Professional Documents
Culture Documents
AJ Kulcsfogalmak. - Állam És Polgár
AJ Kulcsfogalmak. - Állam És Polgár
– Állam és polgár
Nép:
1. politikai nemzet
2. kulturális nemzet
3. multikulturalizmus
Szuverenitás:
kihívások:
a politikai és a jogi értelemben vett szuverenitás (alkotmányjog, államtan, nemzetközi jog)
nincs abszolút definíció, történetileg és funkcionálisan meghatározott (adott uralmat igazoló
elmélet)
az abszolút monarchia szuverenitás-elméletei (Bodin, Hobbes)
az alkotmányos monarchia (Locke: parlamenti szuverenitás, király a parlamentben
elv)
a népuralom igazolása (Rousseau)
a népszuverenitás és a nemzeti szuverenitás megjelenése a jogban
a nemzeti szuverenitás és a népszuverenitás viszonya
Állampolgársági alapelvek
Keletkezése:
a. A születés az állampolgárság keletkezésének a leszármazás elvét követő ex
lege fajtája, amelynél a ius sanguinis elve mellett kiegészítő elvként a ius soli
is érvényesül, amelynek eredményeként vélelmezett állampolgárság
keletkezik.
b. Alaptörvény G) cikk (1): „Születésével magyar állampolgár gyermeke magyar
állampolgár.”
c. Áptv.: 3. § (2) A nem magyar állampolgár szülő gyermekének magyar
állampolgársága a születés napjára visszaható hatállyal keletkezik, ha másik
szülője - teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat, utólagos házasságkötés,
továbbá az apaság vagy az anyaság bírói megállapítása alapján - magyar
állampolgár. családjogi tények.
Megszerzése:
Honosítás:
i. Szabályait minden szuverén állam maga határoz meg.
ii. A honosítással történő állampolgárság megszerzése senkinek sem
alanyi joga.
iii. A honosításról az állam érdekei alapján, korlátlan mérlegelési joggal
magas közjogi méltóság dönt.
iv. A honosítás kizárólag az érintett kérelmére indulhat, kérelem nélkül,
akarata ellenére senki sem honosítható.
d. Honosítás általános feltételei:
Áptv.: 4. § (1) Kérelmére honosítható a nem magyar állampolgár, ha:
a) a kérelem előterjesztését megelőző 8 éven át
folyamatosan Magyarországon lakott;
b) a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem
elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás
nincs folyamatban;
c) megélhetése és lakóhelye Magyarországon biztosított;
d) honosítása Magyarország közbiztonságát és
nemzetbiztonságát nem sérti;
e) igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar
nyelven eredményes vizsgát tett, vagy ez alól a törvény
alapján mentesül.
e. Kedvezményes honosítás
a. A b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén -
kérelmére - kedvezményesen honosítható az a nem magyar
állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt vagy
valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását
igazolja. (ez elsősorban a határon túliak állampolgárság szerzését
szolgálja, mivel nem köti Mo-i lakóhelyhez az állampolgárság
megszerzését).
b. A b) és d) pontok fennállása estén és ha magyar nyelvtudását igazolja
és
o legalább, tíz éve érvényes házasságban él, olyan személlyel,
aki a kérelem benyújtásakor magyar állampolgár
o legalább, öt éve érvényes házasságban él olyan személyes, aki
a kérelem benyújtásakor magyar állampolgár és közös
gyerekük született.
c. A köztársasági elnök a folyamatos magyarországi lakóhely
tekintetében fent meghatározott időtartam, valamint a c) és e) pontok
által meghatározott feltétel alól - az állampolgársági ügyekért felelős
miniszter javaslatára - felmentést adhat, ha a kérelmező honosításához
Magyarországnak fontos érdeke fűződik.
d. A magyar nyelvtudás igazolásától el lehet tekinteni cselekvőképtelen
vagy korlátozottan cselekvőképes személyek esetében.
e. Visszahonosítás:
o visszahonosítást csak volt magyar állampolgár kérheti.
