Muszaki Mechanika Peldatar (2004, 234 Oldal) (Megoldasokkal)

Pécsi Tudományegyetem
Pollack Mihály Főiskolai Kar

Gépészeti Intézet
Gépszerkezettan Tanszék
MŰSZAKI MECHANIKA PÉLDATÁR
2004.
ERFP-DD2002-HV-B-01 PROJECT 4. MODUL

Ipari hátterű alternáló képzés előkészítése a Gépészmérnöki Szakon
PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

BEVEZETÉS
A példatár a statika és a szilárdságtan témaköreiből több fejezetet tartalmaz, a kinematika és

kinetika témakörből pedig egyet-egyet.
Az volt a cél, hogy a példatár a Gépszerkezettan Tanszék által oktatott műszaki mechanika,
műszaki fizika és fizika tárgyakhoz egyaránt felhasználható legyen.
Mivel a fent felsorolt tárgyak már az első félévtől oktatásra kerülnek, ezért csak a középisko-
lás matematika tanulmányokra építhetünk. A tananyaghoz szükséges vektorszámítási alapokat
a függelékben foglaltuk össze.
A példák megoldásánál nemcsak a végeredményeket közöljük, hanem - különösen nehezebb

példáknál - sokszor a teljes számítást és szerkesztést is.
Nagyon fontos a példatár tanulmányozásánál, hogy a megoldást csak akkor nézzük meg, ha a
feladatot megoldottuk.
Tehát ne azt ellenőrizzük magunkon, hogy a közölt megoldást értjük-e, hanem szerezzünk
gyakorlatot a példák önálló megoldásában. A feladatok számszerű megoldásánál ma kizáróla-
gosan mindenki zsebszámológépet használ, azonban ezek numerikus pontossága nagyobb a
szükségesnél. Általában kimondható, hogy 0,2 %-nál nagyobb pontosságot a gyakorlati mér-
nöki problémáknál nem kívánunk meg.
A példatár második kiadását számítógéppel szerkesztettük és kibővítettük a megoldás részt is.
Reméljük, hogy a példatár hozzájárul a tananyag sikeres elsajátításához!
ERFP-DD2002-HU-B-01 PROJECT 4. MODUL
Ipari hátterű alternáló képzés előkészítése a Gépészmérnöki Szakon 4

Szerzők: Dr. Orbán Ferenc 1.00-16.00 fejezet
Glöckler László 17.00 fejezet

Regőczi Márta megoldások
A kéziratot lektorálta: Dr. Tímár Imre
Kiadó: Pécsi Tudományegyetem

Pollack Mihály Műszaki
Főiskolai Kar
Pécs
A Mechanika Példatár a ERFP-DD2002-HU-B-01.sz

Phare pályázat alapján készült

Ipari hátterű alternáló képzés előkészítése a Gépészmérnöki Szakon

TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETÉS 4
1.00 SÍKBELI ERŐRENDSZEREK 5
2.00 KINEMATIKA 26
3.00 KINETIKA 29
4.00 KÉTTÁMASZÚ TARTÓK IGÉNYBEVÉTELE 34
5.00 TÖTVONALÚ TARTÓK 36
6.00 SÍKBELI RÁCSOS TARTÓK 38
7.00 SÍKBELI CSUKLÓS SZERKEZETEK 40
8.00 SÚRLÓDÁS 44
9.00 SÍKIDOMOK SÚLYPONTJA ÉS MÁSODRENDŰ NYOMATÉKAI 47
10.00 HÚZÁS-NYOMÁS, TISZTA NYÍRÁS 50
11.00 HAJLÍTÁS 53
12.00 CSAVARÁS 58
13.00 EGYIRÁNYÚ ÖSSZETETT IGÉNYBEVÉTELEK 61
14.00 TÖBBIRÁNYÚ ÖSSZETETT IGÉNYBEVÉTELEK 65
15.00 KIHAJLÁS 68
16.00 HAJLÍTOTT TARTÓK ALAKVÁLTOZÁS SZÁMÍTÁSA 71
17.00 STATIKAILAG HATÁROZATLAN SZERKEZETEK 73
MEGOLDÁSOK
1.00 SÍKBELI ERŐRENDSZEREK 76
2.00 KINEMATIKA 92
3.00 KINETIKA 98
4.00 KÉTTÁMASZÚ TARTÓK IGÉNYBEVÉTELE 104
5.00 TÖTVONALÚ TARTÓK 113
6.00 SÍKBELI RÁCSOS TARTÓK 122
7.00 SÍKBELI CSUKLÓS SZERKEZETEK 130
8.00 SÚRLÓDÁS 139
9.00 SÍKIDOMOK SÚLYPONTJA ÉS MÁSODRENDŰ NYOMATÉKAI 145
10.00 HÚZÁS-NYOMÁS, TISZTA NYÍRÁS 152
11.00 HAJLÍTÁS 156
12.00 CSAVARÁS 164
13.00 EGYIRÁNYÚ ÖSSZETETT IGÉNYBEVÉTELEK 168
14.00 TÖBBIRÁNYÚ ÖSSZETETT IGÉNYBEVÉTELEK 176
15.00 KIHAJLÁS 184
16.00 HAJLÍTOTT TARTÓK ALAKVÁLTOZÁS SZÁMÍTÁSA 187
17.00 STATIKAILAG HATÁROZATLAN SZERKEZETEK 194
FÜGGELÉK 208
TÁBLÁZATOK 216


FELADATOK

1.00 SÍKBELI ERŐRENDSZEREK
1.1. Adott az x-y koordináta rendszerben rA és rB helyvektorok:

r A = 4i + 5 j m, r B = 6i + 8 j m .
Határozza meg az A pontból B pontba mutató r AB vektor kétszeresét!
1.2. A derékszögű lemez sarokpontjaiban az x-y síkban lévő F 1 ,F 2 ,F 3 ,F 4 erők hatnak.

F1 = 400 N , F 2 = 600 N , F 3 = 200 N , F 4 = 400 N ,
α = 600 ,β = 300
Számítsa ki a lemezre ható erők vektorális összegét és az erők összegének abszolút
értékét!
F1
α
β x
F2
√3 F3
1.2.
1.3. Ismeretes a és b vektorok nagyságát a = 4 m, b =6 m α = 30 0 , β = 45 0 .

Határozza meg a két vektor a+b összegét, a − b különbségét, a ⋅ b skaláris szorzatát
és a xb vektorális szorzatát !
a
β
α
x
1.3.
1.4. Az x-y síkban lévő a és b vektorok abszolút értéke és egymással bezárt szöge adott:
a = 4 m, b = 3 m, ϕ = 60 0 .
Számítsa ki a két vektor a ⋅ b skaláris szorzatát és a xb vektorális szorzatának
abszolút értékét !
Ábra a következő oldalon.


y
a
b
1.4.
1.5. Adott az x - y koordináta-rendszerben r A és r B helyvektor:

r A = 2i + 1 j m, r B = 6i + 4 j m .
Határozza meg az A pontból B pontba mutató egységvektort!
1.6. Az A ponton átmenő egyenes irányát e egységvektor jelöli ki.

r A = 3i + 5 j , e =0,8i + 0,6 j .
Írja fel az egyenes egyenletét!
1.7. Ismert a B és C pontok koordinátája. B (5;2), C (1;7).

Határozza meg az r AB és r AC vektor által bezárt szöget, ha az A pont a koordináta-
rendszer kezdőpontja!
1.8. Ismert az a vektor: a = 4i + 3 j m .

Határozza meg az e egységvektor által kijelölt egyenesre eső vetületét, ha
e = 0,92i + 0,285 j !
1.9. Vizsgálja meg, hogy az alábbi vektorok közül melyek merőlegesek egymásra:
a = 2,5i + 6 j, c = 3i + j ,
a. b.
b = 12i − 5 j, d = 0,5i + 2 j .
1.10. Számolja ki az A, B, C, ∆ területét és az ABC síkra merőleges vektor értékét, ha az A

pont a koodináta-rendszer kezdőpontja!
r B = 3i + 5 j m, r C = 8i m .
1.11. Adott az F 0 erőnek F 1 és F 2 komponense.

F 1 = 40i + 50 j kN ,
F 2 = −20i + 4 j kN .
Számítsa ki az F 0 erőt:
a.) F0 abszolút értékét,
b.) irányát kijelölő egységvektorát!
1.12. Az ábra szerinti 4 erő hat a szemescsavarra. Határozza meg az erők eredőjét a
csavaron!

F 1 = 150 N , F2 = 80 N , F 3 = 110 N , F 4 = 100 N .
A feladatot oldja meg skalárisan és vektorosan is!
20
30
15 x
1.12.
1.13. Határozza meg az F 1 és F 2 erők X és Y komponenseit!

F 1 = 1560 N , F 2 = 1360 N .
y
60
40
F1
F2
25 75 x
1.13.
1.14. Az AB huzalban ébredő erő 650 N.

Határozza meg az A csuklóban ébredő erő vízszintes és függőleges komponensét,
valamint a C csuklóerőt és a Q erő nagyságát!
A y
X
1,2m
0,3
C Q B
0,5
1.14.


1.15. Határozza meg az x-y koordináta-rendszer kezdőpontjában támadó erők eredőjének e1
és e 2 egységvektorokkal kijelölt irányokba eső komponenseit!
F1 = 400 N , F2 = 100 N , F3 = 200 N ,
e1 = 0,866i + 0,5 j , e 2 = −0,5i + 0,866 j .
y
e2
30
F3 30
F2 x
F1
1.15.
1.16. Az alábbi vektor egyenletben ismert az R , F 1 és az F 2 hatásvonalát kijelölő e 2

egységvektor.
Határozza meg az F 2 és F 3 értékét!
R = F1 + F 2 + F 3 ,
R = 4 kN , F 1 = 5 kN , e 2 = 0,6i − 0,8 j .
F3 0 F1 x
F2
R
e2
1.16.
1.17. Adott egy három erőből álló erőrendszer. Határozzuk meg az erőrendszer eredőjét!
F 1 = 660i + 540 j N , F 2 = −520i − 300 j N , F 3 = 225i − 400 j N .
Ábra a következő oldalon.


y
F1
x
F2 F3
1.17.
1.18. F1 és F2 erők hatásvonalának lejtővel bezárt szöge ismeretlen. Az F 1 és F 2

erővektorok közti szög 40o .
F 1 = 300 N , F 2 = 300 N , F 3 = 500 N .
( )
Határozza meg az erőrendszer azon eredőjéhez R = F 1 + F 2 + F3 tartozó α szöget,
amelynek hatásvonala párhuzamos a lejtővel!
F2
40
A
30
1.18.
1.19. Az ábrán látható két szögvas elem egy csomólemezhez kapcsolódik. A szögvas
elemeket terhelő erők F 1 és F 2 . határozza meg szerkesztéssel és számítással a
csomólemezt terhelő eredő erőket.
F 1 = 2500 N , F2 = 2000 N .


15 40
F2 x
y
F1
1.19.
1.20. Ismertek az F1 és F 2 erők, valamint az F 3 erő iránya.
F 1 = 40i + 18 j kN F 2 = −2i + 2 j kN F3 = F3 ⋅ j
Határozza meg az F 3 értékét úgy, hogy az F 1 és F 3 erők összege merőleges legyen
F 2 - re!
1.21. Határozza meg a reakcióerőket!
4kN
30
A B
2m 4m µ0=0
1.21.
x
µ0=0
B
0,3m
120 N
y
A
0,2 0,2
1.22.


1.23. Az A pontszerű merev testre 4 erő hat. Határozza meg az eredőt!
F 1 = 300 N , F 2 = 173,2 N , F 3 = 200 N , F 4 = 400 N .
F4 Y
30
A
F1 X
F3 30 F2
1.23.
1.24. Az ábrán látható teher súlya 1000 N. Határozza meg azon legrövidebb lánc-hosszat
(ABC), amelyben emelésnél 1300 N erő ébred!
A B
1.2
3.6 m
1.24.
1.25. Határozza meg az F erő azon értékeit, amelynél mindkét kábel ( AB és BC ) feszes
marad!
A
4
tg = 3
30
B C
120 N
1.25.


1.26. m= 20 kg tömegű golyó (sugara R=0,5 m) függőleges falnak támaszkodva a felületén
lévő ponthoz kötött S kötélen függ. Határozza meg a golyó nyugalmi helyzetét és a
keletkező reakcióerőket! (g = 10 m/s2 )
m
0,8
S
G
1.26.
1.27. Az ábrán látható 4 erőből álló erőrendszer egyensúlyban van. F 1 + F 2 + F 3 + F 4 = 0 .
Határozza meg az F3 , F4 erők abszolút értékét!
F 1 = 1,0 kN , F 2 = 2 kN .
F1 F4
30 x
F3
1.27.
1.28. Határozza meg a reakcióerőket! F = 8 kN.
A x
S
F
45°
1,2m 1,9m
1.28.


1.29. Határozza meg a Q egyensúlyozó erőt, ha igaz, hogy F 1 + F 2 + F 3 + Q = 0 .
F 1 = 500 N , F 2 = 300 N , F 3 = 573,2 N .
30
F3
F1 30
1.29.
y
B F=20 N
R=0.1 m
A
x
1.30.
1.31. A P pontban ható F erő hatásvonala x - y síkban esik.

F = −4i + 2 j kN , r p = 4i + j m .
Számítsa ki az F erő a.) A pontra vonatkozó M A nyomatékát!
b.) A z tengelyre vonatkozó M Z nyomatékát!
F
P
rp
A x
1.31.
1.32. Ismeretes a síkbeli erő-nyomaték rendszer.

F 1 = −8i − 5 j kN , F 2 = −12i kN , F 3 = −20 j kN ,


M 2 = −12 kNm, B(4,6 )m, C (3,−1)m .
Redukálja az erőrendszert az A és C pontra!
y F2
M2
B
F1 A C x
F3
1.32.


1.33. Redukálja a síkbeli erőrendszert a 0 pontra, majd határozza meg az eredő erő
hatásvonalának egyenletét (centrális egyenes)!
A (-4; -3) m, B (-4; 2) m, C (8; 4) m,
F 1 = −2i − 2 j kN , F 2 = 3i kN , F 3 = 4 j kN .
F2 F3
B C
0 x
A
F1
1.33.
1.34. Ismert a párhuzamos erőrendszer A pontra számított nyomatéka, valamint F1 ,F 2

és F 4 erők. M A = −14k kNm ,
F 1 = −2 j kN , F 2 = 8 j kN , F 4 = 3 j k N . Határozza meg az F3 erőt!
y
F1 F2 F3 F4
2 4m 3 3
x
2
MA
A
1.34.
1.35. Az x- y síkban fekvő erőrendszer a p = p (x ) j sűrűségű, x tengely mentén megoszló

erőrendszerből és az F O koncentrált erőből áll.
p1 = 3 N/m, p2 = 6 N/m, Fo = - 3 N.
a.) Redukálja az erőrendszert az A pontra!
b.) Hol metszi a centrális egyenes az x tengelyt?


1.36. Határozza meg a síkbeli párhuzamos erőrendszer O pontra redukált vektor-kettősét és
a centrális egyenes tengellyel való metszéspontjának helyvektorát!
F 1 = −4 j N , F2 = 2 j , NF3 = −2 j N .
1.37. Határozza meg kötélsokszög szerkesztéssel a párhuzamos erőrendszer eredőjét!

F1 = 3 N, F 2 = 3 N F 3 = 1 N, F 2 = 1 N .
1.38. Határozza meg a síkbeli erőrendszer eredőjét szerkesztéssel és számítással. Redukálja

az erőrendszert 0 pontra! Az ábra a túloldalon!
F1 = 60 kN , F2 = 38 kN , F3 = 41 kN .


1.39. Határozzuk meg az erőrendszer eredőjét és redukáljuk az A pontra!
F1 = 12 kN , F2 = 5 kN , M = 8 kNm .
1.40. Egy többorsós fúrógépen hat furat készül egyszerre. Mindegyik fúró 4 Nm nyomatékot
fejt ki a lemezre. Mekkora minimális erőkkel tartható egyensúlyban a lemez az A és C,
valamint az A és D pontokon?


1.41. Az ábrán vázolt síkbeli erőrendszer egyensúlyban van. Határozza meg az
F2 és F3 erőket, ha F1 = 3 kN , F4 = 0,5 kN , M = 6 kNm !
A 0
1.42. Egyensúlyozza az ábrán vázolt erőrendszert az A pontban (erő + nyomaték) !

F1 = 60 N , F2 = 60 N M = 15 Nm .
1.43. Határozza meg a tartó támasztó erőit!

F1 = F2 = 8 kN .
3m
F2
A B 45
F1
10m
1.43.


1.44. Határozza meg a törtvonalú tartó támaszerőit!
F1 = 8 kN , F2 = 6 kN , F3 = 5 kN .
Az ábra a túloldalon!
y F2
3m
F1
F3
B
2m
A
x
2m 2m
1.44.
1.45. Határozza meg a merev test támaszerőit!

F1 = 3 kN , F2 = 5 kN , M = 6 kNm .
y 4m 6m
F2
B
1m 2m
F1
A x
M
1.45.
1.46. Határozza meg a tartó támaszerőit!

F = 6 kN , M = 3 kNm .
y
F M
B
A x
45
1m 1m 1m
1.46.

1.47. Egy merev testre egy ismert erő hat. Határozza meg azt az A pontban ható erő
és nyomaték erőrendszert, amely az erővel egyenértékű!
F = 50 N .
0,3m
A
0,5m
x
1,0m F
30
1.47-48.
1.48. Az előző feladat egyenértékű erőrendszerét úgy keressük meg, hogy a B pontnál
FB = 150 N erő működjön és az A pontnál is egy erő működjön.
1.49. Egy lemezszerű testre 4 erő hat. Határozza meg a lemez oldalait metsző egyensúlyozó
erő nagyságát és helyét!
F1 = 200 N , F2 = F4 = 250 N , F3 = 100 N .
F1 B F2 F3
A C x
150
F D
150 150
F4
1.49.
1.50. Határozza meg az ábrán látható erőrendszer eredőjét és annak helyét, majd redukálja
az A pontra !
F1 = 5 kN , F2 = 3 kN , p = 1 kN / m .


Az ábra a túloldalon!
F1 F2 y
P
A x
2m 4m
1.50.
1.51. Az F1 , F2 , F3 erők és az M nyomatékú erőpár eredője R .

Határozza meg az F1 és F2 erőket !
F3 = 5 kN , M = 3 kNm, R = 2 kN .
F3 y M
60° R
3
1m
0 x
1m
1 1m 2m 2
F1 F2
1.51.


1.52.1. Az F1 erő egyenértékű az ismert hatásvonalú F2 , F3 , F4 erőrendszerrel. Határozza
meg az erők abszolút értékeit szerkesztéssel és számítással!
F1 = 60 j N .
y
F1
0 2 4
B x
3m A 2m 2m
3
1.52.
1.53. Határozza meg az F erővel egyenértékű F1 , F2 , F3 erőrendszert szerkesztéssel és
számítással! F = 5 kN .
y
C
1,2m
F2 F3
F
36,87
F1 A
0,5m 0,5m B
1.53.
1.54. Határozza meg az egyensúlyban lévő szerkezet rúderőit!

G = 300 N .
S1 A
S2
3m
S3 B
C
G
4m 4m
1.54.


1.55. A G súlyú hasáb három csúcsán támaszkodik. Határozza meg a támaszerőket!
G = 100 N .
0 =0
1,5m
A
0,4m G
B
0,3 2m
1.55.
1.56. Határozza meg a tartó egyensúlyát biztosító támaszerőket!
F = −1 j kN A tartó keresztmetszeti méretei elhanyagolhatók.
4m
B
A 30 30
4m
1.56.
1.57. Határozza meg a merev test egyensúlyát biztosító támaszerőket!

F1 = 3 kN , F2 = 5 kN , M = 8 kNm .


F2
4 6m
A
M
F1
1 2
3
1 2 3
45
1.57.
1.58. A törtvonalú tartót egy M nyomatékú erőpár terheli. Határozza meg a támaszerők
értékét ! M = 5 kNm .
4m
C B
1
M kötél
1
45
A
1.58.
1.59. Határozza meg az F erővel egyenértékű F1 , F2 , F3 erőrendszer erőinek abszolút értékét
! F = 400 N .
A 60 0
2 4 3 2 1 x
1
2
F
3
4 B
1 3
1.59.


1.60. Határozza meg a törtvonalú tartó támaszerőit! F = 6 N .
2m
B
1m
A
C
1m 3m
1.60.


2.00 KINEMATIKA
2.1. Egy tömegpont egyenesvonalú pályán mozog. Írja fel mozgástörvényét és v(t)
sebességfüggvényét, ha a gyorsulás állandó; a = 4 m/s2 ! A t = 0 időpillanatban
so = 15 m és v0 = 8 m/sec.
2.2. A tömegpont R = 1,5 m sugarú körpályán állandó pályasebességgel mozog. A

szögsebesség ω= 0,6 1/sec. Számítsa ki a normális gyorsulást, a keringési időt, a
fordulatszámot és a befutott körívet ∆t = 15 sec múlva!
2.3. Egy tömegpontot v 0 = 200 km/óra sebességgel hajítunk el vízszintesen. Határozza

meg a tömegpont sebességét az elhajítás után 10 sec-el ! Rajzolja meg a mozgás
hodográfját! G=9,81 m/s2.
2.4. Egy tömegpont a [ 0; t1] időszakban a = 1 m/s2 gyorsulással indul és 20 m/s sebességet
ér el. A [ t1 ; t2] időszakban egyenletesen halad és az indulástól számítva 1000 m utat
tesz meg. Határozza meg a t1, t2 időértékeket, a két időszakban megtett utat és rajzolja
meg a foronómiai görbéket!
2.5. Egy tömegpontot v 0 kezdősebességgel hajítunk el a földről. Határozza meg az

emelkedés idejét és magasságát, valamint a földre érés távolságát !
v 0 = 23i + 19,26 j m / s , g=10 m/sec2.
2.6. Egy tömegpont valamely tetszőleges pályán <0; t3 > időintervallumban a megadott v(t)
függvény szerint mozog. Rajzoljuk meg az at(t) pályagyorsulás és s(t) út függvényeket !
A kezdeti időpontban: s0 = 0.
v (m/s)
t2=5 t3=7
t1=2 t (sec)
-2
2.6.
2.7. Ismert az xy síkkal párhuzamos síkmozgást végző merev test A pontjának v A

sebessége, valamint a B pont sebességének β hatásvonala. (2.7. ábra a túloldalon!)
v A = 4i + 4 j m / s .
Határozza meg szerkesztéssel
a.) a sebességpólust!
b.) B és C pontok v B és vC sebességét!
c.) a merev test ϖ szögsebességét!


y
B
2m
vA
C A
4m
2.7.
1
2.8. A forgattyús mechanizmus forgattyújának ϖ 1 = −2k a szögsebessége.
s
Határozza meg a vázolt helyzetben a 2 jelű rúd pillanatnyi
a.) P sebességpólusát, ϖ 2 szögsebességét és B pontjának
v B = sebességét!
b.) ε2 szöggyorsulását és B pontjának a B gyorsulását!
2
3m
y
A
1
1,5
x
3m
2.8.
2.9. A falhoz támasztott, 5 m hosszú, létraszerű merev test B pontját vB = 0,6 m/s állandó
vízszintes sebességgel elcsúsztatjuk. Mekkora lesz az A pont sebessége 1,5 sec múlva?
A
3m
VB
0 B x
4m
2.9.


2.10. Az R sugarú henger vízszintes talajon y
gördül. 0 pontjának
v0 sebessége állandó. R = 4 m; v0 = 20 C
m/s.
a.) Határozza meg a pillanatnyi
R
sebességpólust!
B v0
b.) Határozza meg a v A , vB és vC
0
sebességeket !
c.) Határozza meg az A, B, C pontok
gyorsulását ! A
x
2.10.
2.11. Az ábrán vázolt A, B, C rúd és a D, B rúd csuklósan kapcsolódnak egymáshoz. A, C

pontban csukló van, de a D pont a talajon elmozdulhat vízszintesen. A talaj felületét
tökéletesen simának tételezhetjük fel. Ha vD = −1,2i m/sec, határozza meg a v A
sebességet !
y 3m
A
2m
B
D
30 30 C
x VD
2.11.
2.12. Az ábrán látható keverő dob két görgőre támaszkodik. A dob miközben 12 fordulatot
tesz meg, fordulatszáma egyenletesen nő 25 1/min-ról 45 1/min-ra t időintervallumban.
Ha nincs csúszás a dob és görgők között, határozza meg:
a.) az időintervallumot és
b.) a görgők szöggyorsulását!
5
12
=
RD
C
Rg =
25
A B
2.12.

3.00 KINETIKA
3.1. Az ábrán látható matematikai inga egy l hosszúságú súlytalannak tekinthető rúdból és m
tömegű tömegpontból áll.. Határozza meg a mélypontban szükséges v0 sebességet,
ha azt szeretnénk elérni, hogy az inga 1300-os helyzetben feszültségmentes legyen.
l = 1,2 m; g = 10m / s 2 .
R
130
vo
3.2.
3.1.
3.2. R sugarú, sima körpályán m tömegű anyagi pont lecsúszik. Számítsa ki a legalsó
pontban a pályanyomást és a tömegpont sebességét!
m = 2 kg; R = 1 m; g ≅ 10 m/sec2.
3.3. Függőleges tengely körül csapágyazott vízszintes síkú tárcsán a forgástengelytől

r = 0,5 m távolságra G = 30 N súlyú, pontszerűnek tekinthető test helyezkedik el. A test
és a tárcsa közötti nyugvásbeli súrlódási tényező µ 0 = 0,1. A tárcsa nyugalmi
helyzetből indul és állandó ε szöggyorsulással forog. Határozza meg, hogy az
indulástól számítva hány másodperc múlva mozdul el a test a tárcsához viszonyítva!
1
ε = 0,5 2 .
s
F
ε
r 10kg
1
G
2kg
4kg
3.4.
3.3.


3.4. Három tömegpontból álló rendszert súlytalan fonalak kötik össze. A rendszert
F = 240 N erővel felhúzzuk. Határozza meg a kötélerőket!
3.5. Az elhanyagolható tömegű, ideálisan sima csigára az ábra szerint három tömegpontnak
tekinthető súlyt függesztünk.
Határozza meg: a) a rendszer gyorsulását, ha g=10 m/s2,
b) a fonalerőket,
c) Ha a 2 kg-os súly h = 10 m magasan van, mennyi idő
alatt ér le?
2
1
5kg
3kg 3
2kg
h=10m
3.5.
3.6. Mekkora percenkénti fordulatszámmal lehet a drótkötél végére erősített 200 kg tömegű
súlyt síkban forgatni, hogy drótkötél ne szakadjon el? A drótkötél szakítóereje:
F = 150 kN.
200kg
l=3,5m
3.6.
3.7. Az l hosszúságú, m tömegű homogén rúd az A pontban csuklóval, a másik

végén függőleges fonállal rögzített. Ábra a túloldalon!


Határozza meg az FA erő értékét, ha a
fonalat elégetjük.
m = 5 kg; g = 10 m/s2,
y l = 1,2 m.
A x
l
3.7.
3.8. A kezdetben n0 percenkénti fordulatszámmal forgó, R sugarú tárcsát az f jelű féktuskó

rászorításával akarjuk lefékezni. A tárcsa tehetetlenségi nyomatéka a z forgástengelyre
Jz. A tárcsa és a féktuskó közötti µ súrlódási tényező megegyezik a mozgásbeli
súrlódási tényezővel.
y n0 = 600 1/min; R = 0,2 m;

Jz = 1 kgm2; µ = 0,2.
n0
a) Hányat fordul a tárcsa
megállásig, ha F0 = 500 N ?
R
b) Mekkora F0, erő esetén áll meg

t = 15 sec alatt a tárcsa?
x
f
3.8.
3.9. A z tengely körül forgó R sugarú, m tömegű vékony gyűrű legalsó kiinduló
helyzetében a B pont N B 0 sebessége ismert. A z tengellyel párhuzamos, S súlyponton
átmenő tengelyre a másodrendű nyomaték JS ≅ mR2;
R = 0,625 m;
m = 2 kg;
g ≅ 10 m/s2; N B 0 = 6,25 m/s.
Ábra a túloldalon!


y Határozza meg a gyűrű induló és
90o-kal elfordult helyzetében.
a) a B pont gyorsulását,
b) az FA kényszererőt!
A S1 B
x
S
R G m
B
3.9.
3.10.
Az R sugarú Jz inercianyomaték
y csigán átvetett köteleken Q1 és Q2
súlyok függenek. A csiga tengelyén
súrlódás nélkül forog.
Q1=300 N, Q2=100 N, R=0,5 m
x Jz=1,25 kgm2, g=10 m/s2
2 a.) Mekkora a rendszer gyorsulása?
1 b.) Kötélágakban ébredő erők?
Q2
Q1
3.10.
3.11. Adott v0 kezdősebességű tehergépkocsi négy kerekét fékezzük, teljesen befékezett

kerekekkel.
vo Határozza meg :
a.) a fékezési időt,
0,25l
S
b.) a fékutat!
c.) A fékezés közben
hogyan változik a
0,6l 0,4l tengelynyomás?
G l =3,2 m, G=65kN
µ=0,12
3.11. v 0=65km/h,
g=9,81 m/s2


3.12. A D átmérőjű G súlyú excentrikusan felékelt tárcsa állandó ω0 szögsebességgel
forog.
R=0,2 m, G=3 kN, e=2 mm, ω0 = 50 1/s, b=0,4 m, l=0,6 m, g=10 m/s2.
y Számítsa ki, hogy a forgás

közben a [FB] értéke milyen
határok között változik!
ω0
e
Az ellenállásokat
2R=D
x hanyagoljuk el!
A B
S G
FA FB
b
l
3.12.
3.13. A R sugarú, m tömegű homogén

körhenger vízszintes érdes
y pályán gördül.
F0
R=0,1 m; m=30 kg; g=10 m/s2;
a S = 8i m / s 2 .
a.) Mekkora F0 erő hat a
S
hengerre tekert fonál
mg végére?
R
b.) Számítsa ki az FA
x kényszererőt!
A c.) Mekkora a gördüléshez
szükséges nyugvásbeli
3.13. súrlódási tényező?


S TATI KA
4.00 KÉTTÁMASZÚ TARTÓK IGÉNYBEVÉTELE
A feladatokban határozza meg a támaszerőket és az igénybevételi ábrákat!
20kN 40kN 8kN

8kN/m
A B C D A B C D
2,5m 3,0m 2,0m 3,0m 1,5m 1,5m
4.1. 4.2.
5 2kN 1,5kN/m
y
4kN/m 1,5kNm
45 3kNm
A B 12 C D 45°
A B C D E x 2,0m 1m 2,0m
3,0m 1m 1m 1,5m 1,5 2kN
4.4.
4.3.
2kN 2kN/m 4kN

3kN/m
7kNm
0,4kNm
A B C12 D E
A B C D
2,0m 1m 1m 1m 1m 2kN
1m 2m 4m
4.6.
4.5.


4kN 2kN/m 11kNm 10kN
y 3kN/m
20kN
A B12 C D A B C 12 D x
3kN 1kN
1m 1m 2m 1m 2m 8m 3m 5m
4.7. 4.8.
y 10kN/m y
2kN 2kN 2kN/m
3kNm
30
A B C D 30 x A
B 12 C D
4m 2m 2m 2m 3,0m 1,5m 1,5m
4.9. 2kN
4.10.
4kN
8kNm 6kN/m y 5kN/m
30kN
30kN
A B C D A B 12 C x
2m 1m 3m 2m 2m 2m 2m
30kN
4.11. 4.12.


5.00 TÖRTVONALÚ TARTÓK
Határozza meg a tartók támaszerőit és rajzolja meg az igénybevételi ábrákat!

y 2kN
5kNm
2kN/m B C D
x
A
B
1m 1m
3kN
4m
C
D 1kN/m x
3m A 1,5m 1,5m
5.1. 5.2.
y 2kN
3kN y p=20kN/m
C D E
A B x
4m
2
B 5kNm
5m
4m
1 40kN
2kN/m x D C
A 1,5m 1,5m
2m
5.3. 5.4.
y 2kN/m
6kN
B C y 1m 2m
20kNm 2
4m
1 D E
C
5kN
2m
D
8kN
B
2m
A x
2m
5m A
x
5.5. 5.6.

y 2kN/m
y 2m széles
B C
2m
E
6m
4m
víz 3kN
A B x D
6m
5.7. 5.8.
5kN
y 2m 1m
4kNm
2 2kN
4kN 1B C D
B C D
45 y
2m
4m
4m
2kN/m
A x
3kN/m
3m 4m
A x
5.9. 5.10.
F1=300N
1m
1,5m
F2=500N
2 3
4 F3=200N
1m
1,5m
6.3
5
x
A
5.11.


6.00 SÍKBELI RÁCSOS TARTÓK
Határozza meg a rácsos tartók rúderőit!
A 1,2m
0,9m
500N
1200N
1,6m
3 3 2
375
2
1
A B B
400 500
6.2.
6.1.
y 3kN
A
1 5
x
5kN 5kN
1,5m
7 2 4
2 6 6
3
1 7
3 5 B 2m 2m
A 30 30 B 3kN
4
6.4.
6.3.
650N
y 4kN
4kN 4
2m
1 3 4
2
3m
5 1 3 5
1m
A B
2
3m 3m A B x
3m
6.5. 6.6.


A y
y A 2 6
x
4
2kN
2m
7 1 3 5 7 9
3m
11
1 3 5
2 6
x 4 8 10
2kN 4kN B
180kN 80kN
1,5m 1,5m B 2m 2m
2m
6.7. 6.8.
y
1 4kN 6kN
4 2
4m
5
3
A B x
2kN
4×3=12m
6.9.
y
A
400
5 3 2
4 1
B C D x
300 450
300N 300N
6.10.


7.00 SÍKBELI CSUKLÓS SZERKEZETEK
E feladatcsoporton belül az összetett szerkezet egyensúlyát biztosító külső erőket

(reakció erők) kell meghatározni, valamint a belső (csukló, rúd) erőket.
A "tartóknál" az igénybevételi ábrákat is meg kell rajzolni.
D
3m
300N
3m
E
3m
300N 120N
A
15 15
3m
C
x B B
A
30 100 120N
9m
7.1. 7.2.
y 3,6m
200N 200N
2,7m
2400N
C
B D
2,7m
30
30
x
Fv =? E F
A B 4,8m
7.3. 7.4.


y 500N
A B D C
4m 2m 3m
7.5.
1kN y 4kNm 3kN

A 2kN
B C D E F x
2m 2m 2m 2m 2m 4m
7.6.
C
105N
2m
120N
y 1 2
4m
B
A
x
2m 2m 5m
7.7.
750N
A B C
y
60
D E F
x
80 80 80 80
7.8.


