COLLIN WILCOX: AZ �JS�G�R� HAL�LA

Vakok Elektronikus K�nyvt�ra

Jav�totta, t�rdelte: Dr. Kiss Istv�n; 2006.

Az asztalf�n �ltem. Ann velem szemben. Ann k�t fia, Billy �s Dan, k�toldalt. Egy
kis �nneps�get tartottunk. Ann tan�t�n�, �s most tudta meg, hogy a t�v� m�snap
filmre veszi a negyedikeseit, amint festm�nyt k�sz�tenek a j�tsz�t�r fal�n, �gy h�t
b�r�nys�lttel �nnepelt�nk. Ann spagettit k�sz�tett Billynek, sajtos makar�nit
Dannek, nekem pedig �des vajas s�tem�nyt. Csal�dias jelenet volt, csal�dias
eml�keket �bresztett, ev�s k�zben gondolataim sz�ntelen�l visszavittek a m�ltba, a
t�voli �s a k�zelm�ltba. T�bb mint t�z �ve v�ltam el; Ann k�t �vvel ezel�tt. Alig
egy �ve tal�lkoztunk, amikor tizen�ves fia, Dan egy gyilkoss�g tan�ja volt -- r�vid
ideig gyan�s�tottja is. Dant kerestem, amikor el�sz�r l�ttam Annt. A bej�rati
verand�j�n �lltam, amikor ajt�t nyitott. Bal kezemben tartottam a szolg�lati
jelv�nyemet, jobbomat szabadon hagytam, k�szen arra, hogy revolvert r�ntsak.
Megtanultam: a tizen�vesek vesz�lyesek lehetnek.
Amikor Ann megpillantotta a detekt�v jelv�nyt, hirtelen, akaratlanul is
h�tral�pett,
s egyidej�leg, a k�ts�gbeesett asszony klasszikus mozdulat�val, a sz�ja el� kapta
az
egyik kez�t. Farmernadr�g �s r�gi, magas nyak� pul�ver volt rajta. S�r�,
v�r�sesbarna haja laz�n omlott a v�ll�ra. A hossz� v�szonnadr�g al�l
kikandik�ltak r�zsasz�nre festett l�bk�rmei. T�gra nyitott szeme n�m�n f�rk�szett.
M�r ebben az els� pillanatban �reztem rajta valami egyedit, sz�momra
k�l�nlegeset. Cip� n�lk�l, r�gi pul�ver�ben �s fakult farmernadr�gj�ban nagyon
sebezhet�nek l�tszott: nagyon nyugtalan, sov�ny kis asszonynak. A gyerek��rt
�rzett visszafojtott agg�d�sban, amir�l t�gra ny�lt szeme �rulkodott, rendk�v�l
n�iesnek, rendk�v�l vonz�nak tal�ltam. Len�ztem a l�bujjaira, �s �gy l�ttam, hogy
kiss� cs�mp�s. K�s�bb meg�llap�thattam, hogy t�vedtem.
Ann most haja sz�n�t hangs�lyoz� b�zs selyembl�zban �lt a feny�fa asztal v�g�n,
amely m�r h�rom nemzed�k �ta a csal�dj�� volt, �s nagyon magabiztosnak s m�gis
nagyon vonz�nak l�tszott. A borospohar��rt ny�lt, r�m mosolygott, �s n�ma
k�sz�nt�ssel f�lemelte a poharat. Mik�zben ivott, sz�rke szeme �nnep�lyes
j�kedvvel n�zett r�m. Abban az id�ben, amikor meg�llap�tottam, hogy nem
cs�mp�s, f�lfedeztem az izgat� k�l�nbs�get is Ann nyilv�nos �s otthoni
szem�lyis�ge k�z�tt. Idegenek k�z�tt gyakran visszah�z�d�, tart�zkod� volt.
Bar�taival azonban megosztotta intim melegs�g�t �s nyugodt, boh�k�s humor�t.
Szeretkez�s k�zben tudott kezdem�nyez� lenni, m�g j�t�kosan szabad sz�j� is.
Billy lenyelt egy nagy falat b�r�nyh�st, �s hozz�m fordult. Gyors esz�, hirtelen
be-
sz�d�, kit�rulkoz� tizenegy �ves fi� volt, eleven fant�zi�val �s er�s �ntudattal.
-- Mihelyt tizenhat leszek -- jelentette ki --, megtanulok rep�l�g�pet vezetni.
Azut�n, ha elv�gzem a f�iskol�t, rep�l�m�rn�k leszek, �k tervezik a
rep�l�g�peket.
-- Te j� isten -- a tizenh�t �ves Dan a mennyezetre emelte szem�t. -- A m�lt h�ten
m�g m�lytengeri b�v�r akart lenni, hogy els�llyedt kincsek ut�n kutasson. Akkor
l�tta a moziban a M�lytenger-t.
- Amikor meg te l�ttad -- v�gott vissza Billy --, vett�l egy Jacqueline Bisset-
plak�tot.
-- Trik�ban -- tette hozz� Ann, gonoszkod� mosollyal. -- Vizesen.
Dan hirtelen elpirult, �s a t�ny�rj�ra meredt. Szem�ld�k�t �sszer�ncolva buzg�n
v�gni kezdte a h�st. Valah�nyszor Ann a szexr�l besz�lt, b�rmily burkoltan is, Dan
nyomban kivonta mag�t a besz�lget�sb�l. Ha Ann m�gis folytatta, a fi� kiment a
szob�b�l. Mik�zben Billy magas hangja ott rezgett gondolataim m�g�tt,
megpr�b�ltam visszaeml�kezni, besz�ltem-e valaha is szexr�l az any�mmal.
Tizenh�rom �ves voltam, amikor ap�m otthagyott benn�nket. Magas, j�k�p�,
sz�les v�ll�, hat�rozott tekintet� �s nyugodt mosoly� f�rfi volt. Fiatal kor�ban
f�lprofi baseballj�t�kos volt, k�s�bb sikertelen�l pr�b�lkozott bejutni az els�
oszt�lyba, �s mindenf�l�vel foglalkozott. V�g�l letelepedett San Francisc�ban,
elvette any�mat, �s telekkel kezdett �gyn�k�lni. Id�vel �n�ll� telek�gyn�ks�get
nyitott. Egy napon hazat�rve s�rva tal�ltam any�mat. Sz� n�lk�l el�m tett egy
levelet. Ap�m elment a tik�rn�j�vel. Sajn�lja, �rta, de nem tehet m�st. A kocsit
elviszi, de semmi egyebet. Mihelyt megtelepszik valahol, k�ld p�nzt.
N�gy �v m�lva meghalt Texasban. Aut�baleset: kigyulladt a kocsi, �s � a
felismerhetetlens�gig el�gett. A kar�csonyi �s olykor sz�let�snapi csekkeken k�v�l
sose k�ldte a p�nzt, amit �g�rt.
Abban a n�gy �vben any�m meg �n sose besz�lt�nk szexr�l, ez biztos. Arra sem
eml�kszem, hogy b�rmi l�nyegesr�l besz�lt�nk volna. Szinte sohasem volt vit�nk.
De nem is besz�lgett�nk igaz�n. �t eln�m�totta a k�ts�gbees�s �s a mag�ny. �n
egymag�m igyekeztem megk�zdeni a serd�l�korommal.
Titkon Danre n�ztem. Merre j�rhat a k�pzelete, amikor Jacqueline Bisset-t n�zi a
tapad� trik�j�ban? Dan csinos fi� volt, kor�n�l fejlettebb. Mozg�sa k�nnyed,
arcvon�sai szab�lyosak. S�t�t szeme nyugodt �s tiszta. Higgadt fi� volt, lassan
nyilatkozott meg, ak�r d�h�t �rzett, ak�r �r�met. Billy fecsegett, Dan figyelt.
-- K�rsz k�v�t, Frank? -- k�rdezte Ann. Nemet intettem. -- Azt hiszem, kihagyom.
-- Italt?
-- Nem. Semmit.
-- Kaptunk Ovaltine-t -- sz�lalt meg Billy. -- Mit sz�ln�l hozz�?
R�mosolyogtam. -- K�sz, Billy, de ... A k�zeli el�szob�ban csengett a telefon.
Dan gyorsan f�lkelt az asztalt�l, �s f�lvette a kagyl�t. Vacsora k�zben k�tszer is
h�vt�k m�r. Gyan�tottam, hogy mindk�t �zben l�nyok.
-- T�ged keresnek, Frank -- sz�l�tott Canelli fel�gyel�.
Kedvetlen�l tettem le a szalv�t�t a t�ny�rom mell�, �s h�tratoltam a sz�ket.
Felv�ltva tartottunk �jszakai telefon�gyeletet Pete Friedmannal, a m�sik
hadnaggyal a Gyilkoss�gi Oszt�lyon. Ma �n voltam soron.
Megv�rtam, am�g Dan visszamegy az eb�dl�be, csak azut�n vettem f�l a telefont.
-- Hastings hadnagy? -- k�rdezte Canelli.
-- Igen. Mi van, Canelli? -- Besz�d k�zben jegyzetf�zetet �s tollat vettem el� a
zak�m zseb�b�l.
-- Hadnagy -- kezdte neh�zkesen Canelli --, igaz�n nem sz�vesen zavarom, de
nagyon z�r�s helyzetet tal�ltam itt. Sz�ks�gein van a felhatalmaz�s�ra.
-- Mi t�rt�nt?
-- K�zleked�si baleset volt a Columbus �s a Vallejo sark�n. Csak egy s�rh�ny�
g�rb�lt el, semmi t�bb. Egy ez�stsz�n� Mercedest vezet� n� nekiment egy barna
Buicknak, amelyben n�h�ny fick� �lt. Belecs�szott a pirosba, �s jobbr�l
neki�tk�z�tt az el�ls� s�rh�ny�juknak. De azut�n elszabadult a pokol. Mert a
Buickban �l� k�t fick�, a vezet�, meg a m�sik, aki h�tul �lt, hirtelen kiugrott a
kocsib�l, �s fut�snak eredt. Nos -- Canelli l�legzetet vett. Mindig hossz�ra
ny�jtott,
�sszef�gg�stelen st�lusban tett jelent�st. B�rhogy szor�totta az id�, lassan
fokozta a
fesz�lts�get. -- Nos, a Columbus nagyon forgalmas, hiszen tudja. �s �ppen erre
tartott a Columbuson �szak fel� egy k�tszem�lyes j�r�rkocsi. Mindent l�ttak.
Amikor �szrevett�k, hogy a k�t fick� otthagyja a Buickot, az egyik rend�r a vezet�
ut�n futott. A t�rsa ott maradt, hogy biztos�tsa a helysz�nt, �gy h�t... -- �jabb
l�legzetv�telnyi sz�net k�vetkezett.
-- Szedje �ssze mag�t, Canelli. T�rjen a t�rgyra, ha lehet. M�g a desszertet sem
ettem meg.
-- �, persze. Sajn�lom, hadnagy. Az a legr�mesebb az eg�szben, hogy kider�lt:
m�g egy fick� �lt a Buickban. A h�ts� �l�sen. �s ez halott.
F�ls�hajtottam. Onnan, ahol �lltam, bel�ttam az eb�dl�be. Billy felt�lalta a
desszertet: fagyasztott gy�m�lcskokt�lt, �des -- vajas s�tem�nnyel. Amiatt b�ntam
olyan takar�kosan a b�r�nys�lttel.
-- Folytassa, Canelli -- s�rgettem nyomat�kosan. -- Mi van m�g h�tra?
-- �ppen azt mes�lem, hadnagy. Legf�ljebb tizen�t perce �rtem ide, �gy azt
mondhatja, vakt�ban tapogat�zom. De �n �gy l�tom, hogy lel�tt�k vagy lesz�rt�k a
fick�t. De nem is ez a probl�ma.
-- Mi a probl�ma, Canelli?
-- Az �tkozott forgalom a probl�ma, hadnagy. Zs�folt az �t eg�szen a Mark�t
Streetig. Itt van k�t �rmester a k�zleked�siekt�l. Ferguson �s Durrant. A s�rba
visznek. Azt akarj�k, hogy vitessem el a kocsit.
Megmondtam nekik, hogy nem mozd�thatom el a holttestet enged�ly n�lk�l, �k
meg azt mondj�k erre, hogy csak a kocsit kell elmozd�tanom, nem a holttestet.
Ez�rt telefon�lok, hadnagy. Utas�t�s�rt.
-- Mondja meg Fergusonnak �s Durrantnak, az �n felel�ss�gemre, hogy a kocsikat
tilos elmozd�tani. Mondja meg nekik, hogy tart�s forgalomelterel�st kell
szervezni�k.
-- Ok�, hadnagy. -- Az egyet�rt�s k�tked�en hangzott.
-- Etesse meg vel�k, Canelli -- mondtam. -- Ha agyonl�tt�k az �ldozatot, a l�v�s
k�v�lr�l is j�hetett. Ha elmozd�tjuk a kocsit, nem tudjuk meghat�rozni a bel�v�s
sz�g�t.
-- Hm .. . igen. Ok� -- m�g mindig hallottam a k�tked�s�t.
-- Mi van a k�t f�rfival, aki a Buickban �lt? Kereket oldottak?
-- Az egyik, a h�tul �l� fick� elmenek�lt. De a vezet�t elkaphatjuk. Ahogy
mondtam, a j�r�rb�l az egyik ember a nyom�ba eredt, �s l�tta elt�nni egy
k�temeletes �p�let melletti zs�kutc�ban. A rend�r t�mogat�st k�rt, ahelyett, hogy
egymaga ment volna ut�na. Persze ez volt a helyes elj�r�s. De azt�n, amikor a
seg�ts�g meg�rkezett �s v�gigkutatt�k a zs�kutc�t, nem tal�lt�k a fick�t.
-- Mit gondol a rend�r?
-- Azt, hogy a fick� az �p�letben rejt�zk�dik. L�ttunk egy bet�rt ablakot, ez�rt
azt
hiszem, hogy tal�n igaza van.
-- K�r�lz�rt�k az �p�letet?
-- Igen, uram. Szorosan k�r�lz�rtuk. -
T�tov�zott, azut�n megk�rdezte: -- Idej�n, hadnagy?
Kedvetlen�l b�lintottam. -- K�r�lbel�l t�z percen bel�l ott leszek. Csak tartsa
nyitva a szem�t, am�g oda�rek. Ne mozd�tsa el a kocsit. Ne menjen a h�zba a
gyan�s�tott ut�n. Semmi m�st ne tegyen, csak h�vja a halottk�met meg a labort.
Hidegv�r!
-- J�. K�sz�n�m, hadnagy.
-- Viszl�t. -- Bel�ptem az eb�dl�be, megcs�koltam Annt, bocs�natot k�rtem,- �s
�tny�ltam az asztalon a s�tem�nyem�rt. Majd megeszem �tk�zben.
A Vallejo Street utols� k�t h�zt�mbje el�tt m�r vijjog� szir�n�val �s villog�,
v�r�s
l�mp�val vezettem a kocsit az egyir�ny� forgalom vadul, d�h�sen kanyarg�
�radat�val szemben. Magam el�tt l�thattam a Columbus-Vallejo-keresztez�d�st.
Canelli nem t�lzott. A tet�n �s sz�lv�d�n v�szjeleket ad� l�mp�kkal f�l tucat
rend�raut� z�rt el h�rom s�vot a n�gyb�l a Columbus Avenue-n. Egy t�zcsap
mellett �ll�tottam le a kocsit, a m�szert�bl�n hagytam a n�vk�rty�mat, �s bez�rtam.
Az utols� h�zt�mb mellett l�pkedve felt�ztem a jelv�nyt kord sportzak�m
hajt�k�j�ra. Ahhoz k�pest, hogy novembert �rtunk, szokatlanul l�gy �s meleg volt
az �jszaka. Odafenn ragyogtak a csillagok a s�t�t, tiszta �gen. Ha volt is k�d ezen
az �jszak�n, csak a Golden Gate-t�l nyugatra sz�llhatott le, t�bb m�rf�ldnyire a
v�rost�l.
A Columbus Avenue San Francisco k�zpontj�nak legr�gibb, t�rt�nelmi negyed�n
vezet kereszt�l. A k�tir�ny� �t a belv�ros p�nz�gyi k�rzet�nek felh�karcol�-
tornyai k�z�tt kezd�dik, �rinti a boh�k�san csillog� Berber partot, �s a Hal�sz
rakpartn�l v�gz�dik. A Vallejo k�r�lbel�l f�l�ton keresztezi, a p�nz�gyi k�rzet �s
a Broadway, a b�rkereskedelem k�zpontja k�z�tt. A Vallejo Street �p�leteinek
z�me r�gi, t�gla �s k��p�tm�ny. Sok t�l�lte az 1906-os f�ldreng�st.
Ahogy �tb�jtam a l�mpaoszlopok k�z�tt laz�n kifesz�tett, r�gt�nz�tt k�t�lbarik�d
alatt, megpillantottam Canellit. A halottk�m kocsija m�g�l l�pett el�, �s hozz�m
sietett. A huszonh�t �ves kor�ra form�tlann� h�jasodott Canelli a maga sz�zt�z
kil�j�val ink�bb elh�zott szak�csnak l�tszott, mint gyilkoss�gi nyomoz�nak.
Kacs�zva j�rt, ha zavarta valami, verejt�kezett. A rend�rosztag reflektorainak
f�ny�ben most is izzads�gt�l csillogott sz�les, barna arca.
Mik�zen Canelli bal fel�l k�zeledett, Ferguson �rmester a k�zleked�siekt�l jobbr�l
j�tt fel�m. A n�gyajt�s, barna Buick k�zel�ben tal�lkoztunk. A kocsi, orral �szak
fel�, a Columbus egyik bels� s�vj�n fordult keresztbe. Az ez�st Mercedes
nyilv�nval�an nyugat fel�l j�tt a Vallej�n, �s jobbr�l, el�lr�l �tk�z�tt bele a
Buick
s�rh�ny�j�ba �s v�d�r�cs�ba. A kocsik helyzete lehetetlenn� tette, hogy ak�r a
Mercedest, ak�r a Buickot el�retolj�k.
N�gyajt�s volt mindk�t aut�. A Buick els� ajtaja a vezet��l�s oldal�n kiss� nyitva
�llt. A m�sik oldalon a h�ts� ajt� ny�lt ki. Ott hagyva Canellit �s Fergusont, a
h�ts�
ajt�hoz l�ptem, lehajoltam, �s ben�ztem, �tsz�z wattos reflektort �ll�tottak oda,
hogy bevil�g�tson a nyitott ajt�n. A f�nyben a h�ts� �l�s t�ls� sark�ba t�masztott
f�rfialakot l�ttam.
Sz�rke gyapj�nadr�g, combig �r� barna aut�skab�t �s citroms�rga, magas nyak�
pul�ver volt rajta. Barna mokasszinja ragyogott, dr�ga ruh�ja frissen vasalt volt.
Feje h�trabukott az �l�s p�rn�j�ra. Onnan, ahol �lltam, csak a nyak�t, az �lla als�
fel�t l�thattam, meg egy keveset az arc�b�l. S�r�, �sz haj�t divatosan hossz�ra
n�vesztette, nyak�n �s �ll�n a petyh�dt b�r a k�z�pkor�akn�l szokott m�don
megereszkedett. Gyapj�kalapja a feje �s a kocsi sz�vetburkolata k�z� szorult.
K�tsoros kab�tj�n b�rgombok voltak, a gall�rt �s a mandzsett�kat is b�rszeg�ly
d�sz�tette. A kigombolt kab�t sz�tny�lt a mell�n. Bord�zott, s�rga pul�ver�n a
sz�ve
f�l�tt, f�ldoll�rosn�l alig nagyobb k�rben, v�rfolt l�tszott. Piros volt a v�r, m�g
nem sz�radt meg. A folt k�r�l maszatos volt az ing, mintha valaki megpr�b�lta
volna led�rzs�lni a foltot, vagy el�ll�tani a v�rz�st. Bal karja, a kocsi oldal�hoz
nyom�dva, a test�hez szorult, bal keze az �l�ben hevert, teny�rrel f�lfel�. Jobb
karja elny�lt az �l�s p�rn�j�n. Ujjai mindk�t kez�n beg�rb�ltek a hal�l v�gs�
szor�t�s�ban. Bal kez�n arany pecs�tgy�r�t viselt. Hossz�, v�kony kezeit kereszt�l-
kasul k�k v�rerek h�l�zt�k be. Ak�rcsak nyak�n �s �ll�n, kez�n is azt mutatta a
b�re, hogy �tvenes-hatvanas �veiben j�r� f�rfi.
Vigy�zva, nehogy hozz��rjek kezemmel az aut�hoz, behajoltam a nyitott ajt�n,
hogy meg�rinthessem a halottnak az �l�sen hever� jobb kez�t. M�g meleg volt.
Nyirkos, de m�g meleg. Aligha halhatott meg egy �r�n�l r�gebben.
M�g mindig el�reg�rnyedve, apr�l�kosan megvizsg�ltam a kocsi belsej�t �s az
�l�sp�rn�kat. Semmit nem l�ttam. Se sz�tfr�ccsent v�rt, se sz�tt�pett
pap�rdarabk�kat, se cigarettacsikket. El�gett gyufasz�lat vagy m�s hullad�kot sem.
�rny�kom a halott l�b�ra vet�d�tt, �s s�t�tbe bor�totta a kocsi padl�j�t. Oldalt
l�ptem h�t, �s guggolva f�rk�sztem a vastag padl�sz�nyeget. Egy j�gcs�k�nyt
vettem �szre az �ldozat f�nyesre kef�lt, barna mokasszinja mellett. A
legszab�lyszer�bb j�gcs�k�ny volt, kem�nyf�m ny�llel. V�res volt az �le, a nyele
azonban tiszta, nyilv�nval�an let�r�lt�k r�la a v�rt �s az ujjlenyomatokat. Az
�ldozat bal l�ba m�g�tt, cip�je �s az ajt� k�z�tt �sszegy�rt zs�rpap�rdarabot
l�ttam.
Reccsent a t�rdem, amikor f�legyenesedtem �s Canelli fel� fordultam. -- Mi ez?
k�rdeztem, a zs�rpap�rra mutatva.
-- Nem tudom -- felelt. -- Nem akartam elmozd�tani, am�g maga ide nem �rt.
El�vettem a goly�stollamat, behajoltam a kocsiba, �s a tollal elh�ztam a
pap�rdarabot az �ldozat l�b�t�l. Egy m�g nagyobb darab pap�r cs�szott ut�na,
�sszeillesztve �s kisim�tva, a k�t szakadt pap�rdarab k�r�lbel�l h�sz centim�teres,
n�gyzet alak� bor�t�knak bizonyult. "6X6-os tapasz" olvastam rajta a nagybet�s,
k�k sz�n� nyomtatott sz�veget. Visszatettem a pap�rt eredeti helyzet�be, �s
kih�tr�ltam a kocsib�l. Legfeljebb a sz�nyeghez �rtem hozz�.
-- Egy ragtapasz bor�t�kja -- �llap�tottam meg. A s�rga pul�ver k�zep�n l�that�,
m�g nedves, v�res k�rre mutattam. -- Val�sz�n�leg a j�gcs�k�nnyal sz�rt�k le,
azut�n tapaszt tettek a sebre, hogy felsz�vja a v�rt. Ez maszatolhatta �ssze a seb
k�rny�k�t.
-- A mindenit -- mondta Canelli meglep�dve. Azut�n t�n�dve hozz�tette: -- Ezt
azt�n megtervezt�k.
-- Van m�g valami, amit nem vettem �szre?
-- Egy nagy dudor a jobb hal�nt�k�n. A h�ts� ablakon �t l�thatja,
-- Felszakadt a b�r?
-- Nem, uram.
Elgondolkozva b�lintottam, de k�zben m�r a kocsi els� �l�s�t vettem szem�gyre.
�szrevettem: �gy ford�tott�k el a t�kr�t, hogy a vezet� ne l�sson a h�ts� �l�sre.
Csak most hallottam meg, hogy m�g j�r a motor, a h�m�rs�kletjelz� is v�r�sen
izzott. Zsebkend�mbe fogva elford�tottam az ind�t�kulcsot, �s le�ll�tottam a
motort. -- Vigy�k ezt a kulcsot a laborba -- adtam ki az utas�t�st.
M�g egyszer gondosan v�gign�ztem a hal�leset sz�nhely�t, azut�n h�tral�ptem a
kocsit�l. Ferguson, a k�zleked�si rend�r el�m �llt. R�gi motorker�kp�ros rend�r
volt az �rmester, m�g mindig t�bbre becs�lte a k�tkerek�t a j�r�rkocsin�l. Feh�r
buk�sisakj�ban, vastag, k�tsoros fekete zubbony�ban, cs�p�j�t verdes� hatalmas,
44-es Magnum revolver�vel olyan volt, mint egy roham osztagos.
-- Mikor, vihetj�k el a kocsit, hadnagy? -- M�ly �s rekedt hangj�n �rz�d�tt, hogy
sok �ven �t v�gtatott a sz�lben. -- K�t m�rf�ld hosszan kell visszatartanom a
forgalmat. -- M�g besz�lt, mereven a szemembe n�zett, �k�lbe szor�tott keszty�s
kez�t harciasan cs�p�re tette. Csizm�s l�b�t sz�lesen sz�tvetve �llt el�ttem.
-- El�sz�r is -- mondtam a holttestre mutatva -- f�nyk�pekre, ujjlenyomatokra �s
m�r�sekre van sz�ks�gem. -- Intettem a mesters�g�k eszk�zeivel a k�zelben �ll�
h�rom m�szakinak meg a f�nyk�p�sznek. -- Azt�n -- tettem hozz� -- meg kell
pr�b�lnunk elfogni a kocsi vezet�j�t.
Ferguson mogorv�n n�zett r�m a sisakja al�l. Ganellihoz fordultam. -- Hol a
gyan�s�tott? Melyik �p�letben?
Canelli a Columbuson �szakra mutatott, a Broadway kih�v� neonf�nyei fel�. F�l
h�zt�mbbel od�bb k�t j�r�rkocsi �llt egy barna homokk� �p�let el�tt. H�rom
rend�r vigy�zott a h�z �szaki oldal�n kezd�d� zs�kutca bej�rat�n�l. Alig k�t m�ter
magas, d�szes vaskapu z�rta el az utc�csk�t. Mivel a h�z mindk�t szomsz�dj�val
egybe�p�lt, csak ezen a kapun �t lehetett az �p�let v�g�hez jutni. A kapu nyitva
�llt. Szem�gyre vettem a helyet, k�zben egy szerel� f�nysz�r�t �ll�tott fel a kapu
el�tt. Hossz� villamosvezet�k k�gy�zott a Columbuson a t�loldali j�rd�n
elhelyezett hordozhat� �ramfejleszt�ig. A szerel� a f�nysz�r�hoz k�t�tte a
vezet�ket, �s megnyomta a kapcsol�t. Az �res zs�kutca �les, feh�r f�nybe borult.
-- A j�r�rkocsib�l az egyik rend�r ismeri a terepet, hadnagy -- mondta Canelli.
Hunsinger a neve. Vagy Hunsicker. Valahogy �gy. Mindenesetre � az, akir�l m�r
besz�ltem mag�nak, � �ld�zte a g�pkocsivezet�t. Mag�val menjek?
V�lasz helyett v�gign�ztem a helysz�nt. A f�ny�rban, a villamos vezet�kek
sz�vev�ny�ben, a kordonnal t�vol tartott b�m�szkod�kkal �s a rend�r�k
ad�vev�inek szem�lytelen rezes hangj�val, ak�r egy hollywoodi forgat�son is
lehett�nk volna, -- Van itt m�g valaki a Gyilkoss�gi Oszt�lyr�l? -- k�rdeztem.
-- Nincs, uram.
-- Akkor maradjon itt. Vigy�zzon a m�szakiakra, nehogy �sszemaszatolj�k a
Buickot, amikor �tvizsg�lj�k. K�l�n�sen �gyeljen arra a k�tszerbor�t�kra. J�
ujjlenyomatok lehetnek rajta. Gondoskodj�k r�la, hogy lef�nyk�pezz�k. Azut�n
saj�t kez�leg rakja m�anyag zacsk�ba, �s vigye be el�h�v�sra. Ne engedje, hogy itt
r�gz�ts�k. �gy l�tszik, a j�gcs�k�ny nyel�t let�r�lt�k. �s tal�n az ajt�t is. De
arr�l
a bor�t�kr�l tal�n elfelejtkezett a gyilkos. Vil�gos?
-- Igen, uram. -- Canelli b�lintott. -- Vil�gos.
Fergusonhoz fordultam, s egyidej�leg nyomat�kosan az oldal�n l�g�
szabv�nyellenes Magnum fegyverre n�ztem. Ferguson kem�ny besz�d�,
kem�nykez� rend�r volt, legal�bbis az �rszob�n.
-- Menj�nk, Ferguson, n�zz�nk ut�na mondtam. -- L�ssuk, el tudjuk-e cs�pni.
Amikor az �p�let fel� indultam, a megszokott mogorvas�g helyett mintha
villan�snyi bizonytalans�got l�ttam volna Ferguson arc�n,
-- Maga Hunsinger? -- k�rdeztem a sov�ny, k�ly�kk�p�, de marcona l�v�szbajsz�,
magas, hanyag tart�s� rend�rt.
-- Igen, azaz Hunsicker, uram -- felelte. K bet�vel. -- �d�mcsutk�ja
bocs�natk�r�en ugr�ndozott.
-- Mi a helyzet? -- k�rdeztem el�reb�mulva a zs�kutc�ba. -- T�j�koztasson.
-- Igen -- Hunsicker befel� indult, egyidej�leg �gyetlen mozdulattal maga el�
tess�kelt. -- Nos. D�l fel� j�tt�nk a Columbus Avenue-n, �s l�ttuk a balesetet. �n
vezettem. Kihajtottam a j�rda sz�l�hez. �ppen akkor ugrott ki a vezet� a Buickb�l,
�s fut�snak eredt. Sz�ltam a t�rsamnak, n�zze meg a balesetet, vannak-e
sebes�ltek. -- Elhallgatott, �s k�rd�en n�zett r�m.
Helyesl�en b�lintottam. -- J�l tette. Mi t�rt�nt ezut�n?
Hunsicker h�tramutatott, a baleset sz�nhelye fel�. -- A vezet� ott futott �t, a
k�nyvesbolt el�tt. -- Hossz�, csontos mutat�ujja jelezte az �tvonalat. -- Azut�n
erre
fordult. R�ki�ltottam, hogy "�llj!", erre m�g gyorsabban futott. Ez a kapu f�lig
nyitva volt. Amikor ide�rt, beugrott. Ismerem �n ezeket az �p�leteket. Tudom,
hogyan fekszenek, �gy megnyugodtam, hogy csapd�ba esett. Ez�rt itt maradtam,
v�rtam a t�rsamra. -- Ism�t t�tov�n n�zett r�m. �n ism�t helyesl��n b�lintottam.
-- De amikor ide�rt a t�rsam - folytatta Hunsicker --, besz�molt a holttestr�l.
Ez�rt
abban �llapodtunk meg, hogy el�sz�r a baleset sz�nhely�t kell biztos�tani. A
bizony�t�kok miatt.
-- J�l van, �r�l�k, hogy �gy tettek. Le tudja �rni a gyan�s�tottat? -- k�rdeztem,
�s
k�zben, a zs�kutc�t tanulm�nyoztam. Jobboldalt k�t emelet magas beton t�zfal
emelkedett. Balra egy bej�ratot �s h�rom ablakot l�ttam. Egyiken se volt r�cs. A
harmadik ablak alatt �vegcser�p csillogott a j�rd�n.
-- K�z�pmagas, k�zepes termet� -- felelt Hunsicker. -- A fut�s�r�l �t�lve fiatal.
S�t�t haj�, kalapot nem viselt. S�t�t nadr�g volt rajta, vil�gos zak�. R�vid, mint
egy vihark�b�t.
-- L�tta az arc�t?
-- Nem, uram -- mondta szomor�an. Sajn�lom, de nem l�ttam.
-- Fegyvert fogott mag�ra?
-- Nem. Csak futott. Egyszer n�zett vissza a v�lla f�l�tt, amikor el�sz�r sz�ltam
r�.
H�tral�ptem, hogy jobban l�ssam az �p�letet. A f�ldszinten, a kivil�g�tott
�zletsoron b�rruh�zat, cip�k �s kell�kek voltak l�that�k. A kirakatablakok f�l�tt
k�t emelet s�t�t ablakait, az �res padl�sablakok f�l�tt meg egy c�gt�bl�t l�ttam:
"Anderson Sz�nh�zi Kell�kek."
-- Sz�nh�zi holmikat k�sz�tenek -- magyar�zta Hunsicker. -- D�szleteket meg
ilyesmit.
-- Beker�tett�k h�tulr�l?
-- Igen, uram. De nem hiszem, hogy kijutott arra. �gy gondolom, nem volt r�
ideje. Azon az ablakon kereszt�l kellett behatolnia az �p�letbe. Onnan, az �p�let
belsej�b�l egyetlen ki�t van, egy t�zl�pcs�. Tudtam ezt, ez�rt mihelyt ide�rtem �s
megl�ttam a bet�rt ablakot, felm�sztam arra a ker�t�sre... -- A zs�kutca v�g�t
elz�r�, t�bb mint k�t �s f�l m�ter magas ker�t�sre mutatott. Most vettem csak
�szre,
hogy egy egyenruh�s f�rfi �l a ker�t�s tetej�n. T�tlen�l l�b�lja a l�b�t, ak�r egy
kisfi� a rakparton, �s pusk�t ringat a karj�n. -- Onnan egyszerre szemmel
tarthattam a t�zl�pcs�t meg az oldalajt�t -- magyar�zta Hunsicker. -- A boltb�l
ny�l� els� ajt� kiv�tel�vel nincs m�s ki�t.
-- Teh�t azt gondolja, hogy m�g mindig bent van.
-- Igen, uram -- felelt hat�rozottan. Igen, uram, azt gondolom, hogy m�g mindig
bent van. -- Hov� vezet az oldals� ajt�?
-- A Latigo m�g�tti rakt�rba. Ez a bolt neve. De van egy bels� l�pcs� is, azon fel
lehet jutni az Anderson c�ghez.
-- J�rt valaha ebben az �p�letben?
-- Igen uram. J�rtam. T�bbsz�r is. N�h�ny h�nappal ezel�tt m�g gyalogos
j�r�rszolg�latot teljes�tettem, �s ez volt az �tvonalam. Meg azt�n -- tork�t
k�sz�r�lte, �s egy kiss� kih�zta mag�t. -- Meg azt�n ismertem egy l�nyt, aki
Anderson�kn�l dolgozott,
Am�g besz�lgett�nk, m�g k�t egyenruh�s �rkezett, mindkett� pusk�val. A ker�t�s
tetej�n �l�t is besz�m�tva, �sszesen h�t emberem volt m�r a helysz�nen.
A k�t �jonnan �rkezetthez fordultam. Maguk ketten el�l vigy�znak, itt a Latiger
bej�rat�n�l. Maguk meg -- odaintettem a m�sik k�t ismeretlen rend�rt -- itt
maradnak a zs�kutc�ban, h�tv�dnek. Mi h�rman bemegy�nk. -- R�sz�ntam egy
percet, hogy �sszehangoljam az ad�vev�ket, �s utas�tottam Hunsickert, vegye
mag�hoz az egyik pusk�t. Azut�n intettem a n�gy embernek, hogy �lljanak a
hely�kre.
Miut�n sz�tsz�ledtek, Hunsicker �s Ferguson szem�be n�ztem. -- �n megyek be
els�nek -- mondtam. -- Hunsicker, maga j�n ut�nam. Azut�n maga k�vetkezik,
Ferguson. -- Elfordultam, bel�ptem a zs�kutc�ba, �s csak a t�r�tt ablak el�tt
�lltam
meg. Az ablak alatt, a j�rd�n, szil�nkosan t�r�tt sepr�nyelet l�ttam az
�vegcserepek k�z�tt. Ezzel t�rte be az �veget.
T�lcs�rt form�ltam a kezemb�l, a sz�mhoz emeltem, �s beki�ltottam a t�tong�
ablakon. -- Figyelem, rend�rs�g! K�r�lvett�k az �p�letet. Felsz�l�tom, hogy
azonnal j�jj�n ki! Az ablakon �t j�jj�n, ahol bement. Miel�tt elindul, ki�ltson!
Ellenkez� esetben l�v�nk!
Nem j�tt v�lasz.
-- T�z m�sodperce van -- figyelmeztettem. -- T�z m�sodperc, mostant�l sz�m�tva.
Lassan sz�moltam a m�sodperceket, de k�zben hi�ba hegyeztem a f�lemet, hogy
valami mozg�st halljak bentr�l. Amikor lej�rt az id�, suttogva megk�rdeztem:
Mindkett�j�kn�l van zsebl�mpa? Volt.
-- Ok�, akkor indulunk -- mondtam, m�g mindig suttogva, -- Halkan �s k�nnyed�n
csin�lj�k. Mihelyt bejutottak, ugorjanak el az ablak el�l.
Mik�zben felkapaszkodtam az ablakp�rk�nyra �s beugrottam a s�t�t rakt�r
padl�j�ra, arra gondoltam, milyen j�l tettem, hogy Annhoz k�sz�lve vacsor�ra,
h�tk�znapi ruh�t viseltem. Annyi �ven �t t�l sok �lt�ny�met tettem t�nkre t�l sok
s�t�t, bar�ts�gtalan szob�ban.
El�h�ztam a revolveremet, �s �vatosan bal fel� indultam az ablakt�l. F�l k�zbe
fogva fegyver�t, Hunsicker nyomban k�vetett. K�nnyed�n �rt f�ldet. �t k�vette
Ferguson, �gyetlen�l �s zajosan. Deszkarepeszt� dobbant�ssal ugrott le a padl�ra.
-- Maradjanak itt -- utas�tottam �ket. Keresek egy villanykapcsol�t. -- Szemem
egyre jobban hozz�szokott az ablakon besz�r�d� gy�r f�nyhez, �s a sorban
egym�sra rakott l�d�k k�z�tt eltapogat�ztam egy bels� ajt�hoz. Megtal�ltam a
kapcsol�t, figyelmeztettem a k�t rend�rt, azut�n meggy�jtottam a mennyezeti
l�mp�kat. Mozdulatlan maradtam, Ferguson �s Hunsicker pedig �tkutatta a
rakt�rhelyis�get, de hi�ba. Ellen�riztem a Latigo c�g �zlethelyis�g�be vezet�
ajt�t.
Biztons�gosan be volt z�rva a m�sik oldalr�l.
-- Erre, hadnagy! -- hallottam Hunsicker hangj�t. -- Erre ment.
Hunsicker egy r�vid l�pcs�sor el�tt �llt, amely �divat� �vegajt�hoz vezetett. Rajta
a felirat: "Anderson Sz�nh�zi Kell�kek." Az ajt� be volt csukva, de a kilincshez
legk�zelebb es� ablakszemet bez�zt�k.
-- �n megyek f�l el�sz�r -- mondtam, v�gigm�rve a k�t rend�rt. -- Nehogy
szorosan m�g�ttem j�jjenek a l�pcs�n, mert baj lehet bel�le. Amikor f�l�r�nk,
sz�tspriccel�nk. Vil�gos?
A k�t f�rfi egyszerre b�lintott. Hunsicker rezzen�s n�lk�l, egyenesen a szemembe
n�zett, Ferguson azonban m�sodpercr�l m�sodpercre szel�debbnek l�tszott.
K�ptelen volt a szemembe n�zni, nem tudta abbahagyni a sz�ntelen nyeldekl�st.
Hunsicker pusk�j�ra mutattam. -- Sorozatl�v�sre �ll�totta?
-- Nem, uram. -- Parancsra v�rt, szab�ly szerint.
-- Tegye meg.
Bet�lt�tt egy robban�l�ved�ket, azut�n leengedte a ravaszt. B�lintottam. Nem
�r�ltem volna neki, ha felh�zott ravasszal j�n a h�tam m�g�tt. Egy sorozat
tizenkettes s�r�t ilyen k�zelr�l leszak�tan� a l�bamat. Azt a m�sodpercet kell
kihaszn�lnom, am�g h�trah�zza a ravaszt, hogy l�j�n.
-- J� -- mondtam. -- Rajta. -- �ttettem a revolvert a bal kezembe, �s jobb k�zzel
ny�ltam be �vatosan a bet�rt ablakszemen, hogy bel�lr�l elford�tsam a kilincset.
Azut�n f�lreh�z�dva, lassan kinyitottam az ajt�t. A h�tam m�g�l, a rakt�rb�l a
f�ny az el�bbin�l hosszabb l�pcs�sor els� fokait vil�g�totta meg, feljebb a l�pcs�
s�t�tbe borult. Az ajt� mellett, bel�l megl�ttam egy villanykapcsol�t. Intettem a
k�t rend�rnek, hogy h�z�djanak f�lre, �s felkattintottam a l�mp�t a l�pcs�sor
tetej�n.
Abban a pillanatban l�v�s d�rd�lt.
Ut�na m�g egy.
A l�mpa sz�tpattant, izz� t�rmel�k z�porozott a l�bunk el� a l�pcs�re.
A fegyverek, v�gtagok �s �sszef�gg�stelen k�romkod�sok z�rzavar�ban
valamennyien fedez�ket kerest�nk.
-- Az istenit! -- robbant ki Ferguson. �tkozott diszn�! -- Odan�ztem, �s l�ttam,
hogy remeg a revolver tizen�t centim�teres cs�ve. L�v�sre k�szen h�trah�zta a
ravaszt.
-- Engedje ki a ravaszt -- sziszegtem r�. A hangomban sisterg� d�hre felkapta a
fej�t, csak a k�vetkez� pillanatban n�zett a fegyver�re. Azut�n a mennyezet fel�
ford�totta, �s visszaengedte a ravaszt.
Amikor Hunsicker ad�-vev�j��rt ny�ltam, ism�t a fiatal rend�r szem�be n�ztem.
Most is szil�rdan �s nyugodtan n�zett vissza.
-- Hozzanak n�h�ny k�nnyg�zgr�n�tot �s egy gr�n�tvet�t a bet�rt ablakhoz --
adtam ki halkan a parancsot az ad�-vev�n. -- �s h�rom g�z�larcot. Azonnal!
Testetlen hang nyugt�zta a parancsot az ad�-vev�n.
-- Menjen az ablakhoz, �s vegye �t a holmit, Ferguson -- adtam ki az utas�t�st --,
�s
tegye le azt az istenverte fegyvert!
Morogva f�lt�p�szkodott a guggol�sb�l, �s elindult. Az ablak fel� lop�dzva
d�h�sen visszadugta a Magnumot a diszn�b�r tokba. �n szorosan a nyitott ajt�
mell� �lltam, csak egy kis falkisz�gell�s v�dett. Hunsicker hasonl� helyzetben volt
az ajt� m�sik oldal�n. L�ttam, hogy leveszi a sapk�j�t, �s gondosan elhelyezi egy
l�da tetej�n. Sapka n�lk�l m�g fiatalabbnak, m�g s�r�l�kenyebbnek l�tszott.
Homokszin� haja rakonc�tlan f�rt�kben l�gott, ak�r egy kisfi��.
-- Adja ide a pusk�j�t -- s�gtam, �s visszatettem a revolveremet a tokj�ba. -- Maga
l�vi ki a k�nnyg�zt.
N�m�n �tadta a pusk�t, k�zben gyors pillant�st vetett a s�t�tbe borult l�pcs�re.
�gy hallottam, hogy odafent megreccsen a padl�. Ebben a pillanatban ismer�s
hang sz�lalt meg a h�tam m�g�l: -- Pszt, hadnagy. Bej�jjek? -- Kez�ben
gr�n�tvet�vel Canelli �llt a nyitott ablakban. Az ismer�s arc l�tt�n
megmagyar�zhatatlan megk�nnyebb�l�s �radt sz�t bennem.
-- J�jj�n -- suttogtam. -- Hozza a felszerel�st, �s Fergusont hagyja odakint. --
Amikor Canelli befel� kezdett, m�szni az ablakon, meg�ll�tottam.
-- Mondja meg Fergusonnak, hogy �ll�tson k�t embert k�zvetlen�l a t�zl�pcs� al�.
Miut�n tov�bb�totta a parancsot, Canellinek v�gre siker�lt bem�sznia az ablakon a
k�nnyg�zakci� kell�keivel. N�h�ny pillanat m�lva, imm�r g�z�larccal a fej�nk�n,
k�szen �lltunk.
-- Most kil�j�k a g�zt -- mondtam halkan az ad�-vev�be. -- Ketten vigy�znak a
t�zl�pcs�n�l?
-- Igen. -- F�lismertem Ferguson �rdes hangj�t.
�vatosan letettem az ad�-vev�t egy als� l�pcs�fokra, azut�n Canellire n�ztem. --
K�szen �ll? -- A g�z�larc eltorz�totta a hangomat, alig ismertem r�.
T�lm�retezett test�t egy oldalfalhoz szor�tva, Canelli a mell�n keresztbe fektetve
tartotta a revolver�t. A g�z�larc kid�lled�, kerek lencs�i m�g�l villan� meleg,"
barna szeme j�indulat� �rb�li l�togat� fant�ziak�p�t id�zte fel. Lassan b�lintott.
Hunsickerhez fordultam, �s f�ltettem ugyanezt a k�rd�st. F�lemelte a gr�n�tvet�t,
kibiztos�totta a szelepet, �s � is b�lintott. A g�z�larc alatt idegesen r�ngat�zott
az
�d�mcsutk�ja.
-- J�l van -- mondtam. -- Rajta! Hunsicker sebesen kihajolt az ajt�keret m�g�l,
kil�tte a gr�n�tot, azut�n visszab�jt fedez�k�be. A gr�n�t odafent a padl�ra
csap�dott. A k�vetkez� pillanatban m�r hallottam a CS-g�z d�h�s sziszeg�s�t.
-- M�g egyszer!
Hunsicker sebesen �jrat�lt�tt, �s gyors, biztos mozdulatokkal l�tt.
-- Ennyi el�g -- mondtam. -- N�zz�k ... Hirtelen heves k�h�g�s hallatszott
odafentr�l.
-- Elkaptuk. -- M�g besz�ltem, amikor m�r bel�ptem az ajt�ny�l�sba, l�v�sre
k�sz�n tartva a pusk�t. A l�pcs� tetej�n s�rg�s g�zfelh� gomolygott a s�t�tben.
�lesebb lett a k�h�g�s, de mintha t�volabbr�l hallatszott volna. L�p�sek d�rd�ltek
a puszta deszkapadl�n. Zuhan�s hallatszott, a fent bujk�l�, elvak�tott ember
valamit felbor�tott. Jobbr�l, az �p�let h�ts� fal�t�l j�ttek a hangok. �szrevettem,
hogy magam is nehezen l�legzem. A g�z�larcomban bel�lr�l k�d lepte be a
m�anyag lencs�ket. K�s�n j�ttem r�, hogy be kellett volna gombolnom a
zubbonyom gall�rj�t.
-- Dobja el a fegyver�t -- ki�ltottam. Hallani akarom, amint a f�ldre esik. Azut�n
kihozzuk mag�t.
K�t l�v�s d�rd�lt, n�h�ny m�sodperc m�lva �vegcs�r�mp�l�s k�vette. A
k�vetkez� m�sodpercben Ferguson hangj�t hallottam az ad�-vev�n: -- Kidobott
valamit, itt h�tul, az ablakon. Egy sz�ket. Az ablak a t�zl�pcs�re ny�lik.
F�lkaptam az ad�-vev�t. -- Jobb lesz, ha fedezi mag�t, Ferguson. Ne kock�ztasson!
-- Ne agg�djon miattam. -- M�g az ad�-vev� l�gy serceg�s�n kereszt�l is
hallhattam, mennyire felhev�lt a hangja. Most j�ttem csak r�, hogy hi�ba t�lt�tt
oly
sok �vet a rend�rs�gn�l, Ferguson m�g sose n�zett szembe fegyveres ellenf�llel.
Letettem az ad�-vev�t, �s �jra a l�pcs�felj�r� fel� fordultam. -- F�lmegyek,
Canelli, maga j�n m�g�ttem. Hunsicker, maga meg ut�na. Amikor f�l�r�nk a
l�pcs�n, maga jobbra l�pjen t�lem, Canelli. Maga pedig balra, Hunsicker. Vil�gos?
A k�t g�z�larcos alak egyszerre b�lintott. N�m�n, szenvtelen�l.
Lassan, �vatosan v�gtam neki a l�pcs�nek. Ahogy k�zeledtem a l�pcs� tetej�hez,
egyre s�r�bben �rv�nylett k�r�l�ttem a gyilkos, s�rga g�z. A g�z�larc verejt�k
bor�totta lencs�in csak egy kis k�r maradt tiszt�n. Sajgott a kezem �s a csukl�m.
A l�pcs� tetej�n, k�t f�lfordulat ut�n, az �p�let h�ts� fal�b�l ny�l� ablaksorral
szemben �lltam meg. A mocskos, s�rga s�t�ts�gben halv�nyan l�tszott az �t nagy
n�gysz�g.
A k�z�ps� ablak el�tt k�s�rtetszer� �rny�kot l�ttam: egy f�rfi fej�t �s v�ll�t.
-- L�tom -- suttogtam h�tra. -- Legyenek k�szen. H�z�djanak h�tra. -- H�trah�ztam
a puska ravasz�t, v�llamhoz szor�tottam az agy�t, �s az �rnyalak feje f�l� az
ablakra l�ttem. A lehull� �veg csilingel�s�n kereszt�l sikolt�st hallottam.
-- Az isten�rt, ne l�j�n! Megadom magam. -- Kem�ny f�mt�rgy �t�d�tt a padl�hoz.
-- Ez volt a fegyver. Vigye azt az �tkozott fegyvert.
