FIZIKA 7.

Munkafüzet
Megoldások

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET

A munkafüzet megfelel az 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendelet 2. sz. melléklete: Kerettanterv az általános iskolák
7–8. évfolyama számára 2.2.03. megnevezésű kerettanterv előírásainak.
Tananyagfejlesztők: DÉGEN CSABA, KARTALY ISTVÁN, SZTANÓ PÉTERNÉ, URBÁN JÁNOS
Alkotószerkesztő: URBÁN JÁNOS
Vezetőszerkesztő: TÓTHNÉ SZALONTAY ANNA
Tudományos szakmai szakértő: DR. FÜLÖP FERENC
Pedagógiai szakértő: GULYÁS JÁNOS
Olvasószerkesztő: GILÁNYI MAGDOLNA
Fedélterv: OROSZ ADÉL
Látvány- és tipográfiai terv: JARECSNI ZOLTÁN, OROSZ ADÉL
Illusztráció: NAGY ZSÓFIA, MEGYERI KATALIN
Fotók: Cultiris, Wikipedia, Pixabay, NTK archív és a projekt keretében készült fotók

A munkafüzet szerkesztői ezúton is köszönetet mondanak mindazoknak a tudós és tanár szerzőknek, akik
az elmúlt évtizedek során olyan módszertani kultúrát teremtettek, amely a kísérleti munkafüzetek készítőinek
is ösztönzést és példát adott. Ugyancsak köszönetet mondunk azoknak az íróknak, költőknek, képzőművészeknek,
akiknek alkotásai munkafüzeteinket gazdagítják. Köszönjük Medgyes Sándorné szakmai segítségét.

ISBN 978-963-682-825-7
© Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
A kiadásért felel: DR. KAPOSI JÓZSEF főigazgató
Raktári szám: FI-505040702

Műszaki szerkesztő: MARCZISNÉ REGŐS GABRIELLA

Grafikai szerkesztő: DR. MEDGYES TAMÁS, MOLNÁR LORÁND
Nyomdai előkészítés: FEHÉR ANGÉLA
Terjedelem: 12,36 (A/5 ív), tömeg: 247,43 gramm

1. kiadás, 2015
A kísérleti tankönyvek az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program
3.1.2-B/13-2013-0001 számú, „A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv, taneszköz
és Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztése” című projektje keretében készült.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Nyomta és kötötte:
Felelős vezető:
A nyomdai megrendelés törzsszáma:

Európai Szociális
Alap
 Üdvözlünk a 7. osztályban!
A 7-es fizikatankönyvhöz tartozó munkafüzetet tartod a kezedben.
A munkafüzet pontosan követi a tankönyv szerkezetét.
A leckék címe megegyezik a tankönyv leckéinek címével.

A munkafüzetben is találsz
I. Testek, folyamatok
mérhető tulajdonsága 4. Tudod–e?
A villanybojlerben a meleg víz helyére hideg víz áramlik, a víz mégsem hűl
le. A meleg víz fönt távozik, alul folyik be a hideg. A meleg víz sűrűsége

a feladatokhoz kapcsolódó
kisebb, mint a hideg vízé, ezért a hideg víz tetején úszik. Amikor zuhanyozni
2. A TÖMEG MÉRÉSE, A SŰRŰSÉG kezdünk, a tartály tetejéről fogyasztjuk a meleg vizet, így a hideg víz szintje
alulról emelkedni kezd. A magunkra folyatott víz csak akkor lesz hideg, ha
1. Régi magyar tömegmértékek közé soroljuk a mázsát és a dekagrammot. A mázsát a mezőgazdaságban
már majdnem minden meleg vizet kiengedtünk, és a hideg víz szintje elérte
használják leggyakrabban, jele q, a dekagrammot pedig a háztartásban, jele dkg. Például egy sertés tömege

érdekességeket.
a tartály tetejét.
1,5 q, vagy a süteményhez 40 dkg liszt szükséges. Végezd el az átváltásokat!
43 dkg = ...................................................... kg = .................................................................. g
Válaszolj a következő kérdésekre!
1,5 kg = ...................................................... dkg = ................................................................. g
Mekkora sűrűsége a hideg víznek a meleg vízhez képest?
250 kg = ....................................................... q = .................................................................... t
..........................................................................................................................................................................................
35 q = ........................................................... kg = .................................................................. t

A kísérleteket zöld színnel

Miért szerelték a bojler kifolyó csövét felülre, a befolyót meg alulra?
4,5 t = ........................................................... q = .................................................................... kg
..........................................................................................................................................................................................
0,5 t = .......................................................... q = ..................................................................... kg
Miért nem keveredik a meleg és a hideg víz a bojlerban?

2. Kísérlet
A szénsavas-cukros üdítő nem oltja jól a szomjat, de mi most kísérletezésre használjuk.
jelezzük. ..........................................................................................................................................................................................
Mikor fog hideg víz folyni a bojlerból? (Feltéve, hogy nem fűtött közben.)
Öntsük az üdítőt üvegpohárba! A szén-dioxid-buborékok az üvegpohár falánál gyorsan megjelennek. ..........................................................................................................................................................................................
Ebből arra következtetünk, hogy valamilyen szilárd felület szükséges a buborékok létrejöttéhez. Dobjunk
bele mazsolaszemeket, amelyeknek elég nagy a felülete! Te hová szerelnéd a bojler fűtőtestjét?
..........................................................................................................................................................................................
Tapasztalat:
Miután a mazsolaszemek lesüllyednek a pohár aljára, azonnal körülveszik
Miért?
a buborékok, és ezek fel is emelik a mazsolákat a felszínre. Amint a szemek
a felszínre érnek, leadják a buborékokat, majd újra lesüllyednek a pohár .............................................................................................................................
fenekére. A mazsola úgy viselkedik, akár egy lift.
Írd le a füzetedbe a jelenség magyarázatát! Indoklásodban szerepeljenek a .............................................................................................................................
következő kifejezések:

A feladatok száma melletti

− a mazsola sűrűsége,
− az üdítő sűrűsége,
− a mazsola és
9. Kísérlet
− a szén-dioxid-buborék együttes sűrűsége! Tegyél 3 evőkanál sót egy befőttesüvegbe, majd töltsd tele vízzel, és kevergesd amíg a só feloldódik, ezután

négyzetben jelölheted,
zárd le! Tedd be a fagyasztóba egy éjszakára!
Írd le mit tapasztaltál, amikor kivetted az üveget a fagyasztóból!
3. A Sztanó család 1000 kg fenyőfát, az Urbán család 1200 kg tölgyfát vásárolt télre, tüzelőnek. Melyik család Mi lehet az oka, hogy a sós víz másképp viselkedik, mint a csapvíz, ha egy lezárt üvegben fagyasztóba tesszük?
fáskamrájában foglal el több helyet, a hasonló méretűre felvágott, tűzifa? .........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................................................... hogy hol tartasz. .........................................................................................................................................................................................
.........................................................................................................................................................................................

4. A két tömör (azonos fából készült) fakocka közül a bal oldali tömege 500 g.
Mekkora a jobb oldali kocka tömege?
10. Fejtsd ki röviden, hogyan segíti elő a fagy a kőzetek darabolódását!
.....................................................................................................................

A piros szín a nehezebb

............................................................................................................................
.....................................................................................................................
............................................................................................................................
.....................................................................................................................
............................................................................................................................

8 feladatokat jelöli. 19

3. A kettő közül melyik a hal valódi helye, és melyik

A könnyebb érthetőség kedvéért a feladatokat az, ahol a parton álló látja? Hova kell céloznia a
halra szigonnyal vadászónak?

fotókkal, vagy ábrákkal szemléltetjük. ......................................................................................

......................................................................................
......................................................................................

Gondolkozz!
2. Milyen energiává alakítja az elektromos áram energiáját a hagyományos izzó?
44
A hagyományos izzóban az elektromos energia ………………………… és ……………………… alakul.
Milyen energiává NEM alakul a LED-es világítótestekben az elektromos energia?
Nem lesz belőle ………………………

A „Gondolkozz!” feladatok a gyakorlati élet érde-

Ha a korszerű világítótestek az elektromos energiát csak fénnyé alakítják, akkor azonos fénymennyiség
kibocsátásához ……………………… elektromos energiát használnak fel, ezért energiatakarékosak.
kességeit bemutatva egy-egy jelenség összetettebb,
alaposabb megértését segítik elő.
V. Az energia

II. Hőmérséklet,
halmazállapot
A „Nézz utána!” TUDÁSPRÓBA „A”

1. A HŐMÉRSÉKLET MÉRÉSE feladatok önálló kutató- 1. Fejezd be a mondatokat!

Nagyobb energiával ............................................................ változást lehet előidézni.

1. Milyen fizikai jelenséghez kötötte Celsius a hőmérője alappontjait?

– ....................................................................................................................................................................................... munkára ösztönöznek. 2. Húzd alá a helyes választ!
Egy 100 kg tömegű vasláda 6. emeletre (20 m magasra) történő felviteléhez pontosan ugyanannyi /

A válaszokat megtalálhatod
– ....................................................................................................................................................................................... kétszer annyi / feleannyi energiára van szükség, mint egy 150 kg tömegű páncélszekrény 4. emeletre való
feljuttatásához.
2. Ha te terveznél szobahőmérőt, mekkora lenne a hőmérődön

a környezetedben
a) a legkisebb érték? ..................................................................................................................................................... 3. Igaz (I) vagy hamis (H)? A megoldást az állítás előtti vonalra írd!
b) a legnagyobb érték? ................................................................................................................................................ a) ........... A jobb oldali vízesésen lezúduló víznek nagyobb az energiája.
Miért? .............................................................................................................................................................................

vagy az interneten.
b) ............ Ha a két autó azonos tömegű, de a piros autó kétszer olyan
gyorsan megy, mint a kék, akkor sokkal jobban összetörik a piros, mint
Járj utána! a kék, ha betonfalba ütközik.

3. Mit gondolsz, hány °C lehet a hűtőszekrényben?

....................................................................................................................................
Mit gondolsz, hány °C lehet a fagyasztószekrényben?

A fejezet végén található

V. Az energia
....................................................................................................................................
Járj utána, hogy jól gondoltad-e!
TUDÁSPRÓBA „B”

4. Egy téli napon 50 °F-et mértek New Yorkban, Milánóban pedig 10 °C-ot.
Tudáspróba egy-egy dolgo- 1. Fejezd be a mondatokat!
Kisebb változást lehet előidézni, ha a rendelkezésre álló energia ............................................... .

zatírás előtt a tanultak

Mit gondolsz, hol volt melegebb? Állításodat számítással igazold!
.......................................................................................................................................................................................... 2. Húzd alá a helyes választ!

.......................................................................................................................................................................................... Egy 80 kg tömegű zongorát ugyanannyi / kétszer annyi / feleannyi energiával lehet feljuttatni a II. emeletre

..........................................................................................................................................................................................
összefoglalását, ellenőrzését (6 m magasra), mint egy 60 kg tömegű iratszekrényt a 4 méter magasan levő padlásra.

3. Igaz (I) vagy hamis (H)? A megoldást az állítás előtti vonalra írd!

segíti. Az „A” és „B” válto-

5. A kémialaborban folyadékot melegítettünk, az oldat hőmérséklete 10 °C-ot emelkedett a főzőpohárban.
Hány kelvinnel változott a hőmérséklete? Karikázd be a jó választ!
a) ............. A bal oldali vízesés tetején levő 3 mázsás kőtömbnek
a) 283 kelvinnel. ugyanakkora az energiája, mint a jobb oldali tetején levő 4 mázsásnak.

zat feladatai széleskörű fel-

b) 10 kelvinnel.
c) 2730 kelvinnel. b) ............. Ha a kék autó fele annyi tömegű, mint a piros, akkor
a betonfalba ütközve ugyanannyira törik össze, mint a piros autó.

készülést tesznek lehetővé.

EREDMÉNYES GYAKORLÁST KÍVÁNUNK!

I. Testek, folyamatok
mérhető tulajdonsága

1. A MÉRÉS

1. A hosszúság kisebb mértékegységeit az emberi testrészekhez igazították. Ilyen volt a hüvelyk, az arasz, a láb,
a lépés és a yard. A yard például azt a hosszúságot jelentette, amely I. Henrik, angol király, orra hegyétől a
kinyújtott karjának a hüvelykujjáig terjedt.

Találj ki te is hosszúságot jelölő mértékegységet, majd határozd meg az alapegységét!

1 terpesz = 2 félterpesz: lábfejtávolság
...........................................................................................
HÜVELYK LÉPÉS
2,54 cm 76 cm 1 kisterpesz = 2 fél kisterpesz: térdek távolsága
...........................................................................................
...........................................................................................
LÁB
30 cm
...........................................................................................

2. Állapítsd meg, hányszorosa az egyik mennyiség a másik mennyiségnek!

1000
95 km = ............................ 95 m 1/1000 = 0,001
95 m = ................................. 95 km
1 000 000
6 km = .............................. 6 mm 0,0000001
6 mm = ................................ 6 km
1/100 = 0,01 234 m2
234 dm2 = .......................... 100
234 m2 = .............................. 234 dm2
1000
345 m3 = ............................ 345 dm3 1/1000 = 0,001 345 m3
345 dm3 = ............................

3. Mérd meg a fizikatankönyved szélességét, hosszúságát és vastagságát (borító nélkül)!

19 cm
Hosszúsága ............................ 15 cm
szélessége .......................... 1 cm
vastagsága ............................

Számold ki a könyved térfogatát és egy lap vastagságát!

3
A könyv térfogata
Dͨ
t
Dͨ
t

Dͨ


Dͨ
........................... 
MǑҀ
FHZ
MǑҀ

Dͨ

 
Dͨ
egy lap vastagsága ...................................................................

1 ml
4. Mennyit ér a képen látható mérőhenger legkisebb beosztása? ....................................

30 ml
Mekkora térfogatú folyadék van a mérőhengerben? ..................................................... 50 ml

40
5. Pótold a hiányzó adatokat (mérőszámot vagy mértékegységet)!
30

Egy tanuló magassága: mm

1650 ...........................................
20

A levegő hőmérséklete: °C
20 ...............................................
10
A tanterem magassága: 3,2
................................................ m
Teáspoharam térfogata: 0,25
............................................. dm3

4
 I. Testek, folyamatok
mérhető tulajdonsága

6. A képen, a mérőrúd mellett, egy labdát látsz a két vonalzó között. Mekkora a labda átmérője?
Válaszd ki a helyes megoldást!
a) 2,0 cm b) 3,0 cm 40 cm 50 cm 60 cm 70 cm 80 cm

c) 3,5 cm d) 5,5 cm

1
7. Hány cm3 az 1 ml? ...........................................................

1000
Hány cm3 az 1 liter? .........................................................

8. Számítsd ki a hiányzó mennyiségeket!

64 000
64 dm3 = .................................................. cm3
20 000 000
20 m3 = ..................................................... ml
5
5 l = ......................................................... 5000
dm3 = .......................................................... cm3
4000
4 m3 = ...................................................... 4 000 000
dm3 = .......................................................... cm3

9. Kísérlet 10. Két játékkocka közül a kisebbiknek 8 cm3 a térfogata.

Töltsd meg félig a mérőhengert! A víz szintje

pontosan beosztásnál legyen!

Határozd meg és írd le a víz térfogatát!

V = .......................... cm3 = ....................... ml

Helyezz a vízbe egy radírgumit, majd egy

kavicsot! Olvasd le mindkét esetben a vízszint
magasságát!

V = ......................... cm3 = ........................ ml

V = ......................... cm3 = ........................ ml A nagyobbik kocka térfogata mekkora?

3

Dͨ
t

Dͨ
t

Dͨ


Dͨ
...........................................................................................
Számítsd ki a radírgumi és a kavics térfogatát! 
Dͨ
t

Dͨ
t

Dͨ


Dͨ 3
...........................................................................................
V = ......................... cm3 = ....................... ml
...........................................................................................
V = ........................ cm3 = ........................ ml
...........................................................................................

5
I. Testek, folyamatok
mérhető tulajdonsága

11. Az alábbi KRESZ-táblák azt mutatják, mennyi lehet egy jármű legnagyobb szélessége, magassága, illetve
a tömege az adott útszakaszon. A korlátozások közül melyiknek nem felel meg az a jármű, amely 320 cm
magas, 1,5 m széles és 8000 kg?
X

2,0 m 2,5 m 7,5 t

12. A következő feladat megoldásához becslést kell végezni. Egy rét 30 cm ∙ 30 cm-es darabjáról (ami a rajzon
egy kis négyzet) 18 db virágot szedtünk. Becsüld meg, hány szál virág lehet a réten összesen! Írd le eljárásod
menetét!

ȜC
̨͙T
ͳÏHZ[ʚ
ӨǑ͸
̢ͥOEFHZ̢LȪ͸

ѵ̢UZQǑOH
......................................................................................
½ҝ[ɚȪ͸
UȢIǒӂ

t



ȜC
ѵ̢UZQǑOH
ӨǑ͸
ǣ
҉ȻUȪ͸
......................................................................................
......................................................................................
......................................................................................
......................................................................................
......................................................................................

13. Keresztrejtvény: Írd be a vízszintes sorokba a lentebb megadott, magyar művek szerzőinek nevét! A kiemelt
oszlopban a mennyiség egy jellemzőjét kapod meg.

a) J Ó K A I M Ó R
b) B A R T Ó K B É L A
c) K A R I N T H Y F R I G Y E S
d) R E J T Ő J E N Ő
e) T A T A Y S Á N D O R
f) M Ó R I C Z Z S I G M O N D
g) M I K S Z Á T H K Á L M Á N
h) M Ó R A F E R E N C

a) A kőszívű ember fiai e) Puskák és galambok

b) A kékszakállú herceg vára f) Légy jó mindhalálig
c) Tanár úr kérem g) Szent Péter esernyője
d) Piszkos Fred, a kapitány h) Kincskereső kisködmön

6
 I. Testek, folyamatok
mérhető tulajdonsága

Mértékegység-átváltások gyakorlása

14. Írd a nyilakra a váltószámokat!

1 mm 0,1 cm 0,1 dm 0,1 m 0,1 km
1 mm2 0,01 cm2 0,01 dm2 0,01 m2 0,01 km2
1 mm3 0,001 cm3 0,001 dm3 (liter) 0,001 m3
1 km 1000 m 1000 dm 1000 cm 1000 mm
1 km2 1 000 000 m2 1 000 000 dm2 1 000 000 cm2 1 000 000 mm2
1 m3 1 000 dm3 1 000 cm3 (liter) 1 000 mm3

15. Melyik a nagyobb felület? Tedd ki a relációs jelet (<; >; =)!
>
2 dm2 ........................... 20 cm2 <
1000 cm2 ........................ 1 m2
=
100 m2 .......................... 10 000 dm2 3000 mm2 >
....................... 3 cm2
>>
1,6 m2 .......................... 1600 cm2 3 m2 + 2 dm2 =
....................... 30 200 cm2

16. Hány cm3?

3 3



Dͨ
8 m3 = ........................................................................ 35 cm
35 ml = ............................................................................
3

Dͨ 3
8 dm3 = ...................................................................... 50 000 cm
0,05 m3 = .........................................................................
1,94 cm 3
1940 mm3 = .............................................................. 1 dm3 = ..........................................................................
 
Ȝͨ3 = 500 cm3
2
17. Végezd el az átváltásokat!
6500
6,5 km = ............................................ 65 000
m = ............................................ dm
0,5
0,0005 km = ........................................... 50
m = ............................................. cm
5250
5 250 000 m = ............................................... km
5,32
53,2 dm = .............................................. 532
m = .......................................... cm
400 000
40 000 cm = ......................................... 4000
mm = ........................................... 400
dm = ............................................ m
0,733
733 m = ............................................... 7330
km = .......................................... dm

98 700 mm = .......................................  
dm = ......................................... m

18. Egészítsd ki!

9721,5 mm
278,5 mm + .................................................. = 10 m  
81 000 dm + 700 m = ............................................... km
4,47
67 cm + 3,8 dm = ................................................. m 95
3,8 m – ....................................................... cm = 2,85 m
1
5500 cm2 + 45 dm2 = .......................................... m2 920
8,5 dm2 + 70 cm2 = .................................................. cm2

7
I. Testek, folyamatok
mérhető tulajdonsága

2. A TÖMEG MÉRÉSE, A SŰRŰSÉG

1. Régi magyar tömegmértékek közé soroljuk a mázsát és a dekagrammot. A mázsát a mezőgazdaságban
használják leggyakrabban, jele q, a dekagrammot pedig a háztartásban, jele dkg. Például egy sertés tömege
1,5 q, vagy a süteményhez 40 dkg liszt szükséges. Végezd el az átváltásokat!
0,43
43 dkg = ...................................................... 430
kg = .................................................................. g
150
1,5 kg = ...................................................... 1500
dkg = ................................................................. g
2,5
250 kg = ....................................................... 0,25
q = .................................................................... t
3500
35 q = ........................................................... 3,5
kg = .................................................................. t
45
4,5 t = ........................................................... 4500
q = .................................................................... kg
5
0,5 t = .......................................................... 500
q = ..................................................................... kg

2. Kísérlet
A szénsavas-cukros üdítő nem oltja jól a szomjat, de mi most kísérletezésre használjuk.
Öntsük az üdítőt üvegpohárba! A szén-dioxid-buborékok az üvegpohár falánál gyorsan megjelennek.
Ebből arra következtetünk, hogy valamilyen szilárd felület szükséges a buborékok létrejöttéhez. Dobjunk
bele mazsolaszemeket, amelyeknek elég nagy a felülete!

Tapasztalat:
Miután a mazsolaszemek lesüllyednek a pohár aljára, azonnal körülveszik
a buborékok, és ezek fel is emelik a mazsolákat a felszínre. Amint a szemek
a felszínre érnek, leadják a buborékokat, majd újra lesüllyednek a pohár
fenekére. A mazsola úgy viselkedik, akár egy lift.
Írd le a füzetedbe a jelenség magyarázatát! Indoklásodban szerepeljenek a
következő kifejezések:
− a mazsola sűrűsége,
− az üdítő sűrűsége,
− a mazsola és
− a szén-dioxid-buborék együttes sűrűsége!

3. A Sztanó család 1000 kg fenyőfát, az Urbán család 1200 kg tölgyfát vásárolt télre, tüzelőnek. Melyik család
fáskamrájában foglal el több helyet, a hasonló méretűre felvágott, tűzifa?
"
˪ȪOZΪ
˪PHMǑ͡
Ȣ͡
U΀ȒC
̙ȢMZʚ
ͧȪSӂ

ͨ →

LH
ǣӸǣԀ

LH

→ 2 m
3 3
..........................................................................................................................................................................................
ǣ
U΀MHZ
ѾFȜJH

ͨ →

LH
̯HZ

LH

→ 1,5 m
3 3
..........................................................................................................................................................................................

4. A két tömör (azonos fából készült) fakocka közül a bal oldali tömege 500 g.
Mekkora a jobb oldali kocka tömege?
3
"

Dͨ -es 500 g
.....................................................................................................................
3
A 6 cm t

Dͨ
t

Dͨ

Dͨ ɚ
ѾFȜJH

c

t




H

 
LH
.....................................................................................................................
.....................................................................................................................

8
 I. Testek, folyamatok
mérhető tulajdonsága

5. Írd be a hiányzó adatokat a táblázatba!

Mennyiség Jele Mértékegysége

terület T m2
UȫSGPHǑӂ V m3
UΐNFH m kg
kg
sűrűség u cm3

6. A sűrűségtáblázat felhasználásával keress azonos sűrűségű anyagokat!

ѸΝSDȢMǒ͸
U΀MHZGǣ
Ǒ͝LͽIͽ͡
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

7. A sűrűségtáblázat felhasználásával keress olyan anyagokat, amelyeknek kisebb a sűrűségük a víz sűrűségénél!
ѸΝSDȢMǒ͸
U΀MHZGǣ
Ǒ͝LͽIͽ͡
˪ȪOZβǣ
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

8. A sűrűségtáblázat felhasználásával keress olyan anyagokat, amelyeknek nagyobb a sűrűségük a vas sűrűségénél
is! (Tehát nehezebbek a vasnál.)
ǑSǑOZ
Ⱥ[ӈґӂ
ӦΠSΘґSȻӸ
̙JHǑOZ
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

9. Egészítsd ki a mondatokat!
ǣӸΝOΕT
UΐNFHӢ
Az egyenlő karú mérleg akkor van egyensúlyban, ha a serpenyőkben ....................................... testek vannak.
̨͙ҕȢȒC
UΐNFHӢ
Az egyenlő karú mérleg esetén az a serpenyő van magasabban, amelyikben ....................................... test van.
ͳBHZͽȒC
ǣ
UΐNFHȺ
Azonos térfogatú testek közül annak nagyobb a sűrűsége, amelyiknek ............................................................... .
̨͙ҕȢȒC
ǣ
UȫSGPHǑUǣ
Azonos tömegű testek közül annak nagyobb a sűrűsége, amelyiknek ................................................................. .
̨͙ҕȢȒC
ǣ
UȫSGPHǑUǣ
̨T
Azonos sűrűségű testek közül, amelyiknek kisebb a tömege, ............................................................................... .

10. Hasonlítsd össze a 10 kg tömegű, 20 °C-os víz és a 10 kg tömegű, 0 °C-os jég térfogatát!
"
͔ÏHOȢ͛
Ȑ̴[UΕTǑ͸
ͳBHZͽȒC
ǣ
UȫSGPHǑUǣ
ͧȪSӂ
̨͙ҕȢȒC
ǣ
ґӊ҅ӊҕÏHȺ
ÏT
ӆT[̢͛
ǣ
ӧ̴ӼȪ͸
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

11. A képen látható mérleg egyensúlyban van. Mekkora a csomag tömege?

)ǣ
ǣ
̨͙T
ґӆMZ

H
Ǒ͕LΝS
ǣ
ͧȫSȪOEΪ
UΐNFH


H
..........................................................................................................................
.......................................................................................................................... 4kg 400g
?
..........................................................................................................................

9
I. Testek, folyamatok
mérhető tulajdonsága

kg
12. Mit jelent az, hogy a tölgyfa sűrűsége 800 ?
m3
..........................................................................................................................................................................................
&HZ
͗΀ȐNȻUȪS
U΀MHZGǣ
UΐNFHȺ

LH
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

13. Mekkora a kőszén sűrűsége, ha térfogata 10 m3 és a tömege 12 000 kg?

..........................................................................................................................
LH
u

ͨ7


LH


ͨ3 = 1200
..........................................................................................................................
m3

..........................................................................................................................
..........................................................................................................................
..........................................................................................................................

14. Keverj össze V1 = 2,5 l vizet és V2 = 0,5 l tejet! Számítsd ki a keverék:

V = V1 + V2 = 2,5 l + 0,5 l = 3 l = 3000 cm3
a) térfogatát! ................................................................................................................................................................
g 3
g 3
m = m1 + m2 = 1,03 3
t

Dͨ + 1 3
t

Dͨ = 3015 (g)
b) tömegét! ...................................................................................................................................................................
cm cm
g
u = (m1 + m2) / (V1 + V2) = 3015 g / 3000 cm3= 1,005 3
c) sűrűségét! .................................................................................................................................................................
cm

(Használd a sűrűségtáblázatot!)

15. Rakd sorrendbe az alábbi tárgyakat sűrűségük szerint!

Tárgy Tárgy tömege Tárgy térfogata Tárgy sűrűsége

g
A 12,0 g 36 cm3 0,333 cm 3
g
B 12,0 g 28 cm3 0,43 cm 3
g
C 6,2 g 4 cm3 1,55 cm 3
g
D 6,2 g 12 cm3 0,52 cm 3
A
..................... B
...................... D
....................... C
......................

16. Tedd ki a relációs jeleket!

V1 < V2 u1 = u2 V1 = V2
m1 = m2 m1 > m2 u1 < u2
u1 > u2 V1 > V2 m1 < m2

10
 I. Testek, folyamatok
mérhető tulajdonsága

17. a) Egy kerítés téglából épül. 2 m3 téglafal tömege 3 tonna. Mekkora a tégla sűrűsége?
LH
u

ͨ

7


LH


ͨ3 = 1500 m
..........................................................................................................................................................................................
3

..........................................................................................................................................................................................

b) Az előző feladatban kiszámított sűrűségű téglából, 10 m hosszú, 30 m széles és 4 m magas alapzatot

építenek. Hány teherautóval kell odahozatni a téglát, ha egy teherautó másfél tonnát bír el?

ͨ
t

ͨ
t

ͨ


ͨ3,
...........................................................................................................................................
LH
m = u
t
7


3
t

ͨ3


ӂ

...........................................................................................................................................
m
ǣӸǣԀ

ӂT
UȢ̙ȪSǑӅU;ȑ;͡
LȢ͝͡

ȜC
...........................................................................................................................................

18. Hány literes edényben fér el 255 kg tömegű petróleum?

g LH LH
u

 
3


3 V = m / u 

LH


3

 
ͨ3 
 
͡
..........................................................................................................................................................................................
cm m m

kg
19. A réti széna sűrűsége 60 . Mekkora térfogatú az 52 q szénából rakott kazal?
m3
..........................................................................................................................................................................................
LH
u=m/V V = m / u


LH


m 3 
 

ͨ3
..........................................................................................................................................................................................

Mértékegység-átváltások gyakorlása

20. Írd a váltószámokat a nyilakra!

1g 10 dkg 10 kg 100 q 10 t
1t 0,1 q 0,01 kg 0,1 dkg 0,1 g

21. Mennyivel több 10 kg-nál?

100 g 
ȜLH 
LH

 
H
10 100 g: ....................................... 1203 dkg: ..................................... 0,8 q: .........................................

22. Végezd el az átváltásokat!

5750
5,75 t = ............................... 5,7
kg = .......................... q 23 000
2300 dkg = ............................. 23
g = ............................ kg
0,654
654 kg = ............................. 65 400
t = ........................ dkg 0,03
0,3 g = ............................ dkg
0,000015 q = ............................
0,0015 kg = ....................... 1,5 g 120
1,2 q = .................................. 12 000
kg = ........................... dkg

23. Egészítsd ki!

4
2500 g + 150 dkg = .............................................. kg 2,4
.......................................................... kg – 900 g = 1,5 kg
g
2008 dkg = 20 kg + 80 .............................................

12,4 dkg + 65 g = ......................................................... g

11
I. Testek, folyamatok
mérhető tulajdonsága

3. AZ IDŐ MÉRÉSE
1. A Föld távolsága a Naptól 150 millió kilométer. Mennyi idő alatt ér a Nap fénye a Földre?
а) 8 perc ..................................................................... c) 500 perc .......................................................................
b) 2000 s .................................................................... d) 5 óra .............................................................................

2. Helyezd el az időszalagon a következő történelmi események − 10 évre kerekített − évszámait!

600 800 1000 1200 1400 1600 1800 2000

Tatárjárás Buda visszafoglalása

Magyarországon a töröktől
Amerika Születésed
Honfoglalás
felfedezése éve

3. Írd a vonalra a megfelelő mérőszámot vagy mértékegységet!

ͳǑQΝͩUǣ
A Föld ........................................ egyszer körbefordul a tengelye körül.
ȫWȪͩUȺ
A Föld ........................................ egyszer körbejár a Nap körül.

A Hold ................................. nap alatt fordul meg a tengelye körül.
ͳǑҀ
A Hold 1 .............................. alatt jár körbe a Föld körül.
365
Egy évben a napok száma ........................ 366
vagy .......................
ѾȪSȗ
Zsuzsi 15 ................................... alatt ér otthonról az iskolába.
ΞSǒөǑ͡
Az iskolába a tanóra kezdete előtt negyed ............................... érkezem.
ͧǛҕPȜQȪSȗ tized vagy század részét is mérik.
Az úszóversenyen nagyon kevés idő dönt a versenyzők között. A .......................
éves
Kati most ünnepli születésnapját. Most 13 ................................. , vagy .............................. hónapos.
156

4. Zoltán és Áron versenyt futottak. A starttól a célig megtett távolság a számegyenesről, a közben eltelt idő
a stopperóráról leolvasható. Számolj be a versenyről!
START CÉL

0 2km

1 km
A pálya hossza: ......................................................
30 30

ѾȪSȗ

ҕɂ
Zoltán ideje: ...........................................................
30
6
30
6

ѾȪSȗ

ҕɂ
Áron ideje: ..............................................................
24 24 6 24 24 6
18 12 18 12

Zoli Áron ;ͽ͝Uǒ͸

A győztes: ...............................................................
18 12 18 12

12
 I. Testek, folyamatok
mérhető tulajdonsága

5. Keresztrejtvény: Írd be a vízszintes sorokba a lentebbi feladatok (a–i) megoldásait! A kiemelt oszlopban egy
általad is elkészíthető eszköz nevét találod.

a) Hangot továbbító kézi készülék a) T E L E F O N

b) 6 lapja van b) K O C K A
c) Tempómérő a zenében c) M E T R O N Ó M
d) Magyar királyok őse d) Á R P Á D

e) Mértékegység e) L I T E R
f) F I Z I K A
f) Tantárgy
g) L E N G É S I D Ő
g) Mérni is lehet
h) T É G L A
h) Házat építenek belőle
i) M A R S
i) Földünk egyik szomszédja

Mértékegység-átváltások gyakorlása

6. Végezd el az átváltásokat!
0,1 144   

2,4 h = ............. nap = ............... perc = .............. s 3 h = .............................. perc = ................................. s
36
1,5 nap = ...................... 2160
óra = .......................... perc 2
120 perc = ............................... 7200
h = ............................. s

7. Hány perc? (h = óra; sec = másodperc)


ѾȪSȗ


T 2 
ѾȪSȗ


T
Negyed óra = ............................................................ h = .................................................................................
5

ѾȪSȗ


T 
ѾȪSȗ




ΞSǣ

 
ΞSǣ
0,1 h = ........................................................................ 420 sec = ..........................................................................

8. Rendezd növekvő sorrendbe!

60 perc; 6000 sec; 1 nap;
0,6 óra; 6,6 perc;
6
1
 
ѾȪSȗ

 
ΞSǣ


ѾȪSȗ


ѾȪSȗ


ҕɂ


ѾȪSȗ

ͳǑҀ


ΞSǣ


ѾȪSȗ
6
.......................................................................................................................................................................................

9. Egészítsd ki!
2 10 2 óra + ..................................................
42
óra = 14 perc + ............................................ perc perc = 1,1 óra
5 5
240 ѾȪSȗ
1 hét + 3 nap = .................................................. óra 1,4 óra = 1 óra + 24 ......................................................