560N E
y
A x
100
50
B C D
50 125 75 100
7.9.
100
400N
120
B
80
A C
200
7.10.
300
360N
C
B
D
45
200 200
7.11.
50
F=?
400Nm
75 175
7.12.

1000kg
0,8m 0,8m
A B C
0,7m D 1,4m g=9,81m/s2
60 H
E G
1,6m 1,6m
7.13.
y 2kN/m
B C 4kN
1m 1m
2m
E
3kN
D
1m
A
x
3,0m 2m
7.14.
3
1m
G=200N
1 2
s
y
1m G G 0 =0
x
A B
7.15.


8.00 SÚRLÓDÁS
8.1. Legfeljebb mekkora lehet a vízszintes F erő, hogy a test még nyugalomban maradjon?
(8.1. ábra) ; G = 100 N .
8.2. Vizsgálja meg, egyensúlyban van-e a test a lejtőn? Mekkora a súrlódóerő és normálerő?
(8.2. ábra)
=0,4
0
G =0,3
0
10 F=100N G=300N
=30
8.2.
F
8.1.
8.3. A két test kábellel kapcsolódik. A test és a vízszintes sík közötti súrlódási tényező
µ0 = 0,5. Határozza meg α azon értékét, amikor az A test nem mozdul el!
8.4. A két henger egymással szemben forog. A kőtörőként használt két henger mekkora s
méretű követ tud áthúzni csak a súrlódással? µ0 = 0,35,
r = 600 mm, d = 25 mm.
s
A
r r
B
d
8.3.
8.4.
8.5. Egy elhanyagolható súlyú éket F erővel két súlyos lemez közé ütünk.
(GA = GB = 100 N) Határozza meg az F erő azon értékét, amely hatására az ék elmozdul
! A súrlódási tényező a felületek közt µ0 = 0,35.

8.6. Az A jelű testre (súlya elhanyagolható) Q = 2000 N erő hat. Mekkora erőt kell
kifejteni az éken, ha meg akarjuk emelni az A jelű testet ? µ02 = 0,25
F
Q
75 75
A B A
F
8
8.5. 8.6.
8.7. A vázolt súlytalannak tekinthető tartó egy függőleges csövön csúszhat. A súrlódási
tényező a cső és tartó között 0,25, határozza meg az F erő hatásvonalának minimális
x távolságát amelynél a tartó a csövön nem csúszik le !
x
F
0,6m
0,3m
8.7.
8.8. Legalább mekkora M nyomaték szükséges, hogy a G = 50 N súlyú, érdes síkon
nyugvó hengert a tengelye körül el tudjuk fordítani? r = 30 mm.
0 =0,2
M
r
8.8.

8.9. A dobra 90 Nm nyomaték hat. Határozza meg a legkisebb dugattyú erőt, amelynél a
dob nem tud elfordulni
a.) óramutató irányában,
b.) órával ellentétes irányban!
300 150
B A
150
C
0
25
0 =0,4
8.9.
8.10. A hidraulikus henger 2400N erőt fejt ki a szerkezetre.
Határozza meg a súrlódó erő nyomatékát a dob tengelye körül, ha a dob
a.) óramutató irányában forog,
b.) óramutatóval ellentétesen forog!
8.11. Egy kötéltartón kétszer vetjük körbe a kötelet!

Határozza meg a súrlódási tényező értékét, ha a kötél erők ismertek!
150N 7500N
8.11.


9.00 SÍKIDOMOK SÚLYPONTJA ÉS MÁSODRENDŰ
NYOMATÉKAI
A feladatokban határozza meg a vázolt koordináta- rendszerben (x, y) a síkidomok

súlypontját. A súlyponti u, v tengelyekre (párhuzamos az x és u, valamint y és v)
határozza meg a másodrendű nyomatékokat, majd a főmásodrendű nyomatékokat és a
főtengely helyzetét !
y 20
10
y
100
10
60
30
S u x
10
50 x
30 110
9.1. 9.2.
y
y 00
R1
360
60
v
u
x
30 x 150
9.3. 9.4.
9.5. A negyedkör alakú síkidom statikai adatait a vázolt módon háromszögekből és

téglalapokból felépítve közelítéssel számolja ki!
R40
30
30
30
x
9.5.


9.6-9.9. A súlyponton átmenő u, v tengelyekre határozza meg a másodrendű
nyomatékokat!
y y
ys u
v
30 v
0 S
R2
50
x u
20
S 20
x
30
80 20 20
9.6. 9.7.
S
u
60
R40
x
60 60
9.8.
40
40 Adatok:
y Ix=4800cm4
U260
2,4cm Iz=300cm4
y
1cm x A=50cm2
S u
y Ix=30000cm4
Iz=1200cm4
x A=120cm2
I400
x
9.9.


9.10. Mekkorák a keresztmetszet inerciái az x-y tengelypárra?
y
0
R3
45
20
40
30 30
9.10.


S Z I L ÁR D S ÁG TAN
10.00 HÚZÁS-NYOMÁS, TISZTA NYÍRÁS
10.1. Ellenőrizze az ábrán vázolt csapszeges kapcsolatot, ha a csapszeget és lemezt a

következő hatások érik:
σM = 120 MPa, τM = 84 MPa, σPM = 260 Mpa.
20
0
R2
10 14 10 40
F=20kN
10.1.
10.2. Az ábrán vázolt állandó keresztmetszetű rúd húzásra van igénybe véve. Határozza meg
az 1 méret, valamint az l méret megváltozását, továbbá az α szöggel meghatározott z
tengellyel párhuzamos síkon ébredő feszültségeket !
E = 200 GPa, ν = 0,3.
=30
y y
z F=180kN F=180kN
a
a=30 l=60
10.2.
10.3. Határozza meg a vízszintes (AB) rúdban ébredő feszültséget és a rúd megnyúlását, ha a
rúd körkeresztmetszetű, átmérője d = 24 mm,
E = 2l0 GPa.


10.4. A vázolt rácsos tartóban az 1 = 3 m hosszú szögvas rúd húzott. Határozza meg a rúd-
keresztmetszetben ébredő feszültséget és a rúd megnyúlását !
E = 210 Gpa.
80kN
30kN
L50*50*5
1,5m
4m
30 45
d
A B
15kN
3m 3m
10.3. 10.4.
10.5. Határozza meg az F erő értékét abban az esetben, ha az A-C rúdban = 120 MPa
feszültség ébred! A rúd körkeresztmetszetű, átmérője 20 mm, E = 200 GPa. Határozza
meg a B-C rúd összenyomódását, ha a rúd keresztmetszet négyzet, oldal éle 60 mm, E
= 10 Gpa! Határozza meg a C pont függőleges elmozdulását!
10.6. Határozza meg a kivágáshoz szükséges erőt, ha az ábrán látható méretű alkatrészt kell
lemezből kivágni! A lemez 300 MPa nyírószilárdságú.
y
A
20
*5
3m
200
B C x 20*45
20
4m
400
F=?
10.6.
10.5.
10.7. A mindkét végén befogott rúd hőmérsékletét ∆ T = 50 0K - el megnöveljük. Határozza

meg az A és B befogásoknál keletkező feszültségeket! Ábra a túloldalon!
α = 1,2 x 10-5 K-1, E = 200 Gpa.
10.8. Határozza meg az ábrán vázolt fejes csap fejmagasságát és D átmérőjét! Ellenőrizze a
csap szárméretét is! Ábra a túloldalon!
σM= 100 MPa, τM = 58 MPa, σPM = 200 Mpa.


D=?
m=?
10
A B
20
12
80 40
F=10kN
10.7. 10.8.
10.9. Az ábrán 2 db U idomvas csomólemezre történő bekötése látható. Határozza meg a

szükséges illesztett szárú csavar számát ! Ellenőrizze a gyengített U keresztmetszetet!
τM = 100 MPa, σPM = 260 MPa, σM = 140 Mpa.
12
30
400kN
60
120
30
70
idomacél 16
2
területe: 1700mm
10.9.
10.10. Milyen átmérőjű körkeresztmetszetű acélrúddal lehet a Földet megemelni?
(A feladat során feltételezzük, hogy ez lehetséges földi körülmények között). A rúd
önsúlyát elhanyagoljuk, a Föld sűrűsége ρ = 5520 kg/m3, sugara R = 6400 km.
A köracél anyagára megengedett feszültség σM = 250 MPa.
d=?
10.10.


11.00 HAJLÍTÁS
(egyenes hajlítás, hajlítás és nyírás)
11.1. Az egyik végén befogott körkeresztmetszetű rudat erőpár terheli. Rajzolja meg a
tartó hajlító nyomatéki ábráját és az A keresztmetszet mentén a feszültségek
eloszlását!
A kereszt- Y Y F=20kN
metszet
A
Z X
F=20kN
160 6m 3m
11.1.
11.2-4.Az állandó keresztmetszetű kéttámaszú tartó terhelése ismert. Rajzolja meg az

igénybevételi ábrákat, határozza meg a maximális normál feszültség értékét és
ellenőrizze a tartót, ha anyagára σM = 140 Mpa! A nyírásból származó
feszültségeket hanyagoljuk el!
y
y 2kN 2kN
20
A
z B x
0,1m 0,2m 0,1m
20
11.2.
y y
5kN
5
100mm
A z
B x
2m 3m
5
100mm
11.3.
2,25kN 2,25kN
y y
A B x z
60 60
2m 4m 2m
100
11.4.


11.5. Az adott keresztmetszetű kéttámaszú tartó és terhelése az ábrán látható. A tartó
anyaga nem egyformán viseli el a húzást és nyomást. Ellenőrizze a tartót!
σnyM = 200 Mpa, és σhúzóM=80 Mpa.
y
20 y
p=3kN/m
60 s
z x
30
20
3m
60
11.5.
11.6. A kéttámaszú tartó keresztmetszete a maximális nyomaték helyén ismert. Határozza

meg az övlemez szükséges hosszát úgy, hogy a tartó minden keresztmetszetében a
σmax ≤ σM feltétel teljesüljön! A nyíró igénybevétel elhanyagolható. σM = 160 Mpa.
y
övlemez
y 160kN 160kN
500*12 A
z B X
L90*90*11 4,1m 2m 4,1m
2db 230*10
11.6.
11.7. Ellenőrizze hajlításra az adott terhelésű tartót, ha σM= 7 MPa! A nyíró igénybevétel
elhanyagolható.
90
y
80Nm y 20Nm
S
z x
A B
90
6m 2m
11.7.


11.8. Ellenőrizze a tartót, ha a nyírás nem hanyagolható el ! Határozza meg a veszélyes
keresztmetszet A pontjában ébredő feszültségeket és ábrázolja kiskockán !
σM= 190 MPa, τM = 90 MPa.
y
15
p=20kN/m 8
425
D x z
6m 4m
A
120
11.8.
11.9. A téglalap keresztmetszetű, egyik végén befogott rudat F erő terheli.
a.) Ellenőrizze a rudat a Mohr-féle elmélet szerint, ha a rúd anyagára
σM = 120 Mpa!
b.) Határozza meg a veszélyes keresztmetszet S, C és D pontjában a feszültségeket!
y F=30kN
y
D
C
20
60
z S x
20 50
11.9.
11.10. Határozza meg a tartót terhelő F erő nagyságát a hajlító igénybevétel alapján, ha a
rúd kör keresztmetszetű ("A" változat) és teljesül a σM ∠σRED, σM = 80 MPa. Mekkora
az F erő, ha a keresztmetszetet átalakítjuk ("B" változat)?
A változat y
y
F
z x
= =
3m
200
B változat y
11.10.


11.11. Határozza meg az adott T keresztmetszetű tartó veszélyes keresztmetszetének P
pontjában ébredő feszültségeket (normál és csúsztató)! Végezze el a tartó
ellenőrzését MOHR elmélet szerint !
σM = 195 MPa, τM = 112 MPa.
y 200
y F
15kN/m
B
P
20
A x x
200
2,6m 2,6m
20
11.11.
11.12. Az üreges téglalap szelvényű rúd K keresztmetszetének igénybevétele ismert.
F = 25 kN, M = 1 kNm.
Rajzolja meg a keresztmetszetben a normál feszültségek és a csúsztató feszültségek
eloszlását a jellemző metszékek kiszámításával !
11.13. Az ábrán látható fali konzol terhelése ismert, a tartó keresztmetszete szabványos. U
profil (MSZ 326 ). Határozza meg a szükséges profilméretet! σM = 140MPa,
τM = 81 MPa.
y
10
M F
z y
50
S
p=0,8kN/m
1kN
5 5
y
z S x
1,5m
10
30 2,0m
11.12. 11.13.
11.14. Egy állandó keresztmetszetű gerendát 2 db kötéllel emelünk. Határozza meg az a

távolság értékét úgy, hogy a maximális hajlító nyomaték a legkisebb legyen!
A gerenda I 400 (MSZ 325) folyóméter súlya 900 N/m. Határozza meg ebben az
esetben a maximális normál feszültséget! Ábra a túloldalon!


11.15. Méretezze az ábrán vázolt szigetelő tartót acélcsőből, ha terhelése
F = 500 N, D/d = 1,2, σM = 180 MPa, τM = 104 MPa.
I 400
Msz 325 A B
a a
8m
11.14.
d
2m
D
0,5m
11.15.


12.00 CSAVARÁS
12.1. Az ábrán vázolt befalazott tartót szélső keresztmetszetében Mt = 1,8 kNm nagyságú
erőpár veszi igénybe. Rajzolja meg az igénybevételi ábrát, ellenőrizze a
keresztmetszetet és határozza meg a tartó véglapjának szögelfordulását !
τM = 135 MPa, G = 80 Gpa.
y y
Mt
x z
l=5m
d=40mm
12.1.
12.2. Vékonyfalú csövet Mt = 600 Nm csavarónyomaték terhel. Határozza meg a kijelölt B
és C pontban a feszültségek értékét !
y y
C
B
45 Mt Mt
z x
98
102
12.2.
12.3. Mekkora M1 nyomatékú erőpár esetén lesz az A keresztmetszet szögelfordulása zérus,
ha M2 = 12 kNm?
M1 y A B M2 C
z x
100 200
30
12.3.


12.4. Az 1 hosszúságú, d átmérőjű kör keresztmetszetű rudat Mt = 900 Nm csavarnyomaték
terheli. Méretezze a rudat, ha a két végkeresztmetszet megengedett szögelfordulása -
egymáshoz képest - ϕmeg = 2.10-3 rad,
G = 80.10 3 MPa és ellenőrizze feszültségcsúcsra, ha τM = 60 MPa !
d
Mt Mt
l=700
12.4.
12.5. Egy hajtómű tengelynek Mt = 0,8 kNm nyomatékot kell átvenni. Mekkora átmérőjű
legyen a tengely, ha τM = 50 MPa? A meghatározott átmérő kerekítése után határozza
meg az elcsavarodás mértékét 1 = 500 mm hosszú tengely esetén!
1
ϕ meg = 0 / m , G = 85 Gpa.
4
12.6. A vázolt tengely egyensúlyban van. Mt1 = 20kNm, Mt2 = 50kNm, G=88Gpa.
a.) Határozza meg az Mt3 értékét !
b.) Méretezze a tengelyt körkeresztmetszetből ! τM =60 MPa
c.) Ha d = 140mm, mekkora a ϕAB szögelfordulás?
A B C
Mt1 Mt2 Mt3
l1 =3m l2 =2m
12.6.
12.7. A d átmérőjű rúdhoz mereven kapcsolódó D átmérőjű tárcsa kerületén állandó +F és -
F erőkből álló erőpár működik. Határozza meg a kijelölt
A pontban a főfeszültségek értékét és rajzolja meg a pont MOHR körét!
y F=5kN
D=0,4m
F d=60mm
A
D
X
F
d
12.7.


12.8. Egy állandó keresztmetszetű tartó 1 = 150 mm hosszúságú szakaszára
Mt = 2 kNm csavarónyomaték hat. Méretezze a tartót kör és körgyűrű
keresztmetszetből, ha D/d = 2, τM = 60 MPa !
Hasonlítsa össze a két különböző keresztmetszet esetén a tartó tömegét !
Melyiket alkalmazná?
12.9. Az egyik végén befalazott körkeresztmetszetű lépcsős tengelyre

M1 = 12 kNm és M2 = 5 kNm nyomaték hat. Határozza meg a tartóban felhalmozódott
belső energiát és a végső keresztmetszet szögelfordulását !
(G = 80 GPa)
M1 M2
100
80
600 400
12.9.
12.10. Számítsa ki az alábbi ábrán látható tartó E keresztmetszetében a maximális
feszültséget és a ϕE szögelfordulást ! G = 81 Gpa.
F1 F2
30
40
80
B F1=4kN F2=8kN
A
E
l2 /2
F2 F1
D1=200
l1 =300 l2 =500 l3 =600
D2=400
12.10.


13.00 EGYIRÁNYÚ ÖSSZETETT IGÉNYBEVÉTELEK
13.1 A téglalap keresztmetszetű rúd K keresztmetszetének igénybevétele ismert. Határozza

meg szuperpozíció elve segítségével a keresztmetszet feszültségeloszlását és
ellenőrizze a rudat, ha σM = 180 MPa ! Határozza meg a zérusvonal helyét!
13.2. Ellenőrizze a vízszintes rudat, ha keresztmetszete I 100 szabványos idomacél! A

nyírás igénybevétele elhanyagolható. σM = 140 MPa. Határozza meg a zérusvonal
helyét!
y
F=1,5kN F=1,5kN
z 45
x
A B
1m 2m 1m
13.1. 13.2.
13.3. Az ábrán feltüntetett derékszögű négyszög keresztmetszetű acél rudat
F = 15 kN húzóerő az A pontban terheli. Határozza meg a keresztmetszetben ébredő
feszültségeket !
13.4. Egy szabványos I 180 idomacélból készült gerendát M = 3 kNm nyomatékú erőpár
hajlításra terheli. Határozza meg a gerenda keresztmetszet A, B, C, D pontjaiban a
feszültségeket és a semleges tengely helyét !
z F=15kN
A x B
C
10
y S M=3kNm
30
D
18
A x z
30 A
13.3. 13.4.


13.5. Határozza meg a maximális nyomaték helyén a T keresztmetszet szélső pontjaiban
ébredő feszültségeket ! (A, B,C)
y
C
2 00
40
40
y F1 =3kN F2=2kN F3=1kN 40
30
p=4kN/m
B z
1,0 2,0m 2,0m 1,0 1,5m

x 25
A
13.5.
13.6. Az ismert terhelésű tartó AB szakaszát ellenőrizze! Kihajlás-veszély nincs.
σM = 80 MPa.
x 16kN/m
C
B 0,5m
0,5m
A
I 120
z (Msz 325)
y
13.6.
13.7-8.Határozza meg a maximális nyomaték helyén a szélső pontok feszültségeit a
nyírófeszültségek elhanyagolásával ! A terhelések eredője átmegy a keresztmetszetek
nyírási középpontján.
F
y F=5kN y
B C
x S
l=1m z
L 120*80*8
A
13.7.
y
B
y U240
p=2,58kN/m
x F z
l=5,2m
A
30
13.8.


13.9. Adott egy téglalap keresztmetszetű oszlop. A keresztmetszetre működő
hajlítónyomaték M = 1,0 kNm. Mekkora N normálerőt kell működtetni egyidejűleg a
tartóra, hogy a keresztmetszetben csak nyomófeszültség ébredjen?
N
M=1kNm
80
13.9.
13.10. Határozza meg a tartó K keresztmetszetének feszültség eloszlását, ha a nyírástól

eltekintünk ! σRED = ?
K K-K
40
K
0
2m
F=125kN
320
20
2m
40
A B
180
4,0m
13.10.
13.11. A gerenda terhelése ismert. Mekkora N nyomóerőt kell a súlypontban működtetnünk,

ha azt kívánjuk elérni, hogy σhúzó max = 20 MPa legyen?
y
y p=2kN/m 20
N=?
60
x S z
A l=2m B
20
60
13.11.


13.12. A vázolt keresztmetszetre M nyomatékú erőpár hat, adott síkban.
Határozza meg a keresztmetszet szélső pontjaiban ébredő feszültségeket!
M = 3,75 kNm.
y 60
A B
M
6
30
z
80
8
C D
13.12.


14.00 TÖBBIRÁNYÚ ÖSSZETETT IGÉNYBEVÉTELEK
14.1. Határozza meg a feszített csavar nyírt keresztmetszetében lévő A pont feszültségi
állapotát, főfeszültségeit, azok síkjait MOHR kör segítségével !
y
F1=22kN
F2=35kN
A x
F2=35kN
24
F1=22kN
14.1.
14.2. Határozza meg a szükséges tengelyátmérőt, ha σM = 95 MPa, τM = 50 MPa !
D1= 210
D2= 840
d
Q=60kN
F=15kN
130 320 450
14.2.
14.3. Határozza meg a befalazási keresztmetszet A pontjában ébredő feszültségeket és a
MOHR kör szerkesztése alapján a főfeszültségeket, a főirányt !
F=12,7kN y
y
A
x z
M=6,3kNm
t
1m 130
14.3.


14.4. Méretezze az ábrán vázolt tengelyt, ha σM = 190 MPa. τM = 100 MPa !
A B
220
d
F2
F1=2kN
150 450 150

D2= 440
14.4.
14.5. Ellenőrizze a kör keresztmetszetű rudat, ha τM = 135 MPa, σM = 230 MPa !
F=12,6kN
Mt =1,7kNm
40
14.5.
14.6. Ismert a keresztmetszet és a terhelései.
Rajzolja meg a feszültségek eloszlását és számítsa ki az "A" pont redukált feszültségét!
y N = 70 kN, Tx = 20 kN,
30
Ty = 30 kN,
Mx = 12 kNm, My = 5 kNm,
A = 4800 mm2,
My Ix = 792.10-8 m4,
Tx Iy = 184.10-8 m4.
A Mx
120
N x
10 Ty 10
30
60
14.6.
14.7-8.A rudat terhelő erőrendszer ismert. Határozza meg a befogás keresztmetszetének

igénybevételeit és a kijelölt pontokban a főfeszültségek és főirányok értékeit!
T=0,6kN B “A” kereszt-

y
metszet
z
“A” C
0,5m
40
14.7.


T=3kN
B
0,6m
100
14.8.
14.9. Az egységnyi vastag derékszögű háromszöglap befogóira ható normál és
nyírófeszültségek ismeretesek.
Határozza meg az átfogó oldalán fellépő ρn feszültségeket, ill. ennek normál és nyíró
komponensét!
σx = 60 N/mm2, σy = 35 N/mm2, τxy = 20 N/mm2.
σx
τyx
35°
X
τxy
σy
14.9.
14.10. Határozza meg a tartó K keresztmetszetének feszültségeloszlását !
K K-K
40
K
≈0
2m
F=125kN
320
20
2m
B
40
A
4,0m 180
14.10.


15.00 KIHAJLÁS
15.1. Az ábrán látható négy rúd különböző alakú, de azonos keresztmetszetű (A = 1232
mm2). Hasonlítsuk össze a karcsúsági tényező értékeit, feltételezve, hogy a rudak
egyenértékű hossza megegyezik. l 0 = 1500 mm!
y y
y y
a
x x x x
d a
L40*40*4
L40*40*4
15.1.
15.2. Ellenőrizze az ábra szerinti megfogású és terhelésű I 180 szelvényű rudat, ha
E = 210 GPa, n = 3 !
15.3. Egyik végén befogott öntöttvas rudat F = 9 kN erő centrikusan terhel. A rúd
keresztmetszete az ábrán látható. Ellenőrizze a rudat! 1 = 4 m, E = 100 GPa,
n = 10.
F=140kN
I 180
0
20
Msz 325
260
15.2. 15.3.
15.4. Az ábrán vázolt keresztmetszetű rudat ellenőrizze! A rúd egyik végén befogott.
F = 700 kN, l = 10 m, σM = 140 MPa.


15.5. Ellenőrizze a vázolt rácsos tartót, ha a rudak azonos keresztmetszetű csőből készülnek.
D = ∅108 mm, d = ∅100 mm, n = 3, E = 210 GPa,
σ M = 140 MPa.
F=60kN
2m
y 345
2m
12
175 U 240
2m
Msz 326
z
A B
2m 2m 2m
12
15.4. 15.5.
15.6 Az ábrán vázolt szerkezetet F = 4 kN függőleges erő terheli. Ellenőrizze a rudat! A

nyomott rúd ellenőrzését ω eljárással végezze. A rudak csőből készülnek.
D = ∅40 mm, d = ∅34 mm, σM = 140 MPa.
F=4kN
1m
1,5m
15.6.
15.7. Ellenőrizze a rácsos tartó rúdjait! A kihajlásra történő ellenőrzést ω eljárással végezze.
A rudak keresztmetszete azonos 2 db U 100 szabványos idomvasból készül. σM = 160
MPa. (Rúderők a 6.8.-as feladatban!)
3m
U 100
2m 2m 2m (Msz 326)
180kN 80kN
15.7.


15.8. Mekkora p megoszló terheléssel van terhelve az ábrán látható tartószerkezet, ha a
függőleges rúdban éppen a kihajlásra megengedett erő ébred és keresztmetszete 2 db
U acél? E = 210 GPa, n = 3.
2a
a=4800
U 120-4800
(Msz 326)
15.8. v
15.9 A két szélső rúd hőmérséklete ∆T = 40 K-el csökken, a középső rúdé állandó marad.
0
Mindhárom rúd cső keresztmetszetű, adott méretekkel. Határozza meg, hogy a

középső rúd mekkora biztonsággal rendelkezik kihajlás szempontjából !
α = 11,5.10 -6 K-1 , E = 2,2×105 MPa.
50*2,5
60*2,5
50*2,5
l0=2500
15.9.
15.10. A következő oldali ábrán látható téglalap szelvényű rúd alul befogott. Felül a hengeres
csukló egyik irányban elfordulási lehetőséget biztosít, a másik irányban a rúd
befogottnak tekinthető. Határozza meg a és b értékét úgy, hogy a nyomott rúd az adott
erő hatására mindkét irányban egyenlő biztonságú legyen kihajlás szempontjából!
n = 3, E = 200 GPa.
x x
z
6000
b
b
a a
z
F=50kN
15.10.


16.00 HAJLÍTOTT TARTÓK ALAKVÁLTOZÁS SZÁMÍTÁSA
16.1-2. Határozza meg a tartó C pontjának függőleges elmozdulását és szögelfordulását, ha a

rúd hajlító merevsége ismert!
IE = 4.10 6 Nm2.
F1=400N F2=200N
y
p=100N/m F=300N
B C x
A C
1,5m 1,5m 6m
16.1. 16.2.
16.3-4.Határozza meg a tartó középső keresztmetszetének függőleges elmozdulását és a
támaszpontok szögelfordulását !
IE = 7,5.104 Nm2
y F=0,1kN
0,5kN/m
F=200N F=200N
y K
A B x
A Bx = =
600 400 600 4m
16.3. 16.4.
16.5-8.Határozza meg a kéttámaszú tartók C és D keresztmetszetének függőleges

elmozdulását és szögelfordulását!
IE = 10.106 Nm2.
y p=1,5kN/m
y F1=5kN F2=2kN
A C B D x
1,5m A C B D x
3,0m 2,0m 3m 2m 1m 1,5m
16.5. 16.6.
y p=4kN/m
y F=4kN M=2kNm
C D
A B x A C B D x
1m
2,0m 2,0m 2,0m 2,0m 1m
16.7. 16.8.


16.9. Határozza meg az adott kéttámaszú tartó "A" keresztmetszetében a szögelfordulást, "K"
pontban a szögelfordulást és lehajlást ! E = 210 GPa.
Y M=104kNm y
0
12
160
A K B x z
3,0m 1m 160
16.9.
16.10. Határozza meg a tartó C pontjának függőleges elmozdulását és szögelfordulását!
IE = 4.106 Nm2.
16.11. Határozza meg a törtvonalú tartó B pontjának vízszintes elmozdulását !

IE = 45.106 Nm2
Y p=10kN/m
y F=2N
C D
B C
3,0m
3m
A B
x
3m x 6m
16.10. 16.11.
16.12. Határozza meg az alábbi keretszerkezet "D" keresztmetszetének vízszintes irányú
elmozdulását, ha a hajlítási merevség: I.E = 107 Nm2 (Végig állandó)
p=2kN/m
B C
4m
3m
6,0m
D
F=2kN
16.12.


17.00 STATIKAILAG HATÁROZATLAN SZERKEZETEK
Számítsa ki az ábrázolt tartók támasztásaiban fellépő egyensúlyozó erőket!

Ha a feladatoknál egyéb megjegyzés nincs, akkor a tartószakaszokon a hajlítási
merevség állandó.
y
3m 2m
p=2N/m
C y
x
B
p=1kN/m
2m
F=3kN
B x
1m
A
A 4,0m
17.1. 17.2.
y
2m
A p=1kN/m
x
y
2m
F=10kN
F=2kN
A B
x
1m
2m 3m
B
17.3. 17.4.
y F=4kN
p=2kN/m M=6kNm
A x
B
3,0m 1m 2m 1m
17.5.


F2=4kN
y
3m 3m
3m
B
y
1m
F1=2kN F1 =4kN F2 =6kN
p=3kN/m
2m
3m
A B A x
x
2m 1m 2m
17.6. 17.7.
1m
B
M=2,5kNm
2m
y
p=2kN/m F=3kN
2m
F=2kN p=1kN/m
1m
1m
4m
2m
B
A
17.8. 17.9.
Határozza meg az alábbi többtámaszú folytatólagos tartók kényszereiben fellépő

erőket és igénybevételi ábráit! A tartók végig állandó keresztmetszetűek.
y
F1=4kN F2=6kN F3=3kN
p=3kN/m p=2kN/m M=5kNm
A B C D x
1m 4m 1m 2m 2m 1m 1,5m
17.10.
y y F1=4,5kN F2 =2kN
p=3kN/m
F1=3kN F2=3kN
M=6kNm
A B C x
B C x
A 1m
1m 1m
1m 2,0m 3m 2m 3m 1,5m
17.11. 17.12.


F1=8kN F2=6kN F3=4kN
y p=2kN/m
M=2kNm
A B C D x
2m 1m
2m 4m 3m 3m 2m
17.13.
F1=800N F2=600N
y F3 =400N
p=200N/m M=1200Nm
A B C D x
2m 1m 2m
1m 4m 3m 4m
17.14.


MEGOLDÁSOK

1.0 SIKBELI ERŐRENDSZER
1.1 rAB = rB − rA
rAB = (6 − 4 )i + (8 − 5 ) j
2rAB = 4i + 6 j (m )
1.2. Abszolút értékeik alapján a vektorok:
 3 1 
F1 =  + ⋅ 400i + ⋅ 400 j  N
 2 2 
F2 = (0i + 600 j ) N
 3 1 
F3 =  + ⋅ 200i − ⋅ 200 j  N
 2 2 
F4 = (− 400i + 0 j ) N
F = F1 + F2 + F3 + F4
F = (119,6i + 700 j ) N
F ≅ 710 N
1.3.
 3 1 
a =  4 ⋅ i + 4 ⋅ j  m
 2 2 
 2 2 
b =  6 ⋅ i +6⋅ j m
 2 2 
a + b = (7,61i + 6,24 j ) m
a − b = −(0,78i + 2,24 j ) m
a ⋅ b = 23,18 m 2
a xb = 6,2 k m2
1
1.4. a ⋅ b = a ⋅ b ⋅ cos ϕ = 4 ⋅ 3 ⋅ = 6 m2
2
3
a xb = a ⋅ b ⋅ sin ϕ = 4 ⋅ 3 ⋅ = 10,39 m 2
2


1.5. rAB = rB − rA = (4i + 3 j ) m
rAB = 4 + 32 = 5
rAB
e AB = e AB = 0,8i + 0,6 j
rAB
1.6.
Ha P rajta van az egyenesen, akkor a vektorok által kifeszített paralelogramma

területe:
e x(r − rA ) = 0
e xr − e xrA = 0
e xrA = 2,2k
0,8 y = 0,6 x + 2,2
e xr = (0,8 y − 0,6 x )k
3
y = x + 2,75
4
1.7.
rAB ⋅ rAC 19
cos ϕ = =
rAB ⋅ rAC 29 ⋅ 50
ϕ ≅ 60 o
1.8.
ae = a ⋅ e
a e = 4,535 m
1.9.
a ⋅ b = 0 tehát a merőleges b-re
csak az a) esetben teljesül.
1.10.
n = rB xrC
n = (3i + 5 j )x(8i + 0 j )
n = −40 k
1
A= rB xrC = 20 m 2
2


1.11.
F0 = F1 + F2 = 20i + 54 j kN
F0
e=
F0
F0 = 57,58 kN e = 0,347i + 0,938 j
1.12.
Vektorosan:
Fi = Fi ⋅ ei
e1 = cos 30 o i + sin 30 o j
e2 = − sin 20 o i + cos 20 o j
e3 = − 1 j
e4 = cos15 o i − sin 15 o j
R = F1 ⋅ e1 + F2 ⋅ e2 + F3 ⋅ e3 + F4 ⋅ e4
R = 199,1i + 14,3 j [N ]
R = 199,6 N
14,3
tgα = → α = 4,1o
199,1
Skalárisan:
F1 x = F1 ⋅ cos 30 o ; F1 y = F1 ⋅ sin 30 o
F2 x = − F2 ⋅ sin 20 o ; F2 y = F2 ⋅ cos 20 o
F3 x = 0 ; F3 y = F3
F4 x = F4 ⋅ cos15 o ; F4 y = − F4 ⋅ sin 15 o
4 4
Rx = ∑ Fix , R y = ∑ Fy
i =1 i =1
Rx = 199,1 ; R y = 14,3 N
2
R= Rx2 + R y2 = 199,6 N


1.13.
F1 = F1 ⋅ e1 ; F2 = F2 ⋅ e2 ; R = F1 + F2
e1 = − cos α 1 ⋅ i + sin α 1 ⋅ j
25 60
e1 = − i+ j ; F1 = −600i + 1440 j
65 65
e2 = cos α 2 ⋅ i + sin α 2 ⋅ j
75 40
e2 = i+ j ; F2 = 1200i + 640 j
85 85
F1 x = F1 ⋅ e x ; F1 y = F1 ⋅ e y
F2 x = F2 ⋅ e x ; F2 y = F2 ⋅ e y
e x = 1i + 0 j ; e y = 0i + 1 j
F1 x = 600 N F1 y = 1440 N
F2 x = 1200 N F2 y = 640 N
1.14.
Három közös metszéspontú
egyensúlyt
tartó erő, melyeknek
FAB
Q egységvektorai
0 a geometriából felírhatók:
1,2m 0,2 0,3m 0,5 1,2
eA = − i+ j
1,3 1,3
FC FA = FA ⋅ e AB
Q FAB
FA = −250i + 600 j
C FAX = 250 N
FAY = 600 N
1.14.
A C - B rúdra ható erők egyensúlyát számoljuk. (Az A és B csuklókra a kapott

értékekkel ellentétesek hatnak.)
0,2 0,72
ec = i+ j Fc = Fc ⋅ ec és Q = Q ⋅ l Q
0,75 0,75
eQ = 0i − 1 j 0 = FA + Fc + Q
ϖ
 0,2
0 = (− 250i + 600 j ) +  Fc i +
0,72 
(
Fc j  + 0i − Q j / . j; i )
 0,75 0,75 
0,2 0,75
I . − 250 + Fc = 0 → Fc = 250 ⋅ ≅ 937,5 N
0,75 0,2
Fc − Q = 0 → Q = 1500 (N )
0,72
II . + 600 +
0,75
Fc = 250i + 900 j Q = 0i − 1500 j

Vagy a vektorrendszerek egyenértékűsége alapján, „C”-re felírva a nyomatékvektorokat:
∑M c = 0 = rCB × FA − rQ × Q
Determinánsként felírva
i j k
rCB × FA = 0,5 0 0 = (− 300 − 0 )k = −300 k
250 600 0
i j k
rQ × Q = 0,2 0 0 = −0,2 ⋅ Q − k
Q Q 0
Q = −300k + 0,2 Q k /⋅ k
0 = −300k + 0,2 Q
300
Q = = 1500 N
0,2
1.15.
Határozzuk meg először az eredőt!
F1 = 0i − 400 j F2 = 100i + 0 j; F3 = −100i + 173,2 j

R = −226,79 j N
R1 = R ⋅ e1 = −113,4 N
R2 = R ⋅ e2 = −196,4 N
1.16.
R = F1 + F2 + F3 i j
0 = F1 + X 2 − F3
− R = −Y2
F2 = F2 ⋅ e2 = 0,6 ⋅ F2 i − 0,8F2 j
4
Y2 = 4 kN → F2 = = 5 kN
0,8
F3 = F1 + X 2 = 6 + 0,6 ⋅ 5 = 8 kN
1.17.
R = F1 + F2 + F3
R = 365i − 160 j
R ≅ 398,5 N


Skalárisan megoldva:
F1 x = 660 N → F1 y = 540 N ↑
F2 x = 520 N ← F2 y = 300 N ↓
F3 x = 225 N → F3 y = 400 N ↓
Rx = ∑ Fx = 365 → R y = ∑ Fy = −160 N ↓
R = R x2 + R z2 ≅ 400 N
160
arctgα R = ≅ 23,7 0
365
1.18.
Ebben az esetben nincs az eredőnek lejtőre merőleges összetevője.

