I

í I
I~
964 AUG
 .abc
OLVASÓKÖNYV
AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK
1. osz TÁL. Y ASZ Á MÁR A

, . ~

, .
AZ OKTATÁSÜGYI •MINISZTER

*
RENDELET~RE

TAN K Ö N Y VKI A O Ó. BUD A PEST

 EZ A KÖNYV

AZ 19S4-BEN KIADOTT Kls~RLETI KÖNYVEK ALAPJÁN

K~SZÜLT

GERLÓCZI LAjOSNl
KOssuTH-elIAs

ts
MAKOLDI MIHÁLYN~
KOSSUTH-elIAS

MUNKÁIA

A RAJZOKAT ÁTDOLGOZTA

DEMj~N ZSUZSA
REICH KÁROLY
RÓNA EMMI
MURAI RÓBERT
TÖVISVÁRI OLGA
3
 "

"."'- .
6
 I .

ljJ IiJ [tJ ~ .~

.r~J ~ ~ [[]
··0 O O O UO U U

8
c L LJ-------.LJ---.L---.lJ--~LJ--. -

9
 ,~
~~

! ?E3
-'-----~----

10
 ,
o
,
o o \
I

I "
"T

oó
11
 a
a .,

a
a
 "
·0··
••
o.. "
O
r
o· o a- ••
"
O

13
 ló
I

lő . ól
-----u-- ---u-r-- IT-TI -- - ~IT-
1· -~- ~-. ~ !CD? ---=---n:CL-
----~

14
16 6116
ló . öl . 01-16 .
a ló ."

a 16 •

a 16 • •

a ló.
CYEL-QHiY . Ci11Yt.
15
 áll
r
a.

a a-Iá áll.
á iL
16
la-la-la
lá-Iá-Iá
< • ál-Ia
. ál-Ió

ál-Ió .~..- .,
áll a áll.

. lo-Ia áll.

17
 ..U,'U'
- "
"
, ,

ül
••
u
lo-Ia ü 1.

ül
ü-Iő ül-Iő
ü Ű _'UJ~
.."""'----'U)""""""r--_, =~----",iiE_·c..300'------30~""-·-~~_
18
 ló ól·
ló .. öl .
ül áll
~~
áll;át:-16 .
a-Iá
I~\. ü-lö
ül-lö
~ . ol-ló
-----

19
 -
~ tü· .
.~ t .
ott a tű, ..ol-ló! .
u· - u..t ". t o" \"
t."
tó ... öt őt
" '

20
 ott a .tó!
tol öl--
\
tolt ölt
, tol-ta tölt

_ 21 .

l _
 . ? •

. ot-tó ü-tött.
ta-lált ö-töt. ~

üt ta-lál
ü-tő . ta-lált
o. .
. . •• , 1.

'\1. 0.--.0 A" '

-CiffTF'--i~~---'- -
·22
 ot-tó áll..
tol-lat· lát.
ott a toll!
10-1a lát-ta. .
ot-tó tol-la ..
,

J-OH1i' EOHiiE· EXfJ-,

23
 ,

~ i-ta-tó
~_. i

la-Ii i-tat.
1

i-1i itt il-lat I

\ -

Ii-1i ti ál-I ít
.,~~~~~~-~~-,
II~~~~~~~~-
24
a ló' ál-lat.
,- .

lát-tál' ál-la-tot?

a-I i" ~ i::Ia' lá-tott.

i -1 i á 1-1a-ta- i: .

Itt ,

öt ál-lat.
u-tat! u-tat! a-u-tó!
út . túl út
ú-ti tál út-tól
 - ,
.. -a-u-tó
"

. - '

tu-tú ! .tu-tú ! .
, -

..Ii-I i "
a-u-tót -
, '
lát.
ott 'túl, öt' a-u-tó!
li-I i öt a-u-tót lát.

. a-. -tó

------- ---------------- - ------ ---_. -

, 27
 J

* e-te-tő
~

.
,. e · .
e-te-tő e-lőtt a".
te! te!
el te-Ie e-tet
le tő-Ie e~te-tő
e oc i[í------fiJ 91--L
-------',----

, 28
 e-tel
. Ii-1 i-1 i!" I

. e-tel "e-tet- , -i-tat.

, ..

e-lőt-te a ",

,
 ~;i')~;~\' é-tel
~,
e
- itt a tál é-tel!
e-ta tá-Ial.
éI lé é.I .
lé e-Ié- . é-ló
é -iJ iL-n_-~- fiE-
30
 te " tó
ti tő

ta li-la itt
üt , la:.1 i ott

tál túl tél

lát toll élt

é-tel' e-te-tő
i-tal i-ta-tó
-iHJ tn±
CL'iiif/-.--
1'1---------'--- 31

lj
 .~ ~é-ni

.a ta-n í-tó né-n i ta-nít.

, •
ne en en-nl
"
no un in-ni .
I 1.
n =::J:L n::LI-~UL nLrtL-
.
'1
32

\
 an-na
an-na . ta-n u 1.
ó ta-nu-Ió.
e-lőt-te a· ti n-ta.
ott a toll!'
an-ta·lt· in-ti:
ta-n ul-n i !
ö;n:n:,a:; I •'-

3 Olvasókönyv 1. 33
 ..

_vo-nat
:-. ~;

V
ott a vo-nat!
el-vit-te vi-lit.
é-vi int.
ív .' év· vo-nal
,
ov
,
nev vo-na
t
I I •• I

-
,......,....I'---""ü ,~.. X,,'" ~_." '_.>" _
 a vo-na-ton
"".
vi-I
. i a' vo-na-ton van .
vi -1i áll.
a né-n i le-ü 1.
ve-Ie van an-tal. ".
an-tal" .ne-vet-ve int.

35
 ma-ma
m

mtt mu-tat ma-ma?

mit . lát l-ml i
i-m i ne-vet.

mi töm im-mel
mu" tö-mi ám-mal

36
 al-ma

- rnlt ven-ne vii-ma?

van itt: al-ma,

, , ,
vii-ma té-li al-mát vett.

te-Ie a al-má-val.

vi I-ma el-vit-te.
------'-1.J;diiilli Ci17Ti2iF ~
37
 kút
k
- itt van a .kút! -
ki-ál-tott ka-tó.
le-ül-tek . .a kút. mel-Ié.
ka-tó töl-tött, it-tak.

kút kő mák.
. köt ők makk

38 .
 ka-to-nák

vo-nul-nak a ka-to-nák.
a mi ka-to-ná-ink.
me-ne-tel-nek.
é-ne-kel-nek.
kál-mán ve-Iük me-ne-tel.·
ő nem ka-to-na.

kál-mán ka-to-ná-i :

39
/

ró:..ka o-

r o

kárt tett .a ró-ka.

-

ter-ka lát-ta.
a kert· a-latt le-lőt-ték. o

, ,
ra Ir kar er-re
,
ri "
or rak ar-ra

-.0
 a mun-ká-ért

'ma-mát ö-röm 'ér-te.

ér-met tet-tek a' rnel-lé-re,
ma-ri-ka te-át töl-tött.
ve-ron-ka le-tet-te a tá-lat,
- itt a tor-ta!'
ma-rná-é . a tor-ta!
,
e - . . .

41
 ,
zar
z

el-rom-Iott a zár.
zo-I i ráz-ta, .el-tör-te ..
- nézz.
rám zo-li! mit· tet-tél?
,

- nem a-kar-tam ', kárt . o-koz-ni.

,
mez tíz ez-zei
.kéz tüz az-zal
.I . , . I •
Z --'-----..z--· -z"""'--'DTf' n:uz; . rXJJZTLCJ

. 42
•
 .el-za . út-tö-rő

ro-zi' né-ni le-tet-te a kan-nát.

. állt, állt az ú-ton.
kö-rü l-né-zett, . várt.
el-za lát-ta ezt.
ro-zi né-ni mel-Ié ment.
el-kér-te a víz-zei telt kan-nát.
ez-u-tán ket-ten vit-ték.

i1JZJJJ iHJZiE Uif±j-. --

43
 sá-tor
s
sok ve-vő áll' a sá-tor" e-Iőtt. '
-' tes-sék! tes-sék!
~ is~ka t'as-o
sa-ri. oSk-~tort
a . k er.
' ke-res. .C' .J3'..
..
I-lus is lát' va-la-mit.
sor sas e-so
"
, , , ,
sir sas a-so

44

-
- .. ~.__ "__
"'_·""í·~---.--.J.-"""--- ~. .
 e-slk az e-so"

su-ru
" " e-ső e-sik.
,
sa-ros az út.
ta-más el-e-sik.
,
sa-ros lett a ke-ze.·
,
sa-ros a tás-ka is.
ta-más nem voltó-va-tos.
- • •

45
 fa
1 f
sok .fi-a-t'al fa van :itt.
fe-rl-ék fát ü I-tet-nek.
a fák nő-nek, él-nek,
··a fa ér-té-kes .

. fa .fi-zet le-fe-Ié
fű fü-zet fel-fe-Ié

46
 fő-zés

.a ma-ma ~" IOZ.

e-lőt-te van a fa-zék . •
ná-Ia a . fa-ka-nál.
a ma-ma·· fél-re-áll.
fá-n i .fát rak a tűz-re,. fűt.
forr a Ie-ves.
fő a fi-nom fő-ze-Iék.

47
 já-ték
j

- sok já-ték! _. ki-ált jós-ka.

ju-lis-ka is né-zi.
mit kér-je-nek? já-ték-ka-to-nát?
más já-ték . is. . jó len-ne! ..
- ott a ma-Jam !.-
m u-tat-ja .ju-I is-ka..

48
 jó é-tel a tej

• •
Ja-nl te-jet
. , kér.
- itt a JO tej!
.. , •
van tej-fel, vaj es sajt. IS.
• . , •
.Ja-nl va-jat es saj-tot IS vá-sá-rol.

a,II·,
rr « ,

kérj! I')0J • J.
rnér]! .jöjj ! járj!
tej-jel
vaj-jal

4 Olvasókönyv 1. 49
 ba-ba,
b
u

al-vó ba-ba! - rnu-tat-]a bo-rls-ka.

ber-ta. ke-zé-be vet-te.
bal kar-já-ra fek -tet-te. .
. jobb-Já-val át-ö-Iel~te,· al-tat-ta.
bo-ris-ká-ék al-ta-té nó-tát
é-ne-kel-tek,

50
bab
ba-bos

ab-ban
eb-ben

bé-Ia .. be-vá-sá-rol
bé-Ia ke-zé-ben ko-sár van.
az üz-let-be . si-et. I

ma Ő vá-sá-rol,
- ké-rek két· ki-ló ba-bot ..
-mást nem?
- bor-sót is ké-rek.
bé-la fi-zet.
az á-rut ko-sár-ba rak-ja
és .tá-vo-zlk.

51
x

1)
,
cí-mer
c

. e-lőt-tünk van a cí-mer.·

vin-ce tet-te fel a fal-ra.
cí-mer van az is-ko-la ut-ca-i .
be-já-ra-ta fe-lett is.
a . mi is-ko-Iánk: ál-ta-lá-nos
Is-ko-la.

-- ----'- ------_._---_.

52
 cél tánc . tár-ca
léc lánc .tál-ca

mar-ci el-ső lett

uc-cu ne-ki!
fu-tot-tak a fi-ú k: mar-ci,
la-ci és. vin-ce.

mar-ci el-ső-nek ért . cél-ba ..

ce-ru-za volt a .ju-tal-ma ..
.mar-ci u-tán vin-ce fu-tott.
vin-cé-nek a cu-kor ju-tott.

53
 . dob
d

"dé-nes-nél van. a dob.'

ő út-tö-rő.
a ze-ne-kar do-bo-sa ..
az e-lő-a-dá-son ődo-bol. .
dé-nes' de-rék fi-ú ..'

.' dal du-dál ad-ta .,'

dél 'dú-dol tud-ta· .

54
 vi-dám. dél-u-tán

.'da-ni. és ru-di dél-u-tán a·

rá-dl-ó . mel-Iett ü í-tek .
. vi-dám me-sé-ket me-sélt
a' rá-dl-ó.
ne-vet-tek, de-rű-sek vol-tak'.
u-tá-na' is-ko-Iá-juk é-nek-ka-ra
ked-ves'. da-lo-kat da-lolt .
.ör-vend-tek a si-ker-nek ..
--diilIf-J~.-.'
-~ .
--_._-,-----

55
 ház
h
- sok ú] ház van itt !-
mond-ja . h u-basán-dor-nak.
- ti hol lak-tok?
- ott, a ha-to-dik ház-ban,
a har-ma-dik e-me-Ie-ten.
két he-te köl-töz-tünk o-da.

hat hűl eh-hez

hét hűt ah-hoz.

56
 ,.hu-ba te-le-fo-nál

- hal-ló! hal-ló!'

,., itt hu-ba!

- mi van ve-led,. kls-fl-arn i

- jó .hírt mon-dok. há-rom

ö-töst hoz-tam ha-za!

- ez . jó hír, hu-ba!

Iá-tod , ha a-ka-rod,

~---- -----

57
 ;""

pos-tás
P
a pos-táské-pes-'Ia~pot
vitt - a-pó-nak.
a-pó ,a lap-ra pit-lant. .
~pal-kó írt, a kls u-no-kám l+-
ör-vend '. a-pó,
. f?_~!
üd-vöz-let az • 1....L.-,
".~ """1
VI"", or.',:,'
n .••..•
""-"v •!

ün-nep-re!

PF~§EJ_~
58

I!
 pus-ka
. pis-ta já-ték-pus-kát .ka-pott
é-des-ap-já-tól.
kl-pró-bál-ták a pus-kát .
. fe-hér . pa-pír-ra . pi-ros
kö-rö-ket raj-zol-tak,
pé-ter a fal-ra tűz-te.
ez volt acél.
a fal-tól öt lé-pés-re cé-loz-tak,
volt ö-röm,' mi-korpis-ta
.el-ta-lál-ta '. a kör kö-ze-pét.

59
 •
gép·
g

a gőz ..hen-ger gép.

ez hen-ger-li si-má-ra az u-tat.
reg-gel-től es-tig dol-goz-nak
a gép-pel. ..
gi-zi és ga-bi el~néz-né·
nap-es-tig.
, , ,
"
goz ag I-ger
, , ,
gaz eg .e-ger

60
 gé-pek
. . ,...
gl-zl ma-ma-Ja
, ,
var-ro-ge-pen varr.

, " ,
ág-nes test-vé-re I-ro-ge-pen Ir.

é-des-ap-ja is gé-pen
dol-go-zik.

gé-pek-kel . dol-goz-nak a
föl-de-ken, az ü-ze-mek-ben.
a gé-pek a mi se-gí-tő-ink.

61

. -- .- . "..
- .

ün-nep az ís-ko-lá-ban

az is-ko-lá-ban fel-ál-lí-tot-ták az ö-rök-

zöld fát. az á-ga-i n pa-pi r-lán-cok, ü-veg-al-
mák, e-züst di-ók függ-tek. cuk-rok, pe-re-
.cek, kls já-té-kok is vol-tak raj-ta.
a paj-tá-sok' é-ne-kel-tek, ver-se-ket mond-
tak. vi-dá-man, bol-do-gan jár-ták kö-rül
a tün-dök-lő fát.

62
 ,
fÖI-dön· hó, fel-hő az e-gen. ~.

63
 új-év ün-ne-pé-re!
új-év. ün-ne-pé-re
az a kí-ván-sá-gom,
e ház-nak né-pé-re
ál-dás, ö-röm vár-jon!
néJHclSl-tés

64
 itt van a tél ...
itt van a tél, ahi-deg tél
kö-ze-pe,
. zú-go-lő-dlk az idő kint
I-zl-be.
pe-t6-fi sdn-dor

5 Olvasókönyv 1. 6S .

- '" -' --- - ~ -- - - ~ ---

 ,
4
•
••••
•• fill·.

