ipartelep kialakítása, rekonstrukció végrehajtása)
kötődik-e vagy az is cél, hogy a megépült objektumban az a tevékenység elindíthatóvá
váljon, amely miatt az objektumot megépítették. Ebben az esetben valamennyi eljárás
kiemelt eljárásnak tekintendő. A beruházás eljárásjogi szempontból akkor zárul le, amikor
a végleges működéshez szükséges utolsó engedély kiadásra, valamint az engedélyben
meghatározott feltétel teljesítésre került.
25. Az igazgatási szolgáltatási díjból származó bevétel az eljáró hatóság bevétele, amely a
költségvetési kiadások finanszírozására használható.
26. Az eljáró hatóság feladata a hatósági eljárásért fizetendő díj megfizetésének
ellenőrzése.
27. Az igazgatási szolgáltatási díjak, valamint a közigazgatási bírságok és a helyszíni
bírságok megfizetésének és nyilvántartásának szabályait az 1/E. melléklet tartalmazza.
28. A szemle különös szabályai:
a) káreseti helyszíni szemlét kell lefolytatni az intézkedés mellékleteiben meghatározott
esetekben, ahol tűzeseti, iparbiztonsági, polgári védelmi, vízügyi, vízvédelmi, vagy
komplex káreseti művelet került végrehajtásra,
b) hatósági helyszíni szemlét kell lefolytatni a hatósági eljárás során a tényállás
tisztázására.
29. Az iparbiztonsági, a polgári védelmi, a vízügyi, a vízvédelmi, valamint a komplex
események és a kockázati helyszínek káreseti helyszíni szemléit az
az intézkedés mellékleteiben található eljárási rend szerint kell végrehajtani. A tűzeseti
káreseti helyszíni szemle szabályait külön intézkedés tartalmazza.

IV. A hatósági ellenőrzések közös szabályai

30. A hatóság – hatáskörének keretei között – ellenőrzi a jogszabályban foglalt
rendelkezések betartását, valamint a végrehajtható döntésben foglaltak teljesítését. A
hatósági ellenőrzés eszközei, módszerei a helyszíni, adminisztratív (adatszolgáltatás,
iratbemutatás, és egyéb tájékoztatás kérésével megvalósuló), valamint – ha jogszabály
lehetővé teszi – a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, valamint a
folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatás útján történő
ellenőrzés.
31. A helyszíni hatósági ellenőrzés eljárási szabályai:
a) a helyszíni ellenőrzés során az intézkedést a helyszínen tartózkodó, az intézkedés
kiadmányozására feljogosított hozza meg az előírt helyszíni eljárási cselekmények
végrehajtásával. Amennyiben a helyszínen tapasztalt körülmények indokolják, az
intézkedő a döntés meghozatala előtt az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező
hatósági osztály vezetőjével egyeztet,
 6

b) az intézkedésről szóló döntést az intézkedő átadja a helyszínen jelenlévő ügyfélnek