�jra t�lt�ttem, �s felh�ztam a ravaszt. A g�z�larc bep�r�sodott lencs�in kereszt�l
alig l�ttam a f�rfit. -- Induljon el fel�m! K�zeledjen a hangom ir�ny�ba! Tegye a
kez�t a tark�j�ra!
-- Krisztus - szip�kolta, azut�n zokogni kezdett. -- Krisztusra, megv�gott az,
�veg.
Megsebes�ltem.
-- Ha nem indul el fel�m, �s nem emeli fel a kez�t, azonnal, ebben a pillanatban,
akkor meg is hal.
T�molyogva, szipogva, k�h�gve v�gre engedelmeskedett.
Miut�n �rizetbe vett�nk egy gyan�s�tottat, a k�vetkez� gondom a helysz�ni
vizsg�lat befejez�se volt. A bizony�t�s olyan vitathatatlan l�ncolat�t kellett
kialak�tanom, amely kitart a b�n f�lfedez�s�t�l az esk�dtsz�k �t�lethozatal�ig.
Canellit utas�tottam, hogy vigye be a gyan�s�tottat, �n pedig fel�gyeltem a
vizsg�lat v�gs� szakasz�ra: az �ldozat szem�lyes holmij�t tan�k el�tt vett�k �t. A
tan�k al��r�sukkal hiteles�tett�k a list�t. V�g�l enged�lyezt�k a holttest
elsz�ll�t�s�t.
Hajnali f�l kett�kor helyre�llt a Columbuson a norm�lis forgalom.
K�s�rtett a gondolat, hogy felh�vom Canellit, �s megmondom neki, hogy majd
reggel hallgatom ki a gyan�s�tottat. V�g�l azonban k�v�ncsis�gom legy�zte
f�radts�gomat. Az �ldozat holmij�t �tn�zve megtudtam, hogy val�sz�n�leg Eliot
Murdock a neve, Los Angeles-i lakos, �s San Francisc�ban a Beresford Hotelben
sz�llt meg. Ruh�zat�b�l �s �polts�g�b�l �t�lve tiszteletre m�lt� �llampolg�r volt.
Canelli a kihallgat�szob�ban volt. Miel�tt bekapcsol�dtam volna a kihallgat�sba,
egy els�t�t�tett el�t�rbe l�ptem, ahonnan a befel� t�k�rnek �lc�zott ablakon �t
megfigyelhettem a gyan�s�tottat. Egy kis ac�lasztaln�l �lt, szemben a t�k�rrel.
Canelli zsebre v�gott k�zzel, a t�ls� falhoz t�maszkodva, mogorv�n figyelte. A
kihallgat�s biztons�g�ra �gyel� rend�r a szoba kis vasajtaj�n�l �llt. Sem fegyver
nem volt n�la, sem bilincs, m�g gumibot sem. De sz�les v�ll�, izmos f�rfi volt, �s
az ujjakon ac�lcs�kokkal �tsz�tt, vastag b�rkeszty�t viselt.
A gyan�s�tott k�r�lbel�l harminc�vesnek l�tszott. S�t�t nadr�got �s s�rg�sbarna
ballon viharkab�tot viselt, pontosan �gy, ahogyan Hunsicker le�rta. S�t�t haja
ritkult a feje b�bj�n. K�r�lbel�l hetven kil�ra becs�ltem a tests�ly�t. Az arca
s�padt �s sov�ny, az orra t�l hossz�, az �lla t�l hegyes, a sz�ja keskeny �s
alaktalan
volt. Sz�ja, ak�r egy kisgyerek�, fels� ajka kidudorodott az als� f�l�tt.
Szem�ld�ke
majdnem �ssze�rt, barna szeme tompa �s zavaros tekintettel meredt el�re. A haja
f�lhossz�ra n�tt. Friss k�t�s takarta homlok�nak bal fel�t �s bal k�zfej�t, ahol
megv�gta az ablak�veg.
Canelli besz�lni kezdett.- A gyan�s�tott, mintha nem is figyelne r�, �gy j�ratta
k�rbe a tekintet�t a kis kihallgat�szob�n, mint aki kiutat keres. Kiny�jtottam a
kezem, �s a t�k�rt�l jobbra bekapcsoltam egy kis hangsz�r�t.
-- ... azt hiszem, Dick, nem �rted, mekkora p�cba ker�lt�l. -- Canelli j�l
betanult,
j�zan hangon besz�lt, megj�tszott� az id�sebb testv�r agg�d�s�t a gyan�s�tott
ir�nt.
-- Ha j�l �rtem, azt �ll�tod, hogy beugrattak. �gy l�tom, komolyan ezt gondolod, �s
igazat mondasz. De az isten�rt, Dick, az �n helyembe kell k�pzelned magad. K�sz
vagyok seg�teni rajtad, ha tudok. V�llalom a kock�zatot, hogy szembesz�lljak �rted
a hadnaggyal. De miel�tt ezt megteszem, seg�tened kell nekem. El�g r�gen vagy a
piacon ahhoz, hogy tudd, hogy megy az ilyesmi. �s te...
-- De h�t elmondtam mag�nak -- szak�totta f�lbe a gyan�s�tott. -- Elmondtam, hogy
t�rt�nt. Mindent elmondtam. Nem tudok t�bbet mondani. -- Siv�t�, magas hangja
k�ny�rg� zokog�sba fulladt. Kez�nek g�cs�rt�s, hossz� ujja: sebesen
�sszekulcsol�dtak, majd elernyedtek a f�masztalon. Besz�d k�zben egyenesen a
t�k�rbe n�zett, mintha t�lem kunyer�lna seg�ts�get. F�lelmet l�ttam a szem�ben,
de el�vigy�zatoss�got is, �s sz�m�t�st. Volt m�r letart�ztatva. Ismerte a
fog�sokat.
-- Elmondtad, hogyan t�rt�nt -- mondta Canelli --, de nevekre van sz�ks�gem.
Ahhoz, hogy seg�teni tudjak, neveket kell ismernem.
-- De h�t nem tudok neveket. Krisztusra, hiszen elmondtam m�r, hogyan t�rt�nt.
Mindent elmondtam, a legapr�bb dolgokat is. Nincs m�r mit mondanom.
Canelli sajn�lkozva s�hajtott, �s b�natosan r�zta a fej�t. -- Ha ez igaz, Dick,
akkor
nyakig benne vagy. �gy �rtem, �ppen eleget tudunk egy vitathatatlanul el�re
megfontolt gyilkoss�ghoz. �s azt�n meg minket is meg akart�l �lni azon az
istenverte padl�son. �s te...
-- De nem tettem. Esk�sz�m, �n csak a l�mp�t c�loztam meg. Csak ki akartam
jutni. Hal�lra r�m�ltem. Hiszen elmondtam m�r. Hirtelen megpillantottam azt a
merev testet ott a h�ts� �l�sen. Fut�snak eredtem. Maga mit tett volna?
-- Nem arr�l besz�lek, hogy elfutott�l, Dick -- mondta Canelli l�gyan. -- A
l�v�ld�z�sr�l besz�lek. N�gyszer l�tt�l r�nk. Ott voltam. Tudom. Sz�moltam. --
Canelli ism�t szomor�an r�zta a fej�t. Form�tlan, gy�r�tt ruh�j�ban, megg�rnyedt
v�llai k�z�tt lehorgasztott fej�vel Canelli testest�llelkest�l bele�lte mag�t a
gyan�s�tott agg�d�, tehetetlen bar�tj�nak szerep�be. T�k�letesen tudta ezt
j�tszani.
Sz�les, komoly arc�val, �rtatlan szem�vel, g�mb�ctermet�vel Canelli egy�ltal�n
nem l�tszott zsarunak. Nem is viselkedett �gy, mint a zsaruk. Egyszer elmondta
nekem, hogy soha �let�ben nem �t�tt haragj�ban. Sose l�ttam, hogy elvesztette az
�nuralm�t, sose hallottam emelt hangon besz�lni. Az �sszes zsaru k�z�l, akit
ismertem, egyed�l �t lehetett megb�ntani. De ha vesz�llyel, ak�r hal�los vesz�llyel
kellett szemben�znie, Canelli higgadt maradt. Az �rszob�n az a vicc j�rta, hogy
Canelli olyan k�s�n kapta el a fej�t a goly� el�l, hogy kit�ntett�k �rte.
-- ... beugrattak, ahogy maga mondta sz�lalt meg �jra Dick. -- Krisztusra, h�t nem
ismeri fel az igazs�got, amikor hallja?
Canelli v�llat vont. -- Az a gondom, Dick, hogy bajod lesz a hadnaggyal. �n
elhiszem, amit mondasz. M�r megmondtam. De a hadnagy, az m�sf�le, �t csak a
t�nyek �rdeklik. A t�ny pedig az, hogy te vezetted azt az aut�t, amelyikben egy
hulla volt h�tul. �s te ...
-- De h�t a m�sik fick� volt. A h�tul �l� fick�, � tette. Istenem, hogy tudn�k
led�fni valakit, mik�zben vezetek? Hogyan tudn�m megtenni?
-- Hiszek �n neked -- nyugtatgatta Canelli. -- Igaz�n elhiszem. De azt nem hiszem
el, hogy azt a fick�t ott h�tul, azt a k�t fick�t nem ismerted. Azt mondtad, lefel�
s�t�lt�l a Mason Streeten, amikor odal�p hozz�d egy fick�, �s azt mondja, vezesd a
kocsij�t, �tven dolcsit ad, �s semmit se k�rdez. Azut�n azt mondja, hajts a
Beresford Hotelhez, �gy mondtad, �s v�rj r� a j�rda mellett. Azt mondja, fel akarja
venni egy bar�tj�t. Ezt �ll�tottad. Felveszi a bar�tj�t. Azt�n ...
-- Azt�n be�lnek a h�ts� �l�sre. -- A gyan�s�tott m�r er�sen izzadt, remeg� k�zzel
t�r�lgette verejt�kez� homlok�t. Sebesen pislogott, mintha �les f�ny vak�totta
volna. Ahogy a szem�t n�ztem, arra gondoltam, hogy egy k�b�t�szeres pupill�it
l�tom. Mind a ketten h�tra �ltek. Egy�tt. �s a fick�, aki felfogadott, azt mondja,
hajtsak ki a Bush Streetre, azt�n balra a Kearnyre, onnan megint balra a
Columbusra. Azt mondja, lassan hajtsak. Azt is mondja, kapcsoljam be a r�di�t,
hangosra. �s a t�kr�t is ford�tsam el. �gy is tettem. �s azut�n nek�nk j�tt az a
sz�les far� aut�. �s onnan kezdve m�r csak annyit tudok, hogy a fick� azt mondja,
l�pj�nk meg, fussunk, a m�sik fick� halott. H�tran�zek, �s J�zus, a fick� t�nyleg
halott, �gy h�t futottam. Megijedtem, �s futottam. �s ... -- Reszket� k�zzel
t�r�lte
meg verejt�kben �sz� arc�t, �res tekintettel n�zett Canellire. -- K�rem, kaphatok
egy poh�r vizet vagy valamit?
Canelli egy�tt�rz�en b�lintott. -- Persze, Dick, Persze, hogy kaphatsz. Csak el�bb
mondd el nekem m�g egyszer ... mondd el, milyen volt a fick�, akit�l az �tvenest
kaptad.
A gyan�s�tott s�hajtott. Szaggatottan, hangos liheg�ssel f�jta ki a leveg�t. M�r
majdnem teljesen kik�sz�lt, fel�rl�d�tt. Hirtelen elsz�llt a rem�nye, elvesztette a
fej�t. Canelli t�nkreverte, an�lk�l, hogy felemelte volna a hangj�t vagy kih�zta
volna zseb�b�l a kez�t. -- J�zusom, hiszen elmondtam m�r.
-- Mondd el �jra -- biztatta Canelli kedvesen. -- Mondd el nekem m�g egyszer,
utolj�ra.
-- Sz�val -- a gyan�s�tott a tork�t pr�b�lta k�sz�r�lni, azut�n k�h�g�tt, v�g�l
lenyelte a ny�l�t. -- Olyan harmincas lehetett. Azt hiszem, sz�ke volt, vagy
v�r�ses. Kalapot viselt, ez�rt neh�z megmondani. K�r�lbel�l olyan magas mint �n,
majdnem sz�znyolcvan centi, �s tal�n hasonl� s�ly� is. K�peny volt rajta, meg
kalap. Nemezkalap. J�l �lt�z�tt. Nem k�l�nlegesen, de j�l. �s j� besz�d� is.
-- Mit �rtesz azon, hogy j� besz�d�?
-- Azt, hogy �gy besz�lt, mint aki f�iskol�ra j�rt, vagy valami ilyesmi, �gy �rtem.
-- Hogy besz�lt a m�sik fick�? Az �ldozat, � is �gy besz�lt, mint aki f�iskol�t
j�rt?
-- Azt... azt nem tudom. Becssz�ra. Mert a m�sik r�m sz�lt, hogy kapcsoljam be a
r�di�t, ahogy mondtam.
-- �s azt �ll�tod, hogy semmit se hallott�l a h�ts� �l�sr�l. Egy sz�t sem.
-- Semmit. Esk�sz�m az istenre.
Canelli b�lintott, �s elgondolkodva szeml�lte a gyan�s�tottat. Az elh�z�d�
cs�ndben megnyomtam egy gombot, amely kis v�r�s l�mp�t gy�jtott meg a
kihallgat�helyis�g ajtaja f�l�tt. Canelli a l�mp�ra pillantott; azut�n �nk�ntelen�l
a
t�k�rre, majd neh�zkesen elmozdult a falt�l. -- Egy poh�r vizet -- mondta. --
Megyek.
Kil�ptem a folyos�ra, �s v�gigs�t�ltam rajta Canellivel. -- Beind�totta -- ismertem
el. -- Gratul�lok.
Canelli sz�les, f�st�s holdk�pe mosolyra der�lt. Mindig h�l�s volt a dics�ret�rt.
K�sz, hadnagy. Nagyon k�sz�n�m.
-- Hogy h�vj�k? Van priusza?
Canelli jegyzetf�zetet h�zott el� a zseb�b�l, �sszevonta a szem�ld�k�t, mik�zben
megnyalta h�velykujj�t, �s a lapokat p�rgette. V�gre megsz�lalt: -- Richard Blake
a neve. Harminck�t �ves. A Mason Street 387. alatt lakik, a Mocsoknegyedben.
El�t�lt�k m�r ker�t�s�rt, k�b�t�szer-�zletel�s�rt, aut�lop�s�rt, bet�r�s�rt �s
s�lyos
testi s�rt�s�rt. Felt�teles szabadl�bon van F�ls�mb�l, a testi s�rt�s miatt n�gy �v
v�r m�g r�.
-- Kit t�madott meg?
-- Egy kurv�t. Az egyik n�j�t, gondolom.
-- Hogy �t�li meg a mes�j�t?
M�g a v�laszt fontolgatta, �s�tott, azut�n eln�z�st k�rt, �s megint �s�tott. -
Szerintem -- mondta v�g�l -- nagyj�b�l igaz t�rt�netnek l�tszik. Azzal a
kiv�tellel,
hogy nem veszem be, amit arr�l mond, hogy nem ismeri a fick�t. Azt hiszem,
ismeri. �gy gondolom, jobban f�l a fick�t�l, mint a gyilkoss�gi v�dt�l. Legal�bbis
egyel�re.
-- Elhiszi a besz�mol�j�t arr�l, ami a kocsiban t�rt�nt?
Canelli b�lintott, �s �jra �s�tott. -- Igen, uram, azt gondolom, igen. Eln�z�st.
-- �n is elhiszem -- feleltem elgondolkodva. -- Azt hiszem, igazat mond. P�ld�ul
az�rt, mert az �ldozat bejelentkezett a Beresford Hotelben. Szobakulcs is volt a
zseb�ben.
-- Ez j� -- mondta Canelli. -- Ez egybeesik a vallom�ssal, ahogy mondani szokt�k..
-- Mit tud a kocsir�l?
Canelli �jra megnyalta a h�velykujj�t, �s a jegyzetf�zet�t tanulm�nyozta. -- Walter
Frazer n�ven tartj�k nyilv�n, Jackson Street 2710. alatt lakik. H�sz perccel t�z
ut�n
jelentett�k, hogy a kocsit ellopt�k.
-- Alig n�h�ny perccel a gyilkoss�g ut�n.
-- Pontosan.
-- Besz�lt valaki Walter Frazerrel?
-- Nem, uram. �gy �rtem, a Gyilkoss�gi Oszt�lyr�l senki. Tudja, t�rt�nt egy
k�sel�s odakint a Hunter's Pointn�l az �jszaka, Marsten ment ki. �s csak mi ketten,
� meg �n voltunk szolg�latban. Ez�rt arra gondoltam, v�rok, am�g megbesz�lem
�nnel, miel�tt kiugratn�k valakit az �gyb�l. -- Szorongva n�zett r�m, helyesl�st
rem�lve.
-- V�rhatunk vele reggelig. Ki m�s besz�lt Walter Frazerrel?
-- F�l tizenkett� k�r�l vette f�l a bejelent�st a g�pkocsicsoport. Persze �gy
kezelt�k, mint egy szokv�nyos aut�lop�si panaszt.
A kihallgat�szoba ajtaja fel� intettem.Vele mi lesz? Sz�net n�lk�l folytatja a
megdolgoz�s�t ?
-- Tulajdonk�ppen -- Canelli s�t�t borost�s arc�t d�rzs�lte -- arra gondoltam, hogy
tal�n hagyn�m reggelig f�ni a saj�t lev�ben. Ha igazam van, �s az�rt nem besz�l,
mert megf�leml�tett�k, tal�n id� kell neki hozz�, hogy jobb bel�t�sra t�rjen.
K�l�nben drogos a fick�. L�ttam a t�sz�r�sokat. A sz�r�sokb�l �t�lve, nem viszi
t�lz�sba. De ak�rhogy is, m�r szok�s�v� v�lt. Az id� nek�nk dolgozik.
-- Ahogy az �tvonalat le�rta, a Beresford Hotelt�l a Bushon �s a Kearnyn �t a
Columbusig, kitart e mellett?
-- Igen, uram, �gy l�tszik. Tal�n �tsz�r vagy hatszor is megk�rdeztem. �s
mindannyiszor ugyanazt a v�laszt kaptam. Mi�rt?
-- Ki akarok k�ldeni n�h�ny j�r�raut�t, hogy keress�k meg azt a ragtapasz-
bor�t�kot -- feleltem. -- Nem volt a kocsiban, azt hiszem, alighanem kihaj�tott�k.
Tal�n k�dszurk�l�s, de meg�r egy-k�t �r�t.
Canelli egyet�rt��n b�lintott. -- Ha megtal�ljuk -- mondta --, val�sz�n�leg
kimutatn�, hol k�vett�k el a gyilkoss�got.
Helyesl�en biccentettem, megk�sz�ntem, amit eddig tett, �s tov�bbmentem a
folyos�n a felvon�hoz. Hajnali k�t �ra volt. A szemem �gett a f�radts�gt�l, a
l�bam rogyadozott, a nyak- �s v�llizmaim sajogtak. F�l kezemmel a nyakamat
massz�roztam, a m�sikkal megnyomtam a "le" gombot. Eliot Murdockr�l
gondolkoztam. Sz�znyolcvan doll�r volt a t�rc�j�ban, �s csupa j� hitelk�rtya,
k�zt�k az American Express� �s a Diners Club�. J� min�s�g� ruh�zata, gondosan
borotv�lt arca, �poltan puha, manik�r�z�tt keze mind olyan emberre vallott, akinek
volt k�lteni val� p�nze, j� helyekre bej�r�sa, fontos emberekkel t�rgyalnival�ja.
�s valaki azt akarta, hogy meghaljon. Valaki �gyesen megtervezte ezt a
gyilkoss�got, �s pontosan �gyelt minden r�szletre.
Kicsoda? -- t�n�dtem, mik�zben bel�ptem az �res liftbe. �s mi�rt?
M�snap reggel pontosan kilenckor felh�vtam a Los Angeles-i Gyilkoss�gi Oszt�lyt,
�s k�z�ltem vel�k az �gy r�szleteit. Megk�rtem �ket, �rtes�ts�k Murdock
legk�zelebbi hozz�tartoz�j�t, �s int�zkedjenek azonos�t�s�r�l. Az �ldozat Nyugati
Sug�r�t 3636. sz�m alatti c�m�r�l is �rdekl�dtem. Gazdag lak�negyed? A Los
Angeles-i �rszob�n a r�gt�nz�tt k�zv�lem�ny-kutat�s B oszt�ly�nak min�s�tette a
k�rny�ket.
F�l t�zre az �gy dokumentumai m�r csaknem elbor�tott�k az asztalomat: m�g
nedves felv�telek, tucatnyi el�zetes jelent�s, �lmos rend�r�kre vall� sok g�pel�si
hib�val. Valamennyi f�nym�solatban. Az eredetiek m�r �ton voltak a Kutat�si �s
Inform�ci�s Oszt�ly iratt�ra fel�.
H�romnegyed t�zkor egy titk�rn� kopogott az ajt�mon, bel�pett, r�m mosolygott,
�s �tadott egy nagy, barna iratgy�jt�t, ezzel a messzir�l olvashat� felirattal:
Murdock, Eliot h�v. sz. AF-6143-478. Megk�sz�ntem, mosolyt v�ltottunk, �s
elismer�en szeml�ltem ring� fenek�t, am�g az ajt� fel� ment. Az iratgy�jt�t a
"Be�rkezett" felirat� kosaramba tettem, �s hozz�l�ttam a szertesz�t hever�
f�nyk�pek �s jelent�sek tanulm�nyoz�s�hoz, rem�lve, hogy megtudok valami �jat.
Csal�dnom kellett. M�g az orvosi vizsg�latr�l sz�l� jelent�s is az els� elm�letemet
er�s�tette meg. Az �ldozatot "bokszerhez hasonl�" fegyvert�l sz�rmaz� �t�s �rte a
jobb hal�nt�k�n. Ez hajsz�lv�kony reped�st okozott a kopony�n, meg egy kis bels�
v�rz�st. A v�gzetes sebet azonban egy "j�gcs�k�nyszer�" szersz�m okozta, amely
"pontosan a mellcsont alatt hatolt be a mell�regbe, felfel� ir�nyul� sz�gben, �s
�tf�rta a bal sz�vkamr�t". Egyetlen m�s s�r�l�st sem �szleltek.
K�vetkeztet�s: a gyilkos vagy nagyon �gyes volt, vagy nagyon szerencs�s. Vagy
mindkett�.
T�z el�tt �t perccel ismer�s kopogtat�st hallottam az ajt�mon. Pete Friedman volt,
rangid�s hadnagyt�rsam a Gyilkoss�gi Oszt�lyon. Friedman m�r akkor hadnagyi
rangban szolg�lt Kreiger kapit�ny alatt, amikor �n m�sodoszt�ly� nyomoz�b�l els�
oszt�ly�v�, majd nyomoz� �rmesterr� l�ptem el�. Kreiger egy �vvel ezel�tt ment
nyugd�jba, �s engem kineveztek hadnaggy�, de Friedmanb�l nem lett kapit�ny.
Jellemz� m�don, sz�raz, humoros cinizmussal nyugodott bele helyzet�be.
Friedman els�rend� detekt�v volt, de csak harmadrend� karrierista.
Friedman megk�nnyebb�lt s�hajjal laz�totta el dagadt, sz�zkil�s test�t a
l�togat�knak odatett sz�kben, �s a f�nyk�pekre mutatott. -- Azokhoz k�pest,
amiket nekem hoztak tegnap �jszaka a Hunter's Pointr�l -- jegyezte meg --, ez
igaz�n szel�d anyag.
-- Honnan tudod? Ezeket m�g nem is l�ttad.
-- De l�ttam a Hunter's Point-i k�peket.
-- �s?
-- Szerelmi h�romsz�gr�l van sz�, ennyi nyilv�nval�. A vesztest kib�relt�k.
El�sz�r �tv�gt�k a tork�t. Azut�n kib�relt�k.
-- Az istenit. Igaz�n?
Friedman b�lintott. -- Igaz�n. Amikor a h�lgy megl�tta, mi t�rt�nt, felkapta a
k�st,
�s elindult megkeresni a gy�ztest, aki t�rt�netesen a f�rje volt. -- Friedman a
fej�t
r�zta. -- Meg akarta mutatni neki, hogy mit �rez, ezt vallotta.
-- Megtal�lta?
-- Nem. -- Besz�d k�zben lassan kicsomagolt egy szivart. Ez Friedman
mindennapos szertart�s�nak r�sze volt. Minden reggel, rendszerint t�z �ra k�r�l,
v�gigj�tt a folyos�n, bekopogott az ajt�mon, �s letelepedett a l�togat�k sz�k�be.
Azt �ll�totta, hogy ez az egyetlen igaz�n k�nyelmes sz�k az eg�sz oszt�lyon. Ez�rt
azt�n m�r egy �ve k�l�nf�le terveket kov�csolt, hogy elvihesse a sz�ket a saj�t
irod�j�ba. A tervek z�me futballmeccs-fogad�sokra szor�tkozott, s ezeket mindig
elvesztette. A sikertelen hadj�rat �sszesen t�bb mint �tven doll�rj�ba ker�lt. .
Miut�n letelepedett, Friedman elkezdte az aznapi els� szivar meggy�jt�s�nak
hosszadalmas szertart�s�t. El�sz�r leh�zta a celof�n burkot, t�m�r kis goly�v�
gy�rta, azut�n a pap�rkosaram fel� dobta. Mindig mell� tal�lt. Ezut�n hozz�l�tott,
hogy gyuf�t keressen, morogva huppant egyik combj�r�l a m�sikra, mik�zben
zsebeiben kotor�szott. Az eg�sz szertart�s alatt sz�ntelen�l besz�lt. Rendszerint
az
id�szer� gyilkoss�gi �gyekr�l; b� l�re eresztve elm�lkedett arr�l, amelyik
legink�bb izgatta. Egyik elm�lete irre�lis volt, a m�sik fura. A legt�bb azonban
v�g�l helyt�ll�nak bizonyult. Az eltelt �vek alatt Friedman kifejlesztett mag�ban
egy rejt�lyes k�pess�get arra, hogy kital�lja, milyen ir�nyba terel�dik egy
gyilkoss�gi �gy vizsg�lata. Most, am�g figyeltem, megtal�lta a gyuf�t, �s a
szertart�s k�ny�rtelen�l folytat�dott. Miut�n v�gre �gett a szivarja, a hossz�
f�st�vt�l k�s�rt �g� gyuf�t a pap�rkosaram fel� haj�totta. M�g a pap�r ritk�n
tal�lt
c�lba, a gyufa ritk�n t�vesztette el.
-- Mi van ezzel a... -- az asztalomon sz�tsz�rt pap�rlapokra mutatott. -- Mi is a
neve? Murdock?
-- Igen. -- �sszeszedtem a k�peket, �s �tny�jtottam az asztal f�l�tt, k�zben
nyomat�kosan �ttoltam egy hamutart�t is az asztalon. Tudtam, hogy ez f�l�sleges
mozdulat. Friedman szivarj�nak hamuja el�bb a mell�ny�n, majd a szob�m
padl�j�n �llapodott meg.
Friedman gyorsan �tforgatta a k�peket, azut�n visszat�rt ahhoz, amelyiket az
azonos�t�si elj�r�shoz akartunk felhaszn�lni. Gondos be�ll�t�ssal csin�lt�k a
hullah�zban: megf�s�lve, kisim�tott gall�rral, z�rt sz�jjal, nyitott szemmel
mutatta
az �ldozatot.
-- Tudod -- mondta elgondolkozva --, ismer�snek tal�lom.
-- Ismer�s? Hogyhogy?
-- Nem is tudom ... -- A f�nyk�pet b�mulva Friedman nagyot sz�vott a szivarj�b�l,
�s lassan tekerg�z� f�stfelh�t f�jt ki. Friedman eml�keztetett Canellira: sz�les,
barna arc, s�t�t szem, vastag sz�j. De a szem�lyis�g�k szinte teljesen ellent�tes
volt, s ugyan�gy jellem�k finom von�sai is. Canelli l�gy, barna szeme �s
mozg�kony, nagy sz�ja pillanatr�l pillanatra mindent kifejezett, amit gondolt vagy
�rzett. Friedmannak var�zsl�szeme volt: ravaszul, laposan pislogott, semmit sem
�rult el, de mindent megl�tott. Nagyon pik�ns viccet kellett hallania, hogy
elmosolyodj�k. -- Mi a keresztneve? -- k�rdezte, m�g mindig a k�pet f�rk�szve.
-- Eliot.
-- Eliot Murdock. -- V�ratlanul hat�rozottan b�lintott. A mozdulatt�l elszabadult
egy k�t centim�teres szivarhamu, a mell�ny�re hullott, onnan pedig lassan legurult
a f�ldre. -- Persze, Eliot Murdock. Saj�t rovata volt valamikor. T�bb sz�z �js�ggal
volt szerz�d�se. M�g a t�v�ben is szerepelt egy ideig. Ez�rt eml�kszem az arc�ra.
H�rmagyar�z� volt.
-- H�rmagyar�z�?
-- Bizony. Politikai h�rmagyar�z�. Aff�le leleplez�sekkel foglalkozott. Tudod, mint
mostan�ban Jack Anderson. Washington a kulissz�k m�g�tt, hiszen ismered. De
sose lett bel�le nagymen�. �vek �ta semmit se hallottam r�la. Legal�bb t�z vagy
tizenk�t �ve.
-- Nem is tudtam, hogy �rdekel a politika.
-- Dehogyis: a politikusok �rdekelnek. Vagy, hogy pontosabb legyek, a
sz�lh�mosok �rdekelnek. �s senki sem veszi fel jobban a versenyt egy
sz�lh�mossal, mint egy politikus.
Mosolyogtam. -- Igazi �rszobai filoz�fus vagy.
Friedman boh�zatba ill�, �nmag�t becsm�rl� mozdulattal l�b�lta meg a szivarj�t. -
- Mondjuk tal�n �gy: megfigyel�. M��lvez�. -- �jabb hossz� hamu hullott a
padl�ra. Azut�n fel�m intett a szivarral, v�rta a folytat�st. -- Mi der�lt ki
eddig? --
k�rdezte.
Amilyen t�m�ren tudtam, id�rendben besz�moltam a Murdock-gyilkoss�gr�l. Mint
mindig, valah�nyszor �j �gyet v�zoltam fel, Friedman teljes csendben �lt, f�lig
lehunyt szemmel, mozdulatlanul szivarozott. Nagy has� Buddha, gy�r�tt k�k
�lt�nyben. Amikor v�geztem a besz�mol�val, elismer�en b�lintott.
-- Tetszik nekem -- jelentette ki. -- Egy kicsit minden benne van.
-- K�sz�n�m. -- Megpr�b�ltam fanyarul hangs�lyozni.
-- Most az a munk�d, hogy j�l megdolgozd Richard Blake-et -- tan�csolta
Friedman. -- Ha a gyilkos profi, akkor biztosan nem egy idegent szed fel a Mason
Streeten, hogy �tven dolcsi�rt vezesse a kocsij�t, am�g � gyilkol. Egy�bk�nt... -
sz�netet tartott, sz�vott egyet a szivarj�n. -- Mi van a Buick tulajdonos�val? Mi a
mes�je?
-- Nem tudom -- vallottam be. -- Canelli megpr�b�lta megtal�lni reggel a lak�s�n
�s az irod�j�ban, de nem siker�lt. Tov�bb pr�b�lkozik.
-- Lehet, hogy Blake lopta el a kocsit. Rendszerint �gy megy. Egy kem�ny fi�nak
m�lt�s�g�n aluli, hogy kicsit lopjon. -- Besz�d k�zben Friedman el�renyomakodott
a sz�kb�l, a hamutart�ba dobta a szivarcsikket, azt�n nagy s�hajjal h�trad�lt. --
Mi
van Murdock poggy�sz�val �s ruh�ival? Tal�ltatok valamit?
-- Az igazat megvallva -- feleltem --, nem n�ztem m�g �t. M�g mindig az
ing�s�gok oszt�ly�n vannak. A technikusok hozt�k be a holmit, miut�n �tkutatt�k
Murdock sz�llodai szob�j�t.
-- Te n�zted meg a szob�j�t Canelli? -- A k�rd�sben nyilv�nval� volt a
helytelen�t�s.
-- �gy gondoltam, Blake fontosabb mondtam v�dekezve. -- A szoba megv�r.
Mihelyt megtal�ltam Murdock szobakulcs�t, azonnal lepecs�teltettem a szob�t, �s
�riztetem. Csak azt v�rom, hogy Canelli megtal�lja Walter Frazert, azut�n �t �s
Marstent kik�ld�m a Beresford Hotelba.
Friedman a fej�t r�zta. -- Marstent nem. � a Hunter's Pointon kezdett munk�ba.
Szeretn�m, ha azt folytatn�. Adjuk Culligant Canelli mell�.
Beleegyez�en b�lintottam, kiadtam a parancsot az �rszob�nak, �s felh�vtam az
�rizetps oszt�lyt. Elrendeltem, hogy k�sz�ts�k el� Blake-et kihallgat�sra.
Kinyitottam a jelv�nyein b�rtokj�t, �s kem�nyen lecsaptam a jelv�nyt a kis
f�masztalra. Az asztal megremegett. A gyan�s�tott �sszerezzent, �s elford�totta a
fej�t, mintha egy �t�s el�l akarna kit�rni. Lomha, bizonytalan volt a reakci�ja.
Laz�n himb�l�zott a feje, szeme �lettelen volt, ajka lebiggyedt.
Igaza volt Canellinek. A b�rt�nben k�b�t�szerek n�lk�l �s val�sz�n�leg �lmatlanul
t�lt�tt �jszaka megfosztotta Richard Blake-et az ellen�ll�k�pess�g�t�l. V�ge volt
--
t�nkrement. Nyilv�nval�an l�tszott a legy�z�tts�g szeme minden villan�s�ban,
teste minden er�tlen, rem�nyvesztett mozdulat�ban. Homlok�n mocskos volt a
v�r�ztatta k�t�s. Kez�r�l m�r let�pte, l�tszott a n�gy helyen �sszevarrt, cs�nya,
m�ly seb. Piszkos ruh�ja form�tlanul l�gott v�kony test�n. Verejt�k�nek b�ze
bet�lt�tte a kis kihallgat�szob�t. Izzads�g, kosz �s testszag ismer�s b�ze
keveredett a f�lelem �s k�ts�gbees�s f�lreismerhetetlen szag�val, amely a vil�g
minden orsz�g�ban �tj�rja minden rend�rs�gi �p�let valamennyi sark�t. T�z�ves
sem volt m�g a San Francisc�-i Igazs�g�gyi Palota: �tszintes �vegbeton kocka.
Bel�lr�l alum�nium fest�kkel tettek csillog�v�, feh�r csemp�vel �s m�anyag
bevonattal kop�s�ll�v�. �j kor�ban azt j�solta n�h�ny optimista, hogy a modern
f�t�s �s l�gkondicion�l�s legy�zi a b�zt. A pesszimist�knak lett igazuk.
A b�rtokra mutattam, �s k�z�ltem: Ez egy hadnagyi jelv�ny, -- Blake. �n vagyok
Hastings hadnagy. Az, akit maga meg akart �lni az �jszaka. Eml�kszik?
-- �, te j� isten -- Blake a fej�t r�zta, �s �pp kez�vel megt�r�lte cs�p�g� orr�t.
--
Elmondtam m�r annak a m�siknak ... annak a Canellinek. �n csak a l�mp�t
pr�b�ltam ...
-- Az istenit! -- Tenyeremmel az asztalra csaptam. Most majdnem kiesett a
sz�kb�l. Ajkai remegni kezdtek; vizeny�s szeme el�sz�r kit�gult, azut�n
�sszer�ndult, mintha v�ratlan f�jdalom gy�t�rn�. Remegni kezdett. Sov�ny teste
szeml�tom�st tov�bb zsugorodott, teljesen elvesztette tart�s�t.
Gondolatban gratul�ltam magamnak. A gy�m�lcs meg�rett. Az egyenruh�s �rh�z
fordultam, �s intettem neki, hogy t�vozz�k. A hamis t�k�r m�g� m�r odarendeltem
egy detekt�vet a Gyilkoss�gi Oszt�lyr�l, nehogy meglepjen valamilyen megfi-
gyel�. Ha l�togat� �rkezik, a ker�leti �gy�sz vagy a f�n�k egyik helyettese, a
fel�gyel� a v�r�s l�mpa meggy�jt�s�val figyelmeztethet. Nem szerettem volna
ugyanis, ha rosszindulat� tan� hallja, amit Blake-nek akartam mondani.
Kezemet az asztalhoz szor�tva k�zel hajoltam a gyan�s�totthoz. Elh�z�dott, sz�ke a
padl�t karcolta. Halk, hal�losan dermeszt� hangon sz�ltam hozz� : -- Fikarcnyit se
sz�m�t, Blake, hogy te mit gondolt�l, hov� c�lozt�l. Csak az sz�m�t, hogy �n mit
mondok, hov� l�tt�l. -- Egy pillanatig sz�tlanul n�ztem s�padt, remeg� arc�ba,
azut�n folytattam: -- Ha �n azt mondom, hogy engem akart�l meg�lni, akkor e
szerint �t�lnek el. Meg�rtetted?
Nem felelt, nem n�zett r�m.
-- Ez�rt mutattam meg a jelv�nyt mondtam l�gyan. -- Azt akarom, hogy tudd, kivel
van dolgod. Azt akarom, hogy meg�rtsd, rajtam m�lik a sorsod. Ha nekem �gy
tetszik, meghalsz. T�lem f�gg. Nos h�t -- m�ly, sz�nd�kos�n elny�jtott l�legzetet
vettem, felegyenesedtem, h�tral�ptem, v�g�l le�ltem az asztal el� �ll�tott f�mv�zas
sz�kbe. -- Nos, �test�l te m�r ilyesmin. Tudod, hogy megy ez. Tudod, hogy nem
kell mindent elmondanod, ha seg�teni akarsz magadon. �rted?
�sszeg�rnyedve �lt a sz�k�n. Most keresztbe fonta karjait, mindk�t kez�vel cing�r
fels� karj�t markolta. Meredten b�mult az asztalra. Arc�t verejt�k bor�totta el.
Hirtelen el�rehajoltam, �s teljes er�vel az asztalra csaptam. -- Besz�lj, az
istenit!
-- �v�lt�ttem.
�sszer�zk�dott, �s k�ts�gbeesetten emelte r�m vizeny�s, barna szem�t. -- I-igen.
Tu-tudom, mire gondol. �rtem. -- F�l�nken b�lintott. -- De h�t �n ... J�zusra . . .
nem tehetem. -- Elgyeng�lt a hangja, ahogy a szeme lecsuk�dott. V�g�l m�g ezt
suttogta : N�zze, hadnagy ... �n drogos vagyok.
Nem .. . nem b�n az ... nem is s�lyos. De h�t... -- Rem�nyvesztetten r�zta a fej�t.
-- Tudom, hogy drogos vagy. Blake. Mindent tudok err�l. -- Hossz� sz�netet
tartottam, figyeltem, amint remegve m�g jobban �sszeh�zza mag�t. Azut�n �jra
l�gy hangon sz�laltam meg: -- Ha elmondod nekem, amit tudni akarok, szerzek
metadon injekci�t. Elk�ldelek a San Francisc�-i korh�zba. �k majd gondodat
viselik. Megmosdatnak, tiszta �gyba fektetnek, �s kapsz t�l�k metadoninjekci�t.
Egy �r�n bel�l a mennyorsz�gban erezheted magad, Blake. Annyi kell hozz�, hogy
kiadjam a parancsot. Csak al��rok egy darab pap�rt. Ennyi az eg�sz.
Felemelte a fej�t, az arcomat f�rk�szte vigasztalan tekintettel, a rem�ny
leghalv�nyabb jel�t kereste. Azut�n ezt dadogta: -- M�r mindent elmondtam neki,
amit tudtam. Esk�sz�m az �l� Istenre, hadnagy, mindent kit�laltam neki, amit
tudok.
-- Dehogyis, Blake, dehogyis. Semmit se mondt�l Canellinek. Szart. Azt �r, amit
mondt�l. M�g azt se.
Ernyedten, tehetetlen�l r�zta a fej�t. Dehogyis. Mindent, mindent elmondtam neki.
Ellen�rizheti.
-- Annak az embernek a nev�t akarom hallani, Blake, aki f�lfogadott. Most akarom
hallani. Azonnal. Mert ha an�lk�l megyek ki ezen az ajt�n, hogy tudn�m a nev�t,
akkor vesztett�l. El�re megfontolt gyilkoss�g�rt fogsz felelni. Felejtsd el, mire
l�tt�l tegnap este. Nem sz�m�t. Csak arra a hull�ra gondolj a h�ts� �l�sen, a
j�gcs�k�ny verte lyukkal a sz�v�ben. Mert te felelsz �rte, Blake. Ha nem seg�tesz
nek�nk, ha nem tudjuk megtal�lni a m�sikat, aki elfutott, akkor rajtad ragad az
eg�sz.
-- De h�t �n ...
-- Ostoba vagy, Blake -- mondtam higgadtan. -- M�g annyi eszed sincs, hogy
megpr�b�ld menteni magad. Senki se hiszi, hogy igaz�n te k�vetted el a
gyilkoss�got. T�l gyenge vagy te ahhoz, hogy megtedd. Piti kis b�n�z� vagy te,
fill�res csavarg�. Nincs annyi eszed, hogy megtervezz egy gyilkoss�got. A
b�tors�god sincs meg hozz�. Jelent�ktelen senki vagy. Te is tudod, mi is tudjuk. De
csak t�ged kaptunk el. �gy-h�t t�ged �ll�tunk oda. V�gz�nk veled, nem vit�s.
Mindent besz�m�tva, �reg ember leszel, mire kiszabadulsz. -- Elhallgattam,
hagytam, hogy gondolkodj�k. Azut�n folytattam: -- Rajtad �ll a v�laszt�s, Blake.
V�d al� ker�lhetsz el�re megfontolt gyilkoss�g�rt, vagy v�d al� ker�lhetsz
egyszer� aut�lop�s�rt. V�laszthatsz.
Mintha egy pontra pr�b�ln� ir�ny�tani a tekintet�t, pislogva �s hunyorogva n�zett
r�m. Megnyalta az ajk�t, miel�tt megsz�lalt: -- Aut�lop�s�rt? �gy mondta?
V�llat vontam. -- Ha egy�ttm�k�dsz vel�nk, ha elmondod az eg�sz t�rt�netet...
tal�n m�g ennyi se lesz bel�le.
-- M�g ... m�g ennyi se? -- F�l�nken, puhatol�zva k�rdezte, ak�r egy gyerek,
akinek �dess�get k�n�l egy idegen.
-- �gy, ahogy mondtam, Blake. V�laszthatsz a neh�z �s a k�nny� �t k�z�tt. Vagy
elmondod nek�nk az eg�sz t�rt�netet. . . kiadod a nevet... vagy nem. V�laszthatsz.
De ne feledd -- az ajt�ra mutattam --, ha kimegyek innen, meghalsz.
-- Mindenk�ppen meghalok -- motyogta. -- Mindenk�ppen.
-- Meglehet. De ez m�r a te gondod. �n seg�thetek neked a t�rv�ny el�tt... tal�n.
De
hogy azt�n hogyan �lsz tov�bb, az m�r a te gondod.
Megint tehetetlen�l r�zni kezdte a fej�t. Hirtelen �gy �reztem, eg�sz szerencs�tlen
�lete t�kr�z�dik s�padt, torz arc�n. Bar�tok n�lk�l feln�v� kis k�ly�k, tizen�ves
besurran� tolvaj, ide-oda h�ny�d�, megvetett l�ny, aki senkinek se kellett, akit
mindenki kihaszn�lt. Ak�r egy rovar Richard Blake arra sz�letett, hogy
menek�lj�n a f�nyb�l.
� maga is tudta. Hal�los k�n g�rcs�be torz�totta az arc�t ez a felismer�s.
F�lelm�ben szorosan lez�rta a szem�t. Lehunyt szem�b�l k�nnyek g�rd�ltek az
arc�ra: k�t k�nnycsepp, mindk�t szeme sark�b�l egy-egy.
Amikor kinyitotta a szem�t, m�r hajland� volt besz�lni. Szipogott, �s k�zfej�vel
t�r�lte meg az orr�t. Valah�nyszor drogost hallgattam ki, mindig vittem
magammal pap�rt�r�lk�z�t. M�g v�rtam, hogy besz�ljen, sz�tlanul odaadtam neki
egyet. Megt�r�lte a szem�t, azt�n mindk�t oldalon az arc�t, v�g�l kif�jta, az
orr�t,
majd a padl�ra ejtette a pap�rkend�t, �s megsz�lalt:
-- Thorson a neve. Ennyit tudok. Egyszer�en csak ennyit, hogy Thorson. � ... �
adta az �tven dolcsit, ahogy m�r tegnap este elmondtam. A Polk �s a Sutter Street
sark�n szedett f�l, negyed tizenegykor. Ennyi volt az eg�sz ... az eg�sz �gy. Semmi
t�bb. Esk�sz�m. Sose l�ttam azel�tt, hogy odahajtott. Megmondta, mit tegyek, �s
�n megtettem. Mindent megtettem, amit mondott. Nem tartott tov�bb az eg�sz
t�ztizen�t percn�l. Odahajtott, �s megk�rdezte, �n vagyok-e Blake. Azut�n od�bb
cs�szott az �l�sen, �s azt mondta, vezessek �n. Ahogy be�ltem, ideadta az
�tvenest. Megmondta, mit tegyek, �s �n pontosan �gy csin�ltam, ahogy m�r
elmondtam. A Beresford Hotelhoz ment�nk, �s ott azt mondta, v�rakozzak a j�rda
melett. -- Am�g besz�lt, idegesen j�rt k�rbe a szeme a szob�n. Most azonban
egyenesen r�m n�zett. -- Tudja, hol van a Beresford? -- k�rdezte szorongva.
B�lintottam. -- A Sutteren. Rajta, Blake. Folytasd.
-- I-igen. Azt�n Thorson kisz�llt a kocsib�l. A sz�lloda el�tt. F�l h�zt�mbnyivel
od�bb bement egy telefonf�lk�be. Tal�n egy percig besz�lt, nem tov�bb. Azt
mondta, hogy a fick�, akit felh�vott, mindj�rt kij�n a sz�llod�b�l, �s be�l majd a
kocsiba. H�tra. Mihelyt a fick� bent van, be kell kapcsolnom a r�di�t, hogy
hangosan sz�ljon a zene. A t�kr�t is el kell ford�tanom, hogy ne l�ssak h�tra.
Azut�n hajtsak tov�bb a Sutteren. Kanyarodjak balra a Kearnyre, �s megint balra a
Columbuson.
-- �s �gy is t�rt�nt? Pontosan �gy? Buzg�n b�lintott. -- Pontosan �gy. A fick�
kij�tt a sz�llod�b�l, �s egyenesen besz�llt a kocsiba.
-- L�ttad �t? J�l szem�gyre vehetted?
A fej�t r�zta. -- Nem. Nem volt szabad r�n�znem. El�re kellett n�znem. Mereven
el�re.
-- Hallottad, mit besz�ltek egym�ssal? �jra csak a fej�t r�zta. -- Nem. Semmit.
Sz�lt a r�di�, ahogy mondtam. Egy sz�t se hallottam.
-- Mikor tudtad meg, hogy Mur ..., az utast meg�lt�k?
-- Fogalmam se volt r�la a balesetig, hadnagy. Esk�sz�m.
Hosszan, n�m�n meredtem r�. Azut�n, mintha hinni szeretn�k neki, de k�ptelen
lenn�k r�, lassan, sajn�lkozva r�ztam a fejem. -- Ha meggyilkolnak valakit --
mondtam v�g�l --, az zajjal j�r.
-- De nem volt zaj -- felelt sir�nkoz� hangon. -- Az �l� istenre esk�sz�m, nem
volt.
K�l�nben is sz�lt a zene, teljes hanger�vel. Rockzene. Semmit se hallhattam.
Kem�nyen n�ztem r�, l�ttam, igyekszik a szemembe n�zni, k�ts�gbeesetten k�zd
az�rt, hogy meggy�zz�n. V�gre elhat�roztam, hogy megsz�lalok. -- �t�s �rte a
fej�n. Val�sz�n�leg verekedtek. Kellett valamit hallanod.
Blake lehunyta a szem�t, feladta a k�zdelmet. Lassan, rem�nytelen�l ingatta a
fej�t.
Teh�t az igazat mondja. Csak az el nem hitt igazs�g t�rhette le ennyire. Mindent
elmondott nekem. Majdnem mindent.
-- A baleset ut�n -- k�rdeztem -- mi t�rt�nt m�g?
Siker�lt fut�lag a szemembe n�znie, rem�nysug�r ut�n kutatva. Nem reag�ltam,
vigy�ztam, nehogy v�ltozz�k a tekintetem. Nem akartam tudt�ra adni, hogy hiszek
neki.
-- Amikor �ssze�tk�zt�nk -- mondta --, Thorson r�m rivallt, hogy h�tr�ljak, �s
t�nj�nk el innen. De nem lehetett. El�re nem hajthattam a Mercedes miatt. H�tulr�l
meg egy tehertaxi nyom�dott az �tk�z�nkbe, �gy nem is h�tr�lhattam. A vezet�je
d�h�ng�tt. Kezdett kik�sz�l�dni a teheraut�b�l. Ekkor Thorson kem�nyen v�llon
ragadott. -- Besz�d k�zben Blake �ntudatlanul meg�rintette a jobb v�ll�t. -- Halkan
sz�lt hozz�m, k�zvetlen k�zelr�l, a f�lembe. �s a szor�t�sa, eml�kszem, igaz�n
kem�ny volt, igaz�n kem�ny. �s azt mondta: "Egy hulla van itt h�tul." Valami
ilyesmit. �s eg�sz id� alatt �gy szor�totta a v�llamat, hogy el se hinn�. Azt�n azt
mondta, fussak. "ugorj ki -- mondta. -- Fuss! De ne kelts felt�n�st." Valahogy �gy.
