3+2 tengelyes megmunkálások programozása

(2. rész)
Koordináta-transzformáció lehetőségei
A Heidenhain iTNC530-as vezérlésnél a síkdöntés programozására több lehetőség
kínálkozik. Ezek a következők:
 PLANE SPATIAL
 PROJECTED PLANE
 EULER PLANE
 VECTOR PLANE
 POINTS PLANE
 PLANE RELATIVE
Ezeknek a ciklusoknak a közös jellemzője, hogy statikus sík transzformációt tesznek
lehetővé. Ez azt jelenti, hogy a vezérlés a gépen rendelkezésre álló forgástengelyek
segítségével a megmunkálásra váró munkadarabot úgy pozícionálja, hogy a
szerszám „Z” tengelye merőleges legyen a megmunkálásra váró felületre. Ezt
követően a megmunkálás alatt a sík helyzete már nem változik (rögzítve lesz). A
transzformációs ciklusok a döntési művelet során „magukkal viszik” a nullapontot és
a szerszámkorrekciós adatokat. Ily módon akár egy nullaponttal is végig tudjuk
munkálni egy hasáb alakú munkadarab mind az öt oldalát. A vezérlés a konvertálást
a szerszámgép aktuális kinematikai láncának figyelembevételével végzi el. A
megmunkálások során a szerszámtengely mindig a „Z” tengely lesz.
Az előbb felsorolt síkdöntési ciklusok gép független transzformációt tesznek lehetővé,
azaz a vezérlés a konvertálás során a forgatási szögek meghatározását mindig a
szerszámgép aktuális tengelyeire végzi el.
Síkdöntések programozásának alapszabályai.
A síkdöntési ciklusokban mindig térbeli szögeket adunk meg, amiből a vezérlés, a
gép kinematikai leírását figyelembe véve számolja ki az aktuális gép
forgástengelyeinek megfelelő forgatási szögeket. A síkdöntési szögek
meghatározásánál a 2 ½ tengelyes megmunkálásnál alkalmazott álló munkadarab
forgó szerszám elvet kell alkalmazni. A forgatási irányt pedig a jobb kéz szabály
segítségével határozhatjuk meg. A jobb kezünk ujjhegyei az adott tengely forgatási
tengelyének pozitív irányába mutatnak.

-1–
Szűcs Ferenc okleveles gépészmérnök
2100 Gödöllő Körösi Csoma S. u:18
Mobil: 20 32 39 346
email: szucs.f@vnet.hu
A síkdöntés programozásának lépései a következők:
1. Nullaponteltolás a forgatási tengelyre a CYCLE DEF7.0 segítségével
(elmaradhat).
2. Síkdöntési ciklus megadása.
3. Növekményes nullaponteltolás a CYCLE DEF7.0segítségével (elmaradhat).
4. Megmunkálási program a döntött síkban.
5. Síkdöntés (nullaponteltolás) törlése

Példa:

0 BEGIN PGM DONTES1 MM

1 BLK FORM 0.1 Z X0 Y0 Z-40
2 BLK FORM 0.2 X+100 Y+100 Z+0
3 L Z-1 R0 FMAX
4 PLANE RESET TURN F5000
5 TOOL CALL 1 Z S2000 F200
6 L Z+200 R0 FMAX M3
7 CYCL DEF 7.0 NULLAPONTELTOLAS
8 CYCL DEF 7.1 X+0
9 CYCL DEF 7.2 Z+0
10 CYCL DEF 7.3 Y+0
11 PLANE SPATIAL SPA+0 SPB+30 SPC+0 MOVE F5000
12 CYCL DEF 200 FURAS ~
Q200=+2 ;BIZTONSAGI TAVOLSAG ~
Q201=-20 ;MELYSEG ~
Q206=+150 ;ELOTOLAS SULLYSZTKOR ~
Q202=+5 ;SULLYESZTESI MELYSEG ~
Q210=+0 ;KIVARASI IDO FENT ~
Q203=+0 ;FELSZIN KOORD. ~
Q204=+50 ;2. BIZTONSAGI TAVOLS ~
Q211=+0 ;KIVARASI IDO LENT
13 L X+50 Y+50 R0 FMAX M99
14 L Z+200 R0 F5000
15 PLANE RESET MOVE
16 L Z-1 R0 FMAX M91
17 M30
18 END PGM DONTES1 MM

