aN eee eh ae orR CoC UN RAVE a — Se — B= he oS 22S eK a —- S&S = iy — ie = us = — =e SF =e = Bo =fu ee eeCOMEPKAHME Tloromeuue pron mposnttna.niisx ‘xpaumigHUMpoRa.oTAX paGoTkaKOR Wr pashomoGnresecKoe sewractine 281 Sodexr Pama eee vee BD Cacrestst rposorosopureneh ....- 286 Muxposoamonaa TexintKa ..e.s.1+. 289 Kype KB enopra 2 DX-vecrt = 295 ‘TpanswcropubiA miconol Mepesaraux 296 QQE 0215 nepeatouw Terpos «+ 297 “Fro w xax snwepare? 00 Manrroponucrs: iawn 302 ‘Tpenucropiaiat renesinopon ..- 304 Kae Gepew ann reneninopa -.. 306 Tlepencaxa reacmaopor BTPA wa bie HOPMAL = : 308 Tobueresexnit wowepurea REC... 310 K erarun: Mpocto& rpassneropnt oprat ot Paswonpuewtanx WETIEA a As6yna ocrpoeitin npaGopos -..- 313 Hous cexuiecrth #300 316 Onnoxanamanait nprreMo-nepeaaraine “das ypanenns Monee (IIL. .) 317 © ent nny 38 epaaMUER? «0... 320 CONTENTS Replacement of skilled labourer in ‘country and the amateurmoverent 281 The Gunneelfect ..s.sceseeseesesee 282 Loud-speaker systems ....s.cesees++ 286 Microwaves technics 289 Short wave course 2.2 =m DX-news 295 ‘Transistorized foxctransmitter ...... 296 ‘Transmitting tetrode QQE 02/5 ..... 297 How to mesture it? Universal VIM-s 300 Tape-recorder operators, Attention! 302 ‘Translstorization of TW-sets .-.-.s++ 304 How co take care of the tubes of a TV atl, sgyaggggestiocecevaseesenss 208 The ewo-norm making for TV-sets of VIRGY coos + 308 Amateur RLC-meter 310 Addendum to the article A simple ‘eransintorized organ” att Making know the receiver SELGA ... 312 The ABC of radio-set building 33 Some questions of cur technical language 36 Single-channel transceiver for models (Pare ill) a7 320 ‘What is written about abroad? Kiadé: Ifjésigi Lapkiadé Vallalat tgagaté: TOTH LASZLO INHALT | Nachwuchs von Fachleuten im Lande lund die Amateurbewegung 221 Die Gunn-Wirkung 2 Lautsprecher-systeme .c..e cscs 286 Mikrowellentechrile 289 Kurzwellen-Lehriurs vee DX-Nachrichten 295 ‘Transistorisierter Fuchssender 296 Die Sendertetrode QQE 02/5 ........ 297 Wie kann ich das messen? Universale Rahrenvolemetern 300 Fur die Tonbandgerit-Besitzer ...., 302 ‘Transistorislerung von Fernsehgeriten 304 Wie Kénnen die Elektronenrahren In Fernsehgeriten geschont werdan? 306 Die Zwei-Normierung von Ferasehge~ raven des VIRGY 308 ALC-Messgerit_selbsegebaut 310 Erginzung 20 dem Artikel Eine finfache, transistorisierte Orgel” 314 Bekanntmachung des Rasioempfangers SELGA pummel ‘Abe des Ragiobastelng ar Das Forum unserer technischen Sprache cetorasas 316 Einkaral-Senderempfanger flr Modelle (Feil Hl) eo aaitarnee 02 Woriiber schreibt man im Auslande? 320 Budapest, VL, Révay utea 16. Te: 116660. Terieszth a Magyar Porta, EléfizechetS a Posca KBzponti Hirlapicoddndl, Budapest, V. loz pidor cr 1, & bhemelyik postahivatandl, Elelizettsi diz 1/4 évre 1440 Fe. Egyéni el6tizetSk crekkezimiaseima: 61171, kézler! TloficesSk cachkactma’ 61 066. Kaloldi cerieertéee a Kuleira KUnyv d Hiclap Kulkereskedelmi Vallalac (Budapest, | 5 uece 32) végzi. CIMONK * REDAKTIONS ADRESSE OUR ADDRESS » APEC PERAKUMH RADIGTECHNIKA BUDAPEST, V., BELOIANNISZ U. 16 Cimbépiink. 4 Karlson-tipusi hangszorédoboct mutatja be. (L. Hangsz6ré rendszerek ¢. eikklinket a 286, oldalon).1967. augusztus A MAGYAR HONVEDELMI SPORTSZOVETSEG FOLYOIRATA, Szerkesxtbség: Radiotechnika szerkesztdsége Budapest, V., Beloiannisz u, 16. Lem, To: 121-780 Fészerkeszté + STEFANIK PAL ‘kl. ill, mérnale HIDVEGI TIBOR POTH PAL MAS 8B okt wl, mernok HAS EQ. Rovatenes DERCSENYI TAMAS A merkerned bizotsig cial FOVESI GYULA, GAUSZ JOZSEF, KOCZE PAL, MAYER ELEMER, MOLNAR JANOS, TIBORCZ ISTVAN 1A serkesatBudg Kéziratot nom Brit meg és rem kildviseza 67.789 Exyecars: Nyomda mélynyomisa, Budapest TARTALOMJEGYZEK bs sakmunkseinp bl be idiomas Manastré render 286 Transasoro rane v6 1 Q0E 01:54 scoteréde aw [Amar RUComdes 20 iegsids a Euyzerdsranstoronorgons” & chet Mm SELGA etdshdonltk ssmerotée a Kearldebics ABCie a Staknyeivink forums nN Exysnornis modallntnylee adders 7 Tob éve mar annak, hogy elinduttunke a vidék iparesicisinak’ Grjan. “Nem_ vole onnyi ot ez, kulondsen az els6 iddkben Hiradascechnikal iparunk eredetiteg esak- nem kiztrolag a fOvirosban koncentrilé= dott, éx KésSbb is — a spocialls beruharisi igények, technikal problemale miate — 2 vallalatok venet6i idegenkedtek a vidékre telepieds gondolarital Az élet illitotea kavetelményeket 2200: ban teljesiten’ Kellett, és 5—8 éves vide hiradSslpar) fdkevillaiataink, valamine a Tadise 5 TV-gyareas suékesfehérvirt felleg- vira bizonyitjak, hogy ex a munkink ered- menyes volt. ‘A eelepltés sorin az opyik legnagyobb nendaséget a mepfelel6 képrettségd & gya~ Korlata szakemberek hisnya okozta, Kez doth megoledskéne 2 vidéki vallalatok ala plto szakembergirdija altalsban a fOvaros- Pat iekolrorste emberekbsl tevadore dssze, A legrobb helyen a munkaugyisek felismer- tek a hiradistechnika\ seakemberpétiss degyik Tehetasogét: jl képzett ridiéamacé- Foket veteek fel; kezuluk sokan — szorgal- nas tanulis 6 a megfelelé gyakorfac meg- Steraése utin — a szakmunleasy git is le- tetcéke Székesfehérvar, Gyongyés, Térdke szentmiklés, Sopren, Ajka — & még sorol- hatnink a varasowat, ahol a hely! dios amatérak eredményesen sogicattsk 2 szak- tember rorzsgicéa Kalakitistt Kiuiaste céljaink nagy résxéeigy elércik, az lee azonban gjabb feladacokeac ali eléni Vidi oj gyarainknak is egyre Jobb mind sdggel 6 egyre gazdasigosabban kell ter melnidi. Enhez pedig még cobb és flex még Jobb stakemberekre van szikség, 'A vidéki gyarak megsziletésével_szinte ‘egyidbban — 4 MUM eanintézeteinek hilo tatiba bekapesolodva — megindult e helyen A smakmunbasképzés is. AZ inten Kerdl- nények azonban kordneser nyijeotesk azt 2 tanulasi Iohetoséget, mine amelyek 2 {S- Varosban. termeszetszertleg megvannak, 1A tanineézetele 6 a gyirak ~ csendben és Sokszor névtelenil — epymis eredmenyel- Greig dolgortak. & ict utalnunk kell arra a sok apro, de nem jelentéktelen segitségre Amalyet a helyi ridioklubok ds ridids szak= korale nyijtottake a szakmunkisképzéshez Videkieksziméra gyakran csak a levelex® oktatis ll rendelkexésre. Ex az oktati forma azonban egyénileg sokkal tobbet ki vin a eanulskeél, mintha rendszoresen el6- Udisokon femerhetnéle meg a tananyagot. RADIOTECHNIKA TELEUIZIO. © MAGNETOFON * TRANZISZTOR + ELENTRONIAR A vidéki szakmunkds-utdnpétlés és rddidamatér-mozgalom Eppen ebben az egyéni tebbletmunka el: vaguéedben segit a rdlokori foglalkoris, Amikor kollektiviilia. az egyéni ranulist ‘Anol felismerték és igénybe is vetcék ext 2 Tehetdséger, ott tebb és jobb eredményrél berztlnetink. A videk értékel és a videki Ipartelepités tovibbi fodésének is jelen- Hs tenyex6i a [o képességl, lelkes, tanulnt ‘igyS amatbrok, Rendszerint kBziluk ke Falnek ki a ganintézetek legjobb tanuléi ésObb bel6iuk lesznek a legalaposabb kép- rettsdgd szakmunkisok. ‘A kézelmiltban megearcott MUM Szakma Kivalé Tanuloja orszigos verseny ered: ményel is ext bizonyltjx. Az elektromdsze- rész, a ridlé- & TVomiszerész szakmiban mogrendezete versenyeken mir tab ve sterepelnek az elsé helyeken videk’ tanulok ‘Az ide! verseny azonban olyan szépen ig alja 2 vidéki rigléamatér-mozgalom és a Stakmunkés-utdnpétiis hasrnes kapesolacit, hogy Snkéntelenil is arra kell gondolnunk nagyobb nyilvinosségot érdemelnének exek ar eredmenyek ‘Ar els6 helyezett a s26kesfehérviri MUM 320-8 intézet tanulgla, aki a szakma slap jaival még kozépiskolis koriban radiszak- Korben ismerkedete