13
II. Hőmérséklet,
halmazállapot

1. A HŐMÉRSÉKLET MÉRÉSE
1. Milyen fizikai jelenséghez kötötte Celsius a hőmérője alappontjait?
7̵Ԁ
˪BHZǛTǒIPԀ

¡$

– .......................................................................................................................................................................................
7̵Ԁ
˪ΝҍǛTǒIPԀ

¡$
– .......................................................................................................................................................................................

2. Ha te terveznél szobahőmérőt, mekkora lenne a hőmérődön

-FH̨͙ҕȢȒC

¡$
a) a legkisebb érték? .....................................................................................................................................................
-FHOBHZͽȒC

¡$
b) a legnagyobb érték? ................................................................................................................................................
.ȪSӂ
ȪͩOȣ͡
̙JEFHȢȒC
ÏT
ͧȢMFHȢȒC
ͳȪͨ
TӸͽLэ
FHZ
TӸͽCǒCǑ͸
MȪ̴ͩͩ

Miért? .............................................................................................................................................................................

Járj utána!

3. Mit gondolsz, hány °C lehet a hűtőszekrényben?

)ӊUΚT[Ȣ͗SȫOZ

o

¡$
....................................................................................................................................
Mit gondolsz, hány °C lehet a fagyasztószekrényben?
'BHZBT[UØT[FLSÏOZ


o


¡$
....................................................................................................................................
Járj utána, hogy jól gondoltad-e!

4. Egy téli napon 50 °F-et mértek New Yorkban, Milánóban pedig 10 °C-ot.
Mit gondolsz, hol volt melegebb? Állításodat számítással igazold!

¡$


¡'

 
t

¡'


¡'
B[B[
NJOELÏU
WÈSPTCBO
VHZBOPMZBO
NFMFH
WPMU
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

5. A kémialaborban folyadékot melegítettünk, az oldat hőmérséklete 10 °C-ot emelkedett a főzőpohárban.

Hány kelvinnel változott a hőmérséklete? Karikázd be a jó választ!
a) 283 kelvinnel.
b) 10 kelvinnel.
c) 2730 kelvinnel.

14
 II. Hőmérséklet,
halmazállapot

6. A grafikonon 1 hónap hőmérsékletméréseinek eredményeit látod.

˚C 16
14
12
10
8
6
4
2
0
-2
-4
-6
-8
-10
-12
-14
-16
-18
-20
-22 nap
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

Olvasd le a grafikonról a kért adatokat!


ͳǑQΝ͸
Melyik napon volt a leghidegebb? ......................................................
− 11 °C
Hány °C volt azon a napon a legalacsonyabb érték? .................................................
19 °C
Hányadikán volt a legmelegebb? ......................................................
12 °C
Hány °C volt azon a napon a legmagasabb érték? .....................................................
Mekkora volt a legalacsonyabb és a legmagasabb mért érték közötti hőmérséklet-különbség?
23 °C
...................................................................................................................
Január 13-án hirtelen felmelegedés következett be. Hány °C-kal változott 1 nap alatt a hőmérséklet?

¡$LǑ͡
...................................................................................................................

hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap

7. Készíts te is grafikont!
Mérd 1 héten keresztül a hőmérsékletet a sza-
badban, lehetőleg minden napnak ugyanabban
az órájában! Jegyezd fel a táblázatba a mért
értékeket! Ábrázold a mérési eredményeidet
koordináta-rendszerben!
Szerinted érdemes-e összekötni az ábrázolt érté-
keket a koordináta-rendszerben úgy, hogy foly-
tonos vonalat kapjunk?
Mekkora volt a hőingás a vizsgált héten?
....................................................................................
(Hőingás: meghatározott időpontok között mért
legalacsonyabb és legmagasabb hőmérsékletek
közötti különbség.)
Mekkora volt az átlaghőmérséklet a vizsgált héten?
....................................................................................

15
II. Hőmérséklet,
halmazállapot

2. HŐVEZETÉS, HŐÁRAMLÁS, HŐSUGÁRZÁS

1. Milyen módon terjed a hő?
I΢WȺӸʚɾȢ͡ IijǒSǑͥMǰǑ͡
a) Szilárd anyagokban: ............................................ c) Gázokban: ....................................................................
IijǒSǑͥMǰǑ͡
b) Folyadékokban: ....................................................
IΚґV̔ǒS[ǰǑ͡
d) Légüres térben: ...........................................................

2. A hő terjedésének melyik formája valósul meg a következő példákban?

IΚґV̔ǒS[ǛT
a) A Nap melege eléri a Földet: ..................................................................
I΢WȺӸʚÏT
b) A radiátor lemezei fűtéskor átmelegednek: .........................................
c) A hűtőszekrényben a mélyhűtő részt felülre szerelik:
IijǒSǑͥMǛT
....................................................................................................................
IijǒSǑͥMǛT
d) Hajszárításnál: .........................................................................................
IΚґV̔ǒS[ǛT
e) Síelők napozásakor: .................................................................................

3. Keress példákat a hő terjedésére a mindennapi életből!

"
˪ΝҍΦ
UFǒCǣ
Uʲ
˪ȫͨ
LǑOǒ͡
IǑNǑS
ǒҿNȢMFHT[̢͛
̯HZ
ͳȪͨ
ҿVȜKӅ͛
ͧFHGPH̴ͩ

)ǣ
FHZ
˪ǑSΠ͙ͩSȺ
ӈ͝ӈͩ͛
ǣ[ӂ
ҕͽIǚҕȪͨ
ȫSȺԀ[ӈ͛
̙JEFHOȢ͛
ͧȪSӂ
ǣ
˪ǣ
IΚT[JHʚȢMΪ
a) Hővezetés: ..................................................................................................................................................................
"
#ǑMǑUΝ͸ѾǑSUΝ͸
ͳǑҁǑ͡
ǣ[ӂ
UǑQǚT[UǑ͝KӅ͛
IPHZ
ǣ
T[ȣ͡
ǣ
ӧ̵[S΂͡
ǣ
ѾǑSӂ
˪ȢMȻ
˪ӆK
ȫKT[Ǒ͕ǣ
ѾFȜJH
˪ΝSȜ̣ҿөǣ

b) Hőáramlás: ................................................................................................................................................................
%Ȫ҅ӈ͝ӂ
ÏH
ɚʚȫ͸
̙ӊWΘҕȢȒC
MɚԀ
ǣԀ
ȫKT[Ǒ͕ǣ
ͧȪSӂ
ǣ
UǑMǑK
ǒ͝UǑ͡
̨͙ґV̔ǒSӸэ
Iф
ͳȪͨ
ӦȪ̴҅
ӧ̻[ǣ
ǣ
˪Ȣ͝IΚT
ÏH
c) Hősugárzás: ...............................................................................................................................................................

4. Kísérlet

Tarts egy égő gyertyát először a nyitott ajtó alsó, majd felső részéhez! Mit tapasztaltál?
.........................................................................................................................................................................................
Mi a magyarázata ennek a jelenségnek?
.........................................................................................................................................................................................

Mit gondolsz, hogyan érdemesebb szellőztetni: bukóra vagy tágra nyitott ablakkal?
.........................................................................................................................................................................................
Miért? .............................................................................................................................................................................

5. Építkezéskor a szobák mennyezetét néhány cm vastag üveggyapottal szigetelik.

Milyen tulajdonságai vannak az üveggyapotnak, amelyek alkalmassá teszik erre a célra?

"Ԁ
ӈWF̘ZǑQе
̨͙T
ґӊ҅ӊҕÏHӢ
͔Φ
IΚT[JHʚȢMΪ
ǑOӲBH
̯HZ
Ǒ͗͝Ǒ͝NǚT
ǣ
ͧȪͩOӲȺӸʚ
IΚT[JHʚȢMÏҕȫSȺ
..........................................................................................................................................................................................

Miért borítják be az üveggyapotot még egy réteg alufóliával is?

"ӼȫSӂ
ȑΝ̣҅ҿKǒ͛
ȑȺ
ǣԀ
ӈWF̘ZǑQее
ͧÏH
FHZ
҉ȻUFH
Ǒ͝ӅG;͝JǒөǑ͡
̨T
IPHZ
ӧ̻[ǑWȪ҅KȺ
ǣ
Iф
̢ͥͩӂ
FHZ
ҿӈLΠS
..........................................................................................................................................................................................

16
 II. Hőmérséklet,
halmazállapot

6. Írd le, hogy télen milyen színű és anyagú ruhába érdemes öltözködni!
#ǒS̢ͥMӲȪ͸
˪ӅSȔTǣ
UȣMȪ͸
̨T
ǣ
˪Ȣ̙ȫS
҅ӅIǣ
ǣ
͗FȜWȺӸ΂ȒC
Ǒ̴ͥ
MFHZȪ͸
̢ͥOȣ͡
ȑͽMZIΕTǑȒC
U΀ȒC
҉ȻUFHӢ
"
Uɚҿӈͩ͛
ǒ͝UǑ͡
̨͙ґV̔ǒSӸэ
IΪ
ͳBHZͽȒC

..........................................................................................................................................................................................
ǣ
͙̣Wӈ͝S΂͡
ȫSLȺӸ΢Oȣ͡
ȺӼȫSӂ
ȫSEȪNɚȢȒC
ȪͩOȢ͛
ǣ
ͧFHUǑSUǛTǒSǣ
ӨBHZ̨T
ǣ
I΢Wɚ[UɚÏH
Ȕҕ΀͙LȪͩUÏҕȫSȺ
UΠSȢ͗FȜ̴ͩ
'Ȣ̙ȫS
LǑCǒUе
ӧ̨ҕȢ̴ͩ͝
ǣ

..........................................................................................................................................................................................
̙ȻU͗Ú[OǑQͽ͗CǑ͸
ͳȪͨ
ѺSǑ͕ҿ̢͙ӅT
̯HZ
ȢȒȑȪ͸
ǣԀ
ɚʚȑȪ͸
ͳȪͨ
ǣ
IфǑ̴ͩ
T[ȪͥQΝͩUͽ͛
ǣ
MFHGΝͩUΕTǑȒCǑ͛
͙ӈMΠOΘҕȪ͸
ǣԀ
ȪOZ̙Ⱥ
UȢMȢLȪ͸

..........................................................................................................................................................................................

7. A templomokban, várakban, a nyári hőség ellenére is, kellemes hűvös van,

pedig a kő, amiből ezeket építették, nem tartozik a hőszigetelő anyagok közé.
Magyarázd meg, mi ennek az oka!
"
U΀ȒC
T[ǤԀ
ȫWɚ
UȪͥѻM΍NͽLǑӂ
ӨǒSǑ͕Ǒӂ
ͳBHZΝ͸
ӨǚґUBH
˪Ǒ͝ӅSǣ
ȫѵ̣Uʲȣ͛

.................................................................................................................................

Dͨ


ͨ

ȺӼȫSӂ

ͳBHZΝ͸
IΕҝ[Ӟ
̮E΢SȺ
ӨǑ͸
T[ӈ͙ҕÏH
Ǒ̙IPԀ
IPHZ
ǒҿNȢMFHFȜKȪOȢ͛
.................................................................................................................................
.................................................................................................................................
.................................................................................................................................
.................................................................................................................................

8. A kéményseprők évente ellenőrzik, hogy a házak kéményei nincsenek-e eldugulva, van-e elég huzat.
Magyarázd el, mért fontos ez!
"
LȫNȫOӲOȢ͛
ǣԀ
ǣ
TӼȪSȪQȺ
IPHZ
̢͙WȺӸɺȺ
ǣ
˪ӈґUHǤ[ӂ
ǣ
T[ǑCBȜCǣ
ÏT
ǣԀ
ÏHȳҙ̙ȺӸ
MȪWFHф
T[̣WKΝ͸

..................................................................................................................................................
ȑȺ
ǣԀ
ÏHÏҭȫSȑȺ
"Ԁ
ÏHÏҭȫSȑȪ͸
ǣ
˪ӈґUHǤԀ
IΒNȫSҕȣ͙MʚȺ
ҕͽ͙LǑ͡
ͳBHZͽȒC
̢ͥͩӂ
ǣ
͗ΠSOӲȺӸΪ
MȪWFHΪ

..................................................................................................................................................
IΒNȫSҕȣ͙MʚȺ
ȺӼȫSӂ
ґӊ҅ӊҕÏHȺ
̨͙ҕȢȒC
̢ͥͩӂ
ǣ
͗ΠSOӲȺӸʚȳȻ
"
̨͙ҕȢȒC
ґӊ҅ӊҕÏH
ͥJǑӃ
ǣ
˪ΝҍΦ
˪ӈґUHǤӸͽ͛

..................................................................................................................................................
˪Ȣ͝GȢMȻ
˪PHOǑ͛
ǒSǑNͽ̴ͩ͝
ÏT
ǣ
LȫNȫOӲȪ͸
ǒӂ
ǣ
T[ǑCBȜCǣ
͔ӅҿOǑ͛

..................................................................................................................................................
)ǣ
ǣ
LȫNȫOZȑȪ͸
ҕͽ͛
ǣ
LΝS΍ͨ
ÏT
ǣ
˪ӈґUHǤӸͽ͛
ͳȪͨ
ҿVȜOǑ͛
UǒWP[̴ͩ
ǣ
LȫNȫOZ
˪ȢMȻ
Ǒ͕LΝS
ǣ
˪ӈґӂ
ͧǛT

..................................................................................................................................................
ӅUǑӂ
UǑMǒ͡
Ǒ̴ͥ
ȣMʚWɚ[ȣMZɚ
MȢ̙ʚ
..................................................................................................................................................

9. Felszállás után hogyan tud a vitorlázó repülőgép magasabbra emelkedni,

ha nincs motorja?
"
˪Ȣ͝T[ǒ͝MΦ
ͧȢMFH
MÏHΠ҅WȫOӲȢLʚ
UȪS̢ͥ͛

vMΝөBHͽ͝Kǣw
ͧFH
ǣӸͽ͙Sǣ
ӈ͡
҉Ǥ
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................

Járj utána!

10. Mi az a passzívház? Járj utána az interneten!

..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................

Megszerzett ismereteid segítségével készíts beszámolót!

17
II. Hőmérséklet,
halmazállapot

3. OLVADÁS, FAGYÁS
1. Sorolj fel, az olvadáspont-táblázat segítségével, legalább 5 olyan anyagot, amelyik szobahőmérsékleten
(20 °C-on) folyékony halmazállapotú!
̙JHǑOZ
H̨͝DȪ̢҅͸
Ǒ͝LͽIͽ͡
ȻUȪS
ӧ̵Ԁ
..........................................................................................................................................................................................

2. Sorolj fel, az olvadáspont-táblázat segítségével, legalább 5 olyan anyagot, amelyik szobahőmérsékleten

(20 °C-on) szilárd halmazállapotú!
ӨǚT
;M΍ͨ
Ξ͸
҉ȻӸ
LΝOZIǚҕΦ
..........................................................................................................................................................................................

3. Hogyan alakul a +4 °C-os víz térfogata, ha a vizet:

ͳΪ
a) melegítjük ................................................................................................................................................................ ;
ͳΪ
b) hűtjük ....................................................................................................................................................................... .

4. A nitrogén fagyáspontja −210 °C.

˪BHZǛґQΝͩӃǑ͡
ǣӸΝOΕT
ǣӸǣԀ
¦
¡$
Mekkora a nitrogén olvadáspontja? ..................................................
Milyen halmazállapotú a nitrogén a következő hőmérsékleteken?
T[̢MǒSȠ ˪ͽMӲȣLΝOZ
−220 °C: .................................................................... −200 °C: ...........................................................................
T[̢MǒSȠ MÏHOȪͥӢ
HǤԀ

−211 °C: .................................................................... 20 °C: ................................................................................

T[̢MǒSȠ

˪ͽMӲȣLΝOZ
−210 °C: ....................................................................
T (°C)

5. A grafikon a naftalin hőmérsékletének csökkenését mutatja. 100

Töltsd ki a táblázatot a grafikonról leolvasott adatok segítségével! 1.
2.
80
NAFTALIN 1. szakasz 2. szakasz 3. szakasz
60
Hogyan változik 3.
Ȕҕ΀͙LȪ͸ Өǒ͝UP[ǑUMǑ͸ Ȕҕ΀͙LȪ͸
a hőmérséklete?
40
Hogyan változik
az energiája?
Ȕҕ΀͙LȪ͸ Ȕҕ΀͙LȪ͸ Ȕҕ΀͙LȪ͸
20
Milyen ˪ͽMӲȣLΝOZ

a halmazállapota? ˪ͽMӲȣLΝOZ T[̢MǒSȠ
ÏT
T[̢MǒSȠ
0
1 t (perc)

6. Az üdítőket gyakran hűtik jégkockával. Miért nem öntenek ahelyett ugyanolyan mennyiségű, 0 °C-os vizet
a pohárba?
"̙IPԀ
IPHZ
ǣ
¡$ΕT
͔ÏHȑ΂͡
¡$ΕT
ӧ̵Ԁ
MFHZȪ͸
ӨBHZ̨T
IPHZ
ͧFHͽ͝өBȜKΝ͸
ǣ
͗ΠSOӲȺӸʚȻU΂͡
ȪOȪSHJǒӂ
LȢ͝͡
Ȣ͝WΝ̴ͩͩ
.̢WȢ͡
͔ȢMȪ͸

..........................................................................................................................................................................................
ɚʚȑȪ͸
ȺӸ
ǣԀ
ӘȜ̣UΪ
̯HZ
ʲ΂͡
˪PH͓ǣ
ǣԀ
ͽ͝өBEǛҙIPԀ
T[ӈ͙ҕÏHɚ
ȪOȪSHJǒӂ
Ȣ͝WΝ̴ͩͩ
Ǒ̢ͥU΂͡
ǣԀ
ӘȜ̣UΪ
MȺ
˪PH
̙ӊ̴ͩ͝
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

18
 II. Hőmérséklet,
halmazállapot

7. Keresd ki az olvadáspont-táblázatból a következő adatokat!

1536 °C
a) A vas olvadáspontja: ................................................................................. .
660 °C
b) Az alumínium olvadáspontja: .................................................................. .
961 °C
c) Az ezüst olvadáspontja: ............................................................................. .

¡$
d) A réz olvadáspontja: ................................................................................. .
1063 °C
e) Az arany olvadáspontja: ............................................................................ .

Melyik lehetséges az alábbiak közül?

ͳȪͨ
a) Rézedényben vasat olvasztani .................................................................................................................................
̮HȪ͸
b) Ezüstedényben alumíniumot olvasztani ...............................................................................................................
̮HȪ͸
c) Vasedényben aranyat olvasztani .............................................................................................................................
̮HȪ͸
d) Rézedényben aranyat olvasztani ............................................................................................................................

8. Mérlegen kimértünk 0,5 kg porhavat, majd készítettünk egy 0,5 kg-os hógolyót is! Hagytuk mind a kettőt
megolvadni, majd összehasonlítottuk a keletkezett víz mennyiségét!
Melyikből lett több víz?
 
LHͳZ̴
ѸΝSIΦ
ÏT
 
LHͳZ̴
IØHͽMZΦ
̢ͥOȜLʲΪ
 
LH
ӧ̴[ʚ
UǑSUǑ͝NǣԀ
.............................................................................................................................

Miért?
"
IØHͽMZΦ
UȪSNÏT[ʚɚȪ͸
̨͙ҕȢȒC
UȫSGPHǑҿӞ

ͽ͝өBEǛT
ӅUǒ͸
̢ͥOȜLʲΪ
UΝөǒȒȐSǣ

.............................................................................................................................
̨T
 
LH
ͧǑSBȠ

.............................................................................................................................

9. Kísérlet
Tegyél 3 evőkanál sót egy befőttesüvegbe, majd töltsd tele vízzel, és kevergesd amíg a só feloldódik, ezután
zárd le! Tedd be a fagyasztóba egy éjszakára!
Írd le mit tapasztaltál, amikor kivetted az üveget a fagyasztóból!
Mi lehet az oka, hogy a sós víz másképp viselkedik, mint a csapvíz, ha egy lezárt üvegben fagyasztóba tesszük?
"
ҕΖT
ӧ̵Ԁ
ͳȪͨ
ͳȪͨ
˪BHZэ
ͧFH
&Ԁ
ǣӼȫSӂ
UΠSUȫ̙ͩʚʲ
ͧȪSӂ
ǣ
ҕΖT
ӧ̵[OȢ͛
ͳȪͨ
¡$
ǣ
˪BHZǛґQΝͩҿKǣ
̢ͥͩӂ
ǣ
ҿ̨T[Uǣ
ӧ̵[OȢ͛

.........................................................................................................................................................................................
IǑOȪͨ
LȪWɚȢȒC

.........................................................................................................................................................................................
.........................................................................................................................................................................................

10. Fejtsd ki röviden, hogyan segíti elő a fagy a kőzetek darabolódását!

"
ӧ̵Ԁ
ȑɚ[̢өǒSPH
ǣ
҉ȪQFEȳҙȑȺ
ͧFHGBHZ
5ȫSGPHǑUǣ
ͧFHOΪ
ÏT
ǣ
IǑUǑ͝NǚT
ȪSΪ

............................................................................................................................
T[ȻҿGɚ[̣ҿ̴
ǣ
LΠWʚ
T[̢͗Mǒӂ
............................................................................................................................
............................................................................................................................

19
II. Hőmérséklet,
halmazállapot

4. A PÁROLGÁS
1. Egészítsd ki a mondatokat!
˪ͽMӲȣLΝOZ
A párolgás során .................................... MÏHOȪͥӢ
halmazállapotú anyagból ............................ halmazállapotú anyag lesz.
˪Ȣ͝T[̣Oȫ͸
A párolgás a folyadék ....................................... megy végbe.

2. A párolgás sebessége függ:

ѾǒSͽMHΦ
˪Ȣ͝ӈMʚ
ͳBHZTÈHǒU;͡
1. ......................................................................................................................................................................................
˪ͽMӲBEȣ͛
IΒNȫSҕȣ͙MʚȻU΂͡
2. ......................................................................................................................................................................................
ǑOӲBH̴
̢ͥOΚҕÏHU΂͡
3. ......................................................................................................................................................................................
MȪWFHΪ
ѾǒSǑUǑSUǑ͝NǒU;͡
4. ......................................................................................................................................................................................

3. Igaz (I) vagy hamis (H)? A megoldást a meghatározás előtti vonalra írd!
A párolgás sebessége csökken, ha
I csökken a hőmérséklet;
a) ..........
H
b) .......... csökken a környezet páratartalma;
H a folyadék fölött van légmozgás.
c) ..........

4. Igaz (I) vagy hamis (H)? A megoldást a meghatározás előtti vonalra írd!
Lehet télen ruhát szárítani a szabadban?
H Nem, mert csak a meleg levegőben párolog el a víz;
a) ..........
H Igen, mert a víz ráfagy a ruhára, s így a ruha száraz lesz;
b) ..........
H Nem, mert a hideg levegő kevesebb vízpárát képes felvenni;
c) ..........
I Igen, mert a víz minden hőmérsékleten párolog, s a légmozgás elfújja a vízpárát.
d) ..........

5. A kaktuszok az alkalmazkodás mesterei; módosult szerveik a száraz, forró, fél-

sivatagi és sziklás vidékeken is biztosítják a fennmaradásukat. Számukra létfel-
tétel, hogy párologtatással minél kevesebb nedvességet veszítsenek.
Hogyan alkalmazkodtak a kaktuszok a csapadékhiányhoz, a nagy meleghez?
"
LǑ͕ҿӅTԀ
vMȪWȢMȢMȪ̴w
ͳBHZΝ͸
̨͙T
˪Ȣ͝ӈMʚĽȢ͛
ͳȫNȢMZ̢͙Oȣ͡
ǣ
MȪWȣ͡
UΠW̨ҡȻ
ͧØEΕґӅ͡
"
ͳΠWȫOZӂ

..............................................................................................................................................
TӸ΢S΀͛
ÏT
ӧJǚT[ȑȪWΝOǑӂ
̨T
ӦÏȜ̴
ǣ
ҿӢӸΪ
ͳǑQU;͡
"
UΠW̨T
ÏT
ǣ
ͳΠWȫOZ̴
TӸ΢S΀͛
ǣ
ͳΠWȫOZ
LΠ҅ӈ̴͝

..............................................................................................................................................
MÏHǒSǑͥMǛґӂ
̨T
ͧFHUΠ̢҅͛
¶HZ
FHZ
T[̢ͩUȺ
ͧP[ȜӅMǑUMǑ͸
MȪWFHΪ
LΠQȪOZ
ӦÏȜ̴
ǣ
LǑ͕ҿӅT[ӂ
ǣ
ѾǒSͽMHǛґU;͡
..............................................................................................................................................

6. A képen a sivatagi róka látható. Magyarázd meg, miért fejlődtek ki ilyen

nagyra a fülei!
"Ԁ[Ǒ͡
ѾǒSͽMPHUǑӂ
Iф
ӦΝ͸
Ȣ͡
ǣ
TӼȪ҅WȺӸʚȣȑ΂͡
...........................................................................................................................
...........................................................................................................................
...........................................................................................................................

20
 II. Hőmérséklet,
halmazállapot

7. Szüretelés után a teacserje leveleit hatalmas

felületen terítik szét. Magyarázd el, miért!
/BHZͽȒC
˪Ȣ͝ӈMʚȪ͸
HZΝSTǑȒCǑ͸
TӼǒSBȠ
...................................................................................
...................................................................................
...................................................................................

8. A piacon, a boltokban sokféle szárított élelmiszerrel találkozhatunk. Sorolj fel néhányat!

1̢SΕґQǑѹ̢҅Lǣ
ǚT[Ǒ͝ӂ
HZӈN΀MȔҕ΀͛
˪Ǒ̙ȫK
TӼọ̌҅Uэ
H΍ͥCǣ
TӼọ̌҅Uэ
Ӹ΀͝ҕÏHȢ͛
..................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................

9. A hűtés érdekében gyakran fújjuk a forró levest. Magyarázd el, miért fog ettől lehűlni a leves!
"
MÏHNP[HǛT
˪ȢMHZΝSґ̣ҿKǣ
ǣ
ѾǒSͽMHǛґӂ
ÏT
Ȣ͝W̨T[̴
ǣ
ͧȢMFHȢȒC
MȪWFHф
ǣ
MȪWɚ
˪΀͝ӈ͡
............................................................................................................................
............................................................................................................................
............................................................................................................................
............................................................................................................................

10. Sportversenyeken néha láthatjuk, hogy a zúzódások, ficamok okozta fájdalmat a

sportorvos spray-vel enyhíti. A spray-vel történő befújás gyorsan lehűti a sérült
felületet. Hogyan képes erre egy olyan folyadék, ami nem is hideg?
/BHZΝ͸
HZΝSTǑ͸
ѾǒSͽMPH
ÏT
ȺԀ[Ȣ͡
Iф
ӦΝ͸
Ȣ͡
.................................................................................................................................
.................................................................................................................................

5. A FORRÁS, LECSAPÓDÁS
1. Sorolj fel, a forrásponttáblázat segítségével, legalább 5 olyan anyagot, amelyik szobahőmérsékleten (20 °C-on)
légnemű halmazállapotú!
MȪWFHΪ
̙JȜSPHȫ͸
̢ͩҿSPHȫ͸
PYJHȫ͸
TӼȫ͸ȜJPYJȠ
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

2. Több évtizeddel ezelőtt az étert, kisebb műtétek alatt, altatásra alkalmazták. Ma oldószerként használjuk.
Vajon megégetné-e a kezedet a forrásban lévő éter?
"Ԁ
ȻUȪS
˪ΝҍǛґQΝͩҿKǣ
¡$
ÏT
ȪSΚҕȪ͸
ѾǒSͽMHΦ
ǑOӲBH
/Ȫͨ
ÏHʚOȻ
ͧFH
ǣ
LȺӸȪͨ
Iǣ
ͳȣIǒOZ
ȔҕȪѹҀ
҉ÈȔҕȪҁȪͩOȺ
IǑOȪͨ

..........................................................................................................................................................................................
ѵ̢͝MǑOǑUͽ͛
ǑMǑӃ
MÏHOȪͥӊWȻ
Өǒ͝Oǣ
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

21
II. Hőmérséklet,
halmazállapot

3. Keresd ki a megfelelő táblázatból az alkohol

-112 °C 
¡$

fagyáspontját: ............................................................; forráspontját: ................................................................... !

Milyen halmazállapotú az alkohol az alábbi hőmérsékleteken?

Jelöld be a rajzon az alkohol fagyáspontját, és forráspontját!
°C
Járj utána!
MÏHOȪͥӢ
80 °C ....................................... 80
70 4. Földünkön a legmagasabb hőmérsékletet
˪ͽMӲȣLΝOZ
ÏT
MÏHOȪͥӢ 60 Líbiában mérték, 1922-ben.
78 °C ....................................... 50
Nézz utána, mekkora volt ez az érték!
40
˪ͽMӲȣLΝOZ 57,7 °C
20 °C ....................................... 30 ...............................................................................
20 Lehet ekkora hőmérsékletet alkoholos hő-
10 mérővel mérni?
0
&͙LΝSǣ
IΒNȫSҕȣ͙Mʚʚ
MȢ̙ʚ
Ǒ͝LͽIͽMΕT
IΒNȫS΢WȢ͡

................................................................................
-10
-20 ͧȫS̴ͩ
................................................................................
-30
-40
-50
˪ͽMӲȣLΝOZ
−110 °C .................................. -60
-70
-80
T[̢MǒSȠ
ÏT
˪ͽMӲȣLΝOZ
−112 °C .................................. -90
-100
T[̢MǒSȠ
−120 °C .................................. -110
-120

5. Igaz (I) vagy hamis (H)? A megoldást az állítás előtti vonalra írd! Felforrhat-e a víz szobahőmérsékleten?
H
a) ........... Igen, ha lassan melegítve kellően sok hőt közlünk vele.
H Nem forrhat fel, csak elpárologhat.
b) ...........
I Igen, kellően alacsony nyomáson felforrhat.
c) ...........

6. Nagy, téli hidegben, amikor a szobában meleg van, az ablakokon jégvirág keletkezhet. A jégvirág a lecsapódó
vízpárából keletkező, finom jégkristály. Az ablak belső, vagy külső felületén jön létre? Karikázd be a helyes
választ!

a) Az ablak belső felületén.

b) Az ablak külső felületén.
c) A keletkezés helye az ablakfelület tisztaságától
függ.
d) A keletkezés helye attól függ, mekkora a kinti
és a benti hőmérséklet közötti különbség.

22
 II. Hőmérséklet,
halmazállapot

7. A grafikon a víz hőmérsékletének növekedését mutatja.

T (°C)

VÍZ 1. szakasz 2. szakasz 3. szakasz

Hogyan változik 3.
a hőmérséklete? /Ϊ /Ȫͨ
Өǒ͝UP[̢͛ /Ϊ 150
Hogyan változik 2.
/Ϊ /Ϊ /Ϊ
az energiája? 100

Milyen 'ͽMӲȣLΝOZ
1.
'ͽMӲȣLΝOZ -ÏHOȪͥӢ
a halmazállapota? ÏT
MÏHOȪͥӢ 50

Milyen halmazállapot-változás történik 100 °C-on?

0 t (perc)
'ΝҍǛT
.............................................................................................................. 1

8. Miért meleg a hűtőszekrény hátoldala? az izobután nagy nyomáson

az izobután elpárolog cseppfolyóssá válik a l ő

Tudod–e?
(kapilláris)
at ő

A hűtőszekrényben egy zárt csőrendszer működik, ennek

egy részét látjuk a hátoldalon. A szekrény belsejében levő,
„vastagabb csőben”, gyorsan párolgó folyadékot párologtatnak
el. A párolgó anyag hőt von el a környezetétől, ami ez esetben
a tároló térben tartott (hűteni kívánt) élelmiszer. hőleadás

Ezután a csőrendszerben lévő gőz a hűtőszekrényen kívüli

részben csapódik le, és lecsapódás közben hőt ad át a kör-
nyezetének. Ezért érezzük a hűtőrácsot melegnek.
Az elpárolgott folyadék ismételt lecsapódását a kompresszor elnyelt hő
biztosítja.
elektromos
kompresszor
Milyen halmazállapot-változások történnek a hűtőszekrény
zárt csőrendszerében?
"
̙ӊUΚT[Ȣ͗SȫOZȑȪ͸
ȑȢ͝ӈ͡
ѾǒSͽMHǛT
͙̣Wӈ͡
ѾFȜJH
MɂTǑQØEǛT
..........................................................................................................................................................................................

Miért lesz hidegebb az étel a hűtőben?

.ȪSӂ
ǣ
ѾǒSͽMHǛT
Iф
ӦΝ͸
Ȣ͡
ǣ
̙ӊUΚT[Ȣ͗SȫOZ
ȑȢ͝ҕȪKȣȑ΂͡
..........................................................................................................................................................................................

Miért találó a „hűtőrács” kifejezés?

3ÈȔT
ǑMǑ͕Ӟ
IPHZ
ͳBHZͽȒC
MFHZȪ͸
ǣ
˪Ȣ͝ӈMʚȺ
..........................................................................................................................................................................................

Miért érdemes néha letakarítani a port a hűtőszekrény hátoldaláról?

.ȪSӂ
ǣ
҉ǒSǑ͕ØEэ
ѸΝS
IΚT[JHʚȢM΂Lȫͩӂ
ӧ̨ҕȢ͝LFȜ̢͛
..........................................................................................................................................................................................

Járj utána!
9. Régen hűtőfolyadéknak CFC-t használtak. Járj utána, miért vonják ki folyamatosan a forgalomból ezt
az anyagot!
"
$'$
ǣ
IǑMPHȫOȺӸʲ
TӼȫ̙ͩJȜSPHȫOȢ͛
FHZ
ȔҕΝQΝSҿKǣ
ǑNȢMӲȢ͛
ǣ
MȪWFH΂ȑȺ
͔Ӆҿөǣ
LǒSΕTǑ͸
IǑUэǑ͛
ǣԀ
'΀MEʚ
LΠ҅ӈM΀MȢMΪ
ØӸΝͩSȻUFHSȺ
.....................................................................................................................................................................................