,~-
Il{>
szén
sz
~ •..... ;..-

- itt a szén! - szól-tak a sze-nes em-

be-rek. szi-Iárd· sza-Iadt· az é-des-ap-já-ért.
le-en-ged-ték az a-u-tó hát-só. desz-ká-
ját. szor-gal-rna-san la-pá-tol-ták a sze-net.
le-hord-ták a pin-cé-be.
. szl-Iárd is .se-gí-tett. ösz-sze-szed-te a
mesz-szi-re gu-ru-ló szén-da-ra-bo-kat.

SZ· ':fZL ~ .. -xaitszaxxx:

·66
 a-paszer-sza-ma-I
, .
. ..

é-d(s-a-pa szer-szá-rna-lt tisz-tít-ja, j~-vít-

. JOa.e-r' I-ké-szí-tl é-ket li a ta-va-szt
! !t·
mun-ká-·
hoz.

·r

esz-ti né-zi é-des-a-pa szer-szá-ma-lt. ne-

ki . is van-nak szer-szá-ma-i. e-zek-kel Ir, ra]-.
zol, fest.

·Mi~~···
..... ~.~ ,.
~
.
..
, .
I~.

.1·

5* 67
 csikó
cs

.a . kis esi-kó já-té-ko-san ug-rán-do-zik.

.szép fe-hér folt van a hom-lo-kán, mint-ha
kis csil-lag len-ne. ki-esi esen-gő. csüng a
kis esi-kón. ha sza-lad, esi-lin-gel a esen-gő .
. a ko-esi mel-Iől né-ha kl-cslt hát-ra esa-
tan-gol.er-re a ko-esis bá-csi csat-tant os-
.to-rá-val. a kis esi-kó meg-I-jed, visz-sza-fut.
a kls esi-ké sze-re-ti a cuk-rot. még a
cso-ko-lá-dét is meg-en-né, ha kap-na ...

68

\, l \. "",. t
•.. -, •. t a. \-- - ~-- ~. • f I __
,..., . ~
 az . e-ge-rek meg a macs-ka

a macs-ka ül-döz-te az· e-ge-re-ket. az

e-ge-rek ta-na-kod-n i kezd-tek:
- mlt csi-nál-junk? ni lt : csi-nál-junk?
azt mond-ja a leg-ö-re-gebb .e-gér:
- nin-csen más mód, csen-gőt kell a-
kasz-ta-ni a macs-ká-ra. a ·csen-gő majd hí-
rül ad-ja, rnl-kor jön- az el-len-sé-günk, és
ak-kor szé-pen el-fut-ha-tunk,
~ pom-pás! pom-pás! - ki-ál-tot-ták.
most már csak az volt hát-ra, kl a-kaszt-
ja a csen-gőt a macs-ká-ra?
er-re 'már nem a-kadt vi-téz a hős e-ge-
. rek kö-zött.
eg-ri· györgy

69

-- ,- -- •..
- - --- - - ~ - -- -
 1
ill
. I
i
zsák
zs

zsi-ga .é-des-ap-ja ro-zsot, bú-zát rak a

zsá-kok-ba. .zsi-neg-gel be-kö-tö-zi a. zsá-kok
szá-ját. . sze-kér-re rak-ja. te-te-jé-be ül-te-ti
a kis ·zsi-gát.· ót isel-vi-szi a "ma-lcm-ba ..
. zst-ga meg-kér-de-zi az é-des-ap-já-tól:
.-' mi tör-té-nik á .ma-lom-ban a rozs- ..
zsal és a bú-zá-vali
. - e-lő-ször le-má-zsál-ják -. fe-le-li é-des- .
ap-ja.. -. .u-tá-na ki-ön-ti k, . meg-tisz-tít-ják,
. majd list-tet ő-röl-nek be-ló-Ie.

zs . zl5 ~ ..-_._~-

70
 rnon-dó-ka ...
há-ta-mon a zsá-kom,
zsá-kom-ban a má-kom,-
má-korn-ban a rá-korn,
ki-rág-ta a zsá-kom,
, -
ki-hul-lott
/
a rná-kom,
' '

el-ve-szett a rá-kom.
a-ki - szán-ja ká-rom, -
varr-ja be a zsá-kom, ,
szed-je fel a má-kom .

.
'

~-~~ .
.
- .

-~-~I,

~ r '1.

71
 nyúl
ny

.sa-nyi é-des-ap-já-val· az er-dő . mel-Iett

sé-tált. sé-ta köz-ben hir-te-Ien meg-áll-tak.
sa-nyi hal-kan meg-kér-dez-te:
é-des-a-pám, mi ug-rál· ott? _
-. me-ze-i· nyúl - súg-ta é-des-ap-ja.
- ma-rad-junk csönd-ben.
sa-nyi moz-dul-ni sem mert.
a nyúl fü-leit, ki-nyúj-tot-ta nya-kát, hir-
te-len fel-ug-rott és . el-fu-tott.
. piI-Ia-na-tok a-latt el-tű nt sa-nyl-ék sze-
me e-Iől.

12
 hull a hó ...
hull a hó.. hull a hó,
me-se-be-I i á-lorn l
tél-a-pó zúz-ma-rat
fúj-do-gál az -gon .
á

. . .a kis nyúI .di-de-reg,

. meg-bú-jik a föl-dön:
. "nem baj, ha hull ci hó,
csak va-dász ne jöj-jön l"
pa-rá-ny! ö-kör-szem
ku-po-rog az á-gon,
vi-dá-man csi-pog-ja:
"süt még nap a nyá-ron!"

73
/

,.
gyar
gy

gyu-ri é-des-ap-ja gép-gyár-ban dol-go-zik.

egy-szer mint lf-jú-rnun-kás kezd-te. min-
. dig na-gyon' szor-gal-ma-san ta-nult meg-ta-
. nul-ta a va-sat ko-vá-csol-nl, for-rasz-ta-nl.
szak-mun-kás . lett. most már ő ta-nít-ja
a fl-a-ta-le-kat,
gyu-ri é-des-ap~ja a jómun-ká-ért ki-
I tün-te-tést. ka-pott.

gyar
I

~gy megy
I .

gyur lágy meggy.

.I

gy qgt. qqan.' ~
-74
 mon-dó-ka
ja-nu-ar e-Iöl-jár.
feb-ru-ár a nyo-mán.
már-ei-us szán-tó-ve-tő.
áp-rf-lls ne-vet-te-t~.
má-jus szé-pen zöl-del-Iő.
[ú-nl-us ne-ve-Iő. .
jú-I i-us ér-Ie-Iő ..
.a-u-gusz-tus csé-pe-Iő.
szep-tern-ber gyü-mölcs-ho-zó. ~!-

ok-tó-ber bo-ro-zó. . -'.

-
.. . · .

~no-vern-ber tél-e~lő.· . .
de-cem-ber pi-he-nő.

75
·:t"
. '1
~(,~,
f ~~'- •
--.
v"';
>

~ __, tyúk
'i~~
.~. ty

tyúk-a-nyó . sé-tál az ud-va-ron.· kis-csl-

bé-l kö-rü I-ve-szi k.
meg-meg-áll tyúk-a-nyó, ka-par-gát. en-
nl-va-lót ke-res. ha va-la-mit ta-lál, hlv-]a a
ki-esi-nye-it.
.- kot, kot, e-gye-tek. - ko-tyog-ja.
l-dőn-ként fel-néz, fi-gye-li, nines-e ra-ga-do-
zó ma-dár a _kÖ-zel-ben.· fél-ti kls-csl-bé-lt.
ha hi-deg szél fúj, szár-nya a-latt me-
I

len-ge-ti ő-ket. na-gyon vi-gyáz rá-juk.

76
 a két ku-tya ~eg a csont
a kis bod-ri ku-tya egy cson-tot. ta-lált
az ú-ton. büsz-kén - bal-la-gott ve-Ie ha-za-
fe-lé,
út-köz-ben egy pa-tak-hoz ért. kes-keny
híd . ve-ze-tett át raj-ta. ment, men-de-gélt
bod-rí a hídon. a kö-ze-pe tá-ján be-Ie-né- .
zett a víz-be. hát ott lá-tott egy má-sik
ku-tyát. an-nak is egy nagy da-rab csont volt
a szá ..já-ban.
bod-ri rá-mor-dult:
- a-dod i-de azt a cson-tot!
árn, a-hogy ki-nyi-tot-ta
. . a szá-ját, a csont
be-Ie-poty-tyant a pa-tak-ba.
nép-me-se

77
 - lyuk
ly

ká-roly be-fu-tott a kony-há-ba.

-. jaj,· é-des-a-nyám! - ki-ál-tot-ta.
e-gér van a kani-rá-ban.
- hozd ha-mar· a cl-cát l - szólt az
é-des-any-ja. ._
be-vit-ték a. macs-kát a kam-r~~ba.· a
macs-ka az e-gér-lyuk fe-Ié som-poly-gott.
e-gye-dül hagy-ták a macs-kát.. telt az.
i-dő. ká-roly be-nyi-totta kam-rá-ba. rnlt _.
lá-tott? ott állt a macs-kaaz - aj-tó-ban, - e-
gér volt a szá-já-ban.

ly :§-§ibE. C@ijE--
78
 I

jiiffliiUiii Hii ii mu
,. .•... .-"
.",
#'
~'
. ,.". .., .
*'

. té~1j. reg-gel
.h i-deg lett. éj-jel a földcsont~tá fa-
gyott. a : nap is di-de-reg, nem· bújt e-lő
fel-hő-ru-há-já-ból .
.az ab-lak e-Iőtt egy fe-hér· toll-pl-bécs-
. ke re-pül -et az-u-tán egy má-so-dik·· meg
egy har-ma-dik. e-sika" hó! itt a tél! .
men-nek a·gye-re-kek az is-ko-Iá-ba. ví-
. gan' mon-do-gat-ják egy-más-nak:
e-sik a hó!
ez ám a jó!
. a kis bo-ris-kaki-tart-ja a kezét, .és el- ..
kap egy he-pt-hét. be a-kar-ja vin-ni az is-
ko-lá .•ba, de bi-zonyaz el-ol-vad. a na-gyob-
bak már szán-ká-zás-ről, hó-em-ber-ről be-
.szél-get-nek.
79

.- --' -. -- .. •..... - -- -
 rnon-dó-ka
egy meg-é-rett a- meggy.
'ket-tő - cstp-ke-bo-kor-vesz-sző.
há-rom - majd na-za vá-rom.
négy -. biz' o-da nem' mégy.
öt - le-e-sett a köd.
hat -' ha-sad a pad.
hét - dö-rög az' ég,
nyolc - ü-res a polc.
ki-lenc - kls fe-rene.
tíz - tisz-ta. víz.

ha nem tisz-ta, vidd visz-sza!

, ott a sza-már, '. meg-isz-sza!
népköltés

OJ '~I

80
 mondóka
egy - megérett a meggy.
kettő - csipkebokor-vessző.
három - majd haza várom'
~négy . - .:biz' oda nem még}'.
öt -, leesett a köd.
hat _. hasad a pad ..
't - dörög az ég.
, yolc - üres a polc.
ro
lD
l4í
U:J . _•.-
b=s..~I.ll~·~;;\~:1
-k ., enc. - k IS
. r
rerenc.
tíz - tiszta .víz.

ha nem tiszta, . vidd vissza.

ott a szamár, megissza!
népköltés

6 Olvasókönyv I.
81

•• • _ _ _. ._ _. ~ • _ _ _ J' • _- •
 , hófehérke
volt' egyszer egy gyönyörű kisleány. arca
piros volt, mlnt a rózsa, haja fekete, mint
a szén, bőre· fehér, min a hó. el is ne-
vezték hófehérkének.
mostohájának, a gŐgös, irigy királynőnek
volt" egy beszélő tükre. ,
egyszer a beszélő tükör ezt mondta a
királynőnek:
. .~ szép vagy királynő, de hófehérke
százszor szebb'! '
mérges lett a királynő. szólt a vadászá-
nak, hogy vigye hófehérkét az erdőbe és
ölje meg.
81
 a vadász megsajnálta hófehérkét és el-
engedte.
hófehérke bolyongott az erdőben. egy-
szer csak egy szép - kis házhoz ért.benyi-
tott. .
az asztalon hét tányérka, hét pohárka
volt. a fal mellett hét ágyacska állt ... hófe-
..hérke lefeküdt az egyik ágyacskába, és
nyomban elaludt. <,

•
aki többet tud róla, rnondja el!

6* 83
 az . ábécé . nyomtatott kisbetüi:·
a á b c cs d e é f g .gy h
í j k· I ly m n ny o ó öő
p r s sz. t ty u ú ü ű v z zs

az ábécé írott klsbetül:

OJQ.,.tr .L ~ -t, q-. c ~ t
o/t .fv ~ ~. .~ ~ t 4 1IV
. 1. • II .

ru -n.Af o-vo- o' o' fU .1-'. ~ ~

·-L .-Lt '\J..J .~ ili ~ 'lY 'L 'z/:)

.~h, 1T\.i, 0JlJ!

~,~~~ .. ~. ~~

~I~

84
 c ,
e
6 betűvetés
szép dolog a betűvetés, lJ
olyan, mint a kelő vetés.
falr61: rnéhek, rózsák leslkt
cslbék, gombák irigyelik. .

levegöbe Jrnak, padra,

végül fehér irkalapra. ' .b
szépen kell itt írni, tudjál<,
"1it s~61 majd a faliújság?

erzsi összevissza írta,

zs6fi keze nem tiszta,
karcsi kövér pacá ejtett,
, s a kis í-re pontot. sem tett .

. palk6, évi j61 vigyázott,

tlntam fac' be nem mászott
ty a sok betű mosolyogva,
egyenesen állt a sorba!

fölkerültek az újságra,
hogy az egész osztály lássa! U" •
jaj, de szép a betűvetés -,
olyan, mint a kelő vetés!
~~
k6nya lajos

"O

85

. \ ~
 Csak egy öreg néni
Csikorgó, hideg téli napon egy kisfiú és egy kisliny bal-
. lagott az utcán. Csoszogva ment előttük egy öreg néni. Csúszós
volt az út nagyon; és. a néni elesett.
_. Ciii, fogd csak- a könyveimet! -. kiáltott a kisfiú.
odafutott az öreg nénihez. és talpra segítette.
Ciii megkérdezte Csabát amikor vidáman tovább mentek:
- a nagyniamád volt az az. öreg néni?
/

- dehogyis .-. felelte a fiú .

.- talán az édesanyád?
.- az sem!
hát a nagynénéd? vagy valami ismerősöd ?
- , egyik sem _. mosolygott 'a kisfiú. _. Csak egy öreg
néni.

86
\

Cinkék etetése
Cinkék szálltak az osztályablakára. Cslpogásukra odanéz-
tek a gyerekek. a tanító bácsi ezt mondta:
-. Csendben figyeljük a kis 'éheseket! Csikorgó hideg tél
van. nem találtak ennivalót. az erdőben, kertekben, azért
jöttek ide.
a gyerekek ezt kérdezték :
-.' hova. lett a sok légy, hangya, pók, bogár?
- bebújtak a falak, fák repedéselbe, a kövek alá vagy
a földbe. nagyon sok 'el is pusztult.
Csaba megszélalt : .
- Csak bogarat esznek a
.clnkék ? mlt adjunk neklk ]
- Clrok-Lnapraforgö-, kendermagot, faggyút, sárgarépát .
mondta a tanító bácsi. Csak tavaszig lesznek vendégeink,
akkor újra lesz légy, bogár; azokat fogják pusztítani.

~Q..,~~ ... '

~CL~,~,
~ ~
I
CL h alaH.ov ..
.