vagy képviselőjének, valamint eljuttatja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező
hatóságnak. Az ideiglenes intézkedésről szóló végzést a hatóság haladéktalanul közli a
hatáskörrel rendelkező illetékes hatósággal, valamint azzal az ügyféllel, aki, vagy
akinek képviselője az ideiglenes intézkedés során nem volt jelen,
c) az intézkedésről szóló döntés helyszínen történő kiadásának érdekében az eljáró
intézkedőket (ellenőröket) kiadmányozási és iktatási joggal, valamint hivatalos
körbélyegzővel kell ellátni, amelyek feltételeit a helyi szervet irányító igazgatóság
igazgatójának az SZMSZ-ben, valamint a kiadmányozási joggal ellátott munkaköri
leírásában kell szabályoznia.
32. A hatósági tevékenységet végző hivatásos állomány a hivatásos katasztrófavédelmi
szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állománya Öltözködési Szabályzatában
meghatározott tépőzáras hímzett névazonosító helyett a szolgálati azonosító jelvény
azonosítószámát, továbbá a pólón a fém szolgálati azonosító jelvény helyett annak
szövetből készült másolatát is viselheti. Az azonosítószám alapja a hímzett
névazonosítóval megegyező méretű, színű és kialakítású tépőzáras anyag, a számjegyek
típusa, színe és mérete azonos a hímzett névazonosító feliratánál előírtakkal.
33. A hatósági ellenőrzéseket hivatali munkaidőben a hatósági osztály indítja meg és a
hatósági osztály és az ellenőrzésbe bevont nem hatósági állomány folytatja le. A hatósági
ellenőrzések végrehajtásába és szakmai követelmény-meghatározásába a főfelügyelők, a
felügyelők bevonhatók.
34. A hatósági ellenőrzésekbe bevonható a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat (a
továbbiakban: KMSZ), a Katasztrófavédelmi Mobil Labor (a továbbiakban: KML), a
Katasztrófavédelmi Sugárfelderítő Egység (a továbbiakban: KSE) és a hatósági
feladatokkal megbízott állomány. Az ellenőrzésbe bevont nem hatósági állomány részére
az ellenőrzést megelőzően biztosítani kell a megfelelő jegyzőkönyveket, eljárási rendeket,
valamint az ellenőrzés végrehajtásához szükséges ismereteket. Az ellenőrzésbe bevontak
az ellenőrzéssel összefüggésben keletkezett dokumentumokat haladéktalanul megküldik
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósági osztály részére.
35. A hivatali munkaidőn túl megkezdett helyszíni hatósági ellenőrzések esetén az arra
kijelölt, helyszíni kiadmányozásra feljogosított állomány hajtja végre az eljárási
cselekményeket, és legkésőbb az ellenőrzést követő munkanapon megküldi az elkészült
dokumentumokat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósági osztály részére.
36. A 31. b), a 34., a 35., és a 69. pont szerinti dokumentumok átadásáról az 1/B. melléklet
szerinti átadólapot kell kitölteni.

IV.1. A hatósági ellenőrzések tervezésének szabályai

37. A Hatósági Főigazgató-helyettesi Szervezet a szakterületek vezetőinek javaslatai
alapján minden év január 31-ig elkészíti a hivatásos katasztrófavédelmi szervek következő
évi hatósági ellenőrzési tervét, és felterjeszti a főigazgató részére jóváhagyásra.
38. A Hatósági Főigazgató-helyettesi Szervezet a jóváhagyott éves hatósági ellenőrzési
tervet megküldi az igazgatóságok, a szakterületek vezetői, valamint a BM OKF
Ellenőrzési Szolgálat részére.
39. Az igazgató-helyettes gondoskodik az éves hatósági ellenőrzési terv honlapon történő
közzétételéről, valamint a kirendeltségek felé való továbbításáról.
 7