meg. A misodik helye~ zett, az limeretlenségb6l feltdnt tehetséges Térokscentmikiést fatal, @ helyi ridiokor helyetter vezetdje, RH-megligyel6. A MUM 4605. sz. Incéxetben levelex6 oktatist kaport Ar gy megseerzete tudist amatér barstal Segitstgevel boviterte s cette. teljesebbé. Seakmal felléddséy nagyon jél lemérhets, mmennyire eredményes a ridiékori Kollektiv Foglalkozis tanité-nevel6 hati, ‘A verseny harmadik helyezettie ismét srékestehérvéri, a negyedik pedig sopront Vannak tehat tartalékaink videken 6 oct, ahol a tanulst a radiskorok és régioklubok is sepitik — a székesfehérvari, wsrbkazent ‘mikigsi, sopronipéldikhoz haseniéan — fiataljaink leghobbjai elérhocik, s6t cil is szapnyalhagjak a (Svieosi eredményeket is. Es végul még egy szempont: a gazdasigt iranyitds ) rendezerében azok 2 vallalacok Grneke mad el job eredmenyt, amelyek a "rabbek KSx8tt — megicleld szimi és éprettsdgd srakembergardaval rondelker hnek, # emellect 2 kifogastalan szakember~ tinpecle is biztosiean. tudjak, Exen a th rena hiradistechnial vllalatoknak a rigio- Amatér-mongalom [elentés segicséget adhat, amennyiben a tanulék és az amatGrok Ke- rte a stuksdger egyuctmdkédes létrejon. Szabe Istvan 281Uj jelenség a félvezetékben: a Gunn-effektus \ elektroncsivek fe] gy olyan trek hor, melyet az aktiy elektrodak kO- a5Uli elektron atfutas! 1d6 szab meg. hatar felett erdsités hnologia eljutott x Tenetsé cialis 1altsse fa fels6. frekvenciahatart 4 idét kihaszndlé elektronesdvek an az Fonak me rergéseket, scoresre széthiizva (Tent) lathatjuk. als b 282 n frekvene es rezuéskelté hasenait te mellett nem lehetséges, relegtranzisctorok fejlédése jelentex, hasonl6 viseikedest-mutat venciahatar itt a. bizistartom: sztlesseaével hozhats dsszeftiguéshs méretek eskkentése .ameddig a anyag hem éri el x belsé téremisszids Vetorés hat: a Tavin B. Gunn Lannie nd Klasszikns _ltésizahalyozo Jédése mar korn Iépitésit tranz abfutasi idl Mikrohullimd rezgé: aminipullans hatasira felléps valamint 1. bra Srtarieskai fizikus 263-ban ek felleptet. fig 100 Vastu 1 Lipusti kristily lemezen, mikor a ség naaysiga EkViem-értcket ért el felel5 amper nagy'sia- Ty ériektol ax Ty vt. A rengesi [rele kritikus Beoecetés logidjdra edlszeriuek Kitszott ugyan- el az Rihaszndini a félveze~ LGknél is, amely félvezets eszkozok muir nem esak a pen almencteken Alapulnak, hanem & félvezetdk csi liidjdnak iniis Koreibdl is: szarmaz- hathak, Az ilyen jellegd, Tutisidé falverels esek2z0K _ megvaldsitasa esak nehiny eve tOrlént meg, &s fw lavina és a Read didda, vala: mint a Gunneeffektust kihaszniilo Gunn didda alakjiban konkretiza- Iodott J.B, Gunn a rola elnevezett elfek- tust_ 1063-pan fedezte fel. Az effek- tis jelent6ségére mi sem jellemz6bb anu, hogy a felvezetd flzikaval és elektronikaval foglalikezo nemzet~ kézi szaklapok majdnem ininden szamban taldlhalé az effektussal foglalkoz6 kézlemény. A Gunneeffektus fellépte GaAs-ban ibrin az clektromos ap: GaAs teriszlikajat_mutatjuk be. \ nagy dram matt fellépS melegedés ellen a lelyenetSt vérosrér Iupok koe helyezéssel hitik (3. Abra, A Gunmeffekius meehanizmusa Az, effektus helyes maxyardzatat eliszor mags Sem tuidla mex fadni, Gunn a drift mozgast véyzd tlektronak és a kristilyries oplikat fotonjai koz011i kolesonhatlssal pro- balta a jelenséget_ megmagyaraznt A ma “legvalészinibbnek ismert Krimer-, Ridley-, Watlicins- ¢s TTil- sumefele elméletet a kivetkezdkben Foglaljuk dssze. Tizonyos Kivezets anyagok az eddig ismertek a LTV ve ertekd: GaAs, InSb, Tuas, G AISD, AIAS, AID, Ge és Si ~ am iyek’'n tipust vézet6k, olyan veze- Ves. savsterkezeltel Fendelkeznek, amelyben a 4. dbra_szerinti min miumok talalhaték, Az cmlitett tél vexetSk a Brillounin-z6na kozép. pontjéhan elhelyezked6 f6miniraw: mon kivill, még tovabbi, alakjuk Wt nyeregminimumokuak elne- verelt_vileyekkel is. rendolkeznek. A veretési sav a Brillounin-zona k 2éppontjaban, Bg tiltolt sdvval van 2. dora elvillaszlva a valencia sdvidl. A. vezelés! sv féminimuma a nverea- huiniumoktél Es energiival | ka= loubozik. A GaAs esetében dssze~ sen hat ilyen nyeregminimum van @ veretési sivban. A vezetési sav ban elhelyezked’ clektronok effek- Uv Lémeve és a sav. gorbilete (GEAR) kOzitt az Osszefiagges 4a? di nP dk ahol az me az elektron effektiv ti mege vevetésl sivban, ha Planek. féle allands, Bax energia & k a time = wy ira, A Gads Kristaty elhetyexese fa huits elektroddk Kasote hnulkimszdin. Mivel az elektronok it elfektiv, tomege és 4 mozge- Konysiga kéz6tt forditott aranyos- Sig all fenn, igy a nyeregmininum= ban a vezetes! elektronok mozye- konysiiga Kisebb, mint a fSmnini- huuinban, Ha az’ clektron energli- HAL hdmérséktetst — emeljuk pl. ugy, hogy a kristalyra elektro- Imos teret kapesolunk, akkor az eredetileg egyenstilyban levé kony- nya és nehéz elektronok aranya megvaltozik, amlinek az lesz a ko: 4, dibra. Nyeregminimumok félveze Wikbenlektromas tér eloscldsa GaAs-ben bra. A Velkezinéaye, hogy mind a a eleet- Tou-mongdkonysag. mind 0 fajla- for verdchepessed_cadlken og A renti valtonds.olyan hivtelen diesen koveticezil ‘be, — egy krit feug Py.térerbeségnel — “hogy” az 1/U Katakterisatikaban egy negatly lleniis szakasy jon Télre. {lasd 2. drat), -amelyet isnnet exy po- Sitly ellenditiat seakasz 6 élektrouoke a vezeltsi aivban Fon tartomanynak-meufeleléen ic Tonbdsd helyeken talihaiok (isd 2 brat). Ag 1. tartoményban az siektrouok “a. {Gminimiunban vane mak 68 415000 -em"/Vsee mos Hekonysiigal rendelkeracie Az Ey Kriikds tener elérése utdn az clekt® Fonoke nayyszimban jutnak fel hvereavaluyekbe,_s-e7-mio7gékor Satie, sebesséutk, €& az exzel are hyos "veretdkepessex. cstkkenesevel jar egyiitt, amt nOvekwo Lererindl a negativ meredekségii karakterisz~ tieit eredménvert (11. tartonin Sul. tartosnanyban a7 elektror andr fondest oaind a nvereyvdlgeben tartézkodnak:kicsiny mozuékone~ Sigule miatt slaesony” fajlagos ve- netdkespesseg é gy az Il" gOrbe hieredeksige ts ‘A voltakeppeni Gunn-effektus fel- leptey a rezondtor nélkil, joL detic nidlt’alapiallamot ado. jelenseg. — thely a futdsl 1d0, a stent te hatdst™ bizonyitja, —"'magyardaata az. dbra “segitségev el kénayen megérthet5. GaAs inintara kapesolt fesz0lt- dg hatésdra az anédtkatéd. kozati konstans erdtér alakul ki, amely az alkalmazott fesziiltség ndvelésével aranyosan n6. Az Uy kritikus fe- salltség elérése utan az egyenletes téreloszlas médosul. Az U-nak meg- folelé kritikus Ey térerd. felett a GaAs egykristalyban levé inhomo- génitdsok médositjak a kialakult egyenletes teret. Az inhomogenitas alkotta elektromos dipol kérnyeze tében a tér megnovekszik és ott i tobb elektron jut a nyereginint- mumba a f6minimumbel, amia te tovabbi névekedesét vonja’ maga utan, a dipél tartomanyaban. A no- Vek térerd még LbD elektront emel a nyeregminimumba, mig vé= ul az, igy keletkezd tererejit domén’” belsejében. cuk. ne nyeregvolgyben tartézkous elektro nok lesznek. A domén kialakubisa- z cfevkristaly tobi reszén 1 ils. konstans fesziltség miatt a térerdsséy lecsdkken az ercdeti Ey Griek ald. Tuy a nayy térerdsséggel rendelkezé -domén. helsejében j0- részl esak nehéz elektronok, azon- Kivi pedig majd mindenfitt, esak konnyd elektromtok lesznek. A do- ménon belbili térerdsség csak az Uy valuyfesziiliséanek megielel6 Fy tér= erdig nohet, mivel azon a térerds- ség értéken az dsszes elektron mar a nyeregminimumban lesz. és igy a7 nfelépités” folyamata befejezédik. A kristaly tb) részen Teesokkent térerd kovetkeztchen