AGRESSZIÓHELYETTESÍTŐ ÉS DÜHKEZELŐ TRÉNER

KÉPZÉSI PROGRAM
2014

HUMÁN NEXUS OKTATÁSOK

Jegyzet
 Elégedettség vizsgálat
Online felmérő teszt 40
óra
30
óra
III. Modul
Tréner képzés
30 II. Modul Felkészítő
óra gyakorlati modul
Módszertan
Fiatalkorúak
agresszió kezelő
tréningje
I. Modul
Önismeret és
szociális
készségfejlesztés
EGYÉNI HALADÁSI NAPLÓ

I. MODUL

1. Tréningszabályok. Állítsd fel a Te tréning szabályaidat:

2. Bemutatkozó feladat. Írd le, Te milyen bemutatkozó feladatot vinnél be egy 10 fős fiatalkorú
csoport elé.
3. Kompetenciák varázsboltja. Szükséges kompetenciáim, amit még „vennem kell” és és amit el
„akarok adni”:

4. Kiteregetjük a „büdös zoknit”… Félelmek, aggályok, kételyek… Miből erednek?

Külső tényezők:

Kompetenciáim stressz hatása alatt:

Mi a teendő?

5. Az agresszió.

Ranschburg Jenő Speciális érzelmek, félelem, agresszió

„Az érzelmeket rendszerint külső események váltják ki. A félelmi reakció először 6 hónapos kor körül mutatható
ki, az idegen arctól, szokatlantól való félelem formájában. Nem sokkal később megjelenik a szülő hiányában
átélt ún. szeparációs félelem, és az elkövetkező két esztendőben a félelmek sokasága egyre gazdagabbá válik.
Ebben az időszakban ún. konkrét félelmekről beszélünk, vagyis két – három éves korig a félelmet olyan konkrét
tárgyak, élőlények vagy helyzetek váltják ki, amelyeket a gyerek valóban veszélyesnek tart.
Három éves kortól a konkrét félelmek száma csökken, mert a gyerek értelmi fejlettsége lehetővé teszi,
hogy felismerje azokat a módosító tényezője, amelyek az eredetileg veszélyes helyzetet ártalmatlanná alakítják.
Megjelenik a szimbolikus félelem. A szimbolikus félelmek egyik leggyakoribb fajtája a sötéttől való félelem. A
sötétség a gyerek számára az egyedül maradás élményét jelenti. A sötétben egyedül lévő gyerek a mesevilág
különböző alakjait képzeli a félhomályos sarokba, például: a sálból hirtelen kígyó lett, stb.
A félelem olyan érzelem, amely bekövetkező esemény előtt jelentkezik és mintegy jelzi a bekövetkező
kudarcot. Félelmet érez az ember akkor, ha nem bízik saját „elkerülő viselkedésének” sikerében, azaz feltételezi,
hogy a baj, ami elől menekül, be fog következni.
A félelemhez szorosan kapcsolódik egy másik érzelem, amit szorongásnak nevezünk. Tulajdonképpen a
szimbolikus félelemmel rokon jelenség. A szorongás egy időben távoli veszélyérzettől való félelem. Áttételesen
jelentkezik, például: a fogorvosi székben.

A kiváltó okok lehetnek:

- az állandóan rémített gyerek végül is telítődik félelmekkel és szorongásokkal
- legtöbbször nem az esemény váltja ki a félelmet, hanem csak lehetőséget nyújt a gyerek számára, hogy
tárgyatlan szorongásait konkrét félelmekké változtassa
- nemcsak a „látványos”, konfliktussokkal telítődött családok jelentenek veszélyeztető tényezőt, hanem a
túlságos féltés ugyancsak azt az élményt alakítja ki a gyerekben, hogy ő rendkívül kicsi, gyenge és a világ
fenyegető veszélyekkel van tele
- szorongáskeltő lehet a labilis, határozatlan, tétova felnőtt környezet, amely nem ad elég határozott védettségi
érzést a gyerek számára

Nem ritka, hogy a szorongó gyerek agresszivitással válaszol a szorongásra. Ezek az agressziók újabb
szorongásokat szülnek. Meg kell keresni és meg kell szüntetni azokat a környezeti, szellemi okokat, amelyek a
gyermek eredeti szorongásait felidézik. Ehhez sokszor szakember segítsége szükséges.

