24.

A web2 nyilvánosság, közösségi média (social media) jellegadó vonásai, helye, szerepe
és kezelése a modern információs társadalomban – hasonlóságok és eltérések a közösségi
média szerepének megítélésében és kezelésében a fejlett polgári demokráciákban, a
demokratizálódó országokban, a hibrid, valamint az autoriter rezsimekben.

TÉMA:
24. A web2 nyilvánosság, közösségi média
(social media) jellegadó vonásai, helye,
szerepe és kezelése a modern információs
társadalomban – hasonlóságok és eltérések a
közösségi média szerepének megítélésében és
kezelésében a fejlett polgári
demokráciákban, a demokratizálódó
ÁLTALÁNOS országokban, a hibrid, valamint az autoriter
rezsimekben.

SZOCIOLÓGIA

Név: Vorsléger Zoltán r. főtörzsőrmester

Neptun az.: RO29JW
Kurzus kód: RT_AL1_MIND
 Tartalomjegyzék

I. Bevezetés ....................................................................................................... 1
II. Az internet története ................................................................................... 1
III. A Web 2.0 kialakulása ............................................................................... 2
IV. Közösségi média megítélése a fejlett polgári demokráciákban................ 2
IV. I. Németország ..............................................................................................................3
IV. I. 1. Az első jelentős fellépés az internet szabályozására ............................................3
IV. I. 2. A német gyűlöletbeszéd elleni törvény (Netzwerkdurchsetzungsgesetz)
bevezetése .......................................................................................................................4
IV. I. 3. Összegzés ...........................................................................................................4
V. Közösségi média a hibrid rezsimekben ...................................................... 5
V. I. Magyarország .............................................................................................................5
V. I. 1. A közösségi és az online média jelene..................................................................5
V. I. 2. A Facebook cenzúra tevékenysége avagy fellépés az álhírek és
véleménynyilvánító tartalmakkal szemben.......................................................................6
V. I. 3. Összegzés ............................................................................................................7
VI. Közösségi média az autoriter rezsimekben ............................................... 8
VI. I. Kínai Népköztársaság ................................................................................................8
VI. I. 1. Aranypajzs bevezetése ........................................................................................8
VI. I. 2. Az Aranypajzs technológiai megoldásai .............................................................9
VI. I. 3. A cenzúra szomorú aktualitása ...........................................................................9
VI. I. 4. A cenzúra megkerülésének lehetősége ................................................................9
VI. I. 5. Összegzés ......................................................................................................... 10
VI. II. Oroszország ............................................................................................................ 10
VI. II. 1. Nemzeti Digitális Gazdaságfejlesztési Program ............................................... 10
VI. II. 2. A SORM – ról (System for Operative Investigative Activities)........................ 10
VI. II. 3. A hálózati blokkolás lehetősége ......................................................................11
VI. II. 4. A megoldást jelentő VPN ................................................................................ 11
VI. II. 5. Összegzés .......................................................................................................12
 I. Bevezetés

A mai társadalmi szerkezetben – legyen az fejlett polgári demokrácia, demokratizálódó ország,

hibrid vagy autoriter rezsim – a közösségi média elengedhetetlen részét képezi mindennapi
életünknek. A különböző fejlett platformokon való megjelenés, véleménynyilvánítás behálózza
a napi rutin tevékenységünket is. Az áramló információ pillanatokon belül képes eljutni a világ
központjából a több ezer kilométerrel távolabb lévő eldugott kis szigetre. Az
információszabadság a bolygó jelentős részén megtalálható, azonban az állami cenzúra
jelenléte a XXI. század első negyedévének végére is több rezsim – Kína, Oroszország – esetén
fellelhető. A tartalom-ellenőrzési rendszer a hálózati végpontokra telepített mélyreható
adatcsomag-elemzési (DPI) eszközöknek köszönhetően az előre meghatározott szempontok
szerint szűri ki az állam szerint negatív információval rendelkező weblapokat. A DPI (Deep
Packet Inspection / Mélyreható Adatcsomag Elemzés) egy információ csomagot elemző pont,
ami vizsgálja, hogy a keresztül haladó adat tartalmaz - e spameket, vírusokat vagy egyéb más
olyan adatot, amely a szűrés feltételeinek megfelel (pl. az adott államra jellemző negatív
kulcsszó). (Andress, 2014) A megszűrt kiszolgálókat részben vagy egészben korlátozással
látják el és így ebben a formában juthat el a végfelhasználókhoz.

II. Az internet története

Az internet története az 1960-as évekre nyúlik vissza, amikor az Egyesült Államok

Hadügyminisztériuma telefonvonalon keresztül egy kísérleti jellegű, csomagkapcsolt hálózatot
hozott létre (ARPAnet). A hálózathoz eleinte oktatási és kutatási intézmények csatlakoztak,
azonban az idő előrehaladtával egyre több hálózat, kereskedelmi központok is csatlakoztak. A
mai Web alapelveit az 1990-es években Tim Berners-Lee munkatársa dolgozta ki annak
érdekében, hogy a különböző intézményekben dolgozó kutatók automatizált módon legyenek
képesek egymással az információmegosztásra. A különböző szabványok kidolgozását követően
széles közönség előtt is elérhető vált a világháló, amely az interneten működő,
hiperhivatkozásokkal összekötött dokumentumok rendszerét jelentette. Az alapkoncepció
szerint a különböző szolgálatók által szerveken üzemeltett weblapokon elérhető információkat
a felhasználók megtekinthették, azonban ebben az időszakban még nem tudtak hozzászólást
fűzni az oldalak tartalmaihoz. Az internet elterjedése az üzleti életre is jelentős hatást gyakorolt,
amelynek következtében az online kereskedések is megjelentek. Az idő előre haladásával egyre
több üzem, üzlet, gyártó, kereskedő, újság kiadó jelent meg saját weblapjával, így jelentős tudás
vált elérhetővé az emberek számára. A felhasználókhoz a technikai fejlődés következtében a
2000-es évek elején nagy sebességű hálózatok kiépülésével jutott el ez a fajta tudáshalmaz. Az
új igények kialakulása ebben az időszakban váltak hangsúlyosabbá (Kim Ann & Jesse, 2017)

