5/C. melléklet a 9/2018.

számú BM OKF főigazgatói intézkedéshez

A VÍZÜGYI ÉS VÍZVÉDELMI KÁRESETI

HELYSZÍNI SZEMLÉK ELJÁRÁSI RENDJE
 Tartalomjegyzék

A felszíni és felszín alatti vizekkel és a földtani közeggel kapcsolatos rendkívüli esemény

kivizsgálásának általános eljárási szabályai ...........................................................................1
A vízminőség-védelmi kárelhárítás szabályai........................................................................3

1
I. A felszíni és felszín alatti vizekkel és a földtani közeggel kapcsolatos rendkívüli esemény
kivizsgálásának általános eljárási szabályai

1. Eljárás rendje
1. A felszíni és felszín alatti vizet, valamint a földtani közeget, mint környezeti elemet
érintő rendkívüli esemény (továbbiakban: káreset) kivizsgálása és minősítése a
területileg illetékes vízvédelmi hatóság feladata.
2. A káreset bekövetkezéséről szóló bejelentést követően a káreset bekövetkezését
helyszíni szemle keretében kell kivizsgálni, a helyszíni szemlére az általános
közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 68-70. §-ai irányadóak.
3. A bejelentésről a vízvédelmi ügyeleti tevékenységet ellátó szervezeti egység köteles
haladéktalanul tájékoztatni az érintett társhatóságokat és szerveket.
4. A kivizsgálás keretében az akkreditált laboratóriumi mintavételt a vonatkozó rendelet
alapján a kormányhivatal által működtetett regionális laborok végzik el.
5. A kivizsgálás során tapasztaltakat, az elvégzett mintavételt, az esetlegesen szükséges
műszaki beavatkozásokat, valamint a káresettel érintettek nyilatkozatait a helyszíni
szemle során felvett jegyzőkönyvbe kell rögzíteni.
6. Amennyiben a helyszíni szemlét a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező
megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatóság hatósági állományába tartozó
végezte, úgy a helyszínen tartózkodó szemlét lefolytató személy haladéktalanul
jelentést tesz a szolgálati elöljárója felé. A vízügyi és vízvédelmi feladatokat ellátó
hatósági osztály szolgálatvezetőjének (szolgálatvezető-helyettesének) útmutatása
szerint a helyszínen tartózkodók megteszik a szükséges azonnali intézkedéseket. A
káreseti helyszíni szemle jegyzőkönyvet a felvételét végrehajtó szervezeti egységnél
tárgyi napon rögzíteni kell a HADAR-ba.
7. Amennyiben a helyszíni szemlét a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező
megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatóság nem hatósági állományába tartozó
végezte, úgy a helyszínen tartózkodó szemlét lefolytató személy haladéktalanul
jelentést tesz a szolgálati elöljárója felé aki tájékoztatja az igazgatóság vízügyi és
vízvédelmi feladatokat ellátó hatósági osztályának vezetőjét. A vízügyi és vízvédelmi
feladatokat ellátó hatósági osztály szolgálatvezetőjének (szolgálatvezető-
helyettesének) útmutatása szerint a helyszínen tartózkodók megteszik a szükséges
azonnali intézkedéseket. A káreseti helyszíni szemle jegyzőkönyvet a felvételét
végrehajtó szervezeti egységnél tárgyi napon rögzíteni kell a HADAR-ba.
8. Amennyiben a helyszíni szemlét nem a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező
megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatóság állományába tartozó végezte, úgy a
helyszínen tartózkodó szemlét lefolytató személy haladéktalanul jelentést tesz a
szolgálati elöljárója felé, aki tájékoztatja a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel
rendelkező megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatóság hatósági osztályának
szolgálatvezetőjét (szolgálatvezető-helyettesét). A vízügyi és vízvédelmi feladatokat
ellátó hatósági osztály szolgálatvezetőjének (szolgálatvezető-helyettesének)
útmutatása szerint a helyszínen tartózkodók megteszik a szükséges azonnali
intézkedéseket. A káreseti helyszíni szemle jegyzőkönyvet a felvételét végrehajtó
szervezeti egységnél tárgyi napon rögzíteni kell a HADAR-ba és legkésőbb a
következő munkanapon meg kell küldeni a területileg illetékes vízügyi és vízvédelmi

2
 hatáskörrel rendelkező igazgatóság titkárságára a káresethez kapcsolódó valamennyi
irattal együtt.
9. A káresetet és az ahhoz kapcsolódó hatósági intézkedéseket jelentéstételi
kötelezettségre vonatkozó főigazgatói intézkedésben meghatározottak szerint jelenteni
kell a BM OKF illetékes vezetői részére.
10. A káresetei helyszíni szemle végrehajtásába a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel
rendelkező megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatóság hatósági állományán túl
a készenléti, ügyeleti szolgálatot ellátó állomány (KML/KMSZ állománya), a vízügyi
referensek, valamint az igazgató vagy az igazgató-helyettes által kijelölt állomány
bevonható.
11. A felderítés során előzetes információszerzést és a lakosságvédelmi intézkedés
szükségességének támogatását a KML-re telepített vízanalitikai műszerek
elősegíthetik.
12. A helyszíni szemlén tapasztaltak, valamint a mintavételi eredmények alapján a
vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi
igazgatóság a további hatósági cselekmények és eljárok szükségességéről dönt.

3
II. A vízminőség-védelmi kárelhárítás szabályai

1. A kárelhárítás készültségi fokozatai

A kárelhárítás feladatait mindenkor készültségi fokozatokban kell ellátni, melyek lényegi

jellemzése és tartalma a következő.

