Heffner Anna - Görög És Római Mitológia

§';
a*.'
L*nft
lrffil
--m
]1
Heífner Anna
eönöe Ésnóa,ql MITuLóGIA

Hefiner Anna
GöRöG ns nóall uruotóetl
Képes olvasókönyv és szöveggyűjtemény
ELTE ÉKPKÖZPONI
.o]€azBal g]tlza^§n 9u9l9fl qrgJ :9|1ázá^ s,oIáIáú
uaq-[x |ulJdnpY ze lIp.Zsg>I
,|fl
9|BEqI9J D ü9.p9.{!ureJz9l u?qsgpBpl V
|uodzox dyfl flI.Ig :9pPT_{ S9|IáIáJ
L 96 I6n8 €96 NssI
966I 'Duuv JauxaH @
sou_Bf !!tu9§a)
:s9l]zs_e{9le IBpuIoÁN
cue.leJ q|_sJa8
:BIJ9Éodu §9 g
^Jál_orlo
€^g ssly
|9d,tJJuoH
:allerseiJezs
s9Jpuv E{zcEIaA
E^g {g|ouJefl 9use^!u9|,
:ull,ú4g
,
Ku9uldoloz7y sglo?zluJapory Is?lDlrlozox D
or{r}Ku ls?rDaoul9t zaqvsvuala!8au l(ug1 y
,llnzs9{ Zeq^J9[I?l |aDusls?llDA s? tau?r.nuazs?nlw
tüJoJuo{-IVN Áu9rue1[9u{33el9zs s9 ,rÁuo.19se,r1o sed9r1 y
"
Jeszgf lBulosz
:glzse{J.zs _olo)T[V
ruol?old glzs al[a§ vss adv1 sv gu\lanzgslsl2uq
TartaIom
Elősző 9
A görög istenek világa 11

Az istenek első nemzedéke |3
Gaia, Uranosz és gyermekeik 13
Gaia bosszúja l5
kronosz uralma és bukása l8
Az olúmposzi istenek 2l
7,elsz ltalma Z2
Hesztia Z2
Démétér Z,
Poszeidón és a tenger lakói 25
Hádész birodalma ?Á
A Moirák 28
zelsz és Héra 28
Árrész 30
Héphaisztosz 3I
Hébé 31
Athénészületése 32
Apol1ón 34
Artemisz 36
Dionüszosz 37
Hermész 39
Az istenek csatái 4|
Harc a Gigászokkal 41
Tüphón, a szömy legy6zése 42
A vilóg teremtése 45
Az emberek teremtése 47
A deukalióni vízözön 49
E
E
86 Illsenereq l?lsgÍ selez89^ V
96 ?p,euIoJpüV
I6 zsnezsJed
88 ?uugo
98 ezílpelÎ
§8 ,?zrpal4l sarauplil o o!|o|lqsndla Dp 'I?Jz§nazsDd Tarau?upl
€8 Áu9ualfgí88eagz5
sL Bs9||3^ {e!€ur9J V
ZL 4au a 7s t gza [a{q lala(ugwzs g
oL ,lauarsplDz s' lauana Z§ 9p? A
69 §n eI
69 snuPí
69 JaqI,I
89 snue^
89 (m{reW) snrmcJelÎ
L9 Pü?I(
99 _oilodV
99 3^JeuIIÎ
99 snu?cF^
99 §JuN
s9 seJe3
n9 úlsá^
w _oil!f
€9 (orn16) stq
Z9 snrmldep
19 relrddn1
I9 2lauar§lgl
6§ {eueF! lGur_ou
I§ B§9|IB^ {9,3QJ93 Y
A nagy erejű Héraklész tizenket hőstette 101
Héraklész születése 102
HéraHészifjúsága 104
HéraHész őrültsége 10ó
A nemeai oroszlán legyózése |07
A lemai hidra elpusztítiása 108
A keriineiai szarvas elfogása 109
Az erümanthoszi vadkan foglyul ejtése 110
Takadtás Augeiász isálóiban 111
A S ztíií4phalosz madarak elúzése ||2
viaskodás a hétai bikával 113
Diomédészkancáinak megfékezése l14
Az amazón L,lrálynő övének elrablása t15
Gérüón gulyájrának elhajtása l16
A Heszperiszek aranyalmáinak me gszetzése l17
Kerberosz foglyul ejtése l18
A trójai háború hősei 119
parisz ííéIete l20
A világszép Helené elrablása |21
Iphigéneia feláldozása 122
A háboní l23
A trójai faró 125
A római nép őse, Aineiasz új hazát keres l27
Menekiilés Trójából l28
Dido országában 129
Aineiasz az alv ilágb art 130
Küzdelem az íjhazáért 131
Romulus és Remus 132
Felhasznrált irodalom 136

Képek jegyzéke 137
kislexikon 140
E
Hefíher Anna
eönöe rs nóuu anolóetl
Képes olvasókönyv és szöveggyújtemény
Elősző
L BOTT|CEII|: Tavosz (Primavera). I477_1478 körül
"P
retiinrr tele van képekkel. Ezekben a képekben nem nehéz eligazodni, mert
I-l konkrét értelmük van. Botticelli feftiképénegy fiatai férfit és nőalakokat
látunk fákkal és virágokkal övezett kömyezetben, A kép azonban nemcsak lát-
vány, jelentése is Van. Itt például a növények és a fiatalok a íAyaszt, a megúju-
lást, a fiatalságot jelentik. A kép elvonatkoztatható a látvőny valóságtartalmától,
jelképpé válik. De ha akép a|á ezt írtukvo|na: Merkur,Vénusz, Hóra, Flóra, Ze-
/r és a három Grócia, akkor már anól is tudnunk kell, kik voltak ők. A képen
ábrázolt jelenet megéítéséhezismemünk ke1l egy nagyon régi történetet a görög
és római mitológiából. Azaz a gőrög és római istenek születéséről és tetteiről
szóló hitregékből.
A képzőművészet története az ókortól napjainkig számos olyan műalkotást je-
gyez, amelyek a Pimaverához hasonlóan mitológiai témát ábrázolnak. Ha nem
ismerjiik a témát, akkor a műalkotást csupán a szemmel látható (formai) tulaj_
donságai alapján tudjuk elemezni. A formáiról, színeiől, a formák, színek elren-
dezésérőI (komponálásáról) tudunk beszélni, véleménytalkotni. De a múalkotás
mélyebb rétege (tartalma) megfejüetetlen marad számunkra. Mindezek alapján
könnyen belátható, hogy műveltségünk részévékell hogy váljon a mitológia -
E
,as?ralllzs zsnu?A :
,Z
lnJa! sgrI ITIgJILLog
gzJázs v
,es.áttáJ83ul
ryu_eurylj?l {ad9{ ll9z91 I za luzoTo lé39szgl]eu 8oJ rüáu
le{alezefeJ gzaT}áô.{ u_?lnze z? {ol91seÎo6l8?^ pfolu Bq sfl ,I3IItIápáTq .IeÁu9IBp
-osJ 'Ieuel$ {g39ro3 Fo19 ze 4uuell_err 941elresgraursl '?EgI^ {ozsouu] IeIu_oJ s9
3oro3 e uo[g,(r6aru $ ?l{oloru.?zs Á8oq 1339su3es ltr.r,(u zoqqe ,rÁuo>1sed91 g
,i€upBJuIü
{auepeleq
-u9 '{.3Iü9u led9{Iel (,qls urp; 'eusz '?ul_€Jp 'ruol8poJl :1elezs9,rpru s,uru Á3lmÁ3n
ap) rezsgttglclgzdgl € ápqt9u uezslH ,el álusl - er391o11u reu9r-Bo.ro8 e Á3;
A görög istenek világa
3. Héraklész Zeusz előtt (hóttérben Apollón és Artemisz)

Hefiner Anna
GöRöG Ésnóuu atrotóetl
Képes olvasókönyv és szöveggyújtemény
W
ELTEÉKPKÓZPONT
Az istenek első nemzedéke*
Gaia, Uranosz és gyermekeik
I Gaia volt azegyik legősibb isten . F öldanyának is ne-

gOrOg mltotO gában
l, \vezték, mivel ő személyesítettemeg a föIdeí. Gaia hozta vilígra Ura-
noszt, az ég istenét, akivel később házasságra lépett. Kettejük házasságából szü-
lettek az első istennemzedék tagjai, akiket titánoknnkneveziink. De az 6 gyerme-
kei voltak azok a csodálatos lények is,.akik a hegyek, a tengerek, az erdők, a me-
zők és a ligetek vagy a föld alatti iiíegek csodatévő lakóivá váltak. Szinte meg-
számlálhatatlan §okaságot a]kottak, Ezért közüliik csak a legközismertebbeket
említjiik meg,
A tiánok
Gaia és Uranosz istengyermekei, a titánok, tizerketten voltak. Hat fivér és hat
nővér. Közüliik Ók orov volt a föLdet körülölelő folyó istene, Hüperion a ra-
gyogó, égen járó isten, Kronosz pedig az idő va. Mnémoszünéaz emlékezés is-
tennője Volt, Themisz pedíg a ttirvényességé.A többi tián és titánnő elsősorban
gyermekei révénvált ismertté. RóIuk az oliimposzi istenekról szóló fejezetben
szólunk.
A nimfák
A csoűlatos lények közül a nimfák, a teímészetéltető és terméshozíetői a
legismertebbek. Attól fiiggően, hogy hol éltek, beszélhetiink a folyók, a források,
a t€ngerek, a tavak és a mocsarak, a hegyek, a ligetek és a fák nimfáiról. Egye-
sek köziilük halandók voltak. Így peldául a fők nimfáinak élete addig tartott,
ameddig az a fa élt, amelynek lakói voltak. S akadt a nimíák közötí olyan is,
amelynek emberi kiilseje volt.
A kúklopszok
Gaia és Uranosz gyermeke volt a három Kü,tlopsz is. Ezek olyan óriások vol-
tak, amelyeknek egy kerek szemiik volt a homlokuk közepén. S a két legősibb is
ten hrázasságából szüIetnk a Százkezűek is, a százkafi és ötvenfejű óriások. Ezek
* Az egy koóan éló és azono§ koni emb€íek (itt istenek) összességét nev€zzük nemzedéknek.
E
a
(l?wlapzlul D lDllzs?3tg K8a s2 |auvualsl p3ual o 1ouugpQzsod
ua(8{ pql?uqlt D) ugz?^ 39103 úaqD1ol í3a Dsglozryq? DKuonal Droj ,,
,)lunl9zs qq9s9{ pfuIu
p,Ia aCI ,r{qlel IeÁu9u]ZaTe^.o.r{ soÁlls uqze iéuua 19q9q9u DlfuDplo! llüűot
EJB9lt'r lá{9 álpa8ue uJau Á8oq 'e,(ug,t191 1o1epÁuJgzs e 19 €u8^?]1a1 urrÁuuuÁ1g
,{nlgl lpPzJoqle § zsouDJn
!n!de 39u Á8oq '1eqo,r 1e;t|as1111 9lzstul9r ueÁ1o
Gaia bosszúja
... valamennyi
gyermeke mindjárt kezdetben gyűlöIte az apját,
mert sorban mihely* közülük csak megszületett egy,
elrejtette a föld méIyénmindet, hogy fényre
föl ne kerüljenek, és még tetszett is neki álnok
tette, de bánatosan sóhajtottGaia, az órjós
Földanya, és maga is rút cselt szőtt llranosz ellen.
Szürke acélt hoz gyorsan létre, belőIe az első
sarlót elkészíü, s övéinek ily szavakat mond,
átérezve baját, hogy bátraklaí tegye őket:
,,Kedves gyermekeim ti, enyéim s üilyfös apóé,
bárcsak hallgatnátok rám, vállalva a bosszút,
mert méltatldn tettet apátok tett legelőször."
Így szóIt, ám elfugta a fételem ott valamennyit,
egy se felelt, a ravasz Kronosz egymaga bátoro&ltt fel,
és mindjárt íly szavakkal szólítota meg anyjót:
,,Édesanyám, fogadom, hogy megíeszem azt, amit elvársz
tőlem, s átokvert apánkra nem is hederítek
ajbbé, mert ő tett méltatlan tettet először."
Így szóIt, s Gaia, az órjás Földanya szíve örömmel
telt meg, a jól köszörült sarlót odaadu kezébe,
s leshelyen elrejtette fiát, kitaníwa a cselre ...
(Hésziodosz : Istenek születése (részlet)

F ordíntta : Trencsényi-Waldapfel Imre)
Fúrilák, kórisnimfák, gigászok

Gaia sokat kínlódott, meít feszítette belső terhe. Kitervelte, hogy megfosztja
férjéttermékenységétól. Gyermekeit biztatta, hogy rálljanak bosszrlt apjukon. A
titánok közül Kronosz fogadott szót anyjának. s Ga,d felbujtásáía lemetszette
Uranosz nemzőszervét, és a tengerbe hajította. Csakhogy a sebb61 néhány csepp
tu2wlsat1o{ iadwo4 ,4 Luu gt?s!r! jg zD s? u?d §
,u9l€plo
)3uálsl ze u"q9lesJ llo^J^ {nuella ZP {é e^ lzs_á.l sI {osgq gpuPTeq
Bq 'inle^ uze39^ uelaqel Jo)pp lPsJ luuazs áselepuel sJos V .1Io^ {oJPJ9,€r{
IS9u9 'glle{ lálelnuI_a] 8IFd U9ÁIeq lÍlqe|z ']ézrozs e Do8uns, uáq)ounJ lzssoq
,1analgzs
IgI{nq9I s? 19r14|eg 1aule,{urgzs gpuepq'gltlÁu 1Áue,rlel salarula19;
l1ozsy8tg e 31rr '1ozo1 IoJe 9zoqs9uxá l s9 91álI9 lazs9uual 3 {ouu€lsllozseulal
qqts93o1 e >pqolr l19ltutust-toy y .sr ryzsp?tg e s9 1vltlltust.tg 1 11azeêu )pulozs
-Dllary e 1elzuuIlgz s I9qJ9^ 3 19qqg.nt4 t uor.eq g1nzssoq8a ru 1s98azsnlse ze s9
.llol1nq ur9Áueplog J9^
1o39ssol1rÁ3ede zE 'zsnuuug tuo:gq e 8eu llalepzs í3I
6. Aphrodité szűletése. Kr. e.5. sz.
Aphrodité
uranosz véte, mikor a tengerbe hullt, ott tajtékot képzett. Ebből a tajtékból
született a szépségés a szeí€lem istennóje, Aphrodité. Az istennő mszítelenül
emelkedett ki a tenger habjaiból. Meglovagolt egy kagylót, s végül Ciprus szige-
tén kötött ki. Ahová csak lépett, füvek és virágok fakadtak a földb6l.
E
tal-zma7,g ,Pllosz_€Je^
9{{9^pau] 8lped 1I9{
-í3p'ttozol1g t. 9 lr9Á3;1 uuquozu r.rr;ua1
-sl zY ,rzsnaz áDá^ áqgzopln s9 'lu9l
-r91 pr ,{8oq 'ulallas?aan zsouol1
7rll1l9d'Ieuuelsl3{sca{ sI{
e 19le1 otaql1may eldozs pnÁ8a s9 '11oz
- o>1pldyl pzz9ltl1, 31láêu €IIIIue{s Je{
Dlaulouv s9 ?}utuslJg{ l9)' lzsnaz
,IeÁu sI eI uuqruodu uoze 1nue'e,rl9Á1
-pdeq ry {qrotb,{u1e,r.o.1 ÁBuu Á3e Elpod
ryruzsouoJx,uuq8uelreq,{3e e[ate{a
lazss?p?u?luDD zsnaz, L
s9 lálrgl$zsh ru zolryBeu agatr otog 11
,!9!aqa ygwrÁ eqla8|zs Dl?Jx lqpzs
,erzs9 aÁ8a,r au zsouola í8ol4'!an
-eruraÁ8 u ruzoq er8gp,r Á31 utpn1 1u91
-rur ,(8oq 'gn-Á8a 19llazsaD{ ,u93?sT3
-es lInpJoJ záqláInzs 'rqpzs8eru 1111zs
-?n 19|ÁN gpue3l {aJaqu]á s9 {9ue§I
ze IFsnaZ ro1,:ure 'oalla ,lle{euueÁ8
e e1 allsÁu s 'uas9r u?9pu3ll9 1Io^ u9zg
,Illuuzsul
I9J9|u.o4 e t9 eí3o; s1 eg s9re
4rlGa ÁEoq lgrgtde s9 1ggfÁue srue,(8n
úlpn]BáIÎ,upn i4s9lel,rzstaru atlaÁua1
l.á{eIuJaÁE seÁ8e uspmru zsouo"ry
esqfarla s9 os9leFzs zsnez
,oJ?H s? 1?1?w?Q |r4zsap :gll4st i?eu uloJ9q 3 ltmüep 'zsn"Z se uqplazs
^
-oő 'zs?WH :ue$t ÍBeuuloJ9q e Daplnzs lgry@ssaryq zsouoJx s9 zaryy ,eqÁEa 11a1
|
1ozssouoly Blyaőrraqa ?zsorcqx ?qoqá \eleíqse|áluolJadnp otaql,uÉgs 11
-sez.eq rlod91 1e>plp9,rrse1 ryles rleurr9q pzo.1 teleuusÁ8u4tr zsouoln s? oruLJ
Bsq|nq §9 EIuIBJn z§ouoJy
Harc a titránokkal
Zeusz férfwá serdülve felkereste anyját. Segítségévelhánytatót kev eftek Kro-

nosz mézes boráha. A szertől Kronosz kiokádtá a követ, majd fiait és leányait. Az
apjuk szájából sértetlenül előkerült testvérek aría kértékZeuszt, hogy vigye őket
haícba a titánok ellen. Így is történt. A titánok az óriá s Atlasz yezeíésével,a te§t-
vétek p,dig Zeusszal az élen hatcba szálltak egymással.
Már tíz éve folyt a harc, arnkor Zeusz - anyja jóslatára - szövetségbe Iépett
apjának a föld mélyébe száműzött testvéreivel, az egyszernű és a százkezű óirá-
sokkal. Kiszabaűtoíla 6ket a Tartaroszból, s az istenek éte|évelés iÁ!áva| (amb-
róziáyal és nektárral) új eíőt öntött beléjúk, A Küklopszot viszonzásul odaadták
Zeusznak a vi1l6.rnoí. Hádész kapoít tőliik egy láthatatlanná tevő sisakot, Poszei-
dón pedig egy hátomágú szigonlt.
A titánok leg;rőzése, Kronosz rabsága

Miuüán a három testvéíhaditanácso l taííoíl,Hádész láthatatlanul oda]opóZott
Kronoszhoz, és ellopta a fegyvereit. Poszeidón pedig megfenyegette háromágú
9, Atlasz és Prométheusz
uJa.4 00s zo SoJJml
,9zs
..T.u9d ' 3 r9{9|ne Ze ízr9 sI BuI 39IIr
s9 '1I9^ 9ss9puouzg{ '{ou,PlIJ 3 {elnú. 8oIII lglÁIeru? 'esglrpJo ImINI.e^ u?d
,zsnaz
71otÍ3$oq3e|Jr - u?g^pel DIDD s? DIaL!ü - ímquoze {eDleJ9^9|u zsluBlllV
,up9q ? ?IueuBl ll3lle{ 1olloq39 ze : od?{ ls?lálulq s9pl9d eJ9za^ {ou.WJe'ZsDl
-ry ,u?qloJJPq ? lzs9J 1!á^ lngu Iw '|zsouDalo s^9^l>4,zsnaz 1ált9 e 3l3^ 9ÁI
-9usBal zsoln1lo1e uuquoze l(ruázs {9l9zsáqla seÁ8g rs1o 19rzF9 \elzay9zs e
Ioq? 5l_ep!ur.?zs e4a8rzs 9,t91 uole8nÁu ezsssru,(3e 1ulou9lp epa,ruazs 1s39sar
,1elpouruln;8sru
-e^ 2 s9 |ZsouoJX 1s19 191z9,$e1 s9 '{?luBqoDlnu91n )euelsr zy
,e\I9!
- errllur9r8eru l_ol9sgl}plo ueIleJ_B^ {áu9J9^lsalÍT zsna7 'lDuu?á - iozv s,
,IeÎ?ru_p
-p lqq.oJ B 11oypgz yodgzga 8eru s9F9 lzelz7zs IüoJ.pq V 1't uos1[9se1
,19uqsÁ8q e sfiarelle Á8oq 'p"igÁuo8rzs
ÁBoq 'zsna7 1esc 3u.3^ I?uIIDI1? ze rg
Az olümposzi istenek
11. Olümposz, az istenek otthona

a
-Irc,qeTe 9]9x le.lBg ? 19.{u9el Jo{ru? J?r?u?o,ZI
,llo^
!eE9,r gala,r ru {usJ {eu9^pa{9í
s.4urele1 pJlezs 'Fpe{9[ J?r?w?Q
,z[dÉ"zü'qoir suslsr
Isg s9Ie^BupI.o.J B {eqDp lsl ,z§orqá
e.69p,r 4zoq 9 s, ,rzsolt lrlDl s9 r?J7X
:lnzs leiáuuáÁE 19l 2!úuzsnaz,áXílaá
1eEgsuslsr rzsodut11o 11elzsq u?qqol
-3s1 y ,efgrruelsr ze 4eus.slaxxiurpl§.;
u s9 4au9E9sÁual?űIa| pIoJ u 'J ?ru
-vq 'ekryapllse.u zsouoJx s? maqü
J9l9tu9o
]olgzoplg gsle ze eq {9s
-sr;'fln llru7uzsaH p,r_eutp4e dam41
Bezoplg soug,\pÁu uaprmu Á8oq 'eqap
-!áqe'uozsodulllo ze tá39ssá{9q e 4l9teru ,(8oq 'Intu1elnf um {áuqsl zv ,puJ
-uru uopefeq 9419..rg Á8oq 'er9[s; zszaz Dgpqsa8eul gIIu3lsI zE eJI.trÎ ,!r*zelz!,
-zsaH !1epze>llo3uesrerr eg :pÁ8a zsnaz s? u9plazsod,(Eoq 'rezs§e tu9ug1
l939su8]13lelü€Eú3eu urelaÁEeEgpl u e,rzed
-911al 'uozsodun16l ze q9 rreqtuop8nÁű sáí114 úlpsaH uopufuq s9 zgtzs y ,algzeru
,ueqlroq9ll \I€q
l3p.e^ z9l 9^F uleu T{ ?qos e 'st9uu4st dleqzp Ip9IBsJ $eI o
-sgpo1.,(Luzst,r e19Jrluwes Bqos ps9J $e^
"
üáu 9 ppaÁ8a 6zo.1 1euelsr rzsodurg1o
,(8uu e Á8oq 's3lázeláu I.oLm Dlzsaq 'u,(tr.e1 qqss9pt8s1
zsouoJx s? uaqa
8llzseH
,1releureÁ8
s9 áJ9^1sát p]s.Bz_puro{8l spLráp 'lpáIaJuo Á33^ €Jsgzo1islgllra. zsnaz apl ,{3l
,11911s "1r.e^
19 ueq89sueplpuo8 8oploq 1suelsr ze 96 du9lduu pqazs uegpueil! ,rery4
-rz Á8el reqlr llo^ tueu ?qos uozsodwvlg zV ,uoi_oplIoluq B s9 ueleuelsr gEuer
qqe,{uoscep z3 'ule{euuaÁ8 ruelsl'u9J9^ls4 lqq9l opo{IBJn lI?uuo ,?ltolzsBl
-9^ rzsodu|llo ze p9Áleql9z5 1n39sels1 eus.l lp:/H 'l9l9^lsá1 um {áuelsl zV
,9^9,{I9Jq ,8aru
{euelsl zv 19 ál,!4 ule|ezgÁ8 e zfl 4louul
zsna7 ,a.Bgltt |em
1uuquln rt9 ze 1eu9Eeu Ie ze zs?ppH 1gla3ual e taal ugp
-ozsod ,1e^le[Árgq uo391,r e
Dozolzso8eru zsnaz wlnes9zgÁEa1 4ougtrt
BruIBJn z§naz
] 3. Démétérés Perszephoné (Kóré) Triptolémosszal. Kr. e. 430 körül
a
,DJzsodwlllo zB iulpueolp s,a J?r?u?o 1s9p1o3au
u9lBzssl^ s9
e yg ,zolqg|kn $4eqJ9lez§§h 31pad erdeugq cueTl{ 'uel9u vuoqdazua4 arua1
19.1 nslls1 ueq891r,rp ze 19fduu9q u.r ol9l] Te )túu 9x,erq.ept rsgp1o8aur 1pra1
^?
-p 1ruzsna7l1B9n 1efaragtrue1 p19; e e[peuzssrl ,{8oq 'uolueu olzsodwqg ze
,{Eoq 'I9$e $opolzguut 'no8uoÁloq uoBIo.J B sI BJqq9ôl e\vq. 4qe J?r?a?o
,9ozs191 rqns9ffiaur eq8gp,rls; u es?rqezssl^
?J
-9a req KEl,Daâ ryuyryvgfr Kvglu 1wure 'v991 ,(8oq 'e1loy119 pe ezs9ga1 8_qra
leJpI9.J 3 Bzssl^
-IB zV ,Igq9lepele {@Ioq 3 üá^á rüáu llqáqeul I3IIelflIo.J ? Iuz
-n tmqtrozr- ,pepslseu4epe8ue
"q ueleperezs,,(u91 urn 39p,rp zy ,lu9e1
1ies5 ?Jgy
e uzssr,r u[pe ÁEoq '2!Duzs?p?H l}gplr letál]ezt. zsnaz wu91 E9suepetuqfuq y
,lg/l'í.ea|'e ufde1 urau ezssr,r 8Iue
!sp1o.3 u eflrol uaq89s9ppeur Eppe s 'uq9f9t
-opd rualsr rur9luzsq,r gpuulleq ruau Etppe ÁEoq 'etpuouqg tpereur uepeluqlteq
guualsl zE eű ,aflepsaEuaq §oq'zaqlvlvw7q $elzseuetu le g.pp{ zsnaz e^!e.l
pg 1aE9spaqura z9 áIIuáq s9 1elazs9uuel e allalza(yazsal, S9I?IT!{ 3 r.uru u939,r
y ,1aua[9u ÁEoq !eule,l(u9,rgu 3 '{eu€zzoq 19sc19.t4$E i(8oq '4eul_uJ u upolp1
-Eeu 'g.e[ aueuy ,ugplg.J ? r9s9lJopu.e^ euadloJ uleueq 'olzsoda716 zB Bz§sn
luául tueu ,{8oq 'uoporoqgqla; elÁuue ueza glru4sl zv ,lu..upJ le^9lp$ zJn
-a7 zapllr'lll §oq's! lz9 rgs ,senál ? llott zsvpgg ÁBoq'elp$Earu sr re 1glualsrdeu
zsoll?H ,1?t1l^ gle pI_o.J ? s9 51elloqe{e Á8oq 'upmEa11 ,áIgIáJ uo1pq lryq uod"u
{Ipe41 V 1p1l9u sgueqr.d l2.rgy elsare4 e4ezsf9 cual1{ s9 deu cuaya 4tvu2q
1Áu.u1 u e1loqeqs
e^polol9qláJ uáze zsvppg ,8ean etleqpeEq $ ureu ep 19s9zsÁ8aelsq wÁ8n elluq
-pe wau ÁEoq'louzsvpg11 lnv\ozsr-Ig^ lzv,aeí1.e| uDqzlotuJDt l.'üeggtuIíwol
-l;qtgws zs?p?H é\euLleÁE ,(Íloq 'uqqu ruzaÁ8ealeq 8os tma,l eqos qgru7g ÁBot1
,etryselnle trurgíu
'uBquozu 4pnr s] rzv l9s9J9{ Áflot7'1ezze ruep9s8aru 19tÁryq
eueu rrráu z.m {eue1sr zV ,osseqe^ In69seIeJ ÁEoq '1p, zsna7 u.aaúlgpaBua u9zg
,Dq?t.ox ,elgr
$alo;szseleg ern 39p,rp zr 'zs?pDH dtoq 'srrreÁEn lu.eupJ zV {9r
Poszeidón és a tenger |akói
Miután a háíom istenfrvéí legyőzte Kronoszt, Poszeidóntögtön nekiállt paloíát
építenimagának a tengeí alatt. E palota islállójában tartotta bronzpatájú, fehér sG
rényű lovait és arany szekerét, amelynek közeledtéíe lecsillapodtak a viharok.
Poszeidón hamarosan feleséget is
szerzett magának. Nőij| veíte Amphit-
rité tengeri istennőt, aki három gyer-
meket szült neki.
A tenger ura földi királyság utrán is
vágyotr. Egyszer Atriklt szeretre volna
megkaparintani, Háromágl szigonyát
beledöfte az athéni Akropoliszba. A
döfés helyén nyomban tengervfuből
táPlálkozó fonás fakadt. Még ma is
látható. S ha szél fiij, ha]lani lehet a
mélységben a ten get nigasát.
p oszeidón birodalínát csodálatos lé-
nyek lakák. Öwen sellő, akik Thetisz
tengeristennő kísérői voltak. S a ten-
gerben élt többek köZött a hfuom Gor-
gó, akjket Athénéistennő yelr"or.Atoít
kígyóhajú számyas szömyetegekké.
Itt éltek a Graűk, akjk szep arcú,
hattyí alaloj teremtnények voltak. De
ősZ hajjal sziilettek, s hármuknak mind-
össze e8y szemiik és egy foguk volt.
A tenger gyermeke volt a háíom
Heszpeisz, akik később abban a kert-
ben éltek, amelyet Gaia ajándékozott
Héráruk. ől< artztet< az örök élet ara-
nyalmafáját.
S a víz alatt élt Ekhidené, a íélignő,
félig kígyó testű szömy, meg L,ádon,
aki emberi nyelven beszélt ugyan, de
teljes egészébenkígyó volt.
a
14. Poszei.dón. Kr. e.460450 körül
@
,§
loq8Dll^lD zD larauaP[ In r?l!y?I 'uDq)fi?rcpd ?uoqdazsJad S? zs?WH I
-deu 1919 ze unlzJlg ,zolryu\epoIíq zs?p?H llozoF"1 uláu áp 'ueÁ8n 11oa gallaru
D^D! s?zal!?lua ze qery,taq unzllg zv ,epoÁu,eurro>1 zsouoJx ,ounv E zy
,aJlgzau ulnzlp ru le{gt e '{.elplq
er9lszaurgtatunQ zsolDltDJ e rc{ezssoJ V ,{4lru3{ an!9zau usol?poqdzso zl
']sl[o^ rueu {uzssoJ es '{9[ es ueqlRlel9 iply ,ei94q urorgq 39pÎ3 ze gI.o.J iál
-1ezelr9 uauuofr.r zu deu lrmu deu 1opo{s94q l9l_ps9zo{I9lel ll u]oJ9q 'uaqloz.o.i
y,1v|1!I9q9^D1 s?za21?Iut? zB {o,{?r p3{ lal1aqupa laruá ezs,{9s9q y '{BllI
,etg,{IoJ sgpáIáJ e '?qJ?1 e $p! ueq9lezo1 19topd
1elopq se89sugz,o.1 e 19q9nn
,sr
V 99ualsr 39st9los e'vzsoqilg !1o^ uo s'e!,etoled ?ultldazsla4 sg zsvpp1111otl
,ueq98arupj >pttolpq qqeuelel{gluala[ u raruallazs 1os9q 3 InwIBlI9,
Ill ugzeul g
,!1o^
4efuo,(1oq u1 9zaru uso1vpotldzso ruoluozs B áláze^g gsla zso.IDllDJy
,olpJIeJ
l!!uáIeu9,{u,o.1 1elaruallazs 919q9rd rulozs e Á8e,r 1e1919 9Iry^H Fpo{
-eloláq Bq89II^F ZV ,l19BaT9 u,(1n1 9le;uor.eq íLêu zSoJaqJaX Á3e u.etlred 9s
-Iw4^v ,u9Á1o; nrlz5 e 1eleqoq e 19 anr,r ellrpeleBozol9 zy ,ruqJoqx '!9zs9^
-9.r lszde1 391r,rle ze Tn\qAazIJ |ezzg,qle a,rle,(u 1sa111oq u 1nruBnp 1alla1 pu9d
-z_sr Á3e 1eulruuo{oJ gl9;uolsl 'DqzsoJD].tDJ 3 lII9zseI e{IaI {"1loq B lo{ttuv
BtuIEpoJ|q zs9pqE
pal országa volt, ahol nem ércztek hi-
deget sohasem. Lakói szüntelenül ját
szottak, vigadoztak, s ha akartak, újra_
születhettek a földön. Az Elízium kö-
zelében feküdtek a Boldog Szigetek
azok szá.nára, akik háromszor szület-
tek meg, és háromszor érdemeltékki
az Elíziumot .
Akegyetlerl Hádész féltve őizte bi-

