ELSZ

A Iovas makednok trtnete Nagy Sndor

haIIig
Kertsz Istvn
HrakIsz unoki: A Iovas makednok trtnete Nagy Sndor
haIIig
Kertesz Istvan
Copyright 2002 Mundus Magyar Egyetemi Kiado
Copyright 2002 Kertesz Istvan
TartaIom
1.Elszo .................................................................................................................................1
2. Nemnyelte el ket a Ild ......................................................................................................... 3
3. Mitoszestrtenelem .............................................................................................................. 5
4. Kikvoltakamakedonok? ........................................................................................................ 7
5. KivoltPerdikkasz? ................................................................................................................ 11
6. Azegyreszeplmult ............................................................................................................ 15
7. Kiralyokestrtenetirok........................................................................................................... 19
8. AperzsakEuropaban.............................................................................................................. 29
9. Makedonokesperzsak ............................................................................................................ 37
10. Egyveresegestanulsagai ...................................................................................................... 43
11. Mi trtent volna, ha a perzsakgyznek? ................................................................................... 51
12. I. Alexandrosz, a,hellenekbaratja ......................................................................................... 55
13. Zrzavareshaboru ............................................................................................................... 101
14. Makedoniaapeloponneszoszi haboruban.................................................................................. 113
15. Euripideszkedvenceatronon ................................................................................................. 149
16.KiralydramakMakedoniaban.................................................................................................. 157
17. Haborukanagyhaboruutan ................................................................................................... 161
18. Ujcsillagszletik................................................................................................................. 175
19. II. philipposz a ,kzs haza elen ............................................................................................ 185
20. ,Armanyesszerelem........................................................................................................... 191
21.Arisztotelesztanitvanya......................................................................................................... 193
22. Agrgsegegyesiteseahoditasra ........................................................................................... 195
23.Alexandroszhadinepe ........................................................................................................... 197
24. Granikosz: a batrakat a szerencse is segiti ................................................................................. 201
25. Agordioszicsomo................................................................................................................ 207
26. Azisszoszicsata .................................................................................................................. 213
27. NehezsegekTroszostromanal ............................................................................................... 217
28. Alexandrosz, azisten ............................................................................................................ 221
29.Gaugamela..........................................................................................................................225
30. Akiralyokkiralya ................................................................................................................ 231
31.Azsiaura ............................................................................................................................ 233
32. Azutolsoevek..................................................................................................................... 237
33.Idrenditabla ...................................................................................................................... 239
Irodalom .................................................................................................................................243
v
vi
Az brk Iistja
1. Agrg-perzsahaborukterkepe ............................................................................................... 57
2. Az okori Grgorszag(Kr. e. 5-4. szazad) .................................................................................. 58
3. Makedonia terletigyarapodasa II. Philipposz koraban (Kr. e. 359-336) ............................................ 59
4. Akhaironeiai csata (Kr. e. 338) ................................................................................................ 60
5. AmakedonAlexandroszhoditasai ............................................................................................ 60
6. Agranikoszi csata (Kr. e. 334) ................................................................................................. 61
7. Az isszoszi csata (Kr. e. 333) ................................................................................................... 61
8. Agaugameliai csata vazlata (Kr. e. 331) ..................................................................................... 62
9. Troszostroma(Kr. e. 332) ..................................................................................................... 63
10. Arisztotelesz, NagySandor nevelje ........................................................................................ 64
11. Platon, atanar mestere .......................................................................................................... 65
12. Themisztoklesz, aperzsakvegzete ........................................................................................... 66
13. Iszokratesz, aki Philipposztol varta a szebb jvt ........................................................................ 67
14. Periklesz, aki Athent Ielviragoztatta ......................................................................................... 68
15. Azatheni Akropoliszmadartavlatbol ....................................................................................... 69
16.Spartaiharcos...................................................................................................................... 70
17.Athenihoplita...................................................................................................................... 71
18. Perzsagyalogosgardista ........................................................................................................ 72
19. Perzsaseregbenszolgaloijasz ................................................................................................ 73
20.Thrakpeltasztesz ................................................................................................................. 74
21.Grgpeltasztesz ................................................................................................................. 75
22. Grg modra Ielszerelt perzsa lovas a Kr. e. 4. szazadbol ............................................................. 76
23.Makedonhetairosz ............................................................................................................... 77
24.HarcieleIant ....................................................................................................................... 78
25. Demoszthenesz, PhilipposzellenIele ........................................................................................ 79
26. Az amphipoliszi oroszlan, a makedon hadi sikerek emleke ........................................................... 80
27.II.Philipposz....................................................................................................................... 81
28.NagySandor ....................................................................................................................... 82
29. Adelphoi Apollon-szentelymadartavlatbol ............................................................................... 128
30. Delphoi Iellnezetbl a szinhaz es az Apollon-templomromjaival ................................................. 129
31. Adelphoi Apollon-szentelymaradvanyai .................................................................................. 130
32.Aigairomjai ........................................................................................................................ 131
33. Pella, a kesbbi makedonIvaros romjai .................................................................................. 132
34. Heraklesz, adinasztiaalapitobronzkepmasa .............................................................................. 133
35. Dionszosz, a mamor Makedoniaban kedvelt istene bronz ivoedeny diszekent ................................. 134
36. ParduconlovagloDionszosz ................................................................................................. 135
37. Azolmpiai Stadionlatkepe ................................................................................................... 136
38. Az olmpiai szent vlgy az antik epitmenyek maradvanyaival ...................................................... 137
39. AzantikEdesszaemlekei ...................................................................................................... 138
40. APalaisztraOlmpiaban ....................................................................................................... 138
41. IIjuatleta az ugrashoz hasznalt lenditsulyokkal ........................................................................ 139
42.Amphipoliszromjai .............................................................................................................. 140
43. Ezstladaaranykoszoruval Amphipoliszbol .............................................................................. 141
44. Amphipoliszbol elkerlt aranyIlbevalok ............................................................................... 142
45. Az antik Mieza romjai. Itt tanitotta Arisztotelesz az iIju Alexandroszt ............................................ 143
46. Alexandrosz es Dareiosz az isszoszi csataban. Mozaik Pompejbl ................................................. 144
47. A legeszakibb videk, ameddig Nagy Sandor eljutott, Nurek Tdzsikisztanban (Makkay Janos Ielvetele)
............................................................................................................................................... 144
vii
viii
1. fejezet - EIsz
A Mundus Magyar Egyetemi Kiado ugy dnttt, hogy egy, a jelenlegi kutatasi eredmenyekre tamaszkodo
knyvet jelentet meg a makedonok trteneterl a kezdetektl Nagy Sandor halalaig. E m anyaga alapveten ket
korabban megjelent irasom javitott szvege. 1988-ban a Kossuth Kiado S:ivarvanv sorozataban kerlt a nagy
nyilvanossag ele a Herakles: unokai cim knyvem, amely a lovas makedonok historiajat Nagy Sandor
szleteseig dolgozta Il abbol a megIontolasbol, hogy a vilaghodito kiralyrol viszonylag sok ismeret valt
kzkinccse, mig a hodito kzsseg korabbi trtenete alig ismert az olvaso szamara. Nehany evvel a Sarkady
Janos proIesszor altal lektoralt m megjelenese utan a Zrinyi Katonai Kiado elinditotta Hadtrtenelem
fiataloknak cim sorozatat, melynek kereteben 1991-ben megjelent a Nagv Sandor hadinepe cim kicsiny
knyvem. Ebben a Iontos hadiesemenyek leirasara sszpontositottam, es persze a hodito kiraly eletenek legIbb
esemenyeit is ismertettem. A tema kesbb sem kerlte el erdekldesemet. 1999-ben vedtem meg akademiai
doktori ertekezesemet, amely a Hellenis:tikus trtenelem cimet viselte, es 2000-ben megjelent a Historia
Knyvtar Monografiak sorozataban. Ebben a mben elvegeztem Nagy Sandor vilagbirodalom-szervez
tevekenysegenek reszletes elemzeset. Ez utobbi knyvemben tkrzd tudomanyos kutatasok tbb elemevel
egeszitettem ki emlitett korabban megjelent knyveim szveget, ami uj Iejezetek megirasat is szksegesse tette.
Most tehat remenyeim szerint az okori civilizacio, hadtrtenet es a kiemelked trteneti szemelyisegek sorsa
irant erdekldk izgalmas, jol kvethet trtenelemknyvet vehetnek kezkbe. Aki pedig tovabbi tajekozodast
igenyel, bven merithet a mellekelt szakbibliograIiabol.
Kertesz Istvan
1
2
1 A tovabbiakban elIordulo Krisztus eltti evszamoknal a Kr.e. jelzest mar kln nem alkalmazzuk.
2 A knyvben elIordulo klasszikus idezeteket, ha maskent nem tntettk Iel, maga a szerz Iorditotta. A Iorditok altal grgbl magyaritott
szemelvenyekben bizonyos szemely- es helyneveket szksegkeppen a szerz szvegenek irasmodjaval egyeztettk.
2. fejezet - Nem nyeIte eI ket a fId
,Barcsak megnyilt volna a Ild, es elnyelt volna minden makedont! irta keseren B. G. Niebuhr, az antik
trtenelem jeles kutatoja a 19. szazad elejen. Elkeseredeset az indokolta, hogy abban az idben a grg kultura
es civilizacio atheni Ienykora, valamint a romai nagyhatalom kiteljesedese mozgatta meg elssorban az
okortrteneszek kepzeletet. A makedonokban jobbara csak a klasszikus grgseget rabsagba dnt barbar ert
lattak, es vajmi keveset tudtak arrol a nagyszer korszakrol, amely peldaul az egyiptomi Alexandriat es a
kis-azsiai Pergamont ajandekozta az emberisegnek, vagyis eppen a makedon uralom altal Iemjelzett
hellenisztikus korrol. Es persze roppant keveset tudtak magarol a makedon neprl, eredeterl es sajatos trteneti
Iejldeserl; mikepp valhatott jelentektelen trzsi csoportok laza konglomeratumabol vilaghodito Iegyveres
erve.
A Makedonia es makedon kiIejezes napjainkban egeszen mas politikai egyseget es mas etnikumot takar, mint az
okorban. Macedonia egykor Jugoszlavia egyik kztarsasaga, ma nallo allam, Ivarosa pedig Szkopje.
Nyugaton Albania, delen Grgorszag, keleten Bulgaria, eszakon a Szerb Kztarsasag hatarolja. Legnagyobb
Iolyoja, a Vardar (az okori Axiosz) utan ,Vardar Makedonia-nak is nevezik, megklnbztetesl a Bulgariaban
el makedonok altal lakott es a Pirin-hegysegrl elnevezett ,Pirin Makedonia-tol, valamint a makedonok egy
resze altal lakott grgorszagi ,Egei Makedonia-tol, amely Thesszalonikitl eszakra es keletre huzodik. A
macedonok tbbsege, tbb mint masIel millionyian, a Macedon Kztarsasagban el. Ezek a macedonok szlavok,
akiknek sei az idszamitasunk szerinti 6-7. szazadban telepedtek le a Balkan hegyes-vlgyes eszaki videkein,
miutan elhagytak az orosz-lengyel siksagot. Nyelvk kzel all a szerbhorvathoz es a bolgarhoz.
A mai szlav macedonok nepnevket arrol az okort nepcsoportrol kaptak, amelynek a Kr.e. 6.1 szazadtol egyre
terjeszked allama vegignyult az egykori Jugoszlavia, a mostani Albania, Grgorszag, Bulgaria es europai
Trkorszag terleten. A nepcsoport nevado hset (eponmosz heroszat), vagyis Makedont a nagy klt,
Hesziodosz neve alatt Iennmaradt, de tbb kutato szerint Hesziodosznal kesbb, talan a 7. szazad masodik
Ieleben keletkezett ugynevezett ,asszonykatalogus emliti els izben. Az ,asszonykatalogus t knyvbl allo
kltemeny volt, amely olyan nk trtenetet irta le, akik istenektl Iogantak gyermeket. A tredekesen rank
maradt alkotas egyik reszeben olvashatjuk Deukalion leanyarol, Thiarol a kvetkezket:
,Jele a villamot s:ereto Zeus: osi idokbol
Magnes:t es a lovas Makedont nem:ette a fldnek,
kik Pieris: meg Olmpos: s:ep meredelvein eltek.`2
Ez a nehany verssor sok mindent elarul. Egy mitosz szerint a Fld valamikor az istenek ellen partot t elvadult
gigaszok kiml veretl megIoganva szlte az els embereket. Ezek a gigaszokhoz hasonloan semmibe vettek
az Olmposziak altal uralt vilagrendet, s ezert Zeusz iszonyu haragja sujtotta ket. znviz boritotta el a Ildet,
es minden embert elpusztitott. Csak az emberisegert a legnagyobb szenvedeseket is vallalo titan, Prometheusz
Iia, az istenIel Deukalion maradt eletben Ielesegevel, Prrhaval egytt. A vizek elvonulasa utan Deukalion es
Prrha utodai nepesitettek be a Ildet. Kzttk volt Hellen, akinek Iiai, Dorosz es Aiolosz, valamint unokaja,
Ion a grg trzsek mondabeli sei lettek. Hellen nvere, Thia viszont, a makedonok satyjat, Makedont es a
thesszaliai heroszt, Magneszt szlte. A mondai szarmaztatas szerint tehat a hellen trzsalapitok unokaIiverei
voltak a makedonok es a thesszalok seinek. Ez Iinom megIogalmazasa annak a 7. szazadban bizonyara
3
kzkelet IelIogasnak, amely szerint a makedonok a grgseggel szoros etnikai rokonsagban allnak,
kivaltkeppen a thesszalokkal. Ha az ,asszonykatalogus tredekeit tovabb vizsgaljuk, arra a Ieltetelezesre
juthatunk, hogy a makedonok es az aiolok kztt az altalanos makedon-grg viszonyon bell ugyancsak
bizalmasabb kapcsolatot Iedeztek Iel. Erre utal az a krlmeny, hogy a kltemeny szerzje a hippiokharmesz
(lohaton harcolo) jelzt mind Makedon, mind egy masik tredekben Aiolosz nevehez is hozzabiggyeszti.
A makedonoknak a thesszalokkal es az aiolokkal Magnesz es Aiolosz szemelyen keresztl dokumentalt
rokonsagat a nyelveszet es a mitologia is megersitette. A makedon nyelv vagy a grgnek egy korai idkben
elklnlt aga, vagy teljesen nallo indoeuropai nyelv, amely kzel allt a grghz, s nemileg a phrghz. A
nyelveszek ugyanis a makedon es a thesszaliai archaikus nyelvezet, a grg nyelv egy sajatsagos dialektusa
kztt szamos hasonlosagot Iedeztek Iel. Ez az okorban is kztudott nyelvi hasonlosag hatott a mitoszok
Iormalodasara. Egy mondavaltozat szerint Aiolosz a thesszaliai Magneszia uralkodoja volt. Nos, az 5. szazadi
leszboszi iro, Hellanikosz Makedont Aiolosz Iianak nevezi, s igy az ,asszonykatalogus-ban Ielvetd
makedon-aiol rokonsag gondolatat meg konkretabba teszi
Az okorban igazinak tekintett hellenekkel etnikai rokonsagot mutato makedonok 7. szazadi lakohelyere is utal
az idezett versreszlet. A Haliakmon (ma: Aliakmon) Iolyotol delre, a Thermei- (ma: Thesszaloniki-) bl
nyugati partja menten magasodott Pierisz, mas neven Pieria hegyes-vlgyes videke, ahol csak a tengerpart
menten huzodik egy keskeny siksag, s amelyet delrl az Olmposz-hegyseg hatarol. Thesszalianak az
Olmposztol delkeletre Iekv reszet neveztek Magneszianak. Magnesz es Makedon a vers szerint Pieriszben es
az Olmposz krnyeken lakott, es a verselemzk arra gondolnak, hogy a klt a mashol is Iellelhet
ugynevezett keresztezdeses (kiasztikus) szerkesztest hasznalta. Igy az ,asszonykatalogus megirasa idejen a
makedonok Pieriszben, a thesszaliai magneszek pedig az Olmposz kzeleben eltek. Ez az ertekeles
megegyezik a peloponneszoszi haboru trtenetirojanak, Thukdidesznek az allaspontjaval, aki szerint 600 krl
a makedonok mar valoban itt, ezen az altaluk elszr meghoditott Ildn legeltettek nyajaikat.
Pieriszt az okorban a muzsak lakohelyenek kepzeltek. Arnyas erdi, vadregenyes ligetei, vigan csrgedez
Iorrasai idealis jatszoterl szolgaltak Zeusz es Mnemoszne, az Emlekezes istenasszonya leanyainak. Annak a
kilenc bajos teremtesnek, akik a mveszet sokIele agat serkentettek avegbl, hogy ezek reven rk idkre
Iennmaradjanak az istenekrl es teremtmenyeikrl szolo szines trtenetek. E kilenc leanyka egyike, Kleio, a
trtenetiras muzsaja ihlette meg az 5. szazadi Herodotoszt, a trtenetiras atyjat, aki egy elterjedt nezet szerint
Periklesz sztnzesere irta meg kilenc knyvben a grg-perzsa haboruk historiajat, s aki minden egyes knyvet
valamely muzsarol nevezte el. Uraniarol, a tudomany muzsajarol elnevezett VIII. knyveben olvashatunk arrol,
hogy a mitoszban megrzdtt valos trteneti hagyomany szerint hol is terlt el Makedonisz, a makedon nep
els igazan megragadhato hazaja, ahonnan ez az etnikum kesbb Pierisz Iele terjeszkedett. A 7. szazad vegetl
tehat most nehany evtizedet kell visszalepnnk, hogy az Emlekezes leanyainak segitsegevel ezt is megtudjuk.
Meg kell tudnunk a makedonokrol minden Iontosat, amit csak okori betk es okori kvek elarulnak roluk. A
makedonokat ugyanis nem nyelte el a Ild. St, trtenetk nehany klnsen izgalmas evtizedeben majdnem k
nyeltek el a Ildet.
4
3. fejezet - Mtosz s trtneIem
Herodotosz trtenete szerint a szalamiszi csata es a nyomban azutan bekvetkezett hadiesemenyek idejen
(480479) I. Alexandrosz, a ,hellenbarat volt a makedonok kiralya, a hatodik leszarmazottja annak a
Perdikkasznak, aki a trtenetiro koraban is hatalmon lev kiralyi dinasztiat megalapitotta. A grgk iranti
baratsagos magatartasarol nevezetes makedon kiraly se, Perdikkasz, Gauanesz es Aeroposz nev Iivereivel
egykor Argoszbol Illiriaba szktt, majd innen a kesbb Fels-Makedonianak nevezett illir-makedon
hatarvidekre erkezett. Az itt uralkodo kiraly szolgalataba Iogadta a harom testvert, akik kzl az egyik lovakat,
masikuk teheneket, Perdikkasz meg apromarhat, vagyis kecskeket, juhokat legeltetett. A testverek azt a kenyeret
Iogyasztottak, melyet maga a kiralyne sttt szamukra. Egyszerre eszrevette am a kiralyne, hogy a
Perdikkasznak keszitett kenyer minden alkalommal ketszer akkorara dagad, mint a tbbi. Elmondta ezt a csodat
a Ierjenek, aki azonnal megertette, veszelyt rejt uralmara nezve a harom szolga, de kivaltkepp Perdikkasz.
Magahoz hivatta hat a kiraly a testvereket, es megparancsolta nekik, azonnal hagyjak el orszagat. Csakhogy a
Iiatalemberek elbb kveteltek a kialkudott bert. A kiraly Ieldhdtt, es a kemenyen at hazaba st napra
mutatva azt ajanlotta Il Iizetsegkent. Mig a tbbiek dbbenten alltak, Perdikkasz kesevel a padloba veste a
napkorongot, majd jelkepesen magahoz vette. Ezek utan testvereivel egytt eltavozott.
A meglepett uralkodonak egyik tanacsadoja magyarazta meg Perdikkasz tettenek jelentseget. Az iIju a lerajzolt
napkorong jelkepes birtokbavetele altal jelezte, hogy a kiraly hazat es birtokat sajatjanak tekinti, raadasul
mindehhez a napot hivta tanukent. A Ielbszlt Iejedelem lovas katonakat kldtt a Iiverek utan azzal a
paranccsal, hogy ljek meg ket. Az iIjak azonban epp jokor keltek at egy Iolyon, amely megduzzadt, mihelyt
az ldzk a partjahoz erkeztek. Erre emlekezve a makedonok evszazadokon keresztl aldozatot mutattak be a
Iolyam istenenek. A veszedelembl megmeneklve, Perdikkasz es Iiverei a Midasz kertjeinek nevezett terlet es
a Bermion (ma: Doxa vagy Turla) hegyseg videken telepedtek meg, majd innen vontak uralmuk ala egesz
Makedoniat.
A herodotoszi elbeszeles szerint tehat az Argoszbol erkezett Perdikkasz iranyitasaval kezddtt meg az uralkodo
makedon dinasztia hatalmi terjeszkedese. Mivel, mint tudjuk, a 7. szazad vegen ez a hatalom mar Pieriszig
terjedt, a Perdikkasz es Iiverei nevehez Izd ,honalapitast a 7. szazad els Ielere vagy legalabbis kzepere
kell tennnk. De hol jatszodhatott le az elbbiekben idezett trtenet? Tampontot nyujt ennek megallapitasahoz a
Bermion hegylanc emlitese. Ez a hegyseg a Ludiasz es a Haliakmon Iolyok kztt huzodott
eszaknyugat-delkeleti iranyban, es kesbb az ugynevezett Fels-Makedoniat Also-Makedoniatol elvalaszto
hatarvonalnak tekintettek. Amint azt Herodotosznal es az Augustus romai csaszar koraban alkoto neves
geograIusnal, Sztrabonnal olvashatjuk, itt valamikor a thrakok brix nev trzse elt, akiknek egy resze kesbb
atkltztt Azsiaba, ahol phrgknek neveztek ket. A thrak es phrg etnikum vandorlasanak utvonalat idben
es terben ugy kepzelhetjk el, hogy a 2. evezred kzepen a Fekete-tenger partvideke, a mai Bulgaria iranyabol
delnyugat Iele, a kesbbi antik Makedonia terlete Iele iranyult (ezt a videket egyes okori trtenetirok ezert
Nyugat-Thrakianak neveztek), majd 1200 krl, a nagy balkani nepmozgasok megindulasakor e nepesseg zme
Kis-Azsiaba kelt at.
Nos, a mitikus hagyomany szerint eppen a Bermion hegysegben el brigek (vagy brixek) kiralya volt az a
Midasz, akinek pompasan viragzo kertjeit a kutatok tbbsege szerint a Haliakmonba torkollo Ludiasztol
delnyugatra, a Bermion hegyseg alatt kell keresni. Ebben az esetben a menekl Iivereket segit megaradt Iolyo
vagy a Haliakmon volt, vagy es ez meg valoszinbb a Verria. Ez utobbi okori nevadoja ugyanis a
Iolyamisten Beresz volt, akit a helyi herosz, Makedon Iianak tekintettek. Igy meg jobban erthet Herodotosznak
az a kzlese, hogy a Iolyo istenenek az koraban is aldoztak a makedonok.
Makedoniszt, a kesbbi makedon birodalom csirasejtjet tehat a monda alapjan lokalizalni tudjuk. Persze
meglep lehet, hogy a gazdagsagarol nevezetes kis-azsiai kiraly, Midasz mondai alakja eppen a makedon
trtenelem hajnalaval kapcsolatban merlt Iel. Ennek okat es Midasz nepenek Azsiaba trtent vandorlasat
ugyancsak szep mitosz magyarazza. Eszerint a Makedoniaban uralkodo Midasznak, az Ida-hegyi Nagy Istenn
5
es egy ismeretlen nev szatir Iianak csodalatosan illatozo rozsakertjei voltak. Itt, e kertek bodito viragai kztt
talaltak ra egykor Szilenoszra, az reg szatirra, a bor es mamor istene, Dionszosz tanitomesterere, amint eppen
reszeg almat aludta. Midasz kerteszei viragIzerekkel megktztek, majd uruk ele vezettek az agg korhelyt. A
kabulatbol magahoz tert Szilenosz ekkor olyan csodas trteneteket adott el a videk uranak, hogy az hosszu idn
at elragadtatassal hallgatta, majd bkezen vendegl latta, vegl pedig visszakisertette Dionszoszhoz.
Dionszosz, aki mar nagyon aggodott tanitoja miatt, megknnyebblten Iogadta az reg visszatereset, es
jutalmat ajanlott Il Midasznak. Midasz azt kerte, hogy valtozzek arannya minden, amihez csak hozzaer. Az
isten teljesitette is a kerest, de sok ksznet nem volt benne. Mert addig, amig csak a viragok, edenyek, butorok
valtoztak aranynya, ha Midasz hozzajuk ert, meg nem trtent baj. Am arannya lett az etel es ital is, amint a
kiraly a szajahoz emelte ket. A kapzsisaga aldozatava lett Midaszt bizony mar az ehhalal Ienyegette, no meg a
halalos szomjusag, amikor tudatara ebredt balga kivansaga kvetkezmenyeinek. Knyrgni kezdett hat
Dionszosznak, vonja vissza kegyet, azert megse valjon arannya minden, amit csak megerint. Az isten ekkor
megparancsolta neki, keljen at az Eszaknyugat-Kis-Azsiaban elnyulo Tmolosz-hegyhez, es Irdjn meg az ott
ered Paktolosz Iorrasban. Midasz engedelmeskedett, s miutan megmartozott a Iorras vizeben, megszabadult
terhesse valt aranycsinalo kepessegetl. Nem is vandorolt el innen soha tbbe, a phrgek gyermektelen kiralya,
Gordiosz pedig Iiava Iogadta t, igy a Midasz kisereteben lev brigek beolvadtak a phrg nepbe.
De ideje visszaternnk a Herodotosz mesejebl levonhato tanulsagokhoz. Ezek egyike, hogy a valamikor a thrak
brigek altal lakott terleten, krlbell a mai Nausza grg varos krnyeken, a 7. szazadban egy apro makedon
Iejedelemseg alakult ki az Argoszbol szarmazo Perdikkasz uralma alatt. Az a Ild, amelynek kiralyat a harom
Iiver szolgalta, a pontosan nem lokalizalhato es csak Herodotosz altal emlitett Lebaie krnyeke, hasonlokepp
valamikor thrak terlet lehetett. A thrakoknal Dionszosz napistenseg volt, ezert a napkorong valt a kiralyi
hatalom szimbolumava. A trtenet azt sugallja, hogy Dionszosz allt az esemenyek hattereben, amikor a kiraly
esztelenl lemondott a naprol, hatalmi jelvenyerl Perdikkasz es testverei javara, s ezaltal a thrak
hagyomanyokat rz videk meltan kerlt uj birtokosai kezebe. Igy azutan erthet Dionszosz kiemelked
jelentsege a makedonok kultikus eleteben.
A mitosz tovabbi elemzese eltt azonban nehany alapvet dolog tisztazasra szorul. A makedonok nem voltak
iga:i grgk, a Perdikkasz altal elkre allt dinasztia ezzel szemben argoszi, vagyis ,igazan hellen volt.
Hogyan talalkozott hat nep es dinasztiaja?
6
4. fejezet - Kik voItak a makednok?
Az okori makedonok grg, illir es thrak nepelemeket tmrit vagy mindezekkel rokon trzsi csoportot
alkothattak, amely a 12. szazadban kezdd es az egesz Balkan etnikai terkepet megvaltoztato nepvandorlas
idejen a Nyugati-Pindosz hegyseget lakta ott, ahol a Haliakmon Iels aga ered. A Nyugati-Pindosz a mai
alban-grg hatartol a Korinthoszi-blig huzodik. A 20002500 meter magas meszkhegyseg Ielsbb vezeteit
szep erdsegek, Ikent tlgyesek boritjak. Maga a hegyvonulat ugy osztja kette a mai Grgorszagnak a
Korinthoszi-bltl eszakra es reszet, hogy tle nyugatra Iekszik Ipirosz, vagyis az okori Epeirosz terlete, mig
keletre talaljuk Thesszaliat, eszakkeletre pedig a mar emlitett ,Egei-Makedoniat, az antik makedon kiralysag
szivet.
A 12. szazad tajan a Fels-Haliakmon videket Maketanak, a Kzeps-Haliakmon vlgyenek deli oldalat
Makednianak neveztek. Az ott lakokat maketai, illetve makednoi elnevezessel illettek. Mindket nepnev ,hegyi,
IelIldi ember-t jelent. Ezek voltak az els sszeIoglalo megjellesei azoknak a trzseknek, melyeket kesbb
makedonoknak tekintettek. A tovabbiakban mi is a makedon elnevezest hasznaljuk erre a lazan egymashoz
kapcsolodo trzscsoportra, amely az emlitett nepvandorlas hatasara kenytelen volt elhagyni a Nyugati-Pindosz
meredelyeit, hogy a Haliakmon Iolyasat kvetve a tengerpart iranyaba huzodjon.
A makedonokat ugyanis Epeirosz Iell a Pindosz hegysegbe nyomulo molosszosz trzsek szoritottak ki
szallasterleteikrl. A molosszoszok a mai Albaniatol delre es Epeirosz tartomany legszamottevbb nepet
alkottak. A mitikus hagyomany szerint seik Thesszaliabol erkeztek erre a Ildre Akhilleusz Iia, Prrhosz
vezetesevel. Prrhosz Iia volt Molosszosz, akit e nep nevado heroszakent tiszteltek. Mivel azonban a
molosszoszok nagymertekben keveredtek klnIele nem hellen nepekkel, klnsen a mai Albania terleten el
illirekkel, a grgk altalaban nem tekintettek ket maguk kzl valoknak. A 12. szazad krl az egyik
molosszosz trzs a Fels-Haliakmon vlgyeben teleplt meg, es a hagyomanyokat kvetve ugyancsak
,hegyvidekiek-nek nevezte magat. Minden bizonnyal a grg oros: (,hegy) szoval etimologiai
sszeIggesben a molosszosz trzs neve (tbbes szamban) ores:tai lett, s e videk kesbb az Ores:tis: nevet
kapta.
Nagyjabol az oresztai-jal egy idben egy masik molosszosz trzs is a Haliakmon Iele nyomult, es a Iolyo
kanyarulatatol delnyugatra emelked hegyes tajon talalt uj hazara. Eredetileg ez a trzs Epeiroszban, a
Tmphe-hegy krnyeken elt, ezert a tmphaioi nevet viselte. A velk rokon elimiotai kvettek ket, a
Kzeps-Haliakmon medencejet Ioglalva el. Az emlitett esemenyek miatt nevezi a 6. szazad vegen alkoto
logographosz (olyan trtenetiro, aki a mondak es a nephagyomanyok anyagara alapozva irja meg mvet), a
miletoszi Hekataiosz Fels-Makedonia nepeit molosszoszoknak.
A molosszoszok hullama a Bermion-hegyseg Iele sodorta a makedonokat, abba az iranyba, ahol a kesbbi
Makedonisz letrejtt. Feltetelezhet, hogy a makedon trzsek vandorlasa a kiralyi trzs, az ugynevezett
Argeadai Makedones: vezetesevel zajlott le. Argeasz a mitologiaban Makedon Iiakent szerepel. E
leszarmaztatas segitsegevel alapozhatta meg vezet szerepet ez a trzs, amelynek iranyitoja nyilvan a tbbi
makedon trzset is uralta. Ezt az iranyito szerepet vette at Perdikkasz valamikor a 7. szazad kzepen.
Ha tehat rviden ssze akarjuk Ioglalni azt az esemenysort, amely a makedon nep kialakulasaval Iggtt ssze
es amely Makedonisz megszervezesevel erte el vegpontjat, akkor a kvetkezket allapithatjuk meg: a korai
vaskor elejen a kesbb Oresztisznek, akkor Maketanak nevezett tartomany terleten, valamint a Pindosz
eszakkeleti oldalan Iekv magas videken, Makedoniaban olyan trzsi csoport elt, amelyet a molosszoszok
idvel arra kenyszeritettek, hogy a Haliakmon Iolyasat kvetve alacsonyabb Iekves tajakra vonuljon. E
kenyszer vandorlas kzepette kiemelked szerephez jutott a magat Makedon Iiatol, Argeasztol szarmaztato,
ezert Argeadai Makedonesznek nevez trzs, amely az egesz etnikumnak nevet adott (Gondoljunk csak a
magyar nepnev es a Megyer trzs elnevezesenek sszeIggesere!), es egyseges neppe kovacsolta.
Mit tudunk neprajzi analogiak es okori trtenetirok szetszort hiradasai alapjan a makedonok eletmodjarol,
7
3 Ez es a Politika-bol vett tbbi idezet Szabo Miklos Iorditasa.
szokasairol? Meglehetsen keveset. Az allattenyeszt es vadaszo IerIiak elveztek mindenekeltt a kzsseg
tiszteletet. Nyilvan erre a tarsadalomra is pontosan raillett az, amit Herodotosz a thrakokrol irt, vagyis, hogy a
Ildmvest igen kevesre becsltek, annal tbbre viszont azokat, akik harcolni vagy akar rabolni voltak kepesek.
A legharciasabbaknak azoknak a IerIiaknak kellett lennik, akik allando lakhelyeiket gyakran odahagyva
idejk nagy reszet nyajaik mellett tltttek. A makedonok gazdalkodasaban a juhok es kecskek tenyesztese
jatszotta a legIontosabb szerepet. Erre gondolva nem tarthatjuk veletlennek, hogy a Perdikkasz hatalomra
kerleset tudtunkra ado kedves mese szerint a Iiverek kzl eppen a makedonok kesbbi kiralya az, aki
apromarhat legeltet.
Az allatokat ketlegels gazdalkodas kereteben tenyesztettek. Ezt trans:humacionak nevezzk, es az a lenyege,
hogy telen az idjaras viszontagsagaitol jobban megkimelt siksagokon vagy vlgyekben, nyaron viszont a hegyi
legelkn tartjak az allatokat. Az ilyen eletmod a IerIiaktol batorsagot, edzettseget, jo vadaszgyesseget es
harcbeli jartassagot igenyelt, hiszen a vadaszat az elelemszerzes, a harcban valo vitezseg a nyaj vedelmezesenek,
vagy alkalmankent erszakos uton trten gyarapitasanak eszkze volt. A makedonok jvbeli kiemelked
kiralyanak, Nagy Sandornak a nevelje, Arisztotelesz Politika cim mveben egesz sereg harcias nepet sorol
Iel, melyeknel hagyomany a harci erenyek sztnzese:
,... Karkhedonban, mint mondjak, a harcosok annyi diszkarvedt viselnek, ahany hadjaratban
vettek reszt; volt aztan Makedoniaban is oly trveny, hogy aki meg nem lt meg egy
ellenseget sem, az ktelet hordjon a derekan. A szkthaknal nem volt szabad a lakoman a
krbehordozott poharbol innia annak, aki meg nem lt meg ellenseget; az ibereknel, e harcos
trzsnel viszont annyi karot szurnak le az elhalt sirja melle, ahany ellenseget meglt; mas
nepeknel is sok hasonlo szokas van, melyet reszint a trveny allapit meg, reszint a
hagyomany.
(Arisztotelesz: Politika 1324 b.3)
Knnyen elkepzelhet, hogy az Arisztotelesz altal emlitett makedon ,trveny sokkal inkabb egy si szokas,
amellyel mar a korai idkben megklnbztettek a kiprobalt harcosokat a IerIiva meg nem nyilvanitott iIjaktol.
Hasonlo megklnbztet szokasrol erteslnk a 2. szazadi anekdotagyjttl, Hegeszandrosztol. Az
mvenek tredekeit csakugy, mint tbb hellenizmus korabeli iroet, az i. sz. 3. szazad elejen elt Athenaiosz
hagyta rank Lakoma:o s:ofistak cim munkajaban. Hegeszandrosz arrol tudosit, hogy a 4. szazad vegen
Makedoniaban uralkodo Kasszandrosz egeszen 35 eves koraig lni kenyszerlt atyja, Antipatrosz asztalanal,
mivel nem illette meg t az a jog, hogy a tbbi Ielntt IerIihoz hasonloan knykere tamaszkodva, Iekve egyek.
E megszegyenites oka az volt, hogy a szerz szerint Makedoniaban az az iIju, aki meg nem lt sajat kezevel,
mindennem csapda hasznalata nelkl vadkant, nem elvezhette a Ielntt IerIiak szamara Ienntartott kenyelmet.
Az anekdota hitelesseget tbb kutato vitatja. Sokan egyszeren a Nagy Sandor csaladjat kiirto Kasszandrosz
lejaratasanak szandekat latjak benne: ilyen hitvany ember volt az, aki a vilaghodito anyjara, Ielesegere es
gyermekere kezet emelt! Szamunkra azonban nem is az a Iontos ebbl a historiabol, hogy valoban megtrtent-e
vagy sem. A lenyeges az anekdotaban megrzdtt makedon szokas, amely, ugy latszik, valoban
megszegyenitette azt, aki nem bizonyitotta be IerIiassagat veszelyes vadaszatok soran.
Az a tarsadalom, amely a IerIias helytallast mindennel tbbre becslte, erenyt kovacsolt az allattenyeszt hegyi
nepekre altalaban jellemz szegenysegbl is. Az i. sz. 1. szazadban Nagy Sandor elettrtenetet megiro romai
trtenesz, Quintus Curtius RuIus tbbek kztt elmeseli, milyen szereny klssegek kzepette vette nl a Ihs
Oxartesz baktriai szatrapa (helytarto) leanyat, Rhoxanet:
8
4 Ez es a Curtius-tol vett tbbi idezet Karpaty Csilla Iorditasa.
,A s:envedelvtol langolo kiralv megparancsolta, hogv osi s:okas s:erint ho::anak be
kenveret, mert a makedonoknal e: volt a ha:assagktes legs:entebb felkepe, mafd kardfaval
kettes:elte, es o is, Rhoxane is i:lelt belole egv-egv falatot. Gondolom, a nem:eti s:okasok
meghonositoi e::el a: egvs:er es knnven megs:ere:heto taplalekkal a:t akartak megmutatni,
hogv milv kevessel kell beernik a csaladalapito fiataloknak.`
(Curtius VIII. 4.4)
A kenyer kultikus jelentsegenek emlitesevel most mar visszaterhetnk ahhoz az elmes iIjuhoz, akinek kenyere
a mondaban ketszeresere ntt. Mert ha megtudtuk, kik voltak a makedonok, es sszeIoglaltuk a korai
trtenelmkre, valamint eletvitelkre vonatkozo gyer adatokat, akkor ideje azzal az emberrel is
megismerkednnk, akinek e nep tovabbi boldogulasaban oly nagy szerepe volt. Nezzk hat meg, ki volt
Perdikkasz a monda, illetve ki a trteneszek szerint.
9
10
5 Ez es a Herodotos:-tol vett tbbi idezet Gereb JozseI Iorditasa.
5. fejezet - Ki voIt Perdikkasz?
A Perdikkasszal kezdd makedon uralkodo dinasztiarol mind Herodotosz, mind a peloponneszoszi haboru
trtenetet kzreado Thukdidesz (elt 460395 tajan) egyertelmen kijelenti, hogy argoszi grg szarmazasu
volt. Herodotosz mvenek abban a reszeben is ir errl, ahol a kesbb I. Alexandrosz neven kirallya lett makedon
tronrks 500 krl viselt dolgait ecseteli:
,Hogv pedig e kiralvi csalad, mint maga mondfa, grg s:arma:asu es Perdikkas: ivadeka,
a:t magam is tudom, s a trtenetben kesobb ki is fogom mutatni, hogv grg. Elismertek e:t a
versenvbirak is, akik a: olmpiai fatekokat iga:gatfak. Mert midon Alexandros: is felentke:ett
a versenvre, s evegett Olmpiaba ftt, a versenv:o grgk ki akartak ot :arni, hangsulvo:va,
hogv csak grgknek van megengedve a versenv, barbaroknak nem. Akkor Alexandros:
kimutatta, hegv o argos:i eredet, grg voltat elismertek, s a versenvfutasban a nvertessel
egv idoben erte el a celt.`
(Herodotosz V. 22.5)
Alexandrosz nyilvan azt a trtenetet meselte el argoszi grg szarmazasanak bizonyitasara, amit a
kvetkezkben mi kisse reszletesebben Iogunk eladni tekintettel arra a talan szomoru tenyre, hogy az olvaso
eppugy, mint e sorok iroja, nem 5. szazadi grg, aki az anyatejjel, de legalabbis az iskolaval magaba szivta a
hellen mitoszok izet-zamatat. A klasszikus historia egy klasszikus szerelmi haromszggel kezddtt. A
Thebaiban el Amphitron, az argoszi siksagon emelked Tirnsz kiralyanak Iia csataban tette probara erejet,
amikor szepseges neje megtetszett Zeusz atyanak. A halhatatlanoknak ez a ni nemmel szemben kivaltkepp
Iogekony, kisse erotomanias ura, aki Letot Irj, Danaet aranyes, Ledat hattyu, Europet pedig bika alakjaban
csabitotta el, hogy csak nevezetesebb kalandjait emlitsk, most eredetibb cselIogast agyalt ki. Amphitron
tavolleteben egy este ugy kereste Iel a minden bizonnyal igen kivanatos Alkmenet, hogy a Ierj vonasait lttte
magara. Az ejszaka mar a kezdet kezdeten sok rmmel ajandekozhatta meg Zeuszt, az erklcsi vilagrend I
vednket. Erre utal az a hagyomany, amely szerint az isten ugy dnttt, hogy meghosszabbitja a pasztororakat.
Megkerte pajkos leanyait, az id mulasat es az evszakok valtakozasait Ielgyel Horakat, Iogjak ki Heliosz
napisten aranyos Iogatabol a szarnyas paripakat. Haromszorosara nyult igy az Alkmenevel eltlttt ejszaka, es
Zeusz csak ezutan engedte utjara indulni a Napot. Nem csoda, hogy derek magzat Iogant az asszony meheben.
Az istenseg tavozott, majd nemsokara betoppant a valodi Ierj is, s akkor Alkmene meglepetten tapasztalhatta,
mily klnbsegek adodnak olykor ejszaka es ejszaka kztt...
Hera, Zeusz Ielesege roppant Ieltekeny termeszet volt. Ezen a rossz szokasan azt kveten sem valtoztatott,
hogy Zeusz egyszer bntetesbl a kontyanal Iogva Ielakasztotta t a Gncl-szekerre. Meg meg sem szletett a
kisded, maris atkot szort ra. Hat meg amikor meghallotta, hogy a gyermek szletese napjan az istenek atyja
elrendelte: a vilagra jv iIju uralkodjek egykor az sszes krltte lakon! Ezt mar Hera sem tudta elviselni.
Addig hatraltatta Alkmene vajudasat, amig Mkenai kiralyanak neje, Nikippe meg nem szlte Eursztheuszt.
Igy ez utobbira es nem a kesbb vilagra jtt Herakleszre szallt Zeusz visszavonhatatlan parancsa. Hiaba Iogta
ezutan a Iejet az isten, miert hagyta, hogy ezuttal a nk jarjanak tul az eszen, a megtrtenteken nem
valtoztathatott. Az argosziak Iltt (k laktak Mkenait is) Eursztheusz lett az ur, mig Alkmene Iianak sajat
erejebl kellett masok urava Ielkzdenie magat. Ezt azutan derekasan meg is tette, igy meltan neveztek t
Heraklesznek, vagyis olyasvalakinek, aki Hera altal lett hires.
Heraklesz rengeteg hstettet hajtott vegre az egesz Ildkereksegen, de meg az Alvilagban is. Sokak szerint
alapitotta azokat az olmpiai versenyjatekokat, amelyek egyiken Alexandrosz csaladja hellen eredetet
11
bizonygatta. Tudni veltek ugyanis, hogy az Olmpia szent ligetet magaba Ioglalo Elisz tartomany kiralya,
Augeiasz IelIogadta az iIju heroszt: egyetlen napon takaritsa ki tehenganejtol bzl istalloit. Heraklesz a gyors
es hatekony munka hive volt. Atvezette a Peneiosz Iolyo vizet az istallokon, s igy egy-kettre vegzett
Ieladataval. Augeiasztol azonban nem kapta meg a kialkudott bert, ezert a bosszus hs haborut inditott Elisz
kiralya ellen. A haboruban persze gyztt mar csak szepremeny kesei leszarmazottja, Nagy Sandor
kedveert is ezt kellett tennie , es reszben mert korabban meg a Halalt is legyzte, e diadal miatt megkapta a
Kallinikos: (Szepgyzelm) melleknevet. Nagy Sandor dinamikus epigonjai kzl majd a Szeleukida Birodalom
tronjan l II. Szeleukosz Iogja ezt a ,herakleszi jelzt viselni. Az eliszi kiraly Ielett aratott gyzelemnek
Heraklesz annyira megrlt, hogy atyja, Zeusz tiszteletere letrehozta az olmpiai versenyek kesbb is
kzkedvelt Iormajat. A hperboreuszok messzi eszakon el csodas nepetl hozta azt a vadolajIat, melynek
zld gallyai a gyztesek homlokat szegelyeztek, es ugyancsak ltette azt az ezstnyarIat, amelynek Iajaval
gyujtottak meg az olmpiai Zeusz dicsseget hirdet aldozati tzet.
A Herakleszrl szolo szamos historiat itt nem tudjuk mind elsorolni, nyilvan nem volt szksege erre
Alexandrosznak sem. A hs halalanak krlmenyei azonban Iigyelmet erdemelnek. Ez a herosz ugyanis abba
halt bele, amit sok Ildi halando sem elhetett tul: meghazasodott. Dionszosz, masok szerint Dionszosz
vendegbaratja, Oineusz kiraly leanyat, Deianeirat vette Ielesegl. Sajnos a hlgy masnak is megtetszett, s emiatt
Herakleszt is kinozta ama zld szem szrnyeteg: a Ieltekenyseg. Belepusztult, de istenne valt. Megerte? Nem
tudni... Trtent, hogy Nesszosz kentaur erszakoskodni kezdett Deianeiraval, mire Heraklesz jogos
Ielhaborodasaban lenyilazta. A sulyos sebtl haldoklo kentaur ravette az asszonyt, gyjtse ssze kiml veret, s
aztassa benne Ierje inget. A verben varazser lakozik hazudta , ha Heraklesz a benne aztatott inget hordja,
soha nem Iog mas n utan nezni. Deianeira, aki jo nehany vele egynembelivel egytt a monogamia
megszallottja volt, kapott az tleten. Igy aztan Heraklesz jotette, vagyis az, hogy megmentette nejet a
gyalazattol, elnyerte melto bnteteset. Mert Nesszosz vere valojaban eget mereg volt. Zeusz Iia magara huzta, s
utana mar nem tudta testerl letepni a halalt hozo inget. Orlt Iajdalmaban nkentes maglyahalallal vetett veget
Ildi palyaIutasanak. Am a tz langjai kzepette Heraklesz istenne valtozott, es ezzel igeretes mennybeli
palyaIutas kezddtt. S miutan istenkent meglehetsen sok idt tlttt a Thesszalia es Makedonia hataran
huzodo Olmposz-hegyen, igazan illend volt, hogy a makedonoknak uralkodo dinasztiat adjon.
Heraklesz nagyszamu utoda a hs megistenlese utan Eursztheusz, Mkene kiralya ell Athenba meneklt. A
Herakleidakat, vagyis Heraklesz leszarmazottjait, akik kzl Hllosz volt a legidsebb, Theszeusz atheni kiraly
Iia, Demophon vette vedelmebe. Az atheniak es a Herakleidak egyttesen gyzelmet arattak Eursztheusz hada
Iltt. Heraklesz sarjai ekkor visszatertek a Peloponneszoszra, hogy Argoszt, Mkenet (Mkenait), Spartat es
Messzeniat Ielosszak egymas kztt. Egy pusztito dgvesz azonban jelezte szamukra, az istenek meg nem
tartjak idszernek, hogy a Herakleidak a Peleponneszoszt hatalmuk ala keritsek. Azok a Heraklesz-utodok,
akik nem vettek tudomasul az isteni akaratot, elpusztultak. Igy jart Hllosz Iia, Kleodaiosz, majd unokaja,
Arisztomakhosz is. Csak a negyedik nemzedeknek, Arisztomakhosz utodainak adatott meg, hogy hatalmuk ala
hajtsak a Ielszigetet. Temenosz szerezte meg Argoszt, Kreszphontesz Messzeniat, a harmadik Iiver,
Arisztodemosz Iiai, Proklesz es Eurszthenesz pedig megkaptak Spartat. Argosz tehat Temenosz, majd utodai, a
Temenidak kezebe kerlt. Ezek kze a Temenidak kze tartozott az a harom Iiatalember, aki a Herodotosz altal
ismertetett trtenet szerint elbb Illiriaba, majd Fels- Makedoniaba vandorolt, s akik kzl Perdikkasz a
makedon kiralyi trzs elere kerlve megalapitotta Makedoniszt, a makedon birodalom magvat.
Az Alexandrosz altal kzlt trtenet alapja minden bizonnyal egy, valamikor a 7. szazad kzepe tajan Argoszbol
kiindulo beteleples volt, melynek soran argoszi szamzttek a Temenida nemzetseghez tartozo Perdikkasz
vezetesevel elbb Illiriaban, majd Fels-Makedoniaban leltek hazara, s ragadtak magukhoz ez utobbi terleten a
politikai vezetest. Ez a mitosz alkalmas lehetett arra, hogy a nem igazan helleneknek tekintett makedonok Ielett
uralkodo kiralyi haz valodi grg voltat es a magukat ugyancsak Heraklesztl leszarmaztato spartai kiralyi
nemzetsegekhez valo hasonlatossagat hangsulyozza. Atyai agon Heraklesz, anyai agon Deianeira reven
Dionszosz volt az isteni s, es vegl mind Heraklesz, mind pedig Dionszosz reven maga a nagy Zeusz
kezdhette meg az sk sorat. Ez a genealogia kivaloan illett a Temenidak uralma alatt allo makedon nep nevado
heroszanak, Makedonnak a mitoszahoz, akit Zeusz Iiakent emlegettek.
12
Persze a mitoszok arra is jok, hogy megszepitsek az esemenyeket. Knnyen elkepzelhet, hogy a trteneti
Perdikkasz kznseges kalandor volt, aki argosziak egy csoportja elen elbb Illiriaban Iosztogatott, majd hozza
csatlakozott illirekkel egytt a Bermion hegy krnyekere vandorolt. Innen kesbb, mar mint az argeasz
makedonok kiralya, Pieria Iele terjeszkedett. Mindez azonban tulsagosan proIan modon hangzik, s a magukat
Perdikkasz leszarmazottjainak vallo makedon kiralyok a regi recepthez Iolyamodtak: a silany multat egyre
bvebb termes mitoszbokrokkal diszitgettek. A legkorabbi es els izben Herodotosz altal Ieljegyzett
alapitastrtenetet tehat kesbb tovabb szineztek.
13
14
6. fejezet - Az egyre szpI mIt
Ugy hoditani meg a kzelmultban sem volt szokasos, hogy az erszakos terletszerzest ne kivantak volna
trtenelmi tenyekkel megtamogatni. Az okorban knnyeden megoldottak ezt a problemat. Ha egy nep masokat
meghodoltatott, vagy eppen egy dinasztianak sikerlt megIelel alanyokat talalni uralma elviselesehez, azonnal
valamelyik istenseg parancsara vagy joindulatu javaslatara hivatkoztak. Ebbl a szempontbol ketsegkivl a
delphoi Apollon volt a legnepszerbb isten. Az josdajaban kenes Iorras gzetl extatikus allapotba kerlt
papnk adtak nem csekely ajandekok Iejeben artikulatlan Ielvilagositasokat a jv tennivaloirol. Hogy ezek
a Ielvilagositasok mindenki szamara erthetekke valjanak, arrol azok a papok gondoskodtak, akik az istennel
allitolag kapcsolatba kerlt papnk rikacsait dallamos hexameterekke Iesltek at. Az evszazadok soran sok
joslat kerlt ki Delphoibol, es igen sok joslatot jegyeztek Iel a trtenetirok, melyeket alighanem Delphoin kivl
kltttek Apollon neveben. Az egyik valodi (vagy velt) delphoi joslatot a sziciliai Diodorosz (elt kb. 8029)
idezi trteneti mveben. Perdikkasz ugyanis a trtenetiro szerint a delphoi Apollont kerdezte meg, mikeppen
nvelhetne kiralysaganak terletet. Erre az alabbi valaszt kapta:
,Temenos: aga dicso, o birfa a fldet a boseg
termot, his: neki aigis:t fenn emelo Kronides: im
nvufta. Am ne henvelf, a buteis:i fldn a sok nvaf
ott legeles:, s ha te latod, a kecskek s:arva ragvog rad,
latod a: alom melv odufaban a kecskegidakat,
aldo:: isteneinknek, fovarost alapits ott.`
(Diodorosz VII. 16.)
Ime a bizonysag, Perdikkasz nemcsak a makedonok Ieletti uralomhoz kapta meg az istenek segitseget, hanem
meg a tovabbi hoditasokhoz is! A ,bseg-term (grgl: ploutophoros:) Ildet itt valoszinleg
Makedoniszra gondolt a versIarago Zeusztol nyerte, a jogot pedig ahhoz, hogy a siksagra nyomulva Ivarost
alapitson, Apollontol.
Herodotosz meseje es ez a bizonytalan, idponthoz aligha kthet joslat jol kiegesziti egymast. Herodotosznal
Perdikkasz az, aki a kisjoszagot, vagyis a juhot es kecsket legelteti, a joslat pedig olyan terlet megszallasat
ajanlja, ahol szinten kecskek legelesznek. A juhok mellett a kecskek tenyesztese valoban Iontos szerephez jutott
a makedon gazdasagban. De emellett azt is Iigyelembe kell vennnk, hogy a kecske Dionszosz kultuszanak
hagyomanyos jelkepe s a makedon kiralyok cimerallata, kepmasa I. Alexandrosz penzein is ott dIkd
szarvaival. Van olyan Ieltetelezes is, hogy a ,bsegterm jelz eredetileg a termekenyseget jelkepez egi
kecskere utalt, ezert kerlt a makedonok vallasi elkepzelesei kapcsan itt a makedon Ild leirasaba. A joslatban
Zeusz (Kronosz Iia, ezert Kronidesz) az aigiokhos: jelzt viseli. Ennek jelentese: ,aigisztarto. Az aigis: Zeusz
Hephaisztosz altal kovacsolt pajzsa volt, melyet Homerosz szepen ir le akkor, amikor Athene harci keszldeset
Iesti:
,s fellegtorlas:olo Zeus: ercinget felve:ve,
fegvveresen kes:lt knnvonto haborusagra.
15
6 Ez es az Ilias:-bol vett tbbi szemelveny Devecseri Gabor Iorditasa.
Rettenetes, boftos paf:sat vallara vetette,
melvet mindenhol krben kos:oru: meg a Remseg.
dermes:to U:es van rafta s a Jedelem es a
Jiss:avonas, meg a Gorgo-fo, fefe remteli s:rnvnek,
rettento s is:onvu, paf:starto Zeus: csodas:rnve.`
(Iliasz v. 736742.6)
Az aigisz es az aix (birtokos esete aigosz) a. m. ,kecske szavak kztti etimologiai kapcsolatot mar regen
eszrevettek, mint ahogy az uj makedon Ivaros, Aigai nevet is a ,kecske szobol vezetik le. Mindezek alapjan
elmondhatjuk, hogy az idezett joslat kecskecentrikus volta, amely a jelzk kivalasztasaban es ezen allatok
gyakori emliteseben mutatkozik meg, egyreszt a makedon szokasok ismereterl tanuskodik, masreszt arrol,
hogy Aigai megalapitasat es a varos nevet eppen e szokasokkal probaltak magyarazni.
Aigai egeszen I. Arkhelaosz (kb. 413399) uralmanak masodik szakaszaig Makedonia Ivarosa volt. Ezutan
Pella lett a kiralysag kzpontja, de a regi Ivaros megmaradt a kiralyok temetkezhelyenek. Aigait a kutatok
sokaig Edesszaval azonositottak, s ezt az elkepzelest nehany okori Iorras ala is tamasztotta. Sok regi szerz
kzlesebl viszont hatarozottan ugy latszott, hogy Aigainak az Olmposztol eszakra, valahol a Haliakmon
mellett kellett eplnie. Hala a regeszek tbb mint egy evszazados munkajanak, ma mar bizonyossaggal
allithatjuk, hogy a makedon birodalom els Ivarosa a mai Vergina es Palatitszia Ialvak kztti sik terleten allt.
1855-ben egy hellenisztikus kupolasirt, 1861-ben egy hellenizmus korabeli palota romjait, 1939-ben egy diszes
Iejedelmi sirt tartak Iel itt, s minderre Manolisz Andronikosz tevekenysege tette Iel a koronat. Ez a rendkivl
kitarto es ketsegkivl szerencses grg regesz 1951-ben kezdte kibontani azt a Vergina kzeleben emelked
hatalmas dombot, amely alatt a makedon kiralyi csalad tagjainak sirjait Ieltetelezte. Kutatasai az 1970-es evek
vegere hoztak meg gymlcseiket. Sikerlt Ieltarnia egy epen maradt kiralysirt, melyrl azt allitotta, hogy Nagy
Sandor edesapja, II. Philipposz Ildi maradvanyait rzi. Ma ezt a Ieltetelezest nehanyan ketsegbe vonjak,
egyesek peldaul Nagy Sandor kzvetlen utoda, Philipposz Arrhidaiosz es neje, Eurdike temetkezhelyenek
gondoljak. A vita tart, az viszont vitathatatlan, hogy e sir napvilagra kerlesevel az Aigai lokalizalasa krli
problemak vegleg megoldodtak. Ha ugyanis a sir gazdaja egyelre meg nem is azonosithato egyertelmen, az
bizonyos, hogy a sirboltban lelt targyak a 4. szazadbol szarmaznak, es mindenkeppen egy makedon uralkodo
tulvilagi eletehez kapcsolodtak.
A Perdikkasz szamara allitolag Delphoi reszerl adott joslat Aigai krnyekenek erszakos elIoglalasat
igyekezett jogos szinben Ieltntetni. Am ugy latszik, maganak Makedonisznak a megszerzesere is valami
hihetbb trtenetet szerettek volna kovacsolni a Herodotosz utan el makedon uralkodok. Igy kerlhetett sor
arra, hogy mig a grgperzsa haboruk trtenetiroja I. Alexandrosszal egytt is mindssze het makedon kiralyt
sorol Iel, a mar ismert I. Perdikkasszal kezdve a listat, addig a Herodotosz utani szerzk tovabbi uralkodokkal
gazdagitjak a makedon trtenelmet.
Az i. sz. 23. szazad Iordulojan el Clemens Alexandrinus kereszteny egyhazatya Protreptikos: (Hitbuzdito)
cim mveben maradt Ienn az a hagyomany, amely szerint Perdikkasz eltt egy Karanosz nev IerIiu volt az,
aki a delphoi Apollon parancsara Argoszbol egyenesen a Haliakmonhoz vandorolt, es ott Ivarost alapitott.
Ezzel kapcsolatban egy zengzetes joslat is Iennmaradt:
,, te dicso Karanos:, sose vetsd el e latnoki s:okat'
16
S:ep t:es ass:onvi neppel a hellas:i fld tele, hagvd el,
argos:i taf k:elebol kek haliakmoni vi:he:
vedd utad, es hol a dus legelon kecskek legeles:nek,
uf ha:a ott var, es ivadekok fo sora ott kel.
(Clem . Alex.: Protr. 2. 11.)
Ez a joslat megejten hasonlit az elzhz. Itt is dominal a kecskemotivum, a klnbseg csupan az, hogy
Perdikkasz mar makedon Ildrl indul Aigai megalapitasara, Karanosz viszont meg Argoszbol. Ez olyan
szemleletet tkrz, amely szerint a Temenidak egy Ivaros alapitasaval kezdtek allamalapito tevekenysegket.
Aigai jelentseget viszont csak addig volt erdemes hangsulyozni, amig valoban politikai kzpont volt. Mivel I.
Arkhelaosz uralkodasa masodik Ieleben Pella lett az uj Ivaros, a Karanoszrol szolo hagyomany kialakulasat
Herodotosz mvenek keletkezese, vagyis az 5. szazad kzepe es ugyanezen evszazad utolso evtizede kze kell
helyeznnk.
Persze Karanosz sem lehetett akarki. Heraklesz leszarmazottja volt is, akarcsak Perdikkasz. A kis-azsiai
Khiosz szigeterl szarmazo trtenetiro, Theopomposz, aki a 4. szazadban 58 knyvbl allo Philippika cim
mveben Nagy Sandor edesapja, II. Philipposz uralkodasanak esemenyeit irta meg, a kvetkezkeppen vezeti le
Karanosz eldeinek sorat: Karanosz Pheidon Iia volt, Pheidon Arisztodamidasze, Arisztodamidasz Meropsze,
Meropsz Thesztiosze, Thesztiosz Kissziosze, Kissziosz Temenosze, Temenosz Arisztomakhosze,
Arisztomakhosz Kleodaiosze, Kleodaiosz Hllosze, Hllosz pedig Heraklesze. Theopomposz tredekekben
Iennmaradt irasanak Karanosz genealogiajaval Ioglalkozo reszet Diodorosznal olvashattuk. Ebbl kiderl, hogy
nem kell tulsagosan szoronganunk az esetleges hianyerzet miatt, ami abbol a hezagbol adodhat, amely
Temenosz es Perdikkasz kztt eddig Iennallt a nemzetsegtablan.
A Iorrasok tanulmanyozasa soran kiderl, hogy a makedonok korai trtenete Herodotosz mvetl a csaszarkori
romai irodalomig Iokozatosan szinesedik, es egyre tbb legendas elemmel telitdik. Egyeseket persze mar az
okorban zavart az a helyzet, hogy a mondak gyakran ellentmondo ertesleseit nehez, olykor lehetetlen volt
sszeegyeztetni. Karanosz es Perdikkasz historiajanak logikus sszekapcsolasara trekedett Diodorosz, akinek
Karanoszrol szolo tredeke egy nehany evszazaddal nala kesbbi iro mveben maradt rank. Az i. sz. 4. szazadi
tudos kereszteny egyhazatya, a Kaiszareaban pspki tisztet betlt Euszebiosz Khronika cim munkajaban
olvashatjuk a kvetkezket:
,A: elso olmpia elott a birtoklas iranti vagvtol haftott Karanos: csapatokat gvfttt a:
argos:iak k:l es a Peloponnes:os: tbbi res:ebol, es seregevel hadfaratot inditott a
makedonok terletere. Ebben a: idoben a: ores:tai kiralva eordoi neve:et s:oms:edaival volt
haboruban, es arra kerte Karanos:t, hogv segitsen neki. megigerte, neki adfa a: altala uralt
videk k:epso res:et a: ores:tai gveinek rendbeho:atala utan. Es mivel a kiralv bevaltotta
igeretet, Karanos: megs:ere:te a fldet, es kiralvkent uralkodott rafta harminc even at,
mignem idos koraban eltavo:ott a: eletbol. Tronfat Koinos:nak neve:ett fia rklte, aki
hus:onnvolc even keres:tl volt kiralv. Utana Trimmas: negvvenharom, Perdikkas: pedig
negvvennvolc evig uralkodott. E: utobbi nvelni akarta birodalmat, es e:ert Delphoiba kldtt
tanacsert.`
(Euszebiosz: Khron. p. 169 Diod. XVII. 15.)
A trtenet tovabbi resze nem ismeretlen elttnk, hiszen a joslattal, amely Perdikkaszt Aigai megalapitasara
sztnzte, mar Ioglalkoztunk. Marmost mi a Iigyelemre melto elteres a Theopomposzon es a Diodoroszon
17
alapulo ket mitoszvariacio kztt? Theopomposz szerint az Argoszbol erkezett Karanosz azonnal meghoditotta a
kesbbi Aigai krnyeket, majd az uralmat Perdikkasze kvette. O nem ir sem arrol, hogy az argoszi
jvevenyek elzleg illirekkel is kapcsolatban alltak volna, s csak ezutan jttek makedonok lakta terletre, sem
arrol, hogy Karanosz es Perdikkasz kztt meg ket nemzedek kvette egymast a tronon. Diodorosz ezzel
szemben szinkretizalni akarja Herodotosz es Theopomposz kzleseit, no meg a sok valosagot magaban rejt
trteneti hagyomanyt is. O tud arrol, hogy a makedonok egykor az oresztai altal lakott terleten eltek. Ezert
Karanoszt Oresztisz kiralyanak szvetsegeseve teszi, aki a harcteren kivivott erdem jutalmakent nyeri el
Oresztisz egy reszet. Herodotosz emliti, hogy a Temenidak elbb Illiriaba mentek, es csak azutan vandoroltak
makedon Ildre. Diodorosznal ennek jegyeben szerepelnek a: eordoi, az az illir eredet nep, amely az Oresztisz
es Lnkesztisz kztti Eordaia tartomanyban elt, a Bermion hegy nyulvanyaitol nyugatra, Fels-Makedoniaban.
Diodorosz nyilvan tisztaban volt azzal a hagyomannyal, amely Perdikkasz tronIoglalasat a 7. szazad kzepere
tette. Ezert hangsulyozza, hogy Karanosz haboruja az illirekkel es honIoglalasa Oresztisz Ildjen 776, vagyis az
els hivatalos olmpiai verseny megrendezese eltt ment vegbe. Hogy aztan a Karanosz uralkodasa es
Perdikkasz tronra lepese kztti idbeli hezagot kitltse, meg ket kiralyt iktat be a makedon kiralyi csalad
mitikus trtenetebe: Koinoszt es Trimmaszt. Ezek iranyithattak e trtenetiroi elkepzeles szerint a makedon
vandorlast a Haliakmon Iolyasa menten egeszen addig, amig az ket kvet Perdikkasz a mai Nausza (okori
Mieza) krnyeken letrehozta Makedoniszt, a tovabbi hoditasok kiindulopontjat.
A mitoszgyartas aztan ujabb mitikus uralkodoval Iolytatodott, akit nem mas, mint maga a klasszikus dramairas
mestere, Euripidesz csempeszett a makedon kiralyi csalad genealogiajaba. Euripidesz, akit az Aiszkhloszbol,
Szophokleszbl es belle allo dramai triasz egyeni hangvetel alkotojakent tisztel az irodalomtrtenet,
485484-ben vagy 480-ban szletett az Athen Iennhatosaga alatt lev Szalamisz szigeten. A peloponneszoszi
haboru tragikus esemenyei ell Arkhelaosz makedon kiraly pellai udvaraban keresett menedeket. Itt, a kiralyi
kegyet elvezve hunyt el 406-ban. A galans vendeglatast hasonlo nagyvonalusaggal viszonozva, a klt
408407-ben dramat irt arrol az allitolagos kiralyrol, aki annak idejen Aigait letrehozta. Ha mar motoszkal
bennnk nemi gyanu ennek az uralkodonak a nevet illeten, ne hallgattassuk el. Termeszetesen Arkhelaosznak
hivtak a regi Ivaros alapitojat is. Igy lett igazan kerek a makedon historia. Mert ha hasonnev se Ivarost
alapithatott, ugyan miert ne tehette volna ugyanezt az Euripideszt partolo Arkhelaosz is? O, mint tudjuk, Pellat
tette uj Ivarossa.
A drama tredekesen maradt Ienn, tartalmat Hyginus sszeIoglalasa reven ismerjk. Caius Julius Hyginus
Augustusnak, az els romai csaszarnak volt a Ielszabaditott rabszolgaja. A palatinusi knyvtar rekent
mitologiai tartalmu knyvet is irt (Fabularum liber), s ebben gyakran hivatkozott regebbi iroknak a modern
korok szamara sajnos elveszett munkaira. Ezek kze tartozott Euripidesz ,Arkhelaosz-a is. A tredekek es a
tartalmi sszeIoglalas alapjan nagyjabol a kvetkezkeppen rekonstrualhatjuk a drama cselekmenyet. A
gyermektelen Temenosz Zeusz es Ielesege, Dione joslatado dodonai szentelyehez Iordult a kerdessel, lesz-e
valaha utoda? (Az epeiroszi Dodonaban si idk ota kultuszhelye volt Zeusznak, akinek itt nem Herat, hanem
Dionet, Okeanosz es Thetisz leanyat tekintettek hitvesenek.) A szentely ligeteben allo szent tlgy leveleinek
zizegesebl es a Ia tveben Iakado Iorras csobogasabol hallottak ki Dodona papjai Zeusz josigeit. Temenosz
eseteben azt hallottak, hogy hamarosan Iiugyermeke szletik, akit Arkhelaosznak kell elnevezni. Arkhelaosz
meg is szletett, es Argoszban tlttte iIjusagat. Am a varosbol szamztek, s Thrakiaba vandorolt. Itt
Kisszeusz kiraly szolgalataba szegdtt, aki meg akarta lni. Arkhelaosz nem hagyta magat, ezert a kiralyt
gyilkolta meg. Persze meneklnie kellett, es hova is mehetett volna, ha nem Makedoniaba. Itt azutan Apollon
tanacsara kecskeket legeltetett, es ezek nevet adva az altala letrehozott varosnak, megalapitotta Aigait.
Ezzel az I. Arkhelaosz kedveert kitalalt mondabeli Arkhelaosszal bucsuzunk a makedon trtenelem hajnalatol.
Azzal azonban, hogy valoban egzakt makedon trtenetet mutathassunk be, amely szerves resze az sszgrg
historianak, meg kisse varnunk kell.
18
7 Ez es a tbbi Thukdides:szemelveny Murakzy Gyula Iorditasa.
7. fejezet - KirIyok s trtnetrk
Thukdidesz a peloponneszoszi haboru harmadik eve (429428) esemenyeinek leirasa kzben irja Szitalkesz
thrak kiraly Makedonia elleni tamadasa kapcsan:
,Mivel a: itt lako makedonok nem lettek volna kepesek ekkora rafuk tamado seregnek
ellenallni, a videki megerositett helvekre es eroditmenvekbe hu:odtak. Ekkoriban meg nem
volt sok ilven eroditmenv, a mostaniakat kesobb epittette Perdikkas: fia, Arkhelaos:, mikor
kiralv volt. O egvenes utakat is kes:ittetett, s egveb teren is inte:kedeseket tett a hadi
kes:ltseg nvelesere, s tbbet tett a lovassag, a fegvver:et s a: egveb fels:ereles
fefles:teseert, mint a: elotte uralkodo nvolc kiralv egvttveve.`
(Thukdidesz II. 100.7)
Szamunkra ebbl a tudositasbol egyelre az az erdekes, hogy Thukdidesz szerint I. Arkhelaosz eltt nyolc
makedon kiraly uralkodott. Ez a megallapitas egybevag Herodotosz velemenyevel, aki az atheniakhoz a perzsak
megbizasabol kvetsegbe ment I. Alexandroszrol azt allitotta, hogy Alexandrosz Amntasz Iia, Amntasz
Alketasze volt, Alketasz atyja Aeroposz, ez utobbie Philipposz, Pilipposze Argaiosz, Argaiosze pedig
Perdikkasz, a birodalom megalapitja. Herodotosz tehat az altala elmondott alapitastrtenet hse, Perdikkasz utan
a kvetkez makedon kiralyokrol tudott: Argaiosz, I. Philipposz, Aeroposz, Alketasz, I. Amntasz es I.
Alexandrosz. A Herodotosznal nehany evtizeddel kesbb, I. Arkhelaosz koraban iro Thukdidesz, aki ismerte I.
Alexandrosz utoda, II. Perdikkasz tevekenyseget, tehat joggal emlitette azt, hogy I. Arkhelaosz eltt nyolc
kiralya volt Makedonianak. Diodorosz tredekeiben ugyanezek az uralkodonevek szerepelnek, raadasul
ismerhette a 4. szazadi trteneti mveket is. Nyilvanvalo, hogy a Herodotosz altal Ielsorolt uralkodok szamat es
nevet illeten nem volt vita a trtenetirok kztt, vagyis a makedon trteneti hagyomanyt e tekintetben szilardan
es altalanosan elIogadtak. Csak mint lattuk a Perdikkasz eltti korszakra nezve voltak elterek a
velemenyek.
Indokolt tehat, ha mi is ahhoz a IelIogashoz csatlakozunk, amely a makedon kiralyok I. Perdikkasszal kezdd
sorat hitelesnek tekinti. Problemat jelent azonban e kiralyok uralkodasanak kormeghatarozasa. Mert mit tudunk
meg Herodotosztol I. Perdikkasz hatalomra jutasarol? Csak annyit, hogy regen trtent. Azt nyelvi elemzesek
mar megallapitottak, hogy peldaul Arisztotelesz a Politikaban a 76. szazadi esemenyeket nevezi regen
megtrtenteknek. Hasonlo lehetett a helyzet Herodotosznal is. O minden bizonnyal a 7. szazadra gondolhatott,
hiszen e szazad Iolyaman alapitottak Makedoniszt, es a szazad vegere Ioglaltak el Pieriat. Miutan a trtenetirok
egynteten hangsulyozzak, hogy a makedon tronon I. Arkhelaoszig mindig Iiu kvette az apjat, es mert I.
Arkhelaosz tronra lepese 413 krlre tehet, N. G. L. Hammond, 30 evet szamolva egy generacionak, a
kvetkez megkzelit idpontokat tekinti valoszineknek: I. Perdikkasz 653 krl lepett tronra, Argaiosz 623,
I. Philipposz 593, Aeroposz 563, Alketasz 533, I. Amntasz 503, I. Alexandrosz 473, II. Perdikkasz pedig 443
tajan.
Ch. Edson, a makedon historia masik jelentekeny kutatoja Diodorosznak 4. szazadi trtenetirok kzlesein
alapulo beszamoloja szerint ettl elter kronologiat ad. I. Perdikkaszt a 7. szazad elejere teszi, anelkl azonban,
hogy kzelebbi datalassal probalkozna, es ugyancsak mellzi az idmegjellest Argaiosz, I. Philipposz,
Aeroposz es Alketasz eseteben. Ovatossaga indokolt, amint helyesnek latszik az is, hogy az utanuk kvetkez
kiralyoknak hosszabb uralkodasi idt szamit. I. Amntasz uralmat 540 es 498, I. Alexandroszet 498 es 454, II.
Perdikkaszet 454 es 413 kze valoszinsiti.
Nyilvanvalo, hogy maga Hammond is csak elmeleti lehetsegnek tekintette a 30 evig nyulo uralkodasi
19
korszakokkal valo szamolast, es e kereten bell ott, ahol erre a trtenelmi adatok lehetseget adtak, tovabb
Iinomitott. Igy azutan alig tert el Edsontol, amikor vegl is a makedon trtenelem jobban dokumentalt kiralyai
kzl I. Alexandrosz tronra lepeset 495 krlre, II. Perdikkaszet 452 tajara tette.
De honnan ez a nagy bizonytalansag? Ennyire homalyosan ismertek volna a makedonok sajat trtenelmket?
Nincs egyetlen olyan okori trtenetiro, aki megbizhato makedon trtenelmet irt volna? Nos, tudomasunk szerint
a makedonok trtenelmet a II. Philipposz idejen kibontakozo viragkor hatasara a 4. szazad kzepetl tbben is
megirtak. Mveik azonban jobbara csak tredekesen maradtak Ienn, es ami a legnagyobb baj, a 4. szazad eleje
eltti esemenyekre nezve elegge megbizhatatlanok.
Az els makedon trtenet megalkotoja a II. Philipposz uralkodasa idejen (359336) el Nikomedesz volt. O a
Khalkidike-Ielszigeten Iekv Akanthosz varos szlttekent 349348-ban valt makedon alattvalova. Szlvarosa
kzeleben vagatta kette egy csatornaval 480-as grgorszagi betrese eltt a perzsa nagykiraly, Xerxesz a
szarazIldet, igy valasztva el a Ielszigettl annak delkeleti nyulvanyat, az Aktet. Xerxesz tettet az indokolta,
hogy 492-ben a perzsak hajoit egy pusztito vihar a Ildnyelv deli csucsan emelked Athosz hegyIoknal
szetszorta, s a babonas kiraly nem akarta hajoival ismet vegigjarni a rossz eljel utvonalat. Az Athosz klnben
napjainkban az ortodox keresztenyseg egyik legismertebb hagyomanyrzje a maga mintegy 20 kolostort
szamlalo elszigetelt vilagaval. Ezen az okorban is sajatsagos atmoszIerat lehel videken szletett az els
makedon trtenet, amely a mitikus elidktl talan a peloponneszoszi haboru vegeig kvette nyomon a lovas
makedonok historiajat. Am csupan egy Euripidesz mveihez irott kommentar es a romai csaszarkori Athenaiosz
rztt meg belle valamit az utokor szamara.
Valamivel tbb reszlet maradt Ienn ket olyan trtenetirotol, akik mindegyiket Marszasznak neveztek. Az egyik
Marszasz Philippoi (Philippi) varos szlttje volt. Ezt a thasszosziak altal lakott teleplest 356-ban Ioglalta el
II. Philipposz, es mint uj alapito, a helyseg eredeti nevet, Krenideszt Philippoira valtoztatta. A hellen vilagban
addig sohasem Iordult el, hogy valaki a sajat nevet adomanyozza egy varosnak. A mai grgtrk hatar
kzeleben Iekv Kavala krnyeken Ieherl philippi romok azonban aligha emiatt keltenek erdekldest. Sokkal
inkabb Shakespeare Julius Caesar cim tragediajanak szalloigeve valt mondatat idezik: ,Talalkozunk
Philippinel. Caesar gyilkosai, Brutus es Cassius 42-ben Philippi mellett vesztettek csatat a meggyilkolt diktator
hiveivel szemben. Az tkzet eltti ejszakan Caesar bosszuallo szelleme jelenik meg Brutus satraban.
Vrsmarty Mihaly veretes Iorditasaban igy zajlik le a szalloiget rejt parbeszed a szellem es a lelki kinoktol
gytrt ,zsarnokl kztt:
,Brutus. .Jagv te valami?
Isten vagv angval, rdg, vagv mi vagv,
Mitol fagv verem, felbor:ad hafam,
Mondd meg, mi vagv?
S:ellem. Ross: s:ellemed.
Brutus. Miert fss:?
S:ellem. A:t mondani, hogv meglats: Philippinel.
Brutus. Jol van. Akkor hat ott mafd ufra latlak.
S:ellem. Igen, Philippinel.
Brutus. Nos, hat Philippinel latlak megint.
Im eltnk, hogv batorodni lats:.
20
Gonos: s:ellem, veled meg tbb bes:edem
Lett volna...`
Ha Shakespeare szellemet idez, a Philippoi-beli Marszasz is jobbara a termeszetIeletti lenyektl hemzseg
mitikus multtal Ioglalkozik. Jobban erdekelne a kutatot a masik Marszasz munkassaga, de sajnos abbol is csak
elvetve maradtak Ienn szemelvenyek. Ez a masik Marszasz az uj makedon Ivarosban, Pellaban szletett,
elkel csaladbol. Fivere volt a Nagy Sandor halala utani idszak egyik legnagyobb hatalmu utodhadvezerenek,
grgl diadokhos:anak, Antigonosz Monophthalmosznak. 306-ban egy hadiIlotta parancsnoka volt az utod
uralma alatt. De mar Nagy Sandor uralkodasa idejen sokra vitte, hiszen a hodito kiraly s:ntrophos:ai kze
tartozott. A szntrophosz vagy s:ngenes: olyan tagja volt a kiraly szkebb krnyezetenek, aki egytt
nevelkedett az uralkodoval. Ez a ket kiIejezes eredeti jelentese. A Nagy Sandor halala utani korban a
hellenisztikus uralkodok udvaraban a kiraly szemelyehez Izd bizalmas viszonyt jell hivatalos cimme valt.
A pellai Marszasz Makedonika cim munkaja tiz knyvbl allt. A mitoszok vilagaba vesz els kiralyoktol a
331-es evig kiserte vegig az iro nepenek trtenelmet. A tredekek tanusaga szerint e knyvek kzl a 3-7
sorszamuak a 368-tol 339-ig terjed idszakkal Ioglalkoznak, amig a 8-10. knyv a 331-gyel zarodo
periodussal. II. Philipposz uralmanak eveit es Nagy Sandor hoditasainak kezdeti szakaszat tehat igen reszletesen
ismertethette a szerz. Am mi lehet az oka annak a visszaIogottsagnak, hogy a kezdetektl a 4. szazad elejeig
csupan ket knyvben sriti ssze mondanivalojat? Egyertelmen a megalapozott ismeretek hianya. Mi sem
jellemzbb a korabbi makedon trtenelemre vonatkozo szegenyes tudasanyagra, mint az a krlmeny, hogy
peldaul az emlitett szerzk kzl az akanthoszi Nikomedesz 41, mig a pellai Marszasz 23 uralkodasi evet
tulajdonit a naluk mindssze szaz evvel korabban elt II. Perdikkasznak. Mas, a 4. es 3. szazadban elt grg
trtenetirok ugyanerre a kiralyra meg hol 44, hol 35, hol pedig 28, a makedon tronon eltlttt evet osztanak ki.
Megalapozott lehet az a velemeny, hogy Makedoniaban legalabb az 5. szazad vegeig nem letezett irasos
hagyomanya az elidknek. Nem veletlen, hogy a nagy, grg Ildn zajlo haboruk kronikasai, Herodotosz es
Thukdidesz adtak a legkorabbi megbizhato inIormaciokat a makedon kiralyokrol es az uralmuk ala tartozo
terletekrl. Ok irtak a makedonokrol eppugy, mint a thrakokrol es mas olyan nepekrl, amelyek a hellen vilag
peremen ilyen vagy olyan Iormaban mellekszereplive valtak az altalanos grg trtenelemnek. De Makedoniat,
mint egy trteneti m I temajat, csak II. Philipposz energikus uralma alatt lehetett elkepzelni. Ekkorra viszont
mar kdbe veszett a trtenelmi mult egy jelents resze. Eppen ezert ne is probalkozzunk azzal a remenytelen
Ieladattal, hogy a Ikent idszamitasunk utani kompilatoroktol idezeti tredekek nyoman adjunk valaszt az
okorban is megvalaszolatlanul maradt kerdesekre. sszpontositsunk inkabb arra a keves tenyre, amelyet minden
bizonytalansag ellenere az I. Perdikkasz uralomra jutasa utani idszakrol megallapithatunk.
Mar ideztk Thukdideszt, amint a peloponneszoszi haboru esemenyeinek ismertetese kzben a makedonokrol
is inIormaciokat adott. Most ugyancsak az mondatait hivjuk tanukkent, amelyekkel a 420-as evek
Makedoniajat trtenelmi es Ildrajzi szempontbol rviden attekintette:
,E:ek a: erok (a thrakok) tehat Doberos:ban gvleke:tek, s elokes:leteket tettek, hogv a hegvsegen atkelve
fellrol tamadfanak ra a Perdikkas: uralma alatt allo Makedoniara. Mert Makedoniaho: tarto:nak ugvan a
lnkes:tai, elimiotai es egveb tr:sek is, s s:ivelves es alattvaloi vis:onvban is vannak vele, de mindegviknek
megvan a safat fefedelme. A tengerpart mellett fekvo mai Makedoniat Perdikkas: atvfa, Alexandros:, s ennek
osei, a: eredetileg Argos:bol s:arma:o Temenidak hoditottak meg, s ok alapitottak itt kiralvsagot, miutan
fegvveres harcban ki:tek Pieriabol a pieres: nepet...`
Mieltt az idezetet Iolytatnank, nehany mozzanatot nem art ujra Ielideznnk. Herodotosz mesejeben Perdikkasz,
a dinasztiaalapito Iivereinek neve Gauanesz es Aeroposz. Az I. Alexandrosz koraban elterjedt trtenet elemzi
kimutattak, hogy az els nev etimologiailag sszeIgg Elimeia Ivarosa, Aiane nevevel, a masik szemelynev
viselje pedig megtalalhato Lnkesztisz Iejedelmei kztt. Ez a historia a thukdideszi szvegben szerepl II.
Perdikkasz atyja, I. Alexandrosz azon igenyet Iejezte ki, hogy a lnkesztai es elimiotai nepek Ieletti uralmat
21
elismertesse, hiszen a mitoszban az senek kenyere ntt ketszeresere. Nyilvanvalo, hogy ez a ket nep, amint
azt Thukdidesz is igazolja, I. Alexandrosz, majd II. Perdikkasz koraban valoban Iggesbe kerlt a
makedonoktol. ,A tengerpart mellett Iekv mai Makedonia lenyegeben a Bermion hegysegtl delkeletre es
keletre huzodo Also-Makedoniat jelenti Thukdidesznel. Ezt a Thermei-bl partjan vonulo tengermelleki
siksagot, melyet hegyek koszoruztak es Iolyok szabdaltak at, II. Perdikkasz sei hoditottak meg. Az sk kztt
a trtenetiro szerint kiemelked jelentsege volt I. Alexandrosznak, hiszen csak t emliti nev szerint. Am I.
Alexandrosz az 5. szazad els Ieleben uralkodott, Pieria pedig 600 krl mar eldei kezen volt. Ha hihetnk a
hagyomanynak, amely I. Perdikkasz nevehez Izte Aigai megalapitasat, akkor a Pieria Iele iranyulo makedon
hoditasokat is az nevehez kthetjk. Ezt a hoditast azutan vagy , vagy valamelyik kzeli utoda Iejezte be. A
tovabbi terletszerzeseket Thukdidesz a sajat koraig tbb mai trtenesz, igy M. Zahrnt szerint is, idrendi
sorban kzlte. Ezt tartalmazza az idezet Iolytatasa:
,...S el:tek Bottiaiabol a bottiaioi nev s felenleg a Khalkidike s:oms:edsagaban elo tr:set
is. Paioniaban megs:alltak a: Axios: folvo mellett Pellaig es a tengerig nvulo fldsavot, s
elfoglaltak a: Axios: folvon tul a S:trmonig terfedo, Mgdonianak neve:ett terletet,
ahonnan a: edon tr:set :tek ki. S kis:oritottak a most Eordianak neve:ett terletrol a:
eordoi nepet is, amelvnek tbbseget legvilkoltak... s el:tek Almopiabol a: almopes: tr:set is.
E:ek a makedonok kiterfes:tettek uralmukat mas tr:sek terleteire is e fldek ma is
birtokukban vannak , Anthemus:ra, Kres:toniara, Bis:altiara s a mai Makedonia nagv
res:ere...`
(Thukdidesz II. 99.)
Ennek a thukdideszi kzlesnek a tartalmara meg tbbszr visszaternk, valahanyszor az itt Ielsorolt hoditasok
idbeli meghatarozasat a megIelel makedon kiraly tevekenysegehez ktjk. Maradjunk ez utobb idezett
szvegresz els mondatanal. Ebbl kiderl, hogy Pieria elIoglalasat Bottiaia megszerzese kvette. A Temenidak
tehat Pieriat es Bottiaiat foglaltak el elos:r, miutan Makedonisz szknek bizonyult nepk szamara. A
meghoditott terletek lakossagat elztek, ket tehat a Iorrasok kesbb uj lakhelyeiken emlitik. A Pieriat lako
pieresz nep peldaul a Sztrmon (a mai grg Sztrimon, a bolgar Sztruma) keleti partjan, a Pangaion-hegy
labanal telepedett le. Pieria topograIiai krlhatarolasat mar elvegeztk, Bottiaiat azonban az olvaso nem
ismerheti. Nos, a Thermei-bl nyugati partvidekenek Pieriatol eszakra huzodo savjat neveztek igy. Ezek szerint
a Makedoniszbol kirajzott els Temenidak elbb delkeletnek hoditottak, majd a tengerpartot elerve eszak Iele
terjeszkedtek. A makedon politikai szervezer mozgasanak ezt a zegzugos vonalat megertjk, ha a
Thermei-bl korabeli Ildrajzi kepet vesszk szemgyre.
A Thermei-bl a mai Thesszaloniki kzeleben Iekv Therme varosarol kapta a nevet. Herodotosz vilagosan
megirta, hogy a makedonok benyomulasa eltt az Axiosz Iolyotol nyugatra es bl menti terleten eltek
Bottiaia lakoi, mig az Axiosztol keletre Mgdonia nepe. Etnikumukat tekintve mindket trzsi csoport a
thrakokhoz sorolhato. Az esemenyek alakulasat beIolyasolta, hogy az idszamitasunk eltti evszazadokban a
legujabb geologiai kutatasok szerint Thesszalonikitl nyugatra a tengerpart a maihoz kepest joval beljebb
huzodott, egeszen a hegyek labanal. Emiatt az Axiosz a mainal tbb mint husz kilometernyire eszakabbra
torkollt a tengerbe. Igy aztan Bottiaianak a Iolyotol nyugatra huzodo parti savja igen keskeny lehetett. Azt meg
nem allapitottak meg, hogy pontosan hol szegelyezte szarazIld az bl delnyugati reszet. Mindenesetre
nyilvanvalo, hogy a tengerpart es a hegyek nyulvanyai kztt volt annyi enyhen lejt sik videk, amelyen a
Ludiasz es a Haliakmon vize egybevegylhetett, majd kzs also Iolyasuk utat talalhatott az egszin tengerhez.
Ezt az also szakaszt del Iele meg egy keskeny siksag kvette, ez vezet at Pieriaba.
A szk Pieria meghoditasa utan egeszen termeszetes, hogy a legelteteshez es a lassacskan tert hodito
Ildmveleshez a szaporodo nepesseg szamara ujabb, dusan term videkre lehetett szksegk a hoditoknak. A
parti siksagot vez hegyek miatt viszont csak eszak Iele lehetett terjeszkedni. Igy kerlt sorra Bottiaia.
Kzvetett bizonyitekunk is van ra, hogy ez a tartomany csak viszonylag kesn, mindenkeppen a homeroszi
22
eposzok megalkotasa utan kerlt makedon kezre. A Pieriatol eszakra elterl makedon siksagot ugyanis klti
nyelven Emathianak heveztek. Emathia nagyjabol megIelelt Bottiaia kzponti terletenek. Letezeserl
Homerosz is tudott, amirl az Iliasz kvetkez sorai tanuskodnak:
,Hera pedig felugorva suhant a: Olmpos:i csucsrol
Pierian atlepve, kies s:ep Emathiaba,
mafd a lovas thrakok havas ormain at, kimagaslo
csucsokon at surrant, sosem erte a laba a fldet...`
(XIV. 225-228.)
Es jollehet, Homerosz ismerte az Emathianak nevezett videket, lakoirol nem tudott semmit. A hires Ielsorolas, a
,hajokatalogus a theszszaliaiakat nevezi az akhajok legeszakibb szvetsegeseinek, mig ugyancsak az Iliaszbol
az derl ki, hogy a trojaiak legnyugatibb harcostarsai az Axiosz menten el paionok es a velk szomszedos
thrakok. K. Rosen, a korai makedon trtenet kutatoja helyesen velekedik ugy, hogy Pieriszt, Bottiaiat, tehat
eppen a makedon hoditasnak elszr aldozatul esett terleteket Homerosz, s igy altalaban a 8. szazadi grgk
,senki Ildje-nek tekintettek. Ugyancsak Rosen mutat ra, hogy az aranygyapjuert elhajozott Argonautak
valoszinleg hasonlokepp ez id tajt keletkezett trtenete sem szol olyan heroszrol, aki Makedoniabol erkezett
volna. Ha ezeket az irodalomtrteneti megIigyeleseket egybevetjk a mar idezett es nagy valoszinseggel a 7.
szazad masodik Ielere datalhato ,asszonykatalogus-sal, akkor kezenIekv, hogy a Makedoniszbol kiindulo
makedon invazio a 7. szazad Iolyaman erte el Pieriat, majd kesbb, talan a 6. szazad elejen Bottiaiat.
Bottiaia eszaki hatarat nem ismerjk pontosan. Az Axiosz nyugati partjanal egy keskeny savot a thrakokhoz
etnikailag igen kzel allo paionok Ioglaltak el akkor, amikor Bottiaia mar makedon birtok volt. A paionok a
Fels-Sztrmon vlgyebl, a mai delbolgar-macedon hatar krnyekerl vandoroltak at Del-Thrakian, es tbbek
kztt a kesbbi makedon Ivaros, Pella krnyeket is elIoglalva a Temenidak alattvaloinak kzvetlen
szomszedai lettek. A 2. szazadtol az Axiosz bal parti sik videket Amphaxitisznek neveztek, Thukdidesz viszont
a Paionia elnevezest rppenti Iel. Ezert is irhatta azt, hogy a makedon kiralyok Bottiaia utan Paioniaban
Ioglaltak Ildet. Erre a Ioglalasra azonban kesbb kerlt sor, a perzsak europai betrese kapcsan. A 6. szazad
kzepen a makedonok szomszedai kzl meg a paionok voltak a legersebbek.
A paion vandorlas egyik erdekes epizodjat Herodotosz rkitette meg. E nep valamelyik csoportja ugyanis
megkzelitette a Propontisz (Marvany-tenger) eszaki partjanak jelentekeny varosat, Perinthoszt. Allitolag a
paionok istene igy hallotta a nem tulsagosan sokat ketelked trtenetiro meghagyta Ildi alattvaloinak, hogy
csak akkor tamadjanak a varosra, ha lakoi a nevkn szolitjak ket. Nem is trtek ra elleneikre a paionok,
hanem beertek azzal, hogy harmas parviadalba bocsatkozzanak a Perinthoszbeliekkel. Ez igen erdekes
parviadal lehetett ha valoban megesett , ugyanis ember ember ellen, lo loval szemben es kutya kutyaval
merkztt meg. A harom kzdelembl kettt a perinthosziak csakhamar megnyertek, es rmkben gyzelmi
eneket, paian-dalt kezdtek enekelni. A paionok ekkor micsoda Ielreertes! azt hittek, hogy az nevket
kialtjak, s istenk parancsat kvetve lerohantak Perinthoszt. Herodotosz anekdotajat annak igazolasara ideztk,
hogy a paionoknak valoban ers seregk lehetett. Mert Herodotosz hitelessegetl Iggetlenl trtenelmi teny,
hogy Perinthoszt a paionok valoban kiraboltak.
Mar erintettk az els nehany makedon kiraly uralmanak kormeghatarozasa krli gondokat, s most mindehhez
hozzatehetjk: azt is homaly Iedi, hogy a hoditasok egyes szakaszai melyikk nevehez kthetk. Csak annyi
bizonyos, hogy az eldeinel perzsa kapcsolatai miatt jobban ismert I. Amntasz korara Pieria es Bottiaia mar
Makedoniahoz tartozott.
Ahhoz persze, hogy a makedonok veghezvigyek hoditasaikat, a tarsadalom politikai szervezettsegenek
23
megIelel szintet kellett elernie. Ennek Ieltetelei kze sorolhato az a krlmeny, hogy az uralkodo dinasztia
tagjai kzvetlen krnyezetk egy reszevel egyetemben hellen szarmazasuak voltak, nem ugy, mint a nep, amely
csak a mitosz szerint tartozott a hellenseghez meg a mondak szerint is csak unokatestveri Iokon , de
valojaban Ielbarbar volt. A kiraly kiemelked politikai szerepet tlttt be mint katonai parancsnok, volt a Ild
tulajdonosa es szetosztoja, iranyitotta a kzsseg erdekeben bemutatott aldozati szertartasokat, s a
nepgylessel osztozott a biroi hatalmon.
Tudunk olyan makedon szokasokrol, amelyek szinte a trveny erejevel szabalyoztak a kiraly es a nep, az
uralkodo es kzvetlen krnyezete viszonyat. Adataink ugyan rendszerint kesi trtenetiroktol szarmaznak, de
ezek altalaban kiemelik az altaluk leirt tradiciok si voltat. A kutatasok kzl R. M. Errington eredmenyei
klnsen erdekesek. O ellentetes nezetekkel szemben kiIejti, hogy nem letezett egy tbbek altal Ieltetelezett es
elveszettnek hitt makedon ,allamjogi gyjtemeny. Makedoniaban ugyanis az si es irasban nem rgzitett
szokasjog volt ervenyben. Errl okori trtenetirok csak akkor szamolnak be, ha szges ellentetben all a grg
gyakorlattal. Errington egyebek kztt Curtius Nagy Sandor eletrajzanak nehany reszletevel tamasztja ala
mondanivalojat.
330-ban a kiraly elleni sszeeskves vadjaval letartoztattak Parmenion Iiat, Philotaszt, a hadsereg egyik
parancsnokat. A tovabbiakrol ezt irja a romai trtenetiro:
,Masnap a kiralv ss:ehivta fegvvereseit. Mintegv hate:er harcos sereglett egvbe, e:enkivl a
markotanvosok es tabori s:olgak hada, melv eges:en betlttte a kiralvi s:allast. Philotas:t
eltakarta a testork csoportfa, hogv a tmeg ne lathassa addig, amig a kiralv nem s:olt a
katonakho:. Osi makedon s:okas s:erint fobenfaro bn eseten a kiralv sorolfa fel a vadakat, s
a hadsereg ho: iteletet beke idefen pedig a nep , es mit sem er a kiralv hatalma, ha elobb
nem tudfa befolvasat ervenvesiteni a tmeg fltt.`
(Curtius VI. 8.)
A kora csaszarkori Curtius, aki persze nem a grg, hanem a romai politikai gyakorlattal vetette ssze a
makedon szokasokat, azt emeli ki, hogy a kiraly a nepgylessel, amely mint a Iegyveres IerIiakat magaba
Ioglalo gylekezet, haboru eseten hadsereggylesse valtozik, kzsen munkalkodott az igazsag Ielderitesen.
Hogy ez az si makedon szokas, amely a katonai demokracia hagyomanyait Iolytatta, a velk kortars nepekhez
viszonyitva nagy szabadsagot biztositott, az kiderl Curtius egy masik szvegreszletebl. Itt arrol ir, hogy Nagy
Sandort Egyiptomban Ammon Iisten Iiava nyilvanitottak, es ez sok makedonban ellenerzest keltett:
,Meg a makedonok is ambar ho::as:oktak a kiralvi uralomho:, de a s:abadsag
terebelvesebb arnvekaban eltek, mint mas nem:etek elfordultak a kiralvtol...`
(Curtius IV. 7.)
A vitathatatlan kiralyi tekintely es a IegyverIorgato IerIiakat magaba Ioglalo gyles iteletalkoto kepessege
egymasbol Iakadtak. Ez a gyles valasztotta ugyanis az uralkodot a dinasztia IerIisarjai kzl, es ily modon a
sajat magahoz valo kvetkezetesseg jegyeben engedelmesseggel tartozott a Iejedelemnek; ez utobbinak viszont
tiszteletben kellett tartania azt az alkotmanyos szervet, amelynek a hatalmat ksznhette. Ez a szisztema ersen
ervenyeslt a makedon elkelk es a kiralyok viszonyaban, amelyet a hetairos:i intezmeny Iejezett ki. A
nemzetsegi elkelk az uralkodo baratai, a kormanyzasban segit tarsai, vagyis korabeli kiIejezessel elve,
hetairos:ai lettek. Klcsns jotetemenyek es klcsns ktelezettsegvallalas kttte ket urukhoz. Ezt
pecsetelte meg a hetairoszi intezmeny Ielett rkd Zeus: Hetairides: tiszteletere rendezett Hetairideia nnep,
amely a kiraly szemelyes iranyitasaval zajlott le. Egy ilyen szokasokat kvet tarsadalomban meg a kzrendek
is ,a szabadsag terebelyesebb arnyekaban eltek, mivel a letelepedett eletmoddal parhuzamosan kialakulo
24
allamisag nem trlte el a regi szokasokat, hanem igyekezett azokat a maga javara Iorditani. Igy maradt meg a
hadsereggyles tekintelye ugy, hogy kepes volt kiIejezni a nep akaratat eppugy, mint tamogatni az uralkodoi
celokat. Hogy a peloponneszoszi Argoszbol jtt Temenidak mennyit tanultak a spartai Lkurgosz nevevel
Iemjelzett lakedaimoni reIormokbol, nem tudjuk, hiszen Makedoniarol keves adatunk van. Azt azonban ne
Ieledjk, hogy Spartaban a modern allamisag intezmenyrendszerenek keretei kztt az skzssegi tarsadalom
nehany alapvet vonasat allitottak helyre mestersegesen, ezzel rizve meg a szabadok bomlasnak indulo
kzssege szamara az ujraersdes lehetseget. Makedoniaban az si szokasjog ebrentartasaval igyekeztek
taplalni a tarsadalom azonossagtudatat es bels sszhangjat.
Nem lennenk persze alkalomszer okori trtenetiroi megjegyzesekre utalva, ha a makedonokrol is rank maradt
volna egy olyan alkotas, mint az Arisztotelesz neve alatt Iennmaradt Atheni allam cim munka. Arisztoteleszrl,
aki Nagy Sandor neveljekent igazan tisztaban lehetett a makedon allamberendezkedessel, tudjuk, hogy 158
allam alkotmanyat Ioglalta ssze. Ebbl a 158 sszeIoglalasbol 68-nak a tredekei maradtak Ienn. Hogy a nagy
tudost mennyire erdekeltek a hellenseg szempontjabol periIerialis jelensegek, azt mutatja, hogy meg a
Bottiaia-beliek alkotmanyarol is irt. Sajnos, a makedon allam alkotmanya nem ihlette t irasra. Legalabbis
semmi nyoma, hogy errl a temarol kln mvet adott volna kzre. Marpedig az szinte elkepzelhetetlen, hogy
ha Arisztotelesz knyvet irt a makedon allamrol, az elkallodott volna. Az okor iroit tulsagosan is erdekelte
mindaz, amit a nagyra tartott blcsel a hires neveltrl irt, semmint egy ilyen mvet ne ideztek volna.
Mit tudunk akkor meg a makedon szokasjogrol? Mint minden olyan tarsadalomban, ahol a versegi ktelekek
megriztek rendkivli Iontossagukat, a makedonban is Iennmaradt a verbosszu szokasa. Ennek resze volt, hogy
ha valakit Ibenjaro bnben talaltak vetkesnek, akkor csaladjat, st rokonsaga szelesebb kret is a bnssel
hasonlo modon vontak Ielelssegre. Hogy ez sregi, trvennye merevedett gyakorlat volt, azt bizonyitja, hogy a
modernizalodo, a kor legjobb grg es kzel-keleti politikai vivmanyait hasznosito Nagy Sandor-i kormanyzat
igyekezett szakitani vele. Mert mit ir Curtius, amikor Philotasz kinvallatasat emliti?
,Idok:ben futot:kent hire terfedt Philotas: kinvallatasanak, s a lovassagho: tarto:o
legelokelobb makedonok, fokent a:ok, akiket k:eli rokonsag f:tt Parmenionho: [Philotas:
atvfaho:], a makedon trvenvtol rettegve amelv elrendeli, hogv a kiralv ellen
ss:eeskvoknek meg a rokonait is irtsak ki vagv nke:kkel vetettek veget eletknek, vagv a
hegvek vadonaba s a pus:tak maganvaba menekltek. Nagv riadalom lett urra a: eges:
taboron, de a kiralv, amint tudomast s:er:ett a kavarodasrol, kifelentette, hogv felfgges:ti a:t
a trvenvt, amelv halallal suftfa a bnsk rokonait.`
(Curtius VI. 11.)
Curtius a lex, tehat a trvenv kiIejezest alkalmazza a vetkes rokonsagat sujto bntetes gyakorlatara, s a maga
romai szemszgebl nyilvan igaza is van. O jogallamban elt, ahol mar regota irott trvenyek szabalyoztak a
tarsadalom eletet. Makedoniaban viszont a szokasjog uralkodott a lex helyett a mos (az si erklcs diktalta
altalanos gyakorlat) , s a kiraly maga dnthetett arrol, hogy ezt a most alkalmazza-e vagy sem. Viszont, amint
az a korabban Curtiustol idezett szvegbl nyilvanvalo, e dntesnel a nepgyles vagy hadsereggyles hangulata
komolyan esett latba.
Abban, hogy a Iegyveres IerIiak gylese beIolyasolhatta a kiralyi dntest, ugyanakkor a legelkelbbek sem
erezhettek biztonsagban magukat egy adott szituacioban, a klcsns Iggseg jelei tkrzdtek. Ebben a
klcsns Iggesben azonban volt egy altalanos rendez elv, espedig a Iensbbseg iranti tisztelet.
Makedoniaban aligha Iordulhatott volna el az a trtenet, amelyet Plutarkhosz ad el Themisztokleszrl:
,Mikor fia anvfaval es anvfa reven vele flenveskedett, trefasan megfegve:te, hogv fia a
leghatalmasabb ember Grgors:agban, mert a grgknek a: atheniak parancsolnak, a:
atheniaknak o, neki a gvermek anvfa, annak pedig a fiuk.`
25
8 Ez es a Plutarkhos:-tol vett tbbi szemelveny Mathe Elek Iorditasa.
(Plutarkhosz: Themisztoklesz 18.8)
Mit tudunk meg ezzel szemben Curtiustol? ,Egy alkalommal Hermolaosz, az egyik nemes kiralyi aprod,
leteritette Iegyverevel azt a vadkant, amelyet Nagy Sandor akart elejteni, s ezert kiralyi parancsra
megvesszztek. A megbantott Iiatalember e serelem miatt belekerlt egy, a kiraly elete ellen iranyulo
sszeeskvesbe. Amikor a cselszvest IelIedtek, s Hermolaoszt Nagy Sandor ele vezettek, a Ielhaborodott
uralkodo seinek szokasaira hivatkozva vitatta az iIju jogat a bosszuallasra:
,A minap, amikor nagvon is s:emtelenl viselkedett a vadas:aton, honi s:okas s:erint, mellvel
Makedonia kiralvai osidoktol fogva elnek, bntetest rottam ra. Es e: igv van rendfen. a
gvermek eltri a verest a gvamtol, a: ass:onv a ferfetol, sot, minalunk a: ilven koru fiukat
nemegvs:er a s:olgakkal vess:o:tetik meg. Ime, e: a: en kegvetlensegem, melvet galad
gvilkossaggal akart megtorolni'`
(VIII. 6.)
Az si szokasok Iennmaradtak a makedonok ritualis gyakorlataban. Ezek kzl igen erdekes a kutyaaldozat.
Livius es Curtius egyarant arrol tudositanak, hogy a makedonoknal seregszemle alkalmaval az egesz had
Ielsorakozott, majd egy kettevagott kutya veres reszei kztt vonult at, es a ceremoniat hadijatek zarta le.
E szokas megertesehez nehany parhuzam adhat segitseget. Plutarkhosztol, aki a boiotiai Khaironeiaban szletett
az i. sz. 40-es evek vege Iele, arrol erteslhetnk, hogy a videk nepe itt is egy kutya Ielbehasitott teste kztt
vonult el olykor. E szertartas celja a bnktl valo megtisztulas volt. Herodotosz szerint Xerxesz perzsa kiraly a
Helleszpontosz (ma: Dardanellak) kis-azsiai partjahoz vonulva meglette egy elkel ldiai Iiat, majd a grg
Ild megtamadasara keszl hadat atvezette a hulla kettevagott darabjai kztt. Mivel a verrel trten
megtisztulas altalanosan elterjedt az okori ritusokban, a makedonok es az elbbi peldak eseteben is nyilvan az
trtent, hogy a tmeg verrel valo beintese jelkepesen, a verz aldozat reszei kztti atvonulassal valosult meg.
Az a monda, amely szerint az Iolkoszt elIoglalo Peleusz meglte a varos kiralynjet, Asztdameiat, s azutan
sereget az asszony szetvagott teste kztt vezette a varosba, ezek szerint arra utal, hogy kezdetben embereket
aldoztak a tisztito szertartasokon, kesbb mar kutyat, illetve mas allatokat. Hogy a makedonok a harci jatek eltt
kutyat aldoztak, azt knny megertennk, hiszen a kutya Aresz hadisten kedvenc allata volt. Az isten sisakjat jo
nehany abrazolason is kutya disziti, s a kariaiak eppugy, mint a spartai iIjak, klykkutyak levagasaval
kedveskedtek neki.
Az Oszvetseg nehany reszlete azonban tovabbi segitseget nyujt a makedon kutyaaldozat melyebb
ertelmezeseben. Mozes els knyve irja le az Isten es Abraham szerzdeskteset. Abraham szt, kecsket es
kost vag kette, s az Ur atmegy az osztasok kztt. Ez sszhangban all azzal, hogy a heber nyelvben a szerzdest
nem ,ktik, hanem ,vagjak. Minden bizonnyal innen ered az a szokas, amely szerint a Iogadast ktk
kezIogasat is ,kettevagjak. A ,vagott szerzdes igazi ertelme Jeremias jvendleseben bontakozik ki. Ebben
Isten igy Ienyegetzik: ,Es a IerIiakat, akik megszegven az en szvetsegemet, nem tartottak meg a ktes igeit,
melyekre hajlottak az en szinem eltt, hasonlokka teszem a borjuhoz, melyet ketIele vagtak, s annak reszei
kztt atmentek.
Miutan hasonlo eskaldozatot a grgseg is ismert, a makedon hadsereg kutyaaldozatat reszben tisztito, de
reszben kzssegi eskaldozatnak kell tekintennk, melynek soran az istent minden bizonnyal Areszt
Ielhivjak arra, hogy a harci esk megszegese eseten a bnsket az aldozati allatehoz hasonlo sorsban reszesitse.
Krlbell ennyi az, amelyet egy halyogkovacs vilagossagteremt munkajaval a korai makedon monarchia csak
26
a gyakorlat altal kodiIikalt politikai es jogi rendszererl ma napIenyre lehet hozni. Am ezutan a homaly mar
magatol Ielszakad. A 6. szazad vegen ugyanis Europaban megjelennek a perzsak, es ettl kezdve a grg
trtenelemre es Ienysugar Makedoniat is megvilagitja.
27
28
9 Magyarorszagon 1985-ben megjelent.
10 Molnar Agnes Iorditasa.
8. fejezet - A perzsk Eurpban
R. Ghirshman A: okori Iran cim9 knyveben is olvashatjuk azt a Ieliratot, amelyet I. Dareiosz perzsa kiraly
allittatott birodalmi Ivarosaban, Szuszaban:
,. E: a: a palota, amelvet S:us:aban epittettem. Mess:irol ho:tak a:t, amivel felekesitettem. A fldet olvan
melven astak ki, hogv elerfem a: altalaft. Miutan a talaft kiastak, egves helveken negvvenknvknvi, mashol
hus:knvknvi magassagban kaviccsal tltttek fel. Erre a kavicsra epitettek a palotat. A:t a munkat, amit a fld
kiasasa, a kaviccsal valo feltltes es a valvogteglak kes:itese felentett, a babiloniai nep vege:te el. A cedrusfat a
Libanon-hegvsegbol ho:tak. A: ass:irok nepe s:allitotta Babilonig, a karok es a: ionok nepe pedig Babilontol
S:us:aig. A s:iss:u-fat [s:e:amfat] Gandharabol [Pesavar videkerol] es Kermanbol ho:tak. A felhas:nalt
aranvat S:ardeis:bol es Baktriabol ho:tak. A felhas:nalt la:urkvet es a cinobert S:ogdiabol ho:tak. A
felhas:nalt kek kvet [a trki:t] Khoras:miabol ho:tak. A felhas:nalt e:stt es re:et Egviptombol ho:tak. A
falakat borito dis:itmenveket Ioniabol ho:tak. A felhas:nalt elefantcsontot Etiopiabol, Indiabol es Arakhos:iabol
ho:tak. A felhas:nalt koos:lopokat Elam Abiradus nev varosabol ho:tak...`10
A Perzsa-bltl eszakra Iekv Szuszat I. Dareiosz emelte az Indiatol az Egei-tengerig es a Kaukazustol a
Nilusig terjed oriasi birodalma Ivarosava. Itt epittette Iel pompas palotajat is, melynek romjai kztt az idezett
Ielirat elkerlt. A Ielirat jelentsege abban is all, hogy ravilagit a perzsa allam terleti nagysagara es arra,
mennyi alavetett nep szolgalta az uralkodo akaratat. A perzsa nagyhatalom alapjait a 6. szazad kzepen az
idsebb Krosz, a medek ellen hazado perzsak kesbb egesz Kis-Azsiat meghodito uralkodoja rakta le. Az
559-tl 530-ig tarto orszaglasa utan Iia, Kambszesz lett a perzsak kiralya, aki 522-ig tartotta meg tronjat. E ket
Iejedelemmel az Akhaimenida nemzetseg kerlt a Kzel- es Kzep-Keletet atIogo perzsa hatalom elere.