40. A Hatósági Főigazgató-helyettesi Szervezet minden tárgyhót megelőző hónap 5.

napjáig havi hatósági ellenőrzési tervet készít, amely tartalmazza az igazgatóságok és a
kirendeltségek által végrehajtandó hatósági ellenőrzések kiemelt témáit. A havi hatósági
ellenőrzési tervet a szakterületek vezetőinek javaslatai alapján a hatósági főigazgató-
helyettes hagyja jóvá. A Hatósági Főigazgató-helyettesi Szervezet a jóváhagyott havi
hatósági ellenőrzési tervet megküldi az igazgatóságok, a szakterületek vezetői, valamint a
BM OKF Ellenőrzési Szolgálat részére.
41. A jóváhagyott havi hatósági ellenőrzési terv alapján az igazgatóságok – a helyi
sajátosságokat figyelembe véve – saját havi hatósági ellenőrzési tervet készítenek és az
igazgató-helyettes jóváhagyását követően, tárgyhót megelőző hónap 10. napjáig
megküldik a kirendeltségek részére.
42. Az igazgatóságok részletes havi hatósági ellenőrzési tervüket tárgyhót megelőző
hónap 20. napjáig rögzítik a HADAR-ban.
43. A kirendeltségek az igazgatóság havi hatósági ellenőrzési tervét figyelembe véve
elkészítik részletes ellenőrzési tervüket és a kirendeltségvezető jóváhagyását követően,
tárgyhót megelőző hónap 20. napjáig rögzítik a HADAR-ban.
44. Az igazgatóságok hatósági osztálya és a Hatósági Főigazgató-helyettesi Szervezet
tárgyhót megelőző hónap 25. napjáig ellenőrzi, hogy az igazgatóság, valamint a BM OKF
jóváhagyott havi hatósági ellenőrzési tervében meghatározott kiemelt témák a
kirendeltségek, igazgatóságok által betervezett ellenőrzésekben megjelennek-e és szükség
esetén soron kívül intézkednek a módosításra.
45. Amennyiben a veszélyes áru szállítás tervezett ellenőrzésének elmaradása, elhalasztása
kevesebb, mint 4 órával a HADAR-ban előzetesen rögzített időpont előtt válik ismertté,
arról az illetékes hatósági osztály vezetője értesíti az igazgatóság ellenőrzési szolgálatát.
Az igazgatóság ellenőrzési szolgálata a változást haladéktalanul jelenti a BM OKF
Ellenőrzési Szolgálat részére.
46. Az ellenőrzéseket végrehajtó szervezet vezetője az ellenőrzéseket értékeli és
meghatározza a szükséges intézkedéseket, valamint indokolt esetben további
ellenőrzéseket határozhat meg.
47. A jóváhagyott havi hatósági ellenőrzési tervben meghatározottak szerint a végrehajtott
ellenőrzésekről, azok értékeléséről az igazgatóságok – a kirendeltségek jelentései alapján
– jelentést terjesztenek fel a hatósági főigazgató-helyettes részére.
48. Az igazgatóságok jelentései alapján a BM OKF érintett szakterülete 5 napon belül
összesített értékelő jelentést készít a hatósági főigazgató-helyettes részére.
49. Az ellenőrzések tervezése során az igazgatóság hatósági osztályának vezetője,
valamint a kirendeltségvezető feladata, hogy az azonos időszakban azonos helyszínre
tervezett ellenőrzések a költséghatékonysági szempontok maximális figyelembevételével
valósuljanak meg. Amennyiben indokolt és lehetséges a tervezett ellenőrzéseknek
iparbiztonsági, tűzvédelmi, polgári védelmi, vízügyi és vízvédelmi szempontokat is
vizsgálniuk kell.
50. Az igazgatóságok részére minimálisan teljesítendő ellenőrzési alkalmak, valamint a
minimálisan ellenőrizendő létesítmények és járművek darabszámát az éves hatósági
ellenőrzési tervben, valamint a teljesítménycélokban meghatározottan, időarányosan
elosztva kell végrehajtani.
 8