rodalmát, A felvilágra csak ritkán láto-
gatott. Csak ha valami elintézni Való
ügye támadt, ült fel pompás aranyko-
csijáa, amelyet négy fekete pmipa hú-
zott. Hádész sose tudta, hogy mi tör-
tént a felvilágban és az Olümposzon.
Hádész fe|esége, Perszephoné kj-
rálynő -férjévelellentétben - kegyes,
könyörületes istennő volt. Hű Hádész-
hez, de gyermekei nem születtek tőle,
Szívesebben volt együtt Heknteval, a
boszorkiányok királynőjével, mint fér-
jével. Pedig Heknté ijesztő alak volt:
három feje közül az egyik sem hason-
lított emberére. Egyik oroszlián-, a má-
sik kutya-, a harmadik pedig 1ófej volt.
Az Erinnüszök, más néven Fúriák,
E r e b o s z paloájában laktak. Mindhár-
man öregebbek voltak Zeusznál vagy
bármelyik olümposzi istennél. Az volt
a dolguk, hogy meghallgassák a halan- 16. Kharón, az alvilóg révésze
dók panaszait, és a gMtetteket meg-
büntessék. A vétkeseket könyörtelenül űzték viárosról városra, országról ország-
ra. Kígyóhajú, kutyafejű, szénfekete testű, denevérszárnyú, vórben forgó szemű
banyák voltak. Halálra kínozták rézszöges kolbácsukkal az áldozataikat.
@
E
-seulsJ_?ô{ 3 s9 zw u 1|9^ zso|zslDqd2g uel euelsrpeq {.ruoq9q pJ.PI"s3 .souoll€I?
m Zs?ly ,?q?H s? zsolzstotldv11 'zs?Jv :uqelrÍlzs e>leuusÁ8 lc(Ioryq 2lDury?H
,ueq89sÁ8aq-zsepv ze .uaq
-9fgeqsoscl9urnÁ6 o,tv11 tglt4u eluzs[g zl '1aznladzsap e qqgs.áT {9lzu9 l.DJ gul
-Jel lI_BtuI? 39s4f3t 19.19 ze vg ,yrruqJ?H ltozolgpu.efe t_"J.?Iqedwff Á3a 1n9pl9d
e(aeplgge 'oog ,?Dlnq?po{q € lo{.ápu.ufe ue,(prrrep,t ttr,r. uelsr rÁuueruqen
,1nBgsale1 zoqz
sna7 luelll9zzoq ep'ueÁ8n uellepa;ezs,(tr91
vylm ffir,1eJupelu ? ?lrmz§8eur guuelsr zl 5 ye?eul elrglry ryulqqe4 uoz9d9t
-Ball zsna7 yla9 6 ,l9 Bllousulnlá DJ?H ap '\suguue,|sl zú úapzei nloJ"^pn .u91
-aívs elgta rylgp egeío1q1íaul'lzsouols1 '19t$e elzgÁEel zsna2 uglnq1l.m 11ott
uas rys9lalaqÁ8s d8oqe lunu 'uepgqloJ {o^ ruáu e?.essuz3t1 D)?H s9 zsiaz
EJ9H§9zsnez
otlozglqg u1?"tlopy p ,uuazs 2las?zaupu?
sa{8a ílauD 'lyolpzulolo qapl uouaqJJDd D 1lodoscloqozg .2J
,eqruezs
1apsqp8szs ures 1auelsr ze 39ur
zsna789ul íEoq'1glp$ Á3F luozsh {os9lN,lDry!rytory e ellgz_o.{ lgs.elugp s '3áú
alquzs zsnaz l91u€u9l9pl {3u9lel9 1fiáqure zu ,(8oq '49nou4 ,{39 ueqqg.;
'9IáJ E9^ B Inuelláleqlrue{a lB{nsJos eg1l, zsodol1y s9 19leuoJ elel9
{eJeqlüá
ze uqo! 9L!19IX,u9le es9tsllpsEaru 39ru 1gsros JáqIuá zB Á eu?ur zszsallrlD7
,l1ott zsodol1y sg gllr7lx
'zsu§arlrlDl :]BAoN ,e 3zlüeu
-ezsíg zl, 'zsoqalg lqJlory wll?l?qpsul9Î§ l9ls9ru,{Ee 'sgqnr alala; ruoJ.eq V ")I
{9JIoW Y
terség istenévé. A harmadik gyermek, Hébéaz istenek pohámoka volt, kés6bb
pedig feleségül ment Héraklészhez, leusz és egy halandó asszony hós fiához.
Zeusz és Héra rállandóan civakodtak. Az istennőt bosszantotta, hogy férje más
istennókre és földi asszonyokra is szemet vetetí. Ezéítaztán sokszor megalázta
az istenek urát intrikáival. Zeusz megoszíoítaugyan vele a titkait, sokszor még
tanácsot is kért feleségétól, de sohasem bízott meg benne teljesen.
l8. Zeusz és Héra menyegzője
@
1?JgPuod'l?u gSP zo Dnó o8au ?u?ltlv s? zsorzslDltd?H .6I
,Tzaêu d3} sI ?ru 39W ,flueurslzp.{ lI9^ uá zso7Ddzsotalv 'lÁIoIeI Jed 3
ue,(I3ul9 'q(uop V ,ueq§n É"sso{p{E lel.el, oslá^?u ze uo89II^ 3 llo^ ZlI .a eluelü
{3J 69s9.qg ú 'uÁu9áI 3 s? BEEuI 9 rysc 'E[nuelIIIáZs s9II] llo^ Wau {elDl3lu9ugl
E IaÎW ,u1Io11úEEeIu lu)p;ápu9zs 1loluoJ3alu eJgIá r9g 4Á3e ugptazso4 KEot7
'{91lop9^ Iuzz? Iusl9lualsl Io]ruIB .Jezs,{8á {esc sI lu9{Dolp9^ .119Iá B39s_o4q
1sualsr ze 8eu 1uelef ureu eqos 1u9{sozsollpd 1s9pelsarad e alalel?etsl zsv-ty
,r1o,r
uoleq 3191 .l.ulu 1Fpsq?zsrf, eII{ ,uPq,l(I9l
-Jsl zuoJq Á3á {g11op?l u,rEo; Erdzugq ruoJ.BIIuezIl IáIáJueIIe Á8oq .rezsÁ8e alal
,á eIeJ opo{sBurpp?lp
{npJoJgle sI zV sI u3qtez9)nn 19{ .9 lUIuI'llo^ soóJ8q
qqaseÁEn IBTIos plu 'gvue§| ?u?luv zsrllrd .]lepeisáulepaz9,{3 ueqlese uep
-IIIIIJ IItáu u€q{ocJuq y ,erlglg€ u9ze e39sqq91 ,t8eu >1euelst zV .sllouul e^pe]
uadd9 1oqe 'llocreq uou_ud B uoze s ,BJs9po{sluoq9q 3 TuaIüeJál 1eultq1e qq91
,l!uoq9q 3 a1eJazs .uátrsr
19urur 1eze>leÁ31 'u99,rpe1 creq u ;4e ze ze !lo^ zsalv
zs9JV
Héphaisztosz
HéphaisztosZ, akovácsisten olyan satnyának születetí,hogy anyja, Héra, ami-
kor meglátta, utálkozva lehajította őt az Olümposzról. A csecsemő azonban élet-
ben maradt. Mivel a tengerbe esett, még csak meg sem séíült.Thetisz, a tengei
isten egyik liánya mentette meg, és egy tengeT alatti barlangban gondját viselte.
Héphaisztosz itt rendezte be első kovácsműhelyét. AZ istennő jóságát azzal vi-
szonozta, hogy mindenféle ékszert és használati táígyat készített neki.
Kilenc év mílva Héra összetalálkozott Thetisszel, aki véletlenül egy Hépha-
isztosz által készítettmelltűt ví§e|t. Héra megkérdezte tőle, hogy honnan van a
csodálatos ékszere. Thetisz hosszas vonakodás után elmondta Hérának az igazsá-
goí. Héphaisztosz anyja elszégyellte magát, éS azon nyomban visszaYiteíte fiáí az
Olümposzra.Egy nagyon szép kovácsműhelyt rendeztetett be neki az istenek he-
gyén. Még azt is elintézte, hogy Héphaisztosz vehesse fe|eségi| Aphroditét.
Hébé
Hébéaz istenek olümposzi palotájában a pohrámok tisztét töltötte be. Az ifjú-

ság istenn6jeként tisztelik a görög mitológiában. Hóstettei jutálmául ót vehette
feleségül a nagy etqí hős, Héraklész.
r
20. Hébéistennő és férje, a nagy erejű Héraklész
@
,Depue^l93eu] u33l et(le u91Á9l
,3^t33u3l saÁ8eq'ele Zsr?
{euue s !e^Í8áJ e IgJ.PII9^ e$eâl u9lzv I.vpí93.o!}|e\
-aZ lua+Iqzsepo ÁEoqe '1ouepeleqpq ? punu ?J.p1lgl ryllnuI_Bla s9 4elpefr8ary
as alazs ?u?qrv ,íZ
,19q9ta1 eíÁle 11
,p1_o.1
1o:3n ueqzsp tcreq Áuere 9Bolrs3 u s9 39 zv 1a8aruar8eru Á8oq 1essg1l_3
-rle4csl 93uaz ezsssur rre.{1o '?u?lrv gle 1ruaned I9q)9I n 19qqg ,u9t9Áuodo1 zsll
-aZ 19í| lel4e.IIEppJ.Bq !I99n Á8fl ,nelers er939sg3es zsna7 zsolzsnqdvg ,6e?aus
-ereleq tloq89 zs93a ze líoq 'uBqguIIBp!9J Dol}pJo t9Jo{{V ,elg,{uodo1 u rupad
-3J euJe>Ie l9zs eqlurul 'alzalg íB1l,ysna7la vl?o1 s9$sí,a1 g1|l9 uq€soJutü€H
,alledua1 ueqluuelpd uepe_m,r ifla s'ysuv7g ellesc eqÁ39
uopgul {oulg u9zg ,IDzssouoJx 'p,rg[de ege1 9 d8oqe tutur 'I919|u9Jl eulo^ ellotr
-zsoláeru Á8r,rdd9 :uqol 1e1 elez89,t zsnaz a|Je !űrázs 1els9t Á3a uary ,qau
nzs
tgt1 zstlvyy Kíoq'lI.aJ Iqre a61 1gÁa,eel4íBa zsouD lo'rzsu?W ella1 g,tgÁuozsse
uoTI1 3.ue ?Jn {euelst zy ,ur391r,r e eyoqlnnlgu rrná7 ysolzsnqdvg !9g ntfiBa
slwl8n otv17 ,u9z91 DJ?H s? zsnaz lpeul.El s93uasra,r Á8oq 'razsÁ8e 1u9uo1
es9le|nzs 9u9qrv
22. A ,,Gondolkodó" Athéné.
Kr. e. 450 körül
Athé né nev elésétTriíón folyamisten

yállalta. Tritónnak y olt egy Pallasz ne-
vú lánya. Athénéés Pallasz gyaklan 23. A Varyakioni Athéné, Pheidiasz
játszottak egymás közt harci játékot. egyik legszebb szobrónak, az Athéné
Egy alkalommal Pallasz épp eltaláIta p art he no sznak kismé r e tű
volna lándzsájáva| Athénét,de Zeusz római másolam

közbeavatkozott. Ijedten leánya elé
tartotta félelmetes kecskebórét, az aigiszt, s aZ meEvédte Athénét-Pallasz e7for-
dította a tekintetét, és Athénéekkor halálos sebet ejtett rajta. Meggyászolta ját-
szótársát, s gyásza jeléül felyette Pallasz neyéí.
E
@
,T3u.o4qÁuesJa^ u|^!í] ,a ,JX
1tD!?sZ|)W E uql l|llpl O§€
-pdv ,!s1zse^ e efteqlfBs Iess4atunq q ,ug1lody rclapaapg y ,p7
,
-tru3zs s9z$el ze 'zgrÁE qu 5 1elns.epnt
azsso 19[r9u Á6oq'uynzs e enoulgzs
17
-p g, t,eBe m4 u 9 o dy ualla z s on z ln 7A1
,ul^yqn ,u_u[ue1 e uslsr
wzsaqgzs y
u917ody tulll 'rrgfdls e 4rzsl9í ueqqazs
Á8oq'el9r ml9zseq >19rpze1 lzu {aJeq
-rrra zV ,le)9l9 l1o m 1em.lqry,í alqzap
-usa:.o§eru s9 '1a{9pl^ E ene,r uqg{uÁu
193eru ulde; tpl9zs8eur 19193urrr :azs
'-Euuq
e 'zoqglfu 4lapsel 31y,eqd;s
€ llolloqaleq 1eurruole{p Á3e uoru9p
glesl^ 13$sJ9I 'suted, e 'zsqlzslo7,11 ,1rg
-"zop|9 ese 4uzs Kfla {Bu:{o19 zV
IzseÎeJ Pp
'ya, eyoryg3aul s9 !od;s e ryq uloryfeq
-Ig ,Ie^ d9{ l|rrJIeJ 'tlnzJollá l91s9po.{
19ra ze 1sa; uesa89sls,reu ueÁlrur Á8oq
ltof_er puuozv
,ueq9Dl$ zlt e y,vB
-evl alzgtt8su uaqzp.i )t9l9t s9 'u.€tdF 9
gapze1 ruezs1gl u.utlrud 9'(1o1 ue1o zy
,eqgpre ,{3a ,ü.e>;á1
6psd3a 19q lueurlg
-9[ u 1ar4s,leu g9rur vupolldy sg nl2p
Á3oq 'eueu9 uraN ,el|eJ epze{ Tuezslgt u9t9urole1 4,(3a 1eualsr ze s9 'I9qscue8
-?se^Juzs tlorzs.á{ loíls tr39r91 dBa ?u?qlv zsDnDd Á8oq 'JezsÁ8á lu9ugI
,gner
9rybB
,l9Áu9IIIop$ sqs9| e a1
1ozs 19[9udud s9 'r_".psg[ Ioqdlap 31pI3oJI3 ue9lá^9{ lza
"
-l91a.le1 etpeJ Á8oq 'ale,rgr s 'luálsl 9q9le{sJ3{ lLl]qzssoJ B 'rll?d elseJe{8eur á^
,r9lezsst,r ar9fp1o.;9pzs pfeprqnps]l8eur luaul Bôqsgru uszs98a e,rpe8el8eur 1r
-es1qseln zsnaz u911ody lo19l9| $auun uázzepueJ eJ9láIetzsll u9lfllld llorpzsr.d
-1a ze s 'tqnpsrl8eru aq9Á31o,r 9Á1o3 3duJal 3 Ie ualuáru Á8oq '4err_eg u1loscuurud
,ujo11lzsndle
-3áü Ins9lelu!}q zma7 1e,t9fgzssa,rgÁu s9 19Á3q uElrnd seteuryáI
-9; e 1989suslla olÁrm alsual3e141
,I9luelslsJ9ô{ e 'plzsolzstntldv111l9{ rellÁu s
p! ugfduu 4pe§eu 4áI9 J.pru 6C ,llo,,r {aruraÁ8 elellzs vfieugqp.qúQlody
,zslwauv s? u9llody r.edrerp ruetst ze
]rlelalws t9ro1?7 ||9r9ÍU9l ZSIIJq1J4 ?Eol,ld s9 |191 1 zsolorp7 111,94 uo39s sezryq lÁaz
-lüáu luel$ rzsodum1o Á8eu Á39u 1mru'qqasaâ] ureu efÁlu 4elw7srzv'zsnaz
u9llodV
Megkezdődött a Verseny. Egy id6
után kiderült, hogy Marszüasz éppoly
szópen játszik a sípján, mint Apollón a
|altján. A Múzsák nem tudtak dönteni.
Ekkor Apollón cselhez folyamodott.
Megkérdezte a szatírtól, hogy meg
tudja-e csinálni a hangszerével mind-
azí, aíniíő a lantjával. Marszüasz mo-
hón és becsvágyón bólogatott. EIre
Apollón megfordította a lantját, úgy
pengette, és énekelthozzá. Percze ete
a szatír nem volt képes. Így aztán a
Múzsák kényíelenek voltak Apollónt
kikiáltani győztesnek.
Győzelme uán az isten kegyetlen
bosszút állt Marszüaszon. Elevenen
megnyúzta, és bőrét egy fenyőfáltoz
szögezíe-
Később, Apollón még egy zenever-
senyen győZött. Ezútta| Pán, a kecske-
lábú isten feleft aratott sikert. Győzel-
me őt tette a zene istenévé,s ezen túl ő
játszhatott kéthúrúlantján aZ istenek
lakomájrán. Kötelességei közé tartozott
az is, hogy őizze az istenek marha-
csordáit és ,juhnyájait. Ezt a feladatát
később Hermészre, az istenek hímökó- 25. Apollón szobra az olümpiai
íe ruházía át. Zeusz-templomból
Zeusz csak egyszer haíagudott meg
, igazán Apollónra, ámikor az isten meg akarta fosztani őt a trónjától. Ez akkor
történt, amikor Apollón'fta, Aszklépiosz, az orvos arTa vetemedett, hogy feltá_
masszon egy halottat. Ezzel megfosztotta Hádész, egy alattvalójátó|. Az alv1l6g
istene paílaszt emelí az Olümposzon. Zeusz bijntelésiil egy villámmal halálra srij-
toíta Aszklépioszt. Apollón pedig - fia halálát megbosszulva - elpusztította a
Küklópszokat. Zeuszt felbőszíteíle az egyszerm(t óriások megölése, Apollónt a
Tartaroszba akaíta számúzni miattuk. Létó, az isten anyja járt közben Zeusznál,
hogy ne űzze el az alvil'ágba fiát. Az istenek urIínak bocsánatáért könyörögve
megíEéne, hogy fia meg fog javulni. Az istenn ő kétéséreZeusz enyhített a bün-
tetésen. Egy esztendóre egy földi király juhistállójában kellett szolgálnia Apol-
lónnak. Az eseíet követően Apollón mindenben mértéktartóan cselekedett.
-E
zslaauv gzs?pDA ,9Z
,Iuzs9pp^
llele.I3zs Á8oq 'el9uellá )puu€ !_e1ouut uour.ezs sr tu9le[98opr.ud 1ore1
-;e sgdozs e s9 1elerrueÁ8sry V 1a19 ueryÁ89d88sut uadd9 Á?e,r 'telgplJu1eq €
"ru
,a,t
-ellr,rs p1l9pq ualelrrq Á8e,t pÁuu9,u.etllp ueqguleleq 'ryu9[Ál9q 1rml'sr qe51
-zalre, .Á8a;la; l1o,,i 1a1l9zssa,tpÁu s9 lel! .l guualsl zsnually 'agnsaya>y uq1lody
zsIIua|Jv
27. Artemisz, Apollón és Poszeidón a Parthenon keleti írízéről
Egysze1 amikor még csak hároméves gyermek yolí Artemisz, Zeu.r megkérdezte
tőle, hogy milyen ajándékot Szerebe. Az isteTmő többek köZött a testvéréhezhasonió
íjat és nyílvesszőt kért. Emellett egy térdig érő, vörös szegélyű, sáfrány szírnű vaűsz-
tunikát, hatvan udvathólgyet,húszházőnő nimfát, egy vánost és a világ valamennyi
hegyét kíVánta. Végezeül pedig azt, hogy ő legyen a fényhoz ő. Zeusz mlndent mega-
dott lerányá.nak, Sőt emellett megtette még a városok utcáinak és kikötóinek őíévéis.
Dionüszosz
Dionüszosznak, a földnek teímőeíől adó istennek és a bor urának szintén ze-
usz vo|t az apja. Anyja egy földi király felesége volt, aki előtt Zeusz földi halan-
dó képébenmutatkozott. A féltékeny Héra azítanácsolta ak:ltálynénak,kérje Ze-
usztól, hogy fedje fel igazi alakját. Az asszony így is tett. Mire az istenek ura ha-
ragjában agyonsújtotta villámával. A királyné szömyethalt, de hathónapos mag-
zatát sikerült megmenteni. Az életképtelennek látszó gyermeket llermész, az is-
tenek követe beleyaírta Zeusz ágyékába, hogy ott még három hónapig fejlődjön.
@
B
,6Z
lauaqat D S? OIDW'ZS?ulaH
,Lol9ÁIeq
lPI8oJIá I9II.E|ulzsggJ TaIIalsI Z9 I99^pei e el uopuoul
DIlzsaH ,e\lí8á ualsl d8uu l9{uazll ? lutur 'l3ÁIeq lIeIBol uglqqol zsna7 s 'nlzsod
-ul!!lo ZE luelllláJ qq9s9) ,)9rl31]r|s]
-Ip uPqJos9sla u9IuI? 'uoq e I3J Bll9l3l zsoqlpltl1 pwat3 o
,]-€!p9u]I 'DsDuuosÜq sa zsozsnuolo ,8Z
9 lu.á{uelsl Á3oq lelaraqure
ze aya1ll.azsÁugl er.te s9 'lo39ll^ 3 8l
-z?ln3q 'uguleJ zsozsnuolo lo+uIv
1elerrua,(8 u eqs_ezopuo8 {.állá^
,ueq.BJ?^pn Ápr,q
1pttatu qq9sa.s1 IpI_oJ
Á3e egele,,reu lu9lÁu,el - r9g ef,t98eur
Igryllzssoq llél?wsl Dl?H í3ot1 - zsn
_2Z ,6l]állel a!el9 s9 'llazs94$1 e elzs3l
-pezssg ,q]aluaur8 aul maqy 'efftlÉ'íEeu
lqg{Iel$ Ied$.ázs V ]gqploJ 3 T{
{e[9u
{9J?ul[el9ug.€ bo nq áJ9^ B 9ôI{V ]9l
-dg uqoqerep er_escrre.md olv11 Kuaryl
-IáJ louasJesc V 1elelpzs 1affa; s9:ozs
"
-o19Á3q s9 I"T)p^Jezs zsozslluol1
,,,ll3ialnzs ]6zs191 ?" :gualat
1m
3âU {ául;e 'JZsoZSruoIo sr{ € Blzoq
ul8g1llt zsna7',opl zp 1eze{Jgle JoTtr41
Hermész
Hermész Zeusznak és az égboltot tmő Atlasz lerányrának, Maiának a gyenne-
keként Született. Amikor világra jött, édesanyja bepólyálta, és egy kosiárba tette.
A kisfiú csodálatos gyorsasággal növekedett. Mihelyst anyja hátat fordított neki,
megszökött, és elindult a világba kalandot keresni. Elérkezett egy helyre, ahol
Apollón marhái legeltek. ElhatároztA, ho9y ellopja 6ket, Mivel tartott tőle, hogy
a nyomok elárulják, cselt eszelt ki. Tölgyfa kérgéből sarukat készített, ffiszálak-
kal a marhák lábrához kötötte azokat. Es az éj leple alatt elhajtotta az á]Iatokat.
Apollón észrevetíe,hogy meglopták, de nem taIáIí az állatok nyomára. Kény-
telen volt jutalmat ígémiannak, aki elcsípi a íolvajt. A szaűrok kapvakaptak aZ
alkalmon, és keresni kezdték a marhák elhajtój át. Egyszer - épp a tolvajt keres-
ve - egy barlang előtt haladtak el, ahonnét csodálatos zeneszó hallatszott ki. A
barlang bejáratánáI nlő nimfa elmesélte, hogy egy nagyon tehetséges gyermek
született nemrég a barlangban, aki valami csodálatos zeneszeTszáínot készített
egy teknős páncéljából és tehénbélből. A szemfiiles szatírok felfigyeltek atehén-
belre. Körülnézve látták, hogy a barlang előtt két tehén bóre van kiteítve.
Közben megérkezett Apollón is, és belépett a barlangba. Feléwesztette Maiát,
és szigonían níparanc§olt, hogy Hermész adja vissza az el]opoít mashákai Maia
rámutatott a gyermekíe, aki még mindig pólyában fektidt, és úgy tett, mintha alud-
30. Hermész a la ttal egy szatír társaságóban
g
@
,1ue1bÁ8 pqqel€peJ zpJ_Bzs 1.e{ rreÁ8oq ,{8oq 'erm te{g wot}ueÉaul
1ez,r!r nq
,9zo.1
ueln 1J9zE dd9lq9,1;y 1n8uru 19pe3o1eq tngoÁí lzs?uqaH 1aualsr rzsod
-unlo zV ,9ôquepmu t9 aueld,oJ ueseqasl9zs Álerrru '1nres seÁur.ezs Á33 s9 'ue11a
9sá m nuqep9^ 'sr 1odep1 1ere>1 ÁEa 39ru Dodey nrlapsq qoa. a8gsselelp.{ {3u!{
p41o8epzs r.eqáJ Á3á qeu uopsl9 zsnaz 'u 9Á
-uapuIIIJ lze 'pcl_zd nlou4q uegzslp
-eltmu e pe eldel8aru ! J 3 Jo{FuV ,ue1 st Á31 ,9^9{ou{q {áuál$ m !9 I>I ezze^
-eu !9[de sg91 erre zs
vua p, eB9ssa Áu.eúáIel eg Tqqás11tÁezsto! ueal yDuzsnaz
tgspuzrq8aru 919zs er939suels1 1ozs9qnf s9 1orolzsgd e )lauzs?ru
-DH erpw 9nÁ8a pzzg,alp:clle 19|9Áu
e 1aÁleure lglroqÁupJp eqgrescle ugd
-;s y ,allaÁ8ur8eur sr gazs8uuq e pe
ug1lody,elgleq o8uJpJ lodlsJolzsgd l|lJql 09€, a,JX,lozssozslluolo
,
s 'lup9u Bzs Áu_eq9u po39,r 'allalla8 \awa§ o zsvua11 :zs?Prlmtd [€
-eI le{euáqel B ueqz,o.{IlI 'zs?u]aH
,lgt
-zs?wDH eW sl Ia eqflásc u9IgqJeII]
'Jezs8uoq B Dazslel3eru ua8l 4tluug1
,elíu 1epze1 rrruzs19[ s9 19awl
1ody
-e)9qsgqel a e^9Iá ltlJ y ,zoq.u[,{ue
ze lzs?ulaH al4tlczsstt ug1lody
,letDleuels}
ze 1á{,o ess€lnrueq tu94lezopp d8oq 'a1
go39t y9ze ple11919{ ,{8ot{ '€lpuolulfl
,youug1lody op?"zssl^ zrt
ryqmu:
,l.ag€l áuerusl3q zs?uJaH ,lu
In39A
-pa8ue gpuelfeq qo^ ulou uaquoze u9l
1ody lg?gswpell.e eq usryÁuoztq Á8oq
' tzs ?wD H EllevriqBlm 1I9Zg,[e,r1ol er;
1191pst9 Á8oq 'a,!11alsal ua8t zsna7
,].Igqu.eqel
19{ e úuelnulleJ
p>191;,{uozrg,I9u)leuelsl ze y9s9do1
19 áBálualá[Ied
,olzsodu1lg zn etp.tt
p,r98eru s9 'rZs?aJaH eldalls; 'er9r
-9g I?qJeII] ueuslgl u911ody plli111,eu
Az istenek csatái
Harc a Gigászokkal
lümposz lakóinak csak egyszer kellett komoly veszedelemmel szembenéz-

niük. Zeusz nagyanyja, Gaia megÁgyelte ugyanis hatalmukat és boldog-
ságukat, és bosszút forralt elleni.ik. Terve kivitelezéséhez a Gígászokat hívta se-
gítségül.
A félelmetes szömyek minden előzetes figyelmeztetés nélkiil !ámadtak az is-
tenekre. Sziklákat meg üszköt dobálíak az olümposzra. Héra borúlátóan azt jó-
solía,hogy a Gigászokd, isten nem ölheti meg, csakis egy oroszliánbőrbe bújt ha-
landó. S ő is csak akkor, ha előbb talál meg egy bizonyos sebezhetetlenné tevő
varázsfüvet, mint az ellenség.
Gaia keresri kezdte ezt a varázsfüvet fiai, a Gigászok számára. Erre Zeusz
megparancsolta líó sznak, ahajnal istennójének, Szelénének,a Hold istennójének
32. Istenek és Gigászok harca; részlet a pergamoni Zeusz-oltár írízéről.

Kr. e. ]70 körül
@
@
Á3a o.tugtldn1 o1]|3II9d 19|4ep 1n311 3 gjI9IeJ 19q[t ufÁte {euelsl ze Blue 'w
-wl e?gsul'ryÍ? 1zsna7 e1o19sc ?lppe 5 ,8atu 1opoureln; tuu;au ?ultrv 1esJ ,qq9^
-o1 ,{3; s9 5leuzslql Zs?ruDH '{eu.P{sJPuI zsluauv '{áuu9qá1 oJ?H 'Tálü.ál§ae{
zsozslluolo '4eu911oquq7ody '4euso>1zsna71ennBeu: {glz_Ecl9 {eqorll9 s9 'ler
-1naauawt oquloldtrGg uaqlppsfl 1oz€ l1npul uo á {áuelsl m ugqdn1 lo4llry
,llo1uo 3^9I saznr
19q9f9zs 'nt lodesc 8u_el ]9q9ruez5 1odeu u 9la1
,)e1
-F9rgsle Eped re'(uJ.?zs seu{eleq 'utlor9s lu1o8ulpsc u afe;r.uurezs úqüIo4o
,I3
-8gsznÁu 1e|s39Á3q s1 u9,(1eq áze{ u s u9 oJpI9.}9IIJ z_ezs ueq.{ugl t9>1puur
,99t u.Égp,r
l9lrurl e v1lortg,{uq e11 rl_e 19ql9Á3;1 93rala1 1esc 9IeJeI I9DI.aJoC
,1s,(rugzs seletu
B sI 3r{3I?^ ,(1arrru 11o,., 11911zsÁurozs qquseurpteq8a1 e uEldv1
-1s19; ,{3a 1ozoq ur8qrn ,uq.es9qvsnd1p )lozsp8lD B IuII_? up{€ llzssoq DruD
as9z9 Á8q Áu.rozs B iugqdnJ
e[198aur 1alallssala n dBoq
'ruulûpo eIIa{ ,zsv111olv71 fltpwtu eC ?q{oJ?s snourozs eurylyn zsna7 sg eí3p
,le)Ils9ul ?
-rqp zsryv 7s.e!J9 tqqgl V ntzséIá{ úuBJ 1e,r9[9zssa,lgÁu 8lpad zstwa1
-ly ,lzsg3tg 4t(3e n elornuoÁ8u s9 'lo{esls 9ê1 9IIII3pu$t|l9|e pus?pqH ey9'1
-u9sx|o1zs?wJa H eq lozolpqgrd pssg119uelle 9s1o1n Á3s 39tu s9u9 tqq.o.t y
,nrzs>lal zsg3tgtluyzsndla ze gep Álerrre
'sr 1árzs 4s.eru Á3e uqgqz.oÁ Dn]JIzS Aáz
Á31
o4elq ,uqop upn s9u9
4rs_eru Á3a s9 'pqta8zs 4ÁEa n p,rg,{uo8rzs 439ruor
-9q aI ]rgJ toq€mpul4zs ÁEe uqplazso4
,an8tzs ot1lltzg nala191sg 6_eug ze upol;de1
-ázssg epüzs y ,u9ln zsgítg4tÁ?a ze goyl feq tg11tzs seuJeleq Áfie 1ngppd vuqqry
1elg {.aíá^ eqgzoBln {áuálsl ze
ep 'eJpI9.J ? {ellg>láuelu?zssll ulpolrel.woryqrp ryzs?319 $oppJeuI uáqlá19 zV
,IeryI9J,o.u9szour z9t
lol1ozs93t9 e a911o.1nd st l1pltoq e
896 ,rmqcmq z uel 1zs9J ualsl uápulu |n^!1- u?rzsaH s9 uaJ?r?u?Q - ugl]uálsl
y ,utupu8aru
§9)9q 19{ |lallá1. rpuzs?plaJv11 81putut ls9;.optusleÁ3e1 e'ysg319
Á3s 1erysaqas8aru ualst 1tÁlerrrupa. 3q 'ueq91?sc V ,euot Esndla 1etg,Áu.eíoznq
1oqe 'allsdrc eq8gzsro 4rsgu ,(3a s9 'odella; '19r?ze^ 1ozsD8tD e p,r9pÁu e1l_ep1
,
1a 19qtr.r rr.elnryq oporrrsdloJ za{ása zs?plDl?H u?z1,19t,rl.r 1ocreq e 1oqe 'Áleq
,lp?u_?ll_oJ slJ.eru lugplo.J p
e zu 11o,r a[p1o.;gpzs e srueÁEn 1a 11rue1 ue1loq 1sÁleq
-Iu uátrr 'ruz9Á3e1 eloqol Iüáu 19 eC ,?qI9J el!é^ 79r?ze^ 89sualle ze zsvlltu
-vg ,1o11ozsg3tg 3 leg"qzo{l9sroq eqJJeq ueq.e>loulq BJsz9J€^ e leuelsl zV
,otzsodrunlg
ze e44llqe! uaq39sd9 s 'ell9lsl $ 8aur ugtdep esy$| $! ?u?llry s9'lá^$sz_"Je^
p elseJe{ 19u9Áu93 Áu_e,rpq 1o8elrsc e zsappJ?H
,etr;q p39sl3ss Á8oq 'zoqgp
-uepq 9z9JI9 3qJgqu9lzsoJo Ze 'ZaqzS?PtDJ?H elplfqla Bped qu|tlly,IseJ3i le^
-|!! E DIDD 31ue '8rppupurru 1eueffloÁ8er eu Á8oq '1euuelsrduu e s9
'lDuzsoll?H
33. Zeusz és Túphón
villámot, aztán felé dobta sarlóját, amellyel annak idején apja, Kronosz megfosz-
totta férfiasságátó], Uranoszt. A me8sebzett szömyeteg fájdalmában elmenekiilt.
De Zeusz i|dözőbe Vette. Egy hegy tetején újból viaskodni kezdtek. Tüphón mll-
liónyi kígyógyűújével Zeusz köré tekeredett, elvette a sarlóját, s mindkét kezé-
ból és lábából kivágta vele az Áakat. Majd egy balangba hurcolta az istenséget.
Zeusz hiába vo|t halhatatlan, moccanni sembírt. Tüphón Zetrsz inait egy medve-
r
bőr alá rejtette, és kígyófarlrú szömynővérére, Delphüné őizetére bízta.
a
,p9{o
leznl g eul B?aI Dulg ZB ueq9Ee4a^Q{ {.i|lrü.a ,]aÍ?,q-Dulg
lze eqo11soq arBslaÁtugzs e e ta39,r lqa l ÁBg zsna7ln3977
,{9páqes8áu '(6oq laul4ulepz!]
upsosgpl7 sg 'txuEldnl luluupedezssta. >19[4zs B 'lmuJ9IlI^ €llolul
,a|gl zsnaz
9Ie l_PHtzs D uequozÉ zsnaz
rq.e8rfeq 11eq9:d telugrzs 19uuoqe '3r3 afguuarsl walaz9K? D
-9sd8aq .ozalla,ro{ p mlnflá uopn1 3^ ' ?rl! N !?IDlqrowozs, r€
-8orozsug,r {esc J.eIu ugtldry1 ,enetua1
-á[ ll9lsq solzrq e sclorunÁ8 e uuq9l91
-e
,1gterg ze
\IáÁuuzssr,r 1911e .{8oq 'a1
-e^
^ l9llel1tüg,1sscclournd8 gp?ÁuuoJ
uesroÁ8 Á3e !9 et;19ur;1.eauJ DJIIW
uroJ.pq 8 11I
,lnl3u6lu arÁ8aq ,(3e 19ru
-sL 84áÁrrrozs y ,]u9tldnJ
Ie^puI.BIII^
e 3^ eqgz9pln l9ulsl s9 ')PlZ!q 1BôI
suÁu:uzs 1a.,(1srue 'urrsco1 ,{3a qlleg
,olzsodu7.116 ze
lrg1ezsslt zsnaz
aq9ze>1
,eqgqg1 8aur
Zsnaz ellatvzssl^ s9 'le{eul Z€ áluos3l3
zs?wJaH nepzg ,lvund1ag áláA egel
-rtu9J €JI9IBq s 'lloupJo loÁ8eu !Áuozsl
Á3a uelegrq u?d 1uoso zoq8uul:uq e
uo4q s9 'rr,u3uur 1te^ 19re uqd s9 zs?ru
-lal1 á(I ,le)auelst ze sgaluaqqop8aur
ueÁI9u eJJq 4aua8asalat zsna7
A világ teremtése
világ ősállapota a Khaosz vo7t. Ebből a Khaoszból merült fel a Földanya,

Gaia, alegőstbb istenség. Ó lett örök és szilárd székhelye minden isten-
ségnek. Azoknak, akik magasan fenn, az Olümposz hegyén laktak, s azoknak is,
akik benne, magában a földben.
Gaia úán Erósz, a vonzalom és a szeretet istene jött létre. Az egyik teremtés-
mítosz szerint a fek eteszá!ínyúÉaí,
Nüxör csábította el a Szé1. S az Éj, akitől még
35. Szeléné,a Hold istennője
@
,sI .l9
leláJ38ual ? s9 1e{e39sÁ3eq Á8Pu 3 61InZs 9 S ?ÍBoJInJ9{ ués
-e[la1 '91ueÁ3e o1a,t 1unu Á8oq 'a]I!.lzs lzsouDJn 1e3g so3e IsJ 3 -Iozsole DDD
,{31p3zJoq sI
{euelsl z3
39ur 191939sÁl9ur uáIlá{eual {euÁIolx€ '!I|9 uDqzsoJD!-lDJ 3 .l1"I3 pi.oJ e utglopd
,lpdduN 3 'lr"lauvg s91939ssa(u9g?9 ze'uvqly .a8asla1
ryN 1uozsr,t ellnzs rz7rg
-o5 uale/u9; 1e3asÁlaule 'zsoqalg luru 'Á8JrueÁ8n nozvullzzs lqlzsoDqx xIN
,leploH ? s9
lodeN e '1a3g ze '1aplog e a1alluaJel
,so{ e
o lultü '11els39q Á8e,r '9Á3q e 1urru '11e8azsrzs 8gru IoI{ 1IgqIIJpq pJ9!p9ul
u.elzsoro , 8e,t e>1rq loq u9^9I ete; Á39g ,llo^ lÁu9zsÁrcJ" s? u:uulál4.a.4 zsqlg
,1erualeÁ3e391ln u uqsu8zour
elzoq s9'zs9Jg |1.1Ie4l9qs9iol p I9q
-qg ,ueq9q9lü 39sl.er9s p ltol ls9lollsnza,{3e '1a3a9ar sI zsr?az.uálslg] Iqqgs9{ p
afguualst 1outoq o 'zsgg ,9g
Az emberek teremtése
Egy törzsből származnak az istenek és a halandók.