A terletet robbanasszeren nvel birodalom szilard allamszervezet hijan nehezen tudott megbirkozni a
megoly sikeres kezdet nehezsegeivel. Erre utal, hogy a Kambszesz allitolag politikai okok miatt meggyilkolt
Bardija nev Iiverehez klsejeben igen hasonlatos egyik magus, Gaumata sikeres lazadast robbantott ki a tron
ellen. Bardijanak adta ki magat, es Kambszesz tisztazatlan, am mindenkeppen gyanus krlmenyek kztt
bekvetkezett halala utan magahoz ragadta a hatalmat. Csakhogy a tront keptelen volt megtartani, es egy
sszeeskv perzsa Inemesekbl allo csoport 522. szeptember 29-en hiveivel egytt meglte.
Rendkivl izgalmas az a kzles, amely Herodotosz III. knyveben maradt Ienn az ezutan bekvetkezett
esemenyekrl. A grg trtenetiro elszr is arrol szamol be, hogyan vitatta meg a tronbitorlo eltavolitasa utan
az orszagot atmenetileg iranyito het perzsa Iur a birodalom kormanyzati megszilarditasanak modszereit. Nem
veletlenl jegyeztk meg az al-Bardija halalanak velheten pontos datumat. Ezzel jelezni szerettk volna, hogy
lenyegesen jobban dokumentalt esemenyeket irhatunk le ezutan, mint eddig. A perzsa irasos hagyomanyok
ugyanis sokkal korabbiak es megbizhatobbak e birodalom kesbbi meghoditoi, a makedonok tradicioinal.
Elkepzelhet, hogy Herodotosz sem puszta Iantaziajara tamaszkodott akkor, amikor a perzsa arisztokratak
vitajat irovesszejevel roni kezdte. Erre utal a trtenetiro vedekezese az esetleges hitetlenkedkkel szemben:
,Midon a :avargas lecsillapodott es mar t napfa elmult, a magusok ellen flla:adt ferfiak
tanacsko:tak a: allamgvekrol, s olvan bes:edeket tartottak, hogv a:t nemelv grg el sem
hinne, pedig megtartottak.`
(Herodotosz III. 80.)
29
Herodotosz szerint a tanacskozason elszr Otanesz kapott szot. O az igaz uton tronra jutott Kambszesz
egyeduralmat eppugy karhoztatta, mint a bitorlo maguset. Ramutatott azokra az erszakossagokra, a jogtipras
legklnbzbb Iormaira, amelyek az egyeduralom (monarkhia) velejaroi. Ezert azt javasolta, hogy a tmeg
kezebe kell adni a hatalmat. Herodotosz persze grg Iogalmakban gondolkodott. Otanesz beszede szerint a
monarkhia elen a trannos: (zsarnok), nem pedig a bas:ileus: (kiraly) all. De meg e perzsa krnyezetbe nem ill
szohasznalatban is van azert egy Iinom klnbsegtetel. A grg trtenetiro nem a demos: (kznep), hanem a
plethos: (tmeg) szamara adando hatalomrol irt. Ezzel jelezte, hogy korantsem gondolt grg tipusu
demokraciara, amint nyilvan Otanesz sem ezt erthette nepuralmon, ha egyaltalan elmondta a neki tulajdonitott
beszedet. A szonoklatbol mindenesetre ket dolog kvetkezik. Az egyik Herodotosz velemenye a trannisz
intezmenyerl, a masik Otanesz ellenkezese a kizarolagos kiralyi hatalom Ielujitasaval szemben. Ez utobbi annal
is valoszinbb, mivel a trtehet szerint Otanesz kesbb nem vett reszt a kiralyi cimert Iolytatott versengesben.
Otanesz utan Megabzosz emelkedett szolasra, es egyetertve az egyeduralmat karhoztato szavakkal, a Iektelen
es ntudat nelkli tmeg hatalmanak varhato negativumait kezdte ecsetelni. Kzbls megoldaskent azt
javasolta, hogy a legkivalobb IerIiak testlete (andron aris:ton homilie) vegye kezebe az allam iranyitasat. O
tehat az oligarkhikus kormanyzas mellett voksolt.
Harmadjara Dareioszra esett a hozzaszolas sora. Ez a kesbb kiemelked palyat beIuto IerIiu helyeselte
Megabzosz elitel velemenyet a tmeg uralmarol, nem ertett egyet viszont a: oligarkhia bevezetesevel. Ezt
azzal okolta, hogy a legkivalobb kevesek egymas ellen Iordulnanak a hatalom kzs gyakorlasa soran, es a
gyllseget levezet partharcok vegl ugyis letrehoznak az egyeduralmat. O tehat a monarkhiat inditvanyozta:
,Mert semmi nem lehet fobb egv embernel, ha a: a legfobb, ilven lelklettel ugvanis
hibatlanul uralkodnek a tmeg fltt, s terveit a gonos: emberek ellen leginkabb tarthatna
titokban.`
(III. 82.)
Dareiosz szavai megnyertek a tbbseg tetszeset, majd a kiralyi hatalom visszaallitasa ellen tiltakozo Otanesz
tavozasa utan a tbbi hat elkel ugy dnttt, hogy maguk kzl valasztanak Iejedelmet. Aligha veletlen, hogy
vegl is az lett a kiraly, aki az egyeduralom mellett szolalt Iel, de ugy is Iogalmazhatunk, hogy Herodotosznak a
kesbbi kiraly szajaba kellett adnia az egyeduralom dicseretet. Mindezek utan valoszin, hogy Herodotosz
hallott valamit a perzsa elkelk vitajarol, s azt a maga grg politikai Iogalmai szerint adta vissza,
termeszetesen az ismert trteneti tenyek hatasa alatt. Mindezen tul rendkivl tanulsagos, hogy a trtenetiro,
akinek egyebkent a perikleszi demokraciahoz Izd viszonya sem egyertelm, st a modern szakirodalomban
regi vita targya, milyen elIogulatlanul veteti sorra szereplivel a klnIele allamrendszereket. Nyilvan ugy velte,
a tkeleteset meg nem talaltak ki.
A magyar olvasot klnsen erdekelhetik azok a krlmenyek, amelyek kztt Dareioszt vegl kirallya
valasztottak. Nos, a Iurak abban allapodtak meg, hogy amelyikk lova masnap napkeltekor, amikor a varos
krnyeken meglovagoljak, elszr nyerit, aze lesz a kiralyi cim igy Herodotosz. Marmost, szvi tovabb a
trtenetet az iro, Dareiosz nagyon szerette volna elnyerni a tront, ezert magahoz kerette lovaszat, Oibareszt. A
derek szolga megigerte, hogy a nagy cel erdekeben minden tle telhett megtesz, majd a kvetkezkeppen
cselekedett:
,...a: ef bealltaval egv kancalovat, melvet Dareios: lova leginkabb kedvelt, kive:etett a
klvarosba, itt megkttte, es odave:ette Dareios: lovat is. Elos:r tbb i:ben krlve:ette
k:el a kancaho:, a:t ho::a is s:oritotta, vegre pedig meghagatta a lovat. Jirradatkor, amint
megegve:tek, a hat ferfiu megfelent a lovan. Kihaftottak a klvarosba, s mikor ahho: a helvhe:
ertek, ahol a mult effel a kanca lo meg vala ktve, Dareios:nak lova odaugrott es nveritett.
30
11 Budapesten 1981-ben jelent meg.
12 I.m.. 125. old. Puskas Ildiko Iorditasa.
Mialatt pedig a lo igv cselekedett, villam es mennvdrges tamadt a derlt egen. E:ek a felek
Dareios:t vegleg megerositettek, mert ugv lats:ott, mintha valamelv veg:et ide:te volna elo. A
tbbi a:utan leugrott a lovarol es Dareios: elott leborult. Igv es:elte ki Oibares: nemelvek
allitasa s:erint a dolgot, masok s:erint pedig ugv [mert mindket hagvomanvt bes:elik a
per:sak], hogv ennek a kancanak nemi s:ervehe: erintette ke:et, a:utan nadrag:sebebe dugta,
mikor pedig napkeltekor a lovak ki akartak menni, e: a: Oibares: kihu:ta a ke:et, es Dareios:
lovanak orrlikaiho: tartotta, e: pedig bes:ivta a s:agot es nveriteni ke:dett.`
(III. 85-87.)
A Dareiosz kirallya valasztasaval kapcsolatban Herodotosznal Iennmaradt oirani hagyomany egyreszt a
lonyerites isteni joslasi Iormajat (hippomanteia), masreszt a Ielkel nap kultikus jelentseget hangsulyozza. G.
M. Bongard Levin es E. A. Grantovszkij S:kithiatol Indiaig cim11 knyve egy regi manysi mondat idez. A
magyarsag obi-ugor rokonai a legIbb isten, Numa-Torem het Iianak a Ildi hatalomert Iolytatott versengeset
igencsak hasonloan kepzeltek el, mint a Herodotosznal Iellelhet hagyomany hordozoi. Az emlitett knyv
szerzi joggal kvetkeztetnek arra, hogy ,a legenda manysi valtozata azoknak az irani nyelv trzseknek
ksznhet, amelyek egykor a Iinnugorok seinek szomszedsagaban eltek12.
Dareiosz hatalomra kerlesevel a monarkhia intezmenye jutott gyzelemre a Perzsa Birodalomban, elrevetitve
az arnyekat annak, hogy ha ez az allam egyszer Europaban is terjeszkedni kezd, akkor ott is a monarkhikus
berendezkedes allamokkal kt szvetseget. Ez Makedonia szempontjabol korantsem volt elhanyagolhato
krlmeny. Mindez azonban 522-ben meg csak a jv perspektivaja, hiszen az uj kiralynak elbb ket evet kellett
aldoznia a birodalma klnIele reszein Iel-Iellobbano lazadasok leveresere, es csak ezutan lathatott hozza allama
olyannyira szkseges bels megszilarditasahoz.
Dareiosz idejen husz szatrapiara, vagyis hadkiegeszitesi es adozasi krzetre oszlott a birodalom, melyeknek
elere csaladtagjai vagy a legelkelbb nemzetsegek Iejei kzl neki alarendelt helytartot, ugynevezett s:atrapat
allitott. Az egyes krzetek vagy tartomanyok sajat hadsereggel szolgaltak haboru eseten az uralkodot, es
gazdasagi lehetsegeikkel aranyos evi adoval nveltek a kiralyi kincstar beveteleit. A szatrapiak ellenrzesenek
munkaja a kzponti kormanyszervekre harult, melyek kepviseli reszben allando jelleggel a tartomanyokban
tartozkodtak, reszben alkalomszer latogatasokkal erzekeltettek a kiraly mindent lato szemeit es mindent hallo
Ileit. Szusza, Ekbatana, Babilon, Perszepolisz lettek az egyre kzpontosodo allam szivei, ahonnan mint
egeszseges erek a vert, nagy ateresztkepesseg utak szallitottak az inIormaciot, arut, hadsereget.
Legnevezetesebb az a 2683 kilometer hosszusagu ut volt, amely Szuszabol indult ki, es a Tigrist Arbelanal
hidalta at. Ez az Arbela majd 331-ben bukkan Iel a makedon trtenelemben, mikor Nagy Sandor e varos
kzeleben mer vegs csapast az akkor uralkodo III. Dareioszra. De milyen messze van meg az! I. Dareiosz
idejen (522486) bszke perzsa harcosok meneteltek itt a legyzhetetlenseg nimbuszaval vezetten, haladtak
tovabb az orszaguton az egykori ld Ivarosig, Szardeiszig, s ha kellett, meg tovabb, egeszen Epheszoszig.
Valtott paripakkal egy het leIorgasa alatt vegigszaguldott rajta a kiralyi parancsot kezbesit Iutar.
Rendkivl megnehezitette ugyanakkor az egyseges iranyitast az a korantsem elhanyagolhato tenyez, hogy a
birodalom tarsadalmi, gazdasagi es kulturalis szempontbol egyaltalaban nem volt homogen. A Dareiosz altal
kialakitott allamigazgatasi keretek a civilizacios Iejldes legklnbzbb Iokain allo nepeket tartottak laza
egymas mellett elesben. A kkorszakon meg tul sem jutott etiopoktol a Iejlett rabszolgatartas elnyeit elvez
kis-azsiai ionokig igen szeles volt a skala. Ez utobbiak varosaiban perzsabarat trannoszok alltak a bels
autonomiajukat tekintve nallo kzssegek elen. Az ion varosok lakoi, akik nem keves hasznot huztak a kisebb
vilagpiacca tagulo birodalom gazdasagi lehetsegeibl, altalaban lojalis alattvalok voltak, noha mindig is
megriztek a hellen identitas tudatat.
31
Az egyseges birodalmi kormanyzas nehezsegein Iellemelkedve azonban I. Dareiosz valoban olyan szilard es
tavolra hato hatalmat birtokolt, amilyent a Iejezet elejen idezett szuszai Ielirat is tkrz. Es mindezek utan arra is
kepesse lett, hogy nagyravagyo terveibe a siker legjobb remenyevel belehelyezze Europat.
Europa jelen esetben a Balkan eszaki reszet es a Fekete-tenger nyugati partvideket jelentette a perzsak szamara.
Itt akartak elszr megvetni labukat, hogy azutan egyreszt a Duna torkolatvideketl eszak-eszakkeleti iranyban,
masreszt a Balkan-Ielsziget delebbre es tajai Iele hodithassanak tovabb. A perzsak altal elerend terleten
jobbara thrakok eltek.
Thrakiat mint Ildrajzi Iogalmat mar a 2. evezredben ismertek. Ekkor azonban Thrakian csupan az Egei-tenger
eszaki partvideket es az Europat Azsiatol szetvalaszto tengerszorosok krnyeket ertettek. Hasonlo
kvetkezteteseket lehet levonni a Thrakia kiterjedeserl vallott grg IelIogasrol az Iliasz es az Odsszeia
utalasaibol. Kibvlt azonban Thrakia Iogalma a grgk szamara akkor, amikor a 8. szazadtol megindult a
nagy hellen gyarmatositas. A tulnepesedett grg varosok reszint nehezen eltarthato lakoik, reszint politikailag
kellemetlen polgaraik egy reszet a hellen vilag peremvidekeire telepitettek. A telepesek gyarmatvarosokat
hoztak letre, amelyeket szoros politikai es gazdasagi ktelekek Iztek a polgarok eredeti hazajahoz, az
anyavaroshoz. Altalanos gyakorlatta valt, hogy az anyavaros kezmipari termekeit a gyarmatvarosok
kzvetitettek olcso nyersanyag vagy elelmiszer Iejeben a kzelkben el ,barbar nepeknek. E kzvetit
kereskedelem reven a grgseg latokre kitagult, egyre tbbet tudott meg a szomszedsagaban el nepekrl. Igy
trtent ez a thrakok vonatkozasaban is, de korantsem egyertelmen. A 8. szazadtol ugyanis Thrakian a grgk
vagy a Balkan es az Egei-tenger partvideke kzti terletet, vagy a Balkan-Ielszigetnek azt a keleti reszet ertettek,
amely a Dunatol del Iele az egei partokig huzodott. Erre a bizonytalansagra mar utaltunk a makedonok korai
trtenete kapcsan. De thrakok vagy velk rokon nepek eltek olyan videkeken is, amelyeket a grgk nem
tekintettek Thrakianak. Az egyik thrakokkal rokon nep, a geta peldaul nemcsak a Duna jobb, hanem bal partjan
is honos volt. Thrak-phrg es thrak-illir vegyes etnikumu nepcsoportok mashol is Ielbukkantak. Az elbbieket
Kis-Azsia eszaknyugati reszein talalhatta meg az okori utazo, az utobbiakat a Balkan nyugati tajain, a mai
Macedonia, Horvatorszag, Szerbia es Albania terleten. A thrak es phrg etnikum vandorlasaival Midasz
mondaja kapcsan mar Ioglalkoztunk, a thrak es illir nep is Iel Iog bukkanni trtenetnkben akkor, amikor majd a
dardanok Makedonia elleni tamadasairol lesz szo. De Ioglalkoztunk mar egy thrak es illir elemeket magaba
Ioglalo neppel eleg reszletesen eddig is: a makedonokkal! A makedonok eszaki szomszedai, a paionok pedig, ha
manapsag nem is tekintik ket igazi thrakoknak, etnikai jellegzetessegeikben meglehetsen hasonlitottak ehhez
a jelentekeny nepcsoporthoz. Eszaki iranyban ujabb regeszeti adatok alapjan tovabbi thrak teleplesek megletet
Ieltetelezhetjk. Elssorban a Fekete-tengertl eszaknyugatra Iekv sztyeppek jhetnek szamitasba, ami egyben
lehetseget ad arra a Ieltevesre is, hogy a thrakok egy resze szoros kapcsolatban allt azzal a nomad
nepcsoporttal, amely ellen a perzsak els nagyobb europai hadjarata iranyult, vagyis a szkitakkal.
Am ha mar a makedonok olyan kzeli rokonairol van szo, amilyenek a thrakok, erdemes nehany jellegzetes
szokasukat Ielidezni Herodotosz nyoman:
,A thrakok a: indusok kivetelevel a heghatalmasabb nep a vilagon, mert ha egv volna a
ve:erk es egvetertok lennenek, velemenvem s:erint gvo:hetetlenek volnanak es a: ss:es
nepek k:tt a legesleghatalmasabbak. De e: lehetetlen, s idaig sohasem fognak futni, e:ert
a:utan gvngek. Jidekenkent a thrakok kln nevet viselnek, de egvebekben ugvana:on
s:okasok s:erint elnek, kiveve a getakat, traus:os:okat es a kres:toniakon tul lako thrakokat.
E:en getakrol... mar fntebb s:oltam. [Herodotos: a IJ. knvv 93. es a:t kveto fefe:eteiben ir
a: altala thrak nepnek tartott getak vallasarol, miutan megallapitfa, hogv ,a thrakok k:tt ok
voltak a legbatrabbak es legbekesebbek`.] A traus:os:ok minden mas egvebben ugv elnek,
mini a tbbi thrakok, de s:letes es halaleset alkalmaval a kvetke:o s:okasaik vannak. ha
gvermek s:letik, a rokonok krben lve megsiratfak, hogv mennvi baft kell mafd neki
els:envedni, s felsorolfak a: ss:es emberi s:envedeseket, ha pedig valaki meghal, rm es
vigsag k:t tes:ik a fldbe, emlegetve, hogv mennvi baftol s:abadult meg, s hogv most telfesen
boldog. A kres:toniakon tul lako nep vis:ont a kvetke:ot tes:i. mindegviknek tbb felesege
32
van, s ha valamelv ferfi meghal, eros versenges es nagv k:delem tamad felesegei es baratai
k:tt abban a kerdesben, hogv ki volt k:ttk a ferfnek kedvence. Akinek a:utan e: elonvt
odaitelik, a:t a ferfiak es nok dicsoito dalokkal magas:talfak, legk:elebbi rokona pedig a
ferfnek sirfanal levagfa, es ferfe melle temetik. A tbbi feleseg a:onban nagvon levert, mert
sorsukat a legnagvobb gvala:atnak tartfak. A tbbi thrak nepnek a kvetke:o s:okasai vannak.
gvermekeiket eladfak idegen ors:agokba, leanvaikra nem gvelnek, s nem banfak, ha
kenvk-kedvkre ferfiakkal halnak, de felesegeiket s:oros felgvelet alatt tartfak, s a noket
nagv ss:egen ves:ik s:leiktol. Testi fegvek nemes s:arma:ast fellnek, hianvuk alacsonv
rangot. Legs:ebbnek tartfak a munkatlansagot, a fldmunkat a leghitvanvabbnak,
legdicsobbnek a:onban, ha harcbol es :sakmanvbol tartfak fnn eletket.`
(Herodotosz V. 3-6.)
Ez az utolso mondat, mint arra mar utaltunk, a lovas makedonokra is ervenyes lehetett. Tudjuk, hogy ugyanez
ervenyeslt a tbbnejseg tekinteteben. De a thrakokat csakugy, mint a makedonokat grg hatasok is ertek.
Erre a legjellemzbb pelda a Kherszoneszosz Ildnyelven el dolonkoszok esete volt. Ok a 6. szazad kzepen
Athenbol valasztottak Iejedelmet. Ez mar csak azert is erdekes, mert e valasztas altal emelkedett igazan
nagyhirve az a csalad, amely a vilagnak a marathoni gyztest, Miltiadeszt adta.
Herodotosz szerint a thrak dolonkoszok a delphoi josdat kerdeztek meg, ki legyen uralkodojuk. Apollon
szokasahoz hiven ismet csak kzlekeny volt, es azt mondta papnje kzvetitesevel a derek joslatkerknek:
terjenek csak nyugodtan haza. Utkzben valaki ugyis vendegl latja ket, aki pedig elszr invitalja hazaba a
diszes tarsasagot, az legyen Iejedelmk is. A dolonkoszok Iogtak hat cokmokjukat, es elindultak utjukon, amely
Athenon at vezetett. Ebben a varosban ekkoriban Peiszisztratosz trannosz kezeben volt a I hatalom. O letrte
a vele szemben ellenseges arisztokrata nemzetsegek beIolyasat, es tbb intezkedessel tamogatva a kznepet,
meglehets nepszersegre tett szert. Annal kevesbe kedvelte t az elkel Miltiadesz, aki nemzetsege senek
Aiakosz heroszt tekintette, s akinek gazdagsagat tanusitja, hogy negyesIogata gyztt Olmpiaban. Ez az atheni
arisztokrata bizony Istlgtt mellzttsege miatt, s igen megrlt, amikor a klns ltzek es a joiz
vendeglatasra a latszat szerint igencsak raszorulo dolonkoszokat meghivhatta hazaba. Ezek azonnal Ielismertek
benne Apollon jelltjet, Ielkertek hat, legyen a Iejedelmk. Miltiadesz vallalta a megtisztel megbizatast, es a
dolgot Peiszisztratosz sem ellenezte. Hiszen igy eggyel cskkent atheni ellenIeleinek a szama, ugyanakkor az
atheni beIolyasi vezet kiszelesedett, es olyan strategiailag Iontos helyen eresztett gykeret, mint az Egei-tengert
a Fekete-tengerrel sszekt tengerszorosok krnyeke.
Mindez 556 krl trtent. Miltiadesz atheni telepeseket is vitt magaval, es olyan jol latta el a Ieladatat, hogy
kesbb a kherszoneszosziak evenkenti sportversenyekkel emlekeztek meg aldasos uralmarol. Ez az uralom
egyebkent valoszinleg az 510-es evek elejen hasonnev unokaccsere, a kesbbi marathoni gyzre szallt. Az
iIjabb Miltiadesz a perzsak harci szokasait eppen a thrakok es a szkitak ellen inditott perzsa tamadas soran
ismerte meg. Igy aztan elmondhato, hogy a thrakok egy reszenek kapcsolatIelvetele a grgkkel hozzajarult a
perzsak majdani veresegehez.
A grgk es thrakok erintkezese a 6. szazad kzepetl kezdve egyebkent is egyre gyakoribba valt. Egy vagy
ket evvel az idsebb Miltiadesz eszakra teleplese utan atmenetileg Peiszisztratosznak is kenyszer bucsut
kellett vennie Athentol, miutan arisztokrata ellenIelei sszeIogtak ellene. A talalekony trannosz elbb a
Thermei-bl keleti partjan keresett menedeket, s alapitotta meg ott Rhaikelosz varosat, majd a
Khalkidike-Ielszigettl eszakkeletre Iekv Pangaion-hegyet szemelte ki maganak, gazdag nemesIem
lelhelyeivel egytt. Mindket videken thrakok eltek, akikkel sikerlt baratsagos viszonyba kerlnie. Igy azutan
annyi ezstt szerezhetett be a banyakbol, hogy helyben mindjart penzt is veretett, melyen Athene istenn blcs
allata, a bagoly diszelgett. A thrakokkal kialakitott koegzisztencia hagyomanyteremt erej volt, hiszen szaz
evvel kesbb Athennak az odrszi thrak kiralysag ers szvetsegese lett. Valoszinleg Makedoniaval is
kapcsolatba lepett Peiszisztratosz. Erre utal I. Amntasz kiraly nagylelk gesztusa, amellyel 505-ben a trannosz
Athenbol elztt Iianak, Hippiasznak bar eredmenytelenl Ielajanlotta Anthemusz tartomanyt a
33
13 Hegyi 1974.
Thermei-bltl keletre. Peiszisztratosz a thrak terleten vert penzbl reszben thrak zsoldosokat Iogadott, a
hajoepitesre alkalmas es helyben kitermelhet Iaanyagbol pedig meg Ilottat is letrehozhatott. Mindennek nagy
szerepe volt abban, hogy vegl vissza tudta Ioglalni Athent.
Persze nem csupan Athen erdekldeset keltette Iel az Egei-tenger Iakban es nemesIemekben gazdag eszaki
partvideke. A kis-azsiai ion varos, Miletosz ket egymast kvet trannosza, Hisztiaiosz, majd Arisztagorasz a
Sztrmon torkolatvidekenel uralma alatt tartotta Mrkinosz varosat. Az akciojuk csakugy, mint az idsebb
Miltiadesz es Peiszisztratosz terletIoglalasa, kesbbi politikai ellentetek magvait ltette el. A terjeszked
makedonok ugyanis az 5. szazadban majd szembekerlnek az erteljes grg, kivaltkepp atheni ihletes
expanzioval, s a kipattano szikra a peloponneszoszi haborut Iogja langra lobbantani.
Trtenetnk idejen azonban meg nem ennek a haborunak a vihara tepazta meg az Egei-tenger eszaki partjatol a
Duna torkolataig huzodo thrak Ildeket. 513-ban a megszilarditott perzsa allam hatalmas gazdasagi es katonai
erejet a merleg serpenyjebe dobo I. Dareiosz trt ra hadaval elbb a Kherszoneszosznak a Helleszpontosz
nyugati partjan elnyulo Ildnyelvere, majd onnan eszak Iele Iordulva a mai Bulgaria terletere. A thrak nepek
sorra behodoltak, csupan, mint Herodotosztol tudjuk, a getak alltak ellen ideig-oraig. Igy jutott el Dareiosz a
Dunaig, hogy a Iolyamon atkelve kezdjen hozza valodi celja megvalositasahoz, a szkitak leveresehez.
I. Dareiosz szkita hadjaratanak celjarol tbb elkepzeles letezik. Ezek kzl leginkabb az hihet, hogy Dareiosz
egyreszt birodalma eszaki tartomanyait szerette volna biztositani a szkitak betresevel szemben, masreszt a
Fekete-tenger Iele iranyulo kereskedelem ellenrzeset akarta megszerezni. Mar kevesbe valoszin R. Ghirshman
Ieltetelezese, amely szerint a perzsa kiraly a Balkan-Ielsziget elIoglalasat keszitette volna el azzal, hogy eszak
Iell elvagja a grgseget a Iekete-tengeri elelmiszerszallito utvonalaktol es az Egei-tenger eszaki partvidekenek
erdsegeitl, melyek a hellen varosok hajoepit ipara szamara annyira Iontos nyersanyagot szolgaltattak.
Ghirshman Nagy Sandor Perzsia-ellenes hadjaratat hozza Iel analogiakent. A 333-as isszoszi gyzelem utan a
makedon uralkodo nem ldzte a birodalom belsejebe menekl III. Dareioszt, hanem elbb elIoglalta Fniciat,
Sziriat es Egyiptomot, elvagva igy Perzsiat a tengertl es leggazdagabb tartomanyaitol. Hasonlo strategiai
elkepzeleseket tulajdonit a kivalo iranista I. Dareiosznak. Csakhogy megIelejtkezik egy lenyegi klnbsegrl.
Nagy Sandor a mediterran partvidek elIoglalasakor mar minden bizonnyal nem csupan Perzsia nyugati
terleteinek teljes alaveteset tzte ki celjaul, hanem ennel joval tbbet: Kzep-Azsia es India elIoglalasat. I.
Dareiosz viszont 513-ban meg nem akarta alavetni a grg anyaorszagot. Igaza van Hegyi Doloresnek, aki
Medis:mos: cim13 knyveben megallapitja, hogy meg 508-ban sem volt szo hodito igenyekrl Perzsia
reszerl, es a kesbb kielezd politikai ellentetek ellenere, meg Athen keleti kereskedelme sem szenvedte meg
a haborus konIliktust.
Nagyjabol a mai Ukrajna deli reszen, a Fekete-tenger mellekenek eszaki sztyeppes videken, a Don, Dnyeper es
Dnyeszter b vizevel ntztt terleten eltek az irani nyelvet beszel szkitak, vagy ahogy a grg Iorrasok
nevezik, ket: szkthak. Eletmodjuk megismeresehez megint csak Herodotoszt hivjuk segitsegl. Ettl a kivalo
trtenetirotol ugyanazt tudjuk meg reszletesen, amire Arisztotelesz Politika cim mvenek mar ismertetett
mondatai is utaltak: a szkitak hasonloan harcias nepet alkottak, mint a makedonok. Ezt mar csak azert is
erdemes alaposabban Ielterkepeznnk, mert a szkitak most meg a perzsakkal csapnak ssze, am a tavolabbi
jvben a makedonokkal is megmerkznek. Lassuk hat ezt a Ielelmetes nepet, amelyet I. Dareiosz le akart
igazni! Herodotosz a kvetkezket irja:
,...mikor a s:ktha katona a: elso embert leteriti, a verebol is:ik, ahanvat pedig a csataban
megl, a:oknak fefet a kiralvho: vis:i. Mert csak a: res:esl a: eftett :sakmanvban, aki fefet
ho:ott, aki nem ho:ott, a: nem kap. E:t a:utan a kvetke:okepp nvu::a le. a flek krl
krs-krl belevag, es a fot megfogvan, kira::a, a:utan krbordaval a hust ledr:sli, a
bort megcser:i es trlk:o gvanant has:nalfa, mafd a lonak, amelvet haft, kantarara kti es
bs:kelkedik. Mert akinek legtbb bortrlk:ofe van, a:t tartfak a legderekabb embernek.
34
Sokan e borbol kpenvt is kes:itenek, s ugv varrfak ss:e, mint a fuhas:subat. Sokan
ellensegeik hullafanak fobb ke:et a krmkkel egvtt lenvu::ak es tege:takarokat kes:itenek
belolk. A: emberbor ugvanis vastag es feher, s a bork k:tt fehersege a legragvogobb.
Sokan a: eges: embert lenvu::ak, fara fes:itik es ugv hurcolfak lovaikon. Ilven s:okasok
uralkodnak naluk. A fefekkel a:onban, nem ugvan mindegvikkel, hanem a legnagvobb
ellensegevel, a kvetke:okepp bannak el. a s:emldk alatt a: eges:et lefres:elik es
kitis:titfak. Ha marmost s:egenv a: illeto, csak marhabort fes:it ra kivlrol es ugv has:nalfa,
de ha ga:dag, akkor rafes:iti a marhabort, bell a:onban meg is aranvo::a, es ugv has:nalfa
kupanak. Megtes:i e:t a rokonnal is, ha ss:eves: vele, es ha egvik a masikat a kiralv elott
legvo:te. Mikor a:utan vendeget fogad, akit nagvra becsl, annak e:eket a foket tes:i elefe, s
elmondfa, hogv rokon letkre megtamadtak, de o legvo:te oket, e:t tartfak ok nemes tettnek.
Minden farasfonk [nomarkhes:] evenkent egvs:er egv edenv bort kever a safat farasaban, s
ebbol a:ok a s:ktha emberek is:nak, akik ellenseget ltek. Ha valaki e:t meg nem tette, nem
kap e:en borbol, s oldalt l tis:teletlenl. E: naluk a legnagvobb gvala:at. Akik igen sok
embert ltek mar meg, a:oknak ket kancsofuk van, es mindegvikbol is:nak...`
(Herodotosz IV. 64-66.)
De a perzsak szamara, akik hatalmas sereggel trtek a szkitak Ildjere, nem ennek a pusztai nepnek a
harciassaga jelentette a I gondot. Volt a szkitaknak a perzsak altal eddig meghodoltatott nepekkel szemben egy
olyan elnyk, amelyet Herodotosz igy Iogalmaz meg:
,....A s:ktha nepfaf... a: emberi dolgok k:tt a legelmesebb modon talalta ki a
legnagvobbat, amit csak tudunk... hogv senki sem meneklhet el, aki ho::afuk ftt, s hogv
senki sem talalhatfa meg oket, ha nem akarfak, hogv rafuk akadfanak. Mert olvanok, kik sem
varosokat, sem varakat nem alapitottak, valamennvien vandorsatrakban elnek es lovas
ifas:ok, nem fldmivelesbol, hanem marhatenves:tesbol elnek, s nincs mas lakasuk mint a
kocsifuk, hogv ne lennenek a:ok legvo:hetetlenek es megk:elithetetlenek? E:en
ellenallasmodot pedig a:ert talaltak fl, mert a fld is alkalmas volt ra, meg a folvamok is
segitettek oket. A fld ugvanis siksag, fo fv es bovi:, s nem sokkal kevesebb folvo s:eli at,
mint amennvi csatorna Egviptomot...`
(Herodotosz IV. 46-47.)
Hogy Herodotosz ugyancsak Iejen talalta a szget, azt az esemenyek Ienyesen igazoltak. I. Dareiosz hidat
veretett a Dunan, s a pallokon atkelve vezette hadat a szkitak ellen. Ezek a pusztai lovasok azonban kerltek a
nagyobb sszecsapasokat. Szinte bujocskat jatszottak a perzsakkal, egyre beljebb csaltak ket a szamukra
ismeretlen videken, es elpusztitottak minden elelmiszert, amelyre a hoditoknak szksegk lehetett. A legynglt
perzsa sereg kenytelen volt dolgavegezetlen visszaterni a Dunahoz, am ott ujabb veszely leselkedett ra. A
Duna-hidat a perzsak szvetsegesei riztek, Ikent a kis-azsiai ion varosok trannoszai, de ezek mellett peldaul
a nagykiraly taboraba kenyszeritett Miltiadesz is. A szkitak embereket kldtek hozzajuk, akik arra buzditottak
ket, romboljak le a hidat, es akkor vegkepp megszabadulhatnak I. Dareiosztol. Hiszen ha a perzsa had nem
kepes atkelni a Iolyon, akkor vegkepp ki lesz szolgaltatva a szkitak hol innen, hol amonnan razudulo varatlan
tamadasainak. Miltiadesz lelkesen tamogatta az tletet, annal kevesbe az ioniai trannoszok. Az szoszolojuk
Miletosz kenyura, Hisztiaiosz volt. Megmagyarazta a trannoszoknak, hogy hatalmukat kizarolag a perzsa
kiraly kegyenek ksznhetik, s ha a nagykiraly elpusztulna, bizony az hatalmukat is megdntene a varosi
kznep. Igy aztan Miltiadesz magara maradt nezetevel, de jol tudjuk, hogy kesbb alaposan kielhette
perzsaellenes erzelmeit.
A balsiker szkita hadjarat utan I. Dareiosz visszatert Azsiaba, vezere, Megabazosz parancsnoksaga alatt
35
azonban seregenek egy reszet Europaban hagyta. Ennek a hadernek sikerlt a perzsa hatalmat a thrak siksag
deli reszen elismertetnie. A Sztrmon torkolatvidekenel Eion es Mrkinosz, a Hebrosz a (bolgar Marica) mellett
pedig Doriszkosz megerditett varosai lettek az ujstet uralom els bastyai. Errl a terletrl Megabazosz
nyugati hoditassal igyekezett kiszelesiteni a perzsa uralom europai hidIallasait. Az altala leigazott thrakok,
kztk a kiralyi trzs, az edonok tamogatasaval elIoglalta Mgdoniat, s az ott el paionok egy reszet Azsiaba
telepitette at. A perzsakhoz h edonok reszben Mgdoniaban, reszben az eszakabbra Iekv Kresztoniaban
telepltek meg. Mivel mindket tartomany az Axiosz es a Sztrmon kztt Iekdt, a perzsa hoditas egeszen I.
Amntasz makedon kiralysaganak kzelebe jutott.
36
9. fejezet - Makednok s perzsk
Az 512 utani nehany esztend nem csekely atrendezdest hozott az Axiosz keleti es nyugati partjan. Az edonok
rovasara az ugyancsak thrak biszaltak Ioglaltak el Kresztoniat, s tettek ra kezket az e tartomany eszaknyugati
hataran csillogo Prasziasz-tora. Ez a valoszinleg a Sztrmon Iolyasabol taplalkozo to a partjan lev gazdag
nemesIembanya miatt volt nevezetes. A perzsakat nem erdekelte a thrakok egymas kztti marakodasa, hiszen
mindket trzs hseges maradt hozzajuk. Annal inkabb kedvezett ez a helyzet Makedonia kiralyanak, I.
Amntasznak, aki valoszinleg 510 krl elIoglalta a paionoktol Amphaxitisz tartomanyt, vagyis az Axiosz
menti siksagot. Csak erdekessegkent jegyezzk meg, hogy ennek a videknek az allatvilaga az okorban jocskan
klnbztt a maitol. Amikor harminc evvel a most leirt esemenyek utan Xerxesz serege erre vonult,
Herodotosz hiradasa szerint a kvetkez trtent:
,E:en a: uton a gabonas:allito teveket oros:lanok rohantak meg. E:ek ugvanis egv effel
oduikat odahagvva, lefttek a: utra, de sem igas marhaban, sem emberben nem tettek kart,
csak a teveket s:emeltek ki martalekul... E:en a videken sok a: oros:lan meg a vad bika,
melvnek orias nagvsagu s:arvai vannak, s neha Grgors:agba is elhatol. A: oros:lanok
tarto:kodasanak hatarat a: Abdera mellett folvo Nes:tos: es a: Akarnanian at folvo Akheloos:
kepe:ik...`
(VII. 125-126.)
Hogy itt nem csupan a trtenetiro elenk Iantaziaja mkdtt, hanem valoban eltek oroszlanok ezen a tajon, azt
egyebek kztt olyan kivalo tudosok, mint Arisztotelesz es az idsebb Plinius is bizonyitjak. A makedoniai
oroszlanokat a romai uralom koraban irtottak ki, amikor a cirkuszi es egyeb latvanyossagokhoz innen gyjtttek
be a vadallatokat.
A paionokat megroppanto perzsa-thrak hoditas, majd a thrakok egymas kztti ellentetei kvetkezteben tehat a
makedonoknak sikerlt uralmukat az Axioszon tulra kiterjeszteni. A Bermion hegyseg nyulvanyainak videke,
Pieria, Bottiaia es Amphaxitisz I. Amntasz kezen volt akkor, amikor 510-ben Megabazosz Herodotosz
hiradasa szerint het Iemberbl allo kldttseget menesztett a makedon kiralyhoz, hogy meghodolast
kveteljen:
,Midon Megaba:os: a paionokat leverte, het per:sa ferfiut, akik a taborban utana a
legnagvobb rangban valanak, Makedoniaba kldtt kvetsegbe. Elkldtte oket Amntas:ho:,
hogv kerfenek Dareios: kiralv s:amara fldet es vi:et. A Pras:ias: tavatol igen rvid ut ve:et
Makedoniaba, mert a toval hataros a: a banva, melv kesobb naponkint egv e:sttalentumot
fvedelme:ett Alexandros:nak [I. Alexandros:rol van s:o], ha marmost a banva mellett a
Ds:oron nev hegven atmegvnk, Makedoniaban vagvunk. Midon tehat e:ek a: Amntas:ho:
kldtt emberek odaerke:tek, Amntas: ele farulva fldet es vi:et kertek Dareios: kiralv
s:amara.`
(V. 17.)
A perzsa kvetek utvonalabol Hammond azt a kvetkeztetest vonja le, hogy Amphaxitisz volt Makedonia
legkeletibb tartomanya, hiszen a Dszoron hegynek az Axiosz es a Sztrmon kztt kellett emelkednie, es a
kveteknek nem kellett atkelnik az Axioszon ahhoz, hogy Makedoniaba erjenek. Zahrnt szerint viszont
Makedonia ekkorra mar tovabb terjeszkedett az Axiosz es Sztrmon kztti terleten, es Nyugat-Mgdoniat is
37
birtokolta. Ebben a vitaban igen nehez akar az egyik, akar a masik allitas mellett dnt ervet Ielhozni, annal is
inkabb, mert peldaul Errington arra kovacsolt erveket, hogy a kvetjarasra nem is kerlt sor. Ha viszont a
kvetjarast trteneti tenynek Iogadjuk el, es a Prasziasz-to valoban a Sztrmon vlgyeben volt, akkor a
Herodotosz altal emlitett rvid ut Makedonia Iele csak abban az esetben lehetett valoban rvid, ha a
Thermei-bl eszaki partja, vagyis Mgdonia nyugati resze mar a makedonokhoz tartozott. Ennek a
Iejlemenynek mindenkeppen meg I. Amntasz uralma alatt kellett bekvetkeznie, hiszen maskent a kiraly nem
ajanlhatta volna Il Hippiasznak, az Athenbol elztt trannosznak a Mgdoniatol delre Iekv Anthemuszt.
A perzsa kvetek makedoniai latogatasanak leirasa tul szines Herodotosznal, igy azutan csakis maganak
ksznheti, hogy korunk szaraz pragmatizmusaba sppedt trteneszei ketkeden Iogadjak az esemenyek
leirasat. Mert mikepp is Iolytatja Herodotosz a historiat? Tehat I. Amntasztol a perzsa kvetek behodolast
kertek, a kiraly ezt meg is igerte nekik es vendegl latta ket:
,.Mikor a: ebednek vege volt, a per:sak beboro:va igv s:oltak. Makedon baratunk, nalunk
per:saknal a: a s:okas, hogv ha nagv lakomat adunk, akkor agvasainkat es felesegeinket is
odaviss:k es magunk melle ltetfk. Ha marmost bennnket s:ivesen fogadtal, ga:dagon
megvendegeltel, es Dareios: kiralvnak is akars: adni fldet es vi:et. kvesd egvs:ersmind a mi
s:okasainkat' h, per:sak felele ra Amntas: , nalunk nem ilvenek a s:okasok, itt a
ferfiak kln elnek a noktol, de mivel ti vagvtok a mi uraink, s igv kivanfatok, telfesedfek e: a
kivansagtok is' Igv s:olva Amntas: a: ass:onvok utan kldtt. Midon a nok a hivasra
megfelentek, sorban a per:sak atelleneben foglaltak helvet. Maguk elott latvan a per:sak a
csinos noket, odafordultak Amntas:ho:, s kifeftettek, hogv nem okosan rende:te a dolgot,
mert fobb lett volna egvaltalaban, ha nem fttek volna el a nok, mint igv, mikor nem mellettk
lnek, hanem atellenkben fafdalmat oko:nak s:emknek. Amntas: kenvs:erhelv:eteben
fels:olitotta a noket, hogv lfenek mellefk, s mikor ok s:ot fogadtak, a per:sak, akik mar
kelletenel tbbet ittak, rgtn a mellket fogdostak, sot nemelvikk csokolo:ni is probalt.
Amntas: latta a dolgot, s habar boss:ankodott, megis nvugodt maradt, mert nagvon felt a
per:saktol. De Alexandros:, Amntas: fia, aki s:inten ott volt es e:t latta, fiatal emberl, mint
akit meg nem trtek meg kellemetlen tapas:talatok, nem trhette tovabb, s haragtol forrva igv
s:olt Amntas:ho:. Atvam, engedf korodnak s menf nvugodni, ne maradf tovabb a: ivasnal'
En mafd itt maradok es a legnagvobb figvelemmel les:ek a vendegek irant. Es:reveven
a:onban Amntas:, hogv Alexandros: ves:edelmes dologba akar kapni, igv s:olt. Fiam, te
fel vagv haborodva, s a:t his:em, megertettem s:avaidat. te el akars: engem kldeni, hogv
valami ves:edelmes dolgot kvess el. Kerlek, ne csinalf :avart e:ekkel a: emberekkel,
klnben tnkre futtats: bennnket, trd el, ha latod e dolgokat. Keresednek a:onban engedek
es viss:avonulok. Midon Amntas: e kerelmet tudtara adva eltavo:ott, igv s:olitotta meg
Alexandros: a per:sakat. E:ek a nok, oh vendegek, telfesen rendelke:estekre allnak,
halhattok valamennvikkel, vagv amelvikkel akartok, csak fefe::etek ki e tekintetben
kivansagotokat. De mivel mar a: alvas idefe elerke:ett, s latom, hogv s:epen ittatok, ha nincs
ellenvetestek, hadd vonulfanak a nok viss:a, s ha megfrdtek, viss:a fognak fnni. A per:sak
beleegve:tek, Alexandros: pedig a tavo:o ass:onvokat lakos:talvaikba kldte, s ugvanannvi
simaallu iffut noruhaba lt:tetett, s tort adva nekik beve:ette, mafd igv s:olt a per:sakho:.
A:t his:em, per:sak, tkeletes lakomaval vendegeltnk meg benneteket, mert amink csak van,
es a:onfell elokerithettnk, minda:t eletek adtuk, sot ami mindennek koronafa, anvainkat es
novereinket is felafanlfuk, hogv lassatok, mennvire megadfuk nektek a kteles tis:teletet, s
hogv a kiralvnak, aki benneteket kldtt, megfelenthessetek, hogv volt egv grg ember,
Makedonia helvtartofa, aki etellel is, aggval is fol ellatott benneteket. E s:avakkal minden
per:sa melle egv noruhaba lt:tetett makedon iffut ltetett. Midon pedig a per:sak ho::afuk
akartak nvulni, a:ok les:urtak oket. Ilveten modon pus:tultak el a kvetek, valamint kiseretk.
Mert s:ekerek, s:olgak es mindenfafta poggvas: volt velk, s minde: velk egvtt eltnt. Nem
sokkal kesobb nagv nvomo:ast tartottak a per:sak e ferfiak utan, de Alexandros: gvesen
38
elsimitotta a dolgot, res:ben megves:tegetven a nvomo:okat, res:ben ugv, hogv odaadta
Ggaia nev notestveret, akit a per:sa Bubares:, a: eltntek utan nvomo:o emberek ve:ere
vett nol. A per:sa ferfiak halalat igv csndesen elhallgattak.`
(V. 18-21.)
A legtbb trtenesz ezt a Borgiakra inkabb jellemz vendeglatast puszta mesenek tartja, es ha nem is
Herodotosz szamlajara irja, ugy velekedik, hogy a grg trtenetiro csunyan Iellt egy makedon anekdotanak.
Annak a mesenek, amely nyilvan Alexandrosz uralma idejen, a perzsak europai veresege utan keletkezett, es
ketts celt szolgalt. Egyreszt a perzsak eltti behodolas Ielelsseget I. Amntaszra haritotta, masreszt viszont
kidomboritotta a Iiatal Alexandrosz bator magatartasat a vendegjoggal visszael hoditokkal szemben, nemikepp
cskkentve ezaltal annak a trtenelmi tenynek a sulyat, hogy az kiralysaga hivatalosan a perzsak partjan allt.
Persze a dolog nem ilyen egyszer. Dareiosz szkita hadjarata utan olyan helyzet allt el, amely szksegesse tette
a perzsak es a makedonok kapcsolatIelvetelet. Makedonia hataranak kzelebe olyan thrak trzsek kerltek,
amelyek elismertek a perzsa Ielsbbseget, es ha a perzsak el is neztek Makedonianak, hogy ezek nemelyikenek
rovasara terjeszkedjek, ezt csak egy, a perzsa Iennhatosagot elismer Makedonianak engedhettek meg. Ezert
legalabb azt el kell hinnnk, hogy a makedon Amntasz behodolt a perzsaknak, s az is Iorrasertek hiradas
Herodotosztol, hogy a perzsa kvetek milyen utvonalon at kzelitettek meg Makedoniat, hiszen innen tudjuk
meg, hol tartottak a birodalomepitesben a lovas makedonok. Egy kvetjarast ki lehet talalni, de a kvetek altal
megtett pontos utvonalat is pusztan a Iantaziara tamaszkodva megrajzolni, raadasul egy hihet es a trtenelmi
szituacionak megIelel utvonalat, nos, ez mar kisse nehez lett volna. Ezenkivl a perzsak, akik Ioniaban is a
trannoszokat, tehat az egyszemelyi hatalmat tamogattak, nyilvan termeszetes politikai szvetsegest lattak abban
a Ielbarbar monarkhiaban, amelyet ez id tajt tbb szal Iztt a perzsaknak mar behodolt thrakokhoz, mint a
grgkhz.
Ha a kvetjarasra valoban sor kerlt, ami nagyon is valoszin, akkor I. Amntasz meghodolasa sem lehet
kitalalas. A perzsak nem vagytak kzvetlen hatalomatvetelre ezen a terleten, hanem megelegedtek uralmuk
nevleges elIogadtatasaval. Valoszin, hogy amint azt a grg-perzsa haboruk soran a nagykiralynak behodolo,
azaz Ildet es vizet ado balkani grg poliszok eseteben megIigyelhetjk, ez nem jart az europai vazallus
allamokra nezve klnsebb teherrel. Aligha kellett a makedonoknak ezutan sulyosabb adot Iizetnik, minden
bizonnyal csak a haboru eseten trten segitsegnyujtasra, illetve a perzsak es szvetsegeseik atvonulasanak
engedelyezesere kenyszerltek. Mit kaphattak egy ilyen engedmenyert cserebe? Nem keveset. Kitolhattak
Makedonia keleti hatarait, majd megprobalkozhattak a nyugati iranyu hoditassal. Nem volt rossz alku egy tbb
ezer kilometer tavolsagra orszaglo kiraly Iseget elIogadni, azet, aki szkseg eseten birodalma sulyaval
nyujthatott nekik tamogatast.
Merlegelve viszont a trtenelmi realitasokat, arra a kvetkeztetesre jutunk, hogy a perzsa kveteket
megvendegelhettek ugyan, am semmikeppen sem gyilkoltak le. Es ha Herodotosz nem tud az allitolagos
gyilkossag megtorlasarol, az nem azert van, mert a makedonok olyan gyesen tntettek volna el a nyomokat, a
nyomozas vezetjet pedig megvesztegettek, hanem mert valojaban semmiIele bantalom sem erte a perzsa
kldtteket. A trtenetnek ez a resze egyebkent kronologiai szempontbol is santit. Hammond nem Iigyel Iel ra,
de Errington alighanem jogosan kiIogasolja, hogy Bubaresz, Megabazosz Iia es Ggaia hazassaga mintegy
engesztel gesztusnak latszik az esemenyek sodraban. Holott Bubaresz csak evekkel kesbb, 483-ban kapott
Iontos megbizatast, mint az Athosznal a Ilotta szamara csatornat aso alakulatok vezetje, tovabba Herodotosz
ugy ismeri Bubaresz es Ggaia Amntasz nev Iiat, mint a kariai Alabanda varos perzsa kormanyzojat.
Marpedig ha ez az Amntasz Herodotosz koraban kormanyzo volt igy Errington , akkor Bubaresz es Ggaia
hazassaga nem a 490-es evek kzepe tajan (Errington szerint 498, Hammond szerint 495 krl elhunyt I.
Amntasz, hanem Iia, I. Alexandrosz mve volt. Ezen az alapon ezt a hazassagktest nem 510-re, hanem I.
Alexandrosz uralkodasa elejere, esetleg a perzsak altal 492-ben letrehozott Thrakia szatrapia megalapitasa krli
idszakra teszi. Ebbl a gondolatmenetbl termeszetesen az kvetkezik, hogy megszakad a logikai kapocs a
perzsa kldttek allitolagos meggyilkolasa es az emlitett hazassagktes kztt. Erre Erringtonnak szksege is
39
van azon elmelete alatamasztasahoz, amely szerint I. Amntasz soha nem Iogadott perzsa kveteket, es be sem
hodolt a perzsaknak, hanem mindez I. Alexandrosz mve volt. Miutan a hazassag tenyet is bizonyitva latja,
kiragadja ezt a mozzanatot az eredeti trtenetbl, es bizonyitja, hogy kesbbi esemenyrl van szo, amelyet
megteveszt modon sszekapcsoltak a kvetek meggyilkolasanak regenyes historiajaval.
Errington utobbi eszrevetele Iigyelmet erdemel, noha az antik hagyomanyban annyira ersen elt Bubaresznek es
Ggaianak a Herodotosz altal megnevezett idpontban kttt hazassaga emleke, hogy a kora csaszarkori
Pompeus Trogus 44 knyvet kivonatolo Justinus trteneti mveben egyenesen az all: ,Bubaresz tavozasa utan
Europabol Amntasz kiraly meghalt. Hammond Ieltetelezi, hogy Bubaresz a 499-ben kirobbant ion Ielkeles
miatt hajozott el Europabol.
Az ellentetes nezetek tovabbi tkztetese helyett az alabbiakban sajat velemenynket Ioglaljuk ssze. Az
inIormacioit talan magatol a makedon udvartol sszeszed Herodotosz egy tendenciozus beallitasu historiat irt
le a perzsak eltti makedon behodolas krlmenyeirl. E beallitas lenyege nem az, mint egyesek hiszik, hogy az
I. Alexandrosz nevehez Izd alavetettseget Amntaszra haritsa. Ugyanis valoban Amntasz hodolt be a
perzsak eltt, es Iia csak kvete az politikajat. ilyen szempontbol a trtenet hiteles. Am a perzsak 479-ben
bekvetkezett vegleges grgorszagi katonai veresege utan a hellenekkel addig is az adott kereteken bell jo
viszonyra trekv I. Alexandrosz szamara kenyelmetlenne valt az egykori perzsa kapcsolat. E kenyelmetlenseg
kisebbitesere, es az allitolag benne rejl si perzsagyllet hangsulyozasara talaltak ki a kvetek
meggyilkolasanak mesejet. Ez a kitalalas meg arra is jo volt, hogy a valoszinleg I. Alexandrosz akaratabol
vegbement hazassagktest amely a 490-es evekben nyilvan jol kamatozott a klcsnsen gymlcsz
makedon-perzsa viszonyban korabbra, I. Amntasz uralmara tegye, es mintegy a kvetek meglese altal
elallt kenyszerhelyzettel magyarazza. Ezaltal a perzsa helytartoi csaladbol szarmazo Bubaresz hazassaga a
makedon kiralyi csalad egyik ntagjaval nem I. Alexandrosz, hanem atyja hirnevet csorbitotta a perzsak Ieletti
gyzelem diadalmamoraban uszo grgk eltt.
Maradjunk tehat abban, hogy 510-ben Makedonia behodolt Perzsianak, am korantsem olyan krlmenyek
kztt, amint azt Herodotosz elenk tarta. A perzsa Iennhatosag elIogadasa reven a makedon kiraly politikai
mozgastere kibvlt, es ennek kvetkezteben a makedon uralom megszilardult az Axiosz keleti partjan.
Valoszinleg a makedon Iennhatosag nyugat-mgdoniai megszilarditasat kivanta elsegiteni Amntasz azaltal,
hogy a jo perzsa kapcsolatokat kiepitett es elztt atheni trannosznak, Hippiasznak akarta a kezere jatszani
Anthemuszt. Miutan ez a terve meghiusult, vagy meg maga, vagy Iia kzvetlen makedon uralom ala vetette
ezt a tartomanyt. Annyi mindenesetre teljes bizonyossaggal megallapithato, hogy I. Amntasznak sikerlt
megszereznie Pella es Ikhnai varosok, valamint Amphaxitisz terletet az Axiosz tengeri deltaja menten, tovabba
Mgdonia legnyugatibb reszet, amely magaba Ioglalta a Thermei-bl parti szakaszat az Axiosztol keletre,
egeszen az Anthemusz-vlgy kijarataig. Tekintve, hogy az Axiosz torkolatvideke ersen mocsaras volt, a
Iolyami atkeles a torkolattol eszakra, Ikhnai kzeleben lehetett a legknnyebb egy hadsereg szamara. Ezzel a
hoditassal tehat Makedonia megvedhette keleti hatarait, st tovabbi terleteket tudott bekebelezni.
Thukdidesz mar ismertetett tudositasabol, amely Makedonia terleti gyarapodasat vazolja idrendi sorban, az
derl ki, hogy Eordaia es Almopia lakoi is nagyjabol ez id tajt kerltek makedon uralom ala. Ez azt jelenti,
hogy a keleti hatarok megszilardulasat I. Amntasz nyugati iranyu hoditasokra hasznalta ki. Eordaia lakoirol, az
eordoi illir eredet neperl akkor szoltunk, amikor Diodorosz egy tredeket elemeztk. Ez a tredek a mitikus
alapito, Karanosz kalandos honIoglalasat elevenitette Iel. Eordaia, mint akkor megallapitottuk, Oresztisz es
Lnkesztisz kztt Iekdt, a Bermion nyulvanyaitol nyugatra. E videk makedon elIoglalasa es az a krlmeny,
hogy lakosait Mgdoniaba telepitettek at, arra a hatarozott trekvesre utal, hogy Makedonia kiralyai kiterjesszek
uralmukat a Pindosz nyugati lejtire, arra a videkre, ahol egykor a makedonok nyajai legeltek. Amikent keleten
az Axiosz vize, ugy nyugaton a Pindosz sziklas meredelyei kinaltak termeszetes hatarvonalat a perzsak
baratsagabol adodo lehetseget alaposan kihasznalo makedon terjeszkedesnek. Az Eordaia elIoglalasat indoklo
strategiai cel vezette Amntaszt abban is, hogy Almopiat ugyancsak uralma ala vesse. Ez a tartomany
Lnkesztisztl eszakkeletre, a mai macedon-grg hatar kzeleben terlt el, a Ludiasz Iels Iolyasanal. Ily
modon az ekkor az Olmposztol Ielkr alakban egeszen az Axiosz keleti partjaig terjed makedon siksagot a
krnyez hegyek vedelmeztek.
40
14 Csengery Janos Iorditasa.
Ugy latszik, a perzsakkal kialakitott jo kapcsolat egyaltalan nem akadalyozta meg a makedon kiralyi csaladot
abban, hogy a grgseggel is hasonlo jo viszonyba kerljn. Nem is lett volna logikus a hellenekkel valo
szakitas akkor, amikor peldaul 508-ban Athen szvetseget kttt Perzsiaval. St, eppen a perzsak tamogatasaval
kialakulo hatalmi status indithatta a dinasztiat arra, hogy ne erjek be orszaguk ,barbar minsitesevel. 500 krl
az egyik olmpiai versenyen, amint errl mar szoltunk, jelentkezett Alexandrosz, es igazolva csaladja hellen
eredetet igen szerenyen csak Herakleszig vezetve le a genealogiat , kiharcolta a jatekokon valo reszvetel
jogat.
Az olmpiai versenyeken valo sikeres reszvetel mindig is politikai gymlcsket termett a jo versenyzket
kikld allamoknak. Plasztikusan Iejezte ki ezt a gondolatot az atheni Alkibiadesz, amikor a peloponneszoszi
haboru idejen igy szolt polgartarsaihoz:
,. mikor olvan nagv pompaval felentem meg a: olmpiai versenveken [valos:inleg
420-ban], a hellenek iga:i hatalmanal sokkal nagvobbnak lattak ha:ankat, holott korabban
a:t hittek, hogv tnkretette a haboru. En ugvanis amit elottem meg egvetlen maganember
sem tett het fogatot inditottam a versenven, s a: elso helv mellett a masodikat es a
negvediket is megs:ere:tem, s minden egvebet is e gvo:elemhe: melto fenv:essel inte:tem. A:
ilvesmiert altalaban megbecsles s:okott farni, s a telfesitmenvben egvs:ersmind a hatalom
bi:onvitekat s:oktak latni.`
(Thukdidesz VI. 16.)
Alexandrosz is minden bizonnyal a ,hatalom bizonyitekat kivanta adni azzal, hogy szemelyesen vett reszt a
legtekintelyesebb panhellen versenyen, s mint Herodotosztol tudjuk, nem vallott kudarcot. A gyztessel azonos
idt Iutva ert celba. De az igazi sikert azzal aratta, hogy egyaltalan indulni engedtek. Ezt a lehetseget ugyanis
csak teljes jogu grg polgarnak adtak meg, s a makedon tronrks elsrend celja nyilvan hellen voltanak
elismertetese volt. Ez megtrtent, s igy ezutan uralkodojan keresztl maga a makedon nep is a hellenek kze
szamitott.
Alexandrosz kivalo sportember volt, hiszen mint egyeb trteneti Iorrasbol tudjuk, ttusaban is indult az olmpiai
versenyeken. Ez a versenyszam, az okori pentathlon a kvetkez reszversenyekbl allt: tavolugras,
diszkoszvetes, gerelyhajitas, Iutas es birkozas. Csak igen alapos Iizikai Ielkeszles utan probalkozhatott valaki
ezzel a sportaggal, s raadasul, ha uralkodocsalad tagja volt, nemigen kockaztathatta a csuIos kudarcot.
Elkepzelhet, hogy Alexandrosz Olmpiaban eppen ezt a szamot nyerte meg, s Pindarosz gyzelmi odajanak
Iennmaradt tredeke ezt a diadalt nnepli:
,Boldog Dardanidak nevet viselo,
akinek atvfa Amntas:...
A derekhe: illik, hogv remek
Dallal nnepelfk,
Mert csak e tis:telet el a vilagon halhatatlanul,
Agvon hallgatva meghal a nagvs:er tett.`14
Pindarosz 522-ben vagy 518-ban szletett a Thebai melletti Knoszkephalaiban, es 446 krl halt meg.
Gynyr gyzelmi odakat irt a panhellen versenyjatekok gyzteseinek tiszteletere. A pindaroszi odak az
41
olmpiai, iszthmoszi, pthoi es nemesi jatekok gyzteseinek, vagyis olyan panhellen versenyek legjobbjainak
allitottak emleket, amelyeken csak grg polgarok vehettek reszt. Alexandrosz nem csupan a reszvetel es a jo
helyezes dicssegevel nvelte csaladja es nepe hirnevet, hanem azaltal is, hogy e nagy kltt is dalra Iakasztotta.
A kor legkivalobb kltje altal megenekelt grg hsk soraba emelkedni vagyott celja volt egy Ielbarbar es
addig a grgkkel nem sok kapcsolatot kiepit, am tbbre ahitozo allam leend vezetjenek. Pindarosz ertette
a makedon tron varomanyosanak ohajat. A trojai uralkodohaz, a Dardanidak magukat Zeusztol szarmaztato
nemzetsegevel hozta t parhuzamba, amikor a Helenet elrablo Parisz masik nevere, az Alexandroszra celzott a
tredek els soraban. Ennek a nevnek a jelentese: a ,IerIiak vedelmezje, amelyet I. Amntasz Iiat kveten
tbb makedon kiraly is bszken viselt. Ezek egyike, III. Alexandrosz, akit Nagy Sandor neven tett ismertte a
trtenelem, nem is Ielejtette el azt a szolgalatot, melyet Pindarosz tett senek. Miutan 336-ban elIoglalta a tront,
lerombolta a lazado Thebai varosat, a jeles klt ott el ivadekainak mentesseget adott a rebellis lakossagot
sujto szigoru bntetesek alol.
A grgseg tehat ezutan maga kze valonak tekintette a makedon nepet meg ha egyes megrgztt
makedonellenes politikusok, mint Demoszthenesz ezt ketsegbe is vontak , s ennek a szemleletvaltasnak masIel
evszazad multan meglett a sajatos politikai konzekvenciaja. A 350-es evektl ugyanis eppen a rokonsagra es a
,kzs celokra hivatkozva kenyszeriti ez az ujstet rokon a sajat akaratat a grgsegre. Am okori analogiat
erre is talalhatunk. A 229228-as illir haboru utan, amelyben a romai kztarsasag csapatai levertek a dalmat
tengerpart kalozait, a kereskedelmket ismet biztonsagban tudo korinthosziak oriasi lelkesedeskben
megengedtek a romaiaknak, hogy reszt vegyenek a ,Ildrazo Poszeidon tiszteletere rendezett iszthmoszi
versenyjatekokon. Ezaltal lenyegeben helleneknek ismertek el Roma polgarait. Az uj rokonok azutan alig szaz
ev mulva leromboltak Korinthoszt, es a grgseg urai lettek.
De hol van meg a makedonok, hol a romaiak Ienyeget arnyeka a grg szabadsag Ienyesen tndkl napja
eltt? Mas Iegyverek hegye meredt acsarkodva a Balkan-Ielsziget hellenjeire az 5. szazad elejen. A terjeszked
perzsa hatalom keszldtt arra, hogy alavesse Deukalion es Prrha leszarmazottjait.
42
10. fejezet - Egy veresg s
tanuIsgai
A grg-perzsa haboruk idszakarol (492449/448) nyilvan sok mindent hallott mar az olvaso. Kepzeleteben
hatalmas perzsa tmegek viaskodnak maroknyi elszant grg landzsassal, s im, csodak csodajara megtrtenik
az, ami manapsag szinte el sem kepzelhet: a hazajukat ved, az igazsagos gyert kzd harcosok diadalt
aratnak az elspr tuler Iltt. Valahogy igy meseltek a trtenteket az antik Hellaszrol szolo szep
kepesknyvek, ezt sugalljak meg napjaink iskolasknyvei is, a trtenettudomany eredmenyeiben kevesse jaratos
ujsagirok, riporterek pedig ugyanezt visszhangozzak, ha a marathoni csatamezt vetitik elenk. Pedig ideje volna
mar Ielismerni, hogy az okor nem a csodak vilaga volt, megha csodalatosan szep korszakot kepviselt is az
emberiseg trteneteben. Az ersebb nep, a jobb hadsereg nemcsak napjainkban, hanem mar ezekben a korai
idkben is trvenyszeren legyzte a gyengebbet. Ez pedig teljesen Iggetlen volt attol, hogy kinek az oldalan
allt a trtenelmi igazsag. A trtenelmi igazsag megitelese egyebkent is igen nehez dolog. Ha a trteneti Iejldes
azt kvetelte, hogy a kisebb nepek a tagabb politikai-gazdasagi egysegek letrehozasa vegett, a tarsadalmi
haladas jegyeben mondjanak le Iggetlensegkrl ez a helyzet allt el Hellasz vonatkozasaban elbb a
makedon, majd a romai hoditas elestejen , akkor minden rokonszenvnk dacara a Iggetlensegi harcot kell
retrogradnak tekintennk. A grg-perzsa haboruk megitelesekor persze nem vagyunk ilyen ketseges
helyzetben. A tarsadalmi haladas gyenek vedelme egybeesett a grg Iggetlenseg megovasanak
szksegessegevel, igy azutan a grg gy volt az igazsagos, a grgke lehet minden rokonszenvnk. Ez a
dolog egyik resze. Az erem masik oldala viszont az, hogy ez esetben a grgk erosebbek is voltak
ellenIeleiknel. Termeszetesen ezert gyztek.
De nezzk sorjaban az esemenyeket. 499-ben Miletosz vezetesevel a kis-azsiai ion varosallamok Iellazadtak a
perzsa uralom ellen. A Ielkeles talan 500-ban kezddtt, sajnos a kronologiaja bizonytalan. (Mindenesetre
vigasztalo, hogy nemcsak a makedon trtenelemrl tudunk olyan keves biztosat.) Miletosz trannosza,
Arisztagorasz az egei-tengeri hajozas Ieletti ellenrzes megszerzese es ezaltal Miletosz hatalmanak nvelese
erdekeben kiserletet tett a Peloponneszosz es Kis-Azsia nyugati partja kztti tengerreszen harant elnyulo
Kklaszok szigetei egyikenek, Naxosznak a megszerzesere. Ugy gondolta, hogy a perzsak szivesen segitenek
annak a varosnak, amelynek korabbi trannosza, Hisztiaiosz megakadalyozta a Duna-hid lerombolasat Dareiosz
szkita hadjarata idejen, megmentve ezaltal a perzsa hadat a biztos pusztulastol. Nos, a perzsa segely valoban
nem maradt el. Am Arisztagorasznak illett volna legalabb annyira ismerni a trtenelmet, hogy tudja: a hodito
nagyhatalmak nzetlen segitsegere alapozni dreseg. A perzsak ugyanis a mersekelt szamu harcos helyett egy
olyan nepes sereget kldtek, raadasul a nagykiraly unokaccsenek vezetesevel, hogy egyszerre vilagos lett: ha
Naxoszt megszerzik, ez a sziget nem Miletosz, hanem Perzsia birtoka lesz. Igy nem kell csodalkoznunk azon,
hogy a Naxosz elleni tamadas kudarcot vallott, hiszen Arisztagorasz nem Perzsianak szanta a gyzelem
gymlcseit. Az incidens kvetkezmenyekent viszont Miletosz kenyuraban egy lazadas terve Iogant meg,
tervehez pedig batoritast kapott az emlitett Hisztiaiosztol. Ez utobbit a bizalmatlan perzsak, a szkita hadjarat
idejen tett szolgalatai ellenere, eltavolitottak Ioniabol, s most a kiralyi udvarban a tanacsadok latszatra
beIolyasos, am valojaban tetlensegre karhoztatott csoportjat gyarapitotta.
Amennyiben hihetnk Herodotosznak s a trtenet megint olyan eredeti, hogy miert ne adnank hitelt neki ,
akkor Hisztiaiosz egy kopaszra nyirt rabszolga meztelen Iejbrere irva kldte el lazito zenetet
Arisztagorasznak. A kldnc megvarta, amig kinnek a hajtincsei, csak azutan ment Miletoszba, ahol aztan az
erthetseg kedveert ujIent meghosszabbitottak a homlokat.
A Miletosz vezette Ielkeles hamarosan magaval sodorta Ioniat, de az anyaorszagi grgseg mersekelt
tamogatasa miatt a mozgalom nemigen szamithatott sikerre. Pedig Arisztagorasz szemelyesen probalta gye
melle allitani a ket legersebb balkani poliszt: Spartat es Athent. A spartai kiraly, Kleomenesz azonban,
barmennyire rokonszenvezett is az ionok gyevel, kisse megdbbent, amikor azt hallotta, hogy a kis-azsiai
43
tengerparttol seregenek meg harom honapnyit kellene masiroznia a perzsa kiraly szekvarosaig. Igy azutan
Arisztagorasz dolgavegezetlenl ment Athenba. Ott szivelyesebben Iogadtak, mivel ekkor mar Ienyegetett az a
veszely, hogy a perzsak az Athenbol elztt Hippiaszt erszakkal ltetik vissza a varos nyakara.
Az atheni nepgyles eltt Arisztagorasz igyekezett Ielcsillantani a zsakmany remenyet, es kemenyen
becsmerelte a perzsa sereg harcerteket. A nepgyles meg is szavazta a segitsegnyujtast, amihez Herodotosz csak
ennyit Iz hozza igen szellemesen:
,...kitnt, hogv tbbeket knnvebb tevutra ve:etni, mint egvet, mert mig a: egv lakedaimoni [spartai]
Kleomenes:t nem birta felreve:etni, megtette e:t a: atheniakkal, akik harmince:ren voltak`.
De Athen csak jelkepes segitseget adott az ionoknak. A varos Ielels vezetinek tbbsege joggal aggodott
amiatt, hogy Iatalis modon megromoljek Athen es Perzsia alig tiz esztendeje szerzdessel is megpecsetelt
viszonya. Vegl is igy trtent, noha az a husz hajo, amelyet Athen az ionok megsegitesere kldtt, nem
beIolyasolta a lazadok es a perzsak kztti erviszonyokat.
Sparta es Athen tehat de facto magukra hagyta a Iggetlensegkert Iegyverre kelt kis-azsiai grgket. Ez nem
klnsebben meglep, ha egy kisse elgondolkodunk a grg hazaIisag korabeli Iogalmarol. Minthogy a grg
varosallamok berendezkedeset alkotmanyos nallosag (autonomia), sajat hadsereg altal vedett politikai
szabadsag (eleutheria) es nmagat eltetni kepes nellato gazdasag (autarkeia) jellemezte, nazonossagtudatuk
igen magas Iokon allt, es ezt soha nem voltak hajlandok Ieloldani valamiIele panhellen erdek kedveert. Ha
alkalmankent ssze is Iogtak, azert tettek, mert ket vagy tbb varosallam sajat erdeke valamely ponton
csoporterdekke alakult. Tanulsagos, mit ir Arisztotelesz a varosallamrol:
,,... a varosallam a hasonloaknak tarsulasa, a leheto legtkeletesebb elet celfabol. Minthogv
pedig a boldogsag a legfobb fo, e: pedig nem egveb, mint a: erenv tevekenvsege es bi:onvos
tkeletes alkalma:asa, masfelol pedig ebben res:t lehet venni eges:en, de lehet kevesse is, sot
egvaltalaban nem. vilagos, hogv e: a: oka, hogv a varosallamnak es a: alkotmanvnak
klnb:o valto:atai vannak, ti. mindenki maskepp es mas es:k:kkel treks:ik a
boldogsagra, es igv les: a:utan a: eletmod es a: alkotmanv is mas es mas.`
(Politika 1328. a.)
Ebbl is kitetszik, hogy a grgk legalabb elvben elismertek minden varosallam (polis:) jogat, hogy sajatos
eletmodnak es alkotmanynak adjon otthont, s ami a legIontosabb, a szamara legdvsebbnek talalt eszkzkkel
trekedhessek a boldogsagra. Kiegyensulyozott politikai helyzetben, amikor egyetlen grg allam sem tett szert
tulzott erIlenyre a tbbi rovasara, ilyen magatartast tanusitottak. A polisz es nem a panhellenizmus
boldogulasa volt tehat a cel, es a hasonloak (ertsd: egyenjoguak) kizarolag ezt ohajtottak megvalositani akkor,
amikor varosallamban tarsultak. Ebbe az elkepzelesbe semmiIele politikai altruizmus nem Iert bele. Ha egy
varosallam ugy velte, hogy erdekei, vagy amint Arisztotelesz megIogalmazta, boldogsaga semlegesseget
kvetelt a perzsakkal szemben, vagy eppen behodolast, akkor a polisznak ehhez is kellett tartania magat. Ilyen
magatartas jellemezte a poliszokat a grgperzsa haboruk koraban is, es lenyegeben ezert sem tekintettek
paradoxonnak, hogy a ,grgbarat I. Alexandrosz, Makedonia kiralya atyjahoz, I. Amntaszhoz hasonloan
behodolt a perzsa hatalom eltt.
Mivel az anyaorszagi grgseg jelents resze ugy gondolta, hogy a perzsak provokalasa nem Ielelne meg
erdekeinek, es meg Athenban is belpolitikai kzdelmek temaja volt ez a problema, csak id kerdese volt, hogy a
perzsa tuler mikor gyri le a szabadsagukert es Iggetlensegkert kzd ion Ielkelket. Ez trvenyszeren be is
kvetkezett 494493-ban.
Az ion Ielkeles, bukasa ellenere, plasztikusan bebizonyitotta a perzsak kis-azsiai es egei-tengeri uralmanak
44
sebezhetseget. Ezt akarta helyretni I. Dareiosz azaltal, hogy kiserletet tett a Balkan meghoditasara, s ezaltal az
Europat es Kis-Azsiat elvalaszto (vagy egybeIz) Egei-tenger mindket partvonulatanak megszerzesere. A
balkani hoditas hidIallasa a mar levert Thrakian at a szvetseges Makedonia lett volna. Csakhogy 492-ben a
kiraly veje, Mardoniosz vezette hajohad, amelyet Thrakia iranyaba kldtek, a Khalkidike-Ielsziget eltt az
Athosz-hegyIoknal viharba kerlt, s a harcosok java reszevel egytt elpusztult. I. Dareiosz belatta, hogy a
sikerhez gondosabb diplomaciai es katonai elkeszitesre van szkseg.
Elbb diplomaciai lepesekkel probalkozott. A grgorszagi tartomanyokba kveteket kldtt, hogy a megadas
si jelekent Ildet es vizet kveteljen. A kvetek nehany helyen sikerrel is jartak, de a ket legtekintelyesebb
poliszban sajatosan nyers Iogadtatasban reszesltek a perzsak. Spartaban kutba, Athenban pedig gdrbe
hajitottak Dareiosz kveteit. Athenban raadasul Themisztoklesz javaslatara meg a perzsa kldttseg tolmacsat is
halalra iteltek, mert a grgperzsa haboruk kesbbi vezere ugy velte, aki a szabadsag Ieladasara celzo ohajokat
leIorditja, az mar pusztan ezaltal is hazaarulo.
I. Dareiosz elbb Athent akarta megbntetni. Ez a varos sokat tett annak erdekeben, hogy ne kerljn sor a
perzsa hatalommal valo es kimenetelet tekintve igen bizonytalan sszecsapasra. Az ion Ielkelket, mint lattuk
csak igen mersekelt tamogatasban reszesitette. Raadasul a Ielkeles elen allo Miletosz lerombolasa utan Athen
kormanyzata nem akarmilyen gesztussal nyilvanitotta ki bekeakaratat: a dramairo Phrnikosz tragediat irt
Miletosz bukasarol. Az els eladas utan az emberek sirva borultak egymas nyakaba az utcan, es hangosan
szidalmaztak a barbar perzsakat. Erre nyomban ezer drakhma penzbirsagot rottak ki a szerzre, a darabot pedig
betiltottak. Messzebbre is mentek: a thrak dolonkoszok vezeret, a perzsak iranti gylleterl nevezetes es az
altala tamogatott ion Ielkeles leverese utan szlvarosaban menedeket keres Miltiadeszt Athenban perbe
Iogtak. Csakhogy Dareioszt ezek a gesztusok nem hatottak meg. Athen behodolasat kivanta esetleg olyan
Iormaban, hogy a varos visszaIogadja Hippiaszt, aki ezutan perzsabarat trannoszkent uralkodik. Az
sszecsapast tbbe nem lehetett elkerlni, s ezt ismertek Iel Athenban, amikor Miltiadeszt nem csupan
Ielmentettek a birosag eltt, hanem 490-re s:trategoss:a, vagyis az allam hadsereget vezet tiz vezer egyikeve
valasztottak.
Nem lehet celunk reszletesen ismertetni a grg-perzsa haboru esemenyeit. Makedon es nem panhellen
trtenetet irunk. Inkabb nehany kzkelet es elavult nezettel szeretnenk leszamolni a grg gyzelem tenyezi
kapcsan. Ez azert is celszer, mert egy olyan nep trtenelmet taglaljuk reszletesebben, amely majd hatalma
csucsan epp a perzsakat gyzi le, birodalmukat pedig sajat vilagbirodalmanak magvava Iormalja. A 490480-as
grgorszagi hadiesemenyek csakugy, mint az 5. szazad utolso eveiben Xenophon es katonai hadmenetenek
tanulsagai gazdag tapasztalatokkal ruhaztak Iel a lovas makedonokat ahhoz, hogy Nagy Sandor vezerlete alatt
vilaghoditokka valjanak. Nem lehet megIejteni a makedonoknak a 330-as evekben kivivott katonai sikerei titkat,
ha a grg-perzsa haborukat nem Iosztjuk meg a misztikus maztol.
Tehat 490 kora nyaran a delkelet-kisazsiai Kilikia tartomany kiktibl Iniciai, ion es aiol galyak hatan
megindult Athen Iele a perzsak expedicios hadserege. Herodotosz 600 egysegre becslte a tamado hajohadat, de
ez alighanem tulzas. Hiszen tiz evvel kesbb Xerxesz alig tbb hajot hasznalt Iel a grgkkel szembeni
tenyleges csatarozasokban, marpedig az egesz Balkanra kiterjed kombinalt szarazIldi-tengeri hadjaratot
inditott. A hajohad egysegeinek szama tehat csekelyebb lehetett a herodotoszi adatnal. De vajon mekkora
sereget szallithatott a perzsa hajohad?
Az 5. szazadban a hajokon szallitott seregek letszama nem lehetett Ielelmetes. Ezt tkrzi Thukdidesz
velemenye, aki a Trojat hajdanan ostromolni indulo grg had letszamat nem becslte magasra, ezt pedig igy
indokolta:
,E: a:onban nem annvira a lakossag csekelv s:ama, hanem inkabb a: anvagi es:k:k
s:kssege miatt volt igv. A: elelme:esi nehe:segek miatt vittek ugvanis magukkal kisebb
sereget, csupan akkorat, amelv ugv remelhettek ott helvben, hadako:as k:ben el tudfa
magat tartani.`
45
(I. 11.)
Hasonlo lehetett a helyzet Nagy Sandor koraban is. Vegyk csak Iigyelembe, hogy a Perzsia meghoditasara
hajora szallt makedon sereg krlbell 37 000 embert szamlalt. Bizonyos, hogy az Attika iranyaba evez perzsa
Ilotta ennel is kevesebb harcost vitt magaval. Ezt meg az a herodotoszi kzles is valoszinve teszi, hogy a hajok
jelents resze csakis lovakat szallitott. Igy hihet mai kutatok becslese, amely szerint 2530 000 perzsa katona
indulhatott el Athen meghoditasara.
Mivel ez a had sorra elIoglalta a Kklaszok szigeteit, majd Ieldulta Euboia legviragzobb varosai kzl
Karsztoszt es Eretriat, nyilvan vesztett is nehany ezer embert, de helyrsegkent is hatra kellett hagynia
csapatokat. Ezt nem ellensulyozta a leigazott grgk egy reszenek kenyszer besorozasa a perzsa seregbe,
hiszen rajuk, mint a Kis-Azsiabol kivalogatott perzsa elitcsapatok tagjaival egyenertek harcosokra, nem
szamithattak. Azt a perzsa hadert, amely vegl Attikaban kikttt, talan 20 000 Ire tehetjk.
A perzsak a szeles marathoni siksagon szalltak partra, hogy lovassaguk erejet ervenyesitsek. Mert milyen is volt
a perzsa sereg taktikaja? Fonott pajzs es pikkelyes mellvert vedte a harcosok zmet az ellenseg dardaitol, de ez a
vedIelszereles altalaban knny volt, hogy ne akadalyozza a katonak gyors mozgasat. A sereg legtkepesebb
reszet a lovas ijaszok alkottak, de ijasz volt a gyalogosok tbbsege is. Az ijaszatban kepzett lovasok es
gyalogosok szivesebben harcoltak tavolabbrol. A legvaratlanabb pillanatban lecsapni az ellensegre, majd a
kzelharc kibontakozasa eltt elszakadni tle ez volt a csata kzben tbbszr megismetelt manver, amellyel
az ellenseget megIelemlitettek, majd demoralizaltak. Ehhez a taktikahoz illett a Vrana es Oinoe Iolyok kztt
lustan elnyulo siksag, amelynek eszakkeleti resze kzeleben Iorrasoknal itathattak lovaikat a hoditok. Ezenkivl
Euboia szigeterl Attika keleti videkere lehetett a legknnyebben atszallitani a lovakat es gondoskodni a
takarmany utanszallitasarol. Az a mod tehat, ahogy a perzsa sereg eppen Marathont es a lovassagi harc
szempontjabol legkedvezbb reszet szemelte ki harcallaskent, arra utal, hogy lovassaguknak dnt szerepet
szantak az atheni hoplitak legyzeseben. Ezzel az atheniak is tisztaban voltak, bizonyara ezert abrazoltak
Datiszt, a perzsa lovassag parancsnokat azon a Ireskon, amely a varosban allo S:toa Poikile (Festett Csarnok)
Ialat diszitette, es amely a marathoni csata jeleneteit rkitette meg. A bkken csak az, hogy a perzsa lovassag
megsem vett reszt a vegs sszecsapasban.
A perzsak tehat Ielteheten huszezren, az atheniak tizezren voltak, hozzajuk csatlakozott meg ezer Plataiai-beli
gyalogos. Az atheniak oldalan kzd hadert kizarolag nehez Iegyverzet gyalogosok, ugynevezett hoplitak
alkottak, akik bronzbol kovacsolt, orr- es arcvedvel ellatott sisakot viseltek, testket mellvert es
labszarpancelzat vedte, karjukat es kezket brktes ovta, es kr alaku, nehez bronzpajzsot tartottak a testk
eltt. TamadoIegyverk egy rvid, egyenes vaskard es egy krlbell harom meter hosszu vashegy landzsa
volt. A hoplitak 8-16 sor melyseg es olykor masIel-ket kilometerre is elnyulo tegla alaku csatarendben,
phalanxban (Ialanx) alltak Iel, megIelel tavolsagban egymas mellett es mgtt. A landzsakat az els sor elre
szegezte, a kzvetlenl mgtte lev sorok harcosai pedig az elttk allok valla Iltt nyujtottak elre
Iegyvereiket. Ily modon a megindulo phalanx olyan lehetett, mint valami mozgo landzsaerd, amely Ielnyarsalja
a vele szembekerlt, es letiporja a kzelharcban jaratlan ellenIelet, ha az nem tud idejeben elmeneklni. A
phalanx harcosainak a kollektiv, a varosallamot alkoto hasonloak kzssegehez ill harcmodor adott
biztonsagot. Mindenki bal karjara IelIztt pajzsaval vedte a mellette kzd jobb oldalat. A katonak valoban
egymasert, de ugyanakkor az egesz kzssegert is harcoltak. Termeszetesen a jobb szelen kzdk mar nem
kaptak vedelmet senkitl, ezert ide a legkivalobb, legjobban Ielszerelt hoplitakat allitottak. A phalanx jobb
szelen harcolni megtiszteltetesnek szamitott.
De hat mi trtent Marathonnal? Miutan a grgk elIogadtak Miltiadesz javaslatat, hogy ott a siksagon
szalljanak szembe a perzsakkal, az ezzel egyetert sztrategoszok atadtak neki parancsnoki hatalmukat. Majd az
egyik nap hajnalan nehany kis-azsiai grg az atheniak taborahoz lopodzott, es elarulta nekik, hogy a perzsa
lovasok nincsenek az allasaikban. Miltiadesz erre meg a stetseg leple alatt csatarendbe allitotta harcosait. Mivel
a perzsa arcvonal hossza 1600 meter volt, nehogy bekerithessek a sereget, a hadvezer ugy rendelkezett, hogy a
centrumot ritkitsak meg, es ezzel a kzepen elvekonyodo phalanxszal hasonlo tavolsagra huzzak szet a
46
csatarendet. Mikor ez megtrtent, es a Ielkel nap els sugarai Ienybe vontak a harcmezt, a grgk varatlan
rohammal rajtatttek a perzsakon. A meglepett perzsa gyalogsag, amely raadasul nem szokott a kzelharchoz
es nem is volt olyan jo pajzsa-vertje, mint a grgknek, mar eleve hatranyos helyzetben vette Il a kzdelmet.
Sikert csak a meggyengitett grg centrumban ertek el az azsiaiak, azt is atmenetileg itt Ariszteidesz es
Themisztoklesz iranyitottak trzsk batran ellenallo harcosait , de a ket szarnyon hamarosan a hellenek
kerltek dnt Ilenybe. Mindennek eredmenyekent a perzsa sereg sulyos vereseget szenvedett.
Herodotosz, aki szemtanuk elbeszelesei alapjan szamol be a csata leIolyasarol, mindvegig gyalogos tkzetrl
ir. Azt is kzli, hogy az sszecsapas eltti vitak soran tbb atheni sztrategosz javasolta: varjak meg a spartai
harcosokat.
Miltiadesz ugy tartotta, hogy a marathoni csatat a spartaiak nelkl is meg lehet nyerni. Errl meg a hadgyert
Ielels arkhon polemarkhoszt is meggyzte. Ez a krlmeny mar eleve ellentmond az elspr perzsa tuler
legendajanak. Ha pedig amint Herodotosz irja a marathoni tkzetben csak gyalogosok kzdttek, akkor
vegl arra a kvetkeztetesre is juthatunk, hogy a tenyleges sszecsapasban a grgk voltak tbben. Mivel
pedig esetleg tbben is voltak, jobban is Iel voltak szerelve a kzelharcra, trvenyszeren gyznik kellett. De
hol volt a perzsa lovassag?
Mar utaltunk ra, hogy a perzsak mind a csatateret, mind az allasok helyet ugy valasztottak ki, hogy lovassaguk
erejet ervenyesithessek. Azt is tudjuk, hogy nap kzben a lovassag helyezkedett el legell, mig ejszaka, amikor a
lovakat a Iorrasokhoz vittek itatni, a gyalogsag huzodott elre. A lovassag letszama talan elerte a gyalogosoket,
amikor tehat az elbbiek eltavoztak az allasokbol, akkor a perzsa gyalogsagnak meglehetsen vekony vonalban
kellett szethuzodnia ahhoz, hogy az arcvonal 1600 meteres hossza megmaradjon. Vilagos, hogy ezutan a
szarnyakon megersitett grg gyalogsag bekerithette ket. Lehetseges, hogy minden igy is trtent. Szletett
olyan elkepzeles, hogy a kes nyari vagy kora szi idjarasban (ez attol Igg, hogy a csata idpontjat augusztus
vagy szeptember kzepere tesszk) a Iorrasok vizhozama megcsappant, ezert a perzsak hajnalig sem vegeztek
lovaik itatasaval. Amikor Miltiadesz megtudta, hogy az ellenseg gyalogsaga egyedl maradt, egy lendlettel
lerohanta. Herodotosz valoban hangsulyozza, hogy a phalanx szokatlan modon rohammal tamadott a
megszokott lassu elrenyomulas helyett. Masok szerint a perzsak, miutan a grgk napokon at nem tamadtak,
meguntak a varakozast, es megkezdtek seregk behajozasat abbol a celbol, hogy Attika megkerlesevel partra
szalljanak Athen kzeleben, a phaleroni kiktnel, majd a grg Ierk tavolleteben elIoglaljak a varost.
Eszerint elszr a lovakat vezettek a hajokra. Amikor a grgk megtudtak, hogy a perzsa lovassagtol mar nem
kell tartaniuk, azonnal tamadtak, es legyztek a magara maradt ellenseges gyalogsagot. Ismet masok ugy
probaljak rekonstrualni a trtenteket, hogy Ieltetelezik: a perzsa lovassag uj taktikai megIontolasbol ejszaka is
az els vonalban maradt ahelyett, hogy a szokasos itatas vegett eltavozott volna, es a gyalogsagot engedte volna
elre. A lovasok tehat az ejszakat a Ildn, lovaik mellett heverve tltttek. Amikor errl erteslt, Miltiadesz
rgtn hadrendbe allitotta sereget, es mieltt a lovassag lora szallhatott es egysegekbe szervezdhetett volna,
rohammal rajuk tamadt. A gyalogos harcmodorhoz nem szokott perzsa lovassag sszekeveredett a IelIejld
perzsa gyalogsaggal, majd hamarosan megIutamodott a harcmezrl. Ezen ertelmezes szerint tehat a kis-azsiai
grgk hiradasa, amely szerint a perzsa lovassag elhagyta allasait, azt jelentette, hogy az ellenseges had
legtkepesebb resze nem a megszokott helyen varja a csata kezdetet.
A marathoni tkzet leIolyasaval kapcsolatban tehat igen sok a bizonytalansag. A perzsa lovassag
tavolmaradasa vagy reszleges reszvetele azonban meg akkor is teny, ha ennek okat csak talalgatni tudjuk. Az
esemenyek alakulasanak eredmenyekent viszont a perzsak, bar elveszitettek a csatat, nem veszitettek el
hadseregket. Ezt bizonyitja az a manver, amelynek vegrehajtasara meg mindig lattak eselyt.
A kztudatban ma is el a legendas trtenet, amely szerint a marathoni gyzelem hiret egy iIju Iutar vitte meg az
atheniaknak, akik a jo hirert mar csupan az erkiIejtestl holtan sszerogyo hazaIi holttestenek tudtak Iorro
ksznetet rebegni. Az allitolagos ,marathoni Iutas celja az lett volna, hogy a varos lakoit Iigyelmeztessek: ha
a csatat veszt perzsak hajoikon megkzelitik Phaleront, st netan partra is szallnak, nehogy megadjak magukat,
hiszen a grgk gyztek. A nemes anekdota persze egy dologra jo: az okori kztudatban is benne elt a
Ielismeres, hogy a perzsak I eri nem szenvedtek olyan veszteseget Marathonnal, amely lehetetlenne tett volna
47
15 J. Kromayer G. Veith: Antike Schlachtfelder, 1924-1931, Berlin, IV. 124. old.
egy Athen elleni tamadast. Ezt azonban az atheni sereg vezeti is Ielismertek. Mint Herodotosz irja, Miltiadesz
parancsara egy kisebb osztag Marathonnal maradt a zsakmany rzese es a halottak eltemetese vegett, a had tbbi
resze pedig erltetett menetben a Phaleront Athennal sszekt uthoz vonult, hogy a csatabol elmeneklt, illetve
abban reszt sem vett perzsak Athen elleni tamadasat kivedje. Amikor a perzsak hajoikrol eszrevettek az ujabb
harcra keszld grg sereget, lemondtak a partraszallas terverl, es visszahajoztak Azsiaba. Tehat a marthoni
Iutasra nem volt szkseg, hiszen az atheniak eges: seregkkel s:aladtak Marathontol Phaleronig; a perzsa Ierk
Marathon utan is viszonylagos epsegben maradtak, hiszen a csataban egy reszk nem harcolt, tehat meg
probalkozhattak egy Athen elleni tamadassal; ha marpedig mindez igy volt, akkor Marathonnal valoszinleg a
grg tulero gyztt a gyengebben Ielszerelt perzsa kisebbseg ellen!
Ezek utan ugorjunk elre gondolatban tiz evet. Idszamitasunk eltt 480-ban vagyunk, abban az esztendben,
amely ket kiemelked jelentseg tkzete, a thermoplai es a szalamiszi csata reven lett mveldesnk
kzkincseve. Ekkor trtent, hogy I. Dareiosz Iia, Xerxesz, aki 486-tol Iogva uralkodott a hatalmas Perzsa
Birodalmon, szinte minden erejet mozgositotta a balkani grgk elleni szarazIldi es tengeri hadjaratra.
Herodotosz szerint annak az irdatlan tmegnek a letszama, amely a barbar zsarnok intesere Europara vetette
magat, meghaladta az tmilliot. Ebbl az oriasi szambol a trtenetiro Ielsorolasa alapjan 1 700 000 volt a
regularis gyalogosok mennyisege, akikhez kesbb haromszazezer perzsabarat grg es thrak, valamint makedon
csatlakozott. Mindezekhez Herodotosz hozzaszamit 80 000 lovast es 20 000 harci szekerest meg tevest. Ezeket a
szamadatokat a kutatok nem Iogadjak el. Egyesek ugy veltek, hogy Herodotosz nem ismerte a perzsa had
parancsnoki allomanyaban szerepl Itisztek hataskret, es ott, ahol mriarkhos:rol, vagyis 10 000 ember
parancsnokarol beszel, valojaban khiliarkhos:, vagyis ezer embert vezenyl tiszt mkdtt. Ezaltal sokkal
hihetbb letszamhoz jutunk el, hiszen ha a trtenetiro adatait tizzel osztjuk, akkor 210 000 ellenseges harcos
marad. Ez persze meg mindig a leghatalmasabb hadigepezet, amely valaha is Ienyegette a grgket, raadasul
meg ott volt a perzsa Ilotta, valamint a nepes segedcsapatok.
Sir Frederic Maurice angol tabornok is nagyjabol a 210 000-es letszamhoz jut kzel azon az alapon, hogy a
perzsak hadtaplehetsegeit vizsgalja. O bejarta a perzsa had egykori utvonalat Kis-Azsiabol Europaba, es
mindenekeltt az ivoviz kerdeset vizsgalta. A katonai logisztika, vagyis az utanpotlas, hadseregellatas
krlmenyeit, lehetsegeit tanulmanyozo tudomany modszereinek Ielhasznalasaval azt a kvetkeztetest vonta le,
hogy a perzsa szarazIldi sereg sszletszama 210 000 krli lehetett, es ennek mintegy a ketharmada, talan 150
000 harcos volt regularis katona. Az igas allatok es harci menek szamat 75 000-re becslte. Ennel kisebb
szamadatot Ieltetelez Razin szovjet hadtrtenesz. O azt az adatot veszi szamitasa alapjaul, hogy a perzsa
szarazIldi erk het nap alatt keltek at a Helleszpontoszon vert hajohidon. Ez az id a hid ateresztkepesseget
Iigyelembe veve szerinte nagyjabol 100 000 gyalogos, 20 000 lovas es 15 000 harci szeker atvonulasahoz volt
elegend.
Ezek persze ismet csak hipotezisek, de ennek a Iejtegetesnek is megvan az ertelme. Herodotosznal kesbbi
grg trtenetirok ugyancsak millios perzsa seregrl irnak ott, ahol mar a tbb szazezres letszam is tulzas. Ilyen
,millios perzsa hadat allitanak szembe Gaugamelanal is Nagy Sandor harcosaival, s az utokor azutan valtig
csodalkozhat, hogyan gyzhettek megis a makedonok. Egy magyar trtenelemtanar a kzelmultig
rendelkezesere allo tanknyvek szellemeben mar majdnem ravagna, hogy ,mert a hazajukat vedtek, de azutan
radbben, hogy jelen esetben a perzsak vedtek az orszagukat. Itt bizony meg a szokasos sablon sem segit.
Egyedl a modern letszamelemzesi kiserletek derithetnek nemi Ienyt a misztikus homalyra, s az elbbiekben
epp ilyen kiserletre adtunk peldat.
A tulerben lev perzsa szarazIldi sereg termeszetes modon elsprte Thermoplainal a spartai Leonidasz
vezette grg harcosokat a romantikus trtenetiras kedvelinek legnagyobb banatara. Mint kztudomasu,
ezutan Kzep-Grgorszag perzsa megszallas ala kerlt, es csak a 479-ben, Plataiainal vivott tkzet utan
szabadult Iel. Ezt a csatat ugyanis a grgk nyertek, am ott, ahogy azt E. UIer is megallapitja: ,...a perzsak
ereje nem volt sokkal szamottevbb a grgkenel.15
Ha ezek utan mar nem csodalkozunk annyira a grgk szarazIldi gyzelmein, akkor ideje tultennnk
48
magunkat azon az irracionalis ertekelesen is, amely szerint a grgk hazaIisagtol Ittt evezsei Szalamisznal
hatalmas perzsa tulert zuztak szet. Szalamisznal ugyanis 450-500 galyaval jelent meg a perzsa hajohad a
csaknem 400 hadihajot szamlalo egyesitett grg Ilotta legyzesere. A grgk tengeri erejenek magvat a
haborus celokra epitett atheni haromevezsoros hajok alkottak hala Themisztoklesz elrelato politikajanak.
Ezzel szemben a perzsa Ilotta legersebb egysegeit a kis-azsiai grgk es a Iniciaiak adtak. Ezek hajoi
zmmel mely merles, tagas raktarter, kereskedelmi celokra keszlt tengeri jarmvek voltak, melyeket
sebtiben tettek alkalmassa hadi szolgalatra. Az tkzetben a Irgebben manverez anyaorszagi grg hajok
szamottev harcertekbeli Ilenyben voltak a perzsa szolgalatban allo nehezkes galyakkal szemben. A perzsak
szambeli tulsulya jelentektelen volt, raadasul az alaptalanul elbizakodott Xerxesz a biztos siker remenyeben egy
kisebb Ilottaegyseget nem is vetette az tkzetbe. Ezt Megara ele kldte, hogy a majdan arra menekl grg
hajokat Iogja el. Nem volt kit elIogniuk. A szk szalamiszi szorosban a: alig kisebb, viszont a harcra sokkal
alkalmasabb grg hajohad aranylag knny es teljesen trvenyszer gyzelmet aratott.
De hat mikent lehetseges az, hogy a perzsak nem tudtak Szalamisznal lenyegesen tbb hajot harcba vetni, mint a
grgk? Herodotosz azt irja, hogy a perzsaknak eredetileg 1327 galyajuk volt. Valoszinleg szemtanuktol
szerzett erteslesei alapjan viszont azzal is tisztaban volt, hogy Szalamisznal a ket szemben allo hajohad
letszama nem tert el lenyegesen egymastol. Hova tnt akkor a perzsa tengeri Ileny? Erre a trtenetiro sem ad
hihet magyarazatot. Az els tengeri sszecsapas a perzsak es a grgk kztt a thermoplai csataval egy
idben, az Artemiszion hegyIoknal zajlott le, Euboia szigetenek eszaki partja kzeleben. Itt gylekezett a grg
hajohad, itt is csapott ssze az onnan nem messze, Aphetainal horgonyt vetett perzsa Ilottaval. A napokon at
dulo kzdelem soran a mindssze 271 grg hajo olyan sulyos vesztesegeket szenvedett, hogy visszavonulasra
kenyszerlt. Szalamiszhoz vonult vissza, ahol a mar emlitett letszamra egeszitettek ki. Artemiszionnal tehat,
ahol a perzsak tenyleg oriasi Ilenyben voltak, nem is gyztek a grgk.
Viszont mar Artemiszionnal sem volt a perzsaknak 1327 hajojuk. Ezt Herodotosz is tudja, de mivel maga sem
erti pontosan, miert alakultak igy az esemenyek, gondolkodni kezd. Utkzben bizonyara trtent valami. Grg
tamadasra nem kerlt sor, arrol hallott volna, tehat csakis egy hatalmas vihar szorhatta szet a perzsakat csakugy,
mint tizenket evvel elbb Athosznal. A trtenetiras atyja kreal hat egy iszonyu tengeri vihart, es 400 perzsa
galyanak utal ki rk nyugvohelyet a tenger Ieneken. Most mar csak kilencszaz-valahany galyaval kell
szamolnia, de hat meg ez is tulsagosan sok. Nos, ha mar egyszer annyira viharos az a grgbarat idjaras, akkor
egy vihar nem vihar. Nagyvonalu iroi gesztussal meg ketszaz viharvert hajot kld a hullamsirba, s mivel
idkzben azert a grgk sem tetlenkedtek, a valosagos es elkepzelt esemenyek, vagyis a kitalalt viharok es a
valoban a hellenek altal okozott vesztesegek sszeolvasztasaval kellkepp cskkenti a perzsa Ilotta letszamat.
Ezt kell egyebkent tennie, hiszen aIell bizonyos: az innen Szalamiszhoz hajozo perzsa Ilotta alig multa Iell az
ott rea varo grg hajohadat. Ezt ki is Iejti, amikor a masodik, altala krealt vihar utan igy ir:
,Minde: istennek a mve volt, hogv a per:sa hafohad ne legven sokkal nagvobb a grgnel, s
a klnbseg kiegvenlitodfek`
(VIII. 13.)
Pedig Herodotosznak nem is kellett volna ilyen Iordulatokkal szinesitenie historiajat. Elegend lett volna arra
gondolnia, hogy Xerxesz sereget a Helleszpontoszon egy olyan hidon vezettek at Europaba, amelynek deszkait
674 hajora Iektettek. Ha ezt a 674 galyat levonjuk az 1327-es sszletszambol, akkor marad, mint azt P. Green is
Ieltetelezi, 653 egyseg. Ez a 653 hajobol allo Ilotta szaz jarmvet veszithetett az artemiszioni gyzelem kivivasa
soran, s talan a nagy viharok kitalalasahoz alapot ado kisebb viharok is elpusztithattak vagy legalabbis
harckeptelenne tehettek ugyanennyit, akar a csata eltt, akar kzben. A lenyeghez mindenesetre eljutottunk:
Szalamisz nem a hatalmas perzsa szambeli Ileny jegyeben adta a gyzelem koszorujat a bator helleneknek. A
bator es dics helleneknek, akiket persze nem kell kevesbe csodalnunk csak azert, mert gyzelmeik racionalisan
magyarazhatoak. Igaz gyert elszantan harcoltak Hellen utodai, meltan adva szep peldat hazaszeretetbl az
utokornak. Ennek termeszetesen k maguk is tudataban voltak. A csata egyik resztvevje, a dramairo
49
16 Janosy Istvan Iorditasa.
Aiszkhlosz meg a propagandisztikus tulzastol sem riad vissza, csakhogy nvelje honIitarsai es sajat dicsseget.
Per:sak cim tragediajaban alaposan tulozza a perzsa, illetve cskkenti a grg hajok szamat, hadd legyen meg
Ienyesebb a siker. Mivel is tudja azt, amit Herodotosz, vagyis hogy Kis-Azsiaban eredetileg 1207 galya gylt
a perzsa Ilottaba (ehhez kesbb a thrakok es a szigetlako grgk meg 120-at adtak) ezt a szamot szerepelteti a
Szalamisznal harcolo hajohadra nezve, ugyanakkor majdnem szazzal kevesebb grg hajorol ir, mint amennyi a
valosagban jelen volt. E hamis adatokat annak a hirnknek a szajaba adja, aki Atosszanak, Xerxesz anyjanak
viszi meg a gyaszhirt:
,Ha s:amot ne:nk, ugv a mi hafohadunk
gvo:elme bi:tos, his: a hellenek hada
harmincs:or ti: hafot alig s:amlalhatott,
es ti: kivalas:tott hafot e:en fell.
Xerxes: e:er galvat ve:envelt, a:t tudom,
s klnleges, gvorsfaratu nas:adfa volt
kets:a: meg het. E: a: iga:sag. A:t his:ed,
hogv s:am s:erint maradt alul hafohadunk?
A sereget egv egi lenv rontotta meg,
nem egvenlo sorssal nvomtatva serpenvonk.
Megovtak Pallas: varosat a: istenek'`
(337347 sor16)
Ha ilyen letszamviszonyok mellett gyztek volna a grgk, azt valoban termeszetIeletti lenyek
kzremkdesenek kellene tulajdonitanunk. Ilyen lenyek azonban ritkan alakitjak a trtenelmet. Felejtsk el
tehat a tuler ellen gyz maroknyi hazaIi legendajat! De azert tekintsk tovabbra is peldakepeinknek a
szabadsagukat ved grg patriotakat! Es az, hogy realis krlmenyek kztt ertek el gyzelmeiket, ne
cskkentse se csodalatunkat, se lelkesedesnket. Csak a valosagos peldakat lehet kvetni.
50
17 Szabo Arpad: Perikles: kora, 1977, Budapest, 56. old.
18 Demandt: id. m, 59. old.
11. fejezet - Mi trtnt voIna, ha a
perzsk gyznek?
A balkani grgk Szalamisznal es Plataiainal aratott gyzelmei utan Europa megszabadult a perzsa
Ienyegetestl. A harcok szintere Kis-Azsiaba, majd a Fldkzi-tenger delkeleti medencejenek partjai kzelebe
tevdtt at, es a rendre bekvetkez grg sikerek kvetkezteben 449448-ban ellobbant a haboru langja. Ez a
vegkiIejlet termeszetesen dnten meghatarozta az Egeikum nepeinek tovabbi trtenetet. De mi trtent volna, ha
490 es 479 kztt a perzsak megnyertek volna europai haboruikat?
A trteneszek nemigen beszelnek arrol, hogy mi lett volna, ha ez vagy amaz megtrtent volna. Most megis egy
ilyen ,mi lett volna, ha tarsasjatekra invitaljuk az olvasot. Ugyanis eppen ez a klnben szokatlan
kerdesIelteves meglehetsen gyakori a grg-perzsa haborukkal Ioglalkozo trteneszek kreben. Az apropot
pedig a be nem kvetkezett Iejlemenyek vegiggondolasahoz az adja, hogy 1984-ben Gttingenben megjelent
egy igen erdekes knyv. Szerzje, Alexander Demandt az Ungeschehene Geschichte, magyarul: A meg nem
trtent trtenelem cimet adta neki. Esszeszer Ieldolgozasban ismertet Iontos vilagtrtenelmi jelentseg
esemenyeket, majd tkzteti az egyes nezeteket arrol, hogy mi trtent volna, ha azok maskent kvetkeztek volna
be. A grg-perzsa haborukban aratott esetleges perzsa gyzelem kvetkezmenyeitl az 1944. julius 20-an
Hitler ellen megkiserelt merenylet sikere eseten bekvetkezhet Iordulatig sok erdekes sarkpontjat vizsgalja
trtenelmnknek, es jut el erdekes kvetkeztetesekhez. A tovabbiakban azt kiserjk Iigyelemmel, hogy knyve
szerint milyen valaszok adodnak az esetleges perzsa gyzelem kvetkezmenyeire vonatkozo kerdesekre.
A szerz elszr is helyesen megallapitja, hogy amennyiben a perzsak a marathoni csatat megnyertek volna, ugy
a taborukban tanacsadoi minsegben tartozkodo Hippiaszt, Athen egykori trannoszat juttattak volna ismet
hatalomra. Ezzel az intezkedessel sszhangban Hellasz egeszen a Peloponneszoszt Kzep-Grgorszagtol
elvalaszto Ildszorosig, az Iszthmoszig vagy esetleg meg tovabb, a perzsabarat politikat Iolytato Argoszig a
perzsa Akhaimenida birodalom szatrapiajava valt volna. De mi kvetkezett volna ezutan?
Harom valtozatban kepzeli el Demandt a tovabbi Iejlemenyeket. Az els valtozat szerint egy vagy ket
generacioval kesbb Sparta vezetesevel egy nagy perzsaellenes Ielkeles robbant volna ki Hellaszban, ez gyztt
volna, es ezutan a trtenelem hasonlokeppen alakult volna, mint ahogy az a valosagban is lezajlott. Tekintve,
hogy a Perzsa Birodalom peremvidekeit allandoan ilyen lazadasok langja egette, ez igen valoszin Iejlemeny.
Demandt nem tekinti Spartat olyan allamnak, amely ,csak hsi gesztusokra volt kepes, de csdt mondott
akkor, amikor nagyvonalu politikarol es a grgseg egyetemes erdekeirl volt szo.17 Es mivel ilyen ertekitelete
van a Peloponneszosz legersebb allamalakulatarol, jogosan tekinti azt egy perzsaellenes lazadas potencialis
vezetjenek.