Azt�n meg kinyitotta az ajt�t a maga oldal�n, �s kiugrott. �n pedig h�tran�ztem, �s
Krisztusra, ott l�tom a m�sik fick�t holtan, �gy azt�n fut�snak eredtem. A t�bbit
m�r tudja.
-- Hogy lehet az, hogy fegyver volt n�lad? Mindig fegyverrel j�rsz?
-- Az�rt, mert, tudja -- ernyedt k�zzel legyintett. -- T�bbnyire van n�lam fegyver.
Mert -- t�tov�zva r�ncolta szem�ld�k�t --, mert vesz�lyes, amit csin�lok. Ez�rt...
ez�rt van n�lam fegyver.
-- Mit csin�lsz, Blake?
-- Tudja, hozok-viszek, ezt is, azt is.
-- T�bbnyire k�b�t�szert? -- Nyugodtan, cseveg� modorban tettem fel a k�rd�st.
-- H�t... -- Lemond�an v�llat vont. Hiszen tudja.
B�lintottam, hagytam egy kicsit f�szkel�dni. Azt�n �jrakezdtem: -- T�rj�nk vissza
a Folk Streethez.
�vatosan f�rk�szett. -- A Folk Streethez?
-- Ahol Thorson f�lszedett. A Folk Streeten t�rt�nt, azt mondtad.
-- �, persze. -- B�lintott. -- Ott t�rt�nt.
-- Azt akarom, hogy pontosan mondd el, mit mondott neked. Mindent. Minden
egyes sz�t.
-- I-igen. Sz�val... -- Szem�ld�k�t r�ncolta, szeme besz�k�lt, homlok�n bar�zd�k
rajzol�dtak ki. -- Ahogy mondtam, megadta az �tvonalat, elmondta, hogy
f�lvesz�nk valakit a Beresford Hoteln�l. �s ... h�t persze -- �gy n�zett r�m, mint
aki a kegyeimet keresi --, azt mondta: "Tartozik nekem az a fick�, akit fel fogunk
vinni. Sok p�nzzel. Besz�lnem kell vele." Valahogy �gy. Most �jra szorong�
tekintettel f�rk�szte az arcomat.
-- Ennyi az eg�sz? -- Szenvtelen�l n�ztem r�.
-- I-igen. -- Csal�dottan hunyta be a szem�t, �s cs�p�g� orr�t t�r�lgette. Odaadtam
m�g egy pap�rt�r�lk�z�t. -- I-igen, ennyi az eg�sz. Csak az utc�k nev�t mondta,
meg hogy hol kanyarodjak be. Ennyit. Semmi t�bbet.
N�m�n figyeltem, amint v�gigt�rli a homlok�t, a szem�t, �s kif�jja az orr�t, azt�n
a
padl�ra ejti a pap�rkend�t. Hallgattam, am�g csak el nem kezdett zavartan f�sz-
kel�dni a sz�ken.
-- Sz�val biztos vagy benne, hogy ennyi az eg�sz. Szil�rd meggy�z�d�sed.
Mindent elmondt�l nekem. Az eg�sz t�rt�netet. Az elej�t�l a v�g�ig, �gy van?
-- �gy... -- V�llat vont, sz�tt�rta a karj�t, ism�t v�llat vont. -- Igen. Persze,
�gy ...
�gy van.
Hossz�, kegyetlen sz�net ut�n fel�ll�tottam a k�vetkez� csapd�t: -- Honnan tudta a
nevedet, Blake?
-- Mi-micsoda?
Tettetett nyugalommal, halk �s hat�rozott hangon folytattam: -- �ppen az im�nt
mondtad, hogy miel�tt be�lt�l a kocsiba, m�r tudta a nevedet. Honnan?
Sz�tlanul, kerekre t�gult buta szemekkel meredt r�m.
-- Hazudsz te, Blake -- mondtam l�gyan. -- Eg�sz id� alatt hazudt�l. Azt mondtad,
sohase l�ttad azel�tt, csak �gy felszedett. De azt is mondtad, hogy tudta a
nevedet.
Honnan tudta; ha sose l�tott azel�tt?
-- �n...
-- Az �jszaka azt mondtad Canellinek, hogy m�r azel�tt is l�ttad. Azt mondtad
Canellinek, hogy a Mason Streeten sz�l�tott meg. Nem igaz?
-- �n ... � ...
-- Hazudt�l Canellinek az �jszaka. Vagy akkor, vagy �ppen az im�nt hazudt�l.
Igaz?
-- �n ...
-- Igaz vagy nem? -- Az asztalra csaptam.
-- �n . . . Istenem . . . Igen. De ... Fel�lltam a sz�kr�l, �s f�l� hajoltam.
Figyeltem, hogy k�szk�dik mag�ban, milyen k�ts�gbeesetten pr�b�lja kital�lni,
mivel menthetn� mag�t. Verejt�k �nt�tte el az arc�t. �szre se vette, hogy folyik az
orra.
-- Nyugodj bele az el�re megfontolt gyilkoss�gba, te taknyos.
Elfordultam, �s egyetlen lass�, kim�rt l�p�st tettem az ajt� fel�. Azut�n m�g
egyet.
M�g k�t l�p�s, �s el�rem az ajt�t. Ha v�gigj�tszom ezt a bl�ff�t, nem marad m�s
v�laszt�som, mint lenyomni a kilincset, �s kimenni a szob�b�l.
-- Ne! Az isten�rt, n-ne menjen el. K�rem, hadnagy! K�ny�rg�k! Az istenre k�rem,
ne menjen el.
Az ajt�hoz �rve a kilincs fel� ny�ltam.
-- Telefon�lt -- robbant ki bel�le a sz�. -- Thorson telefon�lt nekem el�z� este.
Esk�sz�m az istenre. Akkor mondta meg a nev�t is.
Nem fordultam vissza, a kilincset n�zegettem.
-- �gy t�rt�nt. Esk�sz�m! Telefon�lt! Szembefordultam vele, �sszefont karral
az ajt�nak t�maszkodtam. Ism�t gy�trelmes �szintes�g l�tszott az arc�n.
-- Honnan tudta a nevedet? -- k�rdeztem.
-- � ... �n ... �n nem tudom, -- De most m�r nem �llta a tekintetemet.
-- Ha megfordulok, Blake, v�ged. Ha kimegyek ezen az ajt�n, halott vagy.
Megmondtam m�r egyszer. Nem fogod m�g egyszer hallani.
Hirtelen elsz�llt a test�b�l az er�. Szipogva, sir�nkozva sz�lalt m�g: -- Bet�rtem
Kelleyhez kedden este. Kocsma a Mason Streeten. K�.. k�zel az O' Farrellhez.
-- Ismerem.
-- Van ott... -- Abbahagyta, nyelt egyet, azt�n mindent feladva belevetette mag�t:
-- Van ott egy csapos. Ricco a neve. �s � ... megk�rdezett, kell-e valami munka. �s
...
-- V�llat vont. -- �s �n igent mondtam. Tudja, nem ment nekem valami j�l
mostan�ban, �gy h�t... hiszen tudja ... -- Gy�moltalanul elhallgatott.
-- Kor�bban is volt m�r k�z�s bulid Ricc�val. Igaz?
Ernyedten himb�l�z� feje b�lintott. Igen. Igaz.
-- Mit mondott, mit tegy�l?
-- Csak ... csak annyit mondott, hogy menjek haza, �s v�rjak egy telefonh�v�sra. �s
�n ... �gy tettem. Ennyi az eg�sz. Hazamentem, �s v�rtam. K�r�lbel�l egy �ra
m�lva, tal�n �gy �jf�l fel�, csengett a telefon. Azt mondta egy fick�, hogy
Thorsonnak h�vj�k, �s Ricco bar�tja. Megk�rdezte a nevemet, azut�n elmondta, mi
lesz a munka, mennyit fizet, meg minden. �s �n azt mondtam, ok�. Akkor
megmondta, hol vesz fel, �s mikor. Ez volt az eg�sz. Azt�n letette a telefont.
-- Mit mondott a munk�r�l?
-- Amit m�r elmondtam mag�nak. Azt, hogy egy fick� tartozik neki, �s be akarja
vasalni a p�nz�t. �s hogy csak err�l van sz�. Esk�sz�m, hadnagy. Ez minden.
Semmi t�bb. -- Besz�d k�zben rekedt, kimer�lt suttog�sba fulladt a hangja. Az
asztal f�l� g�rnyedve szipogott. Kik�sz�lt, le volt ter�tve. Mindent elmondott. Sz�
n�lk�l adtam neki m�g egy pap�rt�r�lk�z�t, azut�n �gy l�ttam, kimehetek a
szob�b�l.
-- V�gez velem, ha megtudja -- motyogta Blake. -- Biztos, hogy meg�l.
-- Thorson?
-- Nem. Ricco.
A Beresford Hotelb�l �ppen visszat�rt Canelli �s Culligan az irod�mban v�rt r�m.
Ez a k�t ember minden tekintetben egym�s ellent�te volt. Culligan magas, sov�ny,
g�rnyedt f�rfi, mogorva tekintet�, komor pillant�s�. Orra lapos, hossz�k�s arca
beesett. Sz�ja mindk�t sarka lefel� g�rb�lt, az �lland� rosszkedvre vallott. Mindig
t�ls�gosan b� gall�rt, t�l r�vid nadr�got viselt. Fak� arcb�re szomor� red�kbe
r�ncol�dott. Culligan mindig a legrosszabbat t�telezte fel az emberi term�szetr�l,
�s rendszerint igaza is volt. Belenyugodott a rosszba.
-- Mit tudtak meg? -- k�rdeztem t�l�k.
Culligan a csontos t�rd�n m�r kinyitva fekv� jegyzetf�zet�be n�zve elkezdte: -- Az
ember�nk, Eliot Murdock, kedden este tizenegy harminckor jelentkezett be a
Beresfordban. Lakc�m�t �gy adta meg: Los Angeles, Nyugati Sug�r�t 3636.
M�snap, azaz tegnap reggel nyolcra k�rt �breszt�st. Tegnap reggel nyolc
harminckor telefon�lt New Yorkba -- kart�vols�gra ny�jtva jegyzetf�zet�t,
Culligan felolvasta a telefonsz�mot. -- Ez a Barbour Kiad�v�llalat k�zponti sz�ma
-- mondta. -- Az � kiadv�nyuk a Temp�. A d�l-manhattani rend�rs�g ellen�rzi, kit
h�vott. Visszah�vnak benn�nket. -- Besz�d k�zben Culligan �sszevonta a
szem�ld�k�t, �s az �r�j�ra n�zett. -- M�r jelentkezni�k kellett volna. Nos, miut�n
telefon�lt, Murdock elment a sz�llod�b�l. A szob�ja kulcs�t mag�val vitte. Aznap
este nyolc k�r�l t�rt csak vissza a Beresfordba. A port�n �gy eml�keznek, hogy
egy �zenet v�rta. Nyolc harminckor �jra telefon�lt. -- Culligan �jra t�volabb
tartotta szem�t�l a feljegyz�s�t. -- Ekkor a 213-8244076-os sz�mot h�vta. Ez egy
Los Angeles-i sz�m, Barbara Murdock�. Lak�sc�me: Ralston Street 72818.
-- K�tszer is megpr�b�ltam m�r h�vni k�z�lte buzg�n Canelli. -- De nem volt
otthon, �gy h�t felh�vtam a Los Angeles-i gyilkoss�giakat. Azt mondt�k, tudj�k,
hogy keresi m�r az egyik ember�k. Ha j�l �rtettem, j�rtak m�r Murdock lak�s�n, �s
Murdock szomsz�dj�t�l vagy valaki m�st�l tudt�k meg a n� nev�t. Tal�n az �p�let
gondnok�t�l. Mindenesetre azt hiszem, a l�nya. De ha m�r Los Angeles keresi, �gy
gondoltam, r�juk b�zhatom. Hacsak nincs m�s elk�pzel�se, hadnagy.
Canellire b�multam egy pillanatra, csod�ltam azt a k�pess�g�t, hogy egy sz�b�l
h�rmat tud csin�lni. -- �tvizsg�lt�k a szob�j�t a Beresfordban? -- k�rdeztem
egyszerre mindkett�j�kt�l. -- Alaposan �tvizsg�lt�k?
-- Igen -- felelt Culligan magabiztosan. De semmit se tal�ltunk. K�nnyen utazott.
Csak egy b�r�nddel �s aktat�sk�val. Ezek pedig m�r az ing�s�gokat �rz� oszt�lyra
ker�ltek. A sz�llodai szob�ban csak egy �js�g, egy l�gi menetrend �s egy �res
fogpasztatubus maradt.
-- Ellen�rizt�k, ami az ing�s�gmeg�rz� oszt�lyon van?
-- �ppen onnan j�v�nk -- mondta Canelli. -- A b�r�ndben csak ruh�k voltak, ez�rt
ott hagytuk. Itt az aktat�ska ... Leny�lt a sz�ke mell�, �s f�lemelt az �l�be egy
fekete b�rt�sk�t. -- Ebben sincs sok, csak egy csekk-k�nyv meg egy utaz�si iroda
�ltal kidolgozott l�gi �tvonal. Ha ez helyt�ll�, akkor, �gy l�tszik, p�nteken Los
Angelesb�l Washington DC-be rep�lt, �s keddig a f�v�rosban maradt. Abban
mindenesetre biztosak vagyunk, hogy az American Airlines g�p�n rep�lt kedden
Washingtonb�l San Francisc�ba, mert ezt m�r ellen�rizt�k a l�git�rsas�gn�l.
-- Mikor sz�nd�kozott elmenni San Francisc�b�l?
-- Holnap -- felelt Culligan.
-- Mit mutat a csekk-k�nyve?
-- Ha ez az eg�sz p�nz�gyi h�ttere jegyezte meg Culligan, mik�zben felnyitotta a
csekkf�zetet �s v�giglapozta az ellen�rz� szelv�nyeket --, nem sokkal
dicsekedhetett. Hat h�ttel ezel�tt fizetett be utolj�ra, akkor is csak
ezerh�romsz�z
doll�rt. A befizet�s el�tt alig n�h�ny sz�z doll�rra apadt a p�nze. -- Culligan a
csekkf�zetbe n�zett, �s ezt olvasta: -- H�romsz�zhuszon�t doll�rt fizetett
lakb�rre,
hat h�t alatt k�tszer, sz�zh�rmat biztos�t�sra �s h�romsz�zat aut�jav�t�sra. Most
megint csak n�h�ny sz�z doll�rn�l tart.
-- Hasonl�t az �n csekk-k�nyvemre -- jegyezte m�g Canelli b�natosan. -- Nem
nagyon lehet bel�le ny�jt�zkodni.
-- De j�l �lt�zk�d�tt -- mondtam --, �s sz�znyolcvan doll�r volt n�la, meg csupa j�
hitelk�rtya. Azt is mondja Friedman, hogy Murdock n�h�ny �vvel ezel�tt ismert
politikai h�rmagyar�z�, volt. M�g �n�ll� t�v�m�sora is volt.
-- Ez igaz? -- k�rdezte Canelli, �s barna holdvil�gk�pe felragyogott. -- A
mindenit!
V�gre egy h�res hulla!
-- Sose hallottam r�la -- k�z�lte Culligan sz�razon.
Mik�zben besz�ltek, �tlapoztam a Murdock szob�j�r�l k�sz�tett laborjelent�st.
Azon k�v�l, hogy "val�sz�n�leg nyolc k�l�nb�z� hom�lyos ujjlenyomat" volt
r�gz�thet�, semmi sem �llt benne. Ezut�n a Walter Frazer kocsij�r�l k�sz�tett
laborat�riumi jelent�st lapoztam fel. Az el�zetes vizsg�lat hat k�l�nb�z�
szem�lyt�l sz�rmaz� hom�lyos ujjlenyomatot mutatott ki.
-- Mi van Walter Frazerrel? -- k�rdeztem. -- F�lvette vele a kapcsolatot?
Canelli a fej�t r�zta. -- Oda ment�nk el�sz�r, mindj�rt reggel kilenc ut�n. A
tengerparti dombokon �p�lt r�gi, nagy v�rosi h�zak egyik�ben lakik. Tudja, ezeket
b�rlakasokk� alak�tott�k �t. Meglehet�sen divatos hely. De nem volt ott. V�g�l
megtal�ltuk az egyik szomsz�dasszonyt. Azt mondta, l�tta taxiba �lni, k�r�lbel�l
f�l�r�val azel�tt, hogy oda�rt�nk. �gyv�d, a belv�rosban van irod�ja. Felh�vtuk
ott. Azt hiszem, kilenc �ra harminc k�r�l. De a titk�rn�je azt mondta, nem j�tt m�g
be, �s nem is telefon�lt.
-- Ez szokatlan?
Canelli gondterhelten r�ncolta a szem�ld�k�t, a v�laszt fontolgatta. -- Nos --
mondta v�g�l --, a n� nem mondta, hogy szokatlan. De nekem ez az �rz�sem
t�madt. Hogy igenis, szokatlan.
-- �s Fraz�rr�l mit mondtak a szomsz�dai?
-- Nem nagyon tudakoz�dtunk r�la felelt Canelli. -- F�k�pp az aut�ja fel�l
�rdekl�dt�nk. Mi�rt? � is benne van az �gyben?
V�llat vontam. -- Nem tudom, ki van benne. M�g nem. Kiv�ve azt, hogy kiszedtem
n�h�ny nevet Blake-b�l.
Mindketten v�rakozva n�ztek r�m. Felv�zoltam a Blake-t�l kapott t�j�koztat�st, �k
pedig jegyezgettek. Am�g besz�ltem, l�ttam Canelli arc�n a csal�dotts�got.
Meg�rtette, hogy Blake vallom�sa olyan t�j�koztat�st tartalmazhat, amely kulcs
lehet az �gyh�z. Minthogy Ganelli vezette Blake els� kihallgat�s�t, nyilv�nval�an
azt gondolta, hogy be kellett volna vonnom a m�sodik kihallgat�sba. �rthet�en �gy
�rezte, hogy a f�l�ttese �tny�lt a feje f�l�tt.
-- ... az teh�t a teend�nk -- fejezte be --, hogy megtal�ljuk Ricc�t, a csapost.
Ebben
a pillanatban � a kulcs. Ha besz�l, k�zelebb jutunk Thorsonhoz. Ez�rt azt akarom,
hogy maguk ketten menjenek el Kelley kocsm�j�ba, �s vegy�k kezel�sbe Ricc�t.
Miel�tt elindulnak, �ltessenek valakit a telefonhoz, keresse Thorsont. Kezdje a,
sz�llod�kkal, a motelekkel �s a rep�l�t�rsas�gokkal. Az az �rz�sem, hogy m�r
nincs a v�rosban.
-- Ismerem Ricc�t, m�g abb�l az id�b�l, amikor a B�n�gyi Oszt�lyon dolgoztam
jegyezte meg komoran Culligan. -- Neh�zfi�.
-- �lt m�r?
-- Nem tudom. El�g sokszor elkaptuk.
-- Mi�rt? Milyen �gyei voltak?
-- T�bbnyire ker�t�s. Meg orgazdas�g, azt hiszem. Egy kicsit mindenben benne van
a keze.
-- Akkor hozz�k be. Ne b�bel�djenek vele odakint. Hozz�k be, �s majd idebent
megdolgozzuk. Ha seg�ts�g kell, vigyenek. De sz�ks�gem van r�. � l�tta Thorsont,
val�sz�n�leg szemt�l szembe. Fogadni mern�k r�.
-- Tal�n Blake hazudott -- mondta Canelli, �s f�lder�lt az arca. Szeml�tom�st
nagyon szerette volna, ha az bizonyul helyt�ll�nak, amit � szedett ki Blake-b�l az
els� kihallgat�son.
Tagad�an r�ztam a fejem. -- Nem hiszem. F�l Ricc�t�l. Hal�losan retteg t�le.
-- Nem tudom hib�ztatni �rte -- jegyezte meg Culligan fanyarul. -- Ricc�t�l �n is
rettegn�k. Olyan er�s, ak�r egy harckocsi.. Besz�d k�zben m�r fel is �llt Culligan,
az ajt�hoz ment, keze a kilincsen, v�rta Canellit. A rosszul szabott ruh�j�ban
g�rnyedten �ll� Culligan olyan komor t�relemmel n�zett Canellire, mint egy
temetkez�si v�llalkoz� a ravataloz� kapuj�ban.
-- Erre sz�ks�ge van, hadnagy? -- ny�jtotta fel�m Canelli az aktat�sk�t.
-- Nincs. Vigy�k vissza a meg�rz�be. Am�g besz�ltem, f�lberregett a telefon.
B�cs�t intettem a k�t detekt�vnek, �s lenyomtam a h�zi vonal gombj�t.
-- Egy bizonyos Walter Frazer van a v�r�ban, uram. �ppen most j�tt a
k�zleked�siekt�l. Azt mondja, besz�lni ak�r valakivel, aki a Murdock-
gyilkoss�ggal foglalkozik.
-- K�ldje be hozz�m. -- Egy halomba raktam a jelent�seket meg a f�nyk�peket,
azut�n lefedtem �ket a barna dosszi�val. �ppen a zak�mat vettem fel, amikor
t�relmetlen kopogtat�s hallatszott, �s Walter Frazer benyomult az irod�mba.
K�z�pmagas, k�zepes termet� f�rfi volt, harminc�t �v k�r�li lehetett. Szeme
sebesen �s ravaszul hunyorgott csillog�, aranykeretes pil�taszem�vege alatt.
Szil�rd �s magabiztos l�ptekkel k�zeledett, hogy gyorsan megr�zza a kezemet.
Kifog�stalanul �lt�z�tt, konzervat�v mell�nyes �lt�nyt viselt. Bug�rzott bel�le a
p�ly�j�n gyorsan el�rejut� f�rfi magabiztoss�ga, intelligenci�ja, �letereje.
S�t�tsz�ke haja gy�r�lt a feje b�bj�n. Vastag g�rdistabajuszt �s hozz�ill�
oldalszak�llt n�vesztett. Er�s �lla, sz�les orra, el�reugr� szem�ld�kcsontja er�lyt
�s elsz�nts�got k�lcs�nz�tt arc�nak. Kis tok�ja �s a gall�rja f�l�tt kidudorod� h�j
hatnyolc kil� t�ls�lyra utalt. Gyors �s kem�ny volt a k�zszor�t�sa, de �reztem a
zs�rp�rn�kat sz�les tenyer�n �s sz�r�s ujjain. Manik�r�ztette a k�rmeit.
-- Sajn�lom, hogy zavarnom kell, hadnagy -- vetette oda f�lv�llr�l --, de az az
igazs�g, hogy senkit�l se tudok v�laszt kapni a kocsimmal kapcsolatban. M�g csak
meg se n�zhetem. Ez�rt hat�roztam el, hogy megkeresem a f�n�k�t. Azt mondt�k
maga az.
Hellyel k�n�ltam, �s le�ltem az asztalom m�g�. -- Mit tehetek �n�rt?
A k�rd�sre �sszevonta a szem�ld�k�t. Azt hiszem, ez nyilv�nval�. -- D�h�sen
csapott a leveg�be tenyere �l�vel. -- Vissza akarom kapni a kocsimat. Amilyen
gyorsan csak lehet.
-- A b�n�gyi laborat�riumban van a kocsija, Mr. Frazer. Bizony�t�k egy
gyilkoss�gi �gyben, ez�rt lefoglaltuk. Sajn�lom, de legal�bb m�g egy napig nem
kaphatja vissza. A laborat�riumnak bizonyosnak kell lennie abban, hogy siker�ltek
a vizsg�latai, miel�tt kiadj�k a kocsit.
-- Ugyan mif�le vizsg�latokr�l besz�l? Hat�rozottan g�nyos hangs�llyal nyomta
meg a "vizsg�lat" sz�t.
-- F�k�nt vegyi �s sz�nk�pelemz�si vizsg�latokr�l van sz�. -- Szel�den besz�ltem,
igyekeztem megnyugtatni. -- Azt vizsg�lj�k, amit a kocsiban tal�lnak. P�ld�ul
porsz�v�val pormint�kat vesznek a padl�r�l. N�ha persze bakot l� a labor.
K�l�n�sen �ll ez a sz�nk�pelemz�sekre, amikor el�getik a mint�kat, �s az �g�si
term�ket vizsg�lj�k. D�lut�nra az�rt nagyj�b�l tudni fogjuk, hol tartunk. Ha nincs
t�bb probl�ma, a labor val�sz�n�leg holnap kiadja a kocsij�t. �s �n sem tartom
vissza. Azut�n pedig, mihelyt megkapjuk a ker�leti �gy�sz j�v�hagy�s�t, semmi
sem �ll t�bb� az �tj�ban. Sajn�lom, hogy ilyen sok�ig tart. De �gy tudom, �n
�gyv�d. Tudja, milyen fontos a t�rgyi bizony�t�k, �s azt is, hogy milyen k�nyes
dolog. Ha egyszer kiadjuk a kocsit, t�bb� nem hozhatjuk vissza. Megszakad a
bizony�t�s l�ncolata.
Nem felelt azonnal, csak �lt, �s r�m meredt. Nyilv�nval�an igyekezett er�t venni
mag�n, �s visszafojtani a d�h�s v�laszt. Test�nek minden rezd�l�se kifejezte
csal�dotts�g�t �s t�relmetlens�g�t. Walter Frazer nem szokta meg, hogy
ellenkezzenek vele.
-- Lesz sz�ves szem�lyesen �rtes�teni abban a pillanatban, amikor �tvehetem a
kocsit? -- k�rdezte d�h�dten, s egyidej�leg heves mozdulattal csapott az
asztalomra egy n�vjegyet.
B�lintottam. -- Boldogan. -- Felemeltem a n�vjegyet, egy pillant�st vetettem r�,
azut�n az �r�asztalom fi�kj�ba cs�sztattam. -- Egy�bk�nt -- h�ztam az id�t, v�rva,
hogy r�m n�zzen -- sz�ltak mag�nak a kocsi s�r�l�s�r�l ?
-- Apr�cska baleset volt, azt mondt�k. �les �s gyanakv� hangon besz�lt. A szeme
�sszeh�z�dott. -- Elg�rb�lt a s�rh�ny�.
-- Pontosan.
-- Maga l�tta a kocsit? Szem�lyesen? Durv�n, megvet�en k�rdezte.
-- Igen, l�ttam. Behorpadt az el�ls� s�rh�ny�. Ennyi az eg�sz.
-- M�k�d�k�pes a kocsi?
-- Egyetlen probl�ma lehet. A s�rh�ny� nagyon beg�rb�lt. Hozz��r a
ker�kk�penyhez. De ha ez a helyzet, sz�vesen levitetem a saj�t gar�zsunkba.
Kiegyenes�tik egy fesz�t�vassal.
Szem�t kem�nyen �sszeh�zva, sz�r�s bajsza alatt makacsul beharapott sz�jjal
fontolgatta a javaslatot. V�g�l kijelentette: -- Ha valami baj van, majd
kijav�ttatom
egy szerel�vel. V�gt�re is a kocsi minden k�rosod�s ellen biztos�tva van.
-- Ahogy �hajtja, Mr. Frazer. De ha m�r itt van, szeretn�m r�szletesen hallani,
hogyan lopt�k el val�j�ban a kocsit. -- Am�g besz�ltem, magam el� h�ztam egy
jegyzett�mb�t, �s k�szenl�tben tartottam a goly�stollamat.
-- Att�l tartok -- mondta �rt�kesnek l�tsz� �r�j�ra pillantva --, hogy most igaz�n
nincs erre id�m. M�ra tele van a hat�rid�napl�m. Nagyon is tele. �s ez az id�t�lt�s
itt nem seg�tett, elhiheti. -- V�dl�an n�zett r�m, azut�n hozz�tette: -- Egy�bk�nt
most b�relnem kell egy kocsit. Megt�r�ti a rend�rs�g a k�lts�get, amit azzal okoz,
hogy lefoglalva tartja a saj�t kocsimat?
-- Fogalmam sincs -- feleltem �vatosan. Ezt tal�n a biztos�t�j�val kellene
megt�rgyalnia.
-- Meg is teszem, elhiheti. Val�sz�n�leg hallani fog r�la. K�l�n�sen, ha m�g egy
napig visszatartja a kocsimat a laborat�rium. -- M�g mindig hidegen v�dl�
pillant�st vetve r�m, hozz�l�tott, hogy felkeljen a sz�kb�l. Ekkor f�lemeltem a
kezem.
-- Az aut�lop�s r�szleteit, Mr.. Frazer, meg kell ismernem -- t�rgyiasan
hivatalosra
halk�tottam hangomat --, m�ghozz� amilyen gyorsan csak lehets�ges. Ha nincs
valami k�ts�gk�v�l elh�r�thatatlan akad�lya, most szeretn�m f�lvenni a vallom�s�t.
Meg�rtem, hogy ez k�nyelmetlen, meg ez az eg�sz �gy sok bajt okoz �nnek. De
�gy gondolom, ha m�r itt van, egyszer�bb lenne, ha most tenn� meg a vallom�s�t.
Azonban -- t�rtam sz�t a karomat --, ha �gy megfelel�bb, elk�ldhetem az egyik
emberemet mag�val az irod�j�ba. V�laszthat.
Fenyeget�en n�zett r�m csillog�, aranykeretes szem�vege m�g�l. Az im�nt,
fel�ll�sra k�sz�lve, kem�nyen megragadta a sz�k karf�j�t. Most, m�g mindig a
karf�t szorongatva, k�nytelen-kelletlen vissza�lt. -- Azt pr�b�lom meg�rtetni
mag�val, hadnagy, hogy �n nagyon elfoglalt ember vagyok.
-- �n is, Mr. Frazer.
Egy pillanatig egym�sra meredt�nk, n�m�n tett�k pr�b�ra egym�s akaraterej�t.
V�g�l �lesen kif�jta a leveg�t, �s �jabb d�h�dt pillant�st vetett dr�ga �r�j�ra. No
j�. De igyekezzen.
-- K�sz�n�m. -- Nem felelt.
Hogy felbosszantsam, sz�nd�kosan hossz� sz�netet tartottam, csak azut�n
sz�laltam meg: - El�sz�r is, pontosan mikor lopt�k el a kocsij�t?
-- Valamikor h�t �ra harminc �s t�z �ra tizen�t k�z�tt, szerda �jszaka --
v�laszolta
azon nyomban.
-- Gar�zsban �llt a kocsi?
-- Igen.
-- A kocsi kulcsait az �nind�t�ban hagyta?
Kelletlen�l f�szkel�d�tt. -- H�t, ami azt illeti, igen. -- Kellemetlen beismer�s
volt.
Tudom, hogy ... de h�l... -- Zs�mbes. mozdulattal f�lbehagyta a mondatot.
-- Mindny�jan hib�zunk, Mr. Frazer. Mordult egyet. Nyilv�nval�an nem olyan
embernek tartotta mag�t, aki hib�zik.
-- �gy tudom, egy lak�sokk� �talak�tott v�rosi h�zban �l.
-- �gy van.
-- H�ny lak�s van a h�zban?
-- H�rom.
-- �s h�ny kocsit tartanak a gar�zsban?
-- Csak egyet. Az eny�met.
-- Bez�rta a gar�zst?
-- Igen. Persze.
-- Hallott vagy l�tott valami gyan�sat h�t �ra harminc �s t�z �ra tizen�t k�z�tt?
-- Hastings hadnagy -- sz�lalt meg, �s szeml�tom�st igyekezett elfojtani
t�relmetlens�g�t --, mindezen m�r v�gigmentem a m�lt �jszaka. Nyilv�n nem tud
r�la, de kij�tt egy k�ttag� j�r�r �gy tizenegy �ra harminc k�r�l. �k ...
-- Tudok r�la, Mr. Frazer. De �k egy aut�lop�s �gy�ben nyomoztak. �n pedig egy
gyilkoss�gi �gyben. �s a maga aut�ja bizony�t�k ebben a gyilkoss�gban. Fontos
bizony�t�k.
D�h�s tekintettel m�regetett, �s nem v�laszolt.
Hogy nyomat�kosabb� tegyem, hozz�f�ztem: -- Inform�ci�ink alapj�n val�sz�n�,
hogy b�rki lopta is el a kocsit, a gyilkoss�got is az k�vette el. -- V�rtam egy
kicsit,
csak azut�n folytattam: -- A gyilkoss�got a maga kocsij�ban k�vett�k el, Mr.
Frazer. A h�ts� �l�sen.
M�g mindig meg�talkodottan n�ma maradt. De most l�ttam els� �zben
megrebbenni a tekintet�t. Meg�rtette, hogy a kocsij�t, a tulajdon�t, beszennyezt�k.
Ez nyilv�nval�an nem tetszett neki. Walter Frazer finny�s �riember volt.
-- �szlelt b�rmi gyan�sat? -- k�rdeztem nyugodtan.
A fej�t r�zta. -- Nem, semmit. -- De nem arra figyelt, hogy mit v�laszol. Szeme
elkalandozott, m�sra gondolt. L�ttam, hogy nyel egyet. -- Maradtak... -- a tork�t
k�sz�r�lte maradtak foltok a h�ts� �l�sen? V�rfoltok?
-- Nem hiszem, Mr. Frazer. Nem tudom biztosan. De nem hiszem.
-- Nos ... -- k�pmutat�an �sszeh�zta mag�t, m�g m�lyebbre s�ppedt a sz�kbe --
nos, rem�lem, hogy nem.
Kicsinyes, fontoskod� v�lasz volt ez, furcs�n ellent�tes eddigi fennh�j�z�s�val.
N�m�n figyeltem egy pillanatig, e v�ratlan v�ltoz�s-ok�n t�prengtem. Azut�n
folytattam: -- Ha j�l �rtem, h�t harminckor tette le a kocsij�t, �s t�z tizen�tkor
fedezte fel, hogy elt�nt, �gy van?
B�lintott. -- �gy. -- Cs�pett a hangja. Hirtelen visszat�rt ellentmond�st nem t�r�
magabiztoss�ga.
-- Hogy vette �szre, hogy nincs meg a kocsi?
-- H�t... -- Meglend�tette a kez�t. -- Lementem �rte, �s nem volt ott. Erre
telefon�ltam maguknak. Sz�val a rend�rs�gre.
-- El akart menni, teh�t sz�ks�ge volt a kocsira. Err�l besz�l?
T�relmetlen, m�ly l�legzetet vett. -- Term�szetesen. El akartam menni.
-- T�z �ra tizen�t m�r el�g k�s�i id�pontnak l�tszik arra, hogy elmenjen otthonr�l
az ember -- jegyeztem meg.
-- Cigarett��rt akartam kimenni. -- Nyilv�nval�an felingereltem, mert �lesen,
nyersen besz�lt. -- El�fordul az ilyesmi, ha nem tudn�.
-- Z�rva tal�lta a gar�zsajt�t, amikor lement a kocsi�rt?
-- Igen. Bizony�ra.
-- Mi�rt mondja �gy: "bizony�ra"?
-- Mert �nm�k�d�en z�rul. Elektronikus ajt�nyit�m van.
B�lintottam. Azut�n, t�preng�st sz�nlelve, a szem�ld�k�met r�ncoltam, �s
megk�rdeztem: -- �szlelte az er�szakos behatol�s b�rmilyen nyom�t, Mr. Frazer?
Megs�r�lt p�ld�ul a gar�zsajt�?
-- Amennyire �szrevettem, nem.
M�g mindig komoran t�prengve, �gy folytattam. -- Ez azt jelenten�, hogy a
tolvajn�l elektronikus ajt�nyit�nak kellett lennie. Ugyanolyannak, mint a mag��.
-- Nem felt�tlen�l -- felelt haboz�s n�lk�l. -- A j�r�r�z� rend�r �gy gondolta,
hogy
a tolvaj a szem�lyzeti bej�r�n j�tt be. �n meg, term�szetesen, a kocsiban hagyom
az ajt�nyit�t.
-- Azt mondja, hogy az �nind�t�ban hagyta a kulcsait, �gy t�rt�nt?
-- �gy t�rt�nt.
-- Vezet bels� ajt� a gar�zs�b�l a lak�s�ba?
-- Nem.
-- Akkor hogyan jutott fel a lak�s�ba? -- Hogy �rti ezt? -- A k�rd� hangot
gyanakv�s tette �less�.
-- Azt mondta, hogy a kocsiban hagyta a kulcsait -- magyar�ztam nyugodtan. - Ha
az ajt�kulcsa a kulcskarik�n l�gott, akkor nem juthatott be a lak�s�ba. -- Mereven
b�multam r�, egy kis sz�netet tartottam, azut�n nyugodt hangon megk�rdeztem:
Nem igaz?
Egy percig �llta a tekintetemet. Szeme nem �rult el indulatot. L�ttam, hogy
megszor�tja a sz�k karf�j�t. Azt�n megsz�lalt: -- Ez tegnap t�rt�nt. Szerd�n.
B�lintottam �s v�rtam.
-- Mindig szerd�n j�n a takar�t�n�m. Csak kilincsre csukta be a lak�st.
Val�sz�n�leg ez�rt nem vettem �szre, hogy a kocsiban hagytam a kulcsaimat. Nem
volt r�juk sz�ks�gem, hogy bejussak a h�zba.
"Kulcsokat" mondott, nem "kulcsot".
A Buick gy�jt�szerkezet�ben csak egy kulcs volt.
-- Sok kulcsa van a kulcskarik�j�n, Mr. Frazer?
V�llat vont. -- A szok�sos, gondolom, �t vagy hat. -- Ism�t az �r�j�ra n�zett. --
N�zze, hadnagy -- mondta --, most m�r igaz�n ...
-- Amikor megtal�ltuk a kocsij�t -- folytattam --, csak egy kulcs volt az
�nind�t�ban. Nem tal�ltunk t�bb kulcsot.
-- Nem ? ... -- Hirtelen mereven n�zett r�m. -- Nem tal�ltak? -- Amikor ezt mondta,
jobb keze a zsebe fel� tapogat�zott, k�ts�gk�v�l a kulcsait kereste. A zseb�re
mutattam.
-- Mag�n�l vannak a kulcsai, Mr. Frazer?
-- Ezek a tartal�k kulcsaim. -- V�dekezve, zavartan besz�lt. Azut�n
hat�rozottabban megism�telte: -- A tartal�k kulcsaim. Term�szetesen.
-- L�thatom �ket? -- k�rdeztem ny�jasan.
Egy pillanatig habozott. Azt�n lend�letesen kih�zta mag�t �lt�ben, el�r�ntott egy
kulcscsom�t a nadr�gzseb�b�l, �s az asztalra l�kte. Gondosan megvizsg�ltam a f�l
tucat kulcsot.
-- Ahhoz k�pest, hogy tartal�k kulcsok jegyeztem meg --, el�g kopottnak l�tszanak.
-- Sz�nd�kosan lass� mozdulattal el�be tettem a kulcsokat az asztalon.
D�h�sen kapta fel �ket �s gyorsan talpra ugrott. Fenyeget�en n�zett le r�m, �gy
k�rdezte: -- Tulajdonk�ppen mit akar mondani, hadnagy ?
-- �n csak azt mondom, hogy . ..
-- �gy j�r el, mintha ... mintha egy gyilkoss�g gyan�s�tottj�t hallgatn� ki.
�n is fel�lltam, �s farkasszemet n�zt�nk az asztal f�l�tt. -- Ez a foglalkoz�som,
Mr.
Frazer -- k�z�ltem nyugodtan. -- Gyilkoss�ggal gyan�s�tottak kihallgat�sa.
-- Az �n foglalkoz�som pedig az -- �v�lt�tte d�h�ngve --, hogy jog�szi gyakorlatot
folytassak. -- Egy hossz� percen �t meredt r�m d�h�sen, �s nehezen szedve a
leveg�t, f�kezni pr�b�lta mag�t. V�g�l kijelentette: -- �n sz�z doll�rt -sz�m�tok
fel
egy�r�nyi id�m�rt, hadnagy -- mondta halk, feszes hangon. -- Ez pedig azt jelenti,
hogy ez a besz�lget�s eddig k�r�lbel�l hetven�t doll�romba ker�lt. -- Zsebre v�gta
a kulcsokat, �s az ajt� fel� fordult. -- Mihelyt k�sz visszaadni a kocsimat,
elv�rom,
hogy felh�vjon. Vagy ink�bb -- sz�lt vissza, mik�zben kinyitotta az ajt�t -- a
titk�rn�met.
Egy �ra m�lva, �ppen tizenkett� el�tt, Canelli jelentkezett a terepr�l. -- Csak azt
akarom k�z�lni, hadnagy, hogy Ricco minden jel szerint lel�pett. Elt�nt.
-- Biztos ebben?
-- Nagyon �gy n�z ki, hadnagy. T�z �ra harminck�r ott kellett volna lennie
Kelleyn�l, tal�lkoz�ja volt n�h�ny szesz�gyn�kkel. �gy �rtes�ltem, r�g akart�k
h�vni egy f�ny�z� reggelire, �gy h�t elment�nk a lak�s�ra. Egy�tt �l egy n�vel,
akit
Gl�ri�nak h�vnak, de hogy �gy mondjam, egy�ltal�n nem gl�ria �vezi. Mindenre
sz�m�tva elhat�roztuk Culligannel, hogy �vatosan j�runk el. Ez�rt �n a t�zl�pcs�n
mentem fel, amely t�rt�netesen a h�l�szoba ablak�hoz vezet. K�pzelje, ott fekszik
Gl�ria az �gyban, meztelen�l. �s amikor meghallja Culligan kopogtat�s�t...
-- K�rem, Canelli hagyja a porn�r�szleteket, ha lehet.
-- �, bocs�nat, hadnagy. Nos, ak�rhogy is, kider�lt, hogy Ricco el�z� este tizenegy
k�r�l felh�vta Kelleyt�l. K�zbej�tt valami, mondta, �s val�sz�n�leg nem megy
haza, de nem kell agg�dni �rte. Az asszony, gondolom mindj�rt azt k�pzelte, hogy
egy m�sik n�r�l van sz�. Kider�lt, tudja, hogy Ricco meg ez a Gl�ria csak
k�r�lbel�l egy h�napja �l egy�tt, �gy term�szetesen f�lt�keny a n�. Ez�rt siker�lt
olyan k�nnyen sz�ra b�rnunk. A f�lt�kenys�ge miatt.
-- Mikor kell Ricc�nak megint munk�ba �llnia Kelleyn�l?
-- �ppen ez a probl�ma, hadnagy. Cs�t�rt�k van, ez a szat�rnapja. Nem v�rj�k
vissza holnapig, azaz p�ntek d�lut�n �t �ra el�tt.
-- Az istenit.
-- Abbizony.
-- Thorson elkaphatta. Mihelyt megl�pett a Vallejo-Columbus �tkeresztez�d�sb�l,
nyilv�n azonnal telefon�lt Ricc�nak. �s most Ricco bujk�l. Az id� egyezik.
-- Tudom -- felelt Canelli neh�zkesen. Culligan meg �n is �gy k�pzelt�k. Micsoda
pech.
-- Azt akarom, hogy maguk ketten maradjanak Ricco nyom�ban -- adtam ki az
utas�t�st. -- Vessenek be k�t csoportot az �n felel�ss�gemre, �s �ll�ts�k lesbe
�ket a
lak�sn�l meg a kocsm�n�l. Azut�n maga meg Culligan induljanak el Ricc�t
megkeresni. Val�sz�n�, hogy valahol a Mocsoknegyedben �sta be mag�t. Culligan
szolg�lt a b�n�gyiekn�l. Kiismeri mag�t arrafel�. Sz�rjanak sz�t egy kis p�nzt, ha
sz�ks�ges. Majd �n fedezem magukat. -- Am�g besz�ltem, megcs�rrent a m�sik
telefon. -- Most abba kell hagynom, Canelli. Tartsa a kapcsolatot.
-- Igenis, hadnagy. �gy lesz.
Felvettem a telefont. A h�v� Nevins n�ven mutatkozott be, mint a halottk�m
hivatal�nak munkat�rsa. -- Mit tehetek �n�rt, Nevins? -- k�rdeztem.
-- �gy �rtes�ltem, �n foglalkozik az Eliot Murdock-gyilkoss�g vizsg�lat�val.
-- �gy van.
-- Nos, uram, �gy gondoltam, t�j�koztatnom kell �nt, hogy itt van Barbara
Murdock, a halott l�nya.
-- Mit keres ott?
-- Los Angelesben azt mondhatta neki valaki, hogy ide j�jj�n el�sz�r, ahelyett,
hogy �nh�z k�ldt�k volna.
Gondolkoztam egy pillanatig, azt�n megk�rdeztem: -- Akad egy ember�k, aki
�thozhatn�, ide, hozz�m?
-- H�t... -- Kedvetlen hallgat�s k�vetkezett. A k�lts�gekkel garasoskod� �j
v�rosh�zi vezet�s miatt minden �gyoszt�ly a m�siknak az embereit igyekezett
kihaszn�lni. Bevett szok�ss� v�lt ez. Nevins is tudta, meg �n is, hogy nekem
kellene �tk�ldenem egy rend�rt Barbara Murdock�rt. De azt is mindketten tudtuk,
hogy Nevins az alacsonyabb rang�.
-- Igen, uram -- felelt v�g�l. -- Azt hiszem, megtehetj�k.
-- J�l van. K�sz�n�m, Nevins..
-- Sz�vesen, hadnagy -- felelt fanyarul.
Fel�lltam, megker�ltem az asztalt, �s hellyel k�n�ltam Barbara Murdockot. Amikor
bemutatkoztam, b�lintott, �s sz� n�lk�l le�lt. Vissza�ltem a sz�kembe, �s egy
percig sz�tlanul, titkon f�rk�sztem a l�nyt. K�r�lbel�l harminc�ves lehetett, tal�n
valamivel t�bb �tven kil�n�l, �s nem eg�szen sz�zhatvan centim�ter magas. A haja
r�vidre ny�rt, s�t�tbarna. Arca toj�sdad, orra kicsi, sz�ja er�s, �lla hat�rozott.
S�t�t
szem�ld�ke al�l higgadtan, szel�den n�zett r�m mandula form�j�, majdnem
keleties szeme. �llkapcsa sz�les volt, laz�n f�s�lt haja magas homlokot keretezett.
Nyaka r�vid �s izmos. Magabiztos, �rtelmes arc volt ez, t�ls�gosan er�teljes ahhoz,
hogysem a tehetetlen n�t j�tssza, �s �n�ll�bb ann�l, hogy erre t�rekedj�k.
-- Sajn�lom az �desapj�t, Miss Murdock. �gy tudom, ismert ember volt...
telev�zi�s szem�lyis�g.
Egy pillanatig n�m�n elgondolkodva n�zett r�m. Azut�n lassan, f�radtan
elmosolyodott. -- �r�mmel hallotta volna, hogy ezt mondja r�la. Nem sokan
eml�keznek m�r a t�v�m�soraira. K�l�n�s�n nem itt, a nyugati parton. -- M�ly �s
egyenletes volt a hangja, intelligens, nyugodt �s megfontolt. Am�g besz�lt,
keresztbe tette a l�b�t. Zs�volynadr�got �s kiscsizm�t viselt. A zs�voly alatt
kidomborodott er�s cs�p�je. Derek�n �vvel �sszefogott antilop kab�tja izgat�
fels�testr�l �rulkodott. A nyak�ba vetett narancssz�n� selyems�l kihangs�lyozta
barna szem�t �s olajosbarna arcb�r�t.
-- J�rt m�r... -- haboztam. -- Azonos�totta m�r az apj�t?
-- Nem. Nekem ... -- Az ajk�ba harapott. -- Nekem azt mondt�k, hogy velem ...
hogy velem kell j�nnie valakinek. -- N�mi er�fesz�t�ssel emelte fel a tekintet�t,
�s
�llhatatos�n a szemembe n�zett.
-- Elk�s�rte valaki? �gy �rtem, Los Angelesb�l?
-- Nem. Ott... -- T�tov�zott. Azut�n, m�g mindig kitart�an �llva a pillant�somat,
folytatta: -- Ott �ppen senki nem akadt, aki elk�s�rjen. -- Halkan, nyomat�kosan
besz�lt, elsz�nt, mag�nyos b�szkes�ggel. Hirtelen k�nnyek hullottak a szem�b�l.
De ahelyett, hogy lehajtotta volna a fej�t, felemelte az �llat.
-- Majd, ha befejezz�k a ... a besz�lget�st, �tmegyek mag�val a halottk�mhez
aj�nlottam fel. -- Mindenf�le el��r�saik vannak. Az azonos�t�sokra vonatkoz�an.
Megk�v�nj�k, hogy legyen mag�val valaki.
-- K�sz�n�m. -- L�gyan, udvariasan besz�lt. Most m�r lehajtotta a fej�t. Pislogott,
szipogott, �s fut�lag megt�r�lte a szem�t hossz�, kecses ujjaival. Kih�ztam az
egyik fi�kot, kivettem egy doboz pap�rt�r�lk�z�t, �s sz� n�lk�l �ttoltam az asztal
t�ls� oldal�ra. Most mosolygott r�m el�sz�r. T�tova mosoly volt, olyan ember�,
akinek �ppen nagy sz�ks�ge van egy bar�tra. Ekkor vettem csak �szre n�h�ny
szepl�t az arc�n. Kif�jta az orr�t, megt�r�lte a szem�t, �s gy�m�sz�lni kezdte a
pap�rt�r�lk�z�t a v�ll�ra akasztott nyeregf�z�s� b�r k�zit�sk�ba.
-- Miel�tt �tmenn�nk -- v�gtam bele --, szeretn�k f�ltenni n�h�ny k�rd�st, ha nem
b�nja. -- �jra kif�jta az orr�t, ez�ttal v�glegesnek sz�nt, hat�rozott mozdulattal.