I. fokú készültség: a területileg illetékes vízügyi igazgatási szerv, a nemzeti park igazgatóság
és a vízvédelmi hatóság rendkívüli környezetkárosodásról szerzett tudomást, és helyszíni
műszaki szemlét kell tartani. Ekkor történik a környezetkárosodás felderítése.
II. fokú készültség: a helyszíni műszaki szemle alapján a műveleti irányítást közvetlenül
megelőző intézkedések (így különösen mintavétel, elemzés, értékelés) válhatnak szükségessé.
Ebben a szakaszban történik a műveleti végrehajtást megelőző intézkedések megtétele.
III. fokú készültség: a helyszíni műszaki szemle vagy a minták elemzésének eredménye
alapján azonnali beavatkozásra (így különösen a szennyezés lokalizálására, közömbösítésére,
eltávolítására, a partok, vízkivételek megvédésére) van szükség. Ebben a készültségi
fokozatban történik a kárelhárítás műveleti végrehajtása.

2. A vízminőség-védelmi készültségi fokozatok elrendelése és megszüntetése

A kárelhárítási rendelet szerint - a felszíni víz, a felszín alatti víz és földtani közeg, mint
környezeti elem érintettségekor, valamint azoknál a vizeknél és vízilétesítményeknél, amelyek
Natura 2000 területen, vagy országos jelentőségű védett természeti területen vannak, de a
területileg illetékes vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelésében állnak - a kárelhárítás
érdekében az egyes készültségi fokozatokat a vízvédelmi hatóság és a nemzeti park
igazgatóság bevonásával a területileg illetékes vízügyi igazgatási szerv rendeli el.

A felszíni víz, a felszín alatti víz és földtani közeg, mint környezeti elem érintettsége esetében
a vízvédelmi hatóság az I. fokú készültség elrendelésére akkor tehet javaslatot, ha a
rendelkezésre álló információk alapján a környezetkárosodás előzetesen valóban
rendkívülinek minősíthető és az ténylegesen felderítésre szorul.
Abban az esetben, ha a felderítéshez, azaz a környezetkárosodás minősítéséhez a megyei
kormányhivatal által működtetett akkreditált laboratórium igénybevétele válik szükségessé,
úgy a vízvédelmi hatóság feladata a II. fokú készültség elrendelésére történő javaslattétel.

A helyszíni műszaki szemle vagy a minták elemzésének eredménye, azaz az I. fokú vagy II.
fokú készültség cselekményei alapján környezetkárosodás általános minősítéséről és a
beavatkozás szükségességéről a vízvédelmi hatóságnak kell döntenie és a döntés
meghozatalakor figyelemmel van arra, hogy a kárelhárítási rendelet szerint azonban azonnali
beavatkozásra, azaz a III. fokú készültség elrendelésére akkor van szükség, amennyiben a
környezetkárosodás
 a közegészségügyet,
 a közbiztonságot veszélyezteti, illetve
amennyiben a környezetkárosodás felszámolása azonnali beavatkozással
 eredményesebben, hatékonyabban, gazdaságosabban végrehajtható, illetve
 a jövőbeni környezetkárosodás megelőzhető.

A vízvédelmi hatóság a III. fokú készültség megszüntetésre akkor tehet javaslatot, ha egy
újabb helyszíni műszaki szemle vagy a minták elemzésének eredménye alapján az azonnali
beavatkozást - a kárelhárítási rendelet szerint - már nem látja szükségesnek. A vízvédelmi

4
hatóság a III. fokú készültség megszüntetésre tett javaslatakor, amennyiben mintavétellel,
elemzéssel és értékeléssel egybekötött utófelderítést, illetve utólagos helyszíni műszaki
szemlét tart szükségesnek, úgy a fokozatok lépcsőzetes visszavonását is javasolhatja a
területileg illetékes vízügyi igazgatási szerv felé.
A készültség fokozatait a területileg illetékes vízügyi igazgatási szervnek, meg kell szüntetni,
ha az azt kiváltó ok megszűnt, és annak közvetlen ismétlődésétől nem kell tartani.

3. A vízvédelmi hatóság vízminőség-védelmi kárelhárítási intézkedési kötelezettsége - a

területileg illetékes vízügyi igazgatási szerv megbízása

A kárelhárítási rendelet alapján az alább felsorolt esetekben a környezetkárosodást megelőző

intézkedések megtétele és a kárelhárítás elvégzése, illetve a környezetkárosodás elhárításának
műveleti irányítása a vízvédelmi hatóság megbízása alapján a területileg illetékes vízügyi
igazgatási szerv feladata:
 a környezetkárosodás határon túlról terjed át, illetve
 a környezethasználó személye ismeretlen, vagy
 a környezethasználó környezetkárosodást megelőző intézkedést nem tesz, kárelhárítást
nem végez, illetve
 azokat nem vagy nem megfelelően végzi.

Abban az esetben, ha konkrét beavatkozás válik szükségessé, a megbízást a III. fokú

vízminőségi kárelhárítás elrendelése esetében kell adni, az a helyszíni szemle során felvett
jegyzőkönyvbe is foglalható.

A megbízásnak ki kell térjen arra, hogy a műveletirányításhoz szükséges mintavételeket és

méréseket akkreditált laboratórium által kell biztosítani. Továbbá a megbízásnak intézkednie
kell arra, hogy az eltávolított hulladék biztonságos elhelyezése a műveleti kárelhárítást végző
szerv feladata. A megbízásban utalni kell arra az esetre, hogy a kárelhárítás több környezeti
elemet érinthet és ekkor a kárelhárítást az érintett környezeti elemekre nézve együttesen,
egymásra tekintettel lehet elvégezni. A kárelhárítási költségeket elkülönítetten kell
dokumentálni az áthárítás érdekében.