IV.2. A supervisori ellenőrzések közös szabályai

51. A társhatóságok bevonásával tartott supervisori ellenőrzések a katasztrófavédelemről
és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény
(a továbbiakban: Kat.) IV. fejezetének hatálya alá tartozó üzemekre (küszöbérték alatti
üzemek, alsó-, felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek), valamint a
veszélyes áru szállítás, továbbá e szállításokkal kapcsolatos telephelyi ellenőrzésre
terjednek ki.
52. Az előző pontban meghatározott eseteken túl az intézkedés IV.2. fejezetének
rendelkezéseit kell alkalmazni a bányászati hulladéktároló és feldolgozó létesítményekre
(iszap-, és zagytározók), a nukleáris és radiológiai létesítményekre, az izotóp előállító és
gyártó intézményekre, gazdálkodó szervezetre is, valamint a katasztrófavédelmi
szempontból kockázati helyszínnek minősített helyszínek társhatóságokkal közös
ellenőrzése során is.
53. A supervisori ellenőrzések végrehajtása során az általános közigazgatási rendtartásról
szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) általános szabályai, a Kat., a
vonatkozó ágazati jogszabályok szerint, valamint a 8. mellékletnek megfelelően kell
eljárni.
54. A tervezett supervisori ellenőrzésekről a társhatóságokat tájékoztatni kell.
55. Az ellenőrzések elrendelésével egyidejűleg az elrendelő dönt az 1/B. melléklet szerinti
titoktartási nyilatkozat kitöltésének szükségességéről az ellenőrzésben részt vevő
személyek vonatkozásában.
56. Az alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeket legalább 8 évente
egyszer, míg a felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeket legalább 5
évente egyszer komplex supervisori ellenőrzés alá kell vonni, amely kiterjed valamennyi
szakterületre és az adott ügyben érintett társhatóságokra is. Küszöbérték alatti üzemeket
indokolt esetben kell komplex supervisori ellenőrzés alá vonni.
57. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset bekövetkezése esetén az esemény
bekövetkezését követően a komplex supervisori ellenőrzés kezdeményezésére jogosult
személy köteles terven felüli komplex supervisori ellenőrzést kezdeményezni. Veszélyes
anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetnek nem minősülő üzemzavar esetében komplex
supervisori ellenőrzést csak indokolt esetben kell lefolytatni.
58. A hatósági osztály feladatai:
a) a supervisori ellenőrzés előkészítése, végrehajtásának szervezése,
b) az ellenőrzés alá vont ügyfél értesítése, amennyiben az nem veszélyezteti az eljárás
eredményességét,
c) közreműködés az ellenőrzés végrehajtásában, a résztvevő hatóságok nyilvántartása,
d) az ellenőrzésen részt vevő társhatóság jegyzőkönyvének másolatának beszerzése és a
hivatásos katasztrófavédelmi szerv saját ellenőrzési dokumentumához történő
hozzácsatolása, amennyiben az abban foglaltak érintik az igazgatóság vagy a
kirendeltség eljárását,
e) a negyedéves komplex supervisori ellenőrzésekről szóló jelentés összeállítása,
f) az ellenőrzés során és azt követően a hatósági eljárások lefolytatása.
59. A megyei főfelügyelő és a kirendeltségi felügyelő feladatai:
a) közreműködés az ellenőrzés előkészítésében, az ellenőrzés végrehajtásában, és azt
követően a hatósági eljárások lefolytatásában,
 9

b) részvétel a komplex supervisori ellenőrzésekről szóló negyedéves jelentés

elkészítésében,
c) a bevonható társhatóságok megnevezése és adatainak rendelkezésre bocsátása.
60. Az igazgatóság negyedévente, a tárgyidőszakot követő hó 15. napjáig összegző
értékelést terjeszt fel a végrehajtott komplex supervisori ellenőrzésekről a hatósági
főigazgató-helyettes részére, amelynek tartalma:
a) a komplex supervisori ellenőrzések száma, helye, időpontja,
b) a résztvevők megnevezése,
c) a feltárt hiányosság megszüntetésének hatóság, szakhatóság által megszabott
határideje,
d) a főbb megállapítások, az ellenőrzés során megtett azonnali, és a javasolt további
intézkedések,
e) tervezett utóellenőrzés időpontja.