Visszahonosításra akkor alkalmazandó, ha valaki lemondott
állampolgárságáról, utóbb vissza akarja azt kapni.
o b.) és d.) pontoknak meg kell felelnie
o magyar nyelvtudását igazolnia kell
f. Nyilatkozattétel:
o A köztársasági elnökhöz címzett egyoldalú nyilatkozattal
alanyi jogon visszaszerzi magyar állampolgárságát,
o akit 1945. Szeptember 15-e és 1990. Május 2-a között
megfosztottak, illetve akit e kötelékből elbocsátottak.
o Aki Mo-on született, ismert külföldi szülőktől, de a ius soli
feltételeinek hiányában (mivel ismertek a szülei
állampolgársága) és a külföldi jog alapján (területi elv miatt)
szülei állampolgárságát sem szerezte meg.
o A nyilatkozat feltétele, hogy Mo-i lakóhellyel
rendelkezzen és a nyilatkozattétel előtt legalább 5 éve
az ország területén lakott. 19 éves koráig tehető ez
esetben nyilatkozat.
o aki 1957. Október 1-je előtt magyar anya és külföldi apa
házasságából született, az magyar származású anyja után nem
szerzett magyar állampolgárságot, mivel ő külföldi
állampolgárral való házasságkötésével elvesztette
állampolgárságát. (ha elváltak a nő hontalan lett
visszahonosítás).
Közös szabály: hogy a nyilatkozat elfogadása esetén az állampolgársági ügyekért felelős
miniszter állampolgársági bizonyítványt állít ki. A nyilatkozat feltételeinek hiányosságait
megállapító határozat bíróság előtt megtámadható.
Lemondás:
o Alaptörvény. D) cikk
o Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva
felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik
fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló
törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi
önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint
előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.
o A b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén - kérelmére -
kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője
magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar
nyelvtudását igazolja.
o Ez elsősorban a határon túliak állampolgárság szerzését szolgálja, mivel nem köti
Mo-i lakóhelyhez az állampolgárság megszerzését.
Letelepedettek
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény.
32. § (1) Letelepedett az a harmadik országbeli állampolgár, aki
a) e törvény hatálybalépése előtt letelepedési engedélyt,
b) ideiglenes letelepedési engedélyt,
c) nemzeti letelepedési engedélyt,
d) EK letelepedési engedélyt kapott.
(2) A letelepedett harmadik országbeli állampolgár az Alaptörvényben és a
jogszabályokban biztosított jogosultságokkal rendelkezik.
(3) A letelepedett - az ideiglenesen letelepedett kivételével - Magyarország területén
határozatlan időtartamú tartózkodásra jogosult.
(4) A letelepedettet megilletik a tartózkodási engedéllyel rendelkezők külön
jogszabályok szerinti jogosultságai is.
(5) A letelepedett külön jogszabályban foglaltak szerint köteles lakóhelyét bejelenteni és
személyazonosító igazolvány kiadását kérni.
33. § (1) Az a harmadik országbeli állampolgár kaphat ideiglenes letelepedési engedélyt,
nemzeti letelepedési engedélyt vagy EK letelepedési engedélyt,
a) akinek Magyarország területén lakhatása és megélhetése biztosított,
b) aki az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül, vagy egészségügyi
ellátásának költségeit biztosítani tudja, és
c) akivel szemben az e törvényben meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
(2) Nem kaphat ideiglenes letelepedési engedélyt, nemzeti letelepedési engedélyt vagy
EK letelepedési engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár,
a) aki büntetett előéletű, és a büntetett előélethez fűződő joghátrányok alól még nem
mentesült;
b) akinek a letelepedése veszélyezteti Magyarország közbiztonságát vagy
nemzetbiztonságát;
c) aki kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom, illetve beutazási és tartózkodási
tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll;
d) aki az engedély megszerzése érdekében hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy az
eljáró hatóságot megtévesztette.