1
 III. A Web 2.0 kialakulása

A 2000-es évek második felében egyre nagyobb igény mutatkozott az interaktív, közösségi
tartalom megjelenésére. Ebben az időszakban a Web platformként jelenik meg a piacon, mivel
a hatalmas számítási erőforrásaival, fejlesztői technológiájával valamint felhasználói
közösségével egy keretet ad a felhasználók részére. (Gerencsér, 2019) A korábban csak olvasott
tartalmak egyre inkább írott-olvasott tartalommá alakultak át, a felhasználó könnyedén
tartalomkészítővé, illetve szolgáltatóvá válhatott. A hazai környezetben elsősorban a blogok,
közösségi életterek illetve videómegosztó portálok váltak igazán népszerűvé. Az iWiW 2005
körül terjedt el széles körben, ezt követte a MyVIP portál. Ezek a közösségi életterek a mai
Facebook szerepével vetekednek, hiszen a saját képeink megosztásától a
véleménynyilvánításon (komment) át az oldal fórumát használva különböző információk
cseréjére is sor kerülhetett. A blogok elterjedésével a napi élettel kapcsolatos tapasztalatok,
különböző főzéssel vagy barkácsolással összefüggő élmények megosztására kerülhetett sor.
Napjainkra ez a típusú tartalommegosztás összefonódott a videóval, amely így videóbloggerek
sokaságát jelenti számtalan témában. Ez a fajta közösségi élettér szélesedés hatalmas előnyt
jelent az emberek mindennapjaiban, hiszen a hiányzó információkhoz való jutást nagyon
rövidre, akár egy percre redukálta a web változása, azonban nem szabad elfelejteni, hogy a
különféle platformokon történő adatok megosztása nagy hátrányt is jelenthet (pl.: pánikkeltés,
hamis információk terjesztése). A felügyeleti szervek fontos feladata, hogy ezen tartalmakat
megfelelően szűrje, illetve az ilyen dezinformációk létrehozóival szembeni eljárások
megindítása és lefolytatása. Természetesen ezen eljárások és a felügyeleti szervek
ingerküszöbét meghatározó rendelkezések eltérőek a politikai berendezkedések függvényében.

IV. Közösségi média megítélése a fejlett polgári demokráciákban

A fejlett polgári demokráciában szinte minden adott ahhoz, hogy a közösségi média szerepe az
élet minden szegmensében érvényesülni tudjon. Professzor Tim Unwin 2012. szeptemberben
egy amerikai konferencián beszédében elmondta, hogy véleménye szerint három fontos dolog
volt szükséges ahhoz, hogy a modern demokráciában a politikai élet és információ eljusson az
emberekhez: a tér-idő, a megosztási és a hozzáférhetőség szabadsága. (Prof. Unwin, 2012) A
tér-idő szabadsága a mobil technológiák elterjedésével lehetővé tette, hogy időben és helyileg
is akkor férjünk hozzá a számunkra fontos információkhoz, illetve adjunk hírt valamilyen
eseményről amikor és ahol csak akarunk. A megosztás szabadsága korábban olyan privilégium
volt, amelynek során kizárólag adott tartalomszolgáltatók tehettek közzé híreket, leírásokat,
oktatási anyagokat stb., mivel ez a platform csak részükre volt elérhető. A jelentős
fejlesztéseknek köszönhetően megszületett a hardver és a szoftver oldali része is annak, hogy
ezt a nap bármely időpontjában különböző webhelyeken bárki megtegye. A hozzáférhetőség
szabadsága azt jelenti, hogy ezekhez a szabadon felhasználható és a közösség által megosztott
információkhoz bárki hozzáférhessen mindenféle negatív vagy akár pozitív diszkrimináció
nélkül. Megjegyzendő azonban, hogy egy adott kiszolgáló regisztrációhoz kötheti az általa
üzemeltetett weblaphoz történő hozzáférést legyen szó megtekintésről, megosztásról vagy
hozzászólásról.

2
 IV. I. Németország
Németország jelenében is magában hordozza a történelmének színes sokszínűségét. A
számtalan győztes csatát megélt ország hatalmas veszteségeket is elszenvedett, legutóbb a II.
világháborúban. A világháború kirobbantásának és az akkor elkövetett megszámlálhatatlan
ember elleni bűncselekmény következményeképpen olyan lelki terhet cipel szinte minden
egyes német állampolgár, amelynek eredménye olyan politikai berendezkedés létrehozása lett,
amellyel a világ demokráciai élvonalába kerültek. A „nyílt határok elve” is ennek köszönhető,
hiszen a Dublin-i egyezmény rögzített pontjait is felülírta az a nyomasztó teher, hogy a
korábban az ország által elkövetett bűnök miatt nagyobb felelősséget szükséges vállalniuk.
Ugyancsak jó példa a 2016-ban a Kereszténydemokrata Unión (CDU) belül létrehozott
konzervatív-szunita muszlim munkacsoport, hiszen egy kereszténységet követő és hirdető
párton belül más vallást követő szárny alkalmazása korábban nehezen lett volna elképzelhető.
(Jakab-Köves, 2016)