Nem b�nom -- mondta.
Tudtam, hogy egy friss gy�szt�l s�jtott rokon kik�rdez�se mindig harc az eml�kek,
a k�ts�gbees�s �s a k�nnyek ellen. R�sz�ntam egy percet, hogy rendezzem
gondolataimat, csak azut�n sz�laltam meg: -- El�sz�r is elmondok mag�nak
mindent, amit tudunk az �desapja utols� -- t�tov�ztam --, legut�bbi n�h�ny
napj�r�l.
N�m�n b�lintott. Most m�r tiszta volt a szeme. Elhelyezkedett a sz�ken, �s teljes
figyelemmel fordult fel�m.
-- �gy gondoljuk -- folytattam --, hogy Los Angelesb�l Washingtonba ment
p�nteken, �s felt�telezz�k, hogy Washingtonban maradt eg�szen keddig, amikor
idej�tt San Francisc�ba. �gy t�rt�nt? -- Besz�d k�zben magam el� h�ztam egy
jegyzett�mb�t.
-- Igen.
-- Maga tudott r�la, hogy erre az �tra indul?
-- Igen.
-- Mi volt az utaz�s c�lja? Tudja?
T�tov�zott, szem�ld�k�t r�ncolva fontolgatta a v�laszt. V�g�l ennyit mondott:
�zleti �t volt. -- Tudatos �vatoss�ggal besz�lt. Szeme elhom�lyosult. Titkolt
valamit.
Nem akartam sarokba szor�tani a kihallgat�s ilyen korai szakasz�ban, ez�rt m�s
t�m�ra t�rtem: -- Amikor p�nteken elindult Los Angelesb�l, maga ismerte az
�tvonal�t? A v�rosokat, az ott-tart�zkod�s id�tartam�t, a sz�llod�k c�m�t?
-- Igen. Egy utaz�si iroda dolgozta ki a tervet. Kaptam egy m�solatot.
B�lintottam, �gy tettem, mintha feljegyezn�k valamit, k�zben a v�lasz�t
m�rlegeltem. Amikor apja �titerv�r�l k�rdeztem, k�szs�gesen, haboz�s n�lk�l
felelt. De amikor azt k�rdeztem, milyen �gyben j�rt, mi volt az utaz�s c�lja, akkor
�vatoss� v�lt.
M�g egy percig tart�, kisz�m�tott sz�net ut�n felpillantottam a jegyzett�mbr�l, �s
nyugodt hangon megk�rdeztem: -- Miss Murdock, mond mag�nak valamit ez a
n�v: Thorson?
-- Thorson? -- Szem�ld�k�t r�ncolta: Nem. Semmit. Mi�rt?
-- Az�rt -- feleltem --, mert okunk van azt hinni, hogy belekeveredhetett az
�desapja hal�l�ba.
Mik�zben szavaimat hallgatta, kit�gult a pupill�ja, mintha hirtelen f�jdalom fogta
volna el. Most heves izgalommal meredt r�m. �gy megszor�totta a sz�k karf�j�t,
hogy kifeh�redtek az ujjai.
-- Tudj�k, hogy ki �lte meg? -- k�rdezte suttogva.
Megr�ztam a fejemet. -- Nem, nem tudjuk. Csak van egy gyan�nk, ennyi az eg�sz.
Vagy tal�n m�g ennyi sem. Mind�ssze egy nevet tudtunk meg. �ln�v is lehet.
Val�sz�n�, hogy �ln�v.
-- De v�gt�re is ... -- F�jdalmasan nyelt egyet. Nyak�n megfesz�ltek az erek. Csak
van valami elgondol�suk. Amivel kezdhetn�k valamit.
-- Aszerint, amit eddig meg tudtunk �llap�tani, megtervezt�k a hal�l�t. Gondosan
megtervezt�k. -- Elhallgattam, hagytam, hogy elgondolkodj�k. Tov�bbra is
ugyanolyan mozdulatlan, merev izgalommal n�zett r�m. Ajkait �sszeszor�totta,
orrlyukai besz�k�ltek. L�legz�se felgyorsult.
-- Megtervezt�k? -- �gy l�tszott, k�ptelen felfogni. Azt�n megk�rdezte: -- �gy
�rti, hogy . . . hogy nem rabl�s volt? Vagy �ton�ll�s?
-- Nem, Miss Murdock. K�r�lbel�l sz�znyolcvan doll�r volt az �desapj�n�l
k�szp�nzben. Nem vett�k el t�le.
-- De h�t... -- �gy r�zta a fej�t, mintha ez a k�ts�gbeesett, makacs mozg�s
v�ltoztathatna azon, amit mondtam. -- De h�t �n azt gondoltam, hogy baleset volt.
Valami ... v�letlen.
-- Nem v�letlen volt, Miss Murdock. B�rmi lehetett, csak v�letlen nem.
-- �s ez a ... ez a Thorson? � tervelte ki?
-- Erre gondolunk.
-- De mi�rt? -- M�ly volt a hangja, de most fojtott sziszeg�ssel robbant ki tork�n
a
k�rd�s. Szeme villogott. -- Mi�rt?
- Nem tudjuk, mi�rt... M�g nem tal�ltunk ind�t�kot. Ez�rt teszem f�l mag�nak
ezeket a k�rd�seket. Tal�n seg�thet nekem megtal�lni az ind�t�kot. Ha tudjuk, mi�rt
halt meg, sokkal k�nnyebben megtal�ljuk a gyilkos�t.
L�ttam, hogy izgatott pillant�sa lassan megnyugszik. Nyak�n elsimultak a
megfesz�l� izmok; a keze sem szor�totta m�r a sz�k karf�j�t. -- Biztos, hogy a
t�m�ja volt. Annak kellett lennie -- mondta. -- Soha ... sohasem gondoltam erre. De
h�t... -- Abbahagyta, �s lassan, tehetetlen�l ingatta a fej�t.
Tudtam: m�r csak v�rnom kell, �s mindent elmond, amire sz�ks�gem van.
Csendben �ltem, figyeltem, hogyan k�zd meg azzal a felismer�ssel, hogy nem volt
v�letlen az apja hal�la, hogy az apja maga okozhatta a saj�t hal�l�t.
-- Ez lett volna a visszat�r�se -- mondta halkan. Elhallgatott, m�lyen, akadozva
l�legzett. Mintha hirtelen elsz�llt volna test�b�l az er�, keze a sz�k karf�j�r�l
az
�l�be hullott. Ujjai t�tov�n egym�st kerest�k, v�g�l laz�n �sszekulcsol�dtak.
Les�t�tte a szem�t, ernyedt kezeit n�zte. -- � nevezte �gy: a nagy visszat�r�s. --
�jra zih�lva l�legzett, azut�n tompa, let�rt, monoton hangon folytatta: -- Tizen�t-
h�sz �vvel ezel�tt, amikor m�g kisl�ny voltam, papa nagyon ... nagyon sikeres
volt. Sose lett bel�le olyan vezet� publicista, mint Restori vagy Walter Lippmann.
De volt hat�sa. J� volt abban, amit csin�lt. Nagyon j�. De azt�n ... -- Mintha
valami s�lyos terhet emelne, lassan kih�zta mag�t. -- Azut�n tal�n t�lzottan hinni
kezdett a saj�t h�ress�g�ben. Ahhoz is nagyon �rtett, hogy h�rver�st csin�ljon
mag�nak. B�rhogy is t�rt�nt, b�rmi is lehetett az oka, papa �s mama civakodni
kezdett egym�ssal. K�s�bb, amikor m�sk�pp m�r nem tudt�k b�ntani egym�st,
szerelmi kalandokba kezdtek. K�nny� volt Washingtonban viszonyokat kezdeni,
k�l�n�sen olyan f�rfinak, mint papa. �gy azut�n kiker�lhetetlen volt a v�l�s. Ez
tizenegy �vvel ezel�tt t�rt�nt. Papa negyvenhat �ves volt, mama negyvenkett�.
F�iskol�s voltam m�g, amikor egy�tt elj�ttek hozz�m, �s elmondt�k. Azut�n meg
.. -- Abbahagyta. M�g mindig el�reg�rnyedve, �jra ingatni kezdte a fej�t.
-- Azut�n, n�h�ny h�nap m�lva, mama meghalt egy aut�balesetben. Ekkor t�rt�nt,
hogy a papa inni kezdett. K�l�nben... mindig sokat ivott. Est�nk�nt, vacsora el�tt,
ha otthon volt, mindig megivott n�gy-�t Martinit. N�ha t�bbet is. �s soha nem volt
semmi bajai sose lett �rr� rajta. De mama balesete ut�n kezdett �rtani neki. �rr�
lett rajta. M�r egy poh�rt�l is ber�gott. �gy l�tszott, egyik napr�l a m�sikra
darabokra t�rt az eg�sz �lete. Nem t�r�d�tt a hat�rid�kkel, valaki m�ssal �ratta a
cikkeit. A t�v�ben m�g a kamera f�l� r�gz�tett sz�veget se tudta k�vetni, �gy
h�t...
-- Egyik kez�t lemond�, megt�rt mozdulatra emelte, azt�n visszaejtette az �l�be.
K�t �ven bel�l kihullott a rost�n. Senki sem �j�totta meg a szerz�d�s�t. �gy
l�tszott, nem is �rdekli. Csak az iv�ssal t�r�d�tt, �gy l�ttam. Akkor m�r
elv�geztem a f�iskol�t, �s egy�tt �lt�nk egy ideig. De nem b�rtam n�zni, hogyan
teszi t�nkre mag�t, �s ez meg is mondtam neki. -Azt is megmondtam, hogy
magamhoz veszem a p�nzt, amit mama hagyott r�m, �s olyan messzire k�lt�z�m
t�le, amennyire csak tudok. Ezt is tettem. Los Angelesbe mentem, bar�taimhoz, s
az�ta is ott �lek. Megmondtam neki, amikor elj�ttem Washingtonb�l, hogy
sz�vesen l�tom Los Angelesben, �r�mmel fogadom, ha velem akar lakni. De csak
ha nem iszik. Ha iszik, akkor soha.
-- �s �gy t�rt�nt? Elment maga ut�n Los Angelesbe? �s abbahagyta az iv�st?
Lassan, komoran b�lintott. -- Igen mondta nyomat�kosan. -- �gy t�rt�nt. V�gk�pp
abbahagyta az iv�st. �s v�gre �jra elkezdett h�rmagyar�zatokat �rni, harmadrang�
r�di�knak. Egy �v m�lva m�r saj�t, �n�ll� m�sora volt. Eltelt m�g egy �v, �s
visszaker�lt a k�perny�re, egy Los Angeles-i helyi ad� m�sor�n. De... -
sajn�lkozva s�hajtott -- sose szabadult meg a Washington ut�ni v�gyakoz�st�l.
Befoly�sa volt egykor, �s vissza akarta szerezni. Ez a Washington-l�z, a
hatalom�rz�s megsz�llotts�ga. Gy�gy�thatatlan. Lehetetlen szabadulni t�le. --
Elhallgatott. F�radt mosoly suhant �t az arc�n, azt�n keser� g�rcsbe r�ndult. --
Azt
hiszem, v�g�l is ez �lte meg.
�gy d�nt�ttem, hogy nem sz�lalok meg. Tudtam, hamarosan elhagyja az ereje. A
hal�l val�s�ga m�ris kezdte megb�n�tani. Nem akartam, hogy ak�r egyetlen szav�t
is mit sem �r� r�szv�tnyilv�n�t�som megk�sz�n�s�re fecs�relje.
Amikor �jra besz�lni kezdett, alig volt er�sebb a hangja rekedt suttog�sn�l: --
K�r�lbel�l h�rom h�nappal ezel�tt -- mondta -- kapott egy tippet valakit�l
Washingtonban. A r�szleteket nem ismerem. Mindig m�lyen titkolja --
f�lbeszak�totta a sz�t, hunyorgott, nehezen, akadozva l�legzett. Kimeredt a szeme
egy pillanatra, amikor el�sz�r k�nyszer�tette mag�ra a sz�rny�, kegyetlen
helyreigaz�t�st: -- Mindig m�lyen titkolta a t�m�it, k�l�n�sen a nagy t�m�kat. De
k�zben n�ha m�gis tudni akarta, hogyan reag�lok r�juk, �gy azt�n a k�rd�seib�l
megismerkedtem n�melyikkel.
-- Sz�val azzal is, amelyik miatt most Washingtonba ment?
B�lintott. -- Majdnem biztos vagyok benne.
-- Mi volt a t�ma?
Fanyarul elmosolyodott.- A szok�sos. Befoly�ssal val� vissza�l�s. Titkos �zleti
man�verek. Veszteget�s magas helyeken. Nincs kokt�lparty Washingtonban ilyen,
pletyk�k n�lk�l. Rendszerint minden el�l. Most azonban, �gy l�tszik, papa valami
nagy �gy nyom�ra bukkant. Mondtam m�r, nem tudta meg�llni, hogy ne mondjon
r�la valamit. Egy fontos szem�ly nyom�ba eredt, ennyit hallottam t�le. Ismert
valakit, aki tudta, hol van a kutya el�sva, �s hajland� besz�lni r�la.
-- Az. egyik nyom San Francisc�ba vezetett?
-- Nem tudom -- felelte. -- Igaz�n fogalmam sincs r�la. De majdnem biztos vagyok
benne, az�rt j�tt ide, hogy felt�rja az �gy egy r�sz�t.
-- Hol sz�llt meg Washingtonban?
-- A Hiltonban.
-- H�nyszor ment Washingtonba, am�g ezen az �gy�n dolgozott?
-- K�tszer. Egy h�nappal ezel�tt, �s kor�bban tal�n h�rom h�napja.
- Mindig a Hiltonban sz�llt meg?
-- Igen. Ha a sajt�ban dolgozik az ember, k�l�n�sen szabad�sz�k�nt, akkor j�
sz�llod�kat kell v�lasztania. �s j� h�r� vend�gl�kben is kell ennie. Kiv�ltk�ppen
Washingtonban.
-- Maga is a sajt�ban dolgozik, Miss Murdock?
Ernyedten v�llat vont. -- Att�l f�gg, mit �rt azon, hogy sajt�. Forgat�k�nyv-
szerkeszt� vagyok a Metro-Goldwyn-Mayern�l. �n is szabad�sz� vagyok. �s �rtam
m�r n�h�ny t�v�-forgat�k�nyvet.
-- Elismer�sem. -- R�mosolyogtam. Megpr�b�lta viszonozni a mosolyt, de nem
siker�lt. Mintha t�l soknak bizonyult volna az eddigi er�fesz�t�s, visszahanyatlott
a
sz�kben, �s behunyta a szem�t. Hirtelen er�inek v�g�re jutott. Fel�lltam, bez�rtam
az �r�asztal fi�kj�t, �s csendesen javasoltam, hogy menj�nk el a hullah�zba.

-- L�ttad ezt? -- Friedman az aznapi Sentinel egy p�ld�ny�t dobta az asztalomra,

csak azut�n s�ppedt bele a vend�gfotelba.
-- Az els� oldalon, lent, keretben. "H�rmagyar�z� holtteste az �szaki-rakparton.
GYILKOSS�G" -- �gy hangzott a f�c�m. Sebt�ben v�gigb�ng�sztem a h�ts�
oldalon, a legfontosabb h�rek rovat�ban folytat�d� tud�s�t�st. Se t�l sokat, se t�l
keveset nem �rult el, majdnem pontosan �gy adta el� a r�szleteket, ahogy aznap
kor�bban elmondtam a Sentinel rend�rs�gi riporter�nek. Eszembe v�stem, hogy
megk�sz�njem az �js�g�r�nak, �s tov�bb olvastam. Megtudtam a cikkb�l, hogy
Eliot Murdock alkalmi megb�z�sokkal kezdte riporteri p�ly�j�t Los Angelesben. A
m�sodik vil�gh�bor� alatt haditud�s�t� volt Eur�p�ban, �s Normandi�ban
megsebes�lt. A h�bor� ut�n Washingtonba ment, �s egy kaliforniai k�pvisel�
sajt�titk�rak�nt dolgozott. K�s�bb politikai munkat�rss� l�pett el�. Amikor a
k�pvisel� megbukott a v�laszt�son, Murdock "messze hat� Washingtoni politikai
pletykarovat" form�j�ban hasznos�totta kongresszusi kapcsolatait. A cikk r�viden
foglalkozott Murdock tov�bbi p�lyafut�s�val, v�g�l pedig mint "gyorsan emelked�
hollywoodi forgat�k�nyv�r�t" eml�tette meg a l�ny�t. Murdock "visszat�r�si"
k�s�rlet�r�l vagy San Francisc�-i l�togat�s�nak lehets�ges ok�r�l sz� sem esett.
-- Ak�r p�nzt tenn�k r� -- jegyezte meg Friedman --, hogy ez csak az els� az Eliot
Murdockr�l k�vetkez� sok-sok cikk k�z�l.
-- Mi�rt mondod ezt?
-- K�t okb�l. -- Felemelte vaskos mutat�ujj�t. -- El�sz�r is, mert a sajt� semmihez
sem �rt jobban, mint ahhoz, hogy dics��tse tulajdon magzat�t, k�l�n�sen, ha a
halott indi�n t�bb�-kev�sb� k�teless�gteljes�t�s k�zben halt meg. Ez az �ratlan
t�rv�nyek egyike. M�sodszor -- m�g egy ujj�t felemelte --, ha van valami ebben a
washingtoni botr�nyt�rt�netben, b�rmilyen kev�s is, akkor sok, nagyon sok �js�got
lehet majd eladni. Elhiheted.
-- Elhiszem.
-- Egysz�val j� lesz, ha elkezdesz tiszta ingben j�rni az irod�dba -- tette hozz�
Friedman. -- Mert beker�lhetsz Walter Cronkite t�v�m�sor�ba. Ki tudja?
Nem feleltem. De titokban rem�ltem, hogy igaza lesz.
-- Meg azt�n itt van ez a b�rgyilkos-szempont -- mondta Friedman, -- Ez mindig
nagy p�ld�nysz�mot jelent.
-- Mif�le b�rgyilkos?
-- Thorson -- vetette oda k�nnyed�n. Fogadok egy �tdoll�ros eb�dben, ak�r ebben
a pillanatban, ha akarod, hogy Thorsont, vagy ak�rmi is a neve, import�lt�k erre a
munk�ra. Fogadok, hogy vaskos doh�nyt kapott, �s valahonnan m�shonnan
r�p�tett�k ide. �ll a fogad�s?
-- Hogy jutnak eszedbe ezek az elm�letek? Azt hittem, a Hunter's Point-i �ggyel
foglalkozol.
-- Igaz. De Hunter's Point csak egy �tlagos nagyv�rosi alkoholista lelkibeteg
pillanatnyi indulatb�l elk�vetett, mindennapi ember�l�se. Murdock eg�szen m�s
�gy. Fogadsz?
-- Mi�rt vagy olyan biztos benne, hogy Thorson hivat�sos?
-- F�leg a sebtapasz miatt -- v�laszolt azonnal. -- A j�gcs�k�nyt ismerj�k. Tiszta
munka, nincs vele semmi huzavona. Ez�rt kedveli, hogy csak egyet mondjak, a
maffia. De ez a tapasz ... -- Friedman lelkes elismer�ssel b�lintott. -- Ez m�r
k�nyes �zl�sre vall, ezenfel�l pedig tervszer�s�gre. Megtervezt�k ezt, eg�szen az
utols� csepp v�rig.
-- Tal�n m�g t�bb is van m�g�tte, mint k�nyes �zl�s.
-- Hogy �rted ezt?
-- Tegy�k f�l, hogy ez gondosan megtervezett gyilkoss�g; val�sz�n�nek l�tszik. �s
tegy�k f�l, hogy Thorson szerezte az aut�t, mert minden jel szerint �gy t�rt�nt,
azt�n f�lfogadott egy sof�rt, mert minden nyom erre vall, azut�n vaskos doh�ny�rt
meg�lte Murdockot, mert val�sz�n�, hogy � tette. Nos, ha �gy t�rt�nt, mi�rt volt
olyan k�nyes a v�rre?
Friedman vastag szem�ld�kei �sszeh�z�dtak. Tudatosan csin�lta, �s tudtam,
mi�rt teszi. Friedman feltenni szerette a k�rd�seket, nem megv�laszolni. V�g�l
zs�mbesen megsz�lalt: -- Feladom. Mi�rt?
-- Tal�n a kocsi nem is volt igaz�n lopott -- k�z�ltem, nem minden titkos
el�gedetts�g n�lk�l. -- Tal�n vissza akarta adni az aut�t.
Friedman helyesl�en b�lintott. -- Ezt m�r szeretem -- jelentette ki. -- Ez azt�n a
pr�ma fordulat. Kinyomoztatod?
-- R��ll�tom Canellit �s Culligant, hogy ellen�rizz�k Walter Frazert.
Mindenk�ppen meg akartam tenni. N�h�ny v�lasza nem eg�szen illett egym�shoz.
-- J�. T�j�koztass majd. Nos ... -- Neh�zkes�n kiemelte sz�zkil�s test�t a sz�kb�l.
Ami a Hunter's Point-i gyilkoss�got illeti, p�r �r�n bel�l v�gzek az eg�sszel, �s
oda
pottyantom a ker�leti �gy�sz asztal�ra, �gy h�t seg�thetek,
- Ok�.
Amikor elment, h�trad�ltem, �s behunytam a szemem. Majdnem n�gy �ra volt
m�r. Eddig haszontalanul, eredm�nytelen�l telt a nap. Majdnem k�t teljes �r�t
t�lt�ttem Barbara Murdockkal, pedig nem volt ennyi vesztegetni val� id�m,
Barbara, miut�n azonos�totta apja holttest�t, �gy hat�rozott, hogy San
Francisc�ban marad, am�g ki nem adj�k a holttestet. Amikor �rtes�lt r�la, hogy
apja a Beresfordba sz�llt meg, � is ugyanabba a sz�llod�ba akart menni. Nem
tehettem m�st, elvittem Beresfordba, �s szob�t foglaltam neki.
Az egy�tt t�lt�tt k�t �ra alatt kezdtem felismerni, hogy Barbara Murdock
figyelemre m�lt� n�. �rtelmes, hat�rozott, �s �llhatatos is, higgadt, makacs �s
b�tor. A hullah�zban kicsiny, siv�r szemlehelyis�gbe ir�ny�tottak benn�nket. _
Elkezdtem magyar�zni, milyen az azonos�t�si elj�r�s, de Barbara m�r ismerte.
Dolgozott valamikor egy Hal�l a v�rosban c�m� dokumentumfilmen, k�z�lte.
Egyenesen odament a neh�z f�gg�nnyel eltakart nagy �veglaphoz, �s v�rakozott.
Amikor a karj�ra tettem a kezem, szinte d�h�sen r�zta le. -- � volt az egyetlen
hozz�tartoz�m -- suttogta er�lyesen. -- Senkim se maradt. Hagyjon magamra.
Elv�gezte az azonos�t�st, azut�n h�tat ford�tott nekem, �s ekkor t�rt ki bel�le a
g�rcs�s, sz�raz, megt�rt zokog�s. Megg�rnyesztette v�ll�t a f�jdalom, karj�t a
gyomr�ra szor�totta, homlok�val a halv�nyz�ld falnak t�maszkodott. Zokog�s
k�zben megfogadta, hogy bossz�t �ll. Felfedi, kik �lt�k meg az apj�t, mondta, �s
gondja lesz r�, hogy meghaljanak. Amikor meg�g�rtem, hogy seg�tek neki, �gy
�reztem, nem is hallja, amit mondok.
V�gre ell�kte mag�t a falt�l, megfordult, �s k�rt egy zsebkend�t. �ton
Beresfordba m�r �sszeszedte mag�t, �rdekl�d�tt, hogyan akarjuk megtal�lni apja
gyilkos�t. Igyekeztem �szinte lenni hozz�, pr�b�ltam megmagyar�zni, hogy egy
gyilkos elfog�s�hoz id�, f�rads�g �s szerencse sz�ks�ges, no meg t�relem is.
Mindkett�nknek t�relemmel kell lenn�nk, mondtam.
Hib�ztam. Miut�n a Beresfordban al��rta a bejelent�t, fel�m fordult. -- Nekem
nincs t�relmem, hadnagy -- mondta halkan. Meg akarom tudni, ki �lte meg az
ap�mat. �s meg is fogom tudni. Higgye el, megtudom. -- Azut�n udvariasan
megk�sz�nt mindent, amit tettem, megfordult, �s a felvon�hoz indult. Emelt f�vel,
egyenes h�ttal, hat�rozott l�ptekkel.
Ez a n� mindenre k�pes, �llap�tottam meg szorongva. Megpr�b�lja kider�teni, ki
gyilkolta meg az apj�t.
�ppen a k�zpontot akartam h�vni, hogy megpr�b�ljak kapcsolatba l�pni Canellivel,
amikor felh�vtak a port�r�l, �s jelentett�k, hogy Mr. Jeffrey Sheppard "�rdekl�dik
a Murdock-gyilkoss�g �gy�ben". A jelent�stev� rend�r hangj�b�l �gy �t�ltem meg,
hogy Jeffrey Sheppard jelent�s szem�lyis�g, s ezenfel�l m�g siet is.
Igazam volt. Jeffrey Sheppard dombornyom�sa n�vjegyet csapott le el�m az
asztalra, �s le�lt, be sem v�rva, hogy hellyel k�n�ljam. Felt�n�, nagy test�,
sz�les
v�ll�, vastag nyak� f�rfi volt, feje egy r�mai centurioszobor durv�n faragott
fej�re
eml�keztetett. K�r�lbel�l negyven�t �ves lehetett. Haragosan el�rehajolt a sz�kb�l;
nagydarab, kem�ny, bivalyv�ll� csat�rra eml�keztetett, aki a kispadon �lve, erej�t
megfesz�tve v�rja, hogy �jra belevethesse mag�t a futballm�rk�z�s forgatag�ba.
A n�vjegyre pillantva ezt olvastam: Jeffrey Sheppaid, a Temp� f�szerkeszt�je.
El�kel� Park Avenue-i c�m �llt a n�vjegyen.
-- Mit tehetek, �n�rt, Mr. Sheppard?
-- Szerz�d�sem van, azaz volt Eliot M�rdockkal -- v�laszolt m�ly, zeng�, dallamos
hangon. Mihelyt megsz�lalt, elhalv�nyodott a futballcsat�r k�pe, �s igazgat�k
�l�s�t ir�ny�t� fel�gyel� bizotts�gi eln�kk� alakult �t.
-- A Temp� kiz�r�lagos jogot szerzett arra az anyagra, amin Murdock dolgozott
folytatta. -- M�r int�zkedtem, hogy rep�l�g�pen k�ldjenek m�solatokat a
szerz�d�sekr�l ennek igazol�s�ra. Egy helybeli �gyv�det is fogadtam.
-- Nem vagyok biztos benne, hogy �rtem, mir�l besz�l, Mr. Sheppard. Minek ide
�gyv�d?
T�relmetlen�l s�hajtott; �les, megvet� sziszeg�ssel f�jta ki a leveg�t. A jelz�s
nyilv�nval� volt: Jeffrey Sheppard nem �r r� id�t vesztegetni b�rgy� k�rd�seket
feltev�, alacsony rang� hivatalnokokra. -- A legut�bbi h�rom h�napban Murdock
egy veszteget�si �gy nyom�ban j�rt. Magas szinten t�rt�nt, a Pentagonban. -- Egy
pillanatra elhallgatott, felm�rt engem, �s hozz�tette: -- Washingtonban.
-- Tudom, hol van a had�gyminiszt�rium.
Mintha meg se hallotta volna, ugyanolyan m�ly, zeng� hangon folytatta: -- A vele
k�t�tt szerz�d�s�nk feljogos�t benn�nket minden anyagra, amit vizsg�l�d�sai sor�n
�sszegy�jt�tt. A szerz�d�s al��r�sakor el�leget fizett�nk, a h�tral�v� �sszeg a
megfelel� k�zirat �tv�telekor esed�kes. Azt persze sohasem fogjuk megkapni,
legal�bbis nem Mr. Murdockt�l. Murdock azonban nyilv�nval�an mindent
feljegyzett, amit megtudott. Minden besz�lget�st, kutat�sai legapr�bb eredm�ny�t
is. Ezek a feljegyz�sek val�sz�n�leg n�la voltak, amikor ide�rkezett San
Francisc�ba. A szerz�d�s szerint ezek a feljegyz�sek benn�nket illetnek. Ez�rt
vagyok itt.
A n�vjegy�re n�ztem. -- New Yorkb�l j�n?
-- Dehogy. Sz� sincs r�la -- felelt hat�rozottan. -- Los Angelesben voltam, amikor
h�r�t vettem Murdock hal�l�nak. Iderep�ltem. �ppen most �rkeztem.
-- Kapcsolatba l�pett Murdock l�ny�val?
-- A l�ny�val? -- Sheppard szeme r�snyire sz�k�lt. -- Itt van?
-- Igen.
-- N�la vannak a feljegyz�sek?
-- Amennyire �n tudom, Mr. Sheppard, semmif�le feljegyz�sek nincsenek. Nem
tal�ltunk feljegyz�seket sem Murdockn�l, sem az aut�ban, amelyben meg�lt�k. �s
a csomagj�ban sem voltak feljegyz�sek.
-- Elfogt�k a gyilkos�t? Lehet, hogy n�la vannak?
-- Miel�tt erre feleln�k, fel szeretn�k tenni n�h�ny k�rd�st, Mr. Sheppard. Ha
nincs
ellene kifog�sa.
-- Persze hogy nincs -- mondta. De �les hangja �s t�relmetlen v�llr�nd�t�sa
ellentmondott szavainak.
-- El�sz�r is, hogyan �rtes�lt Murdock hal�l�r�l?
-- Az AP h�r�gyn�ks�g jelentette ma reggel. G�pt�v�r�n j�tt a Los Angeles-i
irod�nkba. Term�szetesen azonnal t�j�koztattak. -- Visszah�zta zak�ja ujj�t, �s az
�r�j�ra n�zett.
-- A k�vetkez� k�rd�s az, mit tud nekem mondani arr�l a t�m�r�l, amin Murdock
dolgozott?
Amikor feltettem ezt a k�rd�st, megv�ltozott az arckifejez�se. Egy r�pke, fesz�lt
pillanatig a szememet f�rk�szte, azut�n kijelentette: -- E pillanatban, hadnagy,
nem
vagyok hajland� v�laszolni erre a k�rd�sre. El�bb l�tni akarom a feljegyz�seket.
A jelz�s ism�t nyilv�nval� volt. Ha nem kapja meg a feljegyz�seket, �n se kapom
meg a sz�ks�ges inform�ci�t.
-- Tal�n sose tal�ljuk meg azokat a feljegyz�seket, Mr. Sheppard. K�zben azonban
el kell kapnom egy gyilkost. �s lehets�ges, hogy Murdock hal�la azzal a t�m�val
kapcsolatos, amelyen �nnek dolgozott. Teh�t sz�ks�gem van minden
megszerezhet� inform�ci�ra arr�l a vizsg�l�d�sr�l, amelyet Murdock folytatott.
Min�l el�bb kapom meg, ann�l jobb.
Egy pillanatig higgadt, h�v�s, sz�m�t� tekintettel n�zett r�m. Azut�n �gy sz�lt:
K�l�nb�zik az �rdek�nk ebben az �gyben, hadnagy. Maga egy gyilkost akar
elkapni. �n meg �ssze akarok hozni valamit, ami az �v legnagyobb szenz�ci�j�nak
bizonyulhat. V�denem kell ezt a t�rt�netet. Nem engedhetem meg, hogy
kisziv�rogjon.
Kezdtem d�h�s lenni. -- Sz�val megtagadja t�lem az inform�ci�t. Igaz?
-- Nem. Csak felel�s vagyok a h�rforr�saim v�delm��rt, �s v�delmeznem kell a
sajt� f�ggetlens�g�t. -- Higgadtan �s f�l�nyesen besz�lt, mint aki egyszer�
probl�m�t magyar�z egy kem�nyfej� nebul�nak.
-- Nekem viszont sz�ks�gem van erre az inform�ci�ra.
Nem is t�r�d�tt azzal, hogy v�laszoljon; �kesen sz�lt a hallgat�sa. Ujabb hossz�
pillanatig meredt�nk egym�sra ellens�ges tekintettel. V�g�l halkan �s hat�rozottan
megjegyeztem: -- Abb�l, amit mondott, Mr. Sheppard, arra k�vetkeztetek, hogy �n
nagyon elfoglalt ember. Igaz?
Sz�nd�kosan pimaszul b�lintott. -- Igaz, hadnagy. -- Mer�en n�zett r�m, ahogy egy
�kl�z� figyeli az ellenfel�t k�t �t�ssorozat k�z�tt.
-- H�t akkor -- mondtam -- gondolja meg, mert probl�m�i t�madhatnak.
-- Probl�m�im ? -- L�that�an sz�rakoztatta, amit mondtam. Kifejez�steli sz�les
sz�ja lekezel� mosolyra ny�lt. Mindeddig alacsonyrend� ellenf�lnek tal�lt.
-- Bizony. Maga elismeri, hogy a nyomoz�som szempontj�b�l l�tfontoss�g�
inform�ci� birtok�ban van. Ez mag�t perd�nt� tan�v� teszi. Ha megtagadja t�lem
ezt az inform�ci�t, �rizetbe vehetem az inform�ci� v�delme �rdek�ben.
A lekezel� mosoly lassan cs�nya fintorr� alakult. -- Azt hiszem, ez nagyon b�tor
tett lenne mag�t�l, hadnagy. B�tor, de ostoba. Mert olyasmibe kezdene, amit nem
tudna v�gigvinni.
Annak tudat�ban, hogy nem szabad elvesztenem a higgadts�gomat, hosszan,
m�lyet l�legeztem. -- Igaza lehet, Mr. Sheppard. T�madt egy jobb �tletem. -- A
telefonra mutattam. -- Ha tov�bbra is megtagadja az egy�ttm�k�d�st, f�lh�vom a
ker�leti �gy�szs�get, �s javaslom, hogy helyezz�k v�d al�, mert inform�ci�t titkol
el egy gyilkoss�gi nyomoz�s �gy�ben. M�s sz�val, akad�lyozza az
igazs�gszolg�ltat�st. Ha a ker�leti �gy�sz egyet�rt velem, �s azt hiszem, �gy lesz,
akkor mag�t v�d al� helyezik, �s b�r�s�g el� �ll�tj�k.
-- Ebb�l semmi sem lesz, �s ezt maga is tudja. -- Selymesen g�nyos volt a hangja,
szem�ben felizzott a harc gy�ny�re �s biztos gy�zelm�nek el��rzete.
-- Majd megl�tjuk. -- Farkasszemet n�ztem vele, �s v�rtam. Csak ennyit tehettem:
v�rni, �s rem�lni, hogy nem provok�lja ki bel�lem a telefon�l�st.
-- Ha lenne id�m -- sz�lalt meg --, �lvezettel n�zn�m, hogyan reag�l a ker�leti
�gy�sz, a maga kis t�rsasj�t�k�ra. Szeretn�m l�tni, amikor megkapja t�le a mag��t.
Nyilv�nosan.
Nem feleltem. Hallgat�st er�ltettem magamra, nem volt m�s v�laszt�som, nem
tehettem m�st. V�gre m�gis �gy gondoltam, a t�tov�z�s �rny�k�t l�tom
megrebbenni a szem�ben. Hiszen ezt mondta: "Ha lenne id�m." Tal�n ez azt
jelenti, hogy utat keres a tisztes visszavonul�sra.
-- Szeretn�m pr�b�ra tenni mag�t, hadnagy -- mondta l�gy hangon. -- Ha nem
kellene legk�s�bb holnap este New Yorkban lennem, sz�vesen pr�b�ra tenn�m.
Igaz�n szeretn�m.
�gy d�nt�ttem, hogy nem v�laszolok, nem s�rgetem. Ha kiutat keres, k�szs�ggel
elfogadom. Ha f�l�nyes, eln�ki mosollyal g�nyol, elviselem.
L�ttam, hogy m�g egyszer az �r�j�ra n�z. Ez volt az utols� mozdulat kett�nk sz�
n�lk�l v�vott, kegyetlen kis j�t�k�ban. Csak egy kis megvet� g�rb�let l�tszott a
sz�ja sz�l�n, ez jelezte, hogy legnagyobb csap�saira m�ltatlan ellenf�lnek tart.
Nem ellenkeztem, mire � mesterk�letlen d�hhel kezdett besz�lni: -- T�ny az,
m�rmint az az igazs�g, hogy val�j�ban nem sokat tudok Murdock t�m�j�r�l. �ppen
ez�rt kellenek a jegyzetei. Csak annyit tudok, hogy nem sokkal r�gebben, mint
h�rom h�napja, elj�tt hozz�m New Yorkba. Azt mondta, kapcsolatban �ll egy
k�zepes rendfokozat� hivatalnokkal a Pentagonban. Megtudtam t�le, hogy ezt az
embert ki akarj�k r�gni, vagy alacsonyabb beoszt�sba helyezik. Mindenesetre
elkeseredett. Nagyon elkeseredett. �vek �ta ismerte Eliotot, �gy tudom,
gyerekkorukt�l. Ez�rt megkereste, �s azt mondta neki, inform�ci�i vannak egy
olyan veszteget�sr�l, amely eg�szen a cs�csig ny�lhat..
-- Mit �rtett azon, hogy "a cs�csig"?
-- A korm�nyt �rtette, a Pentagont, a szen�tust, tal�n m�g a Feh�r H�zat is.
-- De neveket nem mondott.
-- Felt�telezem -- felelt Sheppard --, hogy Eliotnak mondott neveket is. De Eliot
ezeket nem adta tov�bb nekem.
-- Mi�rt nem?
-- Nem akarta kock�ztatni, hogy kisziv�rogjon valami.
-- Arr�l mondott valamit, hogyan akart�k lebonyol�tani ezt a veszteget�si �zletet?
-- Csak �ltal�noss�gban. Valami elad�sra ker�l� f�l�sleges hadfelszerel�sr�l volt
sz�. Eliot mind�ssze ennyit akart el�rulni.
-- Mikor besz�lt utolj�ra Murdockkal, Mr. Sheppard?
-- H�tf�n h�vott fel, Washingtonb�l. Azt mondta, mindent megkapott, amire
Washingtonban sz�m�tott. Ebb�l arra gondolok, hogy �r�sbeli tan�vallom�sokat
kaphatott.
-- Mit mondott m�g, amikor h�tf�n felh�vta mag�t?
-- Azt, hogy m�snap idej�n, San Francisc�ba.
-- Mi�rt San Francisc�ba?
-- Nem tudom -- felelt Sheppard, f�lre�rthetetlen hangs�llyal jelezve, hogy
befejezte. -- Csak annyit mondott, hogy tal�n San Francisco lesz az utols� �llom�s.
-- Az utols� �llom�s?
-- Sz� szerint, hadnagy -- mondta Sheppard, fel�llt, �s begombolta eleg�ns zak�j�t.
-- Ezt mondta: az utols� �llom�s. �s igaza is lett. -- Sheppard uralkod�i
mozdulattal az asztalomon hever� n�vjegy�re mutatott.
-- Ne felejtse el -- figyelmeztetett. -- Elv�rom, hogy jelentkezz�k. Holnap
d�lut�nig
a Mark Hopkins Hotelben leszek. Azut�n a New York-i irod�mban. -- Hirtelen
megfordult, �s kiment. Nem �lltam fel, hogy kik�s�rjem.
V�rtam a h�reket Washingtonb�l, a Sz�vets�gi Nyomoz� Iroda ujjlenyomat-
oszt�ly�r�l, ez�rt este kilencig az �r�asztalomn�l maradtam. �r�kon �t pr�b�ltam
�sszef�gg� szerkezett� alak�tani a Murdock-�gy �sszegubancol�dott sz�lait, de
nem nagy sikerrel. A labor jelent�sek z�me elk�sz�lt, az eredm�ny el�re l�that�
volt -- �s csal�d�st kelt�. Murdock �s Blake ujjlenyomatainak kiz�r�sa ut�n a labor
m�g legal�bb n�gy tov�bbi meghat�rozhat� hom�lyos ujjlenyomat-sorozatot tal�lt
az aut�ban. Az egyik val�sz�n�leg a gyilkos�. A m�sik kett� alighanem
aut�szerel�k�, Frazer bar�tai� vagy vadidegenek�. Egy �r�val el�bb jelentkezett
telefonon a megyei nyomoz� iroda. K�z�lt�k, hogy kartot�kjaikban nem
szerepelnek a ragtapasz bor�t�kj�n l�v�kkel azonos ujjlenyomatok. Most m�r
Washington maradt az utols� rem�ny�nk,
Canelli �s Culligan nyolc �ra k�r�l t�rt vissza a kisz�ll�sr�l -- �res k�zzel.
Ricco
szeml�tom�st nyomtalanul elt�nt. A telefonokhoz �ltetett h�rom detekt�v
ellen�rizte a sz�llod�k fel�t, de nem akadt Thorson nyom�ra. Nem utas�tottam,
csak megk�rtem Canellit �s Culligant, vizsg�lj�k fel�l Walter Frazer el�z� �jszakai
mozg�s�t. Abban �llapodtak meg, hogy miel�tt hazamenn�nek aludni, r�sz�nnak
egy-k�t �r�t Frazer szomsz�dainak kik�rdez�s�re. M�snap azut�n hozz�l�thatnak
Frazer �zleti tev�kenys�g�nek szemrev�telez�s�hez.
Friedman t�rsas�g�ban megettem az automat�b�l vett n�h�ny szendvicset, k�v�t is
ittunk, azut�n a telefonhoz h�vattam Richard Blake-et,a megyei k�rh�zban. M�r
megkapta a metadoninjekci�t, �s r�gi bar�tk�nt �dv�z�lt. Amikor azonban
megtudta, hogy Ricco elt�nt, ideges lett. -- Ki akar engedni? -- k�rdezte.
-- Nem ezt k�v�nod?
-- Nem. Am�g Ricco szabadl�bon van egy�ltal�n nem k�v�nom -- felelte. --
Semmik�ppen sem.
-- Vagy v�d al� kell hogy helyezzelek, vagy szabadon kell, hogy bocs�ssalak,
negyvennyolc �r�n bel�l.
-- Negyvennyolc �r�n bel�l?
-- Negyvennyolc �r�n bel�l.
-- J�zusom.
Ebben a pillanatban villogni kezdett a m�sik telefonvonal gombja. Lenyomtam, �s
egy mesterk�lten eleg�ns, angolos lejt�s� n�i hangot hallottam. H�v�sen k�z�lte,
hogy Avery Rich lapkiad�, a San Francisco Sentinel tulajdonosa k�v�n besz�lni
velem. Azt hallottam egyszer, hogy a Mississippit�l nyugatra legfeljebb f�l tucat
embernek van nagyobb befoly�sa, mint Avery Richnek.
Magas �s sz�raz hangja volt, �reg, t�r�keny hangszer, de m�g mindig j�l hangolt,
csod�latosan pontos, c�lrat�r�. - �ppen most besz�ltem Jeffrey Shepparddal,
Hastings hadnagy. -- V�laszt v�rva abbahagyta.
-- Igen, uram.
-- H�rb�l m�r ismerem mag�t, hadnagy. B�zom abban, hogy lelkiismeretes rend�r,
s egy�ttal �rtelmes �s jellemes ember.
-- K�sz�n�m.
-- Ez�rt h�vom fel mag�t, miel�tt a polg�rmestert h�vn�m. Szeretn�m, ha tudn�,
amit neki sz�nd�kozom mondani. -- R�vid sz�net k�vetkezett. Kamarazen�t
v�ltem hallani a h�tt�rb�l. -- K�z�lni fogom a polg�rmesterrel -- folytatta a
c�lrat�r� hang --, hogy szeretn�m, ha a rend�rs�g�nk teljes udvariass�ggal �s
figyelemmel b�nna Mr. Shepparddal. K�t okb�l is mondom ezt mag�nak, hadnagy.
Az els� az, hogy sohasem tartottam helyesnek �tny�lni egy ember feje f�l�tt,
an�lk�l hogy el�bb sz�ln�k az illet�nek. A m�sodik ok pedig az, hogy nagyon
vil�goss� k�v�nom tenni maga �s a polg�rmester el�tt egyar�nt: ugyanolyan
figyelmess�get v�rok el Mr. Sheppard ir�nt, amilyet �n magam is elv�rok. �rti?
-- Igen, uram.
-- Helyes. K�s� van. Az Eliot Murdock �gy�n dolgozik?
-- Igen, uram, azon.
-- Halad vele?
Gondolkoztam, azut�n ezt mondtam: -- A vizsg�latnak ebben a szakasz�ban, �gy
mondan�m, hogy norm�lisan haladok.
Ez�ttal Avery Rich tartott sz�netet, miel�tt megsz�lalt: -- Ez becs�letes v�lasznak
hangzik, hadnagy. Nem ostoba, nem rutinszer�, nem is f�l�nk v�lasz. Nagyj�b�l
hely�nval�nak �rzem.
-- K�sz�n�m.
-- Eliot Murdock m�sodrang� �js�g�r� volt. Tal�lkoztam vele egyszer, �s nem
tetszett nekem. Hi�nyzott bel�le az elm�ly�lts�g, �s ez megl�tszott a munk�j�n.
Hi�nyzott bel�le az elegancia �s a nyelv szuver�n birtokl�sa. T�ls�gosan v�gyott a
sikerre, �s ez�rt mindig nagyon elkapkodta a dolg�t. S ez is megl�tszott. Eg�sz
nyilv�nval�an.
Elhat�roztam, hogy nem felelek.
-- De becs�letes ember volt. �s minden hi�nyoss�ga ellen�re Eliot Murdocknak
volt hat�sa. Megvolt a saj�t k�z�ns�ge. Meghallott�k a hangj�t, �s felismert�k. Ez
pedig azt jelenti, hogy hal�l�val elfelejtik a hib�it, �s felnagy�tj�k az er�nyeit,
k�l�n�sen, ha ez m�soknak a c�ljait szolg�lja. �rti, mir�l besz�lek?
-- Azt hiszem, uram.
-- J�l van. Rem�lem, majd ha megoldotta az �gyet, elj�n az irod�mba. Szeretn�k
tal�lkozni mag�val... �s k�sz�netet mondani. H�vja fel a titk�rn�met. Eml�kezni
fog mag�ra.
-- K�sz�n�m.
-- Sz�vesen l�tom, hadnagy. H�ny �ves?
-- Negyvenn�gy.
S�hajt�st hallottam. -- A l�nyom negyvenh�rom. �ppen most h�vott fel, hogy
k�z�lje, elv�lik a harmadik f�rj�t�l. J� �jszak�t, hadnagy. -- A vonal megszakadt.
Letettem a hallgat�t, egy pillanatig a telefonra b�multam, azut�n �jra felvettem,
�s
k�rtem a k�zpontot, kapcsolja Barbara Murdockot a Beresford Hotelban.
Barbara Murdock kiitta a sz�d�s whisky marad�k�t, �s komoran maga el� tette az
�res poharat a kis asztal m�m�rv�ny lapj�ra. M�r a m�sodik whiskyt itta, alig h�sz
perc alatt.
-- Nem kellene ezt tennem -- mondta. Ma este nem.
Hallgattam.
-- Maga nem iszik -- mutatott f�lig �r�tett poharamra, amelyben csak tonik volt.
-- Nem.
-- Ivott valaha ?
-- Igen -- feleltem elgondolkozva. -- Valaha ittam. Sokat. Tal�n t�l sokat is.
Egy pillanatra mer�en az arcomba n�zett, leplezetlen�l elismer� pillant�ssal.
Azut�n megsz�lalt: -- Maga olyan embernek l�tszik, aki... -- Abbahagyta, m�g
mindig nem vette le r�lam a tekintet�t. Gondolkozott. Azut�n folytatta: -- Olyan
embernek l�tszik, akit foglalkoztat valami. Egy gondolat, ami m�r r�gen gy�tri.
Mosolyogtam. -- Nem �gy van vele mindenki?
-- Nem -- v�laszolta --, nem mindenki. Mindenkinek ilyennek kellene lennie. De
nem mindenki ilyen. Az emberek z�me elfelejt dolgokat, amiket nem lenne szabad
elfelejtenie. Ez a t�megkommunik�ci�s eszk�z�k nagy adom�nya. Felejt�sre
szoktatnak benn�nket. Ez magyar�zza, hogy az amerikaiaknak nincs m�lt id� az
�let�kben. M�sunk sincs, csak a j�v�. Az meg f�lelmet kelt benn�nk. Ostob�n
f�l�nk t�le.
-- Maga nagyon filozofikus h�lgy.
-- �n pedig gyan�tom, �gy maga nagyon filozofikus f�rfi�.
-- K�sz�n�m. K�v�n m�g egy italt?
-- Igen -- felelte. -- �ppen ez�rt nem iszom rn�g egyet. De az�rt k�sz�n�m.
-- Sz�vesen.
-- Mi�rt �l�nk itt, hadnagy? M�g nem mondta meg. Igaz�n nem mondta meg.
Amilyen t�m�ren csak tudtam, elmondtam Jeffrey Sheppard l�togat�s�t. Le nem
vette r�lam a szem�t, am�g besz�ltem. Mihelyt befejeztem, megsz�lalt: --
Eml�kszem Jeffrey Sheppardra, tal�lkoztam vele. Kisl�ny voltam m�g, t�z�vesn�l
nem t�bb. De eml�kszem, azt gondoltam r�la, hogy nagy fasz.
Hars�nyan felnevettem. -- Ilyen szavakat haszn�lnak a kisl�nyok?
-- Csak ha olyan alakkal tal�lkoznak, mint Jeffrey Sheppard.
-- Nekem m�gis mondott olyat, ami elgondolkoztat. �gy l�tszik, hi�nyoznak az a
jegyzetei. Tal�n n�h�ny tan�vallom�s is.