23
II. Hőmérséklet,
halmazállapot

6. A TERMIKUS KÖLCSÖNHATÁS
1. Végezd el a tankönyvben leírt első kísérletet! A mérési eredményeket foglald táblázatba, majd ábrázold
a mellékelt grafikonon! T (°C)

60

idő (perc)
50
0,5

1,5

2,5

3,5
0

4
40
hideg víz
hőmérséklete
(°C) 30

meleg víz
hőmérséklete 20
(°C)
10

t (perc)
1 2 3 4 5
2. Végezd el a tankönyvben leírt második kísérletet! A mérési eredményeket foglald táblázatba, majd ábrázold
a mellékelt grafikonon! T (°C)

60

idő (perc)
50
0,5

1,5

2,5

3,5
0

40
meleg víz
hőmérséklete
(°C) 30

levegő
hőmérséklete 20
(°C)
10

t (perc)
1 2 3 4 5
3. A lázmérőt, néhány percig, a hónunk alatt kell tartani, mielőtt leolvassuk a testhőmérsékletünket.
Miért nem lenne megbízható az az érték, amit néhány pillanat múlva olvasnánk le?
.ȪSӂ
ǣ
UȪS̢͙ͥӅT
L΀MȔҕΠͩIǑUǛҙIPԀ
̨T
̮EΪ
LȢ͝͡
ÏT
ǣ
̙JHǑOZ
UȫSGPHǑӂӨǒ͝UP[ǛTǒIPԀ
̨T
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................
"Ԁ

¡$ͳǒ͡
̙JEFHȢȒC
UɚUȢLʚ
4. Milyen hőmérsékletű testet tud melegíteni az 50 °C-os víz? ..................................................................................
"Ԁ

¡$ͳǒ͡
ͧȢMFHȢȒC
IΒNȫSҕȣ͙MʚӢ
Uɚӂ
Milyen hőmérsékletű test tudja melegíteni az 50 °C-os vizet? ...............................................................................

24
 II. Hőmérséklet,
halmazállapot

5. Az alábbi grafikon azt a hőmérséklet-változást mutatja, amit akkor tapasztaltunk, amikor a napsütötte
dinnyét hideg vízbe tettük. Jelöld a grafikonon, melyik görbe tartozik a dinnyéhez, melyik a vízhez!

T (°C)
dinnye víz
Hány °C-os volt kezdetben 50
a hőmérséklete?
30 °C 10 °C
Hogyan változott
Ȕҕ΀͙LȪͩӂ ͳї 40
a hőmérséklete?
Hány °C-os lett végül 16,5 °C 16,5 °C
a hőmérséklete? 30

20
UȪS̢͙ͥӅT
L΀MȔҕΠͩIǑUǛґOǑ͛
Ezt a jelenséget ................................................... nevezzük!
Mi a feltétele ennek a jelenségnek? 10
"
UɚUȢ͛
ȫ̢҅ͩU͗ȺԀӼȪOȢ͛
FHZNǰǑ͡
– ................................................................................................
"
Ȝ̢ͩOӲȺ
ɢ
ǣ
ӧ̵Ԁ
IΒNȫSҕȣ͙MʚȺ
͙ӈMΠͩȑÚӸΪ
MFHZȪ͸
– ................................................................................................ 0
t (perc)
10 20 30
Mitől függ a közös hőmérséklet nagysága?
ǣ
IΒNȫSҕȣ͙Mʚ
͙ӈMΠͩȑҕÏHU΂͡
– ......................................................................................................................................................................................
ǣ
LȻӂ
Uɚӂ
UΐNFHȻU΂͡
– ......................................................................................................................................................................................

ǣ
LȻӂ
Uɚӂ
ǑOӲBH̴
̢ͥOΚҕÏHȻU΂͡
– ......................................................................................................................................................................................

6. Nyáron locsoláskor tapasztalható, hogy közvetlenül, a csap kinyitása után, a locsolócsőből meleg víz jön.
Mi lehet ennek az oka?
"
UΐͥM΂ȑȪ͸
ͧǑSBȜӂ
ӧ̵Ԁ
ǣ
ͳǑѽґV̔ǒS[ǛґU;͡
˪Ȣ͝NȢMFHFEʲ
ͥÓH
ǣԀ
̴͙
ͳȪͨ

...............................................................................................................
ӈ҅ӈ͡
ǣ
Ȕҕ΂ȑ΂͡
BEȜJH
ͧȢMFH
ӧ̵Ԁ
͔Π͸
$TǑ͛
ӅUǒOǣ
͔Π͸
ǣ
ӦȺӸʚȣ͛
̙JEFH
ӧ̴[Ⱥ
...............................................................................................................
...............................................................................................................
...............................................................................................................
...............................................................................................................

7. A sivatagi homokban nem tanácsos nappal mezítláb lenni, mert

éget. Ugyanakkor a tengerparti homokban, forró nyári napokon is,
kellemes mezítláb járkálni.
Mi ennek az eltérésnek az oka?
"
ґ̢өǑUBH̴
I΍Nͽ͛
ǣԀ
ȪSΚT
ͳǑѽґV̔ǒS[ǛґU;͡
HZΝSTǑ͸
ǒҿNȢMFHT[̢͛
̢ͥWȢ͡

....................................................................................................................
̨͙Ȕґ̴
ǣ
˪ǑKIΒKȺ
ȺӼȫSӂ
ȫSȺԀ[ӈ͛
˪ΝҍΞOǑ͛
"
UȪOHȪ҅QǑSUΝ͸
ͳȪͨ
ҿVȠ
̯HZ

....................................................................................................................
ǒҿGΝҍΖҕPȜ̴ͩ
ͧȪSӂ
ǣ
UȪOHȪ҅QǑSҿSǣ
̢͙GӅUΦ
ӧ̵Ԁ
˪ͽMӲǑNǑUΕTǑ͸
̙ӊҿ̴

....................................................................................................................
....................................................................................................................

25
II. Hőmérséklet,
halmazállapot

TUDÁSPRÓBA „A”
1. Írd rá a vonalakra, hogy a Celsius-féle hőmérsékleti 2. Olvasd le a hőmérőt!
skála alappontjaihoz milyen fizikai jelenségek
36 38 40 42
tartoznak!
35 37 39 41 °C

100 °C "
ӧ̵Ԁ
˪ΝҍǛґQΝͩҿKǣ
0 °C 0͝өBEΦ
͔ÏH
IΒNȫSҕȣ͙MʚȺ 36,4 °C
...................................................................................

3. Egy téli napon a hőmérséklet −2 °C-ról, éjszakára −15 °C-ra csökkent.

13 °C
Hány °C volt a hőmérséklet-változás? ........................................................................................................................

4. Írd rá a nyilakra a halmazállapot-változás nevét! ͽ͝өBEǛT ˪ΝҍǛT

Sorold fel azokat a halmazállapot-változásokat, SZILÁRD FOLYÉKONY GÁZ

amelyekhez melegíteni kell az anyagot!
ͽ͝өBEǛҙIPԀ
ѾǒSͽMHǛҙIPԀ
˪ΝҍǛҙIPԀ
......................................................................................
......................................................................................

5. Milyen halmazállapot-változás történik?

ѾǒSͽMHǛT
a) A vizes hajunkat hajszárítóval szárítjuk: ..............................................................................................................
ͽ͝өBEǛT
b) Az üdítőnkbe jégkockát teszünk: ..........................................................................................................................

6. A cukor olvadáspontja 160 °C.

ͽ͝өBEǛT
˪BHZǛT
a) Milyen halmazállapot-változás lehetséges ezen a hőmérsékleten? ...................................................................
160 °C
b) Mennyi a cukor fagyáspontja? .................................
c) Milyen halmazállapotú a cukor?
˪ͽMӲȣLΝOZ
165 °C-on: .................................... T[̢MǒSȠ
ÏT
˪ͽMӲȣLΝOZ
160 °C-on: ................................... T[̢MǒSȠ
150 °C-on: ....................................
T[̢MǒSȠ
100 °C-on: .................................... T[̢MǒSȠ
0 °C-on: ....................................... T[̢MǒSȠ
−20 °C-on: ...................................

7. A grafikon a víz hőmérsékletének változását mutatja, folyamatos melegítés közben.

T (°C)
1. 2. 3.
Hogyan változik a hőmérséklet? /Ϊ «͝MǑOEΦ /Ϊ
4[̢MǒSȠ

Milyen a halmazállapota? 4[̢MǒSȠ ÏT
˪ͽMӲȣLΝOZ 'ͽMӲȣLΝOZ 3.
10
Hogyan változik az energiája? 2.
/Ϊ /Ϊ /Ϊ 0
1 t (perc)
ͽ͝өBEǛT -10 1.
Mi történik a 2. szakaszon? ..................................................................

8. Ha a víz fagyni kezd, akkor (minden állítás elé írjál I = igaz, vagy H = hamis betűt):
H csökken a hőmérséklete;
............ I
............... csökken a sűrűsége; H csökken a térfogata.
.............

26
 II. Hőmérséklet,
halmazállapot

TUDÁSPRÓBA „B”
1. Írd rá a vonalakra, hogy a Celsius-féle hőmérsékleti 2. Olvasd le a hőmérőt!
skála alappontjaihoz hány °C tartozik! 36 38 40 42

100 °C A víz forráspontja 35 37 39 41 °C

0 °C l a ő r kl t 36,7 °C
...................................................................................

3. Miért kell a fok (°) jele mellé a C betűt is odaírni?

.ȪSӂ
ǣ
$Ȣ͝ґ̢ӅT˪ȣMȺ
IΒNȫSҕȣ͙Mʚ̴
ҙLǒMǣ
TӼȪ̢҅ͩӂ
ͧȫ҅ӈͩ͛
ӨǑ͸
ӕ̔ZǪ̌ͩT
ͧǛTGȣMȺ
ҙLǒMǣ
̨T
..........................................................................................................................................................................................

4. Milyen halmazállapot-változás történik?

˪BHZǛT
a) A festék megszáradásakor: ....................................................................................................................................
ͽ͝өBEǛT
b) Lábasban zsír melegítésekor: .................................................................................................................................

5. A rakott krumplihoz megfőzött krumplikat hideg vízbe tesszük.

A grafikon a krumpli és a víz hőmérsékletének alakulását mutatja. T (°C)
70
60
krumpli víz
50
Hány °C-os volt kezdetben
a hőmérséklete? 70 °C 10 °C 40
30
Hogyan változott
Ȕҕ΀͙LȪ͸ ͳΪ 20
a hőmérséklete?
10
Hány °C-os lett végül
30 °C 30 °C
a hőmérséklete? 0
5 10 t (perc)
"
͔ȢMȪͩҕÏH
ǣ
UȪS̢͙ͥӅT
L΀MȔҕΠͩIǑUǛT
Hogyan nevezzük ezt a fizikai jelenséget? .................................................................................................................

6. Hogyan változik a +4 °C-os víz térfogata,

ͳΪ ͳΪ

a) ha hűtjük? ............................................................. b) ha melegítjük? ...........................................................

7. Milyen energiaterjedési módokat ismersz?

)΢WȺӸʚÏT
a) Szilárd testekben: ......................................................................................................................................................
)ijǒSǑͥMǛT
b) Folyadékokban: ........................................................................................................................................................
)ijǒSǑͥMǛT
c) Gázokban: ..................................................................................................................................................................
)ΚґV̔ǒS[ǛT
d) A világűrben: ............................................................................................................................................................

8. Miért kell a fagyasztót rendszeresen leolvasztani?

"
҉ǒGBHZэ
͔ÏH
T[JHʚȢ͡
ȺӼȫSӂ
ǣ
̙ӊUΚT[Ȣ͗SȫOZ
U΀ȒC
ȪOȪSHJǒӂ
˪PH

....................................................................................................
˪PHZǚT[UǑ̴ͩ
ǣ
T[ӈ͙ҕÏHɚ
̙ӊUÏT
ȫSEȢLȣȑȪ͸
....................................................................................................
Hogyan nevezik hővezetési tulajdonsága alapján a jeget?
3ΕҝԀ
I΢WȺӸʚΪ
͔Φ
IΚT[JHʚȢMΪ
...................................................................................................

27
III. A hang, hullámmozgás
a természetben

1. A HANGKELTÉS
1. Gyűjts olyan hangokat, amelyeket te magad tudsz előállítani, bármilyen segédeszköz nélkül!
5ǑѽT
ȑȪҍFHÏT
LΝQPHǛT
˪ӈUZӈMÏT
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

2. Csoportosítsd az alábbi hangszereket a hangkeltés módja szerint úgy, hogy megnevezed a hangszereket!

Húros hangszerek Fúvós hangszerek Ütős hangszerek

̙ӆSΕT
…………………………… ˪ӆWΖT
…………………………… ӈUΚT
……………………………
H̢UǒS
…………………………… ˪Ӆ҅ӅMӲǣ
…………………………… ӸΝOHΝSǣ
……………………………
̙FHFȜӢ
…………………………… ͽȑ΅ǣ
…………………………… dob
……………………………
IǒSGǣ
…………………………… ҿS΍ͥȐ̢Uǣ
…………………………… D̢ͩUǒOӲȫS
……………………………
ȔҕȢ͝MΦ
…………………………… ͗MǑ̢҅OȻӂ
…………………………… ……………………………

3. Írd az alábbi népi hangszerek mellé, hogy mi kelti benne a hangot: húr, membrán, levegő, saját teste!

̙ӆS
Citera .......................................................................... MȪWFHΪ

TǑKǒӂ
UɚUȺ
Pánsíp ................................................................................
̙ӆS
Cimbalom .................................................................. ̙ӆS
Koboz ................................................................................
ͧȪͥȐSǒ͸
Köcsögduda ...............................................................
ͧȪͥȐSǒ͸
Kolomp ..............................................................................
MȪWFHΪ

TǑKǒӂ
UɚUȺ
Furulya .......................................................................
TǑKǒӂ
UɚUȺ
Kereplő .......................................................................
TǑKǒӂ
UɚUȺ
Doromb ......................................................................
̙ӆS
Tekerőlant ..................................................................
TǑKǒӂ
UɚUȺ
Duda ...........................................................................

28
 III. A hang, hullámmozgás
a természetben

Nézz utána!
4. Régi hagyomány télbúcsúztatókor, mindenféle hangkeltő eszközökkel, minél nagyobb ricsajt csapni.
Nézz utána, hogy mi mindennel keltenek hangot! Manapság a sportstadionok lelátóin ülő szurkolók
használnak különféle hangkeltő eszközöket. Miféléket? Hogyan keltik ezek az eszközök a hangot!
,ȪSȪѻMф
IǚT[Oǒ͝OǑ͛
IǑOH͗Ȣ͝UΪ
ǣ
TǑKǒӂ
UɚUȺ
.................................................................................................................................................................................
%VEǣ
ҿS΍ͥȐ̢Uǣ
MȪWFHΪ
͗Ȣ͝ҿ̴
ǣ
IǑOHе
.................................................................................................................................................................................

5. Bizonyos esetekben a hangkeltést jelzésre, figyelmeztetésre, vagy a figyelem felkeltésére használják. Milyen
eszközöket, módszereket használnak az alábbi esetekben?
ґ̣Ҁ
Focimeccs közben ........................................................................................
ѵ̨T[UͽMӲMΠWÏT
Futók rajtolásánál ........................................................................................
T[̢SȫOǣ
Mentőautó haladásánál ...............................................................................
IǑSǑOH
Hosszútávfutók utolsó körénél ...................................................................
ȣȐSɚ[UΚΞSǣ
Ébresztéskor ..................................................................................................
ȔҕȪOHΪ
Telefonhíváskor ............................................................................................
IǑOHTӸΞSΦ
ґ̣Ҁ
Jármű ajtajainak záródásakor .....................................................................
ȔҕȪOHΪ
Tanóra elején, vagy végén ...........................................................................
ӦÏT[ȔҕȪOHΪ
T[̢SȫOǣ
Tűz esetén, az épületben .............................................................................
ȔҕȪOHΪ
Színházi szünet végén .................................................................................

6. Sok szólás kapcsolatos a hangokkal. Vajon mit jelentenek az alábbiak?

"
IǑOH
ǣ
MȪWFH΂ȑȪ͸
UȪ҅KFȠ
ͳȪͨ
ǒ͝MǑOEΦ
ͳȪͨ
FHZȫSUȢͥ͝Ӣ
ͳȪͨ
҉ÚH[ӈ͡
A szó elszáll, az írás megmarad. ...................................................................................................................................
4ͽLǑ͸
ͧΝOȜKǒ͛
HZΝSTǑ͸
ͧΝOȜKǒ͛
UȪKFȠ
ǣ
ѼMʚZLǣ
A verebek is azt csiripelik. ............................................................................................................................................
)ǣ
ȔTǑ͛
IǑ͝͝KӅ͛
ͳȪͨ
Ȑ̴[UΕT
IPHZ
̮HǣԀ
Jobb egyszer látni, mint százszor hallani. ...................................................................................................................
,΍NͽMӲǑȒC
Ȑ̴[UΕTǑȒC
̙̣S
Egy daru hangja többet ér ezer veréb csiripelésénél. ................................................................................................
7̨ҕȢ͝LFȜK
ǑIPHZ
ǣ
̙ȢMZ[ʚ
ͧFH͙̣өǒͩKǣ
Amint dudálnak, úgy táncolj. .......................................................................................................................................
'Ȣ͝à̔ZȢMʚ
̙JǒOӲǒCǑ͸
ͳȪͨ
UǑSҿKǒ͛
ȑȺ
ǣ
T[ǑCǒMZͽLǑӂ
Nincs otthon a macska, cincognak az egerek. ............................................................................................................
"̴͙
͙JǑCǒ͡
ͳȪͨ
Ȑ̴[UΕT
IPHZ
̮HǣӸǣ
ӨǑ͸
Hiába hangos a dob, nincs benne semmi. ...................................................................................................................
)JǒCǣ
ͳBHZͧBHǑȐ̴[UΕT
ӨǑMǑ̴͕
Iǣ
̢ͩOȔT
ͧÚHѓȺ
ҿVEǛT
Üres hordó hangosan kong. ..........................................................................................................................................

7. Osztálytársaiddal alakítsatok házi zenekart! A hangszereket ti magatok készítsétek!

Az alábbiakban adunk néhány ötletet:
Talpas pohár vízzel – nedves ujjal a karimáját simítva hangot ad.
Üdítős üveg vízzel – belefújva hangot ad, fellógatva, megütve hangot ad.
Üdítős fémdoboz gyönggyel – rázva csörgő hangot ad.
Befőttes gumik – Falapba ütött szögek közé kifeszítve pengő hangot ad.
Konyhai edények, fedők – fakanállal ütve hangot adnak.

29
III. A hang, hullámmozgás
a természetben

2. HALLÁS, A FÜL
1. Az alábbi rajzon egy emberi fül rajzát láthatod. Írd be a fül részeit a megfelelő helyekre!
hallójárat, szőrsejtek, dobhártya, fülkagyló, hallócsontocskák

EͽȒIǒSUӲǣ

IǑ͝MΖȔҕΝͩUΕȔҙLǒ͛

TӸ΢SҕȪKUȢ͛

˪ӈ͝LBHZMΦ

IǑ͝MΎKǒSǑӂ

2. A második világháborúban, a japánok, óriási töl-

cséreket használtak. A tölcséreket az ég felé fordítva
kémlelték az eget. Vajon milyen célt szolgáltak
ezek az „óriás tubák”, mi után hallgatóztak a japán
katonák?
)Ǒ͝MHǑUØ[UǑ͛
ǣԀ
Ȣ͝MȪͩҕÏHɚ
҉ȪѹӈM΂ȑ΍ͥCǤӸ;͛
ӅUǒ͸

.....................................................................................
.FHmHZȢMÏT
.....................................................................................
.....................................................................................

3. Az alábbi képeken olyan eszközök, berendezések láthatók, melyek a hang felerősítését segítik. Mik ezek?
Hogyan erősítik fel a hangot?

(SǑNέΝ͸ $ҕȢ͝M;͛ )ǑOHU΀MȔҕȫS "ͥmUFǒҿ҅Ӆͨ

...........................................
5΀MȔҕȫS
ǑMǑ͕͓ǣ
UȪSȢ̴͝


5΀MȔҕȫS
ǑMǑ͕͓ǣ
UȪSȢ̴͝

...........................................
ǣ
IǑOHе
...........................................
...........................................
"
ӦΝOΖҕͽ͛
UɚUȺ
ȑȪSȺӸΝOǒ͡
5΀MȔҕȫS
ǑMǑ͕͓ǣ
UȪSȢ̴͝

...........................................
ȺԀ[Ȣ͡
ȪSΚґ̣ҿ̴
ǣ
IǑOHе
...........................................
...................................... .............................................
...................................... .............................................
ǣ
IǑOHе ǣ
IǑOHе
...................................... .............................................

30
 III. A hang, hullámmozgás
a természetben

4. Tedd növekvő sorrendbe az alábbi hangokat aszerint, hogy a hang- dB

forrástól 1 méterre milyen erősen hallhatók. Az egyes hangokhoz tartozó 200
konkrét értékeket megkapod, ha a helyes sorrendbe tett hangokat beírod 190
a decibelskála vastagon jelölt értékeihez. 180
170
1 Suttogás 160
150
3 Mosógép 140
130
2 Beszélgetés 120
110
6 Rock koncert 100
90
80
 Puskalövés közelről
70
60
7 Légkalapács
50
40
5 Teherautó
30
20
4 Turmixgép
10
0

5. A szomszédban egy lakatosműhely található. A kalapácsolás, fúrás-faragás hangja olyan erős, hogy meg-
haladja a mi szobánkban lévő tévé hangerejét (50 dB-t). Hangszigetelést ajánlottak nekünk parafából,
garantált csendet ígértek. A katalógusban a parafa hangszigetelőhöz azt írták, hogy léghanggátlás 33 dB,
ami azt jelenti, hogy az áteresztett hangot ennyivel gyengíti. Mekkora lesz a hangerősség a hangszigetelés
beépítése után? Tényleg csönd lesz a szobában? Az előző feladat skálája segíthet.
,C

Ƞ#
vͧǑSBȜӂw
Ǒ̴ͥ
ͧÏH
ͳȪͨ
UȢ͝Kɚ
ȔҕȪOȠ
EȺ
UȫOӲMFHɚȪ͸
͔ͽȒC
̙ȢMZ[ʚʚ
UȪSȪͥӂ
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

6. Sok szólás említi a fület, a hallást, vagy mindkettőt. Vajon mit jelentenek az alábbiak?
/Ȫͨ
˰HZȢ͡
PEǣ
Füle botját se mozdítja. ................................................................................................................................................
/Ȫͨ
IǑ͝͝Kǣ
ͧFH
Elereszti a füle mellett. .................................................................................................................................................
"EȜJH
̨ґNȻUȢMHʚ̴
ǑͥÓH
ǣԀ
ͧFHUɚ[̴

ͧFHȫSҿ̴
Fülébe rágja. ..................................................................................................................................................................
0EǑmHZȢ͡
Hegyezi a fülét. ..............................................................................................................................................................
'ȣ͝JHͧFEȜJH
PEǑmHZȢ͝WȺ
IǑ͝͡
ӨǑMǑ̢ͥӂ
Fél füllel hall valamit. ...................................................................................................................................................
7ǑMǑ̴͕
ͧǛT
̨T
IǑ͝͝Kǣ
IǑ͝MHǑUØ[̢͛
A falnak is füle van. ......................................................................................................................................................

3. A HANG TERJEDÉSE
1. Petit, az iskolából hazafelé menet, elkapta egy nagy zivatar. Miközben sietett, hogy minél hamarabb hazaérjen,
egy nagy villámot látott. A villámlástól 8-ig tudott elszámolni, mire hallotta a mennydörgést. Mivel Peti
körülbelül másodpercenként mondott ki egy számot, meg tudta becsülni, hogy hány kilométerre van tőle
a vihar. Végezd el te is a számítást! Milyen messze volt Petitől a vihar?
m s
ӂ


T
ө


, v = →

ͧǛҕPȜQȪSȗ
ǑMǑӃ

ͨӂ

T
ǑMǑӃ

T
t

ͨӂ
ǣӸǣԀ

ͨӂ

..........................................................................................................................................................................................
s t
"[ǣԀ
ǣ
ӧ̢IǑӂ
 
͙ͨ҉Ⱥ
Ӧͽ͝ӂ
..........................................................................................................................................................................................

31
III. A hang, hullámmozgás
a természetben

2. A juhász kihajtotta a nyájat a falutól 700 méterre lévő legelőre. Délben a falu templomtornyában megkondultak
a harangok. Hány másodperccel később hallotta meg a juhász a déli harangszót?

ͧǛҕPȜQȪSȗ
ǑMǑӃ

ͨӂ

T
ǑMǑӃ

ͨӂ
,C

ͧǛҕPȜQȪSȗ
ͥӆ͝өǣ
1ΝͩUΕTǑ͸




 
ͧǛҕPȜQȪSȗ

..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

3. A kiránduláson Anna és barátai egy elhagyott kőbánya mellett mentek el. A többiek Annától kérdezték, hogy
milyen messze van a sziklafal az úttól, ahol álltak. Anna elővette telefonját, kiáltott egyet, majd a mobilján
lévő stopperrel megmérte, hogy a sziklafalról visszavert hangot 0,8 másodperc múlva hallották meg. Ebből
Anna már tudta a választ. Számítsd ki te is a távolságot!

ͧǛҕPȜQȪSȗ
ǑMǑӃ

ͨ
 
T
ǑMǑӃ
 
t



ͨ
&ͩOZ̴
ӅUǑӂ
Uʲ
ͧFH
ǣ
IǑOH
PEǣӧ̻[ǣ
"
T[̢͙MǑGǑ͡

ͨ҉Ⱥ
Ӧͽ͝ӂ
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

m
4. A hangsebesség 15 °C-on, normál körülmények között 340 . Ez azt jelenti, hogy ha például egy tanteremben
s
hangot keltünk, akkor az 340 métert tenne meg másodpercenként. Húzd alá az alábbi felsorolásban azokat az
eseteket, amikor a hang sebessége, a fenti értékhez képest, megváltozik! Ahol tudod, kösd össze, hogy lassabb
vagy gyorsabb lesz-e a hang! Mely esetekben nem tud hang keletkezni? Karikázd be!

vízben magas hegyek csúcsán

kemencében Holdon
fémpálcában világűrben
télen éjszaka
hangosabban keltve hosszan megszólaltatva
más hangon suttogva

5. A tengeren úszó hajó kürtje minden irányba erős hangot hallat. Ki hallja meg
hamarabb a hajókürt hangját: a mélyben úszkáló búvár, vagy az ugyanolyan
távolságban köröző sirály? Válaszodat röviden indokold!
"
ȐӆөǒS
ȢM΂ȒC
IǑ͝͝Kǣ
ͧFH
ͧȪSӂ
ǣ
ӧ̵[ȑȪ͸
͙C
Ӱ
ͽMӲǑ͸

......................................................................................
HZΝSTǑ͸
UȪ҅KFȠ
ǣ
IǑOH

......................................................................................
......................................................................................
......................................................................................

6. Az előző feladat búvárja 150 m mélyre merült, a sirály 150 m magasan köröz. Számítsd ki, hogy az egyik
m
mennyivel hamarabb hallja meg a kürthangot, mint a másik! (A hang sebessége vízben 1500 .)
s
ґ̢SǒMZ

T
ǑMǑӃ

ͨ
Ǒ͕LΝS

ͨӂ




 
T
ǑMǑӃ
UɚԀ
ͧFH
..........................................................................................................................................................................................
ȐӆөǒS

T
ǑMǑӃ

ͨ
Ǒ͕LΝS

ͨӂ




 
T
ǑMǑӃ
UɚԀ
ͧFH
..........................................................................................................................................................................................
"
ȐӆөǒS
 
TͧǑ͡
IǑNǑSǑȒC
IǑ͝͝Kǣ
ͧFH
..........................................................................................................................................................................................

32
 III. A hang, hullámmozgás
a természetben

7. A régészek elsüllyedt ókori romok után kutattak. Hajójuk hanghullámokat küldött a tengerfenék felé, melyek
visszaverődtek, ebből tudták kiszámolni a tengerfenék mélységét. A kutatási területen a kibocsátott és a
visszavert hang közötti időkülönbség mindig 2 másodperc volt, kivéve egy kis területet, ahol 1,98 másodpercet
mértek. Ezen a helyen találtak egy ókori oszlopot, mely a tengerfenékbe ágyazódott.
m
a) Milyen mélyen volt a tengerfenék? (A hang sebessége a tengerben 1500 .)
s
..........................................................................................................................................................................................
)ǣ
ǣ
IǑOH

ҕɂ
ǑMǑӃ
ȫSӂ
PEǣӧ̻[ǣ
Ǒ͕LΝS
ǣ
UȪOHȪSGȪOȣ͛

ͨ
ͧȣMӲȪ͸
ӨǑ͸
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

b) Milyen magas volt az oszlop?

..........................................................................................................................................................................................
"Ԁ
ΕT[MPѿ
ȪͩOȢ͛
ǣ
UǒWͽ͝TÈHOǑ͛
ǣԀ
ǣ
ȪͩOZ̢WȢ͡
ȢM΂ȒC
ȫSӂ
ӧ̻[ǣ
ǣ
IǑOH

ǣӸǣԀ

ͨ
ͧBHǚT

..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

8. 1875-ben a Challenger-expedíció a Csendes-óceán távoli vidékeinek kutatását végezte. Március 23-án

Guam és Palau között egy különleges helyet fedeztek fel. A hajóról rövid hangot küldtek a tengerfenékre,
visszaverődését a hajón érzékelték. A mérésből kiszámolták, hogy ez a Föld eddig mért legmélyebb pontja:
a tengerfenék 8184 méter mélységben van. (Mai mérések és számítások szerint a Mariana-árok legmélyebb
pontja 10 994 méter mély.) Számítsd ki, hogy a hajó személyzete mennyi idő múlva érzékelte a kibocsátott
hangjel utáni visszhangot!

T
ǑMǑӃ

ͨӂ
UɚԀ
ͧFH
ǣ
IǑOH
Ǒ͕LΝS

ͨӂ




 
T
ǑMǑӃ

..........................................................................................................................................................................................
"
IǑOH
ǣԀ
PEǣӧ̻[ǣ
ӅUǑӂ
͙C

T
ͥӆ͝өǣ
ȫS[ȣ͗Ȣ͝UȺ
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

4. A MAGAS ÉS MÉLY HANGOK

1. Héééé! – kiáltotta Laci a kishúgának, Katinak. Laci hangja 320 Hz magasságú, és 3 másodpercig szólt.
Összesen hány ütem érte Kati dobhártyáját?
1
320 ( s

r

T



ǣӸǣԀ

ӈUȪͨ
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

2. Egyszerre két hangot hallasz. Az egyik 15 másodperc alatt 6600-szor rezegteti meg a dobhártyádat, míg
a másik 2 perc alatt 50 400-szor. Mekkora a frekvenciája a két hangnak? Melyik a magasabb hang?
..........................................................................................................................................................................................
6600 50 400

)Ԁ
o
ȺӸ
ǣ
ͳΝSNǒ͡
"
IǑOH



)Ԁ
o
ȺӸ
ǣ
ͧȣMӲȢȒC
IǑOH
..........................................................................................................................................................................................
15 120

..........................................................................................................................................................................................

33
III. A hang, hullámmozgás
a természetben

3. Az énekesek hangterjedelme igen változatos: a zenében hat hangfekvést különböztetnek meg. Ezek átlagos
hangterjedelmét mutatja az alábbi táblázat: 1 oktáv terjedelem esetén a legmagasabb kiénekelt hang
frekvenciája kétszer nagyobb a legmélyebb kiénekelt hangnál. Így például a szoprán majdnem 2 oktávot fog
át, mert 262 ∙ 2 = 524 és 524 ∙ 2 = 1048. Határozd meg, hogy hány oktávot fog át a többi hangfekvés!
szoprán: 262–1047 Hz ѵ̨D̢ӂ
̨͙ҕȢȒC
̢ͥͩӂ
LȻӂ
ͽ͗Uǒө
 

..............................................................................................................................
mezzoszoprán: 220–880 Hz ѸΝͩUΕTǑ͸
LȻӂ
ͽ͗Uǒө
..............................................................................................................................
alt: 175–698 Hz ̨͙Ȕґ̢ӂ
̨͙ҕȢȒC
̢ͥͩӂ
LȻӂ
ͽ͗Uǒө
 

..............................................................................................................................
tenor: 131–523 Hz ͙C
̢ͥͩӂ
TӸΝѹSǒ͸
 

..............................................................................................................................
bariton: 98–392 Hz ѸΝͩUΕTǑ͸
LȻӂ
ͽ͗Uǒө
..............................................................................................................................
basszus: 82–330 Hz ̨͙Ȕґ̢ӂ
ͳBHZͽȒC
̢ͥͩӂ
LȻӂ
ͽ͗Uǒө
 

..............................................................................................................................

4. Az ember a 20 Hz és 20 000 Hz közötti hangokat hallja. Hány oktávot jelent ez?

10
"
LȻӂ
̊Ȣ͗WȪODJǣ
LÚӸѓ
ȺӼȪSTӼȪSɚ
ǣ
͙ӈMΠͩȑҕÏH
ǣӸǣԀ
ǣԀ
ȪͥȑȪ̴҅
˪ӈ͡
͙C

ͽ͗UǒWе
LȫQɚ
ͧFHIǑ͝MǑ̴ͩ
 = 1024)
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

5. Egy kifeszített húr hossza 100 cm, megpendítve 170 Hz-es hangot kelt. A húr hosszát lerövidítve megváltozik
a hang magassága. A megadott adatok segítségével töltsd ki az alábbi táblázatot!