IV.3. A polgári védelmi ellenőrzések közös szabályai

61. A polgári védelmi ellenőrzéseknek nem célja normatív tartalmú döntés meghozatala.
62. Polgári védelmi ellenőrzéseket az igazgató döntése alapján, az élet és anyagi javak
védelme érdekében indokolt esetben, az arra kijelölt és felkészített személy végezhet.
63. A polgári védelmi ellenőrzések lehetnek káreseti helyszíni szemlék, valamint
kockázati helyszíni szemlék.
64. Káreseti helyszíni szemlét csak káresemény bekövetkezésével összefüggésben lehet
végezni.
65. Kockázati helyszíni szemlét az igazgató döntése alapján azon a helyszínen lehet
végezni, ahol feltételezhetően rövid időtartamon belül vagy meghatározott körülmények
között jelentkezhet egészség-, valamint környezetkárosító hatás, vagy a lakosság élet- és
vagyonbiztonságának, veszélye állhat fenn.
66. A kockázati helyszíni szemle magában foglalja az adott kockázati helyszínhez rendelt
eszközök, anyagi-gazdasági szolgáltatások, valamint létesítmények rendelkezésre
állásának ellenőrzését is.
67. A kockázati helyszínek ellenőrzésére a kirendeltségvezető tesz javaslatot.
68. A polgári védelmi ellenőrzések végrehajtása során az Ákr. általános szabályai,
valamint az intézkedés 7/C. melléklete szerint kell eljárni.
69. A szemle során felvett jegyzőkönyvet az 1/B. melléklet szerinti átadólappal, a
kapcsolattartásra vonatkozó szabályok szerint át kell adni a területileg illetékes
kirendeltség hatósági osztálya részére.
70. A hatósági osztály a feltárt hiányosságok megszüntetésére közvetlen életveszély
esetén, valamint, ha az intézkedés hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral vagy
veszéllyel járna, azonnali intézkedést tesz. Egyéb esetben a felhívás egy példányát a
kockázati helyszín szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak kell
megküldeni.
Ha a feltárt hiányosság azonnali intézkedést nem igényel, akkor a jegyzőkönyvet
végzésben át kell adni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak.
71. Abban az esetben, ha az ellenőrzésen a hatáskörrel rendelkező hatóság is jelen van,
akkor az általa felvett – másolati példányban megkért – jegyzőkönyvet a hivatásos
 10

katasztrófavédelmi szerv által készített ellenőrzési jegyzőkönyvhöz mellékletként csatolni

kell.

V. A kérelemre induló jogorvoslati eljárások

72. A keresetlevél és a fellebbezés alapján a hatóság a döntését megvizsgálja, és
a) ha a keresetlevél alapján a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, azt
módosítja vagy visszavonja. Ha a keresetlevélben foglaltakkal egyetért és az
ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, a hatóság a nem jogszabálysértő döntést is
visszavonhatja, valamint a keresetlevélben foglaltaknak megfelelően módosíthatja.
Ha a szakhatóság a keresetlevél alapján módosítja állásfoglalását, a hatóság a
döntését ennek megfelelően módosítja vagy visszavonja. A döntést a keresetlevél
alapján visszavonni, módosítani egy ízben lehet.
b) ha a fellebbezés alapján a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, azt
módosítja vagy visszavonja. Ha a fellebbezésben foglaltakkal egyetért, és az
ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, a hatóság a nem jogszabálysértő döntését is
visszavonhatja, valamint a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosíthatja.
Ha a hatóság a megtámadott döntést nem vonja vissza, valamint a fellebbezésnek
megfelelően azt nem módosítja, javítja vagy egészíti ki, a fellebbezést a hatóság az
ügy összes iratával, a fellebbezési határidő leteltét követően 8 napon belül
felterjeszti a – jogszabályban kijelölt – másodfokú hatósághoz.

73. A fellebbezés elbírálására jogosult, jogszabályban kijelölt másodfokú hatóság:

a) tűzmegelőzési hatósági ügyben, ha első fokon a kirendeltség jár el, az igazgatóság,
b) tűzmegelőzési hatósági ügyben, ha első fokon az igazgatóság jár el, a BM OKF,
c) vízügyi és vízvédelmi hatósági ügyben, ha első fokon az igazgatóság jár el, a BM
OKF – kivéve a víz ágazatban lefolytatandó létfontosságú rendszerelemekkel
kapcsolatos hatósági eljárások, ahol az igazgatóság az ágazati kijelölő hatóság,
d) veszélyes áruszállítással kapcsolatos hatósági ügyben, ha első fokon a kirendeltség
jár el, az igazgatóság,
e) veszélyes áruszállítással kapcsolatos hatósági ügyben, ha első fokon az
igazgatóság jár el, a BM OKF.

