1/52

FOGASKERÉKHAJTÁSOK
• A hajtás alakzáró
• Az áttétel állandó

Fogaskerékpár → hajtó kerék + hajtott kerék

2/52

A kerekek tengelyvonalainak viszonylagos helyzete alapján a hajtások lehetnek:

1. párhuzamos tengelyvonalú hajtások, (hengeres

kerekekből állnak),

2. metsződő tengelyvonalú hajtások,

(kúpkerekekből állnak),

3. kitérő tengelyvonalú hajtások,

(csavarhajtásoknak).

csavarkerékpár, hipoidkerékpár csiga-hajtópár

3/52

A fogazatuk alapján megkülönböztetünk külső

fogazatú és belső fogazatú fogaskerekeket.

Hengeres kerekek külső (a,b) és belső (c)

kapcsolódása

Az irányukat tekintve a fogak lehetnek:

• egyenesek,
• ferdék (jobb hajlásúak vagy bal hajlásúak)
vagy
• íveltek (csak kúpkerekeknél).
Egyenes (a) és ferde (b) fogazatú fogasléc

A fogprofil alakja szerint a fogazat lehet:

1. evolvens profilú (legelterjedtebb a gépgyártásban),
2. ciklois profilú (óraiparban),
3. Novikov-fogazat, amelynél a fogprofil körív alakú.
4/52

A fogaskerekek és a fogak elemei

A fogaskerekek mozgást átvivő elemei a

fogak.

A fogprofil a fogfelület homlokmetszete,

amelyet hengeres kerekeknél a
forgástengelyre merőleges síkkal képezzük

p – osztás (fogak egyoldali fogprofiljainak távolsága az osztókörön ívhosszban értve)

p p
d ⋅π = p ⋅ z. d= z = m ⋅ z, ahol: =m a modul
π π

A fogaskerékpár kisebb fogszámú kereke a kiskerék (jele 1-es index), a nagyobb fogszámú a nagykerék
(jele 2-es index).
5/52

ω hajtó n hajtó
A fogaskerékhajtás áttétele: i= = .
ω hajtott n hajtott
Gördülőhengerek, gördülőkörök → a kerekek
forgatásakor csúszás nélkül gördülnek le
(elemi fogazatnál ezek megegyeznek az osztókörökkel)

v = rw1ω1 = rw 2ω 2
ω1 rw2 d w2
i= = = (elemi fogazatnál d w = d ).
ω 2 rw1 d w1

d w2 z 2
i= = =u
d w1 z1
z
Fogszámviszony u = 2 ≥ 1;
z1
Lassításnál u=i,
gyorsításnál u=1/i.
6/52

A kapcsolódás alaptörvénye
A fogprofil alakjának biztosítani kell a helyes
ω1
kapcsolódást: i= = const
ω2

Ennek feltétele, hogy bármely kapcsolódási pontban

húzott közös profilmerőleges a C főpontban metszi az
O1O2 egyenest (kimetszi az rw1, rw2).

Ebből adódik, hogy az érintkezési pontok mind a C

főponton áthaladó közös profilnormálison helyezkednek
el.
7/52

Az evolvens mint foggörbe

8/52

A fogszám hatása a fogprofil alakjára.

z=∞→Fogasléc
9/52

Szabványos alapprofil

A szabványos alapprofil jellemző méretei:

• A középvonalon mért osztás: pn = mnπ , • Az egyenesvonalú profilszakasz magassága:
• Alaposztás, amelyet az oldalsó profilszakaszra hn = 2m n ,
merőlegesen mérünk: pb = pn cos α n , • A teljes fogmagasság: h = 2m n + c n∗ m n ,
• Fejmagasság: ha = m n , • Profilszög: α n = 20o ,
• Lábmagasság: h f = m n + c n∗ m n , ∗
• Lábhézagtényező: cn = 0,25 (de lehet 0,1...0,4) ,
∗
• A fogtőgörbe magassága (lábhézag): c m n ,
n
cn∗mn
• A fogtőgörbületi sugár, ρ n = .
1 − sin α n
10/52