A masodik valtozat kialakitasanal Demandt Eduard Meyer, Max Weber es Hermann Bengtson velemenyebl
indul ki, s ezekre tamaszkodva azt irja, hogy egy perzsa gyzelem eseten a nyugati vilag szabad es racionalis
kulturIejldese csirajaban lett volna elIojtva. Termeszetesen ez a masodik, majd az ezt kvet harmadik valtozat
nem szamol egy sikeres perzsaellenes grg Ielkeles lehetsegevel. Nos, mi lett volna ezutan? A valasz: ,Nem
lett volna klasszikus kor, sem demokracia, sem hellenisztikus vilagkultura es igy sem reneszansz, sem
humanizmus, sem modern vilag. Ehelyett a perzsak a grgk miszteriumaiban es orakulumaiban meglev
retegeket egy vallasos-theokratikus kulturava Iejlesztettek volna. Roma nem jatszotta volna kzvetitszerepet, a
grg szellemet nem terjeszthette volna tovabb az europai nepek kztt. A Nyugat a despotikus-misztikus Kelet
puszta kinveseve valt volna.18
Ezzel az igencsak borus latomassal szemben letezik egy harmadik lehetseg a perzsa gyzelem utani
51
19 PeterIy Jen Iorditasa.
20 Id. m, 60. old.
Iejlemenyeket illeten. E harmadik lehetseg kidolgozasa azonban Ieltetelezi a grg-perzsa haboruknak egy, az
eddigiektl elter ertekeleset. E masIajta ertekeles nyomai mar az okorban megvoltak. Platon a Gorgias: cim
dialogusaban meglehetsen gunyorosan nyilatkozik a grg-perzsa haboruk hellen heroszairol:
,A:okat a ferfiakat dicsered, akik mindent feltalaltak a: atheniaknak, amit csak kivantak, s
torkig follakattak oket. Mondfak, hogv naggva tettek a varost, de nem ves:ik es:re, hogv e: a
nvekedes csak puffadas, mert e regibb politikusok fo:an mertek es iga:sagossag nelkl csak
kiktokkel, hafogvarakkal, falakkal, vamokkal es mas ilven has:ontalansagokkal tltttek meg
a varost. S ha mafd bekvetke:ik a gvngles rohama. a: eppen ke:nel levo tanacsadokat
fogfak okolni, a bafok valodi s:er:oit pedig, Themis:tokles:t, Kimont, Perikles:t dicserni.`
(Gorgiasz 519. a.19)
Demandt jol latja, hogy Platon szerint a perzsak Ieletti gyzelem kvetkezteben Athen tulsagosan
hatalomvagyova, moralisan romlotta valt. Ezt a gondolatot tovabbIzve Nietzschet idezi, aki szerint a perzsak
legyzese valojaban nemzeti szerencsetlenseg (nationales Unglck) volt, mivel minden rosszra valo hajlamot
Ielszinre hozott: Athenban uralkodova lett a centralizmus, a hatalomvagy, a tmegek uralma. Ezenkivl
Nietzsche parhuzamot vont a 490480-as es az i. sz. 18701871-es esemenyek kztt, es megallapitotta, hogy
mindkett soran egy dualizmus alakult ki: a Ielemelked hatalom ellentete dominalt ezutan az addig hegemon
helyzetben lev szomszeddal szemben, Athene Sparta, illetve Nemetorszage Franciaorszag elleneben. Igy a
perzsak Ieletti gyzelem kvetkezmenyei kztt nemcsak a klasszikus kor Ielviragzasat, hanem a grgsegen
bell bekvetkez veres haborukat (mint peldaul a 431-tl 404-ig az Athen vezette deloszi es a Sparta altal
iranyitott peloponneszoszi szvetseg haboruja) es a Iolyamatosan dominalo bels ellenteteket is meg kell
nevezni.
A nietzschei szemlelet szerint tehat nem is volt olyan tulsagosan jo, hogy a Ielemelked Athen nIelaldozo
harcaval oroszlanreszt vallalt a perzsak legyzeseben, mert ezzel egyuttal sajat bukasat is elkeszitette. De ha az
esemenyek ilyeten trtent alakulasa nem volt annyira kedvez a grg gyre nezve, mint gondolnank, akkor
ez Demandt gondolatmenete talan a perzsa gyzelem sem lett volna olyan cudar vegzet, mint ahogy Ed
Meyer es masok kepzeltek.
Nem bizony. Peldaul J. Beloch szerint, ha a perzsak elIoglaltak volna a Balkant, akkor sem pusztult volna el a
hellen kultura, mivel az akkor meg mindig Ileg a perzsa uralom alatt allo Ioniaban, vagyis Kis-Azsia nyugati
tengerparti grg varosaiban viragzott. Demandt pedig igy csatlakozik Beloch nezetehez: ,Elkepzelhet, hogy a
perzsak a gondolatszabadsagot eppugy megkimeltek volna, mint annak eltte Kis-Azsia grg varosaiban.
Maguk a demokratikus varosalkotmanyok is lehetsegesek voltak. Ezt mutatja Epheszosz peldaja Herakleitosz
koraban, ezt ersiti meg a trannoszok elzese Mardoniosz altal. Talan a Parthenon ujjaepitese a nagykiraly
kltsegen valosult volna meg, mint ahogyan a jeruzsalemi templom is 458-ban perzsa penzen eplt Iel ismet.
Egy olyan tolerans es Iejldest partolo vilagbirodalomban, mint az Akhaimenda allam, a grgk az sszes
polgarvert megtakarithattak volna, amelyet a perzsa haboruk utan kiontottak. A mar korabban a perzsa udvarban
meglev ers grg beIolyas szabadon kibontakozhatott volna, a grg racionalitas es a keleti vallasossag
kztti klcsns athatas a Nagy Sandor-i korszak grcsei nelkl bekvetkezett volna, a hellenizmus pedig 150
evel korabban kezddtt volna el.20
Talan nem volt erdektelen az esetleges perzsa gyzelem elkepzelt kvetkezmenyeinek vegiggondolasa. A
sokIele velemeny arra mutat, hogy korant sincs egyseg a trteneszek kreben a grg-perzsa haboruk megitelese
es az abban reszt vev egyes grg allamok szerepe tekinteteben. Ennyi eleg is errl a temarol. A ,mi lett volna,
ha. kerdeset nem vetjk Iel tbbe ebben a knyvben. Sokkal erdekesebb szamunkra az, ami a valosagban
52
vegbement. A hellenizmus ugyanis nem kezddtt el 150 evvel korabban. Az bizony csak Nagy Sandorral vette
kezdetet. A mi celunk pedig az, hogy addig nyomon kiserjk a lovas makedonok historiajat.
53
54
21 Ez es a S:trabon-tol vett tbbi idezet Fldy JozseI Iorditasa.
12. fejezet - I. AIexandrosz, a
,heIInek bartja"
Az europai Grgorszag ellen inditott perzsa tamadast Makedonia sem 492-ben, sem ket esztendvel kesbb
nem sinylette meg. A perzsa seregek egyik esetben sem jutottak el az orszag terletere, ezert a szvetsegesi
viszonybol ered olyan terhek, mint peldaul a Ielvonulo had elelmezese, nem sujtottak a makedon
allamhaztartast. Valamikor a 492-es tamadas eltt I. Amntasz meghalt, es t mar emlitett Iia, I. Alexandrosz
kvette a tronon. Ugy tetszik, hogy az uj makedon kiraly atyjahoz hasonloan sikeresen aknazta ki a perzsa
szvetseg elnyeit, hogy orszaga terletet megnvelje. Ebben kezere jatszott az a krlmeny, hogy sogora,
Bubaresz ekkor Iontos tisztseget tlttt be a perzsak altal letrehozott europai szatrapiaban. Bubaresz, mint
Amntasz halala kapcsan mar irtuk, Justinus trtenetiro szerint az ion Ielkeles kirobbanasakor visszatert
Kis-Azsiaba, de azutan ismet europai megbizatast kaphatott. Ebben nyilvan szerepet jatszott a makedon kiralyi
csaladhoz Izd rokoni kapcsolata, amely tekintettel Xerxesz keszl grgorszagi hadjaratara sokat
nyomott a latba. Elvegre Xerxesz 480-ra egy minden addiginal hatalmasabb hadert mozgositott, Ielvonulasi
utvonalanak biztositasa vegett pedig szksege volt egy joakaratu es ers Makedoniara. Ezert trtenhetett, hogy
valamikor 486 es 480 kztt megengedte a perzsa politikai igenyekhez jol alkalmazkodo I. Alexandrosznak,
hogy Justinust idezve ,uralkodjek az Olmposz es a Haimosz hegysegek kztti egesz terleten. Mivel ma
altalaban a Bulgariaban, a Duna es Plovdiv kztt kelet-nyugati iranyban elnyulo Balkan (Sztara Planina)
hegyseget azonositjak az okori Haimosszal, a Justinus-Iele tudositas szerint Makedonia hatalmas eszaki iranyu
terjeszkedeset gyanithatjuk.
Az eszaki iranyu terjeszkedes trtenelmi teny, aranyai azonban mersekeltebbek voltak, ugyanis korabeli
Ildrajzi Iogalmak szerint a Haimoszon mast ertettek. Ezt vilagosan Ielismerhetjk Sztrabonnal is, aki ezt irja:
,Ha Herakleiatol es:ak fele haladunk, ott van a hegvs:oros, amelven keres:tl a S:trmon
folvik, fobb felol hagvva a folvot, bal felol van Paionia es a Doberos: krnveke es a Rhodope,
es a Haimos: hegv, fobb felol pedig a Haimos: krli videk.`
(VII. Irg. 36.21)
Marmost Doberosz a Sztrumica medencejeben volt, a Rhodopet e sztraboni leirasban a Plackovica hegyseggel
tekintik azonosnak, ezert az itt emlitett Haimosz az Oszogov es a Sar Planina hegysegek kztt huzodhatott. Ez
azt jelenti, hogy a perzsak 480. evi europai hadjarata eltt az okori Makedonia eszaki hatarvonala a mai
Macedonia Bulgariaval, illetve Koszovo tartomannyal kzs hatara kztt huzodott.
Eordaia es Almopia I. Amntasz koraban trtent meghoditasa utan tehat Fels-Makedonia ujabb terletei
kerltek az Argeasz-dinasztia uralma ala. Hammond Ieltetelezi, hogy a Bermiontol eszakra es, makedon
uralom alatt allo terleteket eppen ez idtl kezdve neveztek Fels-Makedonianak, az itt el nepeket: az
oresztait, elimiotait, tmphaioit, lnkesztait, pelagoneszt (pelagonokat) stb. pedig ettl Iogva tekintettek
makedonoknak.
Mivel Makedonia terleti nvekedesevel a perzsak azt a strategiai celt kvettek, hogy az Also-Makedonia sik
videken at vezet hadi es utanpotlasi utvonalukat eszakrol jobban vedelmezzek, I. Alexandrosz szamara
nyilvanvalo lehetett, hogy az ujabb perzsa hadjaratot mar nem szemlelheti kzmbsen.
Igy is trtent. A Helleszpontoszon hidat ver perzsa szarazIldi sereg Thrakia deli reszen keresztl
55
Also-Makedonia Iele nyomult. Herodotosztol erdekes reszleteket tudhatunk meg a perzsa elnyomulas
krlmenyeirl. Klnsen Iigyelemremelto, milyen gondossaggal gyelt a nagykiraly az elrehaladast nehezit
termeszetIeletti erk kultikus kiengesztelesere, valamint arra, hogy sereget zkkenmentesen elelmezze:
,A Pangaion hegvsegen tul es:akra lako paionok, doberek es paioplak mellett elhaladva,
Xerxes: nvugatra fordult, s vegre a S:trmon folvoho: es Eion varosaho: futott, ...A Pangaion
hegv krl elterlo videknek Phllis: a neve, melv nvugaton a S:trmonba s:akado Angites:
folvoig, delre pedig magaig a S:trmonig terfed, hol a magusok s:erencses atkeles vegett
feher lovakat aldo:tak. E::el es mas egveb bvs s:ertartasokkal kienges:teltek a folvot, s a
hadsereg a: edonok terleten Ennea hodoinal [Kilenc-ut], hol a S:trmonon hid vala tve,
atkelt. Midon pedig megtudtak, hogv a helvnek Ennea hodoi a neve, ugvanannvi odavalo fiut
es leanvt elevenen eltemettek. Eloket elasni per:sa s:okas, mert tudomasom s:erint Xerxes:
felesege, Ames:tris: is elasatott reg koraban elokelo s:arma:asu het par per:sa gvermeket,
hogv halat adfon a: istennek, kit a fld alatt seftenek.
Amint a hadsereg a S:trmontol nvugatra tovabb haladt, egv tengerparti videkre futott, hol
egv Argilos: nev grg varos fekdt. E partnak es a fltte elterlo videknek Bis:altia a
neve. Innen a Pos:ideion-blt balke:rol hagvva, a: ugvneve:ett s:leos:i siksagon at egv
grg varosba, S:tagiros:ba, mafd pedig Akanthos:ba futottak. E videknek, valamint a
Pangaion hegvsegnek lakosai epp ugv os:tattak a hadseregbe, mint a: elobb felsorolt nepek, a
tengermellekieket a hafokba soro:tak, mig a belfebb lakok a s:ara:fldi hadsereget kvettek...
Midon Xerxes: Akanthos:ba ert, a lakosokat baratsagaba fogadta, med ruhaval afandeko:ta
meg es megdicserte, mert latta, milv bu:gon erdeklodnek a haboru irant. De a grgk,
akiknek ktelessegk volt a hadsereget ellatni es Xerxes:t megvendegelni, a legnagvobb
nvomorba futottak, ugv, hogv lakasaikat is oda kellett hagvniuk, igv peldaul a thas:os:iaknak,
kiknek tengerparti varosaik miatt erdekkben allott Xerxes: sereget ellatni es elelme:ni,
Antipatros:, Orgos: fia, a polgarok k:t egvarant nagv becsletben allo ember, a:
elelme:essel megbi:va, negvs:a: e:st talentumot s:amitott fel a: etelekert. Hasonlo s:amlat
mutattak be a tbbi varosokban is a megbi:ott emberek. Mert a: ellatas, melvet foval elobb
megrendeltek, s ra sokat adtak, a kvetke:okepp trtent. Mihelvt a hirnkk, kik a videket
befartak, a dolgot megfelentettek, a polgarok gabonat os:tottak ki a varosokban, s a lakosok
sok honapon at kes:itettek a bu:a- es arpalis:tet. S:intugv hi:laltak marhakat, kikeresve a
legs:ebbeket, valamint s:ara:fldi es tengeri s:arnvasokat, kalitkakban es tavakban, a
hadsereg ellatasara, vegre aranv es e:st ivo es vegvito edenveket meg egveb as:tali
es:k:ket kes:itettek. Minde:ek a kiralv es as:taltarsai s:amara s:oltak, a hadsereg tbbi
res:e csak a:t kapta, ami ellatasara vala rendelve. A hadsereg megerke:tekor egv kifes:itett
sator kes:en varta Xerxes:t, ki benne megpihent, a hadsereg maga s:abad eg alatt tanva:ott.
Midon a: ebed idefe beallt, nagv munkafa volt a vendeglatoknak. A katonak follakva, a: eft ott
tltttek, a kvetke:o napon pedig a satrat s:etbontottak, a: ss:es eks:ereket magukho:
vettek, ugv vonultak tovabb, nem hagvtak hatra semmit, hanem mindent elcipeltek. Itt a:utan
a: abderai Megakreonnak fo tlete tamadt, midon a:t tanacsolta honfitarsainak, hogv
menfenek felesegeikkel s:entelveikbe, s inte::enek a: istenekhe: knvrgo imakat, hogv fvore
s:abaditsak meg oket a fenvegeto bafok feletol, a: elmultakert pedig mondfanak bu:go halat,
hogv Xerxes: kiralv nem s:okott napfaban kets:er ebedelni. Mert ha a: abderaiaknak a:t
parancsoltak volna meg, hogv a: ebedhe: hasonlo reggelit is kes:itsenek. vagv nem vartak
volna be Xerxes: megerke:eset, vagv pedig bevarva, a legnvomorultabban futottak volna
tnkre.`
(VII. 113-120.)
56
1. bra - A grg-perzsa hbork trkpe
57
2. bra - Az kori Grgorszg (Kr. e. 5-4. szzad)
58
3. bra - Makednia terletigyarapodsa II. Philipposz korban (Kr. e. 359-336)
59
4. bra - A khairneiai csata (Kr. e. 338)
5. bra - A makedn Alexandrosz hdtsai
60
6. bra - A granikoszi csata (Kr. e. 334)
7. bra - Az isszoszi csata (Kr. e. 333)
61
8. bra - A gaugamliai csata vzlata (Kr. e. 331)
62
9. bra - Trosz ostroma (Kr. e. 332)
63
10. bra - Arisztotelsz, Nagy Sndor nevelje
64
11. bra - Platn, a tanr mestere
65
12. bra - Themisztoklsz, a perzsk vgzete
66
13. bra - Iszokratsz, aki Philipposztl vrta a szebb jvt
67
14. bra - Periklsz, aki Athnt felvirgoztatta
68
15. bra - Az athni Akropolisz madrtvlatbl
69
16. bra - Sprtai harcos
70
17. bra - Athni hoplita
71
18. bra - Perzsa gyalogos grdista
72
19. bra - Perzsa seregben szolgl jsz
73
20. bra - Thrk peltasztsz
74
21. bra - Grg peltasztsz
75
22. bra - Grg mdra felszerelt perzsa lovas a Kr. e. 4. szzadbl
76
23. bra - Makedn hetairosz
77
24. bra - Harci elefnt
78
25. bra - Dmoszthensz, Philipposz ellenfele
79
26. bra - Az amphipoliszi oroszln, a makedn hadi sikerek emlke
80
27. bra - II. Philipposz
81
28. bra - Nagy Sndor
Herodotosz szvegebl kitetszik, hogy a perzsa sereg elelmezese hatalmas terhet rott az europai
82
szvetsegesekre. Thaszosznak peldaul, mint olvastuk, a perzsa had egynapi vendegl latasa 400 talantonba
kerlt. Ha egy talantont durvan 26,2 kg ezst ertekevel tekintnk azonosnak, akkor mintegy 10 480 kg ezstt,
illetve ennek megIelel erteket kellett a polgaroknak sszeadniuk. Ez az sszeg jelentsen meghaladta a
thaszosziak egyevi jvedelmet. Errl irja Herodotosz:
,.a thas:os:iaknak abban a: idoben, amikor a miletos:i His:tiaios: ostromolta oket, nagv
fvedelmk volt... Jvedelmket a s:ara:fldbol es a banvakbol hu:tak, aranvbanvaik
S:kaptes:leben evenkent atlag nvolcvan talentumot fvedelme:tek, a thas:os:i banvak
kevesebbet ugvan, de meg eleg sokat, ugv hogv a thas:os:iaknak a:onkivl, hogv a fldado
alol fl valanak mentve, a s:ara:fldrol es a banvakbol evenkent kets:a:, igen fo evben
haroms:a: talentum fvedelmk volt.`
(VI. 46.)
Ha az 500-as evek vege Iele Thaszosz jvedelme kiemelkednek szamitott, akkor 480-ra sem valoszin, hogy
lenyegesen valtozott volna a helyzet. Ez annal is kevesbe valoszin, mivel akkor meg ostromot is kellett
szenvednie, most pedig a perzsakkal szvetsegben biztonsagban erezhette magat. Es meg egy ilyen, bseges
jvedelmekre tamaszkodo varos is vegs anyagi erIeszitesre kenyszerlt, csakhogy teljesithesse
ktelezettsegeit. Nem csoda, hogy mindenhol Iellelegeztek, miutan a ,barati perzsa sereg tovabb vonult.
Nyilvanvalo, hogy Makedonia is megszenvedte a terleten tbb napon at vonulo hatalmas hadigepezet
,zemanyaggal valo Ieltlteset. I. Alexandrosz bizonyara rlt volna, ha szvetsegesei minel gyorsabban
atvonulnak orszaga Ildjen. Csakhogy a grg allamok, amelyek Sparta vezetesevel Perzsia ellen egyesitettek
erejket, ugy dntttek, hogy Thesszalia es Makedonia hatarvideken ellenallnak a perzsaknak. Evegett a spartai
Euainetosz es az atheni Themisztoklesz vezetesevel krlbell tizezer hoplitat kldtek a Tempe-vlgy
lezarasara. Ez a szk vlgy a Peneiosz Iolyo menten huzodott, az Olmposz es az Ossza hegyseg kztt; egy
Thesszaliaba eszak Iell benyomulo hadsereg szamara ez a legvaloszinbb Ielvonulasi ut. A grgk es a
hozzajuk csatlakozo thesszaliai lovassag bizhattak abban, hogy a szk vlgy termeszet adta elnyeit kihasznalva
legalabb lassithatjak a perzsa invazio lendletet, s ezaltal a perzsaellenes szvetseg tagallamai idt nyerhetnek
az alaposabb Ielkeszleshez. E terv meghiusulasa utan egyebkent hasonlo strategiai elgondolas alapjan
valasztottak ki a hellen szvetseg iszthmoszi lesen a Thermoplai-szorost, az ellenallas kvetkez
lepcsjekent.
Valoszinleg a grg ellenallas hiabavalosaganak Ielmerese, de esetleg a Makedonia deli hataran bekvetkez
Iegyveres konIliktustol valo Ielelem is kzrejatszott abban, hogy I. Alexandrosz kveteket kldtt a
Tempe-vlgyet megszallva tarto grgkhz. A kvetek utjan kzlte a perzsa szarazIldi es tengeri had
letszamadatait, s azt javasolta hellen ,testvereinek, hogy vonuljanak vissza, ha nem akarnak egy szalig
elpusztulni. Marmost vagy emiatt, vagy mert hirt kaptak arrol, hogy Xerxesz egy masik utvonalon keszl
Makedoniabol Thesszaliaba trni, a grgk vissza is vontak csapataikat. Ennek kvetkezmenyekent Thesszalia
a perzsak oldalara allt, s ez a krlmeny jelentsen megknnyitette a perzsa had tovabbvonulasat.
I. Alexandrosz persze ugy tntette Il kzbelepeset, mint aki aggodott a grgk sorsa miatt. Ez beleillett
egyreszt tetteinek a mar ismert olmpiai szereplessel kezdd lancolataba, masreszt abba a propagandaba,
amelyet nmagarol, mint a grg gy vedelmezjerl kiIejtett. Ez a propaganda, mint lattuk, a perzsak europai
kivonulasa utan a perzsakkal szembeni eredend gyllet megszallottjakent, az atyja udvaraba erkez perzsa
kvetek gyilkosakent mutatja be t. I. Alexandrosz valoban gyelt ra, hogy a perzsakhoz valo es meglehetsen
jol kiIizetd hsege mellett a grgseg perzsaellenes reszevel se szakitsa meg kapcsolatait. Hintapolitika volt
ez a javabol, amely talan abbol a Ielismeresbl Iakadt, hogy a grg-perzsa haboru vegkimenetelet korantsem
tartotta egyertelmnek. Ugyanez a Ielismeres vezethette t akkor is, amikor a 480-as szalamiszi tengeri csata
eltt a Iama szerint titokban szaz harom-evezsoros hajo (trieres:) epitesehez elegend Iat kldtt Athennak.
Ezaltal ki is erdemelte az ,atheniak vendegbaratja es jotevje cimet. Harcosai kzben csatlakoztak a Hellaszt
83
pusztito perzsa sereghez.
Mindezt atgondolva arra a kvetkeztetesre jutunk, hogy I. Alexandrosz akkor, amikor a Tempenel allomasozo
grgkhz kveteket kldtt, egyszerre akart jo szinben Ieltnni a grgknel is, a perzsaknal is. A helleneket
szerette volna meggyzni, hogy csak kenyszerbl allt ellensegeik oldalara, holott valojaban ket tekinti
baratainak. A perzsaknak viszont szabad utat nyitott Thesszaliaba, igy azutan e tartomany lakoi is csatlakoztak
Xerxesz taborahoz. Legvegl pedig azaltal, hogy a grgket rabirta a visszavonulasra, elerte, hogy
Makedoniabol is gyorsabban vonult tovabb a perzsa had, s megszabadult a sereg ellatasat jelent tehertl.
Ketszin jatekot ztt tehat a makedonok kiralya, akit az utokor a ,grgbarat jelzvel illetett. Igaza van
Erringtonnak, amikor megallapitja rola, hogy ,a grgbarat Alexandrosz volt az els jelents europai hellen
uralkodo, aki a hellenek gyet elarulta. A korabeli IelIogas szerint viszont egy uralkodonak vagy allamIerIinak
elssorban sajat nepe ,baratjanak kellett lennie. I. Alexandrosz azt tette, amit nepe erdekeben a
leghelyesebbnek tartott. Es ha meggondoljuk, hogy Delphoi nagy tekintely szentelye vagy Argosz si grg
varosa sem tett tbbet a perzsa hoditas ellen st, amennyiben a makedon kiraly valoban hajoepitesre alkalmas
Iaval segitette Athent, akkor meg ennyit sem , nos, ha ezt vegiggondoljuk, nincs okunk ra, hogy Alexandroszt
ketertelm politikajaert eliteljk.
479-ben ugyancsak ketes szerepet vallalt a makedon kiraly. Athenba ment, hogy a varost ravegye, legyen a
szalamiszi vereseg utan megIogyatkozott erej perzsak szvetsegese, es csatlakozzek a Thesszaliaban
allomasozo Mardonioszhoz, az egykori nagykiraly, I. Dareiosz vejehez. Herodotosz irja:
,.[Mardonios:] a makedon Alexandros:t, Amntas: fiat kldte Athenbe kvetl, res:int
a:ert, mert rokonsagban allott a per:sakkal, amennviben Ggaia, Amntas: leanva es
Alexandros:nak notestvere, felesege volt a per:sa Bubares:nek, s tole s:letett A:siaban a
nagvatvfa utan elneve:ett Amntas:, kinek a kiralv a phrgiai Alabanda varos nagv
fvedelmet afandeko:ta, res:int pedig a:ert kldtte Alexandros:t, mert megtudta, hogv o a:
atheniak vendegbaratfa es fotevofe. Mardonios: a:t hitte, hogv ilveten modon nveri meg
leginkabb a: atheniakat a maga res:ere. Hallotta roluk, hogv nagv es hatalmas nep, s tudta,
hogv leginkabb a: atheniak ide:tek elo a tengeren a per:sak vereseget. Ha oket megnveri, a:t
remelte, hogv knnven fog gvo:ni a tengeren, aminthogv ugv is lett volna, s:ara:fldi
seregevel pedig bi:onvara fenves diadalt fog aratni. Igv s:amitott o, hogv igv fog a grgk
fle kerekedni.`
(VIII. 136.)
Amikor I. Alexandrosz megjelent Athenban, a perzsaellenes grg szvetseg bels ellentetei miatt talan azt
gondolta, hogy a Mardoniosz parancsnoksaga alatt allo perzsa sereg elegend ert kepvisel a biztos
gyzelemhez. Ezert probalta rabeszelni az atheniakat, kssenek inkabb szvetseget a perzsakkal. Ezaltal ujbol
olyan szolgalatot akart tenni Xerxesznek, amely egyuttal ,hellenbarat szinben tnteti Iel t, hiszen a grg
civilizacio Ienyes kzpontja, Athen biztonsaganak bajnokakent lephetett szinre.
Az atheniak visszautasitottak a makedon kiraly tanacsait, annal is inkabb, mivel Sparta hajlandosagot mutatott
ra, hogy mozgositsa harcosait. ssze is gylekezett egy olyan letszamu grg sereg, amely nagysagat tekintve
ersen megkzelitette Mardoniosz hadaet. Az attikai hatar kzeleben, a boiotiai Plataiai varos mellett nezett
egymassal Iarkasszemet a ket tabor, s mind a perzsak szamara kedveztlen aldozati eljelek, de meg inkabb a
korabbi harci tapasztalatok most azt sugalltak I. Alexandrosznak, hogy ezuttal a grgk gyzelme valoszinbb.
Ezert ugy dnttt, hogy titokban kapcsolatba lep velk. Ismet Herodotoszt idezzk:
,Mar reg efs:aka volt, s ugv lats:ott, hogv a: eges: tabor elcsendesedett es a: emberek melv
alomba merltek, midon Alexandros:, Amntas: fia, a makedonok ve:ere es kiralva, a:
84
atheniak oreihe: lovagolt es a ve:erekkel kivant bes:elni. A: ork nagvobb res:e helven
maradt, de nemelvek a ve:erekhe: siettek es megfelentettek, hogv egv ember ftt lovon a
medek taborabol, ki nem s:olt mas semmit, csak a ve:ereket neve:te meg, hogv s:eretne velk
bes:elni. E:ek pedig e s:avakra rgtn a: orallomasho: kvettek a: embereket, s midon
odaertek, Alexandros: igv s:olt ho::afuk. Atheni ferfiak. Becsletetekre bi:om a:on s:avakat,
melveket most mondok, s elvarom, hogv Paus:anias:t [a spartai had ve:eret] kiveve senkivel
sem fogfatok k:lni, klnben romlasomat ide:itek elo. Mert nem mondanam el, ha nem
aggodnam nagvon eges: Grgors:ag miatt, his: en is grg verbol s:arma:om eredetileg, s
nem latnam s:ivesen, ha Grgors:ag s:olgasaggal cserelne fl s:abadsagat. Megmondom
tehat, hogv Mardonios: es hadserege nem tudott kedve:o feleket kapni a: aldo:atokbol, mert
klnben mar regen ss:etk:tetek volna. Most a:onban elhataro:ta, hogv a fosfelekkel nem
trodik, s napkeltevel megtamad benneteket, mert ugv gvanitom, megifedt, hogv meg tbben
gvleke:tek ss:e. Es:erint inte:kedfetek tehat, s ha talan Mardonios: eloda:na is a tamadast,
ne tagitsatok, mert csak keves napra valo elesege maradt. Ha pedig kivansagtok s:erint
veg:odik e: a haboru, emleke::ek meg valamelvitek rolam is megs:abaditasomat illetoleg, ki a
grgk erdekeben rokons:envbol ilv vakmero tettet kvettem el, es feltartam elottetek
Mardonios: s:andekat, nehogv hirteleneben, mikor meg nem varfatok, tamadfanak meg
benneteket a barbarok. En a makedon Alexandros: vagvok. Igv s:olvan, viss:alovagolt a
taborba es viss:atert hados:talvaho:.`
(IX. 44-45.)
A makedon kiraly tehat elbb Athent akarta a perzsa szvetsegbe vonni, majd katonaival Mardoniosz
hadijelvenyei alatt Plataiaihoz vonult. Amikor azonban rajtt, hogy a grgk gyzelme valoszinbb, mint a
perzsake, titokban elarulta azsiai Iegyvertarsait. Persze nem nyiltan allt a grgk oldalara, hiszen egy esetleges
perzsa siker esetere is szerette volna biztositani magat. Mindez annyira leleplez I. Alexandrosz ketkulacsos
politikajara nezve, hogy Herodotosz, aki joakaratat ugy akarta bizonyitani a makedon uralkodonak, hogy meg a
perzsa kvetek hajdani meggyilkolasanak mesejet is kzreadta, a valosag megcsonkitasa nelkl nem mellzhette
ezt a leirast. Hitelt kell tehat adnunk Herodotosz beszamolojanak I. Alexandrosz 479-es tevekenysegere nezve.
Ha viszont ennyire nyilvanvalo az a teny, hogy Makedonia uralkodoja ketszin jatekot ztt, akkor mikent
ragadhatott ra a ,hellenbarat jelz? Valoszinleg azoknak a kutatoknak van igazuk, akik szerint nem a
kortarsak, hanem kesbbi trtenetirok biggyesztettek I. Alexandrosz nevehez ezt a dics jelzt, pusztan azert,
hogy altala megklnbztessek t attol a kiralytol, akirl egyszeren csak azt irtak, hogy Alexandrosz, mert ez
is eleget mondott rola, hiszen mindenki tudta, hogy a ,Nagy Alexandroszrol van szo.
Termeszetesen korantsem tekinthetjk azert veletlennek, hogy meg ha nem is tulsagosan megerdemelten I.
Alexandroszt az okorban igy klnbztettek meg Nagy Sandortol. A perzsak 479. evi veresege utan ugyanis a
makedon kiraly mar egyertelmen a hellen hazaIi alarcat lttte. O, aki a makedonok Iejedelmei kzl elszr
bizonygatta a szeles nyilvanossag eltt csaladjanak es nemi athallassal nepenek grg eredetet, hirtelen szent
ktelessegenek erezte a ggs barbarok maradekainak kizeset Europabol. HazaIias Ielbuzdulasaban elIoglalta a
perzsaknak hozza hasonloan behodolt thrakok szallasterleteit az Axiosz es a Sztrmon Iolyok kztt, igy
azutan makedon Iennhatosag ala kerltek Kelet-Mgdonia, Kresztonia es Biszaltia tartomanyok. A perzsak
europai gyzelmei csakugy, mint a grgktl elszenvedett veresegei tehat hozzajarultak Makedonia terleti
nvekedesehez.
Valoszin, hogy a Makedoniatol keletre huzodo es most makedon uralom ala kerlt Ildeken meg allomasoztak
csekely letszamu perzsa csapatok, amikor I. Alexandrosz serege betrt e tartomanyokba. Ezeket nyilvan
knnyszerrel megIutamitottak, illetve Ioglyul ejtettek. Tudunk a kesbbi makedon uralkodo, II. Philipposz egy
levelerl, melyben azt allitja, hogy kiralyi se, I. Alexandrosz az Ennea hodoinal, vagyis a kesbbi Amphipolisz
varosanal, mikzben a helyseget elIoglalta, med Ioglyokat ejtett, es a rabszolgaiva lett harcosok eladasabol
szarmazo beveteleket arra hasznalta Il, hogy Apollon isten tiszteletere aranyszobrot allittatott Iel Delphoiban,
az si Apollon szentelyben. A levelben Ioglaltakat megersiti Herodotosz tajekoztatasa, aki leirja, hogy miutan
85
22 Hegyi 1974.
a grgk a perzsak legyzese utan Ielosztottak a zsakmanyt,
,a: aldo:ati afandekokat Delphoiba kldtek, belolk kerlt ki a: a ti:enket rof magas s:obor,
melv egv hafoorrot tart a ke:eben, s ugvanott all, hol a makedon Alexandros: aranvs:obra.`
(VIII. 121.)
Ilyen nagyot Iordult a vilag! Egy evvel elbb makedonnak lenni meg egyet jelentett a perzsabaratsaggal. Amikor
Thermoplai utan Xerxesz csapatai betrtek Boiotiaba, a perzsak irant baratsagot mutato boiotiai varosok
makedon helyrseget Iogadtak be, hogy ezzel is jelezzek partallasukat. A perzsak azutan nem is tamadtak meg
egyetlen ilyen varost sem, mivel a makedonok jelenlete garanciat jelentett szamukra. Utobb I. Alexandrosz ezt is
,grgbaratsaga bizonyitekakent hirdette.
A grgbaratsag Iogalma egyebkent sohasem jelenthetett altalanos, a grgkkel szembeni szimpatiat, hiszen
maguk a grgk is igen sokIelekepp viselkedtek meg egy olyan egyertelmnek tetsz szituacioban is, mint a
perzsakkal vivott vedelmi haboruk. Hellasz nem is egy si tartomanya vagy varosa a hoditok elleni harc helyett
a velk valo baratsagot, grgl a medis:mos:t valasztotta. A mediszmosz jelensegevel, annak
tarsadalmi-politikai gykereivel nalunk Hegyi Dolores Ioglalkozott Medis:mos: cim22 knyveben. Mve 75.
oldalan jogosan allapitja meg: ,A nemzeti ntudat es hazaIisag okori grg Iogalmainak a mienktl elter
tartalma teszi erthetve szamunkra azokat az ellentmondasosnak tn klti megnyilvanulasokat, melyeket az 5.
szazad elejen tapasztalunk. Pindarosz nem latott ellentmondast abban, hogy gyzelmi odat irjon az olmpiai
gyztes thesszal Aleuada-sarj tiszteletere, akinek csaladja a perzsa kiralyok jo baratja volt, majd megenekelje a
marathoni csata hseit.
A szerz az Aleuada csalad helyett nyugodtan irhatott volna a makedon I. Alexandroszrol is, aki eppugy
perzsabaratkent erdemelte ki Pindarosz dicseretet. Pedig Pindarosz valoban a hellen civilizacio megtestesitje
volt. Ebbl a peldabol is kitetszik, hogy az utokor altal I. Alexandroszra alkalmazott ,hellenbarat jelz
csakugy, mint a kiraly valoban hellenbarat gesztusai mindig valamely grg allam iranti konkret jotetemenyre
utalnak, es persze nem zarjak ki, hogy ugyanez a konkret jotetemeny mas hellen polisz szamara artalmas legyen
es most tekintsnk el attol, hogy a legtbb ,jotetemeny valojaban Makedonia erdekeit szolgalta.
Ilyen szemszgbl atnezve ismet I. Alexandrosz tevekenyseget, megallapithatjuk: a perzsabarat Thebai
tamogatasa 480-ban ellentetben allt Athen erdekeivel. Athennak a perzsa taborba valo atcsalogatasi kiserlete
479-ben Sparta erdekeit sertette. A Mardoniosszal szemben elkvetett arulas Plataiainal nem kedvezett
Thebainak es a tbbi perzsabarat boiotiai varosnak, kedvezett viszont Athennak es Spartanak. Mindezt azert kell
tisztan latnunk, mert a makedon realpolitika bizonyitekat ismerhetjk Iel ezekben a latszolag kvetkezetlen
lepesekben.
Ugyanez a realpolitika hatarozta meg Makedonia es az egyes grg allamok viszonyat a perzsak kizese utan is.
Argoszt peldaul minthogy a Temenidak onnan szarmaztattak magukat mar pusztan perzsabarat politikaja
reven is jo viszony Izte Makedoniahoz. Amikor viszont a perzsak kizese utan Makedonia Ieledtetni kivanta
korabbi magatartasat, a jo kapcsolat megromlott. Majd 468-ban, miutan Argosz Kleonai es Tegea segedletevel
lerombolta Mkenait, a Ieldult varos menekltjeinek java reszet Makedonia Iogadta be.
Hasonlokepp megvaltozott 479 utan Athen es Makedonia kapcsolata. I. Alexandrosz, ,az atheniak jotevje es
vendegbaratja birodalmi terjeszkedesenek legnagyobb akadalyat abban latta es ebben igaza is volt , hogy az
Egei-tenger eszaki partvideke a Thermei-bl csucsatol keletre egeszen a Helleszpontoszig nagyreszt Athen
ellenrzese alatt allt, mivel sok itteni grg varos, de meg nehany barbar kzsseg is az Athen vezette deloszi
szvetseg soraba lepett.
86
A deloszi szvetseget Ariszteidesz atheni politikus szervezte meg 478477 telen azzal a cellal, hogy a perzsak
vegleges legyzesere sszpontositsa azon grg allamok erejet, amelyek nem voltak tagjai a Sparta vezette
peloponneszoszi szvetsegnek, s ezaltal nem voltak lektelezettek a spartai hegemoniaval szemben sem. A
deloszi szvetseg megalakulasakor a thrak tengerpart, az Egei- es Fekete-tengert sszekt szorosok, Ionia,
Aiolisz meg a Kklaszok szigetcsoportjainak varosai csatlakoztak ehhez az uj szvetsegi rendszerhez, mivel
elssorban az tengeri kereskedelmket veszelyeztette a haborus allapot, tehat k akartak leggyorsabban
Ielszamolni a perzsak addigi europai hoditasai soran elszenvedett vesztesegeket. Kesbb azutan ahogy Athen
ujabb es ujabb katonai sikerek reven szoritotta vissza a perzsakat Karia, Lkia es mas videkek poliszai is nagy
szamban csatlakoztak a deloszi szvetseghez.
A deloszi szvetseg onnan kapta a nevet, hagy kincstarat Apollon deloszi szentelyeben helyeztek el (innen csak
454-ben vittek at a kincstarat biztonsagi okokbol Athenba), es a szvetsegi gyles is ezen szigeten tartotta
leseit. Minden tagallamnak egy-egy szavazata volt, de a Iparancsnoki tisztseget es a kincstar Ielgyeletet
mindig atheni polgarok lattak el. A nagyobb tagallamok minthogy a szvetseg celja elssorban az Egei-tenger
bekejenek biztositasa volt hadihajokat bocsatottak a kzs Ilotta rendelkezesere, amig a kisebb poliszok evi
hozzajarulast, ugynevezett phoroszt Iizettek a penztarba. 451 tajan, amikor a deloszi szvetseg elerte
legnagyobb kiterjedeset, a krlbell 200 szvetseges polisz mintegy 500 talantont Iizetett be evente.
A deloszi szvetseget gyakran nevezik delos:-attikai tengeri s:vetsegnek, mivel jellemzje az attikai allam
elsbbsege a vezetesben, valamint a reszt vev poliszok erdekeltsege a tengeri kereskedelemben. A szervezet
annak ksznhette letrejttet, hogy a themisztokleszi hajoepitesi program kvetkezteben Athen tengeri hadereje
jocskan Iellemelkedett a tbbi grg varosen. A 480-as perzsaellenes sikerekben ez a tengeri hatalom olyan
hatasosan mkdtt kzre, hogy tevekenysege elhomalyositotta a szarazIldi hadviselesre koncentralo Sparta
eredmenyeit. Emiatt ntt nagyra Athen tekintelye a grg varosok kztt, es nem azert, mintha Sparta kivonta
volna magat a perzsak elleni kzdelembl. Az a grg vedelmi szvetseg, amely a 480-as perzsa tamadas eltt
jtt letre Sparta kezdemenyezesere, s amelynek magvat a Sparta vezette peloponneszoszi szvetseg alkotta, de
tagja volt Athen is, Iormailag nem sznt meg 479 utan sem. Csakhogy amig korabban mind a szarazIldi, mind
a tengeri katonai vezetes Sparta kezeben volt, most az utobbi terleten Athen vette at az iranyitast. Ez megIelelt
a realitasoknak, s ezert Sparta, bar ezaltal tekintelye cskkent, megis belenyugodott a helyzetbe. Az uj
szituacioban nkent kinalkozott az alkalom, hogy Athen hasonloan a Peloponneszosz azonos politikai
erdekeltseg allamait Sparta egisze alatt sszeIogo peloponneszoszi egyesleshez letrehozza a maga
szvetsegi rendszeret, olyan allamok reszvetelevel, amelyeknek erdekei az atheni tengeri nagyhatalom
ersdesehez Izdtek. Kezdetben tehat a delosz-attikai tengeri szvetseg egyaltalan nem Sparta ellenere
mkdtt, es Ikent nem ellene iranyult. Letrejtte megis elvetette annak a viszalynak a magvait, amely az 5.
szazad kzepetl Iogva egyre jobban elmelyl a hellen vilag ket nagyhatalma, Sparta es Athen kztt. Amikor
ugyanis a deloszi szvetseg a perzsa veszely elharultaval megsznik igazan vedelmi szervezet lenni, es
ehelyett az atheni nagyhatalmi politika kiszolgalojava valik, akkor teljesl ki a hellen vilagban az a dualizmus,
vagyis a spartai es atheni szvetsegi rendszer ellentete, amelyre Nietzsche utalt, es amely vegl romlasba
dnttte a poliszok gazdasagi, jogi es politikai nallosagat.
Az 5. szazad els Ieleben azonban meg inkabb a ket csoportosulas kzti konszolidalt viszony ervenyeslt, es
mind Athen, mind Sparta eltavolitotta a vezetesbl azokat a politikusokat, akik a kapcsolatokat veszelyeztettek.
Igy bukott ki hazaja iranyito allamIerIiai sorabol a spartai Pauszaniasz es az atheni Themisztoklesz. Ugyanakkor
Athenban vezet szerephez jutott a Themisztoklesz arkhonsaga idejen szamztt Ariszteidesz es a marathoni
gyztes, Miltiadesz Iia, Kimon. Ok a Spartaval valo egyttmkdes hivei voltak. Kzlk Ariszteidesz
tekinthet a deloszi szvetseg ,atyjanak. O dolgozta ki azt a szisztemat, hogy Athen, anelkl, hogy a
perzsaellenes panhellen szvetsegbl kivalt volna, ketoldalu szvetsegktesek reven uj csoportosulast hozzon
letre maga krl. Az uj szvetsegi rendszer kialakulasaban az els lepest az Athen es az ionok kztti
szvetsegktes jelentette. Ez ugy ment vegbe, hogy Athen es az ionok kepviseli klcsns eskt tettek ra:
ugyanazokat tekintik barataiknak es ellensegeiknek. Az esk megpecsetelese vegett vrsen izzo vasrudakat
sllyesztettek a tenger Ielszinere annak jelekent, hogy ameddig a vasrudak a tenger Ielszinere nem emelkednek,
addig eskjket sem vonjak vissza. Athen ezutan kln-kln szvetseget kttt Mtilenevel es mas
allamokkal. Vegezetl Ariszteidesz mint Athen kepviselje es a szvetseges varosallamok kldttei ismet
87
eskt csereltek, es ezaltal letrejtt a szvetseg egyreszt Athen, masreszt a ,grgk kztt.
A deloszi szvetseg ily modon allt Athenbol es allt a szvetsegesek tmbjebl. Ez utobbiak elismertek Athen
hegemoniajat, e varosallam jogat ahhoz, hogy a szvetseges hajohadat vezesse, megallapitsa az egyes
tagallamok penzbeli vagy Iegyveres hozzajarulasanak merteket a kzs erIeszitesekhez es kijellje a
hellanotamiait, azaz a beveteleket kezel tisztviselket. A kzs Ilotta zmet atheni galyak alkottak, igy Athen
minden zsakmany Ielet megkapta. E kedvezmenyek Iejeben Athen garantalta szvetsegeseinek a Iggetlenseget.
Mint emlitettk, Apollon (es nvere, Artemisz) deloszi szentelyeben tartottak a szvetsegi gyleseket, melyeken
minden allamnak egy szavazata volt. Itt targyaltak haborurol es bekerl, valamint uj tagok Ielvetelerl. A
tbbseg szavazata ktelez erveny dntest jelentett mindenki szamara. Am Athen kivetel volt. Kepviseli
sokszor reszt sem vettek a gyleseken. Athen ugyanis nem szavazott egytt a tbbiekkel, hanem a gyles
hatarozatat vagy elIogadta, vagy nem. Ugyanigy, a gyles is vagy igent vagy nemet mondhatott Athen
javaslataira. MindenIele vegleges dntes csak ugy volt ervenyes, ha egyreszt Athen, masreszt a szvetsegesek
gylese igent mondott ra. Igy azutan csaknem 200 varosallam kzsen kiIejezett akarata csak annyit ert, mint
egye: Athene.
Athen elbb csak elt, kesbb aztan visszaelt hegemon helyzetevel. A hatalmi statusszal valo durva visszaelesek
az attikai allam reszerl azutan valtak egyre nyiltabba, miutan a perzsakra mert sulyos csapasok kvetkezteben a
barbar veszely elmult, s a deloszi szvetseg perzsaellenes vedelmi jellege elveszitette letjogosultsagat. Ez a
helyzet alig tbb mintegy evtizeddel a deloszi szvetseg megalakulasa utan kvetkezett be.
A szvetseg els hathatos katonai akcioi az Egei-tenger eszaki partvideke Iele iranyultak. Az itt szetszortan meg
megmaradt perzsa helyrsegek Ielszamolasa volt a kimondott cel, valojaban viszont Athen sajat Iennhatosaga
ala akarta vonni a Sztrmon deltaja krnyeken Iekv dus nemesIembanyakat es hajoepitesre alkalmas Iakban
bvelked erdsegeket. Plutarkhosz igy tudosit errl:
,Kimon, miutan a s:vetsegesek csatlako:tak ho::a, Thrakiaba hafo:ott, mert megtudta, hogv
elokelo per:sak es a kiralv rokonai hatalmukba keritettek Eion varosat a S:trmon folvo
partfan, es onnan haborgatfak a krnvek grg lakosait. Elos:r is egv csataban megverte a
per:sakat, mafd a varosban krl:arta oket, utana elkergette a S:trmon tulso partfan lako
thrakokat, akik a per:saknak eleseget s:allitottak, megs:allta a: eges: krnveket, es a:
ostromlottak olvan remenvtelen helv:etbe kerltek, hogv Butes:, a kiralv hadve:ere, feladta a
harcot, felgvuftotta a varost, es barataival s kincseivel egvtt mindnvafan odaves:tek. A varos
elfoglalasabol Kimonnak igv semmi klnsebb has:na nem volt, mert a barbarok legtbb
holmifa elegett, de a rendkivl s:ep es termekenv videket leteleples celfaira atadta a:
atheniaknak...`
(Kimon 7.)
Plutarkhosz szvege arulkodik Athen valodi politikai celjairol. Az attikai varosallam a szvetsegesek
haderejevel egytt elzi a perzsakat egy strategiai es gazdasagi szempontbol Iontos terletrl, majd az igy
,Ielszabaditott Ildet sajat polgarai szamara sajatitja ki. Igy el Athen a deloszi szvetseg letebl adodo
lehetsegekkel. De meg nem el vissza velk. Elvegre a szvetsegeseknek is erdekk a perzsak teljes kiszoritasa
az egei tersegbl. A szvetsegesek es Athen erdekei hasonlokepp egeszitettek ki egymast Szkrosz szigetenek
elIoglalasakor. E sziget lakoi nyiltan kalozkodtak. A tengeri kereskedelmet veszelyeztet kalozok
megsemmisitese tehat a szvetsegesek kzs erdeke volt. A sziget rabszolganak eladott lakoi helyebe azutan
atheni telepesek erkeztek. Ime, ismet egy olyan egyttes katonai Iellepes, amely vegs soron Athen ersdeset
szolgalta. Mindez azonban ekkor meg nem volt Ieltn, annal is inkabb nem, mivel a Kimon vezette atheni
Ilotta 467 krl a pamphliai Eurmedon Iolyo torkolatanal a deloszi szvetseg hajoival egytt szetverte a
perzsa hajohadat. A grgk oldalan 300 galya harcolt, ezek kzl 200-at Athen allitott ki. Ilyen krlmenyek
kztt a katonai siker minden olyan akciot igazolt, amely az attikai varosallam Iolyamatos ersdeset szolgalta.
88
Az Eurmedonnal kivivott gyzelem utan lenyegeben megsznt az a veszely, hogy a perzsak belathato idn
bell ismet veszelyeztessek az europai grgseget, st a kis-azsiai hellenek nagy resze is visszanyerte
szabadsagat. A deloszi szvetseg betlttte Ieladatat. Csakhogy Athen, visszaelve hegemon helyzetevel,
tovabbra is igenyt tartott a tagallamok Ieletti gyamkodasra, es a szvetsegben rejl energiat sajat nagyhatalmi
trekveseinek szolgalataba igyekezett allitani. Igy azutan egy olyan helyzet alakult ki, amelyet Plutarkhosz
rendkivl szemleletesen jellemez:
,A s:vetsegesek megfi:ettek a rafuk kivetett ss:egeket, de a meghataro:ott s:amu hafokat es
legenvseget nem allitottak ki, hanem, mivel meguntak a taboro:ast, es nem ohaftottak a
haborut, arra vagvtak, hogv mvelfek fldfeiket, es bekessegben elfenek, a barbarok elmentek
es nem haborgattak oket, nem s:ereltek fel tehat a hafokat, es katonakat sem allitottak. Mas
atheni ve:er birosagi elfarassal, bntetessel kenvs:eritette volna oket, hogv a parancsot
telfesitsek, amivel Athen uralmat gvlletesse es terhesse tette volna. Kimon a:onban mint
ve:er eppen a: ellenke:o utat kvette. egvetlen grggel s:emben sem alkalma:ott kenvs:ert,
es elfogadta a pen:t meg a legenvseg nelkli hafokat a:oktol, akik nem akartak hadi
s:olgalatot telfesiteni. Hagvta, hogv nvugalmas eletre vagvva otthon maradfanak, elpuhultan
es mero kenvelems:eretetbol harcosokbol bekes fldmvesekke es :letemberekke valfanak. A:
atheniakat vis:ont s:ep sorban kikepe:te tengeres:ekke, es tengeri hadfaratokon rvid ido
alatt harcra ed:ette oket. Igv a s:vetsegesek altal fi:etett pen:ekbol es ho::afarulasokbol
a:ok uraiva tette a: atheniakat, akik a pen:t adtak neki. Minthogv pedig a: atheniak
s:ntelenl a tengeren voltak, es allandoan gvakoroltak magukat a hadviselesben, a
hadis:olgalattol idegenkedo s:vetsegeseket ho::as:oktattak, hogv felfenek tolk es
hi:elegfenek nekik, s igv, anelkl, hogv es:revettek volna, adofi:etoikke es s:olgaikka lettek.`
(Kimon 11.)
A szolgakka sllyesztett szvetsegesek bekes munkaja is reszben Athen gazdagsagat nvelte. Egy ismeretlen
nev korabeli arisztokrata szarmazasu atheni iro A: atheni allam cim mveben erzekletesen elemzi, hogyan
kepes az atheni allamhatalom egyreszt politikai akaratat ervenyre juttatni a szvetseges allamokban, masreszt a
kialakult joggyakorlatot is kihasznalva, ezekbl minel tbb penzt kicsikarni:
,A: a k:felfogas, hogv a: atheni nep abban is ross:ul hataro:ott, hogv a s:vetsegeseket arra
kenvs:eriti, hogv peres gveiknek elinte:esere Athenba hafo::anak. Ok vis:ont erre
elos:amlalfak, hogv ebbol mennvi fo s:arma:ik a: atheni nepre. Elos:r is a trvenvs:eki
letetpen:ekbol eges: even at hu::ak a fvedelmet. A:utan otthon lve, anelkl, hogv
kihafo:nanak, iranvitfak a s:vetseges varosokat, s a birosagokban a nep embereit megmentik,
ellenfeleit meg tnkretes:ik, mig vis:ont ha mindegvik otthon inte:ne el peres gveit, a:
atheniak iranti gvlletkben safat maguk k:tt eppen a:okat tennek tnkre, akik leginkabb
baratai a: atheni nepnek. E:en fell a: atheni nepnek meg a kvetke:o has:na van abbol, hogv
a peres gvek inte:ese a s:vetsegesek s:amara is Athenban folvik. Elos:r is, mert a
Peiraieus:ban [Athen kiktofe] tbb egvs:a:alekos vamot kap a varos, a:utan, ha valakinek
berha:a van, fobban far, a:utan meg a: is, akinek berbeado igasallata vagv rabs:olgafa van.
A:utan a hirdetok is fobban farnak a s:vetsegesek beuta:asa reven. E:en fell, ha a peres
gvek inte:esere nem fnnenek fel a s:vetsegesek, akkor csakis a: odahafo:o athenieket
res:esitenek tis:teletben, a s:trategos:okat, a hafoparancsnokokat es a kveteket. Most vis:ont
a: eges: atheni nepnek kenvtelen hi:elkedni minden egves s:vetseges, his:en tudfa fol, hogv
Athenbe erke:ve nem mason all a bntetes vagv a: elegtetel, hanem a nepen, e: Athenban a
trvenv. Igv kenvtelen ott rimankodni a birosagokban es, ha valaki belep, a ke:et megragadni.
E:ert a:tan a s:vetsegesek inkabb rabs:olgai a: atheni nepnek.`
89
23 Ritook Zsigmond Iorditasa.
(Pszeudo-Xenophon: Az atheni allam I. 16-18.23)
Ime, ket okori trtenetiro is kiIejti azt a nyilvan kzkelet velemenyt, amely szerint Athen szolgaiva
sllyesztette sajat szvetsegeseit. Ez egyebkent megIelelt a valosagnak, es magaban rejtette az atheni
demokracia egyik legIbb ellentmondasat. Ennek az ellentmondasnak az volt a lenyege, hogy az atheni demos:,
vagyis a kznep joletet es demokratikus jogait mas poliszok lakossaganak elnyomasaval ervenyesitettek. Igy
azutan elrevetlt annak a veszelynek az arnyeka is, hogy ha egyszer Athen keptelen lesz erszakkal sszeIogni
szvetsegi rendszeret, akkor az a gazdasagi alap is megrendl, amelyre a nevezetes 5. szazadi demokracia
csillogo palotajat Ielepitettek. 431-tl 404-ig az Athen vezette deloszi es a Sparta iranyitasa alatt allo
peloponneszoszi szvetseg haboruja, az ugynevezett peloponneszoszi haboru beteljesitette ezt a veszelyt. Addig
azonban trtent meg egy es mas.
Ha Athennak olykor sajat szvetsegesei ellenallasa gondot okozott 446-ban peldaul Euboia szigetenek
poliszait kellett Iegyveres ervel visszateriteni a nyajba , akkor nyilvan meg nagyobb problemat jelentett
szamara az eszaki egei partokra szinten igenyt tarto Makedonia nvekv ellenszenve. A ,hellenbarat I.
Alexandrosz nem volt baratja az hoditasait veszelyeztet atheni imperializmusnak. A makedon es atheni
erdekek elskent a Sztrmon torkolatvideken tkztek ssze. I. Alexandrosznak sikerlt, amint azt II. Philipposz
emlitett levele is igazolja, az Ennea hodoi krnyekenek elIoglalasa a pangaioni nemesIembanyak kzeleben, de
Eion atheni kezbe kerlese kerdesesse tette e siker erteket. Makedonia es Athen viszonyanak Ieszltte valasat mi
sem bizonyitja jobban, mint hogy I. Alexandrosz segitseget nyujtott a hazaarulassal vadolt atheni allamIerIi,
Themisztoklesz Kis-Azsiaba trten meneklesehez.
465-ben tovabb bonyolodott a ket allam viszonya, amikor az atheniak telepeseket probaltak az Ennea hodoi
videken partra tenni. Ez a Kimon nevehez Izd akcio parhuzamosan zajlott az ezen a krnyeken ugyancsak
erdekelt Thaszosz elleni haboruval. Thaszosz Athen szvetsegese volt az Eurmedon Iolyonal a perzsak Ielett
aratott gyzelem idejen. Athen Thrakia deli resze, vagyis az Egei-tenger eszaki partvideke Iele iranyulo
expanzioja azonban eppugy sertette erdekeit, mint ahogyan Makedonia es Athen viszonyat is ez rontotta meg.
Az atheni akciokrol es a Thaszosz elleni haborurol amely mar jelezte, hogy a deloszi szvetseget egyre inkabb
csak erszakkal lehet sszetartani igy irt Thukdidesz:
,Jalamivel kesobb elpartoltak tolk [a: atheniaktol] a thas:os:iak, mert vita tamadt k:tk a
velk s:emben fekvo thrakiai tengerparton levo kereskedohelvek es a thas:os:iak altal
mkdtetett fembanvak miatt. A: atheniak hafohaddal indultak Thas:os: ellen, a tengeri
csataban gvo:elmet arattak, mafd partra s:alltak. Ugvanebben a: idoben a safat maguk es
s:vetsegeseik polgarai k:l ti:e:er telepest kldtek a S:trmon folvoho:, a: akkor Kilenc
utnak, most pedig Amphipolis:nak neve:ett helvre. E:ek elfoglaltak a Kilenc utat, amelvet a:
edonok tartottak birtokukban, de mikor benvomultak Thrakia belsefebe, a thrakok, akik
ellenseges cselekedetnek tekintettek a Kilenc ut mellett fekvo teleples megalapitasat, egveslt
seregkkel a: edon Drabes:kos: mellett lemes:aroltak oket.`
(I. 100. )
Hammond szerint igencsak valoszin, hogy a thrakoknak Makedonia is Iegyveres segitseget nyujtott az atheniak
es szvetsegeseik elzeseben. A Iorrasok errl nem emlekeznek meg, de a makedon beavatkozas logikusnak
latszik, hiszen az Ennea hodoi es a kzeleben Iekv banyak birtoklasanak kerdese meg ezutan is hosszu ideig
neuralgikus pont volt a makedon Argeasz dinasztia es az atheni allamvezetes kapcsolataban. Kzvetett
bizonyitek lehet Makedonia Iegyveres Iellepesere az a birosagi eljaras, amelyet 463-ban Kimon ellen
kezdemenyeztek Athenban. Vadloi azt hoztak Iel ellene, hogy Thaszosznak az egei partokon lev banyai az
90
seregei birtokaba jutottak, de elmulasztotta a kedvez alkalmat, hogy innen betrjn Makedonia terletere. E
tetlenseg okakent a vadlok azt az indokot Ielteteleztek, hogy I. Alexandrosz megvesztegette az atheni vezert.
Marmost nem hanytak volna Kimon szemere a Makedonia elleni tamadas mellzeset, ha ezt a makedon
Iegyveres beavatkozas a Temenidaknak reszben mar behodolt edonok oldalan nem indokolta volna. A
megvesztegetest klnben nem tudtak rabizonyitani Kimonra, akit vegl Ielmentettek. Az Athen es Makedonia
kztti Ieszltseg azonban nem cskkent.
Ez a problema vegigkiserte I. Alexandrosz egesz tovabbi uralkodasat. A kiraly nem veletlenl kapott elskent
Makedonia Iejedelmei kzl kiemelt helyet mind Herodotosz, mind Thukdidesz trteneti mveben. Negy
evtizeden at tarto uralma alatt nagyjabol megnegyszerezte Makedonia terletet. Ezt krltekint politikaval es
mint lattuk olykor az elvtelenseggel hataros rugalmassaggal sikerlt elernie. De hat a ,nagypolitikaban az
elvek ritkan ervenyesltek az erdekkel szemben. I. Alexandrosz mindenesetre megprobalta a propaganda
eszkzeivel igazolni tetteit, s ha a modern korok trteneszei szkeptikusak is az altala terjesztett trtenet
hitelessegevel kapcsolatban, nem biztos, hogy az okori kortarsak ugyanilyen hitetlenek voltak. Ok talan elhittek,
hogy a lanyos kep tronrks mar iIjusaga hajnalan perzsakat ldstt.
A ,hellenbarat jelz tehat korantsem jelentett mentesseget a perzsakkal szemben akarhogy is magyarazott
baratsagtol, de nem jelentett egy altalanos, a grgseg iranti szimpatiat sem, hiszen maga a grgseg sem volt
politikailag egyseges. Egy varosallain polgara szamara egy masik polisz lakosa idegennek szamitott, es
termeszetesen meg ennel is idegenebbnek egy perzsa vagy egy thrak. Itt joggal teheti Iel eliteletektl
korantsem mentes szazadunk embere a kerdest: egyaltalan, hogyan velekedtek a grgk az idegenekrl?
A mar oly sokszor idezett Herodotosz a diadalmamortol Ittt perikleszi viragkor kells kzepen igy irt a
legyztt perzsakrol:
,A ferfierenvt illetoleg kvetke:o a felfogasuk. harci vite:segen kivl a: naluk a derek vonas,
ha valakinek sok gvermeke van. Akinek csaladfa igen nagv, annak a kiralv evenkent afandekot
kld, mert a sokban latfak a: erot. Gvermekeiket teves koruktol ke:dve a hus:adikig csupan
harom dologra tanitfak. lovaglasra, nvilvetesre es iga:mondasra. Mig a fiu be nem tlti tdik
evet, nem kerl apfa s:emei ele, hanem a: ass:onvok k:t tlti napfait. E: pedig a:ert van igv,
hogv ha a fiu nevelkedese k:ben meghal, a: apat semmi s:omorusag ne bantsa. En dicserem
e s:okast, s dicserem a:t is, hogv senkinek, meg a kiralvnak sem s:abad ok nelkl barkit
meglni... Amit tenni nem s:abad, a:t mondani sem s:abad. Legutalatosabbnak tartfak a
ha:ugsagot, a:utan pedig a: adossagot, espedig sok mas okbol, de leginkabb a:ert, mert
s:erintk a: adossag ha:ugsagra is kenvs:eriti a: embert...`
(I. 136-138.)
Hol itt a megvetes, hol itt az elvakult gyllet a grg Ildet dulo ellenseggel szemben? Sehol. Amit Herodotosz
a perzsakrol irt, azt barmelyik grg szivesen magara vette volna. Egy emberltvel Herodotosz mvenek
megszletese utan iroszerszamot ragadott a perzsa kiraly, II. Artaxerxesz (ur. 404358) egykori ellenIele, az
atheni szarmazasu Xenophon is. O a perzsa birodalmat az 6. szazad kzepen megalapito Krosz elettrtenetet
adta kzre egy ,pedagogiai regeny Iormajaban. Krosz neveltetese allt munkaja kzeppontjaban, de
lenyegeben a spartai eletmodot akarta dicsiteni. Mint atheni polgar, Xenophon jobbnak latta, ha a metaIora
eszkzehez nyul, s a hazajaval szemben ellenseges erzlet Sparta nevelesi gyakorlatat egy reszben Iiktiv perzsa
krnyezetben mutatja be. O, aki 401400-ban reszt vett az iIjabb Krosznak batyja, II. Artaxerxesz ellen
iranyulo lazadasaban, majd az Azsia belsejebl a Ielkeles bukasa utan kalandos krlmenyek kztt
visszavonulo grg zsoldosok egyik vezere volt, igazan megismerhette a perzsakat. Ha nem tartotta eleve
nevetsegesnek vagy lehetetlennek a gondolatot, hogy a spartai magnak perzsa burkot adjon, akkor nem lehetett
rossz velemenye az Europat oly sokszor Ienyeget Azsia urairol. Igy azutan a kvetkez megallapitasai meg
ha netan Sportara gondolt is a sorok kztt Perzsiara is vonatkozhattak:
91
24 Fein Judit Iorditasa.
25 Ez es a kvetkez szemelveny Horvath Judit Iorditasa.
,Per:sa trvenvek s:erint neveltek [Kros:t], amelvek s:emmel lathatoan masra alapo::ak a
k:forol valo gondoskodast, mint a legtbb allamban. E:ek ugvanis polgaraikra bi::ak,
mikent nevelfek gvermekeiket, a felnottek is elhetnek kenvk-kedvk s:erint, de megs:abfak
nekik. ne lopf, ne rabolf, idegen ha:ba ne trf be, ne ss senkit iga:talanul, ne legv
ha:assagtro, engedelmeskedf a ve:etoknek, es igv tovabb. Aki pedig e tilalmak ellen vet, a:t
megbntetik. A per:sa trvenvek e::el s:emben mar eleve olvan polgarokat nevelnek, akik
soha nem is vagvodnak arra, hogv alfas vagv gonos: tetteket kvessenek el`
(Krosz neveltetese I. 2.24)
Az idezetekbl egyszeren csak iroik blcsessege sugarzik, amelynek reven Ielismertek: sajat nepe dicsseget
kisebbiti az, aki a legyztt vagy meg talpon allo ellenseget elvtelenl becsmerli, ertekeit kicsinyiti, allamIerIiait
nevetsegesse teszi? Avagy a grgk valoban ennyire elIogulatlanul szemleltek nem grg szomszedaikat,
ennyire nyitottak voltak azon erklcsi ertekek szamara, amelyeket ellenIeleikben Iedeztek Iel?
Platon Allamaban Szokratesz mondja: ,balga ember az, aki mast tart nevetsegesnek, mint a rosszat, s aki
masokat ugy akar megnevettetni, hogy nem az ostobasagot es a gonoszsagot, hanem valami mast tz ki
gunyolodasa celtablajaul. Ezt az elvileg helyes megallapitast ugyan Platon irasa mar kevesbe tkrzi ennek
okaira visszaternk , a szokrateszi mondat megis plasztikusan Iejezi ki a 8. es 5. szazad kztti grgseg
velemenyet: pusztan azert senki nem lehet guny targya, mert nem atheni, hanem spartai, vagy mert nem grg,
hanem szkita vagy thrak avagy eppen perzsa. Elvileg a tolerancia jellemezte a grgket egyreszt egymassal,
masreszt az idegenekkel szemben. Ennek a trelemnek reszben a vallasi, reszben az azokban tkrzd
tarsadalmi-politikai elkepzelesekben talaljuk meg a nyitjat.
Miutan a grgseg tbb, egymassal etnikai rokonsagban allo kzsseg sszeolvadasabol jtt letre ugy, hogy
ezek a kzssegek nem adtak Il sajat individualitasukat, nallosag-tudatukat, es tarsadalmuk kiepitese kzben
allando es szoros kapcsolatban alltak a mediterran partvidek sokszin nepessegevel, ennelIogva a grg vallasi
elkepzelesekre mind az etnikai-tarsadalmi pluralitas, tbbIeleseg, mind a mas nepek hiedelmeivel szembeni
nagyIoku Iogekonysag jellemz. Ezt a vallast az a IelIogas hatarozza meg, hogy az emberi nem egyenrangu
sszetevkbl all, mivel rokon sktl szarmazik. Pillantsunk csak be Pszeudo-Apollodorosz Mitologiajaba, s
mindjart latni Iogjuk, hogy igy vagy ugy, a tbbi nep is a grg mitoszok hseinek ksznhette letet:
,...Io Hera papnofe volt, es Zeus: elcsabitotta... a Nilus folvo partfan eletet adott Epaphos:
nev fianak... Epaphos: Egviptom kiralva lett, felesegl vette Memphis:t, Neilos: leanvat,
varost alapitott, amelvet felesege neverol Memphis:nek neve:ett el, es leanvt nem:ett, Libat,
akirol Liba kapta a nevet. Liba ikreket s:lt Pos:eidonnak, Agenort es Belos:t. Agenor
atklt:tt Phoinikiaba [Fnicia], ott uralkodott, es hatalmas csaladnak lett a: ose... Belos:
Egviptomban maradt, o lett Egviptom kiralva, felesegl vette Neilos: leanvat, Ankhionet, es
ikrei s:lettek, Aigptos: es Danaos:... Egvebkent Aigptos: hoditotta meg a melampus:ok
ors:agat, s a safat neve utan neve:te el Egviptomnak.`
(II. 1, 3-4.25)
Mint az idezetbl kiderlt, a grgk egyik nevadoja, Danaosz a mitoszban az egyiptomiak nevado heroszanak,
Aigptosznak volt a Iivere. De ha tovabb bngesszk a Mitologiat, arrol erteslnk, hogy a perzsa nep
allitolagos nevadoja, Perszesz es a perzsakat egykor leigazva tarto medek nepalapito herosza, Medosz
ugyszinten hellen mitikus sk leszarmazottai. Ez utobbirol a kvetkezket olvashatjuk az aranygyapjut az
92
26 I.m., 69. old.
Argonautaknak kiszolgaltato kolkhiszi kiralyleany, Medeia historiajaban:
,Medeia megerke:ett Athenba, felesegl ment Aigeus:ho: [a: Egei-tengernek nevet ado atheni
kiralv, Thes:eus: atvfa], es s:lt neki egv Medos: nev fiut. Kesobb a:onban Thes:eus: eletere
trt, e:ert gvermekevel egvtt s:am:tek Athenbol. A fiu sok barbar nepet leiga:ott, es a:
uralma ala kerlt terletnek a Media nevet adta.`
(I. 9, 28.)
A konzekvencia egyertelm: hogyan erezhetnenek eliteletet a hellenek peldaul a perzsakkal szemben, ha
egyszer mitikus rokonsag Izi ssze ket? Az egyenrangu sszetevkbl allo emberi nemet Ieltetelez vallas
termeszetszeren nyitott mas nepek isteneivel szemben. A peloponneszoszi haboru elestejen, a Marica |az
okori Hebrosz| Iolyo krnyeken kieplt gynevezett odrszi thrak kiralysaggal politikai szvetsegre lepett
Athenban nnepelyes klssegek kztt bevezettek a grg Artemisszel rokon harcias thrak istenn, Bendisz
kultuszat. Az a teny, hogy a thrakokkal kttt politikai egyezseget egy vallasi gesztussal pecseteltek meg,
amelynek reven a grg pantheon egy thrak istennvel bvlt, kizarja, hogy az atheniak ekkor lebecsltek volna
a thrakokat.
De hat ha a grgk mint trtenetirok peldaja bizonyitja nem neztek le a tbbi nepet, ha amint azt vallasuk
nemely jellegzetessegebl kimutattuk az emberiseg egynemseget vallottak, akkor miert neveztek megis korai
idktl Iogva a nem grgket barbaroknak? Egyaltalan, mit takar ez a Iogalom? Hadd magyarazza meg ezt a
mar idezett Sztrabon:
,En a:t his:em, hogv a barbar s:o ke:detben a nehe:kesen, kemenven es durvan bes:elok
utan:asara ftt has:nalatba, mint a ... hebegni, selvpiteni, dadogni. Minthogv pedig a
darabosan bes:eloket mind barbaroknak mondottak, ilvennek lats:ott neknk a: idegen nepek
bes:ede, a:a: a nem helleneke. A:okat neve:tek tehat tulafdonkeppen barbaroknak, ke:detben
pers:e csak gunvolodasbol, mint darabos vagv durva bes:edeket, kesobb a:onban e:t mint
k:s nepnvelvet alkalma:tuk minda:okra, akiket a hellenekkel s:embeallitottunk. A
barbarokkal valo gvakori erintke:es es kapcsolat kvetke:teben tehat beiga:olodott, hogv e:
nem a darabos bes:ed es a bes:elo s:ervek bi:onvos hibafanak, hanem a nvelv
safatossagainak a kvetke:menve.`
(XIV. 2, 28.)
A ,barbar szo tehat eredetileg csupan annyit jelentett: ,nem grgl beszel. Amint a mar korabban emlitett
munkajaban26 Hegyi Dolores igen helyesen megallapitotta: ,A barbarok alacsonyabbrendsegerl vallott nezet
meg kzvetlenl a perzsa haboruk beIejezese utan sem mutathato ki. A szerznek persze abban is igaza van,
hogy a nem grgkre akkor kellett egy kezdetben minden ertekitelettl mentes gyjtIogalmat kitalalni,
amikor az egymassal rokon hellen etnikumokban mar kialakult az sszetartozas tudata. Ez a Iejlemeny a 8.
szazadtol kezdve teljes bizonyossaggal nyomon kvethet.
Az sszetartozas erzese azonban sohasem jart egytt az egesz hellensegre rakenyszeritett politikai egyseggel,
hiszen az egyes grg kzssegek sohasem adtak Iel legalabbis nkent nem sajat nallosag-tudatukat. A
tolerancia, a masok boldogsaga iranti Iogekonysag, a massag tiszteletben tartasa jellemezte elvben konkret
kivetelek mindig akadtak a poliszok egymassal szembeni magatartasat. A hellen sszetartozas tudata egytt elt
a pluralizmus elismeresevel, amint tagabb ertelemben az emberiseg egynem voltarol vallott IelIogas azzal a
vilagkeppel, amelyben a hellenek mellett ott voltak a barbarok is. Ez alapozta meg a perzsakrol alkotott grg
trtenetiroi kepek peldaszer elIogulatlansagat.
93
27 Szabo Miklos Iorditasa.
Erdekes modon a tolerancia elbb a grg poliszok egymas kzti viszonyaban kopott meg lasd Athen eljarasat
Thaszosszal szemben , majd e Iolyamat Ielersdesevel, amelyet jol mutattak a peloponneszoszi es az azt
kvet grg belhaboruk, labra kapott a mas nepekkel szembeni gyanakvas es lenezes is. Ez utobbi jelenseg mar
Platon Allamaban is megmutatkozott:
,...a: indulatossag a: egvenekbol kerl a: allamba, olvanokbol, akikrol e: elmondhato. a
thrakokrol, a s:kthakrol s altalaban a: es:aki videk lakoirol, vagv peldaul a
tudomanvs:eretet, amit fokepp a mi videknk lakoirol lehetne megallapitani, vagv a
has:onleses, amit nem utolsosorban a phoinikiaiakra es a: egviptomiakra s:oktunk
mondani...`
(435. e.436. a.27)
Az elIogulatlan Xenophon kortarsa, Platon tehat mar szembeallitotta a ,tudomanyszeret grgket az
,indulatos thrakokkal es szkitakkal, valamint a ,haszonles Iniciaiakkal es egyiptomiakkal. Ezek utan nem
meglep, hogy Platon a barbarokat mar minosegileg mas kategorianak tartja, mint a grgket. Allamaban
Szokratesz szavaival ki is mondja:
,ha... grgk barbarokkal vagv barbarok grgkkel allnak harcban, a:t kell mondanunk
roluk, hogv haborut viselnek, s hogv termes:ettol fogva egvmas ellensegei...`
(470. c.).
De terjnk vissza az 5. szazad els Ielere, I. Alexandrosz korahoz. Ha a grgket altalaban a nyiltsag es a
masok ertekeivel szembeni beIogadasi keszseg jellemezte, akkor hasonlo trekveseket Iigyelhetnk meg a velk
,unokatestveri Iokon rokonsagban allo makedonoknal is eppen a hellenek vonatkozasaban. Talan ezert sem
volt erdemtelen I. Alexandrosz a ,hellenbarat jelzre. Ez a kiraly, aki megnvelt birodalmaval a panhellen
politika Iolyamatanak reszese lett, helyesen merte Il a hellen civilizacio ertekeit, s arra trekedett, hogy ezeket
az ertekeket sajat allama javara kamatoztassa. Es bar a politikaban Athen vendegbaratjakent eppugy szamon
tartottak, mint Athen rivalisakent, a grg kultura, amelyet igyekezett orszagaban elterjeszteni, alapveten
atheni volt. Ezt I. Alexandrosz uralkodasanak kivalo elemzje, Ch. Edson is megallapitotta: ,Ha mint
Periklesz mondta Athen Hellasz neveliskolaja lett, akkor a makedon uralkodo osztaly tagjai a legels es
legIogekonyabb, ha nem is a legtehetsegesebb tanulok kztt voltak, Az a grg kultura, amelyet az Argeasz
kiraly, III. Alexandrosz |Nagy Sandor| Nyugat-Azsiaban, Egyiptomban es Iranban elterjesztett, alapjaban veve
Athen kulturaja volt.
Athen nemcsak politikai, hanem kulturalis nagyhatalmi szerepet is vallalt. Semmi meglep nincs abban, hogy a
csaladja hellen mivoltat az olmpiai jatekok alkalmaval bizonygato, tehat a hellen civilizacio szellemet
tkeletesen elsajatito I. Alexandrosz eppen ennek a varosnak lett ,vendegbaratja uralkodasa kezdeten,
kvetkezeskepp ezt a poliszt tekintette nepe szamara is a grg kultura legalkalmasabb kzvetitjenek. Ezzel
azutan hagyomanyt sikerlt teremtenie, hiszen meg a 338-ban Khaironeianal atheni harcosokat halomra gyilkolo
II. Philipposz, st Iia, Nagy Sandor sem tekintette Athent egvnek a tbbi hellen varosallam kzl. Ezt a poliszt
mindig igyekeztek kiveteles tapintattal es az egykori nagysag iranti megbecslessel kezelni. A Nagy Sandor
halala utani verzivataros idkben a diadokhos:oknak nevezett utodhadvezerek marakodtak egymassal a hajdani
hellenisztikus vilagbirodalom reszeiert. A 4. szazad utolso evtizedeben ezek egyike, Antigonosz
Monophthalmosz keszldtt arra, hogy a Iia, Demetriosz Poliorketesz vezette hajohaddal elIoglalja Athent. De
meg ekkor is, amikor a varos mar halovany visszIenyet sem sugarozta masIel evszazaddal azeltti dicssegenek,
meg akkor is mennyi tisztelettel es elIogultsaggal nyilatkozik rola az emlitett Antigonosz! Plutarkhosz irja
94
Demetriosz Poliorketesz eletrajzaban:
,Mihelvt elhataro:tak, hogv Athenba hafo:nak, egvik baratfa a:t mondta Antigonos:nak, hogv
ha e:t a varost elfoglalfak, meg kell tartaniuk, mint Grgors:agho: ve:eto lepcsot. De
Antigonos: errol hallani sem akart, es a:t mondta, hogv a foindulat a s:ep es rendithetetlen
lepcso, Athen pedig, mint a: eges: vilag vilagitotornva, hamarosan sugaro:ni fogfa tetteiknek
fenvet a: eges: emberisegre.`
(Plutarkhosz: Demetriosz 8.)
De az Athen es a makedon birodalom kesbbi hatalmas urai kztt Ieszl viszonynak nem most kell idt
szentelnnk. Egyelre erjk be annak tisztazasaval, hogy a grgkkel es elssorban Athennal a 65. szazad
Iordulojan kialakult diplomaciai, kereskedelmi es katonai kapcsolatok hatasara a hellen kultura egyre jobban tert
hoditott a Makedonia tagulo hatarai kze Ioglalt videkeken. Az Argeasz kiralyok udvara es az ahhoz kapcsolodo
arisztokracia megismerte a grg mveszetet, irodalmat, kzgondolkodast, a kormanyzat nyelve pedig az attikai
grg lett. A bennszltt makedon nyelv Ialusi tajnyelvve hanyatlott, amely nem hagyott hatra egyetlen irodalmi
emleket vagy Ieliratos dokumentumot sem.
Grg polgarok betelepedese a makedon kiralysag terletere csak elmelyitette ezt a Iolyamatot. Mar utaltunk ra,
hogy 468-ban Mkenai lakoinak java resze I. Alexandrosznal talalt menedeket, es ez mar Alexandrosz utoda,
II. Perdikkasz idejen trtent 446-ban, miutan az atheni csapatok elIoglaltak az Euboia eszaki partjan Iekv
Hisztiaiat, az elkeseredett lakosok ugyancsak Makedoniaba emigraltak. De a grg es jelesl az atheni kultura
azaltal is hatott Makedoniara, hogy a kiralysag Ildjebe beekeldve olyan grg teleplesek leteztek, amelyek a
deloszi szvetseg elretolt bastyaikent Athen tamogatasat elveztek. Ezekkel a varosokkal a mindenkori
makedon uralkodoknak mar csak azert is intenziv diplomaciai kapcsolatot kellett Ienntartaniuk, hogy ennek
reven az atheni beIolyast nemileg cskkentsek. Igy az az erdekes helyzet allt el, hogy Makedonia, mikzben
politikai sikon mindinkabb kielezdtt a viszonya Athennal, egyre melyebben szivta magaba a viragjaba
szkkent hellen civilizaciot, amelynek megiscsak Athen volt a legcsodalatosabb alkotasa s egyuttal ihletje.
Csak rviden nehany szot az atheni szvetseghez tartozo, az elzekben emlitett poliszokrol. A Thermei-bl
eszaki partjanal allt Sztrepsza, amely 453-ban, de valoszinleg korabban is evi egy talantont Iizetett a szvetseg
penztaraba. Ugyancsak szvetsegesi hozzajarulast Iizetett 453452 es 446 kztt biztosan, de minden bizonnyal
elbb is a Biszaltiaban Iekv Berge es Argilosz varosa. A peldakat meg lehetne sorolni, de itt most a jelenseg a
Iontos. A makedonok szamara megszokotta valt a grgkkel valo egytteles, igy azutan a magat argoszi
sktl szarmaztato kiralyi csaladot erint hellenizalodas elbb kiterjedt az arisztokraciara, majd kesbb a
kzrend tmegekre is.
I. Alexandrosz latvanyosan dokumentalta mintegy nepere is atsugarozva ennek elnyeit hellen mivoltat.
Pindarosz verset, amelyet a nagy klt rola zengett, nyilvan Iejedelmi bkezseggel honoralta. De korantsem
erte be ennyivel. PartIogolta a kor masik hires lirikusat is, Keosz szigetenek szlttjet, Bakkhlideszt. A grg
kardalnak ez az utolso klasszikusa 505 tajan szletett, es 430 krl halt meg. A grgkedvel makedon kiralyt
egy szep bordallal tisztelte meg.
Hogy azonban meg melyebben megertsk I. Alexandrosz tetteit, vissza kell ternnk eletenek ahhoz a
mozzanatahoz, amelyet iIjusaga ismertetesenel emlitettnk. Az olmpiai versenyeken trtent els
megjeleneserl van szo. Az a teny, hogy eppen Olmpiat valasztotta Iorumkent csaladja hellen eredetenek
igazolasara, azt bizonyitja, hogy mar nevelese alkalmassa tette t a grg szokasok atelesere, a velk valo
azonosulasra. Mert Olmpia es a vele sszeIgg versenyjatekok kiveteles helyet Ioglaltak el a hellen ember
eleteben, gondolatvilagaban.
Ennek szamara a kultusz a szertartasaival egytt nem erzelmi, hanem politikai, gazdasagi igenyt elegitett ki,
hiszen a tarsadalom egyik aktiv es teljes jogu tagjakent, allampolgari ktelessegenek tartotta a kzssegi celok
minden eszkzzel, tehat a kultikus gyakorlatban valo reszvetel reven trten tamogatasat. Mindez egeszen a
95
grg polisztarsadalom 4. szazadi valsagaig ervenyeslt. Ez a jelenseg, vagyis a kultusz kzsseg- es
allamIenntarto erejebe vetett hit nvelte igazan nagyra az olmpiai Zeusz tiszteletet, s tette az ahhoz kapcsolodo
sportversenyeken valo reszvetelt hosszu evszazadokon at a grg polgarlet, a grg civilizacio jelkepeve. Emiatt
rkdtek peldas szigorral aIelett, hogy csak trvenyesen hellennek szletett IerIiak versenghessenek az olmpiai
kzdteren, s ez volt az oka annak is, hogy a hellen mveltseget minden bizonnyal mar neveltetesevel magaba
szivo I. Alexandrosz eppen az olmpiai versenyek tekintelyet es nyilvanossagat hasznalta Iel arra, hogy csaladja
hellen eredetet igazolja.
Herakleszt, a legnepszerbb hellen heroszt az olmpiai kultusz civilizatoranak nevezhetjk. Nos, a magat tle
szarmaztato makedon kiralyi csalad ,hellenbarat sarja alighanem joggal tekinthet allama civilizatoranak.
Minden bizonnyal az nevehez kthetk az orszaga terleten vegbement els, mar nem a mitosz kdebe vesz
varosalapitasok. Az els ket, grg mintara alapitott makedon varos a delrl, a Tempe-vlgyebl Pieriaba
vezet Iut menten leteslt. Bar letezeskrl csak kesbbi, a peloponneszoszi haboru kitresenek idejebl
szarmazo ertesleseink vannak, elnevezesk hatarozottan I. Alexandrosz politikai elkepzeleseit tkrzi. A ket
varos neve Herakleion es Dion. Az els teleples elnevezese a dinasztia senek tartott Herakleszrl egybevag a
kiraly iIjukorahoz kthet olmpiai szereplessel. Mindket propagandisztikus gesztus az uralkodocsaladnak a
hellenseghez valo tartozasat kivanta hangsulyozni. Csakhogy az Argeasz dinasztia az altala uralt es az 5.
szazadra mar meglehetsen sokszin, ujabb illir es thrak nepelemekkel keveredett makedon lakossag grg
mivoltat is erzekeltetni akarta. Ez a trekves nyilvanult meg a masik varos nevadasaban. A Dion elnevezes
melyen ugyanis a grg Iisten, Zeusz neve rejlik. Ez a krlmeny Ielersitette a Herakleion elnevezesben is
megbuvo szandekot, hiszen Zeusz a mitosz szerint Heraklesz atyja volt. De a Zeusz es Thia naszabol szletett
Makedon, a nep nevado hse, eponmosz herosza is ezen elkel atyatol szarmazott. A mitikus elkepzelesek
tehat vegs soron nepnek es uralkodojanak csaladIajat egyarant Zeuszig vezettek vissza. A perzsak Ielett aratott
hellen gyzelem es az azt kveten megvaltozott makedon politika tkrzdik abban, hogy a hellenseggel a
makedonokat sszekt mitikus hagyomanyanyagot kiralyi tamogatassal hirdettek.
Az orszag kezdd varosiasodasa persze szorosan kapcsolodott azokhoz a gazdasagi jelensegekhez, melyek a
terjeszked makedon allamot egyre inkabb jellemeztek. Elssorban a banyaszat, a Iakitermeles Iejlesztese, a
hellen es nem grg nepekhez Izd kereskedelmi kapcsolatok ersdese volt jelents ebbl a szempontbol.
Fleg ez utobbi lenyeges, hiszen egyreszt a hellen varosok tbbsege, masreszt a makedon uralom ala kerlt vagy
annak hatarterleten el thrakok java resze sajat penzt vert, s ez kitagitotta a penzgazdalkodas kereteit az
Egeikum eszaki videkein. Ha pedig egy nallo penzveressel nem rendelkez, dinamikusan Iejld allam olyan
kzssegekkel kerl intenziv gazdasagi kapcsolatba, amelyek a penzt, ezt az altalanos csereeszkzt maguk is
elallitjak, akkor ennek trvenyszer kvetkezmenyekent az adott allamnak is ra kell ternie a penzermek
gyartasara. Nem veletlen, hogy Athenban a Szolon reIormjai reven Iellendl kereskedelem es az azt kvet
gazdasagi expanzio hivta eletre a penzverest, amig a romai kztarsasag a Prrhosz elleni haboru sikeres
megvivasa utan kezdett penzt verni, miutan terdre kenyszeritette a penzveresben jelesked del-italiai grg
varosallamokat. A lecke tehat I. Alexandrosznak is Ieladatott.
Emlitettk, hogy a perzsak 480-as europai hadjarata eltt Makedonia kiterjeszthette eszaki hatarait a mai
Macedonia terletere, kesbb meg arrol ertesltnk, hogy a perzsak europai veresege utan I. Alexandrosz keleti
iranyu hoditasok reven elIoglalta Kelet-Mgdoniat, Kresztoniat es Biszaltiat. Nos, mind az eszaki, mind a keleti
iranyban trten terjeszkedes gazdag nemesIem-, Ikent a penzermek elallitasahoz alapveten Ielhasznalt
ezstlelhelyek birtokaba, illetve kzvetlen kzelebe juttatta I. Alexandrosz makedonjait. Eszakon, a mai
Szerbia terleten Metohija es Koszovo tartomanyok antik banyai, a mai Macedonia Ildjen Tetovo es Kratovo
varosok, valamint az Ohridi-to krnyeki lelhelyek ontottak az aranyat es ezstt, de gazdag volt e Iemekben az
itt ml Pcinja es Bregalnica Iolyok hosszan elnyulo medenceje is. Hasonlokepp jol kitermelhet
nemesIembanyak vonzottak a hoditokat a mai macedonbolgargrg hatarvonalak talalkozasatol delre es
videken, a Sztrmon medencejeben, illetve kzvetlen krnyeken. Ezek kzl kiemelkedett az eddig meg
pontosan nem lokalizalt Prasziasz-totol nyugatra vagy eszaknyugatra Iekv ezstbanya, amely Kresztonia
meghoditasa utan Herodotosz szerint napi egy talanton jvedelmet hozott I. Alexandrosznak. A Sztrmon
torkolatvideke sem szklkdtt aranyban, ezstben. A torkolattol keletre a hires pangaioni banyak kinaltak
kincseiket, elltetve ezaltal a viszaly magvait Makedonia es az ott labat megvetni kivano Athen kztt, amig a
96
torkolattol nyugatra az ugyancsak makedon kezre kerlt Biszaltia banyai tarulkoztak Iel a hoditok eltt.
I. Alexandrosznak tehat rendelkezesere allt a nyersanyag, de rendelkezesere allt a meghoditott terletek
penzveresenek hagyomanya is. Klnsen szembeszk ez utobbi hatasa a makedon kiraly altal veretett els
penzermeken 478 es 476 kztt. Az ebben az atmeneti idszakban vert makedon penzek a biszaltak ermeit
utanoztak, vagyis azokhoz hasonloan a kecskeIej es Rheszosz alakja diszitette a vereteket. Ezek a vallasi
szimbolumok kesbb is Ielbukkantak a makedonok penzein, ekkor azonban kizarolagossagot elveztek. A
kecske-motivum jelentsegevel a makedonok korai trtenelmeben, smondaiban es az els Ivaros, Aigai
alapitasaval kapcsolatos trtenetekben mar Ioglalkoztunk. Csak alatamasztja a makedonok es thrakok esetleges
rokonsagara, de mindenesetre korai kapcsolataira vonatkozo elmeleteket az a krlmeny, hogy a kecskenek
nehany thrak nepnel, igy a biszaltaknal is hasonlo kultikus jelentsege volt, mint a makedonoknal. Az
alapveten a kecsketenyesztes gazdasagi Iontossagan nyugvo kecskekultuszt ezen a videken ersitette
Dionszosz tiszteletenek altalanos elterjedese is.
Rheszosz mitikus thrak kiraly volt, Homerosz egyik hse. A lotenyeszteserl nyilvan mar a vak klt idejeben is
nevezetes uralkodo a monda szerint gynyr, hoszin paripakkal erkezett az akhajok ostromolta Troja
megsegitesere. Ha ezek a lovak megizlelhettek volna a trojai abrakot, avagy ihattak volna a varos kzeleben Iuto
Xanthosz vizebl, akkor Trojat nem lehetett volna bevenni. Am Odsszeusz es Diomedesz, az ostromlok hs
vezerei elharitottak a hadjarat sikeret veszelyeztet akadalyt. ElIogtak a krlvett varosbol kilopodzo trojai
kemet, Dolont, s kivallattak arrol, hol tltik az utazastol megIaradt thrakok els ejszakajukat Azsia Ildjen.
Dolon a halalos Ienyegetes sulya alatt igy vallott:
,,...itt legs:elen a nemreg ftt thrakok hada nvugs:ik.
es a kiralv k:tk. Rhes:os:, fia Eioneus:nak.
Lattam a: o nagvtermet es gvnvr paripait.
honal s:ebbs:inek s ugv futnak, mint a sebes s:el...`
(Iliasz, X. 434437.)
Miutan megtudtak, amit akartak, Dolont megltek, majd a ket vitez a thrakok taborahoz lopakodott, es almaban
meszarolta le a thrakok vezereit, st kiralyukat is.
Az a krlmeny, hogy a mitikus lovaskiraly alakja nem volt idegen szimbolum a makedon uralkodo szamara,
egyreszt a makedonok es a thrakok bizonyos Ioku hellenizalodasara utal ez a Iejlemeny a grgkkel elenk
kapcsolatba kerlt ket nepet egyarant erintette , hiszen Rheszosz thrak letere a grg mondavilag szltte volt,
masreszt arra utal, hogy a lovas hadviseles a makedonoknal epp oly kiemelked szerephez jutott, mint a
thrakoknal. Az els makedon penzeken Ielbukkano Rheszosz lovas Iiguraja egyebkent is kitnen rimelt a
knyvnk elejen idezett hesziodoszi versre, amely Makedont a ,hippiokharmesz, vagyis ,lohaton harcolo
jelzvel tntette ki.
A kecskeIejjel es Rheszosz alakjaval diszitett es meg keves nallosagot mutato els makedon penzeken
Alexandrosz nevenek els ket betje szerepel kiralyi monogramkent, de ugy, hogy a ket bet eredeti sorrendjet
Ielcsereltek, vagyis a lambda all ell, utana pedig az alpha. A mar sajatosan makedon ermeket kronologiailag
harom csoportra szoktak osztani. Az els csoport 475 es 468, a masodik 467 es 460, mig a harmadik 459 es a
kiraly valamikor a 450-es evek masodik Ieleben bekvetkezett halala kztt keletkezett.
Az els csoport penzein bukkan Iel a sajatsagos makedon lovas. Kezeben ket dardat tart, es terdeit magasra
Ielhuzva li meg viszonylag nagytest lovat. Fegyverei inkabb vadaszra, semmint lovas katonara utalnak. Erre
mutat az is, hogy Iejen nem sisakot, hanem kzepen kicsucsosodo, szeles karimaju Iveget, ugynevezett
kaus:iat visel. Az emlitett nagytest paripat nagyon kedveltek Makedoniaban. Ezt a Iajtat valoszinleg
97
Perzsiabol szereztek be es tenyesztettek azutan makedon Ildn, elssorban a nehezIegyverzet lovassag
hasznalatara. Egyes ermeken csak a vagtato ment abrazoltak. A lovas es a vagtato lo disziti a masodik es a
harmadik csoport penzeit is, es erdekes, hogy a masodik csoport ermein ismet Ielbukkan Rheszosz alakja.
A valtakozo szimbolumok sajatosan jelzik a kiralyi hatalom Iokozatos ersdeset, a kzponti hatalom
ntudatanak megszilardulasat. A masodik es harmadik csoport penzein abrazolt lovasban a kutatok I.
Alexandrosz alakjat velik IelIedezni. Ezt a velemenyt alatamasztja az abrazolasnak az a sajatossaga, hogy a
lovas arca simara borotvalt, testet terden alul er hosszu kpeny, khlams: Iedi, mig a kaus:ia neven ismert
kalapnak kzepen kidomborodo reszet hosszu szalag leli krl talan a kiralyi diadem jelzesekepp; a szalag a
nyak mgtt hosszan hatralog. A penzermeknek ezeken a csoportjain mar Ielbukkan mint mellekszerepl a
vadaszkutya is, amely a lo mellett Iut. Jelenlete megersiti a numizmatak allaspontjat, hogy a makedon penzek
lovas Iiguraja vadaszt, nem pedig harcost abrazol.
Sulyuk szerint I. Alexandrosz ezstpenzeit harom sorozatra lehet osztani. Nevezzk ezeket A-, B- es
C-szerianak. De mieltt ezen ermek konkret sulyat megneveznenk, meg kell ismerkednnk rviden a grgk
altal leggyakrabban hasznalt penzegysegekkel es azok egymashoz viszonyitott ertekevel. 1 talanton (vagy
talentum) 60 mina 1500 tetradrakhmon (negydrakhma) 3000 sztater (ket drakhma) 6000 drakhma
9000 tetrobolon (negy obolosz) 12 000 triobolon (harom obolosz) 18 000 diobolon (ket obolosz) 36 000
obolosz.
A hellen vilagban elterjedt attikai penzek ezsttartalmat a Szolon-Iele attikai talanton sulyerteke alapjan
hataroztak meg. Eszerint egy talanton megIelelt 26,196 kg ezstnek, illetve ezzel egyenl erteknek. Egy
drakhma erteke 4,37 g ezst volt. Mivel azonban a talanton sulya videkenkent valtozott, ezert az egyes
poliszokban es tartomanyokban kiadott azonos elnevezes penzegysegek erteke klnbz volt. St, olykor egy
allamon bell is valtoztattak a penzermek sorozatait, s ilyenkor szeriankent mas es mas sulyegyseget vettek
alapul. Ez trtent Makedoniaban is. Itt az A-szeriaba tartozo drakhmak sulya 4,91 g, a B-szeria drakhmaie 3,27
g, amig a C-szeria azonos penzenek sulya 3,68 g ezst volt.
A regeszeti leletek tanusaga szerint a 468-ig tarto idszakban az A- es a C-szeria gyartasa lehetett a legnagyobb
mertek. D. Raymond, a makedon penzveres neves kutatoja Ieltetelezi, hogy e ket szeria penzei zmmel a nem
grg piac Iele iranyulo kereskedelem celjait szolgaltak, mivel peldaul a C-szeriahoz tartozo es velheten nagy
tmegben elallitott nyolcdrakhmast egyetlen grg penzre sem lehetett atvaltani. Ennek sulya egyebkent 29,46
g volt, ez volt e szeria legnagyobb penzegysege, es megIelelt az A-szeria legsulyosabb penzekent megjelen
haromsztater ertekenek. A B-szeria ermei ezzel szemben megIeleltek az Athennal es a deloszi szvetseg
tagallamaival Iolytatott kereskedelem igenyeinek. Nem veletlen, hogy az ebbe a szeriaba tartozo negydrakhmas,
amely attikai megIeleljevel negy a haromhoz aranyban volt cserelhet, a penzek azon masodik csoportjaban
bukkan Iel nagyszamban, amelyet 467 es 460 kztt allitottak el. Ugyanis Kimon eurmedoni gyzelme utan
Athen es szvetsegesei politikai-gazdasagi tulsulya dominalt az Egeikum tersegeben, es ezt Alexandrosz sem
hagyhatta Iigyelmen kivl. A 450-es evek elejetl, vagyis attol az idtl kezdve, amikor Athen beIolyasa az
eszaki egei partok menten megrendlt gondoljunk az attikai varosallam Thaszosz elleni bntet hadjaratara es
Kimon azt kvet perere , ismet a C-szeria valt uralkodova a makedon penzveresben.
Igy elmondhato, hogy mikent minden allam mindenkori penzgyartasa ma azt mondanank, hogy penzpolitikaja,
mivel a mai penzek nmagukban csak jelkepezik a mgttk allo tarsadalmilag elIogadott erteket tkrkepe a
bels gazdasagi ernek, de ugyanakkor a gazdasagi-politikai krnyezethez Izd viszonynak is, ugy a
makedon penzveres valtozasaibol is konkret kvetkezteteseket vonhatunk le az allam gazdasagi es klpolitikai
kapcsolatairol. Az ilyen kvetkeztetesekhez tartozik klnben az is, hogy csak a kiIejezetten a nem hellen
nepekkel Iolytatott kereskedelem celjaira elallitott C-szeria penzein jelent meg a kiraly teljes nevIelirata, amig
a hellenekkel valo Iorgalomban Ielhasznalhato penzeken mindvegig csak az Alexandrosz nev rviditese
szerepelt, vagy olykor meg az sem. Ez a jelenseg arra utal, hogy a makedonok kiralya elssorban nem grg
szomszedai vonatkozasaban latott eselyt ra, hogy elIogadjak gazdasagi-politikai tekintelyet.
A terleti nyeresegek kvetkezteben tehat I. Alexandrosz Makedoniaja gazdasagilag Iellendlt, urbanizalodott, s
mivel e Iolyamattal parhuzamosan megszaporodtak az allam kapcsolatai a hellenekkel is, Iokozatosan a grg
98
civilizacio hatasa ala kerlt. A sikerek mellett azonban uj kihivasokkal is szamolni kellett. Az Egei-tenger eszaki
partjan beIolyasat nvelni probalo Athen csak egyike volt a kls Ienyegeteseknek. Eszakrol a zsakmanyra ehes
paionok Ienyegettek a makedon hatarvonalat, a Sztrmon keleti partjan tulrol a baratkozasra es
ellensegeskedesre egyarant kesz edonok, aztan az odomantoszok, vegl pedig a hamarosan nagy birodalmat
kialakito odrszi thrakok meregettek bizalmatlanul az ersd szomszedot, nyugatrol viszont az illir nepek
nyugtalanitottak az Argeasz-dinasztia Isege ala kerlt Iels-makedoniai trzseket. Raadasul Fels-Makedonia
nmagaban is allando gondot jelentett a kzponti hatalom szamara. Ezen a terleten ugyanis az alavetett nepek
megmaradtak sajat Iejedelmeik uralma alatt, s bar e Iejedelmek vazallusai voltak a makedon kiralynak, hsegk
elegge ingatag lehetett, itt mindig Iennallt a lazadas veszelye es az a lehetseg, hogy a lazadot tamogatni Iogja a
makedon terjeszkedesnek gatat vetni akaro valamelyik illir uralkodo, vagy a lazado beavatkozik a dinasztia
tagjainak belviszalyaba, s ezzel nveli a Makedoniat megoszto polgarhaboru veszedelmeit.
Az uj kihivasra csak a kzponti hatalom tovabbi ersitese es az ujonnan megszerzett terleteknek a kiralysagba
trten hatekony integralasa lehetett a valasz. Ezt I. Alexandrosz eles szemmel atlatta. Ugy velte, hogy az si
makedon intezmenyek tovabbIejlesztese oldhatja meg a problemakat. Elssorban az arisztokracia kiralyh
tagjaira akart tamaszkodni, s eldei politikajat Iolytatva ennek az udvarhoz sok szallal ktd nemessegnek, a
hetairoinak szambeli gyarapitasara trekedett. Ezzel egyszersmind allamanak katonai erejet is nvelte, mivel a
politikailag beIolyasos es az uralkodo szemelyes partIogasat elvez hetairoszok, vagyis tarsak nehez
Iegyverzet lovas hadserege, a hetairike hippos: komoly harci erteket kepviselt. A szamszerleg megersdtt
arisztokracia az ujonnan megszerzett Ildterletekbl reszesedett, s igy egyreszt az udvarhoz Izd hsege,
masreszt viszont sajat gazdasagi erdeke arra sztnzte, hogy ezeket a terleteket minden kls betrestl
megoltalmazza, es mindenIele elszakadasi trekvestl visszariassza.
I. Alexandrosz igazan nagy politikai lepese azonban az volt, hogy kiszelesitette uralmanak tarsadalmi bazisat.
Azt a szemelyes kontaktust, amely eddig csupan a kiraly es az elkelk kztt alakult ki, kiterjesztette a
makedon kzrendek egy jelents hanyadara is. Az ujonnan meghoditott Ildekbl ugyanis kzrendeket is
megajandekozott, s a Ildadomany Iejeben katonai szolgalatot kvetelt tlk. Igy jtt letre a kzrend tarsak
csoportja, amelynek tagjait alacsonyabb tarsadalmi helyzetknek megIelelen gyalogos, nem pedig lovas
szolgalatra kteleztek. Ezt tkrzte elnevezesk is: pe:etairoi, azaz ,gyalogos tarsak.
A pezetairoszok csak egy evszazaddal kesbb, II. Philipposz uralma idejen valnak majd jelents katonai erve.
Jelenletk az allamban egyelre inkabb politikai szempontbol Iontos. Mivel a kiralytol kaptak Ildjeiket, most
mar ket is eppen olyan szemelyes hseg Izi az uralkodohoz, mint a hetairos:okat. Ez utobbiakenal kisebb
birtokaikat k is elszantan vedelmezik az ellenseggel szemben, s ez most mar nagyobb terletek biztonsagat
szavatolja. Es mindezen Iell letk egy bels politikai egyensuly kialakulasat hozza letre, hiszen a kiraly az
arisztokracia mellett rajuk is tamaszkodhat, s alkalomadtan az segitsegkkel visszaszorithat egyes arisztokrata
csoportokat, amelyek a kzponti uralmat Ienyegetik.
sszegezve tehat I. Alexandrosz uralkodasanak eredmenyeit, megallapithatjuk, hogy alakja nem erdemtelenl
vivta ki Herodotosz es Thukdidesz csodalatat. Ez a derek politikai egoista megsokszorozta orszaga terletet,
Iellenditette gazdasagi eletet, hozzajarult hazajaban a hellen civilizacio aldasainak elterjedesehez, vegl pedig
megszilarditotta a kiralyi tekintelyt, s ezaltal egy idre garantalta az allami egyseget.
Az sszegzesre pedig azert kellett sort keritennk, mert a 450-es evek masodik Ieleben I. Alexandroszt
meggyilkoltak. Hogy kik es milyen krlmenyek kztt, nem tudjuk. Curtius RuIus romai szerz Nagy
Sandorrol irott mveben a vilaghodito Iejedelem elleni sszeeskvessel vadolt Philotasz mondja kinvallatasa
utan:
,Hat ki allt boss:ut Nagv Sandor ose, Alexandros:, a:utan Arkhelaos: es Perdikkas: meggvilkolasaert?`
Amennyiben a Ielsorolas az emlitett kiralyok uralkodasi idejenek sorrendjet tkrzi, akkor a megnevezett
uralkodok szemelye egyertelmen rgzithet. Arkhelaosz eltt ugyanis csak egy Alexandrosz nev kiralya volt
99
Makedonianak, meghozza I. Alexandrosz, Arkhelaosz utan pedig Perdikkasz neven csak III. Perdikkasz
uralkodott. E legutobbi a dardanok Bardlisz nev kiralyatol szenvedett vereseget 359-ben, s a csatateren esett
el az ellenseg Iegyveretl, amig Arkhelaoszt 400399-ben egyik bels hive lte meg szemelyes bosszubol.
Marmost logikus, hogy ha a Ient emlitett ket kiraly erszakos halalt halt, s Philotasz velk egy sorban emlitette
I. Alexandroszt is, akkor ez az uralkodo is hasonlo krlmenyek kztt vesztette eletet. Tehat vagy csataban
esett el, vagy orgyilkossag aldozata lett. Ujabb irasos Iorras elkerleseig a rejtveny tovabbi megIejtesevel
varnunk kell.
Alexandrosz halala utan Iiaira, Perdikkaszra, Alketaszra, Philipposzra, Menelaoszra es Amntaszra vart az a
korantsem knny Ieladat, hogy atyjuk mvet Iolytatva megrizzek, vagy ha lehet, tovabb nveljek Makedonia
erejet. Akkor vart rajuk ez a Ieladat, amikor mar tornyosultak Hellasz Iltt az egesz grgseget magaval ragado
peloponneszoszi haboru viharIelhi.
100
13. fejezet - Zrzavar s hbor
I. Alexandroszt bizonyara erszakos es varatlan halala megakadalyozta abban, hogy a tronutodlas kerdeset
rendezze. t Iia kzl harom, Philipposz, Alketasz es Perdikkasz nagyjabol hasonlo koru lehetett, mig
Amntasz es Menelaosz alighanem joval Iiatalabb volt emlitett Iivereinel. Legalabbis erre utalnak a 450-es evek
vegen Makedoniaban kibontakozo esemenyek. Addig ugyanis, amig Amntasz es Menelaosz tavol tartottak
magukat a belpolitikai harcoktol, s a maganeletbe vonultak vissza, addig Philipposz, Alketasz es Perdikkasz
kztt eles kzdelem robbant ki a Ihatalomert. Amntasz szemelye legIeljebb azert erdemel meg egy
mondatot, mert az dedunokaja emeli majd igazi nagyhatalomma Makedoniat: II. Philipposz.
A harom idsebb testver helyzetenek megitelesenel Iigyelembe kell venni, hogy a makedon kiralyok
tbbnejsegben eltek. Az altalunk a Iorrasokbol jol ismert II. Philipposznak peldaul het Ielesege volt. Hogy I.
Alexandrosz hany asszonyt mondhatott hitvesenek, azt nem tudjuk, hiszen Ielesegeinek neve sem maradt az
utokorra. Ha azonban neki is tbb hazastarsa volt, akkor meg az is elkepzelhet, hogy az rksk kztt a
szletesi sorrend sem tudott dnteni. Ilyen szituacioban valoszin, hogy a hadsereggyles, hogy elkerlje a
polgarhaboru veszedelmeit, a hatalomnak a harom Iiver kztti Ielosztasa mellett allt ki. Megbizhato okori
Iorrasok hianyaban csak talalgathatunk. Annyi az okori irok utalasaibol mindenesetre kiderl, hogy Philipposz
Amphaxitisznak az Axiosztol keletre huzodo es a Iolyo vonalat harant iranyban kvet tartomanyat uralta.
Strategiai szempontbol talan ez volt Makedonia legIontosabb terlete, mivel akar a hadseregek mozgasa, akar a
kereskedelmi Iorgalom kelet-nyugati iranyu bonyolitasa tekinteteben letIontossagu volt az Axiosz
atkelhelyeinek ellenrzese, s ezt az ellenrzest Amphaxitisz ura gyakorolhatta.
Alketasz az orszag nagyobb reszet vonhatta Iennhatosaga ala, amennyiben Platon Gorgias: cim dialogusanak
egyik utalasa hiteles. Itt a 413 krl tronra lepett I. Arkhelaosz gaztetteit taglalja a dialogus, amikor arrol esik
szo, hogy a Irissen uralomra kerlt kiraly, II. Perdikkasz Iia magahoz hivatta nagybatyjat, Alketaszt, azzal az
rggyel, hogy ismet kezebe akarja adni azt a hatalmat, amelyet atyja, Perdikkasz egykor elragadott tle.
Alketasz Iellt a cselnek, s Arkhelaosz meglette a veszelyesnek itelt rokont. Ez a trtenet azt jelenti, hogy
Alketasznak I. Alexandrosz halala utan nagyobb hataskre volt, mint Perdikkasznak.
Perdikkasz eredeti hatalmi szIerajat nem ismerjk. Elterjedt nezet napjaink kutatasaban az, hogy Iiatalabb volt
Philipposznal es Alketasznal, ezert kezdetben kisebb resz is jutott neki az orszagbol. Alighanem viszont
harmojuk kzl volt a leggyesebb politikus, hiszen vegl megis szoritotta ki a hatalombol vetelytarsait.
Persze nem lehetett knny dolga. Mar emlitettk, hogy II. Perdikkasz uralkodasi idejere nezve az okori szerzk
velemenye megoszlott. Az Athenaiosz altal idezett trtenetirok kzl az akanthoszi Nikomedesz 41 evet,
Theopomposz 35, Anaximenesz 40, Hieronmosz 28, Marszasz (nem tudni, hogy a pellai vagy a
Philippoi-beli) 23, vegl Philokhorosz ugyancsak 23 esztendt sorolt Perdikkasz uralmahoz. Igen valoszin
modon az elter idpontok egyszeren csak azt tkrzik, hogy Perdikkasznak nem egy csapasra, hanem
Iokozatosan sikerlt hatalmat kiterjesztenie az egesz orszagra. Igy aztan egyseges hagyomany hijan maguk a
trtenetirok dntttek arrol, mikortol tekinthetik t Makedonia tenyleges uralkodojanak.
Perdikkasz els politikai lepesei jobbara homalyban maradnak. Csak annyi biztos, hogy kezdetben Athen-barat
allaspontot kepviselt. 434-ben azonban szakitott ezzel az allasIoglalasaval. Ezt onnan tudjuk, hogy ez ev
esemenyeivel kapcsolatban Thukdidesz megemliti: az atheniak kenytelenek voltak Poteidaia varosaval
sszeIgg katonai intezkedeseket tenni, mivel ,Perdikkasz, Alexandrosz Iia, makedoniai kiraly, eddigi
szvetsegesk es baratjuk is ellenk Iordult.