a tovabbi nagy- terdi domen kioldasanak a lehetseie igy elesik, Miutan'a doménben levo elektronok sninc nenéz elektronok, igy a nagy térerejti domén wz anéd Tele “a ane mozgekonyssanak am felelé Viq, sebességgel fog haladn Mivel a kristalyra kivilr6l adott fe Sailiséy Konstans, Igy a dpmeénnake fz anodnal Lorlénd kifuthsakor a mintakent kezelt GaAs egykristaly- ban ismet_megnd (ugrasszertien) a térerd, aint ujabh nagyterd domén kiolddsira ad lehietiséget. Adome- nek Kioldédasinak os az anéd tele val mozgisuknak folyamatat mu- tatja be szemileletesen a 6. Abra, ahol az eaymds felett levo gorbék az egynls ulin kovetkex6 iddket szem- leltetik, A nagylerd domének kioldidasa é& morgisa GaAs-ban A negytert domén mozgésat a kévetkevdkeppen magyardahatjuk: a domenben levdciektronok kis Inorgékonysigi ts sebességemiatt a domén aod feloli oldslin az clekt- onstiraség Teesbkken, feldlioldalan. mesnd, Tevd elektronok a nehéz elektronok: nak megfelel6, drift sehesseael mo Zognak a7 andd felé. A kato fell Teszen drfteld elektronok a domént utolérhetik és a nagy térerejii tar- fomanyba, jute clektronole ott ne hee elektronokks vilva folytatjak utjukat az andd felé. Otkizés, sz6- ras révén By-sel megnivekedctt energiajukat lendhat{ak a domén Bol lemaradva ismet visszaeshetnek & fominimumbs. Mivel_itt-megint hagy’ lesen mozgékongségtky 8 hag sebesség folytan Isinet visiza- Keruttcinek doménbe ‘Tehat egy 4 ugyanazon elektron egy domén Jefotasa alatt t0hb alia Jommal is belerilhet a domént al- Kote nehiz elektronok kee ‘Ar ‘egese ftasi M6 jelenségre a nagyterd domennek a Katoatol, az anodig. alo haladisa a ellen haa domén Kioldasinale ide eltekintaoky sigy” @ domén falas: ie) mig. a katod A doménben T W 2 hol az La kristily hossza a térerds ség irdnyaban, a ‘vz pedig a nagy terd domén drift Sebessége. Ez a Gas esetében vg as 107 cm/sec. Te- hat euy 100 u Vastay GaAs egy ristallval 1 GHz korbli frekvencia eline! A GaAs-ben mo7g6 doménck Iétét és mozgisiinak Léenyet kescbb maga 328, Gunn bizonyitotta, azzal, hogy a’ viusgilt egykristalyon kulowbozd iddkben vette fel a poteneial elosz Hast. Ezt mutatjuk be a 7. abran. J6l lathatok a meredek potencialfatas, anielvek @ domen letet bizonyitjal aunint az a Leny, bogy ez a pk Tenckilfal iz andd felé mozog, mivel a balrdl jobbra kovelkezO gorbek az euymastitin kévetkezS tdépillana tokban iuitatjak a potencial elosz- last @ potencidletoscids watiozdsa 2835. dora. Kilonbizd kivitel Gunn- didddtk A Gunn-didda teehnolégidja & alkalmazi Mint azt mar az el070ekben emt tettiik, a Gunn-cffektus Iélrehozs sira avok azn Upusti (azérl esake 2 Tipusii, mivel az elektronok jatsza- nak szerepel. a jelenségben) anys gok alkalmasak, amelyeknek a ¥e~ zelés| savjaban tb voluy is van. Az ilyenanyagok kOzil eddig a GaAs, GaSb, InP és a CdTe-ben si Kerli Iétrehorni Gunin-cifektust. A GaSb-t Gunn-diodak eéjaira eddig még nem sikerilt megfelelé tiszta igban eldallitanl. Az InSb-ben és TnAs-ben a tiltott siv keske- nyebb, mint a nyeregmmimum és a fominimum tivolsiga. Az els6 rés ben felsoralt félvezetiene! pedig. a nycregmininum slacsonyabban fek- saik, mint a fOminimum. Az InP és a CaTe technolégidja sokkal tobb nehézséagel jar, mint a GaAs els. allitasa, Tey a GaAs a Gunn-dida ayartis legalkalmasabb és. Tegszo- Kasosabb alapanyaga. A gallium. arzenid esetében viszont_az inho- rogenitasok okoznak a rezgésekben inkoherenciat. ‘A Gunn-diédinak hasznalt GaAs egykristaly tipikeus adatal: a ye moz- sékonysie) a? atlagos térnél“u = Be 5.10" ema} sec, a fajlagos ellen fllasao= 0,5... 10 -ohmmem, a elektronstiriiség pedig n= 10" cm-*, ‘Az erdsitésre haszndlt, Gunn-diddak. nyaganak fajlagos ellendllsa ennél nagyobb, g=10.... 10° ohm.cm. X galllumarzenid egykristalyt hi zassal_novesztik. A” szokasos 200 uF Keresztmetszetd. kristilyokat az egykristaly {Grészelésével, siszolé 284 sival, polirozisival, maratdsdval & Szokaisos titon dllitjdk eld. A vastag sig a kivant frekveneiatol foguden Valtozik. Az eddig ismert legveko- nyabb kristilyokat S. Mao é R.A Purcell készitette: a legvékonvabb 5 alatti volt, Itt a Gunn-effektus mar LY alatth fesviltségnel is fellépett. A kontaktusok kivitelezése igen valtoz6. Az exyik lechnologia sze~ Hint az ohmikus — kontaktusokat ‘Auln-b6l_ készitik vakuumpérolog- tatdssal, Masok AuGe cutektikunt mal fortasatjak GaAs egykristilyt @ molibdén hiitéaljzatra, mig. mia. soknal a kontaktust feleseppentett aranyszat képezi. Kilonb626_kivi tell) Gunn-didddkat mutatunk be a 8. bran, A Gunn-effektus alatt az egykris talyhan fellép6 néhdny Wen? hd disszipicid elvezctését_ megfeleiben meg kell oldani. A 3. ébra mutatja a legegyszerdbbet a GaAs kristalyt rézkupok kézé forrasztjdk. A delve zetés szempontjahol nagy eldayt je Tent” az epitaxialis. elrendezés. Az epitaxidlis, Gunn-didda a koherens rezgéskeltés szempont}abol is eld hyosebh, mint a hiizolt kristalyt, miivel llyen titon tisztbb kristalyt thdnak eldallitant, mint huzassal ‘Az epitaxidlis Gunn-didda elzen derését a. Abra mnutatja be lends es OWKXKM 9. dbra, Epitaxialis Gunn-didda effektus alkalmazasa rezyés- A’ Gunn-didda legkézenfekvobb aikalmazasa.@ mikrobullim Keltes A teljesitmeny a diddakeresztmet seet novelésevel nd, Viszont gy 27 Inhomogenitasok szamaisn6. A tb 1OMHz Gunn-«szeithit frekvencia spektruma didda ssinkronizalt_ makddtetésevel Viszont a koherencia nem romlik. de a teljesitmeny nd. Két_ kiilon: kuin 50 W_tedesitingnyd Gann didda kinds szinkronizalt wzemtben muir 205, W_ Lejesitmenyt adott Inputaistizember, A. folytonos ize: (CAV) Gunn-diddik Leljesitménye relescn kisebb. CW ler maximalis teljesit menyele 1 GFlzeen 0 mW. 10 GHz en 25 mW? imp pe TGllz-en 180.W es 40 GHlz-en AU mW. A kizeljivében virhatoak a 1 GHz-en impulaus tizemben 10 KW teljesitmenyi Gunn-oszeillaitorok, IU GHz-ent pedig a 100 W-osak. A Gunn-didda séuevel edi nehduyszor 10 MHz-l61 40 GHz-ig sikeriilt rezgésekel eloallitani. A ine: Ximalisan elerhetsfrekvencla T0150 GHz-es—tartomanyban van, melvel a félveretd dielektromos Telaxaeids ideje szab mex (10 cennél Let tizembenmivel 4 nagyterd_domén kislakulé- nak és leluldsinak ennél mindig hosszabpnak kell enn. ‘A Gunn-didda frekvenciaja vekvs homérséklettel esokken, hos Sri idére Vell stabilitasa jobb, mint 10-nap. \ Gunn-dioda cxvetlen Initesinyos ‘tulajdonsiga az and lag’ ma Fay Gunn-oszeilli- tor rezgési spelstrumst mutatjuk be 8°10. abrén. A\ Gunn-osgelllatort _lehetséges amplitiidd-, frekvenela- és impulzi Modulaini. \"hangoinatosaya a’ ( tvenlet szerint. nem Unik nagy de passziv kapesolisi eleniek Segitségevel a trekvencia mégis val- toatathats, Az eddig elért maximal hangolhatésig 200%. A. Gunn-oszetl Jatorok sdvszdlesséxe igen’ kiesiny tigy 300 Hz kéral van 10. GHz re esi frekvencidinal. ‘A jelentegi tre Veneianiérd berendezdsek sexitsexe Yel pontos ruérés nem végezhetd, nivel a Gunn-oszeilldtor “savszles” séxe Kisebb, inint « mérdberende- ziseké. A Gunn-oszciltatort ott atkalmaz- hatjak elinydsen, ‘ahol esekély’ tel Jesitimény leg: télemetriaban, trek Yeneiamérd berendeztsekrel, radar atamkorokben. A. hibrid. rarnkorl icchnikabam jelentésége Grids. Bay nikronullamat keszilekbol_ klemell Gunn-digdat imatat-a 11. abra 7] erasites 3 rf : 3 | i Terral 12, dra, 4 Gunn-diddés erdsts Irekveneia mente A Gunn-didda alkalmaziisu erdsitésre A kisérlotek szerint a »=10 120. ohm.em fajlagos ellenslasti Gunn-elem erésitéste is alkalmas a artomsnyon. Az eré- oktiivnyi a Gunn-frekveneiitdl