Alkotmányjog 1. - Kulcsfogalmak.

– Állam és polgár

Nép:

1. a nép, mint a közhatalom forrása

a. politikai közösség és a demokratikus hatalomgyakorlás
b. az alkotmányozás alanya az Alaptörvény fogalomrendszerében
2. a nép és a közhatalom gyakorlása (néprészvétel)
a. képviseleti hatalomgyakorlás
b. közvetlen hatalomgyakorlás
Nemzet:
A nemzetfogalom lehetséges jelentései

1. politikai nemzet
2. kulturális nemzet
3. multikulturalizmus

Szuverenitás:
kihívások:
 a politikai és a jogi értelemben vett szuverenitás (alkotmányjog, államtan, nemzetközi jog)
 nincs abszolút definíció, történetileg és funkcionálisan meghatározott (adott uralmat igazoló
elmélet)
az abszolút monarchia szuverenitás-elméletei (Bodin, Hobbes)
az alkotmányos monarchia (Locke: parlamenti szuverenitás, király a parlamentben
elv)
a népuralom igazolása (Rousseau)
a népszuverenitás és a nemzeti szuverenitás megjelenése a jogban
a nemzeti szuverenitás és a népszuverenitás viszonya

1. népszuverenitás (a hatalom forrása a nép):

a. a nép dönt alkotmányos berendezkedéséről (alkotmányozó hatalom forrása)
b. a nép képviselők útján (főszabály) vagy közvetlenül (kivétel) gyakorolja a
hatalmat
2. jogszuverenitás
a. az alkotmány elsődlegessége
b. jogállam
c. alkotmány által kötött főhatalom
d. jogállamiság garanciái
3. állami szuverenitás
a. külső:
i. függetlenség
ii. nemzetközi jogi jogalanyiság
iii. szuverén egyenlőség
iv. szuverén immunitás
b. belső:
i. főhatalom (felségjogok összessége, végső szó kompetenciája)
ii. terület (szárazföldi, vízi, légi, úszó, repülő; államszerkezet: unitárius,
föderatív),
iii. lakosság (állampolgár – idegen: külföldi, hontalan)
Állampolgárság
 jog a (sarkalatos) törvényben meghatározott esetekben az állampolgárság
megszerzéséhez
 a hontalanság kiküszöbölése
 különböző jogcímeken szerzett állampolgársági státuszok egyenjogúsága
 a család egységének védelme
 diszkrecionalitás és az állam „önvédelme”
 a jogszerűen megszerzett állampolgárságtól való megfosztás tilalma
 megszerzés: nem alanyi jog/megtartás: alanyi jog
 státusjogok, az állampolgárok jogi pozíciójának védelme
 „európai státusjogok”
 az állampolgársághoz társuló kötelezettségek kérdése
 állampolgársági törvények visszaható hatályának tilalma

Állampolgársági alapelvek

1.) Leszármazás elve (vérségi): az állampolgárság keletkezése Európában

hagyományosan a leszármazás, ius sanguinis elve alapján történik. A természetes
személy oldaláról biztosítja az állampolgárság „átöröklésének” jogát, vagyis az
apának és/vagy anyának azt a jogát, hogy gyermeke a születés tényével,
automatikusan megszerezze felmenője állampolgárságát. Ezen elv szerint, a
megszületett gyermek a születési helyétől függetlenül, alanyi jogon lesz állampolgár.
2.) Területi elv: ius soli elve - az állampolgárság megszerzésének az állam területén
történő születés tényéhez kötött rendszere. (angolszász területeken, és
tengerentúlon). A ius soli elve alapján a megszületett gyermek, felmenői
állampolgárságától függetlenül a születés helye szerinti állam állampolgárságát
szerzi meg.
A ius soli elve a ius sanguinis elvét követő országokban másodlagos, kiegészítő
elvként alkalmazható a gyermeki hontalanság kiküszöbölésére.

Áptv.: 3. § (3) Ellenkező bizonyításig magyar állampolgárnak kell tekinteni:

a) a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan szülők Magyarországon

született gyermekét;

b) az ismeretlen szülőktől származó, Magyarországon talált gyermeket.