F 12 = 2 F 1 cos 20°
F1 ⋅ sin α + F2 ⋅ sin (α + 400 ) − F3 ⋅ sin 30 0 = 0
300 ⋅ sin α + 300 ⋅ sin (α + 40 0 ) − 250 = 0
Célszerűbb előbb az F1 és F2 erők eredőjét megkeresni.
F1, 2 = 563,8 N
563,8 ⋅ sin (α + 20 0 ) = 250
α ≅ 6,3 0
1.19.
F1 = F1 sin 150 i + F1 ⋅ cos150 j = 647i + 2414,8 j
F2 = F2 ⋅ sin 400 i + F2 ⋅ cos 400 j = 1285,6i + 1532,1 j
R = F1 + F2 = 638,5i + 3946,9 j
R = 3998,2 N
x
F1 α ≈81°
R≈4000N
F2
y
1.19.

1.20.
F1,3 = F1 + F3 = 40i + (18 + F3 ) j
F1,3 ⋅ F2 = 0
F3 = 22 kN
(F3)
F3 F13
F2 18j
F1
45° 45°
40i x
1.20.
1.21.
y A határvonalak – így az erő
egységvektorai – ismeretében
(F3) a három erő egyensúlyából:
FA = 1,15i + 6 j [kN ]
F13
F3 FB = −1,15i − 2 j [kN ]
F2 18j
F1 Skalárisan számítva:
45° 45°
x
40i ∑M A = 0 − ból FBy = 2 kN ↓
1.20. FxB
tg 30 o = FBx = 1.15 kN ←
2
FB = 2,3 (kN )
M B = 0 − ból FAy = 6 kN ↑ ∑F xi = 0 − ból FAx = 1,15 kN →

FA = 6,1 kN α FA = 79,15 o
1.22.
∑
( )
A
M i = 0,5 FB − 120 ⋅ 0,2 = 0
FB = 48 j N
FA = 72i + 48 j N
1.23.
X = 300 − 400 ⋅ sin 30 0 − 200 ⋅ sin 30 0 = 0
Y = 400 ⋅ cos 30 0 − 200 ⋅ cos 30 0 − 173,2 = 0
Tehát egyensúlyi erőrendszer.

1.24.
F G
α sin α = 2
G F
α = 22,6 o
F 1,8
l = 2⋅ = 3,9 m
1.24. cos α
1.25. A két határeset van.

FA =R Az első esetben:
FB = 0
30° 3 4
G
∑Y i = FA ⋅
2
+ F ⋅ − 120 = 0
5
FA 3
F FY ∑ Xi − 2 + F ⋅ 5 = 0
α 6
FA = F ; FMIN = 65,2 N
FX 5
A második esetben:
FA = 0 → FMAX = 150 N
FB=R
G F
1.25.
FN = 83,3 N
S = 216,7 N
S G
S
FN
G FN
1.26.


1.27.
∑ X = 0 = F + F ⋅ cos 30
i 1 3
0
− F4
∑ Y = 0 = − F + F ⋅ sin 30
i 2 3
0
3
1 + F3 − F4 = 0
2
1
− 2 + F3 = 0
2
F3 = 4 kN ; F4 = 4,46 kN
1.28.
∑M A = −8 ⋅ 1,9 + S y ⋅1,2 = 0
S y = 12,67 kN ↓
S x = 12,67 ← kN S = 17,91 kN
∑ Y = 0 − ból
i FAY = 20,67 kN ↑
∑ X = 0 − ból
i FAx = 12,67 kN →
FA = 24,24 kN
SX
Sy
y S
)
64
3,1m FA Faz
(3 ,
SX 1,9m
x F
Ax F
Sy AY
FAX
1.28.
1.29.
∑ X = 0 = − F ⋅ sin 30° − F 1 2 ⋅ sin 30° + Q x
∑ Y = 0 = − F ⋅ cos 30° + F 1 2 ⋅ cos 30° + Q y
Q = 400i − 400 j N
1.30.
FA = −20i − 20 j N
FB = 20 j N


1.31.
M A = rp × F
Mz = MA ⋅k
M A = (4i + j ) × (− 4i + 2 j ) = 8 − (− 4 ) = 12 k kNm
M z = 12 kNm
1.32.
F = F1 + F2 + F3 = −20i − 25 j kN
M A = 0 + 72k − 60k − 12k = 0k
rBC = [1;7 ] rCA = [− 3;1]
M C = 23k + 84k + 0 − 12 = 95k
[F ; M ] = [− 20i − 25 j
A ; 0k ]
[F ; M ] = [− 20i − 25 j
C ; 95k ]
1.33.
F = ∑ Fn = (1i + 2 j )kN
3
n =1
3
M o = ∑ rn xFn = (8 − 6 ) + (0 − 6 ) + (32 − 0 ) = 28k kNm
n =1
M0 − r × F = 0
28 + y − 2 x = 0
1.34.
4
M A = ∑ ri xFi
i =1
F3 = −4 j kN
− 14 = 6 ⋅ 2 − 4 ⋅ 8 + 3 ⋅ F3 + 6 ⋅ 3
F 3 = 4kN
1.35.
A megoszló erőrendszer helyettesíthető eredőjének a súlypontba való helyezésével!
F ( A) = F0 + F1 + F2 + F3
F1 = p1 ⋅ 6 = 18 N
1 1
F2 = p1 ⋅ 1 ⋅ = 1,5 N ; F3 = p 2 ⋅ 2 ⋅ = −6 N
2 2
F ( A) = −3 j + 18 j − 1,5 j − 6 j = 10,5 j
3
M A = ∑ ri × Fi
i =0
M A = (− 8 ⋅ 3 + 18 ⋅ 3 + 1,5 ⋅ 6,3 − 6 ⋅ 8,3)k = −10,4 k kNm

A centrális egyenes helye: r0 A


0 = M A − r0 A × FA (r0 A = x0 i − y 0 j )
(r0 A = xoAi − y 0 A j )
x 0 = −1 (m )
1.36.
F (0 ) = −4 j N
M 0 = (20 − 20 + 28)i = 28i Nm
rp = 7k m
1.37.
1cm=1N
y
1,3 P
4 4
F1 F2 F3 F4
3 F 5
5
2 2
7
1
F
1.37.
1.38.
Irjuk fel először az erőket vektoros alakban.
F1x = 51,96 kN ← F1 y = 30 kN ↓
F2 x = 9,8 kN ← F2 y = 36,7 kN ↓
F3 x = 31,4 kN → F3 y = 26,35 kN ↓
Rx = 30,39 kN ← R y = 93,05 kN ↓
R = 97,89 kN
M 0 = 101,83k kNm
x R = −1,09
y R = 3,35
1.39.
F( A ) = −5i − 12 j kN
M A = −70 k kNm
x R = 5,83 m ; y R = −14 m


1.40.
A lemezt terhelő nyomaték összeg:
M össz = 6 ⋅ 4 = 24 Nm
Az erőpár nyomatéka alapján
M
FA = FC = ö = 80 N
rAC
Mö
FA = FD = = 64 N
rAD
1.41.
Az egyensúlyban lévő erőrendszer nyomatéka a sík bármely pontjára zérus. Írjunk fel
a nyomatékot az F3 erő támadáspontjára.
∑M Ai = − F1 ⋅ 3 − M + F2 ⋅10 = 0
9+6
F2 = = 1,5 kN ↑
10
∑ X i = 3 − X 3 − 0,5 = 0
∑Y i = −Y3 + 1,5
X 3 = 2,5 kN ; Y3 = 1,5 kN
F3 = −2,5i − 1,5 j kN
1.42.
Az A pontban ható erők és nyomaték, valamint az F1 , F2 , M
egyensúlyi erőrendszert alkot.
∑ X = F ⋅ cos 30 − X = 0
i 1
0
A
∑ Y = − F ⋅ sin 30 + F − Y = 0
i 1
0
2 A
∑ M = Y ⋅ 3 − 60 ⋅ 1,5 − M + M = 0
i 1 A
X A = 51,96 N ; Y A = 30 N ; M A = 15 kNm
1.43.
Mivel az F1 , F2 erők erőpárt alkotnak, a támaszerők is erőpárt kell hogy
alkossanak!
∑ M Ai = −24 + YB ⋅ 10 = 0
X B = YB = 2,4 kN
FA = FB = 2,4 2 + 2,4 2 = 3,394 kN


1.44.
∑
( )
A
M i = FB ⋅ 4 + F3 ⋅ 2 − F2 ⋅ 2 − F1 ⋅ 3 = 0
24 + 12 − 10
FB = = 6,5 kN
4
∑ Yi = − F2 + YA + FB = 0
Y A = −0,5 kN
∑X i = F1 − F3 + X A = 0
X A = 3 kN (←)
FA = 3 2 + 0,5 2 = 3,04 kN
1.45.
∑M Bi = 0 − ból
0 = FAy ⋅ 10 − 3 ⋅ 2 − 5 ⋅ 6 − 6
FAy = 4,2 j kN FA = 4,2 kN
FBy = F2 − FA = 0,8 j kN
FBx = F1 = −3i kN FB = 3,1 kN
1.46.
∑M Ai = YB 3 − F ⋅ 1 + M = 0
YB = 1 kN
FA = i + 5 j kN
FB = −i + j kN
1.47.
FAx = 25 N
FAy = −43,3 N
M A = −25 ⋅ 0,5 + 43,3 ⋅ 1 = 30,8 Nm
1.48.
Írjuk fel a nyomatéki egyenletet az A pontra!
∑ M i = −30,8 + X B ⋅ 0,3 = 0
( A)
X B = 102,66 N ; YB = FB2 − X B2 = 109,37 N

X A = 77,66 N ; Y A = 66,06 N vagy 152,66 N


1.49.
Határozzuk meg előbb a 4 erő eredőjét.
X 2 = Y2 = 176,77 N
X = −200 N
Y = 100 N
M c = −26,52 Nm
x R = −265 mm
y R = −132,6 mm
Az egyensúlyozó erő az eredővel ellentétes irányú az eredő hatásvonalán.
xR y
R F2
F2 F4
F3
(M) x
F1
yR R
(100=)F3
0
Q
F1(=200)
F4
1.49.
1.50.
A megoszló teher eredőre Q = 6 kN x Q = −3 m
R = F1 + F2 + Q = −14 j kN
x R ⋅ R = F1 ⋅ 6 + F2 ⋅ 4 + Q ⋅ 3
x R = −4,29 m
M A = 60k kNm
1.51.
Írjuk fel a nyomatéki egyenletet az 1. pontra.
R ⋅ 2 = + M + F2 ⋅ 3 − X 3 ⋅ 2
− 4 = 3 + F2 ⋅ 3 − 2,5 ⋅ 2
6
F2 = − = −2 kN ; F1 = −0,5i + 2,33 j
3
− R = −X1 + X 3


1.52.
y
F1 F2
x F2
s
s F3
F3 F4
F1 1cm=20N
1cm=1m
F4
1.52.
Nyomatéki egyenlet az 0 pontra:

F1 ⋅ 2 = F4 ⋅ 2,4 ; F4 = 50 N
Nyomatéki egyenlet a B pontra:
− F1 ⋅ 2 = − F3 ⋅ 4 ; F3 = 30 N ↑
Nyomatéki egyenlet az A pontra:
60 ⋅ 2 = F2 ⋅ 3 ; F2 = 40 N ←
1.53.
Nyomatéki egyenlet a C pontra:
F1 ⋅ 1,2 = X ⋅ 1,2 ; X = 4 kN ; Y = 3 kN (az F erő összetevői)
Y ⋅ 0,5 = Y3 ⋅ 1 ; Y3 = 1,5 ; F3 = 1,625 kN
Y ⋅ 0,5 = Y2 ⋅ 1 ; Y2 = 1,5 kN ; F2 = 1,625 kN
1.54.
G ⋅ 2 − S1 ⋅ 3 = 0 ; S1 = 200 N
G ⋅ 6 − S 3 ⋅ 3 = 0 ; S 3 = 600 N
Függőleges vetületi egyenlet:
Y2 = G = 300 N ; S 2 = 500 N
S1 S3
S2
G S2
G S3
S1
1.54.

1.55.
∑Y i = 0 = FB − G
FB = 100 N
FB ⋅ 0,3 − G ⋅ 1,15 + Fc ⋅ 1,1 = 0 ; FC = FA = 77,27 N
1.56.
FA = 0,423 kN (hatásvonala merőleges a talajra)
FB = 1 kN (hatásvonal merőleges a tartóra)
S = 0,58 kN (rúderő)
1.57.
− S1 ⋅ 10 + 5 ⋅ 6 + 3 ⋅ 2 + 8 = 0
S1 = 4,4 kN
∑X i = 0 = X1 − X 2 = 0
X 2 = 3 kN ; F1 = 4,243 kN
Nyomatéki egyenlet az 1-es és 2-es rúd metszéspontjára:
8 ⋅ 3 + 5 ⋅ 4 − 8 − S 3 ⋅ 10 = 0 ; S 3 = 3,6 kN
1.58.
FA ⋅ 2 + M = 0
FB = 2,5 kN ←
FA = 2,5 kN ↑
Fkötél ≅ 3,54 kN
1.59.
F1 ⋅ 4 = 346,4 ⋅ 2
F1 = 173,2 N
Nyomatéki egyenlet az O pontra:
F3 ⋅ 2,828 = 346,4 ⋅ 2
F3 = 245 N
F2 ⋅ 4 = 200 ⋅ 4 + 346,4 ⋅ 2
F2 = 373,2 N
1.60.
FA = F = 6 N
6 ⋅ 2 = FB ⋅ 1
FB = FC = 12 N


SZILÁRDSÁGTAN
10.0 HÚZÁS, NYOMÁS, TISZTA NYIRÁS
10.1.
A csapszeg igénybevétele nyírás, ahol a nyíródó keresztmetszetek
nagysága:
A nyírt = 10 2 ⋅ π (mm ) 2
F 20 ⋅ 10 3 [N ]
τ= ; τ= ≅ 32 MPa
2 ⋅ A ny 2 ⋅ 10 2 ⋅ π mm 2 [ ]
palástnyomás:
A = 20 ⋅ 14 (mm 2 ) felületen σ p = 71,4 MPa
τ 〈 τM és σ p 〈 σ pM tehát a szegecs megfelel!
A lemez igénybevétele húzás; a legjobban igénybevett keresztmetszet:
A min = 40 ⋅ 14 − 20 ⋅ 14 (mm 2 ) az ∅ 20-as furat „gyengítése” miatt.
F
σ max = ; σ max = 71,4 MPa
A min
σ max 〈 σ M ; tehát a lemez is megfelel!
10.2.
F ⋅ lo 180 ⋅ 103 ⋅ 60
∆l = ; ∆l = = 0,06 mm
A⋅ E 302 ⋅ 200 ⋅ 103
∆a
ε ker eszt a
mivel ν = = 0
ε hossz ∆l
l0
∆l
∆a = − a ⋅ ν ⋅
; ∆a = 0,009 mm
lo
F 180 ⋅ 103
σx = = = 200 MPa
A 30 2
1
τα = σ x ⋅ sin 2α − az α síkban ébredő nyírófeszültség
2
σ α = σ x ⋅ cos 2 α − az α síkra merőlegesen ébredő húzófeszültség
σ α = 150 MPa τ α = 86,6 MPa


10.3.
Reakcióerők a szerkezet egyensúlyából, az A pontra felírt nyomatéki
Egyenlet alapján:
∑ M = 80 ⋅ 3 + 30 ⋅ 4 − F ⋅ 6 = 0 − ból F = 60
A B B kN ↑
és ∑ F = 0 x ∑ F = 0 alapján F = 30
y Ax kN ← FAy = 20 kN ↑
SAB rúderő a „B” csomópont egyensúlyából:
FB 4
= SAB = 45 kN húzott rúd
SAB 3
SAB
σ= ; σ = 99,5 MPa
A AB
SAB ⋅ l
∆l = ∆l = 2,84 mm
A AB ⋅ E
10.4.
A terhelő erő (T) támadáspontjánál lévő csomópontban:
F T=15 kN
30
10.4
F
F = 30 kN ; σ = ; σ = 62,5 MPa
AL
AL = 480 mm 2
F ⋅l
∆l = ; ∆l = 0,9 mm
AL ⋅ E
3
F= ⋅ FAC
5


10.5.
FAC
σ AC = ; FAC = 37,68 kN ; F = 22,6 kN
AAC
FBC ⋅ lBC
FBC = 30,14 kN ∆l AC = = −3,35 mm összenyomódás
ABC ⋅ E
FAC ⋅ l AC
∆l AC = = 3 mm megnyúlás
AAC ⋅ E
„C” függőleges elmozdulása a rúdhosszak megváltozásával:
a = ∆l BC + ∆l AC ⋅ cos α
y c = a ⋅ ctg α + ∆lAC ⋅ sin α
F FAC
B C
FBC
C
C’
10.5
 4 4 3
y c =  3,35 + 3 ⋅  ⋅ + 3 ⋅ = 9,47 mm
 5 3 5
10.6.
Fnyíró = τ ⋅ Anyirt
Anyirt = lemez kerület . vastagság = 5244 mm
Fny ≅ 1573 kN
10.7.
A rúd teljes alakváltozása:
∆l = α(l1 + l2 ) ⋅ ∆t = 0,072 mm
A rúdban nyomóerő ébred, mivel ezt a ∆l -t „nem tudja megnyúlni”.
∆l1 + ∆l 2 = ∆l
F ⋅ l1 F ⋅ l2
+ = 0,072; F = 12,57 kN
A1 ⋅ E A2 ⋅ E


A nyomófeszültségek:
F
σA = σA = 160 MPa
A1
F
σB = σ B = 40 MPa
A2
10.8.
Fej méretezése a nyomó igénybevétel alapján:
F
σ PM ≥ σ max =
A nyomott
D 2π d 2 π
A nyomott = (50 mm 2 ) = − D = 14,41 mm
4 4
Fejmagasság a nyíró igénybevétel alapján:

F
τM ≥ τmax = A nyírt = d ⋅ π ⋅ m = 172,4 mm 2 m = 4,57 mm
A nyirt
A szár húzásra van igénybe véve:

F
σ max = σ max = 88,4 MPa 〈σ M , megfelel.
Aszár
10.9.
F
τ max ≤ τ M alapján n=
τM ⋅ 2 ⋅ A csav
Egy-egy csavar kétszeresen nyírt !

N = 9,95 ≈ 10 db szükséges.
F
σu = A u = 1700 − 2 ⋅ 7 ⋅ 16 = 1476 mm2
2 ⋅ Au
σ u = 135 MPa 〈 σ M , megfelel!
Egyenletes feszültségelosztást feltételezve palástnyomásra is megfelel.
10.10.
4R 3 π
mF = ρ ⋅ ; GF = m ⋅ g
3
G
G F = 5,9 ⋅ 10 25 N σM ≤ d min ≅ 5,5 ⋅ 105 km
d 2min π
4
Ez kb. 34-szer nagyobb a Föld átmérőjénél!


2.0 KINEMATIKA
2.1.
a (t ) = 4 m / s 2
v(t ) = vo + a ⋅ t = 8 + 4 ⋅ t m / s
s (t ) = s o + v ⋅ t +
1
⋅ a ⋅ t 2 = 15 + 8 ⋅ t + 2 ⋅ t 2 m
2
2.2.
a n = R ⋅ ω 2 = 1,5 ⋅ 0,6 2 = 0,54 m / s 2
2 Rπ 2π
T= = = 10,47 sec
R ⋅ω ω
n = 60 / T = 5,73 f / perc
s = R ⋅ ω ⋅ t = 1,5 ⋅ 0,6 ⋅ 15 = 13,5 m
2.3.
v o = 200 km / ó = 55,6 m / s
A pálya paraméteres egyenlete:
1
x = vo ⋅ t = 55,6 ⋅ t y = ⋅ g ⋅ t 2 = 4.9 ⋅ t 2
2
VX v x = vo = 55.6 m / s
v y = g ⋅ t = 98,1 m / s
hodográf v = v x2 + v y2 = 55,6 2 + 98,12 =
Vy
= 112,76 m / s
2.3. ábra
2.4.
v(t1 ) = a ⋅ t1 = 20 m / s
20
t1 = = 20 sec
1
1
s1 = a ⋅ t12 = 200 m
2
s = s1 + s 2 = s1 + v1 ⋅ (t 2 − t1 )
1000 = 200 + 20 ⋅ (t 2 − 20 )
800
t2 = + 20 = 60 sec
20


s
[m]
s2
s1
t1 t2 t[sec]
v
[m/s]
t1 t2 t[sec]
a
2
[m/s ]
t1 t2 t[sec]
2.4.ábra
2.5.
h
v0
vy0 h max
s
vx0
2.5. ábra
v 0 = 23i + 19,26 m / sec

Az emelkedés ideje:
v0 y
t1 = = 1,926 sec
g
v y = v yo − g ⋅ t = 0 ; t1 = 1,93 sec
1
hMAX = v y 0 ⋅ t1 − ⋅ g ⋅ t12 = 18,5 m
2
s = 2 ⋅ v x 0 ⋅ t1 = 88,8 m

2.6.
s[m]
1 2 3 4 5 6 7 t[sec]
V[m/s]
4
t2=5 t3=7
t[sec]
-2
2
a[m/s ]
t[sec]
-2
2.6.
2.7.
a.) rp = 2i + 2 j m
b.) v B = 4 j m / s
vC = 4i − 4 j m / s
c.) ϖ = 2k 1/ s


vAB
β
y
vB
P
B
vB vA
vA 0 vBC
A x
vC
C
vc β
2.7. ábra
2.8.
v A = ω1 xrA = (− 2k )x1,5 j = 3i m/s

v B = v A + ω 2 xrAB
v B = 3 m / s; ω 2 = 1 1 / s; r p = 4,5 j m
a A = −6 j m / s 2 ; a B = a A + ε 2 × rAB − ω 22 ⋅ rAB
1
0 = 0 − 3 ⋅ ε 2 − 3 ; ε 2 = −1
s2
a B = −6 − 3 − 3 = −12 m / s 2
1cm = 2 m / s 2
y B a B = −12 j [m / s ]
2
x 1
ε =1
aA aB s2
-ω22×rAB
ε2×rAB
2.8.


2.9.
y A P v B ⋅ t = 0,9 m
0 A , = 5 2 − 4,9 2 = 0,995 m
3m P′
vB 1
A′ ω= = 0,603
0 A' s
B
B′ v A = ω ⋅ A' P' = 2,955
m
0 x s
VB*t
4m
2.9.
2.10.
a.) A pillanatnyi sebességpólus az A pont.
v0
ω= = 5 1 / s ; ϖ = −5k 1/ s
R
b.) v A = 0; v B = 20i + 20 j m / s
vC = 40i m/s
A gyorsulás pólus a henger középpontja, így :
c.) a A = 100 jm / s; a B = 100i m/s
a C = −100 j m / s
2.11.
P v B = v D = 1,2 m / s
vB
vA = ⋅5 = 3 m/ s
2
2m v A = −1,5i − 2,6 j m / s
1
VD 30° 30°
VB=1,2
2.11.


2.12.
2πn 1
a.) ω1 = = 2,62 ω ω2
60 sec
2πn 1
ω2 = = 4,71
60 sec
ω + ω1 ω1
ϕ= 2 ⋅ t ; ϕ = 24 ⋅ π
2
48π
t= = 20,57 s
ω1 + ω 2 t t
b.) v g1 = Rd ⋅ ω 1 = 0,3275 m / s 2.12.ábra
v g 2 = Rd ⋅ ω 2 = 0,5888 m / s
ω 2 g − ω1g
αg = = 0,508 1 / s 2
t


3.00 KINETIKA
3.1.
v1
0,77N1 FK
l m×g
v 40°
40°
3.1. ábra
Fk = 0 A fonalerő nulla.
Az impulzus tétel felhasználásával:
v12
mg ⋅ sin 40 = m ⋅
0
l
v1 = l ⋅ g ⋅ sin 40 0 = 2,777 m / s
A munkatétel segítségével:
m(N 02 − N 12 ) = m ⋅ g ⋅ l (1 + sin 40 0 )
1
2
v 0 = 7,71 + 24 ⋅ 1,64 = 6,87 m / s
3.2.
Felhasználható a munkatétel, majd pedig az impulzustétel.
2⋅ g ⋅ R
⋅ m ⋅ (v12 − v02 ) = G ⋅ R; v B = 2 ⋅ g ⋅ R = 4,47 m / s; a n =
1
= 2⋅g
2 R
N − G = m ⋅ a n ; FB = 3 ⋅ G = 60 N
FB
G
3.2. ábra
3.3.
at = r ⋅ ε
a n = r ⋅ ω 2 = r ⋅ (ε ⋅ t )
2


ω Az impulzus tétel alkalmazásával:
m⋅a = S
ε
r
3.3. ábra
A súrlódó erő maximális értéke: µ 0 ⋅ m ⋅ g

m ⋅ a n = m ⋅ r ⋅ (ε ⋅ t ) = S1 ; m ⋅ at = m ⋅ ε ⋅ r = S 2
2
S12 + S 22 = µ 0 ⋅ m ⋅ g ;
r 2 ⋅ ε 4 ⋅ t 4 + ε 2 ⋅ r 2 = µ 02 ⋅ g 2
t = 2,78 sec
3.4.
F = ∑ mi ⋅ a
240 − 160
a= = 5 m/ s2
16
F − K 1 − G1 = m1 ⋅ a
K 1 = (F − G1 ) − m1 ⋅ a = 240 = 90 N
K 2 = m3 ⋅ (g + a ) = 60 N
Próba:
K1 (K1 − K 2 ) = m 2 ⋅ a
30 N = 2 ⋅ 15
m2
K2
3.4. ábra
3.5.

A gyorsító erő: 40 N
40
a= = 4 m / s2
10
S1 − 30 = 12 N
S1 = 42 N
S 2 = S1 = 42 N
1 2
S 3 = 12 N
1
h= ⋅ a⋅t2
2
3
2⋅h
t= = 2,24 sec
a
h=10m
3.5. ábra
3.6.
v2
F = m⋅ = m ⋅ l ⋅ω 2
l
200kg
F
ω= = 14,6 1 / s
m ⋅l
60 ⋅ ω
n= = 139,5 f / p
2π
F=150
3.6. ábra
3.7.
A perdülettétel felhasználásával :
l
M A = J a ⋅α ; M A = G ⋅
2
3⋅ g 1
α= = 12,5 2
2⋅l s
Impulzus tétel a súlypontra:

F = m ⋅ as
G − FA = m ⋅ ε l / 2; FA = 12,5 N


3.8.
A perdülettétel felhasználásával:
2π ⋅ n
a) ω = = 62,83 1 / s
60
J z ⋅ ε = M f = Fs ⋅ R
0,2 ⋅ 500 ⋅ 0,2
ε= = 20 1 / s 2
1
ω ω
t= = 3,14 1 / s
ε
t
3,14
3.8. ábra
ϕ = 98,64 → 15,7 − et fordul.

µ ⋅F ⋅R
b) ε = 0 0
Jz
ω ⋅ Jz
t= →
µ 0 ⋅ F0 ⋅ R
62,83
F0 = = 104,7 N
0,2 ⋅ 15 ⋅ 0,2
3.9.
A függőleges kiinduló helyzetben.
N2
a B = BO = 31,25 m / s 2
2R
Az impulzus tétel alkalmazásával:
FA + G = m ⋅ a s
FA = G + ma s = 20 + 31,25 = 51,25 N
A gyűrű szögsebességét és a szöggyorsulását a munkatétel és perülettétel
segítségével határozhatjuk meg.
J a (ω 12 − ω 02 ) = −mg ⋅ R
1
2
J s = mR 2 = 0,78125 kgm 2
ω1 = 3 m / s
J a ⋅α = m ⋅ g ⋅ R
g
ε= = −8 1 / s 2
2R
aB, = 11,25i − 10 j N
Az impulzus tétel újbóli alkalmazásával:
FA = 11,25i + 10 j N


3.10.
a.) A csiga tengelyére felírt perdülettételből:
J zα = (S1 − S1 ) ⋅ R
Q1 − S1 = m1 ⋅ a
S 2 − Q2 = m 2 ⋅ a
a
α=
R
Q1 − Q2 200
a= = = 4,44 m / s 2
Q1 + Q2 J Z 40 + 5
+ 2
g R
b.) Impulzus tétel felhasználásával:
Q1
⋅ a = Q1 − S1
g S1
S1 = 300 − 133,3 = 166,8 N a
S 2 = 100 + 44,4 = 144,4 N
Q1
3.10. ábra
3.11.
v 0 = 65km / h = 18,06 m / s
∆v
F = m ⋅ ; m ⋅ v0 = −G ⋅ µ ⋅ t ; t = 15,34 sec
∆t
1
A munkatételből: − ⋅ m ⋅ v02 = −G ⋅ µ ⋅ s
2
s = 138,5 m
− m ⋅ a = 7,8 kN
a -m×a
G
26kN 39kN
1,95kN 1,95kN
3.11. ábra
Az első kerékre 40,95 kN, a hátsó kerékre 24,05 kN erő hat.


3.12.
Alsó helyzetben:
FA + FB − G = m ⋅ e ⋅ ω 2 = 1500 N
FA + FB = G + m ⋅ e ⋅ ω 2 = 4500 N
Felső helyzetben:
FA + FB = G − m ⋅ e ⋅ ω 2 = 1500 N
FB = 0,5 − 2,5 kN
FA+FB
3.12. ábra
3.13
a.) Perdülettétel az A pontra:
F0 ⋅ 2 R = J a ⋅ ε
J a ⋅ as
F0 = = 180 N
2 ⋅ R2
3
J a = m ⋅ R 2 = 0,45 kgm 2
2
b.) Az impulzus tételből:
ma s = F0 + G + FA
FA = 60i + 300 j N
60
c.) µ 0 = = 0,2
300


4.0 EGYENES TENGELYŰ TARTÓK IGÉNYBEVÉTELI ÁBRÁI
4.1.
20kN 40kN
A D
B C
FB FD
26
+
T -
14
20kN
50kN
-
M +
28
4.1.
∑
( )
B
M i = FD ⋅ 5 − 40 ⋅ 3 + 20 ⋅ 2,5 = 0
70
FD = = 14 kN
5
FB = 46 kN
4.2.
p=8kN/m
F=8kN
A B C D x
Q=24N
FA FD
3m 1,5m 1,5m
T[kN]
20
+
- x
x0 4 12
-
+ x
MMAX
M[kNm] MC=18
(30) MB=24
4.2.