szamitva, ha a térerdt az Fy kritikus térerd_alatt tartjuk. “A “Gunn-diddds erdsitOk frekevenciamenetét x 12, abra/mu- He ‘unn-idda kis kimend teljesit- nyel (néhauy mW) arinylag ‘zajtenyerbvel (13 dB) alkal- flésre. Az irodalom= dan ismeretes olyan” Gunn-didda, amely egvide) leg két ' kulonboz frekvenelin erdsit 6 oszcilldl, $a nagy Za miazhaté er kettet dejdleg modu- laja is, A Gunnedlodaeceinkron alia" U™ Uy-0,0 tesebttseggel tor énhetik; impulzosokieal ef szina- svos Jelekkel ex Additiv ke- vers ten allealmas. A Gunn didda a Timitalis, las, Ieltetés, AM-FM dtalakitas terule tén Osszejoglatés A tranzisztorokkal az 5. GHz kon erdsiLs, Ter: géskellés nem varhats, Igy a Gunn- didda sokoldali jol’ hasznalhate miilerobullamu félvezet6 eszkbz lehet a hibrid dramkOri, vekony és vastag m technika szimira, Hatranya mindossze a magas zajtényez6. Frek- vencia-mérd és hitelesité berendezé sekben valé megjelenése a kozel)é- voben ipari szinten is varhaté. felulli tartomal 1, Kromce : [EEE transistors on Electronic Devices, kD is' (1908) mo, 1 27 eal 2. BW. Hakkiés 1. Pureell: IEEE Tran organ Econ Devices ED=15. So $.Mao tas. Kealutts Prog, HERE 51/1056 Nor fot Eleeronle Desa (1088). No. 18.26, ol BG, Towoh gH, Poltmaoa: Internatio nale Bletroniselie Rundsohiw 201968) No 9. 4973 No. 10, 590, ol Olvaséinknak ajanljuk EGESZ pari folyamatok muszerezése. Szerk. Helm Lésalé miiszer- és méréstechnikai KONYVTAR vvexet5képosségénck mérése. 16.A pH éték és redoxpo- 1365 cldal, 145 kép és Abra, egésavdszon kétésben 231,— Ft ‘A késet tematikal felépieése: A) Mérésielifrisok é¢ mérémdzzerek flealinos ismerve 8) Final mennységek mnérémiszori é mérés elisa 4. Ararmeras, 2 Feszlesgrnerés,.Egyebvllamor meny- nyisgek mérdse 4. Nyomss, nyomskalonbvég ey vik Silymérés adapts. 6 Mennysege eral ebersey,gyorslit- 5, nyomatéc, mechani hinta tele iesitmény méréze . Stinemerés 10, Vastagsigmeret. 11 Homerskieimeré, 12, Riva copies cane mrt. 13, Surceg (3 Sly) merése. 14, Vsskoutanmérds, 15, Elekralcleatek merése. mérés. 7, Helyzet, sxoghelyzot- rexgésmérés. 8. Er sinak és a forrbsok erBsségéne! seq merése, 1 KOTETBEN 17. Optikai menayiségek mérése. 18. Ned 0, 19, Gézotezetécel és ezennyezett ‘A mérémészerek és az Uzemi mészerenés fltalines kérdé- seh D) Fugeelék. mértékrendszerek Stszhmicis| technikal berendezések ri Miszergyiree vallalatok. Targymutats, 4. Villamos mutat6- és regisztralé mGszorek. 2. Tavérés. 3. Kézponel mérdsi adatleldolgouis. 4. Ar dzemi mdszere- 26s tervenése. 8. Uzemi miszerek karbantartisa. 4, MarSestkéxak alaphémérséklete. 2. AllapotillemzSk cékel 4s 2 normilallapor. 3. Metrikus-angolszisz eulesszdmal. 4. ledyledse ei 5. Fontosabb stabvanyok. Beszerezhers az Allami Kényveerjesst6 Villalat konyvesboltjaiban. Maganszemélyeknek 4 havi rész- lethizetésre i zal: STAKKONYVSZOLGALAT Budapest, 5. postlih 240. we Az els6 részletee és 2 3% kezelési Kéleséger sx tiskor ucanvétee, kez6 hénapok elején egyeni6 részlerben Hell kifi- fennmmaradé sszegee 2 kevet zetni. Csekkat kildink. A kBvetkeus adatok kézié- sét Kdrjuk: Név, pontos cim, foglalkoxis, személy! igazolviny szima (utdbbi csak részlefizecés esetén), 285La. dbra, Az utbbbi 20 éoben széles kori ku- Jatémunka foigt, hogy — a természel- hii hangoisszaadds érdekében. — a di- namikus hangszérd lehetdségeit a teg- leljesebb maértékten felldrjak. Ezen munka eredményekeni jelentek meg az legure tikéletesehb hanjscorbk & a fo Kozatosan egyscerfisidd hangdabor ti pusok. zen fejlddés hamarosan ettent- monddsokhoz vezetett, uqyanis {Gr szdamdra a sok dob Hangszérd rendszerek Léska Péter kd, vill. mérnék pabbd sak dobor exak a megfetelé huzedvald — hangszéroval # esak a pontos bediliids utdn adja az eloirt eredmiényt. Est pedig amalar eszk- sbkkel neliéz megotdani. ‘A most ismertetésre kerlild hang dobor a gyakorlatban a legmesszebb- mendkig hevali, kb. 10 példénydt volt ‘alkatmam meghatlgatni é mindegyik- fal eguferman J6 hanghalést tapas taltam, 1.0. dbra Sokan taldn jogosan teszite fel 2 Kérdést, mi Jelentésege van _méz most is egy Hlyen, viszonylag bonyo- Tull doboznak? A vilasz exysz ha yégignézzik az ‘Audio folydirat 1966-08 példdnyait, Mé itt is cles Kilbnbséget tesznek a Klasszikus és a kisméreti, in. ,,booksheli” (vagy~ is kanyvespoleha’ illeszthet6) hang dobozok kéz0tt, Ennek az a magya Fizala, hogy az el6z6 Uipusok egy sor cldnyds tulajdonsaygal rendel- Keznek a kisméretti dobozokkal rE i — oh Le 2. dbra 2863. dbra semben, Ezek a kb, kétszer jobb Ratisfok, job melytrekweneids ut. Wiel, fovabba aa, hogy nem igenyel- nek Specialisan sinesony rezoarcle: frekvemeidj hamgeads6t. A hallgatas fordn lealakulé seubjekiiv kép ats ighan jobb egy nagyenb meretd do- hounds emellett mat 6adllo Butor- dara,’ bachol elbelveatet ‘A nagy engedckenysead high compliance) sn légtelflqgesateses suspension). hanysz6rok huzal Stterjedése essk evek muttan "var hhatdy gy hat ez a bevalt, 46 meet és ebziétikajd-dobortajia meg Io ideise érdekiBaésre tarthat_ szimot, Ismertetés Maga a hangdobos (1.0 ¢¢ 1.b) az in. “Karlson-tipusii suigdrzdsjavitd suetkezet. Makodésének lényege a kovetkezd. A hangsz6ré_membran els oldala mint kézvetlen sugarz6 mikédik. Itt trténik a magus €3 kézéphangok, valamint a mély han gok cay Tészének a sugdrzdsa, A. membran hatoldalahoz egy aku ikus Hlesztdrendszer esatlakozik, amely 2 kamrabol (1. és 3) ¢ lasbol (2 és 4) all (2. dbra), Ez a rendszer — kUlondsen a 150 Hz alatti tartomanyban — igen hataso- san csillapitja a Hangscoré_memb- rant, esOkkenti a sajdtrezgéseket és ezzel javitja a tranziens Atvitelt. A 2, nyildst mar az exponeneldlis ésa- toté rés illesati a szabad térher. Egy liyen esatolé rés fbb tulajdonsdgal- ban @ hiperbolikus télesérre (a leg- job. sugarzisjavite esckéz) emle- keztet, csak méreteiben Iéayegesen kisebb’ anndl [1]. Mindezek eredm nyeként kivald, rezonanelamentes meélvatvitelt kepunk a viszonylag kis kobtartaimit dobozzal, Lényeges eleme a mikédésnek a mnagasirekveneids sugarzis iranyi- tottsdginak esokkentése is. Tudott dolog ugvanis, hogy kb. 5000 Hz ielett, kulondsen a papirmembrénos hangsz6rdk élesen irdnyitott nyaléb- ban” sugéroznak (13°—25°). Meg- altozik azonban a helyzet, haa nyalab elé egy, a_hullamhosszal Ssszemérhet6 szélességd rést_helye- zunk. “Tlyenkor ugyanis Huygens elve értelmében a rés mint onailé szokunder sugarz6 -mikodik és kOmbhullimokat kelt. Igy mexsati- nik az éles irinyitottsag. zt a elt 5. dora is szolgalja az exponencidlis esatolé rés, ezért Gn. koaxidlis. hungsz6r6t alkalmaziak “az eredetl dobozban, ‘Az irodalom [1] szeriut 10 kHz-en mintegy 120°-o8 seighen sugarez a rendszer a vizszintes sikban. A hé tast mi is Lapasztalluk, amikor sz lessdvii hangsz6rét proballunk kia dobozban (Goodmans Axictte 101). A nagyszami meghallgatds, leisér~ let és vélemény utan sziletett_ meg a fényképen is lathald elrendezés: A magas és kozéphanga hangszérét magaba foglalé kalondllo egység a nagy doboz tetefén fogial helyet és igy kb. fejmagassighan van (3. Abra). A rendszer tehdt 3 hangszérébél ail; mélyhango hangsz6ro: EAG HX403 sp (30 emg, 20 W, rezo- nancia frekvenciija 36 Ez). Kbzép- hangu hangszéré: Goodmans Mi- dax 100”, 15 ohm,’ 25 W. Magas- hangi hangsz6ré: Goodmans ‘Tre bax 100" 15 ohm, 35, W. A'3 hang- sz6rdt egy elektromos vaitd (4. Abra) ileszti a végerdsit6hdz, amelynek wigasi_meredeksége 12’ dB/oktav, rési trekwencidk: 750 és [Szabodor \2Hoglon karin’ dobaceon bs 90 10 700 100 S00 tak zu GM Bh Oe f 4. dra 287dank