3.) Egyenjogúság elve: A magyar állampolgárok között az állampolgárság

keletkezésének, illetve megszerzésének jogcíme alapján nem lehet különbséget tenni.
4.) A család egységének elve: a modern állampolgársági jogban részben a honosítási
kedvezmények sorában, részben az állampolgársági eljárásban figyelhető meg.
5.) A közérdekűség elve: A köztársasági elnök a honosítási kérelem elbírálásakor a
folyamatos magyarországi lakóhely, a magyar nyelvű állampolgársági vizsga, és az
itt élés időtartamának tekintetében (az Áptv. által meghatározott feltételek alól)
felmentést adhat - az állampolgársági ügyekért felelős miniszter javaslatára - ha a
kérelmező honosításához Magyarországnak fontos érdeke fűződik.
6.) Hontalanság kiküszöbölésének elve: a törvényi szabályozás célja, hogy megelőzze,
hogy a személyek hontalanná váljanak, vagyis olyanná, akit egyik állam sem tekint
állampolgárának.
 a. Egyrészt senki sem fosztható meg önkényesen állampolgárságától
b. Másrészt a magyar állampolgárok hontalanná válását a törvény
megakadályozza a korábban létező automatikus vesztési címek eltörlésével
(házasság, távollét), illetve a lemondás feltételeként előírt külföldi
állampolgársággal vagy annak valószínűsíthető megszerzésével. Valamint, a
lemondástól számított 3 éven belül, ha nem szeri meg a másik állam állam
polgárságát, a köztársasági elnökhöz címzett nyilatkozattal kérheti magyar
állampolgárságának vissza állítását.
c. Harmadrészt a hontalanság honosítási kedvezményt biztosít
d. Negyedrészt a hontalanság kiküszöbölésére kiegészítő elvként alkalmazza a
magyar jog a ius soli elvét (2 esetben).
 Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan szülők,
Magyarországon született gyermekét
 Magyarországon talált, ismeretlen szülőktől származó gyereket
o Ellenkező bizonyításig magyar állampolgárnak kell tekinteni
2.) Visszamenőleges hatály tilalmának elve: A magyar állampolgárságra azok a
jogszabályok az irányadók, amelyek az állampolgárságra ható tények vagy
események bekövetkezésekor hatályban voltak.

Magyar állampolgársági jog

Keletkezése:
a. A születés az állampolgárság keletkezésének a leszármazás elvét követő ex
lege fajtája, amelynél a ius sanguinis elve mellett kiegészítő elvként a ius soli
is érvényesül, amelynek eredményeként vélelmezett állampolgárság
keletkezik. 
b. Alaptörvény G) cikk (1): „Születésével magyar állampolgár gyermeke magyar
állampolgár.”
c. Áptv.: 3. § (2) A nem magyar állampolgár szülő gyermekének magyar
állampolgársága a születés napjára visszaható hatállyal keletkezik, ha másik
szülője - teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat, utólagos házasságkötés,
továbbá az apaság vagy az anyaság bírói megállapítása alapján - magyar
állampolgár.  családjogi tények.

Megszerzése:

Honosítás:
i. Szabályait minden szuverén állam maga határoz meg.
ii. A honosítással történő állampolgárság megszerzése senkinek sem
alanyi joga.
iii. A honosításról az állam érdekei alapján, korlátlan mérlegelési joggal
magas közjogi méltóság dönt.
iv. A honosítás kizárólag az érintett kérelmére indulhat, kérelem nélkül,
akarata ellenére senki sem honosítható.
d. Honosítás általános feltételei:
Áptv.: 4. § (1) Kérelmére honosítható a nem magyar állampolgár, ha:
a) a kérelem előterjesztését megelőző 8 éven át
folyamatosan Magyarországon lakott;
 b) a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem
elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás
nincs folyamatban;
c) megélhetése és lakóhelye Magyarországon biztosított;
d) honosítása Magyarország közbiztonságát és
nemzetbiztonságát nem sérti;
e) igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar
nyelven eredményes vizsgát tett, vagy ez alól a törvény
alapján mentesül.