Az agresszió eredete
Agressziónak nevezünk minden olyan szándékos cselekvést, amelynek indítéka, hogy nyílt vagy jelképes
formában valakinek vagy valaminek kárt, sérelmet vagy fájdalmat okozzon.
A viselkedés erkölcsi tartama szerint lehet tomboló, közösségellenes, ún. antiszociális agresszió, vagy a
közösség, az egyén érdekeit szolgáló proszociális agresszió. A nevelői büntetést proszociális agressziónak
tekintjük, ha kultúrált és méltányos, másrészt akkor, ha indítéka a személyiség fejlesztése.
Az agresszió lehet eszköz és cél is. Ha egy gyerek azért folyamodik agresszióhoz, mert valamilyen tervét
csak így látja megvalósíthatónak, akkor eszköz, ún. instrumentális agresszióról beszélünk. Ha pedig azért,
mert valami belső indulat készteti arra, hogy a másiknak fájdalmat okozzon, akkor indulati agresszióról
beszélünk és ez már cél.
Magatartásformái szempontjából az agresszió lehet támadó vagy védekező. A kutatások azt láttatnak
igazolni, hogy az emberi agresszió nem ösztönös, hanem a múltbeli tapasztalatoknak és szociális tanulásnak van
rendkívül fontos szerepe keletkezésében.
Az első személy ellen irányuló, céltudatos agresszív megnyilvánulások másfél – két éves kor táján
jelentkeznek. A kisgyermekkori harag abban különbözik a későbbi harag és agresszióformáktól, hogy rövid ideig
tart. A gyermeki agresszió formája a nevelői ráhatástól függ a továbbiakban. A nyílt agressziót a legtöbb szülő
nem tűri el, ezért már másfél éves korban megjelennek a az agresszió szimbolikus formái: nyafogás, duzzogás,
durcásság, ellenállás, rossz kedv, stb.
Az agresszív viselkedés leggyakoribb kiváltó oka a szülő agresszív viselkedése. A szülői modell sokkal
nagyobb hatású, mint a környezetben megtalálható negatív modellek. Ha a gyermek azt látja, hogy a különböző
konfliktushelyzetekben a szülő megoldása mindig agresszív, akkor ez a magatartás egyedül követhető modellé
válik a gyerek számára. Azonos helyzetekben ő is megpróbál agresszív, támadó lenni.
A másik kritikus helyzet, amely agresszív viselkedést válthat ki a gyerekből, az elhanyagoló bánásmód. Ha
a gyerek úgy érzi, hogy nem törődnek vele eleget, könnyen indíthatja arra, hogy ún. „rossz gyerekké” váljon és
agresszivitásával, a felnőttek bosszantásával kényszerítse ki a vele való foglalkozást.”

Ranschburg Jenő
 Ki vagyok én? Ki vagyok én? Ki vagyok én? Ki vagyok én? Ki vagyok én? Ki vagyok én? …

STRESSZ

CÉLOK ELÉRÉSE Akadályok

Ijedtség - Frusztráció – Harag / Düh

Küzdelem az akadállyal: verbális küzdelem – erős önérvényesítés együttműködés nélkül

Elkerülés: leblokkolás, nincs önérvényesítés és nincs együttműködés sem

 STRESSZKEZELÉS

1. lépés: Tudatosság. Fel kell ismerni, hogy milyen érzelem keletkezik bennem, miért, és valójában
mi a célom…

2. lépés: Időnyerés: Ha van lehetőség, akkor nyerjek időt a stressz kezelésére. 1-2 másodperc, vagy
perc… pohár víz… ablaknyitás, ez idő alatt gondoljam át, hogy mi a célom, ki akadályoz benne,
miért… - objektíven látom a konfliktust, az akadályt – megmaradnak a kompetenciáim.

3. lépés: Asszertív kommunikáció.

 a másik tisztelete
 tolerancia a másik viselkedésével, nézeteivel, értékrendjével kapcsolatban
 magas önérvényesítés, és magas együttműködési szándék
 kérdezés nyitott kérdésekkel
 „én üzenetek”
 elfogadó magatartás

THOMAS – KILMANN

KONFLIKTUSKEZELÉSI STRATÉGIÁK

Versengő Probléma
megoldó
alacsonymagas

Kompromisszum
Alkalmazkodó
Elkerülő

EGYÜTTMŰKÖDÉS

alacsony magas
 Tréneri attitűd – ITT és Most technika

1. Tréneri kompetenciák

 empátia
Beleérző képesség. Felismerem-e, hogy bizonyos helyzetekben mit érezhet a másik fél? Bele
tudom-e érezni magam a helyzetébe? Fontos a „három lépés” távolság. Ha ezen belül
kerülünk, akkor együttérzés alakul ki, és már nem tudunk segíteni, ha távolabb maradunk,
akkor már a kapcsolat nem elég ahhoz hogy segíthessünk.

 elfogadás
Az elfogadás a tréner egyik legfontosabb készsége. Elfogadja az adott helyzetet, az adott
viselkedést, elfogadja a véleményeket, látásmódokat, értékrendeket… az elfogadás nem azt
jelenti, hogy a másik fél viselkedése, mondatai helyesek és jók, hanem azt hogy az egy másik
ember véleménye… élete… azt, hogy Ö van, és így gondolkodik.

 tolerancia
A tolerancia, hasonlóan az elfogadáshoz az emberi kapcsolat létrehozását, minőségi
fenntartását segíti elő. Türelem más nézőpontú emberek, más vallási, világnézetű és más
értékrendű emberek felé.
Türelmes vagyok , még akkor is ha olyan viselkedést látok, amely az értékrendem szerint nem
tartok megfelelőnek.