K�rbepillantott a kis kokt�lb�ron, �s mosolygott: keserny�s, v�gy�d� r�ncba
szaladt hat�rozott vonal� kis sz�ja. -- Papa �r�lt volna ennek. Nagyon �rtett
hozz�,
hogyan kell fokozni a fesz�lts�get, tal�lgat�sra k�nyszer�teni az embereket. --
Elm�l�zott egy pillanatra, azut�n hozz�tette: Azt hiszem, val�j�ban paranoi�s volt
egy kicsit. Ak�r a legt�bb titkol�z� ember. Egy id�re eln�mult, c�ltalanul forgatta
whiskyspohar�t a m�m�rv�ny lap v�zfoltj�n. Azon kaptam magam, hogy kecsesen
a poh�r k�r� fon�d�, hossz�, v�kony ujjait n�zem. Alacsony n� volt Barbara
Murdock, z�m�k fel�p�t�s�. Kezei akkor illettek volna a test�hez, ha kicsik, ujjai
pedig r�videk, vaskosak. Ha a teste kifejezi a szem�lyis�g�t, akkor a keze �s
alkata
k�zti k�l�nbs�g a term�szet�ben rejl� ellentmond�sokat t�kr�zte. Mert annyi
bizonyos, hogy tanulm�nyt lehetett volna �rni az egy�nis�g�ben egy�tt �l�
ellent�tekr�l.
-- Val�j�ban nagyon sz�nni val� szem�lyis�g volt -- mondta gyeng�den. -- Hi�s�g,
bizonytalans�g, hatalomv�gy hajtotta, s mindez egyetlen, nagy, mocskos
g�r�ngybe t�m�r�lt. Megf�leml�tett kis ember volt igaz�b�l, ak�rcsak mi,
valamennyien. M�g akkor is, amikor a cs�cson �llt, vagy legal�bbis a saj�t
szem�tdombja tetej�n, mindig h�tralesett a v�lla f�l�tt. -- Megint sz�netet
tartott,
miel�tt l�gyan kimondta volna: -- Titokban mindig megvetettem, ami�rt h�tralesett
a v�lla f�l�tt. De most m�r felismerem, hogy a legbecsv�gy�bb emberek is
h�tran�znek a v�lluk f�l�tt. A terep teszi.
Megk�rdeztem: -- Maga is h�tran�z a v�lla f�l�tt?
Hosszan, elm�l�zva n�zett r�m, miel�tt v�laszolt: -- Igen. Maga nem?
-- De, azt hiszem. Az �n foglalkoz�somban mindig akad valaki, aki gyorsabban fut,
nagyobbat �t, jobban l�. Ezen m�lik a siker. Gyorsabban kell futni, mint a gonosz
fick�k.
-- Mit csin�lt, miel�tt rend�r lett?
-- Sok�ig futballista voltam ... profi j�t�kos a Detroiti Oroszl�nok csapat�ban.
Azt�n, n�h�ny t�rdm�t�t ut�n, be�lltam dolgozni az ap�som gy�r�ba. Ez k�s�bb
hib�nak bizonyult.
-- H�zas ember?
-- Voltam.
-- �n is -- mondta higgadtan. -- R�gebben vagyok elv�lt, mint ameddig f�rjn�l
voltam. A mai napig valahogy nem sokat t�rtem ezen a fejem. A legut�bbi �r�kban
azonban m�sra se tudok gondolni. -- V�llat vont. -- Tal�n �gy van j�l.
-- Meddig volt f�rjn�l?
-- H�rom �vig. -- Csendben �lt egy percig, �s a kett�nk k�z�tt �ll� asztalra
meredt.
-- Ma estig sose sajn�ltam. M�rmint a v�l�st. De most... -- F�lbe hagyta, megr�zta
a fej�t, l�gyan s�hajtott. -- Ma este rettegek az �res �gyt�l -- mondta azt�n.
-- �n is ismerem ezt az �rz�st. Felemelte a fej�t, �s �szinte elismer�ssel
n�zett r�m. -- Maga is? -- Felh�v�s volt ez: ny�lt aj�nlat, hogy �tseg�thetn�nk
egym�st -- egy mag�nyos �jszak�n. Egyetlen mag�nyos �jszak�n.
Ahogy a szem�be n�ztem, visszaeml�keztem a saj�t mag�nyos �jszak�imra. A
v�l�s ut�n, Detroitb�l val� menek�l�sem ut�n. Mindent kipr�b�ltam: a b�rokat, az
iv�st otthon, a hossz� est�ket egyed�l, a t�v� el�tt. N�k mindig akadtak, de
sohasem a megfelel� n�. �s mindig tudtam, hogy bennem van a hiba, nem benn�k.
�reztem, hogy a v�l�s �ta k�ptelen voltam l�bra �llni, nem tudtam r�sz�nni
magam, hogy meg�rtsem, ki vagyok, mi is t�rt�nt velem. Futballista-p�lyafut�som
befejez�d�s�t csak egy �v v�lasztotta el h�zass�gom v�g�t�l. El�sz�r k�nny� volt
a feles�gemet hib�ztatni. Sz�p, sz�ke, ragadoz� t�rsas�gbeli h�lgy volt Carolyn.
Nagyon j�l megfelelt c�ljainak egy futballista: ravaszul kital�lt ellent�tet
jelentett
�lete t�bbi ter�let�vel. K�s�bb, kieg�sz�tve a t�k�letesnek l�tsz� h�zass�gk�pet,
gyermekeink sz�lettek, Darrell, a fi�, r�m hasonl�tott: er�s testalkat�, nagy kez�,
szab�lyos arc�, komoly szem�. Tizen�t �ves kor�ban Darrell, szem�lyis�gi
v�ls�ggal k�zdve, bez�rk�zott a probl�m�iba. Claudia az anyj�ra �t�tt: akaratos,
�rtelmes, csod�s�n ar�nyos l�ny. Majdnem tizenh�t �ves m�r, �s ut�lja a
mostohaapj�t. �gy mondja, egy napon San Francisc�ba k�lt�zik majd.
Valah�nyszor hallom a hangj�t telefonon, mindig azon t�n�d�m, elj�tt-e m�r ez a
nap.
�szrevettem, hogy m�g mindig mereven n�zem Barbar�t, � pedig engem.
Elhat�roztam, hogy elford�tom a fejem, �s mormogok valami k�zhelyet, elh�r�tom
a kimondatlan felh�v�st. Mert t�bb mint egy �ve tal�lkoztam Ann-nel, �s
megv�ltozott az �letem. Nem tudtam, hogyan. Tal�n sohasem fogom megtudni. De
tudtam, hogy Ann volt az oka.
Barbara mosolygott az asztal t�ls� oldal�n; mag�nyos, v�gtelen�l szomor� kis
mosollyal. De egy�ttal bar�ts�gos is volt ez a mosoly. Meger�s�tette, hogy
kimondatlanul, finoman bar�tokk� v�lunk. Szerelmesekk� soha. De bar�tokk�
igen.
-- Maga ... maga ... -- Elakadt. Azt�n befejezte a mondatot: -- Maga meg�rt�
ember.
-- K�sz�n�m.
-- Mennyi az id�?
Az �r�mra pillantottam. -- Kev�ssel m�lt t�z.
-- Dolgoznak m�g az emberei... -- az ajk�ba harapott. -- Dolgoznak m�g az ap�m
�gy�n? Nemcsak maga?
-- Igen. T�bben is. B�lintott. -- K�sz�n�m.
-- Sz�vesen. De becs�letesen meg kell mondanom, nem mag��rt tessz�k. Vagy
legal�bbis nem csup�n mag��rt.
-- Tudom. �ppen annyira a vil�g valamennyi Jeffrey Sheppardj��rt, mint
amennyire �rtem.
Sajn�lkozva viszonoztam a b�lint�s�t. Bizonyos m�rt�kig igaza van. Szomor�, de
�gy van.
-- Gondolkoztam papa jegyzeteir�l mondta. -- �s eszembe jutott valami. V�rtam a
folytat�st. -- Mindig mag�val cipelt egy lazacsz�n�, harmonikagerinc� irattart�t --
mondta elgondolkozva. -- Azt a b�r�s�gi iratokhoz haszn�latos dosszi�t; zsin�r is
van rajta. Valahogy hozz� tartozott. Mint egy v�djegy. Mindig a zak�ja bels�
zseb�be tette. Ut�lt aktat�sk�t hordani.
-- Ha n�la volt -- jegyeztem meg --, akkor a gyilkos elvette.
-- K�tlem, hogy n�la lett volna. �jszaka semmik�ppen sem. Egy idegen v�rosban
semmi esetre. Papa mindig nagyon �vatos volt. Kifosztott�k egyszer, m�g
Washingtonban. Att�l fogva t�ls�gosan is �vatos lett.
-- De a szob�j�ban sem volt, a b�r�ndj�ben sem.
-- Megn�zt�k a sz�lloda sz�fj�ben? k�rdezte. -- Amikor bejelentkezett egy
sz�llod�ba, a dosszi�j�t mindig a sz�llodai sz�fbe rakta. --
Az asztalra dobtam egy �tdoll�rost, �s a porta fel� indultam. Barbara szorosan
mellettem j�tt
-- Istenemre -- s�hajtottam, mik�zben az egyik k�k fedel� tan�nyilatkozatot az
�gyra dobtam, �s a m�sik�rt ny�ltam. -- �gy l�tszik, az apja �rtette a m�dj�t.
Barbara szarukeretes szem�veget tett f�l, �s sebesen v�giglapozott egy hivatalos
m�ret�, t�bb oldalas, megvonalazott lapu s�rga iratot. Minden oldalt Murdock
kusza macskakapar�sa bor�tott. -- Igaza volt mondta gyeng�den. -- Nagy szenz�ci�
lett volna. M�g �gy is nagy szenz�ci� lesz.
Az �gyon sz�tsz�rt iratokat n�zve megjegyeztem : -- Azon t�n�d�m, tudott-e a
gyilkos ezeknek az iratoknak a l�tez�s�r�l?
Barbara a haj�ra tolta a szem�veg�t. Mi�rt mondja ezt?
-- Az�rt -- folytattam lassan, besz�d k�zben gondolkozva a v�laszon --, mert ha a
feljegyz�sek �rdekelt�k, akkor -- r�szv�ttel pillantottam a l�nyra, azt�n kimondtam
--, miel�tt meg�li az apj�t, el�bb megpr�b�lja megtudni, hov� rejtett� �ket.
-- Lehet, hogy megtudta. Lehet, hogy ...
-- megr�zk�dott. -- Lehet, hogy k�nyszer�tette ap�mat, hogy megmondja neki,
miel�tt meg�lte.
-- Nem hiszem. Ha �gy lett volna, vagyis ha a gyilkost els�sorban a feljegyz�sek
�rdeklik, akkor nem �li meg az apj�t. Legal�bbis addig nem, am�g megszerzi az
iratokat. Kellettek neki az iratok, bizonys�gul, hogy az apja nem hazudik.
Hosszan, zavartan n�zett r�m, azut�n megk�rdezte: -- Mi lesz most ezekkel? -- A
hatalmas �gy egyik sark�ba h�z�dva �lt. Cip�j�t �s koszt�m kab�tj�t levette.
Selyembl�z�n kirajzol�dtak t�k�letesen ar�nyos kis mellei.
-- Ez v�g�l is jogi k�rd�s -- feleltem. De �n �gy l�tom, hogy most az �llam, azaz a
rend�rs�g kell, hogy �rizet�be vegye �ket, bizony�t�kk�nt. Egy�bk�nt, mint apja
vagyon�nak r�sze, mag�t illetik.
-- Ha Sheppard el�g hossz� id�re megkaparintja ahhoz, hogy m�solatot
k�sz�ttethessen r�luk, akkor �rt�ktelenn� v�lnak. Vagy legal�bbis vesz�tenek az
�rt�k�kb�l.
-- Sheppard azt �ll�tja, hogy mindez az � tulajdona -- v�laszoltam. -- Mihelyt
�rtes�l r�la, hogy el�ker�ltek, �gyv�deket fogad. Egy csom� �gyv�det.
-- �n is fogadhatok �gyv�deket.
-- Annyit nem, amennyit Sheppard. -- Most mi lesz?
-- Hogy �rti ezt?
-- Most a maga birtok�ban vannak. A rend�rs�g birtok�ban. Lehets�ges, hogy
Sheppard hozz�juthat az iratokhoz... �s lem�soltathatja �ket?
-- Ez is jogi k�rd�s. A jogi k�rd�sek megold�s�hoz pedig id� kell... napok, hetek,
vagy h�napok. Most azonban... a k�vetkez� egy-k�t napban... �n d�nt�k. �s �n
megnyugtathatom, nem engedem, hogy Sheppard hozz�juk f�rjen. -- Avery Rich
telefonh�v�s�ra gondoltam, �s hallottam sz�raz, c�lrat�r� hangj�t. Vajon felh�vta-e
a polg�rmestert? Mennyi id�be telik, am�g a polg�rmester felh�vja a rend�rf�n�k�t,
a rend�rf�n�k pedig Dwyert, az �n f�n�k�met?
-- Mi t�rt�nik, ha Sheppard k�veteli, hogy l�thassa az iratokat, csak az�rt, hogy
elolvassa, an�lk�l, hogy lem�soln� �ket?
-- Erre is ugyanez �rv�nyes. Ami engem illet, ezek a feljegyz�sek �s
tan�nyilatkozatok bizony�t�kok egy ember�l�si �gy vizsg�lat�ban. Ha t�ls�gosan
kor�n nyilv�noss�gra ker�l a tartalmuk, ez �rthat a nyomoz�snak. -- Barbar�ra
n�ztem. -- Ez mag�ra is vonatkozik. -- A kez�ben l�v� pap�rokra mutattam. -- Nem
tudom, mit olvasott ki azokb�l a feljegyz�sekb�l. De b�rmit is, elv�rom, hogy
titokban tartsa.
-- Tudtam, hogy ezt fogja mondani.
-- �s komolyan is gondolom, Barbara. Ism�t a jegyzethalomra mutattam. -- Ez
bizony�t�k. �s mint ilyen, rend�rs�gi tulajdon. Rend�rs�gi �gy.
-- Az ap�m meggyilkol�sa -- mondta halkan -- az �n �gyem. -- Felszegte az �llat,
kis sz�ja most er�s, kegyetlen vonall� Z�rult. Higgadt, kih�v� tekintettel n�zett
r�m. Szem�ben egyszerre l�tszott a k�ts�gbees�s �s az elsz�nts�g, a m�lt�s�g �s az
elkesered�s. �gy �reztem ebben a pillanatban, hogy m�lyen belel�tok Barbara
Murdock m�ltj�ba, jelen�be �s j�v�j�be. L�ttam a kisl�nyt, aki t�ls�gosan korav�n
volt, a fiatal n�t, aki t�ls�gosan akaratos tudott lenni, �s az id�sebb asszonyt,
aki
t�ls�gosan mag�nyos lesz.
Azt is l�thattam, hogy esze �g�ban sincs f�lre�llni, �s arra v�rni, hogy valaki m�s
tal�lja meg az apja gyilkos�t.
Megker�ltem az �gy l�b�t, �s f�l� hajolva meg�lltam. � is felemelkedett, hogy
szemben�zzen velem. Egy pillanatig nagyon k�zel �lltunk egym�shoz, �s
farkasszemet n�zt�nk. �reztem, hogy gyorsabb �temben l�legzik. K�zel a
mellemhez, sebesen emelkedett �s s�llyedt a melle. �reztem a hat�s�t �gy�kom
fesz�l�s�ben.
-- A meggyilkol�sa az �n �gyem is mondtam. -- A maga oldal�n �llok.
-- Tudom.
Teny�rrel felfel� kiny�jtottam a kezem. -- Adja ide a jegyzeteket.
Sz� n�lk�l �sszeszedte a vonalazott s�rga pap�rlapokat, �sszehajtotta �s �tadta
�ket.
-- M�r elolvastam �ket, hiszen tudja. Nyugodtan besz�lt. Kih�v�an.
M�ly l�legzetet vettem. -- M�g egyszer mondom mag�nak. Ne besz�ljen ezekr�l a
feljegyz�sekr�l. Ha megteszi... �s megzavarja a nyomoz�somat, �ld�z�snek teheti
ki mag�t. -- Hosszan, kem�ny tekintettel meredtem r�, azut�n hozz�tettem: -- Ezt
mondtam Sheppardnak is. Megfenyegettem, hogy lecsukatom, ha megtagadja az
egy�ttm�k�d�st. Meg is tehetn�m.
-- Dehogy -- felelt a l�nyt. -- Nem csukathatn� le Jeffrey Sheppardot Soha,
-- Megl�tjuk.
T�volabb l�pett t�lem, �s az �gyon sz�tsz�rt tan�nyilatkozatokra mutatott. -- Nem
tudom, maga mit szedett ki ezekb�l, hadnagy. De megmondhatom, "hogy �n mit
�rtettem meg bel�l�k. -- A s�rga pap�rlapokra mutatott.
-- Nos?
-- Nos, megmondhatom, hogy egy csom� nagyon fontos emberrel gy�lik meg a
baja. Nem aff�l�k, akiket csak �gy bev�ghat egy rend�raut�ba, �s b�rt�nbe
sz�ll�ttathat. Ha ezek az emberek b�rt�nbe mennek, fekete limousine-ban vitetik
magukat a sof�rj�kkel az Igazs�g�gyi Palota f�bej�rat�hoz, �s m�lt�s�gteljesen
vonulnak be. Egy �ra m�lva pedig m�r szabadok, �vad�k ellen�ben. Haza se
mennek a sof�rjeik. Ott v�rakoznak a vol�nn�l.
-- De m�gis b�rt�nbe jutnak. Makacsul r�zta a fej�t. - Nem, dehogyis.
Tudom, hogyan m�k�dik ez a rendszer. Tudom, �s maga is tudja, hogy gazdag
emberek nem jutnak b�rt�nbe.
-- Nem �rtek egyet. B�rt�nbe juttattam m�r n�h�ny gazdag embert. Nem sokat,
elismerem. De n�h�nyat igen. Min�l dr�g�bb �gyv�deket fogadnak, ann�l jobban
elh�z�dik a per. De m�giscsak b�rt�nbe jutnak.
-- Nyavaly�t. V�llat vontam.
Ism�t a feljegyz�sekre mutatott. -- Ha b�rt�nbe juttatja Baxter Wardellt, hallani
akarok r�la. �n akarom megtudni els�nek.
Akaratlanul is a jegyzetekre n�ztem.
-- Baxter Wardellt? -- Mik�zben kimondtam 3 nevet, megpr�b�ltam azonos�tani
vele egy embert, de nem siker�lt. Pedig bizonyos voltam benne, hogy hallottam
m�r ezt a nevet.
-- Olvassa v�gig ap�m jegyzeteit -- mondta Barbara. -- �jra meg �jra kiugrik majd
a "Wardell" n�v. Elismerem, el�g rejt�lyesek a feljegyz�sek. Papa mindig legal�bb
annyit tartott a fej�ben, mint amennyit pap�rra vetett. �s igaz�ban egyszer se
eml�tette a "Baxter" keresztnevet. Csak ennyit: "Wardell." De biztos vagyok
benne, hal�losan biztos, hogy valahol a tan�nyilatkozatok k�z�tt azt �ll�tja
valaki,
hogy Baxter Wardell kif�z�tt egy sok milli� doll�ros fegyverkereskedelmi
sz�lh�moss�got, amelyben benne van a Pentagon. �s n�h�ny �rdekelt californiai
k�pvisel�. S v�g�l, de nem utols�sorban, n�h�ny �rdekelt a Feh�r H�zb�l.
Az �gy f�l� hajoltam, �s elkezdtem �sszeszedni a tan�nyilatkozatokat. Miut�n
teleraktam �s �tk�t�ttem a lazacsz�n� dosszi�t, megk�rdeztem: -- Ki az a Baxter -
Wardell?
-- Nagy p�nzcsin�l� -- felelte. -- Igazi p�nz�gyi c�pa. Vagy sz�lh�mos. V�laszthat.
A m�sodik vil�gh�bor� alatt milli�kat szerzett az apja �cskavasb�l,
telekspekul�l�ci�n meg az isten tudja, min. Amennyire �n tudom, legal�bb egyszer
v�d al� helyezt�k az id�sebb Wardellt feket�z�s�rt. De sose ker�lt b�r�s�g el�. A
h�bor� ut�n a f�l�slegess� v�lt mun�ci�val kezdett �zletelni az �reg. Azut�n
�tvette
t�le az ifjabb Baxter, mihelyt v�gzett a Harvardon. A kereskedelmi szakon.
Mun�ci�k�zvet�t� lett, egyebek mellett. Sok minden m�st is csin�lt, p�ld�ul
nemzetk�zi p�nz�gyi manipul�ci�kat. Nem olvasta v�letlen�l az Ez�st medv�k-
et"?
- Nem.
-- Nos, olyan emberekr�l sz�l, mint Wardell. Nemzetk�zi valutaspekul�nsok.
N�rnelyik csal� is. Olyan nagy fejek, hogy a t�rv�ny f�l�tt �llnak, mert �k tartj�k
a
markukban a politikusokat, akik a t�rvenyeket hozz�k. Csak �ppen soha nem
hallani r�luk. Fizetnek az�rt, hogy ne ker�lj�n be a nev�k az �js�gokba. Ez az oka,
hogy p�ld�ul maga se tud semmit Wardellr�l. Pedig itt �l San Francisc�ban.
-- H�t maga honnan tud ennyit Wardellr�l?
-- Papa besz�lt r�la -- felelt a l�ny. -Azt�n elgondolkodva hozz�tette: -- Most m�r
fudom, mi�rt.
-- Mi�rt?
-- Mert ki akarta pr�b�lni, hogyan reag�lok a Wardell-�gy eladhat�s�g�ra.
Piackutat�s.
-- Elmondta a t�bbit is? A mun�ci�sz�lh�moskod�st a Pentagonnal?
-- Nem.
-- Biztos?
Fagyos pillant�st vetett r�m, csak azt�n v�laszolt. -- Biztos, hadnagy. Papa �gy
dolgozott. K�l�nb�z� embereknek mondott el apr� r�szleteket. R�szben az�rt,
hogy kipr�b�lja a reag�l�sukat, l�tni akarta p�ld�ul, hogy �rdekel-e engem a
Wardell-sztori. De az- eg�szet senki sem ismerte. Am�g papa fel nem k�sz�lt r�,
hogy kirobbantsa a szenz�ci�t, �...
Megsz�lalt az �gy mellett a telefon. Megh�kkentem; gyorsan odal�pett az
asztalk�hoz, �s felkapta a hallgat�t. Amikor hall�zott,az �r�mra n�ztem. Majdnem
tizenegyet mutatott.
-- � ... igen -- mondta. -- Egy pillanat. �tadta a telefont.
-- Hadnagy, itt a k�zpont besz�l. Allingham vagyok.
-- Hello, Allingham. Mi az?'
-- Friedman hadnagy szeretne besz�lni mag�val. Szerzett valami inform�ci�t a
Murdock-gyilkoss�gr�l.
-- Kapcsolja.
H�rom kattan�s ut�n Friedman hangj�t hallottam. -- A Murdock l�nyt hallgatod ki?
-- k�rdezte. -- H�vjalak k�s�bb?
-- Semmi baj. Mit tudt�l meg?
-- �pp most kaptunk h�rt Washingtonb�l, a Sz�vets�gi Nyomoz� Irod�t�l, a
ragtapaszon tal�lt ujjlenyomatokr�l -- mondta Friedman. -- �gy l�tszik, hogy
alighanem nagy halra bukkantunk.
-- Ki az?
-- Joey Annunzio a neve. -- Friedman hat�ssz�netet tartott. -- Hallott�l m�r r�la?
-- Nem.
-- Joey Annunzio h�rhedt neh�zfi�, sok el�gedett �gyfele van, f�leg a maffi�ban.
Ez megmagyar�zza a j�gcs�k�nyt, a sebtapaszt meg az �sszes t�bbi sz�p kis
szakszer� fog�st, amit annyira csod�ltunk.
-- �sszer�nek hangzik.
-- Ezenk�v�l -- folytatta Friedman -- t�rt�netesen holnap iderep�l a Sz�vets�gi
Nyomoz� Iroda egyik fut�rja. A San Francisc�-i irod�jukhoz j�n. �s mag�val
hozza m�solatban az eg�sz Annunzio-dosszi�t, f�nyk�pekkel egy�tt. Ez m�r
�tt�r�s.
Kezemben egyens�lyozva a lazacsz�n� dosszi�t, megjegyeztem: -- �n is tal�ltam
valamit.
Friedman kuncogott. -- Kihallom a hangodb�l azt a t�m�r vadnyugati rend�rb�r�
st�lust. Az pedig mindig holtbiztos �rul� jel. Szenz�ci�t fogt�l ki, igaz?
-- Alighanem r�j�ttem, mit keresett Murdock San Francisc�ban.
-- Lej�ssz a Palot�ba? -- k�rdezte. Azt�n hozz�tette: -- Miel�tt v�laszoln�l,
megeml�ten�m, hogy �ppen hazak�sz�ltem lefek�dni. Felh�vn�l otthon?
-- Menj csak. Kib�rom holnapig. �n is hazamegyek. Egy�bk�nt -- mosolyogva
Barbar�ra n�ztem - az �n gyan�s�tottam nem szalad el.
-- Izgalmasan hangzik.
-- Az is.
-- �s �gy �rzem, holnap nagy napunk lesz.
-- Elk�pzelhet�.

-- Igazam volt -- mondta Friedman. -- Nagy napunk lehet ma. -- A

tan�nyilatkozatokra �s a vonalazott s�rga pap�rlapokra mutatott az asztalomon. --
Kiv�ve, ha Dwyer nagyf�n�k megl�tja ezt az anyagot, k�l�n�sen a Baxter
Wardellr�l sz�l�t, mert akkor becsin�l az �nnepl� nadr�gj�ba. (Tudom, hogy ma
reggel m�r megr�zk�dtak egyszer a belei, amikor hallott r�la a rend�rf�n�kt�l, aki
Avery Richt�l tudta, neki meg �ppen azel�tt mondta el Jeffrey Sheppard.
-- Meglep, hogy �n m�g nem hallottam Dwyert�l.
-- Sor ker�l r�, biztos vagyok benne. Mihelyt �sszeszedi mag�t. H�t m�g amikor
r�j�n, hogy ki kell hallgatnia Wardellt. Friedman nagyon el�gedetten mosolygott,
arra gondolva, milyen rosszul �rzi majd mag�t Dwyer.
-- Rem�lem, hogy ott lehetek. -- folytatta --, amikor Dwyer ezt megtudja. Tudod,
�gy gondolja, hogy Wardell a puszipajt�sa.
-- K�r�rvend� mosoly terjedt sz�t az arc�n -- �n is.
-- Te?
B�lintott. -- �vekkel ezel�tt, m�g miel�tt idej�tt�l, esz�be jutott egy h�ly�nek,
hogy kicsikar egymilli� doll�rt Baxtert�l, gyilkoss�gi fenyeget�ssel. �ppen akkor
neveztek ki fel�gyel�nek, �s �n lettem Wardell test�re. Helyesebben az egyik
test�re. Mert t�bb is volt neki. A saj�t k�lts�g�n meg a v�ros p�nz�n. --
Kicsomagolta aznapi els� szivarj�t, �s folytatta: -- Dwyer nagyf�n�k volt a
f�test�r. Azzal a k�l�nbs�ggel, hogy akkor m�g Dwyer kapit�ny volt. De m�r
abban az id�ben nyilv�nval� volt, hogy f�n�k lesz bel�le. Mutass valakit
Dwyernek, akinek p�nze vagy hatalma van, vagy mind a kett�, � nyomban elkezdi
cs�kolgatni a fenek�t. M�g j�r�r�z� rend�r kor�ban tanulta meg, �s sose felejtette
el, �gy h�t term�szetesen t�st�nt cs�kolgatni kezdte Wardell fenek�t, m�gpedig
szenved�lyesen.
�rtetlen�l r�ztam a fejemet. -- Nem �rtem, hogyan l�ptethett�k el� hadnaggy�
mondtam. -- Igaz�n nem. Hiszen te, a fen�be is, egyetlen alkalmat se hagysz ki,
hogy szidjad Dwyert, vagy a polg�rmestert, vagy a rend�rf�n�k�t. Nem is sz�lva a
legt�bb kapit�nyr�l �s a k�t f�n�khelyettesr�l.
-- Erre a k�rd�sre egyszer� a v�lasz -- felelte. -- Lehets�ges, persze csak a
lehet�s�gr�l van sz�, hogy el�rje valaki a hadnagyi rangot puszt�n �rdemek
alapj�n, seggnyal�s n�lk�l. Nem gyakori eset. De el�fordul. Velem el�fordult, �s
veled is el�fordult. Neked persze el�ny�dre v�lt, hogy k�ls�re is olyan vagy, mint
egy hadnagy, ami r�m sose volt �rv�nyes. M�gis mindketten el�rt�k, �s t�bb�-
kev�sb� meg�rizt�k a becs�let�nket. De, egyik�nk sem jut tov�bb a hadnagyi
rangn�l.
-- Nem �rt�k egyet.
-- Tudom. De az�rt igazam van. Csak v�rj. T�z �v m�lva m�g mindig hadnagyok
lesz�nk. Most azt gondolod, hogy az�rt, mert j� f�nyk�parcod van, �s n�ha felt�nsz
a k�perny�n a hat�r�s h�rad�ban, m�r arra sz�lett�l, hogy kapit�ny legyen bel�led.
Pedig nincs igazad. -- Fel�m b�k�tt a szivarj�val. -- T�l makacs vagy ahhoz, hogy
kapit�ny legy�l. �n meg t�l k�v�r. T�l k�v�r �s t�l er�nyes. No meg zsid� is
vagyok, persze.
-- Az nem sz�m�t.
-- Nem. De �n oks zsid� vagyok. T�l okos ahhoz, hogy el�ny�mre szolg�ljon az
el�l�ptet�sn�l. M�r r�gen r�j�ttem. Te pedig cs�k�ny�s vagy, ahogy m�r
mondtam.
--- Tudod, hogy mindenre van elm�leted?
-- Ez az�rt van, mert okos zsid� vagyok. Ahogy mondtam.
-- No, ha olyan okos vagy, mit aj�nlasz, mi legyen a k�vetkez� l�p�s�nk?
-- M�r az eg�szet kigondoltam. -- A jegyzetekre �s a tan�nyilatkozatokra mutatott
a szivarj�val. -- El�sz�r is lemegy�nk ide a sarokra, �s k�sz�t�nk k�t teljes
f�nym�solatot err�l az anyagr�l. Egyet neked, egyet nekem. Azut�n visszaj�v�nk,
�s az eredetit leadjuk az ing�s�gmeg�rzobe, majd jelentj�k a ker�leti �gy�sznek,
hogy megtal�ltuk a jegyzeteket. V�g�l mindketten hazavissz�k a m�solatokat.
Minden eshet�s�gre sz�m�tva.
-- Azt �ll�tod, hogy az eredetiek elt�nhetnek?
Hat�rozottan b�lintott. -- Pontosan ezt �ll�tom. Elt�nhetnek vagy el�ghetnek.
Sz�tlanul b�multunk egym�sra. Nem ez volt az els� eset, amikor �th�gtuk a
szab�lyokat. -- Rendben. �s azt�n?
-- Addigra -- foytatta --, ha szerencs�nk van, megkapjuk a Sz�vets�gi Nyomoz�
Iroda dosszi�j�t Annunzi�r�l. F�lt�ve, hogy Annunzio m�g a v�rosban van, amire,
azt hiszem, legf�ljebb �tven sz�zal�k az es�ly�nk, Canellit, Culigant �s m�g vagy
n�gy fi�t elind�tunk megkeresni Annunzi�t vagy a h�lt hely�t. Ek�zben, �gy
gondolom, szabadon kell engedn�nk Richard Blake-et.
-- De � nem akarja, hogy szabadon engedj�k. Legal�bbis am�g meg nem tal�ljuk
Ricc�t.
-- Meg�rtem Blake-et. De ha szabadon engedj�k, �s �gyesen nyomon k�vetj�k,
meg kisziv�rogtatjuk, hogy szabadl�bon van, akkor Ricco el�b�jhat a barlangj�b�l
annyi id�re, hogy lecsap Blake-re. Vagy ki tudja, Blake �s Annunzio k�z�tt is lehet
m�g kapcsolat.
-- Mif�le kapcsolat?
-- P�nz�gyi -- felelt Friedman haboz�s n�lk�l. -- Tal�n Annunzio tartozik m�g
Blake-nek. �rdemes erre gondolni, hiszen rendszerint �gy k�tik az �zletet, hogy a
fel�t fizetik el�re, a fel�t meg a munka elv�gz�se ut�n.
-- De nem v�gezt�k el a munk�t.
-- Nem Blake hib�j�b�l. K�l�nben is, ezek a maffi�sok nagyon k�nyesek az
ad�ss�gra.
K�telkedve r�ztam a fejemet. -- V�gy�lomnak hangzik ez, Pete. Mellesleg
meg�g�rtem Blake-nek, hogy megv�delmezem, ha- elmondja, amit tudni akarok.
-- V�delmezni fogod. Csak �ppen nem n�lunk, hanem a saj�t lak�s�n.
Beleegyez�en v�llat vontam. -- J�l van. De meg kell mondani neki, hogy dr�ton
tartjuk.
-- Egyet�rtek.
-- Azut�n?
-- Azut�n -- mondta --, �reg pajt�som, Baxter Wardell nyom�ba ered�nk. De
senkinek se mondjuk meg, hogy c�lba vett�k. Elh�zzuk a cs�kot. - Itt a kocsim.
Azon megy�nk.
-- Mi�rt h�zzuk el a cs�kot?
-- Ha nem tessz�k, holtbiztos, hogy Dwyer ott b�z�l�g a sarkunkban. Ahogy csak
Dwyer tud b�zleni.
Mik�zben �sszeszedtem Murdock pap�rjait, megjegyeztem: -- Gondolkodtam azon,
amit mondt�l. Az el�l�ptet�s�nkr�l. �s tudod, mire jutottam?
-- Mire?
-- Arra, hogy igazad van, engem sem fognak el�l�ptetni. Miattad meg a kis
h�bor�id miatt, amiket a fejesek ellen ind�tasz.
Friedman g�nyosan mosolygott, szivarja v�g�t a hamutart�ba dobta, �s neh�zkesen
fel�llt. -- A hadvisel�s nemes�ti a fajt mondta.
�s n�ha megtakar�tja a v�rosnak a nyugd�jak k�lts�g�t.
-- Telital�lat..
Friedman megh�zta a k�zif�ket, �s a h�romszintes t�glah�zat n�zte. -- Ugyanitt
lakott Wardell, amikor azzal fenyegett�k, hogy meg�lik -- mondta. -- Azt
gondoltam, el�kel�bb helyre k�lt�z�tt az�ta.
-- Hogy is lehetne itt hagyni egy ilyen h�zat? -- k�rdeztem, mik�zben kinyitottam
az aut� ajtaj�t, �s kisz�lltam.
Amikor Friedman csatlakozott hozz�m a j�rd�n, megjegyeztem: -- Barbara szerint
Wardell nem szereti a h�rver�st.
-- Barbara? Ejha! -- Friedman pajz�n tekintettel m�regetett. -- A szab�lyok
tiltj�k,
hogy henteregj�nk a tan�kkal, tudhatod.
-- Nem felelt�l arra, amit mondtam.
-- A felelet: igen, Wardell ut�lja a nyilv�noss�got. Minden csirkefog� ut�lja.
-- Mi�rt nem m�gy el�re, hiszen a te ismer�s�d?
-- No j�.
Benyitottunk a nagy vaskapun, �s egym�s mellett s�t�ltunk az oszlopos homlokzat
fel�. A h�z tizennyolcadik sz�zad v�gi Gy�rgy st�lusban �p�lt, bord�zott oszlopok
�s finom, szalagd�szes burkolat �kes�tette a t�m�r t�glafalakat. A m�lt�s�gteljes
ajt� f�l�tt �zl�sesen tagolt�k az ablakok a homlokzatot. Hekt�rnyi gyepsz�nyegnek
kellett volna �veznie ezt a h�zat, k�rbekanyarod� kocsifelhajt�val �s a bej�ratot
�rz� k�oroszl�nokkal. Megnyomtam a cseng� gombj�t, �s megigaz�tottam a
nyakkend�met, amikor felt�rult az ajt�, �s egy n�ger szobal�ny jelent meg.
Hagyom�nyos szobal�ny�lt�z�ket viselt: kis feh�r f�k�t�t, fekete organdi ruh�t,
fodros feh�r k�t�nyt.
Kiss� h�ly�n �reztem magam, amikor vettem a jelv�nyemet, �s megk�rtem, hogy
vezessen Baxter Wardellhez.
-- Sajn�lom, Mr. Wardell nincs itt. Miben Seg�thetek?'- k�rdezte, �s k�zben m�g
egyszer a rend�rjelv�nyre n�zett. Semmit se lehetett leolvasni az arc�r�l.
-- Meg tudn� mondani, hol tal�lhatn�nk meg? -- k�rdezte Friedman. -- Fontos
inform�ci�nk van a sz�m�ra. Meg kell tal�lnunk, amilyen gyorsan csak lehet.
A l�ny t�tov�zott, azut�n megk�rdezte: -- Mif�le inform�ci�?
-- Sajn�lom -- Friedman r�mosolygott -- Mr. Wardell-lel kell besz�ln�nk. Az egyik
�zleti v�llalkoz�s�val kapcsolatos. Baleset �rt� az egyik munkat�rs�t. S�lyos
baleset.
Nyugodt, sz�m�t� tekintet�n tiszt�n l�tszott a hitetlenked�s, amikor egy pillanatra
Friedmanra n�zett. Ak�rcsak sok m�s fekete, � is finom �rz�kkel ismerte fel, ha �t
akart�k ejteni.
-- Egy kis t�relmet k�rek -- mondta, �s be akarta z�rni el�tt�nk az ajt�t, de azt�n
meggondolta. -- Nem j�nn�nek be? Megn�zem, r��r-e Mrs. Wardell.
-- K�sz�nj�k. -- -K�vett�k a di�burkolat�, magas el�csarnokba. A falhoz �ll�tott
r�gens kori asztal mellett k�t faragott sz�k �llt k�k-feh�r Wedgewood-porcel�n
v�z�ban sz�p szegf�csokrot helyeztek pontosan az asztal k�zep�re. A szobal�ny a
k�t iz�kre mutatott, �s elt�nt a folyos�n. Egy perc telt bele, �jra megjelent, �s
k�z�mb�s mosollyal megk�rt benn�nket, hogy menj�nk ut�na. Keleti sz�nyegek�n
s�t�ltunk v�gig a h�zon, azut�n a szobal�ny egy napoz�szoba kit�rt ajtaj�hoz
vezetett. A sz�ba egyik fala a padl�t�l a mennyezetig �vegb�l volt. Megkap�
kil�t�s ny�lt a Golden Gate h�dra. Az �vegfal el�tt a szoba eg�sz sz�less�g�ben
v�gigh�z�d�, hatalmas term�sk� �gyban vizesen csillog� egzotikus n�v�nyek
burj�nzottak. A mozaik padl�t gyapj�sz�ttesek bor�tott�k. A b�torzat di�sz�n�v�
p�colt, dr�ga n�db�l k�sz�lt. Egy hatalmas, absztrakt domborm�t�l eltekintve
csupaszon hagyt�k a feh�rre festett t�glafalakat.
S�t�tsz�rke flanellszokny�t �s m�retre k�sz�lt r�zsasz�n gyapj�bl�zt visel�
asszony fek�dt az �vegfallal szembe�ll�tott hever�n. R�vidre v�gott,
gesztenyebarna haja l�gyan, laz�n keretezte finom von�s�, klasszikusan toj�sdad
arc�t. Kecses �v� szem�ld�ke alatt elevenen villant s�t�tbarna szeme. El�kel� arc
volt ez, egy contessa arca.
Mik�zben Friedman bemutatott mindkett�nket �s k�z�lte foglalkoz�sunkat, az
asszony szem�t figyeltem, hogyan reag�l. Semmit se l�thattam. Teste �s arca
egyar�nt mozdulatlan maradt, meg se rezzent. Sz�nes bor�t�j� reg�nyt tartott az
�l�ben. D�szes b�r k�nyvjelz�vel megjel�lte, hol tart, azt�n becsukta � k�nyvet, �s
a k�v�r mellett �ll� asztalk�ra tette. Megfigyeltem, hogy a k�nyv, ak�rcsak az
el�csarnokban a vir�gv�za, pontosan- az asztal k�zep�re ker�lt. Az asszony halkan
s�hajtott. Nyilv�nval�an sajn�lta; hogy abba kellett hagynia az olvas�st.
-- Le�ln�nek? -- k�rdezte, �s a garnit�r�hoz tartoz� k�t sz�kre mutatott. L�gy,
m�ly
hangon �s furcs�n tagolatlanul besz�lt. S�t�t szeme m�g mindig nem �rult el
semmit. Miut�n le�lt�nk, ny�ltan Friedmanra n�zett, �s v�rta, hogy r�kezdje. �
kiss� kicifr�zva megism�telte, amit a szobal�nynak mondott. Amikor befejezte, az
asszony kif�rk�szhetetlen tekintettel hosszan n�zett r�, csak azut�n sz�lalt meg;
--
�gy v�lem, Baxter tegnap j�tt meg Londonb�l. Nem biztos, hogy m�g a v�rosban
tart�zkodik. Ha itt is van, rendszerint nem t�lt t�bb id�t a v�rosban egy-k�t
napn�l.
De ma p�ntek van. Lehet, hogy itt marad a h�tv�g�re.
-- Sz�val -- t�tov�ztam -- nem itt �l?
Most r�m vetette kif�rk�szhetetlen tekintet�t. �jabb perc telt el �res csendben,
miel�tt k�z�lte: -- Baxternek van egy lakoszt�lya a V�rosi Klubban.
-- Teh�t nem itt lakik.
-- N�ha itt ad est�lyt, vacsor�t. Ennyi az eg�sz. -- V�ltozatlanul m�ly,
kifejez�stelen hangon mondta.
-- Azt mondja, �gy v�li, hogy a f�rje tegnap �rkezett San Francisc�ba. Nos --
Friedman k�mked� k�zmozdulatot tett --, nem akarom �nt zaklatni. De biztos,
hogy ismeri a programj�t? Bizonyos benne p�ld�ul, hogy tegnap �rkezett
Londonb�l?
A k�rd�st hallgatva hat�rozott mozdulattal elfordult t�lem, �s kif�rk�szhetetlen
szeme Friedmanra n�zett. -- Meglehet�sen biztos -- felelte.
-- De nem teljesen biztos.
-- Nem, nem teljesen.
Mintha ezt a v�laszt v�rta volna, Friedman b�lintott. Azut�n cseveg� hangon
megjegyezte: -- N�h�ny �vvel ezel�tt hal�losan megfenyegett�k a f�rj�t. �n voltam
az egyik test�re. Itt -- intett k�rbe a kez�vel. -- Ebben a h�zban.
-- Mennyi ideje ennek, hadnagy?
-- T�z-tizenk�t �ve. Tal�n m�g r�gebben.
-- Akkor nem eml�kezhetem r�. Baxter meg �n csak �t �ve h�zasodtunk �ssze.
Friedman nem sz�lt, ink�bb �jabb hossz� hallgat�sba mer�lt. Tudtam, mi�rt teszi.
Zavarba akarta hozni az asszonyt, vagy l�m ilyen kifakad�sra k�nyszer�teni. Az
emberek z�m�b�l kellemetlen �rz�st, bossz�s�got, idegess�get vagy �ppen ny�lt
ellens�gess�get v�lt ki a rend�rs�gi kihallgat�s. Mrs. Wardell nem tartozott ezek
k�z�. F�lig h�trad�lt a hever�n, �sszefonta ujjait sima, lapos has�n, �s semmif�le
�rz�st, semmi szorong�st nem mutatott. Mik�zben �t figyeltem, eszembe jutottak a
meggyal�zott feles�gek, akiket rend�ri p�lyafut�som �vei sor�n kihallgattam.
Ak�rcsak Mrs. Wardell, k�z�l�k is sokan k�l�n�s m�don passz�van viselkedtek,
m�sokt�l v�rt�k a kezdem�nyez�st. Els� pillant�sra n�ha der�snek, el�gedettnek,
nyugodtnak l�tszottak. De szem�k m�ly�n mindig ott �rulkodott az igazs�g:
rem�nyvesztett asszonyok.
V�gre -- megsz�lalt Friedman: -- Szokott �js�got olvasni, Mrs. Wardell?.-
B�lintott, egyetlen, komoly, kim�rt mozdulattal hajtotta meg klasszikus vonal�
fej�t. -- Igen.
-- Olvasott arr�l a f�rfir�l, akit szerda este �ltek meg az �szaki-parton? Eliot
Murdockr�l?
Ism�t b�lintott. -- Igen, olvastam.
-- Okunk van azt hinni, hogy Mr. Murdock valamif�le... kapcsolatban �llt az �n
f�rj�vel. �s azt hissz�k, hogy Mr. Murdock az�rt j�hetett San Francisc�ba, hogy
felkeresse a f�rj�t.
Nem felelt, sem sz�val, sem mozdulattal.
-- Hallotta valaha a f�rj�t�l Eliot Murdock nev�t?
T�retlen, kim�rt, g�pies �vben r�zta meg a fej�t. -- Nem. Soha, -- Pillanatnyi
sz�net
ut�n k�l�n�sebb hangs�ly n�lk�l hozz�tette: -- A f�rjem t�bb sz�z emberrel �ll
kapcsolatban.
-- Sok bar�tja van? -- k�rdeztem. Jellemz� lass�, hat�rozott fejmozdulattal fordult
fel�m. Csendben n�zett r�m egy pillanatig, azut�n megsz�lalt: -- Nem, hadnagy,
azt hiszem, a f�rjemnek nincsenek bar�tai. Fiatalabb kor�ban, �gy gondolom,
voltak. De most nincsenek. -- Besz�d k�zben elford�totta a fej�t, �s m�r a Golden
Gate hidat �s a Marin-f�ldnyelvet n�zte az �vegfal mutat�s keret�ben. Arra
gondoltam, hogy mag�ba akar z�rk�zni, valamilyen titkos helyen szeretne k�zdeni
�nmag��rt. Pillant�st v�ltottam Friedmannal. � v�llat vont, tehetetlen�l a
mennyezetre emelte szem�t, azut�n fej�vel az ajt� fel� intett. B�lintottam, �s m�r
k�sz�ltem is fel�llni, amikor az asszony megsz�lalt: -- Hazudnak, ugye?
�jabb pillant�st v�ltottam Friedmannal, aki visszak�rdezett: -- Mire gondol, Mrs.
Wardell?
-- Arra, hogy az�rt j�ttek ide, mert Baxtert gyan�s�tj�k annak az embernek a
meggyilkol�s�val.
-- Igen, Mrs. Wardell -- felelt Friedman hat�rozottan. -- Igen, ez�rt j�tt�nk ide.
Pillanatnyi sz�netet tartott, azut�n megk�rdezte: -- Honnan tudta?
-- Nem tudtam. Csak gyan�tottam.
-- Mi�rt? -- Friedman k�rd�se nagyon l�gyan, nagyon �vatosan hangzott, mintha
att�l f�lne, hogy felr�zza az asszonyt egy enyhe k�bulatb�l. -- Mib�l?
-- Abb�l, amit nem mondtak el -- felelt az asszony, aki m�g mindig az �vegfalon
kereszt�l b�mult kifel�, -- �s az�rt, mert az olyan emberek, mint Baxter, m�s
emberek hal�l�t okozz�k.
-- M�s emberek hal�l�t?
B�lintott. -- Igen. -- Csendben �lt egy pillanatig, azut�n folytatta: -- N�melyik
embernek az�rt van sikere, mert er�sebb, mint a t�bbi, vagy okosabb ... vagy jobb.
De Baxternek az�rt van sikere, mert kegyetlen, �gy azt�n emberek halnak meg
Baxter miatt.
-- Maga val�j�ban azt mondja -- k�vetkeztetett Friedman --, hogy a f�rje t�nkretesz
m�sokat. Oka lehet p�ld�ul annak, hogy �ngyilkoss�got k�vetnek el.
-- Igen. -- B�lintott, ink�bb csak �nmag�nak. -- Igen, ezt mondom. Baxter olyan,
minte egy ... mint egy var�zsl�. K�l�n�s hatalma van az emberek f�l�tt. El�sz�r
vonzza �ket. Azut�n birtokolja. V�g�l sz�tz�zza �ket. -- Elhallgatott, azt�n
megism�telte: -- Sz�tz�zza �ket. N�ha nem is tudj�k, am�g Baxter meg nem
mondja nekik. �s akkor m�r k�s�. -- Ism�t elhallgatott, s m�g mindig a Golden
Gate h�dra meredt. Azut�n kis, elm�l�z� mosolyra ny�lt a sz�ja. -- �n is arra
v�rok,
hogy Baxter megmondja nekem -- folytatta halkan. -- M�r r�g�ta v�rok erre. --
K�s�rtetiesen testetlen volt a hangja. Szeme t�n�d�n kerekre ny�lt, mintha l�tom�st
l�tna.
Friedman lassan, tisztelettel fel�llt, halk sz�val k�sz�nt�nk el, mintha egy s�r
mellett �lln�nk.
-- Volt�l m�r itt? -- k�rdezte Friedman.
-- Nem.
-- Azt mondta egyszer valaki, hogy legal�bb egymilli� doll�rt kell �rned ahhoz,
hogy a V�rosi Klub egy�ltal�n megengedje a tagfelv�teli k�relem kit�lt�s�t.
-- El is hiszem.