EVOLVENS FOGAZATÚ HENGERES KEREKEK FOGAZÁSA

• Profilozó eljárások

• Lefejtő eljárások (a szerszám osztóvonala legördül a kerék

osztókörén)
11/52

MAAG eljárás
12/52

FELLOWS eljárás
13/52

PFAUTER eljárás
14/52

Lefejtés közben az egyes vágatok nyomán

kialakuló fogak
15/52

Profileltolás

1. A szerszám osztóvonala azonos a középvonalával → elemi fogazat

2. A kerék osztóhengerén a szerszám középvonalával párhuzamos egyenes, az osztóvonal gördül le

→profileltolásos fogazat
x·m profileltolás
x profileltolás tényező
pozitív távolabb a tengelyvonaltól
negatív közelebb

A profileltolásos fogazat több szempontból is kedvezőbb lehet az elemi fogazatnál:

• növelhető a teherbírás,
• működési zavarok háríthatók el.
16/52

Evolvens fogazatok külső kapcsolódása

Az érintkező fogoldalak bármely pontjában húzott
profilmerőleges érinti mindkét alapkört (N1,
N2pontok)

Kapcsoló vonal: N1 N 2 egyenes

Kapcsolószög αw
A főpontban a gördülőkörökre húzott közös érintő és a
kapcsoló vonal közötti szög

Kapcsolóhossz gα
gα = A E
A, E a kapcsolódás határpontjai ( ra1, ra2 sugarak
bemetszése)

Profilkapcsolószám εα
gα
εα = ( ε α min = 1,15K1,2 )
pb
17/52

Fogaskerék és fogasléc kapcsolódása

18/52

A fogaskerékpár jellemző méretei

Elméleti körök (nem függ a fogazat fajtájától):
Osztókör, d = mz .
Alapkör, db = d cosα = mz cos α .
Gördülőkör, melynek átmérője a tengelytáv és a
fogszámviszony értékétől függ:
2a w 2u ⋅ a w
d w1 = , ill. d w2 = u ⋅ d w1 = .
u +1 u +1

Az elméleti körökön kívül van két látható kör is. Ezek a

lábkör és a fejkör, melyeknek az átmérője függ a fogazat
fajtájától is.
• elemi fogazat.
• profileltolással készült fogazat

kompenzált fogazat, ( x1 = − x 2 ),

általános fogazat, ( x1 + x 2 ≠ 0 )

A szokásos ha• = 1 és c• = 0,25 értékekkel számolva, a fontosabb méretek a következők:

Lábkör átmérők: d f 1 = d 1 − 2m(ha• + c • − x1 ) = m( z1 + 2 x1 − 2,5), ( )

d f 2 = d 2 − 2m ha• + c • − x 2 = m( z 2 + 2 x 2 − 2,5);
Fejkör átmérők: d a1 = d1 + 2ha1 = d1 + 2m( ha* + x1 ), d a 2 = d 2 + 2ha 2 = d 2 + 2m(ha* + x 2 ),
19/52

Alámetszés és a határfogszám

Az alámetszés egy fogazati rendellenesség. Kis

fogszám esetén előfordulhat, hogy a
fogazószerszám kigördülésénél az elkészült fog egy
részét a szerszám eltávolítja a fogtő közelében. Ezt
a jelenséget alámetszésnek nevezzük. Ez nem
megengedett.

Ez a jelenség egyenes fogazat esetén 17 fog alatti

kerekeknél jelentkezik. Ezt a legkisebb fogszámot
ahol még nem jelentkezik alámetszés,
határfogszámnak nevezzük.
20/52

Az alámetszés profileltolással kerülhető el.

Profileltolás esetén 17-nél kisebb fogszámú

kerekek is alkalmazhatók.