e. Kedvezményes honosítás
a. A b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén -
kérelmére - kedvezményesen honosítható az a nem magyar
állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt vagy
valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását
igazolja. (ez elsősorban a határon túliak állampolgárság szerzését
szolgálja, mivel nem köti Mo-i lakóhelyhez az állampolgárság
megszerzését).
b. A b) és d) pontok fennállása estén és ha magyar nyelvtudását igazolja
és
o legalább, tíz éve érvényes házasságban él, olyan személlyel,
aki a kérelem benyújtásakor magyar állampolgár
o legalább, öt éve érvényes házasságban él olyan személyes, aki
a kérelem benyújtásakor magyar állampolgár és közös
gyerekük született.
c. A köztársasági elnök a folyamatos magyarországi lakóhely
tekintetében fent meghatározott időtartam, valamint a c) és e) pontok
által meghatározott feltétel alól - az állampolgársági ügyekért felelős
miniszter javaslatára - felmentést adhat, ha a kérelmező honosításához
Magyarországnak fontos érdeke fűződik.
d. A magyar nyelvtudás igazolásától el lehet tekinteni cselekvőképtelen
vagy korlátozottan cselekvőképes személyek esetében.
e. Visszahonosítás:
o visszahonosítást csak volt magyar állampolgár kérheti.
Visszahonosításra akkor alkalmazandó, ha valaki lemondott
állampolgárságáról, utóbb vissza akarja azt kapni.
o b.) és d.) pontoknak meg kell felelnie
o magyar nyelvtudását igazolnia kell

f. Nyilatkozattétel:
o A köztársasági elnökhöz címzett egyoldalú nyilatkozattal
alanyi jogon visszaszerzi magyar állampolgárságát,
o akit 1945. Szeptember 15-e és 1990. Május 2-a között
megfosztottak, illetve akit e kötelékből elbocsátottak.
o Aki Mo-on született, ismert külföldi szülőktől, de a ius soli
feltételeinek hiányában (mivel ismertek a szülei
állampolgársága) és a külföldi jog alapján (területi elv miatt)
szülei állampolgárságát sem szerezte meg.
o A nyilatkozat feltétele, hogy Mo-i lakóhellyel
rendelkezzen és a nyilatkozattétel előtt legalább 5 éve
 az ország területén lakott. 19 éves koráig tehető ez
esetben nyilatkozat.
o aki 1957. Október 1-je előtt magyar anya és külföldi apa
házasságából született, az magyar származású anyja után nem
szerzett magyar állampolgárságot, mivel ő külföldi
állampolgárral való házasságkötésével elvesztette
állampolgárságát. (ha elváltak a nő hontalan lett 
visszahonosítás).
Közös szabály: hogy a nyilatkozat elfogadása esetén az állampolgársági ügyekért felelős
miniszter állampolgársági bizonyítványt állít ki. A nyilatkozat feltételeinek hiányosságait
megállapító határozat bíróság előtt megtámadható.

Lemondás:

o Áptv.: A külföldön lakó magyar állampolgár - a köztársasági elnökhöz címzett

nyilatkozatában - lemondhat a magyar állampolgárságáról, ha külföldi
állampolgársággal is rendelkezik vagy annak megszerzését valószínűsíteni tudja.
o Szabály:
o Ha a törvényes feltételek fennállnak, a miniszter javaslatot tesz a köztársasági
elnöknek a lemondás elfogadására.
o A magyar állampolgárság lemondással való megszűnéséről a köztársasági
elnök okiratot ad, az okirat kiállítása napján megszűnik az állampolgárság.
o A miniszter határozatban állapítja meg, ha a lemondás elfogadásának
feltételei hiányoznak. A határozat bíróság előtt megtámadható: a Fővárosi
Közigazgatási és Munkaügyi bíróságon
o A hontalanság kiküszöbölése miatt: A lemondás elfogadásától számított három éven
belül kérhető a köztársasági elnöktől a magyar állampolgárság visszaállítása, ha
valaki nem szerzett mégsem külföldi állampolgárságot.