A V�rosi Klub el�csarnok�b�l ny�l� kis fogad�helyis�gben �lt�nk. S�t�t
faburkol�t�v�l, magas mennyezet�vel, t�gas sz�rnyas ablakaival �s szigor�
tekintet� f�rfiak komor portr�ival szinte az ultraexkluz�v f�rfiklub
karikat�r�j�nak
hatott. Rideg helyis�g volt, nem t�l k�nyelmes. Nem tettek k�peslapokat a hossz�
asztalra, sem k�nyveket a polcokra. Mind�ssze n�gy sz�k �llt a helyis�gben,
valamennyi ridegen egyenes t�ml�j�. Nyilv�nval�an nem akart�k, hogy otthonosan
�rezz�k itt magukat a l�togat�k. Az el��ll�tottak z�rk�j�nak v�rosi klubbeli
v�ltozata volt ez a szoba, a k�v�l�ll�k �s egy�b nem k�v�natos elemek r�sz�re.
-- Mi a v�lem�nyed Mrs. Wardellr�l? k�rdeztem.
-- �gy v�lem, nagyon k�l�n�s h�lgy v�laszolt Friedman, mik�zben el�h�zott egy
szivart a bels� zseb�b�l. Azut�n, ahogy hozz�l�tott a kicsomagol�s�hoz, a hossz�
asztal k�zep�re helyezett kis f�m hamutart�ra n�zett. Tiszta volt, �s alig nagyobb,
mint egy poh�ral�t�t. Friedman morogva visszacsomagolta a szivarj�t, �s zsebre
tette. -- Azt is gondolom, hogy val�sz�n�leg bolond egy kicsit.
-- Vajon m�r akkor is bolond volt, miel�tt f�rjhez ment Wardellhez?
-- K�tlem. De azt gondolom, Mrs. Wardell m�r romlott �ru. S�lyosan k�rosodott
�ru..
-- Az volt ez �rz�sem, hogy gy�l�li a f�rj�t.
-- Nekem meg az, hogy m�r nem is k�pes gy�l�lni -- mondta Friedman. -- Nem
hiszem, hogy van m�g hozz� energi�ja. �gy gondolom, volt hozz� energi�ja, De
nem hiszem, hogy m�g mindig lenne,
-- Azt mondta, Wardell var�zsl�, vajon csakugyan �gy hiszi-e?
-- Ha azt hiszi -- felelt Friedman, csak az�rt, mert Wardell ezt akarja elhitetni
vele.
Ez az ember ...
A s�lyos t�lgyfa ajt� hirtelen kiv�g�dott. Egy f�rfi l�pett a szob�ba gyors
mozdulatokkal, becsapta az ajt�t, azut�n meg�llt el�tte, �s r�nk b�mult. �tvenes
�vei k�zep�n j�rhatott, legal�bb 180 centim�ter magas �s nyolcvan kil� lehetett.
Vil�gosbarna, �ves szafari zubbonyt, vastag, barna kordnadr�got, nyitott nyak�,
puha pamutinget �s tomp�n f�nyezett magas sz�r� csizm�t viselt, mintha
nagyvil�gi afrikai vad�sz�tra k�sz�lne. Karcs� �s feszes test�, sz�les v�ll�,
keskeny derek�, hossz� l�b� f�rfi volt. Arca, sz�gletes �lla, egyenes sz�ja, horgas
r�mai orra er�t �s c�ltudatoss�got sug�rzott, s�t�t szem�ld�k�nek vastag, mer�sz
�ve alatt �l� hideg, vil�gossz�rke szeme, sz�les homlok�ba n�tt er�s sz�l�, �sz�l�
haja egyszerre eml�keztetett r�mai centuri�ra �s vill�mgyorsan revolver�hez kap�
gengszterre.
-- Hello, Mr. Wardell. -- Friedman fel�llt, �s kezet ny�jtott. -- Peter Friedman
hadnagy vagyok. N�h�ny �vvel ezel�tt a test�re voltam. -- Friedman szokatlanul
megnyer��n mosolygott. Wardell szem�ld�k�t r�ncolva, elgondolkodva n�zett
Friedman arc�ba, azut�n lepillantott a hadnagy kiny�jtott kez�re.
-- Azt mondja, Friedman? -- K�l�n�sebb �rdekl�d�s n�lk�l r�zott kezet vele. --
Att�l tartok, nem eml�kszem.
�n is bemutatkoztam, de nem ny�jtottam kezet. M�r tiszt�ban voltam vele, hogy
nem kedvelem Baxter Wardellt. �s els�, meg nem alkuv�, gyorsan felm�r�
pillant�s�b�l tudtam, hogy � sem kedvel engem.
Wardell m�g mindig az ajt� el�tt �llva, k�rd� tekintetet vetett Friedmanra. -- Mit
tehetek �n�rt, hadnagy? -- H�v�sen, szenvtelen�l besz�lt.
-- Ismeri Eliot Murdockot? - k�rdezte Friedman. -- Az �js�g�r�t?
Wardell �sszevonta szem�ld�k�t, azt�n t�relmetlen�l b�lintott. -- Igen, eml�kszem
r�. Washingtoni pletykarovatot csin�lt. N�h�ny �ve.
Most Friedman b�lintott. -- Pontosan. Szem�lyesen ismerte? Vagy csak h�rb�l?
-- Csak h�rb�l.
-- Tudja, hogy Murdock meghalt?

-- �gy �rti, hogy mostan�ban?

-- Igen, a napokban.
-- Nem, ezt nem tudtam. De nem mondhatn�m, hogy nagyon �rdekelne, ha az
igazat akarja hallani. Mi�rt mondja? Mire megy ki ez a j�t�k? -- Mik�zben besz�lt,
hangs�lyozottan az �r�j�ra n�zett. Friedman finom ellenv�g�ssal a m�v�sziesen
faragott, egyenes h�t� sz�kekre mutatott. Le�lhetn�nk n�h�ny percre, Mr. Wardell?
Wardell �sszeh�zott szemmel tanulm�nyozta Friedmant. L�tszott vil�gossz�rke
szem�n, hogy ebben a pillanatban r�gz�ti, elemzi �s komputeriz�lja Friedman
m�ltj�t, jelen�t �s j�v�j�t. V�g�l d�nt�tt, �s kijelentette: -- De r�vid n�h�ny
perc
legyen, hadnagy. Att�l tartok, m�ris k�s�sben vagyok. -- Wardell az asztalra l�k�tt
egy b�rt�sk�t, �s le�lt az ajt�hoz legk�zelebb �ll�. sz�kre. Kecsesen �s kim�rten,
teljesen magabiztosan mozgott. De mozdulatai, ak�rcsak szavai, finoman
kisz�m�tottnak hatottak, mintha ugyanaz a bels� komputer ir�ny�tan�, amely az
im�nt Friedmant felm�rje.
-- Tegnapel�tt �jjel �lt�k meg Eliot Murdockot, Mr. Wardell -- k�z�ltem. -- Szerda
�jszaka. Itt. San Francisc�ban.
Wardell Friedmanr�l fel�m ford�totta a figyelm�t, f�l�nyes pillant�ssal
tanulm�nyozott, azut�n megsz�lalt: -- Nem �rtem, mi k�z�m Eliot Murdock
hal�l�hoz. �s azt is meg kell mondanom, hogy nincs id�m kital�l�sdit j�tszani.
Vagy a t�rgyra kell t�rni�k, vagy pedig n�lk�l�zni�k kell engem.
-- Azt pr�b�ljuk kital�lni, ki �lte meg. Ehhez ind�t�kra van sz�ks�g�nk.
F�lfedezt�k, hogy Murdock inform�ci�t szerzett egy ... -- t�tov�ztam. Nem
akartam t�l sokat el�rulni. �s feld�h�teni sem akartam, mert ezzel �r�gyet adtam
volna arra, hogy f�lbeszak�tsa a kihallgat�st. -- Murdock olyan �gyben
vizsg�l�dott, amelyr�l kider�lhet, hogy sokmilli�s veszteget�s van m�g�tte, Mr.
Wardell -- sz�lt k�zbe csendesen Friedman. -- Kez�nkben vannak a feljegyz�sei,
�s el�fordul benn�k az �n neve. Ez�rt gondoltuk, hogy tal�n seg�thet nek�nk
�sszek�tni n�h�ny sz�lat.
A gengszterszemek Friedmanra vet�dtek. -- Rem�lem -- mondta Wardell --, nem
arra c�loz, hadnagy, hogy b�rmi r�szem lenne ebben az �gynevezett �gyben.
Halkan, v�szj�sl�an besz�lt.
Ism�t megvillantva val�sz�n�tlen�l nyer� mosoly�t, Friedman sz�tt�rta kez�t. --
Ahogy Hastings hadnagy mondta, minket Murdock meggyilkol�sa �rdekel, nem
az, hogy mit kutatott. Nincs m�dunk megtudni, vajon igaz-e, amit �ll�t, vagy nem.
Mi csak azt pr�b�ljuk meghat�rozni, hogy az �gynevezett t�nyek okot adhattak-e a
meggyilkol�s�ra.
-- Mik ezek a t�nyek? -- k�rdezte Wardell, d�h�s pontoss�ggal hangs�lyozva az
utols� sz�t.
-- �gy l�tszik, had�gyminiszt�riumi fegyverelad�sokra vonatkoznak -- felelt
Friedman. V�rt egy kicsit, azut�n hozz�tette: -- �gy tudjuk, a m�ltban �n is benne
volt hasonl� �gyletekben. Tal�n ez�rt szerepelt a neve Murdock jegyzeteiben.
Lopva Friedmanra pillantottam. Val�ban tudta, hogy Wardell r�szt vett a m�ltban
fegyver�zletekben? Vagy csak bl�ff�lt? P�kerj�t�kos-tekintete semmit sem �rult
el. De magamban �gy v�ltem, hogy csak bl�ff�l.
Wardell fel�llt, felkapta a v�kony b�rt�sk�t, �s �llva n�zett le Friedmanra. Egy
percig dermeszt��n hallgatott. Azut�n k�z�mb�s hangon sz�lalt meg: -- Sz�
szerint ezer meg ezer "�gyletben" voltam benne, ahogy maga mondja.
N�melyikben szem�lyesen is. A t�bbire egyszer�en csak p�nzt adok, miut�n a
beosztottaim ellen�rizt�k az adatokat. Ami teh�t a k�rd�st illeti, nem tudn�m
megmondani, benne voltam-e valaha f�l�s hadianyag v�s�rl�sban am�g nem
ellen�rz�m a k�nyveket. A k�nyvel�s ellen�rz�se pedig, hadnagy, id�t em�szt�,
hossz� folyamat lehet. -- �jabb fesz�lt sz�netet tartott, hogy tudatosodj�k
benn�nk, milyen dr�ga az ideje. Ezut�n a kor�bbi h�v�s, megvet� hangon
folytatta: -- Annyit azonban mondhatok, hogy olyan emberek, mint Murdock,
�veken �t zaklattak. Ezzel a bossz�s�ggal sz�molni kell, ak�r a legyekkel vagy a
sz�nyogokkal. �s �ppen az ilyenek miatt fizetek meg j� n�h�ny embert, hogy ne
ker�lj�n be a nevem az �js�gokba. -- �jabb sz�net k�vetkezett, �s nyomat�kot
adva szavainak, Friedmanr�l r�m vetette tekintet�t, majd �jra visszafordult
Friedmanhoz. Azut�n tagoltan, letagl�z� hangs�llyal mondta: -- Eliot Murdock
botr�nyszimatol� zugfirk�sz �s strici volt. �s szem�lyes felel�ss�gemre
biztos�thatom r�la, hogy b�rmilyen leleplez�s, amit �ssze akart t�kolni r�lam, a
legjobb esetben is csak hazugs�gok laza sz�ved�ke lehetett, olyan par�nyi
igazs�ggal, amennyi el�g a r�galmaz�si per kiv�d�s�hez. Murdock mindig �gy
m�k�d�tt. �s biztos vagyok benne, hogy tizenk�t �vi alkoholista k�nyszerpihen�
sem v�ltoztatta meg. -- �jabb sz�netet tartott, hogy �rz�keltesse, mondanival�ja
v�g�re, �rt, �s lez�rta a t�m�t. Azut�n k�nnyedebb, mindent megbocs�t� hangon
hozz�tette: -- Most pedig, uraim, eln�z�s�ket k�rem, de tal�lk�m van egy B-25-
�ssel.
Friedman �nk�ntelen meglep�d�ssel n�zett fel r�. Pil�ta volt a m�sodik
vil�gh�bor�ban. -- B-25-�st mondott? .
Wardell leereszked�en b�lintott. -- Pontosan. L�gcsavar-meghajt�s� bomb�z�. --
Tudom -- felelt Friedman, �s �szinte, marad�ktalan figyelemmel pillantott
Wardellre. -- Vezettem egyet, az istenit.
Wardell, aki m�r az ajt� fel� tartott, visszafordult. Most n�zett el�sz�r igaz�n
Friedmanra. -- Csakugyan? -- Szeme jellemz� m�don, gyanakodva �sszeh�z�dott.
-- Hol?
-- �szak-Afrik�ban -- v�laszolt Friedman.
-- �s Eur�p�ban is, a Nyolcadik L�gi Hadseregben. Negyvenn�gyben �s
negyven�tben, Angli�ban.
-- A fen�be is, �n vad�szg�peket vezettem Angli�b�l. Azok k�z�l is szereztem
egyet. Egy P-51-est.
-- Van egy P-51-ese �s m�g egy B-25-�se is? -- k�rdezte Friedman hitetlenkedve.
Azut�n t�n�dve hozz�tette: -- Az istenit.
Wardell hat�rozottan b�lintott. -- M�r t�z �ve van egy P-51-esem. T�zezer doll�r�rt
vettem. Ma nyolcszor annyit �r. A B-25-�st �ppen most szereztem. Val�j�ban csak
most veszem �t. �ppen most. A schelville-i rep�l�t�ren. -- A Wardell szem�ben
hirtelen felvillan� lelkesed�st figyelve �s felcsattan� hangj�t hallgatva egy ember
k�t, egym�ssal konfliktusban �ll� �nj�t �rz�kelhettem : Wardell, a rep�l�s -
szerelmese �llt szemben Wardell-lel, a mindenhat� p�nzemberrel, aki megszokta,
hogy �nv�delemb�l mindenkit len�zzen �s h�rom l�p�s t�vols�gban tartson
mag�t�l. A p�nzember szem�lyis�ge elker�lhetetlen�l fel�lkerekedett. L�ttam
hogy tekintete h�v�ss� v�lik, arca megfesz�l. Agressz�v mozdulattal v�llat vont,
uralkod�i t�relmetlens�g l�gk�r�t �rasztotta. Sz�l�totta a nagyvil�g.
-- Schelville-ben tartja a P-51-est? k�rdezte Friedman.
-- Nem -- felelt Wardell kurt�n. -- Van egy negyven hekt�ros telkem fent a Marin
j�r�sban, felsz�ll� p�ly�val. Ott tartom a P-51-�st. �gy gondolom, j� lesz a B-25-
�snek is, ha terhel�s n�lk�l rep�l�k!
-- Milyen hossz� a felsz�ll�p�lya?
-- Majdnem ezer m�ter.
Friedman m�g v�laszolni akart, de Wardell kurt�n biccentett fel�, �s elt�nt a
faragott t�lgyfa ajt� m�g�tt.
-- Az anyja mindenit -- morogta Friedman, �s fej�t r�zva b�mult a bez�rt ajt�ra. --
Az anyja mindenit! Egy P-51-es �s egy B-25-�s. El se tudom hinni.
-- Igaz�n rep�lt�l a h�bor�ban? B-25-�st vezett�l?
-- Persze.
-- H�ny motorja van?
-- Kett� -- felelt elm�l�zva. Azut�n megk�rdezte: -- Az istenit, van fogalmad r�la,
mennyi benzin kell csak ahhoz, hogy felemelj a f�ldr�l egy B-25-�st?
Nem v�laszoltam.
-- Szeretn�m l�tni azt a felsz�ll�p�ly�t -- folytatta Friedman. -- Igaz�n szeretn�m
l�tni. Fogadni mern�k, hogy ink�bb mag�nrep�l�t�r, mint egyszer� felsz�ll�p�lya.
Arra is fogadn�k, hogy �tkozottul j� b�f� is van rajta.
-- Egy-k�t percig -- jegyeztem meg -- azt gondoltam, amikor a rep�l�g�pekr�l
besz�lt, hogy emberi l�nny� v�ltozik.
Friedman mosolyogva r�zta a fej�t. Baxter Wardell ugyan nem. Baxter Wardell?
Soha. T�k�letes, sz�zt�z sz�zal�kos k�pmutat�. Ha csak egyszer megengedn�
valakinek, hogy belel�sson, norm�lis m�ret�, emberi l�nny� zsugorodna, �s
azonnal kipukkadna.
-- Mit gondolsz a v�laszair�l?
-- �rdekesnek tal�ltam �ket -- mondta Friedman elgondolkodva. -- Igaz�n nagyon
�rdekesnek. -- A hajdani pil�ta szem�b�l elt�nt a nosztalgia ragyog�sa, ism�t a
t�rgyra �sszpontos�t�, szenvtelen�l fontolgat�, megszokott tekintetet l�thattam.
K�l�n�sen �rdekesnek tal�ltam, amit a Murdock �ltal �sszet�kolt leleplez�sr�l
mondott, tekintettel arra, hogy egyik�nk sem eml�tett semmif�le leleplez�st.
-- �s tekintettel arra, hogy Murdock, am�g kellett, nyilv�n-igyekezett v�ka al�
rejteni, amit tudott. M�g a tulajdon l�nya se tudta, hogy Werdell belekeveredett.
-- �gy igaz -- jegyezte meg Friedman. Mindketten �lltunk m�r, sz�rakozottan
b�multunk egym�sra, �s megpr�b�ltuk eml�kezetb�l �sszerakni a r�vid kihallgat�s
r�szleteit. V�g�l Friedman elmosolyodott.
-- Ravasz, �nel�g�lt eg�rfog� vigyor �lt ki az arc�n. Tal�lt valamit, egy horgot,
egy
par�nyi r�st. Egy k�l�n�s fordulatot, aminek �r�lt.
-- Mi van?
-- �pp arra gondoltam, -- mondtam halkan -- milyen csod�latos ir�ni�ja lenne a
sorsnak, ha kider�lne, hogy Baxter Wardell, m�g a nemzetk�zi p�nzember �s
�llamf�k pajt�sa ugyanazt a hib�t k�veti el, amit a legt�bb kis hulig�n: egyszer�en
csak t�l sokat fecseg, mert azt hiszi, �gy szabadulhat el a horogr�l.
-- �n is erre gondoltam -- b�lintottam. -- Ugyanerre.
-- �n nemcsak erre gondolok -- mondta Friedman elm�l�zva.
-- Hanem?
-- Arra -- folytatta --, hogy ha Wardell megpr�b�l felsz�llni egy B-25-�ssel olyan
kifut�p�ly�r�l, amelyik nincs legal�bb m�sf�l kilom�ter hossz�, akkor nem sokat
sz�m�t, �tejtett e minket vagy sem.
Friedman a V�rosi Klub gyalog�tj�n �ll�totta le a nagy Fordot, �s most az
egyenruh�s ajt�n�ll� rosszall� tekintet�t�l k�s�rve hajtottunk el.
-- Mindig elk�pesztett -- jegyezte meg Friedman --, mennyire elsaj�t�tj�k a nagyon
gazdag emberek szolg�i a munkaad�juk pimasz, sznob modor�t. -- Az ajt�n�ll�ra
mutatott. -- K�pzeld el, milyen lehet, amikor leveti a tengernagyi egyenruh�j�t, �s
hazamegy az elh�zott feles�g�hez meg a v�zna gyerekeihez.
A k�vetkez� sarkon a rend�rs�gi telefonf�lk�re mutattam: -- Nem k�ne
besz�lnom?
-- J� �tlet. -- Le�ll�totta a kocsit a f�lke mellett, bekapcsolta a r�di�t, �s
helyi
h�reket, keresett.
A k�zpont s�rg�s �zenetet tov�bb�tott, hogy h�vjam fel Canellit. Egy perc sem telt
bele, �s Canelli m�r a vonalban volt. Vagy egy negyed�r�ja pr�b�lok besz�lni
mag�val -- mondta. -- H�sz perce is lehet. Friedman -- hadnagyot sem voltam
k�pes megtal�lni.
-- Mi �js�g?
-- H�t -- mondta Canelli --, �gy gondolom, hadnagy, a nyom�ra bukkantunk
Annunzi�nak. El�g volt hozz� egy f�l�r�s telefon�lgat�s, azt se tudom, hogy
hitessem el mag�val.
-- Pr�b�lja meg.
-- �gy t�rt�nt -- folytatta Canell� --, hogy elhat�roztam, egye meg a fene,
ellen�rz�m a rep�l�t�ri aut�k�lcs�nz�k szerdai napj�t, mert �gy gondoltam, ezen a
napon �rkezhetett. A be�rkez� j�ratok utaslist�in persze kerest�nk m�r
Annurizi�kat meg Thorsonokat, meg akit csak lehetett. De �gy gondoltam, hogy a
rep�l�jegy-v�s�rl�sn�l b�rmilyen nevet bemondhatott. Kocsik�lcs�nz�sn�l
azonban meg kellett mutatnia a jogos�tv�ny�t meg m�s pap�rokat, �gy h�t felh�vtam
�ket. Ak�r hiszi, ak�r nem, r�gt�n j� helyre kapcsoltam. -- Pap�rzizeg�s
hallatszott.
-- Joseph Annunzi�, Miamib�l. Szerda d�lut�n �rkezett. Nagyj�b�l egyezik.
-- M�g mindig kint van a kocsi?
-- Igen, uram -- felelt. -- �ppen most h�vtam fel az �gyn�ks�get, hogy
ellen�rizzem. M�g mindig kint van.
-- �s hogyan int�zkedett?
-- Kik�ldtem egy aut�s j�r�rbrig�dot v�laszolt haboz�s n�lk�l. -- �s �ppen most
sorra h�vjuk a moteleket meg a belv�rosi parkol�gar�zsokat, k�z�lj�k vel�k a kocsi
le�r�s�t, a jogos�tv�ny sz�m�t �s minden m�st.
-- J�l van, Canelli. �gy l�tszik, ez j� tal�lat.
-- Az �gyn�ks�get is figyeltetem, ha visszavinn� a kocsit.
-- Helyes.
-- Meglep, hogy m�g itt cs�szk�l. �gy �rtem, arra gondoltam, hogy elment a
v�rosb�l, miut�n elv�gezte a munk�t.
-- Tal�n akadt m�g valami befejezetlen �gye -- jegyeztem meg.
-- Vagy tal�n itt ragadt egy kis v�rosn�z�sre.
-- Lehet -- feleltem k�tked��n. -- Van m�g valami?
-- Semmi k�l�n�s, hadnagy. Ellen�rizz�k Walter Frazert, de eddig semmi se vall
m�sra, mint hogy gazdag �gyv�d, akinek ellopt�k a kocsij�t.
-- Az�rt csak folytass�k. Mi van Blakekel? .
-- K�r�lbel�l k�t �r�val ezel�tt hazament. �rte k�ldtem valakit a k�rh�zba, hogy
vigye haza a lak�s�ra!
-- R��ll�tott valakit? -- k�rdeztem �les hangon.
_ -- Igen, uram. K�t v�lt�st is. Friedman hadnagy parancs�ra.
Megk�nnyebb�lve b�lintottam. -- Helyes. J�l van. -- Am�g besz�ltem,
h�romszoros s�rget� berreg�st hallottam. A "Tedd le!" jelz�st. Canellinek fontos
h�v�sa volt.
-- No, csak, hadnagy, "Tedd le!" jelz�st kaptam. V�r, vagy visszah�vjam?,
-- V�rok.
Kattan�st hallottam, azut�n csend lett. Friedman fel� fordultam, �s felemeltem az
egyik ujjamat. Az aut�r�di�t hallgatva, k�z�ny�sen b�lintott. Egy perc se telt
bele,
�jra Canelli hangja hallatszott. -- Nah�t, hadnagy -- mondta izgatottan --,
megt�rt�ni. A fen�be is, el se tudom hinni.
-- Mi t�rt�nt meg?
-- Megtal�ltuk Annunzi�t. Thompson n�ven jelentkezett be a Beakman Motelban a
Van Nessen. Egyezik a kocsi is, meg a rendsz�mt�bla is.
-- �s most ott van a Beakmanben? Az �p�letben?
-- Nem tudom, hadnagy. De a kocsi ott van.
-- �t percre se vagyunk a Beakmant�l. Le�llunk a sarkon t�l, a Pacificon vagy a
Jacksonon, ahol lehet. Hozzon mag�val h�rom embert, �s tal�lkozzunk ott.
Gondoskodj�k r�la, hogy mindenkin�l legyen ad�vev�. �s egyp�r fegyverre is
sz�ks�g�nk lesz. Vil�gos?
-- Igen, uram. Minden vil�gos.
Csak egy morcos szobal�ny baktatott a k�zikocsija m�g�tt, k�l�nben �res volt a
folyos�. V�rtam, am�g befordul a sarkon, azut�n f�lemeltem az ad�-vev�t.
-- Itt az egyes. Mindenki k�sz?
-- A kettes k�sz -- felelt Friedman. � Culligannel az Annunzi��val szomsz�dos
erk�lyen rejt�zk�d�tt. Puska volt mindkett�j�kn�l. Canelli meg �n revolverrel
�lltunk a folyos�n. K�t detekt�v a b�n�ld�z�si oszt�lyr�l lent a gar�zsban figyelte
az Annunzio b�relte Oldsmobile-t. A mi ad�-vev�inkkel �s a k�zponttal �lland�
kapcsolatban �ll� k�t detekt�v volt a tartal�k egys�g�nk. Friedman szerzett egy kis
l�tr�t.
Mihelyt Canelli �s �n bent lesz�nk Annunzio szob�j�ban, Friedman �s Culligan
ezen a l�tr�n m�szik �t, �s leugrik Annunzio erk�ly�re. Amikor a tervet javasolta,
fennhangon t�n�dtem azon, vajon k�pes-e Friedman leugrani egy k�t m�ter magas
falr�l s�r�l�s n�lk�l. Meg is s�rt�d�tt.
-- Mi l�tszik onnan? -- k�rdeztem. -- Bel�ttok a szob�j�ba?
-- Nem -- felelt Friedman. -- �vegb�l van a tol�ajt�, de beh�zt�k a f�gg�nyt.
-- K�szen vagytok?
-- K�szen vagyunk.
-- J�. Bemegy�nk.
-- Helyes.
Az ad�-vev�t a der�ksz�jamon l�g� tokba dugtam, de nem kapcsoltam ki, hogy
Friedman halljon benn�nket. El�h�ztam a revolveremet, �s intettem Canellinek,
hogy � is ezt tegye. -- Lehajolva k�szom be, �s jobbra ugr�m. Maga meg balra.
Vil�gos?
-- Vil�gos -- lihegte Canelli.
-- Ok�, rajta! -- H�nom al� szor�tva a revolvert, bedugtam egy �lkulcsot a z�rba,
�s
lassan, �vatosan elford�tottam a kilincsgombot. Amikor f�l centim�ternyire kiny�lt
az ajt�, a zsebembe ejtettem a kulcsot, jobb k�zzel megragadtam a revolvert, a
ballal pedig addig nyitottam az ajt�t, ameddig egy biztons�gi l�nc engedn�. Ezut�n
hirtelen bel�ktem az ajt�t, el�reg�rnyedve behatoltam, �s sebesen elugrottam
jobbra, A hangosan zih�l� Canelli szorosan a nyomomban t�rt be a szob�ba, �s egy
aranybrok�t k�rpitoz�s� karossz�k m�g�tt keresett fedez�ket.
A szoba �res volt.
A dupla �gy �zl�sesen steppelt takar�j�n egyetlen r�nc sem l�tszott. M�g �t sem
kutattuk a szekr�nyt �s a fi�kokat, de m�r �reztem, hogy Annunzio elment, �s nem
j�n vissza.
A tol�ajt�n t�lr�l s�lyos l�bdobban�s hallatszott a betonon. Az ajt� megr�zk�dott,
mint amikor nagy er�vel r�ngatj�k a kilincset.
-- Ne er�lk�dj -- ki�ltottam. -- Elment.
Canelli meg �n el��r�s szerint automatikusan �s gyorsan v�gigkutattuk a szekr�nyt
�s a f�rd�szob�t. A szekr�ny �res volt, a f�rd�szob�ban nyilv�nval�an senki se
j�rt, ami�ta a szobal�ny kitakar�totta. A toalettasztal fi�kjaiban �s a kis
�vegszekr�nyben sem volt semmi. Eltettem, a revolvert, a tol�ajt�hoz l�ptem,
elh�ztam a f�gg�nyt, �s kinyitottam a z�rat. Pusk�jukat karjukra fektetve,
Friedman �s Culligan k�nyelmesen bes�t�ltak a szob�ba. �tfutott az agyamon,
hogy megfelel� id�ben a sz�mvev� hivatal majd �jabb eredm�nytelen h�zkutat�st
fog a Gyilkoss�gi Oszt�ly szem�re vetni.
-- Semmihez se ny�ljanak -- adtam ki a f�l�sleges parancsot. Azut�n Canellit
utas�tottam : -- Hozasson ide egy ujjlenyomatr�gz�t� csoportot.
-- Igen, uram. -- Eltette a revolver�t, zsebkend�t vett el�, �s azzal ny�lt a
telefonhoz. Am�g t�rcs�zott, f�lreh�z�dtam Friedmannal.
-- Ne vedd annyira a sz�vedre - mondta fanyarul. -- �pp a napokban olvastam,
hogy �gy kis adrenalin nyom�s j�t tesz a sz�vnek h�be-h�ba. -- Kiszedte a
t�lt�nyeket a pusk�j�b�l, �l��r�s szerint bekattintotta a biztons�gi z�rat, �s az
�gyra
dobta a fegyvert.
Bossz�san morogtam, azt�n eszembe jutott, hogy kikapcsoljam az ad�-vev�t.
-- �s most mi l�gyen? -- k�rdezte.
-- Honnan a fen�b�l tudhatn�m -- torkoltam le.
-- Tal�n visszamenn�k a k�zpontba mondta szel�den. -- Te meg Canelli itt
maradhattok, hogy megtudj�tok, mikor �s hogyan ment el Annunzio. �n k�zben
gondoskod�m r�la, hogy a rep�l�t�ri �r�k megkapj�k Annunzio sz�m�lyle�r�s�t.
-- Az j� lesz.
M�g besz�lgett�nk, Canelli k�zelebb j�tt, tiszteletteljesen meg�llt h�rom
l�p�snyire, �s sajn�lkozva, hogy megzavar, a tork�t k�sz�r�lte.
-- Ma baj, Canelli? -- k�rdeztem idegesen.
-- Nos, h�t... Dwyer f�n�k irod�j�b�l kaptam egy �zenetet, maguknak sz�l,
hadnagy belet�r�d� pillant�st v�ltottam Friedmannal, �s Canelli fel� fordultam. --
Mi az �zenet?
-- Mihelyt be�rnek a k�zpontba, ak�r maga, ak�r Friedman hadnagy, jelent�st kell
tenni�k a f�n�knek. -- Megint a tork�t k�sz�r�lte. -- Jeffrey Sheppardr�l m�g
Murdock jegyzeteir�l van sz�, vagy valami ilyesmir�l. Ha j�l �rtettem, Sheppard
ott van n�lunk, a k�zpontban. �s d�h�ng.
Megpr�b�ltam �tl�ni a labd�t az � t�rfel�re: k�rd� tekintetet vetettem Friedmanra.
-- Majd �n elint�zem Sheppardot mondta k�nnyed�n. -- �s Dwyert is. Semmi g�z.
-- Felvette fegyver�t az �gyr�l, intett Culligannek, hogy k�vesse, �s kiballagott a
nyitott ajt�n. A v�lla f�l�tt vissza integetett. Olyan volt a karj�na t�lt�tt
pusk�val,
mint egy vid�m vad�sz, aki kellemes f�c�nvad�szatra indul.
Kihallgattuk a motel f�l tucat alkalmazottj�t, azut�n Canellivel arra
k�vetkeztett�nk, hogy Annunzio lopva t�vozott, val�sz�n�leg reggel nyolc �ra
el�tt. A Beakmanben t�lt�tt k�t �jszaka alatt Annunzio csendes, visszah�z�d�
vend�gnek bizonyult. Szerda d�lut�n n�gykor �rkezett, �s h�rom �jszak�ra fizetett,
k�szp�nzzel. A szobal�ny azt vallotta, hogy k�nny� csomaggal utazott, egyetlen
k�zepes m�ret� b�r�ndj�t mindig z�rva tartotta. A k�zponton kereszt�l nem k�rt
telefonh�v�st, se helyit, se t�vols�git. A gar�zskezel� �gy eml�kezett, hogy csak
egyszer, cs�t�rt�k�n vezette a b�relt Oldsmobile-t. A motel igazgat�ja szerint
Annunzio szerd�n, r�viddel meg�rkez�se ut�n t�bbsz�r telefon�lt a szalonban l�v�
nyilv�nos telefonf�lk�b�l, egyszer oda is j�tt az igazgat�hoz p�nzt v�ltani:
t�zcentesekre �s negyeddoll�rosokra volt sz�ks�ge. Az aut�k�lcs�nz�
�gyn�ks�gn�l meg�llap�thattuk, hogy a kocsit "Joseph Annunzio, Miami Beach"
n�vre sz�l� hitelk�rty�val b�relte.
�ppen k�v�t ittam Canellivel a motel k�v�b�rj�ban, amikor berregni kezdett az
�vemre er�s�tett ad�-vev�, �s a k�zpont keresett, hogy h�vjam telefonon
Friedmant.
-- Most fejeztem be a besz�lget�st Dwyerrel -- mondta Friedman neh�zkesen.
Elmosolyodtam. -- �gy mondod, mintha nem te gy�zt�l volna.
-- �n d�ntetlennek �t�ln�m.
-- Mi t�rt�nt?
-- Dwyer becsin�lt a nadr�gj�ba. �s a b�z egyre er�sebb lesz, nem enyh�bb.
-- Mi van Murdock jegyzeteivel? Kiadja �ket Dwyer Sheppardnak?
-- Azt mondta, "megfontol�s t�rgy�v� teszi" ut�nozta Friedman d�h�sen a f�n�k�t.
-- K�z�lte, hogy l�tni akarja a "beadv�nyomat", miel�tt d�nt. Ez emberi nyelvre
leford�tva azt jelenti, hogy engem akar b�nbaknak, ha Sheppard megzavarja a
bizony�t�kaink l�ncolat�t.
-- Mit mondt�l neki?
-- Azt, hogy sz�rjon ki �nmag�val. Persze udvariasan. Azt mondtam, b�zza a v�rosi
�gy�szre a d�nt�st Sheppard k�vetel�s�nek jogoss�g�r�l. �gy gondolom, mire
megkapjuk a v�rosi �gy�sz d�nt�s�t, m�r lakat al� rakhatunk valakit.
-- J�, Pontosan azt tetted, amit kellett.
-- Ne legy�l m�r olyan ped�ns. Legk�zelebb te leszel soron. Mihelyt felbukkansz
itt, a te "beadv�nyodat" fogja k�rni, ebben biztos lehetsz. Krisztusra, --
fortyogott -
- ki nem �llhatom ezeknek a fontoskod� �l�rtelmis�gi seggfejeknek a divatszavait.
-- Mit sz�lt a Wardell-kihallgat�shoz?
-- Semmit.
-- Semmit?
-- Semmit se sz�lt -- magyar�zta Friedman --, mert, hm, valahogy nem volt
alkalmam megeml�teni, hogy besz�lt�nk Wardell-lel. -- Micsoda?
-- Ez az egyik ok, ami�rt h�vtalak mondta sand�n. -- Figyelmeztetni akartalak,
nehogy bem�rts. M�rmint a Wardell �gyben.
-- N�zd csak, Pete -- sz�netet tartottam, fontolgattam, hogyan fogalmazzak. -- Nem
b�nom �n ezeket a kis mag�nh�bor�idat, amelyeket Dwyer, a polg�rmester meg a
t�bbi politikus ellen v�vsz. Ink�bb �lvezem �ket. �s csod�llak az elveid�rt. S a
legt�bb esetben egyet�rtek azzal,, amit csin�lsz, �s veled tartok. De -- ism�t
t�tov�ztam -- nem akarom, hogy belekeverj. Legal�bbis nem automatikusan,
an�lk�l hogy el�bb megbesz�ln�d velem. M�r eddig is mag�ntulajdonunkba
vett�nk bizony�t�kokat, a jegyzeteket. Remek. Egyet�rtettem. Te javasoltad, �s �n
egyet�rtettem. De amikor azt mondod Dwyernek, hogy nem k�rdezt�k ki Wardellt,
akkor engem is beler�ntasz. Te ...
-- Nem tagadtam le, hogy kik�rdezt�k. Csak egyszer�en nem eml�tettem.
-- Ez ugyanaz -- v�gtam r� gyorsan. -- Te is tudod. Tal�n �ppen most, ebben a
pillanatban kopogtatnak Wardell �gyv�dei Dwyer ajtaj�n. �s ha megtudja, hogy mi
kihallgattuk Wardellt, s neki nem is sz�ltunk r�la, akkor fog csak igaz�n
becsin�lni
a nadr�gj�ba.
-- Mindezt fontol�ra vettem - v�laszolt k�nnyed�n. -- Semmi baj. A besz�lget�s
k�zben Dwyer �gy beg�z�lt Sheppard, Avery Rich, a sajt� hatalma meg f�leg
amiatt, mennyit �rthat ez az �gy a karrierj�nek, hogy egy-k�t sz�n�l t�bbet nem is
mondhattam. Az � hib�ja, hogy nem hallott Wardellr�l, nem az eny�m.
-- Egy fr�szt.
-- De az�rt -- folytatta --, hogy fedezzem a segg�nket, �rtam egy jelent�st Wardell
kihallgat�s�r�l, �s elind�tottam szolg�lati �ton. Ha Dwyer nem olvassa el, csak
�nmag�t hib�ztathatja.
Megint hallgattam. Azut�n sz�nd�kosan kem�ny, meg nem alkuv�, �les
hangs�llyal k�z�ltem: -- Nem figyelt�l ide. Azt pr�b�lom meg�rtetni veled, hogy
nem k�v�nom r�d b�zni a d�nt�st, mikor kell fedeznem a seggemet.
Pillanatnyi fesz�lt csend ut�n sz�lalt meg �jra: -- Dehogynem figyelek. Mi t�bb:
egyet�rtek veled. Igazad van. Nekem nem volt igazam. -- Halkan besz�lt,
sajn�lkoz�, m�ly, monoton hangon.
Azon kaptam magam, hogy messzire tartom a hallgat�t az arcomt�l, �s
hitetlenkedve b�mulok r�. V�gre megsz�laltam: -- Milyen r�gen ismerlek --
mondtam --, �s ez az els� eset, amikor azt hallom t�led, hogy nincs igazad.
-- Ennek az az oka, hogy eddig ez m�g sose fordult el�. -- Ism�t a megszokott,
k�nnyed, tiszteletlen hangon besz�lt.
-- Vagy �gy. -- �r�ltem a lehet�s�gnek, hogy feloldhatjuk a fesz�lts�get, �s mar�
g�nnyal hozz�tettem: -- Ez mindent megmagyar�z. -- �reztem, hogy
elmosolyodom.
-- Dwy�rnek t�rt�netesen valami m�s is j�r a fej�ben a hi�nyz� jegyzeteken k�v�l.
�gy gondolja, hib�t k�vett�nk el, amikor szabadon engedt�k Blake-et. Azt
k�v�nja, hogy cs�pj�k el �jra; �s vigy�zzunk r�, mint perd�nt� tan�ra.
-- Mi�rt?
-- Att�l tart, hogy Annunzio elkaphatja.
-- Igaza lehet. Mi arra gondoltunk, hogy ha szabadon engedj�k Blake-et,
lef�lelhetj�k Ricc�t. Mivel Annunzio m�g itt van a v�rosban, azt hiszem,
Dwyernek igaza van.
-- Lehet -- ismerte el Friedman kelletlen�l. -- Nem menn�l el �rte Canellivel?
-- Indulunk.
Ez az -- mutatott a h�zra Canelli. -- Mason Street 387. A legfels� emeleten lakik.
Jellegzetes mocsoknegyedbeli lak�h�z volt. Eredetileg a v�rosk�zponthoz k�zeli
luxuslak�h�znak �p�lt a h�szas �vekben, de m�r teljesen lerohasztotta a v�ros
elz�ll�se. �gynem�, olcs� bambusz f�nyv�d�k, t�pett f�gg�ny�k tarka egyvelege
lebegett az ablakokban. Korhadt ablakp�rk�nyokhoz sz�gezett fal�d�k szolg�ltak
alkalmi h�t�szekr�ny�l. Csak a massz�v t�gla-k� szerkezet �vta meg az �p�letet a
teljes pusztul�st�l. �jjel-nappal nyitva tart� vegyesbolt �s egy porn� k�nyvesbolt
foglalta el a h�romemeletes �p�let f�ldszintj�t.
Az �r�mra n�ztem. N�gy �r�t mutatott. Kellemetlen�l hidegre fordult az id�. Az
�ce�nt�l nyugat fel� s�t�t felh�k nehezedtek a v�r�sl� l�t�hat�rra. M�snap
reggelre jelezt�k az �vszak els� es�it.
-- Hol van a megfigyel�csapat? -- k�rdeztem.
-- Nem tudom, hadnagy. Marstent �s Swiget k�ldtem ki. �n magam nem mentem
vel�k.
-- Nem sz�m�t. F�lmehet�nk.
-- Ott van Swig -- szak�tott f�lbe Canelli.
-- Oda�t, abban a z�ld Fordban. A b�r el�tt.
-- Mik�zben Canelli besz�lt, Swig kih�zta mag�t a kocsiban, �s lopva integetett.
Felemeltem n�gy ujjamat, azut�n a n�gyes csatorn�ra kapcsoltam az ad�-vev�t.
-- Mi �js�g?
-- Semmi.
-- Marsten hol van?
-- �tment az �p�let m�g�.
-- Tudja meg, l�tott-e valamit.
-- Igenis, uram.
Egy perc m�lva Swig �jra megsz�lalt: Marsten azt mondja, hogy a megfigyelt
szem�ly k�r�lbel�l tizen�t perce f�lment a tet�re. Marsten szerint a t�zl�pcs�n.
Tr�ningfels� �s fapapucs volt rajta, meg t�r�lk�z� a h�na alatt.
Feln�ztem az �p�let tetej�re. A Mason Street 387-nek bal fel� k�z�s fala volt egy
magasabb, hatszintes �p�lettel. A jobb oldali h�z ugyanolyan magas volt, mint a
387-es, de a k�t �p�letet legal�bb h�romm�teres t�vols�g v�lasztotta el egym�st�l.
Ha Blake sz�kni akarna, a tet�n kereszt�l nem menek�lhet el.
-- J�. Az�rt j�tt�nk, hogy �jra �rizetbe vegy�k. Tudassa Marstennel. Tartsanak ki,
am�g le nem hozzuk Blake-et a kocsiba. Azut�n elmehetnek. A fel�gyeletnek v�ge.
-- �rtettem.
Amikor kisz�lltunk az aut�b�l, �s �tment�nk a piszkos, keskeny utc�n, Canelli
megjegyezte: -- �gy l�tszik, Blake felment napozni. -- Feln�zett az �gre, �s
hozz�tette: -- Pedig nem arra val� az id�.
Nem feleltem, bel�ktem a megvetemedett kaput, �s �tmentem az el�csarnokon a
l�pcs�h�z. -- Lift persze nincs -- morogta Canelli.
�tperces kem�ny, izzaszt� kapaszkod�s �r�n feljutottunk a harmadik emeleti
folyos�ra, ott meg�lltunk, hogy kif�jjuk magunkat. A b�d�s folyos�t el�rasztotta
az �porodott hullad�k-, vizelet- �s konyhaszag. Ahogy ott �lltunk zih�lva, kiny�lt
egy ajt�. Sz�k b�rnadr�gba �s b�borv�r�s b�rsonyingbe �lt�z�tt magas, sz�ke f�rfi
l�pett ki a folyos�ra. Shirley Temple-�hez hasonl� loknikban omlott a v�ll�ra
kifeh�r�tett haja; f�lcimp�in par�nyi gy�m�ntok villantak meg. K�t l�p�st tett
fel�nk, azut�n t�tov�n meg�llt, �s h�tat ford�tott. Cs�p�j�t risz�lva ment vissza a
szob�j�ba. Egy pillanattal k�s�bb hallhattam, hogy feltette a biztons�gi l�ncot.
-- Ott a t�zl�pcs� -- mutatott Canelli a folyos� v�g�n l�that� v�r�s bet�s
"V�szkij�rat" feliratra.
Kongott �s csikorgott a l�bunk alatt a rozsd�s vasl�pcs�, ahogy felm�sztunk a
tet�re. Blake a k�tr�nyburkolatra sz�rt kavicson leter�tett, �l�nk cs�koz�s�
f�rd�leped�n fek�dt, a faragott k� mellv�d m�g�tt. Der�kig meztelenre vetk�z�tt,
szabadon hagyva sz�k mell�t, kidudorod� bord�it. A k�k tr�ningfels�t p�rn�v�
�sszehajtva tette a feje al�. F�lig �res palack D�li B�felejt� �llt a keze �gy�ben.
Blake behunyt szemmel fek�dt. Kezei a mell�n, ak�r egy felravatalozott holttest�.
Lentr�l, az utc�r�l, egy ment�aut� szir�n�j�nak vijjog�sa nyomta el k�zeled�s�nk
zaj�t. Azut�n hirtelen elhalt a szir�na harsog�sa.
-- Blake.
Meztelen mell�n megfesz�ltek az izmok. Inas nyak�n g�rcs�sen r�ndult a feje a
hangom ir�ny�ba. Jobbja k�zben h�trany�lt a fegyver��rt.
Abban a pillanatban, amikor gyorsan leguggoltam �s el�r�ntottam a revolveremet,
m�r l�ttam az arc�n a felismer�s villan�s�t: szeme r�m meredt, �lla
megk�nnyebb�lten elernyedt.
-- �, te j� isten; maga az, hadnagy? R�m b�mult, azut�n Canellire, v�g�l a kez�ben
l�v�, k�l�nleges kr�mac�l revolverre. Hunyorogva n�zte a fegyvert, szem�ld�k�t
r�ncolta, fej�t r�zta. M�g meg se sz�lalt, de m�r tudtam, mit fog mondani, �s
hogyan mondja: -- Ezt... csak �gy ... itt tal�ltam, eg�szen v�letlen�l.
Becsszavamra.
Valaki... -- M�g mindig szem�ld�k�t �sszevonva meredt a fegyverre. Azut�n
�vatosan letette a t�r�lk�z�re, a f�lig �res mell�. -- Azt gyan�tom, alighanem
el�shatta itt, valaki.
-- �n is ezt gyan�tom. -- Eltettem a revolveremet, �tmentem a kavicsos tet�re, �s
felemeltem a fegyvert. Felismertem, hogy ebben a helyzetben m�g ink�bb
megnyerhetem Blake bizalm�t, ki�r�tettem h�t a kr�mozott kis 22-es revolvert, �s a
zsebembe raktam a fegyvert meg a t�lt�nyeket. -- Val�sz�n�leg egy hulig�n dugta
el itt.
-- Vagy valami k�b�t�szer�rus -- mondta Canelli rezzenetlen arccal.
Blake hirtelen fel�lt a f�rd�leped�n. Ker�lte a tekintet�ket, sz�thajtogatta a
tr�ningfels�t, �s �th�zta a v�lla f�l�tt. Inas karja l�db�r�s volt, reszketett.
-- Hideg van -- motyogta. -- Eg�sz hirtelen hideg lett.
-- Hogy jutott eszedbe, hogy ma napf�rd�zz? -- k�rdezte Canelli bar�ts�gosan.
Alig s�t a nap.
Blake felkapta a f�l �veg D�li B�felejt�t, �s eln�zte egy pillanatig. V�g�l fel�m
emelte az �veget t�tova, k�rd� mozdulattal. Nem b�nja, ha ... hm ... iszom egy
kicsit?
-- Igy�l csak.
Hangos h�rp�l�ssel nyelte le a s�r�, szirupos ital nagy r�sz�t.
-- Ez m�r d�fi! -- Megt�r�lte a sz�j�t, �s gondosan visszacsavarta a palackra a
kupakot. -- Ez azt�n a j�! Tudja, ez m�r r�geszme n�lam, azt hiszem, �gy nevezik.
Valah�nyszor becsuknak, m�g ha csak egy �jszak�ra is, mindj�rt a D�li B�felejt�re
gondolok. Meg arra is, hogy ki kell jutnom a napf�nyre. M�g ha nem is s�t a nap.
�s arra is sz�ks�gem van ... -- elhallgatott. Azut�n reszketve, fej�t r�zva
folytatta:
�r�lts�g, azt hiszem. Ahogy mondtam, r�geszme. Megr�gz�tts�g. -- Besz�d
k�zben r�m n�zett; az �r�k vesztes fak� szeme szorongva hunyorgott. -- Mi van
Ricc�val, hadnagy?- k�rdezte. -- Megtal�lt�k m�r?
-- Ezen dolgozunk, Blake.
-- �rtem. H�t... -- megnyalta a sz�ja sz�l�t. -- Van egy �tletem a maguk sz�m�ra.
�ppen erre gondoltam. �ppen, most, amikor itt hever�sztem, Arra k�sz�ltem, hogy
felh�vjam magukat. Igaz�n.
-- Mi az az �tlet?
-- Ricco t�rstulajdonos egy b�rban a Mission Streeten. Az a neve, hogy Beugr�.