87

~ __ o __ ,. - _ -":-L.., __ _ ~. - _' -
 Olvad a hó
Olvad a hó. Csupa sár az út, Olga az iskolába igyekszik .
. Óvatosan lépked a gyalogjárón, félti Cipőjét a sártól.
- Olga, várj meg! - hallatszik az utca túlsó oldaláról.
Ciii vágtat a pocsolyákon keresztüiOIga után. Csakúgy
fröccsen a sár amerre megy. Csakhamar utoléri Olgát az
iskola kapujában. Olga éppen a cipőjét tisztogatja alábtörlőn.
Ciii elrohan mellette, és uccu, nekiered a lépcsőnek. Örül,
hogy megelőzheti Olgát. Ott marad azonban a sáros láb.'
nyoma a lépcsőn.·
- Ciii, Ciii, sáros lesz a lépcső! - szól rá a napos.
Ciii elszégyelli magát, és visszamegy a lábtörlőhöz.
II

0'8 ey8 c;e

88
Ó, de goromba télapó!
Csúf. hideg szél süvöltve
tépte a fák ágait.
Olyan vidékre menekültek
a költöző madarak. ahol min-
dig meleg yan. Csak egy-két
madár maradt itthon, de azok
is elbújtak' puha fészkükbe.
Csillogó hóval fújta be tél-
apó a földeket, és befagyasz-
totta a vizeket. a z állatok nem
ijedtek meg. Odújukból kinevet·
ték a hideget,és a szelet..
Csacsik, lovak. tehenek.
bárányok a [ö meleg Istállók-
ban ropogtatták a szénát, nem
féltek télapótél.
a folyók és tavak befagy-
tak. de a halak beh űzödtak a
mélybe. Ott lenn, a jégtakaró
alatt meleget találtak.
Otthonukban az emberek
a meleg kályha mellé húzódtak
télapó elől.
télapó egyszer csak meg.
érezte. hogy közeledlk a tavasz. II
Csendesen sírva fakadt. Csorog-
tak könnyei az ereszről.

·otu.-a..d., CN .~ ...

otu.a..dv. CN ~ I {UL <Al UL I

\ M<AI~·
89
,
, - '

zZ ZS Zs

Zsiga .padja
Zsigáék iskolájában ünnep volt. Őszhajú nénik és bácsik
is voltak a vendégek között, Örömmel jöttek, his~· ők is
ebbe az iskolába jártak valamikor. Ők is itt tanultak írni,
olvasni, számolni.
Zsiga édesapja is eljött, és meglátogatta az első osztályt.
Odaállt a gyerekek padja elé. Zsíga tanító bácsíja megkér-'
dezte tőle, hogy hol ült, amikor ebbe az osztályba járt.
- Ott volt a helyem! - rnondta, és Zsiga padjára
mutatott.
Zsiga a padra nézett, csöndesen megsimogatta, azt, majd
. édesapjára . pillantott. Csillogó szeméből látszott az elhatáro-
zás, hogy ezután még jobban' vigyáz apadjára.

90
 Zoltán lesz a napos
- Zsófi után, holnap Zoltán
lesz a napos -. mond]a a tanító
néni. _
- Zoltán, Zoltán, nagyon jó! -.
örülnek mindannyian.
Olga jelentkezik.
- Olga· szeretne még valamit
mondanl, hallgassuk meg! - szól a .'
tanító néni.
. '-' Zoltán megérdemli, hogy ő legyen a napos - rnondja
Olga -, mert ma is nagyon szépen felelt olvasásbélls, szám-
tanból is. Ott a' neve a faltújságon.
Zoltán arca ragyogott az örömtől.

Zsófi ...
Zsófi, Zsig«, Zsuzsika, .
Zendül, a víg muzsika.
Zsiga .zsófit tánco/tatja,
Zsuzsikát is megforgat ja.

ZOtf...CU-V o.a,' ~:

~.OJL~I·

~\OJ"""""

''-''~-'-',''
~a..,.' .
I •
~·OJ .••••.•••

91 .

- '- •.. --- - - ~, - -- -

 eu úU ,üU'uU T •• TT

Új _cipőt kapott Zsuzsi

Zsuzsi kinőtte a cipőjét. Zoli, a kis öccse viseli tovább.
Zsuzsi' elment az édesanyjával cipőt vásárolni az Úttö rö áru-
házba. Ott, a cipőosztályon egy pár csinos magas szárúclpőt vá-
lasztottak ki. Zsuzsi felpröbálta, s azt meg is vették .
.- 6, köszönöm, édesanyám! Ugye, már az új cipőmben
mehetek haza? - szólt Zsuzsi.
Zsuzsi vigyázva lépegetett. Úgy érezte. hogy minden em-
ber az ő uj cipőjét nézi. Otthon azt kérdezte a bátyja:
- Zsuzsi, tudod-é, ki hordta azelőtt ezt a cipőt?
-' Új cipő ez, nem hordta még senki!
- Ugyan, Zsuzsi - nevetett a bátyja --, hát egy kis boci
hordta, - ha nem is épp a lábán. de a hátán.
II

92
 .
.•. ~ ,. J
.~

.Vörös, sárga, zöld

. Verát elküldte az édesanyja kenyérért.
- Vigyázz kislányom az utcán! - így figyelmeztette.
Vera vigyázott. Vörös fényt jelzett a közlekedési lámpa az
utca sarkán. Vera megállt. Várt.
Csilingelt a sok villamos,dudáltak a gépkocsik. Vidám fiúkat .
vitt egy. autóbusz. Val6színű, hogy klrándulásra mentek. Zsá-
kekkal. megrakott teherauté tülkölt az utca fordul6jában.
Vera figyelte a közlekedési lámpát. Zöld színnél gondosan
körülnézett, azután sietve ment át a széles úton.
Ugyan(gy jött vissza is, figyelmesen, óvatosan, vigyázva.

állj! mehetszl
Várj!

93
 Glzléknél.
Gizi öltözteti a babáját. Csinos kis ruhát varr Gizi édes-
anyja a babának. Géza és Gyula édesapjukkaljátszanak. Vona-
tot állítanak össze _gyufaskatulyákb61 és -cérnaorsökból.
Vidáman telik az idő. Gyorsanbeesteledik. - _
- Gyújtsd meg a villanyt. kislányom! -' mondja édesapa.
Gizi az ajtóhoz szalad, felkattintja a villanyt. Világosság
ömlik szét -a szobában.
Vacsora után Gizi édesanyja viHanyvasal6val vasal.
- Gyerekek, hallgassunk egy kis zenét! - mondja édesapa.
Géza bekapcsolja- a rádiót. Gizi _még táncol is ababájával.

Villanyfény
ötéves tervünk küldte hát légy rá te is büszke,
ajándékul nek'ünk! hogy fénylik életünk.

- 94
 Jó pajtások
Csengetés után, a nagyszünetben minden gyermek uzsonná-
zott, jancsi félrevonult pajtásaitól.
- [ancsl - biztatta jenő -, egyél te is!
- jó lenne, de elvesztettem az uzsonnámat - felelte jancsi.
- jobban kellett volna vigyáznod rá - mondta ]utka, egy
nagy darab fehér kenyeret majszolva. ...
. - 6, pedig soká lesz még ebéd - sajnálkezott Gyuszi .
. - Vajon hol vesztett ed el ? - kérdezte Zoli.
- Valószínű, hogy az utcán - válaszolta jancsi, és elfordult.
-. Ugye, a zsebedből csúszott ki, pedig az uzsonnát a tás-
kába kell tenni - tanácsolta Zoli.
Géza semmit sem kérdezett, kétfelé törte vajas kenyerét, s
mosolyogva nyújtotta oda a pajtásának :' .
- Válassz, jancsi!
Oszejeya

95
 ilílhH Hol volt, hol nem volt ...
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy farkas, egy róka
meg egy nyúl. Versenyeztek, hogy ki hid nagyobbat ugranL

- Ugorjunk árkot! _. mondta a róka.

Hosszú, széles árok volt az erdő szélén. Odaállt a róka az
árok partjára, és így szólt:
-. Hosszú lábam, rövid fülem, lompos farkam, hopp! -
de nagy ez az árok.
Zsupsz, már bele is esetb az árok kellős közepébe.
Utána a nyúl ugrott.
- Hosszú lábam, hosszú fülem, suta farkam, hopp! - de
nagy ez az árok. ,>

Ügyesen átugrotta az árkot, s úgy futott tovább, mintha

puskából lőtték volna ki.

96
 Utoljára ugrott a farkas.
- Hosszú ·Iábam, hosszú fülem, hosszú
farkarn. hopp! - de nagy ez az árok.
Odapottyant ő is a róka mellé az árokba.
Igen mély volt az árok, nem tudtak ki-
jönni, pedig már nagyon éhesek voltak.
-Ide hallgass - szólt a róka -, ha
segítesz kimászni, kihúzlak téged is;
- [ó lesz biz' az -. állt rá a farkas.
Hátulsó lábaira ágaskodott, és a róka fel-
kapaszkodott a hátára. Innen egy ugrással
klnn termett az árok szélén. Úgy elszaladt, hátra sem nézett.
Várja, várja, még most is várja a farkas a .rókát, ha azóta
el nem pusztu It.
népmese

7 Olvasókönyv 1.
97
~ - --...... - - - --- ~

Ki az okosabb?
Két kls kecske. szembetalálkozott a patak keskeny hidján .
. Olyan keskeny volt a híd, hogy nem fértek el egymás mellett.
Úgy átmehettek volna -.rajta, ha az egyik visszafordul, s megvárja,
amig a másik átmegy.
-. . Vissza, vissza! -. szólt az egyik.
- Hát még mlt nem? Öregebb vagyok, mint te. Úgy illik,
hogy te fordul] vissza.
- Igen ám, de én léptem előbb a hídra. ~.
Visszafordulni egyik sem akart, Vadul nekimentek egymás-
nak. Összeakasztották a szarvukat. Vékony lábukat megvetették a
hldonvés verekedni kezdtek. .
Csúszós volt a híd. és a nagy igyekezetben mind a ketten
belepottyantak .a vízbe;

98
 Keskeny ösvényen is találkozott két kis kecske. Kltérnt nem
tudtak, mert az ösvény egyik oldalán szakadék volt, a másik
oldalán meredek hegyoldal.
Gondolkodtak, tanakedtak. rnltévők legyenek.
. .

Végül az egyik letérdelt. s.odasimult a hegyoldalhoz. rgy

adott helyet a másiknak.
Óvatosan átlépegetett a másik rajta; s mindkettötovább-
haladt a maga útján.
. népmese

._.~--_._---~--------

7*
99

---- .-- ." ....'- - -.::~ - . -- - . - ~--. - -~ .._-

 - -

·tT.ty OTy·fF

Február
Ismét előbújt a napocska. Fényesen és vidáman sütött a
havas táj ra, még melegített is egy kicsit. Jégcsapok lógtak az
ereszről. Vízcseppek gördültek végig rajtuk.
"Talán már vége a télnek, és kezdődik a tavasz" -. gon-
dolta a cinke. Örvendezett és harsányan énekelte:
Kis cipő, kls cipő,
Itt van a jó idő.
-Korán énekelsz, madárka! --szólt az öreg veréb. -
Csalóka ez az idő! I:ázurik mi még tavaszig eleget!
bianchi

Februári estén ...

Februári estén, kicsi meleg ágyban
mikor tavaszt lesvén álom borul lágyan
háborog a vén duna: minden jó kisfiú ra.

100
 Peti és a "r"
Peti nem tudta kimondani a ••r" -to Ha azt mondták neki,
hogy "rigó", ő azt mondta, hogy "rigó". Ha azt mondták
~,retek", Peti azt mondta "letek".
Kinevették a gyerekek.
Peti egyszer megint rosszul mondott valamit. Csúfolni
kezdték a fiúk. Peti megsértődött. Bánatában felmászott a
. tyúkól tetejére, és csendesen sfrdogált. Feltette magában,
hogy megtanulja a "r"-t, ha akármilyen nehéz is.
Üldögélt a tyúkól tetején, amikor egyszerre csak odare-
pült a kerítésre egy varjú. [ó hangosan károgni, kezdett :
- Kár, kár'!
Peti utánozta:
- Kál, kál!
Rákezdte újra a vaqu:
- Kár, kár. kár,káár, kár, káár!
Petinek így sikerült :
- Kál," kál, kál, káál, kál, káál!

101

" ,_",' _ li...

 . Peti sokáig kiabált így varjú nyelven. Buzgón utánozta a
var] úbeszédet.
Örömmel vette észre, hogy lassanként már egyre jobban
ki tudja mondanl :
- Kár, kárl
Gyorsan lemászott a tyúkól tetejéről. Folyton károgott.
nehogy elfelejtse a ur" -te . Rohant a fiúkho~. Boldogan, ne-
. . ,
. vetve kiabálta:
. - I(i tudom ám már mondani a,~r"-t.
- Halljuk L - biztatták a gyerekek.
Peti elgondolkozott és klvágta :
- Riba!
Peti azt akarta mondani, hogy .Jlba", de örömében most :
már azt hltte.: hogy rnlnden ,,1" helyett "r"-t kell mondani.
Jót nevettek a-"gyerekek, és 'örültek Peti sikerének.

/ -fL P-IYB..--··~_

102
 Nem fogadott szót a kis kakas

Hol volt, hol nem volt, volt két testvér, egy kis kakas
_ és egy tyúkocska. Klszaladt a kertbe a _kls kakas, és esi pe-
getni kezdte a ribizlit. Figyelmeztette is a tyúkccska :
- Ne edd meg, kis 'ka_kas! Várj, amíg a ribizli megérik.
Nem fogadott sz6f a _kis kakas. Csipegetett, csipegetett, -
és annyit csipegetett, _hogy alig bírt hazáig vánszorognl.
-- Jaj, jaj! - kiabált a kls kakas.
Fáj,' fáj! Testvérkém. segíts!
Okos testvére megitatta orvos-
sággal, borogatást rakott a gyomrára. -
-Hamarosan meggy6gyult a kis
kakas, és klment a rnezőre. OO:.~.
Nyár volt. Nagy rnelegben - ugrándozott, szaladgált a kis
kakas. Kimelegedett, megizzadt és odaszaladt a foly6hoz, -hogy
szomját _cslllapítsa,
- Ne igyál, kis kakas! -- kiáltotta- a tyúkocska. - Ne
Igyál hideg -vizet! Várj, amíg lehűlsz l
Nem - fogadott - sz6t a kis kakas, mohón itta a hideg vizet.
Kilelte menten a hideg. O~os testvérkéje minden erejére
szükség volt, hogy haza tudja vinni a beteg kis kakast.
Orvosért szaladt a tyükocska, Nagy üvegorvoss.ágot
rendelt az orvos.

103

--- ~-- . - .. -._--- - ....::~ . - .- - - - - ~- - -~ - .. -

I

Nagyon sokáig feküdt betegen a kis kakas. Tél volt már,

mire felgyógyult. Jég borította a folyót. Korcsolyázni akart,
de a tyúkoeska azt mondta neki:
- Várj, kis kakas, várd meg, míg a folyö egészen befagy!
Nagyon vékony most még a. jég, beszakad és elmerülsz !
Hallgatott most már a kis kakas idősebb testvére okos
tanácsára.
Népmese

,/

Gyorsan mondd!
Jobb egy lúdnyak tíz tyúknyaknál!

~.~.

104
 -.