A magyar állampolgárság visszavonása:

o A visszavonás a magyar állampolgárság hivatalból való megszüntetésének az esete

(nem megfosztás – azt az Alaptv. tiltja). Állampolgárság szerzése esetén
alkalmazható:
o A magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől,
o aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével
o különösen valótlan adatok közlésével
o illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte
meg.
o Elévülése: A magyar állampolgárság szerzésétől számított 10 év elteltével nem
vonható vissza.
o Szabályok: Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását az
állampolgársági ügyekben eljáró miniszter határozattal állapítja meg. A határozat
bíróságon megtámadható, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi bíróságon.
o A magyar állampolgárság így történő megszüntetéséről - a miniszter előterjesztése
alapján - a köztársasági elnök dönt.
o A magyar állampolgárság visszavonásáról szóló határozatot a Magyar Közlönyben
közzé kell tenni, a határozat közzététele napján szűnik meg az állampolgárság.
Státuszjogok az alaptörvényben:

Az Alaptörvényből (közvetve vagy közvetlenül) a státusjogok levezethetőek:

1. Jog a magyar állampolgársághoz: annak a gyermeknek a státusjoga, akinek
legalább egyik felmenője magyar állampolgár. Ez magába foglalja a magyar
állampolgársággal való rendelkezés jogát (lemondás), amelyet a szuverén hatalom
kizárólag (vissza-) honosítás esetében korlátozhat.
2. Jog a nemzeti és etnikai kisebbségi státushoz: az Alaptörvény a MO területén
élő nemzeti és etnikai kisebbségeket államalkotó tényezőnek tekinti. Ezen
kisebbségek a magyar állampolgárok egy csoportját alkotják, akik számára
Alaptörvényileg biztosított az anyanyelvhasználat joga, anyanyelvű oktatás joga,
kultúrájuk megőrzésének joga, továbbá helyi és országos önkormányzatokat
hozhatnak létre. Mo-on élő nemzetiségekre vonatkozó részletszabályokat
sarkalatos törvény határoz meg (2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek
jogairól).
3. Jog az állampolgársági regisztrációhoz: ez a státusjogok gyakorlásának
feltételeit biztosító okmányokhoz (elsősorban a személyi igazolvány) és
nyilvántartásba vételhez (anyakönyvezés, személyi adatok és lakcím
nyilvántartásához stb.) való jogot jelenti.
4. Jog a területen való tartózkodáshoz: magyar állampolgárt megilleti a magyar
állam területén való tartózkodás joga. Magyar állampolgár az állam területéről
nem utasítható ki. Mindenkinek joga van mozgásszabadsághoz.
5. Jog az államterület elhagyásához és a hazatéréshez: a magyar állampolgár
szabadon megválaszthatja tartózkodási helyét, elhagyhatja az állam területét és
onnan bármikor hazatérhet. A külföldre utazást az 1998. évi XII. törvény is külön
szabályozza. Ehhez kapcsolódva 
6. Jog a védelemhez külföldi tartózkodás idején: minden magyar állampolgár joga,
hogy külföldi tartózkodása idején MO védelmét élvezze. Ez jelent diplomáciai, és
konzuli védelmet.
7. Jog a közügyek gyakorlásához: ez kifejezi, hogy az állampolgár nem csak
tárgya, de alanya is a hatalomgyakorlásnak  népszuverenitás. A nagykorú
magyar állampolgár az ogy.-i, önkormányzati és eu parlamenti választásokon
választó és választható  aktív, passzív választójog. Magába foglalja továbbá az
országos és helyi népszavazáson való részvételt, valamint a közhivatal viselés
jogát is.
8. Jog a szociális biztonsághoz  ezt az alaptörvény már nem ilyen deklaráltan
fejezi ki: XVIII. cikk „Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának
szociális biztonságot nyújtson.” De meghatározott esetekben a magyar állampolgár
meghatározott támogatásra jogosult.
Kettős és többes állampolgárság:

o Amikor egy személy, több államnak is állampolgárra

o Magyarország ismeri a többes állampolgárság intézményt
o egy felől nem tiltja
o másfelől pedig, ’93.évi. LV. törvény 2§. (2). bekezdése alapján: azt a
magyar állampolgárt, aki egyidejűleg, más államnak is állampolgára,
magyar állampolgárnak kell tekinteni.
Ide mást sajna nem találtam 
Határon túl élő magyarok

o Alaptörvény. D) cikk
o Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva
felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik
fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló
törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi
önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint
előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.
o A b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén - kérelmére -
kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője
magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar
nyelvtudását igazolja.
o Ez elsősorban a határon túliak állampolgárság szerzését szolgálja, mivel nem köti
Mo-i lakóhelyhez az állampolgárság megszerzését.