∑
( )
D
M i = − FA ⋅ 6 + 24 ⋅ 4,5 + 8 ⋅ 1,5 = 0
24 ⋅ 4,5 + 8 ⋅ 1,5
FA = = 20 kN
6
∑ Yi = FA − Q − 8 + FD = 0
FD = 12 kN
FA px
X0 = = 2,5 m; M MAX = FA ⋅ X 0 − 0 = 25 kNm
p 2
4.3.
y
p=4kN/m F=5Ö2kN M
A B C D E x
FAY FD
3(m) 1 1 1,5
N
+ 5
- x
T 10
+
- x
x0 -2 -7 12
-
+ x
MMAX 3 3
M[kNm] 10
12
(15)
4.3.
∑
( )
A
M i = 3 + FD ⋅ 5 − 5 ⋅ 4 − 12 ⋅ 1,5 = 0
FD = 7 kN
∑Y i = YA − 12 − 5 + FD = 0
Y A = 10 kN ; X A = 5 kN
FA
X0 = = 2,5 m ; M MAX = 12,5 kNm
p


4.4.
y
p M
XA
A B C D F x
Fay FC
2m 1 2m
1,5
N[kN]
x
T[kN] 1,5
0,5
xo -2,5 x
-3
-2
-
-0,5 x
M(kNm) M1max
0,5
4.4.
∑
( )
A
M i = −1,5 ⋅ 5 + FC ⋅ 3 − 1,5 − 3 ⋅ 1,0 = 0
FC = 4 kN
∑Y i = YA − 3 + FC − 1,5 = 0
Y A = 0,5 kN
∑X i = − X A + 1,5 = 0
X A = 1,5 kN
4.5.
∑
( )
D
M i = 12 − 2 + 2 ⋅ 4 + 0,4 − FB ⋅ 6 = 0
FB = 5,4 kN
∑Y i = FB − 2 − 12 + FD = 0
FD = 8,6 kN
3,4 3 ⋅ 1,3332
X0 = = 1,33 m ; M MAX = 10,4 + = 12,33 kNm
3 2


4.6.
∑
( )
E
M i = 2 ⋅ 1 + 4 ⋅1 − 7 − FB ⋅ 3 + 4 ⋅ 4 = 0
FB = 5 kN
∑Y i = −4 + FB − 4 + FE + 2 = 0
FE = 1 kN
4.7.
F1 p
A B M C D x
F3
Fa F2 FD
1 1 2 1 2
2
+
T - x
-4 -1 -3 -1
-4
-4 -3
M -
+ x
2
4
8
4.7.
∑
( )
A
M i = 1 ⋅ 6 + FD ⋅ 4 + 3 ⋅ 3 − 8 ⋅ 2 − 11 + 4 ⋅ 1 = 0
FD = 2 kN
∑Y i = −4 + FA − 8 + 3 + FD + 1 = 0
FA = 6 kN


4.8.
10kN
3kN/m 20kN MD
A B C D x
Q=24kN FD
T +
- x
24
34
318
168 148
96
-
M + x
4.8.
∑Y i = −24 − 10 + FD = 0
FD = 34 kN
∑
( )
D
M i = 24 ⋅ 12 + 10 ⋅ 5 − 20 − M D = 0
M D = 318 kNm


4.9.
F1Y
y p1 F1 F2 p2
XA F1X
A B C D x
FDX
FD
YA FDY
4m 2 2 2
N[kN]
+
- x
-24,7
-26,4
[kN]
2
T+
- x
x0
-9,25 -10,25 -12,25
2
+
- x
M[kNm]
Mmax 22,5
43
61,5
4.9.
∑
( )
A
M i = YD ⋅ 8 − 40 ⋅ 2 − 4 ⋅ 1 − 2 ⋅ 6 − 2 ⋅ 9 = 0
YD = 14,25 kN
YD
XD = = 24,68 kN
tg 30 0
∑ X = X − 1,73 − X = 0 ; X
i A D A = 26,41 kN
∑ Y = Y − 40 − 1 − 2 + Y − 2 = 0
i A D ; YA = 30,75 kN
YA
X0 = = 3,075 m ; M MAX = 47,28 kNm
p


4.10.
2kN/m
A Q=6kNm B 3kNm C D
2kN
3,5
+
T -
0,5 0,5
2,5
X0
-
M
+
1,5 0,75
4,5
5,25
4.10.
∑
( )
A
M i = FD ⋅ 6 + 2 ⋅ 4,5 − 3 − 6 ⋅ 1,5 = 0
FD = 0,5 kN
∑Y i = FA − 6 + 2 + FD = 0 ; FA = 3,5 kN
FA
X0 = = 1,75 m ; M MAX = 3,0625 kNm
p


4.11.
8kNm 4kNm 6kN/m
A B D Q=12kN
FB
12
+
T -
2
6 6
12
-
M
+
6
8 8
4.11.
∑
( )
B
M i = −12 ⋅ 5 − 4 ⋅ 1 + FD ⋅ 4 − 8 = 0
FD = 18 kN
∑Y i = FB − 4 + 18 − 12 = 0
FB = −2 kN


4.12.
30kNm
XC
30kN
A C
B
30kN
FA YC Q=10kN
+
N
-
30 30
20 20
T+
-
20
30
-
M
+
10
40
50
4.12.
∑
( )
C
M i = − FA ⋅ 4 + 30 − 10 ⋅ 1 + 30 ⋅ 2 = 0
FA = 20 kN
∑ Y = 20 + Y
i C − 10 + 30 = 0
YC = −40 kN
X C = 30 kN


5.0 TÖRTVONALÚ TARTÓK
5.1.
2 kN/m
X A=3
Q=6 1
3 kN
YA=4
1
FD =2.0 kN
3 4
3
2 3
3
N T 6 M
5.1
X A = F = −3 kN ←
p ⋅ 3 ⋅ 1,5 − F ⋅ 1
FD = = 2 kN ↑
3
Y A = 4 kN ↑
M max = 4 kNm (x 0 = 2m − nél )
M B = 3 kNm, M C = 0, MD = 0


5.2.
X A = −4 kN ←, Y A = 2 kN ↑,
M A = 6 kNm, M B = 2 kNm, M C = M D = 5 kNm
2 kN
5 kNm
Q= 4 kNm
MA= 6 kNm
X A= 4 kN
YA= 2 kN 1,5 1,5

2
2
2 5 5
N T M
4 6
2
5.2


5.3.
X A = p ⋅ 4 − F2 = 5 kN ←
Y A = F1 = 2 kN ↑
M A = p ⋅ 4 ⋅ 2 − M + F1 ⋅ 1,5 − F2 ⋅ 4 = −2 kNm
M C = −3 kNm, M B1 = 4 kNm
M B 2 = −1 kNm, M D = 0 kNm
M max = −0,75 kNm ( y0 = 2,5 m − nél )
2 kN
3 kN
Q=8 kN 5 kNm
AXX=5
=5 N
N MA=2 kNm
A A
YA =2 kN
A
3
2 2
3 3
4
1
N T M
5 2
2
5.3


5.4.
X A = 100 kN , Y A = 40 kN , M A = −330 kNm
M B = −170 kNm, M C = 80 kNm, M D = 0 kNm
YA =40 kN
X A=100 kN
MA =330 kNm
Q=100 kN
40 kN
330
40 170
40 100
100
80
40
N T M 80
80
5.4


5.5.
X A = 5 kN , Y A = 7 kN , FE = 3 kN
M B = −30 kNm, M C = −20 kNm, MD = 0
Q=10
5kN
XA=5 kN
FE=3 kN
YA=7kN
7
30 20
5 20
3
N T M
7 3 5
5.5


5.6.
X A = −8 kN , Y A = −8 kN , FE = 14 kN
M B = M C1 = 16 kNm, M C 2 = 36 kNm, M D = 28 kNm
6 kN
20 kNm E
8 kN FE =14 kN
XA=8 kN
A
Y =8 kN
A
8 8 16 36
14
28
36
16
N T M
8 8
5.6
5.7.
kN
A víz nyomása a fenéken: h ⋅γ = 6m ⋅ 10 4 N / m 3 = 60
m2
Ez a 2 m széles AB szakaszon 120 kN/m (x-mentén) megoszló terhelést
jelent.
A függőleges oldalfalon (y-mentén) lineárisan változó megoszló
terhelés jelentkezik:
Q1 = 120 ⋅ 6 = 720 kN
1
Q2 = ⋅ 120 ⋅ 6 = 360 kN
2
M A = 0 − ból
YB = 480 kN ↑, majd FA = 240 kN ↑
X B = Q2 = 360 kN ←


Q2=360 kN
Q1 =720 kN
XB =360 kN
A B
FA =240 kN YB =480 kN
5.7
5.8.
X A = 3 kN , Y A = 5,5 kN , FD = 2,5 kN
M B = −12 kNm, M C = 6 kNm, M E = 0 kNm
Q=8 kN
3kN
XA=3 kN
A D
YA=5,5 kN FD =2,5 kN
12
5,5
6
3
12 6
3 3
2,5
N T M
5,5 2,5 3
5.8


5.9.
∑M A = p ⋅ 4 ⋅ 2 − 4 ⋅ 4 − 4 + 5 ⋅ 2 − YD ⋅ 3 − X D ⋅ 4 = 0
X D = YD = 2 kN ←↑
Y A = F1 − FDy = 3 kN ↑
X A = p ⋅ 4 − F2 − FDx = 6 kN ←
4kN 5kN
XD=2kN
4kN
YD =2kN
Q=6
XA=6kN
YA =3kN
3 3 4
2 6 2 4
2
12
3 N 6 T M
5.9
5.10.
Q = 10 kN
4
Qx = Q = 8 kN
5
3
Q y = Q = 6 kN
5
Y A = 3 kN ↑, X A = 8 kN ←
FD = 5 kN ↑


2kN
6
Q=10
8
FD=5kN
XA=8kN
A
YA=3kN
2,4 1,8
3 10
16
5
16,81=Mmax
2,4
N 8,2 T M
5.10
5.11.
X A = 200 N ; Y A = 800 N ; M A = 100 Nm

M 1 = 300 Nm; M 2 = 300 Nm; M 3 = 500 Nm
M 4 = 200 Nm, M 5 = 100 Nm
1
F =300N
300
F2=500N 300
500
F3=200N 200
XA=200N
M
MA=100Nm
100
YA=800N
5.11


6.0 SIKBELI RÁCSOS TARTÓK
6.1.
Határozzuk meg először a támaszerőket!
∑M A = FB ⋅ 400 − 1200 ⋅ 900 = 0

FB = 2700 N
∑Y i = FA + FB − 1200 = 0
FA = 1500 N ↓
A rúderők a csomópontok egyensúlyából határozhatók meg.
S3
375
1500 N
S3 900
S1
S1
S1
1500 N
FB
S2 375
S1
500
S2
FB
6.1
S1 = −3600; S 2 = −4500 N ; S 3 = 3900 N
6.2.
Határozzuk meg először a támaszerőket!
∑M A = −500 ⋅ 1,2 + FB ⋅ 2,5 = 0

FB = 240 N
Vetületi egyenletekből:
X A = 240 N ← ; Y A = 500 N ↑


500 240 N
A
240 500 N
S1 S3
S3
0,9
S1
1,2 +O
240 N
S3 S3
1,6
S2
1,2
S2
240 N
B
6.2
S1 = 300 N ; S 2 = −400 N ; S 3 = 320 N
6.3.
A szimmetrikus terhelés valamint a terhelés szimmetriája miatt
S1 = S 7 ; S 2 = S 6 ; S 3 = S 5
A 2-es, 3-as és 4-es rudak átmetszéséből S 4 = 5 kN . (a támaszerők zérusok).
5 kN 5 kN
O O
30 30
S1
S1 S2
S2
6.3


∑ X = −S + 5 = 0
i 2x
∑ Y = −S + S = 0
i 1 2y
S2 y
tg 30 0 =
S2x
S1 = S 2 y = 2,87 kN ; S 2 = S 6 = 5,77 kN
Az A csomópont egyensúlyából következik S 3 = S 2 = 5,77 kN .
6.4.
Határozzuk meg először a támaszerőket.
∑M A = FB ⋅ 1,5 − 3 ⋅ 2 − 3 ⋅ 4 = 0
FB = 12 kN
Az A csomópont egyensúlyából következik:
S1 = 12 kN
S 7 = 6 kN
S1 P3
YA
3 kN
S2 X A
S1
A
S3 3 kN S7
6.4
A hármas átmetszésből meghatározható az S 2 és S 3 .
Nyomatéki egyenlet a P3 pontra.
− 3 ⋅ 2 − S 3 ⋅ 1,5 = 0
S 3 = −4 kN
Vetületi egyenletből:
S 2Y = 6 kN így S 2 = −10 kN
A további rúderők: S 4 = 6 kN


6.5.
A szerkezet és a terhelés szimmetriája miatt: FA = FB = 325 N .
A 3-as rúdban ébredő erőt a 2-es 3-as és 4-es rudak átmetszéséből kapjuk.
FB ⋅ 1,5 − S 3 ⋅ 1,5 = 0
S 3 = 325 N
A B csomópont egyensúlyából.
S5
FB
S4
1
3
B
FB
+ S4
S5
6.5
1 cm = 100 N
S1 = S 4 = −689,4 N
S 2 = S 5 = 513,9 N
6.6.
Határozzuk meg a támaszerőket!
∑M A = −4 ⋅ 3 − 4 ⋅ 3 + FB ⋅ 3 = 0
FB = 8 kN
A vetületi egyenletekből következik:
X A = 4 kN ← ; Y A = 4 kN ↓
4 kN 4 kN
S1 S3 S5
A B
6.6


A B pontra felírt nyomatéki egyenletből:
S1 ⋅ 3 − 4 ⋅ 3 = 0
S1 = 4 kN
A 3-as és 1-es rudak metszéspontjára írt nyomatéki egyenletből:
− S5 ⋅ 3 + 4 ⋅ 3 = 0
S 5 = 4 kN
Az S 3 -as erő vetületi egyenletből határozható meg: S 3 = −4 2 = −5,65 kN

A további rúderők: S 4 = 0 ; S1 = 4 kN
6.7.
Határozzuk meg először a támaszerőket.
∑M A = FB ⋅ 2 − 4 ⋅ 1,5 − 2 ⋅ 3 − 2 ⋅ 1 = 0
FB = 7 kN
A vetületi egyenletekből: X A = 5 kN ; YA = 6 kN
S1 1 S1
1.5 2 kN
S2 S2
2 kN S1
S3
S6
2 kN 4 kN
6.7


S1 = 3,6 kN
S 2 = −3 kN
Az 1-es és 6-os rudak metszéspontjára írt egyenletből:

S 3 = 4 kN
A 3-as és 1-es rudak metszéspontjára írt egyenletből:

S 6 ⋅1 − 2 ⋅ 1,5 = 0
S 6 = −3 kN
A további rúderők:
S 4 = 6 kN ; S 5 = −4,8 kN ; S 7 = 2,66 kN
6.8.
A rúderők a támaszerők meghatározása nélkül is meghatározhatók.
A B csomópont egyensúlyából követezik: S1 = 0 .
S1 S
4
FB
S2
A
S3
S4 C 180 kN 80 kN
6.8
Az A pontra írt nyomatéki egyenletből:

− 180 ⋅ 4 − 80 ⋅ 6 − S 4 ⋅ 3 = 0
S 4 = −400 kN
A C pontra írt nyomatéki egyenletből:

− 180 ⋅ 2 − 80 ⋅ 4 + S 2 ⋅ 3 = 0
S 2 = 226,67 kN
Vetületi egyenletből:
S 3Y = 260 kN
S 3 = 312,5 kN


A további rúderők:
S 5 = 260 kN ; S 6 = 53,33 kN ; S 7 = 312,5 kN
S 8 = −226,7 kN ; S 9 = −80 kN ; S10 = −53,3 kN
S11 = 96,1 kN
6.9.
Határozzuk meg a támaszerőket!
∑M B = 6 ⋅ 4 + 4 ⋅ 3 + 2 ⋅ 9 − FA ⋅ 12 = 0
FA = 4,5 kN
P2 S1
S4
S2
A S3
FA P1
2 kN
6.9
Nyomatéki egyenlet a P1 - pontra.

− 4,5 ⋅ 6 + 2 ⋅ 3 − S1 ⋅ 4 = 0
S1 = −5,25 kN
Nyomatéki egyenlet a P3 - pontra.

− 4,5 ⋅ 3 + S 3 ⋅ 4 = 0
S 3 = 3,375 kN
∑Y 1 = 0 = − S 2Y − 2 + 4,5 = 0
S 2 = 3,125 kN
Újabb átmetszésből következik:

S 4 = −2,5 kN
S 5 = 5,625 kN


6.10.
A támaszerők meghatározása nélkül
A
S2
S3
300 N S2
B C D
S4 S1
300 N 300 N
6.10
Az A pontra felírt nyomatéki egyenletből:

− 300 ⋅ 300 − 300 ⋅ 750 − S 4 ⋅ 400 = 0
S 4 = −787,5 N
A D pontra felírt nyomatéki egyenletből:

− S 3Y ⋅ 450 + 300 ⋅ 450 = 0
S 3Y = 300 N
S 3 = 375 N
A D pont egyensúlya miatt szerkeszthető.
S1 = −562,5 kN ; S 2 = 637,5 kN
Az 5-ös rúdban nem ébred erő, vakrúd.


7.0 SIKBELI CSUKLÓS SZERKEZETEK
7.1.
Reakcióerők:
X A = 600 N ←
∑M A = 300 ⋅ 3 + 300 ⋅ 9 − FB ⋅ 0
FB = 400 N ↑
X A = 600 N ← ; Y A = 400 N ↓
Rúd és csuklóerőket, a rudak külön-külön való egyensúlya alapján határozhatjuk meg.
D 400
600
300N
C E 600
300N
A B
XA= 600N 400
YA= 400N
FB=400N
7.1
B-D rúd: M D = 0 − ból

S CE = 600 N
A-D rúd: YD = Y A = 400 N
X D = 600 N FD = 721,1 N
7.2.
∑
( )
C
M i = S AB ⋅ 30 − 120 ⋅ 130 = 0
S AB = 520 N
FC = 400 N


120 N
SAB
C
7.2
7.3.
l
200 ⋅ l ⋅ cos 30 0 − H 1 ⋅ ⋅ sin 30 0 = 0
2
2 ⋅ 200
H1 = − cos 30 0 = 400 ⋅ tg 30 0 = 692,8 N
0
sin 30
200 200
O
30
200 H1 200
200 200
H1 H1
H2
200 200
7.3
1 l
200 ⋅ l ⋅ cos 30 0 + H 1 l ⋅ sin 30 0 − H 2 ⋅ ⋅ sin 30 0 = 0
2 2
0
cos 30
H 2 = 800 ⋅ = 1385,6 N
sin 30 0


7.4.
A
1800
1800
C 2400N
B D 1200 1200
XC 2400
XB
3600
3600
F
E
1800N
600 N 1800
YE=600N
7.4
ACF rúd egyensúlyából:
∑M A = 1800 ⋅ 4,8 − 3600 ⋅ 2,4 + X C ⋅ 2,7 = 0

XC = 0 N
7.5.
500
B
M= 1200
F=300
A
F=200
C
1200
F=
B 300
M +-
600
7.5
B-C egyensúlyából
∑ M C = 0 alapján
FB = 300 N ↑ így FC = 200 N
FA = 300 N ↑
M A = 1200 Nm
Csuklóban a nyomaték nulla!


7.6.
∑ M i = −(FB ⋅ 2 + FD ⋅ 2 ) + 4 = 0
( )
C
− 2 − FD ⋅ 2 + 4 = 0
FD = 1 kN
3 kN
1 kN FB
4 kNm
A 2 kN
B C
2
FF=1 kN
FA=2kN FE=3 kN
4
2
2
-
M+
2 4 kNm
F= 1 F=
B
C D 1
7.6
7.7.
120 ⋅ 4 + 105 ⋅ 7
YA = = 135 N
9
105N
120N
X A=55N
X B=65N
YA=135N YB=30 N
7.7


Nyomatéki egyenlet a B pontra.
∑
( )
B
M i = −120 ⋅ 4 − 105 ⋅ 7 + Y A ⋅ 9 = 0
Y A = 135 N ↑
∑Y i = 0 = Y A − 105 + YB
YB = 30 N ↓
A 2. rész egyensúlyából
∑ M i = −YB ⋅ 5 + X B ⋅ 6 − (120 ⋅ 2 ) = 0
( )
C
X B = 65 N →
∑X i = X C − 120 + 65 = 0
X C = X A = 55 N →
7.8.
750 C X=200
C
N
FD Y= 600N
YD 250 500
C
D 400
X=
D
200 200 150 300
7.8
∑
( )
C
M i = 750 ⋅ 80 − YD ⋅ 320 − X D ⋅ 60 = 0
YD
= 0,75
XD
3
750 ⋅ 80 − X D ⋅ 320 − X D ⋅ 60 = 0
4
XD = 200 N
YD = 150 N
7.9.
Az egész szerkezet egyensúlyából következik:
X B = 560 N


560 N
YA
XA
A
FC
∑
( )
A
M i = −560 ⋅ 50 + FC ⋅ 175 = 0
FC = 160 N
Y=
A 160 N
X=
A 560 N FC
B
XB D
YB
FD
7.9
∑
( )
B
M i = FD ⋅ 200 − 160 ⋅ 125 − 160 ⋅ 50 − 560 ⋅ 50 = 0
FD = 280 N ; YB = 280 N ; X B = 560 N
7.10.
400
200
500
A
X A=500 N C
YA =200 N
7.10


X A = 500 N , Y A = 200 N
X C = −500 N , YC = 200 N
X B = 500 N , YB = −200 N
7.11.
360 N
C
B YD
YA
XA A X D
− 360 ⋅ 300 + YD ⋅ 400 = 0

YD = 270
FD
45 YD
200 X D
7.11
YD X
= D
45 200
X D = 1200 N
7.12.
A kisebbik karon nyomatékkal nyomaték tart egyensúlyt.
Y ⋅ 0,25 − 400 = 0
Y = 1600 N
F = 5600 N
FR
FR Y
7.12


7.13.
Felső lemezre ható erők:
F= 9810
FB FC
FAD
∑ X = 0 feltételből F
i AD =0
∑Y = 0 = F − F + F
i B C ; FB = FC = 4905 N
FB FB
FBC
FBC
1.212m
FD
0.606
XE 60
YE 0.35
0.7m
7.13
A geometriából:
0,606
tgα = = 0,2126 ; α = 12 0
3,2 − 0,35
A B pont egyensúlyából:
FBC = FB ⋅ tg 30 0 = 2832 N
∑ M i = − FB ⋅ 0,7 − FBC ⋅ 1,212 + FD (0,606 ⋅ cosα + 0,35 ⋅ sin α ) = 0
( )
E
FD = 10316 N
7.14.
X D ⋅ 1 + YD ⋅ 5 − 16 − 9 − 3 = 0
YD ⋅ 2 − X D ⋅ 2 − 4 = 0
X A = 0 ; Y A = 5 kN ↑ ; YD = 5 kN ↑ ; X D = 3 kN ←


/
X=
C
3 kN
Y=
C
1 kN
3 kN
Y=
A
5 kN
5 6
6
3
X=0.5
O
3
5 N T M
7.14
7.15.
A felső henger egyensúlyából:
F1,3
G
F1,3 F2,3 F2,3 G= 200 N
O
60O 30
F1,3 = F2,3 = 115,47 N
Az 1 jelű henger egyensúlyából:
F1,3 O G
60
S FA S
G
FA F1,3
7.15
FA = 300 N ; S = 57,7 N


8.0 SÚRLÓDÁS
8.1.
Ha F = 0
G ⋅ sin α ≤ µ 0 ⋅ G ⋅ cos α = 29,54 N
Ha F ≠ 0
F 2 + (G ⋅ sin α ) = µ 0 ⋅ G ⋅ cos α
2
FMAX = (µ 0 ⋅ G ⋅ cosα )2 − (G ⋅ sin α )2 = 23,9 N

FMAX ≅ 23,9 N
8.2.
A test addig van egyensúlyban míg:
G ⋅ sin α − F ≤ FS
50 ∠ 104 N
FS ≤ µ 0 ⋅ FN ≅ 104 N
FN = G ⋅ cosα = 260 N
Tehát fennáll az egyensúly!
8.3.
GC cos
GA GC
FT
8.3
Határesetben:
µ 0 (G A + GC ⋅ sin α ) = GC ⋅ cos α ,
µ 0 (100 + 80 ⋅ sin α ) = 80 ⋅ cosα
50 + 40 ⋅ sin α = 80 ⋅ cosα
α = 29,4 0
8.4.
Az elmozdulás-nyugalom határ-helyzetben:
FN ⋅ sin α = FS ⋅ cos α
FS = µ 0 ⋅ FN


S
FN
FS
α
8.4
Igy:
FN ⋅ sin α = µ 0 ⋅ FN ⋅ cosα
µ 0 = tgα
d
r+
cos α = 2
s
r+
2
Ebből: s = 97,9 mm
8.5.
Az ék egyensúlyából:
∑Y i = 0 = − F + 2 N ⋅ sin 15 0 + 2 µ 0 ⋅ N ⋅ cos15 0
F
N=
2(sin 15 + µ 0 ⋅ cos15 0 )
0
A lemez súlyából:
∑ X i = S A − N ⋅ cos150 + S ⋅ sin 150 = 0
∑Y i = −G A + FTA − S ⋅ cos15 0 − N ⋅ sin 15 0 = 0
A fenti egyenletekből:
N = 52,47 N
F = 62,64 N


F
2
N
O O
15 75
O
15
O
75 S
GA SA
FTA
8.5
8.6
Q
FT1
N1,2
S1,2
S1,2 2 F
O
8
S
N
8.6


Az 1 jelű test egyensúlyából:
∑X = F −Si T1 1, 2 ⋅ cos 8 0 − N 1, 2 sin 8 0 = 0

∑ Y = −Q + N
i 1, 2 ⋅ cos 8 0 − S1, 2 ⋅ sin 8 0 = 0
S1, 2 = µ 02 ⋅ N1, 2 = 523,3 N
Q
N 1, 2 = = 2093,2 N
cos 8 − µ 02 ⋅ sin 8 0
0
A 2 jelű test egyensúlyából:
∑X = N i 1, 2 ⋅ sin 8 0 + S1, 2 ⋅ cos 8 0 + S − F = 0

∑Y = − N
i 1, 2 cos 8 0 + S1, 2 ⋅ sin 8 0 + N = 0
N = 1932,2 − 67,9 = 2000 N
S = 500 N
F = 1273,5 N
8.7.
N1 S1
S2
N2
0 0,3 m
8.7
arctgρ 0 = 0,25
ρ 0 = 14,04 0
0,3
tgρ 0 =
x
x = 1,2 m
8.8.
Fs = Gµ 0 = 10 N
2
M ≥ FS ⋅ r = 200 Nmm
3


F
S
FS
_2
3
8.8
8.9.
FN
A
FS
FD
8.9
a) Óramutató irányában forog.

90
FS = = 360 N
0,25
F
FN = S = 900
µ0
900 ⋅ 450 + 360 ⋅ 150
FD = = 3060 N
150
b) Órával ellentétesen forog.

FD = 2340 N


8.10.
FN
A
FS
FD
8.10
a) Irjunk fel nyomatéki egyenletet az A pontra.
FD ⋅ 150 − FN ⋅ 450 − µ 0 ⋅ FN ⋅ 150 = 0

2400 ⋅ 150
FN = = 705,88 N
450 + 60
FS = µ 0 ⋅ FN = 282,35 N
M = 70,58 Nm
b)
FD ⋅ 150 − FN ⋅ 450 + µ 0 ⋅ FN ⋅ 150 = 0
2400 ⋅ 150
FN = = 923 N
450 − 60
M = 92,3 Nm
8.11
T1
= e µ 0⋅α
T0
T1
ln = µ 0 ⋅ 4π
T0
7500
ln
µ0 = 150 = 0,3114
4π


9.0 SIKIDOMOK SÚLYPONTJA ÉS MÁSODRENDŰ NYOMATÉKA
(INERCIÁK)
„Összetett keresztmetszetek másodrendű nyomatékait a részterületek inerciájának

összegezésével számítjuk, figyelembe véve az un. „Steiner”-tagokat.
9.1.
30 ⋅ 60 ⋅ 15 + 110 ⋅ 30 ⋅ 85
xS = = 60 mm
30 ⋅ 60 + 110 ⋅ 30
yS = 0
30 ⋅ 60 3 110 ⋅ 30 3
Iu = + = 78,8 ⋅ 10 4 mm 4
12 12
 30 3 ⋅ 60  110 3 ⋅ 30 
Iv =  + 45 2 ⋅ 30 ⋅ 60 +  + 25 2 ⋅ 110 ⋅ 30 = 917 ⋅ 10 4 mm 4
 12   12 
I v = I1 és I u = I 2 főmásodrendű nyomatékok, mivel I uv = 0
9.2.
x S = 12,3 mm ; y S = 41 mm
I u = 173 ⋅ 10 4
; I v = 24,2 ⋅ 10 4 mm 4
A vegyes másodrendű nyomaték:
2 I uv = x1 (− y1 )A1 + (− x 2 )y 2 ⋅ A2 + (− x3 ) ⋅ y 3 ⋅ A3
S3 I uv = 12,7 ⋅ (− 36) ⋅ 500 + (− 7,3) ⋅ 9 ⋅ 800 +
A3
+ (− 2,3) ⋅ (54) ⋅ 200 = −30,6 ⋅ 10 4 mm
A2
I + Iv  I + Iv 
2
I1, 2 = u ±  u  + I uv2
S2 2  2 
S I1 = 179,1 ⋅ 10 4 mm 4
I 2 = 18,2 ⋅ 10 4 mm 4
S1
A1
9.2
Főtengelyek helyzete:
I uv
tg 2α 0 = ; α 0 = 11,2 0
Iu − Iv
2


9.3.
x S = 10 mm, yS = 20 mm
30 ⋅ 603 303 ⋅ 60
Iu = = 18 ⋅ 104 mm4 ; I v = = 4,5 ⋅ 104 mm4
36 36
302 ⋅ 602
I uv =− = −4,5 ⋅ 10 4 mm4 α 0 = 16,80
72
9.4.
x S = 101,4 mm ; y S = 198 mm
150 ⋅ 3603   2004 π 2002 π 

Iu =  + 182 ⋅ 150 ⋅ 360 +  + 622 ⋅
 12   128 8 
1503 ⋅ 360 
Iv =  + 26,32 ⋅ 150 ⋅ 360 +
 12 
 200 π  4 ⋅ 100  200 π  4 ⋅ 100
4 2 2
 200 π 
2 2
+ −  ⋅ + + 48,7  ⋅ 
 128  3π  8  3π  8 
S2
S A2
S1
A1
48,7
9.4
vagy:
I v = I v ,−(48,7 ) ⋅ ( A1 + A2 )
2
150 3 ⋅ 360 200 4 π

I v' = + − 48,7 2 ⋅ 69700
3 128
I u = 7 ⋅ 10 mm , I v = 2,8 ⋅ 108 mm 4 , I uv = 1,15 ⋅ 10 8
8 4
mm 4 ,
I1 = 8,4 ⋅ 10 8 mm 4 , I 2 = 1,4 ⋅ 10 8 mm 4 , α 0 = −14,3 0
9.5.


x S = y S = 16,5 mm
I u = ∑1 (I u ,i + v si2 ⋅ A i )
6
ahol;
Iu,i - az i-edik részterület u-val párhuzamos súlyponti tengelyére számított „saját”
inerciája.
vsi - a súlypontok v koordinátája,
Ai - a részterület nagysága.
Iv=Iu a szimmetria miatt:
I u = I v = 12,7 ⋅ 10 4 mm 4
I uv = −3,87 ⋅ 10 4 mm 4
I1 = 16,5 ⋅ 10 4 mm 4
I 2 = 8,8 ⋅ 10 4 mm 4
α 0 = 45 0
(
I uv = ∑1 I u ,v,i + u si ⋅ v si⋅ Ai
6
)
ahol az Iu,v,i
a részterület súlyponti tengelyére számított vegyes másodren-
dű nyomatékok. A négyszögeké és az S3 súlypontú háromszögé nullával
5,4 2 ⋅ 20 2
egyenlő, I u ,v , 1 = I u ,v, 6 = −
72
5,4 S1
14,6 S2
S3
S
20 S4 S5 R40
S6
20 14,6
34,6 5,4
9.5


9.6.
∑x
3
⋅ Ai
= 1 i
xs
Aossz
50 2 π 4 ⋅ 25 20 2 π
80 ⋅ 50 ⋅ 40 − ⋅ − ⋅ 50
xs = 8 3π 4
50 2 π 20 2 π
80 ⋅ 50 − −
8 4
x s = 49,5 mm ≈ 52 mm
80 ⋅ 50 3 50 4 π 20 4 π
Ix = − −
3 128 64
80 ⋅ 50 50 π  20 4 π
3 4
20 2 π 
Iy = − −  + 50 2 ⋅ 
12 128  64 4 
I ys = I y − x s2 ⋅ Aössz
I x = 67,2 cm 4 ; I ys & 95,9 cm 4
I x = 68 cm 4 ; I yS = 95 cm 4
Mivel I xyS = 0; I x = I 2 , I yS = I1
2α 0 = 60 0
I yS − I x
" R" = = 14,35
2
Iv − Iu
=" R"⋅ cos 60 0 = 7,18
2
I uv =" R"⋅ ⋅ sin 60 0 = 12,43 cm 4
10
V
IUV
70 80 4
60 90
(2) (1)
“ ”
X
R
(68)
-10
9.6


I yS + I x
I v − Iu
Iu = − = 74,37 cm 4
2 2
I yS + I x I v − I u
Iv = + = 88,73 cm 4
2 2
9.7.
x S = 4,9 mm; y S = 18,35 mm
 20 4 π 20 2 π   40 3 ⋅ 20   20 3 ⋅ 20 2 20 
2
Iu =  + 1,65 2 ⋅ +
  + 1, 65 2
⋅ 20 ⋅ 40 +
  + 11,68 ⋅ 
 8 2   12   36 2 
 20 4 π 20 2 π 20 2 π   20 3 ⋅ 40 
Iv =  − 8,5 2 ⋅ + 13,4 2 ⋅ + + 5,12 ⋅ 20 ⋅ 40 +
 128 8 8   12 
 20 3 ⋅ 20 20 2 
+ + 21,8 2 ⋅ 
 36 2 
20 2 π 20 2 ⋅ 20 2 20 2
I uv = −4,9 ⋅ 1,65 ⋅ + 5,1 ⋅ 1,65 ⋅ 20 ⋅ 40 − − 11,7 ⋅ 21,8 ⋅
2 72 2
I u = 21,40 ⋅ 10 mm ; I v = 27,71 ⋅ 10 mm ; I uv = −6,04 ⋅10 mm 4
4 4 4 4 4
Mohr − kör " jellegre" helyesen :

I + Iv  I − Iu 
2
I uv
I1, 2 = u ±  v  + I uv 2 tg 2α 0 =
2  2  Iv − Iu
2
I1 = 31,4 ⋅ 10 4 mm 4 ; I 2 = 17,7 ⋅ 10 4 mm 4 α 0 = −31,2 0
I(C) 1
I
2 I 1
2
-I I(t) 2
9.7.