Húr hossza Hangmagasság

100 cm 170 Hz
50 cm 340 Hz
20 cm 
)Ԁ
33,3 cm 510 Hz
66,6 cm 255 Hz
60 cm  
)Ԁ
75 cm 266,6 Hz
40 cm 425 Hz
12,5 cm 1360 Hz

6. Egy pánsíp leghosszabb sípja 40 cm, és 425 Hz hangot ad ki. Minden síp 2 cm-rel rövidebb az előtte lévőnél.
Hányadik síp adja a legmélyebb hang oktávját? Milyen magas hangot ad az utolsó, 16. síp?
-FHNȣMӲȢȒC
IǑOH

)Ԁ
ͽ͗UǒWKǣ

)Ԁ
'ȢMȺ
ͽMӲǑ͸
IΕҝ[Ӟ
ґ̣Ҁ

Dͨ
ǣӸǣԀ

r

Dͨ҉Ȣ͡
҉ΠWJEȢȒC
ǣӸǣԀ
ǣ

ґ̣Ҁ

..........................................................................................................................................................................................
"

ґ̣Ҁ
ǣ
ͳȢ͛
ǣԀ
ͽ͗UǒWKǣ

)Ԁ
ͧȪSӂ
ǣ

ґ̣Ҁ

Dͨɚ
ǣӸǣԀ
˪ȢMȺ
ͽMӲǑ͸
IΕҝ[Ӟ
̢ͥͩӂ
ǣ

ґ̣Ҁ
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

34
 III. A hang, hullámmozgás
a természetben

7. Az alábbi táblázatban egyes állatok hallási tartományát láthatod. Számítsd ki, hogy a teljes tartománynak
hány százaléka esik az ember által is hallható tartományba! Milyen, általunk nem hallható hangot hallanak
ezek az állatok?

kutya 20–50 000 Hz

macska 60–60 000 Hz
cickány 1000–100 000 Hz
denevér 1000–200 000 Hz
delfin 400–200 000 Hz
elefánt 15–20 000 Hz
bálna 10–40 Hz

"Ԁ
ȪͥȑȪS

)Ԁ
o


)Ԁ
LÚӸѓ
IǑ͝͡
..........................................................................................................................................................................................
"
͙ӅUӲǣ
ͧBȔҙLǣ
D̨D͕ǒOZ
EȪOȪWȫS
EȢ͝m͸
ͧȣMZ
IǑOH͓Ǒ̢ӂ
̢ͥOȠ
IǑ͝͝KӅ͛
ǣ
ͧBHǚTǑ͕Ǒӂ
ͳȪͨ
"
UȢ͝Kɚ
UǑSU΍NǒOZͽ͙ȑ;͡
͙ӅUӲǣ

..........................................................................................................................................................................................
ɚʚȫ͸

ͧBȔҙLǣ

D̨D͕ǒOZ

EȪOȪWȫS

ÏT
ǣ
EȢ͝m͸
ǒӂ
IǑ͝͝KӅ͛

..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................
"
Cǒ͝Oǣ
ÏT
ǣԀ
ȢMȺGǒͩӂ
ͧBHǚTǑȒC
IǑOH͓Ǒ̢ӂ
̢ͥOȠ
IǑ͝͝KӅ͛
ǣ
ͧȣMӲȢLʚ
ͳȪͨ

..........................................................................................................................................................................................
"Ԁ
ȢMȺGǒͩӂ
IǑOH͓ǒOǑ͛
ǒӂ
IǑ͝͝KӅ͛
ǣ
Cǒ͝Oǣ
IǑOH͓ǒOǑ͛
ǒӂ
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

8. Az emberi hangnak van hangmagassága, hangerőssége és hangszíne. Írj olyan példákat, amelyeknél csak
a hang egyik tulajdonsága változik!
ȫOȢ͙MÏT
Hangmagasság: ..............................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................
͙JǑCǒMǛT
Hangerősség: .................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................
҉Ȣ͗FȜUҕÏH
Hangszín: .......................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

35
III. A hang, hullámmozgás
a természetben

5. HULLÁMOK A TERMÉSZETBEN
1. Keress olyan szavakat, kifejezéseket, amelyekben szerepel a hullám szó (például hullámpapír)! Magyarázd
meg, hogy mi miatt kapta a kifejezés a hullám jelzőt!
)Ӆ͝MǒͥQǑѵ̣S
̙Ӆ͝MǒͥGӈSEΪ
̙Ӆ͝MǒͥQǑMǣ
UǑSUΖT
̙Ӆ͝Mǒͨ
˪PȜSǛT[Ǒӂ

̙Ӆ͝MǒNȔTǑӂ
ǒS̙Ӆ͝Mǒͨ
IǑOH̙Ӆ͝Mǒͨ
..........................................................................................................................................................................................
"Ԁ
ǑMǑ͕͓Ӆ͛
ͥJǑӃ
ͳȪWȺ[Uȣ͛
Ȣ͡
̯HZ
΂Lʚ
..........................................................................................................................................................................................

2. Nevezd meg az alábbi jelenségek hullámforrását! Milyen halmazállapotú anyagban terjed a hullám?
T[ȣ͡
ӧ̵Ԁ

˪ͽMӲȣLΝOZ
a) Hullámzó tenger .......................................................................................................................................................
LȺ[ӈͩ͛
˪Ȣ͡MȺ
ͧP[HǑUǛTǣ
T[̢MǒSȠ
b) Porrongy kirázása ....................................................................................................................................................
IǑOHT[ǒMǑ̢ͩ͛
MÏHOȪͥӢ
c) Kiáltás ........................................................................................................................................................................
˪΀MȠ
ͧȣMӲȺ
T[̢MǒSȠ
d) Földrengés .................................................................................................................................................................
҉ǑȒCǑOØǑOӲBH
MÏHOȪͥӢ
e) Petárdarobbanás .......................................................................................................................................................
EͽȐWȪSΪ
MÏHOȪͥӢ
f) Dobpergés ..................................................................................................................................................................

3. Peti a csónakból pecázik. Mivel jó ideje nem volt

már kapás, megszámolta, hogy a víz hullámzása
miatt a pecabot úszója percenként 30-szor emel-
kedett meg. Két, egymást követő hullámhegy
távolságát 1,5 m nagyságúnak becsülte. Milyen
gyorsan terjedhetett a hullám a víz felszínén?

ѾȪSȗ
ǑMǑӃ

̙Ӆ͝Mǒͨ
UǒWͽMPEэ
Ȣ͡
ͧȢMӲOȢ͛
UȢ͝Kɚ

.....................................................................................
IΕҝ[ǣ

t
 


ͨ
5ȢIǒӂ
ѾȪSDȪͩLȫͩӂ

ͨ҉Ȣ͡

.....................................................................................
m LN
UȪ҅KFȠ
 
s
ӨBHZ
 
I )
.....................................................................................

4. Egy asztalra kihúzott, lépcsőjáró rugóval szeretnéd a levegőben terjedő hangot modellezni.
a) Milyen irányban mozgatnád a rugó végét?
"
̢͙̙ӞӸэ
҅V̔Φ
̢SǒOӲǒCǣ
IPHZ
ґӊ҅ӊȒC̢҅U͗ǒȒC
MFHZȪ͸
..........................................................................................................................................................................................
b) Hogyan mutatnád be a hangosabb és a halkabb hangot?
/BHZͽȒC̨͙ҕȢȒC
UÈHǬÈ̘Ǒ͡
ͧP[HǑҿOǒͨ
..........................................................................................................................................................................................
c) Hogyan mutatnád be a magasabb és a mélyebb hangot?
(ZΝSTǑȒCǑ͸MǬǑȒCǑ͸
ͧP[HǑҿOǒͨ
..........................................................................................................................................................................................

5. Egy osztály tornasorban áll. Az első gyerek leguggol, majd föláll. A mellette lévő követi a mozdulatait, majd
minden gyerek utánozza a sorban előtte lévőt, így egy hullám jön létre: egy hullámvölgy fut végig a tornasoron.
Hogyan lehetne meghatározni a hullám terjedési sebességét? Mit mérnél meg? Hogyan számolnál?
.FHNȫSOȫͨ
LȻӂ
ȫҁȪ͸
MFHV̗ͽMΦ
MFHNȣMӲȢȒȑȪ͸
MȪWΪ
HZȪSȢ͛
UǒWͽ͝TÈHǒӂ
̙Ӆ͝MǒͥIΕҝԀ

ÏT
̢͙NȫSOȫͨ
IPHZ
FHZ
HZȪSȢ͛

..........................................................................................................................................................................................
ѾȪSDȪͩLȫͩӂ
IǒOӲTӸΝS
HV̗ͽ͡
MȺ
ѾȪ҅JØȜӅґJEΪ
̊Ȣ͗WȪODJǣ

"
LʲΪ
TӸΝS[ǑUǣ
ǣ
ҕȢȑɺÏH
..........................................................................................................................................................................................

36
 III. A hang, hullámmozgás
a természetben

6. Tomi a medence széléről, egy nagy ugrással csobbant a medencébe. A vízbe ugráskor hullámot keltett, mely
a medence széléig futott, majd visszaverődött. Tomi 4 másodpercig volt a víz alatt. Amikor kidugta a fejét,
épp az első visszaverődött hullám csapott az arcába. Milyen messzire ugrott Tomi a medence szélétől, ha a
m
hullámok a víz felszínén 1,5 sebességgel terjednek?
s

T
ǑMǑӃ
 
ͨӂ
IǑMBȜOǑ͛
Ǒ͕LΝS

T
ǑMǑӃ

t
 


ͨӂ
IǑMBȜUǑ͛
PEǣӧ̻[ǣ
̯HZ
5΍̴ͥ

ͧȻUȪҍȺ
ӕ̔Sэ
Ȣ͡
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

7. A víz felett, 700 m magasan repülő denevér ultrahangjelet bocsát ki, függőlegesen lefelé a vízre. Az ultrahang
egy része továbbhalad a vízben, meghallja egy 300 m mélyen úszkáló delfin. Az ultrahang másik része
visszaverődik a víz felületéről, ezt érzékeli a denevér.
a) Mennyi idő múlva hallja meg a visszhangot a denevér?

T
ǑMǑӃ

ͨӂ
UɚԀ
ͧFH
Ǒ͕LΝS

ͨӂ




 
T
ǑMǑӃ
UɚԀ
ͧFH
"
EȪOȪWȫS
ǣԀ
PEǣӧ̻[ǣ
IǑMBEΦ
IǑOHе

..........................................................................................................................................................................................
 
T
ͥӆ͝өǣ
IǑ͝͝Kǣ
ͧFH
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

b) A denevérhez képest hamarabb, vagy később hallja meg a hangot a delfin? Mennyivel?
"
ӧ̵[ȑȪ͸

T
ǑMǑӃ

ͨӂ
UɚԀ
ͧFH
ǣ
IǑOH
Ǒ͕LΝS

ͨӂ




 
T
ǑMǑӃ
UɚԀ
ͧFH

..........................................................................................................................................................................................
"
͙ӈMΠͩȑҕÏH
 
o
 

 
T
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

8. A suttogó galéria olyan boltíves terem, amely lehetővé teszi, hogy halk hangokat (suttogásokat) nagy távol-
ságban, például a terem túlvégén meg lehessen hallani. Ilyen helyiségek találhatók például templomokban,
kápolnákban. A halk hang messze a beszélőtől, csak a terem bizonyos helyén észlelhető, ezért az a be-
nyomásunk támadhat, hogy a beszélő ott van valahol a közelben. Suttogó galéria például egy kupola alatt
végigfutó körfolyosó: a fal mellé húzódó emberek suttogását a körfolyosó átellenes (szemközti) pontján
érthetően lehet hallani, míg a terem közepén, vagy a folyosó egyéb helyein szinte semmit sem hallunk belőle.
Az egyik leghíresebb suttogó galéria a londoni Szent Pál-székesegyház kupolájának tövében található.

a) A hullámok mely jelensége magyarázhatja a suttogó galéria működését?

"
͙ӅQͽMǣ
˪ͽLP[ǑUΕTǑ͸
ӧ̻[ǑWȪ̴҅
UȪSȢ̴͝
ǣ
IǑOHе
.....................................................................................
.....................................................................................

b) Mi a szerepe a kupola formájának?

"
͙ӅQͽMǣ
̣WȺ
ǣ
˪ͽMӲǑNǑUΕT
ӧ̻[ǑWȪSijEÏҕȢ͛
ҕΝSǒ͸
̢ͥͩUIǣ

.....................................................................................
ӧ̻[ǣ
IǑḲ͝UǑOǤ
ǣ
IǑOHе
.....................................................................................

c) Miért van olyan érzésünk a suttogó galériában,

mintha nem a szemközti emberektől származna
a suttogás? Melyik irányból halljuk a hangokat?
"
ӦȢ͝ӈͩ͛
T[ȪͥȑȪ͸
ґӅӃPH;͛
IǑOH͓ǒӂ
ǣ
͙ӅQͽMǣ
̣WȺ
ӦȺӸʚ̴
ǣ

.....................................................................................
˪ӈ͝ӈͩ͗IÚԀ
̯HZ
ǣ[ӂ
ǣ
˪ȪKӈͩ͛
˪΀͝ӈ͡
IǑ͝͝KӅ͛

37
III. A hang, hullámmozgás
a természetben

TUDÁSPRÓBA „A”
1. Pótold a hiányzó szavakat!
IǑOHGΝҍǛҙȑ;͡
A hangok a ................................................................ indulnak, és a fülünkbe érve érzékeljük azokat.
20 000 Hz
Az emberek 20 Hz és ............................................................ közötti hangokat hallanak.
҉ΠWJEȢȒC
Minél ............................................................... egy megpendített húr, annál magasabb hangot ad.
340 m
Levegőben 15 °C-on, normál körülmények között a hang sebessége .................................. .
s
҉Ⱥ[HÏҕȺ
Egy hullámforrás ........................................................... kelti a hullámokat.

2. Igaz (I) vagy hamis (H)? Válaszodat röviden indokold!

H A denevérek infrahangokkal tájékozódnak.
a) ............
I Ha a dörgés 5 másodperccel követi a villámlást, akkor a vihar 1,7 km-re van tőlünk.
b) ............
I A habszivacs hangszigetelő, hangelnyelő anyag.
c) ............

3. Kösd össze az összetartozó szavakat! Egy szót több másikkal is összekapcsolhatsz!

hangszigetelés
hangmagasság
frekvencia
dó
ultrahang
Hz fájdalomküszöb
hangerősség
decibel

4. Egy hangvilla 440 Hz-es hangot ad. Mit jelent ez az adat?

.ǛҕPȜQȪSDȪͩLȫͩӂ
TӼȪS
҉ȺӸFH
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

5. Egy lant húrja 90 cm hosszan van kifeszítve, így 200 Hz-es hangot ad. A lantművész 60 cm-nél lefogja a húrt.
Milyen magas hangot hallhatunk így? Hol kell lefogni a húrt, hogy 500 Hz-es hangot hallhassunk?

Dͨ
o

)Ԁ
...................................................................................

Dͨ
o

)Ԁ
ͧȪSӂ
ǣԀ

)Ԁ
ǣ

)Ԁ
Ⱥ
ȺӼȫSӂ
ǣ

Dͨ

...................................................................................

Dͨ
o

)Ԁ
ͧȪSӂ
ǣ

Dͨ
ǣ

Dͨ
ǣ
ȺӼȫSӂ
ǣ

)Ԁ
Ⱥ
MɚԀ
ǣӸǣԀ

)Ԁ
Ⱥ
ǣӸǣԀ

Dͨ
MɚԀ

................................................................................... ...................................................................................

6. Fecó kirándulni ment a kanyonba. Közvetlenül mellette, tőle jobbra és balra is, magas sziklafal húzódott. Egy
kiáltását követően 0,6 és 0,7 másodperc múlva hallotta vissza a saját hangját. Miért hallott két visszhangot?
Milyen széles volt a kanyon?

T
ǑMǑӃ

ͨ
Ǒ͕LΝS
 
T
ǑMǑӃ
 
t



ͨӂ
 
T
ǑMǑӃ
 
t



ͨӂ
Uʲ
ͧFH
PEǣӧ̻[ǣ

..........................................................................................................................................................................................
"
LǑOZΝ͸
T[ȣMɺÏHȺ
ǣԀ
ӆUIΕҝ[Ǒ͛
˪ȢMȫOȢ͛
Θҝ[FHȺ

ͨ
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

38
 III. A hang, hullámmozgás
a természetben

TUDÁSPRÓBA „B”
1. Pótold a hiányzó szavakat!
EͽȒIǒSUӲǒIPԀ
A hallójárat a ................................................................ vezeti a hangot, mely továbbítja azt a szőrsejtekhez.
Ƞ#
A hang erősségét .................................................... mértékegységben határozzuk meg.
̢ͩ̊ǑIǑOHOǑ͛
A 20 Hz-nél kisebb frekvenciájú hangot .............................................. nevezzük.
Өǒ͗ӅӅͥCǑ͸
A hang minden anyagban terjed, de nem terjed ............................................................... .
ӧ̻[ǑWȪSijȜ̢͛
A hullám az anyag határához érve ............................................................ .

2. Igaz (I) vagy hamis (H)? Válaszodat röviden indokold!

H A fájdalomküszöb 100 dB.
a) ............
H A hangok csak szilárd anyagok felszínén terjedhetnek.
b) ............
I A zongora és a klarinét hangszíne különböző.
c) ............

3. Kösd össze az összetartozó szavakat! Egy szót több másikkal is összekapcsolhatsz!

ultrahang
dó hangmagasság
hangszigetelés
hangerősség frekvencia

Hz
decibel
fájdalomküszöb

4. A füleddel 256 Hz-es hangot hallasz. Mit jelent ez az adat?

"Ԁ
BEǑӂ
ǣ
IǑOHNBHǚTTÈHPӂ
͔ȢM΀̴͝
ȺӸ
ǣ
)Ԁ

ͧȣMZ
IǑOHOǑ͛
T[ọ̌ͥӂ
ȪͩOZ̨TӼȪS
҉ȺӸFH
ͧǛҕPȜQȪSDȪͩLȫͩӂ
ǣ

..........................................................................................................................................................................................
IǑOHGΝ҅SǛT
..........................................................................................................................................................................................

5. Az orgona egyik sípja 6 cm hosszú, és 3000 Hz-es hangot ad. Milyen hosszú síp ad 300 Hz-es és 500 Hz-es
hangot? Mekkora hangot ad a 1,5 m hosszú síp? Képesek vagyunk hallani ezt a hangot?

Dͨ
o

)Ԁ
...................................................................................

Dͨ
o

)Ԁ
ͧȪSӂ
ǣԀ

)Ԁ
ǣ
ǣ

)ԀͳȢ͛
̯HZ
ǣ

DͨͳȢ͛
ǣ
Ⱥ
ǣӸǣԀ

Dͨɚ

...................................................................................

Dͨ
o

)Ԁ
...................................................................................

Dͨ
o

)Ԁ
ͧȪSӂ
ǣ

Dͨ
ǣ

Dͨ
Ⱥ
̯HZ
ǣ

)Ԁ
Ⱥ
MɚԀ
ǣӸǣԀ

)Ԁ

...................................................................................

6. Két tengert csatorna köt össze. A csatornában veszteglő hajó kürtjelet ad, melyet a jobbra és a balra lévő
partfalak visszavernek. A kapitány 0,3 és 0,4 másodperc múlva hall visszhangot. Miért hall két visszhangot?
Milyen széles lehet a csatorna?

T
ǑMǑӃ

ͨ
Ǒ͕LΝS
 
T
ǑMǑӃ
 
t



ͨӂ
 
T
ǑMǑӃ
 
t



ͨӂ
Uʲ
ͧFH
PEǣӧ̻[ǣ

..........................................................................................................................................................................................
"
ȔTǑUΝSOǣ
T[ȣMɺÏHȺ
ǣԀ
ӆUIΕҝ[Ǒ͛
˪ȢMȫOȢ͛
Θҝ[FHȺ

ͨ
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

39
IV. A fény

1. A FÉNY TERJEDÉSE ÉS VISSZAVERŐDÉSE

1. Sorold be a megfelelő helyre a következő fényforrásokat!
Nap, Hold, csillagok, Esthajnalcsillag, kiégett izzó, lámpáshal, TV, izzó láva, Jupiter bolygó, szentjánosbogár

Elsődleges fényforrás Másodlagos fényforrás

/ǑҀ
$ґ̢͝MBHͽ͛ )ͽMȠ
&ґUIǑKOǑMȔґ̢͝MBH
͙JÏHʲ
̴ԀӸΦ

MǒͥQǛҙIǑ͡
̴ԀӸΦ
Mǒөǣ
TӼȪͩҿKǒOΕҙȑPHǒS 57
+Vѵ̢UȪS
ȑͽMZHΦ

2. A földbe szúrt, függőleges pálca árnyéka – napsütéses időben – mozog, eközben a hossza is változik.
a) Egy adott napon mikor a legrövidebb az árnyéka?
%ȣ͝ȑȪ͸
..........................................................................................................................................................................................
b) Melyik évszakban a legrövidebb az árnyéka?
5ȣMȪ͸
..........................................................................................................................................................................................

c) Egy adott hosszúságú pálca, adott helyen leszúrva, az év melyik napjának melyik órájában adja a leg-
rövidebb árnyékot?
/Zǒ̴҅
ͳǑQȫKFHZȪͩMΚҕÏH
EȢMȢMΒKȫ͸
..........................................................................................................................................................................................

3. Norvégia fővárosában, Oslóban és Olaszország fővárosában, Rómában, egyszerre van dél. Melyik város
kútjába világít be mélyebben a déli napfény?
3ΎNǒCǑ͸
..........................................................................................................................................................................................

Végezz megfigyeléseket!

4. Végezz megfigyeléseket! Hogyan változik a gya-

logos árnyékának hosszúsága, ha a fényforrás
a) a Nap?
ͳȪͨ
Өǒ͝UP[̢͛
ǣԀ
ǒSOӲȣ͛
IΕҝ[ǣ
...............................................................................
b) az ábrán látható lámpa?
ͳZӆ̢͛͝
ǣԀ
ǒSOӲȣ͛
................................................................................

5. Tantermek berendezésekor arra törekszünk, hogy az ablak a diákok bal oldalára essen. Miért?
"
CǑMͽMEǑ͝S;͡
ȫSLȺӸΪ
˪ȫOZ
ǣ
͔ͽȒȒLȺӸɚȢ͙Oȣ͡
ͳȪͨ
Ӧʚ
ǒSOӲȣLе
̣SǛT
͗Ú[ȑȪ͸
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

40
 IV. A fény

6. Bizonyára megfigyelted, hogy a tűzoltóautók elején a „TŰZOLTÓSÁG”

felirat tükörírással szerepel. Miért?
)PHZ
ǣ
U΀ȒȐ̴
LÚ[MȢLFEΪ
ǑӅUΦ
Ǒ̢͕͛
ǣ
ӧ̻[Ǒѵ̢͝MǑͩU;ȑ;͡
ͳȻ[̢͛
Ȣ͡
ҿVȜKǒ͛
ͽ͝өǚґ̴ͩ
.........................................................................................................................
.........................................................................................................................
.........................................................................................................................

7. Válaszolj röviden a kérdésekre!

a) Miért látunk két képet, ha sötétedés után a szobában világító lámpa tükröződik az ablaküvegben?
"Ԁ
ǑȒMǑ͛
̢ͥOȜLȻӂ
ӈWFHMǑѹKǒOǑ͛
˪Ȣ͝ӈMʚȫS΂͡
ӧ̻[ǑWȪSijȜ̢͛
ǣ
˪ȫOZ
̯HZ
LȢMʚLȺ[̢͛
LȻӂ
ҿӈLΠSLȫҀ
ǣ
MǒͥQǒS;͡
/BHZͽȒC
TӸÚHȑȪ͸

..........................................................................................................................................................................................
ӧ̴[THǒ͝ӂ
ӧ̻[ǑWȪSijEɢOȣ͡
̢ͥOEȪ͸
FHZɚ
ӈWFHMǑѹOǑ͛
ǣ
IǒUҕΦ
˪Ȣ͝ӈMʚȫS΂͡
̨T
ͧFHmHZȢ̙͝ʚӈͩ͛
ӧ̻[ǑWȪSijEɢӂ
Ȣ͙LΝS
ͳÏHZ

..........................................................................................................................................................................................
ҿӈLΠSLȫҀ
LȢMʚLȺ[̢͛

..........................................................................................................................................................................................
b) Miért csak egy képet látunk, ha „igazi” tükörben nézzük ugyanezt a lámpát?
v*Hǣ[̴w
ҿӈLΠS
ɚʚȫ͸
ǣ
ҿӈ͗SÚӸijEɢ
ҕͽ͙LǑ͡
ȪSΚҕȢȒC
̯HZ
Ȣ͝OZ΍ͥKǣ
ǣ
HZȪOHȣȒC
LȫQʚ

..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

8. A síktükörben megjelenő arcod képét nézve nem pontosan ugyanazt látod, mint azok, akik „élőben” látnak
téged. Ha például a jobb szemeddel kacsintasz, a képed ballal kacsint vissza, tehát a tükör a bal és a jobb oldalt
felcseréli. Két tükör alkalmazásával kiküszöbölhető ez a jelenség. Hogyan?
4ӸÚHȑȺ
ọ̌͝͝ҿKӅ͛
΂Lʚ
ÏT
ǣ
LȻUTӼȪSɚȪ͸
ӧ̻[ǑWȪSӂ
LȫQʚ
ͳȻԀ[ӈ͛
*MӲȪ͸
Ѽ͡
ǣ
ґ̢ͥͩLҿӈLΠS

..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

2. GÖMBTÜKRÖK
1. a) Hol találkoztál homorú gömbtükrök használatával?
#ΝSеөǒ͝LPӸΦ
ÏT
ѵ̢QȪSȺ
ҿӈ͙S΀͛
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

b) És domború tükrökkel?
"ӅU;͛
ӧ̻[Ǒѵ̢͝MǑͩUΎKǣ
ÏT
LÚ[MȢLFEÏґ̴
ҿӈ͙S΀͛
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

2. Melyik állítás igaz (I) és melyik hamis (H)?

I
a) .......... A domború gömbtükör elé helyezett tárgy képe mindig kicsinyített.
H A domború gömbtükör elé helyezett tárgy képe lehet fordított állású.
b) ..........
I Domború gömbtükör mindig látszólagos képet állít elő.
c) ..........

41
IV. A fény

3. Melyik állítás igaz (I) és melyik hamis (H)?

H A homorú gömbtükör elé helyezett tárgy képe mindig valódi.
a) ..........
I A homorú gömbtükör elé helyezett tárgy képe lehet egyenes állású.
b) ..........
I A homorú gömbtükör által előállított kép lehet nagyított.
c) ..........

4. Egészítsd ki az ábrát a visszavert fénysugarak berajzolásával!

5. Az ábrán megszerkesztettük a homorú tükör által készített képet egy fókuszponton belüli tárgy esetén.
A szerkesztéshez elegendő két sugármenet ismerete.

K T
F

ҿӆMͽMEǑMǒ͸
A tárgyhoz képest a tükör melyik oldalán keletkezik a kép? ..................................................................
ͳȪͨ
Ténylegesen eljutnak a visszavert fénysugarak a kép keletkezési helyére? ............................................................
Ȣ͝NΕҕØEэ
˪ͽ͝Uе
Mit látnánk a kép keletkezési helyén elhelyezett ernyőn? .................................................................
MǒUTӸ;MBHΕT
A keletkezett kép tehát .....................................................................
ͧBHǚTǑȒCͳBHZͽȒC
Hasonlítsd össze a tárgy és a kép magasságát! A kép ...............................................................
Nem
Megfordította-e a tükör az alul-felül irányokat? ....................................... FHZȪOɚ
A kép tehát ............................. állású.

Aláhúzással válaszd ki az igaznak tartott tulajdonságot: homorú tükör által a fókuszon belüli tárgyról
készített kép:
valódi – látszólagos kicsinyített − nagyított egyező állású − fordított állású

42
 IV. A fény

6. Két sugármenet segítségével szerkeszd meg a homorú tükör által készített képet! A tárgy a fókuszpont (F) és
a geometriai középpont (G) között van.

T
F G
K

6HZǑOǣӸΝ͸
ǣԀ
ͽMEǑMǒ͸
A tárgyhoz képest a tükör melyik oldalán keletkezik a kép? ........................................................................
*HȪ͸
Ténylegesen eljutnak a visszavert fénysugarak a kép keletkezési helyére? ............................................................
"
HZȪSUӲǣ
LȫQȻӂ
Mit látnánk a kép keletkezési helyén elhelyezett ernyőn? ................................................................
ӨǑMØȜ̴
A keletkezett kép tehát ...............................................................
ͳBHẒUэ
Hasonlítsd össze a tárgy és a kép magasságát! A kép .............................................................
*HȪ͸
ͧFHGΝSȜ̣Uэǣ
Megfordította-e a tükör az alul-felül irányokat? .............................................................
7ǑMØȜ̴
ͳBHẒUэ
FHZȺӸΪ
ǒ͝MǛґӞ
LȫҀ
Foglald össze a homorú tükör által készített kép tulajdonságait! ...........................................................................
..........................................................................................................................................................................................
Aláhúzással válaszd ki az igaznak tartott tulajdonságot: A homorú tükör a fókuszpont és a geometriai
középpont közti tárgyról
valódi – látszólagos kicsinyített − nagyított egyező állású − fordított állású
képet készít.

7. Kísérlet
Homorú gömbtükör képalkotása
Meggyújtott gyertyát helyezz közvetlenül egy homorú tükör elé!
Lassan távolítsd a tükröt a gyertyától!
Különböző helyzetekben keresd a gyertya képét!

A kép helye A tükör előtt Valódi vagy Egyező vagy Nagyított vagy
A tárgy helye vagy mögött látszólagos fordított állású kicsinyített

A fókuszponton belül .ÚHѓ -ǒU;MBHΕT &HZȺӸΪ /BHẒUэ

A fókuszpontban &Mї 7ǑMØȜ̴ 'ΝSȜ̣Uэ "ӸΝOΕT

Kicsivel
&Mї 7ǑMØȜ̴ 'ΝSȜ̣Uэ /BHẒUэ
a fókuszponton kívül
A kétszeres
fókusztávolságon kívül
&Mї 7ǑMØȜ̴ 'ΝSȜ̣Uэ ,̨Ȕґ̢OẒUʲ

43
IV. A fény

3. A FÉNY TÖRÉSE 


1. Írd a megfelelő számot az ábrában a megfelelő helyre!
1. Beeső fénysugár
 
2. Beesési merőleges
3. Beesési szög
4. Visszavert fénysugár
5. Visszaverődési szög 
6. Megtört fénysugár 
7. Törési szög

1.
LEVEGŐ

2. Vastag üveglemezre érkező (1.), azon áthaladó

α
(2.) és az üvegből kilépő (3.) fénysugarat mutat
az ábra. Milyen helyzetű az (1.) és a (3.) fénysugár
egymáshoz képest?
β ѾǒS̙ӝ[ǑNΕT
ÜVEG

β .....................................................................................
2.
.....................................................................................
.....................................................................................
LEVEGŐ

α 3.

A lenti ábra segítségével rajzolj le üvegen áthaladó

és azon kilépő fénysugarat!
LEVEGŐ

LEVEGŐ

LEVEGŐ

α α
ÜVEG

ÜVEG

ÜVEG
LEVEGŐ

LEVEGŐ

LEVEGŐ

3. A kettő közül melyik a hal valódi helye, és melyik

az, ahol a parton álló látja? Hova kell céloznia a
halra szigonnyal vadászónak?
"
MǒUTӸ;MBHΕT
LȫѹOȣ͡
MȪKKȢȒC
LȢ͝͡
DȣMP[ͩJǣ
ǣԀ
Ǒ͝ҕΦ
ǣ
IǑ͡

......................................................................................
ӨǑMØȜ̴
̙ȢMӲȺ
......................................................................................
......................................................................................

44
 IV. A fény

4. A csillagok fénye a Föld légkörébe érkezve megtörik.

Az ábra alapján magyarázd meg, milyen jelenséget szemléltet az ábra!

"
˪ȫOZ
Ȣ͝IǑK̢͛͝
EȺ
ǣ
T[Ȫͥӈͩ͛
FHZȪOɚӂ
˪Ȣ͝UȻUȢMȺӸ
ȺӼȫSӂ
ͳȪͨ
э
MǒҿKӅ͛

....................................................................................................................
ǑIͽ͡
ӨǑM;CǑ͸
ӨǑ͸
....................................................................................................................
....................................................................................................................
....................................................................................................................

5. Kísérlet
Egyszerű eszközökkel összeállított otthoni kísérletekben is megfigyelhetsz fénytörést:

a) Húzz egy papírra vastag, fekete, egyenes vonalat!

Helyezz a vonalra egy üres üvegpoharat úgy, hogy a vonal
kétoldalt kinyúljon a pohár alól! Nézz a pohárba felülről,
de kicsit oldalról! A vonalnak a pohár fenekén át látott és
a poháron túlnyúló része majdnem teljesen törésmentesen
csatlakozik.
Önts vizet a pohárba, és vizsgáld meg ismét az előző irány-
ból az egyenest!
A vonalnak a pohár feneke alatti részét, az eredeti helyétől, feltűnően eltolódva látjuk.

b) Helyezz nem átlátszó edénybe egy pénzdarabot az ábrának megfelelően.

Nézz a piros vonalnál egy kicsivel alacsonyabb helyről a tálba!
Nem látod a pénzdarabot, mert az edény
fala eltakarja. Tölts vizet a tálba, és igyekezz
pontosan az előző magasságból a tálba
nézni! Meg fogsz lepődni, nagyon érdemes
elvégezni a kísérletet.

4. LENCSÉK, PRIZMÁK
1 . Melyik állítás igaz (I) és melyik hamis (H)?
I A szórólencse elé helyezett tárgy képe mindig látszólagos.
a) ...........
I A gyűjtőlencse által készített kép lehet látszólagos.
b) ...........
H A gyűjtőlencse által készített kép mindig fordított állású.
c) ...........
I
d) ........... A gyűjtőlencse által készített kép lehet kicsinyített.

2. Hány dioptriás a 25 cm fókusztávolságú gyűjtőlencse, illetve a 25 cm fókusztávolságú szórólencse?

˪

Dͨ

 
ͨ

"

Dͨ
˪;͗ӅT[UǒWͽ͝TÈHӞ
MȪOȔҕȺ
%



˪



ȜJΝQҿ҅JǛT
..........................................................................................................................................................................................
"
HZӊKU΂MȪOȔҕȺ
%
ǣ
TӸΞS;MȪOȔҕȺ
o
ȜJΝQҿ҅JǛT
..........................................................................................................................................................................................

45
IV. A fény

3. Kísérlet
Domború lencse képalkotásának kísérleti vizsgálata
Hagyományos égő izzószálának valódi képét állítjuk elő,
domború lencse segítségével.
Eszközök: asztali lámpa hagyományos izzóval, domború lencse,
ernyő, optikai pad.
Az asztali lámpa és az ernyő helyét rögzítsd az optikai pad két
végén! Mozgasd a lencsét a lámpa közeléből az ernyő felé addig,
amíg az ernyőn meg nem jelenik az izzószál éles képe!

Mérd meg:
− az izzó és a lencse t távolságát, vagyis a tárgytávolságot;
− a lencse és az ernyő k távolságát, vagyis a képtávolságot!
Ezután mozgasd tovább a lencsét az ernyő felé! Egy másik helyzetben ismét megjelenik az izzószál képe.
Ismét mérd meg a tárgy- és képtávolságot!
Tapasztalataidat írd be a táblázatba!