IV. I. 1. Az első jelentős fellépés az internet szabályozására

2009. júniusában a német törvényhozás elfogadta a gyermekpornográfia terjesztése és

látogatása ellen hozott Hozzáférés akadályozása törvényt (Zugangserschwerungsgesetz). A
jogszabály feladata az interneten terjedő gyermekpornográfia tartalmú weboldalak blokkolása,
a tartalmat létrehozó és üzemeltető személyekkel szembeni jogi fellépés lehetőségének
megteremtése. A törvénynek köszönhetően egy sor internetes kiszolgáló, IP címek és
weboldalak kerültek blokkolásra a gyermekpornográfiai tartalmak gyanúja miatt. A német
Rendőrség bizalmasan kezelte a vizsgált oldalak listáját. A regulát követő első szakaszban
heves tiltakozást váltott ki az internet felhasználói és a civil szervezetek aktivistái között, mivel
az állami felügyeleti szerv már a vizsgálat szakaszában elérhetetlenné tette azokat a tartalmakat
is, amelyeknél akár csak felmerült a gondolata az érintett témának. (Jungherr, 2015) Az újonnan
megalakult német kormány 2011-ben felülvizsgálta a rengeteget támadott internet cenzúrának
csúfolt törvényt, amelyhez az is hozzájárult, hogy szabadságjogi aktivisták több mint 130 ezer
aláírást gyűjtöttek össze a jogszabály eltörlésének elősegítése érdekében. Az indokok között
elsődlegesen az szerepelt, hogy a regula kontraproduktívan, hatástalanul működött és
megágyazott az internet cenzúra lehetőségének. (Német internet törvény hatálytalanítása,
2011)

3
 IV. I. 2. A német gyűlöletbeszéd elleni törvény (Netzwerkdurchsetzungsgesetz)
bevezetése

IV:1. kép A Netzwerkdurchsetzungsgesetz elfogadása utáni reakció

(forrás: https://www.sueddeutsche.de/digital/netzwerkdurchsetzungsgesetz-es-geht-um-
nichts-geringeres-als-die-meinungsfreiheit-1.3816862)

2018. januárjában került elfogadásra a német gyűlöletbeszéd elleni törvény

(Netzwerkdurchsetzungsgesetz), amelyet annak érdekében hoztak létre, hogy a nagy közösségi
oldalak (Facebook, Twitter, stb.) szigorúbban lépjenek fel az oldalukat használókkal és olyan
tartalmakat megosztókkal szemben, amelyek gyűlöletbeszédre alkalmasnak minősíthetők.
(Twirek & Leerssen, 2019) A jogszabály következtében rekord mértékű bírsággal sújtható az a
cég, amelyik a meghatározott határidőn belül nem intézkedik az ilyen jellegű profilokkal vagy
tartalmakkal szemben. Természetesen a demokrácia szempontjából az ilyen jellegű
jogszabályok mindig korlátozzak a szólásszabadságot, amelyek nagy vitát válthatnak ki jogi
szempontból, de többnyire társadalmi szemszögből is. A jelenkor meghatározója a közösségi
média, így elengedhetetlen a jogi szabályozottsága. A megjelölt jogszabály ugyanakkor további
felülvizsgálatra szorul, hiszen a törvény jelenleg elfogadott állapotában a közösségi oldalak – a
nagy bírságtól való félelem miatt – sokszor mérlegelés nélkül törlik azokat a tartalmat is,
amelyek kétségesen férnek bele a gyűlöletbeszéd kategóriába.

IV. I. 3. Összegzés

A modern demokráciában is jelen van az internet szabályozása, azonban jóval egyszerűbb és

demokratikusabb elvek mentén, mint keletre haladva. Németország a legjobb példa erre, hiszen
a 2009-ben bevezetett és heves vitát kiváltó jogszabályt a felhasználók és civil szervezetek
együttműködve a vezető politikusokra olyan hatást tudtak gyakorolni, hogy a jogszabályt
felülvizsgálva hajlandók voltak teljes mértékben hatálytalanítani. Természetes azonban, hogy
a változó világ új szabályokat és nézeteket követel meg, így szükséges egy alapvető felügyelet
a felhasználók biztonsága, valamint a terrorizmus megelőzése és megakadályozása érdekében.
A demokratikus állomokban ez a fajta szabályozottság viszonylag elfogadottan működik, de
természetesen ezek felülvizsgálatára is kontrolljára is folyamatosan szükség van, hiszen
bármilyen erőteljesebb mértékű szabályozottság elindíthatja a modern demokráciát az autoriter
rezsim felé vezető úton.

4
 V. Közösségi média a hibrid rezsimekben

A hibrid rezsim a demokrácia és az autokrácia közé tehető. A világ politikájában az utóbbi 50

évben megnégyszereződött a számuk, amely a demokrácia szempontjából nem kedvező
jelenség. (International Institute for Democracy and Electoral Assistance, 2019) A rendszer
sajátossága, hogy aránylag közel áll a demokráciához, azonban több tekintetben a totalitárius
forma jellemzőit alkalmazzák. A kialakulása több módon is történhet (a hosszabb ideje
besorolhatatlan, a demokratikus berendezkedésből nem demokratikus rendszerbe fordulás,
autokráciából engedő, de még nem demokratikus berendezkedésre átállás). A jellemzők közé
tartozik, hogy működik a parlament, létezik ellenzék és többpártrendszerű a berendezkedés. Az
időközi választásokat a kormányzó rétegen kívül más politikai erő is megnyerheti, azonban a
választási rendszer jogszabályban elfogadottként is lehet részrehajló. A választásokat megelőző
kampány időszakra vonatkozó finanszírozási és média megjelenési viszonyok egyenlőtlenek.
A fékek és egyensúlyok hiánya a törvényhozás és végrehajtás elkülönítésének hiányából
fakadhat. A véleménynyilvánítás szabadsága létezik, azonban a hatalmon lévők a média
túlsúlyát élvezik, ennek következtében a közösségi média és sajtóorgánumok uralásán keresztül
több szavazóhoz érnek el, amelynek eredményeképpen a sokszor propagandaszerű hírközléssel
az aluliskolázottabb szavazóbázist egyszerűbb hangvétellel megnyerik maguknak. Működik a
civil és politikai szervezetek működésének elvi garantálása, de több esetben ezeknek
eredményes tevékenysége ellehetetlenítésre kerül. A bírói függetlenség, a jogbiztonság és a
jogállamiság megkérdőjelezhető, gyakran alkalmazzák a „kettős mérce” elvét. A közpénzek
felhasználása nem mindig tisztázott, sokszor pazarló és jogszabályba ütköző, mindezek ellenére
az elszámoltatás a legtöbb esetben elmarad. (Pál, 2018)