-2–
Szűcs Ferenc okleveles gépészmérnök
2100 Gödöllő Körösi Csoma S. u:18
Mobil: 20 32 39 346
email: szucs.f@vnet.hu
Síkdöntési ciklusok
A PLANE funkcióban szereplő paraméterdefiníciók két részre oszthatók:
 A síkdöntések geometriai definiálása, amely minden egyes PLANE funkció
esetén más és más.
 A pozícionálás végrehajtási módjának definiálása, amely független a
síkdefiniálástól, és megegyezik az összes PLANE funkciónál.
Síkdöntések geometriai definiálásának lehetőségei
 PLANE SPATIAL: Megmunkálási sík meghatározása térbeli szögekkel.
A leggyakrabban alkalmazott megmunkálási ciklus. A PLANE RELATÍV ciklussal
együtt az esetek 90%-ban ezt a megoldást alkalmazzuk. A megmunkálási síkot
vagy egy rögzített gépikoordináta-rendszerben (Forgatási sorrend: A>B>C) vagy
egy döntött munkadarab-koordinátarendszerben (Forgatási sorrend: C>B> A),
legfeljebb három térbeli szög (főtengelyek körüli elforgatással) megadásával
határozhatjuk meg. Gyakorlati szempontból a C>B>A forgatási sorrendet célszerű
alkalmazni, ahol a megadott sorrendben mindig a döntött munkadarab
koordinátarendszert fogatjuk tovább.

Megjegyzés:
A három térbeli szöget az SPA, SPB valamint az SPC-t akkor is meg kell
adni, ha értéke 0.
Tengelyenkénti forgatáshoz használjuk a PLANE RELATIVE ciklust.
Az elforgatási sorrend előbb említett sorrendje független az aktív
szerszámtengelyektől.

-3–
Szűcs Ferenc okleveles gépészmérnök
2100 Gödöllő Körösi Csoma S. u:18
Mobil: 20 32 39 346
email: szucs.f@vnet.hu
 PLANE PROJECTED: Megmunkálási sík
meghatározása vetítési szögekkel
A CAD -es műhelyrajazokon az oldal
(vetületi) nézetekben megadott szögek
közvetlen felhasználását teszi lehetővé a
síkdöntések programozásánál.

A megmunkálási síkot a rögzített gépi Z Y

koordinátarendszerben, két vetítési szöggel
definiálhatjuk, amelyek közül az elsőt a PROPR
döntött sík XZ síkba (PROPR), a másodikat
PROMIN
az YZ síkba (PROMIN) (Z szerszám-
tengely esetén) történő tükrözésével, majd
pedig a döntött Z szerszámtengely körüli X
forgatás (ROT) X tengellyel bezárt szögével
határozhatjuk meg.

Megjegyzés:
Olyan ferde furatok megmunkálásánál célszerű alkalmazni, ahol a rajzon a
furat ferde helyzete az egyes nézetekben csak vetületi síkban megadott
szögekkel van ábrázolva. (azaz nem metszetei síkban). A PROPR az Y, míg a
PROMIN az X tengely körüli elforgatást definiálja. A szögek előjelét a
jobbkéz-szabály adja.
Síkmegmunkálások esetén a vetítési szögeket csak akkor alkalmazhatjuk,
ha egy derékszögű hasábot kell megmunkálni. Más esetben a munkadarab
torzulása lép fel.
PLANE EULER: Megmunkálási sík meghatározása Euler szögekkelAz
EULER szögekkel a megmunkálási síkot mindig egyenként, az előzőleg
elforgatott koordinátarendszer tengelye körüli legfeljebb három elfordítással
határozhatjuk meg. A forgatás elsőként a Z tengely körül történik (EULPR), ezt
követi az elforgatott X (EULNR) majd végül a Z tengely körüli forgatás (EULROT).
Megjegyzés:
Az egyes EULER szögek definiálási tartománya erősen behatárolt, ezért ez
sem tartozik a legnépszerűbb transzformációs parancsok közé.

-4–
Szűcs Ferenc okleveles gépészmérnök
2100 Gödöllő Körösi Csoma S. u:18
Mobil: 20 32 39 346
email: szucs.f@vnet.hu
 VECTOR PLANE: Megmunkálási sík meghatározása két vektorral
A megmunkálási sík meghatározása két vektorral akkor használható, ha a CAM
rendszerünk képes kiszámítani az elforgatott megmunkálási sík alapvektorát és
normál-vektorát. A vektorok egységvektorokká történő átszámítására nincs
szükséges, mivel azt a vezérlés elvégzi, ezért a vektorok beviteli értéktartománya
a –99.9999999…+ 99.9999999 tartományba eshet.

A megmunkálási sík elforgatását a BX, BY és BZ alapvektor, és a NX, NY és NZ

normálvektor összetevőivel határozhatjuk meg.

Az B alapvektor az elforgatott koordinátarendszer +X, míg az N normálvektor a

+Z tengelyének irányát határozza meg. Az egyes vektorok összetevőit az alap
(nem elforgatott) koordinátarendszerben adjuk meg. A +Y tengely irányát a
jobbkéz-szabály definiálja.