Mosakodás
Mentem a lépcsőn, visítást hallottam a szornszédos lakásból.
Meghökkentem. Miklós visított.
_. Verik vagy mosdatják i - kérdeztern magamtól.
Óvatosan lépkedtern az. ajtóig. Hát mosdatták Miklóst,
édesanyja szappanozta a képét.
Miklós ezt gondolhatta:
- Mi jó van abban, hogy hideg vízzel dörzsölik az em-
bert, és csípős szappannal habozzák be szernét, száját.
Most Juliska nővére kapta el Miklós· fejét, és jól meg-
dörzsölte a törülközővel.
- Ne sírj, Miklóskám ! - vigasztalta. rgy, virágom,
így, így - törülgette gyöngéden öcsikéje fejét. - Nézd,
mllyen szépen mosdlk a cica is!
Csakugyan, a cirmos ott mosdott a küszöbön. Megnedve-
sítette a talpát, és végighúzta a fején, fülén. Miklós még
szepegett egy kicsit és könnyein át a cicára mosolygott.

105
 Mia j ó és mia rossz?
'egy rnorzsányl kisfiúcska
azapjától' kérdi :
mi az, hogy rossz,' mi az, hogy j6?
.mertő még nem érti.
• • •••• .; •••. e .~ ! ..•••

. Rossz az, hogyha mászatcs egy

kísflúcska képe,
n~ orrodra kend lekvárt, a
hanem a kenyérre!

[ó az.. ha a gyermek mosdik,

fogát tisztán tartja,
örül annak a kisgyermek
apja, édesanyja!

Rossz az, hogyha beleturkál

plszokba, szernétbe :
ráragad a sok-sok piszok
arcára, kezére!

[ó az, hogyha tiszta, gondos,

vigyáz holmijára,
nem szakad el a cipő]e,
nem. foszlik ruhája.

ezt tanulta jóról, rosszról

a ~morzsányi gyerrnek o=-

hogy ti is megtanuljátok,
elmeséltern nektek.

Majakovszkij

106
 ·~ .

.. Jó a ropogó
Pirimogyoró.
Mackó uram szereti,
Bokrában felkeresi:
egy tenyere
Tele vele.:
,a m,ási kkal
Úgy csap bele.
Meghámozza, lám, 'lám,
és bekapja hám, hám!
Ha teleszed egy mancsot,
Vigan eszi és csámcsog.
Jó a ropogó,
. Piri mogyoró ..
Móricz Zsigmond

'10/

--- -- . - '-', -- _... - - -~ -

 Az orvosnál
- Anyukám, fáj a torkom! - panaszkodott "Ágnes. -
Aludni sem tudtam az éjjel.
- Majd elviszlek az orvoshoz - mondta az" édesanyja.
-" Üzenjünk előbb a tanító néninek.
Ágnes első osztályba járt. Nagyon szeretett tanulni. IU-
dott már szépen írni, olvasni, számolni és énekelni. Nem"
szívesen maradt el az iskolából. Na de ha beteg, akkor nem
mehet az tskolába.
" Ágnesék elmentek az orvoshoz.
Mid fáj, Ágnes? - kérdezle az orvos.
- A torkom - panaszolta.
- Nyisd ki a szádat! Mondd szépen : á!
Ágnes, a szorgalmas kis tanuló ezt kérdezte:
Kérem szépe n, nagy át vagy kis át mondjak?

1\ ---'1 - 7\
rc eL" :LU

108
 -A klsdobos
A kis Antalnak dobot vett az édes-
apja. A kisfiú kiszaladt az utcára, és
teljes erővel verni kezdte a dobot.
A szornszéd házból kijött egy szo-
morú néni.
- Klsflarn -.
így szólt Antalhoz
a néni -, bet~g a férjem. Az orvos azt
rnondta sokat kell aludnia: A te dobod-
tói nem tud pihenni.
A kis Antal az övébe dugta a dob-
.verőket. Kifutott a város mellettí rétre,
ott aztán dobolhatott kedvére.

Korán kel ni ...

Korán kelni, énekelni,

Nincsen annál vígabb semmi.
Későn kelő jó barátom,
Neked is csak ezt aján lom.
NéPköltés

109

~--- ~..--# . -~ ..;"~-~- - .. . .- - - - - ~- - -"'" _.~ ...•

 Szeresd az' állatokat!
Három, 'bÚszkeségtől sugárzó fiú sietett haza az erdőből.
Tarisznyájukban :egy foglyul ejtett' kis mókust szorongattak. '
Otthon várta őket beteg kis húguk.
,-" Idenézz. mókust hoztunk! Olyan jókedvű, hogy biz-'
tosan meggyÓgyulsz tőle '- újságolták örömmel a gyerekek.
A beteg' kerekre nyitotta beesett szernét :
Szegény kis mókuskám ! Hol fogtátok ?
-, Az erdőben! '
- Szegénykém, rab lettél. Fiúk, , én majd' csak meggyó-
gyulok nélküle is. Szépen engedjük el, hadd menjén haza, '
Azzal' szabadon engedték a mókust. Mókusmama sírva ro-
hant gyermeke elé, Mikor' meghallotta, mi történt, meg' is
kérdezte a közelben kaplrgáló kakast:,
- Hogy hívják azt, a beteg kislányt? Áldani fogom
egész életemben!
-- A nevét nem tudom,' de azt tudom, hogy kék nyak-
kendős úttörőpajtás ! -. válaszolt kukorékolva a kakas.
. /

110
 -~ .

. ~\.
• < •

~~.10.

111

. ,---~.- • ~ # ••• -
 Elmúlt a tél

Tanítás után a tanító néni klvitte a gyerekeket a kertbe.

Megmutatta nekik a fűzfát. Egyetlen levél sem volt" még a
fák ágain. Itt-ott" kis dudorok voltak rajtuk.
- Ezek" rügyek - mondta a tanító néni. Erzsi és Endre
levágtak négy-öt ágat, és bevitték az osztályba." Éva" egy
bádogedénybe vizet öntött,azablakba tette, és beleállította
a fűzfaágakat a vízbe. Elhatározták, hogy minden második na-" "
pon cserélik a vizet.
Néhány nap múlva rnl történt? Elkezdtek duzzadni a
rügyek, és nemsokára megjelentek a barkák.

112
 Tavaszi dal.
Egy, kettő, három, négy, Egy,·kettő~ három
kis őztke, hová mégyl te kis nyuszi, hová
- Elég, hogyha tudom én: - Se erdőbe, se ré
tavasz felé futok én! .Ji szép tavasz elébe!

Egy, kettő, három, négy,

te kis madár, vígan I~gy:
olyan szép dalt daloljál,
x
. szebb legyen.a tavasznál !

Ze/k Zoltdn

113
 Illy ly

Látogatás' agépállomáson
Lajos elkísérte édesapját a gépállomásra. Felcsillant a sze-
me. amikor a gépállomás udvarán meglátta- a traktorokat.
-' Felülhetek az egyikre? - fordult édesapjához.
- Na. nem bánom - hangzott a válasz. Lajos már fenn
is volt a traktor nyergében.
- Hű! Mekkora kormánykereke van!.· - Szeme tágra
nyflt. arca ragyogott. Nagyon tetszett neki a gép. és az,
hogy édesapja helyén ülhet. Ezelőtt még traktort sem látott,
most fel is ülhet rá. Lovas ekével szántottak még tavaly.
Lajos nem maradhatott sokáig édesapja helyén.
- Indulhatnak a traktorok ! - hallatszott a gépállomás-
vezető hangja.
Klmentek a földekre, és elkezdődött a munka.
Z~gott, zakatolt a gép, hasitotta a földet .. Lajos ámulva
nézte. hogy mennylvel gyorsabban megy Igya munka, mint
lovas ekével.

1H
 A szép tavasz
.Langyos szellő fújdogál, és egyre melegebben süt a nap.
A mezőkön elolvad a hó. Az iskola mellett, a dombon
kizöldell a fű. Barkát eresztenek a fOzfák. Vidáman térnek ha-
za az iskolából a gyermekek. A verebek csiripelnek a tetőn:
"1"un k' . "1"
,,1: 1: un k'"
1: un k' . "1" .
Átél·ték. a telet, ezért oly boldogok.
Szol<o/oy

Melyik él, melylk nem éll

Ló, akácfa, muskátli,
szekrény, könyv, Pista, fecs-
ke, gólya, olló, kutya, asztal,
" . ..:,~.,tulipán o 00 •

,~~'~ir)]"1
~I:: Nem él:

/ ....•;./~.
)
8* . 115 .

L .• _ _ _.... _ .- ...
 . Derűs reggel
- . .

A napócska felbukkantahegyek mögül.

tbredni. kezdett a föld is. A nap. első
sugara a pacsirtára hullt. A pacsirta ki-
röppent a fészkéből. Dalolva repült a
magasba.
A második napsugár a nyuszira esett.
Dörzsölni kezdte a szemét, Oe aztán
. hipp-hoppmáris ugrándozott a harmatos
réten. Ropogtatta a friss füvet reggeli re.
A harmadik napsugár a tyúk61at érte.
A kakas a szárnyát verdeste. és klabálnl
. .

kezdett: kukurikú! A tyúkok felébredtek,

kotkodácsolni kezdtek, és klszaladtak az
udvarra magot keresni.
A negyedik napsugár a méhkasra
szállt. A méhecske elóbújt. Megrezegtette
a szárnyait, s züm-zürn, márls elindult a
virágokhoz friss mézet gyűjteni. .
Az ötödik napsugár benézett a' szobá-
ba. Bevilágftott Dani szemébe. Dani fel-
ébredt. Fürgén kiugrott az; ágyból. Gyor-
san. mosakodott,· teggelizett. Sietett az
iskolába. Elsó akart lenni az osztályban.
Usinszkij

116
Cf3j,J3&iCi .. ffiiiiJ5 J .. _

A tavaszhoz
. é -,télnek, .
Ifjú lánya a v n. .
Kedves klkelet, . jelensz meg
Hol maradsz,1 1mért .nem. . .

.A világ felett. . Petőfi Sdndor

 Az ábécé betűt
Nyomtatott kis ábécé:

a á b c cs d e é f g gy h i
,
I j k I ly m n ny o 6 Ö Ő P
r .s sz t ty u ú Ü
Ir
u v z zs

, frott kis ábécé:

OJ ClJ
I
~
.
C
I
CO
.
eL
.{,
~ ~' ~. cr
'\,.,
o/t ~ ~
I
t.. ~
. II
~rrv
1'u
t.,
1"U.fD-' o' o' O-
.. fU 1-' ~ '::IL

4 UJ
I
"lJ..., "lJ...,
n
"lJ..., uo' ~ 2:,()

Nyomtatott nagy ábécé:

A Á B C CS O E ~ F G GY H I
r J K L LY M N NY O 6 Ö Ő P
R S sz T TY U Ú Ü O V Z zs
frott nagy ábécé:
I I

A A BC~l)~S ,
TCr '~ }-t j j ( ~ ~
~K,N.~OOOO
.P R S s-. T ~
I ••

'LL 'LL 'LL

II
'LL 'lJ'2, 20'
118
 Március tizenötödike
- Holnap nevezetes nap lesz! - sz61t a tanítő néni a
gyerekekhez. - Több mint száz évvel ezelőtt Petőfi Sándor
erre a napra Irta egyik legszebb versét. Címe : Nemzeti dal.
Az6ta minden magyar ember megtanulta. Igy kezdődik:
Talpra magyar, hl a haza!
Itt az idő most, vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válassza tok !
A magyárok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
A szabadságért harcolt Petőfi Sándor a bátor magyar
ifjakkal. Szeretettel gondolunk rájuk . mindig. Ezen a napon
ott, ahol Petőfi szebor van, megkoszorúzzák az iskolások, fel-
nőttek.
Mi is feldíszltjük virágokkal Petőfi képét, és elszavaljuk
együtt a Talpra magyart!

:kuL~'"
~~I~I~!
. [.~,.(., ~; .

1C.L ~ I -h..ov ~
J'\fu-rv ~? .
~~

119

• _ .-
4IL.. _ __ _ ~. ~ _..L..._ _ _ --"
 _~ '\..J-Cl.lV.

~,~~"

. II J P lJ I - -~. . . .+ _ ~ .+
~'~I-~J~ OJZ.,~.
-~ a.l,O..t o:. ~ .
-O ~

~~

A kis kertészek
,-. Holnap' babot ültetünk - szólt a' tanrtó néni.
- ~n hozok babot! - jelentkezett Jancsi.
- Oe cserép és föld is kell! - mondta a tanftó néni.
, öten is megígérték, hogy földet és cserepet hoznak.
Másnap reggel ott állt az öt virágcserép az ablakban. A
tanító néni vezetésével munkához fogott az osztály. A gyerekek
megtöltötték a cserepeket porhanyós földdel. Mindegyik cserépbe
két-három babszemet tettek, és sorjában megöntözték. Végül
beírták a füzetbe: március 6-án babot ültettünk.
Mindennap erősebben sütötte a nap a cserepeket. A gye-
rekek szorgalrnasan öntözték a földet.
Nemsokára pici zöld levelek bujtak elő.
A gyerekek boldogan Irták be a füzetbe: március 13-án
kicsirázott a bab!
J

h<L .4 .uuJuL.
~Q,
.-~ .. , .. .. .
,

~'~I~"

~~I'~'~~r

110
. Mi kék az ég!
Mi kék
Az égI
Mi zöld
A föld!
. .

.Zöld föld felett, kék égalatt a

Hangos pacsirta fütyörész:
Dalával. a napot kicsalta,
A nap rá gyönyörködve néz.

Pet6fi Sándor
 Oltess fát!
Ültess fát! Hogyha mást
nem, lombot ád. Árnyékában
megpihenhetsz, gondot ő visel
reád. Jó tavasszal nyit virágot,
mess2eérzed illatát. Kls ma-
dárka száll reája, ingyen hall-
gatod szavát. Ültess fát!

. Jóka; Mór

~~ ...
~~I0L~1
~~Uv~~.
~~

Ne bántsd a fát!
Ne bántSd a fát, hisz Ő is érez.
Szép gyöngén nyúlj a leveléhez.
, Ágát ne törd, lombját ne tépjed .
Hagyd annak mi: épnek, szépnek
Ne bántsd a _fát!
Benedek Elek

122
 A .kis fa
A gyerekek fát ültettek az út mellé. Még kicsi volt a
fa. Gyökeret eresztett, és nőni kezdett.
Egy fiú elment mellette, leszakitott egy levelet. Össze-
°

gyűrte és eldobta.
- Miért szakitottam Ole? - gondolta. Oe aztán meg is
nyugodott. - Mit számít egy levél! A fának sok levele van.
Arra ment egy másik fiú, letört egy ágat, és így gon-
dolkodott:
- Mit szárnlt egy ág! A fának még négy ága van.
Arra szaladt egy kislány ·Iabdával. Feldobta a labdát, az
meg - puff! - éppen a fára esett, és letörte a felső ágát.
- Hát ez baj! - mondta a kislány, és elkomolyodott.
- No, de ettől még nem hal meg a fa. Nő nekiúj ága.
Jött a kecske, és rágcsált egy kicsit a fakérgéből.
Megállt ott egy ember, hozzátámasztott egy taligát. Az
ls ledörzsölt a fa kérgéből egy darabot.
Jött egy fiú az új bicskájával.
- No - gondolta _0 , mindjárt kipr6bálom, [é-e ] Le-
vágta az egyik maradék ágat. .....;.J6 éles bicska!
"A klsfa elszár~dt.
Jöttek a gyerekek, akik ültették.
- Ej, ej! - mondták - úgy látszik, itt nem tud meg-
n6ni a fa. Biztosan. ''/ $° a föld.
o

Puskin

123
 /

Elvándorol a madár ...

Elvándorol a madár,
Ha őszre jár
Az idő.
Tavasszal azonban ismét visszajő.

Pet6fi S6ndor

. Fecske- hívogató'
Villásfarkú fecskemadár.
Jaj, de régen várunk!
Kls ibolya. szép hóvirág
Kinyílott' már nálunk!