Ha α=20°
zlim = 17 ⋅ (1 − x )

A szükséges profileltolás határértéke egy adott

17 − z
fogszám esetén: xlim =
17
21/52

Ferdefogazatú hengereskerék-hajtások
A homloksík merőleges a forgástengelyre (minden
paraméter t indexet kap)
A normálmetszet, amely merőleges a
fogirányvonalra, (minden paraméter n indexet kap)

β - foghajlásszög
tgα n
homlok-alapprofilszög tgα t = ,
cos β
pn
homlokosztás: pt = ,
cos β
mn
homlokmodul: mt =
cos β

A homlokmetszeti és normálmetszeti alapprofilok magasság irányú méretei megegyeznek.

Az átmérők:
d 1 = mt ⋅ z1 d 2 = mt ⋅ z 2
d f 1 = d 1 − 2m n (1 + c n* − x n1 ) d f 2 = d1 − 2m n (1 + c n* − x n 2 )
d a1 = 2a w − d f 2 − 2c n* ⋅ m n d a 2 = 2a w − d f 1 − 2c n* ⋅ m n
22/52

A kapcsolódó fogakat terhelő erő

Az egyenes fogazat erőjátéka
Az Fn erő a főpontban egymásra merőleges két összetevőre bontható:

• a kerületi erő, amely a fogaskerékre ható T

forgatónyomatékból számítható ki:

T 2T
Ft = =
r d

• és a radiális erő: Fr = Ft tgα .

A normálfogerő felbontása
1 – hajtó kerék, 2 – hajtott kerék
23/52

A ferde fogazat erőjátéka

Ferde fogazatnál a normálmetszet merőleges a fogirányvonalra, ezért a kapcsolóvonal β szöget zár be a
homloksíkkal. Ebből kifolyólag a normálfogerő a C pontban egymásra merőleges három összetevőre bontható, ezek:

• az osztóköri keröleti erő – Ft,

• a radiális erő – Fr,
• az axiális erő – Fa.

A kerületi erőt ugyanúgy határozzuk meg, mint az

T 2T
egyenes fogaknál: Ft = =
r d
Ft
Fn′ =
cos β
Ft tgα n
A radiális erő: Fr = Fn′ ⋅ tgα n = ,
cos β
Az axiális erő: Fa = Ft ⋅ tgβ .
24/52

A fogak meghibásodásai

• Fogtörés
• Felületi sérülések
 kopás
 gödrösödés
 berágódás
25/52

A fogak igénybevétele

A fogak összetett igénybevételnek vannak kitéve:

• fogtő-igénybevétel (hajlítás, a fogak törését okozza),
• felületi nyomás az érintkezés környezetében (gödrösödéshez vezet),
• berágódásból adódó igénybevétel (csúszásból adódó súrlódás).

A fogaskerekek szilárdsági számításánál két esettel találkozhatunk:

1. A kerekek geometriája ismert → teherbírás ellenőrzése: a biztonsági tényezők meghatározása

2. A kerekek méretei nem ismertek → előtervezés (méretezés), a, m, b meghatározása
26/52

TEHERBÍRÁS ELLENŐRZÉSE
A fogfelületi teherbírás ellenőrzése

σ Hkr
SH = ≥ 1,2K1,8 σHkr – kritikus Herz feszültség
σH
σH – tényleges (működő) feszültség

A fogfelület kritikus feszültsége

σ Hkr = σ H lim ⋅ Z NT ⋅ Z L ⋅ Z v ⋅ Z R ⋅ Z W ⋅ Z X , ahol

σ H lim a Hertz-feszültség határértéke (anyagjellemző),

ZNT élettartam tényező,
ZL kenőanyag-tényező,
Zv sebességtényező,
ZR érdességtényező,
ZW anyagpárosítási tényező
ZX mérettényező.
27/52

A fogfelület tényleges (működő) feszültsége

Herz feszültség
Ft u + 1
σH = Z ⋅ KH , ahol
d1 ⋅ b u

Z = Z E Z H Zε Z B Z β összesített fogfelületi tényező

ZE rugalmassági tényező,
ZH gördülőkör-tényező, értéke az alapprofil-szögtől, a
foghajlásszögtől és a kapcsolószögtől függ.
Zε kapcsolószám-tényező.
ZB egyfogpár-kapcsolódási tényező, ahol
Zβ fogferdeség-tényező.