A tárgy A kép
helye: tárgytávolság helye: képtávolság nagyított − kicsinyített
1. helyzet t= k=

2. helyzet t= k=

4. Kísérlet
Vizes pohárból készíthetsz nagyítót
Egy üvegpoharat tölts meg vízzel! Tarts a pohár
oldalához közel egy mérőszalagot! Vizsgáld meg, 5 6
8 9
11 12 13 5 6 7 8 9 10 11 12 13

hogy mekkora lett az 1 cm-es távolság felnagyítva!

A mérőszalagon lévő számok függőleges mérete
hogyan változott?
"
T[ǒNͽ͛
˪à̗΂MFHɚ
ͧȫSʚȺ
ͳȪͨ
Өǒ͝UPӸэ
.....................................................................................................................................................................................
.....................................................................................................................................................................................

5. Kísérlet
Kísérletek prizmával
A prizmához érkező fénysugarat a prizma vala-
mekkora szöggel eltéríti. Az eltérítés szögének
nagysága a prizma különböző helyzeteiben más
és más.
Keresd meg azt a helyzetet, amikor az eltérési szög
a legkisebb!
Derékszögű prizmánál keresd meg a képfordító
helyzetet!

46
 IV. A fény

5. A LÁTÁS, OPTIKAI ESZKÖZÖK

1. Rövid- vagy távollátó az a szem, amelyre az orvos +4 dioptriás szemüveget rendelt?
a) Mekkora a lencse fókusztávolsága? (Tanultuk, hogy a lencse dioptriája a méterben mért fókusztávolság
reciproka.)
"

ȜJΝQҿ҅JǛT
MȪOȔҕȺ
UǒWͽ͝MǒU;͙OǑ͛
LȢ͝͡
ͽ͝өǚTǛҙIPԀ
ǣӸǣԀ
IPHZ
ҿVȜKǑOǑ͛
LÚ[Ȣ͡
ͽ͝өǚґ̴ͩ
/BHẒӂ
..........................................................................................................................................................................................
˪



%






 
"
MȪOȔҕȺ
˪;͗ӅT[UǒWͽ͝TÈHǣ
 
ͨ
ǣӸǣԀ

Dͨ
..........................................................................................................................................................................................

b) Milyen fókusztávolságú a −2 dioptriás lencse? Milyen látáshibát javít az ilyen lencséjű szemüveg?
ǣ
o
ȜJΝQҿ҅JǛT
MȪOȔҕȺ
LÚ[Ȣ͝MǒU;͙OǑ͛
҉ΠWJȜMǒU;͙OǑ͛

LȢ͝͡
..........................................................................................................................................................................................
1
f = 1 / D = 
 
ͨ


Dͨ
ǣ
˪;͗ӅT[UǒWͽ͝TÈHǣ
..........................................................................................................................................................................................
2

2. Távcső házilagos kivitelben

A lencsés távcső egyszerű szerkezetű, két gyűjtőlencsét tartalmaz. Két nagyítólencsével modellezheted: egy
laposabb és egy domborúbb lencsével.

A laposabb lencse a tárgylencse, a domborúbb a szemlencse.

Ha a tárgylencse távolságát változatjuk, akkor egy megfelelő helyzetben a távoli tárgyakat nagyítottnak,
közelinek és megfordítottnak látunk.
képet alkot

képet
megnagyított kép

nagyít
távoli tárgyról

k
érkező sugara
valódi
kicsinyített
fordított kép

TÁRGYLENCSE

3. Kamera készítése szintén

házilagosan: a camera obscura
A camera obscura jelentése: sötét kamra. Lencse
nélküli kamera, a fényképezőgép őse. Egy minden
oldalról zárt doboz, melybe a fény csak egy apró
lyukon keresztül hatol be. Ez a fény fordított állású
képet rajzol ki a doboznak a lyukkal ellentétes
oldalán.
Elkészítése nagyon egyszerű. Anyaga fekete karton és pauszpapír. Készíts egy téglatest alakú dobozt,
15−20 cm-es oldalhosszal! Öt lapját kartonpapírból, egy lapját pauszpapírból, vagy zsírpapírból! Ez
utóbbi lesz a kamera képernyője. Egy varrótűvel lyukaszd ki a doboznak a képernyővel szemközti lapját,
középen!
Ezzel el is készült a kamera. Ha ezután a kamerát a lyukkal egy fényforrás vagy az ablak felé fordítod, az
ernyőn kirajzolódik annak képe. Érdemes az ernyőt leárnyékolni: egy takaróval takard le, és az alól nézd!

47
IV. A fény

Nézz utána!

4. Szemünk a megvilágítás ingadozásait a pupilla változtatásával

egyenlíti ki. A képen látható optikai eszköznek hasonló a
feladata. Nézz utána a nevének és a működésének!
"Ԁ
ΝQҿ̢LǑ̴
ɚ[LÚԀ
ǣ
ȒMȪOEȺ
ǣ
ѺVѵ̢͝MǒIPԀ
IǚҕΝͩMØǑ͸
T[ӊ͗΀̴ͩ͝
.........................................................................................................
UÈHӅ̴ͩ͝
ҿVȠ
&SΚT
˪ȫOZȑȪ͸
T[ӊ͙̣ҿKӈ͛
HZȪOHȺ
˪ȫOZȑȪ͸
ͳZ̢ҿKӅ͛
ǣ
̙ȢMZɚ

.........................................................................................................
˪ȫOZLȫQȺӸȳҙ̙ȺӸ
.........................................................................................................
.........................................................................................................

6. SZÍNEK, LÉGKÖRI JELENSÉGEK

1. Egy kísérlet során, egyszínű, zöld fényből kell megállapítanod, hogy kevert szín-e. Hogyan lehet a leg-
egyszerűbben megállapítani? Mi kell hozzá?
1̴҅[Nǒ͸
ǒҿWȺӸʚWȺ
Iǣ
ͧǑSBȠ
Ӹ΀MȠ
T[̣ͩӢ
Ǒ͕LΝS
ͳȪͨ
LȪWȪSӂ
Iǣ
T[ȻUȑ΍̢ͥ͛͝
LȪWȪSӂ
T[̣͸
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

2. Milyen színű lesz a sárga papírlap, ha monokromatikus kék fénnyel világítjuk meg?
'Ȣ̙ȫS
MɚԀ
ͧȪSӂ
ǣ
T[̣OȺ
LȪWȪSӂ
TǒSHǣ
..........................................................................................................................................................................................

Gondolkozz!
3. A látható fény hullámhossztartománya 390 nm−760 nm. A vörös fényé a legnagyobb, az ibolyáé a leg-
kisebb hullámhossz. Mit tudhatunk a már nem látható tartományba eső ultraibolya és infravörös fények
hullámhosszáról? Írd be „kisebb-nagyobb-egyenlő” (<, >, =) és „sokkal kisebb, sokkal nagyobb” (<<, >>)
jeleket a megfelelő helyre!

= 760 nm
A vörös fény hullámhossza ............. > 390 nm
A vörös fény hullámhossza .............
Az ibolya fény hullámhossza ............. 760 nm
< Az ibolya fény hullámhossza ............. 390 nm
=
> >>
Az infravörös fény hullámhossza ............ 760 nm Az infravörös fény hullámhossza ............. 390 nm
<< <
Az ultraibolya fény hullámhossza ........... 760 nm Az ultraibolya fény hullámhossza ............. 390 nm

Nézz utána!
4. A színes TV-készülékeknél és a számítógépek monitorján a színeket három alapszínből keverik ki.
Melyik ez a három szín?
1̢SΕT
............................................
Kék
.............................................
;΀MȠ
............................................

48
 IV. A fény

5. Írd le a fénysugár útját a szivárvány keletkezésekor! Írd be a megfelelő szavakat az üresen hagyott helyekre!
belépő, kilépve, bomlik, áthalad, visszaverődik, megtörik

ȑȢMȫQΪ
Szivárvány úgy keletkezik, hogy a vízcseppbe ........................................................................... fénysugár
ͧFHUΠ̢҅͛ ȑ΍̢ͥ͛͝
.............................................................. , és a szivárvány színeire ................................................................. . Ezután
ǒUIǑMBȠ
.................................................... ӧ̻[ǑWȪSijȜ̢͛
a vízcseppen, és az ellentétes oldalon ................................................................ .
̢͙MȫѹWȺ
A visszavert fénysugár ismét áthalad a cseppen, és abból ............................................................... újra megtörik.

6. Milyen jelenséget látsz a képen?

"
LȫQȪ͸
ǣ
˪ȫOZUΠSÏT
͔ȢMȪͩҕÏHȺ
MǒUT[̢͛
...........................................................................................................................................
...........................................................................................................................................

7. Láttál-e már szivárványt? Írd le röviden, hogy hol és mikor!

4[̢өǒ҅өǒOZӂ
ɚΪ
ӅUǒ͸
MǒӃǑͨ
ǣ
ͧȺӸΪ
˪ȢMʲ
...........................................................................................................................................
...........................................................................................................................................

7. A FÉNY MINT ELEKTROMÁGNESES HULLÁM

1. Sorold fel az elektromágneses hullámok fajtáit, csökkenő hullámhossznak megfelelő sorrendben!
҉ÈȜJ;̙Ӆ͝MǒNͽ͛
̢ͥ͗Sͽ̙Ӆ͝Mǒͨ
̢ͩ̊ǑWΠSΘT
̙Ӆ͝Mǒͨ
MǒUIǑUΦ
˪ȫOZ
Ӆ͝ҿSǑ̢ȑͽMӲǣ
ґV̔ǒS[ǛT
҉ΠͩUHȪͩґV̔ǒS
HǑͥNǚґV̔ǒS
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

2. Számold ki, hogy hányszor nagyobb a fény sebessége a hangénál!

(A hang másodpercenként 340 métert tesz meg.)
m LN
ө
IǑOH



s



ө
˪ȫOZ




s
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................
300 000 000


 TӼȪS
HZΝSTǑȒC
ǣ
˪ȫOZ
..........................................................................................................................................................................................
340

3. Mennyi idő alatt ér a Földre a fény a 768 000 km átmérőjű pályán keringő Holdról?
s
v=
..........................................................................................................................................................................................
t
 000
Lm
..........................................................................................................................................................................................
ӂ = 300 000 LN

 
T
ǑMǑӃ
ȫS
ǣ
˪ȫOZ
ǣ
)ͽMȜS;͡
ǣ
'΀MȜSȺ
s
..........................................................................................................................................................................................
v
s

49
IV. A fény

4. A Nap után hozzánk legközelebbi csillag az Alfa Centauri. Távolsága tőlünk 4,3 fényév. Képzeljünk el, az
Alfa Centauri közelében, egy Földön kívüli civilizációt! Ha az emberiség és ez a civilizáció rádióhullámok
segítségével kommunikálna egymással, milyen élénk lenne a „társalgás”? Mennyi idő alatt történne egy
üzenetváltás?
"
˪ȫOӲҕȢȑɺȳ̗Ȣ͡
IǑMBEΦ
ӠӼȪOʚ
 
ȫө
ǑMǑӃ
ȫS
PEǣ
6HZǑOȪͩOZ̴
ӧ̻[ǣ
)ǣ
ǣӸΝͩOǑ͡
ӨǒMǚTӸͽ͝OǑ͛
FHZ
ӨǒMǚT[Sǣ

r
 

 

..........................................................................................................................................................................................
ȫWʚ
LȢ͝MȪOȺ
ӨǒS̴ͩ
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

5. Kísérlet
a) Csomagolj be egy mobiltelefont alufóliával! Ezután hívd fel a becsomagolt telefont egy másikkal! Mit
tapasztalsz? Mi lehet a magyarázat? Próbálkozz több rétegű alufóliával is!
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................

b) Ismételd meg a kísérletet, az alufóliánál lényegesen vastagabb falú, süteményes dobozba zárt telefonnal
is! Mit tapasztalsz? Hívj fel mikrohullámú melegítőbe zárt telefont is! (A melegítőt természetesen ne
kapcsold be!) Meglepő dolgokat fogsz tapasztalni.
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................

6. Kísérlet
Házilagosan előállított fényerősségmérővel össze-
hasonlíthatod egy lámpa és egy gyertyaláng fény-
erejét.
Egy papírlap közepére, kevés zsírral vagy olajjal,
készíts kör alakú foltot! Ha a papírlapot csak jobb
oldalról éri fény, akkor erről az oldalról nézve a
zsírfolt a papír többi részénél sötétebbnek, bal
oldalról nézve világosabbnak látszik.
Két fényforrás fényerősségét lehet összehasonlítani ezzel a fényerősségmérővel. Addig mozgasd a fényforrások
között lassan jobbra és balra, amíg azt nem látod, hogy a zsírfolt a papír többi részétől alig különbözik! Ekkor
a papírra érkező, kétoldali megvilágítás erőssége megegyezik.
Azonos fényerejű fényforrások esetén középen van ez a hely. Keresd meg különböző fényerejű fényforrások,
például gyertya és lámpa esetén is!
Két asztali lámpa segítségével érdekes lehet összehasonlítanod, azonos teljesítményű, hagyományos izzó,
és energiatakarékos égő fényerejét.

50
 IV. A fény

TUDÁSPRÓBA „A”
1. Az ábra négy fénysugarat ábrázol a gyertyalángtól egy sík-
tükörig, és onnan visszaverődve. A visszavert fénysugarak meg-
hosszabbításával keresd meg a kép helyét, és a megfelelő helyre
rajzold is le!
Milyen kép keletkezett?
&HZȪOɚ
ǒ͝MǛґӞ
ǣӸΝOΕT
ͳBHZTÈHӞ
MǒUTӸ;MBHΕT
LȫҀ
..............................................................................................................
..............................................................................................................

2. Milyen képet állít elő egy domború gömbtükör?

&HZȪOɚ
ǒ͝MǛґӞ
̨͙Ȕґ̢OẒUʲ
MǒUTӸ;MBHΕT
LȫҀ
..........................................................................................................................................................................................

3. Milyen lencsét mutat az ábra?

)΍NΝ҅Ӟ
MȪOȔҕȻӂ
.............................................................................................................

Milyen dioptriájú?
/FHǑҿ̣ө
ȜJΝQҿ҅JǒKӞ
..........................................................................................................
Milyen látáshiba javítására alkalmas?
3ΠWJȜMǒUǛґӂ
͔ǑẈҿKǣ
.........................................................................................................
Egészítsd ki az ábrát a lencséből kilépő fénysugarak berajzolásával!

4. Írd az ábrába a megfelelő helyre a megfelelő számot!



1. pupilla 2. szemlencse

3. ideghártya 4. tárgy
5. kép 6. vakfolt

7ǑMØȜ̴
̨͙Ȕґ̢OẒUʲ
˪ΝSȜ̣Uэ
ǒ͝MǛґӞ
Milyen a keletkezett kép? ..................................................
 
5. Sorold fel a szivárvány színeit!
7ΠSΘT
ͳǑSǑOȔT
TǒSHǣ
Ӹ΀MȠ
Lȣ͛
̢ȑͽMӲǣ
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

6. Milyen színűnek látjuk napfényben azt a testet, ami a ráeső zöld fényt teljesen visszaveri?
"
ͳǑQGȫOZӂ
UȢ͝KɚȪ͸
ӧ̻[ǑWȪSΪ
UǒSHZ
˪Ȣ̙ȫS
T[̣ͩӢ
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

7. Add meg minél több, szemmel nem érzéklehető, elektromágneses hullám nevét!
3ÈȜJ;̙Ӆ͝MǒNͽ͛
̢ͥ͗Sͽ̙Ӆ͝Mǒͨ
̢ͩ̊ǑWΠSΘT
̙Ӆ͝Mǒͨ
Ӆ͝ҿSǑ̢ȑͽMӲǣ
ґV̔ǒS[ǛT
҉ΠͩUHȪͩґV̔ǒS
HǑͥNǚґV̔ǒS
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

51
IV. A fény

TUDÁSPRÓBA „B”
1. Milyen képet készített a fényképen látható gömbtükör?
'ΝSȜ̣Uэ
ǒ͝MǛґӞ
̨͙Ȕґ̢OẒUʲ
ӨǑMØȜ̴
LȫQʚ
....................................................................................................

Milyen fajtájú a képet előállító tükör?

)΍NΝ҅Ӟ
ҿӈLΠS
.....................................................................................................

2. Milyen képet állít elő egy síktükör?

&HZȪOɚ
ǒ͝MǛґӞ
MǛTӸ;MBHΕT
LȫQʚ
Ǒ͝Lе
..........................................................................................................................................................................................

3. Milyen lencsét mutat az ábra?

%΍ͥȑΝ҅Ӟ
MȪOȔҕȻӂ
.....................................................................................................

Milyen dioptriájú?
1P[̢ҿ̣ө
ȜJΝQҿ҅JǒKӞ
.....................................................................................................
Milyen látáshiba javítására alkalmas?
5ǒWͽ͝MǒUǛґӂ
͔ǑẈҿKǣ
.....................................................................................................
Egészítsd ki az ábrát a lencséből kilépő fénysugarak berajzolásával!

4. Milyen optikai eszközt ábrázol a fénykép?

1̴҅[Nǒӂ
ǒȐSǤӸͽ͡

......................................................................................................................
Írd az ábrába a megfelelő helyre a megfelelő számot!
1. beeső fénysugár 2. visszavert fénysugár 3. megtört fénysugár

5. Add meg a számmal jelölt helyeken észlehető jelenségek nevét!

˪ȫOZUΠSÏT
1. ................................................................................................................. 3. 1.
ӧ̻[ǑWȪSijEÏT
2. .................................................................................................................
҉ÏT[MFHɚ
˪ȫOZUΠSÏT
ÏT
ӧ̻[ǑWȪSijEÏT
3. .................................................................................................................
2.
6. Az emberi szem által érzékelt elektromágneses hullám. Mi az?
"
˪ȫOZ
..........................................................................................................................................................................................
Mekkora sebességgel terjed légüres térben?
LN
4ȢȑɺÏHȺ



..........................................................................................................................................................................................
s

7. Milyen színűnek látjuk azt a testet, ami a ráeső fényt teljesen elnyeli?
"
ͳǑQGȫOZӂ
UȢ͝KɚȪ͸
Ȣ͝OӲȢMΪ
UǒSHZ
˪ȢLʚȺ
T[̣ͩӢ
..........................................................................................................................................................................................

52
 V. Az energia

1. AZ ENERGIA
1. Katiék utcájában elzárták a gázt. Villanykályhájuk nem volt, de szerencsére, éjszakára, a nagymamájuktól
kaptak kölcsön néhány gumipalackot, hogy abba meleg vizet töltve, betehessék az ágyukba melegítőnek.
A vizet a villanytűzhelyen melegítették föl.
Kati öccse, Laci, nagyon sietett ágyba bújni, ezért csak pár percig melegítette a vizet, amit aztán a palackba
töltött, és rohant is az ágyába. Kati tanult már valamit a hőenergiáról meg az elektromos áram energiájáról,
ezért sokkal tovább melegítette a vizet, mielőtt a palackba töltötte volna.

Szerinted kinek hűlt ki előbb a palackja? (A paplanjuk egyforma vastag volt.)

-BD̴
…………………… LȪWɚȢȒC
palackja előbb hűlt ki, mert kezdetben …………………… hőenergiával rendelkezett.
Az elektromos energiáért is fizetni kell. Melyik palack feltöltése volt drágább?
,Ǒҿ̴
……………………… U΀ȒC
palackjának feltöltése volt drágább, mert ……………………… elektromos energiát
használt föl a vízmelegítéshez.
Mit tudunk a palackok belső energiájáról?
,Ǒҿ̴
……………………… -BD̴
palackjának belső energiája, ágyba bújáskor, nagyobb volt, mint …………………-é.
FHZGΝSNǣ
Reggelre a palackok belső energiája ……………………… lett.

Gondolkozz!
2. Milyen energiává alakítja az elektromos áram energiáját a hagyományos izzó?
I΢WȻ
A hagyományos izzóban az elektromos energia ………………………… és ……………………… alakul.
˪ȫͩOӲȻ

Milyen energiává NEM alakul a LED-es világítótestekben az elektromos energia?

IΪ
Nem lesz belőle ………………………

Ha a korszerű világítótestek az elektromos energiát csak fénnyé alakítják, akkor azonos fénymennyiség
LȪWɚȢȒC
kibocsátásához ……………………… elektromos energiát használnak fel, ezért energiatakarékosak.

3. Mit csinál a mikrohullámú sütő?

ͧFHOΠWȢ̴͝
A mikrohullámú sütő ……………………………
a belehelyezett étel belső energiáját, és ezáltal
˪Ȣ͝NȢMFHT[̢͛
az étel ……………………………… .

53
V. Az energia

4. Hogyan változik a labda helyzeti és mozgási energiája a képeken?

A B C D E

a) Állítsd sorrendbe a képeket a labda helyzeti energiájának megfelelően! Írd megfelelő sorrendbe a képek
E-A-B-D-C
betűjelét! Kezdd a legkisebb helyzeti energiájú állapotot mutató képpel! ....................................................
b) Mit tudunk a labda sebességéről? Rakd sorrendbe a képeket a labda sebessége szerint! Kezdd a legnagyobb
E-A-B-D-C
sebességet mutató képpel! ............................................................
c) Mit mondhatunk a labda sebességéről a „C” képen, ha tudjuk, hogy pályájának a legmagasabb pontján
ͩӅ͝Mǣ
Ӽȫ҅ӅT
van éppen? A labda sebessége .....................................................
d) Mit tudunk a labda mozgási energiájáról? Rakd sorrendbe a képeket a labda mozgási energiája szerint!
Kezdd a legnagyobb mozgási energiájú állapotot mutató képpel! ..........................................................
E-A-B-D-C

5. Próbáld megfogalmazni a fenti kérdésekre adott válaszaid alapján, hogy milyen összefüggés lehet a mozgási
energia és a sebesség között!
)ǣ
ǣ
ͧP[HǛґ̴
ȪOȪSHJǣ
̨͙ҕȢȒC
ǣ
̙ȢMZ[ʚ̴
ȪOȪSHJǣ
ͳBHZͽȒC
ÏT
ӧ̨TӸΝͩӂ

..........................................................................................................................................................................................
"Ԁ
Θҝ[FHӈ͛
MȢ̙ʚ
ǒ͝MǑOEΦ
..........................................................................................................................................................................................

6. Összefüggéskeresés
Az eddigiekből kiderült, hogy egy adott test függőleges mozgása során, a mozgási és a helyzeti energia között,
van valamilyen összefüggés. Írd be a megfelelő szavakat!
Ȕҕ΀͙LȪ͸
Egy adott test esése során a helyzeti energiája ............................................................. , a mozgási energiája
ͳΪ
ӨBHZ
ͳΠWȢ͙T[̢͛
pedig ..................................................... .

7. Egyik eső után, Peti és Gábor, kavicsokat dobál-

tak a pocsolyákba az üres focipályán. Azon ver-
senyeztek, hogy ki tud magasabb „szökőkutat”
csinálni, egy-egy kaviccsal.

Ha tudjuk, hogy Peti nyert, akkor melyik pocsolya az övé?

ͳBHZͽȒC
Petié a ..................................... ͳBHZͽȒC
-bb, mert a magasabbra fröccsenő víz ............................ -bb területen oszlik szét.
Melyik kő volt Gáboré?
̨͙ҕȢȒC
Gáboré a ............................................ ̨͙ҕȢȒC
-bb kő volt, mert az ........................................ -változást tudott előidézni.

54
 V. Az energia

8. Ma már kevesen játszanak csúzlival, pedig régen, sokkal nagyobb méretben, még háborúban is használtak
a csúzli működési elvén alapuló fegyvereket. Döntsd el, melyik állítás igaz (I), és melyik hamis (H)!
I Ha jobban kihúzom a csúzlit, messzebb tudok lőni vele.
a) ..........
H Ha nagyobb követ teszek a csúzliba, ugyanolyan kihúzásnál, messzebb fog repülni.
b) ..........
I Ha két, különböző követ egyszerre rakok a csúzliba, a kisebb messzebb fog repülni.
c) ............
I Nehezebb ugyanannyira kihúzni a csúzlit, ha nagyobb kő van benne.
d) ..........
I Ugyanolyan gyorsan repülő két kő közül a nagyobbnak nagyobb a mozgási energiája.
e) ..........
H Ugyanolyan méretű két kő közül a gyorsabban repülőnek kisebb a mozgási energiája.
f) ..........
I Jobban kell függőlegesen kihúzni a csúzlit, ha magasabbra akarok lőni.
g) ..........
I Kisebb követ kell tenni a csúzliba, ha magasabbra akarok lőni, függőlegesen.
h) ..........

(Szép és hasznos dolog a kísérletezés, de a csúzli veszélyes fegyver is lehet, ezért lakásban TILOS, szabad
téren is csak óvatosan és elég nagy területen szabad próbálkozni!)

9. A körmozgásnak is van energiája, amelyik szintén függ a sebességtől. Béla bácsi asztali körfűrésze két
sebességfokozattal rendelkezik. A precízebb munkavégzés miatt, sokszor napokig, nem is használja
a magasabb sebességfokozatot. Használta-e a mai
napon a magasabb sebességfokozatot, ha tudjuk,
hogy Béla bácsi pedáns ember, és minden nap
felsöpör? Válaszodat indokold!
*HȪ͸
IǚT[Oǒ͝Uǣ
ͧȪSӂ
LȻҿGȣMȺ
UǒWͽ͝TÈHCǑ͸
ӨǑ͸

......................................................................................
˪ӊSÏT[QΝS͙ӅQBȗ
......................................................................................
......................................................................................

10. Energiatakarékosság
Szerinted melyik „aranyköpés”-nek nagyobb az igazságtartalma.
Melyik a „legolcsóbb” energia?
1. A legolcsóbb energia az, amit mások fizetnek ki helyettünk.
2. A legolcsóbb energia az, amit nem használunk fel.
 számú mondás NEM igaz, mert ……………………………………………………………………
A …… ӨǑMǑ̢͕OȢ͛
ǣ[ӂ
̨T
̴͙
LȢ͝͡
˶[ʚͩJȺ

2. ENERGIAFORRÁSOK
1. Írd be az itt felsorolt energiaforrásokat a megfelelő helyre!
atom, elektromos áram, földgáz, geotermikus, gőz, kőolaj, Nap, szél, szén, víz és üzemanyagok

Megújuló Nem megújuló Másodlagos

ӧ̵Ԁ
T[ȣ͡
HȲеȪS̢͙ͥӅT
/ǑҀ ǑU΍ͨ
˪΀ME̔ǤԀ
TӼȫ͸
LΚͽMǑK Ӡ[ȪNǑOӲBHͽ͛ HijԀ
ȢMȢLҿS΍NΕT
ǒSǑͨ

55
V. Az energia

2. Az alternatív energiaforrások tulajdonsága, hogy környezetkárosító hatásuk elenyésző a fosszilis energia-

hordozókhoz képest, és folyamatosan, akár generációkon át kinyerhetők a természetből. A jövőbeni fel-
használhatóságuk lényege, hogy otthoni körülmények között is használhatók legyenek. A jogszabályalkotók
és a hatóságok, a jövőben minden bizonnyal, egyre jobban fogják támogatni e technológiák bevezetését és
elterjedését. Milyen alternatív energiaforrásokat ismersz?
/ǑQȪOȪSHJǣ
T[ȣMȪOȪSHJǣ
..........................................................................................................................................................................................

3. Egészítsd ki az alábbi mondatokat, a megadott szavak felhasználásával! Vigyázz! Egy szó csak egy helyen
alkalmazható. Ügyelj a nyelvhelyességre is.
alig, alkohol, azonos, benzin, dízel, földgáz, gázolaj, kétszer, magas, nagyobb, petróleum, szalma, viasz
LȻUTӼȪS
A kőszénnek ..................................................... ͳBHZͽȒC
................................................... a fűtőértéke, mint a tűzifának.
ȑȪ͸[̢͸
A ............................................ HǤӸͽMǑK
és a ........................................ ǣӸΝOΕT
fűtőértéke ................................................. , mindkettőt
Ȝ̵[Ȣ͡
használják a személygépkocsikban. A gázolaj másik neve .......................................................... olaj.
ӧJǚTԀ
A ....................................... ͧBHǚT
fűtőértéke nagyon ............................................. , de nem használjuk üzemanyagnak.
ѾʚS;MȪӅͨ
A ........................................... Ǒ͝J̑
fűtőértéke megegyezik a benzinével, de ma már .....................................................
használják az autóiparban.
100 kg kőszénből másfélszer annyi energiát lehet kinyerni, mint ugyanannyi ............................................... -ból.
Ǒ͝LͽIͽ͡
T[Ǒ͝Nǣ
A száraz ...................................................... nagyon gyúlékony, és kicsit nagyobb a fűtőértéke, mint a fának.
˪΀ME̔ǤԀ
A ........................................................ fűtőértékét térfogategységben határozzuk meg.

4. Igaz (I) vagy hamis (H)? A megoldást a meghatározás előtti vonalra írd!
I A hőerőművek szén, kőolaj vagy földgáz elégetésével állítanak elő áramot.
a) ..........
I A hegyvidékre telepített vízerőművek nagyobb energiát tudnak termelni, mint a síkságra telepítettek.
b) ..........
I Szélerőműveket sík területre érdemes telepíteni.
c) ..........
H Minél északabbra megyünk, annál inkább érdemes a napenergiát felhasználni.
d) ..........
I A vízerőműveknél gyakran szükség van duzzasztásra.
e) ..........

5. Helyettesítsd be a megfelelő helyekre a „forrás” és a „hordozó” szavakat!

˪ΝҍǛT IΝSEPӸΦ
Minden energia .......................................................... egyúttal energia ............................................................ , de
IΝSEPӸΦ ȪOȪSHJǑGΝҍǛT
nem minden energia ....................................................... jelent ............................................................-t is.

3. ENERGIAIGÉNYEK
1. Ha egy kefírben 596 kJ energia van, és az régi mértékegységben számolva 142 kcal energiával egyenlő, akkor
melyik állítás igaz?
a) 1 kJ energia nagyobb, mint 1 kcal energia Igaz – Hamis
b) 1 kcal energia nagyobb, mint 1 kJ energia Igaz – Hamis
c) Hány kcal energia egyenlő 1 kJ energiával?  
1 kJ = ............................... kcal

56
 V. Az energia

2. Egészítsd ki a mondatokat úgy, hogy igaz állításokat kapjunk!

ȪOȪSHJǒӂ
Intenzív mozgás során szervezetünk ............................................. használ fel, melyet a szervezetben korábban
[ґ̣S
elraktározott ............................................ [ґ̣Sͽ͛
-ból nyer. A kölönböző élelmiszerekben a ............................................
˪Ȣ̙ȫ҅Kȣ͛ TӼȫ̙ͩJȜSǒUͽ͛DӅ͙Sͽ͛

a ................................................... és a ................................................. tárolják az energiát. Fogyókúrázóknak
ǑMBȔҕΝOZ
................................................... energiatartalmú ételeket célszerű enni, intenzív fizikai munkát vagy sportot
ͧBHǚTͳBHZ

végzőknek pedig ................................................... energiatartalmút.

Nézz körül!
3. Nézz körül lakóhelyeden! Milyen energiákat használtok fel? Kérd meg a körülötted élő felnőtteket,
szüleidet, hogy mutassák meg a fogyasztási számlákat! Milyen mértékegységeket találsz rajtuk? Írd ide:
kWh
A villamos energia mértékegysége: ...................................................
m 3 kJ
A gázszámlán a fogyasztott mennyiség: .................................. , a korrekciós tényező: .....................................
A vízszámlán m3 (köbméter) szerepel. Miért „kakukktojás” a vízszámla?
UȫSGPHǑUе
ͳȪͨ
ȪOȪSHJǒӂ
fizetünk.
A vízszámlán ...................................................
kJ
Mi szerepel a fűtésszámlán? (ha van) ................................................... .

4. Mérési feladat
Keresd meg otthon a villanyórát és ha van, a gázórát! Néhány napon keresztül – lehetőleg naponta többször
és azonos időszakonként – jegyezd fel a mérőórák állását, és írd be az alábbi táblázatba! A hétvége nagyon
jó alkalom erre. Mit tapasztalsz? Mikor fogy több energia, és mikor kevesebb? Tapasztalataidat röviden írd
a táblázat alá!

Dátum
Nap
Óra, perc
Óraállás
(villany)
Óraállás
(gáz)
Tapasztalatok:
.........................................................................................................................................................................................
.........................................................................................................................................................................................
.........................................................................................................................................................................................

57
V. Az energia

Gondolkozz!
5. a) Orvosilag bizonyított tény, hogy hűvösebb szobában jobban lehet aludni, és pihentetőbb az alvás.
A skandináv országokban sokan nyitott ablaknál alszanak télen is. Energiafelhasználás szempontjából
milyen előnye van, ha éjszakára néhány fokkal hűvösebbre hagyjuk a lakást?
,ȪWɚȢȒC
ȪOȪSHJǣ
˪PHZ
ͽMȔҕ;ȒC
MɚԀ
ǣ
҉Ⱥ[ґ̴
....................................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................................

b) Friss levegőn „jobban fog az agyunk”, könnyebben tanulunk, ezért télen is elengedhetetlen az időnkénti
szellőztetés. Ilyenkor az ablakot sarkig tárjuk, hogy minél gyorsabban kicserélődjön az elhasznált és
a friss levegő. Energiafelhasználás szempontjából miért káros a résnyire hagyott ablak vagy ajtó?
-ǬǑ͸
EȺ
Ȑ̴[UΕTǑ͸
ǣԀ
ӅUDǒӂ
˪ӊҿKӈ͛
̢MӲȪͩLΝS
˪ͽMӲǑNǑUΕTǑ͸
....................................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................................

4. AZ ENERGIAFOGYASZTÁS KÖRNYEZETI HATÁSAI

Gondolkozz!

1. Mit gondolsz, milyen időjárás lehet Budapesten a kép alapján?

Nagy valószínűséggel melyik évszakot ábrázolja?
tél
Az évszak ................................................................, feltehetőleg JSA- 463

T[NPH҅JBEΦ
........................................ ǣӸΝOΕT
ѾǒSΕT

van, mert csak .......................................... LHP- 677

LKJ - 234

rendszámú autók közlekednek. KJM - 896

2. A kompakt (energiatakarékos) fénycsöveken sokszor látni matematikai képtelenségnek tűnő feliratokat,

például 7 W = 40 W. Bár matematikailag ez képtelenség, és a dolgozatba is tilos ilyet leírni, mégis fontos
dologra hívja fel a figyelmet. Azt jelenti, hogy a kompakt fénycső, adott energiafogyasztás mellett, mekkora
fényerejű hagyományos izzót képes helyettesíteni. Láthatólag a kompakt fénycsövek sokkal kevesebb energiát
fogyasztanak azonos fénymennyiség kibocsátása mellett.