aa eo 5 7. dora 3750 Hz. (A kézép- és magashangth hangs76r6 als6 hatarfrekvenciai: 960 im, 3500 Hz.) A valté (3. bra) a magasnangit hangsz6r6 mogdtt tog- lal helyet egy bakelitlemezre erb- sitve. A mélyhangit hangsz6ré, impe- \ciagorben szemlélteti a 6. Abra. cde wzek # diagramok igen hGen tikro- ik a Nanasz0ro sugarais! viszenvait, P nghyomis. és az impedaneia- ingadozasal, ill. valtozisai eaymdssal aranyosak, Aa ilven. im- pedanciamérést legedlszerabb sza- fadhan, vagy igen }61 esillapitott helyiségben (siket szoba) véyezni, fgy a kellemetlen szobarezonancisk elmaradnak. Az ismertetett hangdobozban igen sokféle felépitésd. és tulajdonsigi hangsz6r6t kiprobdltunk és_mind- egyiknél hasonlé impedancia és Irekvenciamenctet " tapasztaltunk, mint « HX403 sp. esetén, Az észielt hangkép pedig ‘mindig megfelelt a varakozisnak, (A kiprobélt Upusok a kovetkezdk voltak: "Goodmans Axielte 101, Orion PD 256, Isophon 3020 em ‘oval, Goodmans Axi 101, Lorenz LP’ 312, Electro Voice LS-12, EAG HX403'sp.) ‘Aut tapasztaltuk, hogy 2 doboz igelkedésére nincs szimottevd ha- 288 Lassal a hangsz6rd nagysdga; weyan- is.a fenti hangszordk aumerde 2 «30 cm volt (a membrantelllet ennek megtelelgen 1:2ardnyban vale toroit). ‘Bx a tény bétoritolt minket arra, hogy. megprobaljuk a dobor lmedris indreteinek ardnyos csUkkenteset az credell nagysig GON-dig, Az ered meny feltevestinket igazoita, a nay {oxi méretesokkenés ellenére 2 do- oe akusatikus Jellemz6 sake ali Esrrevehetden valtoztak, A kisérle= tek sordn alakult kia egoptimli- Sabb méretd doboz (2. Abra), amely egtelel az eredet\ dobomiagysag 85“ 87%-dnak, tovabbd a kereske= eiemben.oleson. beszereznet A/2 & AV3 rajatablak meretemek, gy fzok’ — "mint kivalé alapanyag Ininimalis hulladekkal’seldolgozha- tok. A hangdoboz minden oldala 25 in vastag @ egymisra merdlegesen rélegezett) fenyolemezbél All. Ezek enyevel. és faesavarokkal Vannale Snishog orbit. ey Bintoithats av nagyfoku. mechanikai stabililas, Amely” a. kifogistalan. mélyatvitel érdekeben eltéuiendsztkséyes. A Gsallakozis! sarkokba 20X20 time 63 keményfa hasibok vannak ‘er6- Sitve, fgy azok mint ysinek™ vezetik an epit elemeket. A dobor nétoldaldt — amely le- vehetéen van kikepezve ~ 10 db Mié-os + Ldb M Sas esavar tartja, iny Konnydszerrel tudunk hag? szdrot ceeréini (kisérletezm), tovab baa mechanikal stabilicds is bizto- silva ‘van, A hangdoboz.szikirdsa ita jellemz6, hogy kezzel megko- pogtatva seholsem ad fa” hangot, Megnagyabb mélyhang amplitadok nal egylk oldala’ sem> veyez. wad reagést' ‘A bels6. reronanciake (kézéphan- sok) esdlikentése eeljabol-a pari Samos oldatak 2 cm vastagon pdr- inizoa’ vannaks, melynek anya hilz- arash vatta és vatelin borités. A {ebb oldalra az egyontettiség frdekGhen — esak egy reteg Fekete Vatelin van Telragasztve ‘Az exponenciilis kivagdst eszté likal okokbél e6lszerd beldilrdl Ve Kony hangszoréselyemmel vagy md anyag racesal befedai. (Nélam L mm agg damil saaibol van a védéracs Hatalctve A magas & kOzéphangd exy'ség mat kevesbé kenyes a -mechanikal felepitésre és a geometrialclrende- zésre. Anyaga 10mm. vastag réle- Gevett Talemen. Meretei & betsd Tel Epitese a Sy 3068 7. abran Jol lathe ok ‘Természetesen nem ail médjukban nyorudkamras Rangszérdkat alkalmazni, Ez esetben f kovetkezdket tudom sjntani. TOL intlkodik a doboz egyelien seélessdod hangssérdval is (pk: Orion PD) 256), de meg job, ha un, koaxialis hang: Srorot’ haszidlunke (Iiyenek plea, Lorenz és az Isophon hangszor6 Kombinaeioie, de barkt elkesrithett eck hazel uidneatit is.) ‘Tapaszia- ftom az, hogy legalabb 2 db magas- hang hangssorot Kell a mélyhangt hhungs26ré kézepéndl elhelverni, mert Kennyen elailhat az.a helyzet, hogy 2 magashangok rovasaraa.'mely~ hangok tulstlyba kerdlnek. A leu- Jobb. megoldds, ha egy Koidnall nagashangu. edyseyet keseitink uplenemnbranos angsrspokhal Abra), Legeslszerabh 9-7 darabbol ielepltent a rendszert, igy exyenletes frekvenciamenctet 6 kevesbe i nyltott sugérast kapunk. A Keress (Gees rekveneiat cdlszerd 1875 1 re valasztani [2]. Jol fethasznalhatok 2.09 Fos dron beszerezhet8 magas rok (3 100 mr, vannak, hangi hangs 5 ohm, 1 W). 8. dbraEndersz Gyorgy Okt, vil. mérndke 6. Mikrohullami mérések A. szabilyos goometriajii, art mikrohulkiniaramkirik mérése- kor fokozottabhan feliép a mérde iy, visszahatisa a mérl mennyisé= dekre, mila koneentralt. paramé- Hézatokbaan Sxérl az eyes jellemrbk méréset Jehetdleg olyan mennyiségek -meg= hatarerdsdra Vezeljuk vissza, me- ka, eselek Lobbséuchen exyértel- hetok. A virsgalt. aram= matem Kor mikodését ismerve tikai dsszeliiggések felhasendlasaval keavvetve, haliroshatunke mies mas jempbkel: A kovetheztichen — a teljesséx indnye nelkhl Iran fonts slape thereasel es két_afkalmanist pele al Telalozntk Miapmerése teljesitmeny filohullamariny Slapitasineres Alkalmanasok: impedanets itnyezdmeres bs raj G.L, Teljesitménymérds Az nlapmérések_kiziil legpontat- lanabbul a mikrobutkind jel telje~ itményének abszolit értéke (W) mérheté, A relativ teljesitmény srintexel WB-ben adjuk meg. Az abszolit ériékek megaddssira is ale mas a di-skila, ha vonatkoz alapotvalaertunk. Legyen mW, a vonatkoztatisi sit Polytatis a 288. old-rot Végeretal néniny gyakortati te mattis! szeretnék adn az elkései- téssel Kapesolathan. Csak —meley= enyvet (Grdll esontenyy} hasznaie junk, minél higabban és. vékoo: mas 90°C homersékietit. A caivaroknak mindig. fiirjuk eS a tmeérdnek megteleld furatot, wards lott pedi enyvezzitk he. lay stabil é 'megbonthatatlan kaigst kapunk. feleslexes réseket, Iyukakal enyves-xipszes frészpor ‘al tomjuk be, Gondos ¢siszelts atin, a leiilepitett és Kellen higitott fa paceal (di vagy ma g6ni) pécoljok lehel Glew hsiromszor. Kazhen pedig, gondosan esiszoljuk ita feloietet, Igy szép, exyenletesen MIKROHULLAMU TECHNIKA sikrojel- Fagoctvy ter PS cm a +} jak a Leljesitmen Kiszmiliisa ty jele: dm és Pa 10 Jog (1000-2) A mérés esaknem 1 a mikeulwullamt energia hohatis hak mérésén alapul. A felads faz, hogy a mérdeszkdzben jelet lehetS his resterts mellett we ohimos terhelésen elnyelessik, é a felleps hiteljesitményt lehetdleg Pontosan megniérjak. (6.1) mély pacoldst kapunk. Ext kévesse az alapozis alapoz6 ikencével_(fir- higz, Ienola). Eta ndveletet is leg= alabb. haramszorvégerzDk, minek halasira a Jafelilet telit6dik, exért id6- es nedvesséuallé lesz. Tovabba fiz ert KOvelS lukkréteg sem szivo- dik {el és fenyes marad. Lakkozisra bb a megfelelS hiqitasit (akkbenzin). Gondos munka esetén hazilag is keésrithetd szep kivitel dobar ¢3 a vart eredmeny nem fog elmaradni. ental (1) The Karon speaker enelosure, by J. Rasisone Hagte And "Tetsssion Seow. 183 jae oS ld ray Hanestitdig “ronka P. Raai6techotka, 1890 oe. 386. ol (wetejexs kozlemény) GAA. Termisztor és barretter A. két eszkéz. kis teljesitmények, PSO mW, mérésére szolgal. A. termisztor Kétkivezetéses, is- méret (<1 mm) feélvezet5 eszkér, a szokésos murtkapontban 100. 