Fátyol$zárnyú' .kis méhecskék

Zúgva-zöngve szállnak.
Cifra lepkék, kék legyecskék
Ide-oda járnak.

Rózsa, rózsa, pi ros rózsa

Nyitogatja kelyhét;
Itt a ,tavasz,' lessük, várjuk
A csicsergő.
fecskét.
. .
, M6ro Ferenc
,.

124
 A fecskék
Megjöttek a fecskéink !
Még abban az órában hozzáfogtak a fészekrakáshoz. Az eresz
szegletében ragasztották meg gömbölyű kis fészküket sárból,
. szalmatörekből. Nincs az a kőművesmester, aki fürgebben dol-
gozna náluk. S ahogya 'sarat. hordták, rakták, simították, göm-
bölyítették, minden mozdulatuknál mondtak valamit: .
- Vakolat van-e még?
- Van elég!
-' Fuss szalmáért. picike!
- Hozom 'en ízibe!
- Hocc ide!
- Cvi kk, cvi kk,cvi kk !.
- Mi tetszik? .
- Jó ebéd tetszenék!
- Mi legyen az ebéd?
- Bogaracska, legyecske.
- Kis fecske, gyere csak a kertbe, gyere, gyere, gyere!
Azzal. huss, ki a kertbe, ahol igazán terített asztalt találtak.
Csak a szájukat kellett tátogatni: szinte magától hullott bele
a sok bogár. EI is pusztltották őket egy hét alatt. Még az utcánk
tájékáról is eltakarodott a sok bogár, olyan rendet tudtak tar-
, tani a rnl kis fecskéink.
Móra .Ferenc

....•.. - -
--JII.... .~. __ _ ~ . _ ::...1-....
. ~ -' _ ~ __ ~~
 A gólya

Mikor a gólyávirág meg-

jelenik, már akkor várjuk a
gólyát. Az igazi tavaszt a gólya
hozza meg.
Egy napon hallom ám a
Gál gyerek hangját, amint kia-
bálja az ablakom alátt:
-' A gólya! A gólya!
Hát csakugyan itt a gólya.
" ""'1; - A nyakát meg a lábát hosszan
d J
II t . ,:J el nyújtva, lassan és méltósággal kereng a magasban. Egyre
alább-alább ereszkedik, és leszáll egyenesen a Fodorék házára.
Megáll ott a fészke szélén, és elégedetten. vidáman kelepel.
Míg a. gólya el fészkének örülve ugrál a háztetőn, a gye-
rekek lenn az udvaron féllábon táncolva éneklik:

G6lya, g6lya, gilice!

Mitől véres a lábad?
Török gyerek megvágfa,
Magyar gyerek gy6gyítja.
Gárdonyi Géza

C\, v( 'l

I tf I
Ut/A .

126
 Laci segítőtársai
A szoba asztalán volt egy szép piros frótoll. Nem a toll
volt piros, hanem a szára. A toll acélból volt, de úgy fény-
lett, mint az ezüst. Ahogya reggel benevetett az ablakon,
a piros szárú toll koppantott az asztalon.
Hát téged mi lelt? - kotyogott a tintásüveg.
- Talán már reggel van?
- Bizony az - nyújtózkodott a toll. - Fel akarom
ébreszteni a gazdámat. Lackó derék fiú, mindig gondomat
viseli. Soha anélkül be nem tesz a tartómba, hogy meg ne·
törülné a hegyemet. Megérdemli, hogy én is kedvébe járjak .
.- Abban én is segítek ! - kottyantott a tintásüveg. -
Én is meg vagyok elégedve a kis gazdámmal. Nemhagyogat
el szanaszét, nem tesz fejjel lefelé a táskájába. Nyitva sem
felejt, hogy valami nyalakodó légy fejest ugorjon belém. Bl-
zony, segítek keltegetni én ls, .
Piros toll kopogott, tintatartótopogott - felneszelt erre
álmából az irka is.. Mikor megtudta. miről van szó, neki is
jókedve támadt.
- Hohó, én is itt vagyok! - szélalt meg a füzet. - En-
gem se hagyjatok ki. Én is szeretem a kis gazdámat. Maszatos
kézzel soha hozzám nem ér.: Sehol egy gyűrődést nem talál-
tok rajtam. Kávéval nem itat, vajas kenyérrel nem etet. Én
is ébresztgetern, ahogy tudom.
Piros toll kopogott, tintatartó topogott, irkalevél suso-
gott _. a kls László pedig felnyitotta a szemét.· Először is az
asztal felé tekintett, és összemosolygott hűséges segítőtársaival.

Móra Ferenc

.M...U..nt, ?

.M.l.tnt ~
.M..U.nl ~
~
~~~?
r Ov·~?
.M.il.n:l vt-l ~ ~ OV ~?
. .

127
 A pajtáscsalád avatása
Pereg az úttörődob az iskola nagytermében. jönnek a
csapatzászlóval az úttörők, s utánuk az 1. osztályosok. Fel-
sorakoznak. A csapattanács elnöke lép elő. Tiszteleg. Enge-
délyt kér a pajtáscsalád avató ünnepélyének megkezdésére!
Felhangzik az úttörőinduló. Utána az igazgató bácsi beszél.
Tudja. hogy minden kislány és kisfiú szorgalmasan készült
az avatásra. Most felveszi őket a pajtáscsalád tagjai közé.
Az első osztálycsók elmondják a pajtáscsalád fogadaimát.
Az igazgató bácsi a fogadalom után nyakukba köti a szép
nyakkendőt. Az egyik úttörőpajtás fel köszönti az első osz-
tályosokat. Az énekkar' szép úttörőnótákat énekel. Színdara-
. bot is játszanak. Vidám hangulatban hangzik fel ismét az út-
törő induló és megperdül a dob. . . .
Szüleiket fogva boldogan megindulnak hazafelé a felavatott
kis pajtások. Büszkén pillantanak a szép kék nyakkendőjükre.

A 6~:

1.A.~~~1
~.-
2. A~ # bU.J.,. .
·3.A~~~
,. 9-. __ .. ··O_~_.
~ ~. .

4.A~~~
. .u:,,~-~. . .
5.A~~.u,~
. ~.v.,~.'
6 ..·A~~'u:'~
OJ~.·, '.

128
 Úttörő-induló

Ej, haj, Ej, haj,

száll az ének, kinn az utcán,
zeng. az ének, klInn az er dl'Pon /.J.
{)'lr...~ fl
~ '-
'v .~

szép az élet, és a réten,

. ej, haj, ej, haj, .
úUörőknek új erővel
kedve mindig jó. zengjen már a, dal,
Nyári napban, hogy mihozzánk
téli szélben, jöjjön mind, ki
harmatban, tettre kész
s ha hull. a hö, és fiatal!
ej, haj Ej, haj,
száz torokból fgy miénk lesz
száll az énekszó. majd a diadal.
jankovich Ferenc

9 Olvas6könyv 1.
129
 A felszabadulás ünnepe
Vera és lajos ezen a napon már korán reggel az ablak-
nál .álltak~ Nézték a feldíszített házakat, a lobogó zászlókat.
- Jönnek a katonák! kiáltotta Lajos, amint meg;'
hallotta. a trombitaszót.
Honvédek!· -.
ujjongott Vera. - Hon-
védek!
A katonák beford u1-
tak az utca sarkán, és
kemény léptekkel vonul-
tak tova, szinte rEtngett
alattuk a föld.
- Huszárok!
mondta édesapa, aki oda-
ment maga is az ablakhoz
- most meg a huszárok
jönnek!
Lelkesen nézték, amint sorra léptettek el tüzes parlpál-
kon a huszárok •
.. Később harckocsik és : ágyúk dübörögtek el a ház
előtt.
A menet vége még_ csak most érkezett -Veráék ablaka
alá, mlkor az elel~ pedig már régen eltünt.
- Miért vonulnak fel a katonák? - kérdezte Lajos.
-. Ezen á napon, április 4-én' ünnepeljük. annak évfor-
. dulóját, hogya szovjet katonák felszabadltották hazánkat.
Nagy ünnep ez mindannyiunknak! - ·válaszolt édesapa.
Édesanya .már ~bédhezhívta őket, mikor az utolsó csa-
pat is elvonult az ablakuk előtt.

130

I
b
 :d"it, A tavaszt' kivirulva .köszöntík
a bokrok, a fü, a barackfák.
.. _Kivirulva, ünnepi díszben
~öszöntünk, drá a szabadság!

9* -
131
 Csak akarni kelll
Vége.atorna6rának.
- Gyerekek. gyorsan húzzátok fel
a cipőtöket!
. Egy-kettőre elkészül mindenki,csak
Jutka cipőfCízője lóg. Nem tudja csokorra
. kötni. Zsuzsi szlvesen segít neki. Meg-
mutatja, hogyan kell. Meg is köt], Jutka
figyel, hogyan is kell.
Otthon aztán Jutka kibontja a cipő-
J fúzőjét, és újra megköti. Már gyorsab-
ban megy! Harmadszor, negyedszer, ötödször is megcsinálja.
Egyre jobban sikerül.
A legközelebbi tornaórán Jutka készül el elsőnek a cipő-
füzéssel,

új osztálytárs
Új kislány jött az osztályba,
úgy hlvják, hogy: Varga Klára.
- Előre! ....;".szól mosolyogva.
Csendesen a nevét mondja .

.. . A szünetben körülveszik,
simogatják, becézgetlk -
s úgy tűnlk már, mintha Klára
hetek óta idejárna.

K6nya Lajos

132
 Mondd tovább!

Bokor, fa. Széna, szalma.

Tegnap, .. • Körte, .... .

E$ő, szél. Kicsi, nagy.

Nyár. . . Olvad, . '....

Folyó, tó . Asztal, szék.

Jég, Piros, ... .

Az L osztály virágai
Milyen virágokat látsz az ablakban?
Milyen szlnűek !
'Melyiknek van illata?
Neked milyen virágC1Jd!~lanna

133
 Miska bácsi méhei
A ker bent ké.~ fa áll ~ú~': ·~irágruhában: az ősztbarackfa
halvány r6zsasxlnber'l" a kajszi~ eg pompás fehérben.
A virágok;t -méhe .döngiCs~lik körül. .Bele-beleszállnak . a
virág mélyébe .• Egy-két pill. t.vmülva az~án édes zengés-
>

sei . emelkednek újra't<r;zá Inak' . okr:~ ~~

Ezek a Szekeres ~lifo11 bácsi ~~ ~'.t>~!~
Miska bácsi március egyik flap~n klment a méhe.e, s
. kinyitotta a kis kasajtót :
''''~ ~.
Kis méheim, induljatok, rakodjatok,
Minden mézet behordjatok !

És a kis méhekMiska bácsi szavára elő is bÚjtak a Iyu-

kon.Megdörzsölték álmos kis szemüket. Tántorogtak. Jófzűen
nyújtózkodtak. Azután zim-zum,. föfrepültek, és megindultak
a virágos világba, patakpartra. rétországba, zöldleveles erdőbe.

Gárdonyi Géza

134
 Hóka
A Szabadság Termelőszövetkezetben nagy újság van mos-
tanában. A Csillagnak. ennek anagyhírű 16nak kis csik6ja lett.
A Csillag a legjobb 16 az összes lovak között. Most nagy
nyuga~orrimal~ágcsálja a szénát, csak néha néz kicsi csik6jára
oldalvást. A többi lovak, csik6k is mind arra néznek.
A látogat6k jönnek, egyre jönn~k. Jönnek az irodákb61,
jönnek a földekről, és nézik a Csillag fiát. Becézgetik, simo-
gatják. Nevet is adtak a kis csik6nak. Mivel fehér folt volt a'
homlokán', elnevezték H6kának.
Szob6 Pál.

135

~ -- ~ --- -
.•.•. - ---- -- '. -------- -
 Udvaron fehérlik ...
Udvaron fehérlik szőre egy tehénnek:
A gazdasszony éppen az imént fejé meg;
Csendesen kérődzik, igen jámbor fajta.
Pedig éhes borja nagyokat döf rajta.
Arany János

Egy délután
Lajosék a faluban, Pístáék a Petőfi Termelőszövetkezet-
ben .laktak.
- Jöjj ki délután hozzánk! - hívta Pista Laiost.
Lajost tanulás után kiengedték szülei a szövetkezetbe.
Pista örült a pajtásának. Sokat játszottak,és mindenhova
benéztek. Nagy épül~tek közöt]; járkáltak. Az egyik épületben
sok gazdasági gépet látta~.Sok ember dolgozott a magtár
előtt, . szekerékre rakodtak. A baromfiudvarban egy néni
etette a sok tyúkot, kacsát, libát.
- Megmutatom a kedvenc kismalacomat hívta
Lajost Pista. - Ott van l Ott! - mutatott egy kis feketére,
Lajosnak legjobban a hat kis veres tarka borjú tetszett.
Az anyjukat döfködve szaladtak, amint hajtották be a teheneket.
Pista édesanyja .fejés után friss forrart tejjel, kaláccsal
klnálta meg a gyerekeket. Késő volt már. Lajos köszönt és
siet~tt haza. Otthon nem győzte elmesélni, mi mindent lá-
tott Pistáéknál a szövetkezetben.

Keresd ki a háziállatokat! Írd le a nevüket!

.-
Nyúl, kutya, macska, rnökus, liba, róka, szamár, medve,
kecske, disznó.

136
 Az állatok vitája
Egy udvarban együtt lakott a macska, a kakas, a kutya
meg a kecske. Esténként összeültek, hogy meghányják, vessék
a dolgaikat. Csak egy kérdésben nem tudtak megegyezni:
kinek-kinek mi Izlik a legjobban.
- Nincs jobb a tejeeskénel - mondja a macska. ~
. Egeret fogni· se rossz, csak fáradságos.
- Ugyan, a tej! A kukorlca vagy az árpa sokkal jobb
- sz61t a kakas.
- Igazán finom csak a csont. Mennyi csontot megettem
már életemben! - állította a kutya .
.- Friss szénát ropogtatni, főleg, ha illatos, nagyon j6
ám! - mondta a kecske.
Vitatkoztak, vltatkoztak, de nem tudták eldönteni, hogy
mi a legfinomabb.
Népmese'

137
 -Ieiti - Pieiri

Ajaj, hol volt,.

Hol nem ..•
Volt egyszer egy
Iciri
Piciri
Házacska;
Ott lakott egy iciri
Picifi kis macska. .

. Volt annak két iciri

Piciri kis ökre,
Rákaptak egy Jelri
Piciri kis tökre.

138
 Csizmát húz az lelri
Plclrl kis macska.
Hová lett az ielri
Pleiri barmocskal

Bejárja az lclrl
Plcirl kis erdőt,
S nem leli az lclrl
Piciri tekergőt.

Bejárja az Iciri
Picirl kaszál6t,
S nem látja az jclrl
PIciri k6szál6t ...

139

~--- .,....•.. - ~---_.~ ". ~ ..•. ~..

 . Rátalál egy iciri .
Pieiri kis tökre .
.Bánatában ieiri
.Plclrlt meglökte.

Felfordult azieiri
Pieiri tököcske,
.Benne a két ieirl
Pieiri ökröcske.

Megörült két ieiri

Pidri ökrének:
Vége van az ieiri
Pieiri mesének!

M6ricz Zsigmond

140

~----=-- --
 Mi a veszedelmesebb l
A kis egér elment sétálni. Sétálgatott az udvaron, majd
újra visszament az anyjához.
- Hű, édesanyám, két vadállatot láttam. Az egyik
szörnyü, a mási k .barátságos.
Az anyja megkérdezte:
- Mondd el; milyenek ezek az állatok?
Azt' mondja a kis egér:
- Az egyik ijesztő, amint büszkén járkál az udvaron.
Fekete a lába, vörös a. taré]a, kimered a szeme, és horgas
esőre van. Mikor elmentem mellette, kinyújtotta a farkát,
fölemelte a lábát, és olyan hangosan kezdett kiabálni, hogy
a félelemtől azt sem tudtam, hová szaladjak.
- Az a kakas - mondta az öreg egér. - Senkinek
sem árt, .ne félj tőle. Oe milyen volt a másik állat?
-. A másik a napon sütkérezett. Fehér a nyaka, lábai
szürkék és slmák, nyalogatja a bundáját, és barátságosan kun-
korltja a farkát.
- Buta vagy' te még - mondta az öreg egér -, na- .
gyon buta. Hisz ez maga a macska!
Népmese

141
 A ktscstbék
Tyúkanyó a fészkén üL Hozzáfog a keltéshez. A 17..;.....19
tojásból kis sárga cslbék bújnak elő. Kis ostoba sárga csibék.
Örülnek a világosságnak meg az életnek.
Három hét kell, amCg csirke lesz a tojásból. Békén tűrj"
tyúkanyó, amikor a gazdasszony .a klkelt csibéket elszedi tőle.
Nem tűri azonban az idegent, a kutyát, a macskát.
Tyúkanyó büszkén sétál csirkéivel a napsugártól meleg
udvaron. Amerre megy, szinte gurulnak utána a kls sárga
eleven gömbök.
Tyúkmama szerető gondossággal szölongatja őket: koty,
koty! Aml bizonnyal azt teszi, hogy: erre, erre!
A csibék pedig vékony hangon felelgetnek: csip,csip!
~
.GárdonYi Géza

142.
 A tyúkocska. az egérke. meg a kakas
. ~It egyszer egy tyúkocska, egy egérke, meg egy kakas.
Talált egyszer .a tyúkocska egy. szemrozsot.
- Kctkodács," kotkodács, nézzétek, mit
leltem! Ki viszi a rozsot a rnalemba i
- ~n nem - mondta az egérke .
..:.. ~n· nem - mondta ci kakas.·
Elvitte hát a tyúkocska· a rozsot a ma-
lomba. Qtt a molnár lisztté őrölte:
- Ki viszi a lisztet haza? -. kérdezte.
a tyúkocska.
- ~n nem - mondta az egérke. .
- ~n nem - mondta a kakas.
Hazavitte hát a tyúkocska a lisztet
.-. Ki d~gasztja be a kenyeret-?- kér- .~.
dezte. a tyúkocska.
-:... ~n nem - mondta az egérke.
~ ~n nem - mondta a kakas. -

. ·143
 Hát bedagasztotta a kenyeret maga a tyúkocska.
-. Ki gyújt be a kemencébe? - kérdezte atyúkocska ..
- Én nem - mondta az egérke. .
- Én nem - mondta a kakas.
Begyújtott a kemencébe a tyú kocska.
- KI veti be a kemencébe a kenyeret? -
kérdezte a tyúkocska.
- Én nem - mondta az egérke.
-' Én nem - mondta 'a kakas.
Bevetette a tyúkocska a kenyeret a ke-
mencébe.
- És ki fogja megenni a kenyeret? -' kér-
dezte a tyúkocska.
- Én! - mondta az egérke.
- Én! - rnondta a kakas.
- Nem! - mondta a tyúkocska. -. A kenyeret én fogom
. megenni a klscslbélmmel,
. A' tyúkocska meg a kiscsibék megették a kenyeret, és
nagyon Izlett neki k.

1H
 Tejfeltől fénylik a bajsza,
egeret fog:
" Ez a macskl"
a.
Csontrágást61. éles foga,
házat· őriz:
"Ez a kutya !"
Többször is kérődzik szegény,
tejecskét ád :
"Ez a tehén l"
Kukerékel, váltig nyakas,
szemétdombján :
"Ez a kakas!"
Csalánt61 nő begye, hasa,
. falánk állat:
"Ez a kacsa! ft

Csöre sárga és nem hla,

tollpelyhet ád :
"Ez aliba!"
Öregszik már, lépte botl6s,
tojáson ül :
"Ez a ketlés l"

. Ma-Fan-To

145

-
"""'---
------------
" ••• ," .____ -
---;z- ---------:1 ~.'~
- '"
....
.' J ••
 Építés
Szép napsütéses idő volt. Gyuri és Veronika a. homok-
ban játszottak. Gyuri klvltte a kis aut6ját is.
Alagutat akartak épltenl. Először fellapátolták a homokot.
J6 magas homokdombot csináltak. Le is veregették a homok-
kupac oldalát kézzel és kis lapáttal.
Azután a homokdomb két oldalán lyukat kezdtek ásnI.
Oe csakhamar beomlott az alagút. .
- Száraz a homok - mondta Veronika .. Már szaladt
is, a kls -kannában vizet hozott, és meglocsolta a homokot.
Most már nem dőlt össze.
A gyerekek keze összetalálkozott. a homokhegy .alatt.
Kész az alagút! Gyuri áttolta a kis aut6ját. J6 . mulatság! Az
egyik oldalon eltünik az autó, és a másik oldalon előbújik.
Az alagút mellé vasúti. töltést és utat is építettek, Ami-
kor mindez elkészült, gyönyörködve nézték munkájukat.
EI is határcrták, hogy ha megnőnek, igazi alagutat, há-
zakat; iskolákat és hatalmas gyárakat .. építenek tégláb61, kö-
vekből.

146
 Sokat tud az én kezem
Sokat tud az én kezem, A régi a lecke,
Sokat tud az ujjam. S én gyártom az újat,.
Benne mindenféle régi Hogy megnöve szép hazámnak
S mindenféle ú]. van. Segíteni tudjak.

~.~,~~?