K H = K A K v K Hβ K Hα összesített terhelés-tényező
KA üzemtényező,
Kv dinamikus tényező,
KHβ fogszélesség menti terheléseloszlás-tényező,
KHα homlok terheléseloszlás-tényező felületi teherbírásra.
28/52

2000 ⋅ T1
Ft = [N] kerületi erő
d1
P P ⋅ 60 ⋅ 1000
T1 = 1 = 1 [Nm] forgatónyomaték
ω1 2π ⋅ n1

Ahol: P1 [kW] bemenő teljesítmény

n1 [min-1] bemenő fordulatszám
29/52

A fogtő-teherbírás ellenőrzése
Az ellenőrzés eredményeként a biztonsági tényezőt kapjuk meg, amely a kritikus fogtő-feszültség és a
tényleges (működő) feszültség hányadosa. Értéke 1,6 és 1,7 között kell, hogy legyen, de ha a fogtörés
súlyos következményekkel jár akkor 2 vagy annál nagyobb értékek is megkövetelhetők.

σ Fkr
SF =
σF

A fogtő kritikus feszültsége

σ Fkrit = σ F lim ⋅ YST ⋅ YNT ⋅ YδT ⋅ YRT ⋅ Y X

ahol
σFlim a fogtőfeszültség kifáradási határa (anyagjellemző),
YST≈2 a kísérleti fogaskerék feszültségkoncentrációs tényezője,
YNT élettartam-tényező,
YδT relatív feszültségcsúcs-tényező,
YRT relatív érdesség-tényező,
YX a mérettényező.
30/52

A fogtő tényleges feszültsége

Ft
σF =Y ⋅ ⋅ KF ahol
b ⋅ mn
K F = K A K v K Fβ K Fα összesített terhelés-tényező a
fogtőre nézve
KA és a Kv értéke megegyezik a felületellenőrzésnél felvett
értékekkel.
KFβ fogszélesség menti terheléseloszlás-tényező fogtő
teherbírásra,
KFα = KHα homlok terheléseloszlás-tényező fogtő
teherbírásra.
Y = YFa YSa Yε Yβ összesített fogtő-tényező
YFa a fogalak-tényező,
YSa a feszültségkoncentrációs tényező.
Yε kapcsolószám-tényező, ahol
Yβ fogferdeségi tényező.
Ft kerületi erő.
mn normálmodul
b fogszélesség
31/52

A FOGASKEREKEK ELŐTERVEZÉSE
A fogaskerekek anyagválasztéka
A fogaskerekek leggyakoribb anyaga betétedzett acél. Esetenként, kevésbé igényes alkalmazások esetén
lehet nemesített acél, szerkezeti acél vagy öntött vas is.

A fogazat előtervezése
1. A tengelytáv és a fogszélesség meghatározása
Ha a tengelytáv nincs előre megadva, akkor a következő képlet segítségével határozzuk meg:

aw = 3
( )4
125 ⋅ P1 ⋅ u ' + 1 ⋅ Z 2 ⋅ K H
[mm]
2 '
ξ ⋅ σ HP ⋅ π ⋅ n1 ⋅ u
ahol:
σ H lim ⋅ Z NT
σ HP = a megengedett Hertz-feszültség [N/mm2]
S H min
σ H lim a Hertz-feszültség határértéke (táblázatból)
ZNT élettartamtényező, értékét a terhelési ciklusok számától függ.
SHmin biztonsági tényező. Értéke 1,2 és 1,8 (2) között vehető fel.
32/52

b
ξ= a fogszélesség-tényező. Kétoldalt csapágyazott kerékre 0,9…1,2 közötti értékre vehetjük föl,
d w1
konzolosan ágyazott kerékre pedig legfeljebb 0,7-re.
b a fogaskerekek szélessége
dw1 a kiskerék gördülőkör átmérője.