V. I. Magyarország
Magyarország politikai megítélése hazai és nemzetközi szempontból sem egyszerű. A 2008-as
gazdasági világválság következtében a 2010-ben tartott időközi választások a korábbi ellenzék
elsöprő sikerét hozták. A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség pártja a 386 fős országgyűlésből
263 főt delegálhatott, amelynek következtében olyan törvényhozási szabadságra tettek szert,
amelyre a rendszerváltás óta nem volt példa. A kezdeti gazdasági jellegű intézkedéseket
követően 2011-ben elfogadásra került Magyarország új alkotmánya az Alaptörvény, módosult
a választási rendszer és az országgyűlés létszáma is. A kormány új média törvény is alkotott,
amelyet a jelenlegi ellenzék gyakran bírál olyan tételek miatt, mint az állami vagy
magánforrások felhasználása az egyes média cégeknél. A 2010. óta bekövetkezett
változásoknak köszönhetően legkésőbb a 2014-es választásokat követően a hazai és nemzetközi
politikai élettel foglalkozó politológus véleménye az, hogy Magyarország a hibrid rezsimek
közé tartozik, azonban a hibrid rendszereken belül az egyedi sajátosságoknak köszönhetően
külön kategóriának tekinthető. Az egyedi sajátosságok közül kiemelkedik, hogy Magyarország
az Európai Unió tagja, ennek köszönhetően a tagállami szuverenitás egy része uniós szintre
emelkedett. Ezen sajátosságnak köszönhetően a hibrid rezsimeken belül Magyarország
„kívülről korlátozott hibrid rendszernek” tekinthető. (Bozóki & Hegedűs, 2017)

V. I. 1. A közösségi és az online média jelene

A 2010-es választások követően elfogadott új médiatörvénynek köszönhetően létrejött a
Médiatanács a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, amely felügyeleti szervként a médiapiac
– és nyilvánosság irányítja. A két szerv alapvetően független intézményként folytatja

5
tevékenységét, azonban általánosságban a kiemelt ügyek esetén a kormány álláspontja köszön
vissza. A gazdasági megközelítés több szempontból is azt mutatja, hogy a kormánypárti lapok
a médiatörvénynek is köszönhetően előnyben vannak az ellenzéki vagy független lapokkal
szemben. A reklámadó bevezetésével és alkalmazásával – növelésével – képesek nyomást
helyezni a még független vagy ellenzéki lapok tulajdonosaira. (Szicherle & Wessenauer, 2017)
Az indirekt állami finanszírozásnak köszönhetően az állami tulajdonú vagy kormányhoz közeli
vállalatok a vezető hatalomhoz közeli médiumokban hirdetnek, ezzel súlyosan torzíthatják a
médiapiacot, hiszen a bevételi források ilyen mértékű eltolódásával a független vagy ellenzéki
lapok kevesebb minőségi újságírót képesek alkalmazni. Az ország heti és napilapjai a közösségi
médiát nem vagy kevésbé használókhoz is eljut, így a kormány által terjesztett propaganda az
internethez korlátozott hozzáférőkhöz is eljut. (B. Tóth, 2012)
A közösségi médiát használó felhasználók nagy része követi az online média tartalmakat
megosztó weboldalak közvetlen elérhetőségein keresztül, illetve a közösségi oldalon belül lévő
tartalommegosztáson keresztül is. Egy 2019-ben készült Oxfordi tanulmány szerint a
magyarországi kormányzati ügynökség alkalmaz fizetett „trollokat” (embereket) és botokat
egyaránt. Ezeknek a személyeknek és botoknak az a feladata, hogy a kormányzat által terjesztett
üzeneteket népszerűsítsék, támadják az ellenzék korábbi és jelenlegi intézkedéseit, tereljék el a
figyelmet az aktuális problémákról, mélyítsék a társadalmi megosztottságot és az alkalmazónak
kellemetlen véleményeket elfojtsák. (Bradshaw & Howard, 2019)

V. I. 2. A Facebook cenzúra tevékenysége avagy fellépés az álhírek és

véleménynyilvánító tartalmakkal szemben

V:1. kép Internet a jogi keretek között

(forrás: https://infoter.hu/cikk/magyarorszagon_nincs_internetes_cenzura)

A közösségi oldalak megbízható információ tartalmát erősen befolyásolják a manapság egyre

gyakoribbá váló álhírek megjelenése. A kormány és a független sajtó hitelességére is erősen
hatást gyakorol az olyan információk tömeges megosztása, amelynek valóságalapja
nagymértékben megkérdőjelezhető. A veszélyhelyzet bevezetésével megnőtt ezeknek a
híreknek is a mennyisége, amely ellen a hatalmon lévők szerencsére sikeresen fellépnek. A
sikeres felderítést követően több alkalommal is elfogásra kerültek olyan személyek vagy
hálózatok, amelyek félrevezető és valótlan tartalmakat osztottak meg ebben a lelkileg is nehéz
időszakban. (Kattintásvadász címek, álhírek, 2020) A Facebook felhasználói szabályzata