500 ohm. ellenallissal rendelkezike, A’ mikrohullimi Lipyouallioz, szé- ies frekvenciasavban Jol illeszthet6. A felhasznalt félveretd nagy negativ hofoktenyezdvel rendelkezik, Igy a termnisztor a raadoll teljesitménnyel kézel arinyosan esbkkkenti cllendi sit, A Leriuisztor egyen frekeveneiis hid egyik dgaba, kap~ esolva; 4 hid indikéitora kézvetlenOt teljesitményhen Kalibralhato. Kon- strukeids viizlatot és egyszerd hid- kapesolist mutal a 6.1. abra Széles sdvban kis. reflexit ad6 konstrukelss megoldast latunk a 6.2. Abrdn, A levalaszté kapact sok biztasitjak, hogy a 2 db 100 ohmos termlsztor mikrohullimd szempont- ho) parhuzamosan, a kistrekvenckis hidtAplilis szempontjabdl oro: Kapesolédik. Az EMG hasonlo mérd feje. 10 MHz — 10 GHz (1) kézott r1,5 Alléhullamardnnyal rendelke- tik, telat KF teljesitmény és zaj mé- résére is alkalmas. ‘A barreller tarestira, vagy kismé retd patronba ¢pitett, néhiny a Vastagsdgi platina sail, amely az clbirt munkepontba elofeszitve (S— $0-mA drama) ellenalkisat a be- 56. teljesitmennyel_aranyosan nb Geli. Erzckenysegik kb. 4 ohin mW. 6.2, dora 289\ A 6.3. Abra barretter patront és esbtépvonalas mérdfejet “muta. A mérdhidelrendezése a termiszto- réval_azonos, A termiszior és barretter kis mé- Tele és tomego kovetkeztében a Kilsé homerséklet valtozasaira igen érzékeny. A kis mért teljesitmenyek kivetkezidben’ ez jelent6s _hibat okozhat, Ezért kolonféle termisz= toros hékompenzilé._kapesolasokat fejlesrtettek ki, de 3%-nAl nagyobb pontossigot ig sem sikerMl Lartani, Hitelesitésile példaul nagypontos- sigit kalorimettikus teljesitmény: mérdkkel térlénhet. Kristilydetektorok A mdr kordbban mesismert tis mikrohullamt diddiat kb. 10 aW (20 dim) alatt négyzetes karak- lerisvtikaval rendelkeznek, e7ért ti jesitmény indikélisra, illetwe rela tiv. szintnérésre. alkalmasak, ‘Szélessivi, kisreflesiojss kristaly- seerelveny készitese juen_ nehez, exért mérési eélra a frekvenei Liga vényehen is hitelesiteni kell 6.1.2. Kalorimet us estkbzok A heesé teljesitmeny itt hatdto- lyadekot (viz, olaj, stb.) melegit 1 mérist hOmerseklet_merésére ve zetjuk vissza, Kozepes 6s nay. teljesitmények_merésére allealmay (10 mW). Ws o peel] = — stigdets ma. barretier patron 2, Allohultim Finy-mérése Az 1. fejerethen Hiltuk, hogy Lipvonsion Kiulskaié Aliohullan kép jellenizé a Lipvonilat lezird impedanetdira, ‘a reflektalt teljesit~ muenyre, Leliit az illesztésl-viszo~ nyokra’ Kézenteked, hogy a viszo: yok kigrtékelése céljabo} a tap: vonal elektromes. terét szondaval, vagy oss mentén Tetapogassuk, A. ki- elt jelet_ deteklilva, leaivashal- JUk 9 tererdsscy. willenisait a tape Yona] mentén. Az slléhullimariiny ebbat \ mdigneses hurokkal a S (6.223 Uo Decibetbe 3B 20 1 u (6.3. 29 tog TER hy Négyzetes detektort hasznalva a fesziiltséyge] négyzetesen ardnyus ki- térést_kapunk, e76rt 290 bd. dbra ex (6.4) Trin Am twhbnyire a rohutlémi gyakorlatban szondis “etaposatast alkalmazraie. A” muszer Kons 6g viol it Get, bra. mutatja esitapvonal& Koaxiglistapvontl eseleben, A metszetben rath h Sitch hossia Teaven mgvbb leg nagyobb tizent hulmihoss? Telemed. Deteketorkent tis Wat alkal: mana. “X'szonda a tapvonal hoss sitékaban mozog. konstrl Bintositania well-a-miongo szerelveny (szonda + detektor~hangolé) —pon- tos, tapsonal tengelvevel parte: mes gatas “X tapeonal clektroméugneses tere csiolasban van a. sondivale A Szoniadital okorott ‘meresi hibét, Sait rellexist kis értéken kell tar tank, Bért a szonda és diva sae- Felvéniy importanciajanake. kepzetes resnet a rovidrenirt Yona esonkkal Kihangotjik. Masrészt a Cipeonal ga szmnda Kote csttolast sllitunk. be (ez a szonda fingableges' morgatieaval Teele fies). Ha a coatolie 20.dB est fa tna Celjesitmeny tan (0) ann) 2 mv 50 chim, akkor 4 fest ségmininnin helen rerteketal f oon Ugg 22 a ahaha ny mend 85. dibra A kis szintek indikdlasdra érzé- keny galvanométert, vagy szelektiv erdsit6t alkalmaznak’ (6.5, bra). A szelektiv erds{t6 kizepes Trekven- cifjja 1000 Hz, tehat a generatort. 1000 Hz-cel kell modulalnl. Kis erdsitd ‘savszélesség (20-50 Hz) esetén az OsszealliLassal nagy érzé- kenység érheté el 4.3, Coillapitis mérése Valamely négypélus esillapitasén az illesztetten lezart generitorbél Aweheli & a négypélus. kbzbeikta- Lisaval a lnyleges terhelésre jute teljesitméngek iidnyadosat értjuk. Paw Aaip > illetve Page A= 10 log a ep (6.5) porvas 2, dilthaté esilapite e36- ‘tdpvonalban buh aba Kiviteltik szerint a lehetnek allandd, vagy has értektl esillapitok, Mikédési ely szerint a mikrohul- Ianok Lartomanysihan veszteséges, 's hatdrirekvencia alatt) esillapito: kat alkalmazuak. A vesrlescges esillapitok szigete- re felvitt vekony. fernréteg.ellen- allas, Vay dielektrikumba. gga volt” porvas felhaszndlasavalké- Saiinek, \ halirfrekvencia alatti esiflapt tok avon alapulmak, hogy a tapvo- halon nem fered? médusokbon a Ur esillapitox waltoztat=Owns fe erdsséx_rohamosan, a mnenclalisany eskken, AZ ilyen apito esilupitasa a hullamhossz- Képest kis Lipvonalmerelek én a geometriabol pontosan até es igy mint etalon fel- alhaté A ti. sbran csillapité megatdd- sokat mutalunk be. 2 folytonas at monetek az iMleszlist javitjik A" csillapitismeérest visszavezet hetik a Leljesitméay mérésre, ugy, hogy miegmerjiik a generatorbil a teljesitmenymerdre juld Leljesit~ mmeayt a miérendé néxypolus bet euitt ak Delt aL ASAKOF gy esillapitis mérése a. elyet- tesitésés médszerrel Uirlenhel, arti Kor a, mérendé-aramkor -nelyche esillapitas etalont helveriink és az elébbivel avonos. indikslor szintel {illitunk. be. Enel a anéresnel tele jesitmény indikator (p]._ kristaily Getektor) is elegents. URI frekveneisikon gvakran al kalmaznak kapaeitiy os7tot, illetve esillapitat, tavolsiggal hoz, 6.4. Impedaneiaméres ipbiakban a7 ir és vovidzir impedance ailobultim- sgstsexgeved ners Ismet tortend teljak Plds0r a 0.7. dea srerinth Bssze allitdsban “megmérjik az ty, alld hullmarinyt és 2 Ugig helyél a tapvonal mente. Exzel” meghat. roztuk az impedaneiadiagramon Fr Kirt, amelyen rajtn van a Zq int pedancia, Azt is Uudjuk, hogy az Un helyenek a val6s Lengely” és az ra koe metszéspontja_felel mex, Kapesoljunk most Z, helyére ri vidzstat. helye eltolscike a Lipvon: Megmerve 3 Weltalddast, és elosziva (normalizal- ) 8 dg hullimhosszal, a2 eltolédas, jak megfele}oen’ felmérjOk killsd, taivolségot normalizaitt Uvorsii skein, FE ponthor sugarat Iivay az, fy ROrrel aot racks pont a Z< limpecancist. jot i Poliris impenaneia. dlagrimen A ig hullamtiosse egyszerden, mint két. Thinimumhely Uvolsiganak a Kétszerese merheio az allotuullam- aranymér6 ‘A. Lényleges impedaneia a taj vonal hullamellenallasabal szdimit- haté Z_=ZZx alakban. 6.5. Zajtényerd mérise A. mnérdjel forrasa_szerint jelae- nenitoros ¢ ajgeneratoros. reveal modszerekrol beszélank. Mindket tsetben az erdsitakimeneten hretdiew nexyzcies karakteris7t kai Teljesitimeny inuikatort alison mink 6.5. Zajtinyerds mérise jelyeneritorral A ménési dssreaillitast a 6.8, Abra mitalja. Vewokesziilck — mérésekor 8 leljesitmenymerdt mindig a KE erisité ulin helyezaitk el. enert a vevidetektor meghauusitja aa rest, A Jelgencrsiternak hiteles os toll Kimenettel kell rendelkeznie Usborszignsit). Andrés menete-a kivet ke weneratort. kikapesolva_ az toron kizepes kiterést (40° -=50") ai Itimk be, Ekkor a eFdsité kimend aajal mérjtik Fastin st jelgenerdtorral akkora Ajel- ll srintet adunk az erdsitd bemene ere, hogy 4 Rimend teljesitmeny Lehat az iadikitor kitérés megkét= seerezdujék. Ehbél a feltételbal és a zajlenyerd korabbi definieldjabot on kiscamithate a7 erdisité 1p 02TH gy ati whol 1 cenerdtor kimend- Vb 2.1 salanilgeneritor Kimeneti iiupedaneiaja_ohmban, Fea vevd KF enfsitdjenck sy Saslessexe KT Tz-ben A méiréshez salikséges, aunely clastivban ismiert Lorlathaté teljesitmenyit Feber z olyan zaijyenerditor av vlbirl frekven- x Tehetéleg val ailit el Teaegyszeribl) ameyold:is lenne egy’ vailtaztathiaté héniérsékteta, Tesztett ellensi sit L kapesolnt a7 ox0 enienctére mddszer Fad zajlenverdk mérésire ale nas, an eavebkent sziikséues rendkivil miagas-hémérsékletok rial 9. bra -% SO 1 (] | Ba 1 1 fo. dba RIL és URH-tartoményban a telitett SwolframkatodtosZ)diddak erjedtek el (hi abra). “A didda Altal. termelt sorétea) aranyos tz 4, LetilstAranimal A mnérési_ dsszealitas és dd azanos 6.8. bea szerintivel (bod pout). A zajdiodat [atéaramavai Rapesoljuk be és a fitdaram nove Hésevel allitumk he a merl erdsit6 ki menetén ketsceres zajindikaeidt Ekkor a zajtenye F20-Rel (6.7) a zajgenerator kimeneti impedaneiaja olmban = i telitett toda anddara: mnt A-ben. ahol: Ky A mikrohultianok a zajdiida mellett fnkistlésti esiives zajgenersitorok. Trek szeles. sivban Konstans. 