Amerikai Egyesült Államok világgazdasági vezető szerepe, a mai gazdasági szerkezet

jellemzői

Vázlat
Az USA földrajzi helyzete
A világgazdasági vezető szerep kialakulása, ennek természeti feltételei.
- szabad földterületek
- színes- és nemesércek
- szénkészletek
- szénhidrogén lelőhelyek
- kedvező éghajlat – mezőgazdasági fel-
tételek.

Társadalmi feltételek:
- földosztás, farmok, vasúthálózat,
- munkaerőhiány (magas munkabérek), be-
vándorlók,
- gépesítés, korszerű technológiák
- védővámok
- külföldi tőke beáramlása

II.Hagyományos körzetek átalakulása, az új gazda-

ság központjai. Leépülő nehézipar, csúcs techno-
lógiai iparágak megjelenése.

Világgazdasági szerepkör
Informatikai társadalom, szolgáltató szektor
Működő tőke export és import,
Világkereskedelemben való részvétel
Melléklet Amerikai monopóliumok transznacionális vállalattá
elemzése válása ( kőolajipar, bankszektor, szolgáltatás, autóipar
például: GM )
Kidolgozás

Az USA gyors gazdasági fejlődésének okai:

Az Egyesült Államok a XIX. század folyamán erőteljesen terjeszkedett nyugat felé, az indián
őslakosság elűzésével, kiirtásával, ahol bőven voltak művelésre alkalmas „szabad” földek. A
vasúthálózat kiépítésével, viszonylag hamar bekapcsolták a gazdaság vérkeringésébe. A
földfoglalások, és az ezt követő nagyszabású építkezések miatt állandósult a munkaerőhiány.
Ez megmagyarázza a magas munkabérek megjelenését, ami automatizálásra, gépesítésre
ösztönzi a gyártulajdonosokat és a farmerokat. Az állam magas vámokkal szorította ki a
vetélytársakat, az amerikai ipar további előnyére, továbbá akadálytalan utat nyitott a külföldi
tőke beáramlásának. A bevándorlókat a magas munkabérek és a földbőség csábította az
országba. A nagyipar kibontakozásához mezőgazdasági nyersanyagok és ásványkincsek
bőven álltak rendelkezésre. -> Appalache könnyen kiaknázható feketeszéntelepe, Sziklás-
hegység, Kalifornia és Alaszka vidékére az aranyláz idején.
Az USA gazdaságának fő vonásai

Nagyüzemű árutermelő gazdaság ->

Az USA mezőgazdasága a lakosság alig 2-3%-át foglalkoztatja. A farmok átlagos mérete

200 hektár, ahol a családok a legteljesebb gépesítésre törekszenek. Az amerikai lakosság hús-
és tejfogyasztása igen magas, ami a szántókon a takarmánynövények A farmok szakosodott
termesztést folytatnak, ami igazodott a piaci lehetőségekhez és a természeti adottságokhoz,
így alakult ki az USA jellegzetes mezőgazdasági övezetes rendje.

Az USA ipara és természeti erőforrásai

A világon kitermelt ásványi nyersanyagok és energiahordozók 25-30%-át az USA fogyasztja

el. Az ország egyre nagyobb importra szorul, ez irányú sebezhetőségét hatalmas tartalékok
felhalmozásával kompenzálta. Az ország a területén a legkönnyebben hozzáférhető
készleteket aknázzák ki, ugyanis több haszonnal jár, ha a fejlődő országokban, olcsóbb
munkaerővel, gazdagabb lelőhelyekre összpontosítják termelésüket. Az elektromos áram
termelését elsősorban atomerőművek építésével fokozzák. Az USA rengeteg pénzt költ a
megújuló energiaforrások kutatására, hogy a későbbiekben ne legyen ráutalva a külföldi
nyersanyagokra.

Az USA iparát a tudományos-technika vívmányok széles körű alkalmazása, a

jólszervezettség, a nagyfokú automatizálás, a szakosítás és a nagysorozatú
tömegtermelés jellemzi. Az Egyesült Államok az elektronikus tervező- és
vezérlőberendezések, számítógépek, atomerőművek, repülőgépek és hadfelszerelések legfőbb
szállítója a világon.

A vasút mára csak a távoli teherfuvarozásban őrizte meg vezető szerepét. A személyszállítás
zöme személygépkocsin vagy repülőgépen bonyolódik le.

Gazdasági körzetek

1. Az északi körzet az amerikai gazdaság motorja. Mely tényezõk alapozták meg a

körzet gazdasági erejét? ->

Az Európához való – relatív – közelség ,a jó kikötési lehetõségek ,a bevándorlók milliói (akik

megfelelõ számú és szakértelmû munkaerõt jelentettek az iparosodáshoz); – a természetes és
ezáltal olcsó szállítási útvonalat kínáló folyóvölgyek; természeti erõforrásai,

Részei: Új-Anglia: Az USA bölcsõjének is nevezik, mivel ide érkeztek az elsõ bevándorlók
Európából.

Atlanti part: Az észak-atlanti partvidéken Boston és a fõváros, Washington között alakult ki

Földünk egyik legnagyobb összefüggõ városhalmaza.

A Nagy-tavak vidéke: A terület ma is az USA legfontosabb kohászati központja. Erre

sokoldalú gépipar települt. Az itt mûködõ cégeknek és a városok vezetésének azonban egyre
több nehézséggel kell megküzdenie.

Közép-Nyugat: Az USA hagyományos mezõgazdasági területe, „az ország éléstára”.

 2. A déli körzet az utóbbi évtizedekben látványos fejlõdésnek indult. Ez részben az
államok tervszerû fejlesztéseinek, másrészt a körzet kedvezõ adottságainak
köszönhetõk.

Melyek ezek? – nyersanyagbõség; Dallas is a „fekete aranynak” köszönhetõn vált sokoldalú

központtá. A part mentén emellett kõsót és ként bányásznak. – energiabõség; a Tennessee
folyón kiépített vízerõmûrendszer révén olcsón állítják elõ az elektromos áramotA
termékeknek az ország belsejébe történõ szállítását pedig a Mississippi– Missouri
folyórendszer segíti. – kedvezõ gazdasági környezet; A déli körzet elõretörése az Észak-
amerikai Szabad kereskedelmi Egyezmény (NAFTA) létrejöttének is köszönhetõ.

3. A nyugati körzet az USA területének majdnem felét teszi ki. Az „amerikai”

népességnek azonban – Alaszka zord éghajlata, a magashegységek és a nagy
kiterjedésû sivatagok miatt – alig ötöde lakik itt.

Az USA világgazdasági helyzete:

Már a XIX. század végén az első helyet foglalta el a világ ipari termelésében. A kevésbé
fejlett országokra a tőkekivitel és az egyenlőtlen feltételekkel folytatott külkereskedelem
révén vonta befolyása alá.

A két világháborúban az USA nem szenvedett anyagi károkat, sőt a hadiszállításokból és

az újjáépítésekből busás hasznot húzott, ezáltal megszilárdítva világgazdasági szerepét.
Elsőként itt alakult ki a posztindusztriális társadalom, ahol a lakosság túlnyomó
részének a szolgáltatási szektor nyújt megélhetést.