Mieltt azonban II. Perdikkasz es Athen sszetkzeserl es a hamarosan kirobbano peloponneszoszi haboru
esemenyeirl szolnank, rviden vazolnunk kell azokat a negativ kvetkezmenyeket, amelyek Makedonia bels
megosztottsagabol adodtak. I. Alexandrosz, mint lattuk, szamolt a megnvekedett birodalomra leselked kls
veszelyekkel, ezert a kiralyi hatalom tarsadalmi bazisanak megersitesere, allama peremterleteinek szigoru
vedelmere trekedett. Amig elt, sikerrel is vedelmezte hoditasait. Egyetlen komolyabb kudarcat az Ennea
101
hodoinal szenvedte el. Itt Kimon telepeseit az edonok meszaroltak le valoszinleg makedon segitseggel , de
ezutan Alexandrosz beIolyasa meggyenglt ezen a videken. Minden bizonnyal az itt megtelepedett
makedonokat is vissza kellett vonnia. I. Alexandrosz halala utan, amikor Iiait az egymas elleni harc kttte le,
egymast kvettek a hasonlo balsikerek.
Elszakadt Makedonia legkeletibb tartomanya, a Sztrmon torkolatatol nyugatra Iekv Biszaltia. E
nemesIembanyakban gazdag terleten, amelyhez a Prasziasz-to krnyeki ezstbanyak eszakrol csatlakoztak,
nallo thrak kiralysag jtt letre bizonyos Mosszesz uralma alatt. A Sztrmon also Iolyasanak keleti videkein
megszilardult az edonok ugyancsak thrak nepenek uralma, s ez hosszu idre veget vetett minden makedon
aspiracionak az Ennea hodoi es a kzeleben lev pangaioni banyak krnyeken. A keleti iranyu makedon
terjeszkedes visszaszorulasa mindenkeppen szerepet jatszott abban, hogy a 440-es evekben Ielviragzott Thrakia
bels terletein az odrszi thrak birodalom, melyet alapitoja, Teresz ersebbe tett a korabeli Makedonianal.
Aztan bekvetkezett a legsulyosabb csapas is, amely csak egy orszagot emeszthet: a belhaboru. II. Perdikkasz
ellen, aki a 440-es evekben lathatoan ki tudta szoritani ket Iiveret a hatalombol, es az orszagot sajat uralma alatt
egyesitette, Iellazadt egyik batyja, Philipposz. A lazadot tamogatta Derdasz, a Iels-makedoniai Elimeia
Iejedelme.
Hogy mikepp sikerlt Perdikkasznak legyznie Iivereit, nem tudjuk. Valoszinleg Athen tamogatta, amellyel
hivatalosan is szvetsegesi viszonyra lepett. Abban, hogy atyja peldajat kvetve is az ,atheniak baratja es
szvetsegese lett, bizonyos Athennal kzs gazdasagi es politikai erdekek jatszhattak kzre. Athen a
Makedoniatol elszakadt Biszaltiaba mar nem sokkal I. Alexandrosz halala utan megkezdte a behatolast. Berget,
ezt a Sztrmon Iolyo menti kis teleplest beleptette a deloszi szvetsegbe, majd Periklesz kezdemenyezesere
ezer atheni polgar telepedett le Biszaltia terleten. Athen celja az volt, hogy megszerezze az itteni gazdag
nemesIemlelhelyeket. Makedonia kiralya, aki egymagaban keptelen volt az nallosult Biszaltiat meghodolasra
kenyszeriteni, csatlakozott a zsakmanyra ehes atheniakhoz, s ha arra nem is gondolhatott, hogy a terlet
kizarolagos birtokaba jusson, legalabb az atheniakhoz hasonloan reszeslni szeretett volna a varhato
zsakmanybol. A II. Perdikkasz altal veretett ezstpenzek arra utalnak, hogy Biszaltia nehany banyaja a
440430-as evek Iordulojan Makedoniat gazdagitotta.
Az atheniak hajoepitesi programjahoz sok Iara es szurokra volt szkseg, ezekben Makedonia ugyancsak
bvelkedett. Makedonia pedig bizonyara jo piacot kinalt az attikai varos kezmipari termekeinek. De mikent I.
Alexandrosz idejen, ugyanugy II. Perdikkasz uralma alatt is hamarosan vege szakadt a nagy baratkozasnak.
436-ban Athen az Egei-tenger eszaki partvideken szakitott a kis lepesek politikajaval, es seregevel elzte az
edonokat Ennea hodoi terleterl. Ezutan itt Iallal vezett ers varost epitett, ahova nehany atheni polgar mellett
elssorban az onnan nem messzire Iekv Argiloszbol, a deloszi szvetseg e Biszaltia deli hataranal allo
teleplesebl hozott lakosokat. Az uj varos az Amphipolisz nevet kapta. Amphipolisz alapitasaval a Sztrmon
also Iolyasa menten dnten megvaltozott a strategiai helyzet. A Biszaltia Iele iranyulo atheni beszivargas meg
nem nyugtalanitotta Makedonia kiralyat, st hasznot is huzott belle. Biszaltia meggyengitese ugyanis Athen es
Makedonia kzs erdeke volt, raadasul nem volt szkseg ehhez olyan nagymeret atheni katonai jelenletre,
amely ezt a dinamikusan nvekv kzep-grgorszagi nagyhatalmat az Egei-tenger eszaki partjain is
meghatarozo politikai tenyezve emelte volna. Amphipolisz birtokaban a helyzet ersen megvaltozott Athen
javara. Fontos kereskedelmi utak csomopontja kerlt atheni ellenrzes ala, es a katonailag, kereskedelmileg
egyarant Iontos vizi ut, a Sztrmon hajozasanak, valamint e vizen trten atkelesnek a Ielgyelete. Makedonia
kiralyai rendszerint baratjuknak tekintettek Athent, de csak a tavolbol. Amikor ez a ,barat erezhet kzelsegbe
kerlt, mindig idegesek lettek. Ez trtent most is, hogy akar a Khalkidike-Ielsziget, akar a Thrakia vagy
Makedonia megkzelitese szempontjabol szamba jhet utvonalak kulcsa Athen kezebe kerlt.
II. Perdikkasz vilagosan Ielismerhette, mit jelent orszaga szamara az atheni szomszedsag. Azt a veszelyt, amely
Athen jo nehany, egykor egyenrangu szvetsegeset is elerte, akik, amint azt Plutarkhosz Kimon-eletrajzabol es
PszeudoXenophon Atheni allamabol is kiolvashattuk, szabad allamokbol szolgakka, az atheni uralom
alavetettjeive sllyedtek. Ezt a veszelyt tehat nem volt nehez Ielismerni, hiszen meg maguk az atheniak sem
tagadtak, hogyan velekednek az hatalmukrol sajat szvetsegeseik. Nagyon Irappansan Iejtette ki ezt az atheni
102
kvet a peloponneszoszi szvetseg 432-ben tartott lesen, ahol eppen azt latolgattak, megsertette-e az attikai
varos a korabban kttt egyezmenyeket. Thukdideszt idezzk, aki szerint az atheni IerIiu a kvetkezket
mondta:
,,A mi s:vetsegeseink. annvira megs:oktak, hogv magunkkal egvenlonek tekintfk oket, hogv
ha olvasmi trtenik, ami felfogasukkal nem egve:ik, vagv pedig valamilven, a hatalom erdekeit
s:olgalo rendelet kvetke:teben a legcsekelvebb mertekben is megrvidlnek, ahelvett, hogv
halasak volnanak, amiert nem erte oket nagvobb kar, meg nehe:ebben viselik el a ves:teseget,
mint ha mi mar ke:dettol fogva nem trodtnk volna a trvennvel, es nviltan viss:aeltnk
volna elonvs helv:etnkkel. Mert abban a: esetben maguk se vonnak ketsegbe, hogv a
gvengebbnek meg kell hatralnia a: erosebb elott.
Ugv lats:ik, a: emberek a fogtalansagert fobban megnehe:telnek, mint a: eros:akert. A: elsot
ugvanis egv egvenlo fel hatalmi tulkapasanak, a masodikat pedig a: erosebbik fel
kenvs:erenek er:ik. A medektol sokkal kegvetlenebb banasmodot is elviseltek, a mi uralmunkat
vis:ont terhesnek tartfak. De e: termes:etes is, a: alarendelt helv:etben levok s:amara mindig
a felen a nvomas:to .`
(I. 77.)
Ha az atheniak sem lepleztek szvetsegi rendszerk elnyomo jelleget, semmi kivetnivalot sem talalhatunk
abban, hogy ellensegeik ezt meg kimeletlenebb szavakkal belyegeztek meg. 414-ben, amikor a peloponneszoszi
haboru hullamverese Sziciliat is elerte, a szrakuszai Hermokratesz igy vadolta meg Thukdidesz szerint
Athent:
,Mikor... a: ionok es a: e:ektol s:arma:o s:vetsegeseik s:abad akaratabol a: atheniak lettek
a hellenek ve:etoi, a:ert, hogv boss:ut allfanak a meden, ok a: egvik ellen a hadis:olgalat
elmulas:tasat, masok ellen a: egvmas k:tti haboruskodast, s a tbbiek ellen is mind
valamilven lats:olag fogos vadat ho:va fel, egviket a masik utan leiga:tak. Igv hat a: atheniak
nem a hellenek s:abadsagaert s a hellenek nem safat fels:abadulasukert k:dttek a medek
[per:sakon] ellen, hanem a: atheniak a:ert, hogv a hellenek ne a medek, hanem a: o
alattvaloik legvenek, a hellenek pedig a:ert, hogv a: eddiginel, ha nem is oktalanabb, de annal
ross:indulatubb elnvomofuk legven.`
(VI. 76.)
Az sem erdektelen, mennyire hideg, jozanul megIontolt az atheni szoszolo, Euphemosz valasza:
,Egv trannos:nak vagv egv birodalmat kormanv:o varosnak semmi sem ess:ertlen, ami a:
erdeket s:olgalfa, es senki sem rokon, aki nem megbi:hato, s mindenkivel s:emben a
krlmenvek s:erint kell barati vagv ellenseges modon viselkednie... Nvugodtan elhihetitek,
hogv s:vetsegeseinkkel s:emben ve:eto s:erepnket minden egves esetben a: s:abfa meg,
hogv neknk mi elonvs.`
(VI. 85.)
Az Amphipolisz megepitesevel orszaga kzeleben hatalmi bazist alapito Athenrol II. Perdikkasz is jol tudta,
hogy ,a krlmenyek szerint viselkedik barati vagy ellenseges modon. Ezert vallalva egy Athennal vivando
103
28 Ritook Zsigmond Iorditasa.
haboru veszelyeit, vallalva egyszersmind annak odiumat, hogy az atheniak tamogatni Iogjak az uralma elleni
bels parttest, megszakitotta a szvetsegesi viszonyt Athennal.
Persze barmennyire tisztaban volt is II. Perdikkasz az attikai nagyhatalom terjeszkedesenek varhato
Ienyegetesevel, aligha mereszelt volna szakitani Athennal, ha ez utobbit egyeb klpolitikai nehezsegek nem
szorongattak volna. De hat szorongattak, miutan sulyos viszaly tamadt kzte es a peloponneszoszi szvetseg
beIolyasos varosallama, az ers Korinthosz kztt. Trtent ugyanis, hogy a mai Albania tengerparti videken
Iekv jelents kereskedvarosban, Epidamnoszban (az alban Durres, az olasz Durazzo) demokratikus Iordulatra
kerlt sor, es az oligarkhakat elztek. Az oligarkhak azonban nem nyugodtak, es az illir tengerpart slakoit
partjukra allitva ostromolni kezdtek egykor uralt varosukat. Miutan Epidamnosz Korinthosz es annak
leanyvarosa, Korkra (Kerkra, a mai KorIu) kzs alapitasa volt, a viszalyba utobb ohatatlanul belekeveredett
Korinthosz is, Korkra is.
Az ostromlott Epidamnosz lakoi elbb a Ildrajzilag Epidamnoszhoz lenyegesen kzelebb Iekv Korkrahoz
Iordultak segitsegert, majd amikor ez a varos visszautasitotta kerelmket, Korinthoszhoz Iolyamodtak.
Minthogy Epidamnosz a nyugat Iele iranyulo tengeri kereskedelem egyik csomopontja volt, a nyugati piacok
megszerzeseert pedig az atheni nagyhatalom es a peloponneszoszi szvetsegbe tartozo keresked poliszok,
Ikent Korinthosz es Megara mar regota vetelkedett, Korinthosz semmikepp sem maradhatott kzmbs.
Itt egy pillanatra Ielbe kell szakitanunk az esemenyek menetet. A mozzanatok hattereben nehany Iontos
sszeIggesre tanacsos iranyitani Iigyelmnket. Ha a grg tarsadalom viragkorarol beszelnk, akkor
elssorban az 5. szazadi Athenra gondolunk, pontosabban az atheni demokraciara. Ennek tarsadalmi jellegerl
egyik vilagosan gondolkodo ellenIele, a mar idezett Pszeudo-Xenophon helytalloan irta a kvetkezket:
,,... mindentt tbb elonvt bi:tositanak a hitvanvaknak, a s:egenveknek, a nepbol valo
embereknek, mint a: elokeloknek, de mindfart kiderl, hogv eppen e::el or:ik meg a
demokraciat. Mert ha a s:egenveknek, a nepbol valoknak, a kisembereknek fol megv a dolguk,
es a: ilvenek tmegge les:nek, gvarapitfak a demokraciat...`
(I. 1.28)
Marmost Ielvetdik a kerdes, mi az anyagi biztositeka annak, hogy a kisembernek valoban jol menjen a dolga?
Mibl telik a keres elIoglaltsagot nyujto kzmunkara, amelyek reven Ieleplt az Akropolisz csodalatos
epletegyttese meg az Athent Peiraieuszszal sszekt Ial, mibl telik az eskdteknek napidijra, a polgaroknak
szinhazlatogatasi juttatasra, a nincsteleneknek allami segelyre? Mi Iedezi a Iegyveres er allando nvelesenek
kltsegeit, amely er nelkl nincs tengeri hatalom, nincs biztonsagos kereskedelem, nincs Iejld ipar es
nincsenek uj meg uj piacok az ipar termekeinek beIogadasara?
A Iorrasok alapjan mar kiderlhetett, hogy korantsem csupan a szokasos allami bevetelek vagy a gazdagokra
kivetett klnIele adok nyujtottak lehetseget mindehhez. Az atheni vezetes alatt allo deloszi szvetseg
tagallamainak gazdasagi kihasznalasa is szamitasba jhetett. Az atheni demokracia tehat, amely alapveten a
szabadok uralmat garantalta a rabszolgak Ielett, illetve az atheni demosz legbeIolyasosabb csoportjanak politikai
tulsulyat a demosz egeszevel es az arisztokraciaval szemben, Iokozatosan az atheni demosznak mas allamok
kznepe es arisztokraciaja Ieletti uralmava alakult. A viragzo demokracia gazdasagi alapja tehat tbbek kztt
mas allamok arisztokratikus alavetese volt. Ebben rejlett az 5. szazadi viragkor els nagy ellentmondasa. Ez az
ellentmondas azonban egy meg szelesebb, az egesz grgseget erint masik ellentmondasban gykerezett.
Ez utobbi ellentmondas a termelerk Iejldesenek behatarolt volta es a tarsadalom bvl gazdasagi igenyei
kztt Ieszlt. A termelerk Iolyamatos inten:iv Iejldesenek utjat allta a technika viszonylag alacsony
104
szinvonala. Ezert elterbe kerlt a termeles exten:iv Iejlesztesenek, uj piacok, ember- es nyersanyagIorrasok,
termterletek megszerzesenek kvetelmenye. Miutan a nvekv igenyek kielegitese csak a termelerk allando
nvekedese reven lehetseges, es mert ehhez alapveten az extenziv nveles utja vezetett, a hasonlo gazdasagi es
tarsadalmi Iejldesen keresztlment hellen poliszok kztt a terjeszked politikai-gazdasagi erdekeltsegek
sszetkzese miatt ellentetek elezdtek ki.
Ott, ahol az allamban a Igg helyzet, Ielszabad termelk (a teljes jogu doroknak alarendelt akhajok)
termekIeleslege tartotta el az uralmon lev szabadokat, Spartaban, ezen teljes jogu szabadok szamanak
korlatozasaval igyekeztek az emlitett ellentmondason urra lenni. Ez a megoldas azonban vegs konzekvenciait
tekintve a spartai tarsadalom elkorcsosulasat eredmenyezte. Ez egyebkent logikus vegkvetkezmeny volt, hiszen
egyetlen allam gazdasagpolitikajat sem boldogithatja tartosan az a jelszo, hogy ,ha mar nem tudjuk nvelni a
termelest, akkor cskkentsk a Iogyasztast.
Viszont eppen az emlitett spartai Iejldes egyedlallo jellege egvetlen szempontbol elnys kvetkezmenyekkel
jart. A zart gazdasagi szerkezet lakedaimoni allam nem tamasztott olyan kveteleseket a szvetsegi
rendszerebe tartozo poliszokkal szemben, amelyek ez utobbiak konomiai erdekeit sertettek volna. Ugyanakkor
Sparta kesz volt a szvetseg, elssorban pedig sajat Iegyveres erejevel tamogatni az Athenra is jellemz
gazdasagi ellentmondasoknak kitett azon varosallamokat, amelyek az baratsagat valasztottak. A
peloponneszoszi szvetseg tehat a kzs erdekeltseg alapjan allt, es emiatt egysege lenyegesen szilardabb volt,
mint a delosz-attikai csoportosulase. E krlmeny kesbb dnt szerepet jatszott a peloponneszoszi haboru
esemenyeiben.
Ezutan belathatjuk, hogy egy olyan Iontos kereskedelmi kzpont birtoklasa, amilyen Epidamnosz volt,
semmikepp sem hagyhatta kzmbsen azt a Korinthoszt, amely a termeles nvelese Ielteteleinek biztositasa
vegett gazdasagilag nyugat Iele szeretett volna terjeszkedni. Ezert volt termeszetes lepes, hogy 435-ben
Korinthosz katonai segitseget nyujtott a hozza Iolyamodo epdamnoszi demokrataknak. Am ugyanennyire
kezenIekv az is, hogy a hasonlo gazdasagi erdekeltseg Athen, amely szinten erdekelt volt a nyugat Iele
iranyulo export Iokozasaban, IelIigyelt erre az esemenyre. Annal is inkabb, mert a sajat erdekeit a
Korinthoszhoz Izd kapcsolat megrontasa aran is ervenyesiteni kivano Korkra hirtelen az epidamnoszi
oligarkhak oldalara allt, miutan pedig emiatt Korinthosz es Korkra kztt haboru trt ki, az utobbi Athentol
kert segitseget. 433-ban Korkra es a termeszetesen igen segitkesz Athen szvetseget kttt. E szvetsegktes
eredmenyekepp meg ugyanebben az evben a Szbota szigeteknel vivott tengeri tkzetben a korinthoszi Ilotta
hiaba gyzte le a korkraiak hajohadat, az sszecsapasba beavatkozo atheni galyak visszavonulasra
kenyszeritettek a gyztest. Athen ellenseges Iellepese a peloponneszoszi szvetseg egyik legtekintelyesebb
tagallamaval szemben mar elrevetithette az altalanos konIliktus arnyekat. De ugyanekkor meg egy valsaggoc is
erleldni kezdett e ket, gazdasagi es katonai hatalom kztt. Ebben az atheni imperializmus ujstet ellensege,
II. Perdikkasz jatszotta a Ielbujto szerepet.
Az Egei-tenger eszaki partvidekenek varosai kzl igen Iontos strategiai szerepet jatszott a makedon-thrak tajak
Iele iranyulo kereskedelmi Iorgalom szempontjabol Poteidaia. A Khalkidike-Ielszigetbl csapszeren kinyulo
harom Ildnyelv kzl a legdelebbre es Pallene sziklain allt ez a varos, amely a Ielsziget es a Ildnyulvany
erintkezesi pontjanal eplt. Ez a kedvez Ildrajzi pozicio tette lehetve a poliszt iranyito politikai er szamara,
hogy egyreszt ellenrizze a varostol nyugatra Iekv Thermei-bl, masreszt a Pallenet keletrl hullamaival
simogato Toronei-bl hajozasat. Nagyon is lenyeges volt persze, hogy az emlitett politikai er merre
orientalodott. Ebbl a szempontbol Poteidaia helyzete korantsem volt egyertelm. Ez a polisz ugyanis
Korinthosz gyarmata volt, es evente beIogadta azokat az epidamiurgoinak nevezett Itisztviselket, akiket az
anyavaros kldtt tanacsadokkent a varos vezeti melle. Ugyanakkor viszont Poteidaia, akarcsak a
Khalkidike-Ielsziget sok mas varosa, tagja volt a deloszi szvetsegnek. Amikor a deloszi es a peloponneszoszi
csoportosulas bekeben elt egymassal, ez a Ielemas allapot nem sok gondot okozott. Az epidamnoszi helyzet
kielezdese azonban egyre nyomasztobba tette a kibekithetetlennek latszo kettsseget.
Minden valoszinseg szerint ekkor lepett kzbe II. Perdikkasz, aki a Ienyeget atheni terjeszkedes megallitasara
kedvez alkalmat Iedezett Iel Athen es Korinthosz ellenseges viszonyaban. Az esemenyek idrendjet nem lehet
egyertelmen rekonstrualni. Valoszinleg az trtent, hogy a makedon kiraly megprobalta ravenni a khalkidikei
105
varosokat, kzlk is elssorban Poteidaiat, hogy lepjenek ki a deloszi szvetsegbl, valamint igyekezett
megnyerni a korinthosziakat, hogy legalabb sajat gyarmatvarosukat ilyen iranyba beIolyasoljak. Hogy a kiserlet
nem maradt eredmenytelen, azt Athen ellenlepesei bizonyitjak. Az attikai polisz a vele szakito II. Perdikkasz
helyett most az uralkodo Iiveret, Philipposzt kezdte tamogatni. Philipposz Iel is lazadt testvere ellen, s melle allt
mindkettjk unokatestvere, I. Derdasz, a Iels-makedoniai Elimieia uralkodoja.
Csakhogy Athen is hatarozott intezkedesekre szanta el magat Poteidaiaval kapcsolatban. Errl Thukdidesz
tudosit:
,... a: atheniak, tis:taban leven a korinthos:iak ellenseges er:letevel, megparancsoltak a
Pallene fels:igeten lako poteidaiaiaknak, akiknek varosat a korinthos:iak alapitottak ugvan,
de a: atheniaknak voltak adofi:etesre ktele:ett s:vetsegesei, hogv rombolfak le a Pallene
fele ne:o varosfalakat, adfanak tus:okat, es tbbe ne fogadfak be a Korinthos:bol evenkent
ho::afuk kldtt fotis:tviseloket. Attol feltek ugvanis, hogv Perdikkas: es a korinthos:iak
rabirfak oket a: elpartolasra, s peldafukat a:tan kvetni fogfa tbbi thrak s:vetsegesk is.`
(I. 56.)
Ezekre a lepesekre 434 vegen es 433-ban kerlhetett sor. 432-ben aztan Ielgyorsultak az esemenyek.
Makedoniaban az atheni tamogatast elvez lazadok szamottev terleteket Ioglaltak el. Philipposz seregei
elertek a Thermei-bl eszaki csucsat, es kzvetlenl Ienyegettek az bl strategiai kulcspontjat, Thermet.
Athen Arkhesztratosz Ivezersege alatt harminc hajobol es ezer hoplitabol allo expedicios hadert iranyitott a
tersegbe, s ez, a lazadokkal egyttmkdve, 433 kora nyaran bevette az ostromlott varost. A hadmvelet celja
egyertelmen az volt, hogy Perdikkasz csapatait elvagjak az Athen elleni lazadasba bekapcsolodott
Khalkidiketl.
Makedonia szorongatott helyzetbe kerlt kiralya ekkor Spartaba kldtt kvetei utjan magat a peloponneszoszi
szvetseg vezet hatalmat probalta a maga oldalara vonni, de ugyanakkor diplomaciai uton Korinthoszt is
erelyesebb Iellepesre sztnzte. Egyelre diplomaciai eszkzkhz Iolyamodott az atheni expedicios seregtl
ugyszinten Ienyegetett Poteidaia is. E varos vezetinek esze agaban sem volt engedni az atheni kveteleseknek,
Ikent a varosIalak egy reszenek lebontasat es ezaltal a teleples teljes kiszolgaltatottsagat nem trhettek. Ezert
a beke megmentesere tett utolso kiserletkent Poteidaia vezeti kveteket kldtek az atheniakhoz, arra kerve
ket, ne alkalmazzanak velk szemben erszakot. Mivel azonban elre lathato volt, hogy e kvetjaras aligha
lesz eredmenyes, Spartaba is eljuttattak kldtteiket, akik ott Korinthosz kepviselivel egytt leptek Iel. Arra a
hirre, hogy Athen konokul viselkedett a Poteidaia kveteivel Iolytatott targyalasokon, Spartaban Poteidaia es
Korinthosz kldtteinek megigertek: ha az atheniak megtamadjak Poteidaiat, akkor Sparta csapatai betrnek
Attikaba.
Sparta azonban messze volt, az atheni sereg pedig kzel. Ezert az Athen vezette delosz-attikai tengeri
szvetsegbl nkenyesen kilepett varosok a szvetsegbe jo esetben csak belepni lehetett nkentesen, kilepni
viszont soha kenytelenek voltak II. Perdikkasz tanacsat kvetni. A nehez helyzeteben is hidegver makedon
kiraly a Khalkidike kisebb varosainak azt javasolta, hogy romboljak le Ialaikat, a lakok pedig kltzzenek a
Poteidaiatol nem messze lev Olnthoszba. Azok pedig, akik nem kivannak az olnthosziakkal egytt Iegyvert
Iogni Athen ellen, telepedjenek meg az kiralysaga terleten. Ez utobbiak szamara Mgdonia tartomanyban, a
Bolbe-to mellett ajanlott Il Ildet.
Mindezek az esemenyek arra utalnak, hogy II. Perdikkasz Ikent orszaganak az Axiosztol keletre es terleteit
ezek kze tartozott Mgdonia tartotta szilardan uralma alatt. De az ve volt meg Pieria is. Ezt bizonyitja, hogy
e videk egyik varosi kzpontjat, Pdnat Therme elIoglalasa utan a makedon lazadok atheni harcostarsaikkal
vallvetve ostrom ala vettek. A kiralyhoz h varos azonban ellenallt.
Ugy latszik, Athen elszr Perdikkasszal akart leszamolni, de az is elkepzelhet, hogy egyelre kerlni akarta a
106
nyilt sszetkzest Spartaval. Ez lehetett az oka, hogy Athen nem Poteidaia es a tbbi lazado khalkidikei varos
ellen vetette be expedicios hadsereget, hanem a makedon partvidek nagyobb teleplesei ellen. A makedoniai
hadmveletek azonban aggasztottak Korinthoszt, hiszen e polisz vezeti joggal tartottak tle, ha Makedoniaban
sszeomlik II. Perdikkasz uralma, nyomban Poteidaia es a tbbi renitens esik az atheni bosszu aldozataul. Ezert,
mint Thukdidesz irja, a kzep-grgorszagi varos ellenlepeseket tett:
,Minthogv Poteidaia elpartolt [Athentol], s a: atheni hafohad Makedonia mellett tarto:kodott,
a korinthos:iak aggodni ke:dtek e:ekert a terletekert, mert veltek, hogv a ves:elv oket is
fenvegeti, es safat varosukbol tobor:ott nkenteseket s a Peloponnes:os: tbb res:erol
felfogadott :soldosokat kldtek ide, ss:esen e:erhats:a: nehe:fegvver:et es negvs:a:
knnvfegvver:et katonat. Je:erk Adeimantos: fia, Aris:teus: volt, s a legtbb korinthos:i
nkentes elsosorban a: o kedveert felentke:ett, mert mar regota baratsagos vis:onvban volt a
poteidaiaiakkal. E: a sereg negvven nappal Poteidaia elpartolasa utan erke:ett meg a thrak
partvidekre.`
(I. 60.)
Thukdidesz e szakaszat, vagyis a haboru elzmenyei taglalasat olvasva szembetn az atheniak ovatlansaga.
Ok lathatoan nem Ieltek attol, hogy esetleg Ielboritjak a peloponneszoszi es az attikai nagyhatalom 445-ben
kttt, harminc evig ervenyes bekejet. Ha nem igy lett volna, akkor aligha kockaztatjak meg a hadsereg
Ielvonultatasat. Velk szemben a Spartaval szvetseges Korinthosz sokkal ovatosabb volt. A mar emlitett
Szbota-szigeteknel lezajlott tkzet utan peldaul, amikor az atheni Ilotta a megvert korkraiak segitsegere
sietett, a korinthosziak egy csonakon kveteket kldtek az atheniakhoz. Szerettek volna megtudakolni, hogy ez
utobbiak milyen alapon avatkoztak be az sszecsapasba. Thukdidesz nem mulasztja el megjegyezni, hogy a
korinthoszi kldtteknel nem volt hirnkpalca. Ennek az apro tenynek sulya volt. Hirnkpalcat hordozo
kveteket ugyanis csak hadvisel Ielek szoktak egymashoz kldeni. Ilyenkor ez az egymassal szembenez
erckigyok altal krlIont bot jelezte, hogy a harcos targyalas vegett kzelit az ellenseghez, tehat bekes
szandekkal, s igy, mint kvet, bantatlansagra szamit. Mivel a hadvisel Ielek kzs erdeke volt kldtteik
sertetlensege, a hirnkpalcas IerIiakat nem bantottak.
Az az eljaras, hogy a korinthoszi hirnkk palca nelkl eveztek az atheni hajokhoz, Iinoman celzott ra, hogy
Korinthosz meg nem tekinti Athent ellensegnek, sem magat vele hadban allo Ielnek. Korinthosz ekkor meg csak
taplalgatta magaban a haboru parazsat hevit haragot. Ugyanez a magatartas tkrzdtt abban is, hogy a thrak
partvidekre Poteidaia elpartolasa utan negyven nappal megerkezett korinthoszi hadert nkentesek es idegen
zsoldosok alkottak. Kerltek ugyanis regularis sereg beveteset, amig nyilt hadzenetre nem kerl sor, es van
meg esely a bekere.
A hadsereg azonban akkor is hadsereg, ha nem egy allam polgarainak besorozasa reven alakult ki, es nem egy
hivatalos hadzenet jegyeben kezdte meg tevekenyseget. Athennak vagy vissza kellett vonulnia, vagy reagalnia
Korinthosz katonai Iellepesere. Mint varhato volt, az utobbi megoldast valasztotta: ketezer nehezIegyverzet
katonat es negyven hadihajot kldtt a konIliktus szinhelyere. Az ujabb klnitmenyt, amelynek Ieladata a
Makedoniaban eppen Pdna ostromaval elIoglalt honIitarsaik megsegitese volt, Kalliasz es negy vezertarsa
iranyitotta.
Mivel azonban az energikus II. Perdikkasz jol kezben tartotta a varos vedelmet, az atheni parancsnokok belattak,
sohasem jutnak el Poteidaiahoz, ha itt vesztegetik az idejket. Ezert, ahogy Thukdidesz megIogalmazza:
,szerzdest es kenyszer Iegyversznetet ktttek Perdikkasszal, majd seregkkel elvonultak a Thermei-bl
menten a Khalkidike-Ielsziget Iele. Thukdidesz rendkivl talaloan jellemzi a helyzetet. Nyilvanvalo, hogy az
atheniak nem mondtak le rola, hogy rancba szedjek a makedon kiralyt, csupan az Ariszteusz vezette korinthoszi
sereg megerkezese kesztette ket beklekenysegre a makedon uralkodo irant. Ezt persze Perdikkasz is tudta, s
keszen allt ra, hogy az els adando alkalommal ismet szembeszalljon Athen haderivel. Ez a magatartas annal is
107
indokoltabb volt, mert ellene lazado makedon alattvaloi tovabbra sem szakitottak Athennal. St, eppen
ellenkezleg cselekedtek. Perdikkasz Iivere, Philipposz es az elimeiai Iejedelem, Derdasz ccse, Pauszaniasz
vezetesevel hatszaz makedon lovas csatlakozott az immar haromezer atheni hoplitahoz, s velk egytt vett reszt
a deloszi szvetsegtl elpartolt Beroia es Sztrepsza ostromaban. E ket varost (az elbbi nem azonos a Bermion
keleti lejtinel eplt hasonnev makedon teleplessel) menetbl akartak elIoglalni, am ez nem sikerlt nekik.
Ezutan a had tovabb vonult a Khalkidike Iele.
Ellensegeinek tavoztaval II. Perdikkasz lelegzetvetelnyi idhz jutott. Most helyreallithatta volna orszaga
egyseget, de azt tartotta Iontosabbnak, hogy beavatkozzek a khalkidikei esemenyekbe. Valoszinleg azt
remelte, hogy a Ielszigeten egyre elesebbe valo konIliktus altalanos haboruva szelesedik, ezaltal pedig
helyreallithatja a makedon allam egyseget. Ezert mindssze ketszaz lovassal gyorsan Poteidaiaba sietett, hogy a
vedk oldalara alljon. Tavolleteben bizonyos Iolaoszt nevezett ki regensse.
Iolaoszrol semmi bizonyosat sem tudunk. Meglehet, hogy a kiraly egyik oldalagi rokona volt. Erre utal a neve
is. A mitosz szerint ugyanis Iolaosz volt a neve Heraklesz Ieltestvere, Iphiklesz Iianak, es segitett az istenne
valt herosznak a lernai Hdra megleseben. Marmost ha a kiralyi csalad magat Heraklesztl szarmaztatta, akkor
meglehet, hogy a tagabb rokonsag az istenne valt mitikus hs halando Ieltestveret valasztotta sel ezaltal is
elismerve az Argeasz nemzetseg Iseget.
Perdikkasz Poteidaiaba tavozasa is azt bizonyitja, hogy az egei vilag jvjet alapveten beIolyasolo esemenyek
sulypontja 432-ben a Khalkidike-Ielszigetre tevdtt at. Thukdidesz elsrangu beszamolot kzl a most
kvetkez esemenyekrl:
,A poteidaiaiak es a: Aris:teus: ve:etese alatt allo peloponnes:os:iak a: atheniakra varva
Olnthos: elott, a flds:oroson tttek tabort, s itt, a varoson kivl, piacot is nvitottak. A
s:vetsegesek Aris:teus:t valas:tottak meg a: eges: gvalogsag, Perdikkas:t pedig a lovassag
ve:ereve, Perdikkas: ugvanis ismet elpartolt a: atheniaktol, s a poteidaiaiak oldalan k:dtt,
es Iolaos:t bi:ta meg vele, hogv a: uralkodasban helvettesitse. Aris:teus: haditerve a: volt,
hogv o maga csapataival a flds:oroson varfa meg a: atheniak k:eledeset, mialatt a
Khalkidiken es a flds:oroson kivl lako s:vetsegesek Perdikkas: kets:a: lovasaval egvtt
Olnthos:nal varako:nak, s ha mafd a: atheniak a: o seregere tamadnak, e:ek a segitsegere
sietnek, es hatulrol rohanfak mafd meg oket, s igv ketfelol fogfak k:re a: ellenseget.
Kallias:, a: atheniak parancsnoka es ve:ertarsai a makedon lovasokat [Philippos: es
Paus:anias: lovasait] csekelv s:amu s:vetsegessel egvtt Olnthos: ellen kldtek, hogv
akadalvo::ak meg a: ott allo csapatokat a segitsegnvuftasban, mig ok maguk fels:edtek
taborukat, es Poteidaia ellen nvomultak. Mikor a flds:oros k:elebe ertek, es megpillantottak
a csatara kes:lodo ellenseget, felsorako:tak vele s:emben, es hamarosan megke:dodtt a:
tk:et. A: a s:arnv, ahol Aris:teus: s vele a Korinthos:bol es egveb varosokbol valo
valogatott csapatok tarto:kodtak, megfutamitotta s nagv tavolsagon at ld:te a vele s:emben
allo ellenseget, a sereg tbbi res:e, a poteidaiaiak es a peloponnes:os:iak vis:ont vereseget
s:envedtek a: atheniaktol, s bemenekltek a varos falai mge.
Mikor Aris:teus: a: ld:esbol viss:aterve meglatta, hogv serege tbbi res:e vereseget
s:envedett, habo:ott, hogv milven iranvban, Olnthos: vagv Poteidaia fele probalko::ek-e a
kitressel. Jegl ugv dnttt, hogv sereget a leheto legkisebb terletre tmriti ss:e, s
futolepesben eros:akolfa ki a Poteidaiaba valo befutast. Jaloban sikerlt is befutnia a tenger
melletti tltesen, a lvedekek :aporaban haladva, nagv nehe:segek k:t, s ha nehanv embere
odaves:ett is, a tbbsegket megmentette. A: Olnthos:tol a poteidaiaiak tamogatasara
igvekvo segedcsapatok Olnthos: innen mintegv hatvan s:tadionnvira [10 656 m] feks:ik
a: tk:et ke:deteig s a csatara s:olito fel felvonasaig csak kis tavolsagot tudtak megtenni,
hogv segitseget vigvenek, mert a makedon lovassag felsorako:ott velk s:emben, es elallta
108
utfukat. Mikor a:tan a: atheniak nagvon gvorsan megs:ere:tek a gvo:elmet, s a csatafeleket
levontak, a segedcsapatok a falak mge, a makedonok pedig a: atheniakho: tertek viss:a, s igv
egvik fel lovassaga sem vett res:t a: tk:etben.
A csata utan a: atheniak gvo:elmi emlekmvet emeltek... A poteidaiaiak es s:vetsegeseik
k:l haroms:a:nal valamivel kevesebben, a: atheniak k:l pedig s:a:tvenen estek el,
k:tk a ve:er Kallias: is.
A: atheniak a varosnak a fels:iget fele ne:o falaival s:emben tstent ostromsancot emeltek, s
ellattak orseggel. A Pallene fele ne:o oldalon a:onban nem emeltek sancot, mert nem ere:tek
magukat olvan erosnek ahho:, hogv a flds:orost is ori::ek, tovabba, hogv Palleneho: is
atmenfenek ostrommveket epiteni. Feltek, hogv ha eroiket megos:tfak, a poteidaiaiak es
s:vetsegeseik tamadast inte:nek ellenk.
Mikor a: atheniak otthon ertesltek rola, hogv Poteidaia nincs ostromsanccal krl:arva,
hamarosan odakldtek e:erhats:a: nehe:fegvver:et katonafukat As:opios: fia, Phormion
ve:etesevel. Megerke:ven Palleneba, eros menetben, naponta nagv tavolsagokat megteve
Aphtis:bol Poteidaiaba sietett, s k:ben feldulta a fldeket. Mikor senki se mutatko:ott, hogv,
s:embes:allfon vele, Pallene falaival s:emben is felepitette a: ostromsancot. Igv most mar
Poteidaiat mindket oldalrol eros ostromsanc vette krl, a tenger felol pedig a hafok tartottak
fenn a: ostrom:arat.
Aris:teus: a varos krl:arasa utan semmi remenvt nem latott a meneklesre, ha csak a
Peloponnes:os:bol vagv mashonnan varatlan segitseg nem erke:ik, e:ert a:t tanacsolta, hogv
varfak meg a kedve:o s:elet, s ts:a: ember kivetelevel mind hafo::anak el, hogv a: elelem
minel tovabb eleg legven, s felafanlotta, hogv o is ott marad. Tervet a:onban nem tudta
elfogadtatni. Minthogv gondoskodni akart a: ebben a helv:etben s:kseges elokes:letekrol, s
a leheto legfobban meg akarta oldani a klso feladatokat, kifats:va a: atheni orseg figvelmet,
elhafo:ott.`
(I. 62-65.)
Poteidaianal tehat, bar az atheniak nem tudtak elIoglalnia varost, az ellenIelek hatranyba kerltek, a
Khalkidike-Ielsziget pedig vedtelenne valt a Phormion vezetesevel nemreg odaerkezett csapatokkal szemben.
Ezek aztan eltek is az alkalommal, dultak, Iosztogattak a Ielszigeten, st nehany kisebb varost el is Ioglaltak.
Korinthosz es tbb mas, a peloponneszoszi szvetsegbe tartozo allam ekkor kveteket kldtt Spartaba, hogy
emlekeztessek e polisz vezetit korabbi igeretkre. Emlekezhetnk, ez az igeret ugy hangzott, hogy amennyiben
Athen megtamadja Poteidaiat, akkor Sparta serege betr Attikaba. Mivel ez id tajt Athen kldttei is
Lakedaimonban tartozkodtak, eles politikai vita bontakozott ki kzttk es a peloponneszoszi szvetseg
kepviseli kztt. Az elbbiek beszedeikbl mar ideztnk ntudatosan vedtek nagyhatalmi politikajuk
alapelveit, mig az utobbiak azokat a serelmeket szamlaltak el, amelyeket epp e politika miatt szenvedtek el a
kzelmultban. Sparta szemmel lathatoan banta mar korabbi nagyhangu igereteit, s csak vegszkseg eseten,
akkor is szvetsegeseivel egytt, mintegy azok kzs akaratanak vegrehajtojakent volt hajlando hadba szallni.
A spartaiak ket kiralya kzl az egyik, Arkhidamosz mindenekeltt sajat polgartarsait intette trelemre az egyre
elesed es a tmeghangulatot Ielzaklato disputaban. Egyreszt ramutatott, hogy a Ielkeszleshez id kell, s
mindenekeltt penz:
,A:t pedig senki se tekintse gvavasagnak, ha ilven sok varos nem akar a:onnal egvre
ratamadni. Mert his:en a:oknak [a: atheniaknak] is van s:vetsegesk, nem is keves, akik
nekik adot fi:etnek, a haboru sorsat pedig nem annvira a fegvverek dntik el, hanem inkabb a
109
pen:, s e: tes:i hatekonnva a fegvverek erefet, klnsen, ha egv s:ara:fldi allam all s:emben
egv tengeri hatalommal. Igveke::nk hat elos:r pen:t s:ere:ni, s ne engedfnk
elhamarkodottan s:vetsegeseink srgetesenek, hanem, mivel a fo vagv ross:
kvetke:menvekert elsosorban mi les:nk a felelosek, nvugodtan merlegelfk a lehetosegeket.`
(I. 83.)
Beszedenek egy masik erdekes resze tkrzte azokat a jozan elveket, amelyek a grgk masokkal szembeni
elIogulatlansagat ebben az idszakban meg jellemeztek. Ime, a spartai kiraly igy velekedett az atheniakrol:
,...mi meg vagvunk gvo:odve rola, hogv s:oms:edaink eppolvan okosak, mint mi, s hogv a
sors veg:esebol trteno esemenveket s:avakkal befolvasolni nem lehet. Felkes:lesnk k:ben
tehat mindig arra kell s:amitanunk, hogv fo itelokepesseggel rendelke:o ellenfellel allunk
s:emben, s remenveinket nem a: o esetleges hibaira, hanem csakis a mi hataro:ott
elorelatasunkra s:abad alapitanunk. Nem s:abad a:t hinnnk, hogv olvan nagv klnbseg van
egvik ember es masik ember k:tt, mert csak a: emelkedik ki, aki a legs:igorubb
kvetelmenvek k:tt nevelodik.`
(I. 84.)
Arkhidamosz beszede elgondolkodtatta ugyan az atheniak ellen Ielzudult spartaiakat, de nem gyzte meg ket.
A nepgyles nagy tbbseggel ugy dnttt, hogy Athen megszegte az ervenyes bekeszerzdeseket. Ezt a dntest
srgsen kzltek a szvetsegesek Spartaban tartozkodo kepviselivel, s azok utjan megzentek a
peloponneszoszi szvetseg sszes tagallamanak, kldjek el kveteiket a szervezet tanacskozasara. A
tanacskozason a II. Perdikkasz altal is alaposan Ieltzelt korinthoszi kvet hatasos szavai reven meggyztt es a
spartai nephatarozattal is batoritott szvetseges tarsak a haboru mellett dntttek.
Ezutan meg a latszat kedveert kveteket kldtek Athenba, mintha mindent el akarnanak kvetni a beke
megmentese erdekeben, de ezek a kvetek olyan Ielteteleket szabtak, amelyeket csak visszautasitani lehetett.
Azt kveteltek, hogy Athen szamzze az Alkmaionida nemzetseg tagjait ezzel volt rokon anyai agon Periklesz
is , es oszlassa Iel a delosz-attikai tengeri szvetseget. A nemleges valasz utan kitrt a peloponneszoszi haboru,
a Sparta vezette peloponneszoszi, illetve az Athen iranyitotta deloszi szvetseg testverharca, amely 431-tl
404-ig tartott. A hosszu verontas avatott szakertje, a kronikas Thukdidesz a kvetkezkeppen ertekelte ezt a
haborut:
,...ugvs:olvan eges: Hellas:ban altalanos lett a felfordulas, mivel mindenhol polgarhaboruk
dultak, mik:ben a nep ve:etoi a: atheniakho:, a: oligarchak a lakedaimoniakho: fordultak
segitsegert. Bekeben ugvan erre sem okuk, sem kedvk nem volt, de miota a ket hatalom k:tt
kitrt a haboru, a:ok, akik belso valto:ast akartak, knnven segitsegl hivhattak valamelviket,
hogv ellenfeleiket s:vetsegeseik tamogatasaval elnvomfak, safat hatalmukat pedig
megs:ilarditsak. A polgarhaboruk soran a varosokat sok sulvos csapas erte... A
polgarhaboruktol s:envedo varosok, s a:ok, amelvekben kesobb tamadt villongas, a
tapas:talatok alapfan terveikben meg inkabb tul:asokba estek, akar a tamadas ravas:sagarol,
akar a boss:uallas ufs:ersegerol volt s:o. S nkenvesen megvalto:tattak a: egves dolgokat
fello s:avak megs:okott felenteset is. A: es:telen vakmeroseget baftarsias ferfiassagnak
neve:tek, a megfontolt ovatossagot vis:ont nmagat fol palastolo gvavasagnak, a blcs
megfontolast alca:ott pipogvasagnak s a minden dolgaban ovatosat mindenben tehetetlennek
tartottak.`
(III. 82.)
110
Thkididesz nem volt elIogult szlvarosa, Athen javara. Az idezett megallapitasok eppugy vonatkoztak erre a
poliszra es szvetsegeseire, illetve polgaraikra, mint az ellentaborra. Az okor talan mai mercevel merve
legkivalobb, mert leghitelesebb trtenetiroja vilagosan latta a klasszikus hellen poliszlet ellentmondasaiban
gykerez haboru trvenyszer, elkerlhetetlen mivoltat, es azt is, hogy ennek a haborunak nem lehet igazi
gyztese. Hiszen egyIorman megrontott gyztest es vesztest, a szvetsegeseikhez h, illetve azokat valtogato
poliszokban egyarant trvennye tette a trvenytelenseget, es minden harcolo allamban alaasott olyan alapvet
erklcsi ertekeket, amelyek a klasszikus grg tarsadalmat addig sszeIogtak. A mai trteneszek csodalattal
adoznak ezert az eleslatasert. Igaz, Thukdidesz kortars es szemtanu volt. Mint Athen sztrategosza, vagyis
valasztott hadvezere, maga is reszt vett a haborus cselekmenyekben. Miutan azonban egy Ilottaegyseg
parancsnokakent nem tudta a spartai Braszidasz elleneben megvedeni a mar oly sokszor emlegetett egykori
Ennea hodoi, ez idben Amphipolisz varosat, 423-ban szamztek. Tulajdonkeppen a trtenettudomanynak oriasi
szerencseje az, hogy Thukdidesz nem volt sikeres hadvezer. Ha vegigharcolja a haborut, avagy annak nagyobb
szakaszaban reszt vesz, aligha lett volna modja elmelylt trtenetirasra, netan a harcmezn esik el. Igy azonban
paratlan remekmvet alkotott, amely a 410-es esemenyekig kvette nyomon azt a haborut, mely romlasba
dnttte a Leonidasz, Miltiadesz, Themisztoklesz, Periklesz, Aiszkhlosz, Szophoklesz, Pheidiasz es masok
nevevel Iemjelzett 5. szazadi hellen civilizaciot.
II. Perdikkasz, amikor a poteidaiai konIliktusban valo reszvetelevel egyik csiholoja volt az egesz grg vilagot
langba borito szikranak, aligha gondolta, hogy egy kisebbIajta ,vilaghaboru elidezesenek sulyat veszi magara.
Es nyilvan az sem juthatott eszebe, hogy eppen ezaltal egyengeti az utat Makedonia eltt, hogy igazi
nagyhatalomma valjek. Pedig pontosan ezt tette. Hiszen a peloponneszoszi es az azt kvet ujabb, a hellenseget
marcangolo csatarozasok kzepette gyenglt meg annyira a grg polisztarsadalom, hogy keptelenne valt
nmaga Ienntartasara, vagyis a gazdasagi nvekedes Iolytatasara. A 4. szazad verzivataros evtizedei Makedoniat
sem kimeltek. Am Makedonia e szazad kzepe tajan sszeszedi ertartalekait, st zsenialis uralkodoja, II.
Philipposz allamepit tevekenysege reven kiemelkedik a valsag Iertjebl, hogy a grg szabadsag romjain
kialakitsa sajat egei hegemoniajat. Azt a hegemoniat, amely uj tavlatokat nyit a grg Iejldes eltt, s amely a
monarkhikus hatalom ala vetett grg poliszokban Iia, Nagy Sandor hoditasai reven ujjaeleszti a hellen
tarsadalom elsorvadt erit. II. Perdikkasz persze mindebbl semmit sem sejthetett. Neki egyelre csaladjanak
Iekete baranyaval, a makedon egyseget megoszto Philipposzszal es Athennal kellett Iarkasszemet neznie. Es egy
kirobbano haboruval, amely mindenIele csak szenvedest es pusztulast zuditott a grg vilagra.
111
112
14. fejezet - Makednia a
peIoponnszoszi hborban
II. Perdikkasz nem volt knny helyzetben, amikor nyiltan Iellangolt a kzdelem a ket hatalmi csoportosulas
kztt. Lazado Iiveret, Philipposzt ugyan sikerlt kiznie Amphaxitiszbl, s ezaltal orszaga keleti reszen
megszilarditotta uralmat, de evvel uj ellenseget is szerzett. Philipposz ugyanis Szitalkeszhez, az odrszi thrak
birodalom kiralyahoz meneklt, s megszerezte tamogatasat. A strategiai szempontbol rendkivl Iontos Therme
az atheniak es a velk szvetseges makedon lazadok kezen maradt, raadasul a Khalkidike-Ielszigeten tovabbra
is Athen volt lepeselnyben. A Perdikkasz altal a konIliktusba beugratott Poteidaia szilard ostromgyrbe
kerlt, a kisebb khalkidikei varosokat pedig tetszesk szerint Iosztogattak az atheni harcosok.
Egyelre tehat semmi sem lett azokbol a politikai tervekbl, amelyek jegyeben a makedon kiraly torzsalkodni
kezdeti egykori szvetsegesevel, Athennal. Eppen ellenkezleg. Az atheni szomszedsag, amelyet
Amphipoliszra tekintve annyira elviselhetetlenl kzelinek erzett, langcsovaival most meg kzelebbrl perzselte
orszaga testet. Es mintha ez se lett volna eleg, Therme elvesztese utan ujabb verrg keletkezett orszaga sziveben,
Pieriaban. Hammond szamitasai szerint valamikor 432 juniusa es a Thukdidesz altal is megemlitett 431.
augusztus 3-i reszleges napIogyatkozas kztti idszakban Methone varosa csatlakozott a deloszi szvetseghez.
Ezt a poliszt meg joval korabban az Euboia szigeterl erkez eretriai ionok alapitottak, es eddig semleges
politikat kvetett. A Thermei-bl nyugati partjan, Pdnatol eszakra Iekv varosallam nemcsak az bl tengeri
Iorgalmat ellenrizte, hanem Ildjen Iutott keresztl a Pieriat Bottiaiaval sszekt hadi- es kereskedelmi ut. Ezt
az utat a varos Athenhoz trtent csatlakozasa utan sem makedon seregek, sem Makedoniaval kereskedni kivano
grgk nem hasznalhattak tbbe. Methonerol meg erdemes megemliteni, hogy kesbb e varos ostroma kzben
vette el egy nyil II. Philipposz jobb szeme vilagat.
De hat az a 354-es esztend, amikor Nagy Sandor apja ezt a Ieladatot is sikerrel megoldja, meg igen messze van.
431-ben II. Perdikkasz nem is gondolhatott a polisz bevetelere. Kenytelen volt belatni, hogy vedekeznie kell.
Annal is inkabb, mert az ellene kitrt lazadast partolo Szitalkesz Athennal keszlt szvetsegre lepni.
Athen a peloponneszoszi haboru kezdeten 18 000 hoplitat es mintegy negyszaz hadihajot allithatott hadrendbe.
EllenIelei nagyjabol 40 000 nehezIegyverzet gyalogost tudtak Ielvonultatni vele szemben, am tengeren
Ieltetlenl gyengebbek voltak nala. A ket szvetseg strategiaja is ennek megIelelen alakult. Athen a
Peloponneszosz tengeri blokad ala vetelevel es az ottani tengerpart pusztitasaval, mig Sparta Attika rendszeres
Ieldulasaval probalt dnt csapast merni ellenIelere. Emellett mindket Iel arra trekedett, hogy a hellen vilagnak
barmely pontjan, ahol arra alkalom kinalkozott, kart okozzon a masiknak, igyekezven ugyanakkor magahoz
edesgetni az ellenseg szvetsegeseit. A diplomaciai csatarozasok tehat epp oly meghatarozoak voltak a haboru
kimenetele szempontjabol, mint a Iegyveres akciok.
Diplomaciai sikon Athen aratta az els att sikert. A hires polisz vezeti ugy lattak, hogy az odrszi thrak
kiralysag jo szvetsegesk lehet az Egeikum eszaki tersegeiert vivott kzdelemben. A thrakoknak hatalmas
szarazIldi haderejk volt. Szitalkesz vegszkseg eseten 120 000 gyalogost es 50 000 lovast hivhatott
hadijelvenyei ala. Athen abban bizott, hogy sajat terleti erdekeit ssze tudja egyeztetni az uj thrak birodalom
aspiracioival, es persze arra is szamitott, hogy a thrak gyalogsag alkalomszer tamogatasat elvezve nemikepp
cskkentheti az ellenseg erIlenyet a szarazIldi harcokban. Mindezt vegiggondolva az atheniak hozzakezdtek
Szitalkesz ,becserkeszesehez. Elszr is 431 nyaran hivatalosan proxenoszukka, azaz vendegbaratjukka
Iogadtak a thrak tengerparton Iekv Abdera egyik jeles polgarat, Nmphodoroszt. Ennek a IerIiunak csak
egyetlen olyan erdeme volt, amely meltova tette erre a kitntetesre. Ez az erdem viszont jelentekeny es nyilvan
Iormas volt: a leanya. A nagyhatalmu Szitalkesz ugyanis eppen az leanyat vette Ielesegl. Termeszetes, hogy
az atheniak gesztusatol meghatott Nmphodorosz rgtn azon kezdett munkalkodni, hogy szvetseget
kovacsoljon veje es az t kitntet attikai varos kztt.
113
Buzgolkodasa eredmennyel jart, mire Athenba utazott, hogy tovabb ersitse az uj szvetseg szalait. Tbbek
kztt a varos polgarainak soraba vetette Iel Szitalkesz Iiat, Szadokoszt. Az atheniak persze ezt is keszsegesen
megtettek, hiszen vendegbaratjuk csereben kilatasba helyezte a v harcosainak tamogatasat. De meg egy Iontos
diplomaciai Iejlemeny Izdik Nmphodorosz atheni utjahoz.
Methone Athenhoz partolasa es az odrszi kiralysag ugyanilyen iranyu lepese arra kenyszeritette II. Perdikkaszt,
hogy revidealja a makedon politikat. Erre mutat, hogy els lepeskent Szitalkeszhez Iordult. Nem tudni, milyen
igerettel, netan a makedon birodalomhoz atyja idejeben meg hozza tartozo, de gyakorlatilag mar regen
odaveszett keleti terletek Ielajanlasaval, ravette a thrak kiralyt, hogy ne tamogassa tbbe a hozza meneklt
lazadot, Philipposzt. Ezenkivl azt is elerte, hogy Szitalkesz beket kzvetitsen kzte es Athen kztt. E Ieladat
vegrehajtasat a mar emlitett Nmphodorosz vallalta. Perdikkasz megigerte az atheniaknak, hogy nem avatkozik
tbbe a Khalkidike-Ielszigeten dulo harcokba az ellenseg oldalan, st hajlando azonnal katonai tamogatast
nyujtani az ott kzd atheni hadvezernek, Phormionnak. Csereben Athen Ielajanlotta, hogy nem, segiti tovabb a
makedon lazadokat, ezenkivl visszaadta a kiralynak Thermet.
A thrakokkal kttt szvetseg egyik kvetkezmenye az volt, hogy Athenban bevezettek az Artemisszel rokon
vonasokat mutato thrak hadistenn, Bendisz kultuszat. Am ha mar a vallaspolitikai lepeseknel tartunk, ugy
latszik, az uj szvetseg Athen ellenIeleit egy minden tekintetben negativ tartalmu propaganda terjesztesere
sztnzte. Hogy kiIejezesre juttassak, mennyire rosszalljak a ,barbar thrak kiraly es a hellen civilizacio egyik
kzpontja kztti megegyezest, hiresztelni kezdtek, hogy Szitalkesz atyja, Teresz, annak a mitikus thrak
Iejedelemnek, az Aresz hadisten altal nemzett Tereusznak a sarja, aki az si idkben annyi gyaszos bnt kvetett
el az atheni kiralyi csalad ntagjai ellen.
A monda szerint Pandion atheni kiraly segitseget kapott Tereusz seregetl egy haboruban, majd halabol a
segitseget hozonak adta Ielesegl a leanyat, Proknet. A trtenetet Ovidius is megenekelte:
,Thrak Tereus a:okat s:etverte segelv-seregevel,
s nagvranvelte vite:i nevet e dicso diadalma.
Pandion pedig ot, aki dus es nagvsereg volt,
s nem:etsege Gradivustol eredett, a magastol,
Progne ferfel kis:emelte. De sem maga Juno,
sem Hvmenaeus s Gratia sem volt ott lakodalman,
Eumenisek sirrol vett faklvat vittek elotte,
Eumenisek teritettek agvat, csunva bagolv s:allt
ha:fedelkre s a nas:ha:nak tetefen teleplt meg.
Hitvesse e: a balfos fel, s e: tette s:love
Prognet es Tereust. Hanem uffong Thracia megis,
ok is halaimat mondottak, s a:t a napot, melv
Pandion lanvat a vite:he: f:te, s ama:t is,
melven Itvs s:letett, nneppe tenni kivantak.
Ennvire reftve a fo. Titan atvitte t os:n
114
29 Ez es a kvetkez szemelveny Devecseri Gabor Iorditasa.
mar a: idot, ts:r forgatta meg ufra a: evet,
hogv Progne hi:elegve ekkepp s:olt ferfeuraho:,
,Hogvha s:erets:, kldf el hugomho: latogatoba,
vagv pedig o fffn ho::ank, s igerd meg ipadnak.
viss:akerl hamarost, nagv afandek hogvha hugomnak
latasat megadod`.
(Metamorphoses VI. 424-444.29)
Prokne a (Iorditasban: Progne) kerese meghallgatasra talalt Tereusznal, de eppen ez okozta a tragediat. Tereusz
ugyanis kedvere akart tenni Ielesegenek, s elment Athenba az asszony hugaert, Philomeleert. A szz latasa
azonban Ielkavarta es bns szerelemre lobbantotta a IerIit. Magaval vitte a leanyt, majd thrak Ildre erve
erszakot kvetett el rajta. Szegeny teremtes atkozodva vilagga kialtotta sogora bnet, mire az kitepte a
szitkokat szoro nyelvet. A meggyalazott es megcsonkitott Philomelet Tereusz ezutan Iogsagba vetette, majd
visszaterve Ielesegehez, az asszonyt huga hamis halalhirevel keseritette el. Am az igazsag vegl megis
kiszivargott. A nemasagra itelt Iogoly kelmebe himzett szavakkal kzlte nverevel Tereusz gaztettet. Az
asszony ekkor bosszura ehesen kiszabaditotta hugat, majd segitsegevel legyilkolta sajat Iiat, Itszt. A Iektelen
IerIi e Iiu stben Itt husat kapta lakomara:
,Ilv lakomaho: hivfa a no Tereust, a tudatlant,
es ha:udik neki olv nnep-lakomat, min a ferf csak
egvmaga etke:het, s:olgakat, tarsakat elkld.
Osei trons:eken Tereus most egvmaga ott l,
etke:ik es a safat husat halmo::a hasaba.
S olv nagv a: ef a: es:eben, Itvst hivfatok ekkepp s:ol.
Mar is:onvu rmet nem kepes refteni Progne,
s:rnv tettenek maga ohaft hirnke lenni.
Bent van, akit hivogats:, igv s:ol. A: ne: krl egvre,
s kerde:i, hol van hat? S mikor ismet kerde:i, hivfa,
ugv ahogvan s:ets:ort frtfet s:ennve:te a vad tett,
ugrik elo Philomela, Itvs verlepte fefevel,
es arcaba hafitfa, sosem volt akkora vagva
hogv megs:olalfon s rmet tanusitani tudfa.
Ekkor a Thrak is:onvu :affal feldnti a: as:talt,
115
hivfa a kigvofrts nok Stvx-vlgvi csapatfat,
es a befalt tagokat, kebelet kihasitva, akarfa
hogvha lehetne kihanvni talan, is:onvu lakomafat,
sir, s a s:egenv fiu gvas:-sirfanak vallfa s:emelvet,
:i a Pandion ket lanvat, kardvasa-vonva.
Cecropisok testet velned hogv lengeti tolls:arnv.
tamadt is tolluk. Rpl egv a berek srfebe,
masik eres:nek ala, mellen meg ott van a gvilkos
tett fele, nem tnt el, tollan nvoma lats:ik a vernek.
Mafd maga Tereus is, kit a mereg, a boss:u siettet,
s:arnvassa alakult, fefebubfan bobita buggvant,
csore pedig valamint kardpenge tolaks:ik elore.
uf neve. banka, a: arca elott mint fegvver a csore.`
(VI. 647-674.)
Ez lett hat a szomoru historia vege. Tereusz sajat Iiat Ialta Il, s mikor emiatt zbe vette a gyilkos nket, azokat
is, t is madarra valtoztattak az istenek. Proknebol Ilemle, Philomelebl Iecske, mig Tereuszbol bubos banka
lett.
Ez a veres mitosz igen alkalmas lehetett annak erzekeltetesere, hogyan jar az, aki a thrakok segitsegere
Ianyalodik. Raadasul a trtenes nkent kinalta a parhuzamot. A mitikus idkben eppugy Athen itta meg a levet a
thrak szvetsegnek, amint most is az attikai varos bonyolodott ezzel az idegen neppel ketes ertek politikai
kapcsolatba.
Hogy mennyire megremitette Athen ellenIeleit a varos Szitalkesszel kttt szerzdese, azt eppen ez a regi
mitoszbol politikai ervet kovacsolo propaganda bizonyitja. Thukdidesz nem is allhatta meg, hogy a Teresz es
Tereusz kztti rokonitast erelyesen caIolja:
,Ennek a Teres:nek a:onban semmi k:e nincs ahho: a Tereus:ho:, akinek a: atheni Prokne,
Pandion leanva volt a felesege, his:en Tereus: nem is ugvanarrol a thrak videkrol valo,
hanem a most Phokis:nak neve:ett Dauliaban elt, ahol akkor thrakok laktak, s ugvanitt
kvettek el a: ass:onvok is merenvletket Its: ellen. A kltok is, ha a flemlerol bes:elnek,
soks:or dauliai madarnak neve:ik. A: is valos:in, hogv Pandion mar lanva ha:assaga reven
is mar csak a klcsns segelvnvuftas bi:tositasa vegett is inkabb e:en a k:eli videken
keresett kapcsolatot, es nem a tbb napi farofldre fekvo Odrs:iaban. Ami pedig Teres:t
illeti, akinek meg a neve sem egve:ik eme:evel, o volt a: odrs:ai nep elso nagv hatalmu
kiralva.`
(II. 29.)
116
A regi mitoszokra trten hivatkozas politikai tettek indoklasa vegett kzhely volt az okori vilagban. Xerxesz
hirdette, hogy Helene elrablasa miatt a grgknek nem kellett volna Ieldulniuk Priamosz varosat, Trojat,
kvetkezeskepp jogosan all ezert bosszut europai hadjarataval. I. Alexandrosz, aki Xerxesz e hadjarata reven
nvelte meg allamat, Heraklesz sarjainak dics tetteire hivatkozott, csakhogy szalonkepesse tegye magat a
grgk eltt. Egy evszazaddal a peloponneszoszi haboru kitrese utan Nagy Sandor majd uj Agamemnonkent
indul Azsia meghoditasara, es nem mulaszt el egyetlen olyan alkalmat sem, amellyel a hellen kzvelemenyt az
Iliasz hseire emlekeztetheti. A mitosz a grgk szamara nem mese volt, hanem olyan, egyre alakulo es
alakithato hagyomanyanyag, amely istenek es heroszok trtenetein keresztl valosagos tarsadalmi problemakat,
trtenelmi esemenyeket es a valtozo koroknak megIelelen valtozo erklcsi alapelveket sugarzott. Ha
Iantasztikus Iormaban is, de a valosagot tkrzte az eges: tarsadalom szamara, amely mindezt komolyan vette, s
az sk tekintelyevel alatamasztva adta at az egymas nyomaba lep nemzedekeknek. Mindezt Iigyelembe kell
vennnk, ha e knyv oldalain majd olyan ujabb trtenetek bukkannak Iel, amelyek szinten a mitosz politikai
celu Ielhasznalasat tkrzik.
A peloponneszoszi haboru szerteagazo harcait nem tudjuk nyomon kvetni, hiszen nem is ez a celunk. Csak
azokkal az esemenyekkel Ioglalkozhatunk, amelyek Makedonia sorsat Iormaltak, illetve hadmveszeti
szempontbol tanulsaggal szolgaltak a jv makedon hoditoi szamara. 431-ben, a haboru els eveben ilyen
esemeny volt Athen es Szitalkesz megegyezese, majd ennek kvetkezteben II. Perdikkasz es Athen kibeklese.
Athen reszerl tulajdonkeppen nagylelk gesztus volt, hogy a thrak kiraly tamogatasat megszerezve kiegyezett
Perdikkasszal. Nem valoszin, hogy Szitalkesz ezt Ieltetell szabta volna Athennak a vele trtent
megegyezeskor. Athen nagyvonalusaga mgtt inkabb az az ohaj allhatott, hogy Makedonia ne gyengljn meg
tulsagosan. A varos vezeti mar sok mindent megertek, s nyilvan jol tudtak, milyen hirtelen valtozhat a mai
barat holnap ellensegge. Ha Szitalkesszel a szvetsegesi viszony megromlanek, nem jnne rosszul egy
viszonylag ep Makedonia. Es meg csak tulsagosan nagy aldozatot sem kellett hozniuk azert, hogy abbahagyjak a
Perdikkasz elleni harcot. Igaz, Thermet atadtak a makedon kiralynak, de addigra mar Methonet bevontak
szvetsegi rendszerkbe. Athen tehat tovabbra is felen volt Makedonia kzponti terleten, s kzelrl
Ielgyelhette elpartolasra mindig hajlamos szvetsegeset.
II. Perdikkasz egyelre nyugton is maradt. Erre intette t a korinthoszi Ariszteusz vezette peloponneszoszi
kldttseg sorsa. 430 nyaran ez a kldttseg elbb Szitalkeszhez utazott, hogy az odrszi kiralyt ravegye az
Athentol valo elpartolasra, valamint azert is, hogy thrak Iegyveresek vedelme alatt kelhessen at Kis-Azsiaba.
Ennek a kvetjarasnak az volt a celja, hogy megszerezze a perzsa nagykiraly, I. Artaxerxesz tamogatasat. I.
Artaxerxesz a grg Ildn kudarcot vallott Xerxesz Iia volt. Atyjat 464-ben kvette a tronon, de kvette
egyuttal a hellenektl elszenvedett veresegek teren is. Miutan az hajohada szenvedett katasztroIalis vereseget
449-ben a ciprusi Szalamisz eltt az atheni Ilottatol, neki kellett a perzsaellenes grgseggel megktnie azt a
birodalma szamara hatranyos beket, melynek reszletei vitatottak, de amelyben valoszinleg lemondott az
Egei-tenger, a Helleszpontosz es a Boszporusz Ieletti hegemoniarol, elismerve a kis-azsiai ion varosok
Iggetlenseget. A peloponneszosziak joggal varhattak tle, hogy segiti ket Athen ellen vivott haborujukban.
Perzsiara szamitani nem volt eppen logikatlan elgondolas a peloponneszoszi szvetseg tagjai reszerl. Hiszen
Perzsia Athen bukasatol a 449448-as, szamara elnytelen beke Ielteteleinek megszneset remelhette. De mit
igerhettek ezek az allamok Szitalkesznek? Nem sokat. Raadasul kveteik igen alkalmatlan idpontban toppantak
be az odrszi kiraly udvaraba. Athen kepviseli ugyanis szinten itt tartozkodtak ekkor. Ezek, Learkhosz es
Ameiniadesz, valoszinleg azert utaztak ide, hogy atadjak Szitalkesz Iianak, Szadokosznak az t atheni
polgarjoggal Ielruhazo hatarozatot. Termeszetesen, amint ertesltek az ellenseges kvetek erkezeserl, tovabba
arrol, hogy Athen szamara mennyi veszelyt rejt szandekkal vagtak utnak, nyomban megtettek a szkseges
ellenlepeseket. Ravettek Szadokoszt, hogy miutan a peloponneszosziak elhagytak a thrak kiralyi udvart, Iogassa
el ket es adja at az atheniaknak. Igy is trtent. A poruljart kveteket, ahogy a Helleszpontoszhoz ertek, a
thrakok Ioglyul ejtettek igy mar nem lehetett ket azzal vadolni, hagy megsertettek a diplomaciai mentesseg
szabalyait, hiszen nem Szitalkesz territoriuman erte a kldtteket az inzultus , es kiszolgaltattak Learkhosz es
Ameiniadesz embereinek.
117
Athenban szokatlanul kegyetlen sors vart a Ioglyokra. Ariszteusz, aki mar addig is sok borsot trt az orruk ala a
Poteidaia kzeleben vivott harcokban, kivaltkepp szalka volt szemkben, de magat a kvetseg eredeti celjat is
ijesztnek ereztek. Perzsia Ielelmetes ellensegnek igerkezett ebben az amugy is kritikus helyzetben, s Athennak
mindent el kellett kvetnie annak erdekeben, hogy a keleti nagyhatalom legalabb semleges legyen a haboruban.
A kegyetlenseg altalaban a gyengeseg, a bizonytalansag jele, amig a nagyvonalusag az ersek kivaltsaga. Az a
teny, hogy Ariszteuszt es tarsait Athenban azonnal, birasagi eljaras nelkl kivegeztek, holttestket pedig
szakadekba vetettek, arra utal, hogy a varos vezetit komolyan megremitette az a gondolat, mi lett volna, ha
Ariszteuszek utazasa sikerrel jar.
Maga Thukdidesz ugy erzi, hogy vedelmebe kell vennie az atheniak eljarasat, s ezzel erdekes adatot kzl.
Mikzben ugyanis az atheniakat mentegeti, megismertet bennnket a spartaiak kegyetlensegevel, jol
megvilagitva igy az egesz haboru kimeletlenseget:
,Ugv veltek ugvanis, hogv nekik is foguk van a lakedaimoniak altal meghonositott
mods:ereket alkalma:ni megtorlaskent, mert a:ok, ha elfogtak egv teherhafofaval a
peloponnes:os:i partok mellett uta:o atheni vagv a: atheniak s:vetsegeseihe: tarto:o
kereskedot, kivege:tek, es s:akadekba hafitottak. S valoban tenv, hogv a haboru ke:deten a
lakedaimoniak barkit, aki a tengeren a ke:kbe kerlt akar a: atheniakkal s:vetseges, akar
semleges allam polgara volt , ellensegnek tekintettek es megltek.`
(II. 67.)
Ilyen krlmenyek kztt tehat, amikor mindket oldalrol egyre elszantabb es vadabb lett a kzdelem, II.
Perdikkasz egyelre kenytelen volt nyugton maradni. Annal is inkabb, mert 430429 telen elesett az a Poteidaia,
amely Erisz almajakent az egesz haborus viszaly Iellobbanasanak egyik I oka volt. A varost lakoi elhagytak, s
a Ialak kze atheni polgarok telepltek. Ezt a strategiai veszteseget a peloponneszosziak ugy probaltak
ellensulyozni, hogy 429 nyaran tamadast inteztek az attikai hatarhoz kzel Iekv boiotiai varos, Plataiai ellen.
Plataiai sohasem Iogadta el a Boiotiaban dnt beIolyast gyakorlo Thebai politikai Iensbbseget, inkabb Athen
szvetsegese lett. Igy volt ez a grg-perzsa haboruk idejen, amikor a perzsabarat Thebai-jal szemben Athent
tamogatta, s csapata reszt vett a marathoni tkzetben. Es igy volt ez most is, amikor az altalanos konIliktusban
Thebai Sparta, Plataiai viszont Athen melle allt.
Plataiai ostromat Thukdidesz nyoman reszletesen ismerjk. A spartaiak es szvetsegeseik sanc- es aknaasassal
is probalkoztak, sikertelenl. Miutan eg rzsektegekkel sem sikerlt Ielperzselnik a varost viharos
Ielhszakadas oltotta ki a langokat , az ostromlok seregk egy reszevel elvonultak, ott maradt katonaik viszont
zar ala vettek Plataiait, amely vegl 427-ben megadta magat.
A peloponneszosziak Plataiai elleni tamadasaval nagyjabol egy idben kiujultak a harcok a
Khalkidike-Ielszigeten es a vele eszakrol hataros Bottike tartomanyban. Az atheniak hatezer hoplitat es ketszaz
lovast kldtek ide, hogy Poteidaia utan a tbbi, velk ellenseges varost is megbntessek. Els akciojuk a
Bottikeben lev Szpartolosz ellen iranyult. A polisz krnyeket elpusztitottak ugyan, de a kzelben Iekv
Olnthosz Iegyveresei az ostromlott teleples segitsegere siettek. A kibontakozo csataban az atheniak vereseget
szenvedtek. Vezereik elestek, halottaik szama meghaladta a negyszazat.
A Khalkidiken tehat nem sikerlt Athennak ujabb sikereket kicsikarnia, raadasul itteni vesztesegeit meg ujabb
gond sulyosbitotta. Az Epeirosz tartomany deli reszen lev Ambrakia varosa elbb a khaonokkal, majd mas illir
trzsekkel sszeIogva Sparta tamogatasat kerte ahhoz, hogy a tle meg delebbre elterl Akarnaniat, ezt a
Korinthoszi-bl bejaratanak ellenrzese szempontjabol Iontos videket birtokaba keritse. Sparta persze azonnal
csapatokat es hajokat kldtt a tersegbe, hiszen neki is erdeke volt, hogy az atheni galyak az blt ne
hasznalhassak Iel a Peloponneszosz partjait dulo hadmveletekhez.
Plataiai hosszu, de mindenkepp a tamadok sikerevel kecsegtet ostroma, Athen kudarcai a Khalkidiken es most
118
ujabb nehezsegei a Balkan-Ielsziget nyugati partjain kisse Ielpiszkaltak II. Perdikkasz lankado harci kedvet.
Lam, kar volt annyira megijednie az atheniaktol! Meg aztan ugy latta, az odrszi thrakok sem hamarkodjak el a
hadba lepest. Ilyen gondolatok kavaroghattak a nyughatatlan uralkodo Iejeben, amikor ugy velte, egy kis arulast
is megengedhet maganak ebben a Ielzaklatott vilagban. Elszr csak a tle laza Iggesben lev oresztai
kiralyanak, Antiokhosznak ezer Iegyverese indult el Fels-Makedoniabol Akarnania Iele, majd titokban, nehogy
a vele szvetseges Athen tudomast szerezzen rola, ezer makedon harcost is a tett szinhelyere kldtt.
Az illirek es Ambrakia altal inditott akcio azonban kudarcba Iulladt. Akarnania legnagyobb varosanal,
Sztratosznal az Athenhoz h akarnaniai csapatok legyztek az illir-makedon sereget, mire az ambrakiai es
peloponneszoszi szarazIldi erk visszavonultak. Athen szamara a tengeren is kedvez Iejlemenyek alakultak. A
Kriszai-blben jokora peloponneszoszi hajohad gylt ssze, s az atheniak Phormion vezette Ilottaja az bl
bejaratanal cirkalt. Ez utobbiak ersitesre vartak, s a hajok legenysege elegge rossz hangulatban volt. Sem a
hosszu varakozas, sem az ellenseg erIlenye nem nvelte harci kedvket. Phormion ezert elhatarozta, hogy
buzdito beszeddel tzeli Iel embereit. Szonoklata, amely Thukdidesz reven maradt rank, azert is erdekes, mert
a hadvezer kiIejtette, miert nem tamadja meg a szk blben sszezsuIolodott ellenseget. A beszednek ez a
reszlete, amely kiIejti mindazon hatranyokat, amelyek kisebb hajohad szamara a szk vizIelleten adodnak,
nyilvanvaloan az antik kzvelemenyt tkrzte, s igy arra is kzvetett bizonyitekkent szolgal, hogy annak idejen,
a 480-as szalamiszi tengeri csataban a hellen Ilotta valoban nem volt lenyeges szambeli hatranyban a perzsa
hajohaddal szemben; ott ugyanis szk vizIelleten kenyszeritette ki Thernisztoklesz az sszecsapast. Phormion
tbbek kztt ezeket mondotta:
,En, ha raftam all, nem ke:dek tk:etet a: blben, s nem is fogok oda behafo:ni. Mert fol
tudom, hogv a kisebb s:amu, tapas:taltabb es gvesen mo:go hafohadnak nem elonvs a s:k
helv, ha nagvobb es gvakorlatlan hafokkal kell s:embes:allnia. His:en itt nincs ra lehetoseg,
hogv egv hafo, amint kell, orraval oldalba kaphassa a masikat, ha nincs modfa ra tavolrol
megfigvelni a: ellenseget. S viss:avonulni sem tud kello idoben, ha nehe: helv:etbe kerlt, es
nincsen lehetoseg sem attresre, sem viss:akanvarodasra, ami eppen a knnven mo:go hafok
safatos harcmodfa s:okott lenni, hanem a tengeri tk:et s:ksegs:eren gvalogos csatava
alakul at, s ebben a nagvobb s:amban levo hafok kerlnek flenvbe.`
(II. 89.)
Vegl megis csatara kerlt sor a ket Ilotta kztt, megpedig a Phormion altal nem kivanatos csatahelynek
minsitett blben, mivel a Naupaktosz kiktjet Ienyeget peloponneszosziak erre kenyszeritenek az
atheniakat. A valtozatos kzdelem atheni sikerrel ert veget, mert az blben ugyan, amint az varhato volt, a
peloponneszosziak kerekedtek Iell, de kesbb, a nyilt tengeren mar az atheni galyak diadalmaskodtak.
Meg ugyanezen 429-es ev szen II. Perdikkasznak szembe kellett neznie apro arulasa oriasi kvetkezmenyeivel.
Az atheniak ekkor az izgaga kiralyt a thrak Szitalkesz tamogatasaval igyekeztek megrendszabalyozni. Az
odrszi uralkodo ugyanis azert lihegett bosszut makedon kollegaja ellen, mert az minden korabbi igereterl
megIeledkezett. Hiaba, Perdikkasz altalaban csak arra emlekezett, ami neki volt Iontos. Olykor meg, ugy latszik,
azt is elIelejtette, kihez Izi hivatalos szvetseg. Hat most Athen is, Szitalkesz is ugy velte, Iel kell Irissitenik
az olykor memoriazavarban szenved kiraly emlekezetet. Szitalkesz, hogy nagyobb nyomatekot adjon keszl
hadjaratanak, maga melle vette II. Perdikkasz idkzben valoszinleg elhunyt Iiverenek, Philipposznak a Iiat,
Amntaszt, aki minden jel szerint atvette atyja rket a tronkveteles teren.
Az esemenyekrl ismet csak Thukdidesz ad erdekes tudositast:
,S:italkes:, a: odrs:ai nep terleterol elindulva, fegvverbe s:olitotta valamennvi thrakot, aki
csak a Haimos: [a mai Balkan] es a Rhodope-hegvsegek k:tt le, eges:en a tengerig a
119
Pontos: Euxeinos:ig [Fekete-tenger] es a Helles:pontos:ig a: o uralma alatt elt, a:utan
pedig a Haimos:on tul elo getakat s minda:okat a nepeket, amelvek a: Is:tros: [Duna] folvon
innen, tbbnvire a Pontos: Euxeinos: fele eso terleten laktak. A getak es a: arrafele talalhato
nepek nemcsak s:oms:edosak a s:kthakkal, hanem a fegvver:etk is olvan, mint e:eke,
mindnvafan lovas ifas:ok.
Sokat csatlako:asra s:olitott fel a hegvekben s:abadon elo s rvid kardot viselo thrakok k:l
is, akiket dioi neven neve:nek, s legnagvobbres:t a Rhodope-hegvsegben laknak. E:ek k:l
egveseket :soldert fogadott s:olgalataba, masok nkent csatlako:tak ho::a. Fegvverbe
s:olitotta a: agrianes: es a laiaioi tr:set s minda:okat a paion tr:seket, amelvek uralma
alatt voltak, s amelvek ors:aganak a legs:elen laktak. Mert birodalma a laiaioi, a: agrianes:
es a paion tr:sek terleteig es a S:trmon folvoig terfedt...`
(II. 96.)
A Szitalkesz altal Makedonia iranyaba vezenyelt sereg, amelyben azok a thrak trzsek harcoltak, amelyek
kesbb majd makedon iga ala kenyszerlnek, utkzben meg a zsakmany remenyeben nkent csatlakozo
Iggetlen thrak nepek harcosaival egeszlt ki. Ezzel mintegy 150 000 Ire nvekedett a Makedoniahoz kzeled
es nagyobbreszt gyalogos hader.
Makedoniat roppant veszely Ienyegette, mivel a tamado ellenseg lenyegesen nagyobb letszamu harcost tudott
mozgositani, mint a vedekezesre kenyszerlt II. Perdikkasz. A kiraly gondjait ezenIell meg ket Iontos tenyez
nvelte. Az egyik, hogy Makedoniaban igen keves volt a megerditett hely, ahova a videki lakossag
visszahuzodhatott volna. Marpedig eppen a csekely varosiasodas miatt a lakosok zme apro Ialvakban elt. A
masik problemat az ellenIel tipusa jelentette. Az elz evekben atheniak is atvonultak makedon Ildn, s a labon
allo termest k is elpusztitottak, valamint a nyajakat k sem kimeltek. De az atheniak eltt elssorban politikai
tervek lebegtek, es vegs celjuk semmikeppen sem Makedonia kiIosztasa volt. A thrakok azonban kivaltkepp
a regularis hadhoz csatlakozo nkentesek, akiket Thukdidesz ,gylevesz tmeg-nek nevez zsakmanyra ehes
Iarkaskent trtek az orszagra. Jellemz a helyzetre, hogy Athen, amely nem kivanta magat kompromittalni
olyasmivel, hogy ezzel a sereggel egytt sajat haderejet is Makedoniara szabaditja, megelegedett a Ielbujto
kevesbe latvanyos szerepevel. Sem hajohadat, sem gyalogosait es lovassagat nem kldte Szitalkesz
tamogatasara, csupan ajandekokat es kveteket menesztett a thrakok kiralyahoz. Ezeket is azzal a diplomaciai
Ieladattal, hogy beszeljek ra Szitalkeszt, a makedonok megIenyiteset ne vigye tulzasba, Iorditsa inkabb haragjat
a Khalkidike engedetlen varosai ellen.
Szitalkesz birodalma delnyugati hatarvideken vezette keresztl sereget. Atkelt a Kerkine-hegysegen, amely
megIelel a mai Ograzdennek, s a mostani macedonbolgar kzs hatart szeli at. Amerre vonult, sr erd
boritotta a tajat. Egy korabbi hadjarata soran azonban a thrak uralkodo utat vagatott a rengetegbe, igy most
akadalytalanul erhette el a paioniai Doberosz varosat. Ez a teleples a Sztrumica Iolyo vlgyenek kanyarulatanal
eplt. Szitalkesz seregenek vonulasi iranya politikai megIontolast takart. A thrak kiraly ugyanis joggal velhette
ugy, hogy Makedonia tartomanyai kzl Amphaxitisz tanusitja majd a legcsekelyebb ellenallast, mivel ez a
videk valamikor a vele egytt erkez Amntasz atyjanak birtoka volt. Marpedig Amphaxitiszt ebbl az iranybol
lehetett a legegyszerbben megkzeliteni.
Az esemenyek igazoltak is Szitalkesz szamitasat. A tartomany Iontosabb teleplesei kzl Gortnia es Atalante
az Amntasz iranti rokonszenvtl vezetve behodoltak serege eltt, bar Eidomenet rohammal kellett elIoglalnia.
Csupan Europusz tudta megrizni Iggetlenseget a thrakok utjaba es varosias helysegek kzl. Ha Szitalkesz
valoban komolyan vette Amntasz tronigenyet, es segiteni akart neki, akkor legalabb itt rvid porazon kellett
tartania zsakmanyra ehes katonait. A szabad rablas csak ezutan kvetkezhetett.
Kzvetett bizonyitekkent szolgalhat arra nezve, hogy Perdikkasz regebben orszaga keleti terleteivel
kapcsolatban tehetett igereteket Szitalkesznek, az a krlmeny, hogy a thrakok Amphaxitiszbol nem Pieriaba es
Bottiaiaba, vagyis Makedonia szivebe, hanem az Axiosztol keletre Iekv Mgdoniaba, Kresztoniaba es
120
Anthemuszba hatoltak. Itt azutan rabolhattak, Iosztogathattak kedvk szerint. Persze, mint Thukdidesztl
tudjuk, a makedonok ezt nem neztek tetlenl:
,A makedonok arra nem is gondoltak, hogv gvalogsagukkal csatat ke:dfenek ellenk, de a
fennsikon lako tr:sek lovassagaval kieges:itett lovascsapataikkal, noha s:ambeli hatranvban
voltak, tamadasokat inte:tek a nagvobb thrak sereg ellen. Ahol rohamra indultak, senki se
tudott ellenallni pancelt viselo bator lovasaiknak, de mivel a: a ves:elv fenvegetett, hogv a
nagv tmeg bekeriti oket, s a soks:oros tulerovel s:emben hatranvba kerltek, vegl
abbahagvtak vallalko:asaikat, ugv velve, nem eleg erosek ho::a, hogv a nagvobb lets:amu
sereggel s:emben megkocka:tassak a k:delmet.`
(II. 100.)
A ,pancelt visel bator lovasok, akikrl az atheni trtenetiro olyan nagy elismeressel irt, alighanem a makedon
arisztokracia tagjaibol verbuvalodott hetairos: lovassag harcosai voltak. Emlekeznk meg I. Alexandrosz
kzigazgatasi reIormjara, amelynek lenyege tbbek kztt az volt, hogy a hetairoszi intezmeny
tovabbIejlesztese reszekent birodalma ujonnan megszerzett keleti terleteit zmmel a hozza h makedon
arisztokrata csaladok kztt osztotta Il. Igy akarta az elkelket erdekeltte tenni a hatarterletek vedelmeben.
Most aztan lett volna mit megvedeni, csakhogy keves volt hozza az er. Keves volt meg azutan is, hogy a thrak
csapatok egy reszet Szitalkesz Athennak tett igeretehez hiven a Khalkidike es Bottike ellen kldte.
Mit tehetett ebben a szorult helyzetben a hajlekony diplomaciara mindig kesz II. Perdikkasz? Azt nyilvan nem
akarta, hogy Amntasz, a renitens unokacs kihasitsa orszaga strategiai szempontbol legertekesebb darabjat. Azt
sem trhette, hogy Makedonia nagyobb Ielen allandosuljon az ellenseg pusztitasa. Valahogyan tehat el kellett
inteznie, hogy a thrakok visszaterjenek hazajukba. Mint ahogy annak idejen Athen is ugy kezdte el Szitalkesz
behalozasat, hogy kzvetitesre alkalmas szemelyt kerestek a krnyezeteben, akit azutan meg lehetett
vesztegetni, most ehhez a bevalt modszerhez Iolyamodott a makedon kiraly is. Ugy latszik, hogy Szadokosz,
Szitalkesz Athen iranti baratsagarol nevezetes Iia ez id tajt mar halott volt. Ezt bizonyitja, hogy Thukdidesz
szerint Perdikkasz Szeutheszhez Iordult, aki a thrak kiraly utan ekkor a ,legnagyobb tekintellyel biro ember
volt. Szeuthesz unokaccse volt Szitalkesznak, es az uralkodo halala utan, 424-tl kvette az orszag
iranyitasaban. Perdikkasz ezt a jelentekeny szemelyiseget kereste meg egy korantsem jelentektelen ajanlattal.
Felajanlotta neki nvere, Sztratonike kezet s hozza tekintelyes hozomanyt. Cserebe azt kerte, hogy Szeuthesz
birja ra Szitalkeszt serege visszavonasara es Amntasz cserbenhagyasara. Szeuthesz igy is cselekedett, a thrak
hadak elvonultak, s a Iama szerint ezuttal Perdikkasz sem szegte meg az igeretet.
Nehany evnyi viszonylagos szelcsend kvetkezett. Perdikkasz ovakodott attol, hogy nyiltabban Athen ellen
Iorduljon, azt pedig elegge lektttek sajat problemai. 430429-ben pestis pusztitotta a varost, s a jarvany
elragadta az elk sorabol a nagy Perikleszt. 428-ban Leszbosz szigetenek Ivarosa, Mtilene elpartolt Athentol,
s bar kegyetlen megtorlassal sikerlt visszaterelni a nyajba, a deloszi szvetseg eplete megrokkant. 427-ben
kapitulalt Athen boiotiai szvetsegese, az nmagat a perzsak elleni haboruban olyannyira kitntet Plataiai. A
sok csapas utan viszont Athen 425-ben vegre eredmenyt is Iel tudott mutatni. Csapatai ugyanis Demoszthenesz
vezetese alatt elIoglaltak a Peloponneszoszi-Ielsziget delnyugati partvideken, Messzenia tartomanyban Iekv si
teleplest, Ploszt. A tersegben ezutan bekvetkez esemenyek hadtrteneti szempontbol meglehetsen
erdekesek.
Mivel a spartaiak altal szolgasorba taszitott messzeniai bennszlttek, az igy nevezett heilotak tmegesen
szktek az atheni kezbe kerlt teleples vedelme ala, Spartaban sulyos belpolitikai valsagot okozott Plosz
elvesztese. Hogy a kiktt minel hamarabb visszaszerezzek, spartai harcosok, mintegy 420 hoplita, megszalltak
a vele szemben elnyulo Szphakteria szigetet. A sziget birtoklasanak strategiai Iontossagat az atheniak is gyorsan
belattak, ezert ugy hataroztak, hogy kiverik onnan a spartaiakat. Evegett Kleonnal az elen Periklesz halala utan
lett a legradikalisabb demokratak vezere kesbb altalaban peltaszteszeknek nevezett kzepes Iegyverzet
121
30 Ritook Zsigmond Iorditasa.
31 Havas Laszlo Iorditasa.
gyalogosokbol allo sereget kldtek azzal a Ieladattal, hogy Demoszthenesz hoplitaival egyeslve zzek el a
spartaiakat Szphakteriarol.
A ploszi kikt bejaratanal Iekv 3500 meter hosszu es 750 meter szeles szigetecske deli reszen zldell erd
leegett, s e varatlan esemeny kvetkezteben a spartaiak hadallasat a tengerrl is jol lehetett latni. A derekhad a
sziget kzepen taborozott, egy 30 Ibl allo rs pedig a sziget deli csucsan helyezkedett Iigyelallasba. Az
eszaki cscskt nem vedtek, mivel a termeszetes akadalyok ott amugy is lehetetlenne tettek a partraszallast. Az
atheniak a sziget ellen a Kleon erkezese utani masodik ejszakan tamadtak. Ekkor hajora ltettek seregket: 800
hoplitat, 800 kzepes Iegyverzett, 800 ijaszt es a segitsegkre erkezett messzeniaiakat. A 800 atheni hoplita
hajnal Iele erkezett a sziget deli csucsahoz. Az ott allomasozo rst Ioglyul ejtette, majd allast Ioglalt, amelynek
vedelme alatt azutan a kzepes Iegyverzetek is partra szallhattak. Ez utobbiakat a hoplitak hadrendjetl jobbra
es balra elre 200-200 Is csoportokban allitottak Iel, azzal a paranccsal, hogy mihelyt az ellenseg tamad,
azonnal rohanjak meg oldalrol es hatulrol.
Az els izben Szphakterianal Ielbukkano atheni kzepes Iegyverzet gyalogosok kesbb Iphikratesz, 4. szazad
eleji atheni hadvezer vezetese alatt, aki ezt a Iegyvernemet az atheni seregben igazi rangra emelte, komoly
sikereket ertek el a spartai phalanx ellen. Rola irta Diodorosz:
,A grgk... nagv paf:sokat has:naltak, s e:ert csak nehe:en tudtak mo:ogni. E:ert o
[Iphikrates:] ss:es:edette e:eket a paf:sokat, es megfelelo nagvsagu knnv paf:sokat
kes:ittetett, amivel kettos celt ert el. egvfelol kinek-kinek a teste fedve volt, masfelol a knnv
paf:sokat has:nalok, eppen paf:suk knnvsege miatt, fol tudtak mo:ogni. Minthogv pedig e:
a has:nalatban bevalvan, elfogadasra talalt, a korabban paf:sukrol nehe:fegvver:eteknek
neve:etteket a:ota a knnv paf:srol [pelte]. peltas:tes:eknek neve:tek el. A dardan es a
kardon vis:ont ellenke:o valto:tatast haftott vegre, a: elobbit ugvanis masfels:eres, a: utobbit
mafdnem kets:eres nagvsagura kes:ittette.`
(XV. 44.30)
A krlbell harom es Iel meter hosszu dardaval es kzel 80 centimeteres pengej karddal, brverttel es knny,
rendszerint Ielhold alaku pajzzsal kzd kzepes Iegyverzet katona Ielszereleset es harcmodorat tekintve
ugyancsak hasonlitott a thrak gyalogoshoz. Ezek utan aligha tevednk, ha Iphikratesz ujitasaban a thrak
hadmveszet hatasat Iedezzk Iel. Ez annal is indokoltabb, mert a Ielesege thrak volt, Kotsz kiraly leanya,
Thressza. Errl a hazassagrol egyebkent csak erdekessege miatt emlitjk, a targyhoz nemigen tartozik egy
anekdota is Iennmaradt Cornelius Nepostol:
,[Iphikrates:] egv fiut hagvott hatra, Menestheust, aki Thressatol, Cotus kiralv leanvatol
s:letett. Ettol egvs:er megkerde:tek. atvfat vagv anvfat tartfa-e tbbre, mire igv valas:olt.
Anvamat'
Amikor e:en mindenki meghkkent, igv folvtatta.
Jan okom ra, mert apam nem tehetett maskepp.
thraknak nem:ett, anvam vis:ont atheninak s:lt meg.`
(Iphicrates, 3.31)
122
Iphikratesz Iia bizonyara azert volt bszke atheni voltara, mert sokat tanult atyja polgartarsaitol. Nos, az
atheniak sem szegyelltek a thrakoktol tanulni, ha eppen ugy hozta a szkseg. Elegge valoszin, hogy a
peltasztesz harcmodort es Iegyvernemet mar a peloponneszoszi haboru idszakaban a velk szvetseges odrszi
thrakoktol vettek at. Es bar e Iegyvernem igazi elterjesztje az atheni seregekben Iphikratesz volt, a
peltaszteszek els szinrelepese Szphakterianal trtent. Nezzk tehat, hogyan zajlottak ott az esemenyek!
Amikor Epitadasz, a spartaiak parancsnoka erteslt a sziget deli csucsan trtent atheni partraszallasrol,
derekhadaval haladektalanul oda indult. Amikor azonban a mozdulatlanul allo atheni hoplitakat meg akarta
tamadni, a kzepes Iegyverzetek a parancsnak megIelelen oldalt es hatul rajuk trtek, nyilak, dardak es kvek
znet repitve ellenIelkre. A nehezkes spartai hoplitak hiaba ldztek a mozgekony atheniakat. Nem tudtak
utolerni ket, nem is arthattak nekik, amig amazok tavolrol is kart tehettek soraikban. Amikor pedig a hoplitak
mar elIaradtak, a peltaszteszek zart rendben tamadtak rajuk. A szetzilalodott spartai hadrend kenytelen volt
visszahuzodni a sziget eszaki vege Iele. Itt azonban a mgejk kerlt ijaszok nyilai Iogadtak ket. Ekkor az
eletben maradt spartaiak megadtak magukat.
A csata legIbb tanulsaga az, hogy bar az atheniak nyomaszto szambeli Ilenyben voltak, elssorban megsem
emiatt nyertek meg az tkzetet. Sikerk oka abban rejlett, hogy jol ki tudtak hasznalni a hoplitak es a knnyebb
Iegyverzet peltaszteszek egyttmkdesenek, valamint ez utobbiak rugalmas, de att erej tamadasanak
elnyeit. Ez a pelda jol szemlelteti a technika es taktika egymassal klcsnhatasban allo Iejldeset is.
G. T. GiIIith, J. G. P. Best es a makedon-thrak hadmveszet tbb jeles kutatoja ugy gondolja, hogy a
Thukdidesz altal peltaszteszeknek nevezett kzepes Iegyverzet gyalogosok meg nem azt a tipust kepviseltek,
amelyrl Iphikratesz reIormjai kapcsan hallunk, s amely kesbb a makedon gyalogos harcaszatra is nagy
hatassal volt. A 6. es 5. szazad grg vazainak Iestmenyein a thrak peltaszteszek ket tipusa bukkan Iel. Az
egyiknel a hosszu landzsa a tamado Iegyver, a masiknal a darda. A dardasok voltak azok a peltaszteszek, akik az
Iphikratesz nevehez Izd intezkedesek eltt hatottak a grg harcaszatra. Szphakterian tehat dardas
peltaszteszek kzdttek, s azota lett e Iegyvernem nepszer az atheni seregben. Kesbb kiszoritotta ket, vagy
legalabbis jelentsegket tekintve Iellmulta a meghosszabbitott dardas, vagyis a landzsas peltasztesz. Ez utobbi
tipus altalanos elterjedese egyes kutatok szerint hatott a hadsereg-reIormer II. Philipposzra, aki phalanxanak
harcosait meg ezekenel is hosszabb landzsaval, a majdnem hat meter hosszu s:aris:aval szerelte Iel. A thrak
modra Ielszerelt gyalogsag nallo Iegyvernemkent valo megjelenese a grg harcaszatban, es az a krlmeny,
hogy ez az nallo akciokra is kepes katonatipus szervezetten egytt tudott mkdni a phalangitakkal, vagyis a
phalanxot alkoto hoplitakkal, szinten olyan Iejlemeny volt a hadmveszetben, amelynek gymlcse igazan II.
Philipposz hadvezeri tevekenysege reven erik majd be. Hiszen szakit vegleg a Irontalisan tamado phalanx
egyeduralkodo szerepevel, s allitja ssze hadrendjet egymassal jol egyttmkd, megis bizonyos nallosagot
elvez olyan egysegekbl, amelyeknek harcosai mas es mas Iegyvernem kedvez tulajdonsagait testesitik meg.
A Szphakteria szigeten lezajlott tkzetet tehat azert ismertettk, mert olyan mozzanatok Iigyelhetk meg
benne, amelyek szakitast jelentenek az addig nagyreszt a Irontalisan tamado phalanxra eplt grg taktikaval, s
ezek az elremutato mozzanatok kesbb II. Philipposz hadmveszetenek lenyegehez tartoznak. II. Perdikkasz
pedig kzben rlt, hogy ert gyjthet a jv megprobaltatasaihoz.
Ha ezt tette, okosan tette, mert 424 szen Braszidasz spartai hadvezerben energikus partnert talalt ahhoz, hogy
Athen beIolyasat az Egei-tenger eszaki partjainal meggyengitse. Az odrszi thrakok uj kiralya, Szeuthesz, leven,
hogy az leanytestveret vette nl, nem latszott ingatag szomszednak. A spartaiak viszont mindenkeppen ki
akartak kszrlni a ploszi csorbat, ezert Braszidasz elkepzelese egy eszaki tamadasrol, amellyel csapast lehet
merni Athen del-thrakiai pozicioira, kedvez visszhangra talalt a peloponneszoszi vezetk kreben. Braszidasz,
ez a kivalo stratega arra gondolt, hogy megIosztja az attikai nagyhatalmat azoktol a hajoepiteshez szkseges
nyersanyagoktol, amelyek Eion, Amphipolisz es mas varosok birtokaban Ikent e terletrl aramlottak Athenba.
Ezenkivl azt sem hagyta ki szamitasaibol, hogy a celpontul valasztott videk nemesIembanyai mennyi hasznot
hozhatnak tartos spartai uralom eseten. Braszidasznak jol jtt II. Perdikkasz es tbb khalkidikei varos azon
Ielkerese Spartahoz, hogy kldjn sereget eszakra az atheniak kiszoritasa vegett, es a makedon kiralynak is
kedvezett az a krlmeny, hogy akadt Spartaban egy ragyogo hadvezer, aki eleve ezt tzte ki celjaul. Igy tehat a
123
ket szandek egymast ersitette, s ez siettette a megvalositast.
II. Perdikkasznak persze a spartai segitseg megszerzesevel klnleges celjai is voltak. Ugy gondolta, hogy
Braszidaszt nemcsak Athen, hanem a makedon kiraly Isege ellen allandoan lazado Iels-makedoniai
Iejedelmek ellen is igenybe veheti. Evegbl vallalta, hogy Braszidasz hadanak ellatasi kltsegeit Iele reszben
maga Iedezi. Perdikkasz elgondolasa realis volt, hiszen a Thesszalian atvonulo peloponneszoszi hadsereg, amely
krlbell 700 hoplita modra kikepzett es IelIegyverzett heilotabol es ezer nehezIegyverzet gyalogos
zsoldosbol allt, a Khalkidike Iele tartva elbb amugy is Makedoniat ejtette utjaba.
Braszidasz serege Makedonia egyik els, grg modra alapitott varosaban, Dionban ttt tabort. Athen pedig
levonta a konzekvenciat. Most megtette azt, amit 429-ben strategiai okokbol igyekezett elkerlni: megszakitotta
hivatalosan meg ervenyben lev szvetseget Perdikkasszal, es a makedon kiralyt ellensegenek nyilvanitotta.
Ami azt illeti, II. Perdikkasz nem volt eppen meltatlan utoda a hintapolitikus I. Alexandrosznak. Csak hat az
politikai gyessege kevesbe kamatozott ezekben a zrzavaros idkben. Ez nem annyira az hibajabol, mint
inkabb abbol a helyzetbl Iakadt, hogy szvetsegeseinek sem volt kiszamithato, elre josolhato politikai
vonalvezetese. Mert mi trtent Braszidasz Makedoniaba erkezese utan? Varhatnank, a spartai vezer mindent
elkvetett, hogy vendeglatojanak kedveben jarjon. Perdikkasz azt kivanta, hogy spartai szvetsegese segitsen
megIekezni es engedelmessegre birni a nyughatatlan Iels-makedoniai Iejedelmek egyiket, a lnkesztai Ielett
uralkodo Arrhabaioszt. Braszidasz latszolag engedett a keresnek, de amikor az egyeslt
makedonpeloponneszoszi had elerte Lnkesztisz hatarat, egyezkedni kezdett Perdikkasz ellenIelevel, s vegl
nem volt hajlando tovabb vonulni, hanem visszaIordult. A dhs Perdikkasz erre ugy hatarozott, hogy
Braszidasz seregenek ellatasat nem Ielereszt Iedezi ezutan, hanem csak a harmadat. Helyzeten persze ez nem
sokat javitott. Ra kellett jnnie a keser igazsagra, hogy Sparta sem bizik benne, es Spartanak sem erdeke egy
ers, egyseges Makedonia. Mivel azonban Athen az ellensegenek tekintette, egyelre megmaradt a
peloponneszosziak szvetsegesenek. Persze Perdikkaszt csak annyira lehetett ezutan megbizhato szvetsegesnek
tekinteni Sparta oldalan, amennyire eddig az atheniak bizhattak meg benne. Braszidasz ezutan tovabb vonult,
Perdikkasz pedig magara maradt gondjaival.
Gondok persze nem csak t kinoztak. Braszidasz Lakedaimonbol, vagyis Spartabol trtent tavozasa eltt az
ottani allamvezetes vilagraszolo gazsagot kvetett el a szolgasorba taszitott Ildmvelk, a heilotak ellen, akik
nagy szamuk kvetkezteben allandoan Ienyegettek a szabadok uralmat. Az esetrl ezeket irta Thukdidesz:
,K:hirre tettek, hogv a:ok a heilotak, akik a:t tartfak magukrol, hogv a legtbbre kepesek
egv haboruban a varosert, felentke::enek, hogv kivalogassak, mafd fels:abaditsak oket.
Jalofaban a:onban probara akartak tenni oket, abban a meggvo:odesben, hogv aki legfobban
ohaftfa a s:abadsagot, ferfias ner:eteben a: fog legelos:r rafuk tamadni. Ki is valas:tottak
mintegv kete:ret, s felkos:oru:va krlve:ettek valamennvit a s:entelvekben, mint mar
s:abadokat, nem sokkal kesobb a:onban eltntettek oket, es senki se tudta megmondani, hogv
melvik milven modon pus:tult el.`
(IV. 80.)
Ez az epizod elesen vilagitott ra a spartai tarsadalom egy eget ellentmondasara, amely az egyes tarsadalmi
csoportok letszamanak egymashoz viszonyitott aranyaban rejlett.
Mar a 7. szazadban egy teljes jogu spartaira harom cskkentett jogu szabad, ugynevezett perioikosz (krllako)
es het heilota jutott. Ez az arany a 6. szazad vegeig, ameddig a spartai teljes joguak kzssege megrizte a
legendas Lkurgosz nevevel Iemjelzett reIormokbol adodo egyenlseget, nagyjabol valtozatlan maradt. A
perzsak, majd hellen testvereik ellen vivott haboruik soran viszont az egyenl eletmodra kenyszeritett
szabadoknak ez a monolitikus tmbje bomlasnak indult. Sokan meggazdagodtak, meg tbben elszegenyedtek, s
ez utobbiak elveszitettek teljes kr polgarjogukat. Egyik utolso irasaban Hahn Istvan talaloan allapitotta meg,
124
hogy Sparta, ,az okor legkvetkezetesebben megvalositott katonai tarsadalma, abbol a trekvesbl Iejldtt ki,
hogy megvalositsa ,a nehany ezer spartai hatalmat a sok tizezer perioikosz es heilota Iltt. A teljes joguak
szamanak cskkenese persze egyre kevesbe tette lehetve az alavetettek tmeges elnyomasat, igy komoly
veszelybe sodrodott maga a ,katonai tarsadalom. Ezen a veszelyen Sparta eppoly sajatos modon probalt urra
lenni, mint termelesi gondjain. Ez a jelenseg persze logikus, hiszen a ket problema szorosan sszeIggtt. Mar a
peloponneszoszi haboru elzmenyeinek targyalasanal emlitettk, hogy a Ildszerz haboruk kenyszer
lezarulasa utan Sparta eltt beszklt a termelesnveles megszokott extenziv Iormajanak utja. A termeleset
tovabb nvelni keptelen tarsadalom a Iogyasztok, azaz a teljes jogu spartaiak szamanak cskkentesevel reagalt a
kihivasra. Igen am, de a teljes joguak szamanak cskkenese nvelte a kivaltsagosok es elnyomottak csoportja
kztti aranytalansagot. Ezert, ha mar a teljes joguak, az ugynevezett spartiatak reteget nem nvelhettek, hat
erszakosan cskkentettek az elnyomottak tmeget. Ezaltal persze tovabb cskkent a termeles, tehat meg jobban
kielezdtek az ellentmondasok, amelyek bellrl ragtak szet a spartai tarsadalom epitmenyenek gerendazatat. Ez
kesbb vegs soron elidezte Sparta nagyhatalmi poziciojanak elvesziteset. De Lakedaimonban a
peloponneszoszi haboru idejen meg nem Iogtak Iel a veszely nagysagat, s azt gondoltak, hogy ketezer heilota
lemeszarlasaval kellkepp demonstraltak az allam elrettent erejet. Jol jellemzi egyebkent a heilotak nehez
helyzetet, hogy tarsaik pusztulasa utan meg mindig akadt hetszaz jelentkez, aki dacolva a hasonlo vegzet
remevel, inkabb jelentkezett Braszidasz seregebe, mintsem tovabb tengesse addigi eletet.
Marmost Perdikkasz szempontjabol miert volt Iontos az, amit az elbbiekben taglaltunk? Egyszeren azert, mert
a spartaiak eseteben egy nmaga biztonsagat is veszelyben erz szvetsegesre lelt. Marpedig ha egy szvetseges
nmagaban sem bizik igazan, akkor meg Ierdebb szemmel tekint partnereire. De hat mit tehetett a makedon
kiraly? Alkalmazkodott a pillanatnyi helyzethez, es segitett a legIontosabb del-thrakiai atheni bazis,
Amphipolisz elIoglalasaban. Ez volt ugyanis Braszidasz legIbb celja. Ez a varos, illetve a terlet, amelyen
megalapitottak, mar tbbszr szerepelt trtenetnkben klnIele politikai erdekek sszecsapasa okakent. Most
ezert Thukdidesszel egytt Iussuk at ismet rviden Amphipolisz trtenetet:
,A:on a helven, ahol most a varos all, elos:r a Dareios: elol meneklo miletos:i
Aris:tagoras: probalt megtelepedni, de a: edonok el:tek. A:tan, harmincket evvel kesobb, a:
atheniak kldtek ide safat polgaraikbol es vallalko:o idegenekbol ti:e:er leteleplni
s:andeko:ot, de e:eket a thrakok Drabes:kos:nal lemes:aroltak. Hus:onkilenc evvel kesobb
ismet kldtek ide telepeseket a: atheniak, s a teleples megs:erve:esevel Hagnont, Nikias: fiat
bi:tak meg. E:ek el:tek a: edonokat, s megalapitottak a varost a:on a helven, amelvet
regebben Kilenc utnak neve:tek. Eiontol, a folvo torkolatatol erke:tek ide, ahol a tengerparton
kereskedelmi k:pont volt hus:ont s:tadionnvira a mostani varostol, amelvet Hagnon
Amphipolis:nak neve:ett el, mivel a kanvarodo folvo ket oldalrol ve:te [amphi magvarul a:t
felenti, hogv krbe, mindket oldalrol], s o a kanvar ket s:emben levo pontfa k:tt a
s:ara:fldn es a tengeren mess:ire lats:o falat hu:atott.`
(IV. 102.)