2a teljesitmenst sallitanak. A. zajtel- jesttmény valtoztatasa ez esetben Riteles valtoztathati esillapitval Lorténik. tartomanyaban elterjedtek a Megjegs26s meresehex a) ABSA a zajtnyeris és 8 0.5.2. fejezetek- ben ismertetelt teljesitmeny ket szerezeses mexdszer helyelt elter jedten ulkalmazzak 0 3 dB-es oszté heiklatisin akapuld cljarist, Ennel a médsrernél KE ends kine: hetén, vagy tol fokozatainak eayikében 3 dies. esillapitot (lel 1) iktainak be é jesitmeny: fele A Jel, vagy zajgeneratorral viss Gulitjdk ae ordsith saja zajinak miegfelelé teljesitményt. A” meres Kierekelése a7 torténik ih) Ha nem alt rendelkezesre nay. retes dotektor, esak. linearis (kris Gs diddas detektorok altals: QV folbtt Tinearisnak tekint Kor a G5. 6s 63.2, Sze: ssnél_a kimendszintel 1 szoresere kell ndvelni ) Nauyertsitésit vow & ordsitt jerek nuerésekor mindisg ell Srizzik, Nowy valainely kizbens6, Vagy uiolsé Lokozat nines e telités ben id) Jelgeneratoros mérésnél, nagy osatvillasoknail zavartokozhat generiilor oszeilLitorainale sugir7as Dol ézvetlend) vet fel Gobb Hinyexit meérink!) 1). Zajgencritores mérésnél, RF elészelekeio,hijan a szupervevd mé- résekor a tikorfrekveneld is lehet vétel Gubh. zajtenyezdt- merunk!) elibbiekalapjin ban het6k), inti ni 21y A végerésiticsé illesztése az antennahoz gerdsit fokozat_makdésé- nek targyalésénal_ mar utaltunk arra, hogy az antenna alll képviselt Impédaneist a végerdsitdesd Aital meakivetelt optimalis anédkari ter- heldellendilis értékére kell transz~ formélni. A’ es6-anddja és az an fenna kizé egy olvan szerkezetet kell tktatmunk, amely ezt a sks ges imperlancintranszformaciot 1ét- rehozz. Nem elégséges azonban esupan az impedanciatranszforma- cid. A,B” illetve ,,C” osztalyt mi kidés Kévetkeziében az andadram- ban jeleatds amiplitaddja (teljesit- ményt) harmonikus-komponensek megjelennek, A beiktatott illesz6 egystégnek olyan tulajdonsiigtinak kell Jennie, Nogy a nemkivinatos harmonikusokat 4 lehets legnagyobb meértékben esillapitsa, Ellenkez6 eset- ben, haa. harmonikusok. kijutnak az antennara, alkkor azok mas adok forgalmat zavarjak. Mivel az ana. Ur hulkimsivek frekveneisi egy- 1. dbra. Zérokorés illesztis a vég- erdsitéess anddja és az antennakdbet Rocott. Az illesstés Tétrehozdsa an tennaiekercesel (a) és ledgazdssat (autotranszformator: D 292 Iria: Hetényi Laszlé HAS BK masnak éppen_harmonikusai (egész- szmi Lahbszirisei), erért ¢ vards # BCL és TV1 mellett ban a magasabb frekveneiakon dol- goz6 kollegikat érinti Mesztés zirokberel (Fank-kOr) A legeayszerdbb, zirdkdrds illesz- Ust 1. Abriink mutatja. A” rezgdkeori 60 esatoldtekeres. transzformatort alkot. Az, impedanciatranszformacié megealdsithale ,,nutotranszformé toros" megoldiissil is (1yb. bra), amelynél a terheléellenilids (az antenna) a reqdkorl tekeres exy Tedigaedsira esatlakozik. A jo 1 kodés Teltétele az, hogy a ket t Keres. (vay. tekoresrész) ‘k6z0tt a Tehets legszorosabb esatolds. Iegy (k=1). Egy idealis, (veszteségiien- tes) rezonins transzformator primer tekeresén uz alabbt impedunets mer Rein = amely képlethen Ryin =a primer) tekeresen held impedaneia (ohm) 7%, =az antenna ltal képviselt impedaneia (ohra) 4 =dittétel (a két_menetszaim aranya) (—) Ha azt akarjuk, hogy a primer te- Keresen a esd, szamara szkséges op timalis terheléellenallas Jelenjen mes (Ryyp)s aor az attételt az alabbi Grtelfre’ Kell megvalasztanunk hol n, én; a primer, iletve & si unde? tekeres menetszama. Az dle tel tigen midon. tortént meghat Iztea a ket cain tee jesen legend 4 “Abban az esethen, eredményekre akarank ti, fe gyelembe kell vennonk a7t, hogy esato1s rezackear nem tdesliey az- az, hogy a cab altal lendott teljesit- Inény cay részét a. klesatolékor fel- emésetis Ke azdltal Lortenik, hogy egy vestleséges Kornél nz optimalis Snodkdri impedanciat nem egyeddl ha pontosabb 2, dbra, A reeqOkiir sajdit park besetesigi elleriltdisa (I) & transsjormitt seeknnder ‘uldalt dlldsrquiittesenatkoljak a esi op ailis lerhelioten tlds (Rs op az &ttranszforméilt_ antennakéri. im. pedancis alkotja, hanem cay vészét A rezgokor sajit (veszteseal) rez0- anciaellenslissa kepezi (2. Abra). A varokbr hatasfoka: a7 i Jakkal kifejezve: amely képletben: R, =a rezgdkibr rezonaneiaellen- fllasa lerheletlenesetben {ohm Fey opt =H €86 dal mexkévetelt op timalis terheldellenallas (ohm) ik <8 Klesatolé Kir hatasfoks o Seemiéletescbh a hatasfok_értéke fz iresjarati ¢s st terhelt josh te= nyeztiekel kifejerve a Qo Qu=a rezgékir josiigi tenyexdje terhelt (izenti) altapothan a reggokor josagi Lenyerdje kiemelve A klesatoldkér hatasfokat a Q, tige vényében a3, abra mutatja. F uutéh azt mondhatjuk, hogy a held legnagyobb hatisfok érdekeben a tor ieletlen jéségi tényezit (Q,)_minét nagyobbra, a terhelt jésdgi tnyerot' on a as a4 a —— & 4, ira. A sides, a faka a terhelt josigt feriye:d (Qn) Figgocrjten. Baramatrkent a Ebr Tiregidrati josdgi tenyecaje (Q4) 5 repel nissont (Q_) minél alaesonyab ér- Ukitre kell megodtasztant Av nem ideiiis rezadkoraknél a saiikséyes dltétel némikképp médosul. Az atlétel értéke, a hatisfokot is figyelembe véve a (ss % A zirakir harmon us esillapitasa Mint mar em rergOkOrnek nem ¢ Frekvont is ‘esillaplt: A-4. bran példaképpen felra Ay 60"-0s Tolysish sziguel uzemelé Cosetdlya végerdsitéeso altal Iétre- hozott harmonikusok an) tiaaeit tot, az anddlcori ‘uz illesztés a fo 2fe Sto He Sto armonikusok 4. dora, Egy végerdsttdess anditara- ménakrelativ -harmonikus-kompo- mens @80" niqistssiq_exeln, “K jonporat sla teljstemenyars ita mtatia frekwenctaftagetien ttrelbentas eaten ‘A harmonikusok, a es6 anédara han jelentkeznek, és ha az ileszté- egység frekvenciafiggetien Tenne, akkor az adé jelentds teljesitmény- nyel_sugérozna a harmonikkus-frek- Venchikon Is. \ sremibletesség, ke ert -n dingramban feltuintettak az. NIN, teljesitményardnyt is. ‘Nuuyon j6 kbzelitéssel azt_ mond- hatjuk, hogy egy zirdkbr esillapi tas valamelyikt I-nél magasabb rend harmonikuson 2 josigi te nyez6vel linearisan ardnyos. A har monikusok minél nagyabb inérod eaillapitisa érdekében fehit az anéd= ari resgokie terielt jOsdgt tényerd= ja a lehetd tegnagyobhra kett odtass ani. f= ellentronit a Ratdsfok. rd eben sadkseges - kévetelmenneknek, TT FQ) 30 fo fo ore g 3 RB “0 0 20 0 We 8 Qe 5. dra, Az anddtort reegdkie (zdri- Kor) dllat iétrehozott esittapitds a kil- linboxé rendszdimut felharmonikusokra dzoe a lerhel fésdgi tenyers fligge nysben Ax 5. Abrin a zarékOrrel kivite- lezett ‘anddkOr esillapitast. mutat- jak be a kiionboz5 felharmontkuso- ‘on, a terhelt jésiai tényers (Q)) fggvényében, A re2gikbr elemeinek meghatirozisa A.cs6 ital meghatdrozott optimé- iis tereldellenafias a Vaky 2 pasrtalatl, vagy szamitast ton fel Fett terheit JOsigl Lényezd ismereté- en meghatdrozhatjuk a rergokor- hen_alkaimazandé-hangolokonden- ator kapacitisit. Az adatt Josaii tényezdhibesrakséges "hangoldka- pacitas crteke" Qe fyeRy ot (PP) (MHz) (kohm) c= 160. A hangoldkondenzitor ismeretében fa reggOkori tekeres Induktivitasa az alabbira adédik: 25 300 ' eC GH) (MH) (DF) Gyakorlati adatok Mint a fentiekbél lithato, a rezg6- kor Uresjarati jésigl tényezdjének (Q,) a Tenet Jegnagyobb érteket Kell adni a Kedver6 hatasfok érde- kében, Eppen ezért a tekeres huzala Tehetdleg. legyen minél vastagabb, még. kis teljesitményd, adéknal is, fahol exyébkent a kordram a nagy huzalkereszimetszetet nem indokol~ na. A 80 migteres siivban a s70kdsos huzalatmérd 0,8... 