Embei nemzetséget először fényes aranyból
készítettekaz istenek, ők, az Olümposzon élők.
Akkor még mindenki fölött Kronosz égi király volt,
s könnyű szíwel, akárcsak az istenek, élt a halandó,
távol a bajtól, távol a jajtól, még az öregség
sem jórt köztük, mindvégig duzzadt az erőtől
karjuk s lábuk, a kórság még nem törte meg őket;
mint hlgy álom jött a halál rájuk, s amíg éltek,
csak jóban volt részük; a föld meghozta magától
b6 termését, és dolgozni merő gyönyörűség
volt, sok jó közepette, a d,ú,s legelőn legelészett
nyájuk, s kedvelték az olümposzi boldogok őket.
(Hésziodosz, Kr.e. 8-7. sz. körül.

F ordította : Trenc sényi-Waldapfe l Imre )
A gőrög mitológia szerint az emberiség maga is az istenek a]kot,{sa. Az egyik

mítosz szeint az összes halandót, embert és állatot a föld belsejében formláltak
meg az istenek. Még mielőtt a napvilágra jöttek volna, két titámtesvéne,Iapetosz
titán íiaira bízrák óket. Epimétheusz tékozlő bőséggelruháata fel az állatokat. Így
mire az emberre került volna sor, máí nem volt mit adnia számára. Az ember ott
maradt csupaszon és védteleniil.
Prométheusz, a másik titiántestvéí megszánta az embert. Az istenek törvénye
ellenében jót cselekedett vele. Megtanította beszélni, munkrát végezni. Megtaní-
totta a leleményes§égTe, s elloptá számálra az isteni tiizet, amely munkájához és
léte fenntartásához nélkiilözhetetlen volt. Jót tett az emberiségnek, de vétett az
isteni törvények ellen, ezéítbűnhődnie kellett. Az ist€nek a Kaukázus egyk szik-
lájához láncolták, ahol két keselyú tépte újra és újra kinövő máját. Csak hosszi
idő eltelte után szabadult meg l6ncaía1, Héraklészsegítségével.
@
@
,,as?ral|lzs
l DlqPuDd, gF
,Áuguer e
les. 's9II] lpeJelü uláu
ueq93uelezs y rela89s8elaq '1e1o[eq lelopuo8 9 elorypeqezs erBasuaqura ze
Á31 5 19cualazs e tza e11o1tÁula; er9uáIlá .uu.olrlll, E DJ9puDd Isxug^r\v,1e39s3a1
-eq s9 1oteq '1opuo8 e ?^J.pzle Tello^ uoq9.uálázs K?a ueqgz,vq zsnaql7utdg
19ű d?zs solelgposc e elpe8oJle eJ9ueIIe es9lalzaulaÁ?l1
zsnallrawoJá 'áJ9^lsá1 Dl" '4ouzsnaql7atdg to{9pu.Eia z" Ie allepm{ pzss?ruJaH
zsnaz ,|e eyeêu (Wu-{gpugiy edns3) yDupJqpuDd 'elde1 lglzs?uJaH sI l?âu
gu @zs y ,to?gszseler s9 1a39sd9zs q4rqgsl tq?rlpoJlldy ,er.etlryzs u9n1o{9pu9íe
,1eleryzs91
Igluelsl uepu4Î 19u d9zs ,(3a 19qqa s 'ezsso 11o19mÁ3 lázl^ s9 l3p{pJ
,genu es9dol1a z9l e e11elunq8aru sr
1ozssotzstotldv17 1a89sueqrue ze zsnaz eq
,
tlsgllpoqozs3 aw zsnaw?u,lotá lE
A deukaliónivízözön
gyszer Zeusz igen megharagudott a földieke, ezéTt iszonyatos vízözönt

zídítoíta földre. El akarta pusztítani az egész emberiséget. Haragját egy
Lüakón neví fö|di kirrály és ötven fiának elvetemültsége viáltotta ki.
Lüakón egy akalommal kisgyermeket áldozott fel az isten tiszteletére. Ót bün-
íetésú|Zeusz faíkassá Változtatta. De a kirrály fiai gaztetteinek a híre is eljutott az
olümposzra. Ezért Zeusz utasnak öltözött, és beállított hozzájtlk Az arcátlan
testvérek a vándort olyan étellel kínáluák, amelybe egyik testvéri.iket is belefőZ-
ték. Csakhogy Zer.rz, nem csaphatték be. Az elpusztított testvért feltámasztottá,
a többieket viszont - ugyanúgy, mint apjukat - farkassá változtatta. Ezt követő-
en undorodva és diihtől tajtékozva visszatért az olümposzra. Elhatározta, hogy
kiirtja az egész emberi nemet. Haragjában mindent elpusztító Vízözönt bocsájtott
a földre.
Prométheusz titínfiát figyemeztette a közelgő veszedelemre. Így a firinak, aki
nem volt más, mht Deukaliónkirály, volt ideje egy bárkát építeni.A bárkát meg-
rakta élelemmel, majd a feleségévelegyütt beleköltözött.
Hirtelen bömbölve kezdett fújni a déli szél, és szakadni az eső.A folyók vadul
csapódtak a tengerbe, amely hamarosan kicsapott medréból, és elmosta a váro-
sokat. Nemsokáía csak a hegycsúcsok látszottak ki a vfubőL. A bárkán lévőkön
kívül minden teremtmény elpusztult a földón. Deukalűn kilenc napig lebegett a
hullámokon. Akkor végre apadni kezdett a víz, és a bárka megfeneklett a Par-
39. Lüakón lakomája
@
@
,89sueqrrra ze urlr.r lelepzs Á31 1e19 93p.ru ul9q e ugo1;[uq a89sale; e Á8e,r
a§á ,relg
uglulnaq l8otq 'luuezse '{ulzoll"^ 9{l9u I '9+[u1"Il9J {§^,o.1 V {9ll9q
-op 939ru :p_uq e ploru 1e{3^.o.{ 3 {.álpazs1o.; s9 '1u11oleqáI lá{BfeJ B 19q {.álpáJág
,1a,rg.1g.rsrraq u.utued
9Á1o1u refluosc 1erlnp 't3J9 \?ÍuDpl?tr glllíJelsr ze uoryfÁuu
-gtllrzs Á8oq 'e.rl? uQt9J rydse .mq V 1lelruos. {nfÁüBglnzs 93oru ryr_eq 1_ell_eqop
tguualsl zstwaql
s9 le{ áJ eq {9[pal ÁEoq'le{g eu9{ úJJB ple lualaíBeul píela1
,psetleleq
ry89sr_rer,q l1a{9 essel8nÁu8aü íBoq'lzsvruap {nf9zzoq aplp e
s9 1e{ns9EJ9Áu9.i ege8lpq8eru zsnaz ,I?.as?lelprzs.uíTr.r 89slreqtue zB Iupo]zs9q
,zrp 3lpnpr_{ uol.ello ze
-oJ [apze{ u?solez.ep ryedsezgqy '{_Bllol!oq {oluzsolü l9l
-uzuroro ,{19luezs y ,áq9íI9luezs glInelg zguaql ruzo{p.eufi {álueuqe ptelcl '1mt
-zsnaz gqry$E|fin loluzoply 19q9$.Bq € rylüpzsq a39sele3 s9 Ál_e41 e rop19
,Ál9zse,l u tlr.rurls 'eueÉnÁu8atu l.epeul
,uazz9ulruo.{ Á8oq 'loqurep8 Á3e ueruaddq{al ugllD2lna1 ,ug(Baq zsozssou
V
A görögök vallása
40. A Naxoszi szfinr. Kr. e.560 kilrül

I z ókori gOrtig nép az istenek sokaságát tisztelte. Minden istenüknek meg-
,{, \ volt a maga egy vagy több szerepe. S a hívőknek mindegyiküket meg ke1-
lett engesztelniük, el kellett nyemiiik jóindulaát. Legfontosabb isteneik az olüm-
poszi istenek voltak:
Zeusz, az istenek kiíálya és az ég ura;

Poszeiűn, a tenger istene;
Héra, a nők istene és Zeusz hitvese;'
Athéné, az isterrn6k közül a legharciasabb, a bölcsesség és a mesteísé-
gek úmóje;
Aphrodité, a szépség,a szerelem és a szerelmi kapcsolatok istennője;
Démétér,a föld és a drls termés istennője;
Artemisz, az erdők és a vadászat istenn6je;
Apollón, az íjászat, a zene, a győgyííísés a jóslás istene;
Hermész, a kereskedők és az utasok védelmezője, az istenek hímöke és a
holtak lelkének kísérője;
Hesztia a tűáely istennője, aki később *Adtlhelyét Dionüszosznak, a
bor istenének és a termé§zetslek erőt adó istennek;
Árész, a háboni istene;
Héphaisztosz, a kovácsok és a mesterembeíek istene.
Ezek az istenek álltak az egyes váíosokban az állami és vallási élet középpont-

jában. Egyik helyen az egyik, másik helyen a másik isten kapott nagyobb szere-
pet és ezzel együtt nagyobb üszteletet. Így volt például PaIIasz Athéné Athénvé-
dőisíeíe, Artemisz pedig Epheszoszé.
Az oliimposzi istenek mellett sziámtalan kisebb istenséget is üszteltek, Héro-
szokat, akiket hőstetteik az istenek sorába emeltek, vagy a áj védőszellemeit
(nimfákat, sziíéneketstb.). A forrásnimfáknak és folyóisteneknek különös jelen-
tősége volt a parasztok és a pásztorok számára ggy olyan országban, ahol sose le-
hetett számítani igazán az esőre. Voltak elvont fogalmakat megszemélyesító is-
tenek is: Erósz (szerelem), Plutosz (gazdagság), Nemeszisz (bosszúállás) stb. A
gyermekszülés Eileithüia hatáskörébe taítozott, a művészet a Múzsákeba. Ezt a
szinte megszámlálhatatlan népességűistenvilágot bonyolult családi kapcsolatok
szövedéke fűzte egybe.
,a ,41 woldwal-ol211 twnlsaod o 'aoldwat J?p 1Dú?t11?o ,L
Lrrq}! 09,
,)9^]q 3 )9lza39^ I9ul9llo lIarüá In^PI uou]oldúál P l3lálálzslualsl Zv ,\_aí!el
-ul{al {Bu_?z9q so8elgJ.pzq s9 llnpeí3é 39suels1 ze '11o.t 1epuefu I13zopl9 sI luol
-dural e e8eü ueq9[9l€A ,ueq9iluodd9zg1 1adauun gazepuer eJ9lálálzsll 3 {BllI9
1aÁuas:e,l1sc o;1 s9 -s?AoI '1o;19l9l mrin9pe 'N9l'euéZ,Dleu )all4uezs lelloJ9llo
ln ,ueq9lazrgl luozs 89suelsr n 1e; leno11191u:pÁ8r-ui sezs;p s9lu s9l€)9z9^ '1ú{
-Órqo"S ,19usgr.;p
1s4ler9zn;39rr,,r u9r|o ze sg'{e oluesmol lol"Zopl9l"ll 9lI9
19q:oq Á8e,l 19qz9ú 'I9q|4 :iátzeÁleq lelgl iloi€r8eru 1aÁuu9urall1s s9 1e339sploz
'1e,t9uoqe8 '1escclounÁ8 ur.ergt16 ,]au89suelsl z€ uo^ esgluplulal 19ru9r9 ueÁp
ze a?aÁugl1olalzstluetsr 3o:o3 y ,1auleÁuasra,rgods 5leu3u.El ')íáu9u3z '1uuleÁ8
-rg;rru '1eulaÁug,rgu '1eu1o39rr,t ')íeuIBlI 'leulal9 :)oJaqtuá zp {áu{lrue '{e1
1ruo 1uu1o31op e ;pulozeuuÁ8n u9re Á3I re{g Ie {9qazd91 >pur,rsgpo11opuo8 p
-"qúrrg unq;np 1.eqrua Á8oq '11on ,e esg,ron,uellaf gle,rdep 1aualsr 39ro3 y
{ol8zop|v
}l tr,,i,' i]1,],.li,.r]l
irt",1tin,{{.,;
42. Nimfdknak felajánlott íestett íogadolmi fatóbla. Az óldozatokat és az áldozqti

eszktizöket hordozó menet az oltárhoz kiizeledík. Kr. e.6. sz. közepe
Állatáldozatok
Az istennek szánt legfontosabb ajrándék a véres áldozat volt. E célra egy álla-
tot cuhot, öhöt, kecskét, disznót vagy szarvast) áldoztak fel. Az á|dozaí íajtája,
neme, színe attól függően Változott, hogy melyik istent tisztelték meg Vele. Árr€-
misz és Aphrodité a kecskéket szerette. A férfi isteneknek általában hím állatot
áldoztak, az istennőknek nőstényt. Az olümposzi isteneket fehér állattal tisztel-
ték meg, a föld és az alvilág isteneit viszont fekete vagy sötét színű állatokkal.
AZ áldozatot illő szer-tartással mutatták be. Először megtisztították aZ oltárt éS a
pap kezét egy megszentelt tálból öníötí víZze|. Majd meggyújtották a tüzet aZ ol-
táron, szertartásosan megszórták átpával. Aztánbaltával fejbe vágták az állatot,
elvágták a torkát úgy, hogy vére befröcskölje aZ oltárt- Az állat belsőségeit é§
zsírral boított részeit elé8ették aZ C7íáú túzén,aZ állat többi részétpedig közös
szent lakomán fogyasztották el. Csak az alvilági isteneknek szentelt áldozati á1-
latokat adták teljes egészébenaz isteneknek.
Mit kért az ember az istenektől?

Az áldozatok bemutatásának egyik fő célja az volt, hogy a hívők elnyerjék az
istenség jóindulatát. Hogy megtartsák kegyeit, vagy hogy rábírjiá.k: teljesítse va-
lamilyen kérésüket. Ez utóbbi esetben imádsággal fordultzrk az istenséghez. A
hajósok Poszeidónhoz imádkozlak a sértetlen utazásért, a földművesek Démétér-
jő termésért, a kereskedők _l'1e rmészhez, a sikeres üzletkötésért stb. Az imá-
Ircz a
hoz áldozat vagy áldozati ígéretjárult. Ez utóbbi azt jelentette, hogy ha az imá-
a
ba foglalt kéféstteljesíti az istenség, akkor az imádkoző teljesíti fogadalmát. AZ
@
,zs , ,a ,
,
2 ly ,totuplptuow ílvluazs-ug1lody 1oqdpp y g2
,l€){ol9lls3ns
B elp? 89suelsl Z? Inu
-alla^Zol {eul{" '19l9uded e rylde{ te{ozs?I_€^ !]ezssgtetzoltelÁrr_r1 19r9lels9t
,l9_4of u 8eu
e 8rpsd uaqraÁl9tuazs ug1lody 191puotu 19q9s93osns 1sla,taplÁ8lgt
e 1oduds9[ e ueq9,(191uazs rcuopop zsna7lmq,]eloscdelleTlleuel ieuelsl z€ {eu
,1u11o,r
-lu8ogel lrru '1uleqpq8eru sr 1ou-tu1l_e s9 1ereqruerr,u8eru u1 1adl9tuezssg[
Á8eu u reluodzo1 9J s9ls9| V
,ers9ls9l1e1lguzsuqlal pullü-puluI l9s9zoÁu.erulnu
-4 ryu,etgru 1elp po39,ra1 uassrr; e Á8u,r 19s9leÁ3r;5su 4euldoJ 1e]€p?ru ? 19s
-9zeu\e$? (,qls s.eluozssü Á3e rglu ap 's9lu_e I^ 'urop 's.ezo4eÁ3o;deu 's9pzs
,üaqg^
-zlo) nalalgp 9z9qu9lq e In9pl9d ,19uarusr r9[p9ru sour.ezs 1eusglsgf V
-9f u {aualsr ze 1auzerue1 1rru Telpq8eru ,(8oq 'l1o,,, zu efi9c 91 >psgru 194q y
BzsB|9^ {eua|s! z€ s9 {o|elsgf
't9s9lsefi4 ryurppe8
-o; ueÁlt'e ellelnru elgpl9d tpureuruue; {os {oJ9llo s9 {oJqozs lle$3zs,{eurláuelsl
A halottak tisztelete
A görögöknek nem volt szabad a közönséges halottak tiszteletét sem elhanya-

golniuk, mert ezek is befolyást gyakorolhattak az é|őWe. EZéítaztán halottaikat
utolsó útjukon bőségesen ellátták élelemmel, ruhával, sőt még a temetés után is
gondoskodtak anól, hogy ételben-ital-
ban hirányuk ne legyen. Sírjaikon egy
lyukat hagytak, azon át táplálták őket.
Athénben februárban tartották a halot-
tak lelkeinek ünnepét. Ekkor asztalo-
kat teítettek számukra. A királyok és
előkelő emberek temetéséről nem hiá-
ny oztak az emberáldozatok sem.
A halottakat némelykor elégették,
máskor elföldelték. Az eltemetett hol-
tak fölé síremléket emeltek.
44. Egy Hégészó nevű leány síremléke.

Kr. e. 5. sz. vége
Római istenek
Főistenek
Juppiter
A
/\ római istenek királya Juppiter
.{ \volt. az ég. a nappali világosság
és a vihar istene. Mint főistent együtt-
működő és segítő istenek szolgálták
tanácsaikkal (az istenek tanácsa). -ft.lp-
piter beay aíkozoít minden földi dolog-
ba. Az embereknek küldött különféle
jelekkei fejezte ki akaratát.
Juppiter azonos a Eöíög Zeusszal.
Atyja Szaturnusz (Kronosz]. anyja pe-
dig Ops (Rheia), felesége Júnó istennő
(Héra).
46. Juppíter terrakotta szobra
@
araFS?J llDzou qpz?tq? qpuawpPDlp ar|4lqduv S? squudaN
,l,
,81[9uzseq
lu9{Je^Á3eJ
'llá e{ eq ep 'IuslZsP)€J Dopnl lezl^ IP^9ÁUo8Izs !89utol_PH ,lleü_"Ilnq Já3u3l
e éusepuás3 9 ]us3ueÁ8n s 'la{elezs UaIáll9J P zJ_e[l! eDolrpul 9 'uáJe8uel B
" Ie
lmql^ lalla{ o ,ryl^rll YD\?DD\DS 19[9uuálsl s9zllt_efinqJa8uel e 'l€.a9seleg,(ugp
4azsod) snunidaN 1Io^ au3lsl ]eu9[pueJ {o3"ôl ú lu [Ee^'Já8uale s9 Z}^ V
snun|doN
Dis (Pluto)
Dis vagy Pluto (Hádész) az alvt7ág istene. Az 6 felesége Proserpina (Persze-
phoné), akjt annak anyjától, Cerestől (Démétértől)rabolt el az istenek urának
tudtával.
48. GHIRARDON: Az alvilóg ura

elrabolja Proserpinát
r
@
zlzs-plsaA,09
,zgq e
lpnl?Irl u.el.?l
-Io D§aA €q 'Dol]ll]."zs {áu[3[9Iá ZssoJ
u33I ,u"q9uloldu]ál olsaL lezr!! \9I9
,1e{§)
zv e^B? ry$o1Je1l9udBd-3tse^ Y
ryrzeIeJeq uáue^3l3'1.al3ezs3eu] lPtu
-IepB8oJ e PH
,lá{n89ssezBzs
{nruzug
eIIá{ 8euI 19 u3^9 JuIIIü?q {l{áN
,q {_sllolzs?R^ InZo{ i_e)IÁu.BI !tJo{
se^941-13q lal9uded-sls3^ 3 1l9udBd
-
ouzsa H eÍg]ÉleJ8etll8o]Qc,3fguuálsl
Ápllzgltzgqe s9 z9q9le1 u '39ssozp.1 rs
-oryA e D]saA rreq9r391o1rru teugl y
ounI lslôpn1 ,6t
,ls?nzs B €ulo^ eDeuzaq
-eu8aur ze garu 'gtuosc ug!_uqru ueÁ3e1
eu Á8oq íoz9Á3r,r '11a3lezg.1 zoq9uo1
,ü.pln s9lnzs
-dusa1 qu7l1 rny 1e{olezop
19€I9q eq {?D€lntu r.{eu '{áJ3qluo m
,ÉJn
lt9l3 s9l9.]39ss€z9q rytql] ,ga|q
,t1o,r
Iouelsl ze '(zsnaz) DllddnI g|r9g
efguuelst 39s,{ual9uue1 Igu p s9 igu 3
'?gseÁtm zv'39ssezpq u (DJ?a gurlI
Ceres
Ceres az egyik legősibb istennő. A
föld termékenységének,a ápanyagul
szolgáió növények növekedésének és
érésénekistennője. Görög megfelelóje
Démétér.
5]. Ceres
Mars
Mars a háborű, a hadak istene. A
8örög mitológiában Árész a megfelelő-
je. A
csalába induló hadvezér őt hívta
segítségül, mégpedig úgy, hogy meg-
mozEatía dárdáját és pajzsáí. Ha e
fegyverek maguktól mozdultak meg,
az rossz előjelnek számított- Amikor
véget ért a háboni, Marsnak lovat á1-
doztak a győztesek-
52. Mars és Venus
@
@
,r§
?ttodv
,sIry
-TeuI.oJ B l9uel§I s9ls9l ? s9 s9ud39d3 B
,Ireq9l8glo1Ttü
'euez ? {.e e1zsrl euuag
ruu_o.r u elg1ela;tárü lsgzeêule s9ru
1Io^ Iuau 4aaaals uqlody Egtg? y
9IIodY
DMaulW ,r§
'llp^ ?u?ltlv
,79
zso11o4 etglalatr?aln BoIQa DMauIW
{9DeluFI3r {Bu{nto3oJll.ed {91Lo. {'1_o:;
zy ,sr 19fguualst 1osoJ_e^ 3 s9 luoq9q
so8gszu8r ze '89ssesclgq B {.állátzsq 3u
-ueq eq ,ueqgÉ91o1 II IBIIIgJ ? {o^ 9u
-uel$ lIeEsIl 1u9W t98o$_Bd {3l3zs9^
-FIu 3 s9 1osoredrpurz9>1 B DMaulW
B^Jeu!tr^tr
,l9s9IápUeI sJos 3 Bflotq er,.,9 zg KBoq'elm
{.ugo$el {eusad.á)
,rreqgr8_eur e
11o,1 adanzs ytusnuoclntr,zsolzsmqdvg :etgpp1
-8aur 3_o.r95
,snuDcpA eualsl z9B
.ol;lzsu ú s9 glpzsnd e rreqgr891otrru ruu.or y
snusclnA
A római mitológiában Diana a nö-
vényzet, a vadászat istennője, a nem-
zetsé8ek gyámolítója és a Hold meg-
személyesffie. A 8öíög Artemisszel
azonosították.
55. Diana
@
,a .lX ,zsnu?A lgtlw .l§
l|]Jal 00I
,Iosn3
-gloJ]zse Ze uour9zs {PllouBl ..ts9dul.el
Ile s3Á3e{" lUIuI 13Á[auP 'lo8ellrs: e
.st
lzE 1e.7ze^áu yDuzsnuaA 1e,r9[9uue1
-sI llIoleJezs e s9 39sd9zs e'p^?tlpoJ
-qdv ?oJoa e souozp eq ,elguuelsr 1al
-Je{ e mq9l89loll|n IEl:uoI E snuaA
snue^
snlJnJ.laW,99
,
zs ?IuJa H :a[91ale;8aur 3o:o9
,Eq.?űIepoJÍq olnld
13)I31Ioq B eu9sD[ o
s '191zsg e[9;e8lozs s9 a{otuJq {áualsl
zu áq elloJlQl 9 uelleura ,eU4sI tüelep
-a)seJe{ \o^ (JrutJaIÎ) snIJnJJaW
"
(m1.Ie1) §nIJnJJetrÎ
Liber
A római mitológiában a termékenység és a megtermékenyítő erő istene volt
Liber. Később a szőlészet istenévé is vált. Görög me gfelelője.. Dioniiszosz.
Janus
A római Janus istennek nincs párja a görög mitológiában. Ó volt a be- és ki-
járatok, ajtók istene. Egyben istene minden kezdetnek (az év elsó hónapjának,
minden hónap első napjának, az emberi élet kezdetének). Ó tanította meg az em-
bereket arra, hogy hogyan műveljék a földet, hogyan termesszenek főzeléknövé-
nyeket, s arra is, hogy hogyan építsenek hajót maguknak, Az isten mirrdig kul-
c§okat tartott a kezében, 365 ujja volt, mint az évnek a napjai. Két mca volt,
ezekkel ellenkező irányba nézett.
Tellus
A rómaiaknál a Földanyát Tellusnak (Tellus Máternek) |,1ivták. Ő volt a áplá-
1ó föld, a föld termóerejónek istennője.
58. Tellus, a FöManya az Ara Pacis reliefjén. Kr. e. 13-9 között
@
,a ,JX ,u?^1}uJoqwop oloz?.rq? p]auaw lrDzopl? slJDd otv zo )taPuuatD ,69
1J?zp! 6-r I
,]_?l1o1}u4 aJp.áZsaq € snlrnJo1
s9 snulJDl
'snulrqDtr
'euel)Io EJsgJ.e[ ? Duoaqv
'?Doluel IuII9 snuúlDls
'?]lol]d€JeÁ8 l9slq e DulDJ
'á1I3^9u l]"buos. ? o8Ddlsso
'alzug ryÁ39 ze DqnJ
'áIeA 13 ?ll€lryefus ls9Î Z3 oullod
'€llouuBl Iuu3 DJnpg
:{slpolsolepl8oJ )euelst gzáile^Q) B
,lállolnzsfl zl ulpeBo; u89sulos {eu]a ázs Jo{ás.elepzs J9I I
iáT{6urreÁ3sDl V
,4q!'p9^ ,Bllo1
puanazs sr 19Áu9rupsra elunuI s9 l9lunuI uoqIIIo zV
"
-}solzlq l_ál9l9[ I8BÁue 't9s9zerule19 p9l€s. e DlB 'l|o^ arua azsgp?ó, uoFl u_elulzs
,su9s;41e
8rel9pq e u49s9lelszs tne'11ol auallazsgpvn 1.eíes
leup9lesJ uepultu 5
,{eu9puelpq
)áuequI3 uapultrÎ IpI9.J e srulapse8ua8aru a,r.lallr 'arursÁu8aru 9e1
,ueqgigluntu uapuíur s9 Imq9zsp{ezs uepulu ál
le{ le{3ula[ázs 3 lalszg \-;r
-áI9
uáqúá z,u In] gÁn?lra^ yaualpzs 9!J9 s9 9! lurczs alq )ple{.p]l lsg ,
V
{euelsplBzs'4eurallazsgp9^
Az iskolába járó gyermeket
herduka kísérte oda,
Domiduca hazavitte,
Consus és
Lentia az &e]|rnéí fejleszíeííék,
Voleta és
stimula az akaraíáí edzeíte,
Prestana,
Pollentia,
Peragenor
és Strema pedig a tetterejét
növelte.
A növénytermesztésnek, állattartás-
nak is megvoltak a magllk szakistenei.
Közij'lrik Flóra, a kalászokat érlelte, s
a növények vhágzását segíteíte,Po-
mona a gyúmöIcstermést segítette, Fa-
unus pedig az állatokaí szapoította.
60. Flóra, a mvasz és virágzás istennője.

Görög faffestméry római mtisolan
@
@
pqqluly-l1tlzsg uqozs-IruoolA, 19
,elguuálsl uráIezg í3 e 'otlo1cll Á8u,t ualsral9q u 'xz4 'afguuelsl
s9u9la,(3e ze 'DtpJoJuoJ 'euelsl 39ssery9; s9 39srol9q u 'snul1 l4alelws
,(31 ,ar9s9ze|e;q 4teÁu9ruzse IscIg{Je {euo)Ilu lá{áuelsl qqe|9 rypu9r
{oua|s! gzaloJpl |a{eÁu9tuzsfl
62. Had.rí.anus csószár íeleségének,Sabinának istenné válósát óbrózoló
márvány dombormű részlete; a jelenet azt a pillqnqtot ábrdzolja,
amíkor egy szórnyas géniusz kezében fáklyával - a császár szeme
lóttdra - emeli az égbe az istennővé vált Sabinát
@
A rómaiak vallása
63. A rómaí Pantheon belső tere

I régi római vallás küIönösen sokistenhitű volt, A hívőknek mindig a meg-
l, \felelő istenhez kellett támogaást kémiiik. Az istenek ti§zteletérc előírt
formulákat külön imádsággyűjtemény taítllmazt^. S a papok dolga volt meg-
mondani, hogy mikor melyik istenhez milyen szavakkal kell fordulniuk, és mi-
lyen áldozatot kell bemutatniuk aZ embereknek.
Házi istenek
Otthon minden családnak megvoltak a házi istenei és kamrákat őrző szellemei.
A házi istenek köZé tÉrtozÁk az elhaltak szellemei is. A halottak tisztelete fon-
tos része volt a római vallásnak. A házi istenek iinnepén minden templom zárva
volt, tilos volt vígadni, lakodalmat tartani, Ilyenkor mbden ház várta a halottai-
nak a szellemét. Éjfélkora családfő kilenc szem fekete babot hintett a szellemek-
nek, hogy a látogatásaiktól megkíméltesse magát és háza népét. Februfuban pe-
dig kilenc napon át az el6dök szellemeit ünnepelték, Ekkor szokás volt a sírokat
is feldíszíteni.Decemberben az alvilág istennőjének és szellemeinek áldoztak.
Az áldozaíot egy gödörben helyezték el. Ezeket a gödóket t€kintették az alvilá-
got a felvilággal összeköt6 utaknak. S azért, hogy a holtak fel ne jöhessenek raj-
tuk, gondosan ZáúYa íartoüák őkeí.
Áldozatok
Istenei}nek szigonían előírt §zertaításokon iáldoztak a rómaiak. Az áldozati ál-
latokat némelykor csak kővel volt szabad megölni, máskor meg csupián bronzból
készült eszközökkel. Áldozati edényként a legtöbb szertartás során csak kézzel
formált agyagedényeket lehetett haszni4lni, Vesta tizét pedig csak két fadaíab
dörzsölése áItal előállitott úzzel volt szabad újra feléleszteni.
Áldozati adományul felhasználták a tejet, sajtot, mézet, teszát, az állatok kö-
zü1 a disznóból, juhból és bikáMl álló hármas áldozatoí. Tellusnak és Ceresnek
hasas teheneL "rrppiternekhfuottblk6t, Marsnak bkáí v agy lovat, Júnónak kecs-
két áldoztak. Az áldozatért ahívők viszontszolgálatot vártak isteneiktól.
Veszély esetén a rómaiak segítséget kértek isteneiktől. A segítségfejében ígé-
íetet tettek, ezí az igéíeíeíbizonyos határidőn belül be kellett tartaniuk. Csata
elótt a hadvezérek nemegyszer az ellenség isteneit hívták segítségül, és Rómában
ígérteknekik helyet. Volt olyan hadvezér, akj az életétígérteoda az alvilág iste-
neinek egy gyŐZtes csatáén.
----E
-e{run ls9pos9Je lzs'êl9 uBqJ9uqáJ .ls913^ ,".n ."or"ffi:?:.]:ffiÍ
'Iped "" ueqsnt96 .l9l
s9lefi ze s9 Joq p 11o,r ueqsnpsn8n y ,l9s9ln1zsn pIg.J e {9qedeuun
-eJaouu4 p1o.3 e >19[to,rou st 1ezze Á3oq'ryugzsl?zs le{sû]?q u s9'19rla393eur
1elpfroq elellJzs Iüáu 8eru '>pf9,r 1eueqál s?seq ueqslltldy .IgDaatrrellazs 91
- .n ze u_epqe ryst;lzsn8aru ,(8oq '1a,r9s9leze,r 1odud u 1ellouel lalaueulo.{ In9p
-19d ueqsntor_e11 1edauun ze 1ulozs19[ 1ada:ezs Á8eu uaqelalalzs! )euolsl zV
,pí
lIqeIE ,{u_"üopnr rdud uoln1 ers_ulsgf u s9 er9s9zerule1
-r9 1sla[91a zy ,19u1o3oro3 e 1urru 'Á8pueÁ3n .s9ls9l e s9 es9leÁ8g8aru 1a1ol91e
z? ll€^ Bsse)ozs lpelrelg ,1relgpu.uzs l913J3{€ láuélsl Z3 )t9lzs.á]mJ )EI?lugJ V
pu?laqnx ps?rDrnuaq |Dzopl?u? tuoJ .w
65. A nimes-i Maíson Carrée templom. Kr. e. ]6-ból
Templomok, szertartások
Míg a görög templomokat csak az isteneket ábrázoló szobrok és áldozati ajrán-

dékok befogadására építették,a rómaiak a szertartásaikat is a templomokban vé-
gezték. Isteneik szentélyeit Róma város hatrárain belül és kívül is megépítettéka
hívők. A Szentélyekben 1aktak azok papjai is. AZ istentiszteleteket ellátó papok
tlírsaságokba tömöíültek. Voltak, akik politikával (békekötéssel, hadüzenettel)
összefüggő szerlartáSokat végeztek, voltak, akik fegyvertáncot jártak. Más papi
csoportok könyörögtek a termésért, mások pedig az előjeleket fejtették meg,
jósoltak. Az egyes istenek papjai közül kerültek ki a főpapi testüIet tagjai.
1acy
ok irányították az állami szertartásokat, ők készítettéka naptárakat, ők jelölték
ki az áldozatra alkalmas, illetve alkalmatlan főpapokat és Vesta papnőit,
@
r
,1s9plo8aru ? p)p ?[d€d rulelsuÎoDl 8eu] {9ll9q_oJd 19q:lanÁuo1 e 19q>leze
,1alKuo.1-t4lűqg ,un
z? 'sI ra,tÁug1 1am9us9f
{3I3II9J € ueq4etazÁleq so39sl_e1
serlq 89suelsr ze {4lrua{ 3q9ul9u nÁ8e IeêláIalzsll u st ug1lody,ueq9uI9d
1eldq tadlaq eüos sI láuels_I 1939ro3 y ,aq rylpe8o; 1eieu6lsl qqefr; s9 qqe[9
u.eJos ás9pe{e^gu IIIoIepoJIg
,ll1zs98eli uolÁ1o; esgle,t
lulll9d V {uIeuI9J V
1aualq89pua1
uoqowoy woldwall?l plsaA ,99
A vallás hanyatlása
A köztársaság korában a hivatalos

római vallás szinte teljesen megszűnt.
A papi állások évtizedeken át betöltet-
lenül maradtak, Hibák csúsztak a nap-
tárba. A régi vallásos hagyományok
feledésbe merültek. Templomaikat el-
haiyagolták az emberek. Augustus
császámak sikerült később helyreállí-
tania a vallás rendjét.
Isteni császárok
Aztán a császárok kultusza elhomá-

lyosította a régi római vallást. Róma
császátai először csak haláluk után
emelkedtek isteni dicsőségbe. De ké-
sóbb mind a császárokat, mind pedig
egyes családtagjaikat istenként tisztel-
ték. Elófordult, hogy az emberek a 67. MICHEL4NGELO: Delphoi Síbylla
császárok bizonyos erényeinek külön
tisztelettel adóztak.
392-ben Nagy Theodosius szüntette meg a római kultuszt. Az istenek templo-

maií bezárák, sok helyen kirabolták. Ezer éves fennállása után a római vallást
kiszoította helyéről a kereszténység.
-_r
Szöveggyűjtemény
Történetek Pers zeuszről, aki
elpusztította a félelmetes Me dűzát
ó8- Perszeus: és Androfiéda