Amphipolisz megalapitasa volt az alapvet oka annak, hogy Perdikkasz Athen ellen Iordult meg a
peloponneszoszi haboru kirobbanasa eltt, igy most erthet, hogy a kiraly lenyelte a keser pirulat, ahogy
mondani szoktak, s mintha mindig is a legnagyobb egyetertesben munkalkodtak volna egytt, erejehez merten
tamogatta Braszidasz akciojat. A Biszaltia deli reszen Iekv androszi gyarmatvarost, Argiloszt rabeszelte: lepjen
ki a deloszi szvetsegbl. Ez nemcsak azert volt Iontos lepes, mert ezaltal olyan kikt csuszott ki Athen
ellenrzese alol, amely kzel Iekdt a Sztrmon torkolatahoz, hanem azert is, mert annak idejen ez a polisz adta
a legtbb telepest Amphipolisz benepesitesehez. A spartaiak oldalara atallt argilosziak bels arulast keszitettek
el Amphipoliszban. Ez ugyan kudarcot vallott, mert Braszidasz nem hatolt be sietve a varosba, de ahhoz eleg
volt, hogy zavart idezzen el a remlt lakossag kreben. Ezt a legkrt kihasznalva Braszidasz a megadas Iejeben
igen mersekelt Ielteteleket szabott, s ez a taktikus lepes meghozta a vart eredmenyt. Amphipolisz beengedte az
ostromlo csapatokat, mieltt Thukdidesz Ielment serege megerkezhetett volna. Eion azonban Thukdidesz, a
125
kesbb trtenetirokent szerencsesebb atheni vezer segitsegevel visszaverte a peloponneszosziakat.
Amphipolisz bevetele utan megerkezett Perdikkasz is, hogy harcosaival Braszidasz melle sorakozzon. Egytt
indultak tovabb del Iele, hogy a Khalkidike eszakkeleti Ildnyelvet, az Aktet birtokba vegyek, es a Thrak-tenger
hajozasa szempontjabol strategiai jelentseg terlet varosait a maguk oldalara kenyszeritsek. Szane es Dion
(nem azonos a makedoniai Dionnal) kivetelevel minden varos atallt a peloponneszosziakhoz, majd ez utobbiak
sikereik megkoronazasakent meg a Khalkidike kzeps Ildnyelvenek legIontosabb telepleset, Toronet is
elIoglaltak. Perdikkasznak Braszidasz sikereibl azutan az a haszna szarmazott, hogy a spartai vezer halat erzett
a szolgalatkesz kiraly irant, ezert hajlandonak mutatkozott nemi viszontszolgalatra. Ez abban jutott kiIejezesre,
hogy 423-ban Perdikkasszal egyttmkdve megis megtamadta a lazongo lnkesztiszi Iejedelmet, Arrhabaioszt.
Braszidasz, mivel attol tartott, hogy tavolleteben az atheniak a khalkidikei varosokat megprobaljak
visszakenyszeriteni a deloszi szvetseg aklaba Mendet mar ostrom ala is Iogtak , gyors hadjaratot tervezett.
Ezzel szemben Perdikkasz nem a gyorsasagot, hanem a megnyugtato eredmenyt reszesitette elnyben. E taktikai
elteres miatt azutan nagy zavar tamadt. Thukdidesz ezt igy beszeli el:
,... Bras:idas: es Perdikkas: egvttesen mar masodi:ben tamadta meg Lnkos: [Lnkes:tis:]
fldfen Arrhabaios:t. Perdikkas: a: uralma ala tarto:o makedonok hadsereget s a: ott lako
hellenek nehe:fegvver:et gvalogsagat, mig Bras:idas: a: ott maradt peloponnes:os:i hadero
mellett a khalkidikeiek, akanthos:iak s a: egves varosok erefk aranvaban kiallitott csapatait
ve:ette. Mintegv harome:er nehe:fegvver:et hellen gvalogos s mafdnem e:er makedon es
khalkidikei lovas s e:enfell meg nagvs:amu barbar tmeg is vonult velk. Mikor Arrhabaios:
ors:agaba betrve s:embe talaltak magukat a: ellenk felvonult lnkos:iakkal, ok is
felsorako:tak. Mindket sereg gvalogsaga egv-egv dombot s:allt meg, melvek k:tt kisebb
siksag volt, ahol elos:r a lovasok indultak rohamra es tk:tek meg. Mafd mikor a lovasok
utan elsonek harcra kes:en a lnkos:i gvalogsag is leeres:kedett a dombrol, Bras:idas: es
Perdikkas: elefk menve megtk:tt velk, sokat megltek, mig a tbbi a magaslatokra
meneklt, s ott csendben meghu:odott. A ve:erek gvo:elmi emlekmvet emeltettek, mafd ket
vagv harom napig vartak a: illirekre, akik Perdikkas: :soldfaba s:egodve megigertek
csatlako:asukat. E:utan Perdikkas: a:t kivanta, hogv tetlen varako:as helvett inkabb
vonulfanak Arrhabaios: falvai ellen, Bras:idas: a:onban, aki Mende miatt aggodott... erre
meg a: illirek megerke:ese eseten sem volt haflando, hanem s:eretett volna inkabb
viss:aterni.`
(IV. 124.)
Mieltt a ket hadvezer civodasarol es e veszekedes szomoru kvetkezmenyeirl beszelnenk, erdemes
Thukdidesz tudositasat alaposan szemgyre vennnk. A II. Philipposz eltti makedon kiralyok hadseregeit
ugyanis meglehetsen ritkan mutatjak be harc kzben az antik szerzk. Szitalkesz 429. evi tamadasanak
ismertetesekor szo esett a makedon pancelos lovassag harci erenyeirl. Az Arrhabaiosszal vivott tkzetben a
gyalogsag is kitett magaert. Klnsen Iigyelemre melto, hogy ennek a gyalogsagnak a soraiban haromezer
hellen hoplita, nyilvanvaloan zsoldos, ezenkivl meg a Makedoniaban letelepedett grgk hasonloan
nehezIegyverzet gyalogsaga Iszerepet jatszott. Itt a bizonyitek ra, hogy a hellenizalodas a hadsereget is elerte,
amennyiben ott a grg harcosokkal egytt nyilvanvaloan gykeret eresztett a hoplita taktika, s a reszben
zsoldosokbol, reszben grg eredet makedon alattvalokbol allo phalanx kivivta helyet a hadrendben. A
Thukdidesz altal emlitett ,nagyszamu barbar tmeg valoszinleg thrak peltaszteszekre utal. Ezek Iegyverzete
ugyanis lenyegeben alig klnbztt a bennszltt makedon gyalogosoketol, ezert eredmenyes
egyttmkdesk alapvet Ieltetelei adottak voltak. Ha utobbi Ieltetelezesnk helytallo, akkor itt II. Philipposz
arcvonal-Ielepitesenek egy erdekes elzmenyet Iedezhetjk Iel. Hiszen Nagy Sandor atyjanak hadrendjeben is
egymassal egyttmkdve harcolt a nehezlovassag, a kzepes Iegyverzet gyalogsag es a phalanx.
126
A trtenetiro a Perdikkasz uralma ala tartozo makedonokon kivl megemlit meg egy kisebb letszamu makedon
lovassagot. Aligha tevednk, ha a makedon koronatol Igg Iels-makedoniai tartomanyok lovas katonait
sejtjk ebben a csapatban. E tartomanyok Iejedelmei Arrhabaiosztol elteren es elteren a korabban lazado
elimeiai Derdasztol, hsegesek maradtak Perdikkaszhoz. Ha nem igy lett volna, nyilvan hallanank az
engedetlensegkrl is.
Vegezetl az is kiderl Thukdidesz beszamolojabol, hogy a makedon kiraly haromezer grg hoplitat Iogadott
a zsoldjaba, s rajtuk kivl keszen allt nagyszamu illir harcos megIizetesere is. Ez utobbiak sokan lehettek, hiszen
az ellenseghez valo csatlakozasuk hirere Braszidasz es Perdikkasz egyarant a visszavonulas mellett dnttt.
Marpedig szamottev letszamu zsoldossereg Ioglalkoztatasat csak szilard gazdasagi Iorrasokra tamaszkodo
uralkodo engedhette meg maganak. II. Perdikkasz allamIerIiui erettsegenek bizonyiteka, hogy a bels zrzavar
es az allandosulo kls Ienyegetettseg kzepette is nagyreszt megrizte a kzponti hatalom atyjatol rklt
gazdasagi erejet.
Ami az Arrhabaiosz elleni hadjaratot illeti, a Iordulopontot az jelentette, hogy a maradas vagy visszavonulas
kerdeseben nem tudott egyezsegre jutni a spartai vezer es a makedon kiraly. Emiatt Ieszltte valt a viszonyuk, s
kvetkez lepeseiket mar nem hangoltak ssze kellkeppen. Igy trtenhetett, hogy miutan ertesltek az illir
zsoldosok szoszegeserl es arrol, hogy az ellenseghez partoltak, akkor ugyan egyetertesre jutottak a
visszavonulas tekinteteben, de egymastol jokora tavolsagban taboroztak le hadaikkal, es azt sem egyeztettek,
hogy masnap mikor indulnak utnak. A sertdttsegbl, a szvetsegesek kztti surlodasbol mindig az ellenseg
huz hasznot. Perdikkasz es Braszidasz is sulyos arat Iizetett azert, hogy szemelyes erzelmeik Iellemelkedtek a
hadvezerre ktelez megIontoltsagon. A makedon kiraly taboraban ugyanis azon az ejszakan valamilyen oknal
Iogva panik trt ki. A zrzavarban a katonak sajat bajtarsaikat is ellensegnek neztek, s parancsra sem varva
Iejvesztetten Iutni kezdtek az Also-Makedoniaba vezet uton. Ezzel egyreszt magukat is veszelybe sodortak,
mivel a kesbb utanuk ered ellenseges sereg a megzavarodott tmegben rendet vagott, masreszt szerIltt nagy
veszelybe sodortak Braszidasz taborat. Itt ugyanis csak hajnalban vettek eszre, hogy a makedonok mar kereket
oldottak, igy azutan, a peloponneszosziaknak a velk egytt hadba vonult varosok csapataival vallvetve, allando
harcban kellett megkezdenik a visszavonulast. Az ellenseg I eri a gyzelem biztos tudataban csaptak le
Braszidasz seregere, de a kzelharcban tapasztalniuk kellett, hogy a letszamIlenyt kiegyenlitheti a jobb
Iegyverzet es a begyakorlott hatasos taktika. Ezert rvid sszecsapas utan Arrhabaiosz csapatai parancsot kapuk,
hogy erjek be a Lnkesztiszbl kivezet szoros, illetve az azt ketoldalt szegelyez domb lezarasaval. Az a
veszely Ienyegette Braszidaszt, hogy krlzarjak es Iogsagba ejtik sereget. A tovabbiakban ismet Thukdidesz
izgalmas tudositasat idezzk:
,Bras:idas: e:t es:reveve, megparancsolta haroms:a: emberenek, hogv futolepesben, amilven
gvorsan ki-ki tud, a hadrendet be sem tartva, rohanfak meg a dombot, amelvet knnvebben
elfoglalhatonak gondolt, s probalfak meg onnan el:ni a mar fent levo barbarokat, mielott
meg nagvobb csapataik bekerito gvrfe ideerne. E:ek megrohanva a dombot, el:tek a: ott
levoket, s e:utan a hellen sereg :me knnven folvtathatta errefele ve:eto utfat, mert a
barbarokat embereiknek a dombon els:envedett veresege utan felelem fogta el, s nem kvettek
oket tovabb, ugv velve, hogv mar elertek a hatart, es bi:tos helvre futottak. Miutan Bras:idas:
elerte a magaslatokat, sokkal nvugodtabban folvtathatta utfat, s meg a:nap elerte Perdikkas:
birodalmaban a: elso varost, Arniss:at. Katonai maguk is el voltak keseredve a makedonok
varatlan elmeneklese miatt, e:ert ha utk:ben krs fogatot vagv elhagvott poggvas:t
talaltak ami ilven efs:akai, remlet oko:ta viss:avonulas eseteben pers:e eges:en
termes:etes volt , a: allatokat kifogtak es levagtak, a holmikat pedig eltulafdonitottak.
Ekkortol ke:dte Perdikkas: Bras:idas:t ellensegenek tekinteni, s ettol fogva ke:dett a
peloponnes:os:iak irant a: atheniakkal s:emben addig taplalt er:elmei miatt meglepo
gvlletet ere:ni, s iga:i erdekeivel mit se trodve mindent elkvetett, hogv kiegve:hessen
Athennal, s els:akadhasson a peloponnes:os:iaktol.`
(IV. 128.)
127
Igy ert veget a II. Perdikkasz es a peloponneszoszi szvetseg kztti egyttmkdes. A makedon kiraly mar
masodszor erezte ugy, hogy Braszidasz megszegte igeretet. Korabban nem volt hajlando megtamadni
Arrhabaioszt, ezuttal pedig csak Ielmunkat vegzett, raadasul meg a makedon terletet is Iosztogatta. A
szvetsegese elleni hitszegest II. Perdikkasz csak egyetlen embernek nezte el. Ezt a IerIiut trtenetesen
Perdikkasznak hivtak...
128
29. bra - A delphoi Apolln-szently madrtvlatbl
30. bra - Delphoi fellnzetbl a sznhz s az Apolln-templom romjaival
129
31. bra - A delphoi Apolln-szently maradvnyai
130
32. bra - Aigai romjai
131
33. bra - Pella, a ksbbi makedn fvros romjai
132
34. bra - Hraklsz, a dinasztiaalapt bronz kpmsa
133
35. bra - Dionszosz, a mmor Makedniban kedvelt istene bronz ivedny dszeknt
134
36. bra - Prducon lovagl Dionszosz
135
37. bra - Az olmpiai Stadion ltkpe
136
38. bra - Az olmpiai szent vlgy az antik ptmnyek maradvnyaival
137
39. bra - Az antik Edessza emlkei
40. bra - A Palaisztra Olmpiban
138
41. bra - Ifj atlta az ugrshoz hasznlt lendtslyokkal
139
42. bra - Amphipolisz romjai
140
43. bra - Ezstlda arany koszorval Amphipoliszbl
141
44. bra - Amphipoliszbl elkerlt arany flbevalk
142
45. bra - Az antik Mieza romjai. Itt tantotta Arisztotelsz az ifj Alexandroszt
143
46. bra - Alexandrosz s Dareiosz az isszoszi csatban. Mozaik Pompejbl
47. bra - A legszakibb vidk, ameddig Nagy Sndor eljutott, Nurek Tdzsikisztnban
(Makkay 1nos felvtele)
144
Motivalta persze azert a makedon kiraly magatartasat mas is. Arra gondolunk, hogy Makedonianak nem sertette
annyira az erdekeit az Athennal trten kiegyezes. Hiszen Athen tulsagos megersdese Del-Thrakiaban
valoban veszelyt jelentett a makedon erdekekre nezve, de a spartai ternyeres sem kecsegtetett sok joval. Az
Athentl arulas reven megszerzett Torone polgarainak peldaul szabadsagot igert Braszidasz, azt mondva nekik:
meglathatjak, a jvben annyival jobban Iognak Spartahoz ragaszkodni, amennyivel Sparta igazsagosabb
Athennal. Torone lakoi erre megnyugodtak, de mieltt meg valoban csillapodott volna a hangulatuk, a spartaiak
a nyakukra ltettek egy Paszitelidasz nev Iiatalembert, akit azert kldtek ide Lakedaimonbol, hogy atvegye az
elljaroi tisztet. Amphipoliszban is gondoskodtak rola az ,igazsagos spartaiak, nehogy valami hebehurgyan
megvalasztott helybeli vezet tudatlan es naiv modon veszedelembe sodorja a varost. A peloponneszoszi allam
Klearidaszt kldte ide az gyek iranyitasara. Sparta ily modon sokkal kzvetlenebbl es durvabban avatkozott
ujstet szvetsegesei belgyeibe, mint korabban az atheniak. Ezzel mar elrevetitette arnyekat az a politikai
gyakorlat, amelyet a haboru vegen a spartaiak tehetseges, de zsarnoki termeszet hadvezere, Lszandrosz
honositott meg. Rola irta Plutarkhosz:
,Mindentt megs:ntette a demokratikus vagv egveb uralmi rends:ereket, s minden varosban
egv-egv spartai harmos:tes:t [helvtartot] hagvott hatra ti: arkhonnal egvtt, akiket a: altala
s:erve:ett politikai partok tagfai k:l valogatott ki. Egvforman fart el mind a: ellenseges,
mind a s:vetseges varosokban... A: arkhonok kivalogatasanal nem volt tekintettel sem nemesi
s:arma:asukra, sem vagvonukra, a varosok feletti uralmat baratainak es bi:almas embereinek
adta at, s oket tette meg a futalma:asok es bntetesek korlatlan urava... Ls:andros: soha nem
engedte meg, hogv a nep safat dolgainak ura legven, hanem a varosokat a legelvetemltebb es
legkegvetlenebb oligarchakra bi:ta.`
(Lszandrosz 13.)
Mindezt vegiggondolva a makedon kiraly alighanem ugy velte, hogy elpartolasakor eben gubat cserelt csupan.
Igy aztan a ket nz es zsarnoki nagyhatalom, Sparta es Athen kzl azt valasztotta ismet, amelyet regi
kapcsolataik reven megiscsak jobban ismert. Barati jobbjat nyujtotta Athennak, s ez vissza is Iogadta
szvetsegesei kze a ,tekozlo Iiut. De a megteresnek ara volt. Perdikkasznak az akkoriban legbeIolyasosabb
atheni politikus, Nikiasz Ielszolitasara azonnal bizonyitania kellett, hogy elhatarozasa komoly. (Az addigiak
ismereteben aligha kveteltek tle, hogy dntese vegleges is legyen.) A komoly szandekot azzal kellett igazolnia
Makedonia kiralyanak, hogy a vele jo kapcsolatban lev theszszaliai oligarkhakat ra kellett vennie, ne engedjek
at terletkn az atheniak altal ostromlott khalkidikei varosok Ielmentesere indulo peloponneszoszi hadsereget.
Perdikkasz igy is cselekedett, igy aztan ismet persona grata lett az atheniak szemeben.
422-ben a Kleon vezette atheni sereg Amphipolisz ellen vonult. Az atheni vezer kvetek utjan szolitotta Iel
szvetsegeseit, az odomantoszok thrak trzsenek kiralyat, Polleszt es II. Perdikkaszt, hogy seregeikkel
csatlakozzanak az hadinepehez. A varos vedelmere Ielvonulo Braszidasz viszont az edonokat hivta segitsegl.
Ez utobbiak lathatoan meg mindig nem bocsatottak meg az atheniaknak, hogy elkergettek ket Ennea hodoi
krnyekerl. Am mieltt meg a ket oldal altal vart segitseg megerkezett volna, Braszidasz es Kleon serege
megtkztt Amphipolisz Ialai alatt. Az tkzetben mindket vezer elesett, a varos pedig Sparta birtokaban
maradt. Braszidaszt nagy pompaval temettek el Amphipolisz lakoi, es ezutan evenkent megrendezett
versenyjatekokkal tisztelegtek emlekenek.
Kleon elestet kveten Athenban a mersekelt Nikiasz beIolyasara Iellkerekedtek azok a politikai erk, amelyek
bekere vagytak az egyre kevesebb dicsseget hozo haboruskodasban. Sparta is hajlott a bekes megegyezesre, s
igy 421-ben beket kttt egymassal a ket nagyhatalom. A beke tven evre szolt, de csak hat evig es tiz honapig
tarto ingatag Iegyversznet lett belle. Ez id alatt Athen es Sparta kerlte ugyan a masik Iel elleni nyilt
tamadast, de szvetsegeseiket a masik tabor tagjai elleni helyi haborukban segitve, a gyakorlatban ott artottak
egymasnak, ahol tudtak. A 431 es 421 kztti tiz ev szakadatlan haboruskodasat tehat nem valtotta Il a
zavartalan beke, es a bizonytalan politikai viszonyok kztt egeszen trvenyszeren ujabb haboru csirazott.
145
Ismet csak Thukdidesz lesz els szamu kalauzunk, aki igy irt sajat magarol es mindarrol, ami 421 utan
bekvetkezett:
,A: atheni Thukdides: e:eket a: esemenveket is felfegve:te, ugv, ahogv idorendben
megtrtentek, teli es nvari idos:akok s:erint, eges:en addig, mig a lakedaimoniak es
s:vetsegeseik megtrtek Athen uralmat, es elfoglaltak a nagv falakat es a Peiraieus:t. S a
haboru eddig a: idopontig ss:esen hus:onhet evig tartott [404-ig]. S tevedes volna, ha a
fegvvers:net k:beeso idefet nem tartanank haborus idos:aknak. Mert ha megne::k a
felsorolt, egvmast kveto esemenveket, ugv talalfuk, hogv a: idos:akot korantsem neve:hetfk
bekesnek, amikor megallapodasukkal ellentetben egvik fel sem adott viss:a es nem kapott
meg mindent, amit kellett volna...
En a: eges: haborut ateltem, eleg erett korban voltam, s megvolt bennem a s:kseges belatas,
hogv a: esemenvekrol megbi:hato kepet alkothassak. S mivel amphipolis:i hadve:eri
tevekenvsegem miatt hus: evet ha:amtol tavol kellett eltltenem, modom volt ra, hogv fol
megfigvelhessem a ket fel s:am:etesem kvetke:teben klnsen a peloponnes:os:iak
hadmo:dulatait, s :avartalanul attekinthessem a: esemenveket. Most tehat a ti:eves
haboruskodas utan tamadt vis:alvkodasrol, a s:er:odes megs:egeserol s a: ufra kitrt haboru
esemenveirol fogok bes:amolni.`
(V. 26.)
Szerencse, hogy Thukdidesz a peloponneszosziak hadmozdulatait tudta kivaltkepp nyomon kvetni. Marmint
szerencse annak szamara, aki szeretne megismerni a makedon trtenelmet. Termeszetesen azert, mert az
nmagahoz hseges Perdikkasz ismet htlen lett Athenhoz. 418-ban ugyanis igaz, hosszu meditalas utan
csatlakozott Argosz es Sparta koaliciojahoz. Thukdidesz szerint azert cselekedett igy, mert arra gondolt, hogy
, maga is eredetileg argoszi szarmazasu. Erdekes, hogy a haboru elz eveiben a makedon a uralkodo
nemigen Ioglalkozott sem Argoszszal e varossal szemben I. Alexandrosz annak idejen meg baratsagtalan
tettektl sem riadt vissza , sem pedig csaladja eredetevel. Ugy latszik, most valamilyen oknal Iogva
IelIrissltek emlekezeteben a nevrokon eld, I. Perdikkasz tronIoglalasaval kapcsolatos historiak. A
trtenesznek persze az a Ieladata, hogy ezt az okot deritse Iel. Es ha mar azt megmagyarazta, hogy nehany evvel
ezeltt a kiraly miert szakitott Braszidasszal, most arra a kerdesre is Ieleletet kell adnia, miert allt ismet Athen
ellensegeinek oldalara.
II. Perdikkasz ujabb palIordulasat az a krlmeny indokolhatja, hogy 423 utan kiszolgaltatott helyzetbe kerlt
Athennal szemben. A khalkidikei es bottikei varosok, amelyek regebben az Ielbujtasara szakitottak az attikai
allammal, es ezt az allasIoglalasukat nkent azota sem valtoztattak meg, most ellene Iordultak. Ez Ienyegette a
delre es tartomanyokat, Mgdoniat es Anthemuszt. Keleti szomszedai, a peloponneszosziak gyet partolo
edonok hasonlokepp ellenszenvvel Iogadtak azt, hogy 423-ban Athen oldalara allt. Makedonia joIorman magara
maradt. A thesszaliai oligarkhak csoportjai ugyan rokonszenveztek II. Perdikkasszal, de a velk valo
sszekttetes Ienntartasa vegett igen Iontos Tempe-vlgyet Athen vonta ellenrzese ala. Amint arrol ugyanis a
421420-as ev jegyzekei tanuskodnak, Herakleion, az egyik legels hellen mintara szervezett varos, amelyet
meg I. Alexandrosz alapitott, tagja lett a deloszi szvetsegnek. Marpedig e varos birtokaban ellenrizni lehetett a
Thesszaliabol a Tempe-vlgyn at Makedonia belsejebe vezet utat. Ezert is szemelte ki eppen ezt a strategiai
jelentseg helyet Perdikkasz atyja varosalapitasra. Pieria es Bottiaia erintkezesi terleten, tehat Makedonia
sziveben Methone kiktje ugyancsak Athen kezeben volt, es ugyanez vonatkozott Bormiszkosz varosara,
amely a Sztrmon medencejebl Mgdonia Iele Iuto ut menten Iekdt. Makedonia krl tehat nem keves az
ellenseg, az orszag strategiai szempontbol legerzekenyebb pontjain pedig az okkal bizalmatlan nagy hatalmu
szvetseges, Athen Iigyel. Es ez az Athen 423 utan mar korantsem volt olyan nagylelk, mint egykor Szitalkesz
invazioja eltt. Regeszeti adatok arra utalnak, hogy 423 es 417 tavasza kztt Makedonia Ielhagyott az nallo
penzveressel. Hammond, akinek eredmenyeire tbb izben hivatkoztunk mar, ebbl arra kvetkeztet, hogy Athen
146
mint alarendelt szvetsegesenek, egyszeren megtiltotta Perdikkasznak a penzkibocsatast. Ez a tilalom sulyosan
sertette a makedon szuverenitast. Marmost akar elIogadjuk ezt a hipotezist, akar nem, abban mindenkeppen
megallapodhatunk, hogy Makedoniat regen Iosztottak meg annyira az nallo cselekves lehetsegetl, mint
ezekben az esztendkben. Es ez egyuttal elegseges okot is szolgaltatott a kiralynak arra, hogy amint tehette,
ujIent kpnyeget Iorditson.
Hogy Perdikkasz hivatkozasa seinek argoszi eredetere mennyire az adott helyzet altal diktalt politikai szamitas
volt csupan, azt az esemenyek hamarosan igazoltak. Argoszban ugyanis demokratikus Iordulatra kerlt sor,
aminek hatasara a polisz ismet Athen szvetsegese lett. Varhatnank, hogy az argoszi szarmazas lelekemel
tudataban a makedon kiraly kitartott seinek szlhazaja mellett. Persze esze agaban sem volt ezt tenni. A
mitosz Iatylaval boritott multra csak akkor hivatkozott, ha politikai erdekei igy kivantak. Ez pedig most eppen
nem volt idszer.
Makedonia tehat a Sparta es Athen kztti ,beke utolso eveben, 417416 telen ismet Iarkasszemet nezett
Athen Iegyvereivel. Az attikai varosnak, ugy latszik, egy evre volt szksege ahhoz, hogy II. Perdikkasz immar
sokadik arulasara reagaljon. Ekkor viszont Thukdidesz szavai szerint erelyesen cselekedett:
,Ugvane:en a telen a: atheniak el:artak Makedoniat a tengertol, s:emere hanvva
Perdikkas:nak, hogv eskvel megerositett s:er:odest kttt a: argos:iakkal es a
lakedaimoniakkal, s hogv amikor ok Nikias:, Nikeratos: fia ve:etesevel meg akartak tamadni a
thrakiai khalkidikeieket es Amphipolis:t, megtagadta s:vetsegesi segitseget, a hadfarat
elsosorban a: o hibafabol hiusult meg, igv tehat ellensegknek tekintik.`
(V. 83.)
A trtenetiro Ieljegyzesebl kivilaglik: II. Perdikkasz legujabb arulasa Ielbszitette Athent, ezert Makedonia
azzal bnhdtt, hogy a mar emlitett strategiai Iontossagu kiktvarosok, valamint Poteidaia segitsegevel az
elarult nagyhatalom hajohada blokad ala vette az orszagot. Es mivel addigra Argosz ismet Athen partjara allt, a
makedon kiraly egyetlen remenye Sparta erteljes Iellepese lehetett.
Spartat azonban lekttte az Athen es szvetsegesei reszerl Ienyeget veszely elharitasa es a 416415 telen
kirobbano ujabb altalanos konIliktus. A trekeny Iegyversznet sszeomlott, es teljes ervel Iolytatodott a
peloponneszoszi haboru. Kivaltkepp Athen lepett Iel igen erteljesen, II. Perdikkasz legnagyobb banatara.
Attikai hajok Methone varosaban atheniakbol es makedon szamzttekbl allo lovassereget tettek partra, ez a
had pedig rabolni, Iosztogatni kezdte Makedonia bels terleteit. Sparta gyors segitseg helyett a khalkidikei
varosokat kerte Iel Perdikkasz tamogatasara. Ezek azonban a jelek szerint mar torkig voltak a kpnyegIorgato
makedon kirallyal, mert nyersen megtagadtak a segitsegnyujtast.
Mit tehetett ilyen krlmenyek kztt Perdikkasz? Barmennyire ellenkezett is termeszetevel, kenytelen volt ujra
elarulni Spartat es Athen melle allni. Hogy ezt milyen modon cselekedte, azt nem tudjuk, talan Thukdidesz
sem tartotta szksegesnek az uralkodo minden egyes politikai lepeset a nyilvanossag ele tarni. Csak az bizonyos,
hogy 414-ben, amely ev esemenyeivel kapcsolatban a trtenetiro utolso izben emliti a makedon kiraly nevet,
Perdikkasz az atheniak oldalan harcolt:
,Ennek a nyari idszaknak a vegen Euetion atheni hadvezer Perdikkasszal es rengeteg
thrakkal Amphipolisz ellen vonult. A varost ugyan nem Ioglalta el, de nehany
haromevezsorossal Ielevezett a Sztrmonon, s Himeraionban tve Iel Ihadiszallasat, a Iolyo
Iell ostromzar ala vette a varost.
(VII. 9.)
147
Amphipoliszt nem sikerlt elIoglalni, de nem sikerlt masvalami sem. Jelesl az, hogy Perdikkasz meg egyszer
elarulja valamelyik szvetsegeset. Nem allamanak helyzete szilardult meg annyira, hogy erre ne lehetett volna
szkseg. Jellemeben sem kvetkezett be olyan hatalmas Iordulat, hogy az ilyesmitl visszariadt volna. A
magyarazat sokkal egyszerbb. 413-ban II. Perdikkasz termeszetes halallal elhunyt. Ugyanebben az evben
sszeomlott es sulyos tragediaba torkollott Athen sziciliai hadjarata, es ugyancsak ebben az esztendben spartai
csapatok szalltak meg az Attika elelmiszer-ellatasa szempontjabol strategiai jelentseg Dekeleia erdjet. Az
atheni arkhe, vagyis nagyhatalom gyogyithatatlan sebeket kapott. Makedonia uj kiralya mar egy legyenglt
Athennal ersithette meg a regi szvetseget.
148
32 PeterIy Jen Iorditasa.
15. fejezet - Euripidsz kedvence a
trnon
II. Perdikkasz 413-ban (talan 412 elejen) bekvetkezett halala Makedoniat Athen szvetsegesekent testalta az
utodra. A Heraklesz-unoka Temenosz leszarmazottai ezuttal nem tettek rossz lora. Igaz, hogy szvetsegesk
ketsegbeejt helyzetbe kerlt, hiszen Athenban 411 Iolyaman oligarkhikus hatalomatvetel trtent, ezt hamarosan
a demokracia restauralasa kvette, s mikzben a varosban dult a politikai elethalalharc, addig Rhodosz,
Abdosz, Lampszakosz, majd Bzantion es Khalkedon, vegl meg Euboia nagy resze is elszakadt Athentol. Az
attikai allam nehezsegeit csak sulyosbitotta, hogy 413412-ben targyalasok kezddtek Sparta es Perzsia kztt.
Sparta elismerte Perzsia hegemoniajat Kis-Azsiaban, a perzsa nagykiraly, II. Dareiosz (ur. 423404) pedig
viszonzasul penzt adott a peloponneszoszi nagyhatalomnak arra a celra, hogy kiepitse hajohadat, s igy tengeren
is Ilenybe kerljn Athennal szemben. Athen tehat alaposan meggyenglt, de eppen ilyen allapotaban
bizonyulhatott kellemes szvetsegesnek Makedonia szamara. A ket Iel kzl ugyanis most Athennak volt
Iontosabb a jo kapcsolat Ienntartasa, mivel szvetsegeseinek nagy resze elszakadt tle, es mert hajohadanak
kiegeszitese vegett nagy mennyiseg Iaanyagra volt szksege. A ket allam kztt Makedonia javara
megvaltozott viszony jelekent az uj kiralyt, I. Arkhelaoszt 407406-ban az atheni nep ,vendegbarat es jotev
cimmel tntette ki csakugy, mint ugyanezen evszazad elejen nagyatyjat, I. Alexandroszt.
A valamikor 413412-ben tronra lep I. Arkhelaosz II. Perdikkasz legidsebb trvenyes Iiugyermeke volt. A
kiralyi cimet IerIikorban nyerte el, s gondja volt ra, hogy elejet vegye minden olyasIele dinasztikus viszalynak,
amely evtizedekkel elbb annyira bearnyekolta atyja uralmanak a kezdetet. Emlekezhetnk ra, hogy
Perdikkasznak negy Iivere volt: Philipposz, Alketasz, Menelaosz es Amntasz. Ezek kzl Perdikkasznak
Philipposszal es Alketasszal kellett megvivnia a hatalomert. S mikzben ez a bels harc dult, elszakadt
Makedoniatol Biszaltia, es Fels-Makedonia illirekkel rokon, de I. Alexandrosz koratol makedonnak nevezett
nepei kzl is nemelyiknek a Iejedelme Ielig-meddig nallositotta magat a kzponti hatalomtol. Hasonlo
Iejlemenyek elkerlese vegett I. Arkhelaosz nemi csaladirtastol sem riadt vissza. Errl erteslhetnk Platon
Gorgiaszanak egyik reszletebl, ahol a kvetkez mondatokat olvassuk a makedonok tronjara kerlt IerIiurol:
,A: uralom, amelvnek most birtokaban van, a legkevesbe sem illette meg, his: Alketos:nak
[Alketas:], Perdikkas: testverenek egvik rabs:olganofetol s:letett, s fog s:erint Alketos:
rabs:olgafanak kellene lennie. Ha tehat iga:sagosan akart volna cselekedni, ime, Alketos:nak
s:olgalna, s allitasod s:erint boldog volna. Most pedig nvomorult, modfelett nvomorult, mert
hat a legnagvobb iga:sagtalansagot kvette el. Elos:r is a: urat, ki egvs:ersmind nagvbatvfa
volt, magaho: kerette a::al a: rggvel, hogv ufra ke:ebe akarfa adni a:t a hatalmat, amelvet
Perdikkas: elrabolt tole. A lakomanal a:tan t is, fiat, Alexandros:t is, a maga k:el egvkoru
unokatestveret leres:egitette, mindkettot s:ekerre rakatta, legvilkoltatta s eltetette lab alol. Es
e fogtalankodas utan eppenseggel nem vette es:re, mennvire nvomorultta valt, meg sem banta
tettet, hanem ahelvett, hogv iga:sagosan boldogga akart volna valni a:altal, hogv testveret,
Perdikkas: heteves trvenves fiat flneveli, s atadfa neki a: ot megilleto uralkodast,
befullas:totta a fiut egv kutba, a: anvanak, Kleopatranak pedig meg:ente, hogv fia ludat
kergetve kutba esett, s ugv fulladt meg. Igv hat, mert Makedoniaban Arkhelaos:nal nagvobb
iga:sagtalansagot senki sem kvetett el, o ott a legnvomorultabb, nem pedig a legboldogabb,
s meglehet, nem egv atheni, elsosorban fomagad, inkabb volnal a legutolso makedoniai,
mintsem Arkhelaos:.`
(471 a-d.32)
149
Ez a platoni szemelveny nem eppen hizelg az uj makedon kiralyra nezve. Mintha Platon, aki azt hirdette, hogy
minden emberben van egy paranyi resz az istenbl, s az ember erklcsi ktelessege ezt a benne meglev isteni
principiumot lehetseg szerint apolni es Iejleszteni olyan magatartas reven, amely megIelel az isteni es vilagi
trvenyeknek, mintha ez a Platon nem ertekelte volna kellkepp a politikai indokbol elkvetett gyilkossagokat.
Az etikai megitelest az olvasora bizzuk. De ne Ielejtsk, ritkan Ier meg egymassal a politikai utilitarizmus es a
vallas vagy IilozoIia altal kimunkalt erklcsi normarendszer.
Az vilagosan kitnik a Ienti Iorrasszemelvenybl, hogy Arkhelaosz szamara Alketasz es annak Alexandrosz
nev Iiugyermeke jelentette a legIbb belpolitikai veszelyt. Ebbl a tenybl azonnal ket kvetkeztetest
vonhatunk le. Az egyik az, hogy Philipposz aga mar kihalt, azzal tehat nem kellett Ioglalkozni. Szitalkesz 429.
evi, Makedonia elleni tamadasa kapcsan emlitettk Philipposz valoszin halalat, s azt, hogy Iia, Amntasz
tronkvetelkent csatlakozott a thrak kiralyhoz. Aligha tevednk, amikor Ieltetelezzk: miutan II. Perdikkasz
kiegyezett Szitalkesszel, s unokaccsevel csaladi kapcsolatot letesitett, Amntaszt, majd annak Ieltehetleg
ugyancsak a thrak udvarban tartozkodo Iiveret, Agerroszt meggyilkoltak. A masik kvetkeztetes az lehet, hogy
I. Arkhelaosz tronra lepesenek idejen Alketasz volt a kiralyi csalad legidsebb tagja, vagyis Menelaosz es
Amntasz, II. Perdikkasz Philipposz es Alketasz melletti masik ket Iivere mar nem elt, leszarmazottaik pedig
nem jelentettek kzvetlen veszelyt Arkhelaosz szamara. Igy kezenIekv, hogy a kzponti hatalom
megszilarditasa vegett praktikusnak latszott Alketasz es Iia megletese. Bar Platon nem emlekezik meg rola, a
trteneszek valoszinnek tartjak, hogy Agelaosz, Alketasz masik Iia, ugyanekkor esett gyilkossag aldozataul.
Magyarazatra szorul Platon szohasznalata, amellyel Arkhelaoszt Alketasz rabszolgajanak titulalja. Immar
tudjuk, hogy a makedon kiralyok tbbnejek voltak. A grg irok azonban ezt nem annak Iogtak Il, ami
valoban volt, vagyis trvenyes tbbnejsegnek, olyan gyakorlatnak, amit a csaladi elet teren a Ielesegek
egyenrangusaga jellemzett, hanem a monogam grg csalad modelljet anakronisztikus modon makedon
krnyezetbe atteve Ielteteleztek, hogy lehetett egy, hivatalosan kiralynnek tekintett els asszony, mellette pedig
a kiraly agyasokat tartott. Ez utobbiakrol az volt a velemenyk, hogy rabszolgankent szolgaltak a kiraly
szexualis igenyeit, kvetkezeskepp az e nktl szletett gyermekeket trvenytelennek tekintettek. Ilyen alapon
neveztek Iattyunak Menelaoszt, I. Alexandrosz egyik Iiat, aki velheten nem a ,trvenyesnek tekintett
Ielesegtl szletett. Sajnos, mint emlitettk, I. Alexandrosz nejeinek kilete ismeretlen. Marmost I. Arkhelaosz
anyja, Szimikhe, Alketasz egyik Ielesege volt t a grg hagyomany agyasnak tartotta , akit II. Perdikkasz
maganak szerzett meg, s akivel azutan Arkhelaoszt nemzette. Ezert irta Platon, hogy Arkhelaosz Alketasz
,egyik rabszolganjetl szletett, s jog szerint ... rabszolgajanak kellene lennie. A ,jog szerint kiIejezes persze
ne tevesszen meg senkit, grg, nem pedig makedon jogrol van szo a platoni szvegben. Raadasul, mint
lathattuk, itt szembeszken megmutatkozik a makedon szokasok nem kell ismeretebl adodo Ielreertes is.
Persze, ha Platon szemszgebl nezzk az esemenyeket, akkor Arkhelaosz tettet a szokasosnal is jobban el
kellene itelni. Hiszen ha Arkhelaosz olyan ntl szletett, aki elbb Alketasz, kesbb pedig II. Perdikkasz
agyasa volt, akkor maga Iattyunak minsl. Igy meg visszataszitobb, hogy meggyilkoltatta Ieltestveret, II.
Perdikkasz Kleopatratol szletett Iiat. Nemileg erthet, hogy a makedon szokasokban jaratlan grg irok az
Alketasztol elvett Szimikhevel szemben Kleopatranak adtak elsbbseget, t tekintettek egvedl trvenyes
hitvesnek, kvetkezeskepp Iiat a trvenyes rksnek. Valojaban minden okunk megvan ra, hogy Szimikhet es
Kleopatrat egymassal egyenrangu Ielesegnek tekintsk, s azt a krlmenyt, hogy a tron Arkhelaoszra szallt,
egyszeren annak tulajdonitsuk, hogy Kleopatra Iia atyja halalakor mindssze hetesztends volt. Mas a helyzet
II. Perdikkasz harmadik Iia, Aeroposz eseteben. O kesbb, I. Arkhelaosz halala utan majd rvid ideig regens
lesz, azutan a tront is megszerzi. Aeroposz vagy egykoru volt Arkhelaosszal, vagy idsebb nala. Arkhelaosz
megsem tett lepeseket eletenek kioltasara, st bizalmaba Iogadta. Mindez csak azzal magyarazhato, hogy
Aeroposz anyja, akinek nevet nem ismerjk, valoban csak agyasa volt II. Perdikkasznak, s emiatt Iia nem
Ienyegette a trvenyes utod, Arkhelaosz poziciojat, Kleopatra Iiat viszont, mint szarmazasban vele egyenrangut,
a 413412-ben tronra jutott kiraly nem akarta eletben hagyni.
Ennyit a makedon kiralyi csalad idilljerl. A lenyeg talan a trtenesz es az olvaso szamara is az, hogy I.
Arkhelaosz uralmabol mit proIitalt maga az orszag, a majdani vilagver Makedonia. Mar elljaroban meg kell
mondanunk, hogy sokat. Thukdidesz, aki maga is politikus leven, sokkal jobb velemennyel volt Arkhelaoszrol,
150
mint Platon, egyenesen a legkivalobbnak tartotta t valamennyi addig elt makedon kiraly kzl.
,O egvenes utakat is kes:ittetett, s egveb teren is inte:kedeseket tett a hadi kes:ltseg
nvelesere, s tbbet tett a lovassag, a fegvver:et s a: egveb fels:ereles fefles:teseert, mint a:
elotte uralkodo nvolc kiralv egvttveve.`
(II. 100.)
Thukdidesz atheni sztrategoszkent kzdtt abban a peloponneszoszi haboruban, amelytl katonai kudarca miatt
bucsut kellett vennie, de amely I. Arkhelaosz uralkodasa nagy reszet meg bearnyekolta. Am ez az arnyek mar
korantsem vetlt olyan steten Makedonia Ile, mint azeltt. Az Athenhoz Izd jo viszony kvetkezteben,
valamint a most ellensegkent kezelt Sparta mas iranyu lektttsege miatt az orszagot nem Ienyegette kls
tamadas, a kiraly gatlastalan, noha politikailag indokolhato tisztogatasi akcioja reven helyreallt a kzponti
hatalom szilardsaga. Az oly regota remelt nyugalmat I. Arkhelaosz az allam katonai erejenek nvelesere
hasznalta Iel. Erditmenyeket epittetett, mivel a korabbi tapasztalatok, elssorban a thrakok Szitalkesz vezetese
alatti betrese 429-ben, ravilagitottak arra, hogy a megerditett helyek halozata adott esetben ugyancsak
megjavithatja az allam vedekez kepesseget. A hadsereget jo minseg, talan attikai Iegyverzettel latta el, s e
sereg gyors, hatekony mozgasat uj hadiutak kiepitesevel segitette el. Makedonia hatalma tehat megntt, s mivel
Athennal kttt szerzdese ellenere sem kellett harcba bocsatkoznia Sparta ellen, sok megprobaltatas utan a
viszonylagos beke evei mosolyogtak az orszagra.
Ebben az idszakban nem csupan Thukdidesz, hanem Athen szamara is szimpatikus lett Makedonia, megpedig
a hivatalos politika szintjen. Mint emlitettk, Amphipolisz elveszitese utan Athen csak innen varhatott
hajoepitesre alkalmas Iat, es az mar az okori allamok szamara is nyilvanvalo volt, hogy a
nyersanyagszallitasnak, amennyiben harci eszkzk gyartasahoz szkseges anyagokrol van szo, strategiai
jelentsege van. II. Perdikkasznak az atheniakkal kttt legutolso egyezmenye tartalmazott egy megallapodast,
amely Athen kiIejezett engedelyehez kttte, kinek adhat el Makedonia Iat. Most Makedonia szabad akaratabol
exportalta ezt az eletbevagoan Iontos arucikket Athennak, s ez utobbi az egy csapasra annyira nelklzhetetlen
szvetsegest meg Iegyverrel is segitette helyzetenek megszilarditasaban. 410 elejen az atheni belpolitikai
kzdelmek egyik kulcsIiguraja, Theramenesz vezetesevel husz attikai galya vett reszt Arkhelaosznak abban az
akciojaban, amely a pieriai tengerparton Iekv kiktvaros, Pdna bevetelere iranyult. Ez a grg polisz a
peloponneszoszi haboru korabbi idszakaiban Athen Makedonia elleni tamadasainak egyik I tamaszpontja volt.
Most az uj politikai szituacio els aldozatakent hullott Makedonia lebe.
Az Athen es Makedonia kztti hosszura nyult ,mezeshetek nyoman elmelylt az eszak-grgorszagi allam
hellenizalodasanak Iolyamata. I. Arkhelaosz udvaraban hamarosan gylekezni kezdtek azok a grg politikusok
es mveszek, akik a hellen szellemiseg ertekelesere nevelt kiraly bkezseget es az altala teremtett beke
gymlcseit szerettek volna elvezni. Pellaban, a Ivarosban talalt menedeket a neves atheni szonok,
Andokidesz, aki belekeveredett az Alkibiadesz szamkivetesehez, illetve nkentes emigraciojahoz vezet
botranyba. Amikor 415-ben az atheni hajohad kiIutasra keszen allt, hogy Szicilia Ile is kiterjessze Athene
varosanak vedpajzsat a sziciliaiak nagy reszenek akarata ellenere , akkor trtent egy mai napig vitatott
esemeny. Az indulast megelz egyik ejszakan a legtbb Athenban Ielallitott Hermat megcsonkitottak. A
Hermak olyan utjelz oszlopok voltak, amelyeket a vandort ismeretlen utakra kiser istenseg, Hermesz Ieje
diszitett. A szentsegtres okan elbb a korinthosziak kerltek gyanuba, mivel az gyarmatuk volt Szicilia
legnagyobb varosa, Szrakuszai, amely az Alkbiadesz terve alapjan megindulo katonai vallalkozas miatt
veszelybe kerlt. Azutan elterjedt a hir, hogy reszeg iIjak esztelen mulatozasa torkollott istengyalazasba. Vegl,
mivel sokan nem ertettek egyet a sziciliai expedicioval, Alkibiadeszre es tarsaira kezdett iranyulni a gyanu. A
stet gy hamarosan belpolitikai erprobava szelesedett. Alkibiadeszt, aki tagadta reszvetelet a Hermak
megcsonkitasaban, elbb elengedtek a hadjaratra, majd visszahivtak, hogy tisztazza magat. Erre atallt az
ellenseghez. Ezt ellenIelei beismeresnek tekintettek, es rokonait, baratait egyre-masra jelentettek Iel. Csakhamar
sokakat letartoztattak. Most Plukarkhoszt idezzk:
151
,A letarto:tatottak es a bngv targvalasara varok k:tt volt Andokides: s:onok, akit
Hellanikos: trtenetiro Odss:eus: les:arma:ottfakent emlit. E:t a: Andokides:t altalaban
nepgvllo es oligarchikus haflamu embernek tartottak. Ot leginkabb a:ert gvanusitottak a
Hermak megcsonkitasaban valo res:vetellel, mert a: a nagv Hermes:-s:obor, amelv a ha:a
k:eleben allt, ...ugvs:olvan egvedl volt, amelvet nem csonkitottak meg. Trtenetesen
Andokides: bi:almas es barati fo vis:onvt kttt egvik, ugvanebbol a: okbol letarto:tatott
fogolvtarsaval, egv Timaios: nev, kevesbe ismert, de nagvon ertelmes es bator ferfiuval. E:
rabes:elte Andokides:t, hogv tegven beismero vallomast, es neve::en meg nehanvakat mint
tettestarsait. Nephataro:at ertelmeben ugvanis ebben a: esetben ot s:abadon bocsaftfak. A per
kimenetele, mondotta, mindnvafukra ne:ve bi:onvtalan, de a: elokeloknek kell leginkabb
felnik. Jobban tes:i tehat, ha ha:ugsag aran megs:abadul, mint hogv hamis vad alapfan
dicstelen halalt s:envedfen. De a k:fo erdekeben is helvesebb, ha nehanv ketes fellem ember
felaldo:asaval sok derek embert ment meg a nep haragfatol. Andokides: elfogadta Timaios:
ervereset, s beismero vallomast tett nmaga es masok ellen, mire a nephataro:at ertelmeben
s:abadon bocsatottak, de a:okat, akiket bntarsul neve:ett meg, a:ok kivetelevel, akik
megs:ktek, mind kivege:tek.`
(Alkibiadesz 21.)
Beismer vallomasa utan tehat Andokideszt nem vegeztek ki, ami arra utal, hogy legalabb a trvenyesseg
latszatara gyeltek. Mivel azonban a politikus nagyon jol tudta, hogy hosszu tavon meg erre sem lehet
szamitani, jobbnak latta, ha gyorsan mas tajakra tavozik. A hellen kulturat kedvel I. Arkhelaosz udvarat
valasztotta, es becsletere legyen mondva vendeglatojat Athen tovabbi tamogatasara sztnzte. A politikai
intrikakba, a tarsadalmi anarchiaba es a haboru kegyetlensegeibe Iulladt grg vilag kzpontjaibol egyre tbben
valasztottak az esemenyek periIeriajan elhelyezked es a hellen civilizaciora szomjas Makedonia menedeket.
Mert igaz ugyan, hogy Arkhelaosz uralkodasa kezdeten csaladjanak egy reszet kiirtotta, de hol volt ez attol a
kegyetlensegtl, amely az egymassal marakodo grg allamokat jellemezte! Az atheni nep peldaul megszavazta
egyik sztrategosza, Philoklesz azon javaslatat, hogy a hadiIoglyok jobb hvelykujjat vagjak le, mert igy a
jvben nem Ioghatnak Iegyvert ellenk, amig viszont Iogsagot szenvednek, addig is jok lesznek evezsknek.
Amikor pedig 404-ben Athen letette a Iegyvert Sparta eltt, beismerve, hogy a peloponneszoszi haborut
vegkepp elveszitette, akkor a Spartaval szvetseges Thebai egyik vezetje, Erianthesz azt javasolta, hogy
romboljak le Athent, es a varos terletet hagyjak meg birkalegelnek. Ki csodalkozik ezek utan, hogy
Andokidesz kivalo elmek tarsasagaban elvezte I. Arkhelaosz vendegszeretetet?
A kiralyi palotaban talalkozhatott az epikus poeta Khoiriloszszal, a korus-klt Timotheosszal, Agathonnal, a
neves atheni dramairoval es Zeuxisszal, kora legkivalobb Iestmveszevel. Ez utobbi munkai diszitettek
egyebkent a jo izles makedon uralkodo hazat.
Volt azonban I. Arkhelaosz udvaranak egy, meg Zeuxisznal is kivalobb vendege. Szo esett a thebai Erianthesz
embertelen javaslatarol, hogy Athen terletet valtoztassak birkalegelve. Az esetrl tudosito Plutarkhosz az
inditvany elvetesenek trtenetet a kvetkezkepp adja el:
,Amikor a ve:erek lakomat tartottak, italo:as k:ben egv phokis:i a:t a korusres:letet enekelte
Euripides: Elektrafabol, amilv igv ke:dodik.
...Agamemnon mag:ata,
ime ma, Elektra, me:ei lakodba fttem.
Erre mindnvafukon erot vett a knvrlet, hogv milven bor:almas cselekedet lenne lerombolni
es elpus:titani a:t a hires varost, amelv ilven embereket adott a vilagnak.`
152
33 Devecseri Gabor Iorditasa.
(Lszandrosz 15.)
A klt, aki mveszetevel hozzajarult Athen Iennmaradasahoz, emlitett mvesztarsaihoz hasonloan ugyancsak
Makedonia nagylelk kiralyanal talalt menedeket. 406-ban Pellaban bekvetkezett halalaig nem is keresett mas
otthont maganak. Itt mindent megkapott, amire a nyugodt alkoto munkahoz szksege volt. St, meg
mvesztarsainal is jobban megbecslte t az uralkodo, s ennek jelekent a hetairoi, vagyis a Inemesseg soraiba
emelte. Mint azt a makedon uralkodohaz kialakulasaval kapcsolatos mitoszok elemzesenel mar emlitettk,
Euripidesz talan meg vendeglatojanal is nagyvonalubban viszonozta a sok kegyet. Arkhelaos: cimmel dramat irt
a kiraly egyik, hasonnev mitikus serl, s ezaltal parhuzamot allitott az egykori Ivarost, Aigait megalapito
mondabeli herosz es I. Arkhelaosz kztt, aki Pella Ivarossa nvelesevel hasonloan jelents tettet hajtott vegre.
Az Arkhelaos: elveszett, Iennmaradt viszont Euripidesz masik, ugyancsak Makedoniaban alkotott remekmve, a
Bakkhansnok.
Az e mben Ielidezett kepek kztt Ielbukkan a Dionszosz (a verssorok itt Euiosz-nak nevezik az istent, vagyis
olyasvalakinek, akit ,evoe kialtassal dvzlnek) aldasaval kiviragzo makedon Ild ders rajza, mintegy a
kltt a vendeglatas miatt athato hala jelekent:
,Boldog Pieria,
becsl, ald Euios:, elfo,
hamar elfo csapataval,
a futo Axios:on
hamar atkelve, keringo
seregenek halad elen,
s a Ldias:t s:eli at, ga:dagodas
apfat, fldilakok
kincs-adofat, kirol tudom,
s:ep vi:evel lonevelo
tafekat gvarapitfa.`33
A ,lonevel Ild adott menedeket Euripidesznek, s aranyozta be az iga:i hellenek vilagat romba dnt vihar
ell menekl mvesz utolso eveit.
Probaljuk hat megragadni az eddigieknel is konkretabban azt a szellemet, amely I. Arkhelaosz orszagat a
hellenizalodas jegyeben athatotta. Tehetjk ezt annal is inkabb, mert adatok bizonyitjak: a makedon udvar ekkor
dbbent ra igazan arra a tenyre, hogy az orszag sziveben elterl Pieria tartomanyt a grg kzvelemeny a
Muzsak lakohelyekent ismeri, a videket delrl szegelyez Olmposz hegyseget pedig az istenek rk der
bevonta lakohelyenek tekinti. Hogy milyen adatokra gondolunk? Az Olmposz eszaki lejti alatt eplt Dion
varosaban I. Arkhelaosz Olmpia neven nnepet alapitott, amelyet az olmposzi Zeusznak es a Muzsaknak
szentelt. A Muzsak szamanak megIelelen kilenc napon at tarto nnepsegsorozat reszekent atletikai- es
sportversenyeket bonyolitottak le. Feltehet, hogy Euripidesz ekkor meg elt, st az sem elkepzelhetetlen, hogy a
hires klt jelenlete sztnzleg hatott a kiralyra e vallasi program kialakitasaban.
153
I. Arkhelaosz nemcsak abban szeretett volna peldakepenek tekintett nagyatyja, I. Alexandrosz rkebe lepni,
hogy elmelyitette orszagaban a hellenizalodas Iolyamatat, hanem abban is, hogy celul tzte ki az allam terleti
integritasanak megszilarditasat. Ezt ujabb hoditasok elIeltetelenek tekintette. Logikusan kvetkezik a
Makedonia es Athen kztt megvaltozott viszonybol, hogy Arkhelaosz Ielszamolhatta kiralysag strategiai
kiszolgaltatottsagat. Ezert a 423 utan atheni szvetsegbe kenyszeritett ket igen Iontos varos, a makedon-thesszal
hatar kzeleben Iekv del-pieriai Herakleion es a Khalkidike eszakkeleti partjan allo Bormiszkosz ismet az
uralma ala kerlt. Ugyancsak ujra a makedon kiralyi kincstarat gazdagitottak a visszaszerzett Biszaltia
nemesIembanyai. Ennek eredmenyekent Iellendlt a kiralyi penzveres.
A krltekint uralkodo az orszag strategiai szempontbol legIontosabb terleteinek visszaszerzese utan
Iigyelmet Fels-Makedonia Iele iranyitotta. Ezt nemcsak azert tette, mert a korabbi evtizedekben ez a videk
gyakran valt a kzponti uralom elleni lazadas I Ieszkeve. Tavolabbra hato celja is volt. Szabadda akarta tenni a
Thesszalia iranyaba vezet utakat, hogy ezutan a makedon politikai beIolyast deli iranyban terjessze tovabb.
Ezzel mintegy elIutara lett II. Philipposz kesbbi politikai trekveseinek.
A Hellasz eszakkeleti reszen, Makedoniatol delre elterl Thesszaliat hegyek veztek, tbbek kztt a Pindosz,
az Ossza, az Olmposz es az Oite. E hegyek lel karjai kztt termekeny vlgykatlan huzodott meg, amelyet
eletet ado Iolyamok szegdeltek at. E Iolyok kzl a Peneiosz volt a legnagyobb. A Peneiosz zldell vlgyeben
voltak a theszszaliai arisztokracia Ildbirtokai, amelyeket a thesszaloszok altal a 2. evezred vegen leigazott
slakossag utodai mveltek meg. Penes:tainak neveztek ezt az elnyomott agrarius reteget, amely, hasonloan a
Spartaban el heilotakhoz, atmeneti kategoriat alkotott a szabadok es a rabszolgak kztt. A Ildmveles mellett
a gazdag legelkn juhok, szarvasmarhak es lovak legelesztek. A thesszaliai nemesseg, elssorban a
lotenyesztesbl adodo lehetseget kihasznalva, messze Ildn hires lovas hadert hozott letre, amely kepes volt
a szomszedos nepek, igy Magneszia es Perrhaibia lakoi es masok meghodoltatasara. A gazdag tartomany Ieletti
Ihatalomert hagyomanyosan veres harc dult a legelkelbb arisztokrata nemzetsegek kztt. Ezek kzl
kiemelkedett a magat Heraklesztl szarmaztato Aleuada nemzetseg, melynek I szekhelye Larissza varosa volt.
Az Aleuadak altalaban tamogattak a perzsakat, akik cserebe segitettek nekik hatalmuk kiterjeszteseben. A
nemesi csaladok altal birtokolt varosi es videki kzpontok meglete miatt altalanos volt a politikai szettagoltsag,
sszeIogasra, idszakos megbekelesre csak rendkivli esetekben, jobbara az egesz tartomanyt Ienyeget kls
veszely Ielbukkanasakor kerlt sor. Ilyenkor a vezet nemzetsegek Iejei kzl Ivezert, tagos:t valasztottak,
akinek megbizatasa azonban a veszely elharultaval megsznt. I. Arkhelaosz, miutan sajat allamanak egyseget
helyreallitotta, erre a politikailag nyugtalan tajra vetette sovar tekintetet.
Csakhogy, mint emlitettk, Thesszalia Iele Fels-Makedonian keresztl vitt az ut. Pieriabol is meg lehetett
ugyan kzeliteni Thesszaliat, de csak a Tempe-vlgyen at. Ezt a knnyen lezarhato Ildszorost akartak
vedelmezni a grgk 480-ban Xerxesz ellen, igy akadalyozva meg, hogy a perzsak Hellasz belsejebe
nyomulhassanak. A perzsak azonban Fels-Makedonian keresztl Perrhaibiaba, a thesszaliaiak Iennhatosaga
alatt allo legeszakibb terletre vonultak s a hagyomany szerint errl a tervkrl I. Alexandrosz ertesitette a
grgket, akik azutan Thermoplainal rendezkedtek be vedelemre.
Nyilvanvaloan I. Arkhelaosz is a perzsak altal egykor hasznalt utvonalon akart Ielvonulni, amikor ugy dnttt,
hogy beavatkozik a theszszaliai oligarkhak hatalmi harcaba. Ehhez azonban szksege volt a Iels-makedoniai
tartomanyok kzl mindenekeltt Oresztisz, Elimeia es Tmphaia Iejedelmeinek hseges tamogatasara. Ezt
minden bizonnyal meg is szerezte, noha erre kzvetlen bizonyitekunk csak Elimeia vonatkozasaban van. Tudjuk
ugyanis, hogy egyik leanygyermeket I. Arkhelaosz e videk Iejedelmehez adta nl. Thesszaliaban eles hatalmi
harc bontakozott ki a Larisszaban Arisztipposz vezetesevel uralmon lev Aleuadak, illetve Pherai zsarnoka,
Lkophron kztt. Ez utobbit Sparta tamogatta, az elbbi Makedoniahoz Iordult segitsegert. Arkhelaosz, miutan
Fels-Makedonia emlitett terleteit biztositotta, seregevel Thesszaliaba vonult, es az idkzben a kznep altal
Larisszabol elztt Aleuadak oldalan beavatkozott a kzdelembe. Megostromolta es elIoglalta Larisszat,
visszahelyezte a hatalomba az Aleuadakat. Cserebe megkapta a larisszai polgarjogot, de ami ennel is Iontosabb,
theszszaliai Ildterletet hasithatott ki maganak. Valoszinleg Perrhaibia volt az uj szerzemeny, ahonnan elvileg
barmikor knnyen behatolhatott Thesszalia belsejebe. Sparta termeszetesen nem nezte jo szemmel, hogy az
idkzben legyztt Athen egyik szvetsegese tert hoditott az Egeikum eszaki reszebe vezet szarazIldi ut
154
menten, Thesszaliaban. Ezert Makedoniat ellensegenek nyilvanitotta.
Igy erkezett el az idszamitasunk eltti 400399-es esztend. Eddigre Makedonia visszaszerezte a korabbi
evekben elveszitett Iontos varosait: Pdnat, Herakleiont, Bormiszkoszt, es ismet Iennhatosaga ala vonta
Biszaltiat. Ettl Iogva Thesszalia eszaki reszenek egy darabja is az Argeaszok orszagat gyarapitotta. Azt az
orszagot, amely kzel Iel evszazad utan elszr kerlt abba a helyzetbe, hogy ujra hoditani volt kepes. Az
Aigaibol Pellaba kltztt kiralyi udvar a korabeli hellen kultura egyik kzpontjava lett. Mar-mar ugy latszott,
Makedoniat semmi sem allithatja meg a Ielemelkedes dics utjan. De ekkor, hatalma csucsan, I. Arkhelaoszt
meggyilkoltak.
155
156
16. fejezet - KirIydrmk
Makedniban
Diodorosz szerint Arkhelaoszt vadaszat kzben veletlenl lte meg egyik Iiuszeretje, Kraterosz. Arisztotelesz
viszont maskepp tudta a dolgot:
,Sok :endles trt ki mar a:ert is, mert egves uralkodok eros:akot kvettek el valakin. Igv
la:adt peldaul Krataios: [vagv Krateros:] is Arkhelaos: ellen, ti. a kettofk k:t levo s:erelmi
vis:onvt mindig igen kellemetlennek tartotta, ugvhogv kisebb rgv is elegseges lett volna,
mint a:, hogv Arkhelaos: egvik leanvat sem adta neki felesegl, holott mar elobb megigerte
neki, hanem a: idosebbiket... Elimeia kiralvaho: adta nol, a kisebbiket pedig ... Amntas:ho:,
a:t gondolva, hogv igv mafd talan legkevesbe les: ne:etelteres Amntas: es a Kleopatratol
valo fia k:tt, a:onban a viss:avonasnak csirafa mar legalabbis megvolt benne. utalattal
trte a s:erelmi vis:onvt. Csatlako:ott ho::a a lariss:ai Hellanokrates: is, ugvana:on okbol,
mivel Arkhelaos:, aki s:erelmi vis:onvban volt vele, nem segitette viss:a s:amkivetesebol a
ha:afaba, pedig e:t megigerte, ebbol arra kvetke:tetett, hogv a k:tk fennallo s:erelmi
vis:onv serto s:andekbol, nem pedig von:alombol fakadt... A: Arkhelaos: elleni merenvletnek
Dekamnikhos: allt a: elere, elsokent bos:itve fel a tamadokat, o a:ert haragudott, mert
Arkhelaos: kis:olgaltatta ot Euripides:nek, a kltonek, hogv megkorbacsolfa, Euripides:
ugvanis haragudott ra, mert egvs:er megfegve:te, hogv ross: s:aga van a s:afanak.`
(Politika 1311 b.)
Valoszinleg annak az Arisztotelesznek a verzioja a hiteles, aki maga is sok idt tlttt II. Philipposz udvaraban,
s volt alkalma alaposan utananezni az egykori esemenyeknek. Ha viszont azt Iogadjuk el hitelesnek, amit irt,
akkor valosagos sszeeskves bontakozik ki elttnk. Az sszeeskves Arisztotelesz altal kzlt reszletei pedig
jellemzek a makedon udvar szokasaira. Elszr is ki volt az a Krataiosz (Diodorosznai Kraterosz), aki a kiraly
mellett reszt vett azon a vadaszaton, ahol a halaleset trtent? Fiatal kora es az a remenye, hogy a kiraly leanyat
nyerheti el Ielesegl, arra utal, hogy az uralkodo egyik elkel szarmazasu aprodjarol van szo. Az aprodok
rendszerint a kiraly kzeleben voltak a vadaszat kzben. Emlekezetnkbe idezhetjk Hermolaosz es Nagy
Sandor esetet. Az elbbi, kiralyi aprod, Iegyverevel ugyanazt a vadkant teritette le, amelyet az uralkodo szemelt
ki maganak. A kiraly ezert megvesszztette, a megbantott iIju pedig ennek nyoman belekeveredett egy
Ielsegsert sszeeskvesbe. KiIejtettk, hogy az aprodok megvesszzese altalanos bntetesmod volt a makedon
kzvelemeny szemeben. I. Arkhelaosz meggyilkolasanak krlmenyei es Hermolaosz esete kztt sok a
hasonlosag. Az egyik gyilkos, Krataiosz epp olyan Iegyveres kiralyi aprod, mint Hermolaosz, csakhogy mig ez
utobbi egy vadaszat kvetkezmenyekepp, addig elbbi egy vadaszat alkalmabol trt ura eletere. Arkhelaosz
masik gyilkosa eppugy egy megvesszztetes vagy megkorbacsoltatas miatt ragadtatta magat bosszura, mint
Hermolaosz. Hogy viszont t, ezt a bizonyos Dekamnikhoszt meg lehetett korbacsoltatni, arra utal, hogy is
kiralyi aprod volt.
I. Arkhelaoszt tehat egy vadaszat kzben sajat aprodjai tettek el lab alol, kihasznalva azt a szokast, hogy
ilyenkor Iegyveresen tartozkodhatnak a kiraly kzeleben. Lehetseges, hogy elIogatasuk utan azzal vedekeztek,
veletlen baleset trtent. Vadaszat kzben elIordulhat olyan szituacio, amikor nehez megitelni, milyen
krlmenyek kztt halt is meg valaki. Gondoljunk csak a nalunk is annyi vihart kavart vadkanvadaszatra,
amely Zrinyi Miklos eletebe kerlt! Valoszin, hogy Diodorosz olyan Iorrast hasznalt Iel, amelynek szerzje
hitelt adott az aprodok vedekezesenek. Arisztotelesz igazat latszik viszont alatamasztani a larisszai, vagyis
thesszaliai Hellanokratesz nevenek emlitese. O biztosan nem lehetett kiralyi aprod. Az sszeeskvesben valo
157
reszvetele netan politikai szinezet lehetett, hiszen nem zarhatjuk ki azt a lehetseget, hogy a Thesszalia gyeibe
beavatkozo makedon kiralyt bizonyos ottani politikai erk akartak eltenni lab alol.
Diodorosz Iorrasa a pellai Marszasz munkaja lehetett. Mivel Marszasz tagja volt a makedon arisztokracianak,
valoszinleg vedelmezni akarta a dinasztia becsletet, s ezert allitotta be balesetnek I. Arkhelaosz halalat. Ha
ugyanis gyilkossagrol irt volna, meg kellett volna neveznie az indokot, amely a gyilkosokat vezerelte. A grg
Arisztotelesz megengedhette maganak azt az objektivitast, hogy ramutasson: a kiraly legIkeppen a
Iiatalemberek irant taplalt testi vonzalom aldozata lett. Hiszen az altala szexualis celokra is Ielhasznalt iIjak csak
haszonlesesbl es nem viszontszeretetbl lettek a Iiuszereti. Egyikk a leanyat, masikuk a hazajaba valo
visszateres lehetseget remelte tle. E remenyeket a kiraly igeretei taplaltak, de az igeretek nem teljesltek. Ez a
motivum mar elegend lehetett a gyilkossaghoz. Ha Arisztoteleszt olvassuk, az szavaibol is kitetszik, hogy
nem azt itelte el: a kiraly Iiukkal szerelmeskedett. A Iiuszeretk igenybevetele altalanos volt az okori
grgknel, es altalaban nem tekintettek masnak, mint a szerelemnek egy, a tbbivel teljesen egyenrangu
Iajtajanak. Arkhelaosz ott kvette el a hibat, vagy azt is mondhatnank, bnt, hogy hamis igeretekkel vette ra az
emlitett iIjakat a szexualis kapcsolatra.
Erdekes mozzanata Arisztotelesz tudositasanak az, amelyben arrol ir: a kiraly megengedte Euripidesznek, hogy
egyik aprodjat megkorbacsoltassa. Hogy Euripideszt megbecsltek a makedon udvarban, az ismert teny, s ez az
epizod csak alatamasztja mindazt, amit errl mar eddig is tudtunk. Euripidesz 406-ban halt meg, Arkhelaosz
meggyilkolasa pedig 400399-ben kvetkezett be. Dekamnikhosz tehat igencsak haragtarto lehetett, ha het even
at erlelte bosszujat a rajta esett serelem miatt. Szereplese a historia arisztoteleszi valtozataban viszont
alatamasztja e valtozat hitelesseget, mivel alkalmas arra, hogy ramutasson: Arkhelaosz gyilkosai mindegyikenek
megvolt az alapos oka a gyilkossagra. A kinek allt erdekeben? ez minden klasszikus bngy Ielderitesenek
sarkalatos kerdese. Ez a kerdes Arkhelaosz halalaval kapcsolatban tisztazottnak tekinthet. Nagy Sandor
apjanak, II. Philipposznak az eseteben mar kevesbe egyertelm a Iontos kerdesre adhato valasz, s eppen ezert az
meggyilkolasanak krlmenyei a mai napig elenk vitakra adnak okot a kutatok kztt.
Miutan I. Arkhelaoszt varatlanul es nem is ids koraban, jo negyvenesen ltek meg, termeszetesen gondok
merltek Iel a tronutodlassal kapcsolatban. Arkhelaosznak volt egy Iia, Oresztesz, aki azonban mint Diodorosz
irta ,meg gyermek volt, amikor atyjat megltek. Maradt az elhunyt kiraly Ieltestvere, a Ielntt koru
Aeroposz, aki a 400399 es 398397 kztti idszakban a kirallya valasztott kisIiu helyett regenskent tartotta
kezeben a Ihatalmat. Ot trvenytelen szarmazasa zarta ki a tron kzvetlen rklesebl, hiszen Perdikkasz
valamelyik agyasatol, nem pedig trvenyes Ielesegetl szletett. Kirallya csak abban az esetben tettek volna
meg, ha I. Arkhelaosz trvenyes IerIi leszarmazottai elhalnak. Miutan csak egyetlen ilyen leszarmazott elt,
Oresztesz, aki raadasul ki volt neki szolgaltatva, a dolog egyaltalan nem latszott keptelensegnek. Aeroposz vart
egy-ket evet, majd miutan kell hatalmi bazist epitett ki, el is tetette lab alol a szerencsetlen, Oreszteszt. Igy
azutan lett Makedonia kiralya 398397 es 395394 kztt.
De az erklcsi gatlasokkal nemigen trd Aeroposznak, aki e neven masodikkent irta be nevet a makedon
uralkodok listajara, Ieltestvere, majd a gondjaira bizott kisIiu meggyilkoltatasa utan is maradtak vetelytarsai. Ezt
a krlmenyt annak tulajdonithatjuk, hogy a kiralyi csalad nehany, veszelytelennek itelt tagjat I. Arkhelaosz
annak idejen eletben hagyta. Nem halt ki tehat Perdikkasz egykori testverei kzl Menelaosz es Amntasz aga.
Menelaosznak elt egy Iia, akit a modern trteneszek, hogy megklnbztessek a kesbbi III. Amntasztol, a
hiresse valt II. Philipposz atyjatol, a ,Kis Amntasznak neveznek. Ez a ,Kis Amntasz nagyjabol egyids
lehetett I. Arkhelaosszal. 400-ban, nem sokkal az ellene elkvetett merenylet eltt Arkhelaosz ugy dnttt, hogy
egyik leanyat ezen ,Kis Amntasz Philipposz nev Iiahoz adja Ielesegl. Ez ovatos politikai lepes volt. Oka
nyilvanvaloan az lehetett, hogy Arkhelaosz a kiskoru Oreszteszt szemelte ki rksel, es ehhez szksege volt
unokatestvere tamogatasara. Oresztesz valamilyen oknal Iogva kiemelked szerepet jatszott a kiralyi csaladban.
Egyedl az edesanyja nevet ismerjk: Kleopatranak hivtak. Ket nverenek anyja viszont ismeretlen. Ezek
klnbz anyatol szarmaztak, s mig egyikk Philipposz neje lett, a masikuk, mint emlitettk, Elimeia
uralkodojahoz ment Ielesegl. Az a n egyebkent, aki a Philipposzhoz nl adott leanyt szlte, a nehezen
kibogozhato trteneti hagyomanyok szerint meg ket Iiunak is eletet adott. Ezeket Argaiosznak es
Pauszaniasznak neveztek. Mivel azonban k szoba se jttek a tronrklesnel, noha peldaul Pauszaniasz idsebb
158
volt Oresztesznel, arra kell gondolnunk, hogy anyjuk nem volt trvenyes Ieleseg. Ez viszont azt jelenti, hogy a
Philipposzhoz nl adott leany sem volt a kiraly trvenyesnek tekintett gyermeke, s igy a ,Kis Amntasz
csaladjat ert megtiszteltetes korantsem volt tulsagosan nagy. Ezzel persze a derek ,Kis Amntasz is tisztaban
volt, es az els adando alkalmat megragadta, hogy a hatalmat kicsikarja atyja Iivere, az egykori kiraly, II.
Perdikkasz utodainak kezebl. Erre 394-ben nyilt alkalma, amikor II. Aeroposz betegsegben meghalt.
Ebben az idben mar teljesen szokatlan volt, ha egy makedon kiraly termeszetes halallal Iejezte be eletet. Talan
ezert is hangsulyozta trteneti mveben Diodorosz ezt a krlmenyt. Claudius Aelianus, az i. sz. 200 krl elt,
Praenestebl szarmazo romai trtenetiro Jaria historia (Szines trtenelem) cim munkajaban azt allitja, hogy ez
az Amntasz, Menelaosz Iia Aeroposz mellett szolgalt ,mint rabszolga es inas. Ez valoszinleg arra utal, hogy
a tekintelyesebb Perdikkasz-aghoz tartozo Aeroposz a rangban kisebb jelentseg Menelaosz-ag ezen tagjat, aki
minden bizonnyal Iiatalabb is volt nala, aprodkent tartotta krnyezeteben. Es megis, 394393-ban Aeroposzt
nem sajat Iia, Pauszaniasz, hanem a ,Kis Amntasz kvette a tronon. Az okori Iorrasok sejtetik, hogy az
egykori aprod valami becstelenseget kvetett el a csalad ellen, amelyet addig szolgalt.
A II. Amntasz neven tronra jutott kiraly mindssze nehany honapon at elvezhette a hatalom mezet.
Arisztotelesz szerint egy bizonyos Derdasz gyilkolta meg, mivel a kiraly sert megjegyzest tett a Iiatalember
eletkorara. Itt tehat ujbol egy aprod lett kiralygyilkos. Lehet persze, hogy tettet megsem a sertdes miatti bosszu
diktalta, hanem az, hogy a Perdikkasz-ag parthive volt. Az ezutan tronra lep kiraly ugyanis Aeroposz Iia,
Pauszaniasz lett. Errl a szerencsetlen emberrl irja Diodorosz:
,Paus:anias: is, a makedonok kiralva egv evi uralkodas utan meghalt, miutan meglte ot
Amntas:, aki megs:ere:te a kiralvsagot, es hus:onnegv even at uralkodott.`
(XIV. 89. 2.)
393-ban tehat Pauszaniaszt is eltettek lab alol. A Perdikkasz-ag igy potens IerIirksk nelkl maradt, mivel
Argaiosz es Pauszaniasz (ez utobbi meg 359-ben is aktiv politikus volt) szarmazasuk miatt nem jttek szoba a
tronrklesnel. Az esely most II. Amntasz Philipposz nev Iia, I. Arkhelaosz veje eltt nyilt meg. Ugy latszik
azonban, hogy mgtte nem allt olyan hatalmi bazis, amelyre tamaszkodva kepes lett volna uralomra kerlni.
Az arisztokracia nagyobb resze minden bizonnyal II. Perdikkasz Amntasz nev Iiverenek unokaja, a
Pauszaniaszt meglet es ugyancsak Amntasz nevre hallgato politikus melle allt. 393-ban tehat lett III.
Amntasz neven Makedonia kiralya.
Diodorosztol tudjuk, hogy III. Amntasz huszonnegy even at kormanyozta Makedoniat. Ez mindenkeppen
stabilitast jelentett a 390-es evek politikai zrzavara utan. Mindaz, ami I. Arkhelaosz meggyilkolasa utan trtent,
ohatatlanul azt a gondolatot ebreszti a trteneszben, vajon nem lett volna-e dvsebb Makedoniara nezve, ha
Arkhelaosz uralkodasa kezdeten kisse krltekintbben gyilkoltatja le csaladtagjait, s nem hagy annyi mindenkit
vegl is eletben? sszegezzk valasz helyett az elzekben vazolt esemenyeket. Az sszegzes eltt egy jo
tanacs: erdemes alaposan attanulmanyoznunk a mellekelt csaladIat, amely I. Alexandrosz Iiainak leszarmazottait
mutatja be. Akkor talan kevesebb IejIajassal igazodhatunk el a csaladi utvesztben.
400399 es 393 kztt tehat gyilkossag aldozata lett a makedon kiralyok kzl a kvetkez negy: I. Arkhelaosz,
Oresztesz, II. Amntasz es Pauszaniasz. Termeszetes halallal hunyt el II. Aeroposz, akit tehat nem gyilkoltak
meg, hanem maga gyilkolt. Az erszakos halallal kimult uralkodok aranya a betegsegben elhunyt Aeroposszal
szemben igy negy az egyhez. A korabeli makedon politikai viszonyokra jellemz ez az arany. Ha ezutan mas
olvasmanyainkbol ugy emlekeznk, hogy Nagy Sandor halala utan az eletben maradt csaladtagjai is egymas
utan estek gyilkos kezek aldozataul, bizonyara kevesbe csodalkozunk.
Makedoniaban tehat hamar veget ert az I. Arkhelaosz alatt kialakult es az udvaraba menekl grgk
szamara idillikusnak tn nyugalom. A kiralyi csalad meg megmaradt agai kztt tombolt a testvergyilkos harc.
Ennek az lett a kvetkezmenye, hogy I. Alexandrosz Iiai kzl Philipposz es Alketasz korabban mar kihalt aga
159
utan elsorvadt Perdikkasz es Menelaosz csaladi vonala is. Az tdik Iiver, az aktiv politikaban soha reszt sem
vett Amntasz sarja kerlt hatalomra e csaladi belhaboru utan. Ot minden bizonnyal eppen ez a krlmeny,
Ielmeninek a politikai harcoktol valo tavolmaradasa mentette meg a pusztulastol. Hullakon keresztl jutott el a
hatalom csucsaig, de a gyilkossagokat masok vegeztek el helyette. Neki csak egyszer kellett lnie. Ezt
klnsebb habozas nelkl meg is cselekedte, de eppen e bncselekmeny reven vegl is ers, Iriss oltassal
valtoztatta termekennye a makedon uralkodohaz halni keszl Iajat. Felesegeivel hat Iiugyermeket nemzett.
Ezek kzl emelkedik ki majd II. Philipposz, es lesz e nagy tehetseg uralkodo Makedonia masodik
megalapitoja.
Ahhoz azonban, hogy Makedonia eselyhez jusson a mediterran vilag Ieletti uralom elnyeresere, az orszagon
kivl is hatalmas politikai valtozasoknak kellett bekvetkeznik. Olyan valtozasoknak, amelyek a maguk
diplomaciai, hadmveszeti es tarsadalmi tanulsagaikkal utat mutathattak a kihaloIelben lev makedon kiralyi
csalad Irissen hatalomra kerlt, termekeny kiralya, III. Amntasz nagyra hivatott leszarmazottai szamara. Ezert
mieltt az uralkodasanak huszonnegy evet rviden sszeIoglalnank, pillantast Iogunk vetni a peloponneszoszi
haboru utan tovabbra is magat marcangolo hellen vilagra es arra a Perzsiara, amelynek trtenelme most mar
vegkepp egybeIorrott a grgorszagi esemenyekkel. Megismerkednk azzal a kivalo hadvezerrel, Xenophonnal,
akinek katonai tapasztalatait leghatasosabban Nagy Sandor alkalmazta kesbb, talalkozunk majd a thebai
Epameinondaszszal, aki II. Philipposz hadgyi reIormjaihoz adott elengedhetetlen inspiraciokat, bepillantunk a
Sparta es Perzsia, a Sparta es sajat egykori szvetsegesei, az Athen es a krnyez allamok kztt dulo haboruk
titkaiba, hogy azutan Iellebbenthessk a Iatylat a legerdekesebb rejtelemrl: hogyan valhatott Makedonia
vilagpolitikat alakito erve?
160
17. fejezet - Hbork a nagy hbor
utn
A peloponneszoszi haboru utan a grg vilag Ieletti hegemoniat egyertelmen Sparta ragadta magahoz. Am a
gyztes allam tarsadalman bell egyre jobban kielezdtek azok az ellentmondasok, amelyekrl mar a nagy
haboru kitresenek krlmenyei kapcsan megemlekeztnk. A teljes jogu spartaiak letszamanak cskkenese a
haborus helyzetben csak Ielgyorsult, mert elmelylt a lkurgoszi alkotmany altal Iekezett, de az 5. szazadban
mar egyre nehezebben meggatolhato vagyoni diIIerencialodas. E trtenelmi realitas Ielismereset tkrzi a
spartai allamvezetes reszerl az a teny, hogy 400 krl Epitadeusz ephoros: (a trvenyes intezmenyek kztti
politikai egyensulyra gyel t ellenor egyike) trvenybe iktatta az allamtol a polgarok szamara adomanyozott
es addig masra at nem ruhazhato Ildbirtok, az ugynevezett kleros: elidegenitesenek jogat. Ezaltal meg
knnyebben deklasszalodhatott az egykor egyenrangu szabadok elszegenyedett retege. A polgarjogok teljes
krebl ily modon kizart IerIiak jelents hanyada ezutan zsoldoskent kereste kenyeret. Mindez mar
elrevetitette a krllakok es heilotak Ielett tmeges elnyomast megvalosito spartai tarsadalom szeteseset.
E Iolyamattal parhuzamosan megvaltozott Sparta klpolitikaja is. A 65. szazad soran az szvetsegi
rendszerebe tartozo varosallamok sokkal kevesbe voltak kiszolgaltatott helyzetben, mint peldaul az atheni arkhe
nyget visel azon poliszok, amelyek a deloszi szvetseg tagjai kze tartoztak. De a neves spartai hadvezer,
Lszandrosz intezkedesei kvetkezteben a peloponneszoszi haboru idejetl, majd meg inkabb e haboru
lezarulasa utan a helyzet alapveten megvaltozott. A spartai uralom ala kerlt varosokban erszakkal tiz tagbol
allo oligarkha csoportokat juttattak hatalomra, akik a spartai helyrseg parancsnoka, a harmos:tes: vezetese
alatt mkdtek. Igy azutan a spartai hegemoniat meg az egykori atheni arkhenal is jobban gyllte az erintett
allamok lakoinak tbbsege. Az emiatt Hellaszban Iellangolo Sparta-ellenes gyllet csillapitasa vegett 403
szeptembereben a lakedaimoni kormanyzat valtoztatott politikajan. Az Athen oldalarol elhoditott varosokban
mersekelt elemeket engedett hatalomra kerlni, s ez nemikepp megnyugtatta a neptmegek kedelyet. Csakhogy
a varosok megalazo alavetettsege lenyegeben nem valtozott, mivel a spartai helyrseg es az azt iranyito
harmosztesz minden erintett poliszban ottmaradt. A deloszi szvetseg egykori tagjaival szembeni intolerancia
azutan kezdett lassacskan eluralkodni Sparta es sajat szvetsegi rendszere kapcsolataban is. A lakedaimoni
allam Iokozatosan atvette azokat az erszakos es addig rea nem jellemz modszereket, amelyekkel viragkora
idejen Athen basaskodott szvetsegesei Iltt. Ezert Thebai, Korinthosz, Megara es mas Iontos poliszok
nvekv gyanakvassal es idegenkedessel Iigyeltek a Iektelen spartai mohosagot. Amikor peldaul 399-ben
Sparta, csakhogy hatalmat Iitogtassa, a peloponneszoszi szvetseghez tartozo Elisz tartomanynak
megparancsolta, hogy nehany varosarol mondjon le, s Elisz erre nem volt hajlando, a peloponneszoszi szvetseg
hadat inditott az engedetlen barany ellen. Ez a haboru veszesen hasonlitott Athen Thaszosz elleni bntet
expediciojahoz, amely 465463-ban vilagitott ra igen elesen a szvetsegesek szabadsaganak szk korlataira. Az
Elisszel valo leszamolas vilagos peldaja az atheni politika kapcsan mar ismertetett modszerek atvetelenek. De
peldaja annak is, hogy ilyen eszkzkkel bajosan lehet egy szvetseget hosszu eletve tenni. A Spartaval
szemben lassacskan kiIejezesre juto ellenseges erzlet jelekent ugyanis sem Boiotia, sem Korinthosz, vagyis
Sparta legersebb harcostarsai nem vettek reszt csapataikkal az Elisz ellen inditott bntet hadjaratban.
Sparta tehat haborus gyzelme dacara bels tarsadalmi problemakkal es nvekv klpolitikai gondokkal nezett
szembe. Es ekkor, mintegy az altala elkvetett politikai hibak megkoronazasakent, belekeveredett a Perzsiaban
kirobbano tronviszalyba is a vesztes Iel oldalan.
404-ben elhunyt a perzsa uralkodo, II. Dareiosz, s t elsszltt Iia, II. Artaxerxesz kvette a tronon.
Artaxerxesz ccse, az iIjabb Krosz (igy nevezik t, megklnbztetesl a Perzsa Birodalmat megalapito
,idsebb Krosztol) szinten a Ihatalomra vagyott. Krosz Kis-Azsia kormanyzoja volt, ers seregekkel. Mivel
hajlando volt eltekinteni attol, hogy a 412-ben Sparta es Perzsia szerzdese ertelmeben elvileg perzsa Iseg ala
kerlt kis-azsiai grg varosok Ielett atvegye a hatalmat, tronigenyenek ervenyesitesehez szamithatott Sparta
161
tamogatasara. 401 nyaran 35 spartai hadihajo csatlakozott hozza, valamint Bzantion egykori spartai
harmosztesze, Klearkhosz vezetesevel 13 000, zmmel peloponneszoszi zsoldos. Ezzel a komoly segitseggel es
sajat hadseregevel indult meg batyja ellen Krosz, hogy elragadja tle a hatalmat.
A Krosz segitsegere kldtt grg harcosok kalandokban gazdag tevekenyseget az atheni szarmazasu
Xenophon (elt kb. 430-354) rkitette meg ,Anabaszisz (A tizezrek hadjaratanak trtenete) cim mveben.
Xenophon maga is reszt vett a hadjaratban, s kesbb sajat allitasa szerint lett a visszavonulo grgk
legtekintelyesebb vezere.
Krosz serege 401-ben Babilonhoz kzel, egy Kunaxa nev Ialunal tkztt meg II. Artaxerxesz hadaval. A
csata leirasa Xenophon Anabas:is:aban azert is erdekes Makedonia jvje szempontjabol, mert kepet ad a
perzsa haditechnika egy, a korabbinal magasabb Iejlettsegi Iokarol, s egyuttal a maga idejeben olyan
tanulsagokkal szolgalt, amelyeket kesbb Nagy Sandor hasznositott hodito hadjaratai soran. A kunaxai
tkzetrl Xenophon peldaul ezeket irja:
,Kros:... mindenkinek megparancsolta, fogfon fegvvert es foglalfa el kifellt helvet...
Klearkhos: a: Euphrates: folvo feloli fobbs:arnv elere allt... A barbar sereg mintegv e:er
paphlagon lovasa, tovabba a grg knnvfegvver:et katonasag Klearkhos: mellett vonult
allasba a fobbs:arnvon. Ariaios:, Kros: alve:ere a barbar sereg tbbi res:evel a bals:arnvon
allt csatasorba. Kros: k:epen helve:kedett el hats:a: lovassal. mind mell- es csipopancelt
viseltek, fefkn meg sisakot... Kros: seregenek minden lovan homlok- es mellpancel volt, a
lovasok pedig grg tort viseltek... A: ellenseg bals:arnvan feher mellvertes lovasok
meneteltek... Fonott paf:sot viselo harcosok csatlako:tak ho::afuk, e:ek melle :arko:tak fel a
nehe:fegvver:et katonak, akik bokaig ero fapaf:sot vittek. A:t mondfak, egviptomiak voltak.
Kln meneteltek a lovasok es kln a: ifas:ok. Nem:etsegekre os:tva vonultak, es minden
nem:etseg egv-egv :art, tmtt negvs:g volt. Elottk haladtak, fokora tavolsagra egvmastol
a: ugvneve:ett kas:as s:ekerek. A kas:ak a kocsi tengelvebol alltak ki, re:sut felfele, a
kocsiles alatt pedig lefele, igv a:tan mindent s:abadon lekas:aboltak, ami a: utfukba kerlt.
Terv s:erint be kellett volna nvomulniok a grgk soraiba, hogv halalra mes:arolfak oket...
Es meg vagv harom vagv negv s:tadionra sem lehetett egvmastol a ket harcvonal, amikor a
grgk harci dalra :enditve megindultak a: ellenseg ellen. Mivel a: arcvonal menet k:ben
kisse kicsucsosodott, a hatramaradottak futni ke:dtek... Mielott egvetlen nvil is celba talalt
volna, a barbarok megfordultak, es futasnak eredtek. A grgk telfes erovel ld:obe vettek
oket, k:ben a:t kialto:tak egvmasnak, hogv ne fussanak rohanvast, hanem csatarendben
kvessek oket. A s:ekerek, mivel nem voltak haftoik, nemcsak a: ellensegen grdltek
keres:tl, hanem a grgkn is. A grgk, latvan, hogv mi trtenik, kitertek ugvan a: utbol,
de voltak olvanok is, akik dbbenten alltak, mint valami versenvpalvan, es igv oldalba kapta a
s:eker, de a:t mondfak, meg e:eknek sem lett semmi bafuk, sot egvetlen grg sem sebeslt
meg ebben a csataban, kiveve egvetlen katonat, akit a bals:arnvon allitolag nvillves ert...
A kiralv [Artaxerxes:] ... safat hadanak k:epen, de Kros: seregenek bals:arnvan tul
tarto:kodott. Mivel sem ot, sem a: elotte allokat senki nem tamadta s:embe, iranvt valto:tatott,
hogv bekeritse oket. Kros: megifedt, hogv hatbatamadfak es megverik a grg sereget, e:ert
s:embefordult, hats:a: lovasaval ravetette magat a kiralv ele allitott hate:erre, es
megfutamitotta oket.
Kros: hats:a: lovasa a meneklo ellenseget ld:ve s:ets:orodott. Ugvneve:ett as:taltarsain
kivl senki sem maradt mellette. E:ekkel volt hat egvtt, amikor megpillantotta a kiralvt es a
krltte levo sr csoportot. Nem tudfa trto:tetni magat, Ott latom a: en emberemet
kialtassal egvenesen nekiront a kiralvnak, mellbe dfi, es a verten keres:tl seb:i meg a kiralvt
igv meseli Ktes:ias: orvos, aki a:t allitfa, hogv o maga gvogvitotta a sebet. Kros: tore meg
162
34 Az Anabaszisz Fein Judit Iorditasa.
a kiralv testeben van, amikor egv darda sulvos sebet t rafta a s:eme alatt. Ktes:ias:, aki ott
volt a k:elben, a:t is elmondfa, hanvan haltak meg a kiralv emberei k:l, mik:ben dult a
harc a kiralv meg Kros: es a kettefk vedelmeben csata:o csoportok k:tt. Kros: maga is
eletet ves:tette.`
(Anabaszisz I. 8.)
Artaxerxesz, aki nem sebeslt meg sulyosan, Krosz halalaval lenyegeben megnyerte a csatat. Sikerenek I oka
az volt, hogy tulerben lev lovassaga Krosz csapatait vegl megiscsak megIutamitotta, a grg gyalogsagot
pedig teljesen elszigetelte. Bebizonyosodott, hogy jol Ielszerelt es nagyszamu lovassag nelkl Perzsiat nem lehet
meghoditani. Ezen okulva szervezte meg Nagy Sandor olyan gondosan a lovassagat, amikor kesbb Perzsia
elIoglalasara indult.
A kunaxai tkzet utani napok egyiken a perzsak a grgk vezereit trbecsalva megltek. Ekkor a grgk
tbbek kztt az atheni szletes (bar Spartahoz huzo) Xenophont valasztottak vezerkke. Hogy Xenophon az
egyik boiotiai parancsnok, Proxenosz hivasara mikent keveredett ebbe a kalandba, azt maga beszeli el:
,Jolt a seregben egv atheni ferfi, Xenophon... aki csak a:ert ment velk, mert regi
vendegbaratfa, Proxenos: hivta el ha:ulrol, es megigerte. ha velk tart, megs:er:i neki Kros:
baratsagat, mert o, ugvmond, tbb fot remel s:amara Kros:tol, mint ha:afatol. Xenophon
pedig, miutan elolvasta Proxenos: levelet, a: atheni S:okrates:tol kert tanacsot, mikeppen
velekedik a hivasrol. S:okrates: gvanitotta, hogv a: allam meg bnsnek mondhatna
Xenophont e:ert a baratsagert mivel Kros: lathatoan lelkesen tamogatta a spartaiak harcat
Athen ellen , e:ert a:t a tanacsot adta Xenophonnak, menfen el Delphoiba, es kerfe ki a:
isten velemenvet a: uta:as felol.
Xenophon el is ment, es megkerde:te Apollont, melvik istenhe: fordulfon aldo:ataval es
imafaval, hogv a: ut, amelvre kes:l, a leheto legs:ebben es legfobban sikerlfn, es hogv
s:erencsesen es epsegben erke::ek ha:a. Es Apollon megneve:te neki a:okat a: isteneket,
akiknek aldo:atot kellett bemutatnia.
Jiss:aerke:ese utan elmondta S:okrates:nek a foslatot. S:okrates: pedig hiba:tatta, amiert
nem a:t kerde:te elos:r, vafon menni has:nosabb s:amara vagv maradni, hanem o maga
dnttt ugv, hogv megv, es csak abban kert tanacsot, mikeppen teheti meg utfat a legs:ebb
eredmennvel.
De ha mar igv tetted fel a kerdest mondta S:okrates: , a:t kell tenned, amit a: isten
parancsolt.`
(Anabaszisz, III. 1.34)
Ez a szemelveny jol szemlelteti, mennyire vagyott Xenophon erre a perzsiai kalandra. Most pedig a benne bizo
katonak az vezetese alatt indultak el a kis-azsiai tengerpart Iele vezet ketezer kilometeres uton. A ,tizezer
grg visszavonulasa neven kzismert hadmvelet-lancolat, amelynek soran a tulerben lev ellensegtl
allandoan zaklatott, ismeretlen videkeken at vonulo kis sereg tizent honapig tarto harc utan vegl is elerte
Bzantiont es megmeneklt, egyarant gazdagitotta a grgseg taktikai es technikai Iegyvertarat. Mindez idvel
a makedon hadmveszetben gymlcsztt.
163
A perzsak lovasaikkal, valamint ijaszaikkal es parittyasaikkal gyakran le-lecsaptak a zart rendben vonulo
grgkre, alaposan megtizedelve ket. Voltak ugyan kretai ijaszok a hellen seregben, de a perzsa nyilak
messzebbre repltek, ezert a kretaiak inkabb a nehezIegyverzetek mge huzodtak, semmint az ellenseget
gatoltak volna a nyilazasban. A kzepes Iegyverzet dardasok pedig ugyancsak tehetetlenek voltak a
hajitodardaik hatotavolsagan kivli parittyasokkal szemben. Ha meg a grg gyalogsag rendezett tamadasra
szanta el magat, a gyorsan mozgo perzsa csapatok sebesen szetszeledtek, s a kzelharcot elkerlve ismet csak
nyilaikkal tepaztak meg ellenIeleiket. Xenophon ekkor a kvetkezket javasolta:
,Ha el akarfuk kerlni, hogv meneteles k:ben kart tehessenek bennnk, a leheto
leggvorsabban parittvas- es lovasos:tagokat kell s:erve:nnk. Hallom, hogv vannak
seregnkben rhodos:iak, es mint mondfak, legtbbfk ert a parittvaho:, es kets:er olvan
mess:ire lonek, mint a per:sa parittvasok. Mert a per:sak klmnvi kvekkel parittva:nak, es
e:ert csak rvid tavolsagra tudnak loni, a rhodos:iak e::el s:emben a: olomgolvok
has:nalataho: is ertenek. Ha tehat megvi:sgalfuk, kiknek van k:lk parittvafa, es
megfi:etfk oket, annak pedig, aki haflando uf parittvakat kes:iteni, pen: adunk, es ha egveb
kedve:menveket talalunk ki a:ok s:amara, akik a kifellt helven a parittvasok s:erepet
vallalfak, akkor valos:inleg sok embernek vehetfk mafd has:nat. Latom, lovak is vannak a
sereg birtokaban. Ha e:eket mind kivalogatfuk. es fels:ers:amo::uk oket lovasaink
s:amara, valos:inleg e:ek is arthatnak mafd valamit a meneklo ellensegnek.
Tets:ett e: a favaslat is. E:en a: efs:akan mintegv kets:a:an alltak be parittvasnak, masnap
pedig kivalas:tottak mintegv tven lovat es lovast, es ellattak oket borruha:attal es mellverttel.
A lovassag ve:erenek a: atheni Lkios:t tettek meg, Pols:trates: fiat.`
(Anabaszisz, III. 3.)
Xenophon javaslatanak jelentsege abban a Ielismeresben rejlett, hogy a korabeli harcaszatban a hoplita phalanx
nmagaban mar nem elegge tkepes. Ott, ahol nem kerl sor kzelharcra, s ahol a terep akadalyai megbontjak
a phalanx egyseget, szkseg van kiegeszit Iegyvernemekre, amelyek a nehezkesen mozgo harcrendet megvedik
a mozgekony es altalaban hajitoIegyverekkel operalo ellenseggel szemben. A grg hadmveszet tehat egyre
inkabb megerett annak a valtozasnak a beIogadasara, amelynek egyik legels jelet Szphakteria szigeten, a
peloponneszoszi haboru idejen vivott tkzetnel lattuk.
Az a talalekonysag, amelyet a perzsak ell visszavonulo hellenek harci technikajuk atszervezesevel tanusitottak,
jellemezte taktikai megoldasaikat is. Csatarendjket es hadmozdulataikat mereszen, mindig az adott
krlmenyek kztt a leghasznosabb modon valtoztattak. Errl igy ir Xenophon:
,...rafttek a grgk, hogv a negv:etes csatarend nagvon is elonvtelen, ha a: ellenseg a
nvomukban van. Mert a s:k utakon, hegveken vagv hidakon a negvs:g ket oldala
benvomodik, a nehe:fegvver:etek meg s:ksegkeppen kis:orulnak, es igv amikor
s:orongatfak is oket es meg is vannak :avarodva, csak nehe:en tudnak menetelni, ebben a
rende:etlensegben tehat has:nalhatatlanna valnak. De amikor a ket s:arnv ismet s:ethu:odik,
a: iment kis:orultak s:ksegkeppen els:akadtak a derekhadtol, a ket s:arnv k:tt r
keletke:ik, es a: els:akadt katonak elves:tik batorsagukat, pedig mar nvomukban a: ellenseg.
Es amikor hidon kell athaladniuk, vagv valami mas atfaron, mindenki meg akarfa elo:ni a
masikat, es ekkor knnven megtamadhatfa oket a: ellenseg.
Amikor a ve:erek erre radbbentek, ss:eallitottak hat, egvenkent mintegv s:a: fobol allo
csapatot, alve:ereket rendeltek flefk, es minden tven es hus:ont ember melle kln
164
parancsnokot allitottak. Igv menetelve, valahanvs:or a s:arnvak benvomodtak, a ve:erek
utolsoknak maradtak, hogv ne ves:elve:tessek a: oldalvonalakat, maskor pedig a s:arnvakon
kivl haladtak.
Es amikor a negvs:g ket oldala ismet tavolabb kerlt egvmastol, kitltttek a k:epen
keletke:ett rt. ha a: res ter s:ksebb volt, csapatonkent vonultak fel, ha s:elesebb,
megkets:ere:ett, ha pedig eges:en s:eles volt, megnegvs:ere:ett arcvonallal, hogv a k:epso
ter mindig tele legven. Amikor pedig s:k uton vagv hidon kellett athaladniok, mar nem
:avarodtak meg, hanem s:ep sorban keltek at a parancsnokok. Ha meg valahol emberekre volt
s:kseg a csatarendhe:, ke:nel voltak.
(Anabaszisz, III. 4.)
Igy szerveztek meg visszavonulasuk soran a grgk a menetbiztositast, amely alapelveben hasonlo a mai
modern szarazIldi harcaszat szabalyaihoz. Elrelepes volt az is, hogy Ielismertek az uralgo magaslatok
birtoklasanak Iontossagat. Ezert valahanyszor lehetsegk volt ra, igyekeztek azokat minel hamarabb elIoglalni,
s ezaltal a Ielvonulo Ierket minel hatekonyabban vedelmezni. Nagyon gyesen oldottak meg a Iolyami
atkelest is. Titokban, hogy az ellenseg ell rejtve maradjon, ers csapatot kldtek a Iolyo partjan allo Iseregtl
nagyobb tavolsagra. Ez a klnitmeny ugy tett, mintha atkelne a tulso partra, s az atkeles megakadalyozasa
vegett ott gylekez ellenseges csapatokat varatlanul hatba tamadna. Ezek kenytelenek voltak harcba
bocsatkozni tamadoikkal, s emiatt Iigyelmket az atkelni keszl grg Ierkrl ezekre iranyitani. Kedvez
alkalom nyilt tehat a sereg atkelesere anelkl, hogy nagyobb veraldozatokra kerlt volna sor. Az okorban azutan
sokszor alkalmaztak e taktikai Iogas valtozatait, peldaul Hannibal, amikor 218-ban atkelt a Rhodanuson
(Rhne).
Xenophon legjelentsebb ujitasa azonban akkor valosult meg, amikor a Fekete-tenger delkeleti partjan Iekv
Kolkhisz tartomanyhoz erkezve, a tengerhez vezet utat elzaro es egy hegyen Ielsorakozo kolkhoszok ellen
inditotta sereget. Ekkor ugyanis a terep sajatos adottsagai miatt a phalanxok zart rendjet Ielbontotta, s ezzel
lenyegeben megvalositotta a gyalogsag tudatos harcaszati szetbontakoztatasat. O maga igy irta le ezt az
esemenyt:
,Xenophon a:t mondta, hogv o tanacsosnak tartana, ha a csatasort felos:latnak, alakitsanak
inkabb hados:lopokat. Mert mondta a csatasor egvkettore s:ets:akad, his:en erre
farhatatlannak, arra meg farhatonak talalfuk mafd a hegvet. A: pedig nvomban
nvugtalansagot oko:na, ha a csatasorba allitott katonak a:t latnak, hogv a csatasor
s:ets:akad. Ha keskenv vonalban nvomulunk elore, a: ellenseg oldalba kap bennnket, es
flsleges csapatait arra has:nalfa, amire akarfa, ha pedig s:eles vonalban megvnk,
egvaltalan nem volna meglepo, ha a srn becsapodo sok lvedek es a benvomulo
embertmeg attrne a: arcvonalat. Javaslom, allitsuk a csapatokat os:lopokba, es a:
os:lopokat tartsuk olv tavol egvmastol, hogv a legs:elen levo csapatok tulhaladfanak a:
ellenseg ket s:arnvan. Igv legs:elen levo csapataink krbefogfak a: ellenseges arcvonalat, es
legfobbfaink a hados:lopok elen elsokkent rontanak mafd a: ellensegre, es mindegvik csapat
arra megv, amerre legfarhatobb a: ut. A he:agokba se les: egvs:er behatolni a: ellensegnek,
ha csapataink innen is, onnan is k:refogfak, es attrni se les: knnv a: os:lopokban halado
csapatokat. Es ha a: egvik csapatot s:orongatfak, a mellette levo a segitsegere siet. Es ha a
csapatok k:l akar egv is fenn van mar a csucson, egvetlen ellenseges harcos sem tudfa
tovabb tartani magat...
Miutan mindenki elfoglalta kifellt helvet, es a csapatokat os:lopokba allitottak, mintegv
nvolcvan nehe:fegvver:et csapatot s:amoltak ss:e, egv-egv csapat csaknem s:a: emberbol
allt. A knnvfegvver:etekbol es a: ifas:okbol harom os:tagot kepe:tek, a: egviket a
165
bals:arnvon tulra, a masikat a fobbs:arnvon tulra helve:tek, a harmadikat pedig k:epre,
k:el hats:a: emberbol allt mindegvik.`
(Anabaszisz, IV. 8)
Az igy Ielallitott hellen gyalogsag attrte a kholkoszok harcrendjenek kzepet, majd amikor az ellenseg latta,
hogy a bekerites veszelye Ienyegeti, megIutamodott. A harcaszati ujitas, amely Ibb vonasaban hasonlit a
romaiak altal valamikor ez id tajt bevezetett manipulus-rendszerhez, tkeletesen bevalt A hellenek pedig vegl
meg sok megprobaltatast lekzdve megerkeztek hazajukba, hogy azutan utodaik majd Nagy Sandor
vezerletevel az tapasztalataikon okulva terjenek vissza.
Ekkor viszont meg ugy alakult a helyzet, mintha a Perzsiaba trten diadalmas visszateresig nem kellene Nagy
Sandorra varni. A spartaiak reszvetele az iIjabb Krosz Ielkeleseben Ielbszitette I. Artaxerxeszt; 399-ben
emiatt haboru trt ki Sparta es Perzsia kztt. A perzsak szerettek volna kiterjeszteni Iennhatosagukat a
kis-azsiai hellen poliszokra, es megkaparintani az Egei-tenger Ieletti uralmat is. Valaszul a perzsa katonai
lepesekre Ageszilaosz spartai kiraly serege elen bevonult Kis-Azsiaba. Gyzelmet gyzelemre halmozott, s
legnagyobb diadalakent Szardeisznel maganak a helytartonak, Tisszaphernesznek a sereget verte meg. Mar-mar
ugy tetszett, Kis-Azsia vegkepp elszakad a nagykiraly Isegetl. Ekkor azonban igen hatasosan mkdesbe
lepett a perzsa diplomacia. Kihasznalva azt a mar vazolt Iejlemenyt, hogy Spartaval szemben nem csupan levert
ellensegei, de meg egykori szvetsegesei is Iokozodo gylletet kezdtek erezni, a grg anyaorszagban koaliciot
kovacsolt ssze Sparta ellen. Ennek eredmenyekeppen elbb Thebai szeglt szembe a peloponneszoszi
nagyhatalommal, hadserege pedig 395-ben legyzte a Boiotiaba kldtt spartai erket. Maga a lakedaimoni
Ivezer, Lszandrosz is elesett a harcban. Thebaihoz csakhamar csatlakozott Korinthosz, Argosz, majd az si
ellenIel, Athen is. Thebai es Athen evszazadok ota tarto ellensegeskedeset most Ieloldotta a Spartaval szembeni
kzs gyllet. Igy trt ki Sparta es Perzsia haboruja kzben a korinthoszi haboru, amelyet azert neveztek igy,
mert a harcolo Ielek I celja Korinthosz vedelme, illetve spartai reszrl valo elIoglalasa volt.
A Sparta-ellenes koalicio kialakulasa miatt Ageszilaosznak vissza kellett vonnia sereget Europaba. Minthogy
Artaxerxesz tizezer aranyat osztatott szet Thebai es Athen vezeti kztt, hogy a Spartaval valo
szembeIordulasra serkentse ket, es mert e penzeket ijasz katona kepmasa diszitette, Ageszilaosz Ianyar
humorral jegyezte meg, hogy lam, a nagykiraly tizezer ijasszal zi t ki Azsiabol.
Ezutan gyorsan peregtek az esemenyek. 394-ben Pharnabazosz helleszpontoszi perzsa helytarto hajohadat
szervezett, melynek elere az atheni szarmazasu tehetseges hadvezert, Konont allitotta. Ez a Ilotta Knidosznal
szetzuzta a spartai tengeri hadert, s ezzel a rvid elet spartai Iennhatosag vegkepp tovaillant az Egei-tengerrl.
A szarazIldi sszecsapasok hullamzo eredmennyel kvettek egymast. 394-ben ugyan a boiotiai Koroneianal
Ageszilaosz legyzte az ellene Ielvonult seregeket, de I celjat, a korinthoszi Ildszoros birtoklasat nem tudta
elerni. Raadasul 390-ben Korinthosz kzeleben az atheni Iphikratesz peltaszteszei tnkrezuztak egy hatszaz Is
spartai hoplita csapatot.
Plutarkhosz velemenye az energiajat az egymas kztti harcokban Ielemeszt grgsegrl nagyon is helytallo.
A trtenetiro elbb Euripidesz Trojai nk cim tragediajabol idez, majd ehhez Iz kommentart:
,Barbar Hellas:, ki tenfefedre baft :udits:'
Mert lehet-e masnak neve:ni a:t a: irigvseget, amelv a grgket s:embeallitotta egvmassal?
Ok maguk alltak utfat felfele ivelo s:erencsefknek, barbarokra s:ege:ett fegvvereiket es a
grg fldrol el:tt haborut ismet nmaguk ellen forditottak. En bi:onv semmikeppen nem
ertek egvet a korinthos:i Demaratoss:al, aki a:t mondta, hogv nagv gvnvrsegtol fos:tottak
meg magukat a:ok a grgk, akik nem latfak Alexandros:t [Nagv Sandort] lni Dareios:
tronfan, sot a:t vallom, hogv sirniok kellett, ha arra gondoltak, hogv e:t a dicsoseget
166
atengedtek Alexandros:nak es a makedonoknak, s a grg ve:ereket aldo:atul dobtak
Leuktranal, Koroneianal, Korinthos:ban es Arkadiaban.`
(Ageszilaosz 15.)
Sparta megrendl hatalmanak gyengesegeit Ikent Athen aknazta ki. Falai ujjaepltek, telepesei ismet Ildhz
jutottak Lemnosz, Imbrosz es Szkrosz szigeten, majd az uj atheni Ilotta elbb Thraszbulosz vezetesevel
megersitette a varos pozicioit Del-Thrakiaban es a Fekete-tengerhez vezet szorosok krnyeken, kesbb pedig
az igen tehetseges Khabriasz iranyitasa alatt Ieldulta a spartai hajohad addigi legnagyobb tamaszpontjat,
Aiginat.