~~~.~

•• 1/ II

~~I

~.~,
~ O-rH..J.O.Ö I

~~,
~~I

~.' .. ' ....

10*
147
 (};U;2J e-ÍM;r{
~t
A piros. csillag

Julika ma nagyon boldog volt. Édesapja korábban ·jött

haza a munkából, és rgy együtt sétálgathattak a városban.
Julika jól ismerte a közeli utcákat és tereket. de ilyen szép-
nek még sohasem látta azokat. A kapuk piros ruhát öltöttek
magukra, az ablakokat virágok dlszítették, és a házak hom-·
lokánvígan lengette a zászlókat a friss tavaszi szél.
. - Holnap május elseje lesz, a világ mlnden dolgozó-
jának ünnepe - magyarázta [ullkának az édesapja. - Ezen
a napon mindenütt felvonulnak a munkások, és ezzel hlrdetlk,
hogy a világ dolgoz6i egyetlen nagy családba tartoznak. Mi
is feldr·szrtjük a házunkat, mi is felvonulunk.
Másnap, május elsején korán reggel Julika szülei halk
mocorgást hallottak a kislány ágya felől.
.-. Mit csinálsz, Julika? - kérdezte az édesanyja.·
- .tn is ünnepelni akarom május elsejét - felelte a
kislány, és piros papírból egy kis csillagot vágott ki.
A kis csillagot az ablakra ragasztotta.
Enczi Endre

148

- - - - --
 . Május 1.
~ájus egy, május egy,·
Unnepe rnunkának,
Ünnepe a leghűbb, 1
/4·
.

Legnagyobb családnak:
M.inden dolgozónak,
A munkásosztálynak.

Zelk Zoltán

-
• _ ---- _.-
'Vf. -Cr ••.•-........ ~-
 / Új ruhát kaptarn \'
Nagy ünnepre készültek édesapámék. Közeledett május 1.
a munka ünnepe. Ha este megjött a munkából, mindig
arról beszélt, .hogyan teljesitették a napi tervüket. .Dolgos
.ember az én apám, nem akar ő sem lemaradni a többiek
mögött. Többet és jobbat ,akar termelni.
Megígérte, ha elsők lesznek, és jutalmat kapnak,' új ru-
hát vesz nekem.
Most már én is nagyon vártam, kapnak-e jutalmat édes-
apámék.
Egyik este boldogan mondta:
- Holnap' megvesszük a ruhát, kislányom. Első lett az
üzernünk a munkaversenyben.
A szövetkezetből vettü k a ru hát.
Kéket választottam, fehér köténykével.
Abban voltam a felvonulásen.
Örömmel láttam, hogy még igen sok pajtásernnak volt
új ruhája.

Béke'
Tavasz van, mllyen szép tavasZ van,
de j6 futkosni a szabadban,
a fű magas, sűrű a lomb;
csfz búvik ott és vadgalamb,
száll a gyermekek nevetése.
Tavasz, vidámság - eza béke!
Benjámin Lószló

150
Békét akarunk!
Erősek vagyunk!
Vidámak vagyunk!
Élni akarunk! .
Tanulni akarunk l
Békét akarunk!
H~Jnal Anna

151
 Klnek, kinek .. ".

" Klnek adjuk a sarlót?

Kinek, ha aratnak?
Felelik a gyermekek:
"••A dolgos" parasztnak!"

Kié lesz a kalapács?

Kinek adnánk másnak?
Felelik a gyermekek:
HA szorgos m.unkásnak!"

Kinek adjuk a puskát?

Ki védi haZánkat?
Felelik a gyermekek:
"Bátor katonának!"

Ma-Fan-To

í51
 Gyurka édesapja
_Egy szép, derűs _téli napon az első osztályosok a tanftó
bácsi vezetésével meglátogatták a cipőgyárat.
Gyurka jól ismerte az utat, mert az ő édesapja is a
cipőgyárban _dolgozott.
A bejárat. mellett arcképek voltak a falon szép sorjában.
Egyszerre csak - a kis Balogh Jóska felkiáltott:
- Ni! Kevács bácsi! A Gyurka édesapja!
-- Bizony, Kovács bácsi - mosolygott a portás. A
dpőgyár legjobb élmunkása! - és szelíd barackot nyomott
Gyurka fejére.
Oe már jött is Kovács bácsi. Nevetett, amint meglátta
a gyerekeket a fényképe körül.
- Na, fiúk - hívta őket -, gyertek,' megmutatom
nektek a gyárat.
Amint a kapu kitárult, el gyerekek izgatottan tódultak be.
Sorra minden terembe elvezette a fiúkatKo.vács bácsi.
-Megnézték,. hogyan készíttk a sok-sok gépen a bőrből - a
cipőt, a bakancsot.
153
 Évi _édesanyja
--,-Milyen szépúj ruhád van, Évl.
- Van ám! Édesanyám varrta! Büszkén iIIeg-billeg
~vi az új ruhában. -
- Klre, mire vagy ol~ büszke? Az új ruhádra?
- Az édesanyám ra. Mindent meg tud csinálni az én
anyám. Azt rnond]a, van neki tíz olyan segítsége, hogy azok
mindent elvégeznek.
Ne beszélj!
-- De bizony - nevet ~vi -, a tíz ujja a segftsége.
- fgytréfál édesanyád?
- -(gy tréfál velem. Nagyon szetetem őt. Hacsak lehet,
mtndlg eléje megyek, mikor a munkából hazajön.
-- Hol dolgozi k ?
- A szövőgyárban. Együtt megyünk azután haza, és el-
mesélek neki mindent, hogy mi történt az iskolában.
-- Azt is ha rossz voltál vagy nem tudtad a leckét?
- Hát... azt is elmesélern. Oe attól nagyon szemerü
lesz, és én nagyon szégyellern ilyenkor magam.

154
 ·Köszöntő
Három gyerek azon t~nakodott. hogy mivel lep]e meg
édesanyját a neve napján.
- Virágot kellene hozni - mondta az egyik.
- Oe honnan? - kérdezte a másik.
józsika mindj~rt készen volt a felelettel;:
- Felülök a Iovamra, el- I '---

vágtatok a tündérek kertjébe,

,és szedek ott anyámnak szép
bokrétát.
Aranka azt felelte:
- Kocsiba ülök, és elhajtá-
tok a király kertjébe.
- Minek?
- Ott szedek bokrétát
.anyárnnak.
- Hát te honnan fogsz virágot hozni? kérdezte
j6zsika és Aranka Sárttél.
- Elballagok a kertészhez. és onnan hozok virágot:
Felpattant hát j6zsika a. lovára, Aranka is beült a ko-
csiba, de csak állt a paripa. nem mozdult, a csacsifogat sem.
Bezzeg eljutott Sárika a kertészhez. pedig csak gyalog-

155
 szerrel ment. Vett ls szép cserepes virágot. sőt. köttetett
egy-egy bokrétát a testvéreinek ts..
Mikor hazatért, Józsit és Arankát nagyon szomorünak találta .
. - Lusta a lovam. nem akar. a tündérek kertjébe nyar-
galnl - panaszkodott Józsi.
- Csökönyös a csacsit nem
akar a helyéből kimozdulni -- mond-
ta búsan Aranka ..
- No, majd mindjárt megindí-
: tom én őket - felelt Sári. .
Ezzel elkíáltotta magát:
_. Hlpp. hopp! Nyargalj [özsl-
kaJova ! Vagtass Aranka csacsiJa!
Hlpp, . hopp! Már meg is érkeztek.
Itt a bokréta a tündérek kertjéből.
a
itt másik a király· kertjéből! .
/ Ezzel átadta meglepett testvéreinek a bokrétakat.
A gyermekek szívdobogva közeledtek ahhoz a szobá-
hoz, melyben édesanya tartózkodott.
Ki mond]a el először a köszöntőt]
[avában tanakodtak ezen, mikor·
Józsika egyszerre berohant a szo-
bába. felugrott a zsámolyra, és for-
rón . megcsókolta édesanyját.
Ez .volt a legszebb köszöntő,
még a tündérek bokrétájánál is
szebb volt.
Oe azért verset is mondott mind
a három. mikor átadták a virágot.
Móricz Zsigmond

156

!
)
 Anyák napJara
.,
Aranyeső, jázminág, Viruljatok, nyiljatok
Kék nefelejcs, gyöngyvirág, Bimbók, rügyek, csillagok,
Bokrétába kötlek én' Harangocskák, levelek,
~desanyák ünnepén. . .Tarka virággyerekek.

Helyettem is széljatok,
Sziromesőt sz6rjatok
Anyácskámra kedvesen •
.Hogy örökké szeressen.
Fazekas Anno'

Serkenj fel. ..
Serkenj (el, kegyes nép, mosolyog a· hajnal.
Röpködj, mint a maddr, aranyos tollakkal. .
Ingó-bing6 zöld (úszdl szépen felöltözik,
Liliom-r6zsdba meg ..is törülközik.
Amennyi v/rdg van a tarka mezőben, .
Amennyi vízcsepp van a tenger medrében,
Anny; öröm legyen jó ahydm szivében.
Szívemből kívdnom.
Néplcö/tés

157
 A törött csésze
Az asztalon egy törött csésze feküdt. A szép, virágo$
porceláncsésze oldaláb61 nagy darab hiányzott.
~desanya szomorúan vette kezébe a csészét, majd behfvta
'. J6skát és azt kérdezte:
- Ki törte el a csészét?
Csend.lett a szobában. jóska vonogatta a vállát. Egyszer
csak rápillantott a nyakán levő úttörő-nyakkendőre. Ránézett
édesanyjára, és nagyon csendesen Igy sz6lt:
-=- ~n, én törtem össze.
Édesanya letette a törött csészét, és kisfiához lépett:
Örülök flam, hogy megmondtad az igazat.

158
 Édesanya
Az utcán, a tömegben el-
tévedt egy kislány. Szaladgál,
kiabál, keresi az édesanyját.
Az emberek kérdezgetik
a kislányt : .
- Milyen aEe anyukád ?
A kislány sírva felell ;
- Hát nem tudjátok?
Az az én anyukám. aki a vi-
lágon 'a legjobb!

Madárfiókák
Egy fészekbenöt ftöka
Összebújnak édesen.
Messze. messze szól a nóta:
"Mindjárt. mindjárt érkezern !"