.pá39l epláJezs equa z? láqle{.pJ9
{Bsc ausqE9suo{oJ zsII9 I§ryeuel§ ze rr3 {
lru] s -
,|4lalqqq ílotuo:1
9u9qly arapJ.ái - óz Ralalázs B peleu pozo{ IIÎ -
,4dB9,r upn qáqurá ze lurtu .1oÁtel gprrepq sI u9 zsTI{
lalarezs lue^rzs s
.Eau
ilu:locJu ueque sI u9 ryssutll9l s 1o39zsro pL,(urgzs u pa 1s uretíEeq ÁEoq
pps8ug ,Euoqlp ruas reqt,r 'Eus1 tues 91ezs 'ueE9 ze gqo; scur.p .pdduu ruas .u:1
-ezs[9 ues scuru '{eI9 u9 loq? .uI eq .1pn efluu1 ugllodv s ucugr 3I^ 1gJgH ? .Ipr
-ol {áuzsa^ pr€uo1o.t Eoplog .p,r969sso3911l 1;urgprrr8aur 1uapurru zso1.áH lotIu -
.ezlpelÎ úlpuotu
'z§:lBI 1lo ;po8gsEoploq e1 e Á8eu ,q.í;41 - - ;u,(ues1 zsne2 -
,u9s9Peûázs lln{9u t9,r 8eur uoftnro,(ug 1 Átoq .au9)t á^]?{ s ,9Ie Pq9t
guuel$ ze llruoq?po Jo+le ?z!tpe141 .eq9fga4 1ezs!:adzs eH G áIa^ 1e uafuau 19z
_9petrÎ úlloul9zslal s 1aler9,rlset-gEroc B utts8ot9lEalu rezsÍ8e gtrualsr
9u9tpy
ÁEoq 1u9uo: d39 Eolop .9J
V llozo{úJ9^ slos qqezeqáu sr 19uua 39ur uuquozy
,uulo^
llopq p4s dEoqures 1Io^ qqáÁI
-pru pTlos tlgq9lllezs B
uáur lpprosc ruau Áuuo.:1 ep .uroppfg; e 1uoa ryp
-zgreq ergcru"leü9q
d9z5 .uqgfgzzq uela1Áug; uzssu 1ueur Á39t.pofÁ8qe ."z!palÎ lJolu
-ozs ? s ,{n$gle l9lezÁIeq llruouoÁu uq terr9Áu9uar 9,rp| qqezs e nnut
"u9|1eJ
-7.§BEI^8eú {91pq luás {.pI?Jg e sq .uqg§rrepuq {gpJc u goarg,rlisaq 19qiu91
-duu u ,{1euru '1oEgsso391,r a3uaÁ3 u 1ze Tur9I T{au lláselgf geru .*qlnp"upq
.lullo^ IBuo{oJ ? .ules
t.e§s re19 wu3o191taru eq9p {íry RID{9IuJO seleüIáI9J 3
,gop9l69,r urr,(uuu upn flauru .lalelezs 3 ltu se
ls9ltlz§B8l^ ll9lsl uep 9 'l9^zs9J
u rur í8oq 'I9ü? llo^ tues ryurJu8o; 4eqer9^ls el zsrH Tpeu.eq uqo^ sueqpuotu
.afppas .áq
1e >1eu.np rlo^ úeN ruu9q ,(19tu t9Jn vz1rpalNvga u?za
, eIáJ e ueq8gszruroy{8á "uo{?Áurg
sg.{p.lQ 1a8uerap Áu93 u3r9s ,(u.uiropq rurepn
{.epu
,lueqqáI rrrás gl|gzs'ué3? ze
lll9zs Iues 9qleg ruloEellrsc e .lodeu e q19I utoseq
-o5 ,u4ezs!9 ues .I?dduu ru3s llo^ rüau .golq 9 ueqÁlaü? .ueqtgzsro 1roruozs e
uuqqy ,ry[ptlle; r.e^}zs {_opuuJ"q e 1eíleuru .nn91 p4o31op uui(1o s .przo119p1
aláJezs le1:1eJáqurc .gop9ÁE9a upn 8gsuopfg ru?Js^ .1IpF.?t 9IB-Iág .ru
"qo^
-;a8gpln uolBn (u uopnt ueu ?zr.rpáI^T ao .lázl^ uelelE9n u mpurgq usnapalÁEe
s 'u9!:ud lI9ecg ze 1ezssoqduu rI.e8g.pIB $o J9§sel-9EJoc u?Dslut Bq 19{ y
e'ryZÍ]pelNs9 lJ?^gu uBn"luIIIBq 19{ € :ug§sergEJoD IIIoJ9q ? {9lr"utl?plfrfi
.Ie
{usJ u9ze uedd9 4a:sqrue zr7 tlruq ez.^ lryelg sBII{"pII 3 19zp; elp1g.g 1ar
-eqrue 9I9 ze §9 {!!]tozoJ ..o3rog uror9q u 119 uá{9pl^ saurgr s9 1oÁ3uq1. 1y
.uopEnÁu ezsr".-""*"!/\
1e 1rgrupfuere uJ9H TzJ9 fezsFsdzsa11 u 1oq
Bz9patrÎ
maíadj itt, míg a sorsod ide köt! Majd ha időd kitelik, meglehet, Z,elsz odabe-
lyez azok közé, kik dicső otthonában élnek.
Medúzát azonban nem nyugtatta meg az istennő beszéde, s így válaszolt:
- Istennó! Ha csak lehet, bocsáss el erről a helyről! Ki tudja, mennyi idő telik
el még addig, amíg én meghalok. s te nem sejtheted, hogy mennyire eped a ha-
landók szíve szeretet és részvétután.
Athénészép arcára a harag felhője borult egy pillanatra, amikoí Medítza sza-
vait meghallotta, s így szólt:
- Hagyj bekét nekem! Kérésedet nem teljesítem. Hisz ha engedném is, hogy
az emberek közé mehessél, mindenkit elrettentene arcod látványa, melyen ször-
nyű boldogtalanság ül.
Medúza szelíden egy válaszolt:
- Ó, a reménységnek csodás ereje van a legmélyebb bránat megszüntetésére.
Héliosz tiszta világosságínál az arcom éppoly szép lehet, mint a tiéd.
Erre a válaszra Athénéharagja még nagyobbá vált, s így szólt:
- Hát te még énmellémmered magad állítani? ÉnZrasz kömyezetében élek,
hogy akaíatát teljesítsem. S rajtam nyugszik dicsóségének fénye is, De mi vagy
te, hogy ekként mersz beszélni velem? Büntetésül halld ítéletemet! Amelyik em-
ber ezentúl rád néz, azt egy tekjnteted kővé változtassal Szépséged ezután is ma-
radjon meg, de halálos szépséglegyen! Aranyfonatú hajad változzék kígyókká,
. melyek sziszegve tekergőznek nyakad körül! Az arcod félelem és iszonyat tiikíe
Iegyen!
Ezzel Atbénéeltávozott, s Medúzán beteljesedett az istennő kimondott ítélete.
A szívétazonban nem változtAlía meg az átok. S Medúza így szólt a távolodó is-
tennőhöz:
- Zeusz leánya! Reményem még nincs oda. Meghagytál halandónak, s így hi-
szem, hogy egykor a halál vet véget kínjaimnak.
E
r
luáIoluáu uápuflrr el3^8áur Tape{á^gu Á8oqe'zsn3zsJed s il9lde{ l$l€ 1e^áu
d9zs e plarusprg8sru d8oq 1u.un >1erequre ze so8gsze8l s9 9I9Jue1$ í8y1,1alzal,
-au ryugg puteq gEoÁEer e '19uapzs 1oqe 'uuqEgzsro ze ueqqu 'rrraleruradg -
:gzzoq Á31 119zseq rozs4o5
,l9{áuuá,{3 állá^áu tmsopuo8
9eue6 111l9u 9zs ut,(8aq rueu 1939sd9zs tngl {esJ
pTV ,lláI 1aruraÁ8 sgle s9 Jol9q I9qzsnezsJod gllJescesJ e s 'gp,L ze lBuI{IáI
,nqg zgqry etpeio1pn4erszs89pua,r se^)zs qe'zoqgÁl9rr1
1e8lzs e
,eq@zslo zB eqqe áJpes9zo.pln
l9?ue(I e ezeÎe upyy 1suugf ursu 'páIa^ {99al
,posgp9lr_req ruruI§s zsel
1ze {HB 5IozV ruáu lll ;duozsse 9f '1rurures [9J eN -
:zoq,{u_qÁ1941 qpu9r8elu 3 llgzs wsetg,(u pte6 ,arp1o.;
,u9
-z;el.ezs e e{eurarl uRÁEa Ia^?{aIIJJe,t3 l.áuIIBd s9 luetu?po uusroÁg loued
" y
{3u9sc B Jo)Tírne 'go1utzsgpq uogedJe8uel e dd9 eJ9^]§ar {uugÁlgru te8rzs
,E!9tusd
te8
-rzs sq €a 1o1eu9sc s11 e 1p1o1[uqqqgrro1 urgscrrered 1eu9uelsr rs8uq u 1alszs
u 1pnp nnÁtá lá^_e{euueÁ8 8!tu s '3J9urezs Áu,eldl_zrpl u l119zs.uro19 Ál9ur errg
,1gqrualazÁleq 9Áu
-rgzs a 8eu slueru s9 'lsour 8áur s$8IIpH ip€lpe leuIo{aIIIJáÁB e ra'zsnu7 9 -
:uápze{ ruzolp9lm u4ze '4rlnq trsíuuo.1Jozs§|Ig ,lI9I
-pq gpá{I3sel {n[9J 1gq)toul9llnq lflgs 3 eú9I er9ls ueq9telezdgy ,erlodeu 1grur
-1e ze 11opuoEuzssl^ .á?usq ,Iglued ? loTpu9sc 3 {9 opos ezsselll J.BIII IouI.DIInq
u Jo{IIuu 'IáJ paJq9 ules lo)ple 39ut 5 ,uaq919 ÁuptÁtpr.q ? lpnlu Do aqaruraÁg
,Telpu
tezn 9sro1 Á3e 8eur 1eraÁua:1 qeJúp ítá .áIletrr '€q{eug§, sr1 dual9rot
Á3e {9 ereleq no ,u:.e[trud ra8uat e l.eeü?o {9u3zeêl 'ue1o1er1 ruqzssfrs1 pepze1
loE9ssot9ll^ s3us,(3 1e,rrem8ns gsle deu gle{ 3 Jo{nü te88er uro1 razsÁEg
,ellpzsndle pnr(8e
1a,r9larrueÁ8 rgdu.eáI Á8oq 'P.,vo .JPJNIIIá s lpefi8sru uoÁ8uu Ál_erp1 tzsoflm ze
upqleq 6o1op g ,áq9uo,uoq l.elQs ef,(tm $r,t 1o39sso391!r uaul 'Ie ere^3u Teu9IJ
pufuq 93oÁ3er e 'psnozslád !9lsuraÁg ,enet g,rgÁuu 19uueq s 'ulu9zs8sru zsn
-áZ Jo)FuIú 'ueqgu.o.ugq etde ze klgl(glne J9uI llglp9l,{u]s lüzseJe{ ueio^g
,BllgJ.?z á<luglJ9q
l.á?ueo pr?g e s 1páfte8 ?J8eJeq !L,{u
e
-rozs Áprq urrlpq8aru 1o1uls9[ y ,l9 rulg BíBoJ 8eul Bg ú {Bu9BuBo 5I€u.B.{u,BáI
,4eu,{prq e
uéu]'aozz9í3l^,{3oq 'apalur e.rry 99pllp1 lolúIs9[ gle1zeurJaÁ8g ual
,9r
-sr zy ,eqroqdlaq 'uq9f9ps9f uers ugIIodV .oBIn{ le{ála^g.{ u9za ry^ T
9l9l ueÁpur ,{8oq
'ppnl euele 3eu Ál9r.n1 rzso8m ze Á8oq 'razs,{8a lu9u9
.|
98uB0
és igazságtalanságot. S mindenki, aki csak taiálkozott vele, belátta, hogy keze
tiszta, és szíve nemes.
De Danaéra szömyű napok vártak, mert a sziget kiálya erőnek erejével meg
akarta őt nyemi feleségül. Sokág rimánkodott a király, hogy ne vesse meg a ké-
rését,de Danaé nem hallgatott rá, mert szíVe a távoli Argosz felé vonzotta, ahol
a gyermeke született. Így szólt a királyhoz:
.- Királyom, az én szívembánattal Van telve, vajon mi SzeTetni valót találhatsz
énrajtam? Elég sok lány van az országodban, nálamnál sokkal szebbek. Hagyj
meg engem gyennekemnek, hogy egyedül csak rá lehessen gondom, míg ebben
az idegen országban élek!
A király hevesen így válaszolt:
- Ne gondold, hogy ily könnyűszenel megszabadulsz tőlem. Ha nem hallgatsz
szavalnTa, gyermeked nem marad itt veled, hanem elküldöm messze-messze
nyugatra, hogy elhozza onnan Medúza fejét.
Danaé keserves sírásra fakadt. Amikor Perszeusz meglátta a keseívesen zokogó
asszonyt, izgatottán kérdezte tóle, hogy mi bántja, miért sír. Danaé így válaszolt:
- Sok küzdelemben lesz részed jövő napjaidban, de most itt semmit sem te-
hetsz, rajtam nem segíthetsz. Csak légy bátor és egyeneslelkű, s majd eljön az
idő, amikor alkalmad lesz rá, és ellenségeimtől megszabadíthatsz.
Hónapok múllával a sziget királya ismét próbát tett, hogy megnyerje Danaé
szívét.De iátta, hogy mindhiába, aZ asszony nem hallgat a kérésére.Ekkor sze-
retet helyett gyűlölet fogta el a lelkét. Kiadta tehát a parancsot, hogy Perszeusz
azonnal induljon el megölni Medúzát. Anyját pedig zárják börtönbe, s tartsák ott
mindaddig, amíg Perszeusz vissza nem tér a Gorgók földjéról.
Danaé ismét börtönbe került. Itt kereste meg fia, hogy elbúcsúzzon tőle. Da-
naé könnyeket hullatva így szólí a fiáhozl
- Jól tudom, gyermekem, hogy amit csak halandó ember megtehet az anyjá-
éít,íe azí me9 fogod tenni értem. De azt nem tudom, hogy melyik világ szélére
kell menned, hogy munkád elvégezzed. Csak annyit mondhatok, hogy a Gorgók
országa az óceánlassan hömpölygő hullámain túl esik. Azt sem tudom megmon-
dani, hogyan tudod teljesíteni a gonosz király parancsát. Az igaz, hogy a Gorgók
közül éppen Medúza halandó, de a fején íekergőző mérges kígyók megölnek
mindenkit, aki hozzá közelít. Ésbánatos szemének egy tekintete is elég, hogy
br{rmely halandót kővé változtasson. Azt mondják, valamikor szép volt, de egy-
szer Athénéelákozta, s azóta aki csak rátekint, mind halál fia. Énazt hiszem,
kedves fiam, hogy Medúza szíve inkább bánattal, mint gyűlölettel van tele, s aZ
akaratán kívül történik az, hogy szemének siralmas tekintete minden embert kő-
vé változlaí. S ha ez így van, akkor a te tetted, melyet ez a szömyű király úd pa-
rancsolt, igazában meg fogja őt szabadítani, s a halál csak áldást jelent neki. In-
dulj hát gyermekem, s vezéreljenek az istenek utadon!
g
,l9u9l?zssl^ ?IJ üáq.áuou9q 3u9^ á^páIÁu?utáJ
9BIr8(
,r9zBpáIÎ essal3{8ellt Á8oq
s '"J.B|tl p§sour zsnáz$ed llnpu lá^^rzs Jol9q fII
?qzso8jv tq{u9z?q {áIzs!^?zssl^ II9lzB s 'l9sJueJed
dIgIpI 3 Iuopnr 1uerrsefier ,(8oq '89sÁu9rusr l ze |eqg;u9 fuq rurepr, ,€oq 'plop
-uo8 áu 'uzssl^ {eJ91 ruos IB^9|EIu 4odeu9q s )íelaq eq dEoq 51elr91 erre :ps3
,I_"t4?qgÉeü .ruepz!{
u.á{eÁIeur? IeueJe^Á8eJ ueÁIo {o8oJ ulasos ÁEoq 'sot
-nq Á391 1gtlelu eo ,utDJ
T?tu.e^ iáÁl9zsa,r a193nu d8oq
'u.uÁw 'úopü IueN -
:ll9zseq §I 1e uafpsttnsc eu íEoq lgl(uu eu91 eJJp zsnezsJad
perszeusz
keleti szél fúvására ezüstszínű habok verődtek a tenger hullámain, amikor

Danaé fia hajóba szállt, hogy Medúza felkutatására induljon. A hajó fehér
vitorláját a szélhez igazította, s a hajó vígan haladt előre a ringó hullámokon.
Nemsokára kék16 hegyek tűntek föl a távolban. S mire a nap lenyugodott, Per-
szeusz kiszállt hazája, Argosz földjére.
De most nem időZhetett sokáig a szülóföldjén. Tudta, hogy Argoszon és sok
más országon kell keresztülmennie, tovább-tovább, míg meg nem leli a Gorgok
földjét. Más nem volt segítségére,csak erős keze és bátor szíve. Magát nem fél-
tette. Csak akkor futott könny a szemébe, amikor anyjára, Danaéra gondolt. ,,Jó
anyám! - sóhajtotta. - Bárcsak itt lehetnél velem! Itt magaslanak elŐttem e SZép
város tomyai, ahol még mindig apád a király. Itt van előttem az otthonod, amely
utián annyira vágyódsz, s melybe most én sem léphetek be. De eljön még a nap,
melyen majd diadallal hozlak ide vissza. Mert el fogok jönni ismét, hogy vissza-
szerezzem örökségemet."
Fényesnek tűnt számára a jövő képe, amikor nyugalomra hajtotta fejét a kék
ég alatt. De amint az álom lezárta szempilláit, még dicsőbb kép jelent meg előt-
te. Athéné istennőt látta maga előtt. Aícán olyan szépség tiindökölt, amilyen nem
jut oszályrészül az emberek leányainak. Perszeusz hallotta álmában az istennő
szavait. aki eképpen szólt hozzá:
- Az oliimposzról, Zeasz atyám lakásából jöttem, hogy megsegítselek nagy
munkádban. Látom, a szíved bátor, a karod erős. De nem tudod, hogy merre vedd
az utad, s fegyvered sincs, amellyel megölhetnéd Medűzáí. Sok dologra van
szükséged, de én most csak a Gorgó kővé dermesztó tekintete ellen adhatok ne-
ked óvszeít. Ha az arcáía tekintesz, rögtön a halál fia vagy. sőt Medúzának még
halála után is megmatad az arcán az az átok, hogy kővé Változtat minden embeTt,
aki csak íátekint. Tehát, ha a közelébe férkózöl, hogy elpusztítsd, nem szabad rá-
vetned pillantiásodat. Nagyon vigyázz| A Gorgó-testvérek, míg ébren vannak,
nem félnek semmitől, mert a fejükön sziszegő kígyók figyelmeztetik őket min-
den veszedelemre. Csak alvás közben közelíthetsz ho zzájpk. ÉsMedílza arcát -
akár él, akár elpusztult - nem szabad meglátnod. Ezért most adok neked egy tük-
röt, hogy majd ebbe nézz akkor, amikor el akarod pusztítani. S amikor meglátod
képe mását a tükörben, légy erős, mérd ki jól a vágást, s vidd el magaddal a ha-
landó leány fejét! Ne íéíovőzzsokáig, hanem menekülj gyorsan, mert testvérei
üldözőbe fognak venni téged! S azokon nem fog a halál hatalma.
g
6
'uo39s4s e uaze 1pzsele{ uásáuaÁ83 luau uauu1 ,zspqlnfls zoq498.rog z g91
-árlu 'IIe{ peuu3l 39Iu llule 1u3plmü
{unpuoula ilá{I4]tluáq slu9q au 'Jeqwfl -
:>1u1lozsu19,1 Át1 19rurg y
,luol?scoq9J
{8s,
eryp 1Áu9I9I9 uepulw 39ê| m s 'PIpJe)I zs9II]láH Im^ uáqu]eze{ u3IIl 'ueutáZse
ze {o$9[íj1 Ie88uq.InJ ,{8oq 5loltfiopuo8 st eu u.uy it ln g4aze^\íLt9zzoq 3 uIá{
eu 8eu , 3uJíal9^lsq-o8Joc ?
1o19sselnlÎ {olÁ8u^ Ieuo{ol u .(8oq 'üopnJ -
:qgzs ,(3; s9 tllu 41q .ele roP.Ji9q, zsnáZsJed Jo)Hg
,{Rfryseflel tueu
l.?39s
-u.e,rq 8;utu '8ppepunu 1alu4uueq í8eq ueq89sle,r 14e 'tuuo[1a 1u9zzoq 1al >pu
-gprreleq Á3s rezsÁ8s Á8oq'1n[pn1 el3o3 l9l8?J ryIN ! L;el
i JáquIá TuIBIuA -
:le{nuazs {.al§eJe{ IBss9IoscPIu u3leq9 e^peJq9I3J LeI?Jc v
1arys9parq9 eu.u^ Á3;
s9 'l9luezs uepeÁ8a rytguu.uq I9JpI9J u elde119.g 'eq8wlreq u 1ozodoleq zsnezs
-Jed ,1Io^
e8o1 Á8a s9 alu3zs Á3e >psc ueseunÁ8e {euÁuozss? IüoJuq V ,{Blpnlu
uedd9 4>p 'tgrer9 r;teqzsg űlol.Eq e v$gl al4u;4a1 uq8rrelruq V ,8eru notuelld
1o8rrqreq l9l9s ÁEe 'u9 zolp{oqllJop glp:3lle 3I3 4odolzso ze Jo{lN,lludolzso
gpareru aq39 zsullv sltotuullrd8aru e,rle>pg uezg ,ua8ual 9ll9l9s e eu9le Tlráu8]tü
'qq9ôl lpepq 1e,r,rpa19[ 19urs1 ,I{9u
Iupe effloJ 8áur ufÁ1e uslsl 'zsa1 e89sryzs
39ur enure s 'u9a9 u9sr{ áúIaÁ3a1 zsns2 Á8oq 'etlopuo8 1ze s? 'IpJ llei la^^pe{
-9f ,rytpre1 z§9tlueH nellotu 33eru ?n?I no 1peJq9IeJ zsnazsre6 roltur 'deus9141
,wq{ulqqgôl 3
I9.{3et trut Á8oq 'rupú iBupn] tosJ9uu1 1;1z '4suspeÁ8a
,páuseJa{al
z" {9 i{nlgl t193 eu 'gryrap,t;zs uadd9 ruau {Rlá§F1 1.3s IIe) le{o
,4.emÍ9 uslt9scuerezs e e,r[9rq eq8wlreq ,dou B
r9r9s {eul9 I 1ns rusu r9ru ua!
-?pI^ 3uozy ,Ieuo{oJ llezp.{ {gfuog u >1qu 'zoqryter1; u ssnfla Á8oq 'uara8us1 e
páulá{l9 IIá{ l1o ,B[rel
lrudolzso E9 Zv zsvpY rz.oÁ 1aÁleut '1e,(3eq r;sclscl9qeJ
? {euezs19l J.?Iü l9uuoq€, 'eDl9pl^ uu,(1o ÁEa zslnfla upn s9IJopI_p^ {os-{os ,zeq
-9s9z39,rla p9lunu ,€eu 1t9r,{u 1e39sg3as 19tust pp 'zsp{e áí,DIeI?,r 8;ut 'pe191s
,qqg,rot zsleqpul"q ,ela,l zsr9ru
Le 19 ,lzssoq 396 1ellpe19[ J.pIu lso6 1sgEg,r
ll9pue1eq uepuru ,uells pra89sue1
{esJ alDle 193aru uesolzlq ze 'lop.tu{ e ra p8og
-1e ÁEoq ,a!e^.o)IzsnéZ 'loÁEe,r zs9rrue11 ug
4alazzanttÁ8atrleJ 'ure11g[u9zy -
:elgl € o ?q ls{ol?puoul
3la{eze zsnázsJed sa ,ueqg83âl e llndeJ ueqqusJod8 l_"uses 31e,( eur? 'rueseÁu
-vrl- wq.2 'ucl9űrrere ueq9ze1 11otoÁ3er 1ests saÁu93 u9!ag ,e191a teur 1uelsf
,tuuaqr.d áI
{elp gpt_o.pl4]l Á3a 19rusr rol1g ll§|p áJ9q sel9zs ,{3e s 'ur.u[epdruezs
lláp3záqeu u.lo;? l.áru$ 4se JoTIuB '11o,{3eq u9ln e8eru lepl.o.J quffp d9zs r.e6
,9I3J e1ll_Bzsdzu 8plml'IípzseJei ugpJe 'ug,{1o3 'up.,{81o,r 'ue,(8aq argle 1pupq s 'u9|
{! zT qq9ôl l9qq l1npul la^^pe)gí ..,{ol3l{lrul.3zs §l uáqg,rotu a939s$es 9u9tpy 5
,BqJ9{ zs9^
Iuáu úo39spu:9; d8oq '- e1lopuo8 - tuop$ J.puJ rsofi' 19.q_í!r {9pu9tB zB
gellaur u8eru elpp1 llo zsnázsJád áÎ3l erdeus9141 ,1ozo,19tlá lazze 9lruál$ .áu9t1lv
ameiy elótted elteíül! Azután hegyen, völgyön, sivatágon keresztül haladj mindad-
dig, amíg el nem éred az óceán lassan hömpölygő folyását! Ott hívd elő a vízben
lakó nimfákat! A nimfák értésedreadnak minden dolgot, amely előttiink rejtve van.
Perszeusz visszaadta a Graiiák szeméí, azíán továbbindult. Ment-ment hegyen
át, völgyön át, míg el nem jutott az őceánhoz, mely csendesen folydogált az élő
emberek világa körül. Itt olyan sötét volt, hogy a fénylő napnak egyetlen sugara
sem hatolt át aZ öíökös ködön. De annál a sárgás szürkületnél , amely a Gorgók
országa fólött terjeng, valahogy mégis meglelte az óceán vizéí.S máris a nimfá-
kat híVta, hogy legyenek segítségére.Azok egy pillanat alatt előtte teremtek, kö-
szöntek néki, a nevén szólították, s így beszéltek:
- Te vagy az első ember, Perszeusz, aki élve e kietlen partoka tetted a ]ábad.
Már régen tudjuk, hogy egyszer _Zeusz akaratából - ide kell jönnöd, végrehaj_
tani a halandó Medúza halálos ítéletét.Tudjuk, mire van szükséged, ami nélkül
eddigi fáradozásod mind kárba veszne, s ellátunk minden szükségessel. Olyan 1é-
nyek közelébe kell jutnod, amelyek egyszerre mindenfelé látnak, mert a fejükön
tekeíEőZő kígyók a szemeik. Ezért most neked adjuk Hádész isten sisakját,
amely láthatatlanná tesz. Kardod már van, amivel levághatod Medúza fejét. De
e nélkül a tarsoly nélktil, amelyet a sisak mellé adunk, nem tudod elvinni a levá-
gott fejet. Hiszen annak megpillantása minden halandót kővé yáltoztat|. S ha Me-
dúzát megölted, gyorsan menekülnöd kell majd, mert halhatatlan nővérei utánad
indulnak o1yan sebesen, mint a sasok. Ezért adunk neked egy sarut is, amellyel
olyan gyorsan eltűnhetsz a levegőben, mint egy álomkép. Most aztán siess, Da-
naé gyermeke, mi szívesen átviszünk a vizen a Gorgók földjére.
S a nimflák átszállították Perszeuszt a Gorgók birodalmába. onnét az ifjú egye-
dül haladt tovább, egyíe beljebb hatolva a halvány, sá.rgás színű ködbe, amely
örök idők óta a vidéken teíjengett.
Amikor belépett a Gorgók lakásába, a három nővér mélyen aludt. A mérges
Kgyók is mind szunnyadoztak, akik a Gorgók fején tekergóztek. Csak sziszegő
lélegzésükhallatszott. Perszeusz Hádész sisakját és a nimfák saruját viselte. Ke-
zében ott csillogott Hermész karüa, a másikkal pedig az Athénétől kapott íriköt
szodtotta. Sokáig nézte a tükörben Medúza aícát, melyen még látszottak a régi
szépségmaradványai. ,,Szegény leány - gondolta Perszeusz -, meglehet, hogy
valami emberfölötti fájdalom adta aícodnak azt a halálos erőt. De most eljött ha-
lálod oúja. S ez a halál áldás lesz számodra." AZtán lesújtott kardjával, s Medú-
za gyötrelmes életénekvége lett. Perszeusz egy leplet vetett a halott fejére, s el-
vitte a barlangból abban a tarsolyban, amelyet a nimfáktól kapott.
Szómyű haragra gerjedtek a Gorgó-testvérek, mikot felébredve megtudták,
hogy Medúza elpusztult. Sasoknál gyorsabban repültek ki sötét baTlangjukból.
De Perszeuszt hiába keresték. Az ifjú fején Hádész láüatatlanná tevő sisakjában,
r
lábán a nimfák sarujával úgy eltűnt a levegőben, mint az álomkép.
@
,{9)tel
Btr uoz§_BáJ9g B =,ozstáJ9qJádTH +
,zoq9fdlm üzery9 8oJ ezeq eJ.elIosuleu s9 'llolzse;B^ fiu9l 9t Átoq 'epnl ueru
,ueE9 zB duu
'1I1J9EaIÎ 9rldu91 z eugla tugqe; 'qqg,rol1pder Á8oqy 1u9ac9 ze e9o1
-uqpűlaru 1zp u8uru uret6;ur 'óJgIa D?IBq {Bsc u9zv ,ugfndel 9le;erreru Á8oq
'Blp$ uI3u 'eqgE3ê| B Dep3) aru3leJ ur[9 rolrNeqg8_egl 1areqrue 9I9 Ie|Fq le{
-$eI9 zB uáftflpzs§r,r ,(6oq '10692§10 sot"IgposJ ryq utÁ8eqg ,jopglÁqs uequor
-J9q ple
"
'.á?u?o 'Pt(msáp9 $olnt eq9zse ]Jeur'9FI m r IpBJBII] 8E{os uleu áo
ta89s8erg zu s9 1eE9s8alaq u '1s9p.o.11919ut3 u '1o1ur
-npzssoJ B auaú$ ules l9q4q d9u 3l1I , nuápwur el9q 1uez5 TpD"InuI
"lp33o;
Ie^gJ sgJoz§o{I9q?q {gleûpo ze uslaÁlsru 'uo{I9uloiúI 8epze8 nel |zsgr 'T.ea
-u91 8oploq ;purcÁu.ee1 p1,o; e alz9qe dea zsgBg,uofpo8n {uEaur 1rscg §e upn
IuuIIBpuJ9J z9qeu Átoq 'uaÁleq e uezá luáqld8oul 8tept s9,rs1 ,Áte zsnszsra4
,19hq >1eu9fue1 *{ozsleJgq
-redq1 e 1e4un39zsJo u9zg ,1s9llue1B Ia Beqol IIIeu s '1933êI B eI rleqtlq uleu 31
-alsqa1 so.,€uJ 19zs Zs.P3Jgg ? - láqrüá orylgzs8eur e qlozsel."^ - {unI9IIí.W -
,1ezelr9 eloqe 5prÉgzsro 8oploq e >pum erreu e rur dEoq 'alzepJpl8eu
lrczo{Elel
Io^T:{B 'I9u6ql!a gslÉze uYW 19!rysls z§.áp.PH prgla; ots,ra1 láplo.J o au.áIa ug|n
IÎyzzoq>vryzs míIlueq auez ssualle;1 lrepévseJe 9IeJ pI9.J e tmsspl zsnez$ád
,gauua1 sclorrm§Átrere
lg uerr9 zs93e uolu; u s lrela,ra1 191 e u11e8zoru rueu gllazs
,ures 3ôI{3 'rmq89zsro zv
,Jaqura
zB
1e[t9 {o^ tueu s9 'pddeu {o^ rueu Teza{€
r_z1 uuq_euqg rysc 1aÁprru 'a laq ueÁ16 llázelJ9 el;epl^ B39sso391r.l du.e,tpq 'sau
-alla1 Átg ,Igq.ápp.{ l919s 4eu939zsro 193rog e u9rr a,69n ,gloq Á8oq 'utpnl ues
uteru 'ueqnres 9odu1I9q9JuI.IIJ e zsnezsJed trEdáJ erqqusu8uut 81prmrr s qqglotr
,uuqpp1o,(taq
uallsueÁ8e zu 1osg39êq e s9 lo{.ep?{ezs 3
lmü '$eI 9uuúÁIo 8tped eq91 191 g1alzsal u_ulll e 'lI_3^ .á88eupf_oq fuq zs9 9ps1 r9|
-eJ s9ü9 zB Á8oq lup Át9 {euzsnázslád sll ,{.3^ 9^âJelu s9 933epq - nup eqrar
,III9I3 elaDIáI9I
lloq89 ze ueláIzsar 39u qqgtla Álaru - uqgl s 'uop9{nscál atuezs
'sgtuupdruezs ,{3s 1e rput 3;1u 3C ,BJcJu ú llálqDlá1 I3d339,1 _oqoru zsulty
,l9rJB êJelu
lloq ezlpery ángla Buulglpl s 19s9J.e{ zsupv eD"8IT?q8oIrr zsnázsred
irrrgt4flFopJoqle rrmü 'qqoÁ8uu rueupleur J.BuI rueqJ4 911.0,Á3 uelu 19aIú ezrlpáW rue:l
€u 8errJ psnlrru 'zsnezsr,ilfg4ies'vzsoN
,llBIB eqlal
{vuYl?zo\qcq 39 re gellJezs
-,fu9l ploteu8eru ro4nue 'zsnoz tue>pu slpuoru Á31 ue6 rwot19,1 9^9{ r9I9 u.punü
íleue 19le3 ez9pa6 ezzoq unu apl s '9f urau apr requa 9puepq,{3e E}ur 1uoÉn(u
zsa1 rrrau Elppu §oq 'unpíu q_oE9J J.eIÎ ,ue[á es.?po{Tpm zsnáz lulppug! ? ur4pez
91o; qe lodturr z§BDV ug iutPal $u.r{áJ ipllmé69páû§zs mBup?quzs pTu 8áuI§
urá3u3 rx? 'z2 Á3?^ a1 sa aryzlpalÎ 4lo8eru np 'raqrrra gprrupq e m ÁBe^, gr WI -
:gzzoltrrlgzs Á$ 8ueq ,(Ea sg ,g$ouel
-udolzso E9 zu u9le3 'uglá uEBIü 6áü uollIBIIId to{ep Isgu9 í3a ugzy
,eqol
T{B
no.EoÁu uequ.nl sop1eq IJTeI?^ ?WulW
,no eq rs!4|eq9s Ál9u mquoze rszsí8g
Androméda
erszeusz hazafelé repülve egyszer csak hatalmas sziklákat pillantott meg