A perzsaknak azonban epp ugy erdekk ellen volt egy ers Athen, mint ahogy nehany evel korabban Sparta
hatalma tlttte el ket aggodalommal. Szamukra Hellasz hatalmi egyensulya volt a Iontos, egy olyan altalanos
beke, amelyre az nevkben valamely, Perzsiahoz hseges es a perzsa erdekeket az Egeikum tersegere nezve
elIogado hatalom vigyaz. Megvontak tehat a tamogatasukat Athentol es Thebaitol, s ismet akarcsak a
peloponneszoszi haboruban Spartahoz kzeledtek. A spartaiak szorult helyzetkben elIogadtak a nagykiraly
ajanlatat, s 387-ben Antalkidasz spartai nauarkhos: (Ilottaparancsnok) targyalasokba kezdett Szuszaban. Itt
megegyeztek, hogy a kis-azsiai grg varosok a jvben is perzsa uralom alatt lesznek, ugyanakkor az
anyaorszagi poliszok mind Iggetlenne valnak. Ez az utobbi bekepont, amelyet a trteneszek
,autonomia-zaradek neven emlegetnek, erdekes szituaciot teremtett Grgorszagban. Athen es Thebai
kenytelenek voltak lemondani szvetsegeseikrl, mivel perzsa megiteles szerint az e ket varossal szvetkez
poliszok lemondtak autonomiajukrol. Ugyanakkor a peloponneszoszi szvetseg Iennmaradhatott, hiszen ezt
autonomiajukat megrz allamok tarsulasanak tekintettek. Igy Sparta ezen ugynevezett ,antalkidaszi beke
ertelmeben megtartotta hegemoniajat a balkani grgk Ielett, de ezt Perzsianak ksznhette. Vilagos, hogy a
perzsa tamogatassal helyreallitott hegemonia nem lehetett tartos. Errl tanuskodik a grg belhaboruk ezutan
Iellangolo sorozata.
A Perzsiaval kttt bekeszerzdes utan lelegzethez jutott Sparta erteljesen terjeszkedni kezdett. A
peloponneszoszi Arkadia Mantineia nev varosanak lakoit elzte otthonaikbol, a khalkidikei varosokat
sszeIogo Olnthosz poliszat pedig evekig tarto haboruskodas utan leverte. De legjelentsebb haditettet akkor
hajtotta vegre, amikor 382-ben a Thebai-beli oligarchak bels arulasat kihasznalva uralmat erre a varosra is
kiterjesztette.
Ebben az esztendben Phoibidasz vezetesevel a spartaiak mintegy 8000 Is sereget inditottak utnak a
Khalkidike-Ielsziget Iele. A hadnak at kellett vonulnia Boiotian. Itt a spartai parancsnok titokban talalkozott
Thebai Sparta-barat oligarkhainak vezetjevel, Leontiadesszel. Ez utobbi Ielajanlotta, hogy a nemsokara
kezdd vallasi nnepsegek idejen, amikor a varos lakoinak Iigyelme a szent szertartasokra iranyul, a kapukat
megnyitja a spartaiak eltt. Igy is trtent: a varosba meglepetesszeren bevonulo peloponneszoszi had elIoglalta
Thebai Iellegvarat, a Kadmeiat.
Ez az akcio a Sparta altal Ielgyelt es Perzsia altal kezdemenyezett altalanos beke es kivaltkepp az
autonomia-zaradek sulyos megsertese volt eppen a spartaiak reszerl. Emiatt meg Spartaban is belpolitikai
viharok trtek ki. Ageszilaosz kiraly azonban Phoibidasz vedelmere kelt, es az atheni imperializmus jogossagat
nyiltan hirdet, e knyvben mar idezett tbb szonokhoz hasonlo modorban a spartai imperializmus alaptetelet
Iejtette ki, amikor Plutarkhosz szerint:
,... nviltan megmondta, hogv e:t a tettet csak a s:erint kell elbiralni, hogv has:nos-e vagv sem,
mert ami has:nos Lakedaimonnak, magatol ertetodoen helves...`
(Ageszilaosz 23.)
167
Thebai megszallasa vegzetes hiba volt Sparta reszerl, mert ezaltal e varos lakoinak dnt tbbseget vegleg
elidegenitette magatol. Sparta ellensegeit az oligarkhak bebrtnztek, sokan pedig Athenba menekltek. Athen
es Thebai sorsa a Sparta-ellenesseg jegyeben lathatolag hosszabb idre sszeIonodott. 379 decembereben azutan
Athen tamogatasaval a demokrata erzelm szamzttek csoportja a Thebaiban maradt ellenzekkel sszeIogva
veget vetett a spartai megszallasnak.
Az Anabas:is: cim munkaja kapcsan is altatunk mar megismert kitn hadvezer es trtenetiro, Xenophon
Hellenika cim munkajaban reszletesen leirja Thebai nallosulasanak regenyes historiajat. Nezznk ebbl
nehany reszletet:
,Jolt [Thebaiban] egv bi:onvos Phllidas:, aki Arkhias: es polemarkhos:tarsai mellett volt
fegv:o, es lats:atra mas dolgokban is kivalo s:olgalatokat tett nekik. Jalamilven gvben
Athenba erke:ve ss:etalalko:ott a thebai menekltek egvikevel, Melonnal, akit mar regebbrol
ismert. Miutan Melon tudako:odott... es megtudta, hogv Phllidas: meg nala is fobban gvlli
a: otthoni vis:onvokat, egve:seget ktve megallapodott vele, hogv mikeppen trtenfek minden.
E:utan Melon a menekltek k:l a hat legalkalmasabbat kivalas:tva, akiknek minden
fegvverk egv tor volt, semmi egveb, a: ef leple alatt elos:r Thebai videkere ment.... A
varosba erke:esk effelet es a: a:t kveto napot egv bi:onvos Kharonnal tltttek. Phllidas:
egveb dolgokban is a hadve:erek s:olgalatara volt, s mivel a:ok s:olgalati idefk leteltevel
epp a: Aphrodis:iat nnepeltek, o pedig regen megigerte nekik, hogv be fogfa ho::afuk ve:etni
Thebai legtis:teletremeltobb es legs:ebb ass:onvait, most befelentette. ho::a oket. A
hadve:erek, haflamosak leven a: ilvesmire, s:ives-rmest beleegve:tek a: efs:akai
mulatsagba. Miutan elkltttek vacsorafukat, es Phllidas: bu:golkodasa folvtan hamar le is
res:egedtek, hoss:asan kerleltek, hogv ve:esse be a hetairakat. Phllidas: kiment, mafd
beve:ette Melont es embereit, akik k:l harman urnonek, a tbbiek pedig s:olgalolanvnak
voltak lt:ve. Bevitte oket a hadve:eri eplet kincstaranak elocsarnokaba, maga pedig elore
menve a:t mondta Arkhias: [a Sparta-barat part egvik legtekintelvesebb ve:etofe]
tarsasaganak, hogv a hlgvek nem haflandok addig bemenni, amig a s:olgak k:l barki bent
tarto:kodik. A:ok mindnek megparancsoltak, hogv menfen ki, Phllidas: pedig elkldte oket a:
egvik or ha:aba, es meg bort is adott nekik. E:utan mar beve:ette a hetairakat, es leltette
oket egv-egv mulato:oho:. Ugv s:olt a megallapodas, hogv mihelvt lelnek, felfedik kiletket,
es lesuftanak a torrel. Egvesek igv meselik el a halaluk trtenetet, masok s:erint vis:ont Melon
es emberei, mint egv mulato:o tarsasag tagfai, mentek be es vege:tek a polemarkhos:okkal.
Phllidas: pedig harom tarsat magaho: veve Leontiades: ha:aho: sietett, es be:rgetve a:
afton a:t mondta, hogv valami :enetet ho: a polemarkhos:oktol, a:t s:eretne atadni.
Leontiades: meg eppen magaban heveres:ett a vacsora utan, csak a felesege lt mellette
gvapfufonassal bibelodve. A ferfi behivatta Phllidas:t, akit bi:almas emberenek tartott. A:ok
pedig mihelvt beleptek, meggvilkoltak Leontiades:t, a: ass:onvt pedig megfelemlitve
elhallgattattak...
Miutan e::el kes:en voltak, Phllidas: ket emberrel a fogdaho: ment, es a:t mondta a
fegvornek, hogv a polemarkhos:oktol ho: egv ferfit, akit brtnbe kell vetni. Amint a foglar
kinvitotta a kaput, a:onnal megltek, es kieres:tettek a foglvokat, akiket sebteben
flfegvvere:tek a csarnokbol :sakmanvolt fegvverekkel... E:utan nvomban kihirdettek, hogv
valamennvi thebai, lovag es nehe:fegvver:et gvalogos fffn elo, mert elpus:tultak a
:sarnokok. A polgarok, amig efs:aka volt, nvugalomban maradtak, mivel nem voltak
bi:onvosak a dologban, hanem amikor reggel fenv derlt a trtentekre, a nehe:fegvver:et
gvalogosok es a lovagok hamarosan telfes fegvver:etben csatlako:tak ho::afuk. A ha:atert
emigransok lovas hirnkket kldtek a hataron allomaso:o atheniak ket hadve:erehe: is, akik
lattak, hogv megtrtent a:, amiert kldtek oket...`
(Hellenika V. 4, 2-9.35)
168
35 Nemeth Gyrgy Iorditasa.
Nemsokara megadta magat a Kadmeia spartai helyrsege is. Thebaiban tehat gyztt a demokratikus valtozast
es a szabadsagot ohajtok tabora. Legtekintelyesebb vezetik kzl a jvben Pelopidasz es Epameinondasz
jatszik majd Iontos szerepet. Sparta persze csak kzjateknak tekintette a kudarcot, es elkeszleteket tett a
Peloponneszosztol eszakra Iekv grg terletek vegleges meghoditasara. E trekves reszekent egy evvel a
sikeres thebai ,allamcsiny utan, amely oly sok gondot okozott neki, tamadast kiserelt meg Athen ellen. 378-ban
a boiotiai Theszpiai spartai helyrseg parancsnoka, Szphodriasz Athen kiktje, Peiraieusz ellen vonult ejszakai
menetelessel, mintegy masolni probalva Phoibidasz 382-es ravasz akciojat Thebai ellen. A spartai had azonban
csak Eleusziszig jutott, a Iegyveres ellenallas miatt kenytelen volt visszavonulni. Az esemeny hatasara Athen
jogosan kijelentette, hogy Sparta megszegte a 387. evi bekeszerzdest, es hadiallapotban levnek nyilvanitotta
magat Spartaval.
Athen, tudva, hogy csak szvetsegesekkel az oldalan van eselye a sikerre, 378377-ben letrehozta az
ugynevezett masodik atheni tengeri szvetseget. Hogy azonban kedvet csinaljon az egyes poliszoknak a
szvetkezeshez es ne szegje meg a 387-es ,antalkidaszi beke autonomia-zaradekat, Athen szavatolta
szvetsegeseinek az autonomiat. Hamarosan csaknem 30 allam csatlakozott hozza, kzttk az elsk egyikekent
a Sparta reszerl ugyancsak Ienyegetett Thebai. A belharcok miatt legyenglt Perzsia egyelre nem avatkozott
kzbe. Sparta magara maradt gondjaival es cskken szamu szvetsegesevel.
A 378 es 371 kztti idszakban az jellemezte a grgorszagi politikai esemenyeket, hogy Sparta mind a
szarazIldn, mind a tengeren jocskan veszitett hatalmabol, s hegemoniaja a szarazIldn egyre inkabb Thebai,
mig tengeren Athen kezebe kerlt. Kivaltkepp Iontos mozzanat volt, hogy Thebai Boiotia nagy reszere
kiterjesztette Iennhatosagat mint a tartomany ,Ielszabaditoja a spartai uralom alol, s 375-re hozzaIoghatott a
boiotiai szvetseg ujjaszervezesehez. Ezaltal harom hatalmi csoportosulas alakult ki a grg anyaorszagban: a
gyenglIelben lev peloponneszoszi, az ujjaersd, bar regi erejet meg sem kzelit atheni tengeri, illetve a
szarazIldi haderejet tekintve legersebb boiotiai szvetseg.
A Iolyamatos haboruk, amelyek e szvetsegi rendszerek letIormaiva lettek, hatalmas gazdasagi energiakat
emesztettek Iel. Athen es Sparta emiatt Iokozatosan kimerlt, nem igy Thebai. A gazdasagi es tarsadalmi
Iejldes teren az 5. szazadban meg elmaradott Boiotia tartomanyt, eppen Iejldesenek Iaziskesese miatt
elkerltek azok a gazdasagi-tarsadalmi megrazkodtatasok, amelyek Hellasz tulnyomo reszen ekkor mar
termelesi valsagot ideztek el. A demokracia sajatos Iormaban trten elterjedese Thebai hegemoniaja alatt sok
rejtett tartalekot mozgositott ezen a videken. A haborus gyzelmek pedig lehetve tettek a gazdasagi
eredmenyek tervszer hasznositasat, hiszen minden egyes hadisiker Thebai tekintelyet gyarapitotta,
megszilarditva az si polisz vitathatatlan vezet szerepet. Thebai es szvetsegi rendszere vegl annyira
megersdtt, hogy az mar Athen szamara is kellemetlenne valt, noha maga Thebai (szvetsegesei nem!) tagja
volt az atheni koalicionak. A haborus kimerltseg es a Thebai tulzott megersdesetl valo Ielelem vegl arra
sztnzte az egymassal hadiallapotban allo Spartat es Athent, hogy az ,antalkidaszi beke elirasainak
megIelelen kzsen probaljanak altalanos beket teremteni. 375-ben ez a trekves rvid elet nyugalmat
teremtett, de aztan kiujult a konIliktus. Legkzelebb 371-ben probalkozott azzal a ket hatalom, hogy erdekeit
bekesen egyeztesse.
Ebben az esztendben Spartaban gyltek ssze Hellasz legIontosabb politikai hatalmai, hogy a sokeves
ellensegeskedesek utan vegre altalanos erveny megegyezesre jussanak. Spartat tbbek kztt Ageszilaosz,
Athent Kallisztratosz, Thebait minden idk egyik legnagyobb katonai langelmeje, Epameinondasz kepviselte.
Sparta es Athen egyetertett abban, hogy az oly sokszor emlegetett autonomia-zaradek tovabbra is ervenyes.
Mivel mindegyikk azt vallotta, hogy sajat szvetsegi rendszerkben a tagallamok autonomiajat semmiIele
serelem nem erte, keszek voltak atheni reszrl a peloponneszoszi, spartai oldalrol pedig az atheni szvetseg
elismeresere. Mivel a peloponneszoszi koalicio minden tagja elIogadta Sparta nezeteit, a lakedaimoni allam az
nevkben is eskt tett az ujabb bekes megallapodasra. Athen viszont azzal is szerette volna demonstralni
szvetsegeseinek az nallo politikai elhatarozasokhoz Izd jogat, hogy csak sajat neveben tett eskt, partnerei
pedig egyenkent. Sparta es Athen szamara az autonomia-zaradek kerdese a boiotiai szvetseg miatt volt
lenyeges. Mindketten azt szerettek volna elerni, hogy a szvetsegen bell megsznjek Thebai egyeduralma, s
169
ezaltal az uj hatalom ternyerese ne Iolytatodjek. Ezert elleneztek, hogy Thebai a boiotiai varosok neveben
tegyen eskt a kzbekere. Csakhogy a boiot varosokat egyedl Thebai kldttei kepviseltek Spartaban,
termeszetesen nemcsak sajat varosuk, hanem a boiotiai szvetseg kveteikent is. Ha ezek a kldttek
tekintettel szvetsegesk, Athen akaratara csak Thebai neveben tesznek eskt, akkor ezaltal elismerik a tbbi
boiotiai varos jogat ahhoz, hogy sajat kveteit kldje el a bekekonIerenciara. Ez egyuttal azt is jelentheti, hogy
elIogadjak: Sparta es Athen nem ismerik el a boiotiai szvetseg legalitasat jelen Iormajaban.
Epameinondaszra es tarsaira sulyos dntes terhe nehezlt, hiszen vagy Sparta es Athen kzs rosszallasat idezik
el, vagy Thebai megszerzett pozicioit gyengitik meg Kzep-Grgorszagban. A konIliktus miatt
bizonytalansag lett urra a targyalo Ieleken. A thebai kvetek Athen kiIejezett ohajara elbb csak Thebai neveben
eskdtek Iel a kzbekere, majd masnap visszavontak eskjket. Thebai es Sparta egyarant hegemonisztikus
politikajat igen jol jellemzi az a Plutarkhosz altal Ieljegyzett szovaltas, amely ezutan robbant ki Ageszilaosz es
Epameinondasz kztt:
,Ages:ilaos:, mikor latta, hogv a grgk a legnagvobb csodalattal es figvelemmel hallgatnak
Epameinondas:ra, megkerde:te tole, fogosnak es meltanvosnak tartfa-e, hogv Boiotia
fggetlen legven. Epameinondas:, gvorsan es meres:en, kerdessel felelt a kerdesre, es
megkerde:te Ages:ilaos:tol, fogosnak tartfa-e, hogv Lakonia [a Peloponnes:os: spartai
fennhatosag alatt levo Sparta krnveki terlete] fggetlen legven, erre Ages:ilaos: dhsen
felugrott, es kvetelte tole, mondfa meg vilagosan, haflando-e fggetlenseget adni Boiotianak.
Erre Epameinondas: megismetelte kerdeset, haflando-e fggetlenseget adni Lakonianak,
ugvhogv Ages:ilaos: vegkepp kiftt a sodrabol, s e:t fo rgvek talalta arra, hogv trlfe
Thebai nevet a bekes:er:odesbol, es hadat :ent neki.`
(Ageszilaosz 28.)
A vita vilagosan erzekelteti, hogy mindket hatalomnak a masik altal elnyomott allamok sorsa Iajt. Hasonlo
esetek persze kesbb is gyakran elIordultak a trtenelemben. Gondoljunk csak Roma es a Szeleukida
birodalom targyalasaira a 190-es evekben, amikor mindket Iel a hellen szabadsag vedelmet hangoztatva
igyekezett hegemoniat szerezni a grgseg Ielett.
Epameinondasz tehat elerte, hogy a thebai kvetek eskjet semmisnek nyilvanitsak, de ezzel egyuttal el is
szigeteldtt az altala kepviselt ggyel. Volt ugyanis a vitatott es a tbbiek altal elismert bekeszerzdesnek egy
pontja, amely szerint a beke megsertesebl adodo haboruktol barmely allam tavol maradhat. Az eskt tev
poliszokat tehat nem kteleztek a kzbeke egyttes Iegyveres megvedesere. Egy Thebai es Sparta kztti
konIliktusban tehat Athen semleges maradhatott anelkl, hogy ezaltal megszegte volna a Thebai-jal korabban
kttt egyttmkdesi szerzdeset. Es valojaban ez is volt Athen celja: a boiot szvetseg kerdeseben a
vegletekig kielezni a viszonyt Sparta es Thebai kztt, majd mintegy paholybol szemlelni a ket allam haborujat.
Mert kellemetlen egy meg mindig nem elegge legyenglt ellenseg, mint Sparta, de hasonlokepp nem kivanatos
egy tulsagosan megersdtt szvetseges sem, amilyen ekkoriban Thebai volt. Athen tehat Iigyelte a
Iejlemenyeket, amelyek csakhamar valoban Iegyveres harcba torkollottak.
371-ben Kleombrotosz spartai kiraly vezetesevel 10 000 hoplitabol es 1000 lovasbol allo sereg trt be Boiotiaba,
es a Thebaitol 13 kilometerre Iekv Leuktranal tkztt meg a kisebb letszamu boiot sereggel, amelynek
legtekintelyesebb parancsnoka Epameinondasz volt. Lathattuk, hogy Xenophon a ,tizezer grg
visszavonulasa kzben uj elemeket hozott a taktikaba. Ezek tovabbIejleszteset tapasztalhatjuk a Leuktra mellett
vivott tkzetben, meghozza a boiotok reszerl. Epameinondasz egy tamado es egy ved szarnyra osztotta
hadat, s a ved szarny alkotta a sereg tartalekat. A sokkal ersebb tamado szarnynak az volt a rendeltetese, hogy
az ellenseges arcvonal legersebb reszet rohanja meg.
A grgk eredetileg az ellenIel arcvonalaval parhuzamosan alltak Iel csataikra, de harcban a jobbszarny inkabb
elre nyult, mint a bal, ugyanis a harcost jobboldali szomszedjanak pajzsa vedte, igy a jobbszarny elbb kezdte
170
meg a kzdelmet. Kvetkezeskeppen a parhuzamos harcalakzat spontan elIerdlt. Az tkzetek kimenetelet
altalaban az dnttte el, hogy a jobb katonakbol allo megersitett jobbszarnyak kzl melyik kepes hamarabb
megIutamitani az ellenIel szemben allo gyengebb balszarnyat. Igy, ha nem is tudatosan, mar a korabbi
phalanx-csatak is szarnycsatak voltak. Epameinondasz a gyalogos tkzeteknek ezt a jellegzetes vonasat ltette
at a gyakorlatba arcvonalanak megszervezese soran, am sokkal markansabban. O ugyanis lenveges erIlenyt
alakitott ki az ersebb szarnyon, amellyel a csata kimenetelet el akarta dnteni. Ezaltal es ez ujitasanak igazi
hadmveszeti jelentsege kidolgozta es gyakorlatban valositotta meg azt a taktikai elvet, hogy a hadvezernek
meg kell hataroznia a tamadas I iranyat, es arra tulervel kell rohamot inditania. Hogy pedig ez az alapelv,
amely egyebkent napjaink hagyomanyos szarazIldi hadviseleseben is ervenyes, minel erteljesebben
ervenyesljn, Epameinondasz nem arcvonala jobb-, hanem balszarnyat ersitette meg oly mertekben, hogy ott
dnt tulerre tegyen szert. Ezaltal szet tudta zuzni az ellenseges hadrendet, amelynek Ielallasa azt az
elkepzelest tkrzte, hogy hagyomanyosan az ersebb szarnyak Iognak a gyengebbekkel megkzdeni. Am
Leuktranal a Icsapas eppen a spartaiak ers jobbszarnyat erte, ezert a thebaiak sikereben a meglepetes is Iontos
szerepet jatszott.
Epameinondasz tehat, szakitva a hagyomanyokkal, hadrendje balszarnyat ersitette meg. Ezt a Xenophon altal a
kolkhoszok ellen bevetett gyalogos harcoszlopok ( orthios: lokhos:ok) Ielallitasaval oldotta meg. Amig a
tartalekot alkoto jobbszarnyat a hagyomanyos modon sorakoztatta Iel, addig a balszarnyra ilyen oszlopokat
helyezett. A hat, lepcszetesen egymas mgtt Ielallo oszlopok kzl t nyolc sorbol, egy pedig tiz sorbol allott.
Ez utobbi volt a Pelopidasz altal vezetett ,szent csapat, a thebai had legtkepesebb osztaga. A lovassag a
harcoszlopok bal oldalat Iedezte.
Az ellenseg vezere, Kleombrotosz 12 sor melyseg phalanxban allitotta Il sereget egy domboldalon, ahol
tabora allt. Hadanak jobbszarnyan a spartaiak, balszarnyan a szvetsegesek alltak Iel, a lovassag a ket szarnyon
helyezkedett el. A csapatok elrendezese utan Kleombrotosz a siksag Iele nyomult. Jobbszarnyon lev lovassaga
elretrt, de amikor a gyalogsag jobbra huzodott, akkor annak arcvonala ele kerlt ahelyett, hogy jobb oldalat
Iedezte volna. Ezt kihasznalva Epameinondasz balszarnyanak lovassagaval, melyet a hoplitak tamado oszlopai
kvettek, az ellensegre vetette magat. A boiotok ellentamadasa kvetkezteben a spartai lovassag sajat gyalogos
hadrendjenek kzepe ele sodrodott. Ez nagy zrzavart idezett el, hiszen a spartai arcvonal centruma keptelen
volt elrenyomulni. Ebben a helyzetben a spartaiak szamara csak az a lehetseg maradt, hogy gyalogsagukat a
ket szarnyon vessek elre a thebai es a velk szvetseges boiot hoplitak ellen. Ezaltal Kleombrotosz hadanak
harcalakzata Ielhold alaku lett. A thebai tamado oszlop bal oldalat tehat eleinte lovassag Iedezte, csakhogy a
lovassagnak a tamadasban valo reszvetele miatt ez kesbb Iedezetlen maradt. Ezt latvan Kleombrotosz arra
kanyarodott, s ezt az oldalt akarta megtamadni. Ekkor trt el csapataval Pelopidasz, megrohanva az ellenseg
hatat es jobb oldalat. A bekeritett spartai jobbszarny veres kzelharc utan megsemmislt, maga Kleombrotosz is
elesett. A leuktrai csatat Thebai es szvetsegesei nyertek meg, bebizonyitva ezaltal a boiot szvetseg eleterejen
kivl Epameinondasz talalmanyanak, az ugynevezett ,Ierde ek-nek, vagyis az egy pontjan dnten
megersitett, s ezaltal Ierdere alakult hadrendnek az eletrevalosagat.
Kesbb egy nagy hadvezer atvette ezt az ujitast, st hatekonyabba is tette. Mert amig Epameinondasz csak egy
Iegyvernem, azaz a hoplita gyalogsag Ielallitasanal alkalmazta a Ierde hadrendet, ez a masik katonai zseni egy
tbb Iegyvernembl allo hadsereg taktikai Ielallasanak alapelveve avatta. Ismet arra a makedon uralkodora, II.
Philipposzra gondolunk, akinek birodalomepit tevekenyseget tbbszr is elrevetitettk mar. O annal is
knnyebben tanulhatott Epameinondasztol, mert iIjukora egy reszet tuszkent Thebaiban, a hadmveszet e
geniusza kzeleben tlttte.
Az a teny, hogy a makedon tron kesbbi birtokosa eveken at tusz volt Thebaiban, jol erzekelteti a leuktrai
gyzelem jelentseget. E hadi siker utan ugyanis nyitva allt az ut a thebai terjeszkedes eltt. Eszak Iele ugyan
Thesszalia ers akadalyt kepviselt, annal is inkabb, mert ott ebben az idben Pherai zsarnoka, Iaszon rvid elet
egyseget alakitott ki a tartomany rksen szethuzo politikai eri kztt. Am 370-ben Iaszont meggyilkoltak, s
az ujabb politikai kaoszt Thebai arra hasznalta Iel, hogy kiterjessze beIolyasat. Ennek a beIolyasnak az ers
mivoltat mutatja, hogy Boiotia vezet allama Thesszalia utan Makedonia gyeibe is beavatkozhatott. Es ez mind
meg csak a kezdet volt. Elbb Orkhomenosz varosa, kesbb a hagyomanyosan Sparta-barat Phokisz kenyszerlt
171
belepni a boiotiai szvetsegbe. Azutan Euboia es Akarnania hagyta Iakepnel az atheniak masodik tengeri
szvetseget, hogy Thebai koalicios partnere legyen. Ez utobbiak szabad elhatarozasbol cselekedtek igy, mikent
az ugyancsak Thebaihoz csatlakozo aitolok is. Nem csoda, hogy Athen, amely mar 371-ben is kelletlenl
Iogadta a leuktrai gyzelem hirevel erkez Ielkoszoruzott thebai hirvivt, Iokozatosan eltavolodott Thebaitol, es
kereste a kapcsolatot az sellenseggel, Spartaval.
Spartat a Peloponneszoszi-Ielszigeten is sulyos veszelyek Ienyegettek. Arkadiaban uj varost alapitottak az
egykor onnan spartai nyomasra elztt Mantineia lakoi. Az uj Mantineia Ielepitesevel kezddtt az arkadiai
varosszvetseg kialakulasa, amely azutan Elisszel es Argoszszal sszeIogva Thebai-jal kttt egyttmkdesi
megallapodast. Ezaltal Thebai hegemoniaja Kzep- es Eszak-Grgorszag utan a Peloponneszoszra is kezdett
behatolni. 370-ben Epameinondasz boiotiai es ujstet peloponneszoszi szvetsegeseivel betrt Sparta
krnyekere, s majdnem elIoglalta a varost. Vegl ugyan ez nem sikerlt, de Messzeniat, Lakonia elestarat
Iggetlenne tette, majd hozzalatott Sparta strategiai elszigetelesehez.
Sparta ebben a ketsegbeejt helyzetben Athenhoz Iordult, amely a politikai eregyensuly erdekeben keszen allt
arra, hogy sszeIogjon Spartaval. Iphikrateszt, a legjobb atheni hadvezert a Peloponneszoszra kldtek. O ugyan
kerlte a nyilt tkzetet a Ielelmetes Epameinondasszal, de puszta megjelenese megis hozzajarult ahhoz, hogy a
thebaiak visszavontak harcosaikat Boiotiaba. 369-ben azutan letrejtt Sparta es Athen szvetsege. Sparta
elismerte Athen jogat az idkzben Iggetlen varossa lett Amphipoliszra, amig utobbi akceptalta Sparta igenyet
Messzeniara. Az uj szvetkezes els nagy eredmenye az volt, hogy amikor 369 nyaran Epameinondasz ismet
betrt a Peloponneszoszra, az atheni es spartai csapatok megakadalyoztak Korinthosz elIoglalasat. Szikon
viszont Thebai kezere kerlt, es kenytelen volt csatlakozni a boiotok es a mellettk allo peloponneszosziak
koaliciojahoz.
368-ban vegre valamit valtozott a helyzet Sparta javara. Erre az evre Epameinondaszt nem valasztottak meg
boiotarkhos:nak, vagyis a boiot szvetseg vezet tisztsegviseli egyikeve, Pelopidasz pedig Theszszaliaban
Iogsagba esett. A legalkalmasabb vezetk idszakos kiesese meglatszott a boiot klpolitikan. Thebai ugyanis
kzmbs maradt akkor, amikor Sparta, megersitve hadat 2000, a nagykiraly ellen szvetsegest keres perzsa
helytartotol, Ariobarzanesztl kapott zsoldossal, megkezdte Lakonia korabban elveszitett terleteinek
visszaszerzeset. Arkadia igaz, keves eredmennyel mozgositott ugyan Sparta ellen, de Elisz Sparta
Ielszolitasara semleges maradt. Ez a jelenseg a thebaiak peloponneszoszi szvetsegesei kztti szakadas els
komoly jele volt.
Sparta ugy gondolta, hogy addig kell tni a vasat, amig meleg, s ezert 367-ben Euthklesz vezetesevel
kldttseget menesztett Szuszaba II. Artaxerxeszhez, hogy tovabbi tamogatast szerezzen Messzenia
visszaszerzesehez. Thebai ekkor elhatarozta, hogy diplomaciai sikon is Ielveszi a kesztyt. A Iogsagabol
kiszabaditott Pelopidasz vezetesevel olyan kvetseget kldtt, a perzsa udvarba, amelyben a vele szvetseges
varosok is kepviseltek magukat. E gesztus reven akarta erzekeltetni Thebai a nagykirallyal sajat politikai erejet.
A boiot varos celja az volt, hogy a perzsak t ismerjek el az europai beke legIbb gondviseljenek, valamint
hogy a status quo megrzesenek jegyeben szavatoljak Messzenia Iggetlenseget. Amikor Athen vezeti
ertesltek a hellen kldttsegek Szuszaba erkezeserl, maguk is elkldtek kveteiket Perzsiaba Timagorasz es
Leon vezetesevel. Jellemz Sparta es Athen szvetsegenek nem valami eredmenyes mkdesere, hogy a
lakedaimoni allam meg csak nem is ertesitette partneret az ujabb diplomaciai manverekrl. Hiaba, tulsagosan is
megterhelte e ket polisz kapcsolatait az evszazados ellensegeskedes, semhogy most szinten sszehangoltak
volna akcioikat. Minthogy pedig Sparta es Athen kepviseli nem egyeztettek celjaikat, ezaltal eleve keves
eselyk volt arra, hogy Thebai nvekv beIolyasat II. Artaxerxesz eltt ellensulyozzak. Athen egyebkent beerte
volna annyival, hagy Amphipoliszhoz Izd jogat elismerjek.
Sparta diplomaciai ,nyitasa tehat csakhamar a perzsak es a grgk kztti altalanos ,bekemegujito
targyalassa valtozott. Am Spartanak meg kellett bannia sajat kezdemenyezeset. A nagykiraly, aki tudomast
szerzett a daszkleioni perzsa helytarto, Ariobarzanesz lazadasi szandekarol es arrol, hogy a szatrapa es Sparta
kztt jo kapcsolat alakult ki, inkabb Thebainak kedvezett. Remkepkent villant Il eltte az a veszely, hogy
htlen helytartoja sszeIog ellene Sparta es Athen szarazIldi, illetve tengeri haderejevel. Ezert a perzsakat
172
36 Havas Laszlo Iorditasa.
egyszerre nem Thebai nvekv hatalma, hanem ennek a Ienyeget veszelynek az elharitasa kezdte
Ioglalkoztatni. Kvetkezeskeppen keszen alltak ra, hogy elIogadjak Thebai kveteleseit. Annal is inkabb, mert e
kvetelesek egyik pontja az volt, hogy Athen szerelje le hajohadat. Az uj helyzetben ez II. Artaxerxesznek is
erdeke volt.
A szuszai konIerencia igy azutan a nagykiraly es Thebai kiegyezesevel zarult, Sparta es Athen pedig
diplomaciai vereseget szenvedett. Ebben a vegkiIejletben az is szerepet jatszott, hogy Timagoraszt, az atheni
kldttseg egyik vezetjet Artaxerxesz megvesztegette, s emiatt az atheni politikus sajat hazajara nezve
hatranyos megegyezesre trekedett. Vajmi keveset orvosolt az Athent ert serelembl az, hogy hazaterte utan
Timagoraszt hazaarulasert kivegeztek. A szuszai balsiker szegyene meg sokaig egette az atheni nepet. Epes
gunnyal ideztek Timagorasz pajzshordozojanak, Epikratesznek a treIas tletet, hogy ,valasszanak a kilenc
arkhon helyett evenkent kilenc kvetet a szegeny nep kzl, hogy az ajandekokbol megszedjek magukat. Ugy
latszott, nem ezzel a ,szocialpolitikai megoldassal kivanta a nep sajat nyomorat enyhiteni.
A szuszai dntesek csak nveltek az Egeikumban dulo politikai zrzavart. Az arkadiai szvetseg, melynek
Elisszel Iolytatott terleti vitajaban a nagykiraly, Thebai keresere, Elisz mellett dnttt, kezdett elhideglni
Thebaitol. Ez mar a thebai hegemonia gyengleset mutatta, es ugyanekkor csapas erte Thebai uj szvetsegeset,
II. Artaxerxeszt is. Fellazadt ellene Ariobarzanesz, akit ebben, eppen az emlitett diplomaciai esemenyek
hatasara, Athen hajohadaval tamogatott. A nagykiraly elleni lazadas tamogatasa kzben az attikai politikai
beIolyas ismet megntt Makedonia es Thrakia partvideken. 365-ben Timotheosz atheni sztrategosz elIoglalta
Pdnat es Methonet, majd 364-ben Poteidaiat es Toronet. Thebai hiaba epitett ki hajohadat II. Artaxerxesz
penzen, a tengeren nem versenyezhetett Athennal. Miutan Thesszaliaban a pherai Alexandrosz Thebaira nezve
serelmes politikat Iolytatott, s Makedonia az atheni elretres eredmenyekepp ez utobbi hatalom uszalyaba
kerlt, Thebai nagyszabasu szarazIldi akcioval probalta eszak Iele megszilarditani pozicioit. Am a hadjaratban
Pelopidasz eletet veszitette, s hamarosan vilagossa valt, Thebai nem kepes hegemoniajat e terleten
veglegesiteni.
Paradox modon tehat a 367-ben egymasra talalt Perzsia es Thebai egyarant gyenglni kezdett. 366-ban e
Iolyamat reszekent az arkadiai szvetseg baratsagi szerzdest kttt Athennal. Arkadia ugyan hivatalosan meg
Thebai szvetsegese maradt, mint ahogy Athen sem szakitotta meg szvetsegesi kapcsolatat azzal a Spartaval,
amelynek hatalma ellen az arkadiai egyesles letrejtt, de ez az ujabb diplomaciai Iejlemeny jol erzekelteti azt a
bizalmatlan legkrt, amely meg a szvetsegeseket is szembeallitotta egymassal. Thebai persze szerette volna
megakadalyozni az egyezmeny ratiIikalasat, s amikor evegett atheni kldttseg erkezett Arkadiaba, Thebai es a
vele szvetseges Argosz is kveteket kldtt oda. Thebait Epameinondasz kepviselte, Athent Kallisztratosz.
Cornelius Nepos romai trtenetiro igy beszeli el az arkadiaiak gylesen kialakult vita egyik erdekes reszletet:
,Callistratos [Kallis:tratos:] ... elkeseredetten tamadta a thebaeiakat meg a: argosiakat, s
tbbek k:tt a kvetke:oket adta elo. A: arcadiaiaknak fontolora kell vennik, mifele
polgarokat is s:lt ama ket varos, mert altaluk a tbbiekrol is kepet alkothatnak maguknak.
Argosi volt a ket anvagvilkos. Orestes es Alcmaeon, Thebaeban s:letett Oedipos, aki meglte
atvfat, anvfaval pedig gvermekeket nem:ett. Ennek a s:onoknak Epaminondas
[Epameinondas:] valas:olt, s amikor minden kerdesrol res:letesen bes:elt mar, ratert a ket
fent emlitett gvala:kodo vadra. A:t mondta. almelkodik a: atticai retor ostobasagan, aki
figvelmen kivl hagvfa, hogv a s:oban forgo s:emelvek artatlanul s:lettek, bnk elkvetese
utan vis:ont s:am:tek oket ha:afukbol, es epp a: atheniak fogadtak be a vetkeseket.`
(Epaminondas 6.36)
Epameinondasz szellemes valaszbeszede ellenere Arkadia megersitette szvegseget Athennal. Ez uj helyzetet
teremtett a Peloponneszoszon, mivel Sparta nehany terletet visszaszerezhetett korabban elveszitett birtokai
173
37 Ritook Zsigmond Iorditasa.
kzl. Sparta elretrese viszont megbontotta az arkadiai szvetseg egyseget, s emiatt Thebai beavatkozott a
viszalyba. Epameinondasz vezerletevel boiot sereg trt be a Peloponneszoszra, hogy egyszer s mindenkorra
veget vessen Sparta hatalmi trekveseinek. 362 nyaran vivtak az arkadiai Mantineia kzeleben a nagy csatat
Thebai es koalicioja, valamint Sparta, a peloponneszoszi varosok egy resze, tovabba az ket tamogato Athen
kztt. A boiotok es szvetsegeseik gyztek, bar a csata azonkivl, hogy mindket Ielet legyengitette, lenyeges
eredmenyt nem hozott. Es ami dnt volt a boiot szvetseg jvje szempontjabol: elesett a harcmezn maga a
gyztes Epameinondasz is.
A sulyosan sebeslt thebai hadvezer szivbemarkolo meltosaggal elte meg utolso perceit. Errl irta Diodorosz:
,Epameinondas:t meg elve vittek a taborba, s amikor a: ss:ehivott orvosok ugv nvilatko:tak,
hogvha a land:sat kives:ik mellebol, feltetlenl be fog kvetke:ni a halal is, eletenek hosies
veget s:abott. Elos:r paf:shordo:ofat hivatta, es megkerde:te, hogv megori:te-e paf:sat.
Mikor a: igennel valas:olt, es a paf:sot le is tette ele, a:t kerde:te, ki gvo:tt. Mikor a fiu
elmondta, hogv a boiotok, igv s:olt. Itt a: idefe meghalnom, s megparancsolta, hogv hu::ak
ki a dardat. Mikor ottlevo baratai felkialtottak, es valaki knnve:ve a:t mondta.
Gvermektelenl hals: meg, Epameinondas:, igv s:olt. Zeus:ra, de ket leanvt hagvok, a
leuktrai es a mantineiai gvo:elmet. Amikor a dardat kihu:tak, minden halaltusa nelkl halt
meg.`
(XV. 87.37)
Epameinondasz haldoklasa veget ert, a grgsege meg tartott. Az nemeszt csatarozasok, amelyek a ,nagy,
azaz a peloponneszoszi haborut kvettek, egyre csak szivtak a hellen allamok eleterejet. Kellett mar egy olyan
politikai hatalom, amely beket teremt a beketlenek kztt, s noha ns erdektl vezerelve es a szabadsag
eszmenyeit labbal tiporva, de megis atmenti a hellen civilizaciot a kvetkez evszazadok szamara. Makedonia
eltt tarult Iel a Ienyes jv, noha ezt ekkor meg aligha sejtettek a lovas makedonok Ildjen.
174
18. fejezet - j csiIIag szIetik
A panhellen zrzavar nem kimelte a hellen vilag peremet sem. A kiralygyilkossagokkal atsztt evtized utan sem
lelt nyugalmat az a Makedonia, amelyre oly Iontos Ieladatot szabott ki a trtenelem. A mai Koszovo tartomany
terleten az 5. szazad vegen ers allamalakulat jtt letre, a dardanok orszaga, amely erskez kiralya, Bardlisz
vezetesevel csakhamar Makedonia veszelyes szomszedjava izmosodott. 395 es 358 kztt, amikor ez az allam
hatalma csucsan allt, tbb izben is sikerlt Ieldulnia mind Epeirosz egyik Iontos tartomanyat, Molossziszt, mind
pedig Makedoniat. Erre els izben 393392-ben kerlt sor. Szegeny III. Amntasznak, alighogy kisse
megmelegedett a tronjan, meneklnie kellett sajat orszagabol. A dardan hadak egeszen a Thermei-bl partjaig
jutottak, es elIoglaltak Also-Makedoniat. Amntasz, meneklese eltt, a meg kezen maradt keleti terleteket
Mgdoniaban atadta a khalkidikei varosok vezet poliszanak, Olnthosznak, hogy az vigyazzon rajuk
visszaterteig.
Ebben az idben eppen a korinthoszi haboru vihara dult Korinthosz krnyeken, a keskeny Ildhid, az Iszthmosz
kzeleben. A perzsak elleni harcokbol kivont spartai seregekre nehez csatak vartak Kzep-Grgorszagban.
Ezert a Balkan eszakabbra es videkein, Thesszaliaban es a Khalkidiken megrendlt a peloponneszoszi
beIolyas. Ezt hasznaltak ki a khalkidikei varosok arra, hogy Olnthosz iranyitasaval megersitsek
szvetsegket. De ugyanezen okok reven megersdtt a thesszaliai Larissza uralkodo nemzetsege, az
Aleuada-dinasztia is, amelynek Ieje ekkoriban bizonyos Mediosz volt. Hozza meneklt a csalad es a makedon
uralkodok kztti hagyomanyosan barati kapcsolat jegyeben III. Amntasz. Makedoniaban pedig egy
dardanbarat babkiraly kerlt hatalomra. Ezt a IerIiut Argaiosznak neveztek. O az, akit a makedon trteneti
hagyomany sohasem tekintett trvenyes kiralynak; alighanem azonos volt Arkhelaosz trvenytelen Iiaval. Ha
igy volt, akkor az sem lehetetlen, hogy a dardanok a Perdikkasz-ag ujboli hatalomra jutasat szorgalmazo bels
ellenzek tamogatasaval ztek el III. Amntaszt.
Akarhogy trtent is, Argaiosz nem sokaig bitorolhatta a Ihatalmat. 391-ben thesszaliai csapatok segitsegevel
Amntasz visszaszerezte orszagat. Ezutan vedelmi szvetseget kttt a khalkidikei varosok koaliciojaval, s
Olnthosztol megkapta az idlegesen atengedett mgdoniai terleteket. A makedonok es a khalkidikeiek altal
kttt szerzdes tredekesen Iennmaradt szvegebl kiderl, hogy ez utobbiak varosai eljogokat nyertek a
bseges makedoniai hajoepit anyagok importalasara. A szerzdesnek ebbl a pontjabol ket kvetkeztetest is
levonhatunk. Az egyik az, hogy a terjeszkedni kivano khalkidikei szvetseg ersitette hajohadat, a masik pedig,
hogy Makedonia most ugyanolyan alarendelt helyzetbe jutott, mint II. Perdikkasz idejen, amikor Athen szabott
vele szemben sajat kereskedelmi elnyeit garantalo Ielteteleket.
III. Amntasz elrelato diplomaciai megoldast valasztott ezzel a szvetsegktessel, mert ujabb tamadas
Ienyegette. 385384-ben a dardanok Molossziszban emeltek tronra egy babkiralyt, miutan a csataban 15 000
molosszoszt legyilkoltak. Bar a hegemoniajara Ieltekeny Sparta azonnal expedicios sereget kldtt a helyszinre,
amely vegl kizte a dardanokat, am ez csak ideiglenes megoldas volt. Molosszisz utan ugyanis ismet
Makedonia lett a celpont. 383382-ben, pontosan tiz evvel elz betresk utan, ujra megjelentek Bardlisz
seregei, s legyzve III. Amntasz hadat, vegigdultak az orszagot. A makedon kiraly megint csak Olnthoszhoz
Iordult, ideiglenesen Ielajanlva a hozza kzel es makedon terleteket, jvedelmkkel egytt. Cserebe katonai
segitseget kert, noha erre a Iriss egyezmeny ellenszolgaltatas nelkl is ktelezte Olnthoszt. Hammond
szellemesen ,Hobson`s choice-nak nevezi Amntasz eljarasat, utalva az uralkodo szorult helyzetere annak a
legendas angol lokupecnek a neve nyoman, akinel a vev ugyan nem valogathatott; mindig az istalloajtohoz
legkzelebb es gebet kellett megvasarolnia.
A hianyos Iorrasadatokbol csak annyi derl ki, hogy harom honap leIorgasa alatt Makedonia ismet
megszabadult az ellensegtl. Hogy Olnthosz es szvetsegesei segitettek-e III. Amntasznak vagy sem, nem
tudjuk. Az viszont teny, hogy a dardanok kitakarodasa utan a kiraly hiaba kvetelte vissza Olnthosztol a
makedon terleteket. Nehany evvel elbb hasonlo szituacioban meg visszakapta Ildjeit, a nagyravagyo
khalkidikei varos azonban szvetseges tarsaival egytt terjeszkedni akart az Egei-tenger eszaki partjan. A
175
Makedoniabol behozott Iabol uj hajokat epittetett, szvetsegeseivel egytt pedig most szomszedai, tehat
Makedonia rovasara is nvelte beIolyasat. 383 szen a khalkidikei varosok egyeslese Pellat, Makedonia
legnagyobb varosat is elIoglalta. Az Axiosz, majd a Sztrmon also Iolyasanak atkelhelyei a szvetseg
birtokaba kerltek. Ez a teny azzal Ienyegette Amntaszt, hogy orszagatol elszakadnak a keleti makedon
tartomanyok, annal is inkabb, mivel a biszaltak thrak nepe a khalkidikeiekhez csatlakozott. Szamitasok szerint a
khalkidikei szvetseg ez id tajt 800 lovast es 8000 hoplitat, valamint nagy szamu peltaszteszt allithatott a
csataterre. Az ugyancsak nem lebecslend hajohaddal egytt ez a katonai potencial tartos hegemoniat
alakithatott ki az Egeikum eszaki reszen.
III. Amntasz ebben a nem tulsagosan rozsas helyzetben azt tette, amit eldei cselekedtek volna: kls segitseg
utan nezett. Miutan tudjuk, hogy Kotsz, az odrszi thrakok kiralya segitseget kldtt neki, s azt is tudjuk, hogy
Kotsz veje, az atheni szarmazasu Iphikratesz kesbb abban a kitntetesben reszeslt, hogy Amntasz adoptalta
t, Ieltetelezhetjk, hogy Iphikratesz allt az odrszi segelycsapatok elen. De ennel is hatasosabb volt az a
kerelem, amelyet a makedon uralkodo Spartaba juttatott. A Peloponneszosz es ekkor talan egesz Hellasz
Ivarosaban mar Akanthosz es a del-thrak tengerparti Apollonia kldttei is ott jartak, vedelmet kerve az
olnthosziak es szvetsegeseik tulkapasai ellen.
A Perzsiaval kttt bekeszerzdes utan Sparta es a peloponneszoszi szvetseg az er helyzetebl lephetett Iel a
khalkidikei varosszvetseggel szemben. 382 tavaszan Eudamidasz vezetesevel 3000 hoplitat kldtek eszakra. Ez
a hadsereg megszallta Poteidaiat amely, mint emlekeznk, igen kzel Iekdt Olnthoszhoz , majd
megersitette Akanthoszt es Apolloniat. Ezutan erkezett meg a peloponneszoszi Isereg, amely menet kzben
elIoglalta Thebait. Most Teleutiasz lett az eszakon kzd peloponneszoszi had Iparancsnoka. O azt javasolta
III. Amntasznak, hogy Iogadjon zsoldosokat es kldjn penzt Fels-Makedonia Iejedelmeinek, biztositva
tamogatasukat. A javaslatnak ez a mozzanata jol erzekelteti, hogy Makedonia szoban Iorgo nagy terlete ujbol
meglazitotta a kzponti hatalomhoz Izd ktelekeit.
A 381 nyaraig tarto hadjaratban Elimeia Iejedelme, Derdasz csatlakozott Amntaszhoz, s Irge lovasaival nagy
kart tett az ellensegben. A tbbi Iels-makedoniai uralkodo valoszinleg semleges maradt. A khalkidikeiek
ugyan vegl legyztek az egyeslt makedonpeloponneszoszi sereget, de Sparta nem hagyta ennyiben a dolgot.
Most mar komolyan elszanva magat a vegskig tarto kzdelemre, egyik kiralyat, Ageszipoliszt szamos harcos
elen Olnthosz ellen kldte. III. Amntasz es Derdasz azonnal csatlakozott harcosaival a spartai sereghez, s a
makedon kiraly iranti baratsagbol thesszaliai lovasok is erkeztek. Olnthosz blokad ala kerlt, majd 379-ben
kapitulalni kenyszerlt. A khalkidikei ligat Ieloszlattak, Olnthosz es egykori szvetsegesei Sparta hegemoniaja
ala kerltek.
A khalkidikei varosszvetseg Ielbomlasa utan III. Amntasz visszaszerezte azokat a terleteket, amelyeket ez a
koalicio az elz evekben elragadott tle. Csakhogy Makedonia klpolitikai orientacioja a viszonylagos siker
ellenere hamarosan megvaltozott. Meg ugyanebben az esztendben Thebai Iggetlenitette magat Spartatol, es
szvetkezett azzal az Athennal, amely hamarosan kialakitotta masodik tengeri szvetseget. Sparta csillaga
hanyatlani kezdett, a makedon kiralyok pedig hiresek voltak jo politikai szimatukrol. Nyilvanvalo tehat, hogy
Makedonia kzeledni kezdett ahhoz a hellen hatalomhoz, amely mar az elz evszazadban is gyakran volt jo
vagy legalabbis elviselhet szvetsegese: Athenhoz. Ez annal is ajanlatosabb lepes volt, mert idkzben
Thesszaliaban a makedonbarat Aleuadak ideiglenesen kenytelenek voltak atengedni a Ihatalmat Pherai
zsarnokanak, Iaszonnak.
Valamikor 375 es 373 kztt Athen es Makedonia szvetsegre lepett. A khalkidikei varosok kzs ellensegnek
szamitottak, ezert Amntasz nyersanyaggal gyarapitotta az atheni Ilottat, es elIogadta Athen igenyet
Amphipoliszra. Makedonia annyira legyengli az elz esztendkben, hogy most meg a kzvetlen kzeleben
zajlo atheni ternyeres sem zavarta. Ez magyarazza azt a szokatlan tenyt, hogy trtenelme Iolyaman els izben
Makedonia tamogatta Athen kveteit, amikor azok ezt az I. Alexandrosz kora ota vitatott terletet kveteltek
Spartaban, ahol 371-ben sszejttek a grg allamok kldttei a kzbeke megteremtese vegett. Errl a
konIerenciarol mar sokat tudunk. Egyebek kzt azt is, hogy a Sparta es Thebai kztti haboruba torkollott. Az a
krlmeny, hogy Makedonia kepviseli reszt vehettek ezen az ertekezleten, jol mutatja, hogy gyengesege dacara
176
az Argeaszok kiralysaga valamit vegleg kivivott: hivatalosan tbbe nem vontak ketsegbe hellen mivoltat.
Mindssze ennyit ert el viszonylag hosszu uralkodasa vegeig III. Amntasz. Egy, a dardanok altal ketszer is
kiIosztott, majd a khalkidikeiek reszerl megcsonkitott orszag, amely strategiai szempontbol Iontos varosai
kzl ismet elveszitette Methonet es Pdnat. Keleti terletei a khalkidikei varosok szvetsege es a biszaltak
tamadasai miatt elszakadtak a kzponti hatalomtol. A nemesIemekben gazdag videkek elszakadasa miatt III.
Amntasz nem annyira ezstbl, mint bronzbol verette penzermeit. Fels-Makedonia szinte teljesen nallo lett,
s Amntasz penzen volt kenytelen megvasarolni az ottani Iejedelmek semlegesseget. Jellemz ekkoriban
Makedonia katonai gyengesegere az a krlmeny, hogy meg Elimeia is ersebb hadat tudott kiallitani, mint a
makedon kiraly. III. Amntasz megsem lehetett tehetsegtelen politikus. Gondoljuk csak meg, hogy ketszer is el
kellett trnie orszaga kirablasat, s a khalkidikeiekben olyan partnert Iogott ki, akik a szvetsegesi hseget
hasonlo ,rugalmassaggal kezeltek, mint a regebbi makedon kiralyok. De ilyen kedveztlen helyzetben is kepes
volt legalabb orszaga magvat megrizni, s a legnagyobb politikai es gazdasagi bajok kzepette diplomaciai
manverekkel kapcsolta be Makedoniat az altalanos grg politika verkeringesebe. Szivos es okos uralkodo
volt. Ilyen veszterhes idben is Ienntartotta az Argeaszok uralmanak Iolyamatossagat a lovas makedonoknak
legalabb egy resze Ielett, s ezzel nyitva hagyta azt a lehetseget, hogy kedvezbb szeljarasban egy szerencses
utod visszaszerezze, majd megnvelje sei birodalmat. Megtette, amit lehetett, es valoszinleg 370 masodik
Ieleben meghalt.
Az emlitett szerencses utod meg nem az a II. Alexandrosz volt, aki legidsebb Iiakent kvette III. Amntaszt.
III. Amntasznak ket Ielesege volt, Eurdike es Ggaia. Az elbbitl szletett harom Iia, meghozza a szletes
sorrendjeben Alexandrosz, Perdikkasz es Philipposz, valamint egy leanya, Eurnoe. Az utobbitol is harom Iia
szletett, de ezek nem jatszottak szerepet a tronrklesben: Arkhelaosz, Arrhidaiosz es Menelaosz. Eurnoe
meg III. Amntasz eleteben Ierjhez ment az egykori II. Amntasz kisebbik Iiahoz, Ptolemaioszhoz.
Emlekezhetnk, 400 krl I. Arkhelaosz adta leanyat Amntasz idsebb Iiahoz, Philipposzhoz, hogy ezaltal
megelzze a csaladi belviszalyt. Szo, ami szo, nem sok sikert ert el ezzel a latszolag blcs lepessel, hiszen a
,Kis Amntasz ha rvid idre is a Menelaosz-agat juttatta hatalomra a Perdikkasz-ag rovasara. III.
Amntasz az altala kepviselt Amntasz-vonalhoz szerette volna hozzaktni a Menelaosz-leszarmazottat. Mint
latni Iogjuk, sem jart sikerrel.
Mindenesetre III. Amntasz halala utan legidsebb Iia akadaly nelkl Ieljutott a tronra. II. Alexandrosznak
eppugy szembe kellett neznie a dardan veszedelemmel, mint eldjenek. Hogy elharitsa a kellemetlen
szomszedok ujabb tamadasat, adot Iizetett nekik, s legIiatalabb ccset, Philipposzt tusz gyanant Bardliszhez
kldte. A nemesIembanyakban gazdag Biszaltia nelkl es a dardanok altal elIoglalt eszaki terletek hianyaban
az uj kiraly ugyancsak nehezen Iizethette ki az adot. Jellemz Makedonia korabeli szegenysegere, hogy II.
Alexandrosz csak bronzbol veretett penzt, ezstbl nem. A makedon kiralynak arra kellett Ianyalodnia, amit a
Bank ban Tiborca szerint a kiIosztott magyar paraszt volt kenytelen tenni, ,akit a szkseg garast rabolni
kenyszeritett. O is rabolni kenyszerlt, megpedig az egyetlen olyan kzeli videken, amely meg Makedonianal
is megosztottabb, ennelIogva sebezhetbb volt: Thesszaliaban.
Thesszalia Ildjen a Thebai-jal szvetseges Pherai-beli Iaszon ideiglenes egyseget teremtett, de 370-ben
meggyilkoltak. A Ihatalmat Iiverei, Poldorosz es Polphron rkltek. Az kzs uralmuk sem tartott sokaig.
Poldorosz ugyanis nehany het multan gyilkossag aldozata lett, alighanem testvere hathatos kzremkdesevel.
Larissza es Pharszalosz arisztokratai ekkor Polphron ellen Iordultak. Pharszaloszban egy Poldamasz nev
arisztokrata allt a Pherai-beli zsarnokkal szembeni ellenallas elen. Ez a IerIiu a spartaiak vendegbaratja cimet
viselte, de ezzel ugyan nem sokat ert, hiszen Sparta ekkor nem volt abban a helyzetben, hogy segitsen neki.
Larisszaban a hagyomanyosan makedonbarat Aleuada csalad iranyitotta a Pherai elleni mozgalmat. Lariszsza es
Pharszalosz azonban nem Iogott ssze a kzs ellenseggel szemben, igy Polphron eselyt latott arra, hogy
egyenkent vegezzen velk. Elbb Pharszaloszra tamadt, es kivegeztette Poldamaszt. Lariszszabol ekkor sokan
elmenekltek ellenIelei kzl. 369 kora nyaran aztan Polphron napja is lealdozott. Ot Pherai egy vetelytars
arisztokrataja, Alexandrosz gyilkolta meg, Alexandrosz igenyet az egesz Thesszalia Ieletti Ihatalomra a
nagyvarosok, kzttk Larissza is visszautasitottak. Kitrt a polgarhaboru, a szomszedos hatalmak pedig
megprobalhattak, hogy Thesszalia rovasara sajat politikai-gazdasagi celjaikat igyekezzenek ervenyre juttatni.
177
A larisszai Aleuadak a Pherai-beli Alexandrosz elleni harcukhoz II. Alexandrosz tamogatasat kertek. Neki, mint
lattuk, ugyancsak nagy szksege volt mar valamilyen sikerre, ezert elIogadta a szives meghivast, es hadaval
betrt Thesszaliaba. Szksege volt a zsakmanyra, szksege volt a termekeny terletekre. Sikerlt is elIoglalnia
Larisszat, majd Krannont, de a Pherai-beli Alexandroszt nem tudta legyzni, mivel ez kerlte vele a nyilt
sszecsapast. A makedon kiraly sulyos kockazatot vallalt ezzel a hadjarattal, mivel otthon, mialatt idegen
Ildn hadakozott, nagybatyja, Ptolemaiosz nyiltan szervezkedett ellene. Ezt a hatalomvagyo nagybacsi annal is
inkabb megtehette, mert az iIju uralkodo edesanyja, Eurdike egy kesbbi es nehany trtenesz altal vitatott
hagyomany szerint a szeretje volt. Ptolemaiosz talan egyszerre elvezte Ielesege es anyosa kegyeit, ami ritkan
adatik meg a Ildi lakoknak.
Nagybatyja askalodasai miatt Alexandrosz nem sokaig idzhetett Thesszaliaban. Helyrsegeket hagyott hat a
vele szvetseges varosokban, es arra buzditotta vezetiket, hogy Iorduljanak Thebaihoz tovabbi tamogatasert. A
naiv kiraly bizonyara azt hitte hogy a thebaiak majd legyzik a Pherai-beli Alexandroszt, pedig ezutan ur lehet
Thesszalia dus videkei Ielett. Ebben a tevhitben tert vissza orszagaba. Eppen jokor szanta ra magat a
hazautazasra, mert ekkorra mar Iegyveres Ielkeles trt ki ellene Ptolemaiosz iranyitasaval. Thesszalia utan tehat
Makedoniaban is kitrt a polgarhaboru. Az a makedon kiraly, aki akkoriban elmulasztotta rokonsaga kiirtasat,
lathatoan nem lhetett sokaig a nyeregben.
Thebai persze szivesen segitett a thesszaliai varosoknak. Annal is inkabb, mert nem volt inyere egy olyan
Iejlemeny, hogy Pherai ura egesz Thesszaliara kiterjeszti hatalmat. Egy egyseges Thesszalia, amely mentes a
boiot beIolyastol, a legkevesbe sem volt erdeke Thebainak. Ez a nagyhir varos olyan Thesszaliat akart,
amelyben Iennmaradnak a politikai erk ellentetei, s a vitas kerdesek eldnteseben Thebai akarata ervenyesl.
Mindennek jegyeben Pelopidaszt kldtek harcosok elen Thesszaliaba, meglehetsen kis letszamu sereggel,
hiszen a katonak nagyobb resze ekkor Epameinondasz vezerlete alatt a Peloponneszoszon harcolt.
Pelopidasz nem is tudta a harcmezn szetzuzni a Pherai-beli Alexandroszt, de sikerlt arra kenyszeritenie, hogy
ktelezettseget vallaljon, nem haborgatja az uralmat ellenz varosokat. Es hogy a szoban Iorgo varosok meg
tudjak vedelmezni nmagukat, Pelopidasz kzremkdesevel letrejtt a thesszaliai szvetseg, amely I
Ieladatanak a Pherai-beli Alexandrosz ambicioinak elharitasat tekintette.
Pelopidasz thesszaliai tevekenysege vilagosan arra utalt, hogy Thebai ebben a tartomanyban nem akar latni
makedon beIolyast. A varos nem azert avatkozott az ottani gyekbe, hogy masnak kaparja ki a gesztenyet.
Pelopidasz thebai beIolyasra vagyott, st hamarosan arra is alkalma nyilott, hogy Makedonia dolgaiba
avatkozzek. Makedoniaban dult a polgarhaboru II. Alexandrosz es Ptolemaiosz kztt, s mindket Iel kvetei
Pelopidasz segitseget kertek. A boiotiai allamIerIi erre Makedoniaba utazott, es a trvenyes kirallyal kttt
Thebai neveben szvetseget. Ez megersitette II. Alexandrosz poziciojat orszagan bell, viszont megkttte a
kezet orszagan kivl. Kteleznie kellett ugyanis magat, hogy klpolitikajat Thebai igenyeihez szabja, es nem
avatkozik tbbe Thesszalia gyeibe. Jellemz a szerzd Ielek kztti egyenltlen viszonyra, hogy Pelopidasz
tuszkent magaval vitt harminc arisztokrata iIjut, valamint az idkzben a dardanoktol hazatert Philipposzt.
Plutarkhosz, aki nemigen kedvelte az utobb Makedoniat ujjateremt politikust, igy kommentalja Philipposz
thebai utjat:
,E: volt a: a Philippos:, aki kesobb haborut viselt a grgk ellen, hogv megfoss:a oket
s:abadsaguktol. Akkor mint fiatal fiu Thebaiban lakott Pammenes:nel. Ugv lats:ik, e:ert
utano:ta bu:gon Epameinondas:t, s tanult tole hadviselest es hadve:etest. Pedig e: csak kis
res:e volt Epameinondas: erenvenek, a:t, amiben Epameinondas: iga:an nagv volt.
nmersekletet, iga:sags:eretetet, nagvlelkseget es nemes gondolkodast nem tanulta meg
tole.`
(Pelopidasz 26.)
178
A trtenetiro persze egyoldaluan iteli meg a nehany ev mulva II. Philipposz neven tronra kerl allamIerIit.
Egyelre azonban Ioglalkozzunk a makedon kiralyi csalad idsebb tagjaival. Ezek tovabb vivtak hatalmi
harcukat, amelynek az lett a vege, hogy 368-ban II. Alexandroszt meggyilkoltak. A gyilkossag a pellai
Marszasz szerint egy nnepsegen trtent, ahol a teles:ias: nev thrak eredet harci tancot mutattak be. Antik
Iorrasok szerint Ptolemaiosz es II. Alexandrosz szeretett edesanyja, Eurdike egytt tervelte ki a gaztettet,
amelyet azzal is megteteztek, hogy a merenylet utan sszehazasodtak.
A moralisan gondolkodo mai trteneszek egy resze annyira visszataszitonak tartja ezt a trtenetet, hogy
hajlamos rosszindulatu pletykanak tekinteni. Talan az is; ezt a kerdest nem tudjuk eldnteni. Teny, hogy a
nepgyles amennyire tudta, kivizsgalta az gyet, es egy pellai IerIit, bizonyos Apollophaneszt kivegeztetett.
Ezutan II. Alexandrosz ccsei kzl az idsebbet, Perdikkaszt valasztottak kirallya III. Perdikkasz neven. Mivel
azonban meg nagyon Iiatal volt, Ptolemaioszt regensi hatalommal ruhaztak Iel.
Pelopidasz minderrl Thesszaliaban erteslt, ahol ismet Iel kellett lepnie Pherai ura ellen. Nemsokara azt is
megtudta, hogy Makedonia ujabb polgarhaboruba sodrodott. Trtenetnkben Ielbukkant mar egyszer I.
Arkhelaosz egyik trvenytelen Iiugyermeke, Pauszaniasz. Most latta ugy, hogy itt az ideje az Amntasz-aggal
szemben a Perdikkasz-ag, vagyis az egykori II. Perdikkasz vonalat hatalomra juttatnia. 367 elejen grg
zsoldosokat gyjttt a khalkidikei varosok, elssorban valoszinleg Olnthosz segitsegevel, es kihasznalva a
Ptolemaiosz es Eurdike bnreszessegerl kering hireket, valamint az ezek nyoman tamadt nepharagot, betrt
Makedoniaba. ElIoglalta Thermet es Sztrepszat is. A makedoniai zrzavarra IelIigyeltek az erdekelt hatalmak.
Ennek els jelekent Athen lepett kzbe.
Iphikrateszt egy kisebb hajohaddal eszakra kldtek, hogy a Makedoniaban kialakult anarchiat hasznalja Iel
Amphipolisz krnyekenek elIoglalasara es a Iontos varos ostromanak elkeszitesere. Iphikratesz tehat
Pauszaniasz seregere tamadt, s a tle elragadott terletre maga tette ra a kezet. Ehhez az ,nzetlen segitseghez,
amelyet III. Perdikkasznak, de meg inkabb Ptolemaiosznak nyujtott, megvolt persze az ,ideologiai alapja is.
Iphikrateszt, mint tudjuk, III. Amntasz egykor adoptalta, ezert tehat az atheni hadvezer szent ktelessegenek
erezte, hogy Amntasz Iiat megsegitse. Hogy aztan a segitsegnyujtas kzben makedon Ildek jutottak
birtokaba? Az ilyesmi gyakran megtrtenik. 191-ben Manius Atilius Glabrio romai consul teljes nyiltsaggal
jelentette ki, hogy a romaiak mas nepek szabadsaganak megvedese reven erhetik el a vilaguralmat. Ezt az
eszmet korabban is melengettek Hellaszban. Masok kesbb is...
Gondolhatjuk, hogy az esemenyeket Thebai sem nezhette sokaig tetlenl. Ez a polisz sem szenvedhette, ha egy
kzeli orszagban masok segitsegevel teremtenek rendet. Pelopidasz tehat nem sokaig habozott, hanem
Thesszaliabol betrt Makedoniaba, majd Ptolemaiosz ellen vonult. Emiatt Ptolemaiosz megszakitotta a
kapcsolatait Iphikratesszel, s Pelopidasszal lepett szvetsegre. A szvetsegktes Ieltetelei hasonloak voltak
ahhoz, amelyet nem sokkal korabban II. Alexandrosz Iogadott el. Hasonlo volt a makedon reszrl adott
biztositek is. Ptolemaiosz Iiat, Philoxenoszt es tven elkel iIjut Thebaiba kldtek tusznak.
Makedonia tehat kievickelt a polgarhaborubol, de cserebe el kellett Iogadnia Thebai gyamkodasat, s el kellett
trnie Athen elretreset a Thermei-bltl keletre es terleteken. Eszaknyugatrol raadasul tovabbra is
Ienyegettek a dardanok. A dardan tamadas veszelye is kzrejatszott abban, hogy Fels-Makedonia meg jobban
eltavolodott az Argeasz-dinasztiatol. Oresztisz tartomany valamikor 370 es 365 kztt csatlakozott a
molosszoszoknak Epeirosz terleten Iekv allamahoz, hogy egyeslt ervel probaljak utjat allni Bardlisz
hadainak. Makedonia tehat politikailag es gazdasagilag meglehetsen melyre sllyedt.
Ilyen krlmenyek kztt kerlt sor a bels hatalmi viszonyok drasztikus tisztazasara. 365-ben, az akkor
tizennyolcadik eletevet betlt III. Perdikkasz meglette Ptolemaioszt, s maga vette kezebe a kormanyrudat.
Azonnal megujitotta a szvetseget Thebai-jal, s keresere ccse, az ekkor talan 16-17 esztends Philipposz, a
hazajatol annyi even at hol a dardanok, hol a thebaiak tuszakent tavol el Iiu, visszaterhetett Makedoniaba. III.
Perdikkasz kivetelesen nem azert hozatta haza Philipposzt, hogy meglesse. Inkabb tamaszkodni szeretett volna
ccsere a sok gond kzepette. Mert gond az volt bven. 364-ben Pelopidasz elesett Thesszaliaban, s halalaval
Thebai eszaki hegemoniaja is megrendlt. Makedonia tehat elveszitette egyik tamogatojat, mikzben az atheni
hajohad Timotheosz iranyitasaval igen eredmenyesen mkdtt a Thermei-blben es krnyeken. Methone,
179
Pdna, Poteidaia es Torone varosaiba atheni helyrseg kltztt, es ezekbl a varosokbol szerveztek az atheni
tamadasokat egyreszt Makedonia, masreszt a khalkidikei poliszok terlete ellen. A Iels-makedoniai Pelagonia
Iejedelme segitette Iegyvereseivel az atheniakat, s ez a teny is elesen ravilagit, mennyire elveszitettek Temenosz
leszarmazottai e videk Ieletti ellenrzest.
A kenyszerhelyzet miatt 364 vegen vagy 363 elejen III. Perdikkasz szvetsegre lepett Athennal. Igy akarta elejet
venni, hogy tovabbi makedon terletek kerljenek az attikai polisz kezebe. 363-ban azonban azt hallotta, hogy a
perzsa penzen Ieleplt thebai Ilotta kiIutott a tengerre, a kiraly tehat szembeIordult Athennal. Mondhatni:
elsietett lepes volt ez, mivel Athen megrizte Ilenyet a tengeren, s kenyszeriteni tudta a makedon uralkodot,
hogy 362-ben ujbol a szvetsegeseve valjon. III. Perdikkasz azert titokban katonakat kldtt Amphipoliszba,
nehogy a nemkivanatos atheni ,baratok bevegyek ezt a Iontos varost.
De Makedonia szamara nem csupan Athen ambicioi jelentettek visszater problemat. A 360-as evek vegen ujra
Ienyegeten kzeledtek a makedon hatarok Iele a dardanok, miutan Bardlisz Ieldulta Epeiroszt, s csapatai
kzel kerltek III. Perdikkasz orszagahoz. Ugyanekkor az Axiosz vlgyeben Agisz kiraly vezetese alatt
megersdtt a paion kiralysag, amely ugyanugy Makedonia rovasara szeretett volna terjeszkedni, mint a
Dunatol delre elterl odrszi thrak birodalom. A szelrozsa minden iranyaban ellenseg; ugy tetszett, ha
Makedonia nem kepes gyorsan elerni valamilyen latvanyos sikert, akkor menthetetlenl megsemmisl. 360
vegen vagy 359 elejen tehat III. Perdikkasz csatat kockaztatott Bardlisz serege ellen. Az eredmeny
katasztroIalis volt. O maga es 4000 harcosa holtan maradt a csatateren. A vegitelet Ienyegette ekkor
Makedoniat. Vajon lesz, aki megIujja a harsonat? Lesz, aki Ieltamasztja a lovas makedonok orszagat?
Ezekre a kerdesekre hamarosan megjtt a csattanos valasz. A veszelyeztetett tronra szokas szerint tbb jellt is
akadt. Kzlk III. Perdikkasz egyetlen Iivere, Philipposz volt a legeselyesebb. O ekkor huszonharom esztends
lehetett, s batyja uralkodasanak vege Iele lenyegeben tarsuralkodoi szerepkrt tlttt be. Kormanyzati
tapasztalatai es eletkora szinte predesztinaltak arra, hogy vegye at a kormanypalcat. III. Perdikkasznak
azonban volt egy Amntasz nev kisIia, akivel elvileg ugyancsak szamolni lehetett a tronutodlasnal. A jelek
szerint nem mondtak le igenykrl Philipposz Ieltestverei, III. Amntasz Ggaiatol szletett Iiai, Arkhelaosz,
Arrhidaiosz es Menelaosz sem. Vegl nem lehetett szamitason kivl hagyni a ket notorius tronkvetelt, I.
Arkhelaosz meg el Iiait, Pauszaniaszt es Argaioszt. Az elbbit a reszekre szakadt odrszi thrak birodalom
nyugati Ielenek a kiralya, Beriszadesz, az utobbit pedig Athen tamogatta. A thrak kiraly Makedonia keleti
terleteire vetette ki halojat, ezert tamogatta Pauszaniaszt, Athen viszont a III. Perdikkasz altal Amphipoliszba
kldtt makedon csapatok eltavolitasat akarta elerni, tbbek kztt Argaiosz Ielkarolasaval.
A hadsereg Philipposz mellett allt. Valoszinleg azonnal kirallya valasztottak, bar van olyan okori Iorras, amely
szerint csak regens lett a gyermek Amntasz mellett. A leghihetbb az, hogy mar 359-ben volt a kiraly, hiszen
egyreszt nem tudunk olyasmirl, hogy az allam elen betlttt helyzeteben kesbb valtozas trtent volna,
masreszt Amntasz Ielntt koraban sem vetett szemet a tronra. Nyilvan ez utobbi tenynek ksznhette, hogy
eletben maradt, st Philipposz a lanyat is hozzaadta. Elgondolkodtato viszont, hogy Philipposz Iiai kzl csak
Alexandroszt neveltek tronrksnek, a nala valamivel idsebb Arrhidaioszt nem. Ezert lehetseges, hogy
Philipposz 357-ig csak regens volt, es emiatt elvezett az ekkor kirallya emelt Iejedelem ezt kveten szletett Iia
elnyt. Ez a variacio persze kizarja a Ieltetelezest, hogy Arrhidaiosz mellzesenek oka gyengeelmejsege volt.
Makedonia uj ura tehat II. Philipposz lett. Ra vart a szinte remenytelen Ieladat: eletet kellett lehelnie haldoklo
hazajaba.
Ch. Edson talaloan allapitja meg, hogy Makedonia ekkor kezdd stksszer nagyhatalmi Ielemelkedese
klasszikus peldaja a kls Ienyegetesre adott bator es sikeres valasznak. A bator es sikeres valaszhoz
mindenekeltt idre volt szkseg. Meg kellett akadalyozni, hogy eszaknyugatrol a dardanok, eszakrol a paionok,
keletrl az odrszi thrakok, a tenger Iell pedig Athen egyszerre tamadjanak a szamtalan sebtl verz orszagra.
Ugyanakkor helyre kellett allitani az allam regen Ielbomlott egyseget. Ilyen Ieladatok jegyeben latott munkahoz
II. Philipposz, az okor egyik legtehetsegesebb politikusa es hadvezere.
Az uj kiraly elszr a kls ellenseg altal nem tamogatott, tehat knnyebben kiiktathato vetelytarsakkal szamolt
le. Feltestverei kzl a legidsebbet, Arkhelaoszt elIogatta es kivegeztette, mire a masik kett elmeneklt az
180
orszagbol. Ezutan Ielesegl vette a Iels-makedoniai Elimeia Iejedelmenek, Derdasznak a hugat, Philat, ami
annak a jele volt, hogy Fels- es Also-Makedonia ismet kzeledni kezd egymashoz. Ez logikusan kvetkezett
abbol a krlmenybl, hogy az itt Iekv es valamikor az Argeasz-dinasztiatol Igg Iejedelemsegek
szeparatizmusat Ikent a most a dardanok altal eppugy Ieldult molosszosz kiralysag tamogatta. Csakhogy a
molosszoszok meggyenglese miatt Fels-Makedonia vedtelenne valt a dardanok tamadasaival szemben, ezert
nem maradt mas valasztasa, mint hogy csatlakozzek a rendkivl energikus II. Philipposzhoz. A bels egyseg
tehat szepen megszilardult, de meg mindig nem elegge ahhoz, hogy Makedonia negyIrontos haborut tudjon
viselni. Atmeneti megoldaskent II. Philipposz penzzel es sok-sok, kesbb persze be nem tartott igerettel ravette
a paionokat es a thrakokat, hogy ne rontsanak ra Makedoniara. Ez a diplomaciai manver olyan jol sikerlt,
hogy a thrak kiraly azonnal meggyilkoltatta az udvaraban tartozkodo tronkvetelt, Pauszaniaszt. Veszedelmes
kls ellenIelkent maradtak tehat a dardanok es az atheniak.
Bardlisz III. Perdikkasz legyzese es Makedonia egy reszenek Ieldulasa utan visszavonult hadaval, es 359-ben
mar nem okozott tbb gondot az orszagnak. G. T. GriIIith es a korszak mas jeles kutatoi nemigen talaljak e
magatartas nyitjat. Valoszinleg olyan esemenyekre kerlt sor a dardan kiralysagban, amelyekrl nem tudunk,
megis lekthettek az ids Bardlisz energiajat. Am ha a dardanok nem is voltak aktivak, annal agresszivabb
modon viselkedett Athen.
Meg ugyanebben az evben atheni hadihajok es 3000 zsoldos hoplita kisereteben Methone varosaba erkezett
Argaiosz azzal a szandekkal, hogy elragadja Philipposztol a hatalmat. Ez nagy tragedia lett volna Makedoniara
nezve, de szerencsere nem kvetkezett be. Szerencsere, am ne hagyjuk Iigyelmen kivl, hogy a szerencse a
trvenyszerseg egyIajta megjelenesi Iormaja. Azt ugyanis trvenyszernek kell tekintennk, hogy II.
Philipposz knnyeden elbant ezzel a mar korabban, a Bardlisz kegyebl III. Amntasz idejen babkiralykent
nmagat lejaratott tronkvetelvel. Argaiosz nem tudni miert, meg volt gyzdve arrol, hogy az egykori
Ivaros, Aigai lakoi melle Iognak allni. Ezert rviddel partraszallasa utan Methonebol Aigai Iele vette utjat.
Csakhogy Aigai nepe a gyorsan tekintelyt szerzett Philipposz partjan allt, Argaiosz tehat nem tehetett mast, mint
hogy visszavonuljon Methonebe. Ez annal is tanacsosabb volt, mert idkzben az uralkodo sszekrtltette
eppen keznel lev katonait, s bar ezek nem voltak valami sokan, nyomban Argaiosz serege ellen vonultak
Philipposz oldalan. Makedonia ura azutan visszavonulas kzben utol is erte, es vad lovasrohammal szetszorta
Argaiosz harcosait. Argaiosz valoszinleg nem elte tul az sszecsapast, bar errl hallgatnak a Iorrasok.
II. Philipposz ezutan nem kivanta tovabb Iesziteni a hurt, s kiegyezesre trekedett Athennal. Erre a kiegyezesre
359 masodik Ieleben kerlt sor. Athen lemondott a makedon terletek elleni tovabbi invaziorol, a kiraly viszont
kivonta Amphipoliszbol a meg III. Perdikkasz altal odakldtt csapatokat. Igy ujra az a helyzet allt el, mint III.
Amntasz uralkodasa idejen, amikor Makedonia hivatalosan elIogadta Athennak Amphipoliszra tamasztott
igenyet. II. Philipposznak persze esze agaban sem volt vegleg lemondani arrol, hogy Amphipolisz egyszer
makedon birtok legyen, de helyesen merte Iel, hegy ellenIeleit csak egyenkent gyzheti le, s ehhez nyugalomra
van szksege.
Most mar csak a dardan Ienyegetessel kellett szamolni, ezert a diplomaciai es katonai sikereken Ielbuzdult kiraly
nagy kedvvel latott hozza egy igazan tkepes hadsereg kialakitasahoz. Sok trtenesz szerint a katonai
gyekben rendkivl tajekozott es hozzaert uralkodo ekkor adott gyalogosainak a kezebe szariszat, vagyis
hosszu landzsat, amely kivaltkepp sik terepen vivott harcban volt veszedelmes Iegyver. Az ujjaszervezd had
megsem a dardanok ellen esett at az igazi tzkeresztsegen. 358 tavaszan ugyanis hire jtt, hogy Paionia kiralya,
Agisz elhalalozott. Philipposz csak erre vart. Harci baberokra kiehezett seregevel ratrt a paionok Ildjere, es
egy tkzetben legyzte az uj kiraly, Lppeiosz harcosait. Lppeiosz bekektesre kenyszerlt, s ezutan persze
szoba sem kerltek tbbe az egy evvel korabbi makedon igeretek. A paionok csak most sajnalhattak igazan,
hogy Agisz idejen ,beugrottak Philipposz igergeteseinek ahelyett, hogy kihasznaltak volna orszaganak
vedtelenseget. Ez immar kes banat volt. Paionia elindult azon az uton, amelynek nehany ev multan makedon
uralom lett a vege.
Most mar jhettek a dardanok! 358 kora nyaran Bardlisz serege Lnkesztiszhez erkezett. (A nemileg vitatott
kronologiaban G. T. GriIIith rekonstrukciojat kvetjk.) A dardanok hadereje 10 000 gyalogost es 500 lovast
181
szamlalt. Az elejk siet Philipposznak is 10 000 gyalogos harcosa volt, viszont 600 lovasa. Diodorosz szerint
Bardlisz bekeajanlattal lepett Iel, azon az elvi alapon, hogy mindket Iel Iogadja el a kialakult hatarokat. II.
Philipposz ezt elutasitotta, mivel igy allandosult volna a strategiailag es gazdasagilag egyarant Iontos makedon
terletek idegen megszallasa, masreszt a dardan Ienyegetes. O vegleges es Makedonia szamara hasznos
megoldasra trekedett. A vilag pedig hamarosan megtanulhatta, hogy ha ez az ember valamit egyszer a Iejebe
vesz, azt meg is valositja.
A bekekiserlet kudarca utan megkezddtt az tkzet. Errl a romai katonai szakiro, Frontinus igy irt
Strategematica (Hadicselek) cim munkajaban:
,Amikor Philippus, a macedonok kiralva haborut viselt a: illvrek (dardanok) ellen, es:revette,
hogv a: ellenseges had k:epe a: eges: seregbol kivalogatott harcosokkal van feltltve,
s:arnvai vis:ont gvengebbek, legbatrabb katonait hadrendfe fobbs:arnvan csoportositotta,
e:ekkel megtamadta a: ellenseg bals:arnvat, es a: eges: arcvonalat s:et:ilalva dnto
gvo:elmet aratott.`
(II. 3, 2.)
Diodorosz szerint tbb mint 7000 dardan harcos maradt holtan a csatateren. Ha ezt a szamot tulzottnak tartjak is,
abban egyetertenek a trteneszek, hogy II. Philipposz gyzelme megsemmisit erej volt, es maga a diadal
tenye merIldk Makedonia trtenelmeben. A Diodorosznal es Frontinusnal olvashato csataleiras egyertelmen
azt tkrzi, hogy Philipposz nem hiaba tlttte iIjusaga egy reszet Thebaiban, Epameinondasz kzeleben.
Akarcsak a hires thebai, is a tamadas I iranyaban csoportositotta elit egysegeit, s az egyik szarnyon elert att
sikerrel vivta ki a vegs gyzelmet. Ezt a harcmodort ezutan minden nagyobb, Philipposz, majd Nagy Sandor
altal vezetett csataban megIigyelhetjk. Amint megIigyelhetjk azt is, hogy a thebai talalmany makedon
alkalmazasaban nem a bal-, hanem a jobbszarny jatssza altalaban a Iszerepet az ellenseg szetzuzasaban. Az
sem elhanyagolhato krlmeny, hogy Philipposz szemelyesen vezette a jobbszarnyon allo gyalogsagot. A
peldamutato szemelyes batorsag t is, Iiat is jellemezte. Egy olyan korban, amikor az uralkodo maga testesitette
meg az allamhatalmat, es egy orszag sorsa igen nagy mertekben a kiraly ratermettsegetl Iggtt, ez a tartos
politikai siker elengedhetetlen zaloga volt.
A gyzelem eredmenyekepp Makedonia ura olyan beket kthetett Bardlisszel, amely egyenl Ielnek ismerte el
t es orszagat, a dardan csapatoknak pedig ki kellett vonulniuk a 4. szazad els Ieleben elIoglalt makedon
terletekrl. A bekektes megpecsetelesekent II. Philipposz nl vette a dardan kiraly leanyat, Audatat.
Ugyancsak a dardanok Ieletti gyzelem reven teljesse valt a kzponti hatalom ellenrzese Fels-Makedonia
Ielett. Ezt 357-ben meg azzal is bebizonyitja majd Heraklesz elrelato sarja, hogy megkti negyedik hazassagat,
ezuttal Neoptolemosz molosszosz kiraly leanyaval, Olmpiasszal.
Aki nem elegge jartas a makedon hazassagi szokasokban, most bizonyara Ielkapja a Iejet, es elcsodalkozik.
Talan nem is azon, hogy amikor mas embernek olykor egy Ieleseg sem keves, akkor a makedonok vallalkozo
kedv vezere ilyen gyakorisaggal lte naszait. A politikai indokok bizonyara erthetbbek. Inkabb az lehet
klns, hogy a Philaval es Audataval kttt els ket hazassag utan az Olmpiasszal meglt negyedik
menyegzrl ejtettnk szot. Hat a harmadik mikor volt? kerdezheti az olvaso, s igaza is van. A harmadik
eskvre nehany honappal a dardanok hercegnjenek nl vetele utan kerlt sor.
A thesszaliai Larissza elkeli barati viszonyban alltak II. Philipposz eldeivel, s a makedon ugy velte: most,
hogy ujbol erre kapott, bizonyos lehet abban, hogy baratsagosan Iogadjak. Ezert rviddel Bardlisz legyzese
utan, tehat 358 szen vagy kora telen egy kisebb hadervel Thesszaliaba vonult, ahol ekkor eppen beke honolt a
theszszaliai varosszvetseg es Pherai kztt, amelynek zsarnokat, Alexandroszt nemreg gyilkoltak meg
ellensegei. Philipposz bizonyara tajekozodni akart az ottani helyzet Iell, annal is inkabb, mert a mantineiai
csata utan Thebai potencialis veszelyt jelentett Thesszaliara, igy tehat Makedoniara nezve is. Hogy ezt elkerlje,
s a makedonok pozicioit nemikepp a II. Alexandrosz eltti allapotba visszahelyezhesse, Philipposz Larisszaba
182
vonult, s Ielujitotta a jo kapcsolatokat a varos arisztokrataival. Egyelre nem is kivant ennel tbbet. Kesbb
lett Thesszalia arkhonja, es az uralma ala kerlt videk lovassagat ragyogoan hasznalhatta Iel Hellasz
leigazasaban. Most azonban csak az els, kiszamitottan szereny lepest tette meg. S a regi baratok iranti
rokonszenve jelel ujabb hazassagot kttt. Egy elkel larisszai csalad hlgytagjat, Philinnat vette Ielesegl. O
ugyan Justinus trtenetiro szerint saltatrix (tancosn) es scortum (rima) volt, de ennek az allitasnak nem kell
hitelt adnunk. Annal kevesbe erdemel komolyabb Iigyelmet a Nagy Sandor (es atyja) csaladjat allandoan
beIeketit iro allitasa, mivel tudjuk, hogy Philinna Iia kesbb III. Philipposz neven Nagy Sandor kzvetlen
utodja lett. Vagyis megvan II. Philipposz het asszonya kzl a harmadik is.
A kiraly uralkodasanak harmadik ha addig regens volt, akkor els esztendeje, 357 is jo csillagzat jegyeben
kezddtt. Kitrt a haboru Athen es masodik tengeri szvetsegenek tagjai kztt. Ezzel a 359-ben megkttt
szerzdesek kzl a paionok utan az atheniakkal alairtat is meg lehetett szegni. Elerkezett a nagyszer alkalom,
hogy a mashol lekttt Athen orra ell Philipposz elorozza valamennyi makedon kiraly regi vagyalmat,
Amphipoliszt. Ez a varos a peloponneszoszi haboru utan Iggetlenseget elvezett, s Athen hiaba probalta
evtizedeken at megszerezni. Mint tudjuk, III. Amntasz kenyszerbl elismerte az atheniak igenyet erre a
poliszra, de III. Perdikkasz helyrseget kldtt oda, hogy legalabb a teleples autonomiaja megmaradjon, ha
mar Makedonia nem tudja megszerezni maganak. Ez a helyrseg tehat nem a makedon uralmat kepviselte,
inkabb amolyan alkalmi katonai segitseg volt. II. Philipposz az Athennal 359-ben kttt szerzdes ertelmeben
visszavonta katonait, s van olyan elkepzeles, hogy 357-ben a makedon kiraly ismet Ielajanlotta ket a varosnak.
Az amphipolisziak, akik viszont akkorra mar jobban Ieltek Makedoniatol, mint a gyengl Athentol,
visszautasitottak a makedonok ,barati ajanlkozasat. Philipposz nem trhette Amphipolisz reszerl ezt a
,provokaciot, s hadat inditott a varos ellen.
Amphipolisz most maga kldtt kveteket Athenba, es kerte, hogy az attikai polisz kldjn megszallo
csapatokat. Ezt a kerest Athen nem tudta teljesiteni, igy a del-thrakiai aranybanyak kulcsa, a Sztrmon
torkolatvidekenek strategiai szempontbol legIontosabb varosa II. Philipposz kezebe kerlt. Athen csak ezutan
lepett kzbe, akkor is csak diplomaciai uton. Felajanlotta a makedon uralkodonak Pdnat, ha cserebe meg
atadja Amphipoliszt. De Philipposz visszautasitotta az alkut. O ugyanis jobb megoldast talalt. Megtartotta
Amphipoliszt, majd ervel elIoglalta Pdnat. Valoszinleg a ket sikeres ostrom kztt kerlt sor a
hazassagktesere Olmpiasszal.
Athen igazabol csak Pdna makedon meghoditasa utan merte Iel, mekkora veszelyt jelent szamara Philipposz
gyors elretrese. De ekkorra mar elkesett. Hiaba zent hadat Makedonianak, korabban elszalasztott egy eselyt.
A makedon terjeszkedestl retteg, mar regebben ujjaalakult khalkidikei varosszvetseg 357 nyaran szvetsegre
lepett Grabosszal, a Lnkesztisztl eszaknyugatra el grabaioi kiralyaval, es ugyancsak Ielajanlotta az
egyttmkdest Athennak is. Athen ezt visszautasitotta, mert meg bizott abban, hogy kiegyezhet Philipposszal.
Alaposan tevedett. A khalkidikei varosok ezutan pedig nem leven egyeb valasztasuk Philipposszal kezdtek
targyalni. A ravasz kiraly oriasi engedmenyeket tett nekik, hiszen bizonyos volt abban, hogy amit most ad, azt
hamarosan visszaszerzi tlk. Azt tartotta Iontosnak, hogy Athent es a khalkidikei varosokat egyszer es
mindenkorra szembeIorditsa egymassal. Felajanlotta tehat a khalkidikei szvetsegnek Anthemusz terletet,
valamint az akkor meg atheni kezen lev Poteidaiat. A szerzdest megktttek, es 356-ban Philipposz tamadast
inditott Poteidaia ellen.
Athen a trtentek hatasara diplomaciai ellentamadasba lendlt. Miutan az elbb emlitett Grabosz szvetkezett a
paionok kiralyaval, valamint az egykor Pauszaniasz tronkvetelt tamogato Beriszadesz thrak kiraly Iiaval,
Ketriporisszal II. Philipposz ellen, maga Athen is csatlakozott ehhez a szvetseghez. Ismet Ienyegetett tehat az,
amit Philipposz mindig igyekezett elkerlni, vagyis a tbbIrontos haboru. De Makedonia most mar eleg ers
volt ahhoz, hogy ilyen veszellyel is szembenezzen. A kiraly villamgyorsan elIoglalta az Amphipolisztol 40
merIldre keletre Iekv Krenidesz varosat, s kedvez strategiai helyzetet teremtett egy esetleges thrak tamadas
visszaveresehez. Errl a teleplesrl a geograIus Sztrabon egyebkent ezt irta:
,Nagvon sok aranvbanva van Krenides:ben, ahol most Philippoi varosa feks:ik, a Pangaios:
183
hegv k:eleben, magan a Pangaios: hegven is vannak aranv- es e:stbanvak, valamint a
S:trmonon tul es innen levo terleten Paioniaig, allitolag a s:antovetok a paion fldn is
talalnak aranvdarabkakat.`
(VII. Irg. 34.)
Sztrabon irasabol kiderl, hogy Krenidesz birtoklasa reven a makedon kiraly alaposan meggazdagodott. Ez nem
elhanyagolhato tenyez akkor, amikor itt, keleten a thrakok, valamint a velk szvetkez grgk, jelesl a
thaszosziak es neapolisziak tamadasat kellett kivedeni, s ugyanakkor hadat gyjteni Poteidaia ostromahoz es
Grabosz tamado nepenek visszaveresehez. Az arany, a vallalkozo kedv es a tehetseges uralkodo egisze alatt
ujjaszletett egyseges Makedonia mindharom Ieladattal megbirkozott. Krenidesz megvedte magat, Philipposz
elIoglalta Poteidaiat, a makedon hadmveszet egyik legkivalobb mestere a kesbb igen Iordulatos palyat beIuto
Parmenion pedig legyzte Grabosz sereget. Ekzben a kiraly negyedik Ielesege 356. julius 20. tajan Iiunak adott
eletet.
Olmpiasz teherbe esesenek krlmenyeirl sok legenda kapott szarnyra az okorban, azt hittek ugyanis, hogy
aki olyan rendkivli embert hozott a vilagra, mint Nagy Sandor, az nem termekenylhetett meg hetkznapi
modon. Plutarkhosz ezekrl a mendemondakrol a kvetkezket irta:
,A menvass:onv a nas:efs:aka elotti efs:akan a:t almodta, hogv vihar tamadt, es villamcsapas
erte mehet, amelv nagv langgal lobogott, a lang betlttte a s:obat, mafd kialudt. Philippos:
kesobb, mar a ha:assag megktese utan, a:t almodta, hogv el:arta felesege mehet, s a pecset
mintha oros:lant abra:olt volna. A tbbi fos, aki a: alomlatast megmagvara:ta, kifelentette,
hogv Philippos:nak fobban kell vigva:nia felesegere, de a telmess:os:i Aris:tandros: a:t
mondta, hogv a: ass:onv teherben van, mert nem s:okas pecsetet tenni arra, ami res, s
oros:lanho: hasonlo fiat fog s:lni. Egv alkalommal a: alvo Olmpias: mellett egv kigvo nvult
el, s a:t mondfak, hogv e: Philippos: s:erelmi vagvat nagvon cskkentette, es e:utan nem halt
gvakran egvtt a felesegevel, vagv mert felt felesege bbafossagatol, vagv mert a:t hitte, hogv
felesegenek valami felsobbrend lennvel volt bensoseges kapcsolata.`
(Alexandrosz 2.)
Persze az allitolagos csodak mellett valos trteneti esemenyek is azt sugalltak, hogy az ujszltt nagyszer
palyat Iog beIutni. Plutarkhosz szerint Philipposz eppen akkor kapta a harom rmhirt, amikor Poteidaiat
elIoglalta: Iia szletett, Parmenion legyzte az ellenseget, versenylova pedig els lett Olmpiaban. A josok
persze azonnal kijelentettek, hogy az a gyermek, akinek szletese napjan harom gyzelemre kerlt sor,
Ielnttkent maga is legyzhetetlen lesz. A kisded ezert e jo remenyseghez ill nevet kapott. Ket kiralyi eldjehez
hasonloan t is Alexandrosznak neveztek el. A szep nev jelentese: a ferfiak vedelme:ofe.
A vilaghodito szletese veletlenszeren egybeesett egy masik vilagreszen trtent szrny es szerencsetlen
esemennyel. A kis-azsiai Epheszosz varosaban ugyanis eppen azon az ejszakan, mikor Olmpiasz vilagra hozta
gyermeket, egy Herosztratosz nev rlt Ielgyujtotta Artemisz messzi Ildn hires templomat. Az eszels ember
azt tartotta, hogy ha massal nem, hat ezzel a gaztettel irja be nevet a trtenelembe. A perzsa magusok persze azt
a kvetkeztetest vontak le a trtentekbl, hogy az a nap egykor roppant veszelyt hoz Azsiara. Nem tevedtek. A
356 juliusaban szletett uj csillag Ienye nehany evtized mulva valoban atIormalta az evszazadokon at perzsa igat
nyg Kzel- es Kzep-Keletet. De ezt akkor meg Makedoniaban sem sejtettek. Ott rltek a Iiugyermeknek, es
keszltek az ujabb haborukra, hogy meg nagyobbra nveljek Heraklesz unokainak Ildjet.
184
19. fejezet - II. phiIipposz a ,kzs
haza" In
Az ujabb haboruk sorozata az ugynevezett ,harmadik szent haboru harcaival vette kezdetet. A ,szent
haborukat a grgk a delphoi Apollon-szentely es a kre szervezdtt vallasi szvetseg Ieletti hegemonia
megszerzeseert Iolytattak. Az els ilyen Iegyveres konIliktus Delphoi es a vele szomszedos Krisza kztt zajlott
595 es 586 kztt. Az utobbi teleples ellenrizte az eszakrol es a tengerpartrol a szent hely Iele vezet utakat,
es alaposan megkopasztotta az Apollon tiszteletere a hellen vilag minden tajarol arra igyekv zarandokok
tmeget. Valoszinleg ez vezetett a kzel egy evtizeden at Iolyo haboruhoz, amely vegl Krisza veresegevel
vegzdtt. A delphoi vallasi szvetsegben (amphiktoniaban) egyeslt eszaki grgk ugyanis a thesszaliaiak
vezetesevel sszeIogtak Krisza ellen, es miutan gyzelmet arattak Iltte, azt kveten kezdtek megrendezni
negyevente a pthoi fatekokat. Ez egy olyan sport es mveszeti versenysorozat volt, amelyet a teljes jogu grg
polgarok reszvetelevel a ket olmpiai verseny kztti idszakban bonyolitottak le. Elnevezeset onnan nyerte,
hogy a hagyomany szerint a joslatado Apollon egykor legyzte a sarkanykigyo Pthont, aki Ge, a Fld istennje
megbizasabol rkdtt e helyen. Gyzelme utan Zeusznak ez a Iia innen Ielgyelte a grg vilag civilizacios
rendjet.
Delphoit a grg kulturkr szellemi kzpontjanak tekintettek, az itt nyert joslatok politikai jelentseget jol
lathattuk knyvnk elejen, amikor a korai makedon historia vonatkozasaban nehany proIeciat Ielideztnk.
Nyilvanvalo tehat, hogy a hires szentely Ieletti vednki szerep ellatasa vagyott celja volt minden olyan
allamnak, amely hatalmi kret tagitani igyekezett. Ezen cel jegyeben Iogott Iegyvert szvetsegesei elen Athen es
Sparta a ,masodik szent haboruban 457 es 446 kztt. Es mivel egyikknek sem sikerlt tartosan hegemoniaja
ala vonni Apollon hajlekat, az, mint Erisz almaja Troja eseteben, megmaradt kesbbi viszalyok okozojanak.
355-ben a mar Iogatlan oroszlan, a Pelopidasz es Epameinondasz idejen meg oly Ielelmetes hatalmu boiotiai
szvetseg es annak vezet polisza, Thebai rugta ssze a patkot Phokisz tartomannyal a Delphoi Iltti
hegemonia kerdeseben. A dolog pikanteriaja abban rejlett, hogy a 362-es mantineiai sszecsapas ota Thebai-jal
ellenseges viszonyban lev Sparta es Athen a boiotiai varossal egyetemben eppugy tagja volt a delphoi vallasi
szvetsegnek, mint Thesszalia Thebai ellenes vezet arisztokrataja, a Pheraiban uralkodo Alexandrosz. Ebben a
helyzetben Thebai kezdetben kenyszeren ovatos volt. Csak amikor Athen ellen Iellazadtak sajat szvetsegesei,
es az altala sszetakolt koalicio Ielbomlott, valamint a pherai Alexandrosz is elhalalozott, batorodott Iel.
Nyomasara a delphoi vallasi szvetseg birsagot vetett ki Spartara es az altala tamogatott Phokiszra. Ezt a
bntetest utobb ketszeresere emeltek a beIizetesek elmaradasa miatt. Ennek hatasara Phokisz hadsereggel
Ioglalta el az egyebkent serthetetlenseget elvez Apollon-szentelyt, es az ott rztt kincseket, amelyeket mas
allamok helyeztek az istenseg vednksege ala, maganak Ioglalta le. Ez a szentsegtres szolgalt a ,harmadik
szent haboru kitresenek okaul.
II. Philipposzt az elbb Ielsorolt esemenyek egeszen Ielvillanyoztak. Egyebkent is jo passzban volt. Fia,
Alexandrosz szepen nvekedett, es az ennek szletese tajan elert olmpiai gyzelem annyira Iellelkesitette,
hogy allitolag ekkor adta Iia anyjanak az Olmpiasz nevet. Tbben ugy tudjak ugyanis, hogy hitveset addig
Polxenenek hivtak, es az uj nev arra szolgalt, hogy a kiralyt naponta emlekeztesse a dupla dicssegre: a
tronrks es a sportsiker nagyjabol egyidej megszletesere.
A maganelet sikereit politikai eredmenyek egeszitettek ki. 355 tavaszan Paioniat vegleg makedon uralom ala
hajtotta, majd egy evvel kesbb bevette az Athennal szvetsegben allo Methonet. E varos a Thermei-bl
strategiai szempontbol Iontos reszet ellenrizte eladdig Makedonia rovasara. Ezentul Philipposz hasznalhatta
ki birtoklasanak elnyeit. A kiraly azonban nagy arat Iizetett ezert a gyzelemert. Egy nyilvessz ugyanis
elvette jobb szeme vilagat. A IerIias harcbol Nagy Sandor atyja mindig is peldamutato batorsaggal vette ki
reszet. Ez illett egy igazi makedon kiralyhoz, aki mintha tudataban lett volna annak, milyen mintat kell adnia
nagyra hivatott gyermekenek. Kicsit elreszaladva az esemenyek meneteben megemlithetjk, hogy 344-ben
185
38 Gyomlay Gyula Iorditasa.
kulcscsontja trt el Illiriaban, mig 339-ben a thrak triballoszok Iegyvere nyoman egyik labara megsantult, es
keze is maradando serlest szenvedett. A gyzelem minden esetben gyogyirt jelentett sebeire. Az atmeneti
Iajdalmat jol elviselte, olykor meg treIalkozni is volt kedve. Amikor udvari orvosa kulcscsontjanak naponkenti
kezeleset kveten a honorariumot is rendszeresen kvetelte tle, azt mondta neki, hogy vegyen a kincstarbol
amennyit csak akar, ugyis kezeben van a kulcs. A neves atheni szonok, Demoszthenesz, aki elkeseredett
ellensege volt, kevesebb humorerzekkel Iigyelte az nmaga teste csonkulasa reven is orszaga terletet nvel
kiraly palyaIutasat. A kos:oru cimen ismert beszedeben Ircsg gyllettel mondta:
,...Philippos:, aki ellen k:delmnk folvt, a: uralomert es hatalomert kittette a fel s:emet, eltrette a valla
percet, megbenitatta ke:et-labat, s testenek barmelv res:et akarna is elragadni a sors, meg a:t is odaadfa, csak
hogv a megmaradttal dicsoseg es hirnev k:epett elhessen.`38
Dmemoszthenesz egeszen vilagosan latta a helyzetet. A szinte termeszetIeletti energiat mozgosito Philipposz
tbbre tartotta teste egeszsegenel allama javat. Igy aztan mivel Hellasz eszaki reszen vitathatatlanna tette
hegemoniajat, idejet latta delre tekinteni. A Delphoi krli Iegyveres konIliktusban jo lehetseget latott arra,
hogy a grg anyaorszag centralis videkein is beIolyast szerezzen. I. Arkhelaosz sikeres es II. Alexandrosz
kevesbe gymlcsz kiserletei utan most gondolta, hogy Thesszalia trekeny bels politikai egyensulyanak
zavarait a maga javara hasznalja ki. Philinna nl vetelevel az els lepest mar korabban megtette. Amikor
353-ban a ,harmadik szent haboru harcai Thesszaliara is kiterjedtek, ketsegkivl eljtt az ideje is.
Larissza varosa, Makedonia si szvetsegese haboruba keveredett a masik thesszaliai hatalmi kzponttal,
Pherai-jal. Ennek uj zsarnoka, Lkophron a phokiszi Onomarkhoszhoz Iordult tamogatasert. Mi sem
termeszetesebb, mint hogy Larissza meg Philipposz segitsegeert Iolyamodott. Nem kellett ketszer kernie. A
kiraly nagyhamar szvetsegre lepett egykori tusztartoi hazajaval, Thebai-jal, es hadaval bevonult Thesszaliaba.
Meglepetesere azonban egy sokkal jobb minseg ellenseges sereggel talalta magat szemkzt, mint korabbi
ellenIelei hadinepei voltak. Onomarkhosz jol Ielszerelt es Iegyelmezett katonai ket izben is vereseget mertek ra.
A masodik kudarc kivaltkeppen Iajo volt. Ekkor egy dombokkal szegelyezett siksagra csaltak a makedonokat,
majd a magaslatokon gyesen elhelyezett nyilvet katapultakkal iszonyu vereseget okoztak a zmmel
gyalogosokbol sszetevdtt csapatoknak.
,Okos ember s sajat karan tanul tartjak, es azt meg legelvakultabb ellensegei sem allithattak Philipposzrol,
hogy buta lett volna. Levonta a tanulsagokat, es ,rugalmasan elszakadt az ellenIeltl. A kzel egyeves harci
sznet alatt gyalogsagat 20 ezer Ire duzzasztotta, thesszaliai koalicios partnereitl pedig lovas hadert kert.
Lovassag tekinteteben nem akadt parjuk Hellaszban a thesszaliaiaknak, es amikor 352-ben velk egytt mar 3
ezer lovas allt Philipposz rendelkezesere, a kiraly joggal gondolhatta azt, hogy megerett a visszavagas ideje. A
kelet-thesszaliai Krokion-siksagon csapott ssze Onomarkhosz es Pherai uranak egyesitett haderejevel. Utobbi
ugyancsak 20 ezer gyalogost szamlalt, am lovassaga mindssze 500 Ire rugott. Ezuttal Philipposz valasztotta
meg elnysen a csata szinhelyet. A tagas harcmezn jol kihasznalta a lovas Ilenybl adodo lehetsegeket, es a
makedon hadtrtenetben elszr vivott olyan tkzetet, amely a hatekony lovasroham reven az javara dlt el.
Ettl kezdve ez valt a makedon gyzelmek semajava, es elbb majd a vele szembenallo grgk ellen
Khaironeianal, utobb Iia, Alexandrosz hadijelvenyei alatt a perzsak elleni nagy csatak soran ezt a tenyez
dnttt a makedonok mellett.
A Krokion-siksagon szletett meg igazan a makedon nagyhatalom. Pherai behodolt, es ezutan egesz Thesszalia
Philipposz labai eltt hevert. A tartomany varosai elismertek t Ivezerknek, es megtiszteltek a ,Thesszalia
arkhonja cimmel. O pedig szokasa szerint egy ujabb hazassaggal pecsetelte meg politikai gyzelmet. Nl
vette az egykori pherai zsarnok; Iaszon unokahugat, Nikeszipoliszt. Kesbb e hlgy szlte leanyukat, akit a
Iegyveres diadalra emlekez kiraly Thesszalonike (thesszaliai gyzelem) nevvel ajandekozott meg. Tbb
modern trtenesz nem veletlenl gondolja ugy, hogy a makedon dinasztian belli nevadas aktualis politikai
megIontolasokat kvetett.
186
A Krokion-siksag nemcsak tbb ezer phokiszi harcos, de vezerk, Onomarkhosz temetje is lett. Philipposz
eltt nyitva allt az ut Kzep-Grgorszag es az egesz Hellasz Ieletti hegemonia Iele. Ez az ut azonban a
Thermoplai-szoroson at vezetett, az egyetlen olyan hadiuton keresztl, amelyen sereg masirozhatott. A
gyorsasagarol ismert Philipposz nem is habozott sokaig, es egy hatarozott, mintegy 140 km-es tavolsagot beIogo
manverrel ide vezette hadinepet. A grgknek azonban mar a perzsa haboruk idejebl megvoltak a megIelel
tapasztalataik. Onomarkhosz ccse, Phallosz vezerletevel phokiszi sereg zarta le a szoros bejaratat, es
csakhamar Athen, Sparta es az akhajok is tekintelyes hadert kldtek a helyszinre.
Philipposz sohasem pazarolta idejet es energiajat megoldhatatlan Ieladatokra. Tudta, hogy a kzep-grgorszagi
terletek egyszer ugyis erett gymlcskent hullanak az lebe. Amilyen gyorsan Thermoplaihoz vonult, eppoly
sebesen el is hagyta a baratsagtalan videket. Egyik I erenye a kiszamithatatlansag volt, most ezt kamatoztatta.
Ellensegei szamara teljesen varatlanul a del-thrakiai Kherszoneszosz ellen vonult, es azzal Ienyegetett, hogy
ellenrzese ala veszi az Egei-, a Marvany- es a Fekete-tengert sszekt tengerszorosokat. Ez a krlmeny
azutan teljesen Ielkorbacsolta a belpolitikai viharokat azokban az allamokban, elssorban Athenban, amelyek a
Fekete-tenger iranyabol erkez gabonaszallitmanyokbol Iedeztek elelmiszer szksegleteik jelentekeny hanyadat.
A Ielelmek egyelre nem igazolodtak, mert a hiperaktiv kiralyt egy betegseg hosszabb kenyszerpihenre itelte.
Betegsege alatt nemikeppen modosultak Philipposznak a kzeljvre vonatkozo elkepzelesei. Volt ideje
elmelkedni azon, hogyan helyezze sorrendbe az eltte allo Ieladatokat. Ugy dnttt, hogy hagyja a grgket
kimerlni az egymas elleni harcokban a ,szent haboru elegge lagymatagon csordogalo kzdelmei kzepette.
Kszkdjn csak egymassal Thebai es Phokisz meg a tbbiek. O addig is, amig rajuk sort kerit, teljesen
bebiztositja orszaga hatarait eszakon. Igy azutan Ielepleset kveten a Khalkidike varosai ellen Iordult.
Ezekkel emlekezhetnk ra korabban szvetsegben allt Athen elleneben, am mostanra tbbsegket a
Makedonia terjeszkedese altal keltett remlet Iogta jarma ala. 349-ben vezerhatalmuk, Olnthosz varosa
menedeket adott Philipposz lazongo Ieltestvereinek, Arrhidaiosznak es Menelaosznak. E gesztus celja
nyilvanvaloan az volt, hogy idvel a tronkvetelk reven ingassak meg Philipposz uralmat. A provokacio
Ielgyorsitotta az esemenyeket. A makedon csapatok egyre-masra Ioglaltak el es romboltak le az engedetlen
varosokat. 348-ban erre a sorsra jutott Arisztotelesz szlvarosa, Sztageira, majd maga Olnthosz is.