Anyanóta. be szép nóta.

Szebb ennél már nem lehet
Örvendez az öt fióka:
< "Jer. jer!'!..- ez 9. felelet.

.• Jön már, jön már az anyóka.

Bogár, hernyó van elég.
Csicsereg az öt fióka:
,,6, de pompás egyebéd"
~enedek Elek

159
 'Száll a héja .-
"'."'"' __"f'''''~''''''-''i
Mágosan,
Földre röppen
Hamisan.
Tyúk: Mit akarsz iU, héja r
Héja: Ások.
Tyúk : Mit ásol, te héja l
.Héja: Kutat.
Tyúk: Minek a kút, héja l
Héja: Vlznek.
Tyúk: Minek a vrz,' héja l
Héja: FiSzni.
Tyúk.: Mit fiSzöl, te héja l
.Héja: Csirkét.
Tyúk: A magadét" héja l
Héja: A tiedet ellopom.
Tyúk: Anyja vagyok, nem hagyom'!
Hess! Hess! Hess!
~s a' héja
Éhesen
Tovább repült
Mérgesen.
M6ricz Zsllmolld

160
 A, nagyapó
Ünnep volt a 'háznál: a nagy-
<

apó neve napja.

A gyerekek korán -keltek. Az
erdőben vadvirágot szedtek; ko-.
szorúba kötötték. Mikorra haza-
.tértek, már nagyapó' javában ká-
, "

vezett. .' .. ""'~:.:'

,,' ".
Pista gyerek mint-legidősebb' előállott, és ígX kos2:Q'otötte
• . ' •. -'. -Ó«-: , •. ,. •

fel nagyapót :
,' .
Kedves, jó nagyapó, édesapdnk: 6pja,-
Ma- van a te drága, kedves neved napja.
Az erdőben jártunk, -koszorút kötöttünk,
Kedves, jó nagyapó; szívünkből köszöntünk.

Nagyapónak ,könnybe lábadt ~ szeme. Sorra megcsókolta

unokáit. Eza nap a vidámság napja volt.
Górdonyi Géza

A nagymamaés az unoka
Élt egyszer egy faluban egy nagymama és az unokája.
, A .klslány csak feküdt a bölcsőben. Sírt, evettés 'aludt.
A nagymama sokat dolgozott. Főzött, mosott, vasalt, ta-
- karított, mlndent maga csinált. Gondoskodott az unokájáról.
- Múltak az évek. A nagymama megöregedett: Már nem tudott
dolgozni. A kemence rnellett üldögélt. Keveset evett, sokat aludt.
Most már az unoka kezdett dolgozni. Főzött, mosott, vasalt,
takarított. Gondoskodott a nagymamájáról.
L. Tolsztoj

11 .olvasókönyv 1. 161
 A kecskegidák
. meg a· farkas
Volt egyszer egy kecske. Házikót csinált magának az erdő
szélén, s ott nevelgeUe gyermekeit. Mindennap. elment a kecske
az erdőre eledelért.
Valahányszor elment, gyermekeinek megparancsolta, hogy.
az ajtót zárják be jó erősen, s ki ne nytssák senkinek.
Ha visszatért az erdőről, megkopogtaUa szarvával az ajtót,
s ezt énekelte:

Gidácskóim, kiskecskéim!
Nyissátok ki, csemetéim,
anyáeskátok érkezett meg,
édes tejet hozok nektek.

A gidák meghallották az anyjuk szavát, s klnyitották az

ajtót. A kecske megetette őket, s újra kiment az erdőre. Agidák
jó erősen bezárkóztak, s úgy várták vissza az anyjukat.
Egyszer megleste a kecskét a f~rkas. Mihelyt a kecske kiment
az erdőre, odasompolygott a kunyhóhoz. Durva hangon üvöl-
teni .kezdte:

162
 Klskecskéim, gyermekeim!
Nyissátok ki, kedveseim.
anyácskátok érkezett meg.
édes tejet hozok nektek.

Oe a gidák így feleltek neki:

- Halljuk, halljuk, de ez nem az anyánk hangja! A mi
anyánknak fi nom a hangja. ha énekel.
Nem nyitották ki a farkasnakaz ajtót.
Egy darabig még várt a farkas.
Még egyszer bekopogtatott, s aztán elment.
Hazajött a kecske és kcpogtatctt :

Gidácskáim, kiskecskéim!
Nyissátok ki, csemetéim.
anyácskátok érkezett meg, .
édes tejet hozok. nektek.

A gidák persze rögtön

beengedték az anyjukat.
Elmesélték neki, hogy mi
történt.
A kecske mama meg-
etette és nagyon megdi-
.csérte klsgldátt, mert jól
vigyáztak magukra.
Népmese

11*
163

- "~~"';"~ ...'<,::...,~ •••.• - •.•• - •.•• ~ ~~O. ---t> .•

--~ ..•.
,v.~~~~'IIIiit"~ ",~:w : .,.#.~..,.. ~-_-<~_~t1o(~_~ • __ ~~~~,-,~ .•..•••••.•••..••.,._.~
-- ----

Reggeli dal

Felébredt a nap, kapuját kltárta,

Nótával köszönti a dalos madárka.
Ébredez az erdő; már a rét sem alszik,
Madár dalolása messzire elhallszík.

Harmat reng az ágon, fénye meg-megcsillan, •

Rásüt a napsugár, s egyszerre. elillan •.
RagyOg az áldott nap, a szellő se rebben,
Dalol a kis madár, mindig édesebben.

Benedek Elek

A~.
A~a.-
~.~I

A~~·
. S ~ _ . I ''''''''ÁI"'<'-

~~~

164
 Nagyapó lovai

Nagyapó egyszer odafordult a gyerekekhez, és azt kérdezte: .

- Tudjátok-é, melyik .Ió tud repülni?
- Egyik sem! - felelik a gyermekek .
. - Hát a holló!
Erre persze mindengyel~mek azt mondta, hogy az csak-
ugyan tud repülni.

De a nagyapó tovább kérdezett:

M~~yik ló jár iskolába?

A tanuló _. kiáltják a gyerekek ..

- Van-e olyan ló, amelyik megtűrt a gyomrában a parazsat?

- A vasaló.

- Melyik ló az; amelyik nem bánja. ha kilógatják az ablakon?

- A zászló.

- Melyik ló tud fütyülni?

Erre nem tudtak felelni a gyerekek. Végre László meg-
szélalt az asztal végén:
Én!
Gárdonyi Géza

165

- -- "'I~"'''!f.~'''''''~'\::;;1~:··~
~ r' 1'". -"",", ..,t~i':~
~"',-;;*.~"'>~,
\1' ~~~~-.---.'!Wt~ .•.... ~~-"' •.~~-c."~"~_.~,;.~'-'-- "_'_ -
 A kérő és a kis madár
Egyszer volt egy kis madár. Ez a kis
madár nagyon unta magát. RászálIt a k6r6ra.
- K6r6, ringass engem!
- Nem ringatlak biz én!
Megharagudott a kis madár. Elrepült <'

onnan, talált egy kecskét.

- Kecske, rágd el a kór6t!
A kecske nem ment k6r6t rágni. A kis madár tovább
repüit. Talált egy farkast.
-. Farkas, edd meg a kecskét!
A farkas nem ment kecskét enni. Tovább repült a kis
madár. Talált egy falut.
- Falu, kergesd el a farkast!
A falu nem ment farkast kergetni. Ment .a kis madár.
Talált egy tüzet.
- Tűz, égesd meg a falut!
A tűz nem ment falut égetni. Repült a kis madár tovább.
Talált egy vizet.
- Víz, oltsd el a tüzet! •
A víz nem ment tüzet oltani. Megint tovább ment a r

kis madár. Talált egy bikát.

-' Bika, idd mega vizet!
A bika nem ment vizet inni. Repült tovább a kis madár.
Talált egy furk6t.
- Furkó, üsd agyon a bikát!
A furkó nem ment bikát ütni. A kis madár tovább re-
pült. Talált egy férget.
- Féreg, fúrd ki a furkót!
A féreg nem ment furkót fúrni.' Ment, mendegélt a kis
madár. Talált egy kakast.

166
 - Kakas, kapd fel a férget!
Szalad a kakas, kapja a férget, Szalad a féreg, fúrja a
furk6t. Szalad a furk6, üti a bikát. Szalad a bika, issza a
vizet. Szalad a viz, oltja a tüzet. Szalad a tűz, égeti a falut.
Szalad a falu, kergeti a farkast. Szalad a farkas, eszi a kecs-
két. Szalad a kecske, rágja a k6r6t.
A k6r6 bezzeg ringatta a kis madarat!
Ha még akkor sem ringatta volna, az én mesém is to-
vább tartott volna.
Népmese

A légy
Ilonka a szobában tanult, édesanyja a konyhában főzött.
- Ilonka, csukd be gyorsan a szobaajt6t! Nem tudom
honnan, megint légy van a konyhában, nehogy bemenjen -
sz61t édesanya.
Ilon ka ugrott ~desanyja szavára, és becsu kta az ajt6t.
Ezután gyorsan a bölcsőhöz szaladt. Abban aludt kis testvér-
kéje. Megnézte be van-é takarva vékony tü IItakar6val. Féltette
kis hugát a csúnya legyektől.
Ilonka már tudta, hogya légy mindenre rászáll, beteg
emberekre, szemétre, hulladékra, s. terjeszti a betegséget. Az
ő kis testvérkéje pedig ne legyen beteg!
Ilonka édesanyja ezalatt az ételeket takarta be. Elsősor-
ban az édességféléket. mivel azokat szeretik legjobban a le-
gyek. Megnézte, hogyaszemétvödör j61 be van - e födve.
Légyfogót is tett fel.
Ilonka édesanyja nagyon tisztán tartotta a konyhát, a
szobát, az egész házat. Nem is szapórodtak el náluk a csúnya
legyek.

167
 Marci· vacsorája
A déli ha rangszó előtt nagy úton volt Marci.
Fönn járt piros Cseresznyeországban. a cseresznyefán. Ha már
fenn járt. nem azért mentfel, ·hogy meg ne késtolja a cseresznyét.
Ebédnél Marci barátságtalanul nézett a tálba.
-' Nem [ó ez a bableves - mondotta a tányérját félretolva ..
A húsból evett egy falatot, de a sajtra fitymálva nézett.
- Nem jó ez a. sajt, a szaga bántja az orromat.
Az édesanyja a fejét csóváltaerre a beszédre, de nem szólt.
A délután úgy elrepűlt, hogy Marci az uzsonnáról is elfeled-
kezett. Napnyugtakor vette észre, be kellene nézni a szobába.
- jaj, de éhes vagyok, édesanyám! - mondotta.
Az anyja egy tányér bablevest tett eléje.
- Ez már [ó bableves - szólott Marci -, nem olyan, mint
a déli volt. - Az utolsó cseppet is kikanalazta a tányérból.
Még éhes vagyok, kérek még valamit, édesanyám!
Édesanyja a sajtot tette eléje az asztalra.'
- De jó szaga van ennek a sajtnak -' szólott Marci,
s [óízűt falatozott a sajtból. , .
- Kitűnő az íze is, szinte elolvad a számban _. így folytatta
a dicséretet. - Vajon hol vette ezt a sajtot édesanyám?
. Az' édesanyja nevetve felelte:
- Te hagytad meg délben, fiam ezt is meg a bablevest is.

Gárdonyi Géza

Rn-oo~~~
~CÁ.;~~.

O, ~ -U:lLo, Cr, .~ '~, .

~ . '. vo..to.-.
~~

168
Ki a mezőre ...
Ki a mezőre ballagok;
Hol fa között virág tererp,
Virágok. szép virágaim,
Be' kedvesek vagytok nekem!
 Itt a nyár!
Zöldbe borult az almafa,
KIsleányka ül alatta.

Kislány ruhája hófehér,

SzlSke haja válláig ér.

Dalolva Jön egy kis madár. Vadvirágt61 ékes határ

Kisleányka vállára száll. Ezer vidám örömmel vár.

Azt csicsergi a kis madár: Kacagva híva napsugár

"Megjött a nyár! Megjött a nyár!" A szabadba! Itt a nyár!

8enedek Elek

A nap és a szivárvány
Eső után a napocska kitekintett a felhők mögül, és meg-
jelent az égen a hétszlnű szivárvány.
Akárki nézzen is a szivárványra, gyönyörködik benne. Büsz-
kélkedett is a szivárvány. és kezdett dicsekedni, hogy őszebb
a napnál.
Meghallotta ezt a beszédet a nap, és azt mondta:
- Te szép vagy, az igaz. de nálam nélkül nincs szivárvány.
A szivárvány csak nevetett. és még inkább dicsekedett
szépségével, Akkor a nap megharagudott. és elbújt a felhők
mögé. Hát a szivárvány abban a pillanatban eltúnt.
Usinszk{j

170

I
 Erdei dal

Nyiri, rekkenő meleg

Elbújok előled. ,> ~
Lombjai közé megyek 1... •• - ij e=:
Sitoros erdőnek.
Haja hopp!
Itt vagyok már, itt vagyok!
Sirga rig6, j6 napot! ,

Fik között és fák alatt

Be' vldám az élet.
Nyúl szalad, vi'rig fakad,
Zeng a lombon ének.
Haja hopp!
Kip! kop! a harkily kopog,
S a kakuk sz61: j6 napot!

Vadvlrigokat szedek,
S kötözöm füzérbe.
Vagy a fűben heverek.
S .felnézek az égre ..
S haja hopp!
A madárral dalolok ...
Szép vi!ig te, j6 napot!

Reviczky Gyula

171
 I

o:a: -u:r ...

. '. I ti
~ I

~i
I • I ,

~~
~. "\, -

~~

II
(!lv
,'A'
v
';,r', '/'..-,, , ( A forró nyár ' )
Bárhova nézel, aranyló rnezőt, aranyló tengert látsz. Hullá-
. .

mok futnak az aranyló tengeren, hajlonganak a kalászok.

Az arany tenger tele szórva búzavirágokkal, kék csillagok-
kal. Amott meg a gabona szárán egy kis piros bogár igyekszik
felfele, a katicabogár. kltárja szárnyait
Felmászik a tetejére,
és el~öpen;.' .' .
~ ~:eh~r.érett kalászok ha]longanakJ ~slenullana~~~-8épalatt.
1>0 goz6 leá!lyok mennek a széles rnezőn, g~s ~ ek-
kel • "'fIK, vastag leeyéket.
, ... úz ~·stetén, a dűlőúton hangosan fj-úg
neh~z érett gabona ömllk a zsákokba,
a f. ISS, a n ló sz .makazal.

172
 Mit mondanak? Mit kérdeznek?
..
Jó reggelt!. Hogy vagy? Köszönöm, jól.

Jó napot! -Erőt, egészséget! Jó étvágyat! -

Váljék egészségedre!

[ó estét! Jó éjszakát!
Aludj jól!

J6 szerencsét!

Viszontlátásra!

Szerenesés utat l Előre!

173
Négy kívánság

jancsi egy kicsit szánkázott a havas domboldalon, aztán

a befagyott' folyón korcsclyázótt. Klplrultan, jókedvűen szaladt
haza, és azt mondta az édesapjának:
- Gyönyörű az élet télen! Szeretném, ha mindig tél lenne!
- Ird bele a kívánságodat a noteszembe - mondta az apa.
jancsi beleírta.
Eljött a tavasz.· jancsi szabadon szaladgált a zöld mezőn,
kergette a tarka lepkéket, virágot szedett. Aztán befutott a
házba, és azt mondta édesapjának:
- Micsoda gyönyörűség ez a tavasz! Bárcsak mindig ta-
vasz lenne!
Az apa elővette noteszét. és beíratta jancsival a kívánságát.

174
 .......•l'

Eljött a nyár. jancsi elkísérte édesapját a szénakaszálásra.

Egész nap játszott, halászott, bogy6t szedett,· bukfencezett az
illatos szénában. Este így sz61t édesapjához :
- Milyen pompás napom volt ma! Azt kfvánom, sose
'legyen vége a nyárnak!
jancsinak ez a kivánsága is belekerült a noteszba.
Eljött az ősz. A kerti fákról leszedték a gyümölcsöt, a piros
almát és a sárga körtét, jancsi izgatottan mondta édesapjának:
- Az ősz a legszebb évszak! Bár sose lenne vége!
Az apa akkor elővette noteszét. és megmutatta jancsinak,
hogy ugyanazt mondta a tavaszról, a télről és a nyárr61 is.
Usinszkij

175
 Az én tltkalm

Ősz óta járok az iskolába, ahol rnlndennap új titkokra ta-

lálok. A sok titok a könyvemben van.
Ránézek a sorokra. Olyan. mint a fehér mezőn a fekete
szántás. Katonás rendben betűk állnak. Egyik gömbölyű', mint
a zsernlye, a másik hosszú, rnlnt a liba nyaka. Van köztük
görbe és van egyenes. Még az ősszel csak bámultarn. Azt hittem,
hogy ákom-bákom. Ma. már minden betű titkát kltalálom.
A szememmel látom, a fejemrnek megértem, miként lesz-
nek a betűkből szavak, a szavak ból pedig mondatok. Meséket
és verseket olvasok a könyvből. Levelet írok apámnak, anyám-
nak meg a barátaimnak. Aki elolvassa, éppúgy megérti, mintha
a beszédemet hallaná.
Ez a legnagyobb tudomány. A betűk titka. És én ezt a
titkot már ismerem.
" Móra Ferenc

Kérdések
Tudsz minden kérdésre felelni?

1. Hogy hfvnak ?
2. Hol laksz?
"3. Mikor van a születésnapod?
4. Hol születtél !
5. Hány éves vagy?
6. Hány testvéred van?
7. Hc;,1 dolgozik édesapád !
8. Hol dolgozik édesanyád?
9. Melyik országban élsz?

176
 Pedagógus-napra
Csupa titok a világ, a könyvek... a bogarak ...
minden körülöttünk. -_ Eltévednénk benne,
A virágok... meg a fák ... ha tan ítón k szavakat
az ég is fölöttünk; nem adna mindenre.

Ezért őt köszöntl ma
minden tanítványa.
Éljen soká boldogan,
szívből ezt kivánja.

Jobb6gy K6roly_

Felmegyek én ...
Felmegyek én egy nagy hegyre.
-Annak is a tetejére.
Onnan nézek hazám felé, _
Édesanyám. háza felé.

Édesanyám gyújts gyertyára,

Hazaérek vacsorára.
Forralj nekem édes tejet!
Apríts bele lágy kenyeret!
Hadd egyem egy jó vacsorát, _
Amit édesanyám csinált!
Népdal

I
~.
ScLt.o~~~1
~~~~~!
~~
12 Olvasókönyv I. - 177
 A mi hazánk
"..
Apa. anya. nagyapa. nagyanya. testvéreim és én Magyar-
országon élünk. Magyarul köszönünk egymásnak. Jó reggelt.
jó napot. jó estét klvánok l Magyarul írunk egymásnak levelet.
Magyarország zöld erdős : hegyein patakok csörgedeznek
A völgyekben tavasszal térdig járunk a virágban.
A hegyek belsejében bányásszák a szenet. Ezzel a szén-
nel fűtik a gyárak kazánjalt, a vasutak mozdonyait s a' lakásokat.
A magyar síkságon terem a búza. Ebből kerül kenyér
az asztalunkra.
A legnagyobb magyar városunk Budapest. Itt tanul a
legtöbb gyermek az iskolákban. Itt gyógyít a legtöbb orvos
a kérházakban. Itt dolgozik a legtöbb munkás a gyárakban.
Budapest a mi szép fővárosunk. Magyarország a mi édes
hazánk. Károly Amy