Európai uniós állampolgárok

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény a MO-i tartózkodás feltételeit annak időtartama
szerint határozza meg:
a.) A három hónapot meg nem haladó ideig tartózkodók : ez a tartózkodás gyakorlatilag
feltétel nélküli.
a. Mind EGT-állampolgár (európai uniós állampolgár),
b. mind harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag esetén.
b.) A három hónapot meghaladóan itt-tartózkodók : a törvény bizonyos feltételek
teljesítéséhez köti a 3 hónapot meghaladó itt tartózkodást. Megköveteli a tv. a
bejelentkezést, de már nem tartózkodási engedély szükséges, hanem az eljáró hatóság
regisztrációs igazolást állít ki.
o Azaz EGT-állampolgár jogosult 3 hónapot meghaladó itt tartózkodásra,
o célja keresőtevékenység vagy
o tanulmányok folytatása, ill.
o aki a tartózkodás teljes időtartamára elegendő forrással rendelkezik
önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen
indokolatlan terhet MO szociális ellátó rendszerére
o Mind a magyar állampolgár (aki keresőtevékenységet folytat)
családtagjai jogosultak az itt tartózkodásra, mind az EGT-állampolgár
(ha a feltételek teljesülnek, megélhetése biztosított) családtagjai is
jogosultak az itt tartózkodásra. Ezen felül feltétel, hogy meghatározott
biztosítási jogviszony keretében az itt tartózkodó jogosult legyen az
egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok
fedezetéről maga tudjon gondoskodni.
.
c.) Külön szabályok vonatkoznak azokra az esetekre, amikor az EGT-állampolgár a
keresőtevékenysége megszűnése esetén is megtarthatja tartózkodási jogát, ill. amikor
tartózkodási joga megszűnt (pl. meghalt), az akár EGT-állampolgár, akár harmadik
országbeli családtag tartózkodási joga fennmarad.
  Az EGT-állampolgár vagy a családtag tartózkodási joga megszűnik, ha
a tartózkodási jog gyakorlásának feltételeit már nem teljesíti, vagy
beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll.
 Az érdekházasságok kiszűrése érdekében a harmadik ország
állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodási joga megszűnik,
ha a tartózkodási jog megszerzését követő 6 hónapon belül a családi
életközösség megszűnt, és azt csak a tartózkodási jog megszerzése
érdekében létesítették.
Ha a tartózkodási jog megszűnik (amelyről az eljáró hatóság határozatot ad ki), akkor
az érintett(ek) köteles(ek) elhagyni MO területét.
d.) Az állandó tartózkodás jogával rendelkezők:
a. ez valamennyi EGT-állampolgár és családtagja számára biztosított,
amennyiben 5 évig megszakítás nélkül, jogszerűen MO-on tartózkodott.
b. A törvény biztosítja, hogy a magyar állampolgárok családtagjainak az állandó
tartózkodási jog megszerzése a korábbi szabályozáshoz képest egyszerűbb
kedvezőbben legyen.
c. Amennyiben a családtag legalább 1 éve magyar állampolgárral családi
életközösségben él, ill. a házastárs esetében amennyiben a magyar állampolgár
házastársával a házasságot már a kérelem benyújtását megelőzően legalább 2
éve megkötötte, a családtag állandó tartózkodásra jogosult.
d. Ha az EGT-állampolgár vagy családtag MO területén tartózkodási jogának
gyakorlásával felhagyott és MO területére visszatér 3 hónapot meghaladó
időre, akkor az állandó tartózkodási jog megszerzéséhez szükséges időtartam
újrakezdődik.
e. Az állandó tartózkodási jog megszerzéséhez vizsgálandó a tartózkodás
folyamatossága.
f. Nem minősül a tartózkodás megszakításának az évente legfeljebb 6 hónapig
tartó, Mo területén kívüli tartózkodás, valamint a kötelező katonai szolgálat
miatti távollét, illetve az egyszeri legfeljebb 12 hónapig folyamatosan fennálló
fontos ok, mint a terhesség, szülés, súlyos betegség, tanulmányok folytatása,
szakképzés vagy kiküldetés miatti távollét.
g. Állandó t. jog megszűnik 2 év folyamatos távolléttel vagy beutazási és
tartózkodási tilalom elrendelése esetén. Megszűnéséről – határozat.