74. Fellebbezési eljárás indítása esetén a fellebbezést, és az ügy összes iratát szakmai
álláspontjával együtt az elsőfokú hatóság vezetője terjeszti fel a másodfokon eljáró
szervhez.
75. A közigazgatási per:
a) a keresetlevelet – a kapcsolattartás vonatkozó szabályai alkalmazásával – a
benyújtásától számított tizenöt napon belül kell az ügy irataival együtt a
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz továbbítani. Többfokú
közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetében az elsőfokon eljárt hivatásos
katasztrófavédelmi szerv a benyújtástól számított öt napon belül az ügy irataival
együtt felterjeszti a másodfokon eljárt hivatásos katasztrófavédelmi szervhez,
amely azokat a benyújtástól számított huszonegy napon belül továbbítja a
bírósághoz,
b) ha a keresetlevél azonnali jogvédelem iránti kérelmet is tartalmaz, a keresetlevelet
a benyújtásától számított öt-, többfokú közigazgatási eljárásban hozott
cselekmény esetén a benyújtásától számított három napon belüli – a
 11

kapcsolattartás vonatkozó szabályai alkalmazásával történő – felterjesztést

követően nyolc napon belül kell az ügy irataival együtt a bírósághoz továbbítani,
c) közigazgatási végzés ellen benyújtott kérelem esetén a közigazgatási nemperes
eljárásokra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.

76. Amennyiben az Ákr., vagy az ágazati törvény alapján az igazgatóság által hozott
döntés ellen fellebbezésnek nincs helye, a közigazgatási perben a perképviseletet az
igazgatóság látja el.

VI. A végrehajtási eljárások

77. Ha a kötelezett a hatóság végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az
végrehajtható.
78. A hatóság a végrehajtást hivatalból vagy a jogosult kérelmére rendeli el. A hatóság a
döntés végrehajthatóságától, valamint a végrehajtás elrendelésére irányuló kérelem
beérkezésétől számított öt napon belül elrendeli a végrehajtást, és a döntést közli a
végrehajtást foganatosító szervvel is.
79. A végrehajtás végrehajtható okirat alapján indítható. Végrehajtható okiratnak minősül
az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény szerinti
végrehajtható okirat, különösen
a) a fizetési kötelezettséget megállapító, véglegessé vált hatósági döntés,
b) az Ákr.-en alapuló végrehajtás esetén a behajtást kérő hatóság megkeresésének
mellékletét képező, annak alapjául szolgáló döntés – a meghatározott cselekmény
végrehajtása is –,
c) az adók módjára behajtandó köztartozás esetén a behajtást kérő megkeresése.
80. A végrehajtást foganatosító szerv az állami adóhatóság, kivéve ha a végrehajtás
meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra irányul, a
teljesítés elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv a végrehajtást elrendelő
vízügyi és vízvédelmi hatóság.

VII. Vegyes és záró rendelkezések

81. A hatósági tevékenység technikai biztosításának rendjét az 1/B. melléklet tartalmazza.
82. A Hatósági Főigazgató-helyettesi Szervezet állománya, a hatósági osztály állománya,
a felügyelő és a főfelügyelő köteles nyomon követni a jogszabályi környezet változását.
83. Ez az intézkedés a közzétételét követő napon lép hatályba.
84. A katasztrófavédelem központi, területi és helyi szerveit érintő hatósági és
szakhatósági tevékenység végzéséről szóló 17/2015. számú BM OKF főigazgatói
intézkedés a 2018. január 01-jét megelőzően indult közigazgatási hatósági és szakhatósági
eljárásokban továbbra is alkalmazandó.
85. Jelen intézkedés hatálybalépését követően nem alkalmazható a 17/2015. számú BM
OKF főigazgatói intézkedés I. – III. fejezete.
86. Jelen intézkedés hatálybalépésekor a BM OKF hatáskörébe tartozó közigazgatási
hatósági döntések kiadmányozási jogáról szóló 14/2016. számú BM OKF főigazgatói
intézkedés hatályát veszti.
 12

87. Az általános eljárásrendet, valamint a szakterületekhez kapcsolódóan az egyes

hatósági, szakhatósági eljárások, és a hatósági ellenőrzések rendjét az intézkedés
mellékletei szabályozzák.