A képletben szereplő többi jelölés jelentése megegyezik az ellenőrző számításnál adottakkal.

Az aw tengelytáv meghatározása után határozható meg a fogszélesség értéke:

2ξ ⋅ a 2a
b = ξ ⋅ d w1 = ' w , d w1 = ' w
u +1 u +1

A számítással kapott tengelytáv értéket esetenként szabványos értékre kell felfelé kerekíteni.

A tengelytáv és a fogaskerék szélessége képezik a fogaskerékpár főméreteit.

33/52

2. A modul és a fogszámok meghatározás

A fogaskerékpár főméreteinek meghatározása után az előtervezés második lépése a fogazat moduljának a
fogtőigénybevétel alapján történő meghatározása.
A fogtőfeszültség szempontjából szükséges modul:
1000 ⋅ P
mn ≥ ⋅ Y ⋅ K F [mm]
b ⋅ d w1 ⋅ π ⋅ n1 ⋅ σ FP

A képletben szereplő mennyiségek:

σ ⋅Y
σ FP = F lim NT [N/mm2] a megengedett fogtőfeszültség
S F min
σ F lim a fogtőfeszültség határértéke (anyag-táblázatból).
YNT élettartam tényező, értékét a terhelési ciklusszám függvényében kell meghatározni.
SFmin biztonsági tényező. Értéke 1,6 és 2 között vehető fel.

A normálmodul számítással kapott értéke alapján szabványos modult kell választani.

34/52

A fogszámok meghatározása
A szükséges fogszámösszeg kiszámításánál feltételezzük, hogy αwt ≅ αt
2a ⋅ cos β cos α wt
Σz = w ⋅
mn cos α t
Σz
A két kerék fogszáma z1 = ' z 2 = Σz − z1
u +1
Mindkét fogszámot a legközelebbi egész számra kell kerekíteni. Ügyelni kell arra, hogy a
fogszámviszony (u) minél jobban megközelítse a fogaskerékpár (u’) szükséges fogszám-viszonyát.

3. A profileltolás meghatározása
A DIN 3992 szabvány szerint a profileltolás tényező nagysága a fogazat különböző tulajdonságainak
létrehozását eredményezheti:
• nagy teherbírású fogazat x1+x2=1 (0,7 … 1,2)
• nagy kapcsolószám x1+x2= - 0,2 (- 0,4 … 0)
• kiegyensúlyozott fogazatx1+x2= 0,3 (0,2 … 0,4)

Kötelezően profileltolást kell alkalmazni, ha a kiskerék fogszáma 18 fog alatt van, de javasolt a
profileltolás akkor is, amikor a fogszám 30 alatt van. Profileltolás esetén módosul a tengelytáv is
(kivételt képez a kompenzált fogazat, x1+x2=0).
35/52

A profileltolás összegét, felvett tengelytáv és fogszámok esetén, számítással kell meghatározni.

Az előtervezéssel kapott adatokkal a kerekek minden paramétere meghatározható és azok alapján kell
elvégezni az ellenőrző számítást.

Hengeres kerekek számítási lapja

Kiinduló adatok: z1, z2, mn, aw, β, x1, x2, αn, , h*a, c* (αn,=20˚, h*a=1, c*=0,25)
1. Fogszámviszony u=
z2
z1
2. Homlokmodul mt =
mn
cos β
3. Elemi tengelytáv z +z
a = mt 1 2
2
4. Homlok- tgα t =
tgα n
cos β
alapprofilszög
5. Kapcsolószög a ⋅ cosα t
cosα wt =
aw
6. Tengelytávtényező y= w
a −a
mn
7. Képzelt fogszámok z n1 =
z1
3
, zn 2 = z23
cos β cos β
8. Működő [
hw = mn 2 ⋅ ha* − (Σx − y ) ]
fogmagasság
36/52