1.5 mm, amely Grtél 100. Weos' adékig megfelel. Elinyds az exastozott huzalbdl ke saiilt tekeres, de megfelel a zoman- eozott huzal is. Lilze hnzal alkeal- mardsafelesleges. A _tekerestest ‘anyaga Jegalibb antyira fontos, mint a huzal, Legmeafeleldbb a keramicus tekerestest, vagy az Onhordé kiv tel, bar ez’ utd! frekvenelaji savokban haszndlhat6. A'80 méteres vagy 40 meéteres si Vokban ugyanis a tekeresek nazy menetszma miatt tekerestest al Kalmazasa okvetlendl s7kséges.Kis teljesitmenyd addkhoz (kb. 20 W-ig) rolitul tekerestest_ is_megfelel, de nagyobb teljesitmények mellett a troiltul rendszerint meyolvad, vagy deformilédik, Bakelit, vagy bakeli- zal. papirbdl késziiit tekerestest mechanikusan megfelel_ugyan, de vesztoséael elég nagyok. PVG’ vi2- vezetekes6 (bir nagyon j6 megmun- kalhaté) nem alkalmas, mert vesz~ teségel nagyon nagyok’ és raadésul alacsony homérsckieten megligyul. A tekereset célezerti térkézosen te- Kereselni, mert igy a skin-hatasbél ereds veszteségek kisebbek. Méz szigetelt huzal esotén is eélszerd tér Keozdsen tekercselni, fOleg a lakkréteg, dielektromos vesrteségeinek esokken- tése érdekedhen, A menetek kozott ha- gyott térkéz, sokmenetes tekeresek- nél a huzalvastagsig. 0,5 ~ L-szerese Iegyen, kevésmenetti‘tekereseknél ennél {bb is Iehet. A végfokozatban_ vasmagos te- keresek stk kildnleges vasanyag eselén alkalmazhatok, aitaldban az. ilyen tekeresek esak légmagos kivi- teldek. A tégmagos tekeresek aitkor adjak a tehetS legnagyobb jéscigi té- nyjezlt (Qy), let a tekeres hossza a ten Kkeres dimérijének 1,5-—2-szerese. A tekereseket lehetdleg ne helyezatik Uuilzottan Kozel a készillék fem el6- lapjahez, vagy paneljihoz. A nagy kiterjedéstl fém felilletekt! valé legkisebb tavolsag (tetsableges inany- ban) legalabb akkora legyen, mint 8 tekercs stmérdje, Ax arinylag J61 kivitelezett_te- keresek Uresjarati j6sfigi tényezdje 100250 k6z6tt van. Annak érde~ kében, hogy a hatisfok elfogadha- téan j6 lezen és elég kedver6 le- yen @ harmonikus esillapilas is, a ferhelt jdscigi tényesit 1535 hatdrok ki:é szokis felvenni, ietwe ennek alapjan kell meghatirozni a han- goldkapacitis értékét, 293A zéirokbrbs Mesztés egy masik megoldasa Az elézikben elmondott zar6ko- +65 illesztésnél eléfordulhat az, hogy fa magasabb frekvenciafi sivokl a esatolotekeres menetsr leg I-nél kevesebb menetre adédik. Az ilyen esetekben arinylag jo al- kalmazhaté a kivetkezOkben bemu- tatatt megoldds, de esak akkor, ha a salikséges attétel 4-10... 40 Grtékek Kbz6 esik. Az. illesatési meg- bldist-a 6, Abra mutatja. Ennek 6, dbra, Az illesstés egy masik m oldisa, Az antennatabel dat kép- viselt alacsony értékit olunos. impe- Mancia az anédkori rezgikbr Soros vessleségi ellendilisit képezi Iényege az, hogy az alaesony im pedancidji’ antennakabelt (30—75 ohm) az anddkorl rezgokir soros vesrteségi ellenallisakent iktatjuk be (7. Abra). A rezgokir egyenletel alap}in a Soros veszteséqi ellenllas (Zo, amely tisztin ohmos) terhelt jésigi tényeznek a négyzetével transzformalédik at’ a forgokon- denzétor Kapesaira Rie= QZ Ennél a megoldiisnal tehat ay attétel a terhelt josagi Lenyezdvel egyenlo: 7 Abban az esetben, ha biztosithats ar, hogy a terhelt josagi teaver ne leuyen Yenél_kevesebb. vagy kb. 3)—40-nél tébb, akkor ezzel a meg- Oldassal is nagyon Jo illesztest ta dunk elérni. Ez a eyakorlathan azt Regn h Zo L 2 7. dora, Egy rezgékér soros és parhus- amos ‘vescteségi ellendllisa ‘Kozotli ‘asszefiiggés 294 Megrendiléstel veetk a hire, hogy 1967. jnius 3-in 72 éves kordban elhunyt DR. ISTVANFFY EDVIN 1 Budapest! Maszaki Egyetem mikrohullamd tanszékének volt vezetdje, nyugalma- ott egyetemi tanir. Dr. lsevinfy Edvin az EgyesUit lax6lampa Re.-den Kexdte pélyafutésit 1923-4 mint fatal mérndk, Kezel hirom évtizedes gyirl gyakorlata alatt, sok Gj, miszaki Grtsk megerveréie és kivitelexése fUz6dik nevéher, Az 6 kézremGédésével ké- stultek el az els hazal mUsorsz6r6 vovokészUlékek, Ort volta lakihegy! 120 kWos {de épieésénel és hasznos tandcsait felhaszndledke a reléaddk feldlidsandl is. A fel- ‘Stabadulis utin tevelenyen résvt vete az orszigos hirszéré halézat iljiepitésében, tmajd ax elxS 5 éves terv végrehajeisiban. Elismerésill 1950-ben a Munka Erdemrend arany fokorataval tncertéle ki Kutate tevekenysdge a korszeri honvédelem terdletére is kiterjedt. Az 6 irs hyitsedval késziltek el a2 ele6.hazal lokdeorok. Féradesdgot nem ismer6, sxéles {Heélajd mUszaki cevekenyseg jellemezce pilyafucisit. Tebb idegen nyelven Is meg~ jelent értekezése és kenyve bizonyita ext. Nyugillomdnyba vonulisa utin is meg- rmarace réi munkakedve. Az antenndkrél és thpvezerékekrél sz6l6 munksja kSnyy Blakban sajnor eras mala utén jelenie mér meg. Munkatérsa, haligat6i srereccéi és fegyben csodilcik »s, Croddledk frachatatlan munkakedvét, mely nem s2Gne meg imag ak kor sem, amiker a sors ndha keményedben bint vele. Elecének utolsé percéig Era wigy tolestee eh, hogy a lehet6 legeoobet adja a mdszaki tudomsnyok terén a tirsadalomnak, Bucsiaunk tle, mint a magyar ridishirsabrés egyik Getsr6jée6l és mint peda ‘g6qustol is, aki sokat cect azért, hogy haxink miszaki értelmisége tudisban miné! jobban gyarapod)k egy adott értékre beallitja. A han- jelenti, hogy a sz0kasos 50—75 ohm- golokondenzator kapacitasa: ds antennakabeleket feltételezve a7 optimalis terheldellensillis (Ry ot) 5000 ohm és kb. 50.000 ohm kéztt tozhat. Ha az adott végerdsit6- es6 5000" ohm alatti, vagy 50.000 ohm feletti optimalis terhelbelien- alldst_kivan, akkor ez a megoldas nem hasznalhat6, Szerenesére a sz0- Kisos addes6vek optinalis terhel6- ellenallasa kb. 1 kohm és 10 kehm kozott van, ‘A’ hangoldkondenzsitor kapacita- sahak tmeghatirozasa ugyanugy tor tenik, mint az elézékben, de most tudnunk kell, hogy a terlielt josagi tényezst nem vehetjik fel tetszb= leges értékire, mert azt az attétel c= 160. (PE) (MEI2) (kohm) Az ide tartoz6 szamitssok ara esetre érvénvesek, amikor a rei or sajat Uresjarati josdgi tenyezbJe (Q)_végtelen. A 150—200-a8 Q-jd rorgékordk esetén gyakorlatilag mar hem kévetink el hibit, ha arezgo- Kort idedlisnak tekintjik. ‘A kovetkez6 szamunkban a ,,Col- ling” szré méretezésével fogunk foglalkozni. Gépkocs és motorkerékpdr- tulajdonosok FiI- GYE- LEM! ter és Cttér6 Bolt Vallalatnal megjelent a hosszu 1d6 61a nélkeaozott “ 17 tipust akkumulstortOlts készillék. 612 Vos algkumulstorok toltesere szolga A toltskewalek szabalyzovel van ellatv, {05b foko zat besithatd és esrdltséy emelkedesevel arany Ban a toltdaram automatileusan esokken Tareéitesbol kar nem szarmazhat. Alkészik miszersrert ivitelben késziil és 220 V ha iGzati feszaltsegget mokddik Minden iészilekre 1 eves jotallés van. Foayaset6i ara: 495, Ft Kaphaté: Kizirdlag az Ezermester és Utt8r6 Bolt Vallalat bucapesti és vidéki bottjaiban