Felhasználva, hogy a 7 W-os fénycső fényereje egy 40 W-os izzóénak felel meg, és feltételezve, hogy a kétféle érté-
kek között egyenes arányosság van, számold ki a hagyományos izzók energiafogyasztását, és töltsd ki a totót!

Kompakt fénycső Azonos fényerejű hagyományos izzó

energiafogyasztása „1” „2” „X”
7W 25 W 35 W 40 W X
9W 50 W 60 W 75 W 1
11 W 40 W 60 W 100 W 2
15 W 40 W 60 W 85 W X
20 W 75 W 100 W 114 W X
23 W 110 W 130 W 150 W 2

58
 V. Az energia

3. Töltsd ki a keresztrejtvényt! Ha helyesen válaszolsz, függőlegesen összeolvashatod az energiahordozók

elégetése során keletkező (rendkívül veszélyes) vegyület nevét.

a) C S Ő V E Z E T É K
b) V E S Z É L Y E S
c) H A T Á R É R T É K
d) S Z E N N Y E Z I
e) H Ő E R Ő M Ű
f) S Z M O G
g) E N E R G I A
h) K O R O M
i) O X I G É N
j) K I M E R Ü L
k) M A D A R A K

a) Ezen szállítják az egyik legfontosabb f) Kormot tartalmazó füstköd.

energiahordozót. g) Mindennapjaink nélkülözhetetlen része.
b) Ilyen a nukleáris sugárzás. h) Fekete égéstermék.
c) Fontos adat a szmogriadó bevezetésénél: i) Az égéshez nélkülözhetetlen.
egészségügyi ................... . j) A nem megújuló erőforrások lelőhelye teszi.
d) Ezt teszi a levegővel az égéstermék. k) A szélerőmű ezekre az állatokra veszélyes.
e) Villamosenergia előállítására szolgál.

4. Egészítsd ki a mondatokat! ENERG ENERG

Mit javasolsz Petiéknek, melyik hűtőgépet vásá- FROSTINATOR ICEQUEEN
rolják meg?
A+++ A+++
A++ A++
A+ A+ A+
͔ͽȒC
Szerintem, a .................................. oldali készüléket
A
B
A
B
C C C
ǑMBȔҕΝOӲǑȒC

̨͙ҕȢȒC D D
kell megvásárolni, mert ..........................................
az energiafogyasztása, így a környezetet is ENERGIA ENERGUA
ENERGY ENERGIE
319 ENERGIA ENERGUA
ENERGY ENERGIE
299
LȪWȳҙȑȻ
..................................... terheli, és a működtetése is
ENERGI
kWh/annum
ENERGI
kWh/annum

Hǣ[EǚTÈHΕTǑȒC
ͽMȔҕ;ȒC

......................................... .
1L 1L

160 L 100 L 39 dB 195 L 116 L 39 dB

59
V. Az energia

5. Tanulmányozd az alábbi érdekes táblázatot, majd válaszolj a kérdésekre!

Melegítésre felhasznált Világításra felhasznált

Lámpatípus Élettartam (óra)
energia energia
Normál izzó 95% 5% 1000
Halogénlámpa 93% 7% 2000
Kompakt fénycső 75% 25% 6000–12 000
Fénycső 71% 29% 12 000–42 000
LED 5–15% 85–95% 20 000
a) Miért van meleg a normál izzó és a halogénlámpa közelében?
.ȪSӂ
ǣԀ
ȪOȪSHJǣ
FHZ
҉ÏT[Ȼӂ
ͧȢMFḤUÏґSȺ
IǚT[Oǒ͝Kǒ͛
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................
b) Világítás/fényerő szempontjából melyik a „jobb” megoldás: a LED- vagy a halogénlámpa? Miért?
-&%
FHZȫSUȢͥ͝ĽȪ͸
͔ͽȒCǑ͸
ӧ̢MÈḤӂ
ȪOȪSHJǣ
ͳBHZͽȒC
҉ÏT[Ȼӂ
IǚT[Oǒ͝Kǣ
ӧ̢MÈḤUǛґSǣ
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................
c) Melyik lámpatípus bírja a használatot a legtovább?
'ȫOZȔҕΪ
..........................................................................................................................................................................................
d) Miért hívják a LED-et „hideg” fényforrásnak?
-FHLȪWȳҙȑȻ
IǚT[Oǒ͝Kǣ
ͧȢMFḤUÏґSȺ
ǣԀ
ȪOȪSHJǒӂ
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................
(Vigyázz! „Hideg fény” nem csak hideg fényforrásból származhat!)

Gondolkozz!
6. A kompakt fénycső élettartama nagyban függ a ki- és a bekapcsolások számától.
a) Érdemes rövid időtartamokra igénybe vett, kisebb helyiségekben (például WC, mosdó) ilyet alkalmazni?
Nem
...................................................................................................................................................................................
b) Ha igen, mire kell ügyelni?
)PHZ
̢҅ULǒ͸
MFHZȪ͸
̴͙ȑȢLǑѸȔҕͽ͝өǣ
*ͩ͗ǒȒC
ÏH͓Ȫ͸
˪ͽMӲǑNǑUΕTǑ͸
...................................................................................................................................................................................
...................................................................................................................................................................................
c) Ha nem, akkor miért nem?
.ȪSӂ
ǣ
ҕͽ͛
̴͙ȑȺ
LǑѸȔҕͽMǛT
̮EΪ
ȢMї
UΠ͙ͩSʚȢ̙ʚ̴
...................................................................................................................................................................................
...................................................................................................................................................................................

60
 V. Az energia

7. Segíts Karcsiéknak megfelelő lámpatípust választani!

Karcsiék nagyszobájában levő csillárban két izzó van. Átlagosan naponta három órát használják.
A villamosenergia-fogyasztást kilowattórában (kWh) mérjük.
Egy kWh energia ára kb. 45 Ft, egységára tehát 45 Ft/kWh. Esetünkben van, akinek könnyebb a wattonkénti
forinttal számolni: 45 Ft/kWh = 0,045 Ft/Wh. Karcsiéknál tehát 2 db 75W-os hagyományos izzó esetén
a csillár használata egy év alatt 2 ∙ 75 [W] ∙ 3 [h/nap] ∙ 365 [nap] ∙ 0,045 [Ft/Wh] = 7391,25 Ft-ba kerül.

r



ΞSǒӂ
Hány órát használják egy évben? .....................................................
ȫWȪͩUȺ
Milyen gyakran kell hagyományos izzót cserélniük? Körülbelül ................................................


ΞSǒJH
Meddig tart ki egy kompakt fénycső? Körülbelül .................................................
A 2 darab 75 W-os izzó kiváltható 2 db 15 W-os kompakt fénycsővel. Mennyi energiát fogyasztanak ezek egy


év alatt? 2 ∙ 15 [W] . 3 [h/nap] ∙ 365 [nap] = ...............................  

[Wh] = ................................. [kWh]
 
Mennyibe kerül a két kompakt fénycső fogyasztása? ..........................  
Ft
[kWh] ∙ 45 [Ft/kWh] = ....................

A két kompakt fénycső fogyasztása sokkal kevesebb, körülbelül ötödannyiba kerül. A kompakt ára –
megvásárláskor – körülbelül 5−6-szorosa egy hagyományos izzónak. Példánkból kiderül, hogy napi kb. 3
órás használat mellett, egy év alatt egy fénycső, két év alatt két fénycső ára térülhet meg. Hosszú távon tehát
egyértelműen kedvezőbb a drágább, de kevesebb energia fogyasztó megoldást választani.

8. Számold ki!
a) Mennyi pénzt spórolhat meg a család 5 év alatt, ha 5 db 60 W-os és 5 db 75 W-os izzót lecserélnek
energiatakarékos izzókra?
5 · 365 · 3 · (5 · 60 + 5 · 75) = 3695,625 kWh →


'ӂ
..........................................................................................................................................................................................

r

r

r

r



r




͛8̛ →


'ӂ
..........................................................................................................................................................................................
"Ԁ
ȪOȪSHJǒ͸
UȢIǒӂ

ȫө
ǑMǑӃ


'ӂӂ
ґQΞSͽ͝OǑ͛
ȢȒȑ΂͡
LȢ͝͡
ǣ
ȜSÈHǒȒC
̴ԀӸи
ͧFHWȪ̴ͩͩ

..........................................................................................................................................................................................
b) Ha közben változik az energia ára, hogyan változik a „megtérülési idő”?
Ȕҕ΀͙LȪ͸
Ha drágul az áram, a megtérülési idő .............................................. .
ͳΪ
Ha az energia olcsóbb lesz, a megtérülési idő .................................................

5. GÉPEK
1. a) Nevezd meg az ábrákon látható, egyszerű gépeket!
MȪKUΪ
ȣ͛
ȪNȢMΪ
ȔTǑөǑS
ȔґJHǣ
̙ȪOHȪSLȪSȣ͛
..............................................................................................
..............................................................................................
b) Melyik a kakukktojás?
ȔґJHǑIǤԀ
..............................................................................................
c) Az olló az egyszerű gépek mely fajtájához sorolható?
ék
..............................................................................................

61
V. Az energia

2. Hogyan lehet a szekrényt közelebb juttatni a fal-

hoz? Segíts a családnak!
"MǒUͽ̴ͩ͝
ǣԀ
ȣLʚ
ɚʚMFH
ͧFHEΠͩUȪ̴ͩ
̨͙Ȕґ̢ӂ
ǣ
Eɚ[Lǒӂ

.....................................................................................
ǑMÈȜV̔өǣ
FHZLǑ҅Ӟ
ӨBHZ
ǣ
ҕΠ҅ѹ҅ӊOӲȣ͡
UȪOHȢMZLȫͩӂ

.....................................................................................
ӨǑMΦ
˪Ȣ͝IǚT[OǒMǛTǒөǑ͡
LȻULǑ҅Ӟ
ȪNȢMф
Ǒ͝Lеөǣ
MȢ̙ʚ

.....................................................................................
ȑȺGΝSȜ̣UǑ̴ͩ
5ȪSNÏT[ʚɚȪ͸
ҕͽ͛
ͧǛT
ͧFHͽMEǛT
̨T
MȢ̙ʚ
"

.....................................................................................
˪ӆSØHȫѹSȺ
FHZǒ͝UǑMǒ͸
̢ͩOȔT
ǣ
Lоȣ͝SȺ
LΝSMǒUPӸэǑ͸
ӨǑ͸

.....................................................................................
T[ӈ͙ҕÏH
.....................................................................................

3. Vizsgáld meg alaposan az alábbi „örökmozgókat”!

Melyikről látszik azonnal, hogy nem működhet, és melyik látszik első pillantásra érdekesnek?
"
ӧ̴[ɚU΀MȔҕȫSɚ
ÏT
ǣ
ͧÈHOɚɚ
ǑӅUΦ
FHZȫSUȢͥ͝Ӣ
ǣ
ͧǛґ̢͛
LʲΪ
ȫSEȢLɚ
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

Próbáld saját szavaiddal megfogalmazni, hogy miért nem működhet egy örökmozgó! (Gondolj arra, hogy
a súrlódás legyőzéséhez is energia kell!)
&OȪSHJǣ
ͳȪͨ
ӦÏTԀ
Ȣ͡
ÏT
ǣ
ґӆSMØEǛT
MFHZij[Ïҕȣ̙ȺӸ
̨T
LȢ͝͡
ȪOȪSHJǣ
ǣԀ
IΝͩOǑ͸
TӼǒSNǣ[Oǣ
&ӼȫSӂ
ͳȪͨ
ͥӊ͗ÚȜ̙ʚ
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

4. Csoportosítsd a rajzon látható gépeket az általuk felhasznált energiafajták alapján!

̙ӊUijHȫҀ
ҿSͽ̢͝ȐӅTԀ
˪ӊOẒSΦ
Elektromos energia: ......................................................................................................................................................
Napenergia: ....................................................................................................................................................................
UȪOHȪSǑMǑӃKǒSΦ
Atom energia: ...........................................................
.....................................................................................
ӧ̴[̢NǑM΍ͨ
Vízenergia: ................................................................
.....................................................................................
Szénhidrogénből nyert energia: .............................
ҿSǑ͗UΝS
ͧеΝSLȪSȣ͙QǒS
͗΍ͥCǒK͸
.....................................................................................
Szélenergia: ...............................................................
T[ȣMȪSΒͥӊWȢ͛
.....................................................................................

62
 V. Az energia

5. Ha két, különböző teljesítményű elektromos gép azonos ideig működik, melyik fogyaszt több energiát?
ͳBHZͽȒC
a) A ................................................. U΀ȒC
teljesítményű elektromos gép .......................................energiát fogyaszt.

A teljesítmény mellett a hatásfok is nagyon fontos jellemzője a gépeknek. Ez a mérőszám azt mutatja meg,
hogy egységnyi bevitt energiából mennyi hasznosul. A hatásfok ideális, azaz a valóságban sosem éri el
a 100%-ot. Valójában ennél csak alacsonyabb lehet. A gőzmozdonyok hatásfoka például 24% volt, a modern
dízelmozdonyoké már 70−80%-os.

b) Ha lenne perpetuum mobile, mekkora lenne a hatásfoka? ....................................


ӨBHZ
ͳBHZͽȒC
IǑUǛTGͽ͙Ӟ
MȪͩOȺ

6. Számold ki!
a) Mennyi energiát vesz fel a hálózatból egy 1000 W-os mikrohullámú sütő 2 perc alatt?
1000 W · 2 / 60 h = 2000 / 60 Wh = 33,333 Wh
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

b) Mekkora energiával melegíti a betett ételt, ha tudjuk, hogy hatásfoka 85%?

 
r
 

 

8̛oӨǑ͡
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

c) Mennyibe kerül két perc melegítés, ha tudjuk, hogy az elektromos energia ára 45 Ft/kWh?
 
8̛

 
͛8̛

 
r


 
'ӂoCǣ
LȪ҅ӈ͡
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

7. 1 m3 gáz ára 2014-ben – szolgáltatótól függően – 110−120 Ft volt. Egy átlagos család energiaigénye nagyban
függ a fogyasztási szokásaiktól. Az 1500−1800 m3-es éves fogyasztás átlagosnak számít. Van persze, ahol
sokkal kevesebbet és van, ahol sokkal több energiát használnak föl.
Mennyi pénzt spórolhat a család évente, ha átlagos éves fogyasztásuk eddig 1800 m3 volt, és fogyasztási
szokásaikat úgy változtatják meg, hogy 8%-kal kevesebb gázt használnak?
(A gáz ára ebben a példában 115 Ft/m3.)
15 560
A megtakarítás évente: .......................................................... Ft
3

r
 

ͨ
ͧFHUǑ͕Ọ̌҅UǛT
..........................................................................................................................................................................................
3 3
144 m
r

'ӂͨ 


'ӂ
..........................................................................................................................................................................................

Nézz utána!
8. Melyik autónak nagyobb a teljesítménye? A 110 kW-osnak vagy a 110 lóerősnek?
kW
a) A 110 ..........................................................-os autónak erősebb a motorja.

͛8ΕT
ǑӅUΦ

-&T
b) Hány lóerős a 108 kW-os autó? .................................................................................................................

63
V. Az energia

TUDÁSPRÓBA „A”
1. Fejezd be a mondatokat!
ͳBHZͽȒC
Nagyobb energiával ............................................................ változást lehet előidézni.

2. Húzd alá a helyes választ!

Egy 100 kg tömegű vasláda 6. emeletre (20 m magasra) történő felviteléhez pontosan ugyanannyi /
kétszer annyi / feleannyi energiára van szükség, mint egy 150 kg tömegű páncélszekrény 4. emeletre való
feljuttatásához.

3. Igaz (I) vagy hamis (H)? A megoldást az állítás előtti vonalra írd!
I A jobb oldali vízesésen lezúduló víznek nagyobb az energiája.
a) ...........

I
b) ............ Ha a két autó azonos tömegű, de a piros autó kétszer olyan
gyorsan megy, mint a kék, akkor sokkal jobban összetörik a piros, mint
a kék, ha betonfalba ütközik.

4. Zsófi és Julcsi tejet forralnak. Zsófi jó nagy lángot használ, hogy gyorsabban felforrjon a tej. Julcsi pont
akkora lángot használ, ami a lábos alját, és csak azt melegíti.

Írd le röviden, hogy kinek miben van igaza! Magyarázd meg azt is, miért!
;ҕϳȻ
MȢ̙ʚ
IPHZ
̨͙Ȕґ̢ӂ
HZΝSTǑȒCǑ͸
ͧȢMFHT[̢͛

......................................................................................
Julcsi Zsófi
˪΀͡
ͧȪSӂ
ǣԀ
ͽMEǑMǒӂ
̨T
ͧȢMFḤҿ̴
EȺ
+ӅMȔґ̨ҕͽ͙LǑ͡

......................................................................................
ȪOȪSHJǑUǑ͕ǑSȣLΕTǑȒCǑ͸
EͽMHP[̢͛
......................................................................................
......................................................................................
......................................................................................

5. Egy 2 kW-os villanykályhával 2 óra alatt lehet befűteni egy szobát. Az elektromos energia ára 45 Ft/kW.
Hány köbméter gázt fogyaszthat legfeljebb egy gázkályha ugyanennyi idő alatt, ha tudjuk, hogy olcsóbb
gázzal fűteni? (1 m3 gáz ára: 115 Ft.)
͛8
r

̛
r

'ӂ͛8̛


'ӂ
..........................................................................................................................................................................................


 
ǣӸǣԀ
MFHGȢ͝KȢȒC
ȪͩOZ̢ӂ
IǚT[Oǒ͡
Ȣ͡
ǣ
HǤ[LǒMZIǣ
ӨBHZ
LȪWɚȢȒȑʚ

..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

64
 V. Az energia

TUDÁSPRÓBA „B”
1. Fejezd be a mondatokat!
̨͙ҕȢȒC
Kisebb változást lehet előidézni, ha a rendelkezésre álló energia ............................................... .

2. Húzd alá a helyes választ!

Egy 80 kg tömegű zongorát ugyanannyi / kétszer annyi / feleannyi energiával lehet feljuttatni a II. emeletre
(6 m magasra), mint egy 60 kg tömegű iratszekrényt a 4 méter magasan levő padlásra.

3. Igaz (I) vagy hamis (H)? A megoldást az állítás előtti vonalra írd!
H
a) ............. A bal oldali vízesés tetején levő 3 mázsás kőtömbnek
ugyanakkora az energiája, mint a jobb oldali tetején levő 4 mázsásnak.

H
b) ............. Ha a kék autó fele annyi tömegű, mint a piros, akkor
a betonfalba ütközve ugyanannyira törik össze, mint a piros autó.

4. a) Melyik fiú szellőztet hatékonyabban és energiatudatosabban? Válaszodat indokold!

,ǒ͝Nǒ͸
T[Ȣ͝Mij[Uʚ
IǑUȣLΝOӲǑȒCǑ͸
ͧȪSӂ
HZΝSTǑȒCǑ͸
ȔҕȪSȣMijȜ̢͛
̴͙
ǣ

Kálmán Károly ............................................................................................................
MȪWFHΪ
............................................................................................................
............................................................................................................
............................................................................................................
............................................................................................................

b) Csupán a kép alapján biztosan eldönthető, melyikük takarékosabb?

/Ȫͨ
ȢMEΠͩU̙ʚΪ
ǣԀ
ȪOȪSHJǑUǑ͕ǑSȣLΕҝÈH
ͧȪSӂ
ͳȪͨ
ҿVȜKӅ͛
ͧȪͩOZ̴
̮EȪJH
ӨǑͩOǑ͛
ͳZ̢ҿөǣ
ǣԀ
ǑȒMǑ͕ͽ͛
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

5. Egy átlagos gázkonvektor 1 m3 gázt használ el egy lakás felfűtéséhez. A gáz ára 115 Ft/m3. Ugyanezt a lakást
egy 2 kW-os villanykályhával próbáljuk felfűteni 3 óra alatt. Ebben az esetben melyik fűtéshasználatával
fizetünk kevesebbet? A villamosenergia ára 45 Ft/kWh.
3 3
1 m
r

'ӂͨ


'ӂ
..........................................................................................................................................................................................

͛8
r

̛
r

'ӂ͛8̛


'ӂ
..........................................................................................................................................................................................
(ǤԀ[Ǒ͡
ͽMȔҕ;ȒC
˪Ȣ͝GӊUȪ̴ͩ
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

65
VI. Járművek
mozgásának vizsgálata

1. A JÁRMŰVEK MOZGÁSÁNAK JELLEMZÉSE

Út, elmozdulás, idő

1. Egy autó Szentesről megy Szegedre. Tervezd meg a
mozgás pályáját! A megtett út vagy az elmozdulás
a nagyobb?
"
ͧFHUʲ
ӆӂ
ͳBHZͽȒC
ͧȪSӂ
ͳȪͨ
MÏHWΝOǑ͝CǑ͸
LÚ[MȢLFȜ̢͛

......................................................................................
Ǒ̴ͥ
ǣԀ
Ȣ͝NP[ȜӅMǰǑ͡
MȪͩOȺ
FHZȪͩMΪ
......................................................................................
......................................................................................
......................................................................................
......................................................................................
......................................................................................
......................................................................................

2. Elképzelhető-e, hogy egy test elmozdulása nulla, a megtett út viszont nem az?
*HȪ͸
MȢ̙ʚ
ǣԀ
Ȣ͝NP[ȜӅMǛT
ͩӅ͝Mǣ
Iǣ
ǣ
̢̢͙OȜӅMǛґ̴
ÏT
ǣ
ӦÏHQΝͩӂ
ͧFHFHZȺ[̢͛
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

3. Gyakorold a hosszúság mértékegységeinek az átváltását! Töltsd ki a táblázat hiányzó rovatait!

km 0,5 0,04 0,02 0,03 0,0065

m 500 40 20 30 6,5
dm 5000 400 200 300 65
cm 50 000 4000 2000 3000 650

4. Gyakorold az idő mértékegységeinek az átváltását! Töltsd ki a következő táblázatot!

év 3 / 730 7 / 730 1 / 73 

 1 / 730

nap 1,5 3,5 5 1 / 12 0,5
h 36 84 120 2 12
s 129 600 302 400 432 000 7200 43 200

Sebesség

5. Milyen sebesség-mértékegységekről tanultál? Add meg az átváltás módját az egyes mértékegységek között!
..........................................................................................................................................................................................
km
m LN m km
,



ӨBHZ


óra 1 s = 3,6 óra
..........................................................................................................................................................................................
s I

66
 VI. Járművek
mozgásának vizsgálata

6. Gyakorold az átváltást a következő táblázat kitöltésével!

m
15 30 2,5 13 1
s

km
54 108 9   3,6
h

7. Milyen összefüggés van az út, idő és a sebesség között?

s s
v= s = v 
ӂ


ӂ


..........................................................................................................................................................................................
t v

..........................................................................................................................................................................................

8. Töltsd ki az alábbi táblázatot!

m m km km m
v 50 25 s 10,8 25 12
s h h s
s 800 m 2 km 270 km 60 km 21,6 km
t 16 s 80 s 90 s 2,4 h 0,5 h

10. Egy autó Budapestről Győr felé haladt. A 120 km

Nézz utána! hosszú utat 100
km
sebességgel tette meg.
h km
9. Nézz utána, hogy mekkora sebességgel mehet Visszafelé nagyon sietett, és az egész utat 120
egy autó h
LN sebességgel tette meg. Mekkora volt az átlag-
50
– lakott területen .................................,
I
LN sebessége az egész út során?
90
– lakott területen kívül .................................,
I
LN ....................................................................................
s
PEǣ
ө

t


ӂ

v = 120
Lm = 1,2 h
110 I s
– autóúton .................................,
LN ....................................................................................
100
LN
130 I
– illetve autópályán .................................! I
....................................................................................
s
ӧ̻[ǣ
ӂ

v = 120
Lm = 1 h
....................................................................................
LN
120
I
....................................................................................
ǒUMBHҕȢȑɺÏH
Θҝ[ɚȪ͸
ͧFHUʲ
ӆӂ
ΕT[ҿөǣ
ǣԀ
Θҝ[ɚȪ͸
Ȣ͝UȢ͝ӂ

....................................................................................
̮E΢WȢ͡
240
Lm = 109,1 LN
2, 2 I I

11. Mit jelent

LN
a következő közlekedési tábla? Mi hiányzik róla?
30 ǛT
ҕȢȑɺȳ̗Ȣ͡
MȢ̙ʚ
MFHGȢ͝KȢȒC
IǑMBȜ̴ͩ
......................................................................................................................................
30
I
LN
"
UǒȒMǒS;͡
̙JǒOZ[̢͛
ǣ
v w
......................................................................................................................................
I

67
VI. Járművek
mozgásának vizsgálata

12. Töltsd ki a következő táblázatot, és egészítsd ki a mondatokat!

 km  50 50 50 50
v 
 h 
t (h) 2 4 6 8
s (km) 100 200 300 400
LȻUTӼȪS
Adott sebességgel haladó jármű kétszer annyi idő alatt ................................. akkora, háromszor annyi idő alatt
IǒS΍ͦTӸΝS
................................. akkora utat tesz meg.

s (km) 120 120 120 120

v
 km  10 20 30 40

 h 
t (h) 12 6 4 3
˪ȢMȺ
Egy adott utat a kétszer akkora sebességgel mozgó jármű ................................... annyi, háromszor akkora
IǑSNBȠ
sebességgel ................................. annyi idő alatt teszi meg.

t (h) 5 5 5 5

 km  10 20 30 40
v 
 h 
s (km) 50 100 150 200
LȻUTӼȪS
Adott idő alatt a kétszer akkora sebességgel mozgó jármű .................................. akkora, háromszor akkora
IǒS΍ͦTӸΝS
sebességgel ................................. akkora utat tesz meg.

13. A 100 méteres síkfutás versenyén, az egyik atléta 10,2 másodperc alatt ért célba. Mekkora sebességgel futott?
s
T


ͨ
ӂ

 
T



ө = 100 m


 
m
..........................................................................................................................................................................................
t 10, 2 s s

14. A vasúti menetrendben azt olvashatjuk, hogy Veszprém−Budapest távolsága 120 km. Mennyi idővel érek hamarabb
egyik városból a másikba, ha gyorsvonattal utazom, mint személyvonattal?
km km
A gyorsvonat átlagsebessége 90 . A személyvonat átlagsebessége 48 .
ӂ TԀ


v =

 
̛


̢ͥ͸ h
s 120
ӂ HZ
 = =
̛


̢ͥ͸

h
s 120 4
..........................................................................................................................................................................................
v 90 3 
"
͙ӈMΠͩȑҕÏHӈ͛

ѾȪSȗ
ǣӸǣԀ
FHZ
ΞSǣ
ÏT

ѾȪSȗ
..........................................................................................................................................................................................

15. Egy vitorlázó repülőgép a levegőhöz viszonyítva másodpercenként 1,1 métert süllyed. A felfelé irányuló
légáram mekkora
m sebességű, ha a gép 10 perc alatt 1740 métert emelkedik?
m m
1740 m m m
ө MȺ


 
s v(fel)= = 2,9 s

ǣ
MȪWFHΪ
ҕȢȑɺÏHȺ
UȢIǒӂ
 

s + 1,1 s = 4 s
ȪNȢ͝LFEΪ
ҕȢȑɺÏH
..........................................................................................................................................................................................
600 s

68
 VI. Járművek
mozgásának vizsgálata

2. MOZGÁSOK GRAFIKUS ÁBRÁZOLÁSA, EGYENLETES MOZGÁS

1. Egészítsd ki az alábbi mondatokat a megfelelő szavakkal!
ǣӸΝOΕT
a) Az egyenes vonalú egyenletes mozgást végző test ....................................................... időközök alatt
FHZȪͩMΪ
..................................... ҉ΠWJȠ
utakat tesz meg, bármilyen ............................................ időközöket is választunk.
ǒ͝MǑOEΦ
b) Az egyenes vonalú egyenletes mozgást végző test sebessége .............................................. nagyságú.
̢͝OFǒS̨T
c) Az egyenes vonalú egyenletes mozgást végző test által megtett út az időnek .........................................
függvénye.
ӧ̵[T[̢ͩUɚ
d) Az egyenes vonalú egyenletes mozgást végző test sebesség−idő grafikonja ........................................ egyenes.

2. Végezd el a következő átváltásokat!

m
10 25 30 5 7,5 35
s
km
36 90  18 27 126
h
km km
3. Egy autóúton egy 60 sebességű autóbusz mellett halad el egy 90 sebességű személyautó. Milyen
h h
távol lesznek egymástól 20 perc múlva, ha

a) azonos irányba haladnak? LN 1 b) ellentétes irányba haladnak?

"Ԁ
ǑӅU;ȐӅTԀ
T1= v1
t
ӂ


I t 3 I


LN

B
)ǣ
Ȣ͝MȪͩUȻUɚ
̢SȫOZCǣ
IǑMBȜOǑ͛
Ǒ͕LΝS
ǣ
LȻӂ
͔ǒSͥӢ

................................................................................. .......................................................................................
LN 1
T[FNÏMZBVUØ
T2 = v2
t
U


t I



LN
VUBU
távolsága s + s 

ͨ
MɚԀ
.................................................................................
I 3 .......................................................................................
1 2

UFT[
NFH
"
UÈWPMTÈHVL
T1
o
T2


N
MFT[
................................................................................. .......................................................................................
km km
4. Egy autó 3 órán keresztül megy 60 , majd 2 órán keresztül 50 sebességgel. Mekkora az átlagsebessége?
h h
Ábrázold az út−idő és a sebesség−idő grafikont!
s v
 LN 
(m)  
 I 

250

200

150 60
50
100 40
30
50 20
10
t t
1 2 3 4 5 6 (s) 1 2 3 4 5 6 (h)

69
 VI. Járművek
mozgásának vizsgálata

km
5. Egy kerékpáros 110 km távolságra szeretne eljutni egy nap alatt. 3 órán keresztül megy 20 sebességgel.
km h
Ezután 1 órát pihen, majd 10 sebességgel folytatja útját. 2 óra múlva észreveszi, hogy a pihenőhelyen
h
maradt a kulacsa. Visszafordul, 1 óra alatt visszaér, és megtalálja az otthagyott tárgyat. Megint pihen 1 órát, majd
km
25 sebességgel halad a célig. Készítsd el a mozgás út–idő és sebesség–idő grafikonját!
h
s  LN  v
(km)  
 I 

110
100 20
90 15
 10
70 5
60 0
50 -5
40 -10
30 -15
20 -20
10
t t









 (h) 








 (h)

3. EGYENLETESEN VÁLTOZÓ MOZGÁSOK

1. Kösd össze az összetartozó mennyiségeket!
Név Jel Mértékegység
m
út v
s2
idő a s
m
sebesség s
s
gyorsulás t m

2. Egészítsd ki a következő mondatokat a megfelelő szavakkal!

a) Egy test egyenes vonalú egyenletesen gyorsuló mozgást végez, ha a test sebessége ………………………
FHZȪͩMΪ
ǣӸΝOΕT
időközönként …………………………… ҉ΠWJȠ
mértékben változik meg, akármilyen …………………………
időközöket is választunk.
ҕȢȑɺÏHөǒ͝UP[ǛґOǑ͛
b) Gyorsulásnak nevezzük a ……………………………… és az eltelt időnek a hányadosát.
ǒ͝MǑOEΦ
c) Az egyenes vonalú egyenletesen gyorsuló mozgás gyorsulása ……………………………… .
̢͝OFǒS̨T
˪à̗WȫOZ
d) Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás sebesség−idő grafikonja …………………………….

70
 VI. Járművek
mozgásának vizsgálata

3. Magyarázd meg röviden, mit nevezünk sebességváltozásnak?

"̢ͥLΝS
ǣӸΝOΕT
̮E΂͙LÚӸΠͩLȫͩӂ
ͳΠWȢ͙WΪ
ӨBHZ
Ȕҕ΀͙LȪOΪ
ҕȢȑɺÏHȫSUȣLʚ
ͧȫS̙ʚӈͩ͛
..........................................................................................................................................................................................
"
ҕȢȑɺÏH
Өǒ͝UP[ǛT
T[ǒNȫSUȣLȺ
ǣ
ӦÏHҕȢȑɺÏHOȢ͛
ÏT
ǣ
͗Ⱥ[EΚҕȢȑɺÏHOȢ͛
ǣ
͙ӈMΠͩȑҕÏHȺ
..........................................................................................................................................................................................

4. Lehet-e a test gyorsulása negatív? Válaszod röviden indokold!

-ȻUȺ[̢͛
ǣԀ
ǣ
MǬӅMǛT
Ǒ̢ͥLΝS
ǣӸΝOΕT
̮E΂͛
ǑMǑӃ
FHZȪͩMʚɚȪ͸
FHZSȺ
̨͙ҕȢȒC
ӅUǑ͕Ǒӂ
UɚԀ
ͧFH

..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

5. A grafikon egyenes vonalú egyenletesen gyorsuló mozgásra vonatkoznak. Fejezd be a rajzokat! (Tengely,
mértékegység!) s (m)
v  
m
 s 

ӂ
T
ӂ
T

6. Az ábra egy jármű sebesség–idő grafikonját mutatja. v 

m
Számítsd ki a gyorsulását az egyes szakaszokon! 
m s 
20( m ) / 10 (s) = 2 ( )
1. szakasz: ..................................................................
s s2

.....................................................................................
m
0( 2 ) / 20 (s) = 2 (
m
) 20
2. szakasz: .................................................................
s s2

.....................................................................................
m
m
o s



T


o
s 2 )
3. szakasz: ..................................................................
.....................................................................................
10 30 38 t (sec)
7. Az alábbi táblázat az egyenletesen változó mozgást végző testek idő- és sebességadatait tartalmazza.
Egészítsd ki a táblázat adatait, számítsd ki a testek gyorsulását, majd ábrázold különböző színnel az egyes
járművek sebesség−idő grafikonját!
v
m m 
Sebesség    
Idő (s) s   s 
1. jármű 2. jármű 3. jármű 4. jármű
0 0 0 5 40
2 5 4 7 36 40
4 10 8 9 32
30 
͔ǒSͥӢ
6 15 12 11 
8 20 16 13 24 
͔ǒSͥӢ
20
10 25 20 15 20 
͔ǒSͥӢ
12 30 24 17 16 
͔ǒSͥӢ
10
Gyorsulás
m 2,5 2 1 -2
 2 t (s)
s 












71
VI. Járművek
mozgásának vizsgálata

4. A KÖRMOZGÁS JELLEMZŐI
1. Egészítsd ki a táblázatot!

Mennyiség Jele Mértékegysége

1
'ΝSȜӅMǑUT[ǒͨ f
s

Periódusidő T ҕɂ

m
,Ȫ҅ӈMʚ̴
ҕȢȑɺÏH
v s

2. Egészítsd ki a következő mondatokat!

ѾǒMӲǒKǣ
Egy test akkor végez körmozgást, ha a mozgás ........................................................ kör.
ӅUǑӂ
A test által megtett .................................................. mindig a körvonalon mérjük.
ҕȢȑɺÏHȺ
A test ................................................. mindig a kör érintőjének az irányába mutat.
ҕȢȑɺÏHȫOȢ͛
Az egyenletes körmozgást végző test .............................................. nagysága állandó.
ѾȪ҅JØȜӅґJEΪ
A fordulatszám a .................................................. reciprokával egyenlő.
(3,14)
A kör kerülete a kör átmérőjének a ............................................ -szerese.