9. Gördülőkörátmérők d w1 =
2 ⋅ aw
, d w 2 = u ⋅ d w1
u +1
10 Osztókörátmérők d1 = z1 ⋅ mt , d 2 = z 2 ⋅ mt = u ⋅ d1
.
11 Alapkörátmérő d b1 = d1 ⋅ cosα t , d b 2 = d 2 ⋅ cosα t = u ⋅ d b1
.
12 Lábkörátmérő d f 1 = d 1 − 2 mn (ha* + c * − x1 ) , d f 2 = d 2 − 2mn ( ha* + c* − x2 )
.
13 Fejkörátmérő, d a1 = d1 + 2mn (ha* + x1 − (Σx − y)) = 2(a w − (r f 2 + c))
. Σx ≥ 0,75 esetén d a 2 = d 2 + 2mn ( ha* + x2 − (Σx − y )) = 2( a w − ( r f 1 + c ))

Fejkörátmérő, d a1 = d1 + 2 mn ( ha* + x1 )
Σx < 0,75 esetén d a 2 = d 2 + 2mn ( ha* + x 2 )
14 Normálosztás pn = p = π ⋅ mn
15 Homlokosztás pt =
pn
cos β
.
16 Alaposztás pbn = pb = pn ⋅ cosα n
.
17 Homlok-alaposztás pbt = pt ⋅ cosα t
.
18 Kapcsolóhossz gα =
d a21 − db21 + d a22 − db22 − 2aw ⋅ sin α wt
. 2

19 Profilkapcsolószám εα =
gα
pbt
.
37/52

20 Átfedés εβ =
b ⋅ sin β
mn ⋅ π
.
21 Összkapcsolószám ε γ = εα + ε β
.
38/52

Fogaskerék műhelyrajza
A fogaskerekeket a géprajz szabályai szerint egyszerűsítve ábrázoljuk. A rajzon csak a kerékre
vonatkozó méreteket tüntetjük fel, míg a fogakkal kapcsolatos adatokat a rajz mellett egy táblázatban
adjuk meg.
39/52

KÚPKERÉK-HAJTÁSOK
Metsződő tengelyek közt kúpfogaskerekekkel vihető át forgás, ill. nyomaték.

Σ = δ1 + δ 2 tengelyszög (legtöbbször Σ = 90o )

δ1, δ2 gördülő-kúpszögek.

Fogszám-viszony, ill. áttétel:

ω z d sin δ 2 1
u= 1 = 2 = 2 = = = tgδ 2
ω2 z1 d1 sin δ1 tgδ1

A fogprofilt a fog koncentrikus gömbökkel való metszésével kapjuk: gömbi evolvens.

Az alapprofil nem egyenes vonal, de csekély eltéréssel egyenesnek vehető, így megegyezik a hengeres
kerekek alapprofiljával.
Az alapprofil az ún. síkkerékkel ( δ = 90o ) van meghatározva.
Abban különbözik a fogasléctől, hogy a fogprofil nagysága csökken a külső fogvégtől a belső fogvég felé.
A fogoldal iránya szerint a kúpkerék lehet:
• egyenesfogú,
• ferdefogú,
• íveltfogú.
40/52

Kúpkerekek méretei
A kúpkerekek geometriája összetettebb a hengeres kerekeknél. A jellemző hosszméretek mellett,
jellegzetes szögek is vannak.

d e = z ⋅ met külső osztókör

d ae = d e + 2 ⋅ hae ⋅ cos δ külső fejkör
d fe = de − 2 ⋅ h fe ⋅ cos δ külső lábkör
hae = met ⋅ ( ha* + x) fogfej
h fe = met ⋅ ( ha* + c* − x ) fogláb

A középső és külső osztókörök és modulok

kapcsolata:
b
d e = d m + 2 ⋅ ⋅ sin δ
2
b
met = mmt + ⋅ sin δ
z
41/52

1 z2
Osztókúp-szögek: tgδ1 = , tgδ 2 = u , u= , δ1 + δ 2 = 90o
u z1
h fe1 h fe 2
Lábkúp-szögek: δ f 1 = δ1 − ϑ f 1 , δ f 2 = δ2 − ϑ f 2, tgϑ f 1 = , tgϑ f 2 =
Re Re
d e1 de2
Külső osztókúp-hossz: Re = =
2 sin δ1 2 sin δ 2
hae
Fejkúp-szögek: δ a1 = δ1 + ϑa1 , δ a 2 = δ 2 + ϑa 2 , tgϑa =
Re
42/52