178
 I

Hímnusz
lsten, áldd meg a magyart
[é kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel;
Balsors, akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbünhödte már e nép
A múltat s jövendőt!

Kölcsey Ferenc

12*
179
 TARTALOMJEGYZÉK
A * verset jelez

Előkészitő időszak képanyaga 3-10

o ó '............................................................................. 11
a ,....... 12
ö ő ..........................•............................................................... 13
I : 14-15
á : , 16-17
ü Ű ••.••.•.••..•••••••••...•.••.•..•....•.•••.••.••••••...••......•.•.........••..•..•....... 18-19
t :.: 20-23
i i 24-25
u ú 26
Autó 27
e ~ 28
Etel 29
é 30-31
n :................................................................................... 3i
Anna 33
v ...........................•.................................................................. 34
A vonaton 35
m 36
Alma : :.......................................... 37
k 38
Katonák :................................... 39
r 40
A munkáért 41 .
z 42
Elza úttörő :....... 43
s 44
1:li Esik az eső .. :.................. 45
'" f .............................•............................................................... 46
Főzés :... 47
. j •....•.. ;..................................................................................... 48
Jó étel a tej 49
b .........•.•................................................................................. 50
Béla bevásárol.................................... 51
c :....................................... 52
Marci első lett :........................... 53
d 54
Vidám délután 55
h ......................................•........................ 56

1 BO
 Huba telefonál 57
p . 58
Puska . .59
g ...................•...................................................•••.................. 60
Gépek . 61
Ünnep az iskolában . 62
Földön hó ..................................................•............................... 63
*Újév ünnepére! Népköltés . 64
Január elseje. {Írot: szöveg) . 64
*Itt van a tél Részlet a ••Pál nap kor" c. versből. Petéífi Sándor . 65
sz . 66
Apa szerszámai . 67
*Jöjj be hozzám .. ~ Népköltés. (frott szöveg) . 67
cs . 68
Az egerek meg a macska. Egri György . 69
zs ~ 70
Mondóka. (Hátamon ) Népköltés. ." . 71
Zsip-zsup Mondóka. (frott szöveg) . 71
ny : . 72
*Hull a hó Részlet. Gazdag Erzsi ...........•................................. 73
gy ...........................................................................•.............. 74
*Mondóka. (január •.. ) NéPköltés . 75
*Mondóka. (Süss fel ..• frott szöveg) . 75
ty . 76
A két kutya meg a csont. Népmese . 77
ly . 7.8
Téli reggel. Gárdonyi Géza . 79
*Mondóka. (Egy ) Népköltés . 80
Találd ki. mi az! (lroii szöveg) . 80
* Mondóka. (Egy' ) Népköltés . 81
Hófehérke. Mese . 82
Az ábécé nyomtatott kisbetiíi . 84
Az ábécé írott kisbetűi : . 84
Találd ki. mi az! ({rott szöveg) . . 84
. *Betűvetés. Kónya Lajos . 85
C Cs . 86
Csak egy öreg néni. Oszejeva : . 86
Cinkék etetése . 87
*Csikorog a csizma sarka Részlet a ••Január" c. versből. Urbán Ernő.
(irott szove g I . 87
O 6 o6................... . 88
Olvad a h ó ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• 88
6. de goromba Télapó . 89
*Olvad a hó ••• Orosz dal. Részlet. (/rott szöveg) . 89
Z Zs .. . .. . 90
Zsiga padja . . 90
Zoltán lesz a napos ~ . 91
*Zsófi .. , Népköltés . 91
Zoltán az' iskolában. «(rott szöveg) . 91
u Ú Ü O . 92

181
 I
\
Új cipőt kapott Zsuzsa. Oldal Anna ......................................•.....• 92
V.............. . . 93
Vörös, sárga, zöld . 93
G Gy . 94
Giziéknél ............................•..................................................... 94
*Villanyfény. Részlet a ••Falusi fény" c. versből. Fazekas Ann~ 94
J . 95
Jó pajtások. Oszejéva . 95
I 1 H : . 96
Hol volt, hol nem volt Népmese . 96
I r H. «(rott betűk. szavak) . 96
*Hó, ha, hó Népköltés. «(rQtt szöveg) . 97
K . 98
Ki az okosabb l Népmese . 98
K. (Trott beta, szavak) ....•.......................................................... 99
*Kinn a bárány •.. NépköJtés. (frott szbveg} ....••........................... 99
T Ty F : . 100
Február. Bianchi . 100
"'Februári estén •.. Ady Endre . 100
P B R . 101
Peti és a ••r". Szovjet tankönyvból . 101
*Répa. retek Népkö/tés. (Trolt szöveg} ................................•......... 102
N Ny . 103
Nem fogadott szót a kis kakas. Njpmese ............................•........... 103
Gyorsan mondd! Nyelvtörő : . 104
*Nézzétek ••• Mondóka. ({rott szöveg) •••........................................ 104
M . 105
Mosakodás. Gárdonyi Géza : . 105
*Mi a j6 és mi a rossz r Mojokovszkij :.- . 106
*Csütörtökön. Népkö/tés. ({rott szöveg) . 107
II *Jó a ropogó ••. Móricz Zsigmond : . 107
A Á . 108
Az orvosnál . 108
A kisdobos. Szovjet tankönyvből . 109
*Korán kelni .•. Népkö/tés . 109
Közmondások. (Erott szöveg) ;' . 109
S Sz , : . 110
Szeresd az állatokat. Bolgár mese . 110
levél. (Erott szöveg) .....................................•............................... 111
E É . 112
Elmúlt a tél. Szovjet tonkönyvből . 112
*Tavaszi dal. Zelk Zoltán . 113
l Ly : . 11-4
Látogatás a gépállomáson : . 1,..
A szép tavasz. Szok%v . 115
Szellőcske. Részlet. Vörösmarty Mihály. (frott szöveg) . 115
Melyik él, melyik nem él? .. :,: : . 115
O : : ....................•............................... 116
Derűs reggel. Usinszkij . 116
D. (Erott betű. szavak) . 117

182
*A tavaszhoz. Részlet. Petőfi Sándor ~ . 117
Sok magyar gyermeket hívnak így. (hatt szöveg) . .117
Az ábécé betűi. (Nyomtatott és írott betűk) . 118
Március tizenötödike . 119
Tied vagyok Részlet a "Honfidal" c. versből. Petőfi Sándor . 119'
*Tavasz van. Részlet. Benjámin Lász/ó. (frott szöveg) . 120
A kis kertészek . 120
Írd le .•. (írott szöveg) . 120
*Mi kék az ég! Részlet. Petőfi Sándor .. , ........................•................. 121
Ültess fát! Jókai Mór . 122
Kertész leszek. (frott szöveg) . 122
Ne bántsd a fát! Benedek Elek . 122
A kis fa. Puskin , . 123
*Elvándorol a madár ••. Részlet. Petőfi Sándor . 124
*Fecske-hívogató. Móra Ferenc , . 124
A fecskék. Móro Ferenc . 125
A gólya. Gárdonyi Géza ..................•............... : . 126
Mondd gyorsan! Nyelvtörő. (hatt szöveg) . ·126
Laci segítőtársai. Móra Ferenc . 127
Miért? (írott szöveg) : . 127
A pajtáscsalád avatása. S;l.Ombatllelyi IX. ker. Áll. Ált. Iskola Munka-
közössége . 128
A pajtáscsalád 6 pontja. (hatt szöveg) . 128
*Úttörő-induló. Részlet. Jankavich Ferenc : . 129
A felszabadulás ünnepe . 130
*Április 4. Részlet. Benjámin Lászlá . 131
Csak akarni kell. Oldal Anno : . 132
*Új osztálytárs. Részlet. Kónya Lajos . 132
Mondd tovább! . 133
Az 1. osztály virágai . 133
Miska bácsi méhei. Gárdonyi Géza . 134
Hóka. Szabó Púl . 135
*Udvaron fehérlik., .. Részlet a "Családi kör"-ből. Arany János . 136
Egy délután. Tóth Sándor . 136
Keresd ki a háziállatokat!. . 136
Az állatok vitája. Népmese : . 137
*lciri-piciri. Móricz Zsigmond : . 138
Mi a veszedelmesebb! Népmese . 141
A kiscstbék. Gárdonyi Géza' . 142
A tyú kocska, az egérke meg a kakas. ll'lese . 143
* Állatok. Ma·Fan- To . 145
~pítés ~ . 146
*Sokat tud az én kezem. Részlet. Szabó Lőrinc . 147
Mi leszek, ha megnövök? ([rott szöveg) . 147
A piros csillag. Enczi Endre , . 148
"Május 1. Részlet. Zelk Zoltán . 149
Új ruhát kaptam. Pataki Béla . 150
"Béke. Részlet. Benjámin Lőszló . 150
*Békét akarunk! Részlet. Hajnal Anno . 151
"'Kinek, kinek Ma-Fan- To . 152

183
 Gyurka édesapja . 153
Évi édesanyja ...............................................••............................ 154
Köszönt6. Móricz Zsigmond ......•................•....... ; .....................•... 155
*Anyák napjára. Fazekas Anna . 157
Közmondás. (Irot: szöveg) , . 157
*Serkenj fel. Népköltés c •••••••••••••••••••••••••••••••••.• 157
A törött csésze . 158
Kérem! Köszönöm! .(frott szöveg) . 158
Édesanya. Szovjet tankönyvból . 159
*Madárfiókák. Benedek Elek . 159
*A héja. Móricz Zsigmond ; . 160
A nagyapó. Gárdonyi Géza : . 161
A nagymama és az unoka. L. Tolsztoj . 161
A kecskegidák meg a farkas. Népmese . 162
*Reggeli dal. Benedek Elek -; : . 164
*A méhek. Csokonai Vitéz Mihály. (frott szöveg) ...........................•..... 164
Nagyapó lovai. Gárdonyi Géza . 165
A kóró és a kis madár. Népmese . 166
A légy . 167
Marci vacsorája. Gárdonyi Géza , . 168
Találd ki, mi az! (frott szöveg) . 168
*Ki a mezlSre... Részlet. Petőfi Sándor : . 169
:,Itt a nyár. Benedek .E/ek ................•.............................................. 170
A nap és a szivárvány. Usinszkij ; ....•..........•................. 170
*'Erdei dal. Reviczky Gyula .........................•.................................. 171
*Sirt az ég ... Részlet "A gyermek és a szivárvány- c. versblSl. Arany
jános (frott szöveg) . 172
A forró nyár. Szokolov : . 172
*Te is tudod, lS is tudja. Zelk Zoltán . 172
Mit mondanak l Mit kérdeznek L . 173
Négy kivánság. Usinszkij . 174
" Az én titkaim. Móra Ferenc . ., . 176
Kérdések . 176
*Pedag.ógus-napra. jobbágy Károly . 177
*Felmegyek én Részlet a "Hazám" c. népdalból . 177
*Hazám Részlet. józsef Attila. (lrot: szöveg) . 177
A mi hazánk. Károlyi Amy : , . 178
* Himnusz. Részlet. Kölcsey Ferenc . 179.

Akiadásért felel6. a Tankönyvki.dó Villarat igazgatója

1956
Szerke.ztő: Kovics Dezsőné
Múszaki vezető: Horv:ith János
Műszaki' szerkesztő: Himori József
Képszerkesztő : Eigel István
A kézIrat nyomdiba érkezett: .1956. II. - Megielenés: 1956. VI.
Példánynim: 235000 - Terjedelem: 16 (A/5) Iv
Készült: Monószedéssel. offset lves nyomá •• al,
az MNOSZ 5601->4 és az l'1NOSZ 5602-S0Á sxabvinyok szerint

Budapesti Szikra Nyomda, V., Honvéd u. 10. - 358 - Felelős vezető: lengyel lajos igazgató
--._-- ~~)':
~
...,. '1\

I~