6
egyelőre elég tág kereteket biztosít az ilyen oldalak működésének, alapvetően a tartalmak és az
oldalak teljes törlése nem mindennapos, viszont a hírfolyamban alacsonyabb szinten kerülnek
megjelenítésre. A felhasználók részére így biztosított szólás- és véleménynyilvánítás- valamint
a sajtószabadság joga is. A bevándorlással összefüggésben megosztott tartalmakkal (cikkek,
videók) korábban rendszeresen előfordult, hogy a Facebook közösségi szabályaiban
meghatározottak szerint „gyűlületbeszéd-ellenes” – nek minősítették és ennek következtében
nem csak az információ került eltávolításra, hanem a publikálók személyes oldalait is
eltávolították. (A Facebook cenzúra ellen, 2019)

V. I. 3. Összegzés
A hibrid rezsimek a demokratikus és totalitárius rendszerek között helyezkednek el, helyzetük
speciális. Az uralkodó hatalom a demokrácia elemeit hirdetve gyakran a totalitárius
rendszerekre jellemző jogszabályokat képesek elfogadni és alkalmazni. A közösségi és online
médiára jellemző, hogy 2010-ben hatalomra került kormány által elfogadott médiatörvénynek
köszönhetően egyenlőtlenné vált az állami és magánvállalatok által fizetett tartalmak vásárlása
a független, az ellenzéki és a kormánysajtó között utóbbi javára. A gazdasági kiegyenlítetlenség
következménye, hogy a független és ellenzéki sajtó nem tud olyan számú minőségi publicistát
alkalmazni, amelyekkel kompenzálni tudná a kormány által támogatott – sokszor propaganda
jellegű – tudósítást. A közösségi média cenzúrája mérsékelt, azonban nagy problémát
jelentenek az Oxfordi Egyetem által készített tanulmányban is említett kormányzati ügynökség
által fizetett „trollok” és automatizált botok. A kormányzat – kiemelten a veszélyhelyzettel
összefüggésben – egyre sikeresebben lép fel az álhíreket gyártó oldalakkal szemben, amely
mindenképpen pozitív tartalmú a valódi információra kíváncsi magyar társadalom
szempontjából. A több különböző érdekeket is szem előtt tartva megállapítható, hogy 2010-es
választásokat követően számtalan dicséretes jogszabályalkotás történt, ilyennek minősíthető az
új alkotmány, amely a demokrácia alapkövének számít. Természetesen a létrehozásának és
elfogadásának körülményeit vizsgálva itt is találhatunk kivetnivalót, azonban a rendszerváltást
megelőző időszakban elfogadott és azóta is többször módosított alkotmányt ideje volt új
alapokra helyezni annak érdekében, hogy az akkori politikai nézeteket magunk mögött hagyjuk.
Nem szabad elfeledkeznünk viszont arról, hogy a 2010-es választásokkal megszerzett hatalmi
többlettel olyan negatív hatású jogszabályokat is elfogadtak, mint az új médiatörvény,
amelynek következmény a korábban is említett gazdasági médiatúlsúly a kormány részéről. A
felügyeleti szervek megfelelő szinten ellenőrzik a közösségi médiát és egyelőre a
beavatkozásokra is csak akkor kerül sor, amikor arra szükség van. 2014-től Magyarországon is
működik az NMHH felügyelete alatt a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi
határozatok adatbázisa, amely kifejezetten az olyan tartalmakat tartalmazó oldalakat szűri és
blokkolja (ideiglenesen majd bírósági határozatot követően véglegesen), amelyek súlyos
bűncselekményekkel összefüggésben tárolnak (gyermekpornográfia, terrorcselekmények, stb.)
adatot. Az internet olyan szintű cenzúrája, mint az autoriter rezsimekben szerencsére egyelőre
nem tapasztalható, de jövő ebben a tekintetben is kiszámíthatatlan.

7
 VI. Közösségi média az autoriter rezsimekben
Az autoriter rezsim a tekintélyelvű, vagyis erőskezű hatalomgyakorlást jelent. A politikai
rendszerben a hatalom gyakorlója tekintélyt szerez, amelynek következtében az erő és a
hierarchia dominál. A modern korban a megszervezett állami intézményrendszert a tágabb
politikai berendezkedés keretein belül alakítják ki és az uralmi viszonyok így szereznek
legalitást. (Takács, 2017) Az autoriter rendszerek általában megtartják a többpártrendszert és
megtűrik az ellenzéket, azonban a jogi normák és a jogalkalmazási gyakorlat következtében
állandósul a kormányzó párt dominanciája. (G. A. Tóth, 2016)

VI. I. Kínai Népköztársaság

VI. I. 1. Aranypajzs bevezetése

A Kínai Népköztársaságban 1996-ban kezdték el az Aranypajzs megnevezésű projekt

megtervezését, amelynek első fázisát 2003-ban kezdték meg. A kormányzat célja, hogy az
internet csatornáin csak olyan információhoz juthassanak hozzá az országban tartózkodó
emberek, amelyek megfelelnek a kommunista rezsim által elvártaknak. (Chandel és mtsai.,
2019) Az elvárások közül kiemelendő, hogy olyan tartalmak ne kerülhessenek megosztásra és
ne váljanak megtekinthetővé az ország és a világ állampolgárainak számára, amelyek sértik a
Kínai Népköztársaság érdekeit. A második fázis kiépítése 2006-ban kezdődött (az I. fázis
lezárását követően) és a 2008-as Pekingben megrendezett Olimpiai Játékokon már működésben
volt. Az Olimpia ideje alatt a hatóságok kijelölt kávézókban, szállodákban oldják fel a hálózati
korlátozásokat. A világeseményt követően, 2009 után a Web 2.0 tartalmaknak minősülő
oldalak, mint például a Youtube, a Facebook, a Skype, stb. már elérhetetlenek voltak. (Iványi,
2014)

VI:1. kép A 10 leglátogatottabb blokkolt weboldal a Kínai Nagy(Tűz)fal

által (https://www.bestvpnanalysis.com/list-of-websites-blocked-in-china/)