Kúpkerék-hajtások erőhatásai
Feltételezzük, hogy koncentrált erő hat a fogközépen a kapcsolóvonal mentén (Fnm).
A normál-fogerő három összetevőre
bontható:
Fnm →Ftm
!
→ Fnm →Fr
→Fa
Kerületi erő
2T 2T
Ftm1 = 1 , Ftm 2 = 2
d m1 d m2
F
Fnm = tm Fn! = Ftm ⋅ tgα
cos α
Axiális erők
Fa1 = Fn!1 ⋅ sin δ1 = Ftm1 ⋅ tgα ⋅ sin δ1
Fa 2 = Ftm 2 ⋅ tgα ⋅ sin δ 2
Radiális erők:
Fr1 = Ftm1 ⋅ tgα ⋅ cos δ1
Fr 2 = Ftm 2 ⋅ tgα ⋅ cos δ 2
43/52

CSIGAHAJTÓ-PÁROK
A kitérő tengelyű hajtásokhoz tartoznak.
A tengelykitérés szöge tetszőleges, de leginkább Σ = 90o .

Csigahajtás
• csiga → menetes orsónak tekinthető
• csigakerék → félanya, amely egyenes mozgás helyett forgómozgást végez a forgástengelye körül,
részben körülfogja az orsómagot.

Kifejezetten csúszó kapcsolat.

Kedvező tulajdonságaik:
• nagy áttétel megvalósítása (u=5…60),
• alacsony zajszint,
• önzáró is lehet.

Hátrányos tulajdonságaik:
• nagyok a csúszásból adódó veszteségek.
44/52

A csiga alakja szerint a hajtás lehet:

• hengeres csigahajtó-pár (1-2 fog kapcsolódik)
• globoid csigahajtó-pár (több fog kapcsolódik)
45/52

Hengeres csigahajtó-pár kapcsolódása és méretei

A homlokmetszetben (X-X) fogaskerék-alapprofil kapcsolódás állapítható meg, melynek osztása:

p = m ⋅π , ahol m a homlokmetszeti modul (szabványos)

A menetemelkedés: L = z1 ⋅ p = z1 ⋅ m ⋅ π
z1 = 1 egybekezdésű menetnél
z1 = 2 kétbekezdésű menetnél, stb. z1 = 1L6
46/52

Emelkedési szög a csiga

középátmérőjén:
L z ⋅ m ⋅π
tgγ m = = 1
dm ⋅ π dm ⋅ π
z
dm = 1 ⋅ m = q ⋅ m
tgγ m
z
q= 1 átmérőhányados,
tgγ m
szabványos értékei: 8, 10, 12, 16, 20
(7, 9, 11, 14, 18)

z1
tgγ m =
q
Fogszám viszony és az áttétel meghatározható abból a tényből, hogy a csiga axiális sebessége meg kell
egyezzen a csigakerék kerület sebességével.
A csiga axiális sebessége: va1 = L ⋅ n1 = z1 ⋅ p ⋅ n1 .
A csigakerék kerületi sebessége: vt 2 = d 2 ⋅ π ⋅ n2 = z2 ⋅ p ⋅ n2
n z
z1 ⋅ p ⋅ n1 = z2 ⋅ p ⋅ n2 innen: i=u = 1 = 2
n2 z1
47/52

A csiga méretei:
d1 = d m + 2 x ⋅ m
d a1 = d m + 2 ⋅ m
d f 1 = d m − 2 ⋅ m(1 + c* )