Letelepedettek
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény.
32. § (1) Letelepedett az a harmadik országbeli állampolgár, aki
a) e törvény hatálybalépése előtt letelepedési engedélyt,
b) ideiglenes letelepedési engedélyt,
c) nemzeti letelepedési engedélyt,
d) EK letelepedési engedélyt kapott.
(2) A letelepedett harmadik országbeli állampolgár az Alaptörvényben és a
jogszabályokban biztosított jogosultságokkal rendelkezik.
(3) A letelepedett - az ideiglenesen letelepedett kivételével - Magyarország területén
határozatlan időtartamú tartózkodásra jogosult.
(4) A letelepedettet megilletik a tartózkodási engedéllyel rendelkezők külön
jogszabályok szerinti jogosultságai is.
 (5) A letelepedett külön jogszabályban foglaltak szerint köteles lakóhelyét bejelenteni és
személyazonosító igazolvány kiadását kérni.
33. § (1) Az a harmadik országbeli állampolgár kaphat ideiglenes letelepedési engedélyt,
nemzeti letelepedési engedélyt vagy EK letelepedési engedélyt,
a) akinek Magyarország területén lakhatása és megélhetése biztosított,
b) aki az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül, vagy egészségügyi
ellátásának költségeit biztosítani tudja, és
c) akivel szemben az e törvényben meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
(2) Nem kaphat ideiglenes letelepedési engedélyt, nemzeti letelepedési engedélyt vagy
EK letelepedési engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár,
a) aki büntetett előéletű, és a büntetett előélethez fűződő joghátrányok alól még nem
mentesült;
b) akinek a letelepedése veszélyezteti Magyarország közbiztonságát vagy
nemzetbiztonságát;
c) aki kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom, illetve beutazási és tartózkodási
tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll;
d) aki az engedély megszerzése érdekében hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy az
eljáró hatóságot megtévesztette.

A menekült, az oltalmazott és a menedékes

A legálisan Magyarországon tartózkodó harmadik országbeli állampolgár személyek
különböző státuszok „birtokosai” lehetnek, amelyek eltérő jogokkal és kötelezettségekkel
járnak:
Alaptörvény menedékjog: XIV. cikk
(2) Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a
veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak,
büntetésnek vetik alá.
(3) Magyarország - ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet -
kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket
hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti
hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai
meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott.
1. Menekültnek minősül az a külföldi, aki faji, illetve vallási okok, nemzeti
hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, politikai meggyőződése
miatti üldöztetése vagy az üldözéstől való megalapozott félelme miatt származási
országán kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem
kívánja a származási országa védelmét igénybe venni.
2. Oltalmazott az a külföldi, aki nem felel meg a menekültként elismerés feltételeinek,
de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt
súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja a
származási országa védelmét igénybe venni. (Rá vonatkozik az ún. kiegészítő
védelem.)
3. Menedékesnek azokat a személyeket kell elismerni, akik MO területére tömegesen
menekülők olyan csoportjába tartoznak, amelyet az Európai Unió Tanácsa vagy a
magyar Országgyűlés ideiglenes védelemre jogosultként ismert el, mivel a csoportba
tartozó személyek hazájukból fegyveres konfliktus, polgárháború vagy etnikai
összecsapás, illetve az emberi jogok általános, módszeres vagy durva megsértése - így
különösen kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód - miatt
elmenekülni kényszerültek.