8
 VI. I. 2. Az Aranypajzs technológiai megoldásai

Az Aranypajzs technológiai megoldásai közé tartozik a domain és IP cím blokkolása, a

kulcsszavak szerinti illetve a TCP csomagok szűrése (weboldal cím vagy egyszerű
tartalomkeresés esetén is) valamint a VPN szerverek vagy egyéb szűrés megkerülő eszközök
felfedezése is. A technikai újításoknak köszönhetően a kínai nagy(tűz)fal folyamatos fejlődésen
megy keresztül, így a végpontokra telepített egyéb felderítést segítő eszközök is hadrendbe
álltak. Az ellenőrzést a több tízezer (száma nem pontosan meghatározható, nagyjából 30-50
ezer fő) fős „internetrendőrség” végzi, akiknek feladata a hálózat forgalmának felügyelete. A
gyanús esetek felderítése során felléphetnek egyének, akár cégek ellen is. (Qiang, 2008) A
DNS-zárlattal minősített személyek vagy cégek ideiglenesen 1-2 perctől akár napokig is
internet nélkül maradhatnak. A rendszer egyes csoportokat és a hozzá tartozó weboldalakat,
illetve kereséseket is tilt, mint például a Dalai Láma tanításaihoz vagy Tibet függetlenségéhez
társuló honlapok.

VI. I. 3. A cenzúra szomorú aktualitása

Az elmúlt hónapok aktualitása a világjárványként terjedő koronavírus Kínából történő

kiindulása. A Citizen Lab információ kutató cég szerint Kínában már 2019 december végétől
cenzúrázták az ismeretlen vuhani vírusról terjedő kifejezéseket, mint például „ismeretlen
vuhani tüdőgyulladás” vagy „vuhani tengeriétel piac”. Azokat a személyeket, akik
megpróbálták tájékoztatni a közvéleményt a lehetséges világméretű járványról a helyi
hatóságok elfogták és rémhírterjesztés valamint köznyugalom megzavarása miatt megbüntették
és elhallgattatták. A 2020. év elejére bizonyítást nyert, hogy a Dr. Li Wenliang (az első orvos,
aki észlelte a veszély valódi mértékét) nem véletlenül próbálta meg figyelmeztetni a
közvéleményt, hiszen jelenleg is emberek millióit veszélyezteti a járvány. A kínai orvos azóta
a vírus szövődményének eredményeképpen elhunyt. (Ruan és mtsai., 2020) A fentiek
eredményeképp látható, hogy a tudatos információ visszatartása rengeteg veszélyt hordoz
magában. Az ott élő emberek természetesen megpróbálják kikerülni az állam által üzemeltett
biztonsági tűzfalat különböző módszerek segítségével.

VI. I. 4. A cenzúra megkerülésének lehetősége

A leggyakrabban alkalmazott technológia a VPN szerverek használata. A VPN (Virtual Private

Network/Virtuális Magán Hálózat) egy virtuális hálózat, amelynek célja, hogy az internethez
csatlakozó két végpont között forgalmazott adatok egy biztonságos magánhálózaton keresztül
kommunikálnak egymással SSL (Secure Sockets Layer) kapcsolaton keresztül. (Harmening,
2017) Az így forgalmazott adatok megkerülik az Aranypajzs védelmét, azonban a 2018-ban
bevezetett szigorítások következtében ezeknek a szervereknek a használata is illegálisnak
minősül. (Cadell & Martina, 2018) Természetesen a büntetések kilátásba helyezése ellenére is
rengetegen használják ezeket a szolgáltatásokat, hiszen ezáltal az állam által ignorált
tartalmakat is elérik világszerte. A külföldről Kínába látogatóknak is gyakran javasolják, hogy
amennyiben szeretnék használni a globálisan elfogadott applikációkat, weboldalakat az ott
tartózkodásuk ideje alatt még utazás előtt telepítsék és állítsák be az applikációkat a megfelelő
működés érdekében. A kínai internetrendőrség elsősorban a VPN üzemeltetőkkel szemben jár
el, azonban kiemelten kezelik azokat a személyeket, akik ezt a fajta „szabadságot” olyan
illegális tartalmak felkeresésére és megosztására használják, amelyekkel például a Kínai
Népköztársaság jóhírét sértik. (Haas, 2017)

9
 VI. I. 5. Összegzés

A Kínai Népköztársaság államszervezetéből következik, hogy az erősen hierarchikus

hatalomgyakorlásból fakadóan a minden területre kiterjedő ellenőrzés miatt a Web 2.0 elérése
is erősen korlátozott. Az óriási összegekből létrehozott Aranypajzs egy olyan állami felügyelet
alatt álló tűzfal, amelyet a mindenkor aktuális vezető a saját elhatározása szerint korlátlanul
szigoríthat, hiszen a technikai feltételek mindenben adottak ahhoz, hogy az állam teljes
felügyelet alatt tarthassa az ország internethasználóit. A XXI. században a világ információitól
ennyire védett, valamint a világ felé teljesen cenzúrázott és visszatartott, esetenként elferdített
hírekkel operáló állami vezetés egy világméretű járvány terjedését is képes volt ideig-óráig
elhallgatni. A mostani helyzetben csak bízhatunk a betegség elleni vakcina gyors
kifejlesztésében, azonban nem szabad elfeledkezni arról, hogy a gyorsabb és kevesebb
cenzúrával megosztott információval talán ez az esemény is visszafogottabb lehetett volna.