Arrhidaiosz es Menelaosz eletkkel Iizettek az arulasert.
Ezek az esemenyek ujjaelesztettek az aggodalmakat Athenban. Ki vagy mi Iogja most mar megallitani a
makedonokat, ha azok valoban elszanjak magukat a Kherszoneszosz meghoditasara? Ezert az attikai nagyvaros
ketsegbeesetten trekedett arra, hogy valamilyen bekes megegyezesre jusson Philipposszal, es veget vessen a
mar evek ota tarto ellensegeskedeseknek, melyekben mindig a rvidebbet huzta. Nepes bekedelegacio utazott
Pellaba, amelynek az intranzigens modon makedonellenes Demoszthenesz eppugy tagja volt, mint az ellenkez
magatartasarol nevezetes Aiszkhinesz es Philokratesz. Philipposz igen jo szandekuan Iogadta ket. Megigerte,
hogy ha nemcsak beket, de szvetseget is ktnek vele, akkor joindulatat a varos mindig is elvezni Iogja, es a
targyalasok ideje alatt semmikeppen sem tamadja meg a Kherszoneszoszt. Ezeket a Ielteteleket vitte az atheni
kvetseg visszaterese utan a nepgyles ele. Athenban olyan allaspont alakult ki, hogy a beket Philipposz
Ieltetelei szerint meg kell ktni, es ebbe Demoszthenesz is belement azzal a kiktessel, hogy annak zaradekaba
Athen sszes szvetsegeset bele kell venni, igy a varossal barati viszonyt Ienntarto es strategiai szempontbol
igen Iontos del-thesszaliai Haloszt, mely a Thermoplai Iele vezet utat rizte, valamint Phokisz tartomanyt,
amely Athen megkzelitesi utvonalainak vedelme szempontjabol is jelentseggel birt. Az Athenban tartozkodo
makedon kvetek viszont esetleg tisztaban leve uruk tavolabbi terveivel a ket emlitett szvetsegest ki
akartak venni a megegyezesbl. Allaspontjuknak vegl megnyertek a makedonbarat politikusokat, es az ismet
Philipposz udvaraba erkez attikai kvetek ilyen ertelemben szentesitettek a szerzdest.
A diplomaciai esemenyeknek voltak tragikus es olykor humoros vonzataik egyarant. Az elbbiek a grg
Iggetlenseg hiveit erintettek. Az ebersegkben elaltatott atheniak es szvetsegeseik a 346-ban megkttt es a
szakirodalomban az egyik atheni kvetrl philokrates:i-nak nevezett beke utan meg eszbe sem kaphattak, es
maris a makedon kiraly kezere jutott Halosz, majd a Thermoplai-szoros is. Phokisz sem tudott ellenallni a
makedon hadnak, es a ,harmadik szent haboru azzal ert veget, hogy Philipposz megszerezte a hegemoniat a
delphoi vallasi szvetseg Iltt. A sportszeret es mint neve mutatja, lokedvel kiraly nyilvan nagy elvezettel
187
39 Borzsak Istvan Iorditasa.
tlttte be a 346 szen rendezett pthoi jatekok elnki tisztet.
Az esemenyek melyen olykor megcsillano humort Plutarkhosz Demosztheneszrl keszitett eletrajza erzekelteti.
Ebben olvashatjuk a kvetkezt:
, ... mikor ti:tagu grg kvetseg erke:ett Makedoniaba, bar Philippos: mindnvafukat
meghallgatta, a legkimeritobben Demos:thenes: s:avaira valas:olt. Jis:ont Demos:thenes:t
nem latta vendegl ugvanolvan figvelmesen, mint a tbbieket, hanem fokent Philokrates:t es
Ais:khines:t tntette ki tarsasagaval. Amikor a:tan e: a ketto magas:talta Philippos:t, mint
aki mindenkinel hatasosabban tud s:onokolni, s hogv a legs:ebb ferfi, es fobban tud inni, mint
barki mas, Demos:thenes: gunvosan megfegve:te. a: elso tulafdonsaggal dicsekedhetik egv
s:ofista, a masodikkal egv ass:onv, a harmadik pedig a s:ivacs felleg:etessege, de egv
uralkodonak egvik sem valik dicsosegere.`
(Demoszthenesz 16.)
Ha esetleg elmeletileg igazat is lehetne adni Demoszthenesznek, a gyakorlat akkor is megcaIolta. Mert bizony
minden alkalmankenti mertektelensege ellenere Philipposz olyan kiraly volt, akire bszke lehetett nepe. De meg
az atheniak kzl sem mindenki osztotta kitn szonokuk velemenyet. Nem kevesen voltak olyanok, akik
Hellaszt a grgseg kzs hazajanak, koine patris:-anak tekintettek, es arra vagytak, hogy ez a haza sszeIogjon
egy alkalmas szemely hegemoniaja alatt csakugy, mint egykor azt Agamemnon vezerletevel a mkenei grgk
tettek Troja ellen vonulva. Egy ilyen sszeIogasban latta mar regota a grgseget sujto gazdasagi-politikai
valsag megoldasat az atheni szonok, Iszokratesz. Elkepzelese szerint egy olyan Iejedelmi IerIiunak kell vallalnia
a kzs haza vezeteset, aki a kvetkez kvetelmenyeknek egyarant megIelel: demotikos:, vagyis a nep baratja,
politikos:, tehat igazi allamIerIikent iranyit, s:trategikos:, azaz haborus Ienyegetes idejen helyes tanacsokkal
segit a vesz elharitasaban, vegl pedig trannikos:, Iejedelmi mindezen dolgok vegrehajtasa tekinteteben.
Iszokratesz elbb Euagorasz ciprusi kiralyt, majd a szrakuszai trannoszt, Dionszioszt nezte ki erre a
szerepre. A 340-es evektl kezdve azonban Philipposzba Iektette bizalmat. Ugy latta, hogy a makedon kiraly
kepes lehet egy idealis hegemonia megvalositasara. Azt is kiIejtette, hogy mit ert egy ilyen hegemonian. Elszr
is nem lehet despotikus, elnyomo jelleg, hanem eppen ellenkezleg a tbbi allam szamara joakaratunak kell
lennie. Masodszor pedig a varosallamok kls es bels szabadsagat tiszteletben kell tartania, vagyis kerlnie
kell a beavatkozast es a jogsertest a varosok autonomiaja vonatkozasaban.
Erdekes hogy Iszokratesz a fvore nezvest Iejtette ki Philipposszal kapcsolatos varakozasait, kijelentve, hogy ha
,...valoban melto utoda vagv Herakles:nek, akkor tedd meg e:t, es mindenki a legnagvobb halara les: ktele:ve
irantad. a grgk a:okert a fotetemenveidert, amelveket velk s:emben tanusitas:, a makedonok pedig a:ert,
hogv trvenves kiralvuk, nem pedig nkenvuralkodofuk les:el, a tbbi nem:et a:ert, hogv megs:abadulva a
barbar despoti:mustol, a hellenek ve:etese ala kerlnek, a:utan pedig a: eges: emberiseget boldogitod a hellen
kulturaval.`39
A IilozoIus Szpeuszipposz, Platon unokaccse csak annyiban tert el Iszokratesztl, hogy szerinte Philipposz sei
mar eddig is szamos szolgalatot tettek Athennak, es ezen nincs semmi csodalkozni valo, hiszen a makedon
kiralyok atheni polgaroknak tekintendk. O tehat mar a mult vonatkozasaban is IelIedezte a makedon uralkodo
csalad jotetemenyeit. Allaspontjat azzal indokolta, hogy Heraklesz, az Argeasz dinasztia mitikus satyja
egykoron beavatast kivant nyerni az eleusziszi miszteriumokba. Mivel azonban ez csak atheni polgart illethetett
meg, egy Pliosz nevezet polgar adoptalta t. Kvetkezeskeppen Heraklesz leszarmazottai is atheni polgarok, s
mint ilyenek mar eddig is szamos alkalommal adtak jelet joindulatuknak. Szpeuszipposz aIell sem hagyott
188
ketseget, hogy Philipposztol eldeihez melto magatartast var ebben a tekintetben is.
A makedon kiralynak aligha lehettek ellenere ezek a varakozasok. Arisztotelesz, Iia nevelje is hasonlo
gondolatokat Iorgatott elmejeben a grgk egyesiteserl valamiIele laza szvetsegben. Az egyseg elsdleges
celja meglehetsen vilagos lehetett eltte: eleg ersnek lenni ahhoz, hogy Perzsia gazdagsagat a hellenek javara
megszerezze. A hellenek, de persze alapveten a maga szamara. Iszokratesznek szep illuzioi voltak az idealis
uralkodorol meg az altala gyakorolt hegemoniarol. Philipposz azonban realpolitikus volt. Elssorban a maga es
orszaga erejeben bizott. Ezert azt akarta nvelni, mieltt egy keleti kalandba belebocsatkoznek.
A Fekete-tenger krnyeki tengerszorosok meg Thrakia Ildje klns ervel csabitottak, mivel ezek a terletek
strategiai biztonsagot adhattak egy kelet Iele hodito allam szamara. Ezert a 340-es evek vegen egeszen a Duna
torkolatvidekeig bekebelezte Thrakiat, es 341-ben Ielesegl vette a thrakokhoz etnikailag kzel allo es neki
behodolt getak kiralyanak leanyat, Medat. 340-ben pedig ostromot inditott a Marvany-tenger eszaki partjan
Iekv Perinthosz es a Boszporusz nyugati oldalan allo Bzantion ellen. Ha a tengerszorosokat hatalmaba keriti,
a grg anyaorszag nagy resze teljesen kiszolgaltatott helyzetbe kerl. Ezt sokat belattak Athenban, Ikent
olyanok, akik nem biztak sem Philipposz joakarataban, sem pedig egy altala kialakitott idealis hegemoniaban,
st, inkabb elkerltek volna egy ilyen bekvetkeztet. Mivel ezek a politikusok jobban beIolyasoltak a
kzvelemenyt mint Philipposz hivei, Athen megszegte a ,philokrateszi beke elirasait, es hadihajokat
vezenyelt a Ienyegetett varosok vedelmere. Peldajat mas poliszok is kvettek, es noha a makedonok Perinthosz
es Bzantion ostromanal uj tipusu nyilhajito gepeket vetettek be, megis Ielbe kellett hagyniuk vallalkozasukat.
Philipposz szamara bebizonyosodott, hogy a ,kzs haza Iogalma nem mindenkinek jelenti azt Hellaszban,
mint Iszokratesznek. Ez azonban nem szegte kedvet. Ahogy evekkel korabban a thermoplai kudarc utan
eszakra vitte hadat, ugy most eszakrol vonult sietve del Iele. Elhatarozta, hogy most mar egyertelmve teszi, ki
az ur a ,kzs haza-ban.
189
190
20. fejezet - ,rmny s szereIem"
338 augusztusaban a renitens grgk megkaptak az utolso lecket. A makedon armadia elznltte
Kzep-Grgorszagot, es az a Thebai, amelyik a ,szent haboruban meg Philipposz szvetsegesekent harcolt,
valamint Athen, amely csak nehany eve irta ala a ,philokrateszi beket, most ellenallasra keszldtt. Kisebb
hellen allamok erivel kiegeszlve egy 35 ezres hadsereg sorakozott Iel a boiotiai Khaironeia kzeleben elnyulo
siksagon, keszen arra, hogy a makedon hegemoniatol Ieltett grg szabadsagot vegs leheleteig
megvedelmezze. A tet nagy volt. Mert ha a makedonellenes koalicio gyz, akkor Makedonia nagyhatalmi
helyzete semmive Ioszlik, es Athen, Thebai-jal szvetsegben eppugy elere allhat a Perzsiaval szembenallo
hellensegnek, ahogyan azt masIel evszazaddal korabban tette. Ha viszont Philipposz nyer csatat, akkor mar csak
rajta all, mennyire teljesiti be a vele szimpatizalo grgk remenyeit, es mikeppen osztja meg velk az
elkerlhetetlen perzsa haboru remelt zsakmanyat. Khaironeianal valoban elkezddtt a jv, de hogy mikeppen
Iolytatodik, az is ott dlt el.
A talalekony kiraly eddig csak Onomarkhosz zsoldoshadatol szenvedett vereseget, es most, amikor ismet jol
Ielszerelt es Iegyelmezett phalanx-harcosokkal kellett megkzdenie, alaposan megdolgoztatta elmejet, hogyan
vivhatja ki a gyzelmet. Vegl rajtt a megoldasra. Nem , akitl ellensegei a legjobban tartanak, Iogja
kivitelezni a halalos csapast, hanem Iia, az ekkor tizennyolc esztends Alexandrosz. Ot tette meg a tamado
Ieladatra kiszemelt bal szarny parancsnokava, es melle osztotta be kiprobalt hadvezereit, hogy azok aktiv
tamogatasaval tanuljon bele a gyzni tudas mveszetebe. Alexandrosz ala rendelte a krlbell ketezer Inyi
lovassagot, es a harmincezer makedon gyalogosbol is tbb ezret. Ezzel a csoportositassal kellett a tronrksnek
attrni a thebai hoplitak olyan sziklaszilard csatarendjen, amelyen meg a spartaiak ereje is megtrt Leuktranal es
Mantineianal. Hogy Iia dolgat megknnyitse, es a rendkivl tmr ellenseges arcvonalat Iellazitsa, Philipposz
maga allt a gyalogos jobb szarny elere. Amikor pedig az tkzet kezdetet vette, a vele szemben Ielsorakozott
atheni phalanx legnagyobb dbbenetere visszavonulot Iuvatott. Az atheniak nem vettek eszre a cselt, es nagy
lendlettel kvettek a rendezetten hatralo makedonokat. Emiatt azonban elszakadtak a kisebb grg varosoknak
a centrumban Ielallitott harcosaitol, es mivel ekzben Alexandrosz meg visszanyomta a thebai erket, a
makedonellenes sereg arcvonala darabokra tredezett. A grg csatarend egysegenek megbomlasat latva a
tronrks megkezdte a thebaiak bekeriteset. Ekkor erkezett el Philipposz nagy pillanata. Hirtelen megallitotta
hatralo katonait, es az ldzestl kiIulladt atheniakra vetette magat. Az sszecsapas mindket szarnyon teljes
makedon sikerrel zarult. Hellasz es a keleti vilag sorsa eldlt.
Nem veletlen, hogy a csata utan tulcsordult a kiraly rme. Plutarkhosz az tkzetben Philipposz ellen harcolo,
majd bret sebes meneklessel ment Demoszthenesz eletrajzaban ezt igy Iestette le.:
,Philippos: nem birt magaval a gvo:elem feletti rmeben. Gunvt :tt a: elesettek
holttestebol, res:egre itta magat, es hangosan els:avalta a Demos:thenes: altal eloterfes:tett
(a had:enetrol s:olo) nepgvlesi favaslat ke:do sorat.
Demos:thenes: fia, Demos:thenes:, a Paiania-beli igv s:olt. K:ben labaval verte a
versmertek temet. De midon kifo:anodott, es ragondolt a: ot fenvegeto nagv ves:elvre,
megdbbenessel es:melt ra Demos:thenes: s:onoki erefere, aki ot arra kenvs:eritette, hogv
egvetlen nap nehanv orafa alatt kockara vesse kiralvi hatalmat es testi epseget.`
(Demoszthenesz 20.)
Athen rettegve varta a kiraly bosszujanak beteljesleset, de Philipposz haragja hamar elparolgott. Arra gondolt,
az atheni Ilotta szolgalatai nelkl nem hodithatja meg Azsiat, es azt is eszbe vette, mennyire kockazatos volna
egy ellenseges Athennal a hata mgtt a masik kontinensen hadakozni. Ezert megelegedett azzal, hogy az attikai
191
nagyvarost megIossza annak del-thrakiai birtokaitol, viszont hozzajarult ahhoz, hogy megtartsa uralmat
Szamosz, Lemnosz, Imbrosz es Szkrosz szigetei Ielett, valamint protektorarusat Deloszon. A hazaengedett
atheni hadiIoglyokat nagytekintely hadvezere, Antipatrosz es a tronrks kiserte el, es a meghunyaszkodott
atheniak azonnal szvetsegre leptek a makedonokkal. Raadasul polgarjogot adomanyoztak Philipposznak es
Antipatrosznak, es igy a Szpeuszipposz emlitett leveleben a makedon uralkodok atheni mivoltarol Ioglaltakat a
maguk modjan hitelesitettek.
Thebai nem uszta meg ilyen knnyen. Fellegvarat makedon csapatok szalltak meg, makedonellenes politikusai
pedig halallal lakoltak. Ezt kveten Philipposz tamogatasaval a grg anyaorszag meghatarozo terletein
makedonbarat kormanyzatok jutottak hatalomra. Ujjaszervezte a phokiszi ligat, hogy igy ellensulyozza a
megbizhatatlan boiot szvetseget, megszallta Korinthoszt, es a sajat hiveit emelte Megara, valamint Troizen
varosa elere. Az addig is az partjan allast Ioglalo Argosz, Messzene es Arkadia tartomany terleti juttatasban
reszeslt.
Mindezen trtenesek politikai gymlcsekeppen 338 szen Korinthoszban sszgrg kongresszus lt ssze,
amely meghirdette a kzbeket. Ez a kzbeke persze a makedon hegemoniaba valo altalanos beletrdest
jelentette. A 337 elejen megrendezett ujabb korinthoszi tanacskozas, amelyen Sparta kivetelevel minden valamit
is szamito hellen politikai alakulat reszt vett, azutan meghirdette a Perzsia elleni sszgrg haborut. Az
egyesitett hadak Ivezereve termeszetesen Philipposzt valasztottak.
A latvanyos katonai es politikai sikerekben stkerez uralkodo, aki ekkoriban negyvenes eveinek kzepe tajan
jart, joggal erezhette ugy, hogy megerdemel egy kis rmt. Eddig mindig politikai haszon motivalta nsleseit,
most talan megerdemel egy szerelmi hazassagot. Noha sok modern trtenesz megprobal valamilyen politikai
indokot IelIedezni abban, hogy az also-makedoniai elkel, Attalosz Kleopatra nev unokahugat vette nl,
valoszinbb, hogy ezuttal valoban szerelmes erzesek vezettek ujabb naszra a kiralyt. Egy hamarosan
megszletett leanygyermek igazolta az elnyhetetlen IerIi allandoan megujulo eleterejet. Ez az energia
valtozatlanul ervenyeslt a politikaban is. 336-ban az uj rokon, Attalosz es a hseges Parmenion vezetesevel
tizezer gyalogos es ezer lovas kelt at parancsat kvetve Kis-Azsiaba, hogy hidIallast epitsenek ki a majd
odaerkez invazios had reszere. Ki gondolta volna, hogy az a sereg csak ket ev kesessel indulhat utnak? Pedig
ez trtent. A szerelem edes mezet a stet armany keseritette meg. Olmpiasztol szletett leanya, Kleopatra
eskvjen orgyilkos Iegyvere vegzett minden idk egyik legnagyobb Iejedelmevel.
A nagy m, Azsia meghoditasa es a makedon vilagbirodalom kialakitasa Iiara, Alexandroszra, a trtenelem
Nagy Sandorara maradt. II. Philipposznak pedig a modern trtenettudomany azon Ielismerese jutott, hogy az
erdemei semmiben sem maradtak el rkse eredmenyei mgtt. Ha nincs, vagy ha kevesebb tehetseggel
rendelkezik, Iia sem indulhatott volna a keleti vilag leigazasara.
192
21. fejezet - ArisztoteIsz tantvnya
Szazhatvan harom-evezsoros hadihajo gyrjeben lassan haladtak elre a makedon szallitogalyak. Lovak,
szverek, katonak, szolganepek zsuIolodtak ssze bennk Iesti rendetlensegben. De a hadihajokon Ieszes rend
honolt. Az rszemek eberen lestek, nem bukkan-e Iel valahol a perzsak negyszaz jarmvet szamlalo Ilottaja,
hogy a Kis-Azsia Iele uszo expedicios sereget a tenger Ienekere sllyessze. Am a tavaszi szel borzolta egei
vizeken nem leselkedett veszely Nagy Sandor, vagy amint akkor neveztek, Alexandrosz kiraly hadinepere.
A tavolban mar Ielsejlettek a trojai partok. Az elen halado galya Iedelzeten, kzel a hajo elrecsapodo orrahoz,
amely a viz szine alatt Ienyegeten kimered erccsrben vegzdtt, maganyos IerIi allt. Delceg testet vertezet
boritotta, sisakja aranyos tarejan ket nagy Ieher toll lengedezett. Jobbja landzsat markolt, trelmetlen pillantasa a
Iokozatosan kirajzolodo szarazIldet kutatta. Idszamitasunk kezdete eltt a 334. esztend majusat irtak ekkor.
Harom evszazaddal kesbb az itteni trteneseket kzreado sziciliai trtenetiro, Diodorosz igy jellemezte ezt az
evet:
,Amikor Athenban Ktes:ikles: volt a: arkhon, a romaiak pedig Gaius Sulpiciust es Lucius Papiriust valas:tottak
consulla.`
Diodorosz csak a szokast kvette, midn az atheni els arkhon es a romai consulok megnevezese reven
pontositotta, mikor is kezddtt Nagy Sandor hadjarata a Perzsa Birodalom megdntesere. Ha csak egy kicsit
engedett volna klti hajlamanak, meg ezt is hozzairhatta volna: ,Es amikor Alexandrosz ketevi uralkodas utan
elindult, hogy meghoditsa a vilagot.
A landzsat markolo Alexandrosz nyugtalanul Irkeszte a tajat. A zsakmanyara ehes vad nyugtalansaga volt ez.
Huszonket evvel ezeltt, amikor megszletett, gyzhetetlenseget almodtak neki.
A kis-azsiai part meg olyan messze volt, hogy a hajokrol nem lehetett latni, vajon Parmenion serege varja-e
ket, a biztonsagos hidI keszen all-e az expedicios had partraszallasahoz. Az iIju kiralyt kellemes melegseg
bizsergette meg, amikor az reg harcos kepet Ielidezte. Milyen jo, hogy az a katona, aki mar az szletese
idejen sikert sikerre halmozott, meg most is szolgalja Makedoniat. Mintha ket esztendvel ezeltt orgyilkos
Iegyver altal lesujtott atyja, Philipposz gondoskodasa mutatkozna meg ebben is. Hiszen Philipposz dnttt ugy,
hogy leigazzak Perzsiat, es rendelte el, hogy tizezer gyalogossal es ezer lovassal Parmenion hatoljon be az
ellenseg Ildjere. (Annak idejen nagy derltseget keltett, ahogyan Philipposz az atheniakon gunyolodott. Miutan
az atheniak alkalmatlan hadvezereik, az evente valasztott tiz sztrategosz miatt egyre-masra veszitettek csatat,
tbbek kztt a makedonok ellen is, az reg kiraly megjegyezte:
,Gratulalnom kell a: atheniaknak fo s:erencsefk miatt, ha minden evben kepesek ti: embert talalni arra, hogv
s:trategos:okka valass:ak oket. Nekem olv sok ev alatt mindss:e egvetlen hadve:ert sikerlt talalnom,
Parmeniont.`
Amennyire lesujto volt a kritika, annyira kitntet a dicseret. Mert Philipposz valoban ritkan dicsert.)
Most, hogy Philipposzra gondolt, Alexandrosz eltt vegigperegtek iIjukora esemenyei. Mennyit edzette testet a
kesbbi csatakra els nevelje, anyja, Olmpiasz epeiroszi rokona, a szigoru Leonidasz Ielgyelete alatt. Mintha
bizony Leonidasz azt tzte volna ki celjaul, hogy kiralyi neveltje az hires spartai nevrokonahoz hasonlo hs
legyen egykor. Ha ez volt a celja, nem slt Iel vele. Meg a szigoru Philipposz is sirva Iakadt rmeben, amikor a
klyk Alexandrosz megIekezte Bukephalaszt, azt a thesszaliai ment, amelyet a kiraly legjobb lovaszai sem
tudtak meglni. Nem is tudhattak, hiszen meg azt sem vettek eszre, hogy az allatot sajat ide-oda mozgo
arnyekanak latvanya vaditja meg. Bezzeg az eles szem tronrks Iigyelmet nem kerlte el a dolog.
193
Megragadta a lo kantarszijat, szembe Iorditotta a nappal a nyugtalan paripat, majd a hatara pattant, es alaposan
megIuttatta. Philipposz azonnal neki ajandekozta a lovat, t pedig megcsokolta, es e szavakkal bocsatotta el:
,Fiam, keress magadho: meltobb kiralvsagot, s:k neked Makedonia.`
A kesbbi okori romantikus hagyomany alaposan kiszinezte Alexandrosz eletrajzat, igy gyermekkorat is. A
Plutarkhosznal olvashato mendemondakrol,
EriE
amelyek a tronrks szleteset kisertek, mar szo esett. A tbb tudos altal Kr.u. 300 krlre datalt
Pszeudo-Kalliszthenesz-i m a varazslo Nektaneboszt, Egyiptom utolso Iaraojat tette meg termeszetes atyjanak,
aki a mese szerint Ammon isten alakjat ltve ejtette teherbe Olmpiaszt. A kepzelet a Bukaphalasz trtenetet is
Ieldusitotta. Azt irtak, hogy ez a paripa meg a szarnyas Pegaszoszt is Iellmulta szepsegben, es a delphoi josda
Apollon neveben megjosolta: az lesz a vilag ura, aki meglovagolja ezt a csodas allatot. Philipposz es Iia attol a
Heraklesztol szarmazott, aki szamos dics tette kztt meg Diomedesz thrak kiraly emberev lovait is
megIekezte. A Bukhephalasz epizod, akar a Plutarkhosznal olvashato realisabb valtozatat, akar a
Pszeudo-Kalliszthenesznel talalhato Iantaziadusabbat tekintjk, egyertelm jelzes arra, hogy Alexandrosz jvje
messze tulmutat Makedonian. Az isteni shz melto modon egy Iel vilag istenkent tisztelt ura lesz.
Arisztotelesz is azt sugallta neki, hogy nem szabad megelegednie Makedonia kormanyzasaval. Alexandrosz mar
elmult tizenharom esztends, amikor ez a kivalo blcsel kezbe vette a tronrks szellemi Iejldesenek
iranyitasat. Tle tanulta meg, hogy a grgk kepesek lennenek megalkotni a vilag legersebb allamat, ha
egyetlen politikai szervezdesbe tmrlnenek. Philipposzra es ra is hatott ez az elgondolas. Igy alakult ki
bennk a kzvetlen cel: Makedonia Iegyveres ereje kenyszeritse a grgseget a megkivant egysegbe.
Arisztotelesz hatasara melylt el Alexandroszban a vagy, hogy eletsorsaban utanozza az Iliasz rvid elet, de
hosszan tarto hirnevet szerzett hset, Akhilleuszt. A keleti hadjaratra a grg blcs kommentarjaival ellatott
peldanyat vitte magaval a homeroszi mnek, amely mar gyermekkoraban Ielkeltette erdekldeset. Egyik els
tanitoja, Lszimakhosz meselte el neki a trojai haboru izgalmas trtenetet, es azutan es jatszotarsai gyakran
ostromoltak kepzeletkben a keleti varost. Felntte valva legjobb baratjahoz, Hephaisztionhoz eppoly szoros
kapcsolat Izte, mint Akhilleuszt a mitikus Patrokloszhoz. Akhilleusz a mondai hagyomany szerint anyai agon
se volt, de tetteiben is a legbatrabb herosz rokona kivant lenni. Akhilleusz iranti rajongasa annyira
kzismertte valt, hogy evekkel kesbb a renitens Athen ugy akarta visszanyerni joindulatat, hogy a hozza
elinditott kvetsegbe bevalasztottak az egyetlen olyan atheni polgart, akit Akhilleusznak hivtak.
194
40 Borzsak Istvan Iorditasa.
22. fejezet - A grgsg egyestse a
hdtsra
Philipposz is, Alexandrosz is ismertek a szonok Iszokratesznek a megallapitasat:
,A hellen mveltseg folvtan a hellen elneve:es mar nem is a s:arma:ast, hanem a lelkialkatot felli, helleneknek
most mar nem a verrokonsag kapcsolataiban elo s:emelveket neve:ik, hanem a:okat, akik mveltsegnknek
res:esei.`40
Arisztotelesz idezett velemenye az egyseges grg allam erejerl, es ez a megallapitas, amely kitagitja a
hellenseg Iogalmat mindazokra, akik nkent vagy kenyszer hatasara reszeseive valtak a grg civilizacionak, jo
ideologiai Iegyver lehetett a makedon kiraly es Iia kezeben. Egyesiteni a grgket, es azutan velk
meghoditani, hellenizalni a vilagot. A cel egyre vilagosabban rajzolodott ki elttk, es k ehhez szabtak politikai
lepeseiket. Igy azutan mar nemcsak Makedonia, de maga Europa is szknek bizonyult szamukra.
Az Egyiptomtol Kis-Azsian keresztl Indiaig terjed oriasi Perzsa Birodalmat ekkor mar sulyos bels ellentetek
gyengitettek. III. Artaxerxeszt, aki verrel es vassal rendet teremtett a bels arulastol es az alavetett nepek
lazadasaitol gyengitett allamban, 338-ban vagy 337-ben mereg lte meg. Rvid, zavaros atmeneti idszak utan
az egykori II. Artaxerxesz unokaccse kerlt a tronusra III. Dareiosz neven. Perzsia a tronvaltas karvallottjakent
eppen akkor gyenglt meg, amikor a makedon erszak utjan egyesitett grgseg ereje szarba szktt.
Am mint tudjuk, Philipposz orgyilkossag aldozata lett. Egy Pauszaniasz nevezet testr gyilkolta meg leanya,
Kleopatra eskvjen. Az okorban kesbb sokat irtak errl a merenyletrl. Olmpiaszt, a hatterbe szoritott
Ieleseget kerestek a gyilkos tett sugalmazoi kztt, azutan Fels-Makedonia elegedetlen arisztokratait, vegl
magat a perzsa uralkodot. De alighanem Arisztotelesznek volt igaza, aki Politika cim mveben sokkal
kezenIekvbben kzli a tenyt: Pauszaniasz szemelyes okokbol vegzett a kirallyal.
Alexandrosz eltt huszesztends koraban tarulkozott ki a hatalom. A sereggyles a nagy tekintely Parmenion
es a nem kevesbe beIolyasos Antipatrosz hatarozott inditvanyara t juttatta a tronra. Es haladektalanul
munkahoz latott: megkerlve a Tempe-vlgyet a nyugtalan Thesszaliaba vonult seregevel, es a varatlan
tamadastol meglepett theszszalokkal elismertette a jogat arra, hogy atyja arkhoni tisztseget rklje. Ezutan
megszallta a Thermoplai-szorost, es katonai demonstraciot kezdett Kzep-Grgorszagban. Thebai ekkor
lemondott a lazadasrol, Athen pedig kiIejezte szvetsegesi hseget. 336335 telen hasonlo katonai Ielvonulast
rendezett Thrakiaban es Illiriaban, hogy perzsiai hadjarata eltt ott se hagyjon ketseget aIell, ki az ur.
335 nyaran terjedt el az a hir, hogy Alexandrosz vereseget szenvedett Illiriaban, st maga is meghalt.
Athenban Ielbatorodtak Makedonia ellensegei. Demoszthenesz, aki Dareiosztol nem keves penzt kapott, sajat
kltsegen Iegyvereket kldtt az ismet Iorrongo Thebaiba. A Iiatal kiraly halalarol szolo mendemondak oka a
hirkzles korabeli nehezkessege volt. A hegyes-vlgyes Illiriaban Iolyo nehez harcok kzepette Alexandrosz
nem tekintette Iontosnak, hogy a tavolabbi videkekkel valo hirkzlesre is gondot Iorditson. (Kesbb nem
kvette el ezt a hibat. Perzsiai hadjaratanak erdekes esemenyei Arisztotelesz reven valtak ismertte a
kzvelemeny eltt.) A hirkzles jelentseget sajat karan kellett megtanulnia: mikorra Antipatrosz ertesitese
elerkezett hozza a gylekez politikai Ielhkrl, addigra Thebai mar ellensegei kezen volt.
De talan nem is baj, hogy igy trtent. Legalabb alkalmat kapott arra, hogy egyszer es mindenkorra elpusztitsa a
lazadas I Ieszket. Alig ket het alatt seregevel Thebai Ialai alatt termett. A Ielkel varos vezeti annyira az elz
hirek beIolyasa alatt voltak, hogy egyszeren nem akartak hinni a szemknek. A nyugtalan lakosoknak azt
195
mondtak, hogy az ostromlo sereg egy masik Alexandrosze, a Iels-makedoniai Lnkesztisz tartomany Iejedelmi
csaladjabol szarmazo hasonnev hadvezere. Alaposan rajuk caIoltak az esemenyek, mivel ez a valodi
Alexandrosz hadinepe volt, amely a vezer kivalosagahoz melto gyorsasaggal rohanta le a varost, rombolta le
epitmenyeit, es gyilkolta le vagy ejtette rabszolgasorba lakoit. Alexandrosz csak a papoknak, a makedonok
vendegbaratainak es Pindarosz, a hires kardalklt leszarmazottainak hagyta meg szabadsagat.
Amikor 334-ben utnak indult, hogy seregevel atkeljen Kis-Azsiaba, Antipatroszra bizta az uralma alatt allo
europai terleteket. Tizenketezer gyalogos es ezertszaz lovas elen mint Europa sztrategoszanak, neki kellett
biztositania a sikeres hoditashoz elengedhetetlenl szkseges nyugodt hatorszagot. O maga pedig eppugy, mint
egykor a mitikus Agamemnon, sszgrg hadat a tengerre vezette. Maga melle vette Arisztotelesz
masodunokaccset, a trtenetiro Kallisztheneszt, hogy annak hiradasa nyoman kerljenek Athenba, majd onnan
Arisztotelesz kzvetitesevel szerte Hellaszba a hadjarat Iontos mozzanatai. Hadd erezze Hellasz, hogy erte es
miatta Iolyik a kzdelem. Most mar tudta, milyen Iontos a propaganda, mennyit er a gyors es hatekony
inIormacio. Erteslt is rola egyhamar minden grg, hogy a kiraly Elaiuszban, a thrakiai Kherszoneszosz eme
si varosaban Ielkereste a monda szerint Trojaban elskent elesett akhaj hs, Proteszilaosz allitolagos sirjat, es
aldozatot mutatott be emlekenek. Azutan gyorsan terjedt a hir, hogy Alexandrosz Ilottaja a Grgorszagra tr
Xerxesz perzsa hajohadanak egykori utjat valasztva, csak persze ellenkez iranyban, kzeledik az ellenseges
partok Iele.
Alexandrosz hajoi eltt lassan Ieltarult Kis-Azsia Ildje. A kiraly arra gondolt, hogy Poszeidon, a haborgo
tengerek istene csakugy, mint a vizek melyen lakozo Nereiszek, e varazserej tengeri tnderek kedvezen
Iogadtak aldozatat. Annak idejen viharok tepaztak meg Xerxesz hajoit, es most szaztven ev utan ,
Alexandrosz ugy allhat bosszut a grg szentelyek pusztitoinak utodain, hogy sima viztkrn hajozhat celja Iele.
Holnapra tudni Iogja Hellasz, hogy kedvez jelekkel indult el a hadak utjan.
A vezergalya recsegve a partra csusszant. Alexandrosz Ielemelte marokra Iogott landzsajat, majd hangos
diadalorditassal belevagta a nedves homokba. Hangja megsokszorozodott, amint a hajok Iedelzeten tolongo
katonak atvettek vezerk kialtasat. Mindenki tudta, mit jelent a kiraly mozdulata. Azsia, mint landzsaval
megnyert Ild, az ve, es jaj annak, aki vitatni mereszelne jogat e terletre.
A landzsa nyele meg mindig remegett, pedig a kialtas mar regen elhalt. Alexandrosz hatranyujtotta sisakjat
aprodjanak. Kisse balra hajlo Iejen izzadsagcseppek hullottak ala. Gndr haja homlokahoz tapadt, maskor
enyhen sapadt arcat vrs pir nttte el. Kinyujtotta jobbjat, es e jelre katonak ezrei znlttek el a partot.
196
23. fejezet - AIexandrosz hadinpe
A Kis-Azsia eszaknyugati cscskeben partra szallo invazios sereg letszamarol sokIele adatot rztt meg az okori
trtenetiras. Legmegbizhatobbnak a sziciliai Diodorosz kzlesei tnnek, ezert a tovabbiakban ezekre
tamaszkodva vazoljuk Nagy Sandor hadinepenek sszetetelet. A makedon gyalogosok szama sszesen 12 ezer
volt, mig a szvetseges grg varosokbol 7 ezer hoplita gylt ssze. Ezekhez 5 ezer zsoldos, 7 ezer thrak es illir,
valamint ezer ijasz es agrianosz dardavet csatlakozott. Ez sszesen 32 ezer Inyi gyaloghadat jelentett. Ennek
tagjai kzl a hosszu landzsas thrakok a mai Bulgaria, a nehez pancelzatu illirek a kesbbi modern Jugoszlavia
terleterl erkeztek. A Sztrmon (mai bulgariai Sztruma) Iels Iolyasa kzeleben laktak a nagyon jo
knnygyalogos harci ert jelent agrianoszok. Ok egyebkent az illirekhez kzel allo paion nepcsoporthoz
tartoztak. A paionok zmmel az Axiosz (mai Vardar) kzeps szakasza menten eltek, es elssorban
lovassagukkal segitettek az ket leigazo makedonok haborus erIesziteseit. 334-ben lovas Ielderitkkel
kepviseltettek magukat a hadjaratban, akiknek szama a hasonlo Ieladatot ellato thrak lovasokkal egytt sszesen
900 volt. A lovassag I erejet a makedonok 1800 es a thesszaliaiak ugyanennyi harcosa tette ki. Hozzajuk
tartozott meg 600 lovas katona a grg anyaorszagbol. Igy sszesen 5100 lovas kelt at a tengeren.
A partra szallo egysegekhez hamarosan csatlakoztak a mar Kis-Azsia Ildjen allomasozo makedon csapatok.
Ezekkel a had 48 100 katonara (42 ezer gyalogosra es 6100 lovasra) duzzadt Iel. A kiserk, vagyis hajcsarok,
Iegyverhordozok, hordarok es szolgak szamaranyat ma altalaban egy a haromhoz aranyban becslik. Igy
ezekkel egytt amennyiben valoban egy kiser jutott harom harcosra krlbell 65 ezer ember vonult Troja
kzeleben, tbb mint a mitikus hagyomany szerint annak idejen. Nagy Sandor mar ebben Iellmulta
Agamemnont.
Nem a szerz klti kepzelete a Ielels azert, hogy a mitikus es trtenetileg hiteles hadjaratok kztt
parhuzamot vonunk. Alexandrosz maga trekedett arra, hogy megIeleljen annak a szerepnek, amelyet
Iszokratesz, az altalunk mar emlitett atheni szonok, regebben meg atyjanak szant. Errl tanuskodik Plutarkhosz
hiradasa:
,[Alexandros:] Ilionban s:allt partra, es itt aldo:ott Athenenak, a hosknek pedig
italaldo:atot mutatott be. Akhilleus: sirkvet megkente olaffal, hagvomanvos s:okas s:erint
tarsaival me:itelenl versenvt futott a siremlek krl, mafd a siremleket megkos:oru:ta, s
boldognak mondta Akhilleus:t, hogv eleteben h baratra, halala utan pedig tetteinek nagv
dalnokara talalt.`
(Alexandrosz 15.)
Husz napon at tartott az ut, amig Alexandrosz serege a mai Theszszaloniki kzeleben Iekv Therme varosabol
eljutott Ilionig, vagyis Trojaig. Indulaskor harminc napra elegend elelmet vett magahoz a had, es miutan elerte
els celjat, meg tiz napra elegend keszlettel rendelkezett. Nyilvanvalo, hogy az elelmet es poggyaszt (satrakat,
Iggagyakat, egyeb Ielszereleseket) reszben hajokon, nagyobb reszt azonban szarazIldn szallitottak.
Szamitaniuk kellett ugyanis arra, hogy elbb-utobb olyan terletre erkeznek, ahol hajoikat nem hasznalhatjak, es
emiatt kizarolag szarazIldi szallitasra kell berendezkednik. Ez egyebkent nem volt szokatlan a makedonok
szamara. Mar Philipposz hozzaszoktatta ket ahhoz, hogy hadjaratok alkalmaval nagyobb terhet cipeljenek.
Amikor a 350-es evekben ujjaszervezte orszaga hadsereget, elssorban a harcosok tunyasagan akart valtoztatni.
Ennek erdekeben megtiltotta, hogy a katonak vonulas kzben kocsira ljenek, st igyekezett altalaban minel
kevesebb kocsit magaval vinni. A kocsik szamat azert is cskkentette, mert e jarmvek csak viszonylag jo
utakon tudtak a kivant sebesseggel kzlekedni, de ersen emelked vagy lejt terepen, avagy eppen mocsaras,
saros videkeken inkabb Iekeztek, semmint segitettek a haladast. A kiraly azt is elrendelte, hogy egy lovas csak
egyetlen lovaszt tarthasson maga mellett, mig tiz gyalogos legIeljebb egy csatlos szolgalataira tarthatott igenyt.
197
Ez a szolga vitte a kezimalmokat, kteleket, satorkarokat. Ha hosszabb ut allt a sereg eltt, a harcosoknak
harminc napra elegend lisztet kellett cipelnik a vallukon. Bar termeszetesen hasznaltak teherhordo allatokat,
maga a katonak es kiserik altal szolgaltatott ,szallitokapacitas igen jelentekeny volt, aminek kvetkezteben
egyreszt a harcosok megedzdtek, masreszt a sereg is mozgekonyabba valt. Meg egy elnye volt ennek a
szisztemanak, megpedig az, hogy ha kevesebb allatrol kellett gondoskodni, akkor termeszetesen eleve kisebb
mennyiseg takarmanyt kellett magukkal vinnik. Voltak tehat seregeben olyan hagyomanyok, amelyekre a
hadba vonulo Alexandrosz batran tamaszkodhatott.
Az amerikai D. W. Engels kutatasai alapjan az expedicios sereg altal igenybe vett allatok szama, az emberek es
allatok elelmiszer-szkseglete, valamint az sszes szkseges dolgot magaval cipel had vonulasi sebessege a
kvetkezkeppen becslhet meg. A harci menek szama Ieltehetleg megegyezett a lovassag letszamaval, tehat
6100-ra tehet. Mivel ezeknek barmikor harcra kesz allapotban kellett lennik, nyilvanvaloan nem hordattak
velk terhet, hanem azt teherhordo allatok: lovak es szverek vittek. (Egyiptom elIoglalasa utan teveket is
Ielhasznaltak erre a celra.) Egy allat szallitokapacitasa krlbell 250 libra (1 libra 453,6 gr) volt, de ebbl 10
librat nyomott az napi gabonaadagja. Ismeretes, hogy a romai legiokban hasznalatos nyolcszemelyes sator,
amelyet allatok szallitottak, 40 librat nyomott. Ebbl tehat egy lo vagy egy szver hatot tudott vinni. A hat
nyolcszemelyes sator durvan tven ember beIogadasara volt alkalmas. Igy mintegy 50 katonara lehet egy
teherhordo allatot szamitani. Ha ezt az aranyt a Troja kzeleben gylekez, krlbell 65 ezer regularis es
irregularis harcosra, kiserkre is ervenyesnek tekintjk, akkor Iel kell teteleznnk, hogy a teherhordo
negylabuak 1300-an voltak, azaz a 65 ezer ember tvened reszet tettek ki.
De termeszetesen nemcsak Ielszerelest, hanem elelmiszert is kellett szallitani. Egy ember napi
elelmiszerszksegletet nagyjabol 3, mig egy allatet 20 librara lehet taksalni. Ez az ember eseteben teljes
egeszeben gabonat jelent, mig az allatoknal Iele-Iele aranyban gabonat, illetve egyeb takarmanyt. (Itt most
tetelezzk Iel, hogy a vizet ember eseteben 0,5 gallon, azaz 4,543 liternek a Iele, allatnal 8 gallon a napi
Iejadag menet kzben szerzik be, tehat nem kell magukkal vinni.) Ebben az esetben a 65 ezer ember 195 ezer,
a harci menek 122 ezer, mig a teherhordo allatok 26 ezer libra etelt Iogyasztanak el naponta, ami sszesen 343
ezer libra. Ezt a hatalmas mennyiseget elelmiszerszallito allatok hordtak. Ezek ,kapacitasa, ha leszamitjuk a
sajat maguk elelmezesehez szkseges 20 librat, egyenkent 230 libra volt. Ha tehat tudni akarjuk az
elelmiszer-szallitashoz szkseges allatok szamat, akkor a 343 ezret el kell osztanunk 230-cal. A vegeredmeny:
1492. Ennyi allat vitte tehat az elelmiszert elmeletben. Mert ez csak egynapi adag szallitasahoz szkseges
mennyiseg, marpedig tudjuk, hogy mindig tbb napra elegend elelmiszert kellett a sereggel vinni. Ez a
meggondolas arra kesztet, hogy az elelmiszer-szallito allatok szamat az elbb megadott tbbszrsenek
tekintsk. Meg akkor is ezt kell tennnk, ha Iigyelembe vesszk azt, hogy az emberek is vittek magukkal nemi
elelmiszert, olykor pedig hajon is szallitottak. Mindezt megIontolva, az elbbi Iejtegetesek szerzje szerint
krlbell 20 ezer allatot vettek igenybe a makedonok elelmiszerk szallitasara.
Tovabbi szamitasok azt vizsgaljak, mennyi az az elelem, amennyit a sereg allatok igenybevetele nelkl kepes
lehetett magaval vinni. Az ilyen szamitasok azert nem haszontalanok, mert bizonyos specialis esetekben
elIordult, hogy a katonak es kiserik csak magukra szamithattak. Nos, a harcosok teljes poggyasza krlbell
80 librat nyomott (knynyebbe teszi a megertest, ha a librat megIelezzk, es az eredmenyt kg-nak szamitjuk; 80
librat tehat 40 kg-nak). Ebbl a Iegyverzet sulya 50, mig az elelmiszere 30 libra lehetett. Ez volt a maximalis
suly, amely mellett meg menetelni tudtak az emberek. Ha ugy szamolunk, hogy Alexandrosz 65 ezer embere
Iejenkent 30 libra elelmiszert volt kepes szallitani, akkor a hadinep elelmiszer-szallito kapacitasat 1 950 000
librara (884 520 kg-ra) tehetjk.
A hatalmas tmeg ember es allat tehat nem keves szilard taplalekot igenyelt, es akkor meg nem is szoltunk az
ivovizrl, Ieltetelezve, hogy az helyben Iellelhet, tehat nem kell cipelni. Pedig alkalmankent annak beszerzese
es tarolasa is a seregre harult. Ilyen krlmenyek kztt klnsen nagy jelentsege volt az utvonal es a
hadmozdulatok idpontja megvalasztasanak. A cel az volt, hogy lehetleg vizzel jol ellatott es dusan term
videkeken vonuljanak at, hogy minel kevesbe szoruljanak a magukkal hozott elelemre. Mindezt Iigyelembe
veve teljesen erthet, hogy a makedon sereg tavasszal, valoszinleg aprilis vegen indult utnak. Igy majusig
kitartott a magukkal vitt elelem. Ekkorra erkeztek ellenseges terletre, ahol a gabonat mar be lehetett takaritani
198
es el lehetett Iogyasztani. MegIigyelhet, hogy Alexandrosz mindig Iigyelembe vette az aratas idejet, es ahhoz
igazitotta mind utiranyat, mind pedig a vonulasi idt. Annak megiteleseben, hogy melyik terleten mikor
kezddik a betakaritas, pontos inIormacioi voltak. Del-Thrakia es a kis-azsiai tengerpart vonatkozasaban
nyugodtan tamaszkodhatott Xerxesz 480-as hadjaratanak tanulsagaira, mig a Tigris es az Euphratesz videket
illeten Xenophon leirasa nyujtott neki Ielvilagositast. Xenophon ugyanis mint arrol mar beszamoltunk
azoknak a grg zsoldosoknak volt egyik parancsnoka, akik 401400-ban a perzsa kiralyi herceg, az iIjabb
Krosz oldalan reszt vettek a II. Artaxerxesz elleni lazadasban. A Ielkeles bukasa utan igen viszontagsagos uton
jutottak ki Azsia belsejebl, es e visszavonulas hadmveszeti es egyeb tanulsagait Xenophon kesbb lejegyezte
Anabas:is: cim munkajaban.
Indulaskor Alexandrosz serege minden bizonnyal csak gabonat vitt magaval, tekintettel arra, hogy a del-thrak
tengerpart, amelyen vegigvonult, bveben volt viznek es legelterletnek. Takarmany es viz jutott tehat
mindenkinek. Mas volt a helyzet a gabonaval. Ezt, ha nem vittek volna magukkal, az utjukba es varosoktol
kellett volna beszerezni. Am ezek szvetseges vagy eppen makedon uralom alatt allo teleplesek voltak, a sajat
lakossaguk ellatasahoz is csak szereny keszletekkel rendelkeztek, es ennek egy reszerl lemondani sulyos terhet
jelentett volna szamukra. Az aratas viszont legkorabban juniusban kezddtt, es a labon allo, meg elegge
Iejletlen termest szinten nem lehetett levagni e baratsagos erzelm lakossag nagy kara nelkl. Helyes elgondolas
volt tehat az, hogy a szkseges gabonakeszletet a sereg magaval vitte. Miutan tizennyolc napon at vonultak, es
kzben ket napot pihentek, husz nap alatt ertek el Szesztoszt. Ez a varos a Helleszpontosz europai oldalan
Iekdt, szemben Abdosszal, azzal a kis-azsiai varossal, amelynek tengerparti siksagan egykor Xerxesz tartott
hadiszemlet Europara tr katonai Ielett. Hala a gondos elkeszleteknek, meg mindig rendelkeztek tiz napra
elegend gabonaval. Ez azert volt Iontos, mert igy elegend idejk maradt arra, hogy atkeljenek a trojai
partokhoz, ott biztonsagos hidIt alakitsanak ki, Ielkeszljenek egy esetleges perzsa ellentamadas kivedesere,
egyaltalan megvessek labukat az ellenseg Ildjen. Azutan, ha mar mindenrl gondoskodtak, Ieltlthettek
elelmiszerkeszletket a meghoditott Ild termesebl.
Mivel kesbb nem akarjuk megszakitani a harci esemenyek mozgalmas sorat azzal, hogy ellatasi es egyeb, a
hadjarat szempontjabol Iontos, de az olvaso szamara talan kevesbe izgalmas kerdesekkel Ioglalkozunk, most
ejtnk szot arrol, hogy milyen sebesseggel mozgott ez a hatalmas had. Ha az armadia gyorsasagat vizsgaljuk,
elszr is klnbseget kell tennnk az egesz sereg es annak alkalmankent nalloan tevekenyked kisebb resze
kztt, azutan Iigyelembe kell vennnk az eghajlati krlmenyeket es az utviszonyokat. Idealis viszonyok,
vagyis gyors haladast lehetve tev ut es mersekelt eghajlat eseten volt pelda arra, hogy Alexandrosz hadanak
kisebb knnyIegyverzet csapatai naponta akar 50 merIldet is megtettek (1 merIld 1609,33 m). Hasonlo
krlmenyek kztt az egesz sereg maximum 19,5 merIld napi teljesitmenyre volt kepes, mig atlag mozgasi
sebessege rvidebb tavon 14, hosszabb szakaszokon 13 merIld lehetett naponta.
Persze, sohasem beszelhetnk Iolyamatos haladasrol. Hiszen napkzben is pihent kellett tartani, es nehany
egymast kvet vonulasi nap utan, minden tdik vagy hetedik napot kveten, egy pihennapot kellett
kzbeiktatni. Voltak tovabbi nehezsegek is, amelyek a hadinep es az allatok sokasagabol adodtak. Igen hosszu
volt a menetel csapatok hadoszlopa. Ha Alexandrosz seregenek szemelyi allomanyat 65 ezer Iben allapitjuk
meg (a kis-azsiai partraszallastol kezdve ez a szam ervenyes), es Ieltetelezzk, hogy egymas mellett tiz ember
menetelt, a harci menek szamat hatezernek vesszk, es ugy szamolunk, hogy ezek kzl t lepkedett egymas
mellett, valamint szamolunk azzal, hogy az emberek es lovak altal alkotott sorok kztt helyet kellett hagyni a
teher- es elelmiszer-szallito allatoknak is, akkor a hadoszlop hosszat 16,5 merIldnyire becslhetjk. Ez azt
jelentette, hogy peldaul a sereg elejenek ejIel eltt t oraval el kellett ernie a taborhelyet, ha azt akartak, hogy a
had vege ejIelre a pihenhelyre jusson. Ugyanis harom merIldes orankenti menetsebesseget Ieltetelezve a
gyalogosok eseteben, t ora kellett ahhoz, hogy a leghatul haladok is a taborba erjenek. Es ez az t ora,
termeszetesen, napkzben megtartott pihen esetere is ervenyes, amennyiben a pihenidt biztonsagos
krlmenyek kztt akartak eltlteni.
Hasonloan idigenyes dolog volt elinditani a sereget. Vegynk peldaul egy olyan helyzetet alapul, amikor
elszr az emberek, majd a harci menek indulnak utnak, legvegl a teher- es elelmiszer-szallito allatok. Az
emberek tizesevel, a harci menek tsevel haladnak egymas mellett. Ekkor 6500 sor keletkezik az emberekbl
199
41 Revay JozseI Iorditasa.
es 1200 a lovakbol. Ha az els sor indulasat egy masodperccel kveti a masodike, es ez igy megy vegig, akkor a
legutolso sor krlbell ket oraval az els utan tud csak elindulni. Es akkor meg nem ejtettnk szot az egyeb
allatokrol, amelyek csak ezutan kerekedhettek Iel. Ha a ,gyors indulas ennyi idt vett igenybe, nagyobb
Iantazia nelkl is elkepzelhetjk, mennyi ideig tarthatott egy olyan menetoszlop elinditasa, amely a
teherhordasra es elelmiszer-szallitasra alkalmazott allatokat a harcosok sorai kztti hezagokba rendezte.
Ha a megallas es az elindulas ennyire idigenyes volt, termeszetesen jol ki kellett hasznalni azt az idt, amikor
Iolyamatosan haladtak. Ennek elmozditasa erdekeben utepit csapatok serenykedtek a hadmenet eltt. Ilyen
Ieladattal megbizott segederket kesbb a romaiak is alkalmaztak. Tevekenysegket szemleletesen ismerteti
Flavius Josephus zsido trtenetiro, aki az i. sz. 66-tol 70-ig tarto ugynevezett :sido haboru esemenyeit
Ieljegyezve igy ir:
,Utanuk kvetke:tek a: utepitok, akiknek feladata volt a kisebb dombok lehordasa, a hadiut hepehupas
s:akas:ainak elegvengetese, a: utba eso bo:ot eltavolitasa, hogv a hadsereget a nehe: meneteles ki ne
farass:a.`41
Ha az olvaso alaposabban elmelyl az altalunk kzlt adatokban, Ielmerlhet benne a kerdes: hat a lovassag
nem a lovan lve vett reszt a hadmenetben? Mert ha igen, akkor nem hatvantezer a gyaloglo emberek szama,
hanem annal hatezerrel kevesebb. Nos, nem kvettnk el hibat. A hosszabb menetek alkalmaval ugyanis a lovak
megkimelese elsrend cel volt. Igy a harci meneket mindenIele tehertl mentesitettek, nehogy lesantuljanak.
Nem alkalmaztak ez id tajt a patkot, amelyet nem ismertek. Ha kemeny, egyenetlen talajon kellett huzamosabb
idn keresztl haladni, akkor Ionadekbol vagy vasbol keszlt saruszer alkalmatossagot huztak a lovak labara,
igy vedtek azokat a serlestl. A lovak tehat nem cipeltek lovasaikat a hosszu uton. Ez a katonaknak is jobb volt
igy. Kengyel es nyereg nelkl, mivel ezeket meg ekkor nem hasznaltak, kenyelmetlen lett volna tbb oran at a
lovak hatan ztykldni.
A kis-azsiai partraszallas utan a Marvany-tengerbe ml Granikosz volt a celpont, mivel hire jtt annak, hogy a
kzeli perzsa tartomanyok helytartoi annak tulso partjan vontak ssze seregeiket. Alexandrosz, miutan vegzett
kultikus teendivel, es kellkeppen gondoskodott arrol, hogy mindennek hire Grgorszagba is eljusson,
azonnal parancsot adott az indulasra. A Parmenion ala rendelt makedon, szvetseges es zsoldos gyalogosok, a
Parmenion Iia, Philotasz vezette makedon lovasok, a Kallasz vezerelte thesszaliaiak es mind a tbbiek
oszloprendbe alltak, es megindultak els gyzelmk szinhelye Iele.
200
24. fejezet - Granikosz: a btrakat a
szerencse is segti
Amennyire tudatos volt a makedon hadvezetes, annyira tetovazo, hatarozatlan a perzsake. III. Dareiosz
lekicsinyellte a birodalmara leselked veszelyt. Nemtrdmseget bizonyitja, hogy tulerej Ilottajanak sem
adott hatarozott parancsot arra, hogy probalja megakadalyozni a makedonok atkeleset Europabol Azsiaba. A
part menti tartomanyok helytartoi, a szatrapak pedig nem bantak, ha a nagykiraly rajuk bizza a betolakodok
megsemmisiteset. Ez a sajat helyi hatalmuk ersdesenek, a kzponti kiralyi akarattol valo Iggetlenedesknek
lehetett a zaloga. Az mar mas kerdes, hogy vajon alkalmasak voltak-e ennek a Ieladatnak a megoldasara, Azt az
alkalmat mindenesetre elszalasztottak, hogy barmit is tehessenek Alexandrosz Ieri partraszallasanak
megakadalyozasara. Igy hat sszevontak hadaikat, es tanacskozasra gyltek, hogy a kzeljv teendit
meghatarozzak.
A perzsa haditanacs resztvevi kzl tbb Iember nevet ismerjk. Ott volt Arszitesz, Phrgia, Szpithridatesz,
Ldia es Ionia, Arszamenesz, Kilikia helytartoja, a rhodoszi szletes Memnon, a perzsa szolgalatban allo grg
zsoldosok parancsnoka, valamint Mitrobuzanesz, Kappadokia szatrapaja, Mithridatesz, a kiraly veje es
Arbupalesz, a kiraly Iia. A rhodoszi Memnon egy sikerrel kecsegtet javaslattal allt el. Azt ajanlotta, hogy
engedjek Alexandroszt minel messzebbre behatolni Azsia Ildjere, es ekzben pusztitsak el, egessek Iel a labon
allo termest. Amikor pedig a kiehezett es elgyenglt makedonok mar keptelenek lesznek tovabbhaladni, akkor
csapjanak le rajuk. Addig is kldjenek egy tengeri es szarazIldi hadert a grg anyaorszagba, hogy ott a
makedonellenes allamokkal sszeIogva, veget vessenek a kiralya altal magara hagyott Makedonia uralmanak. A
trtenetiro Diodorosz helyesen velekedett ugy, hogy ez a lehet legeszszerbb inditvany volt, amit csak az adott
helyzetben el lehetett kepzelni. A perzsa Iemberek kztt azonban korantsem aratott akkora sikert, mint nala.
Ezek meltosagukon alulinak tartottak azt, hogy kiterjenek a mihamarabbi megtkzes ell. Kivaltkepp Arszitesz
ellenezte a ,Ielperzselt Ild taktikajat, amit meg is erthetnk, ha meggondoljuk, hogy ennek legelszr az
tartomanya, az birtokai estek volna aldozatul. Azt viszont sem tartotta rossz tletnek, hogy adando
alkalommal sereget kldjenek Grgorszagba.
Ilyen elzmenyek utan kerlt sor Alexandrosz vilaghodito utjanak els nagy tkzetere 334 majusanak vegen. A
perzsa sereg a Granikosz torkolatatol tiz kilometerre delre, a Iolyo keleti partjan huzodo magaslatokon Ioglalt
allast, keszen arra, hogy a Ielvonulo ellenseges had utjat elzarja, A makedonok ovatos lassusaggal kzeledtek a
Iolyam nyugati partvonalahoz. A kiraly ugy rendelkezett, hogy a nehezIegyverzet gyalogosok, vagyis a
hoplitak phalanxba tmrljenek, a menet ket szarnyat lovasok Iedezzek, mig a Ielszerelest szallito osztagok
maradjanak leghatul. A menetbiztositast igy oldotta meg. Aligha tevednk, ha mindezt a Xenophontol
tanultaknak tulajdonitjuk, hiszen kzel het evtizeddel ezeltt tapasztalhatta, mennyire veszelyes tud lenni a
terep egyenetlensegeit kihasznalo es varatlanul a legklnbzbb iranyokbol Ielbukkano perzsa lovassag a
nehezkesen halado grg nehezIegyverzetekre.
Mar kzel volt a sereg a Granikoszhoz, amikor a Hegelokhosz parancsnoksaga alatt kikldtt landzsas lovas es
knnyIegyverzet gyalogos Ielderitk jelentettek: a Iolyo tulso partjan harcra keszen Ielsorakozott a perzsa
had. Az ezutan bekvetkez esemenyeket Diodorosz, Plutarkhosz es Arrianosz is leirta. Az utobbit meg nem
ismeri az olvaso. O az i. sz. 2. szazadban Hadrianus es Antoninus Pius csaszarok uralkodasa alatt jelents
katonai tisztsegeket is betlttt. Mint gyakorlatilag es elmeletileg kivaloan kepzett katona, idsebb koraban nem
kis erdekldessel Ioglalkozott Nagy Sandor hadjarataval. Olvasta a kiraly kisereteben lev tudosnak,
Arisztobulosznak az emlekiratait es a testrk egyikenek, a kesbb nagy karriert elert Ptolemaiosznak a
visszaemlekezeseit. Ezek alapjan Anabas:is: Alexandrou (Alexandrosz hadjarata) cim munkajaban remek
harcaszati elemzest adott a nevezetesebb tkzetekrl. Ami a granikoszi csatat illeti, ezzel kapcsolatban azt
allitja, hogy az kes delutan kezddtt. Ez azert erdekes, mert Diodorosz szerint viszont hajnalban vette kezdetet
a kzdelem. Mi a tovabbiakban Arrianoszt kvetjk az esemenyek taglalasaban.
201
Az ellenseg harckeszltsegenek hirere Alexandrosz csatara hatarozta el magat. Parmenion ovatossagra intette az
iIju kiralyt. Azt javasolta neki, hogy aznap mar ne kockaztassak meg a tamadast. Varjak meg inkabb a masnapi
kora reggelt, es akkor hirtelen rohammal keljenek at a vizen, meg mieltt az ellenseg harcrendbe sorakozhatna.
Alexandrosz azonban nem volt hajlando varni, hanem is kialakitotta hadrendjet.
A makedon kiraly ,hagyomanyosan allitotta Iel arcvonalat, ami azt jelenti, hogy egyik szarnyanak vedekez-, a
masiknak tamadoIeladatot adott. Mint mar korabban emlitettk, ezt a taktikat meg a thebai Epameinondasz
dolgozta ki, es Khaironeianal a grgk is igy harcoltak a makedonok ellen. Ott persze Philipposz sem kzdtt
maskent. A tamadassal megbizott es ezert megersitett hellen jobbszarny ellen sajat, ugyancsak ers balszarnyat
kldte harcba a tronrks vezetesevel. Hogy Philipposz atvette Epameinondasz taktikai alapelvet, miszerint
mar csata eltt ki kell jellni a tamadas I iranyat, es ott kell megprobalni erIlenyt kialakitani, tehat az
ugynevezett tamado szarnyon, az szinte termeszetes volt. O paratlanul Iogekony alkatnak mutatkozott a
hadmveszeti ujitasok irant. Alexandrosznak mar tanitotta, mi az elnye a vedekez es a tamado szarny
megklnbztetesenek. Az is kivaltkepp hatasos volt, ha csatankent valtogattak, melyik szarny tamad es melyik
vedekezik. Alexandrosz a nagy tkzetekben azonban ragaszkodott a jobbszarny elsbbsegehez. Ezuttal is
ennek jellte Ieladatul az attrest.
Mivel szerette a veszelyes helyzeteket, a jobbszarny elere sajat maga allt, mig a balszarny parancsnokaul az
ekkor meg vitathatatlan tekintely Parmeniont jellte ki. A tamado jobbszarny vezet erejet a hetairos:ok adtak.
Ez mint tudjuk egy arisztokratakbol allo nehezlovassag volt, amelynek tagjai a kiraly kzvetlen
krnyezetehez tartoztak. Nevket is ezert kaptak, hiszen a hetairos: tarsat, baratot jelentett.
A hetairoszok testet sisak es bronzpancelzat vedte, tamadoIegyverkent kardot es landzsat hasznaltak. Parmenion
ket dalias Iia kzl Philotasz allt a hetairoszok elen, mig Nikanor a kiraly gyalogsagbol allo kzvetlen
testrseget iranyitotta. A hetairosz nehezlovassag mellett a knnygyalogsag IejIdtt Iel: ijaszok es agrianosz
dardavetk. Paion es makedon kzepes Iegyverzet lovassag kvette ket. Ezt a Iajta lovasnepet landzsahordozo
avagy s:aris:ophoros: lovassagnak is neveztek, mivel tamadoIegyverk a thrakoktol atvett nehez landzsa, a
negy-t, egyesek szerint hat-meter hosszu s:aris:a volt. Kicsiny pajzsot, sisakot es Iemlapokkal kirakott
brzeket hasznaltak testk vedelmere. Vezerk ez alkalommal Amntasz es Szokratesz volt. Ezutan kvetkezett
a testri Ieladatot is ellato, kzepes Iegyverzet gyalogsag, Nikanor hadinepe. Ok eredetileg a hetairoszok
Iegyverhordozoi lehettek, erre utalhat elnevezesk: hpas:pis:tes:ek, ami magyarul pajzshordozokat jelent.
Csak knny pancelzatot viseltek, akarcsak a phalanx ugynevezett nehezgyalogsaga. TamadoIegyverk
tekinteteben hasznalhato okori Iorras hijan bizonytalansagban vannak a trteneszek. Korabban Ielteteleztek,
hogy rvidebb dardat hasznaltak a kard mellett, mostansag azonban az a velemeny terjedt el, hogy k is
szariszaval harcoltak. Ha ez utobbi nezet helytallo, akkor azt mondhatjuk roluk, hogy a phalanxba tmrlt
gyalogsagtol abban klnbztek, hogy egy kisebb, mozgekonyabb csapatot alkottak. Ez az egyseg altalaban a
tamado szarny resze volt, es azt kapta Ieladatul, hogy a knnygyalogsag Iegyverei altal megzavart, majd a
hetairoszok es mas lovasok rohamatol atszakitott ellenseges arcvonalba nyomuljon be, es tegye teljesse a
tamado szarny attresi manveret.
A makedon hadrend kzepen sorakozott Iel a nagy phalanx. Ennek tagjai voltak a pe:etairos:ok, vagyis az
ugynevezett ,gyalogos tarsak. Nevket onnan nyertek, hogy szabad, kisebb birtokkal rendelkez makedonok
voltak, akik a kapott Ild Iejeben katonaskodtak. Valoszin, hogy a legkivalobbak Ielvetelt nyertek a kiraly
kzvetlen harcteri krnyezetehez tartozo hpaszpiszteszek soraiba. Szemben a lovon harcolo hetairoszokkal, az
uralkodo ,tarsaival k, mint alacsonyabb ranguak, gyalogosan kzdttek. Ez a gyakorlat tkrzdtt
elnevezeskben. Knny vedIelszerelesk miatt, amely brvertbl, kis kerek pajzsbol, labvertbl, kerek nemez
svegbl allt, igazan nem is tekinthetk nehezgyalogsagnak. TamadoIegyverk a rvid kard es a szarisza volt.
Ez utobbit ket kezre Iogva hasznaltak. Ezert nem is viselhettek nagyobb pajzsot, csak olyan knnyebbet,
amelyet a bal karjukra Izhettek.
A pezetairoszok szabalyszer phalanxa a kvetkez kisebb reszekbl tevdtt ssze: az alapegyseg egy 16
emberbl allo egyenes oszlop volt, amelyet lokhos:nak neveztek. Tizenhat lokhosz tett ki egy s:ntagmat (256
I), es tizenhat szntagma egy kis phalanxot (4096 I). Az ugynevezett nagv phalanx negy kis phalanxbol allt,
202
42 Ritook Zsigmond Iorditasa.
es sszesen 16 384 harcost szamlalt. Termeszetesen a katonak szamatol es a valasztott taktikatol Iggen
kevesebb vagy tbb kis phalanxot helyeztek el a hadrendben. A Granikosz Iolyo nyugati partjan hat kis phalanx
sorakozott, vezereik szerint a kvetkezkeppen: Perdikkasz, Koinosz, Amntasz, Philipposz, Meleagrosz,
Kraterosz csapatai. A Ielsorolt phalanx-parancsnokok kivalo katonak, egyikk-masikuk nagyszer politikus is
volt. (Alexandrosz halalat kveten Perdikkasz peldaul birodalmi kormanyzo lett, mig Kraterosz a vilaghodito
kirallya valasztott, talan nem egeszen epesz Ieltestverenek, Philipposz Arridaiosznak a gyamja.) Ezek a
tapasztalt harcosok iranyitottak a phalanxot, amelynek az volt a rendeltetese, hogy a tamado szarny rohama
reven mar attrt es megingatott ellenseges arcvonalat szetmorzsolja.
A had Parmenion vezette balszarnyan csoportosultak Kallasz theszszaliai lovasai, az Agathon altal iranyitott
thrak lovasok, egy masik Philipposz parancsnoksaga alatt pedig a grg szvetsegesek altal kiallitott lovassag
harcosai. E balszarnyi mozgekony lovas hadernek kellett megovnia a Ialanxot az ellenseg esetleges oldaliranyu
tamadasatol. Mint a vedekez szarnyat alkoto csapatok, csak akkor rohamoztak meg az ellenseget, ha mar a
tamado szarny es a phalanx elvegezte Ieladatat. Ilyen esetben k Iejeztek be az ellenIel hadrendjenek
bekeriteset.
Igy nezett ki a makedon arcvonal. E mgtt gyalogos zsoldosok alltak Iel tartalekkent, majd leghatul rseg vette
krl a hevenyeszve Ielallitott tabort. sszesen 3540 000 harcos gylt ssze Alexandrosz hadijelvenyei alatt,
es nagyjabol ennyien voltak a szatrapak seregeben is. Ott krlbell 20 ezer lovas es 20 ezer grg zsoldos allt
harcra keszen. A lovasok a part menten tmrltek, es mgttk sorakozott Iel a zsoldosok phalanxa. A mintegy
tizmeternyire a Iolyo Ile magasodo part harom es Iel kilometer hosszu szakaszat tartotta megszallva ez a had.
Vezerei nevet mar ismerjk a Ientebb emlitett haditanacsbol.
Felsorakozott hat a ket sereg, es azutan kezdetet vette az tkzet. A tamadast a makedon jobbszarny kezdte el,
Arrianosz szerint a kvetkezkepp:
,Alexandros:... lovaval a: elre ugratva bu:ditotta a kiseretet, hogv kvessek ot, es legvenek
bator ferfiak, s megparancsolta, hogv a: elovedlovassag meg a paionok Amntas:nak,
Arrabaios: fianak ve:etesevel vagfanak neki a folvonak, ugvs:inten egv gvalogos:tag is,
elottk S:okrates: csapata, melvet Ptolemaios:, Philippos: fia ve:envelt. E: a csapat volt
a:nap eppen a: eges: lovassag ve:etofe. Onmaga a fobb s:arnv elen trombitaharsogas es...
rivalgas k:epette lepett a mederbe, a: arcvonalat a folvasho: kepest mindig keres:tben
tartva, hogv kiga:olas k:ben a per:sak a s:arnvakon ra ne tamadhassanak, sot inkabb hogv o
maga lehetoleg :art rendben vegve fel velk a: erintke:est. A per:sak ott, ahol Amntas:ek es
S:okrates:ek partot ertek, maguk is fellrol tamadasra indultak, res:ben a parttol tavolabb, a
magasbol hafitva dardaikat, res:ben a: alacsonvabb partres:en eges:en a vi:ig lenvomulva. A
lovasok k:tt nagv volt a k:delem, egvfelol, hogv kifussanak a partra, masfelol, hogv a
kifutast megakadalvo::ak, a per:sak tmegevel s:ortak a gerelveket, a makedonok land:saval
k:dttek. A: elso ss:ecsapasnal a:onban a makedonok vereseget s:envedtek, res:int, mert
s:amra kevesebben voltak, res:int, mert mig ok bi:onvtalan es leffebb fekvo helvrol, a folvobol
vedeke:tek, a per:sak a magas partfalrol harcoltak, es klnben is a per:sa lovassag
s:ine-viraga allt ott, k:ttk k:dtt Memnon is fiaival.`
(Arrianosz I. 14-15.42)
A tamado szarny rohamat tehat szariszophorosz es paion lovassag nyitotta meg, kiegeszitve a knnygyalogsag
egy osztagaval. Ez a tamadas veraldozattal jart, mivel a perzsak legertekesebb harci erejket vetettek be a
kedveztlen pozicioban kzd kzepes Iegyverzet lovasok es knnyIegyverzet gyalogosok ellen. Az akcio
vegs celja azonban nem is a perzsa hadsorok atszakitasa, sokkal inkabb hadrendjk megzavarasa, a
megtamadott seregresz erejenek lektese volt. Ezt sikerlt is elerni, aminek haszna kesbb mutatkozott meg. A
203
43 Ritook Zsigmond Iorditasa.
lassan visszahuzodo szariszophoroszok mgtt ugyanis IelIejldtt a hetairosz lovassag, a makedon sereg
legtkepesebb resze, es Alexandrosz szemelyes iranyitasaval nekirontott az elz kzelharctol mar nemileg
megtepazott perzsa lovasnepnek. A kielezett kzdelemben a makedonok lassan teret nyertek. Jellemz a harc
hevere, hogy Alexandrosznak meg a landzsaja is eltrtt. Uj landzsat kapott testretl, es ami ezutan
kvetkezett, az annyira lelegzetelallitoan izgalmas, hogy a szot ismet atadjuk Arrianosznak:
,Amint e:t [a: uf land:sat] atvette, es:revette, hogv Mithridates:, Dareios: vefe mess:ire a
tbbiek ele lovagol, es egv lovas eket vis: magaval. Erre o is a tbbiek ele rugtat, es
land:safat Mithridates: arcaba dfve a:t leveti lovarol. K:ben Rhois:akes: is
Alexandros:nak ront es kardfaval fefere suft. A sisak egv res:et le is trte, de a sisak megis
felfogta a csapast, es Alexandros:, land:safat mellvertfen keres:tl a mellebe tve, ot is
meglte. S:pithridates: hatulrol mar felemelte kardfat Alexandros:ra, de Kleitos:, Dropides:
fia megelo:te ot, a vallara suftott, es a:t karfaval es kardfaval egvtt levagta. Ek:ben a
lovasok, akiket Alexandros: megelo:tt, a folvoparton utolertek ot, es csatlako:tak a:
Alexandross:al levokh:.`
(Arrianosz I. 14-15.43)
Az iIju kiraly mindjart els keleti csatajaban kzvetlen eletveszelybe kerlt. De ha igaz a mondas: ,batrakat a
szerencse segiti, akkor ebben az esetben tkeletesen igazolodott helyessege. A hetairoszok lendletes
tamadassal kijutottak a tulso partra, es a vezerei javat elveszitett bal szarnyi perzsa lovassag egyre hatrabb
szorult, majd megIutamodott. A makedon tamado szarny tehat teljesitette Ieladatat, attrte az ellenseg vele
szemben allo seregtestet. A tbbi mar rutinszeren trtent. Az elnyomulo hpaszpiszteszek es pezetairoszok
beekeldtek a megroppant perzsa arcvonalba, amelynek szetzuzasat a knnylovassag bal szarnya Iejezte be.
A perzsa hadvezetes gyengeseget jol mutatja az a krlmeny, hogy amig a makedon sereg klnbz reszei
kztt harc kzben sem szakadt meg az sszekttetes, es igy zavartalanul egytt tudtak mkdni, addig a
harcolo perzsa lovassag es a mgtte Ielallo grg zsoldoshad kztt semmiIele egyttmkdes nem alakult ki.
A zsoldosok phalanxa egyaltalan nem tett kiserletet arra, hogy az eltte allo perzsa lovassagnak segitseget
nyujtson. Ennek az a gyaszos kvetkezmenye lett, hogy a makedonok akadalytalanul bekerithettek ket
gyalogos es lovas csapataikkal, majd nagy reszket le is meszaroltak. Mindssze ketezer zsoldos maradt eletben.
Ezekkel szemben Alexandrosz knyrtelen volt, mivel meg akarta mutatni, mikepp jar el azokkal a hellenekkel,
akik nepket elarulva perzsa szolgalatba alltak. Megbilincseltette ket, majd mindannyiukat Makedoniaba
kldte kenyszermunkara.
A makedonok igy nyertek meg a granikoszi csatat. Nagy vesztesegeket okoztak az ellensegnek, amely vezerei
kzl elveszitette Szpithridateszt, Mithridateszt, Mitrobuzaneszt es Arbupaleszt, mig Arszitesz Phrgiaba
meneklt, ahol hamarosan ngyilkossagot kvetett el. Ezzel szemben a makedonok mindssze huszont
hetairoszt, hatvan egyeb lovast es harminc gyalogost veszitettek. Legalabbis Arrianosz ezeket az adatokat adja
meg. Ha a makedon vesztesegek ennel nagyobbak voltak is, minden bizonnyal nem lehettek jelentekenyek.
A makedon gyzelem legIbb tenyezje abban rejlett, hogy taktikajuk es haditechnikajuk tkeletesen
harmonizalt egymassal. Minden egyes Iegyvernem ugyanis a sajat technikai lehetsegeihez leginkabb ill
taktikai Ieladatot kapta. A nagy lkerej nehezlovassag a szariszophoroszokkal es mas kzepes Iegyverzet
lovasokkal egytt a tamado csapatok legtkepesebb reszet alkotta. Prlyszer rohamuk jelentette a I csapast
az ellenseg hadrendjere. Ok szakitottak at az ellenseges arcvonalat, amelyet elzleg a knnyIegyverzet
gyalogosok es lovasok megbontottak egysegeben. Az altaluk nyitott rest az ugyancsak gyors mozgasu
hpaszpiszteszek tagitottak szelesebbre. Velk ellentetben a phalanx nem vett reszt a gyors tamadasban. Ez nem
is illett taktikai lehetsegeihez, mivel a gyalogosok mertani rendje egy nagyobb sebesseg roham soran knnyen
204
Ielborulhatott volna. Ezt a kockazatot a marathoni csataban 490-ben Miltiadesz vallalta ugyan, de ott sajatos
krlmenyek voltak: ki kellett hasznalni a perzsa lovassag tavolletet. Mivel azonban a phalanx kevesbe a gyors
akciora, mint inkabb a lassu, de hatekony hadmozdulatra volt alkalmas, a makedonok taktikajaban ennek
megIelel szerepet kapott. Akkor kellett elernie az ellenseg centrumat, amikor annak egyik szarnya a makedon
tamadoalakulatok csapasanak hatasara mar szetzilalodott, es a tamado ek mar kijutott az ellenseg hataba.
Ilyenkor a phalanx knnyen attrte a mar megrendlt es hatulrol is veszelyeztetett ellenseges had centrumat. A
mozgekony makedon, thrak es thesszaliai knnylovassag a vedekez szarnyon arra gyelt, nehogy a szemben
allo Iel a phalanx hataba kerljn. Az ellenIel hadrendjevel csak akkor kezdett harci erintkezest, amikor mar a
phalanx is attrte annak arcvonalat. Gyors tamadassal ekkor betetzhettek az addig elert harcaszati sikereket.
Mas volt persze a helyzet akkor, ha az ellenseg olyan ervel rendelkezett, amelyik eredmenyesen harcolt az
egesz arcvonalon, es a makedon vedekez szarnyat valoban vedekezesre kenyszeritette. Ilyenkor a ved szarny
lovassaga elharito harcot Iolytatott, es a tartalekban Ielallo erkre tamaszkodott. Granikosznal azonban nem igy
alakultak a dolgok, es a perzsak Ielmorzsolasat eppen ennek a knnylovassagnak az akcioja tette teljesse.
Taktika es technika harmoniaja mellett igen Iontos volt a seregreszek egyttmkdesenek magas szinvonala. A
makedon hadban olyan parancsnoki kar szolgalt, amely csatak hosszu soraban edzette magat, es a
hadmveszetben nagy jartassagra tett szert. A siker zaloga tehat nem csupan egyetlen ember, a kiraly
alkalmassaga es vitathatatlan elhivatottsaga volt, hanem nagyra hivatott es egymassal kitnen egyttmkd
,szakemberek kzs tevekenysege. Alexandrosz sokszor megsebeslt, de azt, hogy nem kerlte az eletveszelyt,
menti az a krlmeny, hogy tudhatta, sereget nelkle is gyzelemre vezetik vezerei.
Persze, azert az jelenlete es szemelyes peldaadasa hatalmas hajtoert jelentett katonai szamara. Ilyen
vonatkozasban tkeletes masa volt atyjanak.
Alexandrosz sebesleseit is Ieljegyezte a trtenelem. A granikoszi csataban a Iejen erte serles, amikor
Rhoiszakesz varatlanul ratamadt. Egy esztend mulva az isszoszi tkzetben combjat erte dIes, mig ujabb egy
ev utan Gaza ostroma kzben nyilvessz Iurodott a vallaba. Ilyen kiralynak a seregeben senki sem hatralhatott
meg a veszedelmek ell. Hiszen ha a kiraly sem kimelte magat, hogyan kimelhettek volna magukat harcosai?
A sereg nagyra becslte Ivezeret, es ez a megbecsles, a harci moralt ersitend, klcsns volt. Alexandrosz
nem mindennapi modon Iejezte ki tiszteletet a granikoszi hsi halottak irant. Lszipposszal, a korszak egyik
legkivalobb szobraszaval elkeszittette az elesett hetairoszok szobrat, es e bronz emlekmveket a makedoniai
Dion varosaban allittatta Iel. Az sszes meghalt harcos csaladjanak adomentesseget adott, es minden szemelyes
szolgaltatasi ktelezettseg alol Ielmentette ket.
Termeszetesen nem maradhatott el a grg hatorszag lelkesiteset celzo propaganda sem. A gyzelmi hirek
mellett haromszaz perzsa Iegyverzetet kldtt Athenba, hogy aldozati ajandekkent ajanlja Iel a varos nevado
istennjenek.
Az aldozati ajandek Ielirata kesz politikai proklamacio volt. Egyreszt megbelyegezte a lakedaimoniakat, vagyis
a spartaiakat, akik hajdani vitezsegket meghazudtolva tavol maradtak a grg koaliciotol, masreszt
hangsulyozta azt, hogy a gyzelem a hellenek sszeIogasa reven kvetkezett be:
,Alexandros:, Philippos: fia es a: ss:es hellenek, kiveve a lakedaimoniakat, :sakmanvoltak e:t a: A:siaban
lako barbaroktol.`
205
206
25. fejezet - A gordioszi csom
A granikoszi gyzelem utan Alexandrosz nem sajnalta az energiat arra, hogy a sikert meltokepp megrkitse az
utokor szamara. De tulsagosan sok idt azert nem tlttt el ezzel, mivel apjatol a gyorsasagot is megtanulta.
Annak idejen joggal derlt Makedonia Parmenion egyik mondasan. Az trtent ugyanis, hogy Philipposz a
satraban aludt, noha magasan jart mar a nap, es a ra varo grg kldttek hangosan meltatlankodtak a kiraly
udvariatlansaga miatt. Ekkor mondta a zugolodoknak az rt allo Parmenion: ..Philipposz most alszik, mert ebren
volt akkor, amikor ti aludtatok. Az elmes katona Iejen talalta a szget arra celozvan, hogy amikor gyorsnak
kellett lenni, Philipposz ebben is alaposan lepipalta ellensegeit. Alexandrosz nemcsak batorsagaban, hanem
ebben is kvette atyjat. Igy hat hamarosan tovabbvonult seregevel a Ienyes granikoszi diadal utan.
A makedon hadinep utiranyat illeten ma is Iolyik a trteneszek vitaja. Igen nagy a valoszinsege azonban
annak, hogy a jol tajekozott kiraly azt az utat valasztotta del Iele, amelyen regebben mar sikeresen vegigvonult
Xerxesz perzsa kiraly es azutan az atheni Xenophon is. Ez pedig a Trojatol delre, Adramttionig huzodo
tengerparti ut volt, amely a Szkamandrosz-Iolyo arterleten Iutott vegig. Az ut menten gazdag termterletek,
bseges ivovizkeszletek alltak rendelkezesre. Meg aratas idejere ide kellett ernik, ha a termest biztonsagosan
meg akartak szerezni. Nagy hajtoert jelentett e tekintetben az, hogy lassan elIogyott a Thermebl magukkal
hozott harminc napra elegend gabona.
Az emlitett ut mellett tbb krlmeny szolt. Elszr is viszonylag sik terleten huzodott, ami a menetel sereg
es a teherhordo allatok, valamint az ostromgepeket szallito szekerek miatt korantsem volt kzmbs. Masodszor
pedig igen lenyeges volt az, hogy tbb Iontos tengerparti varos szegelyezte: Szigeion, Asszosz, Antandrosz,
Adramttion, hogy csak nehanyat emlitsnk kzlk. A varosokbol be lehetett szerezni a hianyzo iparcikkeket.
Azonkivl termIldeket is csak a varosok krnyeken talalhattak. E teleplesek lakossaganak krlbell 90
szazaleka Ioglalkozott Ildmvelessel az ugynevezett khoran, vagyis a varosok polgarainak birtokaban lev
terleten.
Ennek megIelelen a poliszok kzvetlen kzeleben volt aratni valo, tavolabb viszont mar nem, hiszen a
tavolabbra es Ildeket nemigen mveltek. Ezert is Iontos volt a Ielvonulo had szamara a varosok erintese.
De a kis-azsiai tengerpart telepleseinek megszerzese meg egy szempontbol lenyeges volt. Igy ugyanis meg
lehetett Iosztani szarazIldi bazisaitol az Egei-tengeren cirkalo perzsa hajohadat. Es eppen a legjobbkor! A
makedonok ugyanis tavasszal, aprilis vegen indulhattak utnak Thermebl. Nyilvanvaloan ugy terveztek utjukat
es hadmveleteiket, hogy aratas eltt nem sokkal mar biztonsagosan megvethessek labukat az ellenseg Ildjen.
A perzsa Ilotta parancsnoksaganak hasonloan kellett gondolkodnia. Ha Iogytan lev elelmiszer-keszleteivel nem
kockaztatta meg majusban a makedonok atkelesenek megakadalyozasat, ugy nyilvan arra szamitott, hogy
juniusban Ieltlti keszleteit a kis-azsiai tengerpart varosaibol, es ezutan lendl tamadasba. A negyszaz galyat
szamlalo perzsa hajohad napi szkseglete krlbell szazhusz tonna gabona volt, tekintve, hogy hajonkent
ketszaz embert, sszesen tehat nyolcvanezer It kell szamolnunk, akiknek napi Iejadaga 3 libra, vagyis
krlbell masIel kg lehetett. Minel delebbre szorultak vissza a perzsa Ilotta bazisai, annal nagyabb es hosszabb
ideig tarto utat kellett e hajohadnak megtennie ahhoz, hogy a makedonok hadmveleteit zavarni tudja. Marpedig
a perzsa tengeri hader hatosugara mar csak az elelmezesi gondok miatt is korlatozott volt. Asszosz,
Adramttion es tbb mas nyugat-kis-azsiai kiktvaros makedon kezre kerlese tehat a tengeri Ileny eldntese
szempontjabol sem volt kzmbs.
Dacara az elbb Ielsorolt krlmenyeknek, tbb kutato azt gondolja, hogy a makedon hadinep elbb a Trojatol
keletre Iekv Daszkleion varosahoz vonult, es onnan majdnem egyenes utvonalon del Iele haladva jutott el
Szardeiszig, az egykori ld Ivarosig. (Az altalunk kzlt terkep is ezt az utvonalat mutatja.) E mellett csupan az
szolt, hogy igen rvid es knnyen jarhato volt. Akar ezen, akar a masik uton haladt Alexandrosz serege, annyi
bizonyos, hogy rvid idn bell elerte Szardeiszt, es az is biztos, hogy elbb-utobb elIoglalta a tengerpart
varosait is.
207
A gazdag Szardeisz megszerzese volt az els ,anyagi sikere a hadjaratnak. Ldia helytartoja, a Granikosznal
elesett Szpithridatesz utoda, Mithrinesz hianytalanul atadta kincstarat a hoditonak. Alexandrosz igencsak nagy
penzszkeben volt, es mivel nem tartotta celszernek, hogy a perzsa uralom alol Ielszabaditott grg lakossagu
varosokat terhelje ujabb adokkal, kihasznalt minden zsakmanyolasi lehetseget. A kiraly penzgyi nehezsegei
mar tronra lepese ota nyomasztoak voltak, es persze a hadjarat elkeszletei csak nveltek a gondokat. Amikor
megkezdte orszaglasat, a kincstarban mindssze hatvan talanton arvalkodott, es ez joval kevesebb volt a
krlbell tszaz talantonra rugo adossagoknal. Mar az els haborus keszldesek nyolcszaz talantont
igenyeltek, es a kiraly kenytelen volt minden tartalekat mozgositani ahhoz, hogy 334-ben egyaltalan
elindulhasson Kis-Azsia Iele. Thebai engedetlen polgarainak rabszolgakent trten eladasa ugyan javitott
valamit a helyzeten, meg a hadizsakmany sem volt jelentektelen, amit grgorszagi bntet hadjarata idejen
megszerzett, megis indulaskor meg mindig ketszaz talanton adossaga volt, mikzben a hadikincstar keszlete
mindssze hetven talantont tett ki. Ez a summa a harcosoknak jaro zsold Iedezetet mindssze ket hetre
biztositotta.
Jellemz Alexandrosz elszantsagara, hogy mindezen nehezsegek dacara meg sem Iordult Iejeben a haborus
tervek Ieladasa. Amikor mar nem volt mit elvenni az allam penzebl, klttt a magaebol. Barataival szemben a
sulyos helyzet ellenere is igen bkez volt, es ez is hozzajarult ahhoz, hogy bizton szamithatott hsegkre.
Mindezt jol szemlelteti a kvetkez trtenet, amelyet Plutarkhosz ad el:
,...mielott hafora s:allt, utanafart baratai vis:onvainak, s a: egviknek fldbirtokot, a masiknak
falut, a harmadiknak egv varos vagv kikto adofvedelmet afandeko:ta. Mikor mar a kiralvi
favakat es birtokokat ugvs:olvan mind s:etos:totta es elafandeko:ta, Perdikkas: megkerde:te
tole. Magadnak, kiralvom, mit hagvtal? Es amikor Alexandros: a:t felelte, hogv a remenvt.
Akkor tehat folvtatta Perdikkas: e:t valas:tfuk os:talvres:l mi is, akik hadba s:allunk
veled. E::el Perdikkas: lemondott a neki kios:tott favakrol, s baratai k:l is nehanvan
ugvane:t tettek. De Alexandros: s:ivesen adomanvo:ott a:oknak, aki afandekait elfogadtak, es
igv makedoniai vagvona legnagvobb res:et boke:en s:etos:togatta. Ilven lelkes hangulatban
es ilven elokes:letek utan kelt at a Helles:pontos:on.`
(Alexandrosz 15.)
Mint valami egyszer zsoldosvezer, landzsajara bizta Alexandrosz is, hogy uj vagyont szerezzen maganak. Az
els ,gymlcs Szardeiszben erett be szamara. Innen Epheszoszba iranyitotta hadat. Az ugynevezett ,kiralyi
utat vette igenybe, amelyet meg I. Dareiosz epittetett. Ez kttte ssze Szardeiszt Epheszosszal, es azutan 2683
kilometer hosszan huzodott kelet Iele, egeszen Szuszaig, a perzsa nagykiraly szekvarosaig. Epheszoszban mint
tudjuk eppen huszonket esztendvel ezt megelzen trtent, hogy egy Herosztratosz nev rlt Ielgyujtotta
Artemisz istenn gynyr templomat. A dolog azon az ejszakan trtent, amikor Alexandrosz megszletett.
Mondogattak is kesbb treIalkozva az emberek: Artemisz nem volt otthon, mivel mint a szlest elsegit
istenseg, eppen Olmpiasz agyanal serenykedett. Mar csak e hagyomany miatt is, Alexandrosz ugy erezte,
ktelessege vallalni az ekkor ujjaepites alatt allo templom epitesi kltsegeit. Megigerte tehat az
epheszosziaknak, hogy megteriti nekik eddigi es jvbeli kiadasaikat, es csak annyit ker tlk, hogy az nevet
is rkitsek meg a szentely Ieliratan. Az epheszosziak azonban nem akartak masnak atengedni azt a tisztesseget,
hogy k allitsak helyre Artemisz lakohelyet. Kesbb, amikor Alexandroszt egyiptomi hadjarata utan mar isteni
tiszteletben is reszesitettek, Irappansan megjegyezte Epheszosz egyik polgara: nem volna ill, hogy egy isten
(azaz Alexandrosz) epitsen templomot egy masik istensegnek.
Epheszoszt kveten a Maiandrosz melletti Magneszia, azutan Trallesz varosa is makedon kezbe kerlt. A
kvetkez allomas Miletosz volt. A legnagyobb kis-azsiai ion varos ersen Ielkeszlt az ellenallasra. Ide
Ieszkeltek be ugyanis magukat azok a perzsak, akik a rhodoszi szletes Memnon, a kivalo zsoldosvezer
iranyitasa alatt el tudtak meneklni a Granikosz melll. Bizva a polisz szilard erditmenyeiben, elszantan
keszldtek a visszavagasra.
208
Az els makedon rohamok hatastalannak bizonyultak, mivel a vedk nagyon sok hajitoIegyverrel rendelkeztek,
es ezek birtokaban knnyen visszaztek a Ialak megmaszasara indultakat. Megvaltozott viszont a helyzet,
amikor a kiraly parancsara bevetettek az ostromgepeket. Faltr kosok, khajito katapultak kezdtek trni a
Ialakat egyre tbb iranybol. Ugyanis Alexandrosz Ilottaja is Ielvonult, es a tenger Iell tamogatta a szarazIldi
ostromot. Vegl a beszakadt Ialreszeken a tamadok erteljes rohammal benyomultak a varosba. A miletosziak
azonnal behodoltak. Kveteik zld olajaggal, a beke jelkepevel vonultak Alexandrosz ele, aki noha haragudott
rajuk az ellenallas miatt nem akarta a kis-azsiai grgk Ielszabaditasat bntetintezkedesekkel zavarni. Az
anyaorszagi grgseg, amelynek hsege nagyon is Iontos volt a szamara, knnyen csak a zsarnokot lathatta
volna benne a Ielszabadito helyett. Marpedig ez utobbinak akart latszani.
A varost megszallo makedonok sok perzsat megltek, mig az eletben hagyottakat sszegyjtttek, es kesbb
rabszolganak adtak el. Memnon viszont, a kiraly nagy bosszusagara, el tudott meneklni. Miletosz lakoi
Iellelegeztek, miutan tapasztaltak Alexandrosz nagylelkseget, es baratsagos lelekkel intettek bucsut a gyorsan
tovabbvonulo makedon seregnek.
Alexandrosznak most mar arra kellett gondolnia, hogy itt az sz, es nemsokara teli ellatasi es szallasgondokkal
Iog megkzdeni. Ez a kzdelem semmivel sem kivant kevesebb Iigyelmet, mint a Iegyveres harc. Persze,
ebben is helytallt. Elszr is utnak engedte hajoit, evezzenek csak vissza a baratsagos hazai vizekre. Csupan
nehany galyat hagyott a sereg mellett. Ezeken szallitottak a nagyobb ostromgepeket. Azutan Halikarnasszosz
ellen indult, hogy meg a zord id beallta eltt a maga szamara biztositsa ezt a strategiai szempontbol igen Iontos
kariai kiktt. Halikarnasszoszban ismet a regi ellenseg, Memnon iranyitotta az ellenallast, am semmivel sem
nagyobb sikerrel, mint Miletoszban. Ket het alatt Alexandrosze lett a varos.
Halikarnasszosz megszerzese utan a kiraly megosztotta hadat, hogy a sereg klnbz reszei knnyebben
gondoskodhassanak teli ellatasukrol. Hajoi nagy reszet is ezert engedte haza, mivel a legenyseg elelmezese
tulsagosan nagy terhet jelentett volna. Kariaban haromezer grg zsoldos gyalogost es ketszaz lovast hagyott.
Parmeniont hetairosz es thesszaliai lovasokkal, szvetseges csapatokkal es a teherszallito osztag hordaraival es
allataival Phrgiaba kldte, mig maga Lkiaba es Pamphliaba vonult, hogy elIoglalja a tengerparti varosokat.
Az egesz makedon hadnak mintegy haromnegyed resze, krlbell harmincnegyezer harcos haladt
Alexandrosszal Lkia es Pamphlia szk Iolyovlgyein keresztl. Az itt Iekv varosok el tudtak latni elelemmel
a megIogyatkozott letszamu sereget, amely Piszidia vlgyein at idvel eszak Iele Iordult. Kelainai varosanak
citadellajat a kiraly egyik legtehetsegesebb vezere, Antigonosz szallta meg ezertszaz Inyi katonasaggal.
Antigonosz Ielszem volt, akarcsak II. Philipposz, ezert Monophthalmos:nak (Felszem) neveztek. Most Iontos
Ieladatot kapott, hiszen innen kellett Ielgyelnie a delre, Pamphlia Iele, a nyugatra, a Hermosz es a Maiandrosz
iranyaba Iuto, valamint az eszakra, Gordionhoz vezet utakra. A kiraly ugy dnttt, hogy a telet a phrgiai
Gordionban tlti hadinepe vele maradt reszevel.
Alexandrosz romai eletrajziroja, az i. sz. 1. szazadi Curtius RuIus rkitette meg a gordioni tartozkodas azota
szalloigeve lett epizodjat:
,Nagv Sandor, amint hatalmaba keritette a varost, bevonult a foisten templomaba. Itt s:emebe
tltt egv s:eker, melvet k:tudomas s:erint Gordios:, Midas: atvfa has:nalt egvkor. A s:eker
faragasa s:emernvit sem klnb:tt a: olcsobb fafta, s:elteben-hos:s:aban elterfedt
s:ekereketol. De s:embetno volt rafta a s:amtalan, egvmasba gabalvodott, reftelvesen
ss:ebogo:ott csomoval befont farom. Amikor a varoslakok elbes:eltek, hogv a foshelv
fvendlese s:erint a: les: A:sia ura, aki megoldo::a a kibogo:hatatlan kteleket, Nagv
Sandort heves sovargas fogta el, hogv telfesitse a foslatot. A kiralvt phrgiaiak es makedonok
tmege vette krl. a: elobbiek fes:lten varako:tak, a: utobbiak i:gatottan bi:akodtak a
kiralv vakmerosegeben. A gveplos:if ugvanis olv srn ss:e volt bogo:va, hogv hiaba trtek
a fefket, hiaba ne:egettek, nem tudtak kistni, hol ke:dodik es hol veg:odik a csomo:as. Nagv
Sandor nekiveselkedett, hogv kibogo::a, de nemi aggodalom elt benne, nehogv balfos elofelle
209
valfek meddo vallalko:asa. Sokaig has:talan viaskodott a reftett csomokkal, vegl kifelentette.
Nem s:amit, hogvan bomlanak s:et' Es kardfaval s:effels:abdalva minden egves
gveplos:arat, vagv kifats:otta a foslatot, vagv betelfesitette.`
(Curtius III, 1.14.)
333 juliusanak vegeig maradhatott a Isereg Gordionban. Minden bizonnyal csak ezutan indult utnak, tekintettel
arra, hogy ekkor volt itt az aratas ideje. A ket tartomany, Phrgia es Kappadokia, amelyeken Alexandrosz
atvonult, sztyeppes videk. Kivaloan alkalmas a legeltetesre, de gabonat csak a Iolyamok kzvetlen krnyeken
termesztettek. Legokosabbnak az tnt, ha akkorra erik el a Iolyam menti varosokat es Ialvakat, amikorra azok
lakosai mar beIejeztek az aratast, azaz a makedonok klnsebb Iaradsag nelkl juthatnak a szkseges
elelemhez. Igy a Isereg a zsakmanyolt elelmiszerrel kitartva erkezett Tarszoszhoz. Ez nagyjabol szeptember
els hetere esett.
A meneteles krlbell egy honapnyi ideje alatt sok minden trtent keleten es nyugaton egyarant. III. Dareiosz
most mar komolyan vette a birodalmara leselked veszelyt, es Babilonban vonta ssze haderejet. Memnon is
alkalmat kapott arra, hogy valora valtsa regi tervet. Fniciai hadihajokkal es katonasaggal ellatva megszallta
Kosz, Khiosz es Leszbosz szigetet, s nemcsak a makedonok europai sszektteteseit zavarta meg ezaltal, hanem
azzal is Ienyegetett, hogy Grgorszagban Ielkelest robbant ki Alexandrosz ellen.
A kiraly azonban odaIigyelt ezekre az esemenyekre. A Helleszpontosznal gylekez hajohada elere
Amphoteroszt allitotta, es megparancsolta neki, hogy a Hegelokhosz ala rendelt szarazIldi csapatokkal
egyttmkdve Ioglalja vissza az ellenseg kezere kerlt szigeteket. E celra meg tszaz talantont is kiutalt nekik.
Antipatrosznak pedig, aki Makedoniat es a grg anyaorszagot Ielgyelte, hatszaz talantont kldtt, hogy annak
Ielhasznalasaval gondoskodjon a hatorszag nyugalmarol. Lam, a kiraly, akinek egy evvel ezeltt meg csak a
remenv igert gazdagsagot, most, hala hoditasainak, mar bseges penzkeszlettel rendelkezett. Az intezkedesek
hatasa nem is maradt el: Grgorszag nyugodt maradt, Memnon pedig elesett a harcok soran. Az Egei-tenger
harom szigete ismet Alexandrosze volt.
Memnon halalanak hirere Dareiosz elindult hatalmas hadaval Kilikia Iele. Miutan dugaba dlt az a terve, hegy
Alexandrosz hata mgtt magahoz csabitsa a grgket, elhatarozta, hogy amint lehet, megtkzik ellensegevel.
Perzsa szokas szerint magaval vitte anyjat, Ieleseget, agyasait, gyermekeit, rokonait. Szemet kapraztato latvanyt
nyujthatott a pompas sereg. Hogy ebben a latvanyban neknk is resznk legyen nemikepp, idezzk Iel Curtius
RuIus leirasat:
,Osi hagvomanv a per:saknal, hogv csak napkelte utan kelnek utra. Amikor mar telfesen
megvirradt, krtfel harsant a kiralvi satorbol. A sator tetefen, ahol mindenki fol lathatta, a
kristalvvegen at feltndklt a nap kepe. A menetos:lop igv alakult. e:stoltarokon ell vittek
a t:et, melv a per:sak s:emeben s:ent es rk. Mellette magusok osi himnus:t :engtek. A
magusokat haroms:a:hatvant, biborkpenvbe lt:tt iffu kiserte, a kerek es:tendo napfainak
s:ama s:erint, mert a per:sak is ugvanennvi napra os:tottak fl a: evet. Mgttk feher
paripak vontattak a foisten s:ent s:ekeret, oket a Nap lovanak mondott oriasi men kvette. A
ve:erlovakat aranvlo gallvak es feher takarok dis:itettek. Nem mess:e mgttk ti: ga:dag
aranv- es e:stveret kocsi grdlt, utanuk ti:enket neptr:s egv-egv lovasa leptetett mas-mas
fegvver:etben es safatos viseletben.`
(Curtius III. 4.)
Mi most csak a menet elejenek latvanyabol kaptunk izelitt, de elegedjnk meg ennyivel. A perzsa sereg
latvanynak es hadernek egyarant impozans lehetett. Szemben a makedonokkal, akik Parmenion hadinepenek a
Isereghez trtent csatlakozasa utan most krlbell 45 ezren voltak, az tmegk letszamban alaposan
210
Iellmulta az ellenseget. Aki a grg-perzsa haboruk trtenetet mar tanulmanyozta, tudhatja, hogy a perzsa
seregek nagysagat az okori trtenetirok mindig eltuloztak. Jelen esetben Diodorosz negyszazezer gyalogosrol es
szazezer lovas katonarol ir, ezzel is bizonyitva, hogy az okori Iorrasok akar Xerxesz 5. szazadi hadinepet, akar
III. Dareiosz 4. szazadi sereget roppant nagynak kepzeltek el. A grg, illetve a makedon hadhoz kepest persze
ezek nagyok is voltak, de azert nem ennyire. Arrianosz, aki pedig altalaban megbizhato adatokat kzl,
hatszazezerre teszi a perzsak, valamint a velk harcolo tbbi nep harcosainak szamat. Ezekkel a becslesekkel
nem tudunk mit kezdeni. Realisabban latjuk az eselyeket, ha azt Ieltetelezzk, hogy a perzsak krlbell
haromszorosan multak Iell a makedon had letszamat.
Krlbell het heten keresztl vonult Dareiosz serege eszaknyugati iranyban, mig vegl elerkezett Szokhoi
varosahoz. Mar csak t nap jarasnyira voltak Kilikiatol es az ellensegtl, amely mar tbb mint egy honapja egy
helyben allomasozott. Dareiosz meg volt gyzdve arrol, hogy Alexandrosz Iel megtkzni vele. Mi mas
magyarazhatna az addig igen aktiv makedon sereg passzivitasat?
Mas oka volt ennek. Megpedig az, hogy Tarszosz Kis-Azsia legIorrobb videke. Itt az evi atlaghmerseklet eleri
a 45 Iokot. Az eghajlathoz hozza nem szokott europait itt knnyen utolerheti a malaria, a Iorro egv betegsege.
Tarszosz a malaria tartos elIordulasi helyeit Ieltntet orvosi terkep szerint a veszelyzona eszaki hataranal
Iekszik. Nos, Alexandrosz is beleesett e betegsegbe. Felhevlt es nyilvan mar lazas testtel beleugrott a Kdnosz
Iolyoba, amely keresztlIolyik a varoson. De ahelyett, hogy egeszsegesen lehttte volna az uszassal Iaradt
tagjait, egyszerre hidegleles es merevgrcs Iogta el. Fuldokolni kezdett, es szolgai alig tudtak kiemelni a vizbl.
A kiralyt azonnal satraba vittek, es hamarosan orvosok alltak krl. Minden elkepzelhet apolast megadtak neki,
s mikzben magas lazban Iekdt napokon at, es vivodott a halallal, a sereg lelegzetet visszaIogva imadkozott
eleteert. A kisportolt test helytallt a betegseg elleni csataban is. A valsagos napok elmultak, es Alexandrosz
csakhamar labadozni kezdett. Kivagta magat a kor szoritasabol eppugy, ahogyan honapokkal ezeltt kettevagta
a gordiuszi csomot is. Katonai pedig ezutan meg jobban meg voltak gyzdve legyzhetetlen mivoltarol, mint
addig barmikor. Most mar semmit sem kivantak inkabb, mint minel hamarabb megmerkzni a perzsak
seregevel.
211
212
26. fejezet - Az isszoszi csata
Kepzeljk magunk ele a hidkent elrenyulo kis-azsiai Ielszigetet, amely az azsiai kontinensbl kiugorva
elvalasztja egymastol a Fekete- es Fldkzi-tengert. A ,hid deli pillere a sziriai partvidek, amellyel az
Isszoszi-blt zarja kzre. Ez az bl a Fldkzi-tenger legkeletibb beszgellese. Szk partjat az Amanosz
hegylanc lelte krl, amely elvalasztotta a tengermelleket a tle keletre huzodo Assziriai-siksagtol. Az bl
krl Ielkrben elnyulo, szk parti siksagot a Pinarosz Iolyo vagta kette. A ravasz Alexandrosz ide akarta
becsalni Dareioszt. Itt aztan tenyleg nem volt elegend ter ahhoz, hogy a perzsak igazan hasznat vegyek
szambeli Ilenyknek.
E celkitzes jegyeben a makedon kiraly noha katonai egtek a harci vagytol nem siettette a Iejlemenyeket.
Tamadjon Dareiosz, ha akar. Egyelre a Tarszosztol nyugatra Iekv kiktt, Szoloit akarta megszerezni. A
varost gyors tamadassal be is vette, majd bevaltva gyogyulasaert tett Iogadalmat, aldozatot mutatott be a
gyogyitas istenenek, Aszklepiosznak. Ezt kveten Iaklyas valtoIutast, klnIele sport- es irodalmi versenyeket
rendeztetett, hogy mint maga mondta ezzel is kimutassa, mennyire lenezi a barbarokat. A penzket viszont
nem vetette meg. A teleples lakoira ketszaz talanton sszeg adot vetett ki. Szoloi elIoglalasaval Kilikia
legIontosabb kikti makedon kezre jutottak, igy Alexandrosz komoly strategiai elnyhz jutott Dareioszhoz
viszonyitva. O ugyanis e kiktk birtokaban sokkal knnyebben gondoskodhatott serege elelmiszer-ellatasarol,
mint a perzsa nagykiraly sajat hadineperl. A makedon uralkodo jol tudta, hogy ellensege vagy mihamarabb
tamadni kenyszerl, vagy visszavonul. Ennek tudataban ismet kelet Iele Iordult. ElIoglalta Mallosz varosat, es
ezaltal is bebiztositotta maganak a tengerparti utat. Parmeniont pedig elrekldte Isszoszhoz, hogy alaposan
vizsgalja meg, az bl partjan Iekv varos krnyeke valoban olyan alkalmas-e a csatara, mint amilyennek
latszik.
Parmenion megnyugtato hiradasa nyoman Isszoszhoz vonult az egesz makedon sereg. Az iIju kiraly es az ids
hadvezer hamar megegyeztek abban, hogy ennel jobb helyet nem is valaszthattak volna. Ezert ugy hataroztak,
hogy az Amanosz-hegylanc deli atjarojanal Ioglalnak allast. Mikzben a makedonok megszalltak a tengerpartot
az Assziriai-siksaggal sszekt, ugynevezett Sziriai-szorost, a trelmet veszt Dareiosz Ielkerekedett
seregevel. O hadinepevel eddig a siksagon tanyazott, grg zsoldosokkal egeszitette ki a sereget, es varta
Alexandroszt. Egy szolgalataban allo makedon IerIi, Amntasz hiaba mondta az egyre trelmetlenebb
nagykiralynak, hogy varjon csak nyugodtan, hiszen neki csak a szeles siksagon erdemes megtkzni a szamban
gyengebb es ezaltal kedvez terepen bekerithet ellenseggel. Dareiosz attol tartott, hogy Alexandrosz
megszkik elle. Plutarkhosz szerint Amntasz a kiraly ilyen aggodalmara igy valaszolt: ,Ettl, kiraly, semmit
ne Ielj! Alexandrosz ellened Iog vonulni, st lehet, hogy mar utban is van. De Dareiosz nem hitt neki. Pedig a
Irissen erkezett grg zsoldosok is ovtak attol, hogy az Isszoszi-bl partjara mereszkedjek. Inkabb vonuljon
vissza Mezopotamiaba tanacsoltak. Mindhiaba. Dareiosz legertekesebb kincseit katonai kiserettel
Damaszkuszba kldte, majd hadat elinditotta az Amanoszi-szoros Iele. Azt mondogatta, hogy abban az oduban
|ertsd a szk isszoszi partot| Iogja gyava ellenIelet elpusztitani, ahol az meghuzta magat.