-5–
Szűcs Ferenc okleveles gépészmérnök
2100 Gödöllő Körösi Csoma S. u:18
Mobil: 20 32 39 346
email: szucs.f@vnet.hu
Példa az egységvektor meghatározására

NX

A fenti ábrán a piros színnel jelölt koordinátarendszer az alap, míg a fehérrel a

döntött koordinátarendszer látható.

Forgatás nélküli alap koordinátarendszerben a felületi normál egység ( hossza: 1)

vektor „Z” tengely irányú. Az összetevői ezért sorrendben NX0, NY0 és NZ1.

NX0 NY0 NZ1

NZ

NY

NX

Megjegyzés:
Az egységvektor összetevőinek megadásánál figyeljünk az előjelekre. Az
egységvektornak mindig kifelé kell mutatnia (P2 felé) a felületből, ezért
például az NX, NY, NZ koordinátarendszer origójának a furat végén (P1) kell
lennie!!

-6–
Szűcs Ferenc okleveles gépészmérnök
2100 Gödöllő Körösi Csoma S. u:18
Mobil: 20 32 39 346
email: szucs.f@vnet.hu
Vegyünk egy minden irányban 45 -os szöget bezáró furatatot. Ebben az esetben
például a felületi normál egység vektor összetevői az alábbiak szerint alakulnak:
NX-0.5, NY0.5, NZ0.701.

Egységvektor hossza: 1

NZ

NZ0.707
45
NY
NY0.5

45 NX

NX0.5

Olyankor lehet előnyös ennek a megadási módnak a használata, amikor például a

ferde furat egyik vége a másikhoz képest van beméretezve. Ilyen esetekben az
egységvektor NX, NY, NZ összetevőit közvetlenül az alkatrészrajzról olvashatók
le. Vigyázzunk, a furat kezdőpontjának méreteit (P2) előjelhelyesen kell megadni,
úgy mintha az NX, NY, NZ koordinátarendszer origója a furat végén (P1) lenne!!
..
22 CYCL DEF 7.0 DATUM SHIFT
23 CYCL DEF 7.1 X+30
24 CYCL DEF 7.2 Y+0
25 CYCL DEF 7.3 Z+0
26 PLANE VECTOR BX+0 BY+0 BZ+0 NX-20
NY+0 NZ+30 TURN FMAX
NZ30 NZ30 27 L X+0 Y+0 Z+100 R0 FMAX M99
28 L Z+100 R0 FMAX M130
29 PLANE RESET STAY
30 CYCL DEF 7.0 DATUM SHIFT
31 CYCL DEF 7.1 IX+50
NX-20 NX30 32 PLANE VECTOR BX+0 BY+0 BZ+0 NX+30
NY+0 NZ+30 MOVE DIST50 FMAX

34 L X+0 Y+0 Z+100 R0 FMAX M99

Megjegyzés:
Az X tengely iránya alapesetben mindig BX=1 BY=0 BZ=0
Mivel a döntött sík normál vektorának összetevőit a legtöbb esetben
közvetlenül nem lehet leolvasni a műhelyrajzokról, meghatározásuk némi
térlátást és matematikai ismeretet igényel, ezért csak speciális esetekben
alkalmazzuk.

-7–
Szűcs Ferenc okleveles gépészmérnök
2100 Gödöllő Körösi Csoma S. u:18
Mobil: 20 32 39 346
email: szucs.f@vnet.hu
 POINTS PLANE: Megmunkálási sík meghatározása három ponttal
Mivel egy sík három pontjával egyértelműen meghatározható, ezért ebben a
síkdöntési ciklusban P1…P3 pontokat definiálunk az X-Y-Z koordinátákkal.

Megjegyzés
Az P1. és P2. pontot összekötve az elforgatott X főtengely pozitív, míg a rá
merőleges 3. ponton átmenő egyenessel az Y melléktengely pozitív irányát
határozhatjuk meg. A pozitív Z tengely irányát a jobbkéz-szabály
segítségével definiálhatjuk.
Azaz a hüvelykujj (+X tengely) az P1. pontból a P2. pont felé mutat, míg a
mutatóujj az elforgatott +Y tengellyel párhuzamosan mutat a P3. pont felé.
Ekkor a középső ujj az elforgatott koordinátarendszer +Z tengely irányába
mutat.
A három pont meghatározza a sík dőlését. A P1, P2, P3 pontok csak a
tengelyirányokat módosítják, az aktív nullapont helyzetét nem!!!!!