VI. II. Oroszország

VI. II. 1. Nemzeti Digitális Gazdaságfejlesztési Program

A 2019. évben Oroszországban elfogadásra került a Nemzeti Digitális Gazdaságfejlesztési

Program, amelynek keretében a 2019-2024 közötti időszakban 1,8 trillió rubelt (nagyjából 26,2
billió dollár) költenek digitalizációra és a hozzá kapcsolható biztonsági és egyéb
infrastruktúrára. (Ershova & Hohlov, 2018) Az ország kommunikációja szerint erre azért van
szükség, hogy az egyre nagyobb teret nyerő kibertámadásokkal szemben védett legyen az állam
és a lakosság. Az elfogadott törvény szerint azonban látható, hogy a szigorú rendszerfelépítést
nem csak a külső fenyegetettségtől való félelem inspirálta, hanem cél a belső hálózat átfogóbb
és szigorúbb ellenőrzése is. (Russia Spending Billions, 2019)

VI. II. 2. A SORM – ról (System for Operative Investigative Activities)

A SORM az orosz operatív nyomozati tevékenységek rendszerét jelenti (SORM-1 1995-től),

amely az állam felügyelete alatt működik. (SORM System, 2019) A rendszer alapvetően hasonlít
a kínai Aranypajzshoz, amelynek során a telekommunikációs cégeknek a végpontokra
mélyreható adatcsomag-elemzési (DPI) eszközöket kellett telepíteniük. A telekommunikációs
cégeknek –internet és a mobilszolgáltatók – egy olyan hardveres megoldást kötelező
telepíteniük, amelyek képesek rögzíteni a technikai eszközök meghatározott adatait. Ezek az
adatok elsősorban az IP címek, IMEI és IMSI kódok, MAC címek, e-mail címek és a hozzá
tartozó átjáró elérhetőségek. A különböző hardveres megoldásoknak köszönhetően nem csak
rögzíteni tudják a forgalmat, hanem korlátozni is. Több különböző nemzetközi gyártó, mint
például a Nokia is segített a hálózatot megfigyelni képes eszközök biztosításában és
telepítésében. (Cimpanu, 2019) A hálózati felügyeletet a Roskomnadzor, az orosz média- és
hírközlési hatóság végzi.

10
 VI. II. 3. A hálózati blokkolás lehetősége

VI:2. kép Cenzúra Oroszországban

(https://fb5cb518-1fcb-4ac0-9ffd-c78a4cf8d268.netrule.net/blog/vyprvpn-accessible-russian-blocks)

Abban az esetben, ha a hatóság egy adott tevékenységi körrel foglalkozó szervezetet tiltó
listásnak minősít, akkor a rendszerben a kínaihoz hasonló blokkolást kap. A Telegram
üzenetküldő szolgáltatót azért tiltotta az orosz hatóság, mert a cég vezetői nem voltak
hajlandóak átadni az állam részére az ügyfél titkosítási kulcsokat. A szolgáltató vezetői szerint
ez technikailag is megoldhatatlan lenne, az állam véleménye szerint számtalan terrorista
szervezet használja a titkosított csatornát használó applikációt, ezért a kulcsok átadása
elengedhetetlen. Mivel nem történt meg a kulcsok átadása, ezért 2018-ban blokkolásra került
az üzenetküldő applikációt használók IP cím alapján. (Burgess, 2018) A tiltás nem zárult nagy
sikerrel, mivel a Telegram számtalan külső DNS szervert használ, amelynek következtében az
adatcsomagok átirányításra kerültek, így csak lassulásra, esetleg akadozásokra panaszkodtak a
felhasználók. A blokkolás hatására tiltakozások is kezdődtek, de ezek hamar elhalványultak.

VI. II. 4. A megoldást jelentő VPN

Ahogy a kínai modell esetében is a VPN (Virtuális Magán Hálózat) jelenti a megoldást, így az
orosz állami felügyelettel szemben is ez jelenthet megoldást. Tény azonban, hogy az elfogadott
törvénynek köszönhetően jogszabályilag került tiltásra a VPN szerverek alkalmazása, amelyet
a SORM-3 fejlesztésnek köszönhetően ellenőrizni is tudnak. Természetesen itt is
általánosságban a nagyobb cégek kerülnek az állam látókörébe, így az ezekkel szembeni
fellépésről lehet elsősorban olvasni. Jelenleg kevés tartalom került még blokkolásra az orosz
vezetés által (LinkedIn, Dailymotion, Telegram), azonban a lehetőség az állami apparátusnak
rendelkezésre áll. A magánszemélyek egyelőre a megfigyelésen és a dokumentáltságon kívül
egyéb hátrányos következményből keveset észlelnek, de az ország vezető politikusainak
nyilatkozatait figyelve elképzelhető akár már a közeljövőben is ennél drasztikusabb weboldal
zárolások is.

11
 VI. II. 5. Összegzés

A kínaihoz hasonló tűzfal megoldást próbáltak megvalósítani Oroszországban is. Technikailag

pár dologban eltér a két rendszer egymástól, azonban az orosz hálózatellenőrzés is készen áll
arra, hogy a felhasználókat mélyrehatóan ellenőrizze, arról dokumentációt őrizzen meg és
ezáltal beazonosíthatók legyenek. A nemzetközi internethálózattól teljesen még nem tudja
elzárni magát annak ellenére, hogy az ország vezetőivel tartott ellenőrzést követően azt
nyilatkozták, ez teljesen megvalósítható. Megállapítható, hogy az Aranypajzs projekt egyelőre
előrébb tart, mint az orosz verzió, de az elkövetkezendő 5 évben hatalmas fejlődésen mehet
keresztül a hálózati infrastruktúra a fejezet elején említett módon.

12
 Irodalomjegyzék

A Facebook cenzúra ellen, Igazság, Szabadság, Nemzeti Szuveneritás a 21. Században.

(2019). Századvég. https://szazadveg.hu/uploads/media/5ca4b75e79eda/tanulmany-a-

szazadveg-javaslatai-a-facebook-cenzura-ellen-2019403.pdf

Andress, J. (2014). Network Security. In The Basics of Information Security (o. 151–169).