Nem igazi b�r. Csak aff�le polosk�s, sarki kispiszkos. De eml�kszem, hogy
egyszer r�gebben, amikor bujk�lt, ott h�z�dott meg egy szob�ban a b�r m�g�tt.
Lehet, hogy ott van. �gy �rtem, ha m�r minden�tt hi�ba kerest�k, ott tal�n
megtal�lj�k.
-- Megpr�b�ljuk. K�sz�nj�k.
-- J�. Majd sz�ljanak.
-- Meglesz.
-- J�. Nos ... -- fel�llt, a kavicsra tette a D�li B�felejt�t, �s r�zni kezdte a
f�rd�leped�t. -- Nos, azt hiszem, jobb lesz, ha lemegyek.
Megv�rtam, am�g �sszehajtja a f�rd�leped�t, �s a h�na al� dugja, csak azut�n
sz�laltam meg. -- Van egy �js�gunk a sz�modra, Blake.
-- �js�g? -- Szorongva f�rk�szte az arcomat, �s nyelt egyet-kett�t. -- Mif�le
�js�g?
-- Azonos�tottuk azt, akit "Thorson" n�ven emlegett�l. Tudjuk, kicsoda.
-- Kicsoda?
-- Joey Annunzio a neve.
-- Ki... -- Nyelve hegye k�rbenyalta s�padt ajk�t. -- Ki az a Joey Annunzio?
-- Joey Annunzio hivat�sos b�rgyilkos mondta Canelli. -- Neh�zfi�. Igazi neh�zfi�.
Miamib�i. Tudod, oda val� a maffia �sszes nagy c�ll�v�sze, Miamibe.
-- �s m�g mindig itt van San Francisc�ban -- tettem hozz�.
-- Lehet, hogy eltakar�tja maga ut�n a nyomokat -- folytatta Canelli. -- Joey
nagyon
�vatos. Tiszta munk�t v�gez. Sose hagy elvarratlan sz�lat.
-- J�zus! �n ...
-- Ricco eml�tette neked valaha Annunzio nev�t? -- k�rdeztem.
-- Nem. J�zusra. Soha. Esk�sz�m az Istenre, �...
-- �s Thompsont? -- k�rdezte Canelli. Besz�lt Ricco valaha Thompsonr�l?
Blake hevesen r�zta a fej�t. -- Nem. Semmif�le Thompsont nem eml�tett. Csak
Thorsont. Esk�sz�m az Istenre, csak ezt az egy nevet hallottam. Csak Thorsont. --
Inas mell�hez szor�totta a palackot meg a f�rd�leped�t, �s fel�m fordult. K�ny�rg�
szeme kerekre t�gulva meredt r�m, amikor sir�nkozva megsz�lalt: -- Meg kell
hogy v�djen, hadnagy. Az isten�rt, �n b�ztam mag�ban. Mindent megtettem, amit
mondott. Mindent..
-- Amikor a Beresfordba hajtott�l Thorsonnal -- k�rdeztem --, mondott valamit
arr�l, hogyan jutott a Buickhoz?
-- Nem. Csak annyit mondott, hogy semmi k�z�m hozz�. J�l eml�kszem erre.
M�gk�rdeztem, lopta-e. �s � azt mondta ...
Bal fel�l messzehord� puska ropog�s�t hallottam. Egy, k�t, h�rom l�v�st. Canelli
meg�tk�zve �v�lt�tt fel. Blake sikoltott. Az arcomba csap�dott valami:
t�glat�rmel�k egy k�m�nyr�l. Egy pillanatig tehetetlen c�lpontk�nt �lltam, f�ldbe
gy�kerezett l�bbal, b�n�n l�g� karral. Azut�n, k�sei reakci�, elvetettem magam a
kavicsos tet�n. Es�s k�zben szemem Blake-et kereste. L�ttam, hogy kiny�lik a
sz�ja. Szorong�, kerek szeme villant egyet, azut�n megfagyott a tekintete. M�g
mindig mag�hoz szor�tva a palackot meg a t�r�lk�z�t, csendesen f�jta ki a leveg�t,
mik�zben lassan t�rdre roskadt, tehetetlen�l furcsa �l� helyzetbe g�rnyedt, azut�n
hirtelen oldalra zuhant. A palack bukfencezett egyet a kavicson, azut�n lassan
f�lk�rt �rt le. Amikor lehullott a mell�r�l a t�r�lk�z�, v�res k�rt l�ttam a sz�ve
f�l�tt.
Canelli �gyetlen�l, t�rden �s k�ny�ken k�szva, jobbj�ban revolverrel a k� mellv�d
fel� indult. �n h�ton fejtve sz�mhoz emeltem az ad�-vev�t.
-- Swig.
-- Hallottuk.
-- Magukt�l balra van, a tet�n. Azon a tet�n, amelyik ugyanolyan magas, mint ez.
�gyeljenek el�l �s h�tul, maga meg Marsten. �s, az �g szerelm�re, k�rjenek
er�s�t�st. Mi itt maradunk. Pontosan itt. -- R�j�ttem, hogy f�l�slegesen kiab�lok.
Nagy er�fesz�t�ssel m�rs�keltem a hanger�met:
-- �rt engem?
-- Igen, uram. Vettem. Visszanyomtam tokj�ba az ad�-vev�t, el�h�ztam a
revolveremet, v�gigk�sztam a durva kavicson, �s a mellv�d m�g� guggoltam. A
csak szemmagass�gig l�tsz� Canelli el�reg�rnyedve meredt a h�romm�ternyire
l�v� szomsz�d tet�re. L�t valamit?
-- Amikor el�sz�r l�tt, miel�tt elvetettem miagam, l�ttam egy fejet meg egy pusk�t
lihegte Canelli. -- �gy gubbasztott, ahogy mi most, a pusk�j�t a k�szeg�lyre
fektette, �sszeh�z�dzkodva, h�tamat a mellv�dnek t�masztva belesz�ltam az ad�-
vev�be:
-- Swig?
-- Igen, uram.
-- Biztos�tott�k a h�zat mindk�t oldalr�l?
-- Igen. -- K�zelr�l hallottam egy szir�n�t. Csak �gy magamnak b�lintottam. Nem
kellett hozz� egy percn�l t�bb, m�r m�s szir�n�z� aut�k is gyorsan k�zeledtek, A
M�sik negyedben mindig k�zn�l vannak a rend�r�k.
-- Mif�le �p�let az? -- k�rdeztem.
-- Lak�h�z, f�ldszinti �zletekkel -- felelt Swig. -- Ugyanolyan, mint emez.
-- Azt akarom, hogy maga �s Marsten z�rj�k le a kij�ratokat, Senki se l�phet se be,
se ki. Ak�r lak�, ak�r v�s�rl�, nem �rdekel. Senki se t�vozhat. Vil�gos?
-- Igen, uram. Vil�gos. -- El�l kij�tt valaki?
Egy kis haboz�s ut�n v�laszolt: -- Nem hinn�m. N�h�ny m�sodpercig bajl�dtam a
r�di�val. Sok minden t�rt�nt. De nem hiszem, hogy kij�tt volna valaki.
-- N�h�ny percen bel�l lent lesz�nk.
-- Igen, uram.
Az ad�-vev�t visszacs�sztattam a hely�re, megr�ztam magam, t�rdre emelkedtem,
�s �vatosan �tkukucsk�ltam a mellv�d f�l�tt. Azut�n a nyolcm�ternyire l�v�
t�zl�pcs�re pillantottam. Egy �ves se volt m�g a ruh�m, a kedvenc �lt�ny�m. Nem
fogok nyolc m�tert n�gyk�zl�b k�szni benne ezen a kavicson. -- L�t valamit,
Canelli? -- k�rdeztem.
-- Nem, uram. Alighanem lement a tet�r�l.
-- �lljunk fel. Jobb lesz a l�t�sz�g�nk. Igen.
Revolver�nket l�v�sre k�szen tartva, egy �temre emelkedt�nk fel.
-- Nicsak -- mutatott el�re Canelli. -- N�zze! Az ott. Azt az ajt�t.
A kis, n�gysz�g� falm�lyed�sben nyitva �llt a tet�r�l levezet� ajt�. Mellette a
kavicson egy pusk�t l�ttam, lef�r�szelt cs�v� karab�lyt. A fa puskaagyat
k�zvetlen�l a ravasz kidudorod�sa m�g�tt lev�gt�k.
-- Ezt m�r elette innen a fene. Eltettem a revolvert, �s visszafordultam
Blake-hez. �lettelen szeme kit�gulva meredt az �gre. K�k tr�ningfels�j�t �titatta a
v�r.
-- M�g a f�ldre se zuhant, m�r halott volt -- mondtam.
-- Szeg�ny fick� -- jegyezte meg Canelli.
-- Sz�letett vesztes volt. Igazi vesztes. Fogadni mern�k, t�z �ve nem nevetett.
-- Csak azt nem tudom meg�rteni -- mondta Canelli --, hogyan tudott olyan
gyorsan kereket oldani. Arra gondolok, hogy k�t percen bel�l lez�rtuk az eg�sz
�p�letet. M�g k�t perc se telt bele.
A k�vetkez� sarokra mutattam. -- Az a Huszonkilencedik utca. M�r nem vagyunk
messze.
-- Igaz.
Ricco Beugr� b�rja fel� tartva d�l fel� haladtunk a Mission Streeten. Hat �ra volt,
vacsoraid�. A Mexik�i vend�gl� el�tt eszembe jutott, hogy reggel �ta nem ettem,
-- Vajon tudta-e, hogy hekusok vagyunk! -- t�n�d�tt Canelli.
-- Kicsoda?
-- Annunzio.
-- Honnan tudja, hogy Annunzio volt?
-- Sz�val... -- Szem�ld�k�t r�ncolva r�m n�zett. -- Csak �gy gondolom. Abb�l,
hogy nagyon szakszer� gyilkoss�gnak l�tszott. Nem �gy gondolja?
Bossz�san b�lintottam. -- De igen. -- Pr�b�ltam nem gondolni r�, mit sz�l majd
Dwyer, ha megtudja, hogy Blake-et akkor �lt�k meg, amikor �ppen velem besz�lt.
Mihelyt biztos�tottuk a Mason Street 387-tel szomsz�dos h�zat, �s megszervezt�k a
h�zkutat�st emeletr�l emeletre, szob�r�l szob�ra, telefon�ltam Friedmannak a
K�zpontba. Amikor befejeztem a r�vid helyzetjelent�st, hossz� csend t�madt a
vonalban. V�g�l. Friedman s�hajtott. Hosszan, b�natosan f�jta ki a leveg�t.
-- Ma m�r a szememre vetetted egyszer a fejesekkel v�vott h�bor�mat -- mondta.
Rem�lem, tudod, hogy ez fontos gy�zelem a m�sik oldal sz�m�ra.
M�r am�gy is d�h�s voltam a kudarc miatt, �s szenvedtem a l�v�sek okozta
k�sleltetett megr�zk�dtat�st�l, ez�rt �lesen visszav�gtam, eml�keztetve Friedmant,
hogy Blake szabadl�bra helyez�se az � �tlete volt, nem az eny�m. De ahogy
kimondtam, meg is b�ntam. -- Sajn�lom -- motyogtam, �s ments�get keresve
hozz�tettem: A zak�m ujja is elszakadt k�sz�s k�zben azon az �tkozott tet�n.
�jra s�hajtott. -- Ugyan, hagyd. Mi van Ricc�val?
Megmondtam neki, hogy m�r a Mission Street k�rzet�ben vagyunk, k�vetj�k
Blake tan�cs�t.
-- Ott van, ni -- sz�lalt meg Canelli. -- A Beugr�.
Telefon�ltam er�s�t�s�rt, �s Culligant k�rtem meg, hogy k�sz�tse el� az akci�t a
helysz�nen. Amikor megl�ttuk Culligan cirk�l�j�t a Beugr� el�tt parkolni, mi is.
lez�rtuk a mi�nket �s bes�t�ltunk. S�t�t �s sz�k helyis�g volt a Beugr�, �ppen csak
elf�rt benne egy v�r�s m�m�rv�ny bor�t�s� s�nt�s meg egy sor m�anyag bevonat�
b�rsz�k, a legt�bbnek az �l�s�n m�r v�gighasadt a m�b�r. A s�nt�s m�g�tt teljes
sz�less�gben t�k�r bor�totta a falat. A t�kr�t �zl�stelen�l teleragasztott�k
p�lmaf�k,
sz�llovasok, homokos tengerpart �s hawaii l�nyok f�nyk�p�vel. A t�bbi falra
p�lmalev�l mint�j� z�ld m�anyagot �s n�db�l sz�tt gy�k�nyt sz�geztek. Por,
nedvess�g �s �porodott s�rszag �rasztotta el a Beugr�t.
Culligan a s�nt�spult egyik v�g�n �lt, 3 m�sik v�g�n egy detekt�v a F�oszt�lyr�l.
A k�t detekt�v k�z�tt k�z�pen �llt a csapos, hawaii inge f�l�tt k�z�mb�sen
keresztbe font karral, a h�ts� pultnak t�maszkodva.
Amikor megpillantott benn�nket, Culligan lecs�sztatta langal�ta test�t a
b�rsz�kr�l, h�tat ford�tott a csaposnak, �s odaj�tt hozz�nk. A m�sik detekt�v, a
s�nt�spult v�g�n, mag�hoz intette a csapost, hogy ne hallgathassa ki, mit
besz�l�nk. Culligan h�trapillantott a csaposra, azt�n halkan besz�molt. -- K�nny�
esetnek l�tszik, hadnagy. Csak ki kell menn�nk a s�nt�s h�ts� ajtaj�n. Van ott egy
sik�tor, oda hordj�k: a szem�ttart�lyokat. A sik�torb�l ny�lik a lak�s ajtaja.
Tulaj
donk�ppen k�l�n�ll� kis kunyh�. Nincs h�ts� kij�rata. Legfeljebb k�t ablakon
lehet kijutni, de azok kicsik, �s k�r�lbel�l k�t m�ter magasan vannak. A
F�oszt�lyr�l m�r kiment k�t fick� a kunyh� m�g�. A sik�torb�l ny�lik egy
v�szkij�rat a mell�kutcai j�rd�ra. Ez el van reteszelve bel�lr�l. Legal�bbis �gy
volt.
Odak�ldtem k�t egyenruh�s rend�rt egy j�r�raut�ban. -- A szok�sos lass�,
tagolatlan, monoton hangon besz�l� Culligan mintha egy �rulist�t olvasott volna
fel. Jelent�s�t befejezve leengedte a v�ll�t, laz�n l�gatta a karj�t. A pillanatnyi
csendben hallottam, hogy korog a gyomra. Culligant fek�ly k�nozta.
-- Mi van Ricc�val? L�tta �t?
-- Nem. H�rom-n�gy �r�val ezel�tt j�tt ide, a csapos szerint k�r�lbel�l h�rom
�rakor. Az�ta nem j�tt ki. Azt mondja a csapos, egy n�vel �rkezett. A csapos ez�rt
�gy gondolja .,.-- Culligan t�tov�zott --, �gy gondolja, hogy most m�r biztos
alszanak. N�h�ny percre kimentem, �s megpr�b�ltam belesni. De nem siker�lt.
Leh�zt�k a rolett�t.
A h�ta m�g� n�ztem. -- Mennyire megb�zhat� a csapos?
Csontos v�ll�t vonogatva Culligan a fej�t r�zta. -- Fogalmam sincs r�la, hadnagy. -
- Culligan mindig �vakodott a k�telez� erej� nyilatkozatokt�l.
-- Tal�lgasson.
Ism�t v�llat vont. -- Tal�n megb�zhat� mondta kelletlen�l. -- �g a villany a
lak�sban? -- k�rdeztem.
-- Nem.
-- No j�. Maguk ketten itt maradnak tartal�kban. Canelli meg �n bemegy�nk.
Mondja meg a kintieknek. Azt pedig z�rj�k be -- mutattam a bej�rati ajt�ra. --
Nincs sz�ks�g�nk n�z�k�z�ns�gre.
-- Igen, uram. -- Culligan az ajt�hoz ment, r�h�zta a reteszt, azut�n ad�-vev�j�n
besz�lt. �n elindultam a b�rsz�kek mellett a h�ts� ajt�hoz. Egy r�vid folyos�,
amelyr�l a f�rfi- �s n�i v�c� ny�lt, nagy vasajt�hoz vezetett. Nem volt bez�rva.
Magam fel� r�ntottam a neh�z ajt�t, �s nyitva hagytam. A h�v�s esti leveg�t
nyomaszt�an �thatotta a szem�t b�ze. Az ajt�n kivillan� f�nyben h�rom patk�nyt
l�ttam, amint m�dszeresen zab�lja az egyik tart�lyb�l ki�ml�tt hullad�kot.
K�zeled�semre a patk�nyok rosszkedv�en h�z�dtak vissza a tart�lyok m�g�.
A j�rd�ra ny�l� ajt�hoz l�ptem, megbizonyosodtam r�la, hogy el van reteszelve,
azut�n a lak�s ajtaj�hoz mentem. L�v�sre k�sz revolverrel a kezemben csendben
�lltam egy percig �s f�leltem. A patk�nyok mozgol�d�s�n k�v�l semmilyen zajt
nem hallottam. �vatosan a kilincsgombhoz ny�ltam, �s friss faforg�csot tapintott
ki a kezem. Az ajt�t er�szakkal nyitott�k ki. Most be volt csukva, de nem volt.
bez�rva. A falhoz lapultam, az ajt�t�l jobbra, �s megv�rtam, am�g Canelli is
elhelyezkedik bal oldalt. Egyszerre b�lintottunk, azut�n az ajt�ra tettem a
kezemet,
�s finoman benyomtam. Csikorogva ny�lt ki.
Bel�lr�l a fedetlen sik�torb�l �rad� szem�tb�zzel keveredve, az er�szakos hal�l
f�lreismerhetetlen szag�t �reztem: h�nyad�k �s �r�l�k b�ze vegy�lt a sziv�rg� v�r
keser�des illat�val.
Revolveremre hajolva bel�ptem a nyitott ajt�n az els�t�t�tett szob�ba. A h�ts�
falba v�gott k�t kis ablakon besz�r�d�tt egy k�zeli utcai l�mpa halv�ny f�nye. A
f�nysug�r egy nyitott rekami�ra vet�d�tt. Egy f�rfi � egy n� fek�dt egym�s-
mellett �g �gy k�zep�n. Mindkett� meztelen�l. Nyilv�nval�an k�t l�v�s �rte
mindkett�j�ket: egy a mellen, egy pedig a homlok k�zep�n. Valamilyen l�thatatlan
vesz�ly ellen v�dekezve m�g mindig m�lyen revolverem f�l� hajolva �lltam.
Lassan kiegyenesedtem, eltettem a, fegyvert, �s k�zelebb l�ptem a nyitott ajt�n
be�rad� h�v�sebb leveg�h�z.
-- Vegye �t ezt, Canelli -- mondtam. -- �n megvacsor�zom, �s hazamegyek.
Azut�n zuhanyozom, pizsam�t �s k�nt�st h�zok, �s t�v�t n�zek. Ha v�gzett,
f�lh�vhat. De ne tizenegy ut�n.
�ppen a tizenegy �r�s h�rekre kapcsoltam, amikor megsz�lalt a telefon.
-- Canelli vagyok, hadnagy, H�vtam volna m�r el�bb is, de elakadtam, �gy �rtem,
alaposan elakadtam,
-- Elakadt?
-- Igen -- helyeselt buzg�n. -- Elakadtam. A sz�z meg sz�z csipcsup r�szletben �s
isten tudja, m�g miben. Becsszavamra, hadnagy, nem tudom, maguk hogyan
csin�lj�k. Minden nyomot k�vetnek, k�rd�sekre v�laszolnak, �s m�gse borulnak ki.
K�l�n�sen az �js�g�r�kkal szemben, -- Ezt nevezi Friedman, hadnagy az �nuralom
m�v�szet�nek -- feleltem sz�razon. -- Mit tal�lt?
-- Azt hiszem, sok mindent. De, a j�zus�t, ha arra gondolok, mennyi szart kavartam
fel itt, �s pr�b�ltam mindent nyomon k�vetni, h�t igaz�n ...
-- Canelli, k�rem, a t�rgyra. Elmulasztom a tizenegy �r�s h�reket�
-- �. Igenis. Sajn�lom, hadnagy. Teh�t... -- Neh�zkes, m�ly l�legzetet vett. --
L�ssuk csak. El�sz�r is siker�lt m�s forr�sb�l is meger�s�teni, amit Culligan
mondott a csapos vallom�s�r�l: Ricco k�r�lbel�l d�lut�n h�rom �ra fel� j�tt be a
n�j�vel. Margaret Rath a neve; m�sodrend� loty�, amennyire kider�thettem.
Ugyanott dolgozott, ahol Ricco, a Mocsoknegyedben.
-- �gy �rti, Kelleyn�l.
-- Igen. Ott. No, ak�rhogy is, h�rom k�r�l j�ttek a Beugr�ba, ittak n�h�ny
poh�rral,
azut�n h�tra mentek. Abb�l, amit megtudtam, ez havonta egyszer-k�tszer fordult
el�. Ricco m�r egy�tt �lt egy n�vel, ahogy kor�bban elmondtam. Ha felcs�pett
valakit, a Beugr�t haszn�lta. Igaz�n csinos kis bolt, �s sokat hoz neki. Vagyis,
helyesebben, hozott.
-- Azut�n mi t�rt�nt, Canelli? -- k�rdeztem, finoman s�rgetve.
-- Azt�n ezek ketten elt�ntek, amint m�r mondtam. H�tul. Ez h�rom �ra harminc
k�r�l t�rt�nhetett, miut�n iszogattak, meg minden. -- L�legzetv�telnyi sz�netet
tartott. -- �s azt�n, vagy egy negyed�ra m�lva, �gy mondja a csapos, bej�tt az a
fick�, �s rendelt egy italt. Holtbiztos, hogy Annunzio volt.
-- Megmutatta a f�nyk�p�t a csaposnak?
-- Igen. �s egy csom� embert felhajtottam, aki szint�n ott volt h�rom harminc �s
n�gy �ra k�z�tt. �k is azonos�tott�k. Csak az a b�kken�, hogy nem volt t�bb
f�nyk�pem, amelyekb�l v�laszthattak volna. Tudja, ahogy a k�nyvben el� van
�rva. De h�t...
-- R� se r�ntson. Ezut�n mit t�rt�nt?
-- Ez a fick�, Annunzio, rendelt egy italt. Semmit se mondott. Semmit se csin�lt.
Csak egy italt rendelt, ennyi az eg�sz. Azut�n odatett egy doll�rt a pultra, �s
megk�sz�nte az italt a csaposnak. Igaz�n udvarias volt, azt mondja a csapos. Azt�n
kiment a h�ts� ajt�n, mintha a budiba menne. Ennyi volt az eg�sz.
-- Hogy �rti, hogy "ennyi volt az eg�sz"? -- k�rdeztem idegesen.
-- Vagy tizen�t perc m�lva a csaposnak nyilv�n felt�nt, hogy Annunzio nem j�tt
vissza. Lehet, hogy egy f�l�ra is beletelt. Sok dolga volt, azt mondja, nem
eml�kszik biztosan. Mindenesetre h�trament a f�rfiv�c�be, �s megn�zte. �res volt.
Kinyitotta a v�szkij�rat ajtaj�t is, �s �szrevette, hogy az utc�ra ny�l� k�ls�
ajt�n
elh�zt�k a reteszt. Arra gondolt, hogy ott ment ki a fick�. Ez, mint mondja,
megesik n�ha. K�l�n�sen olyankor, amikor a v�szkij�rat nincs bez�rva. Most
pedig nem volt, Ricco meg a bab�ja, Margaret miatt.
-- Hallott valamit a csapos? L�v�seket?
-- Nem -- felelt Canelli. -- M�s se hallott semmit, akit meg tudtam k�rdezni. �s
fogadni mern�k r�, hogy tudom, mi�rt nem.
�gy d�nt�ttem, nem k�rdezem meg, honnan tudja.
-- Gondolom, nem hivatalos - folytatta Canelli --, am�g az orvosszak�rt� ki nem
�ssa a goly�kat, de az �ldozatok homlok�n l�that� lyuk 22-es. Ez mindent
megmagyar�z, ha Annunzio a tettes. Arra gondolok, h�nyszor halljuk a maffia
neh�z fick�ir�l, hogy nagy sebess�g� 22-es, �reges hegy� t�lt�nyt haszn�lnak,
mert a zaj tomp�that�, �s nincs ballisztikai nyom, mivel a goly� elpuszt�tja
�nmag�t. Ez�rt �gy k�pzeltem, hogy...
Felberregett a cseng� a bej�rati ajt�mon. -- Mi ez? -- k�rdezte Canelli.
-- Valaki van az ajt�n�l.
-- Ilyen k�s� �jszaka?
-- �gy l�tszik -- feleltem. -- Van m�g valami, Canelli?
-- Semmi k�l�n�s, hadnagy. M�g mindig keresek valakit, aki l�tta Annunzi�t
kimenni a j�rd�ra ny�l� ajt�n. De eddig nem j�rtam szerencs�vel.
A cseng� ism�t berregett, ez�ttal hosszabban, hat�rozottabban. -- Jobb lesz, ha
ajt�t nyitok. Holnap reggel tal�lkozunk odabent. Ugye, nem b�nja, hogy be kell
j�nnie szombaton?
-- Nem b�nom, hadnagy -- felelt vid�man.
-- J�l van. K�sz�n�m. J� �jszak�t, Canelli.
-- J� �jszak�t, hadnagy. �s k�sz�n�m, hogy r�m b�zta a dolgot, meg mindent. Amit
az el�bb mondtam, hogy mennyire zaklatnak az �js�g�r�k, nem �gy �rtettem,
hogy...
Harmadszor sz�lalt meg a cseng�, d�h�sebben, m�g hosszabban. --- J� �jszak�t,
Canelli.
Visszaakasztottam a telefont, magamra kaptam a f�rd�k�penyemet, �s mez�tl�b
s�t�ltam v�gig a folyos�n a bej�rati ajt�hoz. Bekapcsoltam a k�ls� l�mp�t, �s a
k�mlel�ny�l�shoz szor�tottam a szememet. Ismeretlen arcot l�ttam: k�z�pkor�, j�l.
�lt�z�tt f�rfi �llt ott, feh�r inget, r�gi iskolai nyakkend�t, k�lts�gesnek l�tsz�
gabardin kab�tot �s a magas beoszt�s� emberekre jellemz� nemezkalapot viselt.
Arca is arra vallott, hogy a vezet� r�teghez tartozik: aszketikusan sov�ny, hossz�,
keskeny orr, szigor� sz�j, rosszall� szemek a semmir�l sem �rulkod�,
tekn�ckeretes szem�veg m�g�tt. Gondosan borotv�lt, kis �sz bajuszt viselt.
Am�g szeml�ltem, az idegen f�lreh�z�dott, �s egy m�sik f�rfit pillantottam meg:
Charles Brautigant, az FBI, a Sz�vets�gi Nyomoz� Iroda vezet� helyi �gyn�k�t.
Kelletlen�l nyitottam ajt�t. Sose kedveltem Brautigant, � se engem, �s
gyan�tottam, hogy egyetlen helyi hekust sem kedvel.
-- Hadnagy -- k�sz�nt Brautigan, -- �s sajn�lom, de k�zbej�tt -- a
f�rfiraJmutatott.
A f�hadisz�ll�sunkr�l, Washingtonb�l. Egyenesen a rep�l�t�rr�l j�v�nk. --
Brautigan szem�lytelen, v�kony c�rnahangja metsz�en magas, szapora �temben
pattogott. A Yale egyetemre j�rt, �s a Borosty�n-lig�hoz tartoz� f�iskol�kon
szok�sos mesterk�lt kiejt�ssel besz�lt. Magas, rendk�v�l eleg�ns f�rfi, vil�gosk�k
szem�, s�r� �sz haja sz�npadias�n lobogott. F�ltehet�en az�rt, hogy k�ls�leg is
hangs�lyozza a Borosty�n-lig�s k�p�t, Brautigan sose viselt m�st, mint
tweed�lt�nyt, gombolt gall�r� inget �s r�gi iskol�ja nyakkend�it. Egyszer el�rulta,
hogy csak m�rt�k ut�n k�sz�lt cip�t hord.
Amikor Forbes nem ny�jtott kezet, megfordultam, �s a nappali szob�mba vezettem
�ket. T�bbnyire rendben tartom a szob�t. Ezen az est�n azonban v�gigb�ng�sztem
a h�rom napja nem olvasott �js�gokat, �s a szoba rem�nytelen�l tele volt sz�tsz�rt
pap�rral, az asztalon az �res b�gre �s poh�r mellett ott maradt a t�v�n�z�s el�tt
elfogyasztott vacsora marad�ka. Kikapcsoltam a t�v�t, felnyal�boltam az �js�gokat
a hever�r�l, �s hellyel k�n�ltam �ket. Amikor le�ltem k�nny� sz�kembe,
�szrevettem, hogy Brautigan-meztelen l�bamra b�mul. Egy csap�sra f�zni kezdett
a l�bam.
-- Nem fog sok�ig tartani -- mondta Brautigan, -- Legal�bbis rem�lem, hogy nem.
Most akartuk el�rni mag�t, ahelyett, hogy holnap besz�ln�nk a hivatal�ban.
Mindj�rt meg�rti az ok�t.
Forbes sikertelen�l pr�b�lta elhelyezni kifog�stalanul vasalt kalapj�t a mellette
�ll�
kis l�mpaasztalon. V�gre eltolta a l�mp�t, vesz�lyesen k�zel az asztal sz�l�hez,
�r�mmel tette le a kalapj�t, �s szembefordult velem.
-- A Murdock-gyilkoss�gr�l van sz� sz�lalt meg Forbes. Meg sem lepett, hogy
sz�raz �s pontos, finom leereszked� hangon besz�lt. Tekintete pontosan a bal
v�llam f�l�tti k�pzeletbeli pontra szegez�d�tt. Mihelyt megismertem a r�szleteket,
elhat�roztam, hogy azonnal idej�v�k.
-- Calvin az iroda helyettes igazgat�ja jegyezte meg Brautigan. L�ttam, hogy
amikor ezt mondja, Forbes sz�ja megfesz�l a gondosan borotv�lt bajusz alatt.
Rosszall�s villant a szem�ben. Arra gondoltam, vajon sz�l�totta-e m�r valaha
Brautigan Forbest a keresztnev�n, vagy megteszie m�g egyszer az �letben.
-- �gy tudom -- mondta Forbes --, hogy maga �s Barbara Murdock megtal�lt�k
Eliot Murdock feljegyz�seit. Azt is gondolom, hogy a feljegyz�sek
l�nyegbev�g�ak.
-- Megbocs�tana egy pillanatra? -- Felkeltem, �s az el�szob�n �t a h�l�szob�mba
mentem. A papucsom az �r�asztal mellett �llt. Murdock feljegyz�seinek �s a
tan�nyilatkozatoknak a f�nym�solatai ott voltak az �r�asztalban. Felh�ztam a
papucsot, �s visszamentem a nappaliba. -- Eln�z�st, f�zott a l�bam -- magyar�ztam.
Mindketten g�g�s tekintettel tudatt�k eln�z�s�ket, �s Forbes egy percig feszesen
hallgatott, miel�tt �jra megsz�lalt: Amint m�r mondtam, �gy tudjuk, hogy a
feljegyz�sek l�nyegbev�g�ak. Ez�rt szeretn�nk m�solatokat kapni r�luk, amilyen
gyorsan csak lehet. A tan�nyilatkozatokr�l is. Kiv�ltk�ppen a tan�nyilatkozatokr�l.
-- Murdock meggyilkol�sa �gy�ben nyomoznak?
-- Nem. Nem k�zvetlen�l. De mell�kesen ezt is vizsg�ljuk, egy folyamatban l�v�
m�sik nyomoz�s r�szek�nt.
-- A nyomoz�s a Pentagonra is kiterjed? Forbes �s Brautigan gyors,
kif�rk�szhetetlen pillant�st v�ltott, azut�n Forbes megjegyezte: -- Sz�val l�tta
�ket.
A feljegyz�seket �s a tan�nyilatkozatokat. Elismeri, hogy megtal�lta �ket.
Tudtam, hogy hirtelen szokatlanul el�ny�s helyzetbe ker�ltem, ez�rt lassan,
hat�rozottan b�lintottam. -- Igen, megtal�ltuk �ket. A Beresford Hotel
p�nc�lszekr�ny�ben voltak. Most n�lunk vannak, a bizony�t�kok t�r�ban.
-- Olvasta �ket?
B�lintottam. -- Igen -- feleltem �vatosan. -- Igen, olvastam.
- Meglehet�sen komolynak tal�lom az anyagot -- mondtam. -- Olyan komolynak,
hogy nincs is jogom m�solatokat adni �n�knek. Legal�bbis enged�ly n�lk�l.
Forbes szeme megmerevedett a tekn�ckeretes �veg alatt. -- �gy l�tom, nem �rti
meg, hadnagy ... -- Fagyos g�nnyal hangs�lyozva azt a sz�t, hogy "hadnagy",
siker�lt kifejez�sre juttatnia a finom, f�l�nyes megvet�st, amit FBI-�gyn�k�k
�reztetnek olyan emberekkel, akik egyenruh�ban, fegyverrel �s rend�rjelv�nnyel
kezdik p�ly�jukat. -- Maga meg �n az utca m�s-m�s oldal�n dolgozunk. Mag�t
Murdock meggyilkol�sa �rdekli. Engem nem �rdekel Murdock. Legal�bbis nem
k�zvetlen�l. Engem eg�szen m�s �rdekel.
A f�l�nyes hangs�ly ism�t f�lre�rthetetlen�l utalt Forbes megvet�s�re.
Noha tudtam, hogy hib�t k�vetek el, rn�gis ellen�llhatatlanul kik�v�nkozott
bel�lem: -- �gy �rti, hogy �nt Baxter Wardell �rdekli.
Forbes hossz�, gy�l�lk�d� pillant�ssal m�rt v�gig, azut�n felkapta a kalapj�t, �s
fel�llt. A l�mp�t nem tette vissza a kis asztal k�zep�re.
-- Nem az�rt tettem meg h�romezer m�rf�ldet, hogy mag�val viaskodjam,
hadnagy.
�gy d�nt�ttem, hogy nem v�laszolok. Kellemetlen volt ott �lni f�rd�k�penyben,
mez�tl�b, �s hirtelen kisdi�knak �reztem magam, akit letol az igazgat�. De tudtam,
m�g rosszabbul erezn�m magam, ha felt�p�szkodn�k, hogy szemben�zzek
Forbesszal.
-- Mr. Brautigan azt mondta, hogy maga meg fogja �rteni, mi�rt k�v�natos ebben
az �gyben ker�lni a bonyodalmakat. Mindannyiunk �rdek�ben rem�lem, hogy
igaza Van. -- Forbes l�legzetnyi sz�netet tartott, azut�n folytatta: -- Azt mondja,
"enged�lyre" van sz�ks�ge. �n k�telkedem ebben, de nem vagyok hajland� emiatt
huzakodni. K�l�nben is, aludnom kell. Mr. Brautigan felh�vja mag�t holnap t�z
�rakor, �s megk�rdezi, megszerezte-e azt az enged�lyt. Akkor azt�n -- �jabb
fesz�lt sz�netet tartott -- eld�ntj�k, mit kell tenn�nk.
Vissza se n�zve kil�pett a folyos�ra, �s az ajt�hoz ment. -- Szerezze meg azt az
�tkozott enged�lyt, Hastings -- morogta Brautigan. -- Szerezze meg, k�l�nben
pof�ra esik.
Az ajt�n�l Forbes meg�llt, f�ltette a kalapj�t, �s gondosan eligaz�totta sz�pen
ny�rt
haj�n. Brautigan, engedve m�lt�s�g�b�l, az ajt�hoz sietett, kinyitotta, �s maga el�
tess�kelte Forbest.
Friedman nyugodtan szivarozva az �r�ra pillantott. F�l t�zet mutatott. Szombat
d�lel�tt l�v�n, csak Friedman, Canelli, Culligan meg �n voltunk szolg�latban a
Gyilkoss�gi Oszt�lyon. Culligan odakint, az osztag szob�j�ban fogadta a be�rkez�
telefonh�v�sokat. Canelli elment a halottk�m irod�j�ba, halottszemle befejez�s�t
v�rta, hogy elhozhassa a l�ved�keket, amelyek Ricc�val. v�geztek. Az �n
irod�mban egym�sra b�multunk Friedmannal, a Murdock-feljegyz�sek
f�nym�solataival telesz�rt asztal f�l�tt.
-- Val�j�ban -- jegyezte meg Friedman a m�solatokra mutatva -- pokolian kev�s a
l�nyeges adat ezekben. Amennyit �rtek abb�l, amit olvastam, el�g k�d�sek a tan�
nyilatkozatok. �s a feljegyz�sek is csak gyors�r�sos v�zlatok.
-- Azt v�rtam, hogy a tan�nyilatkozatok t�bbet fognak mondani. �gy n�z ki,
mintha mindenki a m�sikat pr�b�ln� bem�rtani, hogy � maga ne legyen s�ros.
-- Pontosan. Csak ez az egy Simpson nev� fick� besz�l �gy, ak�rki legyen is, mint
akinek mindenhez kulcsa van, amit hajland� felt�rni. De h�t amennyit tudunk r�la,
Simpson k�z�ns�ges port�s is lehet.
-- A port�sok �r�tik ki a pap�rkosarakat, tudhatod.
Friedman v�llat vont, �s hossz�, lomha f�stfelh�t f�jt a mennyezet fel�. -- Vajon
Wardell nyom�ban j�r-e Calvin Forbes? t�n�d�tt. A tan�nyilatkozatok fel� b�k�tt
a szivarj�val. -- Ezek nem eml�tik Wardellt. Murdock saj�t jegyzetei pedig nem
sz�m�tanak bizony�t�knak. K�l�n�sen nem ilyen nagy hal eset�ben, amilyen
Wardell.
-- Ha Wardell benne van ebben, akkor k�zvet�t�ket fogad fel.
Friedman b�lintott. -- Alighanem t�bbsz�r�s k�zvet�t�s �tj�n dolgozik. -- R�vid
elm�lked�s ut�n elgondolkodva folytatta: -- Azon t�n�d�m, vajon j�l fekszik-e
Wardell a jelenlegi washingtoni korm�nyn�l.
-- Mit sz�m�t ez?
-- Ha kegyvesztett�, v�lt, megpr�b�lhatj�k elkapni m�ltbeli t�rv�nys�rt�sei�rt.
El�fordul ilyesmi.
-- Tal�n Barbara Murdock tud err�l.
-- Lehet.
Ez�ttal �n n�ztem az �r�ra. Brautigan h�sz perc m�lva h�vni fog. -- M�g mindig
�gy gondolom -- mondtam -- hogy t�l nagy kock�zatot v�llalunk, ha �tadjuk a
m�solatokat az FBI-nak, an�lk�l, hogy enged�lyt kapn�nk r� Dwyert�l. K�l�n�sen
Blake �s Ricco meggyilkol�sa ut�n. Most annak van itt az ideje, hogy
egy�ttm�k�dj�nk Dwyerrel, nem annak, hogy j�tszadozzunk vele.
Friedman b�k�t��n emelte fel p�rn�s tenyer�t. -- Nem fogjuk �ket csak �gy
egyszer�en �tadni nekik. K�t�nk vel�k egy kis hoci-nesze �zletet. Hasznunkra
ford�tjuk a m�veletet.
-- Te akarsz �zletet k�tni. �n meg fedezzelek, igaz?
-- B�zz�l bennem -- mondta. -- Nincs ember, aki n�lam jobban megpumpoln� az
FBI-t.
-- Vagy aki nagyobb �lvezettel csin�ln� -- feleltem.
-- Vagy aki nagyobb �lvezettel csin�ln�. Igaz. �n ....
Megcs�rrent a telefon.
-- Ne feledd -- figyelmeztetett Friedman halkan. -- Ha Forbes vagy Brautigan h�v,
besz�lj meg vel�k egy tal�lkoz�t, semleges terepen. Az FBI szereti az ilyen t�r �s
k�peny j�t�kot. Min�l titokzatosabb, ann�l jobb. -- Am�g besz�lt, m�r fel is vette
a
lehallgat�kagyl�t.
�n is a f�lemhez emeltem a telefont, �s ezt hallottam: -- Canelli vagyok, hadnagy.
-- � valaki m�sra sz�m�tott, ugye? Letegyem?
-- Semmi baj. Mit tudott meg?
-- Ide�t vagyok a halottk�mn�l. �s pontosan ahogy gondoltam, 22-es, �reges hegy�
goly�kat szedtek ki Ricc�b�l. Semmire se megy�nk vele, mert nincs ballisztikai
nyom. De van j� h�rem is, mert a labor r�gz�tett egy �les, tiszta ujjlenyomatot a
Beugr� f�rfiv�c�j�nek az ajtaj�n. Annunzio oda mehetett be keszty�t h�zni, miel�tt
hozz�l�tott a munk�hoz. Az � ujjlenyomata. Annunzi��.
-- Nagyszer�. Most m�r m�s dolgunk sincs, mint megtal�lni Annunzi�t.
-- H�t----- igen -- felelt szomor�an. -
Igaz. -- Azt�n megk�rdezte: -- Van m�g valami, hadnagy?
-- Semmi k�l�n�s ... csak keresse tov�bb Annunzi�t.
-- �s Walter Frazer? Akarja, hogy r�sz�njak egy kis id�t? -- K�rd�en n�ztem
Friedmanra, aki m�g mindig a f�l�n tartotta a lehallgat�t. V�llat vont, azut�n
b�lintott.
-- Pr�b�lkozz�k -- mondtam --, de maradjon kapcsolatban Culligannel. Friedman
hadnagy meg �n perceken bel�l elmegy�nk.
-- �rtem, uram. K�v�njon nekem j� szerencs�t. --
Elmosolyodtam. Azon k�v�l, hogy b�rminek n�zhett�k, csak detekt�vnek nem, az
volt Canelli legf�bb �rt�ke a szakm�ban, hogy hihetetlen�l hossz� id�re mell�
szeg�d�tt a szerencse. Mik�zben San Francisco valamennyi rend�re hal�lra
keresett egy t�meggyilkost, Canelli, csenget�sre ajt�t nyitva, ott tal�lta a b�n�st
a
lak�sa k�sz�b�n, amint �ppen, t�le �rdekl�dik legk�zelebbi �ldozat�nak c�me ut�n.
-- J� szerencs�t, Canelli -- mondtam, �s letettem a telefont.
-- Mi lenne vel�nk Canelli n�lk�l? -- k�rdezte Friedman. -- Honnan szedn�nk a
mindennapi nevetnival�t? -- Egy ideig hi�ba v�rt a v�laszomra, azut�n �jra
megsz�lalt: -- K�l�nben olvastad m�r ma reggel a Sentinel-t ,-- Nem.
-- Barbara Murdock, a bar�tn�d, sajt�konferenci�t tartott.
-- Sajt�konferenci�t?
-- Bizony. Ahogy tegnapel�tt megj�soltam, a sajt�kuty�k f�lsorakoznak elesett
bajt�rsuk k�r�l, elsz�nt, f�lelmet nem ismer� lovagg� avatj�k, �s �gy tov�bb.
Barbara pedig, �gy l�tszik, kihaszn�lja az alkalmat, hogy sz�tsa a t�zet.
-- Mit �rtesz azon, hogy sz�tja a t�zet? -- Arr�l besz�l, hogy az apja valami
nagyon
fontos �s nagyon b�n�s washingtoni �gy nyom�ban j�rt, �s olyan k�zel jutott
n�h�ny igen fontos emberhez, hogy elhallgattatt�k.
-- Ez teljes m�rt�kben igaz lehet.
-- Persze. De az m�r nem nagyon tetszik nekem, amikor azt fejtegeti, hogy
ugyanezek a Nagyon Fontos Szem�lyek gondoskodnak Murdock gyilkos�nak
b�ntetlens�g�r�l.
-- N�v szerint is eml�ti Wardellt?
-- Dehogyis. M�g csak nem is c�loz r�, hogy Wardellr�l besz�l. Ez �gyes taktika.
Arra c�loz, hogy sokkal t�bbet tud, mint amennyit elmond. Ez igaz is. De m�gse
kellene ezt tennie. Mert �gy minket is rossz sz�nben t�ntet f�l. Mintha politikai
nyom�sra beh�zn�nk a nyakunkat. Persze v�letlen�l ez is igaz, legal�bbis, ami
Dwyert illeti. Csakhogy minket is befeket�t ugyanazzal az ecsettel. T�ged meg
engem.
-- �s saj�t mag�t is nagy bajba sodorhatja -- folytattam a gondolatot, -- Nagyon
nagy bajba. Ha Annunzio azt gondolja, hogy Barbara t�bbet tud, mint amennyit
val�j�ban ... -- elnyeltem a balj�s gondolatsor v�g�t.
-- Ez az. -- Friedman a hamutart�mba dobta a le�gett szivar csikkj�t. -- A te
helyedben -- tette hozz� -- megmondan�m neki, hogy...
Megcs�rrent a telefon. Megv�rtam, am�g Friedman felveszi a lehallgat�t, csak
azut�n sz�ltam bele. Pontosan t�z �ra volt.
-- Charles Brautigan vagyok, hadnagy.
-- �, persze. -- K�nnyed hangon pr�b�ltam besz�lni, mintha csak most jutott volna
eszembe, hogy fel fog h�vni.
-- Megszerezte az enged�lyt?
-- Nos h�t... igen is, nem is.
-- Mit akar ezzel mondani? -- fortyant fel.
-- Azt, hogy Friedman hadnagy meg �n elhat�roztuk: megpr�b�lunk seg�teni
maguknak. De a saj�t szak�llunkra tessz�k. Teh�t nem maradhat nyoma.
�vatosnak kell lenn�nk.
-- Min�l �vatosabbak, ann�l jobb -- felelt Brautigan. Azut�n szemreh�ny�an
hozz�tette: -- �gy gondoltam, Mr. Forbes ezt m�r tegnap este tiszt�zta.--
�gy mondta: "Mr. Forbes", �s nem "Calvin". Megpr�b�ltam elk�pzelni a jelenetet,
amely ezt a v�ltoz�st megel�zte.
-- Nos? -- k�rdezte Brautigan. -- Hogyan int�zz�k el az �gyet?
-- Hol vannak?
-- Az FBI-n�l.
-- J�jjenek le a Market Street �s a Larkin keresztez�d�s�be. �lljanak meg a
buszmeg�ll�n�l az �szaknyugati sarkon. H�sz percen bel�l felszedj�k magukat.
Egy z�ld Plymouth Horizonnal megy�nk.
Elism�telte az �tmutat�st, �s gyorsan letette a telefont.

-- Ott �llnak -- mutatta Friedman.

Egy busz m�g�tt a j�rd�hoz simultam a Plymouthszal, �s nyomban hallhattam a
h�tunk m�g�l egy m�sik busa s�rget� dud�l�s�t. Friedman kit�rta a kocsi ajtaj�t.
Brautigan el�reengedte Forbest, azut�n eleg�ns �lt�ny�ben bepr�selte langal�ta
test�t a sz�k h�ts� �l�sre. �szrevettem az indul�skor, hogy Friedrnan olyan h�tra
tolta �l�s�t, amennyire csak lehetett.
-- Ez Mr. Forbes -- mondta Brautigan, miut�n leereszked�en bemutatta Friedmant.
-- Mr. Calvin Forbes Washingtonb�l. Mr. Forbes az FBI igazgat�helyettese.
Friedman f�lig h�trafordult, �s azonnal letegezte: -- Hello, Calvin, �r�l�k, hogy
megismerhetlek. Pete vagyok.
Megpr�b�ltam elkapni Forbes tekintet�t a visszapillant� t�k�rben, de nem siker�lt.
A m�sik oldalra, Brautiganre n�ztem. Mintha citromba harapott volna.
-- Arra gondoltam, hogy lemehetn�nk a Marina-mez�re -- mondtam. -- F�l �ra
m�lva �rkezik az Enterprise a Golden Gate h�dhoz.
-- Az Enterprise?
-- Az egy rep�l�g�p-anyahaj�.
-- Igen -- mondta Brautigan feszesen. Tudjuk.
Az es�vel fenyeget� hideg, bor�s novemberi d�lel�tt�n szinte kiz�r�lag harcedzett
kocog�k �s az �bl�t szeg�lyez� �thekt�rnyi gyepen vadul k�r�z� h�tv�gi atl�t�k
n�pes�tett�k be a Marina-mez�t. K�z�pen �ppen elkezd�d�tt egy l�nyok �s fi�k
k�z�tti, bar�ts�gos futballmeccs. Fittyet h�nyva a tilt� t�bl�ra, megr�gz�tt
kutyatulajdonosok elford�tott�k a fej�ket, amikor kedvenceik a v�ros egyik
legkedveltebb j�tsz�ter�n v�gezt�k sz�ks�g�ket.
-- Sz�vesen lebuktatn�m �ket -- morogta Friedman, komoran szeml�lve a
szab�lys�rt�ket. -- �gy �ljek, lebuktatn�m �ket, ha lenne n�lam id�z�c�dula.
Valamennyit.
Az �b�lre n�z� parkol�helyre vezettem a kocsit. A rossz id� ellen�re tizen�t
percen bel�l megt�ltik a parkol�t az Enterprise �rkez�s�re v�r� k�v�ncsiak.
Meg�ll�tottam a motort, �s h�trafordultam az �l�sen. Forbes ekkor sz�lalt meg
el�sz�r: -- Elhozt�k a dokumentumokat?
-- Igen -- felelt Friedman. -- Elhoztuk. H�trafordulva szemben�zett Forbesszal.
-- Eredetiek vagy m�solatok?
-- M�solatok.
-- J�. -- Forbes felkattintott egy f�mkeretes aktat�sk�t, �s maga mell� tett� az
�l�sre.