3. Két sportoló kör alakú pályán fut. Egy vonalról indulnak, és egy teljes kört akarnak megtenni. Sebességük
ugyanakkora, de az egyik a belső, a másik a külső pályán halad. Melyik ér előbb célba? Válaszodat indokold!
"
ȑȢ͝ҕΪ
LΠSΠ͸
˪ӅUΦ
ȫS
ȢM΂ȒC
Dȣ͝Cǣ
ͧȪSӂ
ҕͽ͙LǑ͡
LȪWɚȢȒC
҉ΠW̨ҕȢȒC

ӅUǑӂ
LȢ͝͡
ͧFHUȪͩͩJȺ
"
LΠ̣҅ө
ͧFHUʲ
ӆӂ

IΕҝ[ǣ
ǑSǒOZΕT

..........................................................................................................................................................................................
ǣ
LΠS
ґV̔ǑSǒөǑ͡
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

4. Az alábbi testek közül melyek végeznek egyenletes körmozgást? Húzd alá a helyes megoldást!

a) óriáskerékben ülő ember d) a Föld egyenlítőjén álló ember

b) ingaóra nehezéke e) a Föld sarkpontja
c) körhinta hintája f) az óramutató végpontja

5. Egy körmozgást végző test 12 s alatt 96 fordulatot tesz meg. Számítsd ki a periódusidőt, a másodpercenkénti
és a percenkénti fordulatszámot! 96 1 96 60 1
.ǛҕPȜQȪSDȪͩLȫͩҿ̴
˪ΝSȜӅMǑUT[ǒͨ
12 s 

s
1ȪSDȪͩLȫͩҿ̴
˪ΝSȜӅMǑUT[ǒͨ

12  s



QFSD
..........................................................................................................................................................................................
1 1 1
1Ȫ҅JØȜӅґJEΪ
T= = = 0,125
..........................................................................................................................................................................................
f 1 s
8
s

72
 VI. Járművek
mozgásának vizsgálata

6. Töltsd ki a következő táblázatot!

Periódusidő Másodpercenkénti fordulatszám Percenkénti fordulatszám

1 1
10 s 0,1 6
s QFSD
1 1 1
T

 
T 12 720
12 s QFSD
1 1
0,1 s 10 600
s perc
1 1
2s 0,5 30
s QFSD
1 1
0,2 s 5 300
s QFSD
2 1 1
1,5 s 40
3 s perc
1 1 1
5 perc 0,2
300 s QFSD
m
7. Egyenletes körmozgást végző test fordulatszáma 0,4 1 , kerületi sebessége 5 .
s s
Mekkora
1 10 a periódusidő?
T= = s = 2,5 s
..........................................................................................................................................................................................
f 4

Mekkora a kör kerülete? m

͛


t
҉
t
= v

ө
t
5


s
t
 
T

 
ͨ
..........................................................................................................................................................................................
f

Mekkora utat tesz meg 7,5 s alatt?

m
v = ts
T

ө
t
5


s t
 
T

 
ͨ
..........................................................................................................................................................................................
Mekkora az elmozdulása 7,5 s alatt?
.̢WȢ͡
ǣ
ͧFHUʲ
ӆӂ
ǣ
LȪ҅ӈMʚ
TӸΝSΕTǣ
 
T
ǑMǑӃ
ǣ
Uɚӂ
IǒS΍ͨ
UȢ͝Kɚ
͗ΠSӂ
UɚԀ
ͧFH
UȢIǒӂ
ǣԀ
Ȣ͝NP[ȜӅMǛT
ͩӅ͝Mǣ
..........................................................................................................................................................................................

8. Töltsd ki az alábbi táblázatot!

A körpálya A körpálya 1 m
Periódusidő (s) Fordulatszám Kerületi sebesség
sugara (m) kerülete (m) s s
1 12,56
5 2 12,56 5
= 0,2 5
= 2,512
31,4 5
5


  5 31,4 = 0,16 5
31,4
1
15 9,55 60 15
= 0,066 4
2,5 0,796 5 0,4 2
62,
0,2 10   5 = 314,15
5
1 50
20 7,95 50 20
= 0,066 = 2,5
20
1 4,77 30 1 30

73
VI. Járművek
mozgásának vizsgálata

TUDÁSPRÓBA „A”
1. Fogalmazd meg röviden, hogy mit nevezünk sebességnek!
"
ͧFHUʲ
ӆҿOǑ͛
ÏT
ǣԀ
ӆӂ
ͧFHUȻUȢMȣ̙ȺӸ
T[ӈ͙ҕÏHɚ
̮E΢OȢ͛
ǣ
IǒOӲBEΕTǣ
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

2. Mikor nevezünk egy mozgást egyenletesen gyorsulónak?

)ǣ
ǣӸΝOΕT
̮E΂͛
ǑMǑӃ
ǣӸΝOΕT
ͧȫSUȣ͗ȑȪ͸
Өǒ͝UP[̢͛
ͳΪ
ӨBHZ
Ȕҕ΀͙LȪ͸

ǣ
ҕȢȑɺÏH
CǒS̢ͥMӲȪ͸
̨͙T
̮E΂LÚӸ΀Lʚ

..........................................................................................................................................................................................
ӨǒMǚT[ҿӅͩ͛
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

3. Egy autó mozgása két szakaszból áll:

km
− első szakasz: 135 km utat tesz meg 45 sebességgel, s s 135
Lm
h v=
ӂ
 = =3h
m t
− második szakasz: 2,5 órán át halad 15 sebességgel. v LN
s 45
I
a) Mennyi idő alatt teszi meg az első szakaszt? .........................................................................................................
s LN
v =
T

ө
t
ӂ

 
̛
t

t
 
= 135 km
b) Mekkora utat tesz meg a második szakaszon? .....................................................................................................
t I

c) Számítsd ki az átlagsebességet! s (összes) 135 km + 135 km 270 km km

v (átlag) = = = = 49,1
t (összes) 3 h + 2,5 h 5,5 h h
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................
d) Ábrázold a sebesség−idő és az út−idő grafikonokat!

(km) s  km  v
 
 h 
270
60
225
50

40
135
30
90
20
45
10
t t
1 2 3 4 5 6 (h) 1 2 3 4 5 6 (h)

74
 VI. Járművek
mozgásának vizsgálata
m
4. Mekkora a gyorsulása annak a testnek, amelynek a sebessége 10
v s 1 m m
m a= = = 2 = 0,5 2
20 s 2 s s
a) 20 s alatt álló helyzetből 10 -ra növekszik? ......................................................................................................
t
s
m m
b) 16 s alatt 4 -ról 12
-ra növekszik? ................................................................................................................
s s m
8
Ábrázold a sebesség−idő grafikonokat! v - v m
a = 2 1 = s = 0,5 2
t 16 s s
v
m  b)
 
 s 
a)
10

1
t
(s)
2 6 10 14  20
5. Mit nevezünk egy körmozgást végző test fordulatszámának?
"Eэ
̮EΚFHZҕÏH
ǑMǑӃ
ͧFHUʲ
˪ΝSȜӅMǑUͽ͛
T[ǒNǣ
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

1
6. Egy test 12 fordulatszámmal egyenletes körmozgást végez.
s
a) Hány fordulatot tesz meg 1 perc alatt?
1
ӂ


Ҁ


T



˪
s



t



˪ΝSȜӅMǑӂ
..........................................................................................................................................................................................
1
UȢIǒӂ

ѾȪSȗ
ǑMǑӃ

s t

T


˪ΝSȜӅMǑUе
UɚԀ
ͧFH
..........................................................................................................................................................................................
b) Mekkora a periódusideje?
T= 1
= 1
T

 
T
..........................................................................................................................................................................................
f 12

..........................................................................................................................................................................................
c) Mekkora a kerületi sebessége, ha a körpálya sugara 4 méter?
͛


t
҉
t


t

ͨ
t
 

 
ͨ
..........................................................................................................................................................................................
m
L 1
v= 
͛
t
˪

 
ͨ
t

s = 301,6 s
..........................................................................................................................................................................................
t

75
 VI. Járművek
mozgásának vizsgálata

TUDÁSPRÓBA „B”
1. Fogalmazd meg röviden, hogy mit nevezünk gyorsulásnak!
(ZΝSґӅMǛґOǑ͛
ͳȪWȺԀ[ӈ͛
ǣ
ҕȢȑɺÏH
Өǒ͝UP[ǛґOǑ͛
ɢ
ǣԀ
Ȣ͝UȢ͝ӂ
̮E΢OȢ͛
ǣ
IǒOӲBEΕTǒӂ

..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

2. Mikor nevezünk egy mozgást egyenletesnek?

)ǣ
FHZȪͩMΪ
̮E΂LÚӸ΀͛
ǑMǑӃ
FHZȪͩMΪ
ӅUǑ͕Ǒӂ
UɚԀ
ͧFH
CǒS̢ͥMӲȪ͸
̨͙T
̮E΂LÚӸ΀Lʚ
̨T
ӨǒMǚT[ҿӅͩ͛
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

3. Egy kerékpár mozgása két szakaszból áll:

− első szakasz: 3 óra alatt 45 km-t tesz meg,
− második szakasz: 45 km-t tesz meg 15 m sebességgel.
s v = s = 45
Lm = 15 LN
t 4I I
a) Mekkora a sebessége az első szakaszon? ...............................................................................................................
s 45km
ӂ

=

 
̛



Ҁ

b) Mennyi idő alatt teszi meg a második szakaszt? ..................................................................................................

. km
v
15 3,6
h
c) Mekkora az átlagsebessége? s (teljes) km + km 90 km km
v (átlag) = = = = 23,47
..........................................................................................................................................................................................
t (teljes) 3 h + 0,833 h 3,833 h h

..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................
d) Ábrázold az út–idő és a sebesség–idő grafikonokat!

(km) s  LN  v
 
 I 
90
60
75
50
60
40
45
30
30
20
15
10
t t
1 2 3 4 5 6 (h) 1 2 3 4 5 6 (h)

76
 VI. Járművek
mozgásának vizsgálata
m
4. Mekkora annak a testnek a gyorsulása, amelynek a sebessége 30
a= =
v s = 2,5 m
m t s2
a) 12 s alatt álló helyzetből 30 -ra növekszik? ......................................................................................................
12 s
s
m m
b) 8 s alatt 20 -ról 36 -ra növekszik? ................................................................................................................
m
s s 16
Ábrázold a sebesség−idő grafikonokat! v 2 - v1 s m
a= = =2 2
t 8s s
m 
 
v
 s 

50

40
b)
a)
30

20

10

t
(s)
2 4 6  10 12
5. Mit nevezünk egy egyenletes körmozgást végző test periódusidejének?
1Ȫ҅JØȜӅґJEΪ
ͥӅUǑҿKǣ
IPHZ
ǣ
LΠ҅QǒMӲǒ͸
ͧP[HΦ
Uɚӂ
FHZ
UȢ͝Kɚ
͗ΠSӂ
ͧȪͩOZ̴
̮EΪ
ǑMǑӃ
UɚԀ
ͧFH
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

6. Egy test 5 s periódusidővel egyenletes körmozgást végez.

a) Hány fordulatot tesz meg 1 s alatt?
1 1 1
T=5s f=

ǣӸǣԀ

˪ΝSȜӅMǑUе
UɚԀ
ͧFH
..........................................................................................................................................................................................
5 s 5

..........................................................................................................................................................................................
b) Hány fordulatot tesz meg 1 perc alatt? 11 11
t = 1 perc = 60 s, f = , tehát 1 perc alatt ⋅ 60 s=12 fordulatot tesz meg.
..........................................................................................................................................................................................
5 s 5s

..........................................................................................................................................................................................
c) Mekkora a kerületi sebessége, ha a körpálya sugara 5 m?
͛


t
҉
t


t

ͨ
t
 

 
ͨ
..........................................................................................................................................................................................
m
1 1
v= L = k  f = 31,4  
 

..........................................................................................................................................................................................
t 5 s s

77
VII. Kölcsönhatások

1. AZ ERŐ
1. Kösd össze az összetartozó mennyiségeket!
Név Jel Mértékegység

erő a kg

m
tömeg F
s2

gyorsulás m N

2. Igaz (I) vagy hamis (H)? A megoldást a meghatározás előtt vonalra írd!
I Ha a test sebessége változik, akkor erő hat rá.
a) ……
H Az erő mértékegysége kg m .
b) ……
s
H Az erő a tömeg másik neve.
c) ……
I Az erő vektormennyiség.
d) ……

3. Helyezd bele a következő mondatokba az erő, tömeg, kg és N szavakat!

UΐNFHӢ
a) A boltban vettem 1 kg ……………… kenyeret.
ȪSΪ
b) A kötél 200 N ……………… hatására elszakad.
LH
c) Az autó tömege 1000 ………………
N
d) A test felemeléséhez 500 ……………… erő szükséges.

4. Egészítsd ki a következő mondatokat!

ǑMǑ͛
a) Az erőnek ………………………………, ̙ȢMZ
illetve …………………………… változtató hatása van.
ǑMǑ͛
b) Az erő mérése …………………………… változtató hatása alapján történik.
LȻUTӼȪS
c) A rugós erőmérő kétszer akkora megnyúlás esetén …………………………… akkora erőt mutat.
Ȣ͝MȪͩUȻUɚ
d) Két …………………………… irányú és ……………………………ǣӸΝOΕT nagyságú erő kioltja egymást.

LH m
e) 1 N nagyságú erő …………………………… tömegű testet 1 2 gyorsulással mozgat.
s
f) Az erő a ……………………………UΐNFH és a gyorsulás szorzata.

5. Az erő, a tömeg és a gyorsulás között fennálló összefüggés alapján számítsd ki a hiányzó mennyiségeket!

F 15 N 30 N 50 N 0,3 N 60 N 4000 N

m 5 kg 10 kg 
LH 10 dkg 200 g 1t

m m m m m m
a 3 25 2 3 3000 4
2 2 2
s s2 s s s2 s2

78
 VII. Kölcsönhatások

6. Számítsd ki a következő testek gyorsulását, és a gyorsításhoz szükséges erő nagyságát!

m
a) Egy 3 mkg tömegű test sebességét 20 s alatt álló helyzetből 40 -ra növeljük.
40 m s

LH
t

m2 = 6 N
= 2 s
a = ……………………………
s2
20 s F = …………………………… s
m m
b) Egy 5 mkg tömegű test sebességét 15 s alatt 40 -ról 55 -ra növeljük.
15
s = 1
m m s s

LH
t

= 5 N
a = ……………………………
15 s s2 F = ……………………………s2
km km
c) Egy 100 kg tömegű test sebességét 30 s alatt 54 -ról 108 -ra növeljük.
m
= 1 m2
15 1 m h h
a=
s
……………………………
2 s
30 s

LH
t
2 s 2 = 50 N
F = ……………………………
km km
d) Egy 30m kg tömegű fest sebességét 0,25 perc alatt 36 -ról 144 -ra növeljük.
m
30
s =2 m h h
a = ……………………………
s2
15 s 
LH
t

s 2 = 60 N
F = ……………………………
m m
e) Egy 25 kg
m tömegű test sebességét 20 s alatt 45 -ról 25 -ra csökkentjük.
m s s
− = 1 m2
20
s

LH
t

s 2 = −255 N
a = ……………………………
s 20 s F = ……………………………

7. Döntsd el, hogy a következő egyensúlyi helyzetek közül melyik biztos, bizonytalan és közömbös!
Ȑ̴[UΕT
a) Vízszintes talajon, lapjára állított vaskocka .........................................
LÚӸΐͥȑΘT
b) Óriáskerék kereke, ha senki nem ül benne ............................................
Ȑ̴[UΕT
c) Óriáskerék kereke, ha csak az alsó kocsikban ülnek ...............................................
Ȑ̴ӸΝOZUǑMǑ͸
d) Hegyén kiegyensúlyozott ceruza ................................................
Ȑ̴[UΕT
e) Gödörben levő focilabda ....................................................
Ȑ̴ӸΝOZUǑMǑ͸
f) Pontosan középen alátámasztott mérleghinta ....................................................
Ȑ̴ӸΝOZUǑMǑ͸
g) Bortartó állvány ................................................

2. AZ ERŐ FAJTÁI
1. Igaz (I) vagy hamis (H)? A megoldást a meghatározás előtti vonalra írd!
I A Föld felszínén levő minden testre hat a gravitációs erő.
a) ……
I A szabadon eső testet a gravitációs erő gyorsítja lefelé.
b) ……
H A nyugalomban levő testre nem hat gravitációs erő.
c) ……
I A gravitációs erő nagysága a tömegnek és a gravitációs gyorsulásnak a szorzatával egyenlő.
d) ……
I A gravitációs gyorsulás nagysága 9,81 m .
e) ……
s2

79
VII. Kölcsönhatások

2. Mekkora erő gyorsítja a szabadon eső testet, ha a tömege

m m
 
LH
t
 
= 44,145 N (45N)  
LH
t
 
= 4,905 N (5 N)
4,5 kg? ................................................
s2 s2
50 dkg? ...............................................
m m
 
LH
t
 
2

 
/


/

LH
t
  2 = 19620 N (20000 N = 20 kN)
600 g? ................................................
s 2 t? ......................................................
s

3. Mekkora annak a testnek a tömege, amelyre ható gravitációs erőnek a nagysága

a) 300 N? 30
m = ................................... kg c) 0,04 N? 4
m = ................................... g
b) 0,5 N? 5
m = ................................... dkg d) 500 000 N? 50
m = ................................... t

4. Egészítsd ki a következő mondatokat!

UǑSUΖȪSΪ
a) Az egyensúlyban levő testre ható gravitációs erőt a ……………………… erő egyensúlyozza ki.
˪΀͝GȢMȻ
b) A tartóerő iránya mindig …………………………… mutat.
FHZȪͩMΪ
c) Az egyensúlyban levő testre ható tartóerő nagysága ……………………… a gravitációs erő nagyságával.

5. Rajzold be a következő ábrába a labdára ható erőket! Írd melléjük a jelüket!

Fӂ

Fg
6. Egészítsd ki a következő mondatokat!
ǑMǒUǒNǚT[UǛґӂ
a) A súly az az erő, amivel a test az ………………………… ˪Ȣ͝Gà̗ɚ[UÏҭ
nyomja, illetve a ……………………… húzza.
ǣӸΝOΕT

FHZȪͩMΪ
b) A súly és a tartóerő ………………………… nagyságú.
MȺGȢMȻ
c) A gravitációs erő a testre hat és ………………………… mutat.
˪Ȣ͝GȢMȻ
d) A tartóerő a testre hat és ……………………… mutat.
e) A súly az alátámasztásra, illetve a felfüggesztésre hat és ………………………… mutat.
MȺGȢMȻ

7. Igaz (I) vagy hamis (H)? A megoldást a meghatározás előtti vonalra írd!
I
a) …… A súly nagysága mindig a gravitációs erő nagyságával egyenlő.
I Az egyensúlyban levő test súlyának a nagysága a gravitációs erő nagyságával egyenlő.
b) ……
H A szabadon eső testnek nincs súlya.
c) ……

80
 VII. Kölcsönhatások

8. Írd be a pontozott vonalra, hogy az alábbi esetekben a liftben álló emberre ható graviációs erő és az ember
súlya közül melyik a nagyobb, vagy ha egyenlőek, akkor írd be azt!

A lift
ǣӸΝOΕTǑ͛
a) állandó nagyságú sebességgel mozog felfelé ........................................................................................... .
ǣӸΝOΕTǑ͛
b) állandó nagyságú sebességgel mozog lefelé ................................................................................... .
U΀Ȓȑʚ
ͥӅUǑӂ
ǣ
ͧȫSMFH

c) egyenletesen gyorsul felfelé ....................................................................... .

LȪWɚȢȒȑʚ
ͥӅUǑӂ
ǣ
ͧȫSMFH

d) egyenletesen gyorsul lefelé ............................................................................... .

ǣӸΝOΕTǑ͛
e) áll ......................................................................... .

3. AZ ERŐ SEBESSÉGVÁLTOZTATÓ HATÁSA

1. Egészítsd ki a következő mondatokat!
ͳBHZͽȒC
a) A testek elindításához …………………… erő kell, mint az egyenletes sebességgel történő vontatásukhoz.
IǚT[OΕT
b) A súrlódás lehet …………………… LǒSΕT
és …………………… súrlódás.
Ȣ͝MȪͩUȻUɚ
c) A csúszási súrlódási erő …………………… a mozgás irányával.
˪à̗
d) A csúszási súrlódási erő nagysága …………………… a felületeket összenyomó erőtől.
˪à̗
e) A csúszási súrlódási erő nagysága …………………… a súrlódó felületek anyagi minőségétől.
ͳȪͨ
˪à̗

˪à̗ʚMȪ͸ a mozgás sebességétől.
f) A csúszási súrlódási erő nagysága ……………………
ͳȪͨ
˪à̗

˪à̗ʚMȪ͸ a súrlódó felületek nagyságától.
g) A csúszási súrlódási erő nagysága ……………………
ͧFHFHZȺԀ[̢͛
h) A tapadási súrlódási erő iránya …………………… azzal az erővel, amellyel a testet el akarjuk mozdítani.
ǣӸΝOΕT
i) A tapadási súrlódási erő nagysága …………………… a húzóerő nagyságával, de van egy maximális
ͳBHZͽȒC
értéke, amelynél …………………… nem lehet.

2. Egy vízszintes talajon levő testet 50 N nagyságú erővel tudunk elmozdítani, de ha elindult, akkor 45 N erővel
tudjuk egyenletes sebességgel húzni. A következő táblázatba írd be, hogy különböző húzóerő esetén mekkora
és milyen típusú súrlódási erő hat a testre!

Húzóerő (N) 5 20 30 55 70 80 100

Súrlódási erő
(N)
5 20 45 45 45 45 45
Súrlódási erő UǑQBEǛґ̴ UǑQBEǛґ̴ UǑQBEǛґ̴ ȔґӆT[Ǜґ̴ ȔґӆT[Ǜґ̴ ȔґӆT[Ǜґ̴ ȔґӆT[Ǜґ̴
fajtája

Mit mondhatunk el a súrlódási erő fajtájáról és nagyságáról, ha a húzóerő 47 N?

"
UǑQBEǛґ̴
Ǒ͕LΝS
̨T
ͧǣY̢ͥӅͨ
/
ǣ
̙ӞӸΖȪS΢WȢ͡
FHZȺӸΪ
)ǣ
ͧFH̢OȜӅ͝ӂ
Ǒ͕LΝS
ǣ
ȔґӆT[Ǜґ̴

/
MɚԀ
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

81
VII. Kölcsönhatások

3. A következő táblázat azt tartalmazza, hogy különböző felületek esetén a csúszási súrlódási erő hány százaléka
a nyomóerőnek.
Autógumi száraz aszfalton 70
Autógumi nedves aszfalton 30
Fa száraz fán 30
Fa olajozott fán 8
Fa jégen 3,5
Vas havon 4
Vas jégen 1,5

Számítsd ki, mekkora súrlódási erő hat

a) egy 30 kg tömegű, vastalpú szánkón csúszó gyerekre!
m

LH
t
 

t
 

 
/
..........................................................................................................................................................................................
s2

b) egy 80 kg tömegű korcsolyázó emberre!

m

LH
t
 
s 2 t
 

 
/
..........................................................................................................................................................................................
c) egy 40 kg tömegű, jégen csúszó fahasábra!
m

LH
t
 
s
t
 

 
/
..........................................................................................................................................................................................
2

4. A NYOMÁS
1. Töltsd ki a következő táblázatot!

Fizikai mennyiség Jele Mértékegysége

nyomóerő F N
ͳZ΍Nэ

˪Ȣ͝ӈMʚ A m2
N
ͳZ΍NǛT Ҁ
m2

2. Végezd el a következő átváltásokat!

0,05 0,001
5 dm2 = ........................................... m2 10 cm2 = ............................................. m2
0,15
150 Pa = .......................................... kPa 20 000
20 kPa = .............................................. Pa

3. Írjál 2−2 gyakorlati példát arra, amikor a célunk

a) a nyomás csökkentése:
T[ȪNȔҕȪҁȪͩUΪ
IǚT[OǒMǑUǣ
− ......................................................................................................................................................................................
˪Ȣ͝TӼȪSȢMÏҕȺ
ǣԀ
ǑӅUΞSǣ
− ......................................................................................................................................................................................
b) a nyomás növelése:
"ӅUØHӅ̢ͥCǣ
MȪWFHΪ
˪ӆKǛTǣ
− ......................................................................................................................................................................................
)FHZNǛT[ǛґOǒ͡
TӸÚHɚ
D̢QΪ
IǚT[OǒMǑUǣ
− ......................................................................................................................................................................................

82
 VII. Kölcsönhatások

4. Az epret nagyon alacsony tálcákon, szétterítve szállítják a szedés helyétől az

árusokig. Mi ennek az oka?
"Ԁ
Ǒ͝ҕΦ
ҕΝSCǑ͸
MȪWΪ
ȪѹSȢLʚ
ͳȺ
ͳZ΍ͥKǒ͛
Θҝ[Ⱥ
ǣ
˪Ȣ͝ӈ͡
MȪW΂͛
................................................................................................................................
................................................................................................................................

5. Hogyan változik a TE nyomásod a talajra, ha

ͳΪ
a) felveszed a hátizsákodat? .............................................
ͳBHZͽȒC
MɚԀ
ǣ
ͳZ΍NΖȪSΪ
Azért, mert ............................................................................................................................................................. .
ͳΪ
b) ha 2 lábról → 1 lábra állsz? ..........................................
̨͙ҕȢȒC
MɚԀ
ǣ
ͳZ΍Nэ
˪Ȣ͝ӈMʚ
Azért, mert .............................................................................................................................................................. .

6. Teli bőröndöt homokos talajra teszünk az ábrának megfelelően.

LÚ[ȫѽҕΪ
Melyik helyzetben nyomja legjobban a talajt? .........................
Indokold meg állításodat!
"
ͳZ΍NΖȪSΪ
ͳȪͨ
Өǒ͝UP[̢͛
EȺ
ǣ
ͳZ΍Nэ
˪Ȣ͝ӈMʚ
ȢȒȑȪ͸
ǣԀ
ɚʚȑȪ͸
ǣ
MFH̨͙ҕȢȒC
..........................................................................................................................................................................................

7. Egészítsd ki a következő mondatokat!

ͳZ΍NΖȪSΪ
a) A nyomás a ........................................................ ͳZ΍Nэ
˪Ȣ͝ӈMʚ

és a ...................................................... hányadosa.
N
b) 1 Pa = 1 ...........................
m2

̨T
ǣ
LȻUTӼȪSɚȫSȺ
ͳΪ
c) Ha a nyomóerőt kétszeresére növeljük, a nyomás .................................................. .
˪ȢMȫSȺ
Ȕҕ΀͙LȪ͸
d) Ha a nyomott felületet kétszeresére növeljük, a nyomás ........................................................ .
FHZȪOɚȪ͸
e) A nyomás ...................................................... arányos a nyomóerővel.
˪ΝSȜ̣UэǑ͸
f) A nyomás ...................................................... arányos a nyomott felülettel.

8. A szánkó és a rajta ülő gyerek együttes tömege 36 kg. A szánkó 4 dm2

felületen érintkezik a hóval. Mekkora a hóra ható nyomás?
. m
36 kg 9,81 2
................................................................................................................................
P= = F s = 360 N = 9000 Pa = 9 kPa
2
A 0,04 m
................................................................................................................................
0,04 m 2

9. Számítsd ki a következő testeknek a talajra kifejtett nyomását!

Térfogat Alapterület Anyag Nyomás

V· u ·g 771,07 kPa
2 m3 0,2 m2 vas p= A
V· u ·g 66,27 kPa
500 l 20 dm2 alumínium p= A
V· u ·g



 
͛1ǣ
4000 cm3 500 cm2 ólom p= A
V· u ·g 12,26 kPa
2000 l 8000 cm2 fenyőfa p= A
V· u ·g 0,39 kPa
0,6 m3 30 dm2 hungarocell p= A

83
VII. Kölcsönhatások

10. Írd be a következő táblázat hiányzó adatait!

Nyomóerő (N) Nyomott felület (m2) Nyomás (Pa)
500 0,2 2500
240 0,33 720
0,75 0,025 30
1500 0,25 6000
500 000 25 20 000
0,075 4200
0,004 0,0000005 
1 2 0,5
2000 1,33 1500

11. A traktor lánctalpainak a talajjal érintkező felületénekmnagysága 1,4 m2. A traktor 6 t tömegű. Mekkora
nyomással nehezedik a talajra? F 6000 kg . 9,81 2 s = 42,043 kPa
Ҁ
 = 2
A
..........................................................................................................................................................................................
1,4 m

12. Egy 70 kg-os ember a talajra 40 kPa nyomást fejt ki. Mekkora
m
a cipőtalpának a felülete?
70 kg . 9,81
..........................................................................................................................................................................................
2
F F s
Ҁ

A= = 40000 N = 0,017 m2 = 171 cm2
A p m2
13. Hány kilogrammos az az ember, aki a földre 40 kPa nyomást fejt ki, az egyik cipőjének talpfelülete pedig 0,01 m2?
F 2
Ҁ







'

Ҁ
t
"


1ǣt
 
ͨ


/
→
ͨ


LH
LȻӂ
D̢QΒKȺ
ӨǑ͸

..........................................................................................................................................................................................
A

5. A LÉGNYOMÁS
1. Az ábrán látható két léggömb közül a bal oldalit kiszúrtuk. Mit bizonyít ez a kísérlet?
"
MȪWFH΢OȢ͛
̨T
ӨǑ͸
ґӆMӲǣ

UΐNFHȺ
.......................................................................................................
.......................................................................................................

2. A 3776 m magas Fujira (Japán) mentünk kirándulni. Miután a tengerparttól indultunk, 1000 méterenként
elvégeztük Torricelli híres kísérletét, amellyel a légnyomás értékét mérte meg.
a) Hogyan változott a higanyoszlop magassága?
˪ͽMӲǑNǑUΕTǑ͸
Ȕҕ΀͙LȪ͸
.......................................................................................................
b) Hogyan változott a légnyomás értéke?
ǣ
MÏHOZ΍NǛT
̨T
Ȕҕ΀͙LȪ͸
......................................................................................................
Miért?
"ӼȫSӂ
ͧȪSӂ
ǣ
MȪWFHΚΕT[MPѿ
ͧBHǬÈHǣ
ÏT
ǒUMBHΕT
ґӊ҅ӊҕÏHȺ
Ȕҕ΀͙LȪ͸
.......................................................................................................
.......................................................................................................

84
 VII. Kölcsönhatások

3. Igaz (I) vagy hamis (H)? A választ a meghatározás előtti vonalra írd!
A barométer, azért süllyed esős időben,
H
a) ……… mert a párás levegőnek nagyobb a nyomása, mint a száraz levegőnek.
H
b) ……… mert esős idő előtt lehűl a levegő, és a hideg levegőnek kisebb a nyomása.
I
c) ……… mert a párás levegőnek kisebb a nyomása, mint a száraz levegőnek.
H
d) ……… mert esős idő előtt lehűl a levegő, és a hideg levegőnek nagyobb a nyomása.

4. Miért viselnek az űrhajósok űrruhát? Nem lenne elég egy

oxigénpalack a hátukra, mint a búvároknak? Válaszodat indokold!
/Ȫͨ
ȢMÏH
ǣԀ
PYJHȫͩQǑMBD͛
ͧȪSӂ
ǣ
ͳBHZΝ͸
̙JEFH
Ȣ͝MȪ͸
̨T
ӦÏEȪ̴ͩ
LȢ͝͡

..................................................................................................................
ͧBHӅLǑӂ
ÏT
ǣԀ
ӊSȑȪ͸
ǣ
̙JǒOZӸΦ
MÏHOZ΍NǛґӂ
̨T
vѸиͽ̴ͩ͝w
LȢ͝͡
..................................................................................................................
..................................................................................................................

5. Igaz (I) vagy hamis (H)? A választ a meghatározás előtti vonalra írd!
Felfújtunk egy léggömböt. Mit állíthatunk a léggömbben uralkodó légnyomásról?
I
a) ……… Nagyobb, mint a külső nyomás.
H
b) ……… Egyenlő a külső nyomással.
H Kisebb, mint a külsőnyomás.
c) ………

6. Manapság a strandmedencéket, a teniszpályákat úgy teszik télen is használhatóvá, hogy a hűvösebb

hónapokra könnyű ponyvából sátrat emelnek föléjük. Egy zsilipkapun keresztül lehet bejutni a belső térbe,
ahol láthatóan semmiféle tartószerkezet sincs. Mitől feszülhet ki a sátor?
#Ȣ͝ӈ͝S΂͡
FHZȪͩMʚɚȪ͸
˪ӆKKǒ͛
Ǒ̢ͥWȢ͡
ͧFHOΠWȢ̢͛͝
ǣ
ȑȢ͝ҕΪ
ͳZ΍NǛґӂ
Ǒ̴ͥ
̢͙Gɚ[̣ҿ̴
ǣ
TǒҿSǑӂ
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

7. A lakásban tartott virágokat kézi permetezővel szokták párásítani.

Írd le, hogyan működik egy kézi permetező!
"
ѺӅͥQǒөǑ͡
ͧFHOΠWȢ͝Kӈ͛
ǣ
ȑȢ͝ҕΪ
MÏHOZ΍NǛґӂ
Ǒ̴ͥ
FHZ
ӦȣLΝOZ
ȔҕΠWΠ͸
ͳBHZ

..................................................................................................................
ҕȢȑɺȳ̗Ȣ͡
̢͙OZ΍ͥKǣ
ǣ
ӧ̴[ʚ
Ǒ̴ͥ
̯HZ
Ȣ͝QΝS̢͛͝
..................................................................................................................
..................................................................................................................
..................................................................................................................