-8–
Szűcs Ferenc okleveles gépészmérnök
2100 Gödöllő Körösi Csoma S. u:18
Mobil: 20 32 39 346
email: szucs.f@vnet.hu
 PLANE RELATIV: Megmunkálási sík meghatározása növekményes térbeli
szögekkel
A PLANE SPATIAL mellett a második leggyakrabban használt síkdöntési forma.
Akkor alkalmazzuk, amikor egy már elforgatott megmunkálási síkot szeretnénk
tovább forgatni. Például mikor egy ferdesík éleit szeretnénk letörni, vagy egy síkra
merőleges helyzettel szöget bezáró furatot kell kifúrni.

Megjegyzés:
Egymás után tetszőleges számú PLANE RELATÍV funkciót lehet
programozni.

 PLANE RESET: Síkdöntési funkció törlése

Segítségével alaphelyzetbe tudjuk állítani a forgástengelyeket, és egyben töröljük
a síktranszformációt is. Az alaphelyzetbe állás módját további paraméterek
megadásával határozhatjuk meg.

-9–
Szűcs Ferenc okleveles gépészmérnök
2100 Gödöllő Körösi Csoma S. u:18
Mobil: 20 32 39 346
email: szucs.f@vnet.hu
Pozícionálás végrehajtási módjának definiálása
A pozícionálás végrehajtási módjának definiálására a következő lehetőségeink
vannak:
 Billentés módja
 Forgatási irány
 Transzformáció módja
Billentés módja
Miután a vezérlés meghatározta gépen rendelkezésre álló tengelyek forgatási
értékét, az egyes tengelyeket be kell forgatni ebbe a pozícióba. A billentés módjára
három lehetőséget kínál fel a vezérlés:
 MOVE (forgatás pozíció tartással). Ezt a módszert csak abban az esetben tudjuk
használni, ha a gépünk rendelkezik folyamatos 5 tengelyes mozgatási opcióval. A
vezérlés a TCPM funkciót alkalmazva végzi el a forgatást, azaz az egyes lineáris
tengelyeken kiegyenlítő mozgást végez. Látványos megoldás, de nem igazán
praktikus. A kompenzáló mozgások következtében könnyen szoftver végállásra
futhatnak a tengelyeink, ráadásul több tengely szimultán forgatása során
beleforoghatunk a fejjel a munkadarabba vagy a készülékbe. Ha MOVE parancsot
válasszuk a FORG.PONT TAV. A SZERSZ:CSUCSTÓL paraméterrel azt
adhatjuk meg, hogy a szerszámcsúcstól mérve milyen távol legyen a forgatási
pont. Ha nem adunk meg értéket, akkor a forgatás az aktuális nullapont körül fog
megtörténni, a megadott F előtolási sebességgel.
 TURN (forgatás pozíció tartás nélkül) Ez a legpraktikusabb, ezért a
leggyakrabban alkalmazott forgatási módszer. Ha a tengelyeinket biztonsági
pozícióba visszük, akkor nyugodtan elvégezhetjük vele a forgatás. Itt ugyanis
nincs kompenzációs mozgás.
 STAY (forgatás nélkül). Ha ezt a módszert alkalmazzuk, akkor a forgatást egy
külön mondatban kell programozni. A vezérlés a gép kinematikai kialakításától
függően kiszámolj a szükséges forgatási szögértékeket és azokat a következő Q
paraméterekbe tölti be: Q120 (A) Q121(B) Q122(C). Ezt követően egy L-es
pozícionáló mondattal elvégezhetjük a forgatást. Például: LAQ120 CQ122 R0
FMAX.

- 10 –
Szűcs Ferenc okleveles gépészmérnök
2100 Gödöllő Körösi Csoma S. u:18
Mobil: 20 32 39 346
email: szucs.f@vnet.hu
Forgatási irány
A forgatási irányt a SEQ+/- paraméterrel adhatjuk meg. Mivel a forgatásra
rendszerint két lehetőség kínálkozik, lehetőségünk van a számunkra kedvezőbb
kiválasztására. A forgatási irány megadása mindig a mester tengelyre vonatkozik, és
csak azokban esetekben célszerű megadni, ahol a forgatási tartomány a +/- irányban
közel azonos. Célja a legtöbb esetben a biztonság (a kezelő lássa a megmunkálást)
és a pontosság (például az Y tengely ne toljuk ki túl hosszan). Ha nem adunk meg
előjelet, akkor a vezérlés a két lehetséges megoldás közül azt válassza amelyet a
legrövidebb úton tud elérni.

Transzformáció módja
A CORD ROT és TABLE ROT parancsnak csak C tengelyes forgatásnál van
jelentősége. Ezekkel azt dönthetjük el, hogy a kívánt szögpozícióba a
koordinátarendszert vagy az asztalt forgassuk be.

- 11 –
Szűcs Ferenc okleveles gépészmérnök
2100 Gödöllő Körösi Csoma S. u:18
Mobil: 20 32 39 346
email: szucs.f@vnet.hu