Elsevier. https://doi.org/10.1016/B978-0-12-800744-0.00010-5

Bozóki, A., & Hegedűs, D. (2017). A KÍVÜLRŐL KORLÁTOZOTT HIBRID RENDSZER

Az Orbán-rezsim a rendszertipológia tükrében. XXVI. évfolyam, /2, 7–32.

Bradshaw, S., & Howard, N. P. (2019). The Global Disinformation Order 2019 Global

Inventory of Organised Social Media Manipulation. https://comprop.oii.ox.ac.uk/wp-

content/uploads/sites/93/2019/09/CyberTroop-Report19.pdf

Burgess, M. (2018). This is why Russia’s attempts to block Telegram have failed.

https://www.wired.co.uk/article/telegram-in-russia-blocked-web-app-ban-facebook-

twitter-google

Cadell, C., & Martina, M. (2018). Businesses, consumers uncertain ahead of China VPN ban.

Reuters. https://www.reuters.com/article/us-china-vpns/businesses-consumers-

uncertain-ahead-of-china-vpn-ban-idUSKBN1H612F

Chandel, S., Jingji, Z., Yunnan, Y., Jingyao, S., & Zhipeng, Z. (2019). The Golden Shield

Project of China: A Decade Later—An in-Depth Study of the Great Firewall. 2019

International Conference on Cyber-Enabled Distributed Computing and Knowledge

Discovery (CyberC), 111–119. https://doi.org/10.1109/CyberC.2019.00027

Cimpanu, C. (2019). Some of Russia’s surveillance tech leaked data for more than a year.

https://www.zdnet.com/article/some-of-russias-surveillance-tech-leaked-data-for-

more-than-a-year/

Ershova, V. T., & Hohlov, E. Y. (2018). Russian Digital Economy Program. 35–38.
Gerencsér, P. (2019). Bevezetés a web 2.0 definícióiba és ideológiáiba. Apertura, 14(2).

https://doi.org/10.31176/apertura.2019.14.2.1

German web blocking law repealed. (2011). https://edri.org/edrigramnumber9-24german-

internet-blocking-law-repealed

Haas, B. (2017). Man in China sentenced to five years’ jail for running VPN. The Guardian.

https://www.theguardian.com/world/2017/dec/22/man-in-china-sentenced-to-five-

years-jail-for-running-vpn

Harmening, J. T. (2017). Virtual Private Networks. In Computer and Information Security

Handbook (o. 843–856). Elsevier. https://doi.org/10.1016/B978-0-12-803843-

7.00058-2

International Institute for Democracy and Electoral Assistance. (2019). The Global State of

Democracy 2019: Addressing the Ills, Reviving the Promise. International Institute for

Democracy and Electoral Assistance. https://doi.org/10.31752/idea.2019.31

Iványi, M. (2014). Közösségi média: A nyilvánosság elektronikus agorája vagy posztmodern

panoptikum? 119–138.

Jakab-Köves, G. (2016). Muszlimok a keresztény pártban. reposzt.

https://reposzt.hu/blog/jakab-koves-gyoparka/2016-08-01/muszlimok-kereszteny-

partban

Jungherr, A. (2015). Analyzing Political Communication with Digital Trace Data. Springer

International Publishing. https://doi.org/10.1007/978-3-319-20319-5

Kattintásvadász címek, álhírek. (2020). [Kormányzati].

https://koronavirus.gov.hu/cikkek/kattintasvadasz-cimek-alhirek

Pál, G. (2018). A nem-demokratikus rendszertípusok sajátosságai. In Politológia: Betekintés a

politika világába (o. 171–174). Dialóg Campus.

Prof. Unwin, T. (2012). Social media and democracy: Critical reflections.

https://tinyurl.hu/fM5G/

Qiang, X. (2008). How China’s Internet Police Control Speech on the Internet. Radio Free

Asia. https://www.rfa.org/english/commentaries/china_internet-11242008134108.html

Ruan, L., Knockel, J., & Crete-Nishihata, M. (2020). Censored Contagion How Information

on the Coronavirus is Managed on Chinese Social Media. Citizenlab.

https://citizenlab.ca/2020/03/censored-contagion-how-information-on-the-

coronavirus-is-managed-on-chinese-social-media/

Russia Spending Billions on National Digital Economic Development Programs. (2019).

https://www.russia-briefing.com/news/russia-spending-billions-national-digital-

economic-development-programmes.html/

SORM System for Operative Investigative Activities. (2019).

http://tadviser.com/index.php/Article:SORM_(System_for_Operative_Investigative_A

ctivities)#.2A_As_operators_monitor_Russians_on_the_example_of_MTS._Classified

_documents_got_to_the_Internet)

Szicherle, P., & Wessenauer, V. (2017). A média és a politika új viszonya Magyarországon.

https://www.politicalcapital.hu/pc-

admin/source/documents/FES_PC_A_media_es_a_politika_uj_kapcsolata%20_17100

4.pdf

Takács, P. (2017). Autokrácia és autoriter rezsim Észrevételek két osztályozó kategória

jelentéséhez és használatához. In Unitas multiplex. Ünnepi tanulmányok Szigeti Péter

65. Születésnapjára (o. 385–410). Gondolat kiadó - SZE DFK. https://dfk-

otka.sze.hu/images/Tanulm%c3%a1ny%201%20T.P.%20Autokr%20Autor.%20rezs%

20.pdf
Tóth, B. (2012). A digitális média feltérképezése: Magyarország. Médiakutató.

https://mediakutato.hu/cikk/2012_03_osz/02_digitalis_media_felterkepezese

Tóth, G. A. (2016). Demokrácia és Diktatúra között: Az autoritarizmus.

http://fundamentum.hu/sites/default/files/fundamentum-16-2-4-01.pdf

Twirek, H., & Leerssen, P. (2019). An Analysis of Germany’s NetzDG Law. Transatlantic

Working Group.

https://www.ivir.nl/publicaties/download/NetzDG_Tworek_Leerssen_April_2019.pdf