8. A krumplipuska egy olyan cső, amelynek mindkét végébe 1-1 darab krumplikorongot szorítunk. Ha a cső
egyik végén a krumplit fakanál nyelével meglökjük, a másik korong (a „lövedék”) kirepül. Miért?
"IPHZ
ͳZ΍ͥKӅ͛
ȑȺGȢMȻ
ǣ
˪Ǒ͕ǑOǒ͡
ͳӲȢMȻӂ
ΘҝӼȪOZ΍ͥKӅ͛
ǣ
Ȕҕ΂ȑȪ͸

............................................................................................
MȫWΪ
MȪWFHф
ÏT
ʲ΂͡
ͧFHOΪ
ǣ
MȪWFHΪ
ͳZ΍NǛTǣ
)ǣ
ȢMȫS
ȺӸ
ǣ

............................................................................................
ͳZ΍NǛT
FHZ
IǑUǒSȫSUȣLʚ
̢͙MΠW̴
ǣ
ͧǛґ̢͛
ӦÏHȫ͸
ǣ
U΀͝UȫOZӂ
............................................................................................

85
VII. Kölcsönhatások

6. A HIDROSZTATIKAI NYOMÁS
1.
A mennyiség neve Jele Mértékegysége
LH
sűrűség u
m3
folyadékoszlop magassága h ͨ
ͧȻUȪS

nyomás P Pa

2. Végezd el a következő átváltásokat!

0,05
5 cm = …………………… m 
185 000 Pa = …………………… kPa
kg 13,6 g 7,5
13 600 3 = …………………… 750 dkg =……………… kg
m cm 3

3. Magyarázd meg röviden, mit jelent ez a kifejezés: hidrosztatikai nyomás!

"
˪ͽMӲBEȣLͽ͙OǑ͛
̨T
ӨǑ͸
ґӆMӲǣ
ǣԀ
ȢȒȑ΂͡
TӼǒSNǣӸΦ
ͳZ΍NǛґӂ
ͳȪWȺԀ[ӈ͛
̙JȜSΕT[UǑҿ̢LǑ̴
ͳZ΍NǛґOǑ͛

..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

4. Sorold fel, mitől függ a folyadékoszlop nyomása!

"
˪ͽMӲBEȣ͗ΕT[MPѿ
ͧBHǬÈHǒU;͡
ǣ
˪ͽMӲBEȣ͛
ґӊ҅ӊҕÏHȻU΂͡
ǣ
HSǑW̢UÈDJΖT
HZΝSґӅMǛґU;͡
Ҁ

u
t
H
t
̛

..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

5. A higany sűrűsége több mint 13-szor nagyobb a víz sűrűségénél. A higanyt tartalmazó üveg fala és alja is
vastag. Miért kell ilyen üvegben tartani a higanyt?
.ȪSӂ
ǣ
ͳBHZ
ґӊ҅ӊҕÏHȑ΂͡
BEØEØǑ͸
ǣ
̙JȜSΕT[UǑҿ̢LǑ̴
ͳZ΍NǛT
̨T
ͳBHZͽȒC
ÏT
T[ȻҿWʚOȻ
ǣԀ
ӈWFHʚ

..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

6. Rajzold be az ábrába a kifolyó víz sugarait!

7. Hasonlítsd össze az edények aljára ható hidrosztatikai nyomásokat! Tedd ki a megfelelő relációsjelet (<, >, =)
a nyomás betűjelei közé!
higany víz víz víz víz víz

p1 > p2 p3 > p4 p5 = p6

86
 VII. Kölcsönhatások

8. A vizet a magasabb fazékból az alacsonyabb lábosba öntjük.

Egészítsd ki az alábbi mondatokat a megfelelő (kisebb, nagyobb,
ugyanakkora) szavakkal!
ӕ̔ZǑOǑ͕LΝSǣ
a) A víz súlya a lábosban ..................................................... , mint a fazékban.
ӕ̔ZǑOǑ͕LΝSǣ
b) A lábos aljára ható nyomóerő ................................................., mint a fazék aljára ható nyomóerő.
̨͙ҕȢȒC
c) A lábos aljára ható hidrosztatikai nyomás ........................................................... , mint a fazék aljára ható
hidrosztatikai nyomás.

9. A Balatonban sokkal több víz van, mint egy pohárban. Nagyobb-e a folyadékoszlop nyomása 6 cm-rel
a Balaton felszínétől, mint egy 6 cm magas pohár alján, amit a Balaton vizével töltöttünk tele. Válaszodat
indokold!
"
̙JȜSΕT[UǑҿ̢LǑ̴
ͳZ΍NǛT
ǣ
ӧ̵ӸΕT[MPѿ
ͧBHǬÈHǒU;͡
˪à̗
̯HZ
̢ͩOȔT
͙ӈMΠͩȑҕÏH
ǣ
#ǑMǑUΝͩCǑ͸
ǣ
˪Ȣ͝T[̣ͩU΂͡

Dͨ҉Ⱥ
ÏT
FHZ

Dͨɚ

..........................................................................................................................................................................................
#ǑMǑUΝ͸
ӧ̴[ȫWȢ͡
UȢ͝ӂ
ѸͽIǒS
Ǒ͝Kǒ͸
ͧȫSӂ
ͳZ΍NǛT
LÚӸѓ
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

10. Mindkét végén nyitott csövek végére műanyag lapot szorítottunk, majd vízbe nyomtuk őket. (A cérna
elengedése után nem fog leesni a műanyag lap, mert a folyadék nyomása az aljára szorítja. )
Lassan vizet töltünk mindegyik csőbe.
Mit gondolsz, mikor válik le a műanyag lap a csövek aljáról?
.̢OȠ
ǣ
IǒS΍ͨ
Ȕҕ΂ȑȪ͸
Ǒ͕LΝS
Ǒ̢ͥLΝS
ǣ
ȑʚ΀͝Uѓ
˪ͽMӲBEȣ͛
T[̢ͩҿKȺ
ȢMȫ̴҅
ǣԀ
FEȫOZȑȪ͸
MȪWΪ

...................................................................................................................................
˪ͽMӲBEȣ͛
T[̢ͩҿKȻӂ
"
̙JȜSΕT[UǑҿ̢LǑ̴
ͳZ΍NǛT
ͳȪͨ
˪à̗
ǣԀ
FEȫOZ
ǑMǑ͕͓ǒU;͡
...................................................................................................................................

11. Miért nem folyik ki a víz esés közben egy alul lyukas, vízzel telt edényből?
.ȪSӂ
ǣӸΝOΕT
HZΝSґӅMǰǑ͡
H

ɚOȢ͛
ǣ
̢͙GͽMӲǛҙIPԀ
ǣ
ӧ̵[OȢ͛
HZΝSTǑȒCǑ͸
LȫOȺ
ɚͩJȺ
..........................................................................................................................................................................................

7. KÖZLEKEDŐEDÉNYEK, HAJSZÁLCSÖVESSÉG
1. Mit nevezünk közlekedőedénynek?
"̢ͥLΝS
LȻӂ
ӨBHZ
U΀ȒC
ͳZ̢Uэ
FEȫOZ
Ǒ͝ҕΦ
҉ÏT[Ⱥ
Θҝ[Ⱥ
ӨǑ͸
LоWȺ
ǣӸǣԀ
˪Ȣ͝ӈ͡
ͳZ̢Uэ
FEȫOӲȢ͛
҉ȪOȞTӼȪSȺ

..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

2. Magyarázd el röviden, mi fog történni a csap kinyitása után!

Rajzold be az ábrába, hogy a csap kinyitása után beálló új nyugalmi helyzetben,
hogyan fog elhelyezkedni a víz!
"
ӧ̵Ԁ
˪ȢMȪNȢ͝LFȜ̢͛
ǣ
ӦȣLΝOZ
ȔҕΠWȢ͗ȑȪ͸
ǣ
ӨǚґUBHCǑ͸
Mɂҕ΀͙LȪ͸
ǣ
T[̢ͩӂ
/ZV̔Ǒ̴ͥ͝

...................................................................................................................................
̙ȢMZ[ʚȑȪ͸
̢ͥOEȪ͸
ÈHCǑ͸
ǣӸΝOΕT
MɚԀ
ǣ
ӧ̵ӸΕT[MPѿ
ͧBHǬÈHǣ
...................................................................................................................................
...................................................................................................................................

87
VII. Kölcsönhatások

3. A slag-vízmértéket építkezésnél, talajrendezésnél használják.

A slag-vízmérték egy akár 25 méter hosszú, műanyagból készült, átlátszó cső,
amelynek a két végén beosztásokkal ellátott csődarab található.
Olyankor használják, amikor egymástól távoli pontokat szeretnének vízszintes
síkba hozni.
Írd le, hogyan működik a slag-vízmértéke!
"
LÚ[MȢLFEΚFEȫOӲȢ͛
ͥJǑӃ
ǣ
LȻӂ
ǒUMǒUTӸΦ
Ȕҕ΂ȑȪ͸
ǣӸΝOΕT
ͧBHǬÈHӞ
ǣ
ӧ̵Ԁ
ǣӸǣԀ
ǣ
LȻӂ

..............................................................................................................................
ѸΝͩӂ
ӧ̵[T[̢ͩUɚȪ͸
ӨǑ͸
&Ԁ
UǒWͽ͝TÈH˪à̗ʚMȪ͸
..............................................................................................................................

4. Az ábrán a hajóátemelő zsilip működését látjuk. A zsilip segítségével a hajó a folyó magasabb szintjéről
az alacsonyabb szintre jut, miközben áthalad a zsilipkapukon. Jelenleg mind a két kapu zárva van.
Ebben az esetben a zsilipelés lépései a következők:
A B A B
1. „A” alul nyit
2. „A” felül nyit → hajó át
3. „A” alul, felül zár → „B” alul nyit
4. „B” felül nyit → hajó át
Írd le az alacsonyabb szintről a magasabb szintre történő zsilipelés lépéseit! A B

1. .#
˪Ȣ͝ӈ͡
ͳZ̢ӂ
IǑKΦ
ȑȺ
.........................................................................................................................
2. .#
Ǒ͝Ӆ͡
˪Ȣ͝ӈ͡
ӼǒS
.........................................................................................................................
3. ."
Ǒ͝Ӆ͡
ͳZ̢ӂ
ӧ̵Ԁ
ȪNȢ͝LFȜ̢͛

......................................................................................................................... A B
4. ."
˪Ȣ͝ӈ͡
ͳZ̢ӂ
o
IǑKΦ
̴͙
.........................................................................................................................

5. A hamvas gyümölcsök sokkal tovább maradnak egészségesek, mint szépen kifényesített társaik. Mit gondolsz,
mi lehet ennek az oka?
"
HZӈN΀MȔT
̙ȫKǒ͸
MȪWΪ
ӦȣLΝOZ
ӧJǚT[ȑȪWΝOǑӂ
LΞSͽLPӸ;͛
ÏT
ǣ

............................................................................................
ӧ̵Ԁ
Ȣ͝MȪ͸
ӦÏȠ
'ȫOZɚ̣UȳҙLΝS
ǣ[ӂ
Mɚ[FȜKӈ͛
............................................................................................
............................................................................................
............................................................................................

6. Aki bőrcipőben szeret járni, tudja, hogy a cipőjét, zsíros tapintású krémmel, rendszeresen ki kell tisztítani.
Ettől nemcsak szebb lesz, hanem esőben sem ázik át a bőr. Hogyan védi a cipőkrém a cipőt?
"
D̢Q΂͗Sȫͨ
UǚT[̣ҿKǣ
ǣ
ӧ̴[ʚ
Ȣ͝Uΐ̴ͥ
ǣ
ȑ΢S
ѸΞ҅ӅTǑ̢ӂ
̯HZ
PEǣ
ͳȪͨ
͔Ӆӂ
ȑȺ
ǣ
ӧ̵Ԁ
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................

Sorolj fel a mindennapi életből olyan tárgyakat, amelyek ha vizesek, vagy párásak lesznek, akkor sem
nedvesednek át!
ӧ̴[ɚѾǒSǛT
ͧÏHҕȺ
ͳFȜWɚFȜ̢͛
ǒӂ

..........................................................................................................................................................................................
ӈWFH
MǑ͕LPӸэ
ѾBȜMΦ
ȔҕȪͥQȺ
ͥĽǑOӲBH
[BȔҙLΦ
ɚȪSOZΪ
HӅ̨ͥȔґ̴[Nǣ
..........................................................................................................................................................................................

88
 VII. Kölcsönhatások

8. ARKHIMÉDÉSZ TÖRVÉNYE
1. Töltsd ki a táblázat hiányzó részeit!

Mennyiség neve Jele Mértékegysége

kg
ґӊ҅ӊҕÏH u
m3
erő F  m
N  LH 
 s2 

UΐNFH m LH

UȫSGPHǑӂ V cm3

2. Végezd el a következő átváltásokat!

7,5
750 dkg = ................................ kg 10 200
10,2 kPa = ................................. Pa
g  kg 9200
0,8 3
= .................................. 9,2 km = ................................... m
cm m3

3. Írd le Arkhimédész törvényét!

.̢OEȪ͸
˪ͽMӲBEȣ͙Cǣ
ӨBHZ
HǤ[Cǣ
ͧȪ҅ӈMΪ
UɚҿSȺ
˪Ȣ͝IǑKUΖȪSΪ
IǑӂ
Ǒ̴ͥ
ͧFHFHZȺ[̢͛
ǣ
Uɚӂ
ǒ͝UǑ͡
̨͙TӸΝ̣҅Uэ
˪ͽMӲBEȣ͛
̢͝MʚWȺ
HǤԀ

..........................................................................................................................................................................................
ґӆMӲǒөǑ͡
..........................................................................................................................................................................................

A felhajtóerő függ:
ǣ
ȑȪNȪ҅ӈMΪ
Uɚӂ
UȫSGPHǑUǒU;͡
− ....................................................................................................................................................................................,
ǣ
ȑȺGPHBEΦ
LÚ[FH
˪ͽMӲBEȣ͛
ӨBHZ
HǤԀ

ґӊґӊҕÏHȻU΂͡
− .....................................................................................................................................................................................

4. A tóban halak úszkálnak.

Melyik halra hat a legnagyobb felhajtóerő?

"
MFHOBHZͽȒC
UȫSGPHǑҿӞ
IǑ͝Sǣ
IǑӂ
ǣ
MFHOBHZͽȒC
˪Ȣ͝IǑKUΖȪSΪ
......................................................................................

Miért?
"
˪Ȣ͝IǑKUΖȪSΪ
ͳBHZTÈHǣ
˪à̗
ǣ
ȑȪNȪ҅ӈMΪ
Uɚӂ
UȫSGPHǑUǒU;͡

......................................................................................

5. Az akvárium alján egy kő fekszik. Megváltozik-e a rá ható felhajtóerő nagysága, ha vizet öntünk még
az akváriumba? Válaszodat indokold!
/Ȫͨ
ͧȪSӂ
ǣ
LΪ
UȫSGPHǑUǣ
̢͝MʚWȺ
ǣ
ӧ̵Ԁ
ґӊ҅ӊҕÏHȺ
ͳȪͨ
Өǒ͝UP[̢͛
..........................................................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................................................

89
VII. Kölcsönhatások

6. Igaz (I) vagy hamis (H)? A választ a meghatározás előtti vonalra írd!
Ha két, azonos térfogatú vas- és alumíniumhengert vízbe merítünk,
H
a) ……… a két henger súlya azonos.
I
b) ……… a két henger térfogata egyenlő.
H
c) ……… a vashenger által kiszorított víz térfogata nagyobb.
I
d) ……… a két hengerre ugyanakkora felhajtóerő hat.
H
e) ……… a vashengerre nagyobb felhajtóerő hat, mint az alumíniumhengerre.

7. Magyarországnak 2000-ig tengerjáró hajói is voltak.

Hogyan változott a Vörösmarty tengerjáró hajó merülése, amikor 1989-ben kihajózott Hamburg kikötőjéből
az Északi-tengerre? Válaszodat indokold!
"̢ͥLΝS
ǣ
IǑKΦ
ǣ
UȪOHȪҍȺ
̢͙IǑKØӸэ
FHZ
ͳBHZͽȒC
ҕиǑSUǑͥ͝Ӟ
UȪ҅ӈMʚSȺ
ȫSLȺӸʲ
¶HZ
ǣ
IǑKΦ

........................................................................................................................................
ǣԀ
²T[Ǒ̴͕
UȪOHȪSȪ͸
LȪWȳҙȑȻ
˪PH
ȑȪNȪ҅ӈ̴ͩ͝
ǣ
ӧ̵[ȑȺ
"
1̢ͦ͝ҕͽ͝͡
͔Ȣ͝ȑ΂͡
ǑNȢMZ
͔Ȣ͡[̴
ǣ
IǑKΦ

........................................................................................................................................
ͧǣY̢Nǫ̌͝T
ͧȪ҅ӈMÏҕȻӂ
UȪS̙Ȣ̙͝ʚΚҕÏHȻӂ
̨T
ȪҍȺ
ǣ
LΠWʚ͗Ⱥ[UʚɢSȺ
͔ӅUIǑҿӅͩ͛

........................................................................................................................................

8. A világ eddigi legnagyobb léghajóját az 1930-as évek elején építették.

km
A Hindenburg léghajó térfogata 200 000 m3 volt, az utazó sebessége 125 .
h
Mekkora felhajtóerő hatott rá?
kg
ulevegő = 1, 3
m3
V = 200 000 m 3
Ff = ? LH m
F = u
t
7
t
H



ͨ3
t
 
t

= 2 600 000 N
3
s2
..........................................................................................................................................................................................
m

..........................................................................................................................................................................................

9. ÚSZÁS, LEBEGÉS, MERÜLÉS

1. Tedd ki a megfelelő relációs jelet (<, > , =) a betűjelek közé!

Egy test a folyadékban

úszik lebeg elmerül

<
utest……u =
utest……u >
utest……u
folyadék folyadék folyadék

=
Fg……F =
Fg……F >
Fg……F
f f f

90
 VII. Kölcsönhatások

2. Fejezd be a mondatot a megfelelő kifejezéssel (úszik, lebeg, elmerül)!

A következő adatok segítenek a megoldásban.

kg
A benzin sűrűsége: 800
m3 ӆT[̢͛
a) A viasz a vízben .........................................................
A viasz sűrűsége: 900
kg
MȢȑFH
b) A viasz az olajban .....................................................
m3
Az olaj sűrűsége: 900
kg Ȣ͝NȪ҅ӈ͡
c) A viasz a benzinben ..................................................
m3 ӆT[̢͛
d) Az olaj a vízben .........................................................
A víz sűrűsége: 1000 kg
m3

3. Különböző sűrűségű testeket vízbe teszünk.

Párosítsd össze a bal oldali állításokat a jobb oldalon lévő szavakkal!

A felhajtóerő nagyobb, mint a testre ható gravitációs erő. úszik

A felhajtóerő egyenlő a testre ható gravitációs erővel. lebeg
A felhajtóerő egyenlő a testre ható gravitációs erővel. lemerül
A felhajtóerő kisebb, mint a testre ható gravitációs erő. felemelkedik

4. Tudod–e?
A villanybojlerben a meleg víz helyére hideg víz áramlik, a víz mégsem hűl
le. A meleg víz fönt távozik, alul folyik be a hideg. A meleg víz sűrűsége
kisebb, mint a hideg vízé, ezért a hideg víz tetején úszik. Amikor zuhanyozni
kezdünk, a tartály tetejéről fogyasztjuk a meleg vizet, így a hideg víz szintje
alulról emelkedni kezd. A magunkra folyatott víz csak akkor lesz hideg, ha
már majdnem minden meleg vizet kiengedtünk, és a hideg víz szintje elérte
a tartály tetejét.

Válaszolj a következő kérdésekre!

Mekkora sűrűsége a hideg víznek a meleg vízhez képest?
/BHZͽȒC
..........................................................................................................................................................................................
Miért szerelték a bojler kifolyó csövét felülre, a befolyót meg alulra?
"ӼȫSӂ
IPHZ
ǣ
ͧȢMFH
ӧ̵Ԁ
͔ΐKKΠ͸
̴͙
ȢMΚTӸΠS
..........................................................................................................................................................................................
Miért nem keveredik a meleg és a hideg víz a bojlerban?
"ӼȫSӂ
ͧȪSӂ
ǣ
̨͙ҕȢȒC
ґӊ҅ӊҕÏHӢ
ͧȢMFH
ӧ̵Ԁ
ȢMȪWȺ
˪Ȣ͝ӈ͡
ӨǑ͸
̯HZ
ͳȪͨ
ҿVȠ
MȻҿSȪKΠ̴ͩͩ
ǣ
IijǒSǑͥMǛT
..........................................................................................................................................................................................
Mikor fog hideg víz folyni a bojlerból? (Feltéve, hogy nem fűtött közben.)
"̢ͥLΝS
ǣԀ
Ǒ͝Ӆ͝S;͡
ȑȺGͽMZΦ
̙JEFH
ӧ̵Ԁ
T[̢ͩҿKȺ
ȢMȫ̴҅
ǣ
˪Ȣ͝ҕΪ
̢͙GͽMZи
..........................................................................................................................................................................................
Te hová szerelnéd a bojler fűtőtestjét?
"͝Ӆ͝Sǣ
IPHZ
ǣ
UȢ͝Kɚ
UǑSUǒMZ
ǒҿNȢMFHFȜKȪ͸
"
̙JEFH
ӧ̵Ԁ
ӕ̔ZǪ̌ͩT
Ǒ͝Ӆ͡
ӨǑ͸
..........................................................................................................................................................................................

91
VII. Kölcsönhatások

5. A képen látható poharakban egyforma tyúktojások vannak nyugalomi állapotban. Mindegyiket vízbe tettük,
a középső és a jobb oldali pohárba sót is szórtunk. Tedd ki a megfelelő relációs jelet (<, >, =)!
Hasonlítsd össze a folyadékok sűrűségét!
ubal < uközépső < ujobb
Hasonlítsd össze a felhajtóerőket!
Fbal > Fközépső = Fjobb

TUDÁSPRÓBA „A”
1. Írd a mennyiség alá nevét, és a betűjelét!

Mennyiség neve Jele Mértékegysége

ȪSΪ F N
felület A m2
ͳZ΍NǛT P Pascal (Pa)
LH
sűrűség u
m3
UΐNFH m kg

2. Végezd el a következő átváltásokat!

120
0,12 tonna = ……………… kg 0,2
20 cm =………………m
7,050
7050 Pa = ……………… kPa 0,75
75 dm2 = ………………m2

3. Olvasd le, mit mutat a rugós erőmérő!

0,55 N
F = …………………………

4. Ha a Balaton közepén leállítjuk a motorcsónak motorját, a csónak nem szalad ki

a partig, hanem hamarosan megáll.

a) Mi állítja meg a csónakot?

"
ӧ̵Ԁ

......................................................
b) Mi a neve ennek a hatásnak?
"
LÚ[FHȢ͝MȪOǒ͝MǛT
Ǒ̴ͥ
ǣ
ͧP[HΦ
IǑKΦ

......................................................
ÏT
ǣ
ӧ̵Ԁ
LÚӸѓ
ӨǑ͸
5. Rajzold be a következő erőket az ábrába!
Fӂ
gravitációs erőt (Fg) súlyerőt (G)
tartóerőt (Ft)

Fg G

92
 VII. Kölcsönhatások

6. A padon a 3,5 kg-os Szerénke ül.

35 N
a) Mekkora a cicus súlya? .........................................................
 
LH
b) Mekkora Szerénke tömege? ...............................................................
"
ѾBȜSǣ
c) Mire hat a cicus súlya? .......................................................
35 N
d) Mekkora gravitációs erő hat a macskára? .....................................................................
)ǣ
MȪV̢̔҅͛
ǣ
ѾBȜS;͡
Ǒ͕LΝS
ґӆMZUǑMǑͩTÈH
ǒ͝MǑQеǒCǣ
LȪ҅ӈ͡

e) Hogyan kerülhetne Szerénke a súlytalanság állapotába? ....................................................................................
ͧȪSӂ
̢ͩOȔT
ǑMǒUǒNǚT[ҿөǣ

7. A gyerekek egy konténerbe pakolták papírgyűjtéskor az összehordott, régi újságokat.
A konténer alapterülete 15 m2 volt, az összegyűjtött papír mennyisége pedig 15 tonna.
Mekkora nyomást fejtett ki a papír a konténer aljára?
m
A = 15 m 2
F 15 000 k g .10 2
....................................................................................................................................................
s
Ҁ

= = 10 000 Pa
ͨ


ӂ


LH A 15 m 2
....................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................

8. Egy szikladarabra a vízben 42 000 N felhajtóerő hat.

42 000 N
a) Mekkora súlyú vizet szorít ki? ................................................................................................................................
1 m → 10 000 N, 42 000 N → 42 m 3 3
b) Hány m3 vizet szorít ki, ha 1 m3 víz 1000 kg? .......................................................................................................
c) Ha a levegőben a szikla súlya 50 000 N, mekkora erővel lehet a vízben tartani?

/
oͳǑ͡


/
o


/

..........................................................................................................................................................................................

9. Miért fut szét itatós- vagy újságpapíron a tinta?

)ǑKT[ǒMȔҕΠWɺÏH
ͥJǑӃ
ǣԀ
ȢMȪ̴ͥ
҉ΕґUͽ͛
˪Ȣ͝T[̣WKǒ͛
............................................................................................................................................................

TUDÁSPRÓBA „B”
1. Írd a mennyiség alá nevét, és a betűjelét!

g
26 kg 100 N 5000 dm3 60 méter 101,3 kPa 0,9
cm 3
UΐNFH ȪSΪ UȫSGPHǑӂ IΕҝ[ӆTÈH ͳZ΍NǛT ґӊ҅ӊҕÏH
m F V s, h, l Ҁ u

2. András és Béla kötelet húz. András 400 N erővel húzza a kötelet, Béla pedig 500 N erőt fejt ki.
Béla
Ki győz? ..............................................
100 N
Mekkora erővel húzza el a győztes a másikat? ..........................................................
"Ԁ
FHZȪͩґӆMZ
˪Ȣ͝UȻUȢMȺ
IPHZ
ǣԀ
ȪS΂͛
͙JFHZỌ̈̄ͩ͝Uҕȣ͛
FHZNǛґӂ

Mi az egyensúly feltétele: .............................................................................................
)ǣ
ӕ̔ZǑOǑҍǣ
ǣ
UɚҿSȺ
LȻӂ
ȪSΪ
IǑӂ
Ǒ͕LΝS
ǣ
LȻӂ
ȪS΢OȢ͛
ǣӸΝOΕT

ͳBHZTÈHӆOǑ͛
ÏT
Ȣ͝MȪͩUȻUɚ
̢SǒOZӆOǑ͛
LȢ͝͡
MȪͩͩJȺ

93
VII. Kölcsönhatások

3. Egyforma pótkocsis teherautók közül az 1. üres, a 2. tele van pakolva, nehéz ládákkal.
A zöld lámpánál egyszerre indulnak el. Tedd ki a megfelelő relációs jelet(<, >, =)!
m1 < m2 a1 > a2
˪ΝSȜ̣Uэ
A tömeg és a gyorsulás között .............................................. arány van, ha a gyorsító erő állandó.

4. Egy ládát 200 N nagyságú, vízszintes irányú, erővel kell tolni, hogy egyenletesen csússzon.
a) Rajzold be az ábrába a súrlódási erőt!
200 N
b) Mekkora súrlódási erő hat a ládára? ..................................................
Fs
5. 10 darab egyforma tábla csokoládéval két kísérletet végzünk!

a) Az első, vagy a második kísérletben nagyobb az asztalra ható nyomás?

"Ԁ
Ȣ͝ҕΪ
ɚʚȑȪ͸
ͳBHZͽȒC
ǣ
ͳZ΍NǛT
......................................................................................................................
1. kísérlet 2. kísérlet

b) Ha az 1. kísérletben 280 Pa nyomás hatott az asztalra, mekkora ez az érték a 2. kísérletben?


1ǣ
.ȪSӂ
ǣ
Ȕҕͽ̴͙
ΕT[MPѿ
UΐNFHȺ
˪ȢMȺ
Mʲ

..........................................................................................................................................................................................

6. Rajzold be az edény másik szárába is a folyadék szintjét!

vͧȪSӂ
ǣӸΝOΕT
ǣ
T[̢ͩҿNBHǬÈH
ǣ

Miért oda rajzoltad a vonaladat? .....................................................
LÚ[MȢLFEΚFEȫOӲȢ͛
ͥJǑӃw
7. Két hal úszik a Balatonban. Az egyik 10 cm mélyen, a másik 1 m mélyen. Melyikre hat nagyobb nyomás,
és miért?
"
ͧǛґ̢͙Sǣ

........................................ ͧȪSӂ
˪ȢMʲȺ
ͳBHZͽȒC
ǣ
ӧ̵ӸΕT[MPѿ
ͧBHǬÈHǣ
, mert ......................................................................................................................................

8. Ki volt az az olasz fizikus, aki 1643-ban először mérte meg a levegő nyomását, egy higanyt tartalmazó
5ΝS̨DȢ̴͝͝
üvegcsővel? .....................................................................................................................................................................
76 cm
Milyen magasan állt a higany az üvegcsőben a tenger szintjén? .............................................................................

9. Miért kisebb a légnyomás értéke 8000 méter magasan, mint a tenger szintjén?
.ȪSӂ
̨͙ҕȢȒC
ǣ
˪ȢMʲȺ
MȪWΪ
MȪWFH΢SȻUFH
ͧBHǬÈHǣ
................................................................................................................

Hogyan nevezik a légnyomásmérő műszert?

#ǑS΍NȻUȪS
................................................................................................................

10. Egy test lebeg a folyadékban.

a) Rajzold be a testre ható erőket!
b) Mi a feltétele a lebegésnek?
"
˪Ȣ͝IǑKUΖȪSΪ
ǣӸΝOΕT
MFHZȪ͸
ǣ
HSǑW̢UÈDJΖT
ȪS΢WȢ͡
MȢȑFHÏT

............................................................................................................................................
c) Ha a test súlya 12 N, mekkora a testre ható felhajtóerő?
12 N
............................................................................................................................................

94
TARTALOMJEGYZÉK

4kg
I. TESTEK, FOLYAMATOK MÉRHETŐ TULAJDONSÁGA
400g
?

1. A mérés ................................................................................................................................................................ 4
2. A tömeg mérése, a sűrűség ................................................................................................................................ 8
3. Az idő mérése ...................................................................................................................................................... 12

36
35 38
40

II. HŐMÉRSÉKLET, HALMAZÁLLAPOT

37
39 42
41
°C

1. A hőmérséklet mérése ........................................................................................................................................ 14

2. Hővezetés, hőáramlás, hősugárzás ................................................................................................................... 16
3. Olvadás, fagyás .................................................................................................................................................... 18
4. A párolgás ............................................................................................................................................................ 20
5. A forrás, lecsapódás ............................................................................................................................................ 21
6. A termikus kölcsönhatás ................................................................................................................................... 24
7. Tudáspróba .......................................................................................................................................................... 26

III. A HANG, HULLÁMMOZGÁS A TERMÉSZETBEN

1. A hangkeltés ........................................................................................................................................................ 28
2. Hallás, a fül .......................................................................................................................................................... 30
3. A hang terjedése ................................................................................................................................................. 31
4. A magas és mély hangok .................................................................................................................................... 33
5. Hullámok a természetben .................................................................................................................................. 36
6. Tudáspróba .......................................................................................................................................................... 38

IV. A FÉNY

1. A fény terjedése és visszaverődése .................................................................................................................... 40

2. Gömbtükrök ........................................................................................................................................................ 41
3. A fény törése ........................................................................................................................................................ 44

95
 4. Lencsék, prizmák ................................................................................................................................................ 45
5. A látás, optikai eszközök..................................................................................................................................... 47
6. Színek, légköri jelenségek .................................................................................................................................. 48
7. A fény mint elektromágneses hullám .............................................................................................................. 49
8. Tudáspróba .......................................................................................................................................................... 51
ENERG
FROSTINATOR ENERG
ICEQUEEN
A+++
A++ A+++
A+ A++
A A+
B A A+
C B
D C C
D

V. AZ ENERGIA ENERGIA ENERGUA

ENERGY ENERGIE
ENERGI
319
kWh/annum
ENERGIA ENERGUA
ENERGY ENERGIE
ENERGI
299
kWh/annum

1L

1L
160 L 100 L 39 dB
195 L 116 L 39 dB

1. Az energia ............................................................................................................................................................ 53
2. Energiaforrások ................................................................................................................................................... 55
3. Energiaigények .................................................................................................................................................... 56
4. Az energiafogyasztás környezeti hatásai .......................................................................................................... 58
5. Gépek ................................................................................................................................................................... 61
6. Tudáspróba .......................................................................................................................................................... 64

VI. JÁRMŰVEK MOZGÁSÁNAK VIZSGÁLATA

1. A járművek mozgásának jellemzése ................................................................................................................. 66

2. Mozgások grafikus ábrázolása, egyenletes mozgás ........................................................................................ 69
3. Egyenletesen változó mozgások ....................................................................................................................... 70
4. A körmozgás jellemzői ....................................................................................................................................... 72
5. Tudáspróba .......................................................................................................................................................... 74

VII. KÖLCSÖNHATÁSOK

1. Az erő ................................................................................................................................................................... 78
2. Az erő fajtái ......................................................................................................................................................... 79
3. Az erő sebességváltoztató hatása ...................................................................................................................... 81
4. A nyomás ............................................................................................................................................................. 82
5. A légnyomás ........................................................................................................................................................ 84
6. A hidrosztatikai nyomás .................................................................................................................................... 86
7. Közlekedőedények, hajszálcsövesség ................................................................................................................ 87
8. Arkhimédész törvénye ....................................................................................................................................... 89
9. Úszás, lebegés, merülés ...................................................................................................................................... 90
10. Tudáspróba .......................................................................................................................................................... 92

96