9.8.
− 60 2 40 2 π  4 ⋅ 40 
⋅ 20 + 60 2 ⋅ 30 − ⋅  60 − 
2 4  3π 
xs =
60 2 40 2 π
+ 60 2 −
2 4
60 2
40 π 4 ⋅ 40
2
⋅ 20 + 60 2 ⋅ 30 − ⋅
ys = 2 4 3π
60 2 40 2
π
+ 60 2 −
2 4
x S = 4,34 mm; y S = 29,6 mm

I u = I x − y ⋅ Aössz
2
s
 60 3 ⋅ 60 60 4 40 4 π 
Iu =  + −  − 29,6 ⋅ 4144
2
 12 3 16 
 60 ⋅ 60
3
60   60 4
2

Iv =  + 24.3 2 ⋅ + + 25,7 2 ⋅ 60 2  −
 36 2   12 
 40 4 π 40 2 π 40 2 π 
− − 17 2 ⋅ + 55,7 2 ⋅
 16 4 4 
 60 2 ⋅ 60 2
I uv =  + (− 24,3) ⋅ (− 9,6 ) ⋅
60 2 
[
 + 0 + 25,7 ⋅ 0,4 ⋅ 60 −
2
]
 72 2 
 40 2 π 
− 0,0165 ⋅ 40 4 + 38,7 ⋅ (− 12,6 ) 
 4 
I u = 126,68 ⋅ 10 4 ; I v = 286 ⋅ 10 4 ; I uv = 120,7 ⋅ 10 4 mm 4
1
2
R40
9.8
I + Iv  I − Iu 
2
I uv
I1, 2 = u ±  v  + I 2uv tg 2α 0 =
2  2  Iv − Iu
2


9.9
120 ⋅ 20 + 50 ⋅ 38,6 + 16 ⋅ 43
ys =
120 + 50 + 16
y s ≅ 27 cm
 44 
[ ] [ ]
I u = 30000 + 7 2 ⋅ 120 + 300 + 11,6 2 ⋅ 50 +  + 16 2 ⋅ 16
 12 
4
4
I y == 1200 + 4800 +
12
I u = 47025 cm 4
I y = 6021 cm 4
I u = I1 ; Iy = I2; mivel I uv = 0
9.10.
30 4 π 20 3 ⋅ 30 60 3 ⋅ 30 45 ⋅ 20 3
Ix = + + −
8 3 12 12
30 π 30 ⋅ 20 30 ⋅ 60
4 3 3
22.5 3 ⋅ 20
Iy = + + − 2⋅
8 3 12 12
 30 ⋅ 60
2 2
30 ⋅ 60 
I xy = [(− 15) ⋅ (− 10 ) ⋅ 20 ⋅ 30] +  + 10 ⋅ (− 20 ) ⋅ 
 72 2 
I x = 90,8 ⋅ 10 4 mm 4 , I y = 59,5 ⋅ 10 4 mm 4 , I xy = −4,5 ⋅ 10 4 mm 4


11.0 HAJLITÁS
11.1. Az „A” keresztmetszet igénybevétele: hajlítás M A = −20 ⋅ 9 + 20 ⋅ 6 = −60 kNm(∩ ), TA = 0 ,

tehát itt nyírás nincs.
T 20 kN
X
60 kNm
-
+ 6m 9m X
Mz
Mivel M A a z tengellyel párhuzamos, (" M z ") x irányú feszültséget ébreszt: a σ x = ⋅y
Iz
függvény írja le a feszültség változását a keresztmetszetben.
y= ± 80 mm-nél (szélső szálban):
60 ⋅ 106 [Nmm]
± σ max = ⋅ 80 [mm] = 149,3 MPa
1604 π
64
[ mm 4
]
MA
0
16
11.1
11.2. A reakcióerők: FA = FB = 2 kN
A tartón x=0,1 m-től 0,3 m-ig állandó, M z = 0,2 kNm a legnagyobb
hajlítónyomaték.
20 4
A keresztmetszet inerciája: I z =
12
M  20 
σ x max = z max ⋅ y max  y max = mm 
Iz  2 
± σ x max = 212,1 MPa 〈 σ M , a tartó nem felel meg !


11.3.
∑M A = 0 = −5 ⋅ 2 + FB ⋅ 5 − ből ; FB = 2 kN ↑
FA = − F + FB = 3 kN ↑
így x=2m-nél M z max = 6 kNm
100 4 90 4
Iz = − ≈ 2,87 ⋅ 10 6 mm 4
12 12
± σ x max = 104,5 MPa 〈 σ M - megfelel !
11.4.
∑M A = 0 = 2,25 ⋅ 2 + FB ⋅ 4 − 2,25 ⋅ 6
FB = 2,25 kN ↑ FA = 4,5 − 2,25 = 2,25 kN ↑
így a nyomatéki ábra:
4.5
-
2m 6m
M +
11.4
100 ⋅ 86 3  
x = 0 − 4(m ) − ig , M z max = 4,5 kNm I z =
2
;  y max = ⋅ 86 
36  3 
σ x max = 146 MPa 〉 σ M , nem felel meg !
3⋅ 3
11.5. Reakció erők egyformák: F = = 4,5 kN ↑
2
3 ⋅ 1,52
x = 1,5m − nél (középen) M z max = 4,5 ⋅ 1,5 − = 3,375 kNm
2
60320 203 ⋅ 60
Iz = + − 102 ⋅ 2 ⋅ 20 ⋅ 60 = 1,36 ⋅ 106 mm 4
3 3
y=50 mm-nél felső σ nyomó max = 124,1 MPa 〈 σ hM
y= -30 mm-nél alsó σ húzó max = 74,4 MPa 〈 σ nyM
A tartó megfelel!
11.6.
ÖvlemÖvlemez nélkül:
5003 ⋅ 12
Iz = + 4 ⋅ (138 ⋅ 104 + 223,82 ⋅ 1870) +
12
 103 ⋅ 230 
+ 2 ⋅  + 2552 ⋅ 2300
 12 
ahol az L szelvény adatai táblázatból! (MSZ 328)


I z = 804,7 ⋅ 106 mm4
K Z = 3,095 ⋅ 106 mm3
így:
σ max = 212 MPa 〉 σ meg !
FA F F FB
0
-
+ X
M0
M M = 656 kNm
11.6
 103 ⋅ 230 
I z' = I z + 2 ⋅  + 2652 ⋅ 2300  = 1128 ⋅ 106 mm4 , K z' = 4,18 ⋅ 106 mm3
Övlemezzel  12 
M0
Ha σ max ≤ σ meg = → M 0 = 494,4 kNm
Kz
M0
x0 = = 3,09 m-től van szükség erősítésre,
FA
M
l=4,02 m hosszon, így σ max = max = 157 MPa
K!z
11.7.
∑M A = 0 = 80 + FB ⋅ 6 − 20 alapján
FB = 10 kN ↓ és FA = 10 kN ↑
Nyomatéki ábra:
-
+ 6 8m
Mh
11.7
M max= 80 kNm x = 0-nál σmax= 2,63 MPa < σ M


11.8.
FC = 35 kN FD = 175 kN
TMAX = 91 kN
M MAX = 168 kNm
A veszélyes keresztmetszet tehát„D” alátámasztásnál van; x=6 m-nél.
4253 ⋅120 (425 − 30 ) (120 − 8 )
2
Iz = − ≅ 19244 ⋅ 10 4 mm 4
12 12
± σmax = 185,5 MPa

Nyírófeszültség:
T y ⋅ M st (z )
τ xy =
Iz ⋅v
FC FD
84
35
T
-91
-168
M 21
15
T
425
A
A
120
11.8
A fél keresztmetszet statikai nyomatéka a hajlítás tengelyére:
212,5 197,5
M st ( Z ) = 212,5 ⋅ 120 ⋅ − 197,5 ⋅ 112 ⋅ = 525025 mm3
2 2
T ⋅ M st ( Z )
τ MAX = max = 31,04 MPa
IZ ⋅ v


Az „A” pont feszültségi állapota:
M max
σA = − ⋅ yA ; y A = 197,5
Iz
Tmax ⋅ M st öv
τxyA =
Iz ⋅ v gerinc
A
σ redA = σ 2A + 4τ2A
 15 
M st öv = 120 ⋅ 15 ⋅  212,5 −  = 369000 mm 3
 2
τ xyA = 21,8 MPa σ A = −172,4 MPa
σ redA = 177,8 MPa
11.9. A befogás helyén ébrednek a maximális igénybevételek:

Ty max = 30 kN ; M z max = 30 ⋅ 0,05 = 1,5 kNm
3 Ty max 3 30 ⋅ 103
"S" pont : σ x = 0 ; τ xy max = ⋅ = ⋅ = 37,5 MPa
2 A 2 20 ⋅ 60
M 1,5 ⋅ 106
" C" pont : σ x = z max ⋅ y c = 3 ⋅ 20 = 83,3 MPa ;
Iz 60 ⋅ 20
12
Ty max ⋅ M mst ( z ) 30 ⋅ 10 ⋅ (20 ⋅ 10 ⋅ 25)
3
τxy = = = 20,8 MPa
Iz ⋅ v 603 ⋅ 20
⋅ 20
12
M 1,5 ⋅106
" D" pont : σ max = z max ⋅ y max = 2 = 125 MPa ; τxy = 0
Iz 60 ⋅ 20
6
D +
11.9
Mivel σmax < σM nem felel meg a rúd !


11.10.
A veszélyes helyen (x=1,5 m-nél; középen) a keresztmetszet két szélső
száljában ébredő hajlító feszültség:
M max d d 4π
„A” eset: σ hajl max = ⋅ , M max =
F
⋅ 1,5 (kNm ) , Iz =
Iz 2 2 64
mivel σ max = σ M ; F = 83,7 kN

„B” eset: változik a keresztmetszet inerciája !
 r 2π  4r  
2
I z = 2 0,11r +
4
r −   , F = 134,3 kN
 2  3π  
11.11.
FA = 27,975 kN FB = 25,975 kN
M max = 67,535 kNm x = 2,6 m − nél, itt T = FB
I z = 28,8 ⋅ 106 mm 4
M st ( P ) = 189600 mm3
P
-
S M
T
142,6
11.11
M max
σ max = ⋅ ymax = 334,6 MPa 〉 σ M
Iz
Tehát nem felel meg a tartó !
M
σ P = max ⋅ yP σ P = 87,8 MPa
Iz
T ⋅ M st ( P )
τP = , τ P = 8,6 MPa ; σ RED( P ) = 89,5 MPa
Iz ⋅ v


11.12.
11.12
30 ⋅ 50 3 20 ⋅ 30 3
Iz = − ; M stfél ( z ) = 25 ⋅ 30 ⋅ 12,5 − 15 ⋅ 30 ⋅ 7,5
12 12
M F ⋅ M stfél ( z )
σ max = ⋅ y max ; τ max = (v = 2 ⋅ 5 = 10
Iz Iz ⋅v
I z = 267500 mm 4 ; σ max = 93,46 MPa
M st fél = 7125 mm 3
; τ max = 66,6 MPa
M st (1)−(2 ) = 10 ⋅ 30 ⋅ 20 = 6000 mm 3
τ 1 = 18,7 MPa (v = 30) , τ 2 = 56,2 MPa (v = 10)
11.13. Veszélyes keresztmetszet a befalazásnál:
M max = 3,1 kNm ; Tmax = 2,6 kN
M max
Ha σ max ≤ σ M → K z min =
σM
K z min = 22142,9 mm3 = 22,14 ⋅ 10 − 6 m3
MSZ 326-ból választva: K z = 22,4 ⋅ 10 −6 m 3 (szabványos).
az U 180-as szelvényhez tartozó érték.


11.14. A gerenda hajlító nyomatéki ábrája változik a felfüggesztések
helyének függvényében:
Ha M max 1 = M max 2
akkor ez a „legkedvezőbb” eset.
8m
*
M 1 M *
M 1
M 1*
M FA FB
M *
11.14
p ⋅ a2 42
= − p ⋅ + FA ⋅ (4 − a ) ahol p = 900 N/m és FA = FB = 3600 N
2 2
a felfüggesztésnél ébredő erők a = 1,652 m
900 ⋅ 1,657 2
Ekkor M max = = 1,236 kNm K x = 1460 ⋅ 103 mm3 (táblázatból)
2
M
és σ max = max ≅ 0,85 MPa
Kx
11.15.
FA = 2000 N ; FB = 2500 N ; M max = 1 kNm

( FB − nél )
M max
K min = = 5555,5 mm3
σM
(D 4 − d 4 )π 2
K (cső ) = ⋅ alapján , ha
64 D
D = 1,2 d; d ≅ 40 mm, D = 48 mm
F
11.15
FB
FA


12.0 CSAVARÁS
12.1.
M A = M t = 1,8 kNm
MT
τ CSAVMAX = ⋅ rMAX
iP
MT ⋅l
ϕ=
IP ⋅G
M A MA
+
M
-
12.1
d π4
Ip = = 2,51 ⋅ 10 5 mm 4
32
rmax = 20 mm (a keresztmetszet kerületi pontjai)
τ max = 143,4 MPa ϕ = 0,45 rad
12.2.
Mt Mt
τB = ⋅ rB τC = ⋅ rC
Ip Ip
Ip =
(D − d 4 )π
4
; rB = 49 mm, rC = 51 mm
32
τ B = 18,7 MPa , τ C = 19,5 MPa
12.3.
ϕCA = ϕCB + ϕBA = 0
(M1 − M 2 ) ⋅ l CB + M1 ⋅ l BA
0=
Ip ⋅ G Ip ⋅ G
M 2 ⋅ lCB
M1 = = 8 kNm
lCB + l BA
M1 A B M C
2 M
M
+ 1
M -
M1 -M2=MC
12.3

12.4.
M t ⋅ l ⋅ 32
d min = 4 ; d min = 79,6 ≈ 80 mm
ϕM ⋅ G ⋅ π
Mt d Mt
τ max = ⋅ =
Ip 2 Kp
900 ⋅ 103
τ max = = 8,96 MPa
803 π
16
12.5.
Mt d 3π
τ M ≥ τ max = Kp = d = 43,35 ≈ 45 mm
K p min 16
M t ⋅ l 0,8 ⋅ 103 ⋅ 50
ϕ= = = 0,0117 rad
Ip ⋅G 454 ⋅ π
⋅ 85
32
10
így: ϕ Meg / l = 0,5 m − re!/ = = 0,1250 = 0,002 rad 〈ϕ Meg
8
M t ⋅ l ⋅ 32
ezért d min = − bőő számítva
ϕ meg ⋅ G ⋅ π
d szüks ≅ 70 mm
12.6.
M t1 − M t 2 + M t 3 = 0
M t 3 = 30 kNm = M max
M max ⋅ 16
d min = 3 = 136,6 ≈ 140 mm
τM ⋅ π
M t1 ⋅ l1
ϕ AB = = 0,018 rad
Ip ⋅ G
A M1 B M2 C M3
3m 2m
1 2
20
-30
12.6

12.7.
„A” pont feszültségi állapota kiskockán ábrázolva:
1 2
12.7
F⋅D d
τcs max = σ1 = σ 2 = ⋅ = 47,15 MPa
d4π 2
32
12.8.
Mt Ip
τ M ≥ τ max = ⋅ rmax → K p =
Ip rmax
d 4π 2 d 3π
a.) tömör kör-keresztmetszetnél: K p = ⋅ =
32 d 16
Kp =
(D4 − d 4 )π 2 15d 3π
⋅ =
b.) cső-keresztmetszetnél: 32 D 32
ha D = 2d
a.) d=55,4 mm b.) d=28,3 mm és D=56,6 mm
A tömegek: m = V ⋅ ρ , ahol ρ = 7,85 ⋅ 103 kg / m3

a.) m=2,84 kg b.) m=2,22 kg
Tehát a csőkeresztmetszetet célszerű alkalmazni kisebb önsúlya miatt.
12.9.
A befalazásnál Mt=M1+M2=17 kNm nyomaték ébred.
A tartó belső energiája a két különböző átmérőjű szakaszra külön
írható fel.
M 2t ⋅ l1 M2 ⋅ l
U össz = U1 + U 2 = + 2 2
2I p1 ⋅ G 2Ip 2 ⋅ G
U össz = 12,6 ⋅ 104 Nmm
M t ⋅ l1 M 2 ⋅ l 2
ϕ= + = 0,019 rad
Ip1 ⋅ G I p 2 ⋅ G


12.10.
MA és MB irányát előzetesen
3
1
A E
feltételezve. (Az esetleges
B
A M1 M2 MB negatív eredmény ellentett
irányt jelentene !)
M 1 = F1 ⋅ D1 = 0,8 kNm
-M+M+M=M
A 1 2 B M 2 = F2 ⋅ D2 = 3,2 kNm
-M+M
A 1 Egyensúly esetén:
M 1 + M 2 − M A − M B = 0 és
+
M
-
-MA a befalazás miatt:
1 2 3 ϕ AB = ϕ 1 + ϕ 2 + ϕ 3 = 0
12.10
Részletezve:
− M A ⋅ l1 (− M A + M1 ) ⋅ l2 (− M A + M1 + M 2 ) ⋅ l3
+ + =0
Ip1 ⋅ G Ip 2 ⋅ G Ip 3 ⋅ G
l l  l
M1  24 + 34  + M 2 34
MA =  l2 d3  d3
l1 l 2 l3
+ +
d14 d 42 d 34
MA = 0,37kNm →, MB = 3,63 kNm → (az ábrán jelölt értelmek szerint).
− M A + M1 d 2
τ E max = ⋅ , τ E max = 34,2 MPa
I p2 2
− M A ⋅ l1
(− M A + M 1 ) ⋅ l2
ϕE = + 2 − 0,012 rad = −0,690
O p1 ⋅ G I p2 ⋅ G
"ϕ "1 "ϕ 2 *"
(E) keresztmetszet:
A negatív előjel értelmezését az ábrán, az
elcsavarodási irányok magyarázzák.
- -1
*
+M
12.10


13.0 EGYIRÁNYÚ ÖSSZETETT IGÉNYBEVÉTEL
13.1.
‘ “ ‘ “
= +
M
0
13.1
A keresztmetszetben csak normálfeszültségek ébrednek, a húzás és
hajlítás hatására:
2 ⋅ 106 (Nmm )
⋅ 30(mm ) = 83,3 MPa
M
± σ,x max = ⋅ y max =
40 ⋅ 603
Iz
mm( 4
)
12
F 120 ⋅ 103
σx = =
"
= 50 MPa
A 40 ⋅ 60
+ σ x max = 133,3 MPa ; − σ x max = 33,3 MPa
Iz
ahol : σ"x = − σ,x → y0 = σ"x ⋅ y 0 = 18 mm
M
13.2.
A tartóban ébredő normálerő a 450-os felfüggesztés miatt; N=1,5 kN végig.
A legnagyobb hajlító nyomaték a két terhelőerő közti szakaszon Mmax =1,5 kNm
A szabványos szelvényű idomacél jellemzői táblázatból; I=171.10-8 m4 és
A=1060 mm2
, M max
σ, max ( hajl . ) = ⋅ 50 = 43,86 MPa
It
N
σ"húzó = = 1,4 MPa
A
qmax=σ’+ σ”=45,3 MPa, tehát megfelel a tartó !
A zérusvonal helye az előző példához hasonlóan számolva:

y0 =1,6 mm
13.3.

F erő nemcsak húzó igénybevételt jelent, hanem hajlítja is a rudat, y tengely körül.
M y = 15 ⋅ 0,015 kNm
F 15 ⋅103 ( N )
σ!z ( húzó ) = = = 27,8 MPa ,
A 30 ⋅18 ⋅ (mm 2 )
M 0,15 ⋅ 106 30
σ"z ( hajl .) = ± y y max = − ⋅ = ±55,6 MPa
Iy 18 ⋅ 303 2
12
így a függőleges rúd baloldalán a húzott szálakban:
+ σz = σ,z − σ"z → − σ z max = 27,8 MPa
13.4.
Az M nyomatékvektor
felbontható komponensekre:
C
M M z = 2,6 kNm
B
0
M y = 1,5 kNm
18
O Mz
30 ± σ,x max , = ⋅ y max
MZ +16.1 Iz
My
D ± σ"x max = ⋅ z max
Z Iy
+75.6 82 ` táblázatból: Iz=1450.10-8 m4

-A X Iy=81,3.10-8 m4
`` -
X
13.4
Semleges tengely helye; ahol az eredő feszültség nulla.

y0 M I
σ x, = − σ x" alapján = tg α0 = y ⋅ z ; αo = 84,4o-ra „z”-től felfelé
z0 Iy M z
σ A = −σ x' − σ x" , σ B = +σ x' − σ x" σ C = σ x' + σ x" σ D = −σ x' + σ x"

σ A = −91,9 MPa, σ B = −59,7 MPa, σ C = 91,9 MPa, σ D = 59,7 MPa
13.5.

Reakcióerők ; a baloldali alátámasztásra (A) felírt egyensúly alapján:
− 4 ⋅ 0,5 + 3 ⋅ 2 + 2 ⋅ 4 + 1 ⋅ 6,5
FB = = 3,7 kN ↑
5
FA = 4 + 3 + 2 + 1 − 3,7 = 6,3 kN ↑
így a hajlítónyomatéki függvény:
-2 -1
- X
+ 1m 7.5m
Mmax=2.6 -1.2
Mz max=2,6 kNm (F1 támadáspontjánál), x = 3 m-nél
A veszélyes keresztmetszetet elforgatva ábrázolva:
y’
y
C -7
‘
z M M
120
‘
z O
‘
‘ 25
MZ (MPa)
80
A B + 4,7
“
+12.6 (MPa)
X
13.5
M y , = 1,1 kNm
M z , = 2,36 kNm
az Mzmax komponensei.


Statikai jellemzők:
120 ⋅ 30 ⋅ 15 + 40 ⋅ 170 ⋅ 115

y,s =
120 ⋅ 30 + 40 ⋅ 170
ys = 80, 4 ≈ 80 mm
,
 30 3 ⋅120  170 3 ⋅ 40 
I z, =  + 65 2 ⋅ 30 ⋅ 120 +  + 35 2 ⋅ 40 ⋅ 170 = 4019 ⋅10 4 mm 4
 12   12 
120 3 ⋅ 30 40 3 ⋅ 170
I ,y = + ≅ 522,6 ⋅10 4 mm 4
12 12
M ,
2,35 ⋅ 10 6
σ x, = , z ⋅ y , − σ x, max = ⋅ 120 = 7 MPa
Iz 4018 ⋅ 10 4
M y, 1,1 ⋅ 10 6
σ =
"
⋅ z, ± σ x" max = ⋅ 60 = 12,6 MPa
522 ⋅ 10 4
x
I y,
 2,35 ⋅ 10 6 
 + σ max
,
= ⋅ 80 = 4,7 MPa 
 4018 ⋅ 10 4

Tehát: σ A = 17,3 MPa , σ B = 7,9 MPa , σC = −7 MPa
13.6.
A megoszló terhelés hatására az AB szakaszon nyomó és hajlító igénybevétel lép
fel;
Nx = Fnyomó = 16.0,5 = 8 kN, és Mz = Mhajl = 16.0,5 = 2 kNm végig a
függőleges
rúdban
N − 8 ⋅ 103 (N )
Nyomásból: σ,x = x = = −5,6 MPa
A 1420 mm 2 ( )
Mz 2 ⋅ 10 6 ( Nmm )
Hajlításból: σ "x max = ⋅= = ±36,6 MPa (A, és Kz értékei
Kz 54,7 ⋅ 10 3 mm 3 ( )
táblázatból!)
σx max= |-42,2 MPa| , ami kisebb mint σM=80 MPa, tehát a tartó megfelel !
13.7.
A keresztmetszet nyomatéki főtengelyei u; v; így kétirányú hajlításra bontható a
terhelés. (Mivel feltételezzük, hogy ezek átmennek a nyírási középponton, így
csavaró-hatás nincs !)
M u = Fv ⋅ l , M v = Fu ⋅ l
Maximális nyomatékok a befalazásnál lépnek fel.
Táblázatból:
tg α = 0,441 → α = 23,80


F F
B F M u = 5 ⋅ cos 23,8 ⋅ 1 = 4,57 kNm
M v = 5 ⋅ sin 23,8 ⋅ 1 = 2,02 kNm
38,3
+
M M M
σ,x , = u ⋅ v és σ"x = v ⋅ u
Iu Iv
M
‘ Iu = 261 ⋅ 10 4 mm 4
18,7
I v = 45,8 ⋅ 10 4 mm 4
A
-
A vizsgált pontok u, v koordinátái a geometriából
+ – α segítségével – felírhatók, pl.:
- “
u A = y A ⋅ sin α − z A ⋅ cos α = 15,9 mm
v A = y A ⋅ cos α + z A ⋅ sin α = 82,3 mm
13.7
„A” pont feszültségei:
4,51 ⋅ 10 3 ⋅ 10 3
σ xA
,
= ⋅ (− 82,3) = −142, 2 MPa
261 ⋅ 10 4
2,01 ⋅ 10 3 ⋅ 10 3
σ xA
"
= ⋅ (− 15,8) = −69,3 MPa
45,8 ⋅ 10 4
σ xA ( RED ) = −σ,xA − σ"xA = −211,5 MPa
Ugyanígy: σ xB = −74,8 MPa, σ xC = 191,3 MPa

([u B ; v B ] = [40,6;59,8] [u C ; vC ] = [32,6;27,9])
13.8.
MV
30
S MU
A
13.8
13.8.

A maximális hajlítónyomatékok a tartó közepén x=2,6 m-nél számolhatók, a
komponensekre bontott reakcióerő (F=6,7 kN) nyomatékaiból:
l l
M u = Fv ⋅ − Qv ⋅ ≅ 7,6 kNm
2 4
l l
M v = Fu ⋅ − Qu ⋅ ≅ 4,4 kNm
2 4
I u = 3600 ⋅ 10 mm 4 , I v = 248 ⋅ 10 4 mm 4
4
főinerciák értékei (táblázatból)

M M
σ x, = u ⋅ v és σ x" = v ⋅ u
Iu Iv
„A” pontban:
7,5 ⋅10 6 4,4 ⋅ 10 6
σ xA = σ xA
,
+ σ xA
"
= ⋅ 120 + ⋅ 22,3 = 64,9 MPa
3600 ⋅ 10 4 248 ⋅ 10 4
7,5 ⋅ 10 6 4,4 ⋅ 10 6
σ xB = −σ xB
,
− σ "xB =− ⋅ 120 − ⋅ 62,7 = −136,6 MPa
3600 ⋅ 10 4 248 ⋅ 10 4
13.9.
A hajlításból adódó maximális húzófeszültséggel egyező értékű
nyomófeszültséget kell ébreszteni a keresztmetszeten, így a
baloldali szélső szálakban nulla, a többi helyen csak negatív feszültség ébred:
N M
σ x, ( nyomó ) = és σ ,, x max = ⋅ y max
A ( hajl . ) IZ
M 1 ⋅ 10 3 80
σ X, = σ X,, − bőő N = A⋅⋅ y max = 80 ⋅ 40 ⋅ 3 ⋅ = 75 kN
Iz 80 ⋅ 40 2
12
 
 
−σ N M 75 ⋅ 10 3
1 ⋅ 10 6
= + = + = 46,9 MPa 
 max
A Kt 80 ⋅ 40 80 2 ⋅ 40 
 
 6 
13.10.
„K” keresztmetszet terhelései (jobbról számítva):
N=F=125 kN
M z = FB ⋅ 4 + F ⋅ 2 = 500 kNm
 125 ⋅ 2 
 FB = = 62,5 kNm ↓ 
 4 


−N
σ x, = σ x, = −6,5 MPa állandó
A
M
σ "x = z ⋅ y σ "x max = 191,2 MPa
Iz
Ahol a keresztmetszet jellemzői:
A = 2 ⋅ 40 ⋅ 180 + 20 ⋅ 320 = 20800 mm 2

180 ⋅ 4003 160 ⋅ 3203
Iy = − = 52309 ⋅ 10 4 mm 4
12 12
M
‘ “
-6 191. 2 -
13.10
13.11.
1 l l
A legnagyobb hajlítónyomatékból (középen) M z = FA ⋅ − p ⋅ ⋅ = 1 kNm ,
2 2 4
ennek hatására a „⊥” szelvényű tartó alsó szálaiban húzó-, a felső
szálakban nyomófeszültség ébred:
M
+ σ max = z ⋅ ys = 22,05 MPa (hajlító)
Iz
13.11


 60 ⋅ 203 20 ⋅ 603 
 I z = + 20 2 ⋅ 60 ⋅ 20 + + 202 ⋅ 60 ⋅ 20 = 136 ⋅ 104 mm 4 
 12 12 
( A = 2 ⋅ 20 ⋅ 60 = 2400 mm )2
Ha csak 20 MPa húzófeszültség lehet:

( )
N = + σ max hajl . − σ nyomó ⋅ A = 2,05 ⋅ 2400 = 4920 N
13.12.
Az „M” nyomatékot M z és My komponensekre bontjuk:
3 1
Mz = ⋅ M = 3, 247 kNm, M y = M = 1,875 kNm
2 2
A vízszintes tengely körüli hajlításból a „z” feletti szálakban húzó,
M
alatta nyomófeszültség ébred; σ,x = z ⋅ y. A függőleges tengely
Iz
körüli hajlítás „y”-tól balra húzó, jobbra nyomófeszültséget okoz;
y My
σ x" = ⋅z
Iy
+
A B
σA = σ,x max + σ"x max
MYY σB = σ,x max − σ"x max
σC = −σ,x max + σ"x max
M ZZ `
σD = −σ,x max − σ"x max
C D _
_
σ x, max = ±92,8 MPa
+
σ x" max = ±59,2 MPa
``
13.12
60 ⋅ 803 44 ⋅ 683
Iz = − ≅ 140 ⋅ 104 mm 4
12 12
80 ⋅ 60 68 ⋅ 443
3
Iy = − ≅ 95 ⋅ 10 4 mm 4
12 12
σ A = 152 MPa, σ B = 33,6 MPa, σ C = −33,6 MPa,
σ D = −152 MPa


14.0 TÖBBIRÁNYÚ ÖSSZETETT IGÉNYBEVÉTEL
14.1.
Ny T
δy
A τxy
δy
τ
τyx
τ xy
1 δ1 δy
δx 2α
δ
δ2 τyx
α
2 - δ2 δ1
14.1
σy + σx  (σ y − σ x )2 
σ1, 2 = ±   + τ 2xy
2  2 
Ny F1  d 2π 
σy = = = 48,6 MPa húzás A szár = 
A A szár  4 
Tx F
τ yx = = 2 = 77,4 MPa tiszta nyírás
A A szár
σ 1 = 105,4 MPa σ 2 = −56,8 MPa

τ yx
tg 2α = α = 36,30
σ y −σ x
2


14.2.
A F Q d B
A méretezés a veszélyes keresztmetszet
M M terheléseivel történik:
+ 42,8 27,8
T- Reakcióerők:
32,2
M +- + FB =
0,13 ⋅ 15 + 0,45 ⋅ 60
= 32,2 kN ↑
0,9
14,5
M-
+ FA = F + Q − FB = 42,8 kN ↑
-
6,3
M MAX = 14,5 kNm
14.2
TMAX = FB = 32,2 kN
D2 D
Mt = F⋅ = Q ⋅ 1 = 6,3 kNm
2 2
A veszélyes keresztmetszet feszültségei:
A legnagyobb redukált feszültség „A”.A*”
A
pontokban tehát:
M M h2 4 M tt2
σ MEG ≥ σ RED A = σ h2 + 4τ cs = +
2
M K t2 K 2p
B τ ny τ cs
T δ
M h2 + M t2 M red
σ RED A = =
K t2 Kt
A*  K 
 K t = p !
τ cs
 2 
M RED M RED ⋅ 32
σ REDA = ; d min = 3 ≅ 119,3
d 3π σ MEG ⋅ π
32
Ezt ellenőrizni kell „τ”-ra, mivel „B”-ben:

τ MAX = τ csMAX + τ nyMAX
Mt 4 T
τ MAX = +
Kp 3 A
τ max = 22,2 MPa 〈 τ meg , tehát megfelel !


14.3.
A befalazásnál:
Ty=F=12,7 kN ↑
Mh=Mz=12,7 kNm
Mt=6,3 kNm →
σx
τzx τxz
Az „A”-ban ébredő feszültségek:
Mz d
σx = ⋅ = 58,9 MPa a hajlításból
α Iz 2
1
Mt d
σ1 τ xz = ⋅ = 14,6 MPa a csavarásból
Ip 2
2 σ2
τxy = 0 a nyírásból
τ[P]
14,6
2α= 26,4° 58,9

2α δ[Mpa]
-14,6
σ=
2
3,4 σ= 62,3
1
14.4.
A tengely egyensúlyából Mcs1=Mcs2 vagyis
D D 0,44
F1 ⋅ 2 = F2 ⋅ 1 → F2 = 4 kN M cs = ⋅ 2 = 0,44 kNm
2 2 2
F1 és F2 hatására ébredő reakcióerők:
4 ⋅ 0,15 + 2 ⋅ 0,6
FB = = 2,4 kN ↑, FA = F1 + F2 − F3 = 3,6 kN ↑
0,75
Legnagyobb hajlítónyomaték a kiskeréknél: M h = 0,15 ⋅ 3,6 = 0,54 kNm
A hajlítás és csavarás együttes hatására: M RED = M hMAX + M cs = 0,7 kNm


M red M RED ⋅ 32
σ RED = alapján d min = 3 ≅ 34 mm
Kt σM ⋅ π
Ellenőrizzük nyírásra is:
4 3,6 ⋅ 10 3 0,44 ⋅ 10 6
τ MAX = ⋅ + = 62,3 MPa 〈 τ M , megfelel!
3 34 2 ⋅ π 34 3 ⋅ π
4 16
14.5.
A tengely terhelése nyomás és csavarás, ami a kerületi pontokban
ébreszti legnagyobb feszültségeket.
F
σ nyomó = (minden pontban !)
A0
M d M
τ csavmax = t ⋅ = t (a kerületen)
Ip 2 Kp
2 2
   
 3   
12, 6 ⋅ 10  + 4 ⋅  1,7 ⋅ 10
6

σ RED = σ nyom + 4τ csav = 
2 2
 40 2 π   40 3 π 
   
 4   16 
σ RED ≅ 271 〉 σ meg , nem felel meg !
14.6.
y
My Ty
x
‘ “ τzy
Tx Mx σz σz
- -
τ
- y y
2
σ2 x τ zy
α τyz
σz
‘
σz 2α σ
- z τ zx z
σ1 τ yz
1 σz
+
σz
τ zx
14.6


A feszültség-függvények maximumai:
N 70 ⋅ 10 3
σ z,= ; = 14,6 MPa
A 4,8 ⋅ 10 3
M y 12 ⋅ 10 3
σ z ,, = x ⋅ ; ⋅ 0,06 = 90,9 MPa ,
I x 2 792 ⋅ 10 −8
My x 5 ⋅ 10 3
σ z ,,, = ⋅ ; ⋅ 0,03 = 81,5 MPa
I y 2 184 ⋅ 10 −8
T y ⋅ M stx 30 ⋅ 10 3 ⋅ 90 ⋅ 10 − 6
τ zy = ; = 17 MPa
I x ⋅ vx 792 ⋅ 10 −8 ⋅ 2 ⋅ 10 −2
Tx ⋅ M sty 20 ⋅ 10 3 ⋅ 42 ⋅ 10 −6
τ zx = ; = 7,6 MPa
I y ⋅ vy 184 ⋅ 10 −8 ⋅ 6 ⋅ 10 −2
Ahol:
M stx = 60 ⋅ 60 ⋅ 30 − 40 ⋅ 30 ⋅ 15 = 90000 mm 3
M sty = 120 ⋅ 30 ⋅ 15 − 60 ⋅ 20 ⋅ 10 = 42000 mm 3
a fél keresztmetszet statikai nyomatékai.
"A" pontban:
σ z = −σ z + σ z,,, = +66,4 MPa
,
τ zy = τ zyMAX = 17 MPa
σ RED = σ z2 + 4τ zy2 = 74,6 MPa
14.7.
B
+
M
C M ‘
T σx τ xy τcsav(τ''xz)
-
A
τcsav(τxy)
14.7


B pont:
M h 0,6 ⋅ 10 3 ⋅ 0,5 ⋅ 10 3
σ hajl = σ x = = = 47,8 MPa
Kz 40 3 π
32
M 0,4 ⋅ 10 6
τ csav = τ xz = t = = 31,8 MPa
Kp 40 3 ⋅ π
16
(τ nyíró = 0 !)
C pont:
Mt
τ csav = τ ,xy = = 31,8 MPa
Kp
4 T 4 0,6 ⋅ 10 3
τ nyíró = τ xy " = ⋅ = ⋅ = 0,6 MPa
3 A 3 40 2 π
4
(σ hajl = 0)
σ σ 
2
Feszültségek: B-ben σ 1, 2 = x ±  x  + τ xz2

2  2 
C-ben σ 1, 2 = ± (τ xy, + τ xy" )
2
τ xz
σ 1B = 63,6 MPa, σ 2 B = −15,9 MPa , tg 2α = = 26,5 0
σx
2
σ 1C = 32,4 MPa σ 2C = −32,4 MPa → α = 45 0
14.8.
A befalazás igénybevételei és feszültségeloszlásai hasonlóak a 14,7 feladathoz!
M hajl D 3 ⋅ 10 3 ⋅ 0,6 ⋅ 10 3 100
σ hajl = σ x = ⋅ = ⋅ = 64,7 MPa
Iz 2 (100 4 − 92 4 ) ⋅ π 2
B pontban: 64
M D 2 ⋅ 10 6 100
τ csav = τ xz = t ⋅ = ⋅ = 35,9 MPa
I p 2 (100 − 92 ) ⋅ π 2
4 4
32
σ lB = 80,8 MPa σ 2 B = −16 MPa α = 24 0
σ1C = 40,9 MPa σ 2 C = −σ1C α = 45 0


14.9.
τ[MPa]
y
‘
x 20
o
‘ δx ‘
110
y δx 10
τx y ‘‘
τxy
55 35
τ yx x δ[Mpa]
δy -10
-20
14.9
14.10.
y
191
‘
Mz T δx “ 9,3
z N δx τxy
-153 7,7
-6 -191 0,86
14.10
2 ⋅ 125
A keretre ható reakcióerők: FBx = 0; FBy = = 62,5 kN ↓
4
FAx = F = 125 kN →; FAy = 62,5kN ↓; FBy = 62,5 kN ↑
Ebből számíthatók a k-k keresztmetszet terhelései:
T = 62,5 kN
N = −125 kN
M z = M hajl = 125 ⋅ 4 = 500 kNm (balról )
400 ⋅ 180 320 ⋅ 160
3 3
Iz = − ≅ 523 ⋅ 10 6 mm 4
12 12
A = 320 ⋅ 20 + 2 ⋅ 40 ⋅ 180 = 20800 mm 2
M st ( fél )z = 40 ⋅ 180 ⋅ 180 + 160 ⋅ 20 ⋅ 80 = 1,55 ⋅ 10 6 mm 3
M st (öv ) z = 40 ⋅ 180 ⋅ 180 = 1,29 ⋅ 10 6 mm 3


N M hajl T ⋅ M stat
Ezekkel: σ ,x = ; σ "x = ⋅ y; τ xy =
A Iz Iz ⋅ v z
σ MAX = −197 MPa 〈 σ MEG

τ MAX = 9,1 MPa 〈 τ MEG
de az öv-gerinc találkozásánál „σ” és „τ” is fellép, ezért itt is számítandó a σRED !
σ RED ö− g = (−6 − 153) 2 + 4 ⋅ 7,58 2 = 159,7 MPa 〈 σ MEG

Tehát megfelel a tartó!


13.0 EGYIRÁNYÚ ÖSSZETETT IGÉNYBEVÉTEL
13.1.
‘ “ ‘ “
= +
M
0
13.1
A keresztmetszetben csak normálfeszültségek ébrednek, a húzás és
hajlítás hatására:
2 ⋅ 106 (Nmm )
⋅ 30(mm ) = 83,3 MPa
M
± σ,x max = ⋅ y max =
40 ⋅ 603
Iz
mm( 4
)
12
F 120 ⋅ 103
σx = =
"
= 50 MPa
A 40 ⋅ 60
+ σ x max = 133,3 MPa ; − σ x max = 33,3 MPa
Iz
ahol : σ"x = − σ,x → y0 = σ"x ⋅ y 0 = 18 mm
M
13.2.
A tartóban ébredő normálerő a 450-os felfüggesztés miatt; N=1,5 kN végig.
A legnagyobb hajlító nyomaték a két terhelőerő közti szakaszon Mmax =1,5 kNm
A szabványos szelvényű idomacél jellemzői táblázatból; I=171.10-8 m4 és
A=1060 mm2
, M max
σ, max ( hajl . ) = ⋅ 50 = 43,86 MPa
It
N
σ"húzó = = 1,4 MPa
A
qmax=σ’+ σ”=45,3 MPa, tehát megfelel a tartó !
A zérusvonal helye az előző példához hasonlóan számolva:

y0 =1,6 mm


13.3.
F erő nemcsak húzó igénybevételt jelent, hanem hajlítja is a rudat, y tengely körül.
M y = 15 ⋅ 0,015 kNm
F 15 ⋅103 ( N )
σ!z ( húzó ) = = = 27,8 MPa ,
A 30 ⋅18 ⋅ (mm 2 )
M 0,15 ⋅ 106 30
σ"z ( hajl .) = ± y y max = − ⋅ = ±55,6 MPa
Iy 18 ⋅ 303 2
12
így a függőleges rúd baloldalán a húzott szálakban:
+ σz = σ,z − σ"z → − σ z max = 27,8 MPa
13.4.
Az M nyomatékvektor
felbontható komponensekre:
C
M M z = 2,6 kNm
B
0
M y = 1,5 kNm
18
O Mz
30 ± σ,x max , = ⋅ y max
MZ +16.1 Iz
My
D ± σ"x max = ⋅ z max
Z Iy
+75.6 82 ` táblázatból: Iz=1450.10-8 m4

-A X Iy=81,3.10-8 m4
`` -
X
13.4
Semleges tengely helye; ahol az eredő feszültség nulla.

y0 M I
σ x, = − σ x" alapján = tg α0 = y ⋅ z ; αo = 84,4o-ra „z”-től felfelé
z0 Iy M z
σ A = −σ x' − σ x" , σ B = +σ x' − σ x" σ C = σ x' + σ x" σ D = −σ x' + σ x"

σ A = −91,9 MPa, σ B = −59,7 MPa, σ C = 91,9 MPa, σ D = 59,7 MPa


13.5.
Reakcióerők ; a baloldali alátámasztásra (A) felírt egyensúly alapján:
− 4 ⋅ 0,5 + 3 ⋅ 2 + 2 ⋅ 4 + 1 ⋅ 6,5
FB = = 3,7 kN ↑
5
FA = 4 + 3 + 2 + 1 − 3,7 = 6,3 kN ↑
így a hajlítónyomatéki függvény:
-2 -1
- X
+ 1m 7.5m
Mmax=2.6 -1.2
Mz max=2,6 kNm (F1 támadáspontjánál), x = 3 m-nél
A veszélyes keresztmetszetet elforgatva ábrázolva:
y’
y
C -7
‘
z M M
120
‘
z O
‘
‘ 25
MZ (MPa)
80
A B + 4,7
“
+12.6 (MPa)
X
13.5
M y , = 1,1 kNm
M z , = 2,36 kNm
az Mzmax komponensei.


Statikai jellemzők:
120 ⋅ 30 ⋅ 15 + 40 ⋅ 170 ⋅ 115

y,s =
120 ⋅ 30 + 40 ⋅ 170
ys = 80, 4 ≈ 80 mm
,
 30 3 ⋅120  170 3 ⋅ 40 
I z, =  + 65 2 ⋅ 30 ⋅ 120 +  + 35 2 ⋅ 40 ⋅ 170 = 4019 ⋅10 4 mm 4
 12   12 
120 ⋅ 30 40 ⋅ 170
3 3
I ,y = + ≅ 522,6 ⋅10 4 mm 4
12 12
M ,
2,35 ⋅ 10 6
σ x, = , z ⋅ y , − σ x, max = ⋅ 120 = 7 MPa
Iz 4018 ⋅ 10 4
M y, 1,1 ⋅ 10 6
σ "x = ⋅ z, ± σ x" max = ⋅ 60 = 12,6 MPa
I y, 522 ⋅ 10 4
 2,35 ⋅ 10 6 
 + σ max
,
= ⋅ 80 = 4,7 MPa 
 4018 ⋅ 10 4

Tehát: σ A = 17,3 MPa , σ B = 7,9 MPa , σC = −7 MPa
13.6.
A megoszló terhelés hatására az AB szakaszon nyomó és hajlító igénybevétel lép
fel;
Nx = Fnyomó = 16.0,5 = 8 kN, és Mz = Mhajl = 16.0,5 = 2 kNm végig a
függőleges
rúdban
N x − 8 ⋅ 103 (N )
Nyomásból: σ x =
,
= = −5,6 MPa
A 1420 mm 2 ( )
Mz 2 ⋅ 10 6 ( Nmm )
Hajlításból: σ "x max = ⋅= = ±36,6 MPa (A, és Kz értékei
Kz 54,7 ⋅ 10 3 mm 3 ( )
táblázatból!)
σx max= |-42,2 MPa| , ami kisebb mint σM=80 MPa, tehát a tartó megfelel !
13.7.
A keresztmetszet nyomatéki főtengelyei u; v; így kétirányú hajlításra bontható a
terhelés. (Mivel feltételezzük, hogy ezek átmennek a nyírási középponton, így
csavaró-hatás nincs !)
M u = Fv ⋅ l , M v = Fu ⋅ l
Maximális nyomatékok a befalazásnál lépnek fel.
Táblázatból:
tg α = 0,441 → α = 23,80

F F
B F M u = 5 ⋅ cos 23,8 ⋅ 1 = 4,57 kNm
M v = 5 ⋅ sin 23,8 ⋅ 1 = 2,02 kNm
38,3
+
M M M
σ,x , = u ⋅ v és σ"x = v ⋅ u
Iu Iv
M
‘ Iu = 261 ⋅ 10 4 mm 4
18,7
I v = 45,8 ⋅ 10 4 mm 4
A
-
A vizsgált pontok u, v koordinátái a geometriából
+ – α segítségével – felírhatók, pl.:
- “
u A = y A ⋅ sin α − z A ⋅ cos α = 15,9 mm
v A = y A ⋅ cos α + z A ⋅ sin α = 82,3 mm
13.7
„A” pont feszültségei:
4,51 ⋅ 10 3 ⋅ 10 3
σ xA
,
= ⋅ (− 82,3) = −142, 2 MPa
261 ⋅ 10 4
2,01 ⋅ 10 3 ⋅ 10 3
σ xA
"
= ⋅ (− 15,8) = −69,3 MPa
45,8 ⋅ 10 4
σ xA ( RED ) = −σ,xA − σ"xA = −211,5 MPa
Ugyanígy: σ xB = −74,8 MPa, σ xC = 191,3 MPa

([u B ; v B ] = [40,6;59,8] [u C ; vC ] = [32,6;27,9])
13.8.
MV
30
S MU
A
13.8


13.8.
A maximális hajlítónyomatékok a tartó közepén x=2,6 m-nél számolhatók, a
komponensekre bontott reakcióerő (F=6,7 kN) nyomatékaiból:
l l
M u = Fv ⋅ − Qv ⋅ ≅ 7,6 kNm
2 4
l l
M v = Fu ⋅ − Qu ⋅ ≅ 4,4 kNm
2 4
I u = 3600 ⋅ 10 mm 4 , I v = 248 ⋅ 10 4 mm 4
4
főinerciák értékei (táblázatból)

M M
σ x, = u ⋅ v és σ x" = v ⋅ u
Iu Iv
„A” pontban:
7,5 ⋅10 6 4,4 ⋅ 10 6
σ xA = σ xA
,
+ σ xA
"
= ⋅ 120 + ⋅ 22,3 = 64,9 MPa
3600 ⋅ 10 4 248 ⋅ 10 4
7,5 ⋅ 10 6 4,4 ⋅ 10 6
σ xB = −σ xB
,
− σ "xB =− ⋅ 120 − ⋅ 62,7 = −136,6 MPa
3600 ⋅ 10 4 248 ⋅ 10 4
13.9.
A hajlításból adódó maximális húzófeszültséggel egyező értékű
nyomófeszültséget kell ébreszteni a keresztmetszeten, így a
baloldali szélső szálakban nulla, a többi helyen csak negatív feszültség ébred:
N M
σ x, ( nyomó ) = és σ ,, x max = ⋅ y max
A ( hajl . )
IZ
M 1 ⋅ 10 3 80
σ = σ − bőő
, ,,
N = A ⋅ ⋅ y max = 80 ⋅ 40 ⋅ 3 ⋅ = 75 kN
80 ⋅ 40 2
X X
Iz
12
 
 
−σ N M 75 ⋅ 10 3
1 ⋅ 10 6

= + = + = 46,9 MPa
 max
A Kt 80 ⋅ 40 80 ⋅ 402

 
 6 
13.10.
„K” keresztmetszet terhelései (jobbról számítva):
N=F=125 kN
M z = FB ⋅ 4 + F ⋅ 2 = 500 kNm
 125 ⋅ 2 
 FB = = 62,5 kNm ↓ 
 4 


−N
σ x, = σ x, = −6,5 MPa állandó
A
M
σ "x = z ⋅ y σ "x max = 191,2 MPa
Iz
Ahol a keresztmetszet jellemzői:
A = 2 ⋅ 40 ⋅ 180 + 20 ⋅ 320 = 20800 mm 2

180 ⋅ 4003 160 ⋅ 3203
Iy = − = 52309 ⋅ 10 4 mm 4
12 12
M
‘ “
-6 191. 2 -
13.10
13.11.
1 l l
A legnagyobb hajlítónyomatékból (középen) M z = FA ⋅ − p ⋅ ⋅ = 1 kNm ,
2 2 4
ennek hatására a „⊥” szelvényű tartó alsó szálaiban húzó-, a felső
szálakban nyomófeszültség ébred:
M
+ σ max = z ⋅ ys = 22,05 MPa (hajlító)
Iz
13.11


 60 ⋅ 203 20 ⋅ 603 
 I z = + 20 2 ⋅ 60 ⋅ 20 + + 202 ⋅ 60 ⋅ 20 = 136 ⋅ 104 mm 4 
 12 12 
( A = 2 ⋅ 20 ⋅ 60 = 2400 mm )2
Ha csak 20 MPa húzófeszültség lehet:

( )
N = + σ max hajl . − σ nyomó ⋅ A = 2,05 ⋅ 2400 = 4920 N
13.12.
Az „M” nyomatékot M z és My komponensekre bontjuk:
3 1
Mz = ⋅ M = 3, 247 kNm, M y = M = 1,875 kNm
2 2
A vízszintes tengely körüli hajlításból a „z” feletti szálakban húzó,
M
alatta nyomófeszültség ébred; σ,x = z ⋅ y. A függőleges tengely
Iz
körüli hajlítás „y”-tól balra húzó, jobbra nyomófeszültséget okoz;
y My
σ x" = ⋅z
Iy
+
A B
σA = σ,x max + σ"x max
MYY σB = σ,x max − σ"x max
σC = −σ,x max + σ"x max
M ZZ `
σD = −σ,x max − σ"x max
C D _
_
σ x, max = ±92,8 MPa
+
σ x" max = ±59,2 MPa
``
13.12
60 ⋅ 803 44 ⋅ 683
Iz = − ≅ 140 ⋅ 104 mm 4
12 12
80 ⋅ 60 68 ⋅ 443
3
Iy = − ≅ 95 ⋅ 10 4 mm 4
12 12
σ A = 152 MPa, σ B = 33,6 MPa, σ C = −33,6 MPa,
σ D = −152 MPa


15.0 KIHAJLÁS
15.1.
l0 I
λ= i= (Másodrendű nyomatékok és az L szelvény
i A
keresztmetszete táblázatból!)
I1 = 4 ⋅ 4,48 ⋅ 10 + 4 ⋅ 28,8 ⋅ 308 = 12,01 ⋅ 10 5 mm 4 λ1 = 48,1
4 2
I 2 = 4 ⋅ 4,48 ⋅ 10 4 + 4 ⋅ 11,2 2 ⋅ 308 = 3,34 ⋅ 10 5 mm 4 λ 2 = 118

39,6 4  4A 
I3 = = 1,208 ⋅ 10 5 mm 4 d =  λ3 = 151
64  π 

I4 =
35,14
12
= 1,26 ⋅ 10 5 mm 4 (a = A ) λ 4 = 148
15.2.
0,7 ⋅ l
λ=
I
A
0,7 ⋅ 2800
λ= ≅ 115 〉 100 tehát Euler szerint számítható a FKR
81,3 ⋅ 10 4
2790
(I,A táblázatból).
π 2
FKR = 2 ⋅ I min ⋅ E
l0
F
FKR = 438,2 kN ; n = KR = 3,13 〉 3, megfelel!
F
15.3.
2l
λ= = 97,6 ≈ 100
D −d4
4
16(D 2 − d 2 )
Euler szerint számítva: FkR =

π2
⋅
(0,26 4 − 0,2 4 )π ⋅ 100 ⋅10 6
(2 ⋅ 4)2 64
FKR = 2245 kN; így n=250; a rúd megfelel!
15.4.
 345 ⋅ 12 3 
I min = I z = 2 ⋅ 3600 ⋅ 10 4 + 2 + 126 2 ⋅ 345 ⋅ 12  = 203,6 ⋅ 10 6 mm 4
 12 
= 188 → ω = 5,98 (táblázatból )
2 l
A = 16740 mm 2 λ=
I
A
így ω. F terheléssel, mint nyomott rudat ellenőrizzük:
ω ⋅F
σ = = 250 MPa 〉 σ MEG , nem felel meg !
A


15.5.
60 ⋅ 6
Reakcióerők: FB = = 180 kN ↑, FA = 120 kN ↓
2
Legnagyobb húzóerő: (+)S = 120 kN (a baloldali függőleges rudakban)
Legnagyobb nyomóerő: (-) S = 180 kN (a jobboldali függőleges rudak)
Kihajlás nyomás esetén léphet fel, ha λ > 60.
l 2000
A rácsrudak esetén λ = alapján: λ= = 54,4 〈 60
I 108 4 − 100 4
A 16(108 2 − 100 2 )
Az ellenőrzés így a legnagyobb normálerővel, nyomásra:
−S
Nyomásra: σ MAX = ≅ 138 MPa 〈 σ MEG , megfelel !
A
15.6.
A vizszintes rúdban ébredő húzóerő Fv = F.1,5 = 6 kN, a ferde rúdban
a nyomóerő F f = 4 2 + 6 2 = 7,2 kN F f 〉 Fv , így nyomásra
méretezünk a kihajlás figyelembevételével!
λ=
l ferde
= 137 (l ferde = 1,8 m)
D4 − d 4
16(D 2 − d 2 )
ω ⋅ Ff
ω = 3,14 σ max = = 64,9 MPa 〈 σ M megfelel!
A
15.7.
Veszélyes lehet nyomásra:
S 4 = −400 kN l 4 = 2 m; S 5 = −260 kN l5 = 3 m
Húzásra: S 3 = S 7 = 312 kN
I min ≅ 380 ⋅ 10 4 mm 4 , A = 2700 mm 2 I min = 2(I y + (b − e ) ⋅ A) ;
2
(ahol a szelvényjellemzők táblázatból!)

S S
σ 4 = 4 = 148 MPa 〈 σ meg ; σ 3 = 3 = 115,6 MPa 〉 σ meg
A A
l4 l5
λ4 = = 53,3, λ5 = = 80, tehát az 5-ös veszélyes kihajlásra is:
I min I min
A A
1,71 ⋅ 260
ω = 1,71 σ 5 KR ≅ = 165 MPa 〉 σ M Tehát ez nem felel meg !
2700
15.8.
[
I min = 2 ⋅ I y + (b − e ) ⋅ A
2
] (szelvény-jellemzők táblázatból!)
I min ≅ 604 ⋅ 10 4 mm 4
π2
ha λ > 100, Euler szerint FKR = ⋅ I min ⋅ E
a2
F p ⋅ 2a
FKR = 542,8 kN ; Ftényl ≤ KR = ; p = 37,6 kN / m .
n 2


5.9.
Mivel a két szélső rúd összehúzódik, összenyomja a középsőt:
∆l = α ⋅ l 0 ∆ t =
F ⋅ l0
− bőő F = α ⋅ ∆t ⋅ A ⋅ E

 A =
(50 2 − 45 2 )π 

A⋅ E  4 
l0 2500
F = 36020 N ≈ 36 kN ; 2 F = 72 kN ; λ= = ≈ 123
I 60 4 − 55 4
A 16(60 2 − 55 2 )
Tehát Euler szerint
π2
FKR = 2 ⋅ I ⋅ E = 61,9 kN
l0
Mivel FKR < Fnyomó, nem felel meg kihajlásra!
15.10.
π2
Feltételezve, hogy λ 〉 100; FkR = ⋅ I ⋅ E = n ⋅ F alapján
l 02
n ⋅ F (0,5l ) n ⋅ F ⋅ (0,7 ⋅ l )
2 2
Iy = és I z =
π ⋅E
2
π2 ⋅E
I y = 0,68 ⋅ 10 6 mm 4 ≅ 68 cm 4 ; I z ≅ 134 cm 4
Mivel:
a3 ⋅ b b3 ⋅ a
Iy = és I z = → a = 49,1 mm, b = 69 mm
12 12
Tényleges karcsúság :
0,5 ⋅ l 0,7 ⋅ l
λz = ; λy = ; λ z = λ y ≅ 212 .
Iy Iz
A A


16.0 HAJLÍTOTT TARTÓK ALAKVÁLTOZÁSA
16.1.
Járulékképletekkel:
F ⋅ l3 F ⋅ l3
y C = 1 AB + 2 AO + ϕ B(F1 ) ⋅ l BC
3IE 3IE
F1 ⋅ l AB F2 ⋅ l 2AC
2
ϕC = +
2IE 2IE
ϕ B(F1 )
y C = 7,31 ⋅ 10 −4 m ↓ ϕ C = 3,38 ⋅ 10 −4 rad
16.2.
p ⋅ l4 F ⋅ l3
y= + = 9,45 mm ↓
8 IE 3 IE
p ⋅ l3 F ⋅ l 2
ϕ= + = 2,25 ⋅ 10 −3 rad
6 IE 2 IE
16.3.
Mohr-módszerrel;
A B
a nyomaték-függvény alatti területek (T∗) és
yK azok statikai nyomatékának (M*) segítségével:
F F
K TA* M *K
B
ϕ = ; y =
A A
IE
K
IE
FA FB 1
T1* = M ⋅ 0,6 ⋅ = 0,36 kNm 2
0,6 m 0,4 m 0,6 m 2
T2 = M ⋅ 0,2 = 0,24 kNm 2
*
2T1* + 2T2*
T =T =
*
A
*
B = 0,6 kNm 2
1,2 kNm
2
ϕ a = ϕ B = 80 ⋅ 10 − 4 rad
A B
M K* = T A* ⋅ 0,8 − T1* ⋅ 0,4 − T2*⋅ ⋅ 0,1 = 0,312 kNm 3
M(X)
TA* TB* y k = 4,16 mm ↓
T1* T1*
T2* T2*
16.3
(A „T*” – k a területek súlypontjában hatnak)!


16.4.
Járulékképletekkel:
F ⋅ l3 5p ⋅ l 4
yK = + = 24 mm ↓
48IE 384 ⋅ IE
F ⋅ l2 p ⋅ l3
ϕ A = ϕB = + = 1,91 ⋅ 10 − 2 rad
16 IE 24 IE
16.5.
C D
Reakciók:
FA = 3 − 4 = 1 kN ↓
P 1,5 ⋅ 2 ⋅ 4
FB = = 4 kN ↑
A C B D 3
FB 1
FA T1* = ⋅ 3 ⋅ 3 = 4,5 kNm 2
2
1
M= 15, kNm M= B
3 kNm T2* = ⋅ 3 ⋅ 2 = 2 kNm 2
M(X) C 3
T1* T2* TD*
T0 A-B egyensúlyából:
TB* TB* 1,5 MD*
TA*
∑ M *B = 0; TA* = 1,5 kNm 2
0,5 1 ∑T *
= 0; TB* = 3 kNm 2
B-D egyensúlyából:
3m 2m TB∗ + T2∗ = 5 kNm 2
M *D = T2* ⋅ 1,5 + TB* ⋅ 2 = 9 kNm 3
„C” keresztmetszet alakváltozásához, csak az A-C közti M(x).függvényt kell

figyelembe venni, ehhez
T0* = 1,125 kNm 2 TC* = −TA* + T0∗ = −0,375 kNm 2

M *C = −TA* ⋅ 1,5 + T0* ⋅ 0,5 = −1,68 kNm 3
TD*
ϕD = = 5 ⋅ 10 − 4 rad iránya (TD* előjeléből ↑↓)
IE
M*
y D = D = 0,9 mm iránya :↓ (M *D előjeléből ∪)
IE
T*
ϕ C = C = −0,375 ⋅ 10 − 4 rad
IE
M C*
yC = = −0,169 mm ↑ A deformált alak az ábrán jelölve.
IE


16.6.
T 3* T * Reakcióerők:
4
y T D* FA = 0,33 kN ↑
(T 0)* C
T 1* T 2*
A x FB = 6,67 kN ↑
B D MD*
T A* T B* T B*
Jellemző nyomatékok:
3m 2m 1 1,5 m
x 0= 5,3 x = 3 m : M (C ) = 0,9 kNm
16.6 x=5 : M ( F1 ) = 1,5 kNm
x=6 : MB =3 kNm
x 0 = 5,35 : M = 0 = FA ⋅ x0 − F1 (x0 − 5)
M(x) alatti területek:

T1∗ = 3,75 kNm 2
T2∗ = 0,225 kNm 2
T3∗ = −1,05 kNm 2
T4∗ = −2,25 kNm 2
A-B szakasz egyensúlyából: ∑M *

A = 0 alapján
3
∑T ⋅ x i si 3
T =
*
B
1
= 1,26 kNm 2 ↑; TA* = ∑ ⋅ Ti * − TB* = 1,67 kNm 2
6 1
B-D szakaszon (TB* előjelet vált !):

TD* = T4* − TB* = 0,99 kNm 2 ↓; M D* = −1,42 ⋅ 1,5 + 2,25 ⋅ 1 = 0,36 kNm3
TD* M D*
ϕD = = 0,99 ⋅ 10 − 4 rad ; yD = = 0,036 mm ↓
IE IE
T * T * − T0*
ϕc = C = A
IE IE
= 0,32 ⋅ 10− 4 rad ; (T0
*
= 1,35 kNm 2 )
M*
yC = C = 0,366 mm ↓; ( M C∗ = 1,65 ⋅ 3 − 1,35 ⋅ 1 = 3,66 kNm3 )
IE
16.7.
y T 0* T1 * T 2* T 3* T 4* Reakciók: FA = 2 kN
A c x FB = 6 kN
M(x) B
T A* T B*
Jellemző nyomatékok:
1 1 0,5 1,5 x=1 m : MC = 2 kNm
x=2 m : MD = 4kNm
0,2
x0=2,5 m : Mmax = 4,5 kNm
0,6
(T=0→ FA =p.x alapján)
16.7

T1* = 4 kNm 2 ; T2* = 2 kNm 2 ; T3* = 0,17 kNm 2 ; T4* = 4,5 kNm 2
2
(T3* , T4* parabola alatti területek; ⋅x⋅M)
3
4
∑M *
i ⋅ xsi 4
T =
*
B
1
= 6,04 kNm 2 ↑; TA* = ∑ Ti * − TB* = 4,63 kNm 2 ↑
4 1
T = T − T = 3,63 kNm ;
C
* *
A 0
* 2
T = T − T1* = 0,63 kNm 2
*
D
*
A
M C* = 4,5 ⋅ 1 − 1 ⋅ 0,3 = 4,2 Nm3 ; M D* = 4,5 ⋅ 2 − 4 ⋅ 0,6 = 6,3 kNm3

Tc* M c*
ϕC = = 3,63 ⋅ 10 − 4 rad ; yC = = 0,43 mm ↓
IE IE
T* M*
ϕ D = D = 0,63 ⋅ 10 − 4 rad ; yD = D = 0,658 mm ↓
IE IE
16.8.
T3* T* Reakciók: FA = 1,5 kN↑
4
T*
D FB = 2,5 kN↑
y
(T)* T1* T2* T1* = 3 kNm 2
A 0 C x
B D MD* T2* = 1,8 kNm 2
TB* TB*
TA* T3* = −0,8 kNm 2
3m 2m 1 1,5 m T4* = −2 kNm 2
x0= 5,3
16.6
A − B szakaszon ∑M *
A = 0 alapján:
3
∑T i
*
⋅ xsi 3
T =
*
B
1
= 1,33 kNm 2 ↑; TA* = ∑ Ti * − TB* = 2,67 kNm 2 ↑
4 1
A-D szakasz:
TD* = T4* − TB* = 0,67 kNm 2 ↓; M D* = −1,33 ⋅ 1 + 2 ⋅ 0,5 = −0,33 kNm3
TD* M D*
ϕD = = 0,67 ⋅ 10− 4 rad ; yD = = 0,03 mm ↓
IE IE
T* −T* M * 2,66 ⋅ 2 − 3 ⋅ 0,66
ϕ C = A 1 = 0,33 ⋅ 10− 4 rad ; yC = c = = 0,33 mm ↓
IE IE IE


16.9.
104
Reakcióerők: FA = FB = = 26 kN ↓↑
4
M /erőpár!/
A B T1* = 117 kNm 2
K
T2* = 13 kNm 2
T1* M= 78 kNm
M(X) T2*
TA* M= 26 kNm TB*

∑ M B* = 0 TA* = ∑ T ⋅ xsi
2 *
1 i
= 56,2 kNm 2 ↓
2 1 0,3 0,7 4
TB* = −TA* + T1* − T2* = 47,8 kNm 2 ↓
16.9.
16.10
1604 1204 ⋅ π
Iz = − = 4,4 ⋅ 107 mm 4
12 64
I ⋅ E = 9,24 ⋅ 103 kNm 2
TA*
ϕA = = −6 ⋅ 10− 3 rad ∩
I ⋅E
− TA* + T1*
ϕK = = 6,6 ⋅ 10− 3 rad ∩
IE
M K* = −56,2 ⋅ 3 + 117 ⋅ 1 = −51,6 kNm3

M K*
yK = = −5,6 mm ↑
IE
16.10.
Castiglianó tételének – az alakváltozás és a külső munka összefüggése –

segítségével:
⋅ M (x ) dx - ből
1
2 IE ∫
W=
2
∂W ∂L ∂M (x ) 1 ∂M (x )
l
f = = ⋅ = ⋅ ∫ M (x ) ⋅ dx az elmozdulás ott, ahol

∂F ∂M ∂F IE 0 ∂F0
F0 működik.
∂W ∂L ∂M (x ) 1 ∂M (x )
l
ϕ= = ⋅ = ⋅ ∫ M (x ) ⋅ ⋅ dx a szögelfordulás ott,
∂M 0 ∂M (x ) ∂M 0 IE 0 ∂M 0
ahol M0 működik.
Ha a vizsgált keresztmetszetben éppen nem hat „F” ill. „M”, ott

feltételezzünk oda F0=0 ill. M0=0 értékűeket !
A törtvonalú tartón szakaszonként felírjuk a nyomatékfüggvényeket


- hogy képezhessük a parciális deriváltakat:
∂M ( y )
„f”-hez A-B szakaszon M(y)=3 F; =3
∂F
∂M (x )
B-C szakaszon M(x)=F.x; =x
∂F
F0 = F
1   1   x 3  
3 3 3
f C =  ∫ 3F ⋅ 3 ⋅ dy + ∫ Fx ⋅ x ⋅ dx  = [9Fy]0 + F  
3
IE  0 0  IE   3 0 
fC = 18 mm ↓
∂M ( y )
„ϕ”-hez: A-B szakaszon M ( y ) = 3F + M 0 ; =1
∂M 0
∂M (x )
(M0 = 0 a B-C szakaszon M (x ) = Fx + M 0 ; =1
∂M 0
C keresztmetszetben)
1   1   
3
3 3
 F ⋅ x2
 (3 F + M 0 ) ⋅ dy + ∫ (Fx + M 0 ) ⋅ dx = [3 Fy + M 0 y ]0 + 
IE  ∫0
ϕC = + M 0 ⋅ x 
3
0  IE   2  0 
ϕ C = 6,75 ⋅ 10− 3 rad
16.11.
A-B helyen x irányú F0=0-t kell működtetnünk az elmozduláshoz:
Az egyes szakaszok „M”-függvényei:
∂M 1
B − D : M 1 = F0 y; ; = y.
∂F0
p ⋅ x2 ∂M 2
D − C : M 2 = 3 F0 + ; = 3.
2 ∂F0
62 ∂M 3
C − A : M 3 = F0 (3 − y ) + p ; = 3− y .
2 ∂F0
1   3 px2  
3 6 3
3 p62 p62
f = ∫ F y 2
dy + ∫ 
 9 F + 
 dx + ∫ ( F (3 − y )2
+ − ⋅ y ) dy 
IE  0 
0 0 0
0
2  0
2 2 
1  3 y2  
6 3
 x3  
f = [0]0 + 15  + 54 p ⋅ y − 18 ⋅ p   = 42 mm →
IE   3 0  2 0 
 


16.12.
A deformáció számításhoz szükséges nyomaték függvények és deriváltjaik:
∂M 1
D −C M1 = F ⋅ x ; =x
∂F
p ⋅ y2 ∂M 3
C−B M 2 = 3⋅ F + ; =3
2 ∂F
∂M 3
B− A M 3 = F ⋅ (3 − y ) + p ⋅ 4 ⋅ 2 ; = 3− y
∂F
1   3 py 2 
[ ] 
3 4 6
f = ⋅  ∫ F ⋅ x 2 ⋅ dx + ∫  9 F + dy + ∫ F ⋅ (3 − y )2 + 8 p (3 − y ) dy  =
I ⋅E 0 
0
2  0 
  Fx 3  3  4
3 py 3   y 3 6 Fy 2 8 py 2  
6
=
1
⋅  + 9 Fy + + 9 Fy + F ⋅ − + 24 p ⋅ y − =
I ⋅ E   3  0  6  0  3 2 2  0 
 
= 19 mm ←
A koordinátarendszer szerint a
változó a D-C szakaszon y,
C-B szakaszon x,
B-A szakaszon y.


17.0 STATIKAILAG HATÁROZATLAN SZERKEZETEK
17.1.
Castiglianó-tételének alapján
∂M(F )
M (F)
1
IE ∫
y∆ = ⋅ dl = 0 , azaz elmozdulás nincs.
∂FAy
Az ábrán felvett értelmű FAx; Faz szerint az alakhelyes nyomatéki ábra
BY
2
1
BX M3 M4
M2
2
M1
1
FAx
FAy
A feladat megoldásához M (F ) = f(FAy)-ra van szükségünk, így:

5
∑ M B = 0 = 5FAy − 3FAx + 2 ⋅ 3 − 3 ⋅ 2 ⋅ 3,5 melyből FAx = 3 FAy − 5
A nyomatékfüggvények, parciális deriváltjaik és az érvényességi
tartományaik:
5 ∂M 1 5
M 1 = FAx ⋅ y1 = FAy ⋅ y1 − 5 y1 ; = y1 ha : 0 ≤ y1 ≤ 1 m ;
3 ∂FAy 3
M 2 = FAx ⋅ y 2 − F ( y 2 − 1) =
5
FAy ⋅ y 2 − 8 y 2 + 3 ;
3
∂M 2 5
= y 2 ; ha : 1 ≤ y 2 ≤ 3 m ;
∂FAy 3
px12
M 3 = 3 FAx − 2 F − FAy ⋅ x1 + = 5 FAy − FAy ⋅ x1 + x12 − 21 ;
2
∂M 3
= 5 − x1 ha : 0 ≤ x1 ≤ m ;
∂FAy
M 4 = 3FAx − 2 ⋅ F − FAy ⋅ x2 + 3 p ( x2 − 1,5) = 5 FAy − FAy ⋅ x 2 + 6 x2 − 30 ;
∂M 4
= 5 − x 2 ; ha : 3 ≤ x2 ≤ 5 m ;
∂FAy


1 1 ∂M 1 3
∂M 3 3
∂M 3 5
∂M 4 
yA = 0 = ∫ M1 ⋅ dy + ∫ M ⋅ dx + ∫ M ⋅ dx + ∫ m ⋅ dx 
 ∂
1 2
∂
1 3
∂
1 4
∂
2 
IE 0 FaY 1
FaY 0
F AY 3
FaY 
1
Mivel az ≠ 0; ezért
IE
5  5  5  5 
1 3
0= ∫0  3 FAy ⋅ y1 − 5 ⋅ y1  ⋅  3 y1  ⋅ dy1 + ∫1  3 FAy ⋅ y 2 − 8 ⋅ y 2 + 3  ⋅  3 y 2 dy 2 +

+  y 2 dy 2 + ∫ (5 ⋅ FAy − FAy ⋅ x12 − 21) ⋅ (5 − x1 )dx1 + ∫ (5 FAy − FAy ⋅ x2 + 6 x 2 − 30) ⋅
5 
3 5
3  0 3
⋅ (5 − x 2 )dx2
Az összevonásokat és az integrálást és behelyettesítést elvégezve:

0 = 66,67 FAy − 310,1 ; FAy = 4.65 kN
egyenletekből:
FAx = 2,75 kN ; FBx = 0,25 kN ; FBy = 1,35 kN
A számításoknál adódott pozitív eredmények előzetesen felvett erő-
Értelmeket igazolják !
Betti - tételének segítségével:

∂U
M (x ) ds, ahol
1
IE ∫l
xA = =0=
2
∂FAx
∂M (x )
M ( x ) = M 0 + m ⋅ FAx , így =m ;
∂FAx
1
(M 0 + FAx ⋅ m ) ⋅ m ⋅ ds
IE ∫l
xA = 0 =
∫M
(l )
0 ⋅ mds
∫M ⋅ mds + FAx ⋅ ∫ m ⋅ ds = 0 → FAx = −
2
o
∫m ⋅ ds
l l 2
() l
M0 - a határozottá tett szerkezet (törzstartó) nyomatéki függvénye

m - az egységnyi teher nyomatéki függvénye
= B FBX =3kN
6
6 6
FBy =3kN
8,25
F=3 kN
-MO+
FAy =3kN


Ay
3 2,1
FBx =1kN 1,2 0,6
3
FBy =0,6 kN 2
1
1 kN 0,5
- +
FAy =0,6 kN
Közelítő számítási eljárással
l
[
∫l M 0 ⋅ mdl = ∑ 6 M 0b ⋅ mb + 4M ok ⋅ mk + M oj ⋅ m j ]
∫ m dl = ∑ 6 [m ]
l
2 2
b + 4mk2 + m 2j
l
Így a feladat adatai szerint
∫l M 0 ⋅ mdl = 6 [− 4 ⋅ 3 ⋅ 2 − 3 ⋅ 6] + 6 [− 3 ⋅ 6 − 4 ⋅ 8,25 ⋅ 2,1 − 1,2 ⋅ 6] +

2 3
+
2
[− 6 ⋅ 1,2 − 4 ⋅ 3 ⋅ 0,6] = −66,05 kN 3
6
∫m
2
dl =
3
6
[ ] [
5
]
4 ⋅ 1,5 2 + 3 2 + 3 2 + 4 ⋅1,5 2 = 24m 3
6
l
− 66,05
FAx = − = 2,75 kN
24
FBx
Q=6kN
FBy
F=3kN
FAX =2,75 kN
FAy
∑M B = 0 = 6 ⋅ 3,5 − 3 ⋅ 2 + 2,75 ⋅ 3 − 5 ⋅ FAy ⇒
FAy = 4,65 kN
∑X i = 0 = 2,75 − 3 + FBx
FBx 0,25 kN
∑Y i = 0 = 4,65 − 6 + FBy
FBy = 1,35 kNℑ


17.2.
8
2
M0 +-
B
-
+
4m
17.2
FB = −
∫ M mdx = 32 = 1,5 kN
0
∫ m dx 21,33
2
∫M 0 mdx =
4
(− 4 ⋅ 8 − 4 ⋅ 2 ⋅ 2) = −32 kNm 3
x =0
6
∫m
2 4
(16 + 4 ⋅ 4) = 21,333 m 3
dx =
6
FA = 2,5 kN ; M A = 2 kNm
17.3.
F= 10
A
FB
2m 3m
20
10
M0 -
3
5 4
17.3
∫M 0 mdx = −
2
(20 ⋅ 5 + 4 ⋅ 10 ⋅ 4) = −86,667 kNm 3
6
m 2 dx =
5
6
(25 + 4 ⋅ 2,5 2 ) = 41,66 m 3
∫F =−
∫ M mdx = 2,08 kN
0
∫ m dx
B 2
FA = 7,92 kN ; M A = 9,6 kNm


17.4.
2m 6
kN/m 4,5 4
4
A
Q= 2 2m 2
F= 2 kN M0 F= 2 kN
1m
B
3
3
3
2
1
1
17.4
∫ m ds = 6 (4 ⋅ 1,5 + 3 ) + 6 (6 ⋅ 3 ) = 9 + 18 = 27 m
2 3 2 2 2 2 3
∫ M 0 mds = 6 [4 ⋅ 2(− 2) − 3 ⋅ 4] + 6 (− 3 ⋅ 4 − 4 ⋅ 4,5 ⋅ 3 − 3 ⋅ 6) =

2 2
− 56 + (− 164) − 220
= = = −37,33 kNm 3
6 6
FB = 1,383 kN
FAX = 0,617 kN ; FAY = 2 kN ; M A = 1,851 kNm
17.5.
17.5
F= 4kN 40 + 16 − 6
FA = = 7,143kN
Q= 8 Q= 2 2 M= 6 MB 7
Q=
1 6 F= 4 16 + 12 + 6
A B =0 FB = = 4,857kN
B 7
3m 1m 2m 1m
M0
∫m
2
(1 + 4 ⋅ 0,5 2 ) = 2,33 m 3
7 2
ds =
6
8,464 10,75 8,5715 4,857
7,14
10,7142 3 3 3 1 
12,428 11
∫ M 0 ⋅ mds = 6  − 4 ⋅ 8,464 ⋅ 14 − 12,428 7  + 6 12,428
2 −4  1
+ 4 ⋅ 3,714(− 0,7142) + 0,98 + 4,857
1
+ 8,5715
6 7  6
-3
14
3
-
7
4
-7 0,71420,857 0,928
= −18,6 kNm 3
7,1428
1,1425 − 18,6
T MB = = 7,983 kNm ; FA = 7,143 kNm ;
2,8572
4,857
− 2,33

17.6.
Castiglianó-tételének alapján:
∂M (F )
M (F ) ⋅
1
XB = ∫
IE l ∂FBx
⋅ dl = 0
Az ábrán felvett értelmű FAX ; FAY szerint az alakhelyes nyomatéki ábra:
F2
F1
M2
2 M3
M4
3
FAx A FB x M1
B
FAy FBy M5
1
∑M A = 0 = 2 ⋅ 3 + 3 ⋅ 4 − FBy ⋅ 6 → FBy = 3 kN
A nyomaték függvények, parciális deriváltjaik és az érvényességi

tartományaik:
∂M 1
M 1 = − FBx ⋅ y1 ; = − y1 , ha 0 ≤ y1 ≤ 6 .
∂FBx
∂M 2
M 2 = − FBx ⋅ 6 + 3 ⋅ x1 ; = −6 , ha 0 ≤ x1 ≤ 3 .
∂FBx
∂M 3
M 3 = − FBx ⋅ 6 + 3(x 2 + 3) − 4 ⋅ x2 ; = −6 , ha 0 ≤ x 2 ≤ 3 .
∂FBx
∂M 4
M 4 = − FBx ⋅ 6 + 6 ⋅ 3 − 4 ⋅ 3 + FBx ⋅ y 2 ; = y 2 − 6 , ha 0 ≤ y 2 ≤ 3 .
∂FBx
∂M 5
M 5 = − FBx ⋅ 6 + 6 ⋅ 3 − 4 ⋅ 3 + FBx (3 + y3 ) − 2 ⋅ y 3 ; = y 3 − 3 , ha 0 ≤ y3 ≤ 3 .
∂FBx
1  ∂M 1 ∂M 2 ∂M 3
6 3 3
xB = 0 = ∫ 1M ⋅ dy + ∫ M ⋅ dx + ∫ M3 ⋅ dx2 +
∂FBx ∂FBx ∂FBx
1 2 1
IE  0 0 0
3
∂M 4 3
∂M 5
+ ∫M4 ⋅ dy 2 + ∫ M 5 ⋅ dy3 ].
0
∂FBx 0
∂FBx

1
Mivel ≠ 0 , ezért
IE
6 3
0= ∫ (− FBx ⋅ y1 ) ⋅ (− y1 )dy1 + ∫ (− FBx ⋅ 6 + 3x1 ) ⋅ (− 6)dx1 +

0 0
3 3
+ ∫ (− 6 ⋅ FBx + 3 x 2 + 9 − 4 ⋅ x2 ) ⋅ (− 6 )dx 2 + ∫ − (6 FBx + 18 − 12 FBx ⋅ y 2 ) ⋅ ( y 2 − 6 )dy 2 +

0 0
3
+ ∫ (−6 FBx + 18 − 12 + 3FBx ⋅ FBx ⋅ y 3 − 2 ⋅ y 3 ) ⋅ ( y 3 − 3)dy3 .

0
Az összevonásokat, az integrálást és a behelyettesítést elvégezve:
315
FBx = = 0,875 kN
360
A további reakciók a statikai egyenletekből:
FBy = 3 kN ; FAx = 1,125 kN ; FAy = 1 kN
Betti tételének segítségével
F2 6
6 4,5
7,5
9
F1 6
FAx= 2 kN
A B
FAy=1 kN FBy=3 kN
6 6
4,5 4,5
3 3
1,5
1,5 1,5
FAx= 1 kN
A B - +
∂U
M (x ) dl
1
xB = =0= ∫
2
ahol
∂FBx IE l


∂M (x )
M (x ) = M 0 + m ⋅ FBx , így = m
∂FBx
∫M 0 mdl
1
(M 0 + m ⋅ FBx )mdl
IE ∫l
xB = 0 = FBx = − l
∫M
2
dl
l
∫M 0 ⋅ mdl =
3
[4 ⋅ 3 ⋅ 1,5 + 3 ⋅ 6] + 3 [3 ⋅ 6 + 4 ⋅ 6 ⋅ 4,5 + 6 ⋅ 6] + 3 [6 ⋅ 6 + 4 ⋅ 7,5 ⋅ 6 + 9 ⋅ 6] +
l
6 6 6
+
3
[6 ⋅ 9 + 4 ⋅ 6 ⋅ 4,5] = 315 kNm 3
6
∫m
2
dl = 2 ⋅
6
6
[ ] [
6
]
4 ⋅ 3 2 + 6 2 + 6 2 + 4 ⋅ 6 2 + 6 2 = 360 m 3
6
l
315
FBx = − = −0,875 kN
360
Tehát az „1 kN”-os erő felvett értelmével ellentétes a tényleges „FBx”

reakcióerő.
A további reakcióerők: FBy = 3 kN ; FAx = 1,125 kN ; FAy = 1 kN .
17.7.
Az A pontban a támasz elhagyásával tesszük határozottá a tartót.


B
5
1
F=
2 6
F=
1 4 2
A -
1
+
2 3 4 5
2 1 2
37,5
40,5
43,5 43,5
M0
17,5
11,375
1,5 6 30,5
∫m
2
ds =
5
6
(4 ⋅ 2,5 2 + 5 2 ) + (6 ⋅ 5 2 ) = 116,67 m 3
3
6
∫M 0 mds = 925,88 kNm 3
FA =
∫M 0⋅ mds
= 7,936 kN ; FBY = 5,064 kN
∫m
2
ds
FBX = 6 kN ; M B = 2,18 kNm
17.8.
Helyezzük az A pontban támasztást a csukló helyett.
B
6
6 3
2 0,5
5 3
2
A M0 1
2,5
17.8


∫m
2 2
ds =
6
(4 ⋅ 12 + 2 2 ) + (2 2 + 4 ⋅ 0,5 2 + 3 2 ) + (3 3 + 4 ⋅ 1,5 2 ) = 21 m 3
4
6
3
6
∫ M 0 ⋅ mds = 6 [4 ⋅ 1(− 0,5) + 6 ⋅ 3] + 6 (3 ⋅ 6 + 4 ⋅ 2,5 ⋅ 6 + 6 ⋅ 2) + 6 (6 ⋅ 2 + 4 ⋅ 1 ⋅ 3) = 33,667 kNm

4 1 2 3
− 33,667
FAX = = 1,6 kN
21
FAY = 4,5 kN
FBX = 1,4 kN ; FBY = 3,5 kN
17.9.
Tegyük határozottá a tartót, úgy hogy a B pontban megtámasztást teszünk.
0,5 2
2
1,5
3
3,5 3,5 M0
4 3 2 1
3,5 4
F=
B 1 F=
B 1
1,5
17.9
∫ m ds = 2 ⋅ 6 (4 ⋅ 2 + 4 2 ) = 42,67 m 3
2 4 2
∫M 0
3
⋅ mds = (4 ⋅ 1,5 ⋅ −0,375 + 1,5 ⋅ 3) + 1 (3 ⋅ 1,5 + 4 ⋅ 3,5 ⋅ 2,5 + 3,5 ⋅ 4) + 1 3,5(4 + 4 ⋅ 3,5 + 3) +
6 6 6
+ (3,5 ⋅ 3 + 4 ⋅ 1,5 ⋅ 2 − 1 ⋅ 0,5 ) + (2 ⋅ 1 + 4 ⋅ 0,5 ⋅ 1) = 30,295 kNm 3
2 1
6 6
33,656
XB = = 0,71 kN ; YB = 1,71 kN ; X A = 1,29 kN ; Y A = 1,29 kN
42,66


17.10.
F=
1 4kN F=
2 6 kN F=
3 3 kN
1 21 M= 5 kNm
A B C D
FA FB FC FD
1m 4m 1m 2m 2m 1 m 1,5 m
4 2,93 3,64
M = 2,55
-
M+ M = 6,12 kNm
[Knm]
0,83
6,12 5
6,27 6,88
3,76 2,88
T + T = 6,88 kN
[KN] -
0,12
2,24 2,12
4
5,73
17.10
Az "ABC" szakaszra felírt Clapeyron egyenlet
M A ⋅ l AB + 2M B ⋅ (l AB + l BC ) + M C ⋅ l BC = −
6
[M K ]A − 6
[M K ]C
l AB l BC
[M K ]A az "AB" különálló szakasz nyomatéki 1
ábrájának a nyomatéka az "A" pontra A B
2
M max = p1 ⋅
l AB
[kNm] ; 4m
8
M+-
2
[
T = M max ⋅ l AB kNm 2 ;
3
] M
4 T
44
[M K ]A = ⋅ T = p1 ⋅ = 3 ⋅ = 32 kNm 3 .
l AB l AB
2 24 24
[M K ]C a "BC" különálló szakasz nyomatéki ábrájának nyomatéka a "C" pontra.

1⋅ 4 2⋅4
T1 = = 2 kNm 2 ; T 2 = = 4 kNm 2 , F=
2 2 2 6 kN
[M K ]C = ⋅ 2 + ⋅ 4 = 10 kNm 3 .
7 4
3 3 B C
1m 2m
Viszahelyettesítve a Clapeyron egyenletbe 1/3 4/3
− 4 ⋅ 4 + 2M B (4 + 3) + M C ⋅ 3 = − ⋅ 32 − ⋅ 10
6 6
4 3 4
T2
T1


Rendezve: 14 M B + 3M C = −52
A "BCD" szakaszra felírt Clapeyron egyenlet:
M B ⋅ l BC + 2M C (l BC + l CD ) + M D ⋅ l CD = −
6
[M K ]B − 6 [M K ]D
l BC l CD
[M K ]B a "BC" különálló szakasz nyomatéki ábrájának nyomatéka a "B" pontra
(előző ábra)
[M K ]B = 2 ⋅ 2 + 5 ⋅ 4 = 8 kNm 3
3 3
[M K ]D a "CD" különálló szakasz nyomatéki ábrájának
nyomatéka a "D" pontra: szuperpozicióval:
4
34 F=
3 3 kN
[M K ]D1 = p 2 ⋅ l CD = 2⋅ = 6,75 kNm 3
24 24 2
C D
2⋅2 2 ⋅1
T2 = = 2 kNm 2 ; T 3 = = 1 kNm 2 2m 1m
2 2
[M K ]D 2 = 2 ⋅ 5 + 1 ⋅ 2 = 4 kNm 3 , M+-
3 3
T1 2/3
így : M+-
[M K ]D = [M K ]D1 + [M K ]D 2 = 6,75 + 4 = 10,75 kNm 3 .
T2 2 T3
5/3
Visszahelyettesítve a Clapeyron egyenletbe:

M B ⋅ 3 + 2 ⋅ M C (3 + 3) + 5 ⋅ 3 = − ⋅ 8 − ⋅ 10,75
6 6
3 3
rendezve: 3M B + 12M C = −52,5 (2)
az (1) és (2) egyenletből:
MC = - 3,642 kNm,
MB = - 2,934 kNm.
A reakciók: (az ismert nyomatéki metszékek felírásával)
M B bal = −2,934 = −5 ⋅ 4 + 4 ⋅ FA − 12 ⋅ 2 ⇒ FA = 10,27 kN ,

M C bal = −3,64 = −8 ⋅ 4 + 10,27 ⋅ 7 − 12 ⋅ 5 + 3 ⋅ FB − 6 ⋅ 2 ⇒ FB = 9,49 kN ,
M C jobb = −3,64 = 5 − 2 ⋅ 3 − 1,5 ⋅ 6 + 3 ⋅ FD ⇒ FD = 2,12 kN ,
∑ Fyi = 0 = −4 − 12 − 6 − 3 − 6 + 10,27 + 9,49 + 2,12 + FC ⇒ FC = 9,12 kN .
Az ismert kényszererőkkel az igénybevételi ábrák megrajzolhatók!


17.11.
M B = −0,5 kNm ; FA = 1,25 kN ; FB = 2,92 kN ; FC = 1,83 kN
F1 M F2
A B C
FA FB FC
4,75
3
0,5
M+-
1,25 1,83
1,17
T +
-
1,78 1,83
3
17.11
17.12.
M B = −0,9 kNm ; FA = 2,55 kN ; FB = 4,25 kN ; FC = 5,7 kN
F1 F2
A B C
FA FB FC
3
0,9
M+-
1,08 0,7
2,55 2
0,8
T +
-
3,45 3,7
x= 0,85m
17.12
17.13.
M B = −5,81 kNm ; M C = −2,21 kNm
FA = 7,05 kN ; FB = 12,15 kN ; FC = 6,2 kN ; FD = 7,4 kN


F1
F2
p FD
M
A B C D F3
FA FB FC
5,8
2,2
2
M+-
0,6
8,1
8
7,05 3,4
3,05 3,2
T +
-
4,95 2,8 4
8,95
17.13
17.14.
M B = −665,6 Nm ; M C = −410,65 Nm
FA = 858,6 N ; FB = 1526,38 ; FC = 1417,68 N ; FDy = 2,66 N;
FDX = 400 N
F1 F2
P F3 FDy
F
A B C D Dx
M
FA FB FC
656,51 410,96 405,48
100
M+-
113,25
794,52
817,2
658,6 584,88 802,94
258,6 184,98 2,74

T-
+
200
541,4 415,12
615,12
941,4
17.14


FÜGGELÉK
A függelék a vektorszámítás rövid nyilvánvalóan nem teljes összefoglalása. Csak azokat a

részeket tartalmazza – minden levezetés és bizonyítás nélkül – melyek tudása szükséges a
Műszaki mechanika című tantárgy megértéséhez.
Az anyagban a vektorok erő jellegét hangsúlyozzuk ami természetesen a téma általánosságát
nem sérti.
A VEKTOR FOGALMA
Vektornak nevezzük az olyan fizikai, vagy geometriai mennyiséget, amely számszerű értéké-
vel /abszolút értékével/ és irányával adható meg. Ezen tulajdonságuk alapján a vektorokat
irányított egyenes szakaszokkal szemléltetjük. Az irányított egyenes szakasz hossza a vektor
abszolút értékével arányos. Az erővektorok ábrázolásakor használt NF = 5 kN/cm lépték pl.
azt jelenti, hogy az egyenes szakasz 1 cm-re 5 kN abszolút értékű erővektornak felel meg.
Ugyanazon egyenes szakasz segítségével két vektort /két irányt/ értelmezhetünk.

/1. ábra/
h h
B B
AB=rAB=a BA=-AB
A A
1.ábra
Az abszolút érték jelölése:
AB = rAB = a = a
A zérus abszolút értékű vektor zérusvektor, az egységnyi abszolút értékű vektor az egység-
vektor.
A mechanikában előforduló vektorokat általában a testek pontjaihoz kötöttnek gondoljuk és

ezen pontot a vektor támadáspontjának nevezzük.
Az ilyen vektorokat helyhez kötött vektoroknak nevezzük.
/2. ábra/


FA
A
B
hatásvonal
2.ábra
Két vektor egyenlő, ha abszolút értékük megegyezik, és egyező irányúak.

Két vektor által bezárt szög alatt a vektorok irányai által meghatározott azonos kezdőpontú
félegyenesek által bezárt kisebb szöget értjük.
/3. ábra/
B
AB
ϕ
A
AC
C
3.ábra
Vektor és skalár szorzata
Az a vektor és a p sakalár szorzata olyan b vektor:
b = p⋅a = a⋅p
melynek abszolút értéke:
b = p⋅ a és iránya az a vektor irányával egyező.

Bármely vektor úgy tekinthető, mint abszolút értékének és az irányát kijelölő egységvektor-
nak a szorzata.
a a ⋅e ; e = 1
Vektorok összeadása és kivonása
A vektorokat úgy összegezhetjük, mint az irányított egyenes szakaszokat.
d = a +b +c = c + a + b = .....
A vektor összegezésének eredménye független az összegezés sorrendjétől /4.ábra/

Például az x, y koordináta rendszerben adott vektorokat összegezzük.

y
c b
b b d
a
x d c
a a
c
4.ábra
A vektorok kivonása:
c = a −b ( )
= a + −b = a + h
h = −b
Koordináta rendszer
Legyen i , j, k ; i = j = k =1 a
Descartesi derékszögű koordináta-rendszer tengelyeit kijelölő egységvektor.
/5. Ábra/
a = a x ⋅ i + a y ⋅ j + az ⋅ k .
k
Szokásos még az egység-
vektorok alábbi jelölése
is:
e x = i ; e y = j; e z = k .
a
az×k
ax×í j
I
ay×j
5.ábra
Az / i , j , k / a Descartes- féle bázis, amelynek elemei a Descartes-féle bázisvek-

torok. Az ax, ay, az az a vektor i , j , k bázisra vonatkozó koordinátái.


Vektorok közötti szorzások
Két vektor skaláris szorzata
d = a ⋅ b ⋅ = b ⋅ a = a ⋅ b ⋅ cos ϕ ,
a ⋅ b = a x ⋅ bx + a y ⋅ b y + a z ⋅ bz .
Ha egy testre F erő hat és a test s

elmozdulást végez, úgy a végzett munka:
W = F ⋅ d = F ⋅ s ⋅ cos ϕ .
6.ábra
A bázisvektorok skaláris szorzatai:
i ⋅i = j ⋅ j = k ⋅k =1,
i ⋅ j = j ⋅ k = k ⋅i = 0 .
A vektorok skaláris szorzatának értelmezése lehetőséget ad két vektor által bezárt szög
számítására
a ⋅b
cos ϕ = .
a ⋅b
Most nézzünk egy alkalmazást.

Határozzuk meg az F = /5i – 3j/ [N]
erőnek az s == 2i + 2 j / [m] elmozdulás vektor irányába eső vetületét!
/7. Ábra/


NF = 1 N/cm
Ns = 1 m/cm
s
Fs
7.ábra
F ⋅s s
Fs = F ⋅ cos ϕ = F ⋅ = F ⋅ = F ⋅s0
F ⋅s s
s
ahol: s 0 = az s vektorral egyező irányú egységvektor
s
2 2 1 2
s0 = i+ j= i+ j
8 8 2 2
Most:
Fs =
5
−
3
= 2= [N ] .
2 2
Két vektor vektorális szorzata
a és b vektorok vektorális szorzata az a c vektor, amelynek abszolút értéke:
c = a xb = a ⋅ b sin ϕ
Irása: a xb vektor merőleges az a és b vektorok síkjára, a xb irányát a jobb csa-

var szabály határozza meg.
Az xyz koordináta rendszer egységvekorainak vektoriális szorzatai:
i x i= j x j=k x k =0
i x j = k; j x k = i; k i= j
j x i = −k ; k x j = −i ; i x k =−j
Határozzuk meg az F = / 4i + 3 j / [kN ]

erőnek az A pontra vonatkozó nyomatékát!
/8. ábra/


M A = r p xF
ϕ
y
F
P(2; 3,5) m
k representative
8.ábra
Korábbi tanulmányokból ismert, hogy a nyomaték:

r p xF
M A = F ⋅ k = F ⋅ r p ⋅ sin ϕ = F ⋅ r p ⋅ = rp xF ,
rp ⋅ F
M A = rp xF = / 2i + 3,5 j / x / 4i + 3 j / = 6k − 14k = −8k [kNm] .
A vektorális szorzatot egy harmadrendű determináns kifejtéséből is meghatározhatjuk:
i j k
a xb = a x ay a z = i ⋅ / a y ⋅ bz − a z ⋅ b y / − j / a x ⋅ bz − a z ⋅ b x / + k / a x ⋅ b y − a y ⋅ b x / .
bx by bz
Egyenes egyenlete
A Po ponton átmenő adott a vektorral párhuzamos egyenes egyenletének vektorális

alakja.
/9. ábra/
P
a
y Po
ro a x / r − r0 / = 0
r
9.ábra
Ugyanennek az egyenes egyenletének Plücker-féle alakja.


a xr − a xr0 = a xr + a x / − r0 / = a xr + b = 0
Plücker koordináták.
a és b ; b ⋅ a = 0
A koordináta rendszer kezdő pontjában /A/ redukált F és M A vektorok ismertek.

Keressük azon pontok mértani helyét, ahová az / F , M A / vektorkettős nyomatéka
zérus.
Egy tetszőleges pontra számított nyomaték:
M B = M A + FxrAB
y centrális egyenes Itt most:

F B M B = M A + / − rB / xF / ,
rB M A − rB xF = 0 ,
MA c F xr + M A = 0 .
x
A d D
10.ábra
Az utóbbi egyenlet egy egyenes egyenlete a centrális egyenesé. A 10. ábrán körívda-
rabbal jelölt M A az xy síkra merőleges velünk szemben mutató vektor. A követke-
zőkben határozzuk meg az egyenes D pontjához mutató vektort.
M A − rB xF = M A − / d + c / xF = 0
Fx M A − d xF − c xF = 0
FxM A − F x / d xF / = 0
F xM A
d =
F2
Vektorrendszer egyenértékűsége
/V,/ vektorrendszert egyenértékűnek mondjuk a /V”/ vektorrendszerrel, ha a tér tetsző-

leges pontjára számított nyomatékuk megegyezik:
MA = MA
, ,,
Mivel ezen értelmezés nem alkalmas az egyenértékűség eldöntésére, ezért az alábbi 3

feltétel egyikét használjuk.


1. M A = M A + F , xrAB = M A,, + F ,, xrAB = M B,, ,
, ,
M A, = M A,, és F , = F ,, .
2. Ha A, B, C pont nem esik egy egyenesre:
M A, = M A,, ,
M B, = M B,, ,
M C, = M C,, .
azaz a három pontra nézve a két vektor rendszer nyomatékvektorai megegyeznek.
3. Végül a /V,/ és /V”/ vektorrendszer egyenértékű, ha 6 db egymástól lineárisan

független tengelyre számított nyomatékok megegyeznek.
mk, = mk,, , / k = 1,2.....6 / .

Lineárisan független tengelyek a tetraéder oldallapjainak hat metszésvonala.
A tengelyre számított nyomatékot úgy számolhatjuk ki, hogy a tengely egy pontjára
számított nyomatékot skalárisan szorozzuk a tengely irányát kijelölő egységvektorral.
ma = M A ⋅ e A .
Egyensúlyi vektorrendszer esetében az egyik vektorrendszer 0 értékű.
Igy pl. a 2. feltétel alapján egyensúly van, ha teljesül:
MA = 0 ,
MB = 0 ,
MC = 0 .


VARRATNÉLKÜLI ACÉLCSÖVEK (MSZ 99 szerint)
(Normál falvastagságú méretek jellemző adatai)
Külső Falvastag- Folyóméter- Felület Tehetetlenségi nyomaték Keresztmetszeti tényező Inerciasugár A félkeresztmetszet
átmérő ság tömeg A tengelyre pontra tengelyre pontra I statikai nyomatéka
d s m /cm2/ I Ip K Kp i= Mst
/mm/ /mm/ / kg/m / /cm /4
/cm4/ 3
/cm / /cm3 / A /cm3/
10 1,6 0,331 0,422 0,039 0,077 0,077 0,154 3,02 0,057
12 1,6 0,410 0,523 0,072 0,145 0,121 0,241 3,72 0,087
14 1,9 0,542 0,690 0,131 0,262 0,187 0,375 4,36 0,135
16 1,8 0,630 0,803 0,206 0,411 0,257 0,514 5,06 0,182
17 1,8 0,675 0,860 0,252 0,503 0,296 0,592 5,41 0,209
18 2 0,789 1,005 0,327 0,653 0,363 0,726 5,7 0,257
20 2 0,888 1,131 0,464 0,927 0,464 0,927 6,40 0,325
22 2 0,986 1,257 0,635 1,269 0,577 1,154 7,11 0,401
25 2,3 1,288 1,640 1,067 2,135 0,854 1,708 8,07 0,595
27 2,3 1,401 1,785 1,373 2,746 1,017 2,034 8,77 0,704
28 2,3 1,458 1,857 1,545 3,091 1,104 2,208 9,12 0,762
30 2,6 1,757 2,232 2,119 4,238 1,413 2,826 9,73 0,979
32 2,6 1,885 2,401 2,615 5,230 1,634 3,269 10,44 1,127
34 2,6 2,013 2,565 3,183 6,365 1,872 3,744 11,14 1,285
38 2,6 2,270 2,892 4,554 9,I07 2,397 4,794 12,55 1,632
42 2,6 2,528 3,218 6,272 12,54 2,987 5,973 13,96 2,021
44,5 2,6 2,689 3,422 7,540 15,08 3,389 6,777 14,84 2,285
48 2,6 2,911 3,708 9,586 19,17 3,994 7,988 16,08 2,682
51 2,6 3,103 3,953 11,61 23,22 4,553 9,106 17,14 3,048
54 2,6 3,296 4,198 13,90 27,80 5,148 10,300 18,20 3,437
57 2,9 3,869 4,929 18,08 36,17 6,345 12,69 19,15 4,248
60 2,9 4,084 5,202 21,26 42,51 7,085 14,17 20,21 4,732
63, 5 2, 9 4,334 5,521 25, 40 50,80 8,000 16 21,45 5,329
70 2,9 4,799 6,113 34,47 68,94 9,848 19,70 23,75 6,533
76 2,9 5,228 6,660 44,55 89,11 11,72 23,45 25,87 7,752
83 3,2 6,298 8,022 63,96 127,9 15,41 30,82 28,24 10,19
89 3,2 6,771 8,626 79,48 159,0 17,86 35,72 30,36 11,78
95 3,6 8,115 10,34 108,1 216,2 22,76 45,52 32,34 15,04
102 3,6 8,736 11,13 134,9 269,7 26,45 52,89 34,81 17,44
108 3,6 9,269 11,81 161,1 322,1 29,83 59,65 36.93 19,63
114 3,6 9,801 12,49 190,4 380,9 33,41 66,82 39,05 21,95
127 4 12,13 15,46 292,6 595,2 46,08 92,16 43,51 30,27
133 4 12,73 16,21 337,5 675,1 50,76 101,5 45,63 33,29
140 4 13,42 17,09 395,5 790,9 56,50 113,0 48,10 37,0
152 4,5 16,37 20,85 567,6 1135 74,69 149,4 52,17 48,97
159 4,5 17,15 21,84 652,3 1305 82,05 164,1 54,65 53,72
168 4,5 18,14 23,11 773 1546 92,02 184 57,83 60,16
178 5 21,33 27,17 1017 2035 l114,3 228,6 61,19 74,84
194 5,6 26,02 33,15 1472 2944 151,7 303,5 66,64 99,41
219 6,3 33,05 42,10 2383 4766 217,6 435,2 75,23 142,6
245 6,3 37,09 47,24 3367 6734 274,9 549,7 84,42 179,5
273 7,1 46,56 59,31 5245 10450 384,3 768,6 94,04 251,1
299 8 57,41 73,14 7747 15495 518,2 1036 102,9 338,8
324 8 62,34 79,42 9919 19839 612,3 1225 111,8 399,5
356 8 68,66 87,46 13247 26494 744,2 1488 123,1 484,5
368 8 71,03 90,48 14665 29323 797 1594 127,3 518,5
406 9 88,12 112,2 22165 44251 1090 2180 140,4 709,4
419 l0 100,8 128,5 26884 53767 1283 2566 144,6 836,6


TÁBLÁZATOK

I szelvény A = a keresztmetszet területe
MSZ 325 m = a folyómétertömeg
I =a másodrendű nyomaték
I a tehetetlenségi sugár
i=
A
K = a keresztmetszeti tényszó
Mst = a félkeresztmetszet statikai
nyomatéka az x-x tengelyre
Szelvény h1 b v=r t r1 A m Ix Kx ix Iy Ky iy M st
mérte mm mm mm mm mm cm2 kg cm4 cm3 mm cm4 cm3 mm cm3
/m
80 59 42 3,9 5,9 2,3 7,58 5,95 77,8 19,3 32,0 6,29 3,00 9,1 11,4
l00 76 50 4,5 6,8 2,7 10,6 8,32 171 34,2 40,1 12,2 4,88 10,7 19,9
120 92 58 5,1 7,7 3,1 14,2 11,2 328 54,7 48,1 21,5 7,41 12,3 31,8
140 109 66 5,7 8,6 3,4 18,3 14,4 573 81,9 56,1 35,2 10,7 14,0 47,7
160 126 74 6,3 9,5 3,8 22,8 17,9 935 117 64,0 54,7 148 15,5 68,0
180 142 82 6,9 10,4 4,1 27,9 21,9 450 161 72 81,3 19,8 17,1 93,4
200 159 90 7,5 11,3 4,5 33,5 26,3 2140 214 80 117 26,0 18,7 125,0
220 176 98 8,1 12,2 4,9 39,6 31,1 3060 278 88 162 33,1 20,2 162,0
240 192 106 8,7 13,1 5,2 46,1 36,2 4250 354 95,9 221 41,7 22,0 206,0
260 209 113 9,4 14,1 5,6 53,4 41,9 5740 442 104,0 288 51,0 23,2 257,0
280 225 119 10,1 15,2 6,1 61,1 48,0 7590 542 111,0 364 61,2 24,5 316,0
300 242 125 10,8 16,2 6,5 69,1 54,2 9800 653 119,0 451 72,2 25,6 381,0
320 258 131 11,5 17,3 6,9 77,8 61,1 12510 782 127,0 555 84,T 26,7 457,0
340 274 137 12,2 18,3 T,3 86,8 68,l 15700 923 135,0 674 98,4 28,0 540,0
360 290 143 13,0 19,5 T,B 97,1 76,2 19610 1090 142,0 818 114,0 29,0 638,0
380 307 149 13,7 20,5 8,2 107,0 84,0 24010 1260 150,0 975 131,0 30,2 741,0
400 323 155 14,4 21,6 8,6 118,0 92,6 29210 1460 157,0 1160 149,0 31,3 857,0
h b h1 t=r r1 v e A m Ix Kx ix Iy Ky iy Mst
a szelvény
mérete mm mm mm mm mm cm cm2 kg/m cm4 cm3 mm cm4 cm3 mm cm3
50 38 22 7,0 3,5 5,0 1,37 7,1 5,6 26 10,6 19,2 9,1 3,75 11,3 -
65 42 35 7,5 4,0 5,5 1,42 9,0 7,1 58 17,7 25,2 14,1 5,07 12,5 -
80 45 48 8,0 4,0 6,0 1,45 11,0 8,6 106 26,5 31,0 19,4 6,36 13,3 15,9
100 50 66 8,5 4,5 6,0 1,55 13,5 10,6 206 41,2 39,1 29,3 8,49 14,7 24,5
120 55 84 9,0 4,5 7,0 1,60 17,0 13,4 364 60,7 46,2 43,2 11,10 15,9 36,3
140 60 100 10,0 5,0 7,0 1,75 20,4 16,0 605 86,4 54,5 62,7 14,80 17,5 51,4
160 65 117 10,5 5,5 7,5 1,84 24,0 18,8 925 116,0 62,1 85,3 18,30 18,9 68,8
180 7O 136 11,0 5,5 8,0 1,92 28,0 22,0 1350 150,0 69,5 114,0 22,40 20,2 89,6
200 75 154 11,5 6,0 8,5 2,01 32,2 25,3 1910 191,0 77,0 146,0 27,00 21,4 114,0
220 80 170 12,5 6,5 9,0 2,14 37,4 29,4 2690 245,0 84,8 197,0 33,60 23,0 146,0
240 85 188 13,0 6,5 9,5 2,23 42,3 33,2 3600 300,0 92,2 248,0 39,60 24,2 179,0
260 90 204 14,0 7,0 10,0 2,36 48,3 37,9 4820 371,0 99,9 317,0 47,70 25,6 221,0
280 95 220 15,0 7,5 10,0 2,53 53,3 41,8 6280 448,0 109,0 399,0 57,20 27,4 266,0
300 100 236 16,0 8,0 10,0 2,70 58,8 46,2 8030 535,0 117,0 495,0 67,80 29,0 316,0


Egyenlőszárú L- szelvény A = a keresztmetszet területe
MSZ 328 m = a folyómétertömeg
I =a másodrendű nyomaték
I a tehetetlenségi sugár
i=
A
K = a keresztmetszeti tényszó
a szerelvény b v r r1 e w u A m Ix=Iy Kx=Ky i x=iy Is is Iη iη

mérete mm mm mm mm cm cm cm cm2 kg/m cm4 cm3 mm cm4 mm cm4 mm
40x40x4 40 4 6 3 1,12 2,83 1,58 3,08 2,42 4,48 1,56 12,1 2,09 15,2 1,86 7,8
4ox40x5 40 5 6 3 1,16 2,83 1,64 3,79 2,97 5,43 1,91 12,0 8,64 15,1 2,22 7,7
40x40x6 40 6 6 3 1,20 2,83 l,70 4,48 3,52 6,33 2,26 11,9 9,98 14,9 2,67 7,7
45x45x5 45 5 7 3,5 1,28 3,18 1,61 4,30 3,38 7,83 2,43 13,5 12,4 17,0 3,25 8,7
45z45x7 45 7 7 3,5 1,36 3,18 1,92 5,86 4,60 10,4 3,31 13,3 16,4 16,7 4,39 8,7
50x50x5 50 5 7 3,5 1,4 3,54 1,98 4,80 3,77 11,0 3,05 15,1 17,4 19,0 4,59 9,8
50x50x6 50 6 7 3,5 1,45 3,54 2,04 5,69 4,47 12,8 3,61 15,0 20,4 18,9 5,24 9,6
50x50x7 50 7 7 3,5 1,49 3,54 2,11 6,56 5,15 14,6 4,15 14,9 23,1 18,8 6,02 9,6
50x50x9 50 9 8 3,5 1,56 3,54 2,21 8,24 6,46 17,9 5,20 14,7 28,l 18,5 7,67 9,7
55x55x6 55 6 8 4,0 1,56 3,89 2,21 6,31 4,95 1?,3 4,40 16,6 27,4 20,8 7,24 10,7
55x55x8 55 8 8 4,0 1,64 3,89 2,32 8,23 6,46 22,1 5,72 16,4 34,8 20,6 9,35 10,7
55x55x10 55 10 8 4,0 1,72 3,89 2,43 10,1 7,90 26,3 6,97 16,2 41,4 20,2 11,3 10,6
60x60x6 60 6 8 4,0 1,69 4,24 2,39 6,91 5,42 22,8 5,29 18,2 36,1 22,9 9,43 11,7
60x60x8 60 8 8 4,0 1,97 4,24 2,50 9,03 7,09 29,1 6,88 18,0 46,1 22,6 12,1 11,6
60x60x10 60 10 8 4,0 1,85 4,24 2,62 11,1 8,69 34,9 8,41 17,8 55,1 22,3 14,6 11,5
65x65x7 65 7 9 4,5 1,85 4,60 2,62 8,7 6,83 33,4 7,18 19,6 53,0 24,7 13,8 12,6
65x65x9 65 9 9 4,5 1,93 4,60 2,73 11,0 8,62 41,3 9,04 19,4 65,4 24,4 17,2 12,5
65x65x11 65 11 9 4,5 2,0 4,60 2,83 13,2 10,3 48,8 10,8 19,1 76,8 24,2 20,7 12,5
70x70x7 70 7 9 4,5 1,97 4,95 2,79 9,4 7,38 42,4 8,43 21,2 67,1 26,7 17,6 13,7
70x70x9 7O 9 9 4,5 2,05 4,95 2,90 11,9 8,34 52,6 10,6 21,0 83,1 26,4 22,0 13,6
70x70x11 70 11 9 4,5 2,13 4,95 3,01 14,3 11,2 61,8 12,7 20,8 97,6 26,1 26,0 13,5
75x75x7 75 7 l0 5,0 2,09 5,30 2,95 10,1 7,94 52,4 9,67 22,8 83,6 28,8 21,1 14,5
75x75x8 75 8 l0 5,0 2,13 5.30 3,01 11,5 9,03 58,9 11,0 22,6 93,3 28,5 24,4 14,6
75x75x10 75 10 l0 5,0 2,21 5,30 3,12 14,1 11,1 71,4 13,5 22,5 113 28,3 29,8 14,5
75x75x12 75 12 l0 5,0 2,29 5,30 3,24 16,7 13,1 82,4 15,8 22,2 130 27,9 34,7 14,4
80x80x8 80 8 l0 5,0 2,26 5,66 3,24 12,3 9,66 72,3 12,6 24,2 115 30,6 29,6 15,5
80x80x10 80 10 l0 5,0 2,34 5,66 3,31 15,1 11,9 87,5 15,5 24,1 139 30,3 35,9 15,4
80x80x12 80 12 l0 5,0 2,41 5,66 3,41 17,9 14,1 102,0 18,2 23,9 161 30,0 43,0 15,3
80x80x14 80 14 l0 5,0 2,48 5,66 3,51 20,6 16,1 115,0 20,8 23,6 181 29,6 48,6 15,4
90x90x9 90 9 11 5,5 2,54 6,36 3,59 15,5 12,2 116,0 18,0 27,4 184 34,5 47,8 17,6
90x90x11 90 11 11 5,5 2,62 6,36 3,70 18,7 14,7 138,0 21,6 27,2 218 34,1 57,1 17,5
90x90x13 90 13 11 5,5 2,70 6,36 3,81 21,8 17,l 158,0 25,1 26,9 250 33,9 65,9 17,4
90x90x16 90 16 11 5,5 2,81 6,36 3,97 26,4 20,7 186,0 30,1 26,6 294 93,4 79,1 17,3
100x100x10 100 10 12 6,0 2,82 7,07 3,99 19,2 15,1 177,0 24,7 30,4 280 38,2 73,3 19,5
100x100x12 100 12 12 6,0 2,90 7,07 4,10 22,7 17,8 200 29,2 30,2 328 38,0 86,2 19,5
100x100x14 100 14 12 6,0 2,98 7,07 4,21 26,2 20,6 235 33,5 30,0 372 37,7 98,3 19,4
100x100x20 100 20 12 6,0 3,20 7,07 4,54 36.2 28,4 311 45,8 29,3 488 36,7 134 19,3
120x120x11 120 11 13 6,5 3,36 8,49 4,75 25,4 19,9 341 39,5 36,6 541 46,2 140 23,5
120x120x13 120 13 13 6,5 3,44 8,49 4,86 29,7 23,3 394 46,0 36,4 625 45,9 162 23,4
120x120x15 120 15 13 6,5 3,51 8,49 4,94 33,9 26,6 446 52,5 36,3 705 45,6 186 23,4
120x120x20 120 20 13 6,5 3,70 8,49 5,24 44,2 34,7 562 67,7 35,? 887 44,8 236 23,1
140x140x13 140 13 15 7,5 3,92 9,90 5,54 35,0 27,5 638 63,3 42,7 1010 53,8 262 27,4
140x140x15 140 15 15 7,5 4,0 9,90 5,66 40,0 31,4 723 72,3 42,5 1150 53,6 298 27,9
140x140x17 140 17 15 7,5 4,08 9,90 5,77 45,0 35,3 805 81,2 42,3 1280 53,3 334 27,2
160x160x15 160 15 17 8,5 4,49 11,3 6,35 46,1 36,2 1100 95,6 48,8 1750 61,5 453 31,4
160x160x17 160 17 17 8,5 4,57 11,3 6,46 51,8 40,7 1230 108,0 48,6 1950 61,3 506 31,3
160x160x19 160 19 17 8,5 4,65 11,3 6,58 57,5 45,1 1350 118,0 48,4 2140 61,0 558 31,2
180x180x16 180 16 18 9,0 5,02 12,7 7,11 55,4 43,5 1680 l30,0 55,1 2690 69,6 679 35,0
180x180x18 180 18 18 9,0 5,10 12,7 7,22 61,9 48,6 1870 145,0 54,9 2970 79,3 757 34,9
180x180x20 180 20 18 9,0 5,18 12,7 7,33 68,4 53,7 2040 160,0 54,7 3260 69,0 830 34,9
200x200x16 200 16 18 9,0 5,52 14,1 7,80 61,8 48,5 2340 162,0 61,5 3740 77,8 943 39,1
200x200x18 200 18 18 9,0 5,60 14,1 7,92 69,1 54,3 2600 181,0 61,3 4150 77,5 1050 39,0
200x200x20 200 20 18 9,0 5,68 14,1 8,04 76,4 59,9 2850 199,0 61,i 4540 77,2 1160 38,9


Idomacélok, előgyártmányok
Melegen hengerelt U acél DIN 1026 (MSZ 336)
80 mm magasság alatt rúdacél
Egy h = 50 mm magasságú és b = 38 mm övszélességű, S 235 JRG1 acélból melegen hengerelt U

acél jelölése:
U acél DIN 1026-U 50 x 38-S 235 JRG1 (acél az MSZ EN 10 025 szerint)
Szállítási hosszak: 3 m…6 m.
80 mm magasságtól idomacél
Egy h = 300 mm magasságú, S 235 JRG1 acélból melegen hengerelt U acél jelölése
Az övek belső
felületének U acél DIN 1026-U 300-S 235 JRG
lejtése 8 %
Szállítási hosszak: 4 m…18 m.
Jel Kereszt- Hajlítási tengely: A Méterenkénti

metszet, tengely súly,
*
x-x y-y y-y távolsága, FG’
S, e y,
h, b, s, t, mm2 Ix Wx Iy Wy mm N/m
mm mm mm mm ·104 mm4 ·103 mm3 ·104 mm4 ·103 mm3
0 x 15 30 15 4 I 4.5 221 2,53 1,69 0.38 0,39 5.2 17,1
30 x 33 30 33 5 7 544 6.39 4,26 5.33 2,68 13,1 41,9
40 x 20 40 20 5 5.5 366 7.58 3.79 1,14 0,86 6,7 27,0
40 x 35 40 35 5 7 621 14.1 7,05 6,68 3,08 13.3 47.8
50 x 25 50 25 5 6 492 16,8 6,73 2,49 1,48 8.1 42.4
50x38 50 38 5 7 712 26,4 10,6 9,12 3,75 13.7 54,8
60x30 60 30 6 6 646 31,6 10,5 4,51 2,16 9,1 49,7
65 x 42 65 42 5,5 7,5 903 57,5 17,7 14.1 5,07 14,2 69,5
80 80 ' 45 6 8 1100 106 26.5 19,4 6,36 14,5 84.7
100 100 50 6 8,5 1350 206 41,2 29,3 8,49 15,5 104,0
120 120 55 7 9 1700 364 60.7 43,2 11,1 16,0 131.4
140 140 60 7 10 2040 605 86,4 62,7 14.8 17,5 157.0
160 160 65 7.5 10,5 2400 925 116 85,3 18,3 18,4 184,4
180 180 70 8 11 2800 1350 150 114 22,4 19,2 215,7
200 200 75 8,5 11,5 3220 1910 191 148 27,0 20,1 248,1
220 220 80 9 12,5 3740 2690 245 197 33,6 21,4 288,3
240 240 85 9,5 13 4230 3600 300 248 39,6 22,3 325.6
260 260 90 10 14 4830 4820 371 317 47,7 23,6 371,7
280 280 95 10 15 5330 6280 448 399 57,2 25.3 410.0
300 300 100 10 16 5880 8030 535 495 67.8 27.0 453.1
320 320 100 14 17,5 7580 10870 679 597 80,6 26,0 583,5
350 350 100 14 16 7730 12840 734 570 75,0 24,0 594,3
380 380 102 13,5 16 8040 15760 829 615 78,7 23,8 613,9
400 400 110 14 18 9150 20350 1020 846 102 26,5 704,1


Idomacélok, előgyártmányok
Melegen hengerelt I tartó (keskeny I tartók) DIN 1025 (MSZ EN 10 024)

Egy h = 100 mm magasságú, I sorozatú, S 235 JRG1 acélból melegen hengerelt, keskeny I tartó jelölése:
I tartó MSZ EN 10 024-100-S 235 JRG1
Anyag: acél az MSZ EN 10 025 szerint.
Szállítási hosszak: 6 m...16 m.

Az övek belső felületének lejtése ... 14%.
Jel Kereszt- Hajlítási tengely: Méterenkénti

h, b, s, t, metszet, x-x y-y súly,
mm mm mm mm S, Ix Wx Iy Wy FG’
I mm2 ·104 mm4 ·103 mm3 ·104 mm4 ·103 mm3 N/m
80 80 42 3,9 5,9 757 77,8 19,5 6,29 3,00 58.3

100 100 50 4,5 6,8 1060 171 34,2 12.2 4.88 81 .6
120 120 58 5,1 7,7 1420 328 54,7 21,5 7,41 109,8
140 140 66 5,7 8,6 1820 573 81,9 35,2 10,7 141,2
160 160 74 6,3 9,5 2280 935 117 54,7 14,8 175,5
180 180 82 6,9 10,4 2790 1450 161 81,3 19,8 214,8
200 200 90 7,5 11,3 3340 2140 214 117 26,0 257,9
220 220 98 8,1 12,2 3950 3060 278 162 33,1 304,9
240 240 106 8,7 13,1 4610 4250 354 221 41,7 355,0
260 260 113 9,4 14,1 5330 5740 442 288 51,0 410,9
280 280 119 10,1 15,2 6100 7590 542 364 61,2 470,7
300 300 125 10,8 16,2 6900 9800 653 451 72,2 531,5
Melegen hengerelt I tartó (középszéles I tartó) IPE-sorozat DIN 1025 (MSZ EN 10 034)
Egy h = 300 mm magasságú, IPE sorozatú, S 355 JO acélból melegen hengerelt középszéles I tartó jelölése:
IPE tartó MSZ EN 10 034-300-S 355 JO
Anyag és szállítási hosszak: mint az MSZ EN 10 024 szerinti I tartóknál.
Jel Kereszt- Hajlítási tengely: Méterenkénti

h, b, s, t, metszet, x-x y-y súly,
mm mm mm mm S, Ix Wx Ix Wx FG’
IPE mm2 ·104 mm4 ·103 mm3 ·104 mm4 ·103 mm3 N/m
80 80 46 3,8 5,2 764 80,1 20,0 8,49 3.,69 59

100 100 55 4,1 5,7 1030 171 34,2 15,9 5,79 79
120 120 64 4,4 6,3 1320 318 53,0 27,7 8,65 102
140 140 73 4,7 6,9 1640 541 77,3 44,9 12,3 126
160 160 82 5,0 7,4 2010 869 109 68,3 16,7 155
180 180 91 5,3 8,0 2390 1320 146 101 22,2 184
200 200 100 5,6 8,5 2850 1940 194 142 28,5 220
220 220 110 5,9 9,2 3340 2770 252 205 37,3 257
240 240 120 6,2 9,8 3910 3890 324 284 47,3 301
270 270 135 6,6 10,2 4590 5790 429 420 62,2 353
300 300 150 7,1 10,7 5380 8360 557 604 80,5 414
330 330 160 7,5 11,5 6260 11770 713 788 98,5 482
360 360 170 8,0 12,7 7270 16270 904 1040 123 560
400 400 180 8,6 13,5 8450 23130 1160 1320 146 651
450 450 190 9,4 14,6 9880 33740 1500 1680 176 761


Melegen hengerelt, egyenlőtlen szárú szögacél DIN 1029 (MSZ 329)
Egy a = 80 mm, b = 40 mm szárhosszúságú és b = 6 mm szárvastagságú. S 235 JO acélból

melegen hengerelt egyenlőtlen szárú szögacél jelölése:
Szögacél DIN 1029-80 x 40 x 6-S 235 JO Anyag: acél az MSZ EN 10 025 szerint.
A "szög" elnevezés helyett az "L" rövidítés is használható.
Jel Kereszt- Hajlítási tengely: Méterenkén

metszet, x-x y-y ti
S, súly,
a, b, s mm2 yx ey Ix Wx Iy Wy FG’
L mm mm mm mm mm ·104 mm4 ·103 mm3 ·104 mm4 ·103 mm3 N/m
3 3 142 9,9 5,0 1,25 0,62 0,44 0,29 10,9

30 x 20 x 30 20
4 4 185 10,3 5,4 1,59 0,81 0,55 0,38 14,2
3 3 172 14,3 4,4 2,79 1,08 0,47 0,30 13,2
40 x 20 x 40 20
4 4 225 14,7 4,8 3,59 1,42 0,60 0,39 17,4
4 4 287 14,8 7,4 5,78 1,91 2,05 0,91 22,1
45 x 30 x 45 30
5 5 353 15,2 7,8 6,99 2,35 2,47 1,11 27,2
4 4 346 15,2 10,3 8,54 2,47 4,86 1,64 26,6
50 x 40 x 50 40
5 5 427 15,6 10,7 10,4 3,02 5,89 2,01 32,9
5 5 479 19,6 9,7 17,2 4,25 6,11 2,02 36,9
60 x 40 x 60 40
6 6 568 20,0 10,1 20,1 5,03 7,12 2,38 43,7
7 7 830 24,8 12,5 46,4 9,24 16,5 4,39 63,8
75 x 50 x 75 50
9 9 1050 25,6 13,2 57,4 11,6 20,2 5,49 80,7
6 6 689 28,5 8,8 44,9 8,73 7,59 2,44 53,1
80 x 40 x 80 40
8 8 901 29,4 9,5 57,6 11,4 9,68 3,18 69,3
6 8 869 28,9 14,1 71,7 11,7 25,8 5,61 66,9
90 x 60 x 90 60
8 B 1140 29,7 14,9 92,5 15,4 33,0 7,31 87,9
8 8 1150 35,9 11,3 116 18,0 19,5 5,04 88,2
100 x 50 x 100 50
10 10 1410 36,7 12,0 141 22,2 23,4 6,17 108,9
10 120 80 10 1910 39,2 19,5 276 34,1 98,1 16,2 147,1
120 x 80 x
12 12 2270 40,0 20,3 323 40,4 114 19,1 174,6
9 150 75 9 1950 52,8 15,7 455 46,8 78,3 13,2 150,0
150 x 75 x
11 11 2360 53,7 16,5 545 56,6 93,0 15,9 182,4
10 180 90 10 2620 62,8 18,5 880 75,1 151 21,2 202,1
180 x 90 x
12 12 3120 63,7 19,3 1040 89,3 177 25,1 240,3
10 200 100 10 2920 69,3 20,1 1220 93,2 210 26,3 225,6
200 x 100x
12 12 3480 70,3 21,0 1440 111 247 31,3 267,8


Melegen hengerelt, egyenlő szárú szögacél DIN 1028 (MSZ 328)
Egy a = 80 mm szárhosszúságú, s = 6 mm szárvastagságú, S 235 JO acélból melegen hengerelt, egyenlő
szárú szögacél jelölése:
Szögacél DIN 1028-80 x 6-S 235 JO Anyag: acél az MSZ EN 10 025 szerint.
Megjegyzés: x-x = y-y ex= ev
Ix=Iv Szállítási hosszak: 6 m ... 12 m.
W x=Wv
A piros színű méretek előnyben részesítendők.
Jel Kereszt- Hajlítási tengely: Méteren- Jel Kereszt- Hajlítási tengely: Méteren-
metszet, x-x=y-y kénti metszet, x-x=y-y kénti
S, súly, S, súly,
a, s, mm2 e, l W FG’ a, s, mm2
e, l W
FG’
L mm mm mm ·104 ·103 N/m L mm mm
mm ·104 ·103
N/m
mm4 mm3 mm 4
mm 3
3 3 112 6.0 0.39 0,28 6.8 5 5 582 16,4 19,4 4,45 44.8
20x 20
4 4 145 6,4 0,48 0,35 11,2 6 6 691 16,9 22,8 5,29 53,2
60x 60
3 3 142 7,3 0,79 0,45 11,0 8 8 903 17,7 29,1 6,88 69,5
25x 4 25 4 185 7,6 1,01 0,58 14,2 10 10 1110 18,5 34,9 8,41 85,2
5 5 226 8,0 1,18 0,69 17,4 7 7 1080 22,1 64,2 11,1 83,3
3 3 174 8,4 1,41 0,65 13,3 8 8 1230 22,6 72,3 12,6 94,7
80x 80
30x 4 30 4 227 8,9 1,81 0,86 17,5 10 10 1510 23,4 87,5 15,5 116,7
5 5 278 9,2 2,16 1,04 21,4 12 12 1790 24,1 102 18,2 138,3
3 3 204 9,6 2,9 0,90 15,7 8 8 1390 25,0 104 16,1 106,9
35x 4 4 267 10,0 2,96 1,18 20,1 9 9 1550 25,4 116 18,0 119,6
35 90x 90
5 5 328 10,4 3,56 1,45 25,2 11 11 1870 26,2 138 21,6 144,2
6 6 387 10,8 4,14 1,71 29,8 13 13 2180 27,0 158 25,1 167,7
3 3 235 10,7 3,45 1,18 18,0 8 8 1550 27,4 145 19,9 119,6
4 4 308 11,2 4,48 1,56 23,7 10 10 1920 28,2 177 24,7 148,1
40x 40 100x 100
5 5 379 11,6 5,43 1,91 29,1 12 12 2270 29,0 207 29,2 174,6
6 6 448 12,0 6,33 2,26 34,5 14 14 2620 29,8 235 33,5 202,0
4 4 349 12,3 6,43 1,97 26,9 11 11 2540 33,6 341 39,5 195,2
5 5 430 12,8 7,83 2,43 33,1 120x 13 120 13 2970 34,4 394 46,0 228,5
45x 45
6 6 509 13,2 9,16 2,88 39,2 15 15 3390 35,1 446 52,5 260,9
7 7 586 13,6 10,4 3,31 45,1 16 16 5540 50,2 1680 130 426,6
4 4 389 13,6 8,97 2,46 30,0 180x 18 180 18 6190 51,0 1870 145 476,6
5 5 480 14,0 11,0 3,05 37,0 20 20 6840 51,8 2040 160 526,6
50x 6 50 43,9 16 16 6180 55,2 2340 162 484,4
7 7 656 14,9 14,6 4,15 50.5 200x 18 200 18 6910 56,0 2600 181 532,5
8 8 741 15.2 16.3 4,68 57.1 20 20 7640 56.8 2850 199 587,4


Az „ω” tényező értékei 37-es acélminőségre
Karcsú- Karcsú-
sági 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 sági
tényező tényező
0 1,10 1,10 1,11 1,11 1,11 1,12 1,12 1,12 1,13 1,13 0
10 1,14 1,14 1,14 1,15 1,15 1,16 1,16 1,17 1,17 1,18 10
20 1,18 1,19 1,19 1,19 1,20 1,20 1,20 1,21 1,21 1,22 20
30 1,23 1,23 1,24 1,24 1,25 1,26 1,26 1,27 1,28 1,28 30
40 1,29 1,30 1,30 1,31 1,32 1,33 1,34 1,35 1,36 1,37 40
50 1,37 1,38 1,39 1,40 1,40 1,41 1,42 1,43 1,44 1,45 50
60 1,46 1,47 1,48 1,49 1,50 1,51 1,52 1,53 1,55 1,56 60
70 1,57 1,58 1,60 1,61 1,63 1,64 1,65 1,66 1,68 1,69 70
80 1,71 1,73 1,75 1,77 1,78 1,79 1,81 1,83 1,85 1,87 80
90 1,88 1,90 1,92 1,94 1,96 1,98 2,00 2,02 2,04 2,05 90
100 2,06 2,08 2,11 2,13 2,16 2,19 2,21 2,24 2,26 2,28 100
110 2,31 2,34 2,36 2,39 2,41 2,44 2,47 2,50 2,52 2,55 110
120 2,58 2,60 2,62 2,65 2,68 2,71 2,74 2,77 2,80 2,84 120
130 2,87 2,91 2,95 2,99 3,03 3,06 3,10 3,14 3,18 3,22 130
140 3,27 3,31 3,35 3,39 3,43 3,47 3,51 3,55 3,59 3,64 140
150 3,69 3,73 3,77 3,82 3,86 3,91 3,95 3,99 4,04 4,09 150
160 4,13 4,18 4,23 4,29 4,33 4,39 4,44 4,49 4,54 4,59 160
170 4,65 4,70 4,75 4,80 4,85 4,90 4,95 5,00 5,06 5,12 170
180 5,18 5,23 5,28 5,33 5,38 5,43 5,48 5,54 5,59 5,65 180
190 5,71 5,76 5,82 5,88 5,95 6,02 6,08 6,14 6,21 6,27 190
200 6,33 6,39 6,45 6,50 6,56 6,62 6,68 6,75 6,81 6,87 200
210 6,94 7,00 7,06 7,13 7,19 7,25 7,31 7,38 7,45 7,51 210
220 7,58 7,65 7,72 7,80 7,87 7,94 8,00 8,07 8,14 8,20 220
230 8,26 8,33 8,41 8,48 8,55 8,62 8,67 8,73 8,80 8,86 230
240 8,93 9,01 9,10 9,18 9,27 9,35 9,42 9,50 9,57 9,64 240
250 9,7


Muszaki Mechanika Peldatar (2004, 234 Oldal) (Megoldasokkal)

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Muszaki Mechanika Peldatar (2004, 234 Oldal) (Megoldasokkal)

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Pécsi Tudományegyetem

Pollack Mihály Főiskolai Kar

MŰSZAKI MECHANIKA PÉLDATÁR

ERFP-DD2002-HV-B-01 PROJECT 4. MODUL

PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

A példatár a statika és a szilárdságtan témaköreiből több fejezetet tartalmaz, a kinematika és

A példák megoldásánál nemcsak a végeredményeket közöljük, hanem - különösen nehezebb

A példatár második kiadását számítógéppel szerkesztettük és kibővítettük a megoldás részt is.

Reméljük, hogy a példatár hozzájárul a tananyag sikeres elsajátításához!

ERFP-DD2002-HU-B-01 PROJECT 4. MODUL

Ipari hátterű alternáló képzés előkészítése a Gépészmérnöki Szakon 4

PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

Glöckler László 17.00 fejezet

A kéziratot lektorálta: Dr. Tímár Imre

Kiadó: Pécsi Tudományegyetem

A Mechanika Példatár a ERFP-DD2002-HU-B-01.sz

ERFP-DD2002-HV-B-01 PROJECT 4. MODUL

PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

ERFP-DD2002-HV-B-01 PROJECT 4. MODUL

PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

1.1. Adott az x-y koordináta rendszerben rA és rB helyvektorok:

1.2. A derékszögű lemez sarokpontjaiban az x-y síkban lévő F 1 ,F 2 ,F 3 ,F 4 erők hatnak.

1.3. Ismeretes a és b vektorok nagyságát a = 4 m, b =6 m α = 30 0 , β = 45 0 .

ERFP-DD2002-HU-B-01 PROJECT 4. MODUL

PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

1.5. Adott az x - y koordináta-rendszerben r A és r B helyvektor:

1.6. Az A ponton átmenő egyenes irányát e egységvektor jelöli ki.

1.7. Ismert a B és C pontok koordinátája. B (5;2), C (1;7).

1.8. Ismert az a vektor: a = 4i + 3 j m .

1.10. Számolja ki az A, B, C, ∆ területét és az ABC síkra merőleges vektor értékét, ha az A

1.11. Adott az F 0 erőnek F 1 és F 2 komponense.

PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

1.13. Határozza meg az F 1 és F 2 erők X és Y komponenseit!

1.14. Az AB huzalban ébredő erő 650 N.

ERFP-DD2002-HU-B-01 PROJECT 4. MODUL

PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

1.16. Az alábbi vektor egyenletben ismert az R , F 1 és az F 2 hatásvonalát kijelölő e 2

ERFP-DD2002-HU-B-01 PROJECT 4. MODUL

PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

1.18. F1 és F2 erők hatásvonalának lejtővel bezárt szöge ismeretlen. Az F 1 és F 2

ERFP-DD2002-HU-B-01 PROJECT 4. MODUL

PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

1.21. Határozza meg a reakcióerőket!

1.22. Határozza meg a reakcióerőket!

ERFP-DD2002-HU-B-01 PROJECT 4. MODUL

PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

ERFP-DD2002-HU-B-01 PROJECT 4. MODUL

PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

1.28. Határozza meg a reakcióerőket! F = 8 kN.

ERFP-DD2002-HU-B-01 PROJECT 4. MODUL

PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

1.31. A P pontban ható F erő hatásvonala x - y síkban esik.

1.32. Ismeretes a síkbeli erő-nyomaték rendszer.

ERFP-DD2002-HU-B-01 PROJECT 4. MODUL

PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

ERFP-DD2002-HU-B-01 PROJECT 4. MODUL

PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

1.34. Ismert a párhuzamos erőrendszer A pontra számított nyomatéka, valamint F1 ,F 2

1.35. Az x- y síkban fekvő erőrendszer a p = p (x ) j sűrűségű, x tengely mentén megoszló

ERFP-DD2002-HU-B-01 PROJECT 4. MODUL

PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

1.37. Határozza meg kötélsokszög szerkesztéssel a párhuzamos erőrendszer eredőjét!

1.38. Határozza meg a síkbeli erőrendszer eredőjét szerkesztéssel és számítással. Redukálja