maga alatt. S észrevette, hogy az egyik sziklához egy leány varr odaláncol-
va. Fehér patyolat ruháját meglengette a szél, és szép arcán meglátszott a nap he-
vének meg az éjszaka hidegének a nyoma. A láthatatlan Perszeusz odasietett
hozzá. Egy darabig némán állt előtte, mígnem a szá,nalom könnyei végigcsorog-
tak arcán. A szegény lánynak a keze össze volt kulcsolva a mellén, s csak ajká-
nak remegése mutatta nagy szenvedését.Hirtelen megszólalt:
- Zeusz! Hát nincs senki a világon, akit segítségemreküldhetnél?
E pillanatban Perszeusz levetle sisakját, s ott állott teljes fényében és szépsé-
gében a lány előtt.
- Látom, nagy bajban vagy - szólt a lányhoz -, mondd meg nekem, ki bántott,
s én bosszút állok érted!
A lány így válaszolt:
- Idegen ember, bárki vagy, én bízom benned, meít aTcod eliárulja, nem taíto-
zol azok kőzé, akik csalárd utakon jámak. Andromédának hívnak. Atyáín a gaz-
dag Líbia kiíálya. Mostanában viszálykodás támadt atyám és Néreusz, az öreg
tengeristen között, aki leá.nyaival egyiitt a tenger mélyénievő korallbarlangok-
ban lakik. A viszálykodás onnan ered, hogy amikor felnövekedtem atyám hrázá-
ban, anyám elkezdett dicsekedni szépségemmel. S egyszer azt mondta, hogy Né-
reusz valamennyi gyermeke közt egy sincs olyan szép, mint amilyen én vagyok.
Ekkor Néreusz haragra gerjedt, és panaszra ment Poszeidónhoz, a tengeíek urá-
hoz. Arra kérte Poszeidónt, hogy büntesse meg népünket anyám szavaiéTt. A ten-
gerek ura erre kiárasztotta a vizeket, az áradat elöntötte hazá!ínat. Majd egy cso-
da szömyet táínasztott, amely fölemésztette országunk minden termését. Az or-
szág népe leveíten és félelemtől reszketve atyámhoz futott, hogy mentse meg
óket. Atyám követeket küldött Zeusz templomába, hogy ajósoktól megtudja, mi
módon szabadíthatná meg oíszágát a vízár plszíííásaitól és a félelmetes szömye-
tegtől. A válasz az volt, hogy atyám láncoltasson engem egy sziklához. Majd
odamegy a fenevad, s miuán engem elragadott, az ország megszabadul az átok-
tól. Hát ez az oka annak, hogy ehhez a sziklál,1oz kötve találtál. Hamarosan ide-
ér a szömyeíeg, hogy elragadjon. Már érzem a közeledtét.
Perszeusz vigasztalni kezdte a szenvedó leányt, s így szólt í,lozzá:
- Leányka, én Perszeusz vagyok, kinek Zeusz hatalmat adott nagy dolgok vég-
hezvitelére. Kezemben van Hermész kardja, mellyel levágtam Medúza fejét. Tar-
E
@
-oryI ,{8eu íp4q v ,lp!"l ez9pary >puÁprg u ulzoq8aru s 'u.alezssll zsnazsJad
,{8oq '19nan p4q 13Jáqu3 z3 Jo{TuIB 'uala8lzs 3 I{ uol 39sse3t,r s9 uo.ro ,(8up
,19i3u_eu9l
{eu9s9J?pzull s ^l9s9zeln sopuel€{ ell9satul3 u_elzv
- llnu3pullu llo^ rueler, e89sry8es Zsnez '- zsnezsJ3d alleleJ - ur.uÁue 'ua31 -
,Igq9lBsJ 3 z
€ ssl^ u91 u?wurl8pulp I1e 'ecre 9z.od3 e pocre
,ú?lpuorü lop9zzoquálsí pái
ualü tq9lq 1Io^ uráu uro89sp9rur Á8oq 'uo191 eCI
-eu Á8oq 'elgzu urmfdeu 1ellel uázeqeu s9 uBssBI ueÁp141 irualsrureÁ8 sepg -
:
_ezzo\ 1|9zs Á3] 19rJ e enotrrs rd8aur 9eueq rolrury
,11opolsoqer efÁrre zsnazsJed p erm
IotIB 'a!a8lzs ielzalr98sru 1mzsara1 uo8gzsro
los s9 19q io'tle)íB,ü
,lpeulap D]gwz9,qe|Áft lgp_euoJpuv auáZá^Dl zsnázsJád uéqpuesJ eIII
-_3u V áô{ ]lnÁ8a Ie^ e€sH zs93a 1§t zz s !9fe1 ez;rpa6 €ue{elDl Zsn
-3zsJád áo ,119z91 d9u s?uIIepo{BI 3 tpeu.et uuu91 f8uu aJJg ,PsnezsJad Io {.Bslrl
-zsnd Á8oq '1eurereqrua u1losctmreűleuI leuuozv ,tnp ? u11o1fopaul ruerqesc Á8oq
'pe1 sa8r9ru rru,{1o 'u11o1pq8eru 1ei?ltuzs e 1alaza 9§t 1pereru uoddoq u rol1ury
a u_BeI e el
8etl pelorypequzs u]eu g9IIII s i,lá8áleÁuJozs e e1 8aur pa11o tlrJu u?m] lgH -
:llgzs ÁE] s9 19u{33nÁu 13 egelzso^ Iüeu u€quozp zsn
-ezsJad ,algl elloqe{e 19s3u.Dl PtP 'arua8ept zu 11opuou l?)I?^Bzs 9u9s s9 lpBlnp
-ü luze{9J 3lpn1 ruou 'psnázsJád e ?l8eur rolr6 {u9lÁp41 e ruue,r egule 1n3
-gsáIeJ ueqq9Jo{ ptP ';r§r zu ze ueqruolepole1 e srrmÁ8n 1uele[3a141 1e; e1olp,l eu
-oqauaz,{8eu rmsomrueq lo8gsse8t,t rdaurm n 3(I ,lln ue eru zsnezsJ3d ?p9II]oJ
-puy sa89sd9zs e ;eu.?ruoiel B 5 ,zoqgz8aÁuuaru e \s!|!zse)vzzoH,9a1 sr Á3n
,peln ze sglars uoÁ8eu rmÁ1o rreÁ8nlesJ 3q 'la aqetu u9lnz? s 'leIIIIppo{
-3I ? {!!tl!]8áu] tlesoJeuleH 1rsc11 .t8e !r9n 'ulr.r 1elleqle1 rueu {usc ug.18pJ -
:{ozsel9^ Á8; ar:a ,(;erq y
,uaÁ3e1 ura89sele; e Á8oq
'eJ9uáIIá scuru 1errg8uru qeu
eq 'uq89zsro 4rsgru ÁEa uglTof urale,r Á8oq '8eru ppe8ua '1alr91 u.rre 1so141
,ppoÁu
_9áI p?lpe pÁuguq.usz 1auÁleur la8aleÁurgzs e u]elIg8áIÎ ;Áp41 sa89sleg -
:zoq.opo) €rn ze {9zs uedd9lg
,lgp9IIIoJpuV eq9tgopd ÁI_e.rpl
IeIQ.I E alleze^ Iá^^rzs gzapue^Jg zsnozsJ3d
,19zí^
ll4zs saploz re8ue1 e ersold allalse; ar9,,, pe,raua; 9Áu
-lozs ? mllftrlrysJ Totllrsal pre{ u s - ipl {elelzí]q á.I9lII1áp9^ s_alulaJál á3uáÁ3
1oÁ8eqla ,(3e ueru 'ueÁ3a1 soprq 1sour pos939,r glera sgposc 'efpre1 uals1 -
:pol;eq Á3; s9 p,rgiprq uod
-eI l9lzs9uJeH luuqor a!91a1 zsnázsJed ,le>lour.p nq e elpoldesc 1nqqepe,r 39ru
,ufpe8er8eru
'psnezsJad DeIIeu Árr.e1 e e1o1uepd8eul Jo>1rtuv lgÁtr.uuqgsz Á8oq
epalazQ{ rrpqqofpurru Á8oqe 'efurorrr eduro1 8eleÁurgzs u 1tozslulluq Jgu] s
,llgu
'
-u9^|19u ry4^ 3 s 'uápeie^gu arÁ8o es93uoq4p {ou]." nq € 'tl9zsáq Á3;8;uty
;1a88alsdurozs e 1opzrul8eur u9 'Bp.áutolpuv '19q n9J áN lupl
-q9l {esJ He'l9l9 uepurul l?rzoq9^ 9^94 Álerrre '[a3-93ro9 e rre,r 9t ueqruoÁlos
mát csapott. A bor csak úgy szikriázott a serlegekben, s a dalnokok dicsőítő éne-
kekben zengték Danaé fiának nagy tetteit. A lakomán Perszeusz sorjában elme-
§élte, mit tett Vele Athénéés Hermész. Megmutatta az egybegyűlteknek Hádész
sisakját, az arany saíut meg a biztos csapású kardot. S mikor mindez megvolt, ki-
rakta Medúza fejét a király elé meg mindazok elé, akik a királyt anyja ellen se-
gítették.Nem telt bele egy villanásnyi idő sem, s azok mind-mind kővé váltak.
Ezzel Perszeusz munkája be volt fejezve. Kérésérenemsokára megielent Her-
mész, Zeusz követe. Perszeusz átadta neki Hádész sisakját, a kardot, az arany sa-
rut s a taí§olyt Medúza fejével. Hermész aztán viasszaadía Hádésznak a sisakot,
a nimfáknak pedi9 az aíarjy sarut. A Gorgó-fejet Athénéistennó vette magiához,
és pajzsiára helyezte.
Ezek után Perszeusz kifeszítette hajója fehér vitorláit, majd anyjával és felesé-
gével együtt útra kelt szüőföldjére. Argoszban gyorsan híre futott, hogy hazaér-
kezett a hős, aki megölte Medúzát. S a lerányok és legények háladalt énekelve ve-
zették be Perszeuszt nagyapja palotájába.
E
,1láÁuesJa^ >tB[! gle{gla ze
\gzz1ueeú ,{8oq 'ezsso 1pÁ3
r
lnzg{ igz,(uesle^ y
,llézepueJ lu{o{9l9[ rdauu4 arglalaus! zsn3zsJed átulepefe; ezssue1
9z9u )os
,a89sele; s9 zsnazsra6 lurru 'rgd
qqezs scqu ue39s{eJa]pl9.J zs93a ze Kíotl 'uuq98eu e1lopuo8 pe s '1nqer egalla
,lgfg{oun s9.19Árr.ea1 epoluellrd8aru ro1
e39sd9zs ep9ruo.1puy rr9pt ueqqoíBal áo
,are[p1o.; ezssrru1
-nu? Tepa8áláu{eJ sI a^Jzs Áprq 3ar9 zy llezelr98errr ry,rÁ8e
1el939sala3 s9 1el9f,(rre Jo{u]'[snazsJed d9u e erpe8o; 1ess981r,trrurorg
,eqgzssrre1 ettJq aq39s39puan 19fÁrm s9 1![I z3 Á8oq 'eleluslet14 sI ]zp lgs 1zsn3zs
,e.us8ua1 e
-re6 ruelepela; e apauqap9",,{31 19 pqralq ]rn{33 p^9[Áw ro{nrrB lutru
,I.e1lá^.o.]Ie
'ala,t Á8e,r qqurrepÉ9szu8r 39ru 'ppprel tsoru Á8oq'pzzy uequ§zs ele^
trrue 'ugze errelugq8aru sr p,,tgzs zsso: Á3a 1es: Á3oq 'nrrmlá uopn] tueu ug ]átllgzs
,6q zV ipotluuvl eue[a{
l9J.e39sso39szu3r s9 19:9,rps 9[ zsnezsJed lllluep(mx 16Jequá
1aupe89selzsnq s9 1aupa89s9scp r11u 'zs$J I91p m K?oq'le .mpÁE s9 ueÁ39z5 -
,e1o1pq8eu psu19^ p Jo{IruÉ 'llo8u9l
I9l8ureq uc
-re rualepele1 y ,tl€lu ruaIáI.aJ 3 s9 usÁ89zs e ulalal lop$ 8qu ÁpJpl 8eJo zV
,le1zseJ peze1
urelepela; e el1o1epn1 - 1zs 1ualaf 1rr^{
,DáZJezs
e 'Áug,topq poc.ry eápl ál lsou] Ifl19[ sI lj9lu] 'Iüol9Jeq 1€s. ppuou eC
pa{áu zsnezsJad llÁuueruu 'l1áu uezzaazs lá89sgsclp tÁuue e[91oun Á8oq 'asc
-uaJezs e zu 1nt 1eu_ude,{8eu eIlF 'Ia pplq ueu] 'leposJos rualÁ8ut 'urolgrug -
,)g9ál
1Áprq 8aro, ze ell9zg^p§ 1e339sr9req arulapáláJ €zssup,I
,uuqgtopd e tpp1 1o89slelnru Á?eu no
-]gsclp ll3Dersgq zsnezsrád {osolBp y
,?q9E^pn
léu9uIlap
-eía; 89zsro u,zssu€,I ll3zary9la uau8lu 'l9 ue+eq-ugpJa 'uo.(3Io^-ueÁ3aq ol
-nd ,IgJInzBq 1l!}leusurle aledezg1 ruele193 ,{8eu s 'l93zu elzor9leqla uolag41
,rur98eru e[Bo; ures 1odeu 9za4a,t9.1 e r9u
,{3u9lel9 1e39.1 1e,r
u9p1 Á8oq 'eqopuo8 pe s 'u4loq39 zB DeluDIá1 InwFl8n,{N
elaru:aÁ8 4eu9Árr.ee1 rezsÁ8a Á8oq 'elpuourl) Álaure 'uras 194els9[ e 8eu gsza1
,]]ale^_o.1le
-peleJ lüeu S ueII3 3Áu91 trruu 'e191ue zu 1eu89sllPll?l[9lu {os e {euu?
l9{IáI € ouwpl8nÁu ua,(uroz5 ,d9u u 1ldeuu11 r9u4ezeq efglorm s9 eÁu9e1 dEoq
'elpnl8aru uetu' ozo1l9^ guluialel.eJ mlueq{usc es9zo{I9poso Áprr_1 8aro zy
1o39zsro ze elí?et4a sI 39s9sJlp I pqe'eJ
,re3uá1 e >19uetq t9leuusÁ8 s9 19€ueq ?lgltup ueru 'rmqzso8ry 19tnuseÁlt ze 1ul
-iozsle uázslH ,{"u.?lul.el uüIgpulp e ']eu[ezruoro Z2 e\o ze ü '?]pnl urau rF|,
Ál9rp1 8ero zy lgíraovd ryu9tdeÁ3eu zsnázsJed eq 8uez reffiuuu >teu
{ |f
1nsefla|aq lslsgf so|az89^ y
minden szrfunban Perszeusz keriilt ki győztesen, és ezzel még jobban elnyerte a
néptömeg tetszését. A legutolsó versenysziá,m a diszkoszvetés volt. Perszeusz ke_
zébe vette a korongot. De a korong megcsúszott a kezében, s éppen nagyapja fe-
jét találta el a cél helyett. Az öreg király holtan terült e] a földón, S ezzel betel-
jesült Apollón jóslata.
Perszeusz nagyon elkeseíedett tette miatt, amelyet akaratán kívül követett el.
Mély gyászban tért vissza anyjával és hitvesével együtt Aígoszba. otí azíáíl
egész lelkével azon volt, hogy népétboldogítsa. De szíve bánata nem enyhült
mindaddig, amíg nagyapja házában lakott. Követet küldött tehát egyik rokoná-
hoz, Tiriinsz uralkodójához, s arra kéíte,cseréljenek birodalmat, A tiriinszi ura-
kodó ráállt a cserére. Perszeusz így áftette lakását Ttiinszbe, ahol a nép örömmel
fogadta új uralkodóját.
Evek jöttek, évek mentek, és Perszeusz egész erejével azon volt, hogy Tiriinsz
nepét boldoggá tegye, s megvédelme zze el|enségeitől. Elhívta a Kiiklópszokat, s
hatalmas falat építtetett veltik Tirünsz köré. Majd szintén a Küklópszok segítsé-
gével egy másik város ópítésébe is belefogott. E város idővel még nagyobb és ha_
talmasaibb lett, mint Tirünsz. Az erős kőfalairól ismert Miikénévolt az, amely-
nek népe szintén nagyon szeTette Perszeuszt.
Végül elérkezett az idó, s a hősnek örök nyugalomra kellett hajtánia fejét sok
fáradozás után. Népe fájdalommal tekintett még a haláIban is szép és dicső arcá-
ra, s a dalosok így énekeltek:'
,,Szavát nem haltjuk többe soha, de Petszeusz neve fennmarad öröke."
g
A nagy erejű Héraklész
tizenkét hőstette
al
,,{eu939s9s3lp er?H" zeze '{euzs9PIel9H lp{e 'eg uol €J39II^ uPsoJ"Iu€q Á8oq
'pzze uozsodruqo ze Depe{ásolple Inuallel9^ zsnáZ " eAInIü deu9q cualr_;tr
,lgJn
{áuálsl ze e|e^ tzse1 9,(uue191191 Á8oq 1I9J uelu 'I919u9tü{tv 193er[ snol
-Jsl Io^9l u_?lnza !F
zV r9 urdesceq zsne7 Á8oq 'rlau uqnr9la 1or491 y .u939s1;3
-as lInpJoJ zolp1olü91 ÁBa yaje 'llpêzs 9u9uT{IV IuI9^ aJ]III 31pn1 ruáu
,9u9ur{Iv
l§I zV
llopo{tl?DBrl9tu - elBposgpB
-gla 9l9zs lgJplált4sgq € 3r39l rrresse8leq rezs191 Á8oq 'poJe{s rueu {esJ
,le{elu.áup.l
-
B
uqo,1 e1loEgs[r Ieunüo.Jo 'I9q9i€sJ salzoí? e ya.pzeq 1§1 zu Jo{ruru .{pus96
,pzssnaz ozo{pJgzs ue8oploq t9 u9J9 rqolmlu€q {aJo{
s'I.oI.Blos, sere1rs u 1gfglour_ezseq ..afr93.. ele8luq ue8oplog .1gtdescaq Á8oq.9r
1o[ rusu 9u9ur4Jy ,{Iu9pgl .1a89sueqrue
IuJ'arzs9 sÁ8e. su gues ,(3oq ze 1s us
-sulle ueÁl9ru uu,(1o :eg9:1 e.r:u 8rped 1ourJy zy .uofrgl rresse1 uoÁ8eu .{8oq .4eu
-pIoH B ?llosJt]ulud8eru 'ugssl_rs eu 8rduu ruorgq Á8oq .1ode5 e ejoryseln u.rysc
-rmred zsna7 srueÁ8n zs9rue11 ,)Is.BIII IuoJ.?q ltmll 'l1ol ;rzssoq ueÁ1o eaezslg m
zs aq ,pÁuuozssu zv 1191191 19nzzst9 zs9áa í3a zsnl7 ,tlq 1eu9r9,r1seleloun elÁle
tlxe'zoqzsrLezlueu p39sele3 9u9uqJy ÁBoq .lu9lrgJ Á31 .$91e!Áryq lII9 1lzssoq
Á8oq '1a.,r9u9ur4y enátlt e s rpHep ill m a]nollole! zsngz ueq9l9llo^9I
,uele
491qleErzs ? lFpul BqJmI{ s9 '11ozroqo1 1s8eres gílt zu trype K31
u99l9pq l?!Ál9q lI9 Iüeu llzssoq s9 'In1zsq Úeu
8eIü lglleu!]q ze 3!u]'gzzoq tuuaru p39sele3 gprrtlfeq qo,r ureu eC .sI 9u9uqlv
'pÁuozsseÁuauI luetu áIeA ,Igs_elelullq lryf s9tszgLur_uzs {eusccg"{oun z2 vq,ele1;
-npu1 tÁpr11u a5931uoÁ3e s9'1u3 edezssl^ '1o39zs9| e p elryle1 rr.e,rrezs e'(rr,e8
-oznq V
,Igl9pJosc e
1e8uellescla uadd9 4,{1auru .u1rol][eq 9IeJ €qJBuI d8e 19Áu
-98oznq ueq9lulnpu1 ,uo[1ozse19,1
sr9s9pr91 Áprrl e ÁEoq 'elzar9 1emlnle u_e39s
-91I9III sccoe{oun zy ,eu9 Éluo^ sI áJ9pJ9) .es3c9 zB llolezg u9lote19 9odo1 e
d8oq !619 ureu u9lu119.{3e Áprr; reue{nur V .1u>;eqmul lodol1e zu sparezsezssr,r
uaqgfeJ f;p8gslp,r se8eul sccp.e4oun lp"JelIJ uoqDo Z? JoTu? 's€dBscazssg
m l4o1ml 39tu 5 ,1e a euzsá^ l9IJ JIoÁu ,(19rq r9u9lnru e u.uos pr.efpeq y
,.opo{IeJn
zB {au9J9^lsálaloun IngzBsc}q ?nollgl{ - it9u9ru
-11y 1eruo,{rr.e1 u urope pgzzoL| 'ezeq {eJ91 u3sálz9d3 eq s .uescloq lpolprn -
,slleqse9e,{1aq ascco€{otm
uáq.a19llo.,r9r lÁlgrq y .lI9pJosJeIF?Iü {áI9u9inur
:#,$T;fi Ji,í",},;i,lT,i".*xf H"T;L:;,j: j:#i,xli";,,f;T.1:d
es9lolnzs zs9pI8J9H
fognak nevemi, és a nemes Perszeusz-ház uralkodója lesz. Héra istenn6 erre
gyorsan megígéítettevele, hogy az a Perszeusz-házból való gyerek lesz a király,
aki még a sötétség beállta előtt megszületik. Zeusz erre még iinnepélyes esküt is
tett. Héíaazonnal Mükénébe sietett, hogy meggyorsítsa egy másik Perszeusz-
házból való gyermek, Eurüsztheusz születését. De anól is tett, hogy Alkméné
szülésétkésleltesse. Így aztán Eurüszthosz máí javában a bölcsőben ringott, ami-
kor a kis Héraklés z megszidleíelt- Az is kiderült, hogy Héraklészneklett egy ikei-
tesWére, Íphiklész, aki egy éjszakával volt fiatalabb nála.
Mikor Héra visszatéít aZ olümposzra, és elhencegett vele, hogy sikerült kés-
leltetnie Héraklész születését, Zeusz éktelen hara$a geíjedt. AZtán kijelentette
akaíatát, hogy Héraklész az istenek között fog lakni az Olümposzon, mihelyst
földi munkáját bevégzi. Tizenkét munkát kell majd végrehajtania, amelyet Eu-
rüsztheusz bíz rá, lett légyen azbármi.
@
,ry89sPsJoÁ8
3q9I s 19f$e Bfte{ ?ulo^ ál
1láI .oluq8oJ 9zzoq Try 'ulás I?utI?ÍIo eo
-lellezg{8elu I)l3 'Ie^ppes pozo419lBl lu3u 5IeII]JeÁ8 ú [9p9s9Je s 9u luTurv
,Tpa{sáu{epaz9Át uas9scuarazs ueuápmllJ rrequoze ar139n ,Date1}zs sI eJ9s9I
-esule {os9rcll9qgrűlaru ÁEuu prmusrezs,(Ea ap 'er.esgfuqar39,t 1o31op ,{8eu ;rg
e Á8oq 'elpuorqg ,Ieuzs9ple]9H 1los9t 19^9t se89s9tscp s9[ 3u9 ze u,etdup 1et
s9posJ V
,láláu9u,oJ rcaezs|g ze >pusgf 8arg Á3a eqgseuqe
9u9uqly deus9141
1ela8slaÁu:gzs u 8sru e1o1lo; ro>gz uaddg rqg,,€q e ueq9ze{ 19{ IeJ
u1le1nru u.e{zsng ,1e:19 ulpe8o; zs9pIBJ9H g8Álosoru e ueqgqozslare,(E y ,1ulpu1
-ezs u99Áppg 8au 1931ozs y ,lIIBqoJ zolpqozs{auu3Á8 € s9 19tprel elpu8eÉsu
,sI ,erplp.;
I.IJ_aJ V l9F9J Bnolz§pFIáJ s '9u9uI{V lpBIqeJ 3J9s9zo1lo1ts zs9ppqd1
e DoIInq rueu Inuele eI9 9|ll3{ e punü E;ru 1e{g Bllol.Iozs Elppu s9 'lull_of8pl 3
elpz8ur uo>p,(u 1áz3{ 1.a) 3 olftl,{q;tr ,tatu 1pa[t urau zs9plúl9H 361 ,áJpI9J B I9.t
-szfud u 1pm3a1 11,pq_oJd Tuln{áuáut s9 1_orela e 19r.u3uur ef9:s1 1tápze) Iuutpl
-rs zs9ppqdl ,rcl9Á8l{ gzgrelat >111t9r.o,1 e {_? 9l8eut s9 'lalpeJq9l.o.J
{aql zV
ttgEgdQsc Ear
-9u 19qru3o3 'tlalo1 1o3u.e1 1nuez5 ,81_eqozslareÁ8 e uszs98e 'u9pudÁu.eu_uru
3 u.elz? 'ugqgzs1l ? {"lloppst9 :1ozv .11gle {gíEA 3 {eruÁuq 19qníeu rydq y
,1zs.apzr9g Eeru
19flq ÁEoq '{,qau uqoscuurud8aru rreg:o3tzs s '3q9z_"q 9u.áunilV
1opp1 19,{3;11 serul€leq 19{ ueq[9l9J[9 3J9H ,l.oJ€{sl Jgq,{u_BJ.?q Á3e uotJroq >Inl
-9J s 13{9 alaqa; urszfedzuorq Á3e pferu 1ra{auue,{8 uuutdozs8aru s9 euupsorrr
-8aur 9u9tully '1eueqe1 >psodeugq 4t-cloÁu ÁEe,r 1eqt ze Jo]FlIIu 'al§á ,(3a
,uesopuo8
1.o.1 aflelsu s9'gruozTg(arl' ÁEoq'snglp.1 ar9l1áI s 'záq.áugIIDlIV
,19q9[e1 guuelst ze oÎ
lg czssl^ el1l^ B^8oÁlosoru 9u9tpy le^rtu'l[9^ 9uupltplpq
-IBq uáqzp.{á zs9pIeJ9H spl V
,ul9H ul1o1l9l{
- i8eláÁurozs sry ,,(3a ze zsrq aq
,ltt!áJ §I lgqqá'l1e,r91 ar39- ze
r,e8nsfa1 ÁEg ,I_ol9EúuI glqopla ueqFuppt9J 3J9H Á8oq tl^}zs8áru uasgra ue,(1o
zs9pI?J9H sT{ ,l9lqe{
V 4loluoql{ s? '1á{áuüáÁ3 € e e^r9 IpII9u s9zoq?q ?J9H
ils9lueJq sq Áu98ezs 3eu
psstrdozs 'p3[á1 u€^ peláN 1u9zaru r9do1 e elÁ8eqpr ÁEoq 'ezse ze 4raryíKtm ze
tuaule u9,rlr,(51 - 1sleuuaÁ8 e alle,r uq9[re1 s9 '{LsEáru vzzv 'á.u9r11v eÎe1ryzs
ls9p9dal8eu Blpuou - 11aruraÁE s9J3 II?§oFInur_€q usÁpry 1u_e39rp 'pz951 -
,I?^9J9H
l;el9s urft ued
-d9 guuatst 9u9qry lgqgsgzlqaátuI zsn€Z,ugzau Á3e sllalp1 IR^pl u13I€J I. AT
sor_err u
191auraÁt $a6zsh 'I9l9€H Áua191191 e 1a3al3J 9u9tD|IV 1e^,Y
\
e39s9$t zs9pIBJ9H
volna akiár a lovak megzaboláaásában, akár a birkózásban. A tegkitűnób argo-
szi férfiak voltak a tanítómesterei. Barátja, egy bölcs öreg kentaur a szívébe cse-
pegtette a gyöngék védelmezésénekszándékált s aZ elnyomottak iriánti részvétet.
Igy - brár szömyű ereje volt - senki sem |ehetett nála gyöngédebb és könyörüle-
tesebb.
Oroszlán bundája volt Héraklészfekhelye. Reggelije meg hús és bama kenyér.
Napközben nem kényeztették főtt étellel. Ruhája is mindig egyszeffi Volt, mert
Alkménétudta, hogy nagy feladatokra neveli fiát.
Tizennyolc esztendős volt csak, amikor Héraklészfelkerekeden, hogy megöl-
je a Kitharión-hegyi oíoszlánt, amely nagy pusztításokat vitt végbe a kömyék
nyájaiban. Felkutatta az oroszlán íejtekhelyét. Majd gyökerestül kitepett egy
vadolajfát, amelyből aztán buzogányt csiná|t. Ezzel abuzogénnyal agyonverte a
fenevadat. Magáía öltötte a megnyúzott oroszlrán bőrét, s tátott fejét sisakként a
fejére húzta.
Éppen hazatérőben volt az oroszlánvadászatról, amikor szembetal álkozottEr-
ginosz köVeteivel, akik adóért jöttek a városba. Ezt az adót egy jelentéktelen ese-
mény miatt kellett fizetniiik a váíoslakóknak. Héraklésznem engedte be a város-
ba az adószedóket. Fülüket, orrukat levágta, keztiket hátíakötözte és Visszaküld-
te őket Eíginoszhoz. Erginosz erre sereggel tiámadt a város ellen, De most a vá-
rost Héraklészvédte, akit Athénéistenn6 látott el fegyvenel. A hős legyőzte Er_
ginosz seregét, így megszabadította szülóvárosát a szégyenletes adótól. De nem-
csak megszabaűtotta, hanem még az ellenfeleket kényszeítette kétszeres adófi-
zetésíe.A város királya azzal jutalmazta Héraklészt, bo1y hozzáadta leáu:ryát,
Megarát feleségül.
@
@
,?u{eln[ 3 Zsel 39su3llsl3q
,IuZáTueIIe
-pq e 'lP{orBp?I3J no4q.El e rz39Îe Bq Á8oq 'sr \Ze elpíll s uelü IIJau
,?I9u qqaualell9u9
lezssng z'íe1i9t(7? ao l?)Plos r,{3 'uofig8lozs {euJ3qluá lmÁIo
Á8oq '19uelopuo8 g $oz_olJl J.?8 ,I?uzsnáqEsn]ng szs4ualal s9 'Zs9ppJ9H llop
-u3o1 t9z5
,3o; rqoscuered Ápr.q e te4eÁlerrre 'lelolup"láJ € 1aloze eq;sa[la1 s9
!9dl9rq 9u9111141 'psneqpsrung ef198lozs 'ruryI eqzsurur; uslueru d8oq 'qau e1
-Á8eq8aru elelsgl u911ody r9,(191uazs ualsr u911ody elsare{IeJ lüeu?q 'Bq9soJ.e^9|I
,Iglu!tqJ9^ 3 u$o1;1zsÉEeul s9 !s9q
-nzs ?ZssI^ u91 lu3u zsgpleJ9H uágle^_o.{ lza
gu.equgq e elpe8o;eq Ál_urq Á3g ,lueur eqsglá^pltu_€zs 'lpeJq9 er_eppnl ellet !Áu
,le{g 3l1álá^ eqz$ s9 1te{eru:ad8
-Jgzs s?'u9l zolry8eu] Jo{IW ryfus ep9u >1eu1o1
-elv rf,ezopv sgq e s ,9J llgpll,q l4áIru9 lgqlzssog ,BJ.PU 9u9uI{V s9 Zsnaz I4
-tglqpÁ8 nelu_qet EJ9H {esJ ,uaqgpn ze el?gt z8uru - 1nlpnl r.uru 1luvl - t9í,q3
-ozng , odq lzsolded lg9u9qlv'leu9^ Iglzsolzsleqd.eH 1e[i lglugllodv
,19IJ s9q Zsnez IÁ
1oprú] Ir[zs9lxláH {9lláluBl prppelgpu_ute {euelsl Z
a39EInJ9 zs9I{BJ9H
A nemeai oroszlán legyőzése
I mikor HéraklészTirünszbe költözött, a király előszöí azt parancsolta ne-