A ,gyava ellenIel negyvenegy kilometernyire allt deli iranyban, es eppen azt Iontolgatta, hogy megis kivonul a
szeles siksagra, amikor megkapta az els hireket: a perzsak eszakrol benyomultak a tengermellekre, es
elIoglaltak Isszoszt. Kesbb azutan kztudotta lett, hogy a verszomjas azsiaiak a varosban talalt makedon
sebesltek kezet megperzseltek, majd levagtak. A megcsonkitott szerencsetleneket azutan vegigvezettek a
perzsa taboron, hadd lassak, mennyien vannak k, es ha visszaternek Alexandroszhoz, mindezt mondjak is el
neki. Dareiosz egyebkent meg volt gyzdve arrol, hogy a makedon kiraly elmeneklt elle.
A makedon kiraly azonban nem meneklt sehova. rvendezett szerencsejenek, hogy megis ott tkzhet meg az
ellenseggel, ahol eredetileg is tervezte. VisszaIorditotta hadat eszak Iele, es megindult a Pinarosz deli partjahoz.
Dareiosz menekl parasztoktol tudta meg legelszr, hogy kzelednek a makedonok. Gyors intezkedeseket
hozott, es ezek arra utalnak, hogy sem volt rossz hadvezer. Igen blcsen elrendelte, egy nagyobb
lovas-gyalogos hader keljen at a Pinarosz deli partjara, hogy mig azok elvedharcokat Iolytatnak az esetleg
213
elretr ellenseggel, azalatt nyugodtan rendezhesse csatara sereget. Arcvonala centrumaba grg zsoldosokat
allitott, helyesen ugy velve, hogy azok majd sikeresen vehetik Iel a harcot a makedon phalanxszal szemben.
Tamogatasukra perzsa nehezIegyverzetek csatlakoztak hozzajuk. A centrumban azutan nem is Iert el tbb
csapat a terep szk volta miatt. Miutan a perzsa arcvonal bal szarnya a tengerparttal parhuzamos hegylancra
tamaszkodott, az ide rendelt perzsa nehezgyalogsagot es kisegit erket reszben a Iolyo menten, reszben
azonban a csatateret keletrl koszoruzo hegyvonulat oldalt kiugro alacsonyabb lejtin allitotta Iel. Igy e
katonasag egy resze olyan poziciot Ioglalt el, amely lehetve tette elvileg a hadrendbe allo ellenseg
hatbatamadasat. Amikor mindezzel vegzett, es ugy erezte, kellkepp Ielkeszlt a csatara, visszahivta a Pinarosz
tuloldalara kldtt csapatokat. Visszaznl lovasait serege jobbszarnyara parancsolta, mivel ott a sik terlet
nemi mozgasteret adott lovas manverek szamara is. Egyeb megoldas hijan hadinepe tbbi alakulatat arcvonala
mgtt allitotta Il.
A perzsak Iele kzeled Alexandrosz, mihelyt szelesebb terepre jutott, hadrendbe bontakoztatta hadinepet.
Elbb gyalogsagat rendezte csatasorba. Tamado jobbszarnyara, amely a hegylanc kzeleben menetelt, Nikanor
hpaszpiszteszeit, valamint Koinosz es Perdikkasz phalanxat vezenyelte. Ez az elit gyalogsag lenyegeben a
tamado alakulatok knnyIegyverzet lovas es gyalogos, valamint hetairosz csapatait kttte ssze a
centrummal, amelynek valojaban maguk is reszei voltak. Oket a balszarny Iele haladva ujabb phalanxok
kvettek, Kraterosz, Meleagrosz, Ptolemaiosz es Amntasz parancsnoksaga alatt. E negy phalanx Iparancsnoka
a bator Kraterosz volt. (O kesbb is igen kzel allt a kiraly szivehez, tbbek kztt azert, mert egy vadaszaton
elete kockaztatasaval leszurta azt az oroszlant, amelyik Alexandroszra tamadt. Ezt a trtenetet szoborcsoport is
megrkitette, amelyet Delphoiban, Apollon temploma kzeleben allitottak Iel. Ez az ugynevezett ,Kraterosz
emlekm, amelynek maradvanyai ma is lathatok.) Kraterosz derekhadat Parmenion kvette a balszarnnyal.
Alexandrosz a szvetseges csapatokat kldte ide, hiszen ez a szarny Ieladata szerint csak vedekezett, mig a
lovassag legersebb csapatait, a hetairoszokat, a szariszophoroszokat es a thesszaliaiakat maga melle vette a
jobb szarny elere.
Ez volt a makedon had Ielallasa, amely azonban hamarosan megvaltozott. Alexandrosz Iigyelmet nem kerlte
el, hogy Dareiosz jelentekeny szamu lovassagot csoportositott Parmenion arcvonalaval szemben. Ezert a
thesszaliai lovasoknak megparancsolta, hogy rejtve, az arcvonal mgtt, nehogy az ellenseg eszrevegye,
vonuljanak at jobbrol a balszarnyra, es csatlakozzanak Parmenion alarendeltjeihez. Ezaltal a makedonok
vedekez szarnya jelentekenyen megersdtt anelkl, hogy erre az ellenseg IelIigyelt volna. A jobb szarny ele,
ahogy egyre kzelebb kerltek az ellenseghez, elvedet vezenyelt. Knnylovassag vagtatott el Protomakhosz
vezetesevel, azutan paionok, akik Arisztonnak engedelmeskedtek, es ket gyalogos ijaszok kvettek Antiokhosz
vezerletevel. De Alexandrosz aligha erdemelte volna ki az utokortol a Nagy Sandor nevet, ha nem veszi eszre
azt, hogy a hegyek labanal ellenseges csapatok tntek Iel. Termeszetesen ezt is meglatta, es megtette a
szkseges ellenlepeseket. Lovasokat, agrianoszokat es ijaszokat sorakoztatott Iel, hattal a tengernek, hogy
megakadalyozza az ellenseg lejutasat a siksagra. Ez az Attalosz iranyitasa ala tartozo klnitmeny azonban nem
elegedett meg a perzsak szemmel tartasaval. Mivel a makedon hadmveszet egyik szerves eleme az nallo
parancsnoki tevekenyseg elismerese es sztnzese volt, Attalosz a sajat szakallara megtamadta a csatater szelen
elhelyezked perzsakat, es a hegylanc lejtirl a csucsok Iele zte ket. Ennek a sikernek Alexandrosz nagyon
megrlt, mivel igy a megvert ellenseg Ieken tartasara haromszaz lovast is elegendnek latott, ezeket ki is
kldte a hegylanc aljahoz, ugyanakkor Attalosz haderejet vissza tudta hivni es a jobbszarny megersitesere
Ielhasznalni. A csata meg el sem kezddtt tehat, de a makedonok maris sikereket mondhattak magukenak.
Azutan, amint az tkzet kezdetet vette, ezek a sikerek megsokszorozodtak. A makedon jobbszarny, szokasa
szerint, heves rohammal ratamadt az ellensegre, es sem a Iolyo vizenek sodrasa, sem a perzsak kemeny
ellenallasa nem tudta Ieltartoztatni rohamat. A makedon tamadas sebesseget Iokozta a katonak elszantsagan
kivl a perzsa nyilaktol valo Ielelem is. Tudtak, hogy minel hamarabb kzelharcra kenyszeritik az ellenIelet,
annal kevesbe kell tartani nyilvesszik halalt oszto zaporatol. Maga Alexandrosz sem maradt ki az ember ember
elleni kzdelembl. A harc eppen olyan elvezetet nyujtott szamara, mint pihenes kzben a vidam borozgatasok.
Felvillanyozta t, Ielszabaditotta hatalmas energiait. Harc kzben ez az energia egyertelmen a sajat javara es az
ellenseg karara mutatkozott meg. A lakomak borozgatasai mar nem mindig hoztak ilyen ,pozitiv eredmenyt.
Evek multan Kleitosz, dajkaja Iia, a kitn katona, aki Granikosznal eppen az eletet mentette meg,
214
Alexandrosz reszeg agresszivitasanak esik majd aldozatul, Most azonban perzsa aldozatok hullanak a kiraly es
bator lovasainak csapasai alatt.
A makedon jobbszarny sikeres rohama eredmenyekepp a perzsak bal szarnya lassan hatralni kezdett.
Ugyanakkor azonban az Alexandroszektol balra kzd phalanx egyre szorongatottabb helyzetbe kerlt. Mivel a
makedonok tamado szarnya tulsagosan gyorsan trt elre, res nyilt kzte, es a csak lassabban elrenyomulo
phalanx kztt. Ez utobbi harcosai igen nagy erIeszitesek aran kzdttek le a meredek Iolyopart es a
rendletlenl tamado grg zsoldosok okozta nehezsegeket. Ez a grg zsoldoshad nem veletlenl kerlt a
perzsa nehezgyalogsag szine-viragaval egytt a hadrend kzepere. Maga Dareiosz is itt Ioglalt allast egyebkent,
hiszen a perzsa kiralyok mindig is arcvonaluk kzeperl iranyitottak csatazo hadinepket. A kielezett
gyalogharc soran a makedonok komoly vesztesegeket szenvedtek.
A hadihelyzet azonban csak atmenetileg valt kritikussa a makedon sereg szamara. Amikor ugyanis a perzsa
balszarny Iutasnak eredt, Alexandrosz azonnal oldalba tamadta a perzsa es grg zsoldos nehezgyalogsagot.
Kegyetlen ,apritas kezddtt itt, amely csak egyIele eredmennyel vegzdhetett: a perzsa arcvonal
sszeomlasaval. Az esemenyek menetet mar az sem tudta megIorditani, hogy Parmenionnal szemben a tulso
szarnyon atmenetileg a perzsak nyertek tert. Lovasaik nagy tmege ugyanis atkelt a Pinaroszon, es razudult
Parmenion csapataira. Most latta csak mindenki, milyen elrelato volt Alexandrosz. A tamadas nem trte at a
makedon hadrendet, mivel elszaguldottak a rejtve odairanyitott thesszaliai lovasok, es megallitottak az
ellenseget. A kegyetlen lovascsatanak vegl az vetett veget, hogy kzepen es a jobbszarnyon eldlt a kzdelem.
Dareiosz es a krltte harcolok elmenekltek, Alexandrosz pedig gyorsan balszarnya megsegitesere indult.
Ezzel azutan egy csapasra meneklk zavarodott tmegeve valtozott a nemreg meg attrhetetlennek hitt perzsa
harcrend.
Csak amikor mar Parmenion egysegeit sem Ienyegette semmi veszely, adta ki Alexandrosz a parancsot az
ellenseg ldzesere. Noha maga is knnyebb combserlest szenvedett, ezzel mit sem trdve, ezer lovasa elen
vagtatott neki a ketsegbeesett Iutassal eletet ment hatalmas tmegnek. Ez utobbi olyan vak remlettel rohant a
menedeket kinalo hegyek Iele, hogy meg ez a maroknyi ldz sereg is hullahegyeket hagyhatott maga mgtt.
Dareiosz egyike volt azoknak, akik elskent eredtek Iutasnak. Curtius RuIus szerint a harci szekere ele Iogott
lovakat landzsak sebeztek meg, mire az allatok vadul agaskodni kezdtek, es a nagykiralyt majdnem kiboritottak
kocsijabol. Erre tartalek paripajara pattant, es kiralyi jelvenyeit elhajitva, azon hegyszoros Iele hajszolta lovat,
amelyen nehany nappal ezeltt meg abban a tudatban vezette at hadat, hogy a ,gyava Alexandrosz nem meri
vallalni az sszecsapast. Arrianosz nemikepp elteren adja el az esemenyeket. O ugy tudja, hogy Dareiosz
harci szekeren meneklt el a csataterrl, es csak akkor valtott at lora, amikor a nehez terepen a kocsi nem tudott
tovabbmenni. Ptolemaiosz, Egyiptom kesbbi ura, ekkor Alexandrosz testreinek egyike, emlekirataiban azt
irja, hogy Dareiosz ldzese kzben egy szoroshoz ert, amelyen csak ugy tudott atkelni, hogy vegig holttesteken
jart. Ez a kzles jol jellemzi, mekkora verengzest mveltek a makedonok a menekl ellenseg sorai kztt, es
hogy a perzsak mennyire keptelenek voltak a vedekezesre. Vegl Dareiosz es a tbbi megIutamodo eletet a
leszallo ejszaka mentette meg.
Arrianosz szazezer, Curtius es Diodorosz tizezerrel tbb perzsa halottrol ir. Ezek a szamok nyilvanvaloan
tulzottak, inkabb a perzsa veszteseg nagy merteket, semmint valodi adatait jelzik. Erdekesebbek a makedon
vesztesegekre megadott becslesek. Curtius szerint negyezer-tszazan sebesltek meg, negyszaztvenketten
pedig elpusztultak. A Curtiusnal es Arrianosznal talalhato adatok a keleti hadjarat makedon halottjainak es
sebesltjeinek szamarol a mar altalunk idezett Engels, amerikai trtenesz szerint azt bizonyitjak, hogy kevesbe
veres sszecsapasok eseten a halottak es sebesltek aranya 1:5, mig hevesebb csatarozasokat kveten 1:12. Ha
ezt a merleget elIogadjuk, akkor az iszszoszi csatat kemeny harckent keli ertekelnnk, hiszen a sebesltek szama
a halottak tizszeresere rugott.
A viszonylag nagy makedon veszteseg egyreszt a centrumban, masreszt a balszarnyon kvetkezett be. Ez utobbi
helyen a tulerej perzsa lovassag tamadasa es az ellene vivott elharito kzdelem szedett sok aldozatot, mig az
arcvonal kzepen a grg zsoldosok okoztak szamottev veszteseget a pezetairoszok phalanxainak. Es e
vesztesegek meg komolyabbak lettek volna, ha Alexandrosz nem arat olyan gyors es att sikert a
215
jobbszarnyon.
A hatalmas zsakmany persze karpotlast adott a kiontott verert. Dareiosz taboraban haromezer talanton kerlt a
diadalittas gyztesek kezebe, es amikor kiderlt, hogy Dareiosz meg a csata eltt Damaszkuszba kldte kincsei
javat, Alexandrosz parancsara Parmenion egy kisebb lovascsapattal azonnal utnak indult a sziriai nagyvaros
Iele. Itt kerlt csak a makedonok kezere az igazi nagy Iogas. Csak vert penzermekben ketezer-hatszaz talanton,
amit tszaz Iont (1 Iont 327,45 g) sulyu megmunkalt ezst tvsremek egeszitett ki. A Iogsagba ejtettek
szama elerte a harmincezret, es nem kevesbe ertekes zsakmanyt jelentett az a hetezer teherhordo allat sem,
amelyet malhastol sikerlt az ellenseg kezebl kiragadni.
Mas, becsesebb kincsek is kerltek Alexandrosz hatalmaba. Dareiosz edesanyja, Ielesege es ket hajadon leanya
nem tudta elkerlni a Iogsagot. Oket a lovagias uralkodo nagy Iigyelmesseggel vette krl, es igyekezett
mindenIele bantalomtol megkimelni. Hogy a gynyr perzsa nk erenyenek tiszteletben tartasa mekkora
erIeszitest kvetelt a heves ver kiralytol, azt csak az jelezte, hogy Alexandrosz olykor az egre nezett, es
nagyokat sohajtott, mondvan: ,Gytrelem a szemnek latni ezeket a perzsa nket.
Hogy kiralya ne gytrdjek tulsagosan sokaig, a mindenre gondolo Parmenion a Damaszkuszban Ioglyul ejtett
legszebb nt ajandekozta Alexandrosznak. Barszine volt a kivalasztott, aki a nemreg elesett veszelyes ellenseg,
Memnon zvegyekent elt Sziriaban. Ez a perzsa szarmazasu, de grg neveltetes szepseg lett a vilaghodito
kedvese.
Parmenion egyebkent remekl ertett a legyztt es paciIikalt terletek kiIosztasahoz, a zsakmany
sszegyjtesehez es biztonsagos elszallitasahoz. Nemcsak most, az isszoszi csata utan, de ket evvel ezt
kveten, a gaugamelai gyzelem utan is ra harult ez a Ieladat. Perzsia elIoglalasa utan neki kellett a
Perszepoliszban, Szuszaban es Paszargadaiban sszegyjttt, mintegy 7290 tonna kincset Ekbatanaba
szallitania. Ehhez huszezer szvert es tezer tevet vett igenybe. Mindez arra mutat, hogy Parmenion nagy
gyakorlattal rendelkezett a szallitas megszervezeseben. Ezen adatok alapjan Ieltetelezhet, hogy volt a sereg
elelmiszer- es Iegyverellatasaert, a hadtap zavartalan mkdeseert Ielels Itiszt.
Az isszoszi gyzelemmel Alexandrosz eltt megnyilt az ut Perzsia belseje Iele. Ha most nem hagy
lelegzetvetelnyi nyugodalmat sem Dareiosznak, akkor a perzsa uralkodo nyilvan nem lesz kepes megszervezni a
hatekony ellenallast. Sokan gondolkodtak igy, de a makedonok kiralya maskent velekedett. O ekkorra mar
nyilvan tisztazta magaban azt, hogy nem elegszik meg Perzsa megszerzesevel, Ha viszont tovabb akart hoditani
keleten, ha India meses gazdagsagu videkei sejlettek Iel sovargo tekintete eltt, akkor elbb biztositania kellett
hatorszagat. Nem Grgorszagot, hanem most mar a Kzel-Keletet. Nem hagyhat maga mgtt ellenseges
hajohadat, sem bszken dacolo varosokat. A Fldkzi-tenger keleti partvideken minden nep neki kell, hogy
hodoljon. Es ha ezt elerte, akkor Iordulhat teljes erejevel Dareiosz es az utana kvetkez ujabb orszagok es
kiralyok ellen. Ezt vette Iigyelembe Alexandrosz, amikor tovabb indult a meg perzsa uralom alatt allo Fnicia es
Egyiptom Iele.
216
27. fejezet - Nehzsgek Trosz
ostromnI
Amikor a makedonok kelet helyett delre nyomultak, Dareiosznak ismet megjtt az nbizalma. Egy
meglehetsen Iennhejazo levelben nagy halom penzt kinalt Ioglyul esett hozzatartozoiert, es azt tanacsolta a
makedon kiralynak, hogy vonuljon vissza a sajat orszagaba. Alexandrosz termeszetesen visszautasitotta
legyztt ellenIele ajanlatait. Azt viszont megigerte a nagykiralynak, hogy ha esdekelve megjelenik az szine
eltt, akkor valtsagdij nelkl is visszakaphatja csaladjat. Miutan Dareioszt ez a valasz nem tette igazan
elegedette, a vitas kerdesek eldntese tovabbra is a Iegyverekre vart.
Bblosz es Szidon csakhamar behodoltak a makedon csapatoknak. Trosz, a legersebb Iniciai varos azonban
nem akarta Ialai kze engedni a 332 januarjaban oda erkez Iegyvereseket. A troszi polgarsag elbb alazatot
szinlelt, aranykoronat kldtt a Ialakon kivl letaborozo Alexandrosznak, a katonait pedig ellatta elelemmel.
Amikor viszont a kiraly kijelentette, hogy a varosban szeretne aldozatot bemutatni isteni senek, Heraklesznek,
megtagadtak kerese teljesiteset. Mivel a hajohad ekkor meg Kprosz (Ciprus) szigete kzeleben horgonyzott, a
varos ostroma nehez es hosszadalmas Ieladatnak igerkezett. Alexandrosz beklekeny hangot ttt meg, es
hirvivk utjan akarta jobb belatasra birni Trosz lakoit. Amikor azonban ezeket a kveteket a varosba erkeztk
utan a ,nemzetkzi joggal mit sem trdve legyilkoltak, betelt a pohar. A kiraly parancsot adott az ostrom
megkezdesere.
Evszazadokkal a most bekvetkez esemenyek utan Sztrabon igy irt az akkor ki tudja hanyadik ujraviragzasat
el varosrol:
,Tros:... mafdnem eges:en s:iget, es ... egv tltes kti ss:e a s:ara:flddel, amelvet
Alexandros: kes:ittetett, mikor ostrom ala vette. Ket kiktofe van, a: egvik :art, a masik,
amelvet egviptominak neve:nek, nvitott. Itt allitolag a ha:ak sokemeletesek, ugvhogv meg a
romaiaknal is magasabbak, e:ert fldrengesek alkalmaval a varos mafdnem telfesen
elpus:tult. Nagv csapas erte akkor is, amikor Alexandros: ostrommal elfoglalta. Minde:en
csapasok k:epette megis diadalmasan allott, s ufbol erore kapott egvres:t a hafo:as....
masres:t a biborfestes reven... Tengeri hatalmuk bi:onvsaga a: altaluk telepitett sok es nagv
varos.
(Sztrabon XVI. 2,23.)
Amint ezt Sztrabon emlitette, Trosz lenyegeben egy szigeten Iekdt, amelyet mindssze hetszaz meternyi
szelessegben valasztott el a tenger a szarazIldtl. Ez kedvez Ielteteleket nyujtott a vedekezesre. Raadasul a
teleplesnek helyet ado sziget kzeleben a tenger igen mely volt, es ez, valamint a parton meredeken emelked
bastyak gyakorlatilag lehetetlenne tettek mind a gyalogsag partra szallitasat, mind pedig a Ialtr kosok
beveteset. De bizhattak a trosziak abban is, hogy egykori gyarmatuk, az ebben az idszakban mar tengeri
nagyhatalomma nvekedett eszak-aIrikai Karthago, nem Iogja cserbenhagyni ket. Igy hat ers nbizalommal
neztek a megprobaltatasok ele.
Alexandrosz nagy erellyel latott az ostrom megszervezesehez. Azt tervezte, hogy a szarazIld Iell egy szeles
tltest epit a tengeren at, egeszen a varos erditmenyeig. Am, mint emlitettk, a tenger vize igen mely volt ezen
a szakaszon, ami azzal jart, hogy hatalmas mennyiseg epitanyagot kellett sszehordaniuk. De hat Alexandrosz
nem lett volna melto a Nagv melleknevre, ha ezen a ,csekelysegen Iennakad. Parancsot adott arra, hogy az si
Trosz, a mar regebben romba dlt es lakoitol elhagyott regi varos kepleteinek maradvanyait szedjek szet, es
hordjak ssze a tenger partjara. Palaitrosz, az ovaros egyebkent a 11. szazadban eplt, mig az emlitett szigeten
217
egy evszazaddal kesbb jtt letre a most veszelybe kerlt teleples. A szigetre epitkezest es a lakossag nagyobb
reszenek odakltzeset a gyakori ellenseges tamadasok indokoltak. Asszir, majd ujbabiloni hoditok jelentek
meg a szinen, es nem kimeltek a nehezen vedhet ovarost. Azutan lassan el is neptelenedett, es egykori
gazdagsagat csak impozans romok hirdettek. Eddig! Ekkor ugyanis a romok nagy resze elemeire szetszedve
hullott a tengerbe, hogy dacolva az elemek haragjaval, tltesse alljon ssze. Ugyanakkor karavanok indultak a
Libanon-hegysegbe, hogy szalIat szerezzenek be az ostromtornyok es ujabb galyak epitesehez.
A het honapon at tarto ostrom kritikus szakasza kezddtt. A nvekv hosszusagu tltes halalos veszelyt
jelentett Trosz lakossagara nezve, ugyanakkor Alexandrosz, ha nem kepes mvet beIejezni, szembenezhet els
veresegevel. Mindket Iel szamara tehat sorsdntnek bizonyulhatott, mi lesz a tltessel. Ennek megIelelen az
ostromlottak knny hajokat bocsatottak vizre, es rajtatesszer tamadasokkal zavartak a munkat. Igen sok
makedont megltek, miutan nyil- es dardazaport zuditottak a kvet cipel emberekre. A vedknek ezt a kart
okozo tevekenyseget latva, Alexandrosz Iabol ket nagy ostromtornyot epittetett, es ezeket Ielallittatta a tltes
mar szilard reszen. Ezekbl a tornyokbol eredmenyesen ,tz alatt tarthatta a tulsagosan kzel mereszked
ellenseges galyakat.
Nyil- es khajito gepekrl szoltunk mar Miletosz ostroma kapcsan. Most itt az alkalom arra, hogy kisse
reszletesebben mutassuk be az okori ,tzerseget. A 4. szazadban a hadmernkk, akik tudtak, hogy minel
nagyobb er kell az ij karjainak megIeszitesehez, annal nagyobb energiat kepes kiIejteni a Iegyver, olyan ijat
keszitettek, amelynek megIeszitesehez a kznseges izomer mar nem volt elegend. Ezzel azt akartak elerni,
hogy a Iegyver nagy tavolsagra legyen kepes eljuttatni egy nyilvesszt vagy kdarabot. Az uj tipusu ij karjait
vastag Iabol Iaragtak ki, es beepitettek egy gerendazatba. Ez utobbit Ieszit szekrenynek nevezik, es ugy kell
magunk ele kepzelnnk, hogy ket, egymassal parhuzamos, vizszintesen allo gerendat a ket vegenel es a kzep
Iele haladva sszesen negy darab rvidebb gerendaval ersitenek ssze. A negy rvid, sszekt gerenda harom
reszre osztja a ket vizszintes deszka kztti teret. Az ij karjait a ket szels reszbe agyazzak, mig a kzeps
reszen, a ket ijkar talalkozasanal elrenyulik, merlegesen a Ieszitszekrenyre a nyilpalyat tartalmazo
kilvdeszka. Ennek kzepen egy vajat Iut vegig, ez a nyilpalya, es ebbe helyezik a nyilvesszt. Az ij hurjat egy
mozgathato horog huzza hatra egeszen addig, amig az ij karjai teljesen megIeszitett helyzetbe hozzak a
szerkezetet. A horog mozgatasa, es ezaltal a megIeszites mvelete egy motolla, vagyis teker segitsegevel
trtenik. Ez az ugynevezett katapulta, amely haromszaztven meter tavolagra is nagy ervel ltte ki a sokszor
meteren Ielli hosszusagu nyilvesszt.
Ha azutan ezt a katapultat meg nagyobb meretben keszitettek el, kilvdeszkajanak hatso veget a Ildre
tamasztottak, ijhurjanak kzepere pedig vasgyrt ersitettek, akkor kgolyok kilvesere is alkalmassa valt. Az
ilyen khajito gep tbb kilos kgolyobisokat volt kepes akar nyolcszaz meterre is elhajitani.
Alexandrosz ilyen gepezetekkel rakatta meg ostromtornyait, es ezek segitsegevel meltan remelhette azt, hogy
minden zavaro krlmenyt elharit a tltes beIejezese ell. A trosziak azonban nem adtak Iel a jatszmat. Egy
nagy hajo orrat vastagon bekentek szurokkal es kennel, Iarat pedig megraktak k- es homoknehezekkel. Ezaltal
a galya orra jol Ielmagasodott, es tavol kerlt a viztl. Azutan evezsk szalltak a jarmre, es hatalmas
lendletet adva neki gyors csapasaikkal, nekikormanyoztak a tltes azon reszenek, ahol a tornyok alltak. A hajo
agaskodo orra egeszen a tornyok kzeleben meredt elre, amikor az evezsk langra lobbantottak a szurokkal es
kennel bekent reszeket. Hatalmas tz keletkezett. A serenyked trosziak gyorsan a kiser ladikokra ugraltak,
hogy a langok ell elmenekljenek. A tornyok persze nem Iuthattak el. A langok hamarosan mindkettt porig
egettek. A lezudulo hatalmas es nehez gerendak, no meg a tltest allandoan ostromlo hullamok meglazitottak az
egesz epitmenyt, es a tenger egyszer csak attrt a ksziklak kztt. Nemcsak a tornyok vesztek oda, de
sszeomlott a tltes is.
Alexandroszt letrtek ezek a kudarcok, am azutan ujult energiaval latott munkahoz. Meg tbb kvet hozatott,
meg tbb embert Iogott munkara, es okulva a trtentekbl, az elznel lenyegesen szelesebb tltes epitesehez
kezdett. nbizalmat es bizakodasat hamarosan megnvelte az a krlmeny, hogy beIutott a kiktbe a ciprusi es
a partjan allo Iniciai hajohad, es ezzel megnttek manverezesi lehetsegei. Katonainak szama is gyarapodott,
mivel Kleandrosz vezetesevel haromezer grg katona csatlakozott hozza, akik nemreg erkeztek. A trosziak
eselyeit az is cskkentette, hogy a karthagoiak megzentek, sajat haboruik annyira lektik ket, hogy most
218
keptelenek segitseget nyujtani szamukra.
A hajok megerkezeset kveten a trosziak mar nem tamadhattak kenyk-kedvk szerint a tltest epit
katonakat. A gat szepen nvekedett is, es hamarosan elerte a szigetet. Mivel sokkal szelesebb volt, mint a
korabbi, a tornyokat ugy lehetett a kzepen Ielallitani, hogy a tenger Iell ketoldalt semmikepp sem tudott
hozzaIerni az ellenseg egyikhez sem. Amikor ezzel vegzett, a kiraly altalanos tamadast vezenyelt. Reszben a
tltesrl, reszben a hajok reven, a tenger Iell nyilat es kvet kezdtek zuditani az ostromgepek, majd munkahoz
lattak a tltesre Ielhuzott Ialtr kosok. A ciprusi hajohad a tltestl eszakra, mig a Iniciai Ilotta delre
sorakozott Iel, majd kzeledett a varosIalak Iele. Maga Alexandrosz makedon hajokkal az egyiptomi kikt
kzeleben portyazott. Vegl tbbnapos szakadatlan kzdelem utan Trosz elesett. A hosszu ostrom Iaradalmai
es az elszenvedett vesztesegek miatt bosszus makedonok nyolcezer embert ltek meg, mig a varos eletben
maradt lakoit, sszesen harmincezer IerIit, nt es gyermeket rabszolganak adtak el.
219
220
28. fejezet - AIexandrosz, az isten
Alig ocsudott Iel Alexandrosz a gyzelem Ieletti rmmamorbol, ujabb levelet kapott Dareiosztol. Ennek az
irasnak a hangvetele mar sokkal szerenyebb es beklekenyebb volt az elznel. A perzsa kiraly tizezer talanton
valtsagdijat igert Iogsagban lev csaladtagjaiert, lemondott az EuIrateszen tuli terletekrl, Ielajanlotta egyik
leanya kezet, es cserebe csak azt kerte, hogy ezzel erje be a makedon uralkodo. Ne vagyjon ennel tbbre, hanem
kssn vele baratsagi es szvetsegi szerzdest. Parmenion ra akarta beszelni urat arra, hogy Iogadja el Dareiosz
Ielteteleit. Ezt mondta: ,Ha en Alexandrosz volnek, elIogadnam. A makedon kiraly valasza Irappans es
lenyegretr volt: ,Istenemre, en is, ha Parmenion volnek.
A valasz megalazo is lehetett volna az sz vezer szamara, de valoszinleg nem tartotta annak. Ismerte es
elismerte ura elhivatottsagat. Alexandrosz mar eddig is tbbet tett, mint maskor egymast kvet nemzedekek
egesz sora. Meg aztan ha utanagondolt, bizonyara belatta, hogy iIju kiralya mar birja is azt, amit Dareiosz a
tovabbi hoditasokrol trten lemondas Iejeben Ielajanlott. Az Indiara sovargo Alexandrosz meg csak
huszonnegy esztends volt. Hogy is jelenthette volna ki, hogy beteljesedett elete celja? Annal tbbre tartotta
magat.
A makedon kiraly minden bizonnyal ismerte Arisztotelesz velemenyet, amely szerint, ha letezne egy mindenki
mast erenyeivel Iellmulo ember, az istenhe: lenne hasonlo, s az illetnek ktelessege lenne uralkodni.
Alexandrosz joggal gondolhatta, az erenyeit senki sem mulja Iell. Ezzel az erzessel menetelhetett hodito
haboruja ujabb allomasa, Gaza Iele. Termeszetesen ezt a varost is elIoglalta, es mar ott allt a csodas Egyiptom
kapujaban. Elhivatottsagi erzese csak ersdhetett, amikor hirt kapott Grgorszagbol: Poszeidon, a tengerek
istene tiszteletere a szokott idben megtartottak az iszthmoszi jatekokat, az sszgrg sportversenyek egyiket, es
ott szep hatarozattal tiszteltek meg t. A Hellasz minden reszebl sszesereglett hellenek ugy dntttek, hogy
aranykoronat kldenek neki dics tettei elismeresekeppen, es ezt a gyzelmi dijat egy tizent Iennklt IerIiubol
allo kldttseg Iogja hozzavinni.
332 szen nyomult be a makedon sereg Egyiptomba. Az orszag nepe, amely a kzelmultban elbukott
perzsaellenes szabadsagharcat gyaszolta, Iellelegzett Alexandrosz megerkezesenek hirere. A hangulat annyira
egyertelmen a hodito mellett nyilatkozott meg, hogy a perzsa helytarto, Mazakesz meg sem kiserelte az
ellenallast. A Ivaros, Memphisz Iele kzeled uralkodo ele vonult, es atadta neki a kiralyi kincstar minden
dragasagat. Alexandrosz kegyesen elIogadta a behodolast. Ezutan minden Iigyelmet arra Iorditotta, hogy az t
oly lelkesen Iogado egyiptomiakat megnyugtassa: az uralma alatt regi szokasaik szerint es haboritatlanul
elhetnek. Amikor Hellaszbol utnak indult, grg heroszoknak es isteneknek aldozott, hadd lassak a grgk,
ertk is harcol. Most egyiptomi istensegeknek mutatta be hodolatat, erezze Egyiptom, tiszteletben tartja az
hitket, az hagyomanyaikat is. Egyik legels tette ezert az volt, hogy Memphiszben aldozatot matatott be
Apisznak, a szent bikanak. Memphiszbl a Nilus deltajahoz ment, es attol nyugatra kijellte a kesbbi
vilagvaros, Alexandria helyet. De ezutan rgtn Ammon isten Sziwa-oazisbeli joshelyet kereste Iel, ugyanannak
a politikai megIontolasnak a jegyeben, amely mar memphiszi tartozkodasa idejen is meghatarozta tetteit.
Alexandrosz egy kzel hatszaz kilometeres, rendkivl kockazatos utazast tett a sivatagon keresztl. Az a teny,
hogy erre egyaltalan vallalkozott, vilagosan mutatta, hogy egyenisegeben a romantikus elhivatottsag erzese es a
realpolitikus hideg szamitasa edestestverkent jol megIertek egymassal. Curtius RuIus sorai jol szemeltetik
azokat a szinte emberIeletti nehezsegeket, amelyeket a kiralynak le kellett gyrnie zarandokutja alatt. De hat az
emberIeletti tettek jol illettek Alexandroszhoz:
,A s:inte farhatatlan uton nehe:en vergodtt keres:tl meg knnvfegvver:et maroknvi
csapataval is. Se eg, se fld nem ad vi:et arrafele, termeketlen homok borit be mindent, s
amint a nap t:e atheviti, a talpat egeto, i::o talaf trhetetlenl felforrosodik. Nemcsak a nagv
meleggel es a tikkas:to s:ara:saggal kellett megbirko:niuk, hanem a sppedo, feneketlenl
221
melv homokkal is, melv kis:alad a talp alol, s igv hiaba tapossa a: ember. A: egviptomiak meg
e:eknel cifrabb nehe:segeket is emlegettek, de Nagv Sandort egeto vagv haftotta, hogv
flkeresse a foisten templomat, mert a halondok rangfaval be nem erve, vagv maga is elhitte,
vagv csak masokkal akarta elhitetni, hogv e: a: isten nem:ette ot.
(Curtius IV. 7,10.)
Nos, Curtius utolso mondata nagyon is a problema lenyeget erinti. Istennek hitte-e magat Alexandrosz, vagy
nem? Szerintem tisztaban volt emberi mivoltaval, de azzal is, hogy az emberek kzl a legkivalobb. Es ezt
IelIoghatta isteni adomanykent es egyben Arisztotelesz szellemeben a vilaguralomra szolo jogositvanykent.
Ezzel sszhangban all Plutarkhosz hiradasa, aki szerint a kiraly Egyiptomban ,meghallgatta Pszammon, a
IilozoIus tanitasait is, es mondasai kzl Ikent azt helyeselte, hogy minden ember isten uralma ala vettetett,
mert mindenki, aki uralkodik es parancsol, isteni eredet. Alexandrosz hihette magat az istenek kivetelezett
kegyeltjenek, hiszen oriasi hatalmat ajandekozott neki a sors. Ketsegtelen, hogy volt szazada nagy
kivalasztottja. Ilyen ertelemben tarthatott igenyt arra, amit a Sziwa-oazis nyujthatott, annak igazolasara, hogy
hatalma isteni eredet. Ez ott konkretan ugy nyert kiIejezest, hogy t Ammon Iianak nyilvanitottak, ami a helyi
tradiciok ervenyeslese volt. E hagyomany ervenyre juttatasaval viszont Alexandrosz biztosithatta maganak az
egyiptomi nep hseget, es lepest tehetett politikusi egyenisegenek olyan vallasi vonasokkal trten
gazdagitasara, amelyek nagy keleti tmegek szamara is elIogadhato uralkodova Iormalhattak t.
331 elejen, a sziwai latogatas idpontjaban, meg negy ev van hatra ahhoz, hogy Alexandrosz ktelezve tegye
alattvaloi szamara azt, hogy pros:knes:iss:el, vagyis perzsa modra Ildre borulva kszntsek t. De mar ekkor,
Egyiptomban megszilardulhatott sokszin szemelyisegenek mindharom politikai es egyben emberi sszetevje,
amelyek ezutan elete vegeig jellemeztek. A vilaghodito ugyanis egyszerre volt makedon kiralv, hellen polgar es
keleti despota.
Mint makedon kiraly egy katonai demokracia elen allo Iejedelem, ragyogo hadvezer, nagyszer ivocimbora es
hseges barat volt, aki kzvetlen krnyezeteben mint Alexandrosz csak els volt az egyenlk kztt. Azt
elIogadta, hogy Egyiptomban Ammon Iiakent tiszteljek, de szkebb krben gunyolodott rajta. Egyszer, amikor
barataival lakomazott, megdrdlt az eg, es egyikk megkerdezte: ,nem te vagy ez, Zeusz Iia? Ekkor nevetve
igy valaszolt: ,En nem akarom megijeszteni a barataimat... Puritansagat jol jellemzi az, hogy amikor az
isszoszi gyzelem utan kezere kerlt az elmeneklt Dareiosz Ienyz pompaval berendezett satra, akkor
megveten csak ennyit mondott: ,Ugy latszik, neki ez jelentette a kiralykodast. Hogy a kiralvkodas mit
jelentett Alexandrosz szamara, azt tettei mutattak.
A nagyra hivatott uralkodo gondjai, az altala megoldani kivant problemak azonban alapveten nem
Makedoniahoz, hanem az egesz hellenseghez kapcsolodtak, amely jelents reszben hozza kttte sorsat, es tle
varta elete jobbra Iordulasat. O Arisztotelesz tanitvanya volt, aze a tudose, akirl maga mondta, hogy ,nem
kevesbe szerette apjanal, mert apja adta neki az eletet, de Arisztotelesz arra tanitotta meg, hogyan kell nemesen
elni. Arisztotelesz neveltje volt, amikor a masok altal kigunyolt Diogenesznek, a Ildi rmt megvet cinikus
IilozoIusnak ezzel a mondassal adott elegtetelt: ,Ha nem lennek Alexandrosz, Diogenesz szeretnek lenni. Es
nevelje szellemeben jart el akkor is, amikor a lazado Thebai megbntetesekor megkimelte a klt Pindarosz
leszarmazottjait. A helleneket Arisztotelesz elmelete alapjan kivanta egyesiteni, a hellenseg Iogalmat pedig
Iszokratesz nezetei szerint akarta kiterjeszteni. Makedon kiralykent a hellenek 4. szazadi valsagtudata vezerelte
tetteit. De vegl be kellett latnia: Ieladata betltesehez nem eleg csak makedonnak es ugyanakkor hellennek
lennie.
Alexandrosz a grgket sszeIogni csak a Perzsia elleni hadjarat jegyeben tudta. De a grg-makedon
sszeIogas pusztan a Perzsa Birodalom kirablasa reven nem biztosithatta tartosan a hoditasban erdekelt nepek
eletkrlmenyeinek javulasat. A meghoditott terleteken el kellett terjeszteni a grgk kreben kialakult
termelesi viszonyokat, a keleti emberi es nyersanyagIorrasokat hatekonyabba kellett tenni a grgk
tudomanyos es termelesi tapasztalatainak meghonositasa reven. Az uj tavlatot az jelentette, ha a kiraly az t
kiszolgalo tarsadalom munkaszervezetet egy soknemzetiseg, Del-Europan kivl a Keletet is magaba Ioglalo
222
allamkolosszusban tmriti. Egy ilyen allam Ielett azonban nem lehetett csak erszakkal uralkodni. At kellett
venni a meghodoltatott es egyttmkdesre kenyszeritett nepek szokasainak egy reszet, hogy egyre inkabb az
,nkentes alavetes dominaljon a nepeknek az uralkodohoz Izd viszonyaban. Emiatt a makedon kiraly, aki
grg vilagpolgar is volt egyben, a krlmenyekhez valo alkalmazkodas jegyeben Ielvette a perzsa uralkodok, a
keleti despotak vonasait is. A despotava alakulas els lepcsIokat Alexandrosz a Sziwa-oazisban jarta meg.
223
224
29. fejezet - GaugamIa
Egyiptomban megtrtent a Perzsia Ieletti hatalomatvetel ideologiai elkeszitese. Ezutan ismet a Iegyverek
kvetkeztek. Alexandrosz a Dareiosszal trten vegs, nagy leszamolas eltt meg egy kis idt szakitott arra,
hogy nehany politikai intezkedessel biztonsagosabba tegye Azsia belsejebe vonulo serege hatorszagat. 331
juniusanak kzepe tajan Troszba ment, ahol intezkedeseket hozott Sziria es Fnicia kzigazgatasat illeten. Ez
azert is rendkivl Iontos volt, mert a Tigrisen tulra tarto hadinep Iolyamatos ellatasat elelemmel es Ielszerelessel
errl a terletrl kellett biztositani. De gondolnia kellett Grgorszagra is, ahol mindig adodott valami ok a
nyugtalansagra. III. Agisz spartai kiralynak sikerlt a Peloponneszosz poliszait makedonellenes lazadasra birni.
A perzsak persze penzzel es katonakkal tamogattak t, s hamarosan Kreta is Agisz beIolyasa ala kerlt.
Alexandrosz nem trhette azt, hogy mialatt elethalalharcot viv Perzsiaban a Ihatalomert, Hellasz ellene
Iorrongjon. Egy gyes gesztussal elbb Athen joindulatat nyerte meg. Ennek a varosnak a vezeti mar evek ota
kertek, hogy a Granikosznal Ioglyul ejtett grg zsoldosok kzl az atheni szarmazasuakat engedje haza. Most
eleget tett ennek a keresnek. Viszonzasul az atheniak tamogattak Ielhivasat, amellyel a grgseget arra szolitotta
Iel, hogy segitse a Sparta ellen vonulo Antipatroszt. Hamarosan Iniciai es ciprusi hajok indultak Kreta Iele, es
Iegyvereik hatasara a sziget visszatert Alexandrosz hsegere. Antipatrosz sem habozott a tamadassal, es
nemsokara legyzte Agiszt, aki a harcokban eletet veszitette. Ezutan a makedonok kiralya nyugodt lelekkel
indulhatott ujabb sikerei Iele.
A makedon sereg augusztus els heteben erkezhetett Thapszakoszhoz, ahhoz a sziriai varoshoz, amelynek
kzeleben 401-ben az iIjabb Krosz kelt at lazado hadaval az EuIrateszen. Dareiosz egy hatezer Inyi
lovassereget kldtt Mazaiosz vezerletevel a Iolyo keleti partjahoz, hogy akadalyozzak meg a makedonok
atkeleset. A perzsa nagykiraly nem sokkal elbb Babilonban gylekeztette hadinepet, a makedon expedicios
sereg nagysagat ismet tbbszrsen Iellmulo hadert, es arra szamitott, hogy ellenIele, ha megis atkelne a
Iolyon, majd az EuIratesz vlgyen at Iog delre vonulni. Ezert a Ierkkel ezen az utvonalon indult eszak Iele.
Alexandrosz azonban csak reszben ,igazolta Dareiosz Ieltetelezeset. Ugyanis, ahogy attol a nagykiraly is
tartott, klnsebb erIeszites nelkl atjutott az EuIratesz tulso partjara. Hidakat veretett a Iolyon, majd atkldte
rajtuk lovassagat. Mazaiosz meg sem varta, amig az atkelt makedonok megrohamozzak sereget, azonnal
megIutamodott. Ezt kveten az egesz makedon had zavartalanul atkelt a hidakon, majd tbb napos pihent
tartva Ielkeszlt a tovabbi menetelesre.
Most erkezett el a meglepetes Dareiosz szamara. A makedonok ahelyett, hogy deli iranyban Iolytattak volna
utjukat, egyenesen kelet Iele vonultak. Alexandrosz elhatarozasat knnyen megerthetjk, ha Iigyelembe
vesszk, hogy Mezopotamiat augusztusban erte el. Ez id tajt mar beIejezdtt az aratas, es a gabona meg a
szena biztonsagos helyen tarolva halmozodott az EuIratesz-vlgy kzeps es deli videkein Iekv, ers Ialakkal
krlvett teleplesein. A varosok megmvelt Ildjei kztt elterl megmveletlen terletek viszont annyira
elsivatagosodtak, hogy ott a lovak semmi legelnivalot nem talalhattak. Ilyen krlmenyek kztt elelmiszert
csak hosszadalmas varosostromok aran lehetett volna szerezni. Errl azonban jelen esetben szo sem lehetett,
mivel a perzsa hader ellen meg tkepes sereggel is kockazatosnak tnt Ielvenni a harcot, nemhogy egy
ostromoktol elcsigazott es letszamban megIogyatkozott haddal. Dareiosz katonait a Tigris Iolyon cirkalo hajok
lattak el elelemmel, de a bazisaitol egyre nagyobb tavolsagra elszakado Alexandrosznak ra kellett ternie az
nellatasra. Ezert inkabb Eszak-Mezopotamia kisvarosokkal es Ialvakkal nepes Ildjet valasztotta vonulasa
szinhelyel. Itt nem okozott nagyobb nehezseget a mar learatott gabona megszerzese, raadasul a csapadekosabb
idjarasnak ksznheten a lovak szamara is elegend Ives terlet allt rendelkezesre.
A makedon had a vezere altal helyesen kivalasztott utvonalon 276 merIldet (444,175 km) tett meg, es
Moszultol, a mai iraki nagyvarostol eszakra erte el a Tigrist. Mazaiosznak megint nem volt mersze ratamadni a
Iolyo arjaval kszkd makedonokra. Mindssze ezer valogatott lovast kldtt a Iolyohoz, inkabb hogy
zavarjak, semmint meghiusitsak az atkelest. Alexandrosz ezek ellen az Ariszton vezette paion lovassagot kldte
harcba. A paionok alaposan kitettek magukert. Nemcsak hogy megIutamitottak az ellenseget, de Ariszton meg a
perzsa lovascsapat vezerenek Iejet is kiralya labai ele rakta. Ezutan a makedon hadat mar semmi sem
225
akadalyozta abban, hogy atkeljen a Tigris keleti partjara. Innen del Iele indultak a harcosok, hogy a Gaugamela
es Arbela kztt huzodo csatamezn megvivjanak Dareiosz rajuk varakozo hadinepevel.
A nagy viadal eltt kisebb ,edzmeccsek melegitettek be a katonakat. Egy ilyen harci jatekrol szamol be
Plutarkhosz:
,...egvik bi:almas hive mint mulatsagos dolgot felentette neki [Alexandros:nak], hogv a tabort
kiserok ket res:re valtak, mindket felnek kln-kln ve:ere van, es a: egviket Alexandros:nak,
a masikat pedig Dareios:nak neve:tek el. A: tk:et a ket csapat k:tt grngvk
dobalasaval ke:dodtt, mafd klre mentek, s a vegen ugv nekit:esedtek a verekedesnek,
hogv kovel-bottal harcoltak egvmas ellen, es alig lehetett oket s:etvalas:tani. Midon
Alexandros: e:t meghallotta, megparancsolta, hogv a ve:erek vivfanak parviadalt,
Alexandros:t o fegvvere:te fel, Dareios:t pedig Philotas:. A sereg igv ne:te a parviadalt, mint
a: elkvetke:endo esemenvek elofelet. Eros k:delem folvt le, amelvben a: Alexandros:nak
neve:ett ve:er gvo:tt, s afandekul ti:enket falut es a:t a fogot kapta, hogv per:sa lt:etet
viselfen.`
(Alexandrosz 31.)
331 szeptemberenek vegen vonult harcallasba egymassal szemben a ket hadsereg. Az egyik oldalon
Alexandrosz 42 864 gyalogosa es 6580 lovaskatonaja, a legnagyobb letszamu makedon hadinep, amely valaha is
egyetlen csata megvivasara sszegylt. A masik oldalon ennek a tbbszrse. A legszerenyebb szamitasok
szerint is krlbell szazezer gyalogos, negyvenezer lovas, ketszaz harci szeker es tizent eleIant. Es a szeles,
nyilt terep most egyertelmen a perzsaknak kedvezett. Ellentetben az isszoszi tkzet szinhelyevel, ezuttal a
makedonoknak jelentettek hatranyt a Ildrajzi viszonyok.
Amikor szeptember 30-an a makedon taborban haditanacsot tartottak, szo esett ezekrl a dolgokrol. A vezerek
meglehetsen nyugtalanok voltak. Tartottak a perzsa harci szekerektl, annal is inkabb, mivel a Ielderitk
jelentettek, hogy ezek rohama megknnyitese erdekeben az ellenseg nagymeret talajegyenget munkalatokba
kezdett. Hatha meg azt is tudtak volna, amirl csak kesbb ertesltek, vagyis hogy a perzsak a makedon
lovassag tamadasanak Ieltetelezett iranyaban vastskeket szortak szet a Ildn! De a hangulat enelkl is eleg
rossz volt. Hallgassuk csak Curtius RuIus beszamolojat:
,Parmenion, a hadviseles mves:eteben legtapas:taltabb hadve:er, ugv velte, hogv nem
tk:etre, hanem fortelvra van most s:kseg. Keso efs:aka kell raftatni a: ellensegen, mert
hogvan is tmrlhetnenek csapatokba a: effeli :r:avarban a mas-mas s:okasok k:t elo,
mas-mas nvelv katonak, klnsen ha almukbol rias:tfa fel oket a varatlan ves:edelem?
Fenves nappal vis:ont a s:kithak es a baktriaiak abra:ata elso pillantasra elremit, mert
borostas kepek, bo:ontos stkek, magas termetkkel is kiemelkednek. A katonak
megifednenek tolk, inkabb csak remlatasbol, mint okkal-foggal. Meg a:tan igv kevesebb
ember is eleg ahho:, hogv e roppant sokasagot bekeritsek, his:en most nem Kilikia
hegvs:orosaiban es uttalan svenvein csapnanak ss:e, hanem a tagas, nvilt ronasagon.`
(Curtius IV. 9,3.)
Tbb hadvezer tamogatta Parmenion tervet. Kzttk a leghangosabb Polperkhon volt. O a Iels-makedoniai
Tmphaia tartomany elit gyalogos egysegenek parancsnokakent vett reszt a haditanacson. Becsletessegenek es
hsegenek mar ekkor is hire jart a makedonok kztt. (A kiralya halala utani idszakban azutan meg magasabb
beosztasokat tlttt be, es egy ideig Europa sztrategosza is volt az akkorra elhunyt Antipatrosz helyett.) Nos,
egyenesen a gyzelem biztos zalogat latta a kzel hetvenesztends Parmenion elkepzeleseben. Nem igy
226
Alexandrosz, aki egyaltalan nem lelkesedett a gondolatert, hogy a vakstetben menjen neki az ellensegnek.
Rossz latasi viszonyok kztt ugyanis nemcsak az ellenseg hadsorai zavarodhattak ssze, hanem a sajatjai is.
Igy nagyon knnyen elveszithette egyik I elnyet, azt, amely a seregreszek kztti sszehangolt harcaszati
egyttmkdesben rejlett. Azonkivl a Ielderitk jelentesei alapjan ugy ertekelte a helyzetet, hogy a perzsak
mintha szamitananak egy ejszakai tamadasra. A helyzetertekeles helyesseget az esemenyek alatamasztottak.
A perzsa sereg, amely az elz ejszakakon is mar megersitette rseget es Iigyelszolgalatat, a csatara virrado
ejjelt teljes harckeszltsegben tlttte. A kiraly szava ilyen krlmenyek kztt jogosan dnttt a masnap
reggeli csatakezdes mellett.
331. oktober elsejenek reggelen a pontos datumot onnan ismerjk, hogy 11 nappal ezt megelzen
holdIogyatkozas volt a szemben allo kiralyok azzal a joles erzessel mustralgathattak hadaikat, hogy minden
szkseges elkeszletet megtettek a gyzelem erdekeben. A perzsa seregnek persze nem tett jot az egesz ejjel
tarto keszenlet, a Ieszltseg, amelyben az ellenseg ejszakai rohamat vartak, idegileg is, Iizikailag is igenybe
vette a katonakat. De most, hagy a nap Ieljtt, annal hevesebben ohajtottak, hogy kezddjek el vegre a harc.
Ezuttal az haderejk is eppoly reszletesen nyomon kvethet az utokor szamara, mint ahogy azt az eddig leirt
csataknal a makedonok eseteben megszoktuk. A szerencses veletlen az sszecsapas utan a makedonok kezere
juttatta az tkzet eltt a perzsa vezereknek kiadott Ielvonulasi tervet, es az Arrianosznal teljes egeszeben
olvashato. E terv alapjan a perzsa hadrend a kvetkezkepp allt Iel a csatara: a balszarnyon Perzsia eszaki
videkeirl verbuvalt baktriai, delkeleti tajairol erkez arakhosziai, valamint a Kaszpi-tenger mellekerl hadba
hivott szkita szarmazasu daha lovasok csoportosultak. Ezek mellett az arcvonal kzepe Iele perzsa lovasok es
gyalogosok, valamint szuszai es kadusziosz gyalogosok helyezkedtek el. Az utobbiakat a Kaszpi-tenger nyugati
partjan toboroztak, mivel messze Ildn keresett ijaszok es parittyasok voltak. A balszarny eltt szaz kaszas
harci szeker sorakozott Iel.
Ezek a szekerek azt a Ieladatot kaptak, amit a modern korok csataiban a tankok. Nekik kellett lendletes
tamadassal attrni a makedonok harcrendjet, es azutan mint tamado eknek minel gyorsabban az ellenseg hataba
kerlnik. Curtius RuIus szemleletesen abrazolja, milyen Ielelmetes harci eszkz volt ez a jarm:
,A kocsirud vegen vashegv land:sak merede:tek, a farom oldalarol harmasaval alltak ki a
kardok, a kerekek klloirol nvilhegvek erdefe s:ege:odtt a: ellensegnek, s vege:etl sarlokat
kovacsoltak a kerekek abroncsaira is, nemelviket hegvevel flfele, masokat lefele, a fldnek
grbitve, hogv mindent lekas:abolfanak, ami a megbokrosodott lovak utfaba akad.
(Curtius IV. 9,3.)
Dareiosz perzsa szokas szerint arcvonala kzepen helyezkedett el. Krltte allt testrsege, amelynek elit
alakulatat az ,almahordozok ezerInyi gardaja alkotta. Ennek tagjai olyan nemesemberek voltak, akik
klnleges kitnteteskeppen itt nyertek szolgalatot, es akiknek dardajat aranyalma diszitette. Termeszetesen a
nagy szamu rokonsag is a kiraly kzvetlen kzeleben gylekezett. De voltak itt indusok, Kis-Azsiabol telepitett
karok es mardianosz ijaszok, akik a Perzsa-bl keleti partjatol vonultak idaig. A centrum ket szelen, az elbb
Ielsoroltaktol jobbra, illetve balra grg nehezIegyverzet zsoldosok helyezkedtek el. Dareiosz azt remelte,
hogy amilyen higgadtan es magabiztosan neznek szembe az ellenseggel, eppoly szilardan Iogjak majd elharitani
a makedon phalanx tamadasat is. Az egesz centrum mgtt nagy melysegben babiloniaiak es klnIele hegyi
nepek zsuIolodtak ssze, hogy adando alkalommal mint harcaszati tartalekok, k is szerepet kapjanak, mig a
kiraly eltt tven harci szeker es tizent harci eleIant nvelte a seregkzep biztonsagat. Ugyancsak Ielszaz harci
szeker jutott a jobb szarny ele. Itt vegyesen sorakoztak gyalogosok es lovasok. A gyalogsag olyan nepek Iiaibol
verbuvalodott, amelyek Sziria, Mezopotamia Ildjen, valamint a mai gruz es rmeny terleteken eltek. A
lovassag med, parthus, kappadokiai es armeniai lovasokat tmritett.
Szemben a perzsa hadrenddel, amely azt az elgondolast tkrzte, hogy a sereg legszilardabb pontjanak kzepen
kell lennie, a makedonok Ielallasa a tamadoIeladattal ellatott jobb szarny megersiteset celozta. Itt sorakoztak
227
Iel a Ielelmetes hetairosz lovassag harcias paripai. A legtkepesebb makedon harci egyseg Iparancsnoka
Philotasz volt, mig a hetairoszok elit csapatat, az ugynevezett ile bas:ilike-t (kiralyi osztag) az a Kleitosz
iranyitotta, aki Granikosznal megmentette Alexandrosz eletet. E kivalo harcosok kztt tartozkodott egyebkent
maga a kiraly is. A hetairoszoktol jobbra, az arcvonal szelen knnygyalogosok gylekeztek, megpedig
zsoldosok, veteranok, agrianoszok, makedon ijaszok. E knnygyalogsag vedelmere a jobb szarny eltt
lovascsapatok alltak. Ezek kztt zsoldosok, knnylovassag es paionok kaptak helyet. A jobbszarny ket
vonalra tagolasa azt a celt szolgalta, hogy a nagyobb letszamu ellenseges sereg esetleges atkarolo
hadmozdulatait knnyebben kivedjek.
Ugyancsak biztonsagi okokbol Alexandrosz knnygyalogsagot rendelt hetairoszai ele. Agrianoszok, ijaszok es
hajitodardasok alltak Iel harcra keszen ugy, hogy egy reszk a centrumot alkoto phalanxok ele kerlt. A
makedon sereg Ielallasanak ketsegkivli erdekessege volt, hogy a jobbszarnyon csoportositott lovas- es
gyalogosalakulatok annyira megnyujtottak az arcvonalat, hogy a hetairosz lovassag vegl egeszen kzel kerlt a
centrumhoz. Ez olyannyira jellemezte a makedon hadrendet, hogy a hetairosz lovassagot a mellekelt csatavazlat
a centrum jobb oldali elemekent jelli. A makedon arcvonal megnyujtasat indokolta az ellenseges hadrend
masIel kilometert kitev hossza. Ezt valamikeppen ellensulyozni kellett, hacsak nem akartak mindjart az tkzet
elejen mindket szarnyon bekeritesbe kerlni. De volt meg egy oka a hetairoszok kzep Iele trten
csoportosulasanak. Alexandrosz minden jel szerint mar elre azt tervezte, hogy az els adando alkalommal
csapast mer Dareiosz kzvetlen krnyezetere, es vagy megli, vagy megIutamitja a nagykiralyt. Mivel pedig
Dareiosz az arcvonal kzepen tartozkodott, igy a tamadas I iranya nem az ellenseg bal szarnya, hanem
centruma volt. Ez indokolta tehat, hogy a csapast kivitelezni szandekozo hetairoszok is a seregkzep iranyaba
csoportosuljanak.
A hetairoszokat balrol a hpaszpiszteszek phalanxa kvette. Itt Nikanor parancsnokolt. Ezutan sorakoztak Iel a
nehezgyalogos phalanxok sorrendben Koinosz, Perdikkasz, Meleagrosz, Polperkhon, Szimmiasz es Kraterosz
vezenyletevel. A centrum bal szelen szvetseges es thesszaliai lovassag Iejldtt Iel a phalanxok oldalanak
vedelmere. A vedekez balszarnyat szokas szerint a tapasztalt Parmenion iranyitotta. Alarendeltsegebe
grg szvetseges es odrszi thrak, valamint zsoldos lovassag kerlt, amelyet thrak gyalogsag egeszitett ki.
Thrakok vedelmeztek a megerditett tabort is.
Alexandrosz nem csekely kockazatot vallalt, amikor ugy dnttt, hogy arcvonalat megnyujtja. Ezzel ugyan
cskkentette a bekerittetes veszelyet, de sokat gyengitett hadrendje szilardsagan. Ezen a bajon meg az sem
segitett igazan, hogy, mint emlitettk, lovas es gyalogos csapatokat helyezett el a jobbszarnyi knnygyalogsag,
illetve a hetairosz lovassag eltt. Termeszetesen eltte sem volt ismeretlen ez a problema. A megoldast abban
latta, ha ers tartalekot kepez az els vonal mgtt, amelyet szkseg eseten a leginkabb veszelyeztetett helyekre
tud iranyitani. Ezert mintegy 8200 hpaszpiszteszt csoportositott centruma mge. Ez az altalanos tartalek arra is
jo volt, hogy adando alkalommal meghiusitsa az ellenseg bekerit manveret, ha az els vonal megnyujtasa
ehhez nem lenne elegend.
Ilyen Ielallasban nezett tehat egymassal szembe a ket sereg a mindent eldnt csata kszben. Aztan kezdetet
vette a kzdelem. Amint a csatasorok kzeledtek egymas Iele, kiderlt, hogy Alexandrosz a hetairoszokkal
eppen a Dareioszt krlvev rengeteg hadineppel kerlt szemkzt. Bar valoban ezekre akart csapast merni, de
korantsem szembl, ugy, hogy kzben meg eleIantokkal is meg kelljen kzdenie. De hat a perzsa arcvonal
annyira az jobbszarnyan tulra huzodott, hogy centruma szinte a makedon seregkzep jobb oldalaval es a
jobbszarnnyal allt szemben. Nagyon gyorsan megmutatkozott, hogy Alexandrosz hiaba nyujtotta meg arcvonalat
mar a csata eltt, ez meg mindig nem volt elegseges. A perzsa balszarnnyal ellentetes oldalon ugyanis r
tatongott. Ide mar nem jutott makedon katona. Nem lehetett mast tenni, a kiraly megparancsolta serege
centrumanak es jobbszarnyanak, hogy oldalazzon a siksagot jobbrol szegelyez dombok Iele. Ezzel a
manverrel ki akarta vedeni a bekeritest, masreszt ki szerette volna vonni tamado csoportositasat az ellenseges
harci szekerek hatosugarabol. Megindult a makedon bal szarny is. Lassan nyomult elre, lepcszetesen Ielepitett
hadrendben, hogy ezzel a Ielallassal ellensulyozza szambeli hatranyat.
Dareiosz, amikor jelentettek neki a makedonok mozdulatait, ugy dnttt, hogy balszarnyaval is oldalazo
228
mozgast vegez, ami altal Ienntartja a makedonokra leselked veszelyeket. Am, hogy a makedon jobbszarny
tulsagosan kzel kerlt a dombos terephez, ahol a harci szekerek mar nem erhettek volna el katonait, a perzsa
kiraly tamadasra szanta el magat. Bal szarnyi szkita es baktriai lovassagat zuditotta a jobbra vonulo ellensegre.
Alexandrosz zsoldos lovasokat kldtt ezek ellen Menidasz vezerlete alatt. A kialakulo heves kzelharcban a
nagyobb letszamu tamadok lassan hatralni kenyszeritettek Menidasz csapatat, mire Ariszton vezetesevel
paionok vagtattak elre. Most a baktriaiak es a jol pancelozott szkitak kenyszerltek hatralasra. Ezt latva
Dareiosz ujabb baktriai lovasosztagokat kldtt harcba. Mindket oldalon rengetegen elestek ebben a vad
kzdelemben, de vegl is a perzsak tamadasa sszeomlott.
Ekkor indultak meg a kaszas harci szekerek, hogy szetverjek a jobbra kiter phalanxokat. Most latszott csak
igazan, milyen elrelato volt Alexandrosz, amikor jobbszarnya es centruma egy resze ele ijaszokat es
hajitodardasokat rendelt. Ezek nyil- es dardazaporral Iogadtak az ellenseget. A makedon es agrianosz
knnygyalogosok batran ratamadtak a sebeslt lovak miatt iranyithatatlanokka valo kocsikra, leszurtak
hajtoikat, megadtak a kegyelemdIest a paripaknak. A makedon hadsorokat vegl csak nehany szeker erte el, de
ezek sem okoztak szamottev kart, mivel a katonak rendezetten kitertek ellk, s amikor mar tuljutottak a
gyalogosok rendjen, a lovassag velk is vegzett. Az a par harci kocsi, amelyik meg ezt is meguszta, a masodik
sorban Ielallo hpaszpiszteszek aldozatava valt.
Dareiosz persze lenyegesen tbbet vart harci szekereinek tamadasatol, s az eredmenytelenseg kvetkezteben,
ugy latszik, kezdte elvesziteni trelmet. Erre mutat, hogy mindenaron gyors dntest akart kicsikarni. Mindket
szarnyon rohamra vezenyelte erit, ami a makedon arcvonal bal oldalan hamarosan sikert is hozott. Itt
Mazaiosz, a perzsa jobbszarny vezere kihasznalta Parmenion seregreszenek strategiai gyengesegeit, amelyek
abbol eredtek, hogy a Iolyamatos jobbra huzodas kvetkezteben a makedon jobbszarny es a centrum jobb oldala
elszakadt az arcvonal balra es reszeitl. Igy ezek a csapatok magukra maradtak a tulerej ellenseggel szemben,
es ketsegbeesett harcra kenyszerltek annak erdekeben, hogy elkerljek a bekeritest. A csata masik Iorrpontjan
viszont ellenkez eljel esemenyek kvettek egymast. Hatalmas tmeg perzsa lovas aradat zudult a makedon
jobbszarnyra, es ennek csapasat az Aretesz vezette makedon lovas tartaleknak kellett kivedenie. A ket lovassag
adaz kzelharcat Dareiosz ujabb erk bevetesevel akarta eldnteni. Serege balszarnyabol egy ers lovascsapatot
kldtt a veres csatarozas helyszinere. Am nem szamolt azzal, hogy a manver reven szeles res tamadt centruma
es bal szarnya kztt, raadasul olyan helyen, amely nem is volt messze az harcallaspontjatol. Mint rvidesen
kiderlt, vegzetes hibat kvetett el.
Ideges ellenIelevel ellentetben, Alexandrosz higgadtan mozgatta csapatait. Noha mar orak ota Iolytak az
sszecsapasok, Ierit, vagyis a hetairosz lovassagot es a phalanxokat, meg egyaltalan nem vetette harcba. Azt a
megIelel pillanatot kereste, amikor ezekkel a csapatokkal a leghatekonyabban tamadhat. Ez a pillanat most
erkezett el. Meglatva a Dareiosz hadrendjeben tatongo hezagot, habozas nelkl odairanyitotta elit csapatait. A
tbbit hadd meselje el Arrianosz:
,A ke:itusa csak rvid ideig tartott. Amikor ugvanis Alexandros: lovasaival egvtt megke:dte
a rohamot, a: ellenseget tmegevel is s:orongatta es s:uroland:saival a per:sak arcat celo:ta,
amikor a tmr makedon phalanx is betrt a: ellenseges vonalakba eloremerede:o
land:saival, es a harc minden rettenete a: amugv is felenk Dareios: s:eme ele tarult o volt
a: elso, aki hatat forditott es elmeneklt. Megremltek a bekeritest vegrehafto per:sa lovasok
is Aretes: embereinek heves rohamatol. E:en a s:arnvon tehat megke:dodtt a per:sak
altalanos meneklese, s a: ld:o makedonoknak csak a menekloket kellett kas:abolniuk.
(Arrianosz III. 14.)
A perzsa jobbszarny ekzben diadalmasan nyomult elre, mit sem sejtve arrol, hagy a nagykiraly mar
szegyenteljesen elhagyta a csatateret. Parmenion vitezl vereked csapatai kztt egyre tbb res szakadt, es az
attrt perzsa egysegek lekaszaboltak a makedon tabor rseget. A bekeritest az a manver akadalyozta meg,
229
amelyet a masodik vonalba helyezett hpaszpiszteszek hajtottak vegre. Ok egy Iel Iordulattal a balszarnyra
merleges arcvonalat alakitottak ki, es harcba bocsatkoztak az ellenseggel. Parmenion idt nyert, es ezt
igyekezett kihasznalni. Azonnal hirnkt menesztett Alexandroszhoz, es a kiraly gyors segitseget kerte. Az
ellenseget ldz uralkodo nyomban visszaIordult, es oldalba kapta Mazaiosz osztagait. A perzsa sereg sorsa
beteljesedett.
230
30. fejezet - A kirIyok kirIya
Dareiosz kisiklott ugyan ldzi kezebl, de ezzel mar csak idt nyert, orszagat vegervenyesen elveszitette.
Elveszitette aztan eletet is, hiszen Baktria helytartoja, Besszosz meglette. Ez mar 330-ban trtent. A helytarto
azt hitte, ha egykori uralkodoja Iejevel kedveskedik a ,kiralyok kiralya soraba lep uj Iejedelemnek, akkor ra
Ienyes jv var majd. Tevedett. Alexandrosz alighanem blcsen jart el, amikor ugy gondolkodott, hogy aki
egyszer kezet emelt egy kiralyra, az maskor is kedvet erezhet hasonlo tettre. Ennek megIelelen ,jutalmazta a
bnst. A leirasok szerint ket sudar Iat egymashoz hajlittatott, Besszosz vegtagjait hozzajuk ktztette, es
miutan a Iakat eleresztettek, a szetcsapodo agak erejetl Besszosz teste darabokra szakadt.
Dareiosz halala eltt azonban Iontos esemenyek zajlottak, amelyek megalapoztak a kvetkez evek trteneseit.
Perzsia nagyvarosai egyre-masra makedon kezre jutottak, es oriasi hadizsakmannyal gazdagitottak Alexandroszt
meg a krnyezetet alkoto makedon arisztokraciat. Arbela es Babilon utan megadta magat Szusza, es csak ebben
a nagyvarosban tvenezer talantonnyi ertek kerlt a hodito markaba. A kincsek kztt volt Antenor hires
szoborcsoportja, amely a ket zsarnoklt, Harmodioszt es Arisztogeitont abrazolta, akik meggyilkoltak
Hipparkhosz atheni trannoszt 514-ben. A malkotast meg 480-ban az Attikat dulo perzsa kiraly, Xerxesz
hozatta el Athenbol. Most Alexandrosz jovoltabol a zsarnoklk visszatertek tettk szinhelyere. Hamarosan
azok a grg katonak is kvettek ket, akik a hadjarat kezdete ota Azsiaban harcoltak. Helykre a kiraly az
ujonnan behodolt nepek makedon mintara kikepzett harcosait sorozta. nmagaban ez az intezkedes is mutatta,
hogy Alexandrosz Perzsia urakent mar nem ohajtja egyeztetni elkepzeleseit a korinthoszi szvetseg grg
allamaival, hanem vegervenyesen a sajat utjat kivanja jarni.
A kiraly enjenek harmadik jellemzje, a keleti despota szksegszeren kerlt elterbe a gaugamelai gyzelem
utan. Nagy keleti tmegek es hatalmas terletek ismertek el Alexandroszt Iejedelmknek, es , ha meg akarta
knnyiteni a hatalomatvetel Iolyamatat, a regi helyi hagyomanyok Iolytatojakent kellett hogy Iellepjen. Ennek
jegyeben trtent, hogy sok esetben meghagyta hivatalaban az addigi perzsa helytartot, nem hajtott vegre
latvanyos valtoztatasokat a kzigazgatas rendszereben, es megkezdte serege szkseges atszervezeset is.
A grg szvetsegesek altal rendelkezesre bocsatott hader hazakldese utan az egykor Europaban tengerre
szallo hadinepebl nagyobbreszt makedonok maradtak vele. Ok igen ertekes harci ert kepviseltek, de szamuk
egyre Iogyatkozott. Sokan elestek a csatakban, masok megsebesltek vagy megbetegedtek a viszontagsagos
hadmveletek kzben. A tovabbi hoditasok tekinteteben ezek a katonak azert sem jhettek tulsagosan nagy
mertekben szamitasba, mert a meghoditott terletek tagulo hatarai kztt a strategiailag legIontosabb pontokat
k szalltak meg es riztek. A sereget tehat emiatt is Iel kellett Irissiteni. De politikai jelentsege is volt annak,
hogy az uj alattvalok reszesei lehettek a tovabbi hoditasoknak. Igy az ujabb sikereket a magukenak is erezhettek,
es ez mindenkeppen a bels egyetertes zaloganak tnt. Tekintettel arra, hogy Alexandrosz jelents letszamu
knnylovassagot toborzott nvekv birodalma keleti terletein, meg kellett valtoztatnia a seregeben addig
ervenyesl trzsi, nemzetsegi alapon trten bels szervezesi Iormat. A haromszaz lovast magukba Ioglalo
trzsi lovas alakulatok, az ilek helyebe megszervezte a klnIele nemzetiseg lovasokat magukba tmrit es
nagyobb letszamu hipparkhiakat. A gyalogsag eseteben megkezddtt az europai es azsiai gyalogsag kzs
phalanxban valo egyesitese. A kiralyi testrseget pedig Alexandrosz megersitette a nehezIegyverzet
gyalogosok egy uj alakulataval, amelynek tagjait ezsttel bevont pajzsukrol argras:pides:eknek neveztek el.
Lassankent hasznositani kezdtek a zsakmanyolt eleIantokat is. Ezeket Alexandrosz idejeben meg csak
teherhordasra hasznaltak, de utodai uralma alatt mar harci allatokkent is alkalmaztak.
A posztjukon maradt perzsa elkelk a kiralyi udvar tartozekaiva valtak, es allando jelenletk hozzajarult ahhoz,
hogy ott a perzsa szokasok egyre inkabb divatba jttek. Alexandrosz mint emlitettk politikai
megIontolasbol nem gatolta ezt. Emellett valoszinleg meg is Ielelt a benne uralkodo nagyrahivatottsagi
erzesnek az, hogy uj krnyezete nem az egyenlk kztti elsnek tekintette t, hanem magasan az hetkznapi
emberi vilaguk Ielett allonak. Ezt nem minden makedon tudta lenyelni. Ok mas viszonyhoz szoktak hozza
kiralyukkal szemben, es sokakbol hianyzott a szkseges ,diplomaciai erzek ahhoz, hogy rosszallasukat
231
elrejtsek. Ez sszetkzeshez vezetett Alexandrosz es nehany makedon arisztokrata kztt. A kiraly knyrtelen
volt, mivel nem tudta elviselni, hogy barki is akadalyozza vilaghodito celjait. Marpedig egyes makedon elkelk
konzervativizmusa akadalynak tnt eltte. Philotasz es Parmenion eletevel Iizetett azert, mert magara vonta a
nagyur haragjat: 330 szeptembereben Alexandrosz kivegeztette ket.
Meg ugyanezen ev januarjaban talan uralkodasa nvekv keleti jelleget ellensulyozando a kiraly latvanyos
gesztust tett Hellasz Iele is. Bevonult Perszepoliszba, a perzsa kiralyok szent szekvarosaba, es miutan teljesen
kiIosztotta es szazhuszezer talanton ertek kincset zsakmanyolt, Ielgyujtatta a teleplest. Porig egett az egykor
Athent dulo Xerxesz diszes palotaja, magasra csapo langjaival hirdetve az anyaorszag grgjeinek, Alexandrosz
teljesitette kldeteset, bosszut allt seik masIelszaz evvel korabban elszenvedett serelmeiert.
A Korinthoszban vallalt misszio beteljesedett, de vajon beteljeslt-e az a kldetes is, amelyet sorsa szabott ki ra?
Erre a kerdesre Alexandrosz csak nemmel valaszolhatott.
232
31. fejezet - zsia ura
Miutan 331-ben dnt tkzet soran szetverte a perzsa kiraly, III. Dareiosz Kodomannosz hadsereget, es utobbi
Iejvesztett meneklessel hagyta el a gaugamelai harcmezt, Alexandrosz Azsia kiralyanak nyilvanitotta magat.
A mindssze t esztendvel korabban tronra kerlt makedon kiraly Perzsiat jtt elIoglalni, amikor 334-ben
atkelt Kis-Azsiaba, de most mar tbbre vagyott. az egesz azsiai kontinens Ieletti uralom lebegett szemei eltt,
annak az ismeretlen vilagnak a birtoklasa, amelyrl a helleneknek csak megbizhatatlan, a csodakat a valosaggal
kever inIormacioik voltak. A het Ieleseget elIogyaszto, szemet, labat, karjat csatak viharaiban kockara tev II.
Philipposz, az apa termeszetIeletti energiaja lobogott ebben a 25 eves ,alig IerIiban, akibe nevelje,
Arisztotelesz oltotta be a vilag igenleset. Talan Alexandrosz volt a historia els igazi koszmopolitesze,
vilagpolgara. Nem abban az ertelemben, hogy sehol nem volt igazi hazaja, hanem eppen ellenkezleg.
Mindenhol hazara lelt, ahol beIogadasra erdemes ertekre talalt. Azsiat nem a zsakmanyra, hanem a civilizacios
ertekekre ahitozo hodito akarta megkaparintani. Meghozza nem is a szokott modon. O nem szolgakat akart
uralni a despotak szokasa szerint, hanem beIogado embereket megnyerni a hellen kulturanak ugy, hogy azok
tegyek is hozza sajat hozadekukat. A vilagtrtenelem els globalizaciojat akarta vegrehajtani. Hogy terve vegl
sikerrel jart, azt W. Schubart szep mondatai is bizonyitjak a hellenizmus lenyegerl: ,... a hellenizmus ... a
hellenseg elterjedese, kisugarzasa a vilagra, sajat atitatodasa a vilaggal, az vilagga valasa.
Azsia uranak lenni tehat Alexandrosz szamara azt jelentette, hogy egy tagabb politikai-civilizacios egysegbe kell
Ioglalni a kontinens etnikai sokszinseget mutato nepesseget. E celok jegyeben bels bekere trekedett, amely
nem ismert etnikai szethuzast, es szigoruan megkvetelte a lokalis erdekeknek a kzponti akarat ala rendeleset.
Ugy tnik, kesz lett volna kiegyezni Dareiosszal, es esetleg meghagyni t persze alarendelt pozicioban
Perzsia kiralyanak. Hiszen Perzsia kisebb, mint Azsia, es a regi politikai rend Ienntartasa, a kontinuitas latszata
megknnyithette volna a tervezett globalizalast. Dareioszt ezert akarta mindenaron utolerni, nem pedig azert,
mintha meg akarta volna lni. Es ezert bntette meg Dareiosz gyilkosait, akik keresztlhuztak szamitasat. Azok,
akik vele szemben a helyi ellenallas tzet szitottak, legadazabb ellensegeinek szamitottak. Velk knyrtelenl
szamolt le meg akkor is, ha AIganisztan vagy zbegisztan hegyes, sivatagos videkein rejtztek el.
Azsia ura az oikumene, vagyis a lakott vilag egyharmadat birtokolhatta. Ez nem tnik irrealis elkepzelesnek, ha
meggondoljuk, milyen volt a hellenseg vilagkepe Alexandrosz koraban. Mint azt Philippica cim mveben,
amelyet joreszt Nagy Sandor uralkodasa idejen irt, Theopomposz kiIejti, Europa, Azsia, es Libe (AIrika)
szigetek, amelyeket az Ocean vesz krl. Azsiat Europatol a Tanaisz (Don), Libetl pedig a Nilus valasztja el.
Ezen Iolyok Iels szakasza es Iorrasvideke ismeretlen volt. A harom kontinens peremet sivatagnak vagy
sztyeppenek kepzeltek, ahol legIeljebb nomadok talalhatnak megelhetest. Igy Eszak-Azsia terleten elnek a
nomad szkitak, es Del-Azsia nagyobb videkei sivatagok. Azsia kzponti jellegzetessegekent korantsem
alaptalanul a hegyek lancolatat tntettek Iel. Ez nyugatrol, Kilikia Iell India hataraig huzodik, es nyugatrol
keletre a Taurusz, Parnaszszosz, Kaukazus es Hindukush (Paropamiszosz) alkotjak. A hegyek lancolatatol
keletre Iekszik India, amelyet az utolso lakott Ildnek tudtak. Maga Arisztotelesz is ugy velte, hogy aki atkel a
Paropamiszosz utolso gerincen, az meglatja a ,kls tengert, vagyis az Oceant. Ezert aztan azt hittek, hogy
Azsia a Hindukushtol keletre mar csak egy viszonylag kicsiny Ielsziget, amely keleti vagy delkeleti iranyban
nyulik az Oceanba.
Ilyen krlmenyek kztt Alexandrosz peldaul joggal hihette, hogy amikor atkelt az Elburzon, es a
Kaszpi-tengertl keletre es nyugatra nomad szkitakat latott, akkor kzel kerlt Azsia es ezzel egytt az
oikumene eszaki hatarahoz. Ebben a dimenzioban tehat Azsia valodi nagysaganak tredekere zsugorodott,
realisan meghodithato terletnek latszott, es ugyanakkor ismert tajainak jelentsege megntt, mivel ezek
valosagos aranyaiknal nagyobbaknak tntek. Mindezt atgondolva csodalhatjuk csak igazan Alexandrosz
batorsagat es elhivatottsag erzeset, amellyel Azsia ura akart lenni. Hiszen egy realisnak gondolt celt kivant
megvalositani igen csekely Ildrajzi ismeretek birtokaban.
Nehany dologgal szerencsejere tisztaban volt. Tudta azt, hogy Indiat csak akkor hodithatja meg, ha szilardan
233
birtokolja az oda vezet utat. A szilard birtoklas jelentette egyreszt azt, hogy a strategiai pontokon megersitett
telepleseket hozzon letre, amelyek a hirkzles es utanpotlas bazisakent mkdtek. Masreszt sulyt Iektetett arra,
hogy a I utvonalak biztonsagat nagy melysegbl, vagyis a messzi hatorszag Iell is szavatolja. Nem kellett
ehhez nagy ujitonak lennie. Mar a perzsa kiraly, Xerxesz is hasonlokeppen jart el, amikor 480-as grgorszagi
hadjarata eltt eppen Nagy Sandor kiralyi senek, I. Alexandrosznak engedelyezte perzsabarat allama
terletenek alapos megnveleset. Erre volt szksege a Sztrmon es Axiosz also Iolyasa menten vonulo perzsa
invazios seregnek, mivel ily modon strategiai vedettseget elveztek a makedon Iseg alatt lev hatorszag Iell.
Az ilyen meggondolasok miatt Alexandrosz szamara AIganisztan kulcsIontossagu terlette valt, es az ottani
lokalis ellenallas a globalizacios program egyik I akadalya volt.
A helyi ellenallassal Alexandrosznak kivaltkeppen azutan kellett sorozatosan megkzdenie, hogy meg 331
vegen elhagyta Szuszat. Ettl kezdve eveken at hegyes-vlgyes, sokszor sivatagos tajakon, nem egyszer alig
elviselhet termeszeti krlmenyek kztt harcolt, egyarant viaskodva az elelemhiannyal es a baratsagtalan
lakossaggal. Elbb a menekl III. Dareioszt zte, majd annak gyilkosait. Ez a csatarozas mar nem nagy, nyilt
tkzetek sorozata volt. Az uj Ieladat uj katonai taktikat kvetelt. Megntt a Ielderites jelentsege, mely az utak
allapotat, a terep nehezsegeit, az ellenseg letszamat es a varhato elelmiszerkeszleteket Irkeszte. A katonaknak
Iel kellett keszlnik a partizan hadviseles elleni kzdelemre es a gyors, meglepetesszer manverek
vegrehajtasara. Mindezek miatt Alexandrosz irani es aIganisztani hadjarataban ritkan mozgatta meg egesz
hadinepet. Mig Isereget nagyobb bazisokon (Szusza, Ekbatana stb.) helyezte el, addig a had tbbi reszet
kisebb, mozgekony csapatokra osztotta, amelyek rendszerint mas es mas utakon jutottak elre. Lovassagat,
amelybe azsiai harcosok nagy tmeget olvasztotta, 75-100 Ibl allo csapatokba szervezte, es ezek elere
kiprobalt hetairoszokat, vagyis arisztokrata makedon lovas parancsnokokat allitott. Egyes osztagokat azsiai
modon harcolo lovas dardasokkal es ijaszokkal tltttek Iel. A gyalogsag egy reszebl nyolc darab, egyenkent
ezer Is ,kommandos egyseget hozott letre, amelyek klns hatekonysaggal hajtottak vegre gyors ejszakai
manvereket. A megIontolt hadaszati tervezes, parosulva az intuitiv kivitelezessel mindenhol meghozta a kivant
eredmenyt. Igy trtent ez AIganisztanban is.
330 utolso honapjaiban az eszak-irani Meshed kzeleben keszlt Alexandrosz arra, hogy miutan meghoditotta
Irant, atlepjen az utolso akadalyon is a vagyott India Iele. Terve az volt, hogy a Tedzsen vlgyen at, a perzsa
uralkodok altal epitett Kiralyi Ut Ielhasznalasaval jut el Baktaba (mai Balkh-Wazirabad), amely a mostani
AIganisztan nagyobb reszet az okorban magaba Ioglalo Baktria tartomany Ivarosa volt. Ez egyebkent a
trtenelem Iolyaman gyakran igenybe vett invazios utvonal volt, utobb Dzsingisz kan es Timur Lenk is atvonult
rajta. A makedon kiraly minel gyorsabban AIganisztanba akart jutni, mivel Dareiosz gyilkosa, Besszosz e videk
helytartoja volt, es most itt szervezte az ellenallast. Az elelmiszerhiany miatt azonban le kellett tennie errl a
szandekarol, es bele kellett trdnie abba, hogy a biztonsagot tbbre tartsa a tulzott kockazatvallalasnal. Ezert
inkabb delkelet Iele vonult a mai irani-aIganisztani hatarIolyo, a Heri Rud vlgyen at az aIganisztani Herathoz,
majd onnan delre a Sistan-to es Farah videkere. Ez a taj az okorban es napjainkban is sulyosan probara teszi az
oda erkezket. Juniustol szeptemberig ers, olykor hurrikanna Iokozodo szel kavarja itt Iel a homokot. Ezert
mar az okorban is, csakugy mint manapsag a hazakat ugy epitik Iel erre, hogy a hatukat az eszaknyugati szelnek
vessek. Moszkitok, szunyogok, bglyk es merges kigyok keseritik az emberek eletet, es mindezt meg tetezi a
Helmand Iolyo szokatlan viselkedese. Ez a viz ugyanis gyakran valtja medret, es az ers eszesek utan gyakorta
ket-haromszorosara arad, pusztitva gatat es teleplest. De a termeszet, ugy latszik, dacot ebresztett az itt
lakokban, ugyanis e krzet az okorban egyike volt a Kzep-Kelet legsrbben lakott terleteinek. A szorgalmas
Ildmvesek munkaja nyoman jo termest lehetett itt betakaritani, es ennek most, 330 vegen a makedonok lettek
a haszonelvezi.
Januarban vagy Iebruarban a makedonok elhagytak Sistan videket, es 60 napon at vonultak az arimaszposzok
Ildjen keresztl, akik az Also-Helmand vlgyeben laktak. Itt intenziv Ildmveles Iolyt, ami megknnyitette az
invazios had ellatasat. 329 marciusanak vegen vagy aprilisanak elejen kezdtek a makedonok atkelni a
parapamiszadak terleten. Utobbiak egy hindu trzset alkottak a Ghazni es Hindukush kztt huzodo IelIldn.
A mai Kandahartol a Kabul Iolyo vlgyeig 4 het alatt tbb mint 520 kilometert tettek meg, es celjuk azt volt,
hogy a Hindukushon trten atkeles eltt hozzajussanak a krnyeken aprilis-majus Iordulojan betakaritott teli
buzahoz es arpahoz. Az ut ezen szakasza klns megprobaltatasoknak tette ki Alexandrosz sereget. Errl
234
Curtius trtenetiro megrazo mondatokkal szamolt be. Ez i.sz. 1 szazadi romai trtenetiro szamos Nagy Sandor
korabeli Iorrast hasznalt Iel lebilincselen erdekes eletrajzi mvehez, melyet a nagy hoditorol irt. E mbl
ideznk:
,A sereg a: emberi mveltseg legcsekelvebb nvomat is nelkl:o pus:tasagban minden
elkep:elheto ross:at els:envedett. ehseget, hideget, faradsagot, csggedest. Sokan elpus:tultak
a s:amukra s:okatlan hoban-fagvban, sok ember laba lefagvott, s a legtbbnek a s:eme
sinvlette meg a hideget... Akik s:erencsesen elvergodtek valamelvik barbar kunvhofaig, a:ok
hamar magukho: tertek. De olv sr volt a homalv, hogv a ha:akat csak a fels:allo fst
fele:te. Lakoik meg soha nem lattak idegeneket fldfkn, s amint varatlanul megpillantottak a
fegvvereseket, halalra remlten minden elohordtak, ami csak a kunvhokban akadt,
rimankodva, hogv irgalma::anak eletknek.`
(Curtius, VII., 4.)
A nelklzes utan a Kabul elelmiszerben gazdag vlgye jo pihen helynek bizonyult. A makedon had rvidesen
uj erre kapott, majd megkezdte az atkelest a Hindukushon. Az atkeleshez a 3550 meter magasan Iekv es 75
km hosszan elnyulo Khawak-hagot vettek igenybe. Krlbell 64 ezer regularis harcos, 36 ezer Inyi kisegit
szemelyzet, valamint tbb mint 12 es Iel ezer lo znltt at a hegyseg eszaki lejtire 16-17 nap leIorgasa alatt.
Mivel a szoros legszkebb szakaszai harom embernyi szelessegek voltak csupan, a gyalogsag minden
bizonnyal kettes sorokban vonult, mig a harci menek es teherhordo allatok egy-egy sorban haladtak. Tizezer
ember hadoszlopa 19 km hosszura nyult igy el, es ugyanilyen hosszunak lehet elkepzelni 4224 allat oszlopat.
Mai szamitas szerint egy emberekbl allo ilyen hadoszlop 4 nap alatt kelt at a hagon, es ugyanez ervenyes a
lovak osztagara is. Eszerint amikor a had els resze atkelt a szoroson, meg kzel ket hetig kellett varakoznia a
kopar videken, amig a 13. napon utjara indulo legutolso osztag is celjahoz ert.
Alexandrosz az ismeretlen videk iranti kivancsisag, Besszosz es a vele lev mas renitensek, igy a Baktriatol
eszakra lev Szogdiana egyik arisztokrataja, Szpitamenesz elIogasanak vagya es az az ohaj vezette, hogy ha
majd Indiaba megy, ne legyen beketlen Ild a hata mgtt. E celok jegyeben vezette csapatait a Qonduz Iolyo
vlgyebe. Ez termekeny videk volt, de Besszosz serege Ieldulta, igy a makedonok kenytelenek voltak
teherhordo allataikat enni, illetve a Iolyoban halaszni. Ezutan ert Baktraba, ahol vegre pihent adhatott
katonainak. Innen, a sivatagos taj legnagyobb oazisatol 329 koranyaran indult knnyIegyverzet csapataival az
Oxosz (Amu-darja) iranyaba. A Isereget es a poggyaszt Baktraban hagyta, kzel a jol hajozhato Oxoszhoz. A
mai aIgan-zbeg hatarnal Iekv Termez volt legkzelebbi uti celja, mivel itt a szogdok strategiai Iontossagu
erditmenyt birtokoltak. Egy 1911-ben megjelent utleirasban O. OluIsen igy irt arrol a terletrl, melyet a
makedonok akkor bejartak: ,A homok atst a cipn, es a szel lehelete, amely a tzIorro homokhegyrl az ember
arcaba Iuj, ugy eget, mint a lang. A puskagolyok es Iemtargyak ugy attzesednek, hogy lehetetlen megerinteni
ket, es az Amu-darja vize julius-augusztusban 28 celsius Iokra emelkedik... Mindent Iinom homokszemek
boritanak, es a Iorrosag meg a szarazsag alig elolthato szomjusagot okoznak.
Alexandrosz e krnyeken alapitotta utobb Alexandria az Oxosznal neven ismert varosat. Miutan paciIikalta a
videket, brsatrakbol keszitett tutajokkal atkelt a Iolyo tulso partjara. Ott erte t el a szogd Szpitamenesz es a
baktriai Dataphernesz altal hozza kldtt hir, amely szerint Besszoszt elIogtak, es Nautaka varosaban rzik. A
kiraly ekkor Ptolemaioszt, Lagosz Iiat (a kesbbi egyiptomi kiralyt) kldte Besszoszert. Ez kicsiny
lovascsapattal 274 kilometert tett meg negy nap alatt a Serabad vlgyen at a mai zbegisztan terleten, majd
elhozta a Ioglyokat. Besszoszt mint irtuk Alexandrosz kivegeztette. A legkzelebbi uti cel Marakanda
(Szamarkand) volt, majd az invazios sereg utja a Jaxarteszhez (Szir-darja) vezetett. Itt, a kesbbi Leninabadtol
(mai Hodzsent Tadzsikisztanban) 4 kilometerre alapitotta meg Alexandria Eszkhate varosat. Amikor megtudta,
hogy a kzben hozza allt Szpitamenesz Iellazadt a hata mgtt, egy kisebb sereget kldtt ellene, maga pedig
a Jaxarteszen atkelve a szkitakra tamadt. Ezeket legyzve mar azt hihette, hogy elerte a vilag eszaki peremet,
ezert erteslve a Szpitamenesz ellen kldtt erk veresegerl, mar nem erltette a tovabbi elnyomulast. Ismet
235
Marakandahoz vonult, es ldzni kezdte a menekl Szpitameneszt.
A szogd arisztokrata a sivatagban keresett menedeket, Alexandrosz pedig visszatert Baktraba. Onnan 328
tavaszan ujra elindult, hogy egyszer es mindenkorra veget vessen a lazadasnak. Atkelt az Oxoszon, es hadat t
kisebb egysegre osztva egymas utan vette be az ellenseg hegyi erdjeit. Kelet Iele, a mai Bala Morghab iranyaba
(mai aIgan-trkmen hatarvidek) ldzte ellenIelet, akit vegl a nomad masszagetak gyilkoltak meg. Ezzel aztan
ugy erezte, vege is kldetesenek ezen a tajon. 327 tavaszan a Salang-hagon keresztl deli iranyban atkelt a
Hindukushon, es nemsokara maga mgtt hagyva AIganisztant, India Iele vette utjat.
236
32. fejezet - Az utoIs vek
Az India Iele vezet hadi ut egyik romantikus allomasa volt Alexandrosz els hazassaga. 327 elejen ismerte meg
Oxartesz baktriai helytarto leanyat, Rhoxanet, es a ra jellemz lobbanekonysaggal mindjart
megismerkedeskkor Ielesegl is vette. Curtius RuIus leirasa alapjan magunk ele kepzelhetjk a helytartonal
lakoman vendegesked kiralyt (mar kzel 29 esztends!), aki a bemutatkozo szzek csoportjaban szemet vet a
kivanatos hajadonra, azutan, mivel perzsa nagykiralyhoz kisse meltatlan volna az egesz, hirtelen makedonna
vedlik vissza:
,A s:envedelvtol langolo kiralv megparancsolta, hogv osi s:okas s:erint ho::anak be kenveret,
mert a makedonoknal e: volt a ha:assag s:ent felkepe, mafd kardfaval kettes:elte, es o is,
Rhoxane is i:lelt belole egv-egv falatot... A:sia es Europa uralkodofa igv vette felesegl a
lakoma vigassagara beve:etett Rhoxanet...`
(Curtius VIII. 4,27.)
Ugyancsak erre az evre esett, hogy Alexandrosz elerte Indiat. Almai Ildjen elszr az Indus es a Hdaszpesz
(mai Dzselam) Iolyok altal hatarolt terlet hodolt be neki, ahol Taxilesz uralkodott. Masik ellenIele, a
Hdaszpesz es a Gangesz kztti videk ura, Porosz viszont meg akart kzdeni Alexandrosszal es az t tamogato
Taxilesszel. Az ujabb nagy tkzet 326-ban zajlott le.
Akarcsak a Granikosznal es Isszosznal lezajlott sszecsapasok eseteben, ezuttal is egy Iolyo jelentett lekzdend
akadalyt Nagy Sandor hadinepe eltt. A Hdaszpeneszen vegl egy ujszer megoldassal jutottak at. Tbb napok
keresztl szinleltek a szandekot, hogy erszakkal trnek utat maguknak az ellenseg hajitoIegyverei altal vont
Iggnyn, de azutan minden alkalommal visszatertek a Iolyopartra. Az indusok lassacskan hozzaszoktak
ahhoz, hogy nem kell komolyan venni a makedonok atkelesi szandekat. Figyelmk lelankadt, es a makedon
kiraly csak erre vart. Mar tbbszr bizonyitotta, hogy nagyon ert a kedvez pillanat kivarasahoz, es ha az eljtt,
knyrtelenl lecsap az ellenIelre. Most is ez trtent. Egy varatlan ejszakai manverrel meglepetesszeren
atvitte sereget a tulpartra. A csata eljatekat mar megnyerte, es minden remenye adott volt ahhoz, hogy a csata is
a javara dljn el.
A harcra Ielsorakozott seregek mindegyike krlbell 35 ezer It szamlalt. Csakhogy az indiaiak ket szarnyan
gylekez lovassagot harci szekerek ersitettek, az arcvonal eltt pedig 100 harci eleIant tolongott. Az
utobbiakat elszr lattak ilyen nagy tmegben a makedonok. A rendkivl tanulekony indiai eleIantokat klyk
koruktol kezdve tanitottak a harci mestersegre. Agyaraikat elesre reszeltek, vastag ormanyukkal kepesek voltak
Ielemelni az ellenseges katonat, hogy a nyakukban l hajto trevel ledIhesse. Hatukon Iabol es brbl
eszkabalt tornyocska ringott, amelybl ijaszok es hajitodardasok ,tzeltek. A hatalmas test allatok el lanca,
amelynek kzeit knny Iegyverzetek tltttek ki, knyrtelenl rendet vagott az ellenIel hadrendjeben. Nem
veletlenl nevezi nehany hadtrtenesz a harci eleIantot az okor tankjanak.
A makedon had a szokasos modon allt Iel a csatara, es els celja az ellenseges balszarny attrese volt. A kiraly
ezer lovas ijaszt vezenyelt elszr tamadasra, majd a hetairoszok elen maga is rohamra indult. Mivel celpontjuk
az eleIantok csatarlancatol balra helyezkedett el, ezuttal meg nem kellett harcba bocsatkozniuk a Ielelmetes
ormanyosokkal. Lovassaga tbbi reszet Alexandrosz arra utasitotta, hogy varja meg az indiai lovassag
ellentamadasat, es csak annak elrehaladasa utan vesse magat harcba. Akkor viszont hatulrol tamadjak meg az
ellenseget. A tbb reszbl sszetevd nagy phalanxnak csak az indiai hadrend altalanos megingasa eseten
kellett Ielvennie a harcerintkezest.
A makedonok lendletes lovasrohama meghozta a kivant eredmenyt. A szembl, majd hatulrol megtamadott
indiai lovassag sulyos vesztesegek utan az eleIantok vonalaba huzodott vissza. A phalanxok ekkor lendltek
237
tamadasba. Rohamozo hullamaik azonban megtrtek az eleIantok vonalan. A Ielbszlt Ienevadak Ielelmetes
erej ellenlkesei nyoman verbe Iulladt a makedon gyalogsag akcioja. Nagy Sandor azonban gyorsan megtalalta
a megoldast. Fejszevel es a sarlohoz hasonlo grbe karddal Ielszerelt osztagokat vezenyelt elre.
Megparancsolta nekik, hogy semmi massal nem trdve Ierkzzenek az eleIantok kzelebe, es terdk alatt
vagjak el labinaikat. A siker nem maradt el. Az eleIantok vonala megingott, tbb sebeslt allat remlten
megIordult, es sajat csapataira tamadt. A keletkezett zrzavarban azutan mar knnyen gyztek a makedonok.
Maga az ellenseges kiraly is Iogsagba esett.
Alexandrosz gyzelmet aratott, es mar ujabb celokat Iontolgatott, amikor serege megtagadta a tovabbi harcot. A
katonakat elcsigazta a Iorro, egeszsegtelen eghajlat, az evtizede tarto szakadatlan kzdelem. BeleIaradtak mar a
gyzelmekbe is. Az azsiaiak pedig eleve nem szoktak hozza az ilyen ers igenybevetelhez. A rettenthetetlen
vezerek kzl is tbben a halal karjaiban pihentek ekkorra. Parmenion, Philotasz, Kleitosz a kiraly haragjanak
esett aldozatul, Nikanort az ellenseg Iegyvere dIte le. Mas volt ez a hadinep, mint amelyik nyolc evvel ezeltt
diadalra ehesen Azsiara vetette magat. A kiralynak be kellett latnia, egyelre Iel kell adnia nagyravagyo terveit.
Szomoruan hat, de kiadta a parancsot a visszavonulasra.
A szarazon es vizen Perzsia Iele indulo had 324 vegere erte el Babilont, Alexandrosz ezt az si teleplest tette
meg Makedoniatol Egyiptomon at Indiaig nyulo oriasi birodalma Ivarosava. Babilon Iele tartva 324 nyaran
nnepelni allt meg a sereg Szuszaban. A kiraly ugy dnttt, hogy tmeges eskvt rendez perzsa alattvaloi es
makedon harcosai kztt, hadd egyesljn a regi es az uj alattvalok vere. O maga, csakugy mint a harcmezn, itt
is jo peldaval jart ell. Nl vette elhunyt ellenIele, Dareiosz leanyat, Sztateirat es a regebbi perzsa uralkodo, III.
Artaxarxesz, Parszatisz nev gyermeket. A tbbiek megelegedtek egy Ieleseggel. Kilencvenket hetairosz es
tizezer kzrend makedon valasztott magahoz valo asszonyt, es mindenki, aki uj csaladot alapitott, gazdag
ajandekot kapott a kiralytol.
A hires-nevezetes szuszai menyegz volt Alexandrosz kalandos eletenek utolso szinpompas jelenete. O maga
323 tavaszan erkezett Babilonba, az uj Ivarosba, hogy megpihenjen. A pihenes persze csak azt jelentette, hogy
eppen nem Iolytatott haborut. Mert egyebkent kveteket Iogadott, parancsokat kldtt tartomanyaiba, egy
Arabia elleni hadjarat terveit Iontolgatta, es amikor megunta a komoly Ioglalatossagokat, lakomak ivaszatain
probalgatta erejet. Ez az npusztito eletmod megalljt parancsolt Alexandrosz szedletes palyajanak. Minden
idk egyik legnagyobb katonai es politikusi langelmeje 323 juniusaban agynak esett, es meg e honap 10-en
meghalt. A harcteri sebeslesektl, a malaria rohamaitol, a hadmenetek megerlteteseitl es a gyakori ivaszatok
megprobaltatasaitol 33 eves korara leromlott test megadta magat az egyetlen ellenIelnek, amellyel meg Nagy
Sandor sem dacolhatott: az elmulasnak.
Bucsuzzunk halalos agyan Iekv hsnktl azzal a keppel, amelyet Curtius RuIus Iestett rola:
,S:inte hihetetlen es hallatlan dolog, hogv abban a testhelv:etben, amelvben a katonakat
fogadta, kitartott mindvegig, amig minden katona vegso bucsut nem mondott neki. Amint
elbocsatotta nepet, mintha elete minden ktelessegetol megs:abadult volna, kimerlten
hatrahanvatlott. A:tan k:elebb s:olitotta baratait, mert mar a hangfa is elgvenglt, es
gvrfet levonva uffarol, atnvuftotta Perdikkas:nak, es megparancsolta, hogv holttestet
vitessek Hammon (Ammon) s:entelvebe. Amikor megkerde:tek, kire hagvfa a kiralvsagot, a:t
valas:olta. arra, aki a legklnb, egvebirant mar gondoskodott rola, hogv nagvs:abasu
gvas:nnepsegeket rende::enek tis:teletere. Ekkor Perdikkas: ufabb kerdessel fordult ho::a.
mikor akarfa, hogv a: isteneket megilleto tis:teletben res:esitsek. A haldoklo a:t felelte. akkor,
amikor a makedonok boldogok les:nek. E:ek voltak a kiralv utolso s:avai, kevessel e:utan
meghalt.`
(Curtius X. 5,5.)
238
33. fejezet - Idrendi tbIa
Az sszes evszam idszamitasunk eltti idpontot jell.
Kb. 12. sz.: megkezddik a makedon trzsek vandorlasa a Pindosz hegysegbl a Haliakmon Iolyasat kvetve a
tenger Iele
Kb. 7. sz. els Iele: Makedonisz kialakulasa I. Perdikkasz iranyitasaval a mai Nausza krnyeken
Kb. 7. sz. els Iele 6. sz. kzepe: I. Perdikkasz, Argaiosz, I. Philipposz, I. Aeroposz es Alketasz uralma; Pieria
es Bottiaia meghoditasa
Kb. 540495: I. Amntasz uralma
Kb. 510: Amphaxitisz elIoglalasa
510: behodolas a perzsaknak
510 utan Nyugat-Mgdonia, Anthemusz, Eordaia es Almopia meghoditasa
Kb. 500: Alexandrosz Olmpiaban igazolja csaladja hellen eredetet
492449/448: grg-perzsa haboruk
Kb. 495452: I. Alexandrosz uralma
486-480: eszaki iranyu hoditas a mai Macedonia terletere; az oresztai, elimiotai, tmphaioi, lnkesztai,
pelagonesz es a tbbi, kesbb Iels-makedoniainak nevezett nep I. Alexandrosz uralma ala kerlnek
479 utan: Kelet-Mgdonia, Kresztonia es Biszaltia elIoglalasa
478477: a deloszi szvetseg megalakulasa
Kb. 452413: II. Perdikkasz uralma
431404: a peloponneszoszi haboru
Kb. 413-400/399: I. Arkhelaosz uralma
400/399398/397: Oresztesz uralma, a regens: Aeroposz
398397395394: Oresztesz meggyilkolasa utan Aeroposz uralma
394393: II. Amntasz uralma
394393: II. Amntasz meggyilkolasa es Pauszaniasz uralma
393370: Pauszaniasz meggyilkolasa utan III. Amntasz uralma
370-368: II. Alexandrosz uralma
368359: III. Perdikkasz uralma
359: II. Philipposz tronra lepese vagy regensi hatalmanak kezdete
239
356: Nagy Sandor szletese
334: Csata Granikosznal
333: tkzet Isszosznal
331: A gaugamelai gyzelem
326: Csata a Hdaszpesznal
324: A szuszai menyegz
323: Nagy Sandor halala
A mitikus es trteneti makedon uralkodok kronologiai sorrendben az si genealogiaval
Heraklesz I. Perdikkasz
Argaiosz
Hllosz I. Philipposz
Kleodaiosz I. Aeroposz
Arisztomakhosz Alketasz
Temenosz I. Amntasz
Kissziosz I. Alexandrosz
Thesztiosz II. Perdikkasz
Meropsz I. Arkhelaosz
Arisztodamidasz Oresztesz
Pheidon II. Aeroposz
Karanosz II. Amntasz
Koinosz Pauszaniasz
Trimmasz III. Amntasz
II. Alexandrosz
III. Perdikkasz
II. Philipposz
240
III. Alexandrosz (Nagy
Sandor)
241
242
IrodaIom
|1| Ancient Macedonia I-JI. Papers read at the Firts-Sixth International Svmposiums held in Thessaloniki,
1968-1996. -(Institute Ior Balkan Studies, Thessaloniki 1970-1999.) 1968-1996
|2| Ancient Macedonian Studies on Honor of Charles F. Edson -Thessaloniki 1981
|3| The Theban Hegemonv 371362 B.C. BUCKLER J. -CambridgeMassachissettsLondon 1980
|4| Cambridge Ancinet Historv (CAH2), JII -Cambridge 1991
|5| The Hellenism of the Ancient Macedonians DASCALAKIS Ap. -Thessaloniki 1965
|6| Das klassische Griechenland und die Demokratie DAVIES J. K. -Mnchen 1983
|7| Geschichte Alexanders des Grossen DROYSEN J. G. -Berlin 1833
|8| Geschichte des Hellenismus DROYSEN J. G. -Gotha 1877-18782
|9| Der Staat der Griechen II, Der hellenistische Staat EHRENBERG V. -Leipzig 1958
|10| Philip II and Macedoian Imperialism ELLIS J. R. -London 1976
|11| Alexander the Great and the Logistics of the Macedonian Armv ENGELS D. W. -BerkeleyLos
AngelesLondon 1978
|12| Origins of Wat from the Stone Age to Alexander the Great FERRILL A. -London 1986
|13| Die makedonische Heeresversammlung. Ein Beitrag :um antiken Staatsrecht GRANIER F. -Mnchen 1931
|14| Alexander of Macedon 356323 B.C.. A Historical Biographv GREEN P. -Harmondsworth 1974
|15| Alexander der Grosse. Die Weltherrschaft einer Idee GREGOR J. -Mnchen 1940
|16| A Historv of Macedonia I. Historical Geographv and Prehistorv HAMMOND N. G. L. -OxIord 1972
|17| Alexander the Great. King, Commander and Statesman HAMMOND N. G. L. -Bristol 1989
|18| A Historv of Greece to 322 B.C. HAMMOND N. G. L. -OxIord 1991
|19| A Historv of Macedonia II., 550336 B.C. HAMMOND N. G. L. GRIFFITH G. T. -OxIord 1979
|20| Grg trtenelem a ke:detektol Kr. E. 30-Ig HEGYI Dolores KERTESZ Istvan NEMETH Gyrgy
SARKADY Janos -Budapest 2002
|21| The Outbreak of the Peloponnesian War KAGAN D. -IthacaLondon 1969
|22| Les Anciens Macedoniens, Etude Linguistique et Historique KALLERIS Jean N. -(Athenes) 1988
|23| Schlachten-Atlas :ur antiken Kriegsgeschichte KROMAYER J. VEITH G. -Leipzig 1922
|24| Antike Schlachtfelder KROMAYER J. VEITH G. -Berlin 19241931
|25| Alexander der Grosse, ford.. Zentner, P. es Dering, P. LANE FOX, R. -Mnchen 1979
|26| Philip of Macedon LOUKOPOULOS D. Louisa ed. -Athen 1980
243
|27| The Athenian Empire MEIGGS R. -OxIord 1972
|28| The Ten Thousand. A Studv in Social Organisation and Action in Xenophons Anabasis NUSSBAUM G. B.
-Leiden 1967
|29| Griechische Geschichte SCHULLER W. -Mmchen 1982
|30| Arms and Armour of the Greeks SNODGRASS A. M. -IthacaNew York 1967
|31| HellenisticMilitarv and Naval Developmnets TARN W. W. -Cambridge 1930
|32| Athen und Alexander. Untersuchungen :ur Geschichte der Stadt von 338 bis 322 v., Chr. WILL W.
-Mnchen 1983
|33| Aexander der Grosse, Geschichte Makedoniens Band 2 WILL W. -StuttgartBerlinKlnMainz 1986
|34| Die Entwicklung des makedonischen Reiches bis :u den Perserkriegen ZAHRNT M. 1984
244