-- De meg kell mondanunk -- jegyezte meg Friedman, --, hogy nem olyan
szenz�ci�sak, mint a ma reggeli �js�gok cikkeib�l gondoln�tok. -- Nem mozdult,
hogy �tadja a l�ba el�, a padl�ra helyezett nagy bor�t�kot. Azon gondolkoztam,
vajon �szrevette-e Brautigan �s Forbes a bor�t�kot, amikor besz�llt a kocsiba. Azt
hiszem, nem.
-- Teljes a dosszi�? -- k�r��zt� Forbes. Mindent �tadtak, amihez hozz�jutottak?
-- Teljes. De... -- Friedman t�tov�zott. Tudtam, hogy ez a j�t�k kezdete. Az els�
h�z�s. -- De... hom�lyos. Rem�lj�k hogy ti majd megvil�g�tj�tok.
-- Fri�dman hadnagy -- kezdte Forbes, mint egy sokat szenvedett, kimer�lt tan�t�,
aki azon t�n�dik, hogyan �r c�lt legk�nnyebben egy cs�k�ny�s nebul�val. Kis
sz�net ut�n folytatta: -- Att�l tartok, erre nincs id�m. M�r tizenegy �ra. M�g ha
szerencs�sen el is �rem az egy�r�s g�pet, akkor se leszek otthon este t�z el�tt.
Ez�rt...
-- Mikor �rkezt�l San Francisc�ba? -- �rdekl�d�tt Friedman. Ny�jas �s
kif�rk�szhetetlen volt a tekintete. A hangja pedig udvarias. Tudtam, f�lrevezet� ez
az udvariass�g. -- Az este -- felelt Forbes kurt�n. -- �s ...
-- Csakis ezek�rt a feljegyz�sek�rt tetted meg ezt a hossz� utat? --
k�v�ncsiskodott
Friedman �rtatlan k�ppel. -- Kilencezer kilom�tert?
Forbes nem v�laszolt, szeme d�h�sen villant. �les tekintetet vetett Brautiganre,
mintha azt k�rdezn� t�le, hogy j�n � ahhoz, hogy ebben az idegen aut�ban �lj�n
egy ismeretlen v�rosban, �s t�rje egy kis senki faggat�z�s�t. V�gre megsz�lalt,
rideg, fegyelmezett hangon: -- Ezeknek a feljegyz�seknek, hadnagy, szerep�k lehet
egy olyan �gyben, amelyben �ppen most folytat vizsg�latot az FBI. Ez�rt nagyra
�rt�kelj�k a f�radoz�sukat, hogy megszerezt�k �ket nek�nk. �s �rt�kelj�k, hm, a
diszkr�ci�jukat is. Ebben a st�diumban nem akartunk m�g hivatalos csatorn�kon �t
elj�rni. De, ahogy m�r mondtam, kev�s az id�. Ez�rt, ha lenn�nek sz�vesek ... --
T�relmetlen�l babr�lta az aktat�ska z�r�t, azt�n abbahagyta. Megint �les,
t�relmetlen pillant�st vetett Brautiganre.
-- A vil�g�rt sem akarunk tart�ztatni v�laszolt Friedman nyugodtan. -- �s boldogan
hallom, hogy �rt�keled a f�radoz�sunkat. De att�l tartok, nem fejeztem ki magam
vil�gosan... -- Nyomat�kos sz�netet tartott. Forbes elfordult, a Golden Gate hidat
b�multa, kinyilv�n�totta, hogy nem �rdekli Friedman. �m amint a csend
nyomaszt�an hossz�v� v�lt, v�g�l is k�nytel�n volt visszafordulni Friedman fel�,
aki csak ekkor folytatta: -- Amit �n javaslok mondta --, az egyszer�
inform�ci�csere.
Forbes humortalan, keskeny sz�ja �gy r�ndult meg, hogy azt m�r g�nyos
mosolynak lehetett min�s�teni. -- �rtem.
Friedman v�laszul egy g�nyosan udvarias b�lint�st engedett meg mag�nak, alig
leplezve eger�sz�macska-mosoly�t.
-- Att�l tartok, nincs jogom t�j�koztat�st adni egy folyamatban l�v� �gyr�l --
felelt
Forbes.
-- Ha szigor�an vessz�k, nek�nk sincs. De mi hajland�k vagyunk egy ...
-- Mag�nak megvan az ehhez sz�ks�ges hat�sk�re, Friedman -- v�gott k�zbe
Brautigan. -- Hagyja m�r abba a szarakod�st Calvin ... Mr. Forbes elfoglalt ember.
Nem az�rt tette meg a hossz� utat Washingtonb�l, hogy itt �lj�n �s j�tszadozz�k.
-- Mi nem j�tszadozunk -- szak�tottam f�lbe �lesen. -- Mi inform�ci�t k�r�nk.
Maguk szint�n. Seg�thet�nk egym�snak. Mi h�t a probl�ma?
-- Az a probl�ma -- sz�lalt meg Forbes fagyosan --, hogy olyan vizsg�latot
ir�ny�tok, amely magas helyekre vezethet. Nagyon, nagyon magas helyekre. �s
eg�sz egyszer�en nem �rthatok ennek a vizsg�latnak.
-- Nos, mi pedig egy gyilkoss�got vizsg�lunk -- v�gtam vissza. -- A maga
szem�ben ez tal�n nem nagyon nagy �gy. De ...
-- Frank arr�l besz�l -- jegyezte meg Friedman l�gyan --, hogy mi �ppen olyan
komolyan vessz�k a munk�nkat, mint te, Calvin.
Forbes arc�ra gyilkos indulat �lt ki, azut�n k�ny�rtelen tekintete Friedman m�g�
siklott, a Golden Gate ir�ny�ba. Megfordultam, �s megpillantottam a h�d alatt
lassan k�zeled� Enterprise hatalmas, sz�gletes orr�t. A l�t�hat�rt s�t�tbe bor�t�
s�lyos felh�k alatt �gy rajzol�dott ki ezen a komor d�lel�tt�n a s�r� k�dben a
rep�l�g�panyahaj� behem�t, sz�rke teste, mint egy n�ma, k�s�rteties �rny�k,
k�ny�rtelen�l �s hatalmasan, valahogy m�gis felfoghatatlanul, mintha egy m�sik
vil�gb�l j�nne. Orra �s tatja f�l�tt k�t nagy ragadoz� rovark�nt lebegett egy-egy
helikopter. Felsz�ll�-fed�lzet�n pontos rendben sorakoztak az �sszecsukott
sz�rnnyal gubbaszt�, hangsebess�gn�l gyorsabb vad�szg�pek, csillogtak a
v�d�tet�k, megannyi pallosk�nt emelkedtek a f�gg�leges vez�rszerkezetek. A
sz�rke sz�rnyalakot tucatj�val k�s�rt�k a luxusjachtok. Az anyahaj� mellett a
luxusjachtok a k�dben elvesztett�k sz�n�ket �s jelent�s�g�ket, mintha a hadihaj�
titokzatos m�don megfosztotta volna �ket l�t�k �rtelm�t�l. Csak egy feh�r,
v�zsugarait a magasba k�p� t�zolt�haj� vil�g�totta meg a helysz�nt.
Egy hossz�ra ny�l� percen �t mind a n�gyen akaratlanul is �h�tatos csendben
egyes�lt�nk. Azut�n Forbes hangj�t hallottam : -- Mi is az pontosan, amire
sz�ks�g�k van? Mif�le inform�ci�t akarnak?
L�ttam a rezd�l�st Friedman sz�ja sz�l�n, amint elnyomja az �nel�g�lt kis
mosolyt. Nyert. Ujabb csetepat�t nyert meg a magas hivatalok elleni
mag�nh�bor�j�b�n.
De mindig nagylelk� gy�ztes volt. Szembefordulva Forbesszal, t�rgyszer�en �s
t�m�ren besz�lt: -- Azt gondoljuk -- mondta --, hogy Murdockot az�rt gyilkolt�k
meg, mert f�lfedezett valamit Washingtonban, vagy valaki f�lt att�l, amit
f�lfedezhet. Az a gyan�nk, hogy a maffia is benne lehetett.
-- Mi�rt mondja ezt? -- k�rdezte Brautigan gyanakodva.
-- Mert val�sz�n�leg Joey Annunzio a gyilkosa.
Forbes szeme ac�losan villant. -- Miamib�l?
Bossz�san figyelve Forbest, Friedman b�lintott. Tudtam, mire gondol. Ha
Annunzi� �llamhat�rt l�p �t gyilkoss�g elk�vet�se miatt, vagy �ld�z�i el�l
menek�lve, akkor az FBI saj�t hat�sk�r�be vonhatja az �gyet.
-- Annunzio ... -- Forbes elfordult, sz�rakozottan figyelte az Enterprise lass�,
k�ny�rtelen el�rehalad�s�t
-- Arra is gyanakszunk -- mondta Friedman --, hogy Baxter Wardell
belekeveredhetett egy, a Pentagont megk�ros�t� csal�sba, abba, amit Murdock
vizsg�lt. �gy gondoljuk, Murdock az�rt j�tt San Francisc�ba, hogy Baxter Wardell
k�r�l szimatoljon. Teh�t lehets�gesnek tartjuk, hogy Murdockot az�rt gyilkolt�k
meg, mert meg akart�k akad�lyozni Wardell leleplez�s�t. Ez azt jelenti -- a
nagyobb nyomat�k kedv��rt sz�netet tartott, azut�n megism�telte: -- Ez azt jelenti,
hogy Wardell b�relhette fel Annunzi�t Murdock meg�l�s�re. Logikus. Ez pedig
elvezet minket ahhoz a szerda est�hez, amikor Murdockot meg�lt�k.
Forbes a fej�t r�zta. De ink�bb elgondolkodva, mintsem c�folva vagy elutas�tva a
hallottakat. -- Nem hinn�m, hogy Baxter Wardell b�rgyilkost fogadna. Ez olyan,
mintha az eln�k felcs�pne egy strichel� kurv�t. Egyszer�en nem illik �ssze.
-- Ami persze nem jelenti azt, hogy nem ismert�nk titkos j�t�kokat j�tsz�
eln�k�ket -- jegyeztem meg.
-- Hol van most Annunzio? -- k�rdezte Brautigan.
-- �gy gondoljuk, m�g San Francisc�ban van -- v�laszolt Friedman. -- Szerint�nk
m�g k�t embert meg�lt itt, �ppen tegnap: a Murdock-gyilkoss�g b�nr�szeseit.
Jelent�ktelen, fel�ldozhat� b�nt�rsakat.
-- Mi�rt �lte meg �ket? -- k�rdezte Forbes,
-- Val�sz�n�leg az�rt, hogy hallgassanak. A sof�rj�t, egy Richard Blake nev�
helybeli csib�szt, szerd�n este letart�ztattuk a helysz�nen. Annunzio val�sz�n�leg
att�l f�lt, hogy besz�lni fog. �s joggal f�lt. A sof�r besz�lt. Sajnos nem tudott
sokat.
-- Hogyan �lte meg Annunzio, ha egyszer Blake-et a helysz�nen elkapt�k? firtatta
Brautigan.
-- Tegnap kiengedt�k -- felelt Friedman t�m�ren. -- Egyezs�gre jutottunk vele, �gy
nem helyezt�k v�d al�. El kellett engedn�nk.
-- Nem lehets�ges, hogy csal�teknek sz�nt�k? -- k�rdezte Brautigan.
N�m�n egym�sra n�zt�nk Friedmann�l.
-- Ki a m�sik �ldozat? -- k�rdezte Forbes.
-- Egy Ricco nev� fick� a Mocsoknegyedb�l, pinc�r. Alighanem � volt Annunzio
helybeli �sszek�t�je.
-- Az ismert modell -- jegyezte meg Forbes, aki m�g mindig az Enterprise �tj�t
figyelte. -- Ebben sebezhet�k ezek a fejes gyilkosok, �sszek�t�re van sz�ks�g�k a
helysz�nen, aki el�k�sz�ti a dolgokat �s t�j�koztatja �ket.
�jabb csend k�vetkezett,, de ez�ttal gondolatgazdag �s fesz�lts�gmentes. Az
Enterprise lass�, meg�ll�thatatlan halad�sa valahogy m�s perspekt�v�ba helyezte
n�zetelt�r�seinket. Az �ri�s hadihaj� v�gre maga m�g�tt hagyta a Golden Gate
hidat, s annyira a k�zel�nkbe �rt, hogy nagyr�szt eltakarta a Marina-mez�vel
szemben, az �b�l t�lpartj�n emelked� Marin-dombokat. Mintha az anyahaj�
jelenten� a vil�g v�g�t.
-- Tulajdonk�ppen ennyi, amit megtudtunk -- mondta Friedman a v�glegess�g
hangs�ly�val. -- A t�bbi spekul�ci�.
-- Besz�ltek, t�rt�netesen, Baxter Wardell-lel? -- k�rdezte Brautigan.
-- Egyszer -- mondta Friedman. -- R�viden.
-- �s nem �rdemlegesen -- tettem hozz�.
-- Feltettek neki b�rmilyen k�rd�st...
-- Forbes habozott -- a Pentagonnal kapcsolatos szab�lytalans�gr�l?
-- Nem egyenesen -- v�laszolt Friedman.
-- C�loztunk ilyesmire, hogy l�ssuk a reag�l�s�t.
-- �s hogyan reag�lt?
-- Megpr�b�lt les�p�rni benn�nket a p�ly�r�l -- felelt Friedman. -- Letolt minket,
azt�n t�vozott. Sebesen.
-- �s maguk? -- k�rdeztem Forbest. Kihallgatta Wardellt?
-- Nem -- felelt halkan. -- Nem tettem. M�g nem. �, nem olyan k�nny� a k�zel�be
f�rk�zni. Legal�bbis Washingtonban nem. -- Elgondolkozva n�zett r�m, miel�tt
kimondta: -- Meglep, hogy maguknak siker�lt.
-- Meglepet�sszer�en kaptuk el. F�rbes a fej�t r�zta: -- K�tlem.
-- Tal�n arra volt k�v�ncsi, mennyit tudunk -- v�lte Friedman.
-- F�lt�telezem, hogy az FBI-nak vannak inform�ci�i Wardellr�l -- mondtam,
egyenesen Forbes szem�be n�zve. -- F�lt�telezem, hogy sz�mos inform�ci�juk
van.
-- L�ttam, hogy b�lint. Azut�n besz�lni kezdett, szeml�tom�st kelletlen�l.
Szenvtelen�l, pontos hangs�llyal besz�lt, mintha le�rt sz�veget olvasna. -- Egy
George Simpson nev� embernek, k�r�lbel�l k�t �vvel ezel�tt, baja t�madt a
f�l�tteseivel. Simpson hat�konys�gi szak�rt�k�nt dolgozott a Pentagonban.(Ez a
Simpson..!
-- Forbes t�tov�zott, kereste a megfelel� kifejez�st. -- Kellemetlen, egoista
szem�lyis�g. De �les esz� ember, n�melyek szerint l�ng�sz. Amikor figyelmen
k�v�l hagyt�k a beszerz�si elj�r�s egyszer�s�t�s�re tett javaslatait, �tny�lt a
f�n�kei
feje f�l�tt de hi�ba. Ezt k�vet�en nehezebb� v�lt a munk�ja. A felettesei, hiszen
�rti, megpr�b�lt�k lemond�sra k�nyszer�teni.
�s k�r�lbel�l ugyanebben az id�ben hagyta el a feles�ge. N�h�ny jelent�s szerint
kiss� meglazult a tart�sa, �gyet se vetett r�, mi t�rt�nik vele. De v�g�l is
Simpson
elhat�rozta, hogy a nyilv�noss�g el� l�p. �js�g�r�knak kezdett besz�lni n�h�ny
meglehet�sen nagyszab�s� k�lts�gt�ll�p�sr�l. Kezdetben nem eml�tett semmif�le
t�rv�nytelens�get. Csak a hat�konys�g hi�ny�r�l, pazarl�sr�l �s ostobas�gr�l
besz�lt. K�vetkez�sk�ppen hirtelen az iratt�rban tal�lta mag�t, egyszer� iktat�si
tisztvisel�k�nt. Nem fokozt�k le, �gy nem kezdem�nyezhetett elj�r�st. Csak
egyszer��n �thelyezt�k -- neki legal�bbis ezt mondt�k.
-- Ez volt a helyzet k�r�lbel�l hat h�napon �t, s ek�zben, �gy l�tszik, Simpson
gyakorlatilag egy kiss� ... -- Forbes ism�t sz�netet tartott, �s �sszevonta
szem�ld�k�t, a megfelel� sz�t kereste -- kiss� paranoi�ss� v�lt, �gy mondan�m.
Hogy a munk�j�ban vagy a h�zass�g�ban elszenvedett kudarc okozta-e, nem
l�that� vil�gosan. Val�sz�n�leg a kett� egy�tt. Mindenesetre k�r�lbel�l ebben az
id�ben hat�rozta el, hogy kapcsolatba l�p Eliot Murdockkal, akivel volt m�r
n�h�ny �gye a m�ltban. Kapcsolatba l�pett az FBI-jal is. �gy v�lem, Murdocknak
ugyanazt a t�j�koztat�st adta, amit nek�nk. Persze csupa pletyka volt az eg�sz. De
nagyon robban�kony t�ma. Azt �ll�totta, hogy egy honv�delmi miniszterhelyettes
s�pot szedett egy �gynevezett nemzetk�zi fegyverkereskedelmi kartellel k�t�tt
�zletb�l.
-- Hogyan csin�lt�k? -- k�rdezte Friedman.
-- Nagyon egyszer�en -- felelt Forbes fanyarul. -- A miniszterhelyettes egyszer�en
f�l�slegesnek nyilv�n�tott bizonyos fegyvereket, �s a piaci �rn�l sokkal olcs�bban
bocs�totta �ruba �ket. �rver�st tartottak, de manipul�lt �rver�st. Egy Nemzetk�zi
Beszerz�si R�szv�nyt�rsas�g nev� v�llalat volt a vev�, r�vid�tve: NBR. Nos, az
NBR azut�n vil�gszerte �rulni kezdte a fegyvereket, �s legal�bb harmincmilli�
doll�rra becs�lj�k a tiszta haszn�t. Az �llamtitk�r k�zben lemondott �s
banksz�ml�t nyitott Sv�jcban. Nyomoz�sunk szerint eddig t�bb mint k�tmilli�
doll�rt helyeztek el ezen a banksz�ml�n, gondosan tiszt�ra mosott p�nzben.
-- �s Baxter Wardell az NBR tulajdonosa -- jegyeztem meg;
-- Nem kiz�r�lagosan -- mondta Forbes -, de l�nyeg�ben. Az eff�le �gyekben
k�zismert recept szerint j�rt el. �gynevezett "szolg�latok" fej�ben kisebb NBR-
r�szv�nycsomagokat juttatott n�h�ny rendk�v�l j�l fekv�, tekint�lyes szem�lynek,
�gy azut�n, ha vizsg�latra ker�l sor, nekik m�r meggy�lik a bajuk. Val�j�ban teh�t
pajzsk�nt szolg�lnak. -- Forbes a fej�t r�zta.
-- Hihetetlen�l gyakran tal�lkozunk ezzel a m�dszerrel. Teljesen �rtatlan �s
gyan�tlan emberek mindenf�le s�t�t �gyh�z odaadj�k a nev�ket.
-- Persze, mert hasznuk van bel�le jegyezte meg Friedman. -- Tal�n egy kiss�
t�ls�gosan moh�k.
Forbes kedvetlen�l b�lintott. -- Azt hiszem, erre mondj�k, hogy
"mindannyiunkban van egy kicsi a zsiv�nyb�l". E n�lk�l p�ld�ul egy ty�ktolvajnak
se lehetne csapd�t �ll�tani. Nos, ak�rhogy is, most itt tartunk. H�napokon �t
dolgoztunk ezen az �gy�n, kutattuk a tiszt�ra mosott p�nz eredet�t. �s annyi id�
meg er�fesz�t�s ut�n m�g mindig k�ts�ges, kiadhat�-e a v�dirat. Ez�rt vagyok itt.
Tudunk a Murdock �ltal felvett tan�nyilatkozatokr�l. L�tni akarjuk �ket.
-- Att�l tartok -- mondta Friedman --, csal�d�st fognak okozni. -- Leny�lt a
bor�t�k�rt, �s �tny�jtotta Forbesnak. -- �n a z�m�t nagyon sil�ny anyagnak
tal�lom.
Mik�zben Forbes kinyitotta a dosszi�t �s t�relmetlen�l v�gigp�rgette a lapokat,
�jra az Enterprise ut�n n�ztem. Az oaklandi haditenger�szeti t�maszpont fel� tart�
anyahaj� behatolt az Alcatraz �s a Hal�sz rakpart k�zti szorosba, ahol m�r k�tsz�z
m�ternyire sem volt a partt�l. K�m�ny�k�n fekete f�stfelh�ket �raszt�, sz�rke
haditenger�szeti vontat�k tapadtak a f�l�j�k tornyosul� anyahaj� oldal�hoz. K�k
egyenruh�s matr�zok sorakoztak fel az anyahaj� tatj�n, �s integettek � k�s�ret�kbe
szeg�d�tt luxushaj�knak. Az egyik vitorl�son megl�ttam egy vadul integet�, tarka
ruh�s l�nycsoportot. Megfigyeltem, hogy az egyik matr�z lekapja feh�r sapk�j�t,
�s meglengeti a kis cs�nak fel�.
A V�rosi Klub port�sa kis di�fa asztala m�g�l len�zett a jelv�nyemre, tet�t�l
talpig
v�gigm�rt, azut�n mindenbe belet�r�dve m�g egyszer a jelv�nyre pillantott. Nem
lehetett id�sebb harminc�vesn�l, de furcs�n �res, fak� szeme m�ris k�ptelennek
l�tszott minden �r�m, k�n, vagy szenved�ly kifejez�s�re. Hossz�, v�kony,
arisztokratikus�n k�nyes orra alatt mesterk�lten lebiggyesztett sz�jjal tette fel a
k�rd�st: -- Miben �llhatok rendelkez�s�kre, hadnagy?
-- Mr. Wardellt szeretn�nk l�tni.
-- Milyen �gyben, k�rem ?
-- Ugyanabban az �gyben, amir�l tegnap besz�lt�nk vele -- mondta Friedman.
-- �spedig?
-- �spedig rend�rs�gi �gyben.
A fiatalember s�hajtva ny�lt a telefonhoz, megnyomott egy gombot a kivil�g�tott
kapcsol�szekr�nyen, �s v�rt. V�gre megsz�lalt: -- Att�l tartok, Mr. Wardell nincs
itt. -- L�that� megk�nnyebb�l�ssel tette vissza a hely�re a hallgat�t, �s egy
k�peslapot kezdett n�zegetni.
-- Mikorra v�rhat�, hogy Mr. Wardell visszat�r?
Ism�t s�hajtott, kih�zott egy kis fi�kot, el�vett egy szatty�nb�rbe k�t�tt
jegyzett�mb�t, �s n�h�nyat lapozott benne. -- Mr. Wardell nem hagyott �zenetet --
mondta azt�n mereven. -- Sajn�lom.
Friedman el�rehajolt, �s mindk�t tenyer�vel az aranyozott, b�rbevonat� �r�asztalra
t�maszkodott. Nagyon nagynak l�tszott a keze a kis asztalon. A fiatalember
h�kkenten n�zett fel, �s inger�lten r�ncolta a szem�ld�k�t.
-- Fontos, hogy besz�lj�nk Mr. Wardelllel -- k�z�lte Friedman l�gy hangon. --
Nagyon, nagyon fontos. Ez�rt k�szen �llunk arra, hogy olyan magasra menj�nk el
a maguk int�zm�ny�ben, amilyen magasra csak sz�ks�ges, hogy megtudjuk, hol
van Mr. Wardell, vagy mikor j�n vissza.
Am�g Friedman besz�lt, a fiatalember figyelm�t ellen�llhatatlanul elvonta az
el�csarnokba ny�l� ajt�. L�ttam, hogy elk�pedve hunyorog. Friedman �s �n
egyszerre fordultunk arra, �s megpillantottuk a lend�letes l�ptekkel fel�nk
k�zeled� Baxter Wardellt, Ez�ttal kasmirgyapj� sportzak�t, barna nadr�got �s
nyitott nyak�, feh�r inget viselt. K�toldalt egy-egy konzervat�v �lt�zet�, �sz�l�
haj�, komoly tekintet� f�rfi k�s�rte. Mindkett�n�l aktat�ska volt, �s
tiszteletteljesen
egy l�p�ssel h�tramaradva k�vett�k.
Friedman el�rel�pett, kezet ny�jtott, amit Wardell figyelembe sem vett, �s
bar�ts�gos hangon megsz�lalt: -- Sajn�lom, hogy �jra zavarjuk, Mr. Wardell, de
arra gondoltam, tal�n ism�t ig�nybe vehetn�nk n�h�ny perc�t. -- Am�g besz�lt,
szorosan mell� l�ptem, �gy el�lltuk a f�lvon�khoz �s a klub bels� helyis�geibe
vezet� utat. Friedman nyomat�kosan a k�zponti csarnokb�l balra ny�l�
fogad�szoba fel� mutatott. Wardell alig egy l�p�snyire torpant meg a tereb�lyes
akad�lyt jelent� Friedmant�l.
-- Most nem, hadnagy -- mondta h�v�sen. -- �rtekezletet tartok odafent. Ut�na
pedig azonnal indulok Los Angelesbe.
-- Nem tart sok�ig -- mondta Friedman nyugodtan. -- �s fontos. Nagyon fontos.
-- Sajn�lom, de...
-- Az FBI-jal kapcsolatos -- sz�ltam k�zbe. -- �ppen most j�v�nk egy vel�k
folytatott megbesz�l�sr�l. �gy gondoltuk, besz�ln�nk kell �nnel, mihelyt lehet.
-- A ... az ... -- Wardell elbizonytalanodott. -- Az FBI-jal? -- Lopva oldalra
pillantott, az egyik k�s�r�j�re: Azut�n �les fordulattal a fogad�szoba ajtaj�hoz
l�pett, s csak a v�lla f�l�tt h�trasz�lva adta ki az utas�t�st: -- T�z percen bel�l
fent
leszek. Kezdj�k el n�lk�lem. Addig foglalkozzanak a k�rnyezetv�delmi tervekkel.
A k�t f�rfi egyform�n kif�rk�szhetetlen tekintettel b�mult r�nk egy hossz� percen
�t. Csak azut�n indultak sz�tlanul a felvon�k fel�. Wardell k�zben m�r el is t�nt a
fogad�szoba ajtaja m�g�tt.
Friedman oldalba b�k�tt, kacsintott, �s k�vette Wardellt a nagy t�lgyfa ajt� m�g�.
Wardell a hossz� asztalhoz l�pett, megfordult, �s karba tett k�zzel, k�nnyed�n az
asztalnak t�maszkodva szemben�zett vel�nk. Kifog�stalan sportzak�j�ban Wardell
olyan otthonosan �llt az eleg�ns, faburkolat� szob�ban, hogy ak�r modellje is
lehetett volna a V�ros �s vid�k divatfot�s�nak. Wardell szem�lyis�ge, mint minden
gyakorlott sz�n�sz�, az �ppen j�tszott szereppel egy�tt v�ltozott. Tegnap, szafari
zubbonyban �s magas sz�r� csizm�ban a gazdag sportembert testes�tette meg:
lend�letes volt, elb�v�l�, kiss� vakmer�. Ma a k�nnyed, sima modor�, f�l�nyes,
t�k�letesen fegyelmezett, nagyvil�gi f�rfi �llt el�tt�nk.
-- Nos? -- k�rdezte nyugodtan. -- Mir�l van sz�?
Friedman becsukta maga m�g�tt az ajt�t, azut�n egy percig szemben�zett Wardell-
lel, hossz�, komor pillant�ssal adott nyomat�kot megjelen�s�nknek. Majd
udvariasan megk�rdezte Wardellt, kellemes volt-e a rep�l�s az �jonnan
megszerzett B-25-�ssel.
-- Nem m�k�dtek a cs�r�meghajt�k felelt Wardell r�viden, -- �gy azt�n nem
rep�ltem.
-- Hiszen -- folytatta Friedman a cseveg� hangot -- m�g mindig ott van a P-51-es.
-- Azon indulok r�videsen Los Angelesbe -- pattogott Wardell. -- T�rj�nk teh�t a
t�rgyra, k�rem. Mi van az FBI-jal?
-- Tegnap -- magyar�zta Friedman -- egy fegyverelad�si botr�nyr�l k�rdezt�k �nt;
ezt vizsg�lta Eliot Murdock. K�s� este ide�rkezett Washingtonb�l az FBI egyik
igazgat�helyettese. Kider�lt, hogy az FBI h�napok �ta nyomoz ugyanebben az
�gyben. Nem ismerj�k a t�rt�net minden r�szlet�t, de �gy l�tszik, kiterjed egy
honv�delmi miniszterhelyettesre, sv�jci banksz�ml�kra �s megveszteget�sre, meg
egy Simpson nev� emberr�, aki kik�rt�lte az �gyet.
Friedman r�vid monol�gja alatt Wardell arc�t figyeltem, valamilyen �rul�
reag�l�sra v�rtam. Csal�dnom kellett. Am�g Friedman besz�lt, Wardell csak
b�mult, el�sz�r Friedmanra, azut�n r�m. Az �gvil�gon semmit sem �rult el az arca.
Sz�rke szeme hideg, teljesen kifejez�stelen maradt. Amikor Friedman befejezte,
Wardell csak sz�nd�kosan hossz�ra ny�jtott hallgat�s ut�n sz�lalt meg, halkan: --
�s mi k�z�m nekem ehhez az eg�szhez?
-- A vizsg�lat alatt �ll� c�g az NBR mondtam.
-- �gy tudjuk, kapcsolatban �ll az NBR-rel. -- tette hozz� Friedman halkan,
kedvesen.
-- Mivel -- folytattam -- Murdock is m�g az FBI is az NBR �gyeit vizsg�lta, �s
Murdockot tal�n emiatt �lt�k meg, szeretn�nk f�ltenni n�h�ny k�rdest.
-- Ezt m�r tegnap let�rgyaltuk -- mondta Wardell fagyosan. -- Sose tal�lkoztam
azzal az emberrel. Csak h�rb�l ismertem.
-- Mit tud egy Joey Annunzio nev� emberr�l? -- k�rdezte Friedman. -- Tal�lkozott
vele valaha?
-- Joey Annunzio? -- Wardell t�prengve vonta �ssze a szem�ld�k�t. -- Ki az a Joey
Annunzio?
-- Mit tud egy Ricco nev� csaposr�l? firtattam. -- Hallott r�la?
-- Nem.
-- �s Walter Frazer? -- k�rdezte Friedman nagy sebess�gre kapcsolva. -- �t csak
ismeri?
Wardell a hossz� asztalnak t�maszkodott, m�g mindig keresztbe, fonta a karj�t, �s,
l�tsz�lag nyugodtan, egym�s ut�n mindkett�nket v�gigm�rt: Azt�n lassan,
hitetlenkedve kezdte r�zni a fej�t. -- H�t ez elk�peszt� -- mondta. -- Itt vannak
maguk, k�t rosszul fizetett, agyonhajszolt, nem t�l m�velt v�rosi detekt�v, �s �gy
faggat�znak, mint valami ersz�nylop�ssal gyan�s�tott csavarg�t. S m�ghozz�, az
istenit, az elkoptatott, �cska, �rszobai fog�sokat haszn�lj�k, be akarnak ugratni,
meg akarnak zavarni a ravasz, gyorsan perg� k�rd�seikkel. H�t ez -- ism�t a fej�t
r�zva mosolyogni kezdett, azaz zordonan megr�ndult sz�les, szab�lyos sz�ja. --
H�t ez nevets�ges mondta. -- Komikus. Egyenesen komikus.
Kem�nyen a szem�be n�zve Friedman nyugodtan megjegyezte: -- Nem felelt az
utols� k�rd�sre, Mr. Wardell.
Wardell hossz�, m�ly l�legzetet vett, �s hat�rozott mozdulattal l�kte el mag�t az
asztalt�l. -- Nem -- v�laszolta. -- Nem feleltem. �s nem is sz�nd�kozom felelni,
sem erre a k�rd�sre, sem b�rmilyen m�s k�rd�sre. Kij�tszotta a j�indulatomat,
hadnagy. Tegnap megpr�b�ltam t�relmes lenni. Seg�teni pr�b�ltam mag�nak.
Azt�n olvastam Barbara Murdock mes�it arr�l, hogy �n vagyok a felel�s az apja
hal�l��rt, aki felfedezett valamilyen t�rv�nybe �tk�z� had�gyminiszt�riumi
�gyletet. Most pedig m�r m�sodik napja, egyfolyt�ban maguk zaklatnak. --
C�ltudatosan az ajt� fel� indult. -- T�l messzire mentek. Ak�rmilyen nevets�ges is
ez a j�t�k, el�g volt bel�le. V�ge.
Wardell �s az ajt� k�z� l�ptem, s ezzel egy id�ben el�vettem zubbonyom zseb�b�l
a letart�ztat�sokn�l haszn�lt kartonlapot. -- Azt hiszem -- mondtam --, itt az
ideje,
Mr. Wardell, hogy ismertessem a jogait. Joga van ...
-- El�shatja a pap�rj�t, hadnagy -- lihegte, �s f�jtatva tolt el maga el�l. -- Ami
pedig
a k�rd�seit illeti, tegye el �ket az �gyv�deim sz�m�ra. Mert egy �r�n bel�l hallani
fog az �gyv�deimr�l. Maga, Barbara Murdock �s az FBI is. -- Peckesen kiment a
szob�b�l. Sarkig t�rva hagyta maga m�g�tt az ajt�t.
-- Megint beleesett -- morogta Friedman a h�tam m�g�tt.
-- Mibe esett bele?
-- T�l sokat besz�lt.
-- Mire gondolsz?
-- Arra -- magyar�zta Friedman --, hogy Barbara blabl�ja, m�r megbocs�ss a
kifejez�s�rt, �gy l�tszik c�lba tal�lt. Wardell azt gondolja, hogy az eg�sz mese
r�la
sz�l. Senki m�s nem gondolja �gy, amennyire �n tudom. Egyed�l �. �s most m�r
mi ketten. -- �nel�g�lten r�b�lintott saj�t szavaira. -- Csod�latos dolog a b�n -
mondta csendesen. -- V�g�l mindenkit lebuktat. A nagyfi�k meg a kisfi�k teljesen
egyform�k. Ha b�n�s�k, �s sz�ra b�rjuk �ket, t�l sokat mondanak. Mindig �gy van.
-- No �s most?
-- Most -- felelte -- tal�n vissza kellene menn�nk a k�zpontba, megn�zni, �ssze
tudjuk-e rakni a r�szleteket.
A k�zpontba visszat�rve egyetlen hivatalos pap�rlapot tal�ltam az �r�asztalomon.
Azonnal hozz�m! -- olvastam rajta a hat�rozott, er�teljes bet�kkel �tl�san �rt
sz�veget. Az al��r�s: J. D. A lev�lpap�r nyomtatott fejsz�vege: James Dwyer,
Rend�rf�n�k, Igazs�g�gyi Palota, San Francisco, California.
Sose l�ttam m�g ezt a lev�lpap�rt. A sz�veget b�mulva azon t�n�dtem, mi�rt nem
t�ntett�k fel rajta az utc�t, a h�zsz�mot �s az ir�ny�t�sz�mot. Ezen elm�lkedve
eszembe jutott, hogy az eln�ki lev�lpap�ron mind�ssze ez a sz�veg olvashat�:
Feh�r H�z, Washington, D. C.
�ppen az "elint�zend�" kos�rba dobtam a lev�lpap�rt, amikor megsz�lalt a telefon.
-- Te is kapt�l? -- k�rdezte Friedman.
-- Igen.
-- Dwyer akkor j�tt be legut�bb szombaton d�lut�n az irod�j�ba, amikor
megsz�k�tt egy t�meggyilkos.
Nem v�laszoltam.
-- Siker�lt kupler�jt csin�lni ebb�l az �gyb�l -- mondta Dwyer. -- Teljes
kupler�jt.
Maguk, az istenit, mindenkit r�nk harag�tottak. Mindenkit.
Egym�s mellett �lt�nk Friedmannal Dwyer nagyf�n�k sz�les b�rkanap�j�n, �s
egyik�nk sem v�laszolt. Lopva Friedmanra n�ztem, �s l�ttam, hogy egyenesen
maga el� b�mul. S�t�t szeme komor volt, sz�les, barna k�pe semmit sem �rult el.
Ha valaha templomba vagy zsinag�g�ba ment, ilyen lehetett a tekintete.
-- Az t�rt�nt ugyanis -- folytatta Dwyer --, hogy kiengedt�k a kez�nkb�l ezt az
�gyet. Teljesen kiengedt�k. �s ahelyett, hogy javulna, egyre rosszabb lesz a
helyzet. Percr�l percre rosszabb. -- Dwyer fel-al� j�rt hatalmas di�fa �r�asztala
m�g�tt, �s hevesen gesztikul�lt. Hatvan�ves kor�ban, egy sz�vir�gokat ont�
pr�dik�tor sz�gletes �ll�, s�r� szem�ld�k�, pirospozsg�s arc�val, Dwyer a j�k�p�,
sikeres �r politikus megtestes�t�je volt. Sug�rzott bel�le az �leter� �s a
kifog�stalan
eg�szs�g. Karcs�, atl�tak�lsej�, nyolcvankil�s f�rfi volt. Feh�r haj�t �s
vil�gosk�k
szem�t hangs�lyozand�, Dwyer mindig m�rt�k ut�n k�sz�lt, dr�ga sz�rke
�lt�ny�ket viselt. Mindig vak�t�an feh�r volt az inge, mindig konzervat�v,
ez�stsz�rke �rnyalat� a nyakkend�je. Mandzsett�ja mindig pontosan k�t
centim�terre l�tszott ki a zak� al�l, megvillantva a nagy, arany k�zel�gombokat, az
�llam korm�nyz�j�nak aj�nd�k�t. A San Francisc�-i rend�rs�gen t�lt�tt harminc�t
�vi szolg�lata alatt Dwyer sohasem �llt a rossz oldalra egy kapit�nyv�lt�s vagy egy
v�rosh�zi belharc alkalm�val. A sajt�nak Dwyer gyakran besz�lt �gy �nmag�r�l,
hogy � a "hekusok hekusa", a rend�rs�gen bel�l azonban ellenfeleinek p�lyafut�sa
gyakran r�vidnek bizonyult, �s mindig szerencs�tlen�l v�gz�d�tt.
-- Egyebek k�z�tt kider�l -- k�z�lte Dwyer --, hogy nyakunkra �lnek a legjobban
megfizetett �gyv�dek, nem is besz�lve m�s kiemelked� szem�lyis�gekr�l,
szents�ges szar szem�lyis�gekr�l. -- Megcs�rrent a telefonja. Am�g Dwyer felkapta
a hallgat�t, �s bele�v�lt�tt, hogy ne zavarj�k, Friedman megjegyezte: -- Azt
hiszem, ezt h�vj�k alliter�ci�nak. Szents�ges szar szem�lyis�gek. Csupa sz bet�.
Dwyer lecsapta a telefont, sz�lesen sz�tterpesztette kezeit az �r�asztalon, �s
fel�nk
hajolt. -- Ez�ttal -- mondta nyomat�kosan -- a v�rosi �gy�sz h�vott. H�sz perccel
ezel�tt a CBS-TV h�rad�ja h�vott. De jelentkezett m�r az NBC meg az ABC is. �s,
az igazat megvallva, nem tudom, mit mondjak nekik. Arra gondolok, azt rem�lem,
az�rt foh�szkodom, hogy maguk ketten tal�n kif�znek n�h�ny v�laszt, amit
ezeknek az embereknek mondhatok. Mert bevallom maguknak, �n m�r kifogytam
a v�laszokb�l. Igaz�n nem tudok mit mondani.
-- M�g mindig sz�lesen sz�tt�rt k�t tenyer�re t�maszkodott, most m�r zih�lva
l�legzett, amint egym�s ut�n v�gign�zett rajtunk, �s folytatta: -- Maguk ketten
�veken �t j�l dolgoztak. Voltak hull�mhegyek �s hull�mv�lgyek, de sose tagadtam,
hogy mindketten j� zsaruk. J� az osztaguk. Er�s�tett�k a helyzetemet.
M�lt�nyolom ezt. Meg is mondtam maguknak. Megmondom �n, ha minden j�l
megy. De ez feljogos�t engem arra, hogy akkor is sz�ljak, amikor nem mennek j�l
a dolgok, amikor gyeng�tik a helyzetemet. -- Mesterk�lten hossz�, m�ly l�legzetet
vett. -- �gy h�t, most -- folytatta �nnep�lyesen -- megmondom maguknak, hogy
harminc�t �v alatt, ami�ta a rend�rs�gen vagyok, soha nem �lltam rosszabbul, mint
jelenleg. �s ezt m�r nem m�lt�nyolom. Egy�ltal�n nem tetszik nekem, hogy ilyen
helyzetbe juttattak, �ppen ebben a pillanatban. -- M�ltatlankod�, izgalomt�l
remeg� hangon el�adott sz�noklata ak�r templomi sz�sz�kr�l is zenghetett volna.
Ves�nkbe hatol� k�k szeme mintha egyszerre k�ny�rg�tt volna seg�ts�g�rt, �s
figyelmeztetett volna valamilyen meghat�rozhatatlan, sz�rny� vesz�lyre, amely
fenyeget benn�nket.
-- H�ly�t csin�ltak bel�lem -- mondta halkan, �s szomor�an s�ppedt a magas h�t�,
b�r forg�sz�kbe. -- H�ly�t.
Friedman torokk�sz�r�l�s�t hallottam. H�l' istennek, � kezdi..
-- Megkerest�k Baxter Wardell �gyv�dei? Ez okozza a probl�m�t?
Dwyer metsz� tekintetet vetett Friedinanra, miel�tt megsz�lalt: -- Nem az a
probl�ma, hogy megkerestek. Ezt egy�bk�nt megtett�k, k�r�lbel�l �t perccel a
CBS h�rad� telefonja ut�n. Az a probl�ma, hogy nem tudtam r�la el�re. M�g azt se
tudtam, hogy Baxter Wardell egy�ltal�n szerepel ebben az �gyben. Ez a probl�ma.
-- Dwyer hangja v�szj�sl�an lehalkult.
Sz�ja megfesz�lt, szeme megmerevedett. M�lyet l�legzett, arcsz�ne v�r�sebb lett.
-- Sz�lnunk kellett volna �nnek mondtam, �s komolyan is gondoltam. �ppen most
k�rdezt�k ki Wardellt, onnan j�v�nk. T�j�koztatni akartuk, mihelyt be�rt�nk a
sz�kh�zba. Nem is gondoltunk r�, hogy Wardell ilyen gyorsan kapcsolatba tud
l�pni �nnel.
-- K�l�n�sen szombaton -- jegyezte meg Friedman.
-- Mikor besz�ltek maguk el�sz�r Wardell-lel? -- k�rdezte Dwyer.
-- Ez, hm ... -- Friedman a tork�t k�sz�r�lte -- ez, azthiszem, tegnap t�rt�nt.
P�nteken.
-- Azel�tt vagy azut�n, hogy Jeffrey Sheppardr�l �s Avery Richr�l besz�ltem
mag�val?
-- Ez m�g... azel�tt t�rt�nt -- ismerte be Friedman.
Dwyer hosszan, fenyeget� tekintettel n�zte Friedmant, miel�tt megsz�lalt: -- Mivel
pr�b�lkoztak maguk, az isten szerelm�re? Mif�le j�t�kot j�tszottak?
-- Nem volt az j�t�k -- mondtam. -- Ma reggelig, am�g nem besz�lt�nk az FBI-jal,
semmilyen komoly okunk sem volt azt gyan�tani, hogy Wardell is belekeveredett
az �gybe.
Dwyer l�zerszeme r�m villant. -- Azt mondta, hogy az FBI-jal besz�ltek? --
k�rdezte balj�s hangon.
Amilyen t�m�ren csak lehetett, f�lv�zoltam Forbes vizsg�l�d�s�nak r�szleteit.
Pillanatig se vette le r�lam a szem�t,- sok�ig besz�ltem. Azut�n nagyon nyelt majd
tudakolta: -- Mi is Forties rangja?
-- Igazgat�helyettes -- t�j�koztattam. �s mi�rt Keresett meg engem, mi�rt felt�n�s
n�lk�l akarta kezelni az eg�sz �gyet. Biztons�gi okokb�l.
-- Wardell miatt -- sz�lt k�zbe Friedman mert neki messzire �r a keze. Nem
akarj�k nyilv�noss�gra hozni az �gyet, am�g a bizony�t�kok nincsenek a kez�kben.
-- Maguk teh�t bizony�t�kokat adtak �t egy FBI-igazgat�helyettesnek, an�lk�l
hogy tudatt�k volna velem. -- Dwyer hat�rozott mozdulattal fel�llt, �s s�lyos
l�ptekkel az iroda t�volabbi sark�ba ment, ahol aranyozott tokban �llt az Egyes�lt
�llamok z�szlaja. Egy percig h�tat ford�tott nek�nk, fej�t lehajtotta, kezeit h�tul
�sszekulcsolta. V�gre megfordult, �s �nnep�lyes arckifejez�ssel k�z�lte:
-- Szeretn�m megism�telni, amit az el�bb mondtam. Maguk, j� hekusok. �s
szeretem azt hinni, hogy �n is j� hekus vagyok. -- Sz�netet tartott, helyesl�
mormog�sunkra v�rt, azut�n lassan, komoran az �r�asztal m�g� l�pett. -- �s --
folytatta ak�r a t�rt�nelem legnagyobb rend�rf�n�ke vagyok, ak�r nem, annyit
mondhatok maguknak, mind a kett�j�knek, hogy �t �v m�lva amikor el�rkezik a
nyugd�jaz�som ideje, m�g itt akarok lenni, ebben az irod�ban. M�r azt is tudom,
mit fogok mondani a b�cs�ztat�si bankettemen.
Vissza�lt a b�rfotelba, �s elgondolkozva simogatta a di�fa �r�asztal csillog�
lapj�t.
Ek�zben arany k�zel�gombjai visszavert�k egy r�zfoglalat�, antik �r�asztali l�mpa
f�ny�t.
-- Az�rt mondom el mindezt maguknak
-- mondta --, hogy higgyenek nekem, amikor azt �ll�tom: ez a Murdock-�gy jobban
al��sta a helyzetemet, mint b�rmi harminc�t �ves rend�rs�gi szolg�latom alatt. Azt
is megmondom maguknak, hogy ezt nem t�rhetem el. Ez m�s sz�val azt jelenti,
hogy nem t�rhetem el, amit maguk m�velnek velem. Nem t�rhetem azt �n, hogy
n�h�ny �r�n bel�l egym�s ut�n k�t koronatan�t is meg�ljenek, a sajt� meg
leleplezze: keress�k Ricc�t, �s Annunzio el�bb tal�lja meg, mint mi. Ezen fel�l
nem t�rhetem, hogy megtudj�k: Blake m�r az �rizet�nkben volt, azt�n meg, az
istenit, elengedt�k. Azt meg k�l�n�sen nem t�rhetem, hogy maguk �gy zaklatj�k
az orsz�g egyik legfontosabb ember�t, mintha egy ... k�z�ns�ges strici lenne a
Mocsoknegyedb�l. -- Mindkett�nket v�gigm�rt, azut�n megk�rdezte: -- �rtik, mire
gondolok? �rtik, mit mondok? Tudj�k, hogy pontosan mit jelent?
Egyszerre b�lintottunk. Vil�gos volt az �zenet. Az �ll�sunk forgott kock�n;
-- Rendben van -- mondta Dwyer, hangj�ban a v�glegess�g komor �rnyalat�val.
-- �rtj�k egym�st. -- Ism�t kem�nyen r�nk n�zett. -- Igaz?
Ez�ttal k�telesek voltunk meger�s�teni, hogy igen, �rtj�k egym�st.
-- Rendben van -- ism�telte, �s nagy �nuralommal- vissza�lt a sz�k�be. -- Rendben
van. Noh�t. El�sz�r is azt akarom tudni, van-e m�g m�s meglepet�s�k is? Valami,
amit nem tudok, pedig tudnom kellene?
-- Nincs, uram -- felelt Friedman. R�pillantottam. Nem tapasztaltam, hogy valaha
is "uram"-nak sz�l�totta volna Dwyert.
-- Ha j�l �rtem -- mondta Dwyer --, m�r csak egyetlen lehet�s�g�nk maradt, hogy
elkapjuk Annunzr�t, �gy �llunk?
-- �gy -- ismertem el.
-- Ami pedig Baxter Wardellt illeti Dwyer megr�zk�dott, mint akinek k�nos a n�v
kiejt�se --, nincs szil�rd bizony�t�k arra, hogy Wardell kapcsolatban �ll Murdock
meggyilkol�s�val. Igaz?
Friedmanra n�ztem, aki igy felelt: Murdock feljegyz�seit kiv�ve nincs, ez igaz,
-- De itt van m�g az NBR-kapcsolat is -- jegyeztem meg. -- Ha az FBI r�bizony�tja
a Pentagonnal k�t�tt csal�rd fegyver�zletet a Nemzetk�zi Beszerz�si
R�szv�nyt�rsas�gra, �s val�ban Wardell kez�ben van az NBR, akkor van
kapcsolat.
-- Felejtse el az �tkozott Pentagont f�rmedt r�m Dwyer. -- �n San Francisc�r�l
besz�lek, Burdock meg�l�s�r�l. Csak ezzel t�r�d�m. �s megmondom maguknak,
figyelmeztetem mindkett�j�ket, azt akarom, hogy ne faggass�k Wardellt m�g
egyszer err�l a gyilