Professional Documents
Culture Documents
1. Névelők
wann mikor
warum miért
wen kit
wer mit
wie viel milyen sok, hány, mennyi kap egy e-t ha megszámlálható
főnév van utána
wo hol
woher honnan
wohin hová
ab wann mikortól
3. Birtokos névmás
mit (val, vel) durch (át, keresztül) über (fölött) über (fölé)
aus (ból, ből) für (részére, nak,nek) vor (előtt) vor (elé)
bei (nál, nél) bis (tól csak óránál) auf (on, en, ön) auf (ra, re)
-nál, -nél, mellett, közben, idején, során, esetén, -kor, -ban, -ben, -nak/-
bei nek
birtokában van
benebst -val, -vel, együtt
binnen (idő) alatt, (időn) belül
bis zu egészen a …-ig
dank hála -nak/-nek
ennet -n túl
entgegen → elé, ellen, ellenére, szemben
entlang ↔ hosszában, mentén, végig
entsprechend -nak/-nek megfelelően
↔
fern ↔ távol -tól/-től
gegenüber ↔ -val/-vel szemben, -val/-vel átellenben, iránt, -val/-vel szemközt, -val/-vel
ellentétben
gemäß ↔ szerint, -nál/-nél fogva, -hoz/-hez/-höz képest, értelmében
getreu szerint, -nál/-nél fogva, -hoz/-hez/-höz képest, értelmében
gleich -hoz/-hez/-höz hasonlóan, -val/-vel megegyezően
innert (idő) alatt, (időn) belül
längs ↔ † hosszában, mentén
laut -nál, -nél, fogva, szerint, -nak/-nek megfelelően, -nak/-nek értelmében
mang között, közepette
mit -val, -vel, -ú, -ű, -os, -es, -ös
mitsamt -val/-vel együtt, -stul, -stül
mittels -val, -vel, segítségével, útján
után, -ba, -be, -ra, -re, felé, -ért, múlva, -ban, -ben, nyomán, -ból, -ből,
nach megfelelően
nach → szerint
nächst mellett, után(a), -n kívül
nahe együtt –val/-vel
nebst -val, -vel, -val/-vel együtt
nid alatt, alján
ob felett, fölött, -n felül
ober felett, fölött
oberhalb felett, fölött, -n felül
qua -val, -vel, segítségével, útján
samt -val/-vel együtt, -stul, -stül
seit óta, -tól/-től kezdve, -tól/-től fogva
sonder nélkül
sub
Nummer… … szám alatt, … számon
trotz ellenére, dacára
unfern von nem messze -tól/-től, közel -hoz/-hez/-höz
ungleich ellentétben -val/-vel
unweit von nem messze -tól/-től, közel -hoz/-hez/-höz
vis-à-vis ↔ -val/-vel szemben
von -tól, -től, -ból, -ből, -ról, -ről, közül
von…an -tól/-től kezdve
während (idő) alatt, folyamán, közben
wegen miatt, -ért, -ból, -ből, -tól, -től, végett
-hoz, -hez, -höz, -ra, -re, -vá, -vé, -on, -en, -ön, -ba, -be, -nak, -nek, felé,
zu végett, -ul,
-ül, -ban, -ben, -val, -vel, -n át, -nál, -nél, -i, -kor
zufolge → értelmében, következtében, szerint
6. Időpontok kifejezése
Tőhangváltós igék
E2 es E3 személyben az ige megváltozik
lesen – lese, liest, liest, lesen, lest, lesen
Elvalo igekötös igek: an-, auf-, aus-, bei-, dar-, ein-, fehl-, fest-, für-, hin-, her-, inne-,
los-, mit-, nach-, rück-, vor-, weg-, wieder-, zu-, zurecht-, zurück-, zwischen-, zusammen
einkaufen, ankommen - a mondatban elvalnak
Ich gehe heute in dem Supermarket ein
Meinem Freund kommt mit halb Stunde Verspätung an.
El nem valo igekötös igek: be-, ge- ent-, emp, miß-, ver-, zer-, er-, winder
besuchen, versuchen – sosem valnak el az igetol
Wir besuchen dich heute.
Visszaható igék
Ha az alany által végzett cselekvés tárgya maga az alany, nem annak egy konkrétan
megnevezett része.
pl: sich waschen Ich
wasche mich. – Mosakszom
du dich dir
er ihn ihm
es es ihm
Vannak olyan igék, amelyeknek a töve valamilyen susogó vagy sziszegő hangra végződik pl.
-s, -ß, - z, - sch
heißen - nevezni
ich heiße
du heißt
er/sie/es heißt
wir heißen
ihr heißt
sie/Sie heißen
A különbség az E/2. személyben van, ahol az ige nem -st végződést kap hanem csak egy -t
végződést, mert az -st végződést már nem lehetne kimondani. Így ezeknél az igéknél
megegyezik az E/2. és E/3. személyű alak.
Ha az igető d-re vagy t-re végződik, a könnyebb kiejtés miatt egy "e"
kötőhangot rakunk E/2; E/3, T/2 személyben.
Így ragozzuk a következő igéket is: antworten – válaszolni, baden – fürdeni, raten - tanácsolni,
finden – találni, binden - kötni
Tőhangváltós igék
Umlaut: néhány ragozott igénél E/2. és E/3. személyben szótő megváltozika-ä, au, äu, o, ö
fahren - utazni
ich fahre
du fährst
er, sie, es fährt
wir fahren
ihr fahrt
sie/ Sie fahren
További igék:
schlafen (aludni), laufen (futni), fallen (esni) , halten (tartani), tragen (hordani)
Brechungos igék esetében az ige töve E/2. és E/3. személyben az "e" „i”/”ie”-re változik
További igék: geben (i) (adni), lesen(i) (olvasni), nehmen(i) (venni),essen (i) (enni), werden
(i) lenni
SEIN
Erős igék
GE + en
essen – gegessen, sehen – gesehen, trinken – getrunken , lesen – gelesen, stehen
– gestanden, fahren – gefahren, helfen – geholfen, gehen – gegangen
Vegyes ragozású igék
GE + tőhangváltozás + t
kennen – gekannt, wessen – gewusst, bringen – gebracht, bleiben – geblieben
Igekötős Igék
o Elvalo igekötös igek : igekötö + GE + t
Pl.: einkaufen – eingekauft, anrufen – angerufen, ankommen - angekommen
Ich habe heute eingekauft.
o Elnemváló igekötős igék: Nem kapnak –GE-t
bezahlen – bezahlt
13. I. MÚLT (Praeteritum)
Képzése: Ige + TE
pl: kaufen – ich kaufte
Rendhagyó alakok:
fahren (a) fuhr ist gefahren
Und és
Sondern hanem, de
Oder vagy
Aber de
KATI Szórend
weil mert
dass hogy
ob e, vajon
obwohl habár
nachdem miutan
Forditott szorend
dann aztán
dannach azután
deswegen ezért,emiatt
darum ezért
Kepzese: werden ige megfelően ragozott alakja a főige helyén + a főnévi igenév
Wir würden im Sommer mit dem Flugzeug nach Griechenland fahren. (Elutaznánk nyáron
repülővel Görögországba.)
Wir wissen, dass wir das Hemd hätten bügeln sollen. (Tudtuk, hogy ki kellett
volna vasalni az inget.)
Ich hätte nach Griechenland fahren sollen. (El kellett volna utaznom
Görögországba.)
Német feltételes mód – könnten módbeli segédige
16. Futur I. und Futur II. /Jövő idő képzése (Egyszerű jövőidő = Futur I ;
Befejezett jövőidő = Futur II)
Kétféle jövő időt különböztetünk meg a német nyelvben,- a Futur I-et, valamint a Futur II-t.
A különbség a kettő között az, hogy a Futur I-et arra használjuk, mint a magyar nyelvben is a
jövő időt, hogy egyjövőbeli eseményt/cselekvést közöljünk. A Futur II érdekessége, hogy
használata egy jövőben befejeződő cselekvésre terjed ki, sőt még arra is használják, hogy
valószínűséget fejezzenek ki vele. Ezt igazán majd a példákból lehet felfogni.:)
Először egy egyszerűbb esetet szeretnék bemutatni. Mivel a werden segédige ragozott alakjával
ki tudjuk fejezni azt pl. hogy milyen munkakört fogunk betölteni.
Példák:
werden = lesz, válik valamivé
die Lehrerin = tanárnő
der Lehrer = tanár
die Krankenschwester = betegápoló, nővér
der Krankenpfleger =betegápoló (férfi)
Első példa:
Második
példa:
betegápoló
ich werde Krankenschwester/Krankenpfleger (ffi/nő) leszek
betegápoló
du wirst Krankenschwester/Krankenpfleger (ffi/nő) leszel
er/sie/es wird Krankenschwester/Krankenpfleger betegápoló (ffi/nő) lesz
betegápolók
wir werden Krankenschwester/Krankenpfleger (ffi/nő)leszünk
betegápolók
ihr werdet Krankenschwester/Krankenpfleger (ffi/nő)lesztek
betegápolók
sie werden Krankenschwester/Krankenpfleger (ffi/nő)lesznek
Most jöhet egy fokkal nehezebb, de igazából nem bonyolult ez se, csak a werden mellé kell a
jövőbeni cselekvésre vonatkozó ige még, azaz:
werden (= lesz, valamivé válik) ragozott alakja (az „Igeragozás” résznél részletezem a ragozás
szabályait) + a főnévi igenév (pl. suchen =keresni)
Példák:
suchen = keresni
die Arbeit = munka
wandern =kirándulni
Első példa:
ich werde wandern kirándulni fogok
du wirst wandern kirándulni fogsz
er/sie/es wird wandern kirándulni fog
wir werden wandern kirándulni fogunk
ihr werdet wandern kirándulni fogtok
sie werden wandern kirándulni fognak
Második példa: (egy tárggyal nehezített)
Tehát látható, hogy egyszerűvé teszi a helyzetet az, hogy nem kell mást ragoznunk, csak egyedül
a werden segédigét.
A Futur II-t használják olyan cselekvésre, ami a jövőben befejeződik, valamint valószínűség
kifejezésére is.
Képzése: werden ragozott alakja + Partizip Perfekt (részeletezve a „Perfekt” fejezetnél) alakja
az igének (pl. gemacht --> machen/csinálni Partizip Perfekt alakja) + az utóbbinak megfelelően
haben, vagy sein. Azt, hogy haben-t, vagy sein-t kell használnunk, azt az ige Perfekt alakjából
tudhatjuk meg (szintén elmagyarázom a „Perfekt” fejezetnél) , de akár, ha fellapozzuk a szótárat
ott is le lesz írva, hogy pl. a „gemacht” Partizip Perfekt alak esetén a Perfekt alak „hat gemacht”
lesz, ezért ilyenkor a haben-t kell használnunk, vagy például a „bleiben” (= marad) esetén a
Perfekt alak „ist geblieben” ezért az „ist” miatt a „sein”-t fogjuk használni ebben az esetben. A
példákon keresztül jobban le fog tisztulni.:)
Példák:
Első példához:
zu Hause = otthon (hol kérdésre, nem összetévesztendő a hova kérdésre megfelelő „nach Hause
= haza” esettel)
werden = lesz
bleiben = maradni
geblieben à Partizip Perfekt alak
ist geblieben à Perfekt alak à itt a „sein”-t kell használnunk!
Második példához:
die Putzerei = takarítás
der Dienstag = kedd
am Dienstag = kedden
machen = csinálni
gemacht à Partizip Perfekt alak
hat gemacht à Perfekt alak à itt a „haben”-t kell használnunk!
2) Valószínűség kifejezésére
Ennek a képzése ugyanaz, mint az előző esetben, csak itt valószínűséget fejezünk ki vele:
werden ragozott alakja + Partizip Perfekt + az utóbbinak megfelelően haben, vagy sein.
A szövegkörnyezetből fog világossá válni, hogy most egy valószínűséget fejeznek ki, vagy
éppen egy a jövőben befejeződő cselekményről van szó.
Első példa:
werden = lesz
ankommen = megérkezni (részletek még az „Igekötős igék” résznél à”an”-)
angekommen à Partizip Perfekt alak
ist angekommen à Perfekt alakà itt a „sein”-t kell használnunk!
valószínűleg
er/sie/es wird angekommen sein megérkezett
ihr werdet angekommen sein valószínűlegmegérkeztek
Második példa:
werden = lesz
bekommen = megkap (részletek még az „Igekötős igék” résznél à „be”-)
Először is, itt szeretnék utalni a „Főnevek esetei” részre a tartalomjegyzékből, mert hasznos
lehet itt, de azért itt is kitérek rá egy táblázat formájában az egyszerűség kedvéért.
Az egészet táblázat formájában fogom szintén magyarázni, mert szerintem úgy lesz a leginkább
érthető a melléknevek ragozása.
schön = szép
klein = kicsi
kariert = kockás
Mivel alanyesetben a der névelősöknél is „ein”-it használunk ugyanúgy, mint a das névelősök
esetén, ezért a melléknév végének meg kell mutatnia, hogy der, vagy das névelős főnévről van-e
szó. Ezért lesz pl. ein schöner Tisch à ebből tudjuk, hogy a Tisch der névelős volt.
Alanyeset/Nominativ mn végén: -e
Tárgyeset/Accusativ mn végén: -e
"der" névelős
esetén Példa németül Példa magyarul
Birtokos
eset/Genitiv der Tische asztaloknak a vmije
Birtokos
eset/Genitiv der schönen Tische szép asztaloknak a vmije
Birtokos
eset/Genitiv schöner Tische szép asztaloknak a vmije
csak maga a
névelő
Birtokos
eset/Genitiv mn végén: -er ein+er és a mn végén: -en
"die" névelős
esetén Példa németül Példa magyarul
Birtokos
eset/Genitiv der Tasche táskának a vmije
Birtokos
eset/Genitiv kleiner Tasche kicsi táskának a vmije
Birtokos
eset/Genitiv der kleinen Tasche kicsi táskának a vmije
Birtokos
eset/Genitiv einer kleinen Tasche egy kicsi táskának a vmije
Tárgyeset/Accusativ mn végén: -e
Birtokos
eset/Genitiv mn végén : -er
"die" névelős
esetén Példa németül Példa magyarul
Birtokos
eset/Genitiv der Tischen táskáknak a vmije
csak maga a
névelő
Mivel alanyesetben a das névelősöknél is „ein”-it használunk ugyanúgy, mint a der névelősök
esetén, ezért a melléknév végének meg kell mutatnia, hogy das, vagy der névelős főnévről van-e
szó. Ezért lesz pl. ein kariertes Heft à ebből tudjuk, hogy a Heft das névelős volt.
"das" névelős
esetén Példa németül Példa magyarul
Alanyeset/Nominativ das Heft füzet
Birtokos
eset/Genitiv des Heftes füzetnek a vmije
Birtokos
eset/Genitiv kerierten Heftes kockás füzetnek a vmije
Birtokos
eset/Genitiv des karierten Heftes kockás füzetnek a vmije
Alanyeset/Nominativ mn végén: -e
Tárgyeset/Accusativ mn végén: -e
Birtokos
eset/Genitiv mn végén : -er
"das" névelős
esetén Példa németül Példa magyarul
Birtokos
eset/Genitiv der Hefte füzeteknek a vmije
A folyamatot kifejező
német szenvedő szerkezet
(Das Handlungspassiv)
Kijelentő mód, jelen idő:
Adott egy cselekvő igeszemléletű (aktív) mondat:
aktív: Man schreibt den Brief. (Levelet írnak.)
Ebben a mondatban a man az alany, a schreibt az ige, a den Brief pedig a tárgy.
A cselekvő mondatot úgy alakítjuk át szenvedő mondattá, hogy a cselekvő mondat tárgya
(itt: den Brief) lesz a szenvedő mondat alanya, az ige werden + Partizip Perfekt alakba kerül:
passzív: Der Brief wird geschrieben. (A levél „írva van” / A levél íratik / Levelet írnak.)
A cselekvő mondat alanya itt a man. Mivel a man eleve azt fejezi ki, hogy nem lényeges a
cselekvés végrehajtója, a szenvedő mondatból a man teljesen el is marad. Éppen ebben áll a
német szenvedő szerkezet lényege, hogy a cselekvés végrehajtóját nem tartjuk fontosnak, ezért
általában ki is marad belőle. Ha nem man a cselekvő mondat alanya, hanem valami más, akkor a
szenvedő mondatban von (ritkábbandurch, lásd lejjebb) elöljárószós szerkezettel
megnevezhetjük:
aktív: Ich schreibe den Brief. – Die Sekretärin schreibt den Brief.
passzív: Der Brief wird von mir geschrieben. – Der Brief wird von der Sekretärin geschrieben.
Múlt időben (Präteritum):
aktív: Man schrieb den Brief. (Levelet írtak.)
passzív: Der Brief wurde geschrieben. (A levél „írva volt” / A levél (meg)íratott / Levelet írtak.)
Tehát a werden igét abban az igeidőben ragozzuk, amiben a párhuzamos cselekvő mondat igéje
áll.
Perfekt múlt idő: szenvedő szerkezetben a werden igét ragozzuk Perfektben, de a ge- előtag
ilyenkor elmarad a geworden elől, csak worden lesz. Mint tudjuk, a werden ige a Perfekt alakját
a sein igével képzi! (werden – wurde – ist geworden).
aktív: Man hat den Brief geschrieben.
passzív: Der Brief ist geschrieben worden.
A werden eredeti, nem szenvedő jelentésében worden helyett természetesen geworden áll: Er ist
Lehrer geworden – „Tanár lett.” Támpontot adhat, hogy a geworden előtt nincs másik
ige Partizip Perfekt alakja, ezért ez nem is lehet szenvedő szerkezet. Hiszen szenvedő
szerkezetben a werden mellett egy másik igePartizip Perfektje is áll!
A Perfekthez hasonlóan képezzük a Plusquamperfektet is:
aktív: Man hatte den Brief geschrieben.
passzív: Der Brief war geschrieben worden.
Pl. Nachdem der Brief geschrieben worden war, wurde er gesendet.
A fentiek alapján könnyen képezhető feltételes módú (Konjunktiv II) német szenvedő
szerkezet is: a werdenigét kell feltételes jelen ill. feltételes múlt alakban ragozni:
aktív: Man schriebe den Brief. (Levelet írnának.)
passzív: Der Brief würde geschrieben. (A levél „írva lenne” / A levél (meg)íratna / Levelet
írnának.)
aktív: Man hätte den Brief geschrieben. (Levelet írtak volna.)
passzív: Der Brief wäre geschrieben worden. (A levél „meg lett volna írva” / A levél megíratott
volna / Levelet írtak volna.)
További példák:
Man grüßt mich – Ich werde gegrüßt (Üdvözölnek engem – „Üdvözölve vagyok”.)
Man grüßte mich – Ich wurde gegrüßt.
Man hat mich gegrüßt – Ich bin gegrüßt worden.
____________________________
Főnévi igenév és jövő idő
————-
o Azoknak az igéknek, amelyek sein-nal képzik az összetett múlt időt. Tehát a mozgást,
állapotváltozást kifejező igéknek (pl. kommen, gehen, sterben)
o a birtoklást kifejező igéknek (pl. haben, besitzen, bekommen)
o a visszaható igéknek (pl. sich waschen, sich beeilen)
o a wissen, kennen, kosten, freuen, ärgern, wundern, frieren igéknek
o a személytelen szerkezeteknek (pl. es gibt, es regnet)
———————-
zenvedő szerkezet témához:
Infinitiv használata Partizip Perfekt helyett múlt időben
Link a német szenvedő szerkezet témához:
Mein-Deutschbuch.de – Vorgangspassiv
Cafe-lingua.de – Das Vorgangspassiv
Das Buch wird gelesen. Das Buch ist gelesen worden.
19. Jövő idő
20. BEFEJEJEZETT JÖVŐ IDŐ