 figyelem
Aktív figyelem. Akkor és ott , a tréningen, a legfontosabbak a résztvevők. A figyelem belülről
fakad, érdekel a véleménye, érdekelnek a gondolatai, érzelmei. A figyelmet a másik félnek is
fel kell ismernie, tehát a visszajelzések, a reagálások , bólogatások fontosak a figyelemsorán.
A figyelem jele az is, ha nem vágunk a résztvevők szavába, ha visszajelzünk a jelentkezésére,
ha választ adunk a kérdéseire.

 asszertivitás
Az asszertiv gondolkodásmód alapja a magas együttműködési szándék melletti magas
önérvényesítési szándék. Ennek kommunikációja az asszertív kommunikáció, amely a másik
felet tiszteletben tartja, a win-win helyzetre törekszik. Kifejezi a másik nézőpontjának az
elfogadását, tiszteletben tartását, és együttműködés mellett érvényesíti érdekeit.

 EQ
Amit teszek, amit mondok, az milyen érzelmet vált ki a másik félből, azt felismerem-e, tudok
–e tenni valamit ha szükségesnek tartom… illetve a másik fél által mondottak, vagy a
cselekedetei milyen érzelmet váltanak ki bennem, és ezt tudom-e kezelni. A tréningek során
az ITT és MOST technika elképzelhetetlen, ha nem rendelkezünk megfelelő érzelmi
intelligenciával.
2. Tréneri eszközök

 tárgyi tudás
Az adott témakörben szerzett tudás rendelkezésre álljon. A háttértudást szerezzük meg. Az
agresszív viselkedést kezelő tréning alaptudása az agresszív viselkedés alapjai,
jellegzetességei. Ezek ismerete segít az elfogadásban, segít a toleranciában egyaránt.
 kreativitás
Az Itt és Most egyik jellegzetes készsége. Igazodni kell a csoport éppen aktuális állapotához, a
hangulathoz. Ez okozhat olyan helyzetet is, amelyben a tematikát elhagyva akár egy teljesen
új, kizökkentő feladatot, kreatív játékot vezethet be.
 vizualitás
Rajzok, képek, ábrák használata. Segíti a figyelemlekötést, a megértést. Aktívvá teszi a
résztvevőket, ha ők rajzolnak kreativitást fejleszt, együttműködést alakít ki.
 gyakorlatiasság
A szituációk lejátszatása, a feladatok moderálása a tréningek sikerességét jelentősen
elősegíti.

3. Tréneri hibák

 nevek elfelejtése
A résztvevők neveinek elfelejtése – oldjuk meg, írjuk fel, vagy egy ragasztható
névjegykártya…stb
 minősítés
A tréner nem minősíthet, az elfogadás az az eszköze, amellyel a kapcsolatokat létrehozza a
tréning résztvevőivel.
 nem válaszol a felvetett kérdésekre
A figyelmetlenséget éri el a résztvevőknél, a hitelessége romlik, a kapcsolat nem alakul ki a
teljesen a résztvevőkkel.
 időkereteket nem tartja
nem példaértékű a viselkedése, rossz mintát mutat a résztvevőknek,
 merev ragaszkodás a tematikához
Az ITT és MOST technikája ellen hat, mert nem a résztvevők válnak fontossá, hanem a
tematika. Ha kell kreatívan változtatni kell a tematikán.
 türelmetlenség
Hogyan halad a csoport, az egyén, egy-egy témakörben, a megértésben egy –egy feladat
értelmezésében…. türelmesen várjuk meg hogy úgy haladjanak, ahogy nekik megfelelő. Nem
mindenki olyan mint mi…sőt!
 indulatosság, fenyegetőzés
Ha a résztvevők viselkedése kizökkenti a trénert, feszült lesz, haragos lesz , (pld.: a nem várt
viselkedéstől) nem kezeli a stresszt megfelelően. Ez a hatékonyságát rontja, a hitelességét és
a csoportot is elveszítheti.
 kioktatás
A kioktatás, az direkt befolyásolás, amelynek várható eredménye az elutasítás, az ellenállás.
Vezessük rá a résztvevőket a megoldásokra… ha ez nem sikerül legyünk türelmesek.
Ajánlott könyvek:

Ranschburg Jenő : Félelem, harag, agresszió Saxum, 2012

Kohlrieser, George: Túszok a tárgyalóasztalnál Háttér, 2007
Barcy Magdolna: Csoportmódszerek alkalmazása
a segítésben és a fejlesztésben Akadémia , 2012
Ekman, Paul: Leleplezett érzelmek Kelly, 2007
Pease, Allan, Barbara: Testbeszéd enciklopédiája Park, 2008

Mellékelet:

Szociális készségfejlesztő, agressziókezelő tréningtematika és elmélet (munka verzió)