1. melléklet: Általános dokumentumok és leírások

1/A. melléklet: Féléves igazgatósági jelentés táblázata
1/B. melléklet: A hatósági munka általános dokumentumai
1/C. melléklet: Pótlapok jegyzőkönyvhöz
1/D. melléklet: Közzétételi lista
1/E. melléklet: Az igazgatási szolgáltatási díjak, közigazgatási bírságok, és a helyszíni
bírság

2. melléklet: A kritikus infrastruktúra-védelmi szakterület különös eljárásrendjei

2/A. melléklet: A kritikus infrastruktúra-védelmi hatósági eljárások rendje
2/B. melléklet: A kritikus infrastruktúra-védelmi szakhatósági eljárások rendje
2/C. melléklet: A kritikus infrastruktúra-védelmi káreseti helyszíni szemlék eljárási
rendje

3. melléklet: A veszélyes szállítmányok szakterület különös eljárásrendjei

3/A. melléklet: A veszélyes áru szállítással kapcsolatos hatósági eljárások rendje
3/B. melléklet: A veszélyes áru szállítási káreseti helyszíni szemlék eljárási rendje
3/C. melléklet: A veszélyes áru szállítási hatósági ellenőrzések rendje

4. melléklet: A veszélyes üzemek szakterület különös eljárásrendjei

4/A. melléklet: A veszélyes üzemekkel kapcsolatos hatósági eljárások rendje
4/B. melléklet: A veszélyes üzemekkel kapcsolatos szakhatósági eljárások rendje
4/C. melléklet: A veszélyes üzemekkel kapcsolatos szemlék eljárási rendje
4/D. melléklet: A veszélyes üzemekkel kapcsolatos káreseti helyszíni szemlék eljárási
rendje
4/E. melléklet: A veszélyes üzemekkel kapcsolatos hatósági ellenőrzések rendje

5. melléklet: A vízügyi és vízvédelmi szakterület különös eljárásrendjei

5/A. melléklet: A vízügyi és vízvédelmi hatósági eljárások rendje
5/B. melléklet: A vízügyi és vízvédelmi szakhatósági eljárások rendje
5/C. melléklet: A vízügyi és vízvédelmi káreseti helyszíni szemlék eljárási rendje
5/D. melléklet: A vízügyi és vízvédelmi hatósági ellenőrzések rendje
5/E. melléklet: Az éves vízminőség-védelmi felügyeleti terv
 13

6. melléklet: A tűzmegelőzési szakterület különös eljárásrendjei

6/A. melléklet: A tűzmegelőzési hatósági eljárások rendje
6/B. melléklet: A tűzmegelőzési szakhatósági eljárások rendje
6/C. melléklet: A tűzmegelőzési szemlék eljárási rendje
6/D. melléklet: A tűzmegelőzési hatósági ellenőrzések rendje

7. melléklet: A polgári védelmi szakterület különös eljárásrendjei

7/A. melléklet: A polgári védelmi hatósági eljárások rendje
7/B. melléklet: A polgári védelmi káreseti helyszíni szemle eljárási rendje
7/C. melléklet: A polgári védelmi kockázati helyszíni szemlék eljárási rendje

8. melléklet: Supervisori ellenőrzések eljárási rendje

Dr. Góra Zoltán tű. vezérőrnagy SK

tűzoltósági főtanácsos
főigazgató

Készült: 1 eredeti példányban

1 példány: 13 lap
 14

Melléklet: 612 lap

Készítette: BM OKF Hatósági Főigazgató-helyettesi Szervezet
Kapja: Központi Irattár