l \ki.hogy ölje meg a nemeai oroszlánt, és nyúzzale a bőrót. Az oroszlrán-
tól azért rettegett mindenki, mert sem vassal, sem bronzzal, sem kővel nem lehe-
tett megsebezni. Ez a fenevad nem volt más, mint Tüphónnak, Földanya szömyű
fiának a gyermeke.
HéraHészelindult, hogy megkeresse az otoszlánt. Útközben egy földműves
hazához ért, aknek a fiát a vadállat pusztította e|. A napszámos éppen áldozat be-
mutatásiára készült. De Héraklész azt mondta neki, hogy várjon harminc napot.
Ha addigra épségbenvisszatér Nemea erdejéből, akkor mutassa be az áldozaíot
Zeusznak, a Megmentőnek. Ha pedig nem jön vissza, akkor neki, mint hérosz-
nak, aZaZ halott hősnek hozzon halotti iáldozatot.
Héraklész déltájban éítNemeába. Mivel az orosz'lán az egész kömyék lakos-
ságát kiirtotta, nem volt senki, aki útbaigazíüatta volna. Nyomokra se bukkant,
Végül rátalált az orosz|ánta, akj az aznap lemészárolt áldozatok vérétő]mocsko-
san igyekezett éppen vissza a barlangjába. Héraklészrálótt egy csomó nyilat. De
mindegyik nyíl ártalmatlanul pattant vissza az oroszlán Vastag bőréről. Héraklész
ekkor kaíddal esett neki, de a kard meggörbült, mintha ólomból lett volna. Végül
felemelte buzogányát, és akkorát vágott az oroszlán pofájába, hogy a vadállat be-
menekült kettős bejáratú barlangjába. Héraklész szomoní pillantást Vetett öSsze_
tört buzogányára. Aztán a barlang egyik bejáratát hálóval elzárta, a másikon meg
behatolt a barlangba. Mivel most már tudta, hogy a fenevadon semmiféle fegy-
ver nem fog, birokra kelt vele. Az oroszlán leharapta ugyan az egyik ujját, de Hé-
raklész elkapta a vadállat toíkát, és addig Szoította, amíg meg nem fulladt.
Héraklész az oroszlántetemmel a vállán visszaindult a városba. Már letelóben
volt a harminc nap, amikor a földműveshez ért. Ez má,í azthiííe,hogy Héraklész
odaveszett, és épp a halotti áldozathoz készülődött. De megéíkezett a hős, és ma-
ga mutatta be Zelsznak, a Megmentőnek a hálaáldozatot. A szertartás után Hé-
raklész új buzogányt vágott magának.
Miután megérkezett Mükénébe,Eurüsztheusz nem akarta őt a város falain be_
lülre engedni, úgy megijedt Héraklész rettentő nagy erejétól. Azt üzente hírvivő
szolgájával, hogy elegendő, ha a viáros kapujában felmutatja a paíancs teljesíté-
sének bizonyítékát. A megrettent kfuály még egy bronzkorsót is készíttetett ma-
gának, amelyet beástak a földbe. S ettól fogva ebbe menekült bele, amint Hérak-
lész közeledtét jelezték.
@
@
,u?q9s9l!zsndlá ?lpltl 3 zsoulol
llo^ eJ939s
-l}8ás {euzs?Fl?J9H Iá^ruI '"$ousl i?uuBlqÁI9q?Zs l_DIunu] B lz3 zsnelDzs$mfl
,nelle
lerygzssáûÁu s 1aÁleuru Tozo{o 1I9I?q EuaIleleIIITue{Io sI
qas qqsql8e1 u u,l8oJ pug ,tp{úu utrou.uu eq9t9da s9 '19lse1 8eleÁurgzs e e ol
,e[_elp.J ,q
Jseqleú nete8ra8ueq lgllrzs rs9ír9 Á3e s9 'Bls9la 'q ru eÉ9,ta1 zaq[s;
-BJpTq u€IlslulTl"q u zs9l1er911 golnlls p39n
,aqln {laq u rugu [r.r uofpnt eu,(8oq
'l9ôJ rlefeJurplq .o.4a1 e alla39q 1s4l9zsq sázlp u s9 'ueqlez,o.{ 3 rgpJe ze wo1
-|gr,{31e1 p|y zy
,eru.tlq psoe1o1 zotl9Jpltl B áp 'zs9ppJ9H
1139stl3es nala1 1n3e^
,aq9íleq u
eqg8eru 1esc B?w t:zv ,ar989st13es urplq u 19í sr 19r 1s.uF9 Á3g 19u
,ernuues eIáA lueü rueu eq t9[e; JueIrJ BJpIq
{Is9uI r.e{ 'u_oJReI la,(8a Átoqy
u IqRáI guúry p,rgÁu_e8oznq u.Blzv ,u9!T9[9Iá Á8oq 'zs9pur911 e$elFázsÁu.e{
,nozgÁuq ,l_BJpItI
1ullepÁu sszlr1 rreq8rrupeq Á3a 'u9,{1eq9'rr;q u 8qsÁruozs V
,91aru u8uru
e elsersl8aur s9 1ntuôl ? s$?D)l_e8su en:9 zotpleresJolu mr a1 y
állá^ lzsoBlol '19scc9.3{oun 1eu9J9sPüs3o) ,zs.áppl9H {I_Pzs eq.áJálázs IJJBH
,I.rr.o.{
sEsu] ttot;1zsnd
teFIáqeI ,llo^ ús91el{ gzotJ.áü
{e luepúü s1 e8ezs e >pugruo'(u B lgs 4zsnd y
,rrupupqluq
I!!Î{puáu 9sd9zp.1 e ep 'gpuepq cloíu 19qqa 'atal9í8q Juelpl 'llo^
,lozryknt Iruq.?J?scoru uure.1 Áurgzsr4,r y
4set gluosuq zoq.eÁln1 'suuIIúlBH
,lzs9D{uJ9H áIá^
eslpzsndle ,(8oq
'Io.J za ,l9JpFl
a{3êu úJ9H áp 'l1o,r elaurs.l(8 ugqdp1 u9lutzs Eala,{uozs P
ruu:a1 u 8eur st1o zs9ppr9g ,(Eoq 11o,r zu uscrrered 1pos.uIII zsnáWz§lun
Bs9|tp§ndle BJpH lBuJeI Y
A kerüneiai szarvas elfogása
ff e.urue., harmadik feladata az volt, hogy hozza el elevenen Miikénébea

l lkerüneiai szaívast. Ennek a szarvasnak aranyból volt a szarva. Egyszer
egy nimfa ajándékozta Artemisz istennőnek ezí a szép állatot. Héraklész tudta,
hogy a szarvas Artemisz szent állata, kímélniakarta. Vigyázoft, hogy ne ejtsen
sebet rajta. Egy álló esztendeig űzte, mígnem a közelébe férkőzött. Éppen a fo-
lyón akaít átkelni az állat, amikor Héraklész utolérte. Könnyű sebet ejtett rajta
íjávat. Aztán a vá|lára vette, és rltnak indult vele Mtikénébe,
Ijtktlrben Artemisszel találkozott. Az istennő el akarta venni tőle a szarvast.
Szemrehányást tett Héraklésmek,hogy az ó szent állatára is vadászrri mert. A
hős elpanaszolta, hogy kénytelen vo|t Eurüsztheusz parancsát teljesíteni, Eríe
Artemisz kiengesztelődött. Sőt még segített is Héraklésznak a szawast elevenen
Mükénébe szállííani.
@
@
,eq9u.á{nw
4lIÎe ueu3êle
s9 'alz9rg)8eul u.epB ro+fv ,lp?JgJ ulau I{ E]u] 'B1.IB^?Z EIpp? llo s '3q9q € e e3
-Je{3leq lop?^3u3J ,u9Á3áq zsoqlll?ulnlfl
V lue)lpB^ € eueÎeJ p^9uu.?I Í3úN
,lueuqq9ôl u.slzB 'lzsolol|d ánáule{a uPr,u
-oIIJoZs Zs.aT{eJ.eH ,sI19 e{oEeuI IEqII]o,{u gzsseûdu ez38Jelu B s 'e er|a eJ.?q9I
3InuáIleI9^ l?lÁu V ,lJn?lua{ Is9F9IÍuue ualrJál opü áI Je^Í8aJ.{uIsJpI ueÁI
Á8oq 'umqla epeTp ruáN ,Igq9I?pIo Jmluá) ltrásale 4tÁ3e ze lgzssa,tgÁu u rJ el
-uo^ ?^zo{Ppos3 Jnulu3{ v ,€q9z9II zsoloqd
u9l?z§sl^ zs9|{?J.eH u.?ln sl?s, V
'lllplaueul e4zsseul
usq9lpafr 'lpereur8aru HV,{Rlnzg{ Dot zsndle 1elos plrqtÁu B,{8áq Iáza8J9IÎ
,1arl9 ega49zs zs9DpJ9H e61,zowz.eq zsoloqd e^ze+e^d3e1o; p4lelgdua; s9
p{ryl4zs seurl?leq sI {állgf ,{oJmlue{ e >iryeryíau 19lzsseru 193ezs :oq y
tgproq u u11o1{q4 sr39,r 8;ur 'ue[191 eu Á8oq 'rgl99139pua.l zlu8
1uplq 31ppe zs9pluJoH IIIoIIEH ,{€llo^ u!}í8s uar,(uueruqu,r eq 'rutrÁrr11 peqezs
{o^ Jofie {esc l_opJoq e pe s '11orr 4n[9proq sQz_o.{ {BtDloJnBlue{ B ueuJ 'BlI_?uFI
uIeu I?JJoq eo ,lzs9ppl.áH ul1eqq lussr.lq Jruluá1 ppp o1 3II91 'uaqrue 3II91 y
,1s9q 8 s119I p89pue,r qe
'?q9z_Eq Jneluel zsoloqd u9l3q zs9ppJ.áH uáqzoTn
,lI_?I3r
llsq9[r! {esc lTuI€ ' or1zsndle
,{euzs9l
tuoprmü s9 'aq9Áuo.1 e e1 u.uf 19r9Á3eq zsoqtueüíug puêueJ V
)Ir.Ia.H lw}lllgzs zoqzsneqpsg]ng ueueêle oIIa{ llIullpu,r §a rezspsÁ8e
es9|[o InÁI80J uB{pB^ Izsoq|u€unJe zY
Takarítás Augeiász istállóiban
I z Ottidik parancs az volt, hogy hordja ki Héraklészegy nap ataíía rrrgyeí

..{, \Augeiász isállóiból. Augeiáznak, Héliosz napisten fiiának rengeteg mar-
hája volt. Jelentkezett nála Héraklész, hogy egy nap alatt kitakadtj a az istállóit.
Azt azonban elhallgatta, hogy Euíüsztheusz parancsára cselekszik így. A munká-
órt jutalmul a marhacsorda tlzedíészétkérte. Augeiász ráállt a dologra, mivel
nem hitte el, hogy Héraklész egy nap alaít eIvéEZi a munkát. Aztián odahívta fi_
át, hogy legyen tanúja a munkának,
Héraklészmunkához látott. Két helyen áííöíte az istÁ|lóudvar kőkeítését.Az-
trán úgy terelte el medrükből a közeli folyókat, hogy hullrámaik végighömpötyög-
tek az istállóudvaron, és tisztára mostak mindent.
Amikor elkészült a munkával, kérte fizetségét a királytól. De Augeiász meg-
tudta, hogy Héraklész Eurüsztheusz parancsára cselekedett. Így nemhogy fizet-
séget adott volna Héraklésznek,de még azt is letagadta, hogy egyáltalánígénne-
ki valamit. Bírák elé került a dolog. HéraklészAugeiász fiát hívta tanúnak. A fiú
őszintén elmondta, hogy mi töítént. Ekkor Augeiász meg sem várva a bíriák íté-
letét, dühösen felugíott, és Héíaklészía saját íiával együtt száínűZte országából.
Héraklész jelentkezett MükénébenEurüsztheusznál, hogy elvégezte a munkát.
De a király ezt a munkát sem akalta elismemi, mivel Héraklész szolgálatban tel-
jesítette.
@
,{Blllgzs )lRI
9IáJ 4e8]tzs zs?Iv 9^áI ueqJáEuel-eleled lzsseru ? {?tpeJ?W8eul Y
-nzo]I ]tglal l"los zs9H?JáH ]arpá{áulel9.J u9q[eJ s?rulsluq '3^1zse^ lá{!zsá I9l
,lgldáJe{ elpzai Iu
-89slpoir ze 'ryrupeü Á8oq 'uodesc rguu.el uáIeq9 wÁIo
" "
1etro; s9 'ur.eÁu.u,r,l9rÁu 4Á3e Á8eq 9pose8uu $919.1 Jgscolu 3 lu3IuI_oJ zs.ep1eJgH
, eleulzs?{ Ieuuelslsc9ô{ zsolzsreqd911 1sleÁlsruu 'tgldsrslzgr 19{ pl3u $op
-mV ,§|uuálq .eu9wv eugle luáIeíílaur :orínuu 'uglued e tl9Eop19 e^z.eô!1lzse.I
-IÚqH ,nl[ur ppá{elzg,{ aleqel ruáu 8eru p44uu9sc 'ueqüe Ia 14q rueu ulqel
J9§coü e Insgp".uu ,{BlIo^ lIDIos IlJ 1u)TEIBp?ru € ruzgla e.ípn1 rueu Ia)plgzs§á^
-D:'(u Á8oq 'y19{9t 'u? zoqJ.EsJoIu ue^[p9.{ Iá^gpJe !üs € zs9F[eJ.eH JoltN
,ryuoqe8 e egalerlup.r 8;ped
ryl9p41 se8:9ut '9p 1grclnq tu91
-g|§áJod9z 1u{I?11olz.áu 1o1e119 8sru ueqúá gluosc ,€e {erlg8aul s9 '{álpellaue
,:1qporoduzs qq9ôl u9lz3 ,"qJ.?slollr rzsoleq
eqg8ale1 e ueqlofur Á8uu uq9p $I
,{"}Io^ IuJúpúu
, -duqlzs e 1a19 >1osellJeJ ? {.árz! Igq.ápl^ Io^9I luezs uelsl zs9ly
,l€Jpp?tIJ gêJeqüe r;Áutgzsza1 'FtuJuv9l 'gugsrz.eJ 1epl?tüpJ 9T
Iezg T
19qrgscorrr rzsopqdulpzs e 1a azzg Á8oq 'r1o^ ze BBp?IáJ ilpoleq zs9HeJ9I:l
es?z$lp {BJBpBru z§olBqdulTlzs Y
viaskodás a krétai bikával
"P
*U."tt hetedik munkaként azt pararrcsolta Héraklésznek, hogy fogja
l_/el "o."
a hírhedt krétai bikát, amely igen nagy pusztításokat múvelt Kréta szige-
tén. Gyökerestiil kitépte a földből a gabolát, és lerombolta a gyiimölc§ö§ök ke-
íítéseit,Peíz se16 lángot okádott. Amerre csak já,rt, az emberek ijedten menekiil-
tek előle.
Héraklész hosszú viaskodrás után elfogta a biMt. Áthajózott vele Mtikénéb€.
ott Eurüsztheusz Hérának szentelte az áúlatot, és szabadon engedte. Hérának
azonban nem kellett olyan ajándék, amely Héraklész dicsőségétnövelte, ezért
Splártrába űzte M íiJlatot.
@
@
.laig Tuel|uq Bq9J?^pn zsnátnzs$mfl F{I9u B9sz.eqau uáp
"lpú
-uTuI zs9ppl9H upze Á3; 'uopodelpsce1 e39sq9 1e,ro1 y lÁ;e1q zsouo8 e 1a; elle1
,lzs.epI?J9H allá^
-uJ p/,1ecuu1 rglus s9 'l9 srz9,(3a1 1aÍtru.eluelel IlBquozg sgtl V
eqgz9.p11! u9za '{_errru{ ruzeJezs eue{e uzssrr. uequoze Á;errl zsep?tuolo Tá)§| €l
-totleq u.úmdJa8uet ,lole
V _" 9z3uer9,r ,(39u e errqg{Iá l11pe)Fs {elzs.apl€J9H
$9sale 41au
ulpe 19s9rq reEgpue,r ueltr.rrreÁ8 s9 'lá{§| úllo!úle^zo:o.1 zoqlr,{;e,rz9r Á8a zs9p9ur
,r9f9ctru1 pp^T
-o16 1o39zsro zs9áa zl rynot:rl uáquelel9J môl dlgr.q y T
í3.áu Á|_ú4{ z§.áp9rüorq 1e uíBo;,(8oq 'llo^ zú ulep"IeJ ]IpecloÁu zs9T{er9
_f;f
es9ze{9J8elil {BulgJuB{ zs9p9uloto
Az amazőn királynő övének elrablása
éraklész kilenceük feladata az volt, hogy szerezze meg Eurüsztheusz le-

ánya számára az arnazón kiráynő aranyövót. Az amazónok népe csupa
asszonyból állt. Ezek az asszonyok vitézül tudtak harcolni. Királynójük, Hippo-
lüté, magától Á,résztól, a háboní istenétől kapta ajándékba az aranyövet, annak
jeléül, hogy ő a legelső valamennyitik közötí. Ezt az aíanyövet kívánta meg Eu-
rüsztheusz leánya.
Héraklésznéhány tátsával elhajózott az amazónok ftildjére. Ott elmondta a ki-
rálynőnek, hogy mi járatban van. Hippolüté megígérteneki, hogy odaadja az
övét. De ekkor Héíaistenn6 magára vette az egyk anazón alakját, és azt híresz-
telte, hogy a királynőt akarják elrabolni az idegenek. Így aztán ütközetíe került
sor. Héraklész megölte Hippolütét, úgy vette el tóle Á,rész aranyövét.
Sok kaland uüán tért haza a hős Miikénébe. Az aranyövet átadta Eurüszüeusz-
nak, aki az övet leányá,nak ajándékozta.
@
@
,u rellBq Bq9J?^pn zsneqps$mll F{olBI
,t9ÁIn6 u eperazsíeu
-I_e ze 1I!Fe{Is u91n 8gs8uluozsrrr 1os-los 1pl9u E9slszg s9
s9J.á{ üáprnü agw Áfl1,4leuseqes8eú $ 1§| z§9pI?J9H 11alars ar939sg3as uglg
-.áo guuáls} BJ9H JoTurV 'l1sel uloJ.?tlpunu u9nJ9D e$gll!§zsare4 1algzsse,rgÁu
í3e 8ped 6 ,rzs9l1ar9H pl Bl^rtl B{3p3|^1.34 ,toElop e ella,r p4q uBquoze ugru9g
,
1aleuaqe1 e eslluqla Á8oq 1oBglnzs.a{pleu zs?Iryr9H upzv 4als er9E9stl8ss
e,&n{ e p1e 'sr rops_ud B 8aur lpq Á3;ueÁ3n
,pr,9Áu98oznq e ag.o311uoÁEu zs9l1ur
-?H ,lloluoJ.EJ puuoze ufin1 9[ep9l ? 'zs9ppl.aH u9 er9le8rzs u9g9o roTIÎ
,eppg u§n1
g!e591 seteuqa19; §a s9 eg uálsl zs9JV lleueqel lqzsJoqJq 'd9zs uesolulgpos3
, ála1lzs 14tsel Dguezssg wq{9láp utoJ.Bq s9 íezz?l $q 'Ie[!eJ uIoJ.€H ,1 _? ueq
-9+I leu9Jequá gqesgue8e1 Eglr,l e u9nJ9c ,ryí9,qn8 u9nJ95 1e est|uq p1l2r
-19u E9slszg s9 s9J9{ el9Juáptmü zs9plBJ9H Á8oq'qorr zp lupuláJ 4pezl
!
Bs9l[úqla {8u9r9Áln8 u9ql99
A Heszperiszek aranyalmáinak megszerzése
'ff'e.uUe."
az el6ző tízmunkát nyolc év és egy hónap alatt végezte el. De
l l Eurüsztheusz a másodikat és az ötödiket nem ismerte el érvényesnek, s
még kettőt bízott íá. Tizenegyedik feladatként 8yiimölcsöket kellett szereznie ar-
ró1 az aranyalmafáról, amelyet Héra kapott nászajrándékba Földanyától. Héra
kertje, melyet a Heszperiszek őiztek, az Atlasz-hegység lejtőin fekiidt. De Hé-
raklész nem tudta, melre keresse. Ezért segítséget kért Néreusz tengeristentől.
Néreusz azt tanácsolta Héraklésznek,hogy ne ő maga szaKtsa le az a7mákat,
hanem vegye le Atlasz válláról a szömyű terhet, és vele szakíttassa le a gyümöl-
csöket, Héraklész így is tett. Mikor Néreusz útrnutaása szerint eléíta Heszperi-
szek kertjéhez, megkérte Atlaszt, tegye meg neki ezt a szívességet. Atlasz bármi-
re vállalkozott volna, csak hogy megpihenhessen egy &fu4 de féltlűontó|, az
almafára vigyázó sárkánytól. Héraklészene átlótt a keít fala fölött egy nyilat, és
megölte a srárkÁnyt. Aztáa áNette Atlasztól az égbolt teíhét. A titán elment, de
hamarosan vissza is tért a hrárom aranyalmával. Nagyon élvezt€ a szabadságot.
Felajánlotta Héraklésznek, hogy elviszi az almőkat Eurüsztheusznak, ha a hós
még néhány hónapigbrtjahe|yeíte az égboltot, Héraklészszínleg belement a do-
logba. Mivel azonban Néreusz előre figyelmeztette, hogy ilyesmit el ne vá]lal-
jon, aííakéíteAtlaszt, ho8y csak egy pillanatig tartsa még az égboltot, amíg ő a
íejérenem tesz egy pámát. Atlasz belement a dologba. Letette a háíom almát a
földre és újból vállára vette terhét. Héraklészmeg felvette az aknákat, grínyosan
búcsútmondott Atlasznak, és odébbállt.
kerülőutakon tért vissza a hős Miikénébe. Útközben biíol§a kelt Antaiosszal,
Földanya fiával. S eljutott Ázsiába is, ahol Prométheusz tián raboskodott. Pro-
métheusz a Kaukázus szikláihoz volt lráncolva. Máját egy keselyű mindennap fel-
falá. Zeusz már Égmegbánta, hogy ilyen kemóny biintetéssel sújtotta a titánt,
amiért elvitte a istenek tüzét az embereknek. Így aztrán amikor Héraklészkegyel-
met kéítistenatyjától Proméüeusz szálmfua, habozás nélkíilteljesítette kérését,
Héraklészkifeszítette íját, és keresztüll6tte a keselyű szívét.Prométheusz ismét
szabad lett.
E
M
,lo89su?Bqeqpt1 u erláuapJ9T{ EFü€ 'Blu4fuqáJt9^ lá 3ls9q
los
,áIup§ûezs rc{os 39ur sq
n3IIe{ 1euzsnaqlzsr_rmg ulq.ztlozs tl3l sT eI I5zzfl
,eq9rulspoIq zs?p911 urf9r elotl;uezssr,r pfuur
,v3eat
'ryuzsneqzsnmfl upu1nunq 'u€gpqa; 3 Ig.J a$I^ ur,pu8uruo:po1 '§1
elpu rusu Eeu §9 epza{ ureu
' F{o{oplg eíln1e 8;tu '191uÁu u y11o1pozs Eppu
,$spze1 ppoldusc
'Jgqu9lzsoJo z? üep9,r8eu 111e 'üequoze zs_epPJ9H Inp?^ I"^
-pIJuJ s.áls!!l zsoJeqJe)I ,t{ l}gu |s; ss,{u9rgsgÁ8q urorgq 19qÁleuru 'e,rEo; ;uu,uq
,?.q?IR salaúIál.J 3
,ue e ?FÁIn)I3
-eÁu e elpe8er8aru uelu,szsla lIeI9J zsgt{?J9H
,?J.B^€zs e
efiut1lguzsuq rusu 1re;e,r§a; ÁEoq 'T{ . o.r9.I 1zB {psJ 1o1teq zs9pg11
,psoJeqJex
Ia e$_á{ I_orgm E9F^p ze 'I_olzs9p9H ueseuaÁ8a 'uq391np ze eÎ?r7
,IgqzsoJepeJ p
19,!n1 seE9sgÁurozs 9zJ9 r_"ulpponq {"tlorl 3 lzsoJeqJe)
IeJ vzzoq Á8oq 'rlo^ zE 9o7wq; qqszsqeuEa1 ueqÁ8a s9 gslorn zs9plúJ9
as9lla FÁIEoJ zsoJeqJay
A trójai háború hősei
70. A három vetélked.ő istennő Parisznól, Hetmész vezetéséyel

@
,3{o Ize EI luoq
-9q le|_o4 ? runü 'I9 lpátJel Á39r uoE9II^ zs9Ee ze Á|e|üe'4á191, z§IJBd llo^ zg
191üIB
,u,(uozsse
zE B$olfltÁü {ou9lporqdy s9 '?llolzsulg^ 1opp9fz lqqglntel 3 zslJed
qqszs8e1 E9pr, u zsa1 9zsrru4 ÁEoq '1m 8ped .állpoJqdv 'ue a {_o.E_o.rQ6 e re;|
-elefga u tzsr,r aruralazgÁ8 ÁBoq'lzl ,Izsal etszy s9 tdgrng ÁEoq
9u.áIDV 9^Fn
,uet 've Ix uzssul9^ Inz9.1 {o{..p
'qau ap93; tzo uJ9H {euqqasarpu98a1 e $n
-ry|e ygíy ze 11z.o21{ez3 s9 'pleu I9.J lu.tfz 15u grruas1 uor9q e Á8oq 'uaseurleÁE
-g 8sur usseElleq 'u_zdnsc 19u91 3§V ,reqqezsBa1 u 41pz9,.1 rrt ?zssu;B^ s? '1e:l9
,nrgl8eru
erÁEpruszs e§el ÁEoq il9lzslJ?d eu9{ lze ruau 9uuel$ uIoJ-BII y 19u
-uelsr sa89sd9zs uloJ.pq ? Jo{Jtuu 'zsuu4 tuaqq.op8eru srrÁuueru '91eqlezd941g
.ze|,l?s?|?lI
-Earu t9sd9zs u p9 aeglryzso.íe^ g 'tzsll?d 1gÁIgJpI rct_oll z 1aJ 19ssere1 Á8oq '1p1
-eu u1lose,ru! ry ,ls9J.e{ B €llolrsglnezssl^ - uásclgq uoÁEeu - uelstg; u ep '9 uaf
,ueqÁussrarr rplpereu
-I?r, íflo\'rzsngz {flJ.e$e4 9u9t{lv zsull"d s9 BJ9H '9llp
-orqdy :1us1losc úJúoJ9q €Iu9zs {e{91el u 6B9n ,uaÁEe1 9't 9 ze §oq 'ugule pu
guuolsr ryÁtaprml ezsJád ,..{áuqqezsflale" :et4 t1ol za ersc1g.u4Át y tgurpÁu
,1su
-uru d8e aqtuare1 rg,rqse ze oryfuqeq 193uur ryq 4Eo1 sfguuetsr Álgzq,r y
-elsl z" ?IgJ {álz3{p3leJle l9ursr u9[9,rlqsa u3ulp ,(3s ÁEoq 'sruedEn ryg.to,1
, sflI99zssoq ,u9z9.{ zu qo11Ál9zst,r
ozeTle^9.{ $ eq lJ8soloüBq Y {euelsr
,zuuTttr ,ru,rlqEau
'IR l9zssoq í8oq 'ozorpeqg u.oBg|u9s8aru uoí3u11 19 1911s1
-!sle3le 'ezssg 1alffi er.uruory1 {áuá1$ zp rolrwe Á8oq ' opqlnpJoJgleLJr
ueÁuug1 ,G; ,uozsodurn1g ze grazsdgu 11o,r ueu efguuelsr zsouo8 Ápzst,t
!/
elel9|! zslJBd
A vílágszép Helené elrablása
világ legszebb asszonya Helené volt, Zeusz és egy földi királynő, Léda le-
ánya. Szépségénekolyan nagy volt a hífe, hogy nem egy göíög hercegnek
semmi más vágya nem volt, mint hogy feleségül vegye őt. Amikor összegyűliek
kérői, hogy iltendó módon versengjenek a kezéért,Helené nevelőatyja visszaret-
tent a férjváasztástól. Attól taított, hogy ha egyikiiket kiválasztja, a többiek
összefognak ellene. Ezéítelőszöí szent esküvel kötelezte valamennyiiiket, hogy
bárki legyen is közüliik Helené féie, védelmezői lesznek leányrának, ha házassá-
ga miatt bármi baj is émé,Valamennyi kérő készséggeltett esküt, meít mind-
egyikíik azt remélte, hogy 6 lesz a kiválaMtott. Ezt követően Helené nevelőaty-
ja Meneláoszt választotta vejéül, és megtette őt Spárta királyává,
Helené már Meneláosz felesége volt, amikor Parisz Aphrodité istennőnek ad-
ta a,,legszebbnek" járó arunyalmát Az istennó jól tudta, hogy hol lehet megta-
lálni a világ legszebb asszonyát. Pariszt Spártába vezette, egyenesen a király ud-
varába. Helené és Meneláosz szívesen fogadL4k őt. A görög szokások szerint a
vendégnek tisztelnie kellett a ház wát, a ház urának pedig a vendóget. Menelá_
osz annyira megbízott vendégében, hogy magára hagyta őt a vánában, és elment
Kíéíáría.Ezt az akalmat használta ki Parisz. Magával ragadta Helenét, s Trójába
Vitte.
Hazatéítekor Meneláosz megdöbbenten tapasztalta, hogy feleségét eloroztr{k
tőle, Azormal hímököket menesztett a göíög nemzetségfőkhöz, hogy segítsenek
neki visszaszerezni asszonyát. A nemzetségfők, akiket eskü kötelezett, készséE-
gel segítetlek a sprártai királynak. Fölkészültek a nagy vállalkozásra, hogy átha_
józzanak a tengeren, és elpusztítsák a hatalmas Tróját. A göíög harcosok között
volt többek között Agamemnón, Akhilleusz és odüsszeusz, a három közismert
hős. A görög hadakat Agamemnón vezette.
@
,ga8ua1 popo8nÁuel e ,lFllsqe
l9neqlázsl9 I9fuI{ {98p.Jp.3 ? sfl |9zs wzs? ze
'lloq8aur eláu98lqd1 ,49lt}zse1 BIü911o gezopv ze s9 '>vlpe8ur8aru 193iE9slszueu
3p.r93 y ,uqzs1nv pezolr98aur Áu.za1 rrep;rrreÁ8
V ,ryqnpq eqgfg.r; u_o1arru
,l1ozo.{
'nr4:q eueller1 8au lgBoJz.ele s 'In89sáIáJ _"upe zot{zsnáIlFplv {osoJJBq
3o.ro3 u ergurgzs il.ulq leíJ9J ueur 'úwel e 1e etplq ,(8oq !eu939sals3 q4 py
,trqgíagal
nelep11{ lolale^p.{ - {o^ ulau 3s9lzs3l_"^ s9lrt Ia^ u - Jgze^puq V
]átDíáuelsl ze rytau9?tqd1 '1gívgel ezzoplgp1 u9uursrue8y eq '193p,r93 e ruz9f
-uq ueso8gsuolzrq s9 Tulnpu{a {Bupnl ueqlese ze Ireqqe {esc í8oq 's1lozo.4 sr re
s9[ y 19z9 cua,rpq zsíüá V úllorylzsndla u9ros 1uzs9pu,r ,(3e uguueruu8y d8oq
'sruúÁ8n 1u.áuQ,J zv ,áu'?ze^wq u 4rzs8emq 1ráru'lelezs u ánelle{ glIuel$ zsrur
-euy Á8oq '1euugurrrarueEy ulpuoule s9t Á3g ,eue8uq e ruzgfeqp[ {Blpnl rxeu
uequoze uIIu l9zs pJ€zs9 sáu{ápezse^ 9fry puelerulps y ,uella u[9r11 7
uulo^ rylFpIIl ueuql
,Dozoll9lul uuqzsrlny efgleq reze d84uru
1oto,ro8
!
úsgzopl9leJ Blau98HdI
A háború
görögök ezer hajója Tengeúeg haícost szállított Troja falai alá. A görög se-
reg nagyon erős volt. De erős volt Trója is. A trqai király fiai vezették a
íohamokat, és vedték Trója falait. Hektómál, a legidősebb fiúnrál nemesebb és
bátrabb ember nem született még, S harcosnak is csak egy volt nála nagyobb:
Akhilleusz, a görögök bajnoka.
kilenc éven át váltakozó sikenel folyt a harc, s miár nemcsak a földi ha]andók
küzdöttek egymá§sal, hanem maguk az istenek is. Attól fiiggően, hogy melyikük
állt Troja pártján, melyiktik a görögökén. A földiek végi| azt a d<intést hózák,
hogy kiizdjön meg egymással a két legéíintettebb fél, Parisz és Meneláosz.
Parisz támadt elsőként, de Meneláosz fölfogta pajzsával a gyors lándzsát,
majd ő dobott lándzsát ellenfelére. Az érintetle parisz köntösét, d;-őt magát nem
sebezb meg. Erre Meneláosz kardot rántott, de az csakhamar töíött pengével
esett ki a kezéból. Akkor fogta magát, ráugTott Paíiszía, és sisaldorgójlínál fog-
va ledöntötte a lábáról. Gydztesen vonszolta volna ellenfelét a görögök oldalrára,
ha Aphrodité közbe nem lóp. Az istennő gyorsan elszakította Parisz sisakszíját,
így Meneláosznak csak a sisak maradt a kezében. pariszt az istennő felhőbe bur-
kolta, és visszavitte Trójába. Meneláosz órjöngve ment vissza a trójai arcvonalig,
de parisz eltűnt, senki nem tudta, hová leheiett. Ekkor Agamemnón beszédet in-
tézett mindkét sereghez. Kijelentette, hogy Meneláosz győzőlí, és követelte,
hogy a trójaiak adják át Helenét. Ez jogos követelés vott. Á trOlaat najlottak is
rá, hogy teljesítsék. De az istenek megint közbeavatkoztak.
Héra eltökélte, hogy a hábonínak addig nem lehet vége, míg Troját földig nern
rombolják. Athénélesziállt a harcmezőte, és rávett egy trójait, hogy sértse meg a
fegyverszünetet, lőjön ki Meneláoszra egy nyilat. Így is lett. A nyílvesJő
könnyű sérüléstokozott Meneláosznak, de a görögök ielbószültek a Litszegés
látíáíl. Rárámadtak a trójaiakra, A harc újra fellángolt.
Yégül Z,eusz segítségévela trójaiakhoz pártolt a hadiszerencse. A trójai hős,
Hekór egészen a hajókig űzte vissza a görögöket csapatával. Másnap meg a gö-
rögök kerekedtek feliil, Héra segítségével.Akhilleusz harcra kelt Hektór ellen]és
legy.őZte őt. Hektór idős atyja Tíoja kincseivel Akhilleusz elé járult, hogy kivrált-
sa fia holttestét. A görög hős lelkébe részvétköltözött, amikor meglátta a fia te-
temééítkönyöfgó királyt. Megmosa tta a holttestet , illatos olajjal bekenette és fel-
öltöztette, űgy adta áí az apának. Majd megígérte, hogy addig sziinetelteti a haí-
cot, amíg a király Hektórt gyászolja.
@
,{EII?
FuáIlel
-J9s ,ueqlápze{
ryIuJ V lüIu 1Io^ sgJá lI?ÁIouud8n soJ.?^ ? s9 'el9 luo.lso gslá ze
J.DIu llelle sI z! uezslH ?.qBIBfgü B {uupelü9l l1o s9 '?qsoJ9^ B le{R8aras 19[
^9
-1ugntaq uq 19|9{ Iá {9!rcIp13o1 Á3;t 1usc Átoq '1utt91 ueso89p,r 1oto.ro8 y
,Ioq9Joq9l
{ep|_oll 3 zs9IeuIV lI9^ 9lluáI4d.álcruq
s9 {nseq.s8áu 'zsue6l1npsndlg 19u1o39.ro3 e 11o,r socreq qqol8al e 1áII3III zsn
-ezss1po p1e 'zsery 1pq3e11 ,uopplo l9{prmrr {osoJJBq B Ie {úlFlzsnd euo5
,32ssQ
,elr,{u zsrre4
llásá IIqIoq zsne Iq)TV 5 Iá e11,ept 1o1uod 91eqzeqes fl 1lg B 3l
-8oJ8erü loqe 'zr^ u9 lüeu 1.3zs9J e pe 1su9lse1 Á8oq '9J llopuo8 ureu ueq939sus1
,ueÁ3e1 uspetsqzaqas Á8oq
1aurleÁ8r; aq 'usq9z;,r xpzs s tg e eUJeuI8euI otruel
-sI zsqar1l 'efÁue srrreÁ8n rolás.elepzs ?fluod gleqzáqas ualleí8a 1au9lse1 11o,t
zy ,ele^ le efi9lol ry!91oq s9q e Á8oq 'eu3za^ ual$ u_o11ody 19[9zssa,tgÁu 1eu
-p4e '8aur a19 zsuzd to ,sI zsna rrplv 1plzsndle uusorerrreq uuln 4sele J9qaH
,Ia
{ereÁI
-eq aq8sm Ál9ut Á3a teÁIarrrB 'ezssg 191p3fg,(3 uqgurn (rrure 1chuosJ J9DI3H ,lez
-rp ? eI ,táz!l ?
{9lIosJoI Iurroq 'ue39a1u,{139ru B JoTurV T9uolrl{8taul s9 1 sel
e rl9za,{1eq uryíl?gul sululu1eq ugFV ,lsoJJet{ ref.o.u u 191terts 8rduu cuelly
A trójai faló
t"t".eny". Odüsszeusz megh aryyta együgyes ácsnak, hogy készítsen fá-