Csigakerék méretei:
d 2 = m ⋅ z2
d a 2 = d 2 + 2 ⋅ m(1 + x)
d f 2 = d 2 − 2 ⋅ m(1 + c* − x )
dk 2 ≥ da 2 + m a fogfelületek
hengeres részének az átmérője.
1
rk 2 ≥ a − d a 2 fogtőív sugara
2

d1 + d 2 d m + 2 x ⋅ m + d 2 q + z2 + 2 x
Tengelytáv: a= = =m
2 2 2
48/52

A csigahajtásokban fellépő erők

Fn – normál fogerő a C pontban. Ezt három

egymásra merőleges összetevőre bontjuk:
• Ft, tangenciális erő
• Fr, radiális és
• Fa. axiális erő
A csúszó kapcsolat miatt jelentős a súrlódási erő,
melynek értéke: µ ⋅ Fn

A felbontás menete:
1. Az Fn1 erőt Fr1 és Fn!1 összetevőkre.
2. Az Fn!1 és a súrlódási erő µ ⋅ Fn
összevonásával az R1 eredőt kapjuk.
3. Ezt követően az R1 eredőt két egymásra
merőleges összetevőre, Fa1, Ft1, bontjuk

A csigára ható axiális erő megegyezik a

csigakeréken ható kerületi erővel
Fa1 = Ft 2 Ft1 = Fa 2
49/52

Először a csigán ható kerületi erő számolható a

forgatónyomatékból:
2T
Ft1 = Fa 2 = 1
d m1
A többi erőösszetevő az erőháromszögek alapján:
Ft1
Fa1 = Ft 2 = ,
tg (γ m + ρ )
ρ – súrlódási félkúpszög tgρ = µ

tgα n ⋅ cos ρ
Fr1 = Fr 2 = Ft1
sin(γ m + ρ )

A normál fogerő:
cos ρ
Fn1 = Ft1
cosα n ⋅ sin(γ m + ρ )
50/52

Csigahajtó-párok hatásfoka
A csiga és a csigakerék kapcsolat a hatásfok vizsgálatánál a csavarorsó-anya kapcsolat (mozgató orsók)
hatásfokával egyezik meg:

tgγ m ρ
η= A γm szög növelése az η növeléséhez vezet (ηmax → γ m = 45o − )
tg (γ m + ρ ) 2

Az önzáró menet esetében: γm ≤ ρ

Határesetben γm = ρ

tgρ tgρ 2tgρ

η= = tg 2 ρ =
tg ( ρ + ρ ) tg 2 ρ 1 − tg 2 ρ
tgρ
η= (1 − tg 2 ρ ) = 0,5 − tg 2 ρ
2 ⋅ tgρ

Ebből az látszik, hogy önzáró csigapár esetén, a hatásfok 0,5-nél kisebb!!!

51/52

A csigahajtás méretezése
1. A fogszám viszony és a fogszámok
z1 = 1L 4(6) a menet-bekezdések száma
Z2min= 29 a csigakerék legkisebb fogszáma (foghegyesedés, alámetszés)
Z2 = 29 …100 a csigakerék fogszám tartománya

z2 min 29
A legkisebb fogszám-viszony (áttétel): umin = = = 7,25
zmax 4
2. Tengelytáv
Több tapasztalati alapon nyugvó eljárás használatos
• Niemann féle nomogramok a = f ( P, n1 , u )
Po
• Buckingham szerint a = 100 ⋅ 1,8
0,35 ⋅ yk
Ahol: Po = P (1 − η ) teljesítmény veszteség
η értékét csak megbecsülni tudjuk ebben a tervezési szakaszban
yk a hajtómű elrendezésétől és n1 –től függő tényező
52/52

3. Modul kiválasztása
2a
a = 0,5 ⋅ m(q + z2 ) innen: m=
q + z2
q – szabványos értéket kell választani

Az alapvető paraméterek meghatározása után a csigapár geometriai méretei kiszámíthatók.

Ezt követően elvégezhető az ellenőrző számítás, ami a következőkből áll:
• fogfelületi teherbírás ellenőrzése (felületi sérülés és kopás szempontjából),
• fogtőszilárdság ellenőrzése,
• csigatengely merevségének ellenőrzése,
• a felmelegedés ellenőrzése.