/;\ l ból egy óriási lóalakot, amely belül üreges, és akkora, hogy több ember is
elfér benne. Amikor a faepítmény elkészült, meghagyta a görögúek, hogy szírr-
leljék azt, mintha elvonulnának Trója alól. Úgy is lett, A gtióg sereg fölszedte
sátorfájőt, elhajózott Troja alól. A hajókkal azán elbújtak a leg-közelebbi sziget
mögött. odüsszeusz meg alegvilézebb harcosokkal elrejtőZött ; faló belsejében,
Másnap reggel a trójaiak két megdöbbentő észíevételttettek. Hűlt helyéi talá|-
ták_ a görögöknek, a tengerpaíton pedig egy óriási lóalak állt. Csakhamar egész
Trója örömmám orban úszott, Az emberek kitódultak a görögök által elhagyott
áborhelyre. ott egyetlen - szándékosan - hátrahagyotigtirtigöt találtak. Az a
harcos elmondta, hogy honfitrársai őt akaták feláldóini az iste]retnet, de elme-
nekült előliik, A falovat Athénéistennőnek szánták fogadalmi ajándékul. Azért
építettékolyan hatalmasra, hogy a trójaiak ne tu jrák blvinni a vrárosukba, mert
akkor az istennő nekik kedvezne a harcokban. Több sem kellett a hójaiaknak, a
falovat behurcolák a városba. Még a kapukat is leíombolták, hogy beiérjen a ha-
talmas építmény.Aztián szerencséjiikön örvendeztek, abban a hűen, hogy a há-
boní véget ért, és sikerült visszaszerezniiik Athénó jóindulatát is.
közepén kinyílt a lószobor rejtekajtaja. A görög harcosok egyen-
. ,Az éjszaka
k
ként kimászta belőle. szélesre trártrák Trója kapuit, s az alvó városba bevonult a
görög seíeg. Soría glíjtották fel a tíójai épületeket. Mire az ott lakó emberek föl-
eszméltek, egész Troja égett már.
A római nép őse, Aineiasz
új hazát keres
7] . Aineiasz az Ara Pacis domborművén

E
,IuseJ3{
l9zeq [9
,lá{tlsfleza^ BlI?ILeÎe Z$IeuIV
i3llJe8uel u {BÉ9^pIáu s 'llol?llosc9 l3{9[BH
il?ln 91ezá^ 3q9^9[ u {uR{
,z.o.qsgq
-áu 33III psqnw - P!9.§ 3 {sllnploJ - izs?I3lIIV 5luBr9ze^ e ffi?1-
,llRsIurures8áú ,4auaÁ8a1
{nuoq o 1Io^ rueu rylgzeg 19,rslnu Á8oq '1el
,uqlnfgzeq
-pzál rupo{Buul 1oqlqlqfar 14|r.rq9le '{el11qeuetu 3q9pJá ze {pTV
u 4epgluqezssu ry,(8e 1e,r9uele11 '4911oqruo: 3rp19.1 r9t9r1 ugtnrur '1o6o.193 y
,sr ret94 qq_o.1 1plauelü 3pI
,lá{9páueu noú},(u á[3pl3 39sÁ3eq
,l9t9sala; e$4;zsáÎe uáqzo{
sop9zsllJozs e 1au9lauua€ s9 ryugfÁre '11a51
s9llplauáW ,IgqsoJ.B^ _o1o3u.e1 u q_eqgrd rqpleuatu 9n{3e p,rggsq s9 1a,t939s
-als; 'a,t9,r uqg:pÁu r9!,(r? pfeul 'le]áuelsl lz9q D eDel zoq98uru 'uslaúu9ur
"u9g ,I9g_"tuJ9
-er creq e ,(8oq '4l9I lo{rul€ 3( 1lope8er ue^Á8gg lpBI{eJ zs€I3mv
;rgnq tr.r uqnurgzs sselel 'Ieuelsl Iz.eqetgl1pppe8eu
ppl^ i)pp|_os {un{o,r 1esc 'u[9r1 t1o^
{usJ izsuleun/ 'uáum ssnJ 'lIR{eueIÎ -
:1socmq re[94 e anel
-zeurp(ít1 Á3l,r9qa11 rusle§aru rruq9ull_" zsBIáurV 'eq9|9r; :1eu9tuzsrlnT
,.s9q qqoÁ8uu8a1 zsulewv unn roua
T
1o.to.rg8 e Jo{FIIV ryIu|sl e 1IoA
|!
I9q9[9JJ s9ln{auer\I
Dido országában
osszti és keserves bolyongás uuín Aineiasz és társai eljutottak Szicília szi_

l l getére, Itt halt meg Aineiasz atyja. Aztáfr| elhagyva a szigetet, Iüília feté
vették útjukat. Itt vette észre óket Júnó istennő, aki régóta haragudott a trójaiak_
ra. Mosí is mindent megtett, hogy Aineiasz hajói ne jussanak eúália patjaihoz.
A szelek istenéhez fordult segítségért,aki szömyű vihart áma§ztott, és szétverte
Aineiasz hajóit. Nepfimusz, a tengeristen megfékezte ugyan a vihart, de ekkorra
a húsz hajóból mindössze hat maradt. A megmaradt hajók Iáiától messze, Afri-
ka partjainát kötöttek ki.
íAineias, azt §em tudta, hol van. Félve indult el kikémlelni a vidéket. venu§
segítségévelígy jutott el Karthágóba, ahol az ország királynője, Dido szívélye-
sen fogadta, A hős tiszteletére nagy lakomát rendezett. Aineiaiznak sorra el kel_
lefi mesélnie a trójai háboní löítéíetét,az ő menekiilésétés bolyongásait. De a
lakomrán más is történt. Venus istennő szerelemre lobbantofta Di;o királyn6t Ai-
neiasz iránt, Dido és Aineiasz házasságának J.ínó istennó sem lett volna ellenéíe.
De Jupiter, az istenek királya másként határozott. Elkíildte követét, Melkuít Ai-
neiaszhoz.
- Ne feledkezz meg ktildetésedről! Neked nem Afrikát, hanem Itátiát kell kor-
miányoznod. Azonnal szállj hajóra! - adtl át az izeneíet ahírvivő.
, Aineiasz fájó szíwel engedelmeskedett az isteni paíancsnak. Amikor hajói ki-

futottak a tengerre, Aineiasz visszatekintett karthágóra. A kirrályi palota felől
máglyát látott lobogni. A szerencsétlen Dido bá,natában máglyára veietie magát.
,eq9wlI
'eq9zeq |9 ze llnpu{e pÎgfeq lpBrelu8átu z§"I3urv I9q39IIÎ" z2 e^:.3l?zssl1
,4au39s!:equre ze Iupe
r9l9q s9 1a{3$9zgí3el ? ru;eug{ 'lDI9II9ue e ze mle^
-áI :l9s9rcÎqeu96 8aru slpnl eIgI ,ueqga8q 1o8oploq e ery$te.ur 1l_plul l1I
,uhlr ag!^v ze angls ql,e e4 u sr
-r,eur s9 'alsaÁua1 s
,n1z91;[ár eg'{uum
9l]y zu 1oqu 'zoqgJ B zoTlt|e lzseleu]V {9lláz
-eÎe I?JBpeuI snuá^ ,áüpelsá^pa1 .{uuguldJ3s
uella1 ryu_e!9uÁl_urn 89plp ze
-o16 1aÁlerrru !z?g,{uere ,(Ea urqgp1 1alle1 3e6 ,rráu ueu8ás u11,{qr5 ,tutn gttaz
-err eq391,rp zu 11eu 8sur essulnu 'lgud?d D au9l8aur Zs?leuIV upn pls9[ y
.zsr9 zoql9e sr
1nE96
,{or9l
ifi9.q9q áu 31 eQ ToI?p!9.Il ? Izg.pln guítl @Ituoq9q gÁtugzs '1ul;r.roq911
1a eqo,r 1ugolnl su r.eq '1utu9,rq re sp 'zoqrlnfl9c 1ere|orl u !un[ {eu8oJ ta -
:poz8wq Á31 zsu1
-9^ V 'elgl u.q lol?Is_oí ,zsPleurv IeJ allel ueqgíIluelreq uals1 uglody 19uded y
;umg 'uuq89pqu ze 1a,r939sgtas guded 8e.rg ze 'u11,(q15 1e; sseJex -
:eruslazs elÁp a1191e 1ueleülaur uuq9rul_" 9Ie
s9lnpql ,9IáJ uq9r1 gozgfeqqq9ôl 1919^9Á3 u s9 le{éEáleq e u,rrdEuqeaeq ptu6
,{eu.á)9lurá efde
1opq ozopl9 l3Tlo{..l9[ 1daur41 z§BIernV .lpq8auJ T, 7
ufÁlu,{8oq '9r er,,r9 ÁEe ueddg ,{e1l9 eJfl33lzs urgcrz5 19rusr rgteq,s"r"*
,Y V
uBqE9I!ÁIB zB zsBtoulv
Küzdelem azűlhazáért
léptek láia földjér megkezdődte a harcok a föld meghóűtásáé

e. k rt.
A *
t lHog szövetségest szeíezzen, Aineiasz Latium királyához foidult segítsé-
y
giil, s íeleségíilkérte leányát, Laviniát. Ezzel azonban mag'ára vonta a szomszé-
dos nép, a rutulusok királyának haragiát. Egyre magasabbJ csaptak a lrarcok, Az
istenek is beavatkoztak a csaába. Ám a ,égzet, Űety az istenemet is er6sebb,
Aineiasznak kedvezett. Párviadalban legyózte a rutulusok kjrályát. Ezuűn nem
volt senki, aki veszélyeztette volna hatalmát.
,, A honala
<szágá t,
pító Aineiasz elvégezte kiildetését, Egy darabig még kormán
Majd ,villám lrás és mennydörgés ktizelette etÁt.
yoztat or-
-rotemeteaet
az
Oliimposzr4 és azóta az istenek között foglal hellyet.
@
,uáq9Jgs. e ?^zoq 19scl9run,{3 sezgIII s9 lán{Qd8
sep9 t]Bp?lu se^pái SJ?IÎ lsl ,{I_")Imqe luele[BelÎ ,lálelsE JuJ ssuJ {.r{áu llopu
Á3r,r '1arle89sddgsc u u!o1f9Áu 1r9lrug
,allasl,t
st 1elnfpuo8 3.3ul u]eu?q le{e{oul
-raÁ8 e e1o1u_uq urau ,(8oqrueu solre; V ]nt9zzoq 9pn{ 1selrepÁw Á3g nnl9r
1polsopuo8 rueu 1n[Ále tuelsl BII'eulo^ T?llnlzsndlá sI I u?quozu {a.DF zV
,lp?{puuoJ u€q939 sosc.rg8 ula8q; Á3e 'uoued 3 zE
In??^ '!9u
-{á1 sI{ u zlt
,peryíau e e1locJnq €po-epl ,egopos
1e,r93uur s9 !gu]q e utde{aJ
ezr,t 9Á1o3 V,le{3Já{I Ze \?úe1üe! Bqq" 5I?ÉeJeJ l9Dlá1 sDI 19q_e3z91 quau pd
y ,erloscuered ,(p41 uepeÁ8s1 e ,(8oqe 'l3{9 Ie ]9noryzsnd ruaN 1ele1191psf;r
ze 1919u[us3au u33I eC ,9IaJ 9,(IoJ e lo)pIauJeÁ8 r91 e ryllnpule {_?8lozs y
,eq9Á1o3 slraqt1 e
19sselr 8rped talalsur
,1ueqqol er8e;
-ra,{8 e 'equQ1rQq r DIe pI.oJ i9ssa^ l9Áue ze Á8oq 'etloscuerud8ayq
-eq gÁuro.z5 ,ás9l3lnzs ttl;ra{ 19{ e lotnf er.ulpnl Álgrq 91roltq e IrcsoJeIIIeH
,1eusnrua11 8tpsd plls9ul e 'Ie
ozeêu {"usnlnu
-oa te4.{3a zy ,er391r,r e 1ozoq 1r.rryalr sefielgra 191 'afepl er,rp5 11alq1 ro46
,1_3J ,S?)IJBJ B 'l3II9
l9wultu {9lp?,r8aur sg luezs Ts.aIII s 'Áplreq e 'urup
" ,1e3
-eru sre14 luala§eru Jo)pp sg t9ua1 u puru ru39^ suery p1 ur9Ál9qÁ8eu aq
,ilsgul
u9 8p1o8upsc ? I?^9ezoqu]ol s9 'uuu{eleq 1ap1.o.3 zs93a ze 1exe39 s9o
3lulru'1Io^ qquse8uru 4Á3a zy ,alglaq DI $9u eJBuII_?d 19{ s9 'I9JuIo{oIuJoq es
-ea1 8epzslrfdeÁ8 y T9Iá J.ello zv tuu{I9 l1o iurolllp ze euue1 ze8r >pscr.eg -
:ÉrywvZE uzssr,r qopuo8 e^po)tzsBül.Pl >IewJz!!,ffifl ,$9IB e^]Zs 3 PlpJoq lIBFZ
,8eur elle1g u3lsl z? ueq_?ull9 Á8oq 'elpn1 ureu ,{rr.e1 y
-8eur srutrq lpelqg|áJ erq41
,egorazs8eru pep sgtrrepdurezs Á3e s 'ualst sretrry 19 8eru e1o1uepd ,(31 ,?J.e[gIIId
-luázs 113z9pJ lotu19 esg8oqosc pe,(uug{ z]^ ? s9 {€Júptlu 98rascrsc e '1e1 sol9Áu
-J9 zV ,ueq![ soleuüBq B lueq[d83uJ 8rpad u8eu 'ellelal 19sJo1 ? 'u9 zoquÉdgÍIoJ
t ro4.yq ,u9le3 e 1t,r 19srol3eÁ3e z9q3N ,llázolzse 1uazs tuoldur4 u 8aru essorü
ueqz]^ ssuJ Á8oq'urgtlrud 9,{1oJ ? luaulp{ lá33eJ rr.uro1 Á8oq'rezsÁ8a tu.augJ
]álláluezs
1eu9[9udud guuálsl slsáA lr,{B tl^ s 'eÁu_es1 se89sd9zs Á3a 11o,r 1eruolrtun51
,elzBpl sI
19qg3uo1 eqly 89ru l9s t9t39sdle41 e ryt$gq u11o1zsol ureu 8eur 31u
,8errr slreêz asJcg glozslesc s9 zsouo8
'gopolÁugrur_e 8rppy wsJ l9s9po{pln
,rolnunp 'Áprq so89sze8r s9 sclgq e uepá{Iollrepl Fzo1 rgpolprn uBuo1 eqly
,3r,r9 z_rzsurorgq Á8alrnur ppgln zsuláulv ,elpe
rylpo{I?Jn I leêu e8uo-Ipr
eqIV ze {uusoJ.e^ a,u9!plp.J BlI9lI lloudele tsorg,r [9 ?p9rn Td8e zsBIeuI
V
snluau s9 snlnruou
Igy talált az ilrekíe egy derék pásztor, a királyi nyáj őrz6je. Hazavitte, éshű
feleségévele8yütt felnevelte a két gyeímeket. Szép, er6s ifjak lettek, maguk is
pásztolok. Társaik köziil hamarosan kitűntek bátorságukkal és okosságukkal.
szembeszálltak a nyáj rablóival, felk aátták és hazavezették az eltévedt flútokat.
Igy szolgrálták az ikrek a pásztoí mellett a gyűlölt ktályt. A pásztor ugyan sok
mindent sejtett szrármazásukól, de nem árult el semmit. kedvezó akaomra vrárt.
Történt egyszer, hogy a száműzött Numitor király pásztoíai elhajtoták a trón-
bitorló ölaeit. Erre Romulus és Remus hasonlóképpen cselekedeti. A két pász-
tomép között ezzel állandó lett a cívódás. Numitoí pá§ztorai elhatározák, hogy
az_ ikerfiúkat kézrekeítik. Egy pásztorünnep alkalmával, amikor a rct irlr:.iotJ-
vűen mulatozott, megrohanták őket, és igyekeztek Romulust és Remusi fógság-
ba ejteni. Remust sikeíült is legyűmiiik. Yitték egyenesen Numitor elé. De Nu-
mitoí most is taított a gaz trónbitorlótól, nem merte megbüntetni pásztorát. El-
ment, és bepanaszolta öccsénél a fiút. A gonosz király átadta pásztorát Numitor-
1nak, hogy ítélkezzék feleíte. Így lett Remus tulajdon nagyapjinak a foglya.
Numitor sorra kikérdezte szolgáit, hogy mit tudnak Rerrrus ról. Így akan igaz-
ságos és példás biintetést hozni. A szolgák mindent elmondtak, amit az it<rekről
tudtak. Erre Numitor lelkében gyanakvás ámadt. Maga elé rendelte Remust, és
faggatrri kezdte:
- Mondd, ki vagy, kik a szüleid, és honnan származol?
Remus elmondta, hogy van egy ikertestvére. Származásukat homály fedi. Azt
beszélik, hogy madarak és vadak martalékának voltak kitéve. De egy anyafarkas
meg egy harkály megmentette az életiiket. A bölcsdjiik egy kis teknő volt, ame-
lyet fízfából fnagtak, és rézabroncsokkal fogták össze. Mást nem tudott monda-
ni magukról a száműzött királynak.
Nllutor fi§elrnesen hallgatta Remus szavait. Még jobban szemügyre vette az
. _.
ifjú daliás termetét, nemes arcvonásait. Ha ennek van ikertestvére, s abban az
időben tették ki őket a folyóba, mint az ő ikerunokáit, akkoí talán éppen egyik
unokája áll előtte. De egyelőre nem szólt semmit. Visszavitette Remust a fogsá-
gába. S azon kezdett töprengeni, hogyan találkozhatna leányával, a boldogúan
Silviával.
Eközben Romulus javában készülődött, hogy testvérétkiszabaűtsa. Öreg
pásztor nevelője elérkezethrek látta az iűt, hogy felfedje előtte titkukat. Aztrán
Romulus hóna alá vette a ffrzteknőí, és elindult Numitolhoz. Kapkodó siet§ége
azonban magára vonta a királyi őrök figyelmét. Megállították, és kifaggattrák. A
teknőt meglátva azonnal a király elé cipelték, AZ őrök egyike, aki maga is ott
volt, amikor az újszülötteket VíZre bocsátotttik, ráismert a teknőre. A gonosz ki-
rály veréssel, kínzással kiszedte a pá sztoíból az i1azságot. A vallomás végénkö-
vetek€t küldött Numitorhoz, hogy megnr ja, nála vannak-e az tfjak. Ai volt a
szándéka, hogy elfog|a és kivégeztesse az ikereket.
@
,rüa{eu p?JBIu83I[ $ eÁIeq snüáu Tr3
'Ze 9 uet?
-aI pp?q 'Ts9uI B 113zs3Îe J?Iü eH irlu e ,Ic.lü.Ede zE ezssl^ ppv ,?J,Plel_e3lozs u]áJ
-9û? ze +lqQl IruoZs luau 'BuI[slBq ruoPpoJlq IeuI9J e J9ru I]B^ e§}solzlg -
: zaqrelrdn1 l19zs ÁE1' arulalezg í3
11elezen snlnrrrou teÁlstu 'tr;roq9q 1os B s IBryIBJ lg ze elrylefte sm6 u,elnIIÎ
,sr rur931od gpua,lgl
usor,e,r
,l.áJ9§s3l B
1elgs 1n.{3e ale^ s llopq e eI[ p1l9s3 ,uoppfg; elgleq uglpl u9s
-.áláruátr
snueu eC ,slpuoü iletuleleJ u9 zB ItJJo8n9
- ,uosselnru 89suelle zu alreru Á31 -
19pl9d ,{8oq 'eúelle{o lgzsgÁ8 lreduuo1
elleÁulo 'snFruou 1ze ulp63eru ro4ury ,unotfr.rs e49pq pl9[9s9 ze ra|eJ
,uop; e
1o:3n sr IüzseJoI J9III
|ezze s9
t záp:e1- ilad9u e ezzuurleqo8eu d8oq'ur:u seu{e>lle uulo^ zg -
,lelep; Áuoscep ze §lpzJ{ tule,Áutscp1 'snuáu 1z3 e^pnl IüáN
,1a esrypsnd
|ze ',r.rua! aureru 1e,tlr HV 1e;pleJ e e|ro8n eu ry l{ues '9J ueÁ8el
efpuo8 Á8oq '|ezze uelal 19[9leze^ DIunuI 9 vl4qíaruu snplüou ,IeJsoJ.B^ € 1II9
ussoJplueH ,!lo1ul,p !^ s9 no8ropÁuueru I9IaJ lpq :üopp 1ela[ 9ze,r.pe1 .teltdn1
;us89sleralp1o.; zs93a zB {9fpo{IsJn s9 'sol_e^ ? má19 í.lzssoq
us,(3a1 ;ueqgsgl;dep sor_e,r s 1elas1;8es § t.Áuv pls3^ s9 uÁly sre141 'rslrdn1_
:11ozolpgul Á3; p|eyr1 ,t9Áleq p;sorg,r e a11o1e[
-|ne^z!|I|9pz,emq s 'aq9la al91a 1oEoJ 1aueqel J9qeJ9q s9 19{Iq l9qáJ9q sn1nulou
u.?rnzg ,el8u_Dl z91 \ezop|9 zu 1pelpd8q upsoJelüuq uoJ9llo zV ,{etleule 1r.?llo
,9leq
9lp.J {oJ9 ueleureleq ? s9 'Igqelel sop.ozsüozs e .e] rylplolTlápl_o.J p|eIÎ {el
-Jgzs lá{áuraz$uoquB s9 '1uls9 lovv ,lp1untrr u Eeru 19tpze1 u9deuun sep4
,e8oI sgld9sor.z,r
e 8aur agap 19 ,{31 'gus4uezg 8lped 1eusnlntuou '8eur 1uelel r.epuur 13q )Tpusnu
-eu ,19s9lndáJ TBJ?p?uJ 3 {9lsel l9uuo s9 'snlueu eJSnuBue^V zB 'snlnllrou IeJ
1u3tü ?J.eüFq sntlqEed
,l?ryI4 e eflur
V 4;4rÁlaru Á8oq 19s9luople )pum {_el
-4q ulelsgtr.epu11 ,1errul;dep
1sor9,r ln K8ot7'1ylzolglul 3 snüeu se snFIIIod
"lgg d9zs 19{ !]3FJe ruelsr eldelezssr,r 'Loq9uo,uoo $"IB ploJ e,qnpequzs8eru rle
1lo^ {uu.zl^11s sr89ru u9p1 eur.o.rg qqoÁ8eu8e1 a6 luop8n (u u s9 39ssel9q e 'pusr
e ry_eaÁleq a:guo.ro Á8eu 1or931od y 11opoilem Jo1rIInN t9rusr rreq98uo1 oqly
,ryÁ;p{{ seÁu9^loj e8uol eqly
1tmu '19 l?llgzg^pn Á3! s 'gzzoq 1elprgtupo ryfu
-oysgd e 1etta.paB9^ ápgzság ,lu9g81 IIIIB luepurur nopuouqe rreqglros d9zs 1191a
>1o.t_e8lod e 11o s 'ezsso llo^]q ls9l!,{3d9u uuqgtrurrmq rolrrun51
,u.e[ndu1 ulopd
e r; uad91 ueselz9Á8 snrueu s9 snlnruou 5 ,luz uepmru 1plrscle u9Ee razsÁ8g
,su,r
solp,(8 e 9ar po1[9s sI eI J_Blü 'eu1o.t 1o1etpl9r1 u98asg8es eml S ,[up.1 19
{ízse^ {aJáqlua !JJ" lupzsla eluaptnuI s9 sgqlp Á8oq 'arzs9 slle,r pu 1usc razs.(8a
,(I_apI glJollqugr1 y ,p,rgludescrolzsgd u8uur u $ snpulod l]ol]3l €po ,eq93uo1
?qIV lFpuIIe 1err.gledesc {3ul3lequá lqs9 Fssnrlláu rolrunp 1slelu9got u ul
-puorr4a ,{8oq 'rrequoÁu gzzoq st gopln89zs 'llo^ e[98lozs 9q JollrunN lá^9{ V
Jupiter bólintással adta beleegyezését Mars kérésére.Bólintá§líía megrendűlt
a világ mindkét sarka, és megmozűtotta Atlasz is a vá77át az ég súlya alatt.
Romulus ekkor épp ígazságot osztott népének.Egyszer csak elűnt a nap, és
elbodtották az eget a gyülekezó fellegek. Hatalmas zápores6 kerekedett. Az
egyik oldalról mennydörgött, a másikon villám sza1rJtofi:- meg az éEboltot. Min-
denki menedéket kere§ett. S Romulus kinály atyjának, Maís ist€nnek a harci sze-
kerén a magasba emelkedetl..
A merrrrybe ragadott Romulus Quirinus néven isteni ratrgra emelkedett.
@
,€a6I ,u?q,to)l9 snTzsseTl g :euá.ta^'oM,Idas§üz
',dg'"ut^JoJ 9u v
,§861
',dg'9p9L uo{eH ,39F^ !BuI9I v :tagqqW'sxDIJI^
,896I'dg'relopuoo,el89loltl^l ;eütl,IaJdv(TV^\-IINqscNTül
,9/6I "dg .uetec úr9IÎ
'9p€ T !Mü9J ]-eáeJ 39199 :atu{,IaJdvcTVl\[-IÁNq§JNr I
,886I guse{?u?Mq9J ,|Ú§9 e^ 39It^
',dg 'leIgII_B^ Y :solv,I zsfic]NoI4IIZs
,8t61 ;(,{rez§) d3t9.ío
"dg lelopuoc ,snluzrrrz§§PH v ÁvN9u
,/86I zv :ltqof
'HJIau
'dg 'gpDr_)I uo)ttláH ,9II9rI Is9
,166I ',dg
'9p9l) dPutoH ,á89stlá^!ru zs9 eI{ LJo{g zV :uoruv 'l,I!Ir[,\od
,886I 1elopuoo
"dg
, ,vlcgdüDtrJNa IVI99,IoüI4I
-I
.8t6t ..d8 .Flopuoo
I^l
.qJqsy NIo9.Io
,46I 'd8 lBlopuo9 ,et39[otíu 3o.t9c :íIoJ_Bx
ltrl\Iíüdx
,r8óI ,39z6Jo3_o.19.c
sn+lqcle zV :uPJv'NoIstü{oI
'dg'9pPI_x uo)fllaH
,z66I dBtIIoH ,gI89IorJtü Igtug.t s? 39Jqc :§!pg 'NoJT^lv[I
'dg '9pP!,
,§86I ,lozsorltu 39.r9o :uaqou
',d8'_opPIrMugJ úd9Jn3 'sgr\vuo
,I86l 'dg'_opúT{^Áug){ úd9.tnfl ,tr-I
)ozsorJtu 3oJo3 v :ueqou'sg^Y"uc
,1.96I 'ôol/llo§
'§IJEd
,ossE
d 9 ecu?zÍg áp emlur.d et áp e{o$rH :sloÖNvild 'vJ§od - olqd 'alluildsll.c
,166I
"d€ 'gpBlx Is?pgle^9ut
-z_oJ l_gsz!t]Î
,u9fdBF P§9p?§ I^9 ,t1,8I r9FsJ.EJ lltPlttüd 9 rBz§?)I ,i?8er 39I§o :Á3l9Ác'xoc
,166I l,d8
'gppr_:{uo{lleH ,Pz§PIlÚ 39I^ T8lü9t v xnloí 'siAllttllv!^l - uJtJ "IaNiIo3
,096I rueJeJ 9J9!Î ,rypuou! s9 {.e8al lgt!_ou :uyÎ
'dg 'gpelaMu9J
,z66I nd8 ,ovT/\^\írNoüofi
'€W^loc xlLNV zV
IIroIBpoJ! llguz§Bq|eü
Képek jegyzéke
1. BOTTICELLI: Tava§z (hiínavera). l411-I478kinil (D'Espezel - Fosca: 48. oldal Mpe nyonáh)
2. BoTTICELLI: vénu§z sziileté§e. 1485 kö''.nl (D' Espezel - Fosca: 49 . oldal képe nlo?ain)
3. Héraklész Zeusz el6tt (háttérben Apolón és Artemisz) (Kerén i: 105. sz. képe LJomón)
4. Gaia Földanya ábíázolá§a egy koíab€li gfuög vázán (a háttelMl figyeli Poszeidónnak,
a tengel istenének és egy Gigásznak a kiizdelmét) (Kefénli: 3. sz. képe nyomón)
5. Pán és az ót K§éíő nimfák. Pompeji falfestlÉny (Reich: 181. sz. kep nyomán)
6. Apbíodité születése. Ki e,5, sz. (lohnston: 179. sz. képe nyomán)
7. nsz Ganümédés§znl (Az antik viMg: 58. oldal Mpe nyomón)
8.Znlsz-fej (Powell: 19, odal kepe nlomón)
9. Atla§z és hométhewz (Kerényi: 51, sz. képe nyomón)
_l0. Haldo}Jó harcos az Aphaia-templomból. Kr. e, 500 körül (Az antik vilóg: 67. oldal alsó kepe
nyomál)
1l. oliimposz, az istenek cr',Íhola (Powell: 18. oldal képe nyomón)
12.DéíÉta(Az antik világ: t2j, oldal képe nyomán)
13. Démétéíés Perszephoné (Kóíé) Triptolémosszal. K.. e. 430 köíül (Az antik világ: 69. old.al
képe n onán)
14. Poszeidón. Kr, e. 46045okötí . (Az antik világ: 72. oldal képe ryomón)
15. Hádész és Perszephoné palotájukban, körülöttiik jelenetek az alv llágbóI (Kerényi: 56. sz. kpe
nyomán)
16. Kharón, az alvilág íévésze(KerénJi: 55. sz, képe nyomón)
17. §zoborcsoport a parthenon keleti oromzátráól, amely egyes átelínezé§ek szerint a Moirákat
ábíázolja (Az antik,íúá8: 92. oldal képe nyom!ín)
18. usz és Héra menyegzője (Az antik vílá7: 68. oldal képe nyomán)
19. Héphaiszto§z és Athénémegalkotja az el§ő llőt,ParÁoíát (Kerényi: 47. sz. képe nyomán)
20. Hébe istennő és ferje, a na8y eíejíHéraktész (Kerényi: 113. sz, képe nyomón)
2l- Athénésziletése (Kefénli: 26, sz. képe nlomán)
22. A,,Gondolkodó" Athéné.KI. e. 450 köíül íáz antik |ilá{: 78. oldLl képe nyomtin)
23. A Varvationi Athéné,Pheidiasz egyik legszebb szobrának, az AthénéParthenosznak kis-
méretú római má§olata (Az antik lilág: 88. otdal képe nyomón)
24. A Belvedeíei Apo ón. Kí. e. 350 könil í/z antik viló7: 126. otdal klpe nyomán)
25. Apollón szobra az oliimpiai zeu§z-templombó| (Az antik vihig: 63. oldal képe n omón)
26.Yadászó Arterúsz (Az antik világ: 127. oldal képe nyomón)
27. Aitemi§z, Apollón és Poszeiőn a Pathenon ksbtiftízéÁl(Az antikvibg:97. oldal képe nyoruln)
28. Dionü§zo§z és ha§onmása, a gyeimek lalcr}rosz (Kerényi: 66, sz. képe yomán)
29. Hemész, Maia és atÉl,enek (Kerényí:38. sz. képe nyomón)
30. Hermész a lanttal egy szatír társaságában (Kerényi: 39. sz. kpe nyonán)
31. haxitelész: Heímé§z a gyermek Dionú§zos§zal. Kí. e. 350 köól (Az antik l}itág: 120. oldal
Mpe nyoruán)
E
(u?uo{a ad?4 lopto,69Z :3?ll^ )tlruq Zv) vú$es {.e^ 9^9uu.l$ zP eq39 ze I[.Iu3 - eJ9u9l eruezs
l9zs9sc - IE^9Á[{9J ueq9ze{ zsnlu?8 se,ftrl9zs Á3á Jo{ruIB '?[oz_"Jq9 lolBu€IIId € lzp láueláf e
" ,Z9
:.letzs_eJ luuoqurop íu9 o.IoT.erq9l9sgw^ ?uuelst leu9ulqes 'ielI9B9sáIeJ J_?zs9s. snuellpeH
^4U
(uqwoíu ad?t ,zs ,§E :oullDp?Dl! - ssol) Igq9xluv-lPz§a Joqozs-Puopr^ ,19
1avuou aa71 pp1o
,r?J :39lI^ |1\uD zv) F|€losgut rBú_or ,(u,áu4sáJp; 39195 ,a[guuels sgz89Jt^ sg zseêl e '€r9lg ,09
(u?woíu ad?rt lopto ,r€e:?pt^
,á ,r:{ ,u9^luloquop ,6§
luuD Zfl nlz ,oÁ 6-E| 9loz9lq9 l.teuául lezopl9 slc€d eJV zB )Te{eüuéfc
(u?ao(u
ad?l lt}plo ,€tz :39lI^ TuD zv) l!}9:z94 6-tI ,a ,r)J ,u?[.I[át sl.ed ery ze eÁueplgg u 'snlle; 'g9
(u?uo{u ad?l lDpto ,Ll :3ulyasut7) 111191gg1 ,á ,í){ ,zsnu?^ I9III^[ ,t§
(uqao(u Dtglq? lDplo qqo! pp1o ,177 :zsagrou,z9 snlm eri[,9§
(urluoKu ad?l lDpto , IZZ :8?l!n vruD z eve\q,sg
(apwoKu adn \Dno lqq pno ,9§ :s aqlDn - nauoc) gltodv ,l9
(uquotu DtryqP Bsd?zon ppp ,lJZ :zsapluoulzs) B]i.l.áLííVl{,ES
(u?utoKu ad?! toPlo ,0I ,z§
I :8u!uasu!z) snlué^ s9 sJeI,^{
(u?uotu Dryqg gstal pq Ppp ,rJZ :zsa?uoaEs) séráJ,19
(u?uoKu ad?r! l'Plo ,16 :3u!pasu!z) zlzs-else^,og
(uwo(u ad?l rrno,sJI :39r^ |uup zV)ovrr.Í ls!ôpn,l ,6i
(uguoKu ad?t \u?rn pplo ,8, :KDuga) 19uídrásor6 etloqe4e ern 391!^lB zV :No(nwitrH9 ,8,
(u9woKu
ad2:1 1op1o
,9gg :391ta
TluD zv) .!lá|zs?ll'F-zoru 9loz9Jq9 l?!áueu{eperp elurqduv s9 snunrdeN
,l,
(u?ülolfu ad?l ,zs ,88 : §J2{rrl) sJqoz§ 9ltoTúEál lelrddnf ,9t
,§s? :39lh
(a?uoKu ad?t ,llruo zv) e|É.urírre8sng3qlJ ,§i
Pno
(u?uoía adn rrno ,l,t :39It4 411uo zY) áRg^ ,zs ,§ ,é ,-r)I ,á]9lula4s ,{tr_ue1
g,reu 9zs93911 Á3g ,7p
(u?wo{u ad?rl ,zs ,ll :uoJsu|lofl ,zs ,e ,rY .?ÁuP^peJPuI .(Le azs-uglody toqdlep y ,67
i
(u9woKu ad,Dt ,zs ,9rI :uot§ultoD edezp.{ ,zs ,9 ,á ,l){
]pelez_o,i zorlJ9[o zP leueu 9zoproq
,etq9]€!
lolozolzse llP.zopv 7e s9 lo[olEzopB zY 1rqepe8oJ pelse; rroFI.Bt"IeJ {Bü{EJutrN,z,
(aguoía ad?l
lopp
,L :3?r^ T]uD zy) I!u91 0§} ,á ,r)I ,ruoldualvr.e11 ru,nlseed E 'utoldurel lgp Ieq9]y'-I9a,L
(u?wotu adn PHo ,r, :39l!^ 4raD zv) l!d.oÁ 09§ ,a ,r) ,x(BJzs lz§ox?N v ,ot
(u?uo{u ad?! ,zs ,w :l{u aX) ef9.űolteíu9r{.iv|\,1,6E
(u?uotu ad?l ,zs ,ó, :űalar) ,,es?!e|!zs" ÉJgpued ,8€
(u?woíu ad?4 ,zs ,Zs :!Ku\ax) psglrwquzs8eu z§n.q9uloJd ,l€
,
:
(u?uoíu ad?| ,z§ s, lKulax) .|gírÚarsl. .i€uíeq E 'zsga ,9g
(ugwotu ad?t zs ,rl :!íu?JaX) e|gíIr'ls,| pIoH e '9u9lezs ,§€
(ltvuoKu ad?! lDpto,LsI :39tI^ |uuo zv) .í.guueNl (uelezgÁ8 P '9i!N t?{Blí$ouPzs ,i€
(ulwoíu ad?l ,zs ,Z :!{u?Jax)
\Eldnls? zsngz,EE
(ugwota ad?l loplo ,llI :8?lh
1!!uD zv) ,e-IN,|gr?4J! rv]lio-zsngz ruoruP8Jed e telzs.el :erJPq s9 ,z€
|lr9ÁoLl ]ozsp8l9 {euelq
63. A ómai Pantheon trellő t íe (Az antik világ: 267. old,at kepe rromón)
ó4. Tömjénáldozat bemutaá§aKútr-l&Ék (Zhserling: 97. oldal Mpe nyomán)
e - lGb6l (Az antik világ: 237. oldal képe ryoruín)
65. A nimes-i Mai§on caííéetemplom. KI.
R.ónábm (Az antik vitág: 217. oldat képe ryomán)
66. vesta körtemplom
67. MICHELANGELO: Delphoi Sibyla íMirológiai enciHopédia L: színes űblája nyomán)
68. Perszeusz és Androméda (Az antik világ: 229. oldal kétte nyonón)
69. Héraklé§z a He§zpeúszeMl.Kí. e. 4. sz. (KeréIJi: 11. 8z- képe nyomán)
70. A három vetélkeő i§tennd Paíi§anál, Heímész vezfjé§yel (Keftnyi: 138. sz. Mpe nYomán)
71. Aineiasz az Ara Pacis domborművén (Rel'cú: 177. §z. képe nyonón)
@
,eüe§t z€ ú s9 )íeus9Pse{uJálgl9lzs :zsozsoNolo
)€uloq '{er4az,{ü9ôu ú '{áu9teJeg(uJál pIpJ D
"
,P^9ua49 38193 D'Pzssluauv >ígÁo+soí]ozv,efgrl§eÍt?rrlezs
-8eÍrl pIoH P '€f_ot]lour.e,{B )o8?slázueu E 'e[9uu3]sl FzÁu?^Q! e uoqr89lolllu l.Btugl D :vNYIo
,(
9r) ?uoqdazsJaá e\éIüe,{8 DqáI4zs [9Esn€z
:aÁu.Ie| DOqa s? zsouoJ, :elguuel§r z€ ieus?Ie^9utptpJ P s9 {eu_e39sÁu9]9uuel pI_oJ B :uanüNac
,8etlt
lB{áuáru .8?se[eJ s9 9 {esJ ugln z!û_ol9 úorf9scoq an
-áJáqúe Jo{z.eJ e :e§ zsnallJ?aoJd |Bíírcs_o í9suequá ze Fuezs ,|3,qolru 3oto3 ú :Ngl]Vxlao
,ugtld7l1 e alalta uqíg§BoJ tqsnaz a|zug :dutQzs
lllátstgJ ú ro{.rue 9 !0s. t]_DtJ_"s :qNI{lHd,IEc
,gvue§i.?1!po11,!dv :5663
lláláIBzs lgqJeBuel B tlázáry? áPl :uaqJe3ue}lz.o.1pl9g e re8rzs
,Dquuzlg ze
I. \euolní Jozsuol.eq sg 8eul ]elpl$zs
rozsluo.I9l{ .{áue ázs €
{§? loze {eúI!ue] épí'.T'.zed?r{.19zs?, wnlzrlg ze i>IgIílDrZs !,o.í7oíí
,euelsl cJBq
9Ie^ }99^pé)l c&q e ''|loqgq pJ9l?sc §oí]y4!ele ze fte§w\uw!3g1otlw 3.o.g3 v :7365!r'
,eâu tútu9l )íáu9uolsl ulaláJezs e :xo]ÎV
,áz§9l
nele{I?p 39zslo89.Jpe-dgzQx 1efi zsI.áJ :\trxlJJv
,
a4 líe o l 1
o qly tllotgt1 € :Zsodoülv
,l9f9PtupÁúeJs 39§!t$í
]QJQ zÉ )ílzJ9
,azsuadzsaq e !eqÁ|eu& 'elue{ DJ?H g]P-'qJP9IEr Á\ :39s]€eq E{uJB-{ezs9 :oasô l-zsv.Ilv
,€luPuel ,Bg zsopdol'!.r.y.r |zsvllv
íei plloqa9 zB 1!!s 4unq el9 es9zgd8el )pü9ru V
,efguue$r cJBq so89sze8l zB s9 89ssas.Igq P 'P.íII9áI zsnaz <9!e]lY zsPIIDd) :aiIqHJv
,]Rl[o^ Iuau
i€zssoJ (ues '19f ures uaq
-r_tp.t? {.D!B 'Ierue .zs ú {oze ieqnlei epr'á|azáô 9s|á zsoJDuDJ € :ozi zsolqcoHdzsv
Î
,eüel$ s9u,(39Í3 3 'eU ugllodv izsotdT-I[zsv
: s? zsnaz
,.fguuál$ Fzs9,pe^ P .rg^ls.ieil uq odY 'ekIg| 9r?7 |zsMl uv
,{o^ euerq eí.Aa|pg^ r.d ,1í]p.!
Foq9q e '2s v v
sred gofeze1 ueqÁ8B l39§§ol ú{3 _oslá 39Il^ e Ioqe 'uBq39zsto3_o.J9e quop :zsogvüsoliryV
,áü3lsl
lázs.e{_o,{ soluEl B s? sglsgre 'I_9IPq ueláu.q € s9 §9uÁ3
-9Á3 € '39sso39t!^ ? s? íuá.! 9 :ua$! Esodalllo :er9^!se,!reT. zslaauv 'elJ 9r?7 s? z§naz ,No.|,|oüv
,(u917ody :a|gpplíew 3.o.t93) uoq
-?7zlot!a ]Ú"uJg, e euelq lezs9^lru B s9 1áz§.erl9,1 ú 'etglaur$ gpua^gt B 'uel§I 9r!,{39Á3 :9,I,Iodv
,luvezs u39lotlu 39.193 € á[9uu4sr lu.lárezs s9 89sd.ezs ú :gJlooltrldv
,
"
e39sala1 ugplazso tr' gtluels us8ue1 :g11611116,qy
,escguel §olBIIr s? qápelp puaJs! !z§,!!da!p ze :vlz9xff]^[v
,úeq_üoflauuaÁ3 ,z§, az elv|d9! 'DllnablsJr? :VISI{ITVI^JV
9
,1zsv1l1olv11 zsnaz e]lllz§ Iz§lllup :IINFÎrTV
!íale Á8eu E '!9íJ l.lí/..3. ,o '9u,{I9J.r{
,á4l3e zsnuullz |rro!.eq P :9J)irTV
,láqule oűqolru 3
,.7gnaNa]^,Io)TVTV
9sle ze luuezs .o1 .o.3 e
,{o^ BfqpJBp?qru
T,{3á
]9u 3o.J93 e Áletue 'sr /u9191 t1;1z§9)l l9qg]olsJel " {z.êü ,(B, áp 'EszfEdgp?l\ zsnaz |zsIDIv
uo{!xo|§!y
EGYIPToM: észak_afrikai or§zág; ide menekülnek az olümposzi istenek íledtllr}JP-l a félelrnete§
szőmy , Tüphóh eIőI.
EKHIDENÉ: félig nó, félig Hgyó testú szömy.
Fl.;Ízfi]M @LlzruMI MEZŐK): az &ök világosság országa; ide kedlnek azok a szellemek, akik
egé§z életiikben jók voltak.
Etví,ÉKEzÉs
TAVA: tó az alvilágban, amelynek vizét a beavato$ak i§§zák.
EPlMÉ'I'IJF;usz Pfométheu§z títán testvéíei meggondolatlan§ágáról volt i§mefi. Ó vette feleségül
a zeu§z által ajáí\dékba kildött Pandóút, s ezzel bajt hozoti az embeíi§égíe.
EREBosz; a mély§égek fénytelen sótét§ége.

ER]NNÜsz: a bos§zúátlás istennóje. A göröE milológia szeÁnt Erin iü született a megc§onkíton
uranosz vérébőL
ERÓSZ: a vonzalom é§ a §zeretet istene; G4ia, Khaosz és Tartaro,§z mellett a négy őslényeg egyike.
ETNA: túzhányó szicíliában. A görög n itolóqia szewízeusz az Etna-hegyet boíította rá a firrtel-
mes túzokádó szö.nyetegre, Tüphónra. A hegy azóta is tíizet híny.
ÉÓSZ: a hajnal istenn ő:e. Hüpeion és Theia titámokleánya, Szeléné és Héliosz t stvérc,
FLÓRA: a íómai miro lógióban a gabola, a virágok s a kertek virágzá§ának istennője.

FORTUNA: a boldogság, a szercncse és a §iker istenn6je a római mitológióban.
F{JRIA: Erínnüsz.
GAIA (Földanya): a legősibb oliimposz előtti i§ten§ég, akinek döntő szerepe jütott az istenek szü-
letésének folyamatában. A négy őselem egyike.
GIGÁSZ: a megcsonkított {Jtanosz yétéból sziiletett §zömyalak. A titánokkal szemben a gigá§zok
halandó lények voltak.
GoRGÓ: a Földanya é§ a tenger unokája. HáTom §zömyalaki 6018ó létezett, közüliik kettő halha-
tatlan, egy halandó.
GRAIAi a Földaüya é§ a tengeT unokája. Három Graia létezett, aki unokate§tvére volt a három
Gorgónak. ll|í.áí öíeEen, 6sz hajjal jöttek a világra, hármójuknak összesen egy foguk é§ egy sz€-
mtik volt. A három Gra ía a Heszperiszek keftjének közelében lakott.
GMclA: temé§zetistermő. Hátom Grácia létezett, akik a temé§zet rendjééitfeleltek a rómaiak
§zerint. A görög rnirológiában aháromGrócid megfelelóje a háTom Hóm.
uÁoÉsz: az al\úáEl!í4 Kronosz és Rheiaíi^. oliinQo§zi rrerr, habrÁr ritkán hagyhatja el bircdalnÁt.
HEKATIÍ: a §ötét§ég, az éj§zakai látomá§ok é§ a búvölé§ i§tennője.
HEKAToNKHEIR: százkarú, ötvenfejú óriá§. Hárcm százkezű létezeti a göröE mitolóqiában,
mindhárman Gaie és uranosz szii|öttei.
HERMÉSZ: az istenek kővete, az uta§ok oltalmazója, a holt lelkek vezetőj e- Zeusz és Maia r\a..
HESZPERISZ: í\iÁfa, Héra aíúyaríf,afájána*órzóje. Négy llelzperisz éIt a vlláE peleíÉna Eii
íöE milolóqia szÉd..ní.
HESZTIA: a családi túzhely istennője. rrolosz és Rheia |eánya.
HÉBÉ:az ifjú§ág istermője. zeusz és Héra Iánya, Ó röltötte be az istenek lakomáin a poháiíiok
tisztjét.
HÉLIosZ: napisten. aip eion titáLíl és Theia gyetmeke, Szeléné és Éó,rz testvére.
@
@
,e4Á3e o.qon ínor9\B :zsu
sltH)Iv,I
.o!39l
,s_gIJ9 gutezs§e
-orlu 39rp3 e íJogt9zs uv1 ,ozsdgllllx uroryH,elJ zsouoln s? uo) :zsdmxH. !
,euueq
{?r[elz§!l r?|9zt9 {eu9DI9[ utoppo4q z93e zB s9 {osor9^ P qq;o§
,ef
-.e){ ,{.8llol]§ouozB Ie^9[,ouue}s! s?urtel §9 §.ále^ B l9zsgle l_ouue$I zB uPq(uolgpolrg rsiu9ü v
-gríuelsl saFuIáI?J s9 Jouto{ lolvllgpv^ ? s9 \gpre zu 'reÁae\ B uoqEaglorlu 39ro,3 e |ÉlleÍfr
,o!a!u erg$sel s? e8?§"|ad ,elJ zsouoJn s? orro 'u.erp lzsoNou)I
,Egl lu9r9
zsouoJn s? :zsonDl ,!r9
,álpí]glí\zs zsrl"z'veqré8uer-Ie8g z9 rá8P§ :vJfiE
,rlr'q?911.!qe! e @^ pu4?wvq rc1
'19tlg|Áue
-Iü€ ,uoq?§1lo|!tl/ 39Jg3 B eêu :T8i9,
'leêu € lze Pr9rrz§uq roryí Tsgru g'űre|§ ?uorldazsJod
,guu?]u ,eg zsouol11 §? 2t2o 'II_Etll :zsolol
?qoqd er?^]Áél s9 a8gsalag
.e>níaa o4o14 tllot.eqe :9ltl9Tx
,uDq?l8glorla 3gJg3 e érzs9^9l 8.eIIÎe zB :NguyH,
,uoq43qoqu8gp? e srodB119sg 39F^ B :zsoylT)
,u9.p9a39,\ uegte!(ug{
,wlíocu.eízow9l'Jzs §nzn
ry P [!s9elrq!q {ozB
,u€q9lszv 39§,(3eq :snzyx)\r,
'l?zt!r {euerq za ierqeJeqüá za P{iőolé zsfiaqr?wo.IJ u9ln!]N
,
z§haz iergíaíeJ8áv, g9r
-9D ,uoq4a?lorlu lqwgr e ei(l_vrp1 ze 'euels! Jgq!^ e '39sso39l!^ p '3? zP :ugJldűlí
1auelsr Tl€ dd€ u
,\a.lloBso'aoza p^?J?H ,.e?se]p! e
ltlzQl {guu§$r 3_o.r95 v l|o^ ,IauJar|d
-ór1 ,ef_ouuelsr 89s,{uel9uual I9u B s? lgu 9 '39se,(ú? ze'Rgssezgqu wq91391orrll !€lu9l ú :QNfu
,({eu4.Pzol lel9 Ireq(ue zB .)leu9fd€u 9Eá deu9q uepurul q?u.etdPu9q 9sle z€)
^9
,eue3q
{eqepzel ueplryu eue6t ueq§g 191[e lorY.r.u[g s9 -aq e log?!3?lo|!u yírrgr e izsn}{ví
,eue$l
!Pt9I{ Is9 s.eF^lulplgJ € :N9IzsvI
.pg, zsouDtn D!o9'u9{l
:zsoJgdvl
v
,
aI? G 1.ox ) 7 oq d a z s J a d' 9E
|zsoíDDívI J?1 ?u ? o
^lJ ,z§?Z s?,?u?l
-azs,z§on?H e\oereÁí o zv ,Dlaql.r?/lLsq §? e8?§eled
,Isz9.1{et9arsa uglp e í3g :5611194611
,19!c?19
? TgIeIeJ8eu Elugu ,I.zeE1. DJqH ílo'oígltr :lurlazs u391o71w íoJo8 y ,9uu.rsnez§?uu3l :VugH
,1qaaJlsaíí oq11 sg zsn"z'r?q?H eÁe^ 'lnl$í 92
E6?seIaJ s?
,{plzg
-91{euelsl zD T§3?^ ,lgq-"ágsqPI Isnzgln9{ rsn?qr?uotd \oavglel P H eDorlpgqBz§ 9 s
,aJ39^
-w. leIíe lozsP3!9 e ro+í:üu \aupaars! lzsodwlo z! Á939Álqq$ et?3?$!3ás lue(u 9
trorlBq l3De$gq gue{uana,et1 1u2uqly 'Auozs§? 9puEPq s 9 zsnaz 'sgíl39!9z :z§g,,DIvuEI
,el9up?^ )to§oJ.u^ e s9l9§9q e Defieure lP{oÁuozssB gprlf?^ e
gyías g ,elv.eal zsouo.tx §? olaqa ,quuar§! lz§odur:|llo qq933e1 e 'sfusalal s? e1?^9lI zsnz ivEEI
.e{euueÁ3 .áue$r 3?ueFeul§J9ô{ §? z!0 ? :zsoJZ§rVI{d.!trI
,r4á
,e69suel§! qql§_o3a[
I?rldep u :rtrgg,q61
rÁoÓN: sárkánykígy ó. Ó őizte a Heszper íJz?t kertjében az aranyalmákat.
LÉT}Ú: a feledés megszemélyesítóje a göíöE mítoló1ióban Tóle kapta nevét az alvilági folyó,
melyból, ha isznak a holtak, elfelejtik földi éleír.iket.
LÉTÓ Koiosz tttán és Phoibé tiíáílnő láú|y^, Apollón és Artemisz sútőaiyja.
LÜTKAÓN: elvetemüt a*ádiai kiály, aki ötven fiával együtt embeleket áldozott. Miatta jött olyart
dijhbe zeusz , holy vfuözönnel akaita elpusztítmi az emberiséget.
MAlAl hegyi nimía, Atlasz lá,íIya. Ó szúlk Hermészt Zeusznak.
MARS: az egyik legősibb lómai Isten. Vannak, akik a teímékenységés a Dövényzet istenét, § van-
nak, akik a háboní i§tenét tisztelték beÍlne.
MEGAIRA: az Erinniiszök eEyke.
MELIASZ; kórisnimfa.
MERKLTR: a kereskedelem istene a lómai mitoló4űban. GöíőEmegíelelője Hermész.
}ÓTIsz: a megfontolt§ág, az értelem i§tennője a E.föE mitotógíában. Az ő segítséEéyelszabadi-
totía kl testvéíeitZeusz Kronosz gyornréból.
MINERVA: a kézműiparosok é§ a kézmúvesek páítfogója a Tómai mitológiában. "fovábbá a yá!ío-
sok, a bölcses§ég é§ az igazságo§ háboní i§tennője. Görög megfelelójei Pallasz Athéné.
MIToLÓoIA: egy nép áha7kialakiíott mítoszot összes§ége.
MÍTosz: hit ege, i§teneloól, tgímé§zetfeletti képességekkel rendelkező, többnyile isteni §zárma-
záslí hő§ökól, csodálatos lényekről szóló történet.
MNÉMOSZÜNÉ:dtáí,itő, az emlékezet i§tenn ője, Gaia és Ilranosz |ár\ya,
MoIRA: sor§i§tennő; a gőíőg mitológia háíom Moirát taúl száííLon
MÚzsA Apollónkí§éíője, A gö']öE mitológia kjlenc Múzsát tart számon, akik ihletói voltak a köl-
té§zetnek, a dráínának, a zenének, a töfiénetírásnak vagy a csillagászamak.
NEKTÁJFi az olümposzi i§tenek §zent itala.
NEPTIINUSZ: az egyik legősibb római i§ten. A víz, a ten8ei és a lovak i§tene. GiiTög megfelelő-
jel. Poszeidón.
MMFA: temé§zetistennó, a természet éltető e§ termé§hozó ereje a gőIőE mitológióban. Me4kn-
lönböztetik a fonások, folyók é§ tengerek t, imíóit (|ízi ifuíák), a íiocsarak, tavak, hegyek, lige-
tek és í6k nímíáit.
NÜX: az Éjt megteste sítő istennő, a Khaosz szilőtte a gőíőg mitoló|iában.
oLÜMIosz: the§§záliai hegység, az i§tenek lakóhelye a görög mi tológióban.
ÓKEANoSZ: titán, Ga ia és IJranosz gyetmeke.
P ALL Aszi. K r i o s z títáíL rla.
PANDÓRA Athénéés Héphaisztosz első asszonyteremtménye. Ó §zabadítolta ki egy szelenéMl
a gondokat, beteg§égeket és az embei búnöket.
PARNAsszosZ: Áp ollón és a Múz*lk lakírclye,
PÁN: a nyájak, az erdők és a mezók istene.
PÁRKA: sorsisterrnő, a íómú mítoló?ióban a Moira megfe|elője.
PERSZEPHoNÉ (Kóré): az alvilág királynéj a, zeusz é§ Démétérlálya, Hódész felesége
PÉGAsZosz: §zámyas ló.
,eteJ
P.glEscttál
-s1 yzsodtuq1o ze 'em 1atqouo ze s? \*Jq!g zv ,upq?139lo]!a a .of1a e a9slral$ qq9J8el 9 :z§n&
,u.l§l[?z§ :ulllz
,aud6l zpq uoqq§qol l IBu9r B :§ru{yJ.IíL\
91pzq1 e s9 gtytzsttd e
,u"q439lo4w
\etügt v qígplálaeür ryoJIldY'e[guuelq ruqetázs e s9 39sd9zs e :511qg,1
,a[guuel$
{err?ÁIeqzlq pazs zgq9le1 e s 89sspz.oalso .rc.le uoqp8qoJrtu lplugJ € :vJZstI1\
,e|.pl eÁwp1.o7 o1o9 :256pja.1
'uer$ qql§g8el guseÁI9uezs8aur 1a3e n
,Áu9l9p91o pzlp '!t?wq seüIá}IáJ 'sP,(ut"zs 'rqgl 9,{íL ,el9pe^úutazs EÁuDplg.d rrt 9 :NgHdlll
,wq9fg;opűrrere
19 u9Ál9ur re8ue1 e 'uelq pe8üer :N9ül1l
,!De^
'!uglu9z§ láTeJeque ze 3á(u
,t?Jg, "nol
-rry] Q '19Áu9e1 11oqe4o 191q^ eôq 'T{eu q]enu6áru Á8oq 'I9q9l_úq uozol?pugfe 1op3
-oJ so,(uPrE !lo1"$o^ Igflo [lryiígs s"-ftrryzs Jl?tr7g larrue '9Á1941 ggrepq :zsolÎe IoJáTEI
,á1.eurreÁ8 zsouoln
s? olDg ,B|But\?p.zvaüuelsl 9§Iá zB :NyJIJ
,
áríííelgzslluu! la ze :aNoHdIzs[L
.e1lofeq eqra8uel e
ot?H'e|trw w ,owjú '1zsolzs1o1!d?H g'ües.esc e 8eru agelueur g ,Ei(u_q ueNue8uel € {J :zs[l
,lÁu.u1zsouoll sg otog._oúu9rD :YI!
Il
,rqoledsgzpq ,e39seleJ §? e.l?^
_opqez§e^ ? H !rr{?q o
-1sa1 zsouoalg 'eÁugaí zsouo.ln s? o!D9 :ot!(8e {e&§u3l§I 3p.J93 qq!§g8el ? 'guu_Bll] :zs{_rHrqJ
qel83üel q {eueN! zP B?t! I9_e69sÁI9ru uáIláláue! z§oJorJoJ
,lr'úvrzs o!8glorlu ag.rg8 B Dr.Elaq s? 9sPttoJ leuuepllrur ue^ l]r 'rara1o,{8 1ere3ue1 e s9 p1o,; t
Y
,ezsE
4eq9Áu ep1 9,qa1 ueqqs,!9ur8e1 e ryu8gpÎ" 2e 'álásleq qqáÁLáu8áI pl9J p :zsouv,!üvl
,l9tBzopl9
lleü.z§Fl 9 zoq98Bul le^?ieug
,e]il.i]JlF,Áa "lle8opsc
§ap9 I{B 'íugt !,l§.l_ou ?neJ 'J9peú 3I Dlulu s? 'uar§tg,{loJ P 'uolu?p :NaüZs
,ll.e| pqz§p3lg ,ueqre3r:e1-1z9lpt_og
^3e D le3zs :vITJIzs
71Áae lnzgÁ8allelp 4aua4s usoduqo zv
,ar?Nsel z§ql?H s? z§9g :9û.eq yllú'g$ oraqt s? íI9l\ uqJad!]H ,áfgluuá|sr ploH e :qNq.Iazs
,
a|yq4y zsozslluot g'uou?p39§Áue)í9uuer :JüJ,vzs
,,(uq :6qlg5
91relpq 'gs49u
,zsouol2tr:et91
-a[aJ8eur 3_o.19c ,efgtesr,rpuo8 8uur9le,l e 's9le^ ,ue!$ plu9J qql§98el :z§fu\iülJvzs
v TÁ8e z€
..|í!zs odwllo
ru als| lzs
,{8eu 1eq 9 Tau!{g 'lt uzsouoJx er1qsál s9 s89seleg ,ei(u_ue1 zsouDJn s? uo1 'guue§tsg {ll :t]
,Ie
Woryz§nd uel§I .rllody,engnzs €Áúúpl9.g,!ro 'ÁujQzs §el.u{el9J !]§e9Á3F! :N9ItIQd
,a E$oüpeqvzs zs?l1ol?H ,|9í9ui g^
-9t41 erf1 s9 erfr.r qsepdls. lLÁle§el Á3e toqB 'Tglocuyl zoqlPpltz§ §nzptng){ ? IBs.eleru.n§ gPa
)íeulejeq(rre zg l?z!!l {eüeNr ze g|dollg ,eJg 1qseleTolm z§naz'elJ E.elp zJoradrl :zsnfflJotoud
,ElJ zsouoJ, s? olaqv :gdt9Jpl Já8üel 8 'ue$gs .tzsodw41o 4ÁBa n :Ngollzsod
,pg, uolz§lrl s? J?r?u?o 'euelsl 39s3úpze3 B :zsoJn Id
,á89sáteJ sg át?^$er ugm zsolox 'Élug| z§ouDrn §? ,rr9 'gu(tglu ;güoHd

Heffner Anna - Görög És Római Mitológia

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Heffner Anna - Görög És Római Mitológia

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

§';

eönöe Ésnóa,ql MITuLóGIA

A görög istenek világa 11

Felhasznrált irodalom 136

L BOTT|CEII|: Tavosz (Primavera). I477_1478 körül

3. Héraklész Zeusz előtt (hóttérben Apollón és Artemisz)

Gaia, Uranosz és gyermekeik

I Gaia volt azegyik legősibb isten . F öldanyának is ne-

(Hésziodosz : Istenek születése (részlet)

Fúrilák, kórisnimfák, gigászok

Zeusz férfwá serdülve felkereste anyját. Segítségévelhánytatót kev eftek Kro-

A titánok leg;rőzése, Kronosz rabsága

11. Olümposz, az istenek otthona

Akegyetlerl Hádész féltve őizte bi-

l8. Zeusz és Héra menyegzője

Hébéaz istenek olümposzi palotájában a pohrámok tisztét töltötte be. Az ifjú-

Athé né nev elésétTriíón folyamisten

volna lándzsájáva| Athénét,de Zeusz római másolam

30. Hermész a la ttal egy szatír társaságóban

lümposz lakóinak csak egyszer kellett komoly veszedelemmel szembenéz-

32. Istenek és Gigászok harca; részlet a pergamoni Zeusz-oltár írízéről.

világ ősállapota a Khaosz vo7t. Ebből a Khaoszból merült fel a Földanya,

35. Szeléné,a Hold istennője

Egy törzsből származnak az istenek és a halandók.

(Hésziodosz, Kr.e. 8-7. sz. körül.

A gőrög mitológia szerint az emberiség maga is az istenek a]kot,{sa. Az egyik

gyszer Zeusz igen megharagudott a földieke, ezéTt iszonyatos vízözönt

39. Lüakón lakomája

40. A Naxoszi szfinr. Kr. e.560 kilrül

Zeusz, az istenek kiíálya és az ég ura;

Ezek az istenek álltak az egyes váíosokban az állami és vallási élet középpont-

42. Nimfdknak felajánlott íestett íogadolmi fatóbla. Az óldozatokat és az áldozqti

Mit kért az ember az istenektől?

A görögöknek nem volt szabad a közönséges halottak tiszteletét sem elhanya-

44. Egy Hégészó nevű leány síremléke.

46. Juppíter terrakotta szobra

48. GHIRARDON: Az alvilóg ura

52. Mars és Venus

58. Tellus, a FöManya az Ara Pacis reliefjén. Kr. e. 13-9 között

60. Flóra, a mvasz és virágzás istennője.

63. A rómaí Pantheon belső tere

Míg a görög templomokat csak az isteneket ábrázoló szobrok és áldozati ajrán-

A köztársaság korában a hivatalos

Aztán a császárok kultusza elhomá-

392-ben Nagy Theodosius szüntette meg a római kultuszt. Az istenek templo-

ó8- Perszeus: és Androfiéda

keleti szél fúvására ezüstszínű habok verődtek a tenger hullámain, amikor

erszeusz hazafelé repülve egyszer csak hatalmas sziklákat pillantott meg

I mikor HéraklészTirünszbe költözött, a király előszöí azt parancsolta ne-

ff e.urue., harmadik feladata az volt, hogy hozza el elevenen Miikénébea

I z Ottidik parancs az volt, hogy hordja ki Héraklészegy nap ataíía rrrgyeí

éraklész kilenceük feladata az volt, hogy szerezze meg Eurüsztheusz le-

70. A három vetélked.ő istennő Parisznól, Hetmész vezetéséyel

t"t".eny". Odüsszeusz megh aryyta együgyes ácsnak, hogy készítsen fá-

7] . Aineiasz az Ara Pacis domborművén

osszti és keserves bolyongás uuín Aineiasz és társai eljutottak Szicília szi_

, Aineiasz fájó szíwel engedelmeskedett az isteni paíancsnak. Amikor hajói ki-

léptek láia földjér megkezdődte a harcok a föld meghóűtásáé

EREBosz; a mély§égek fénytelen sótét§ége.

FLÓRA: a íómai miro lógióban a gabola, a virágok s a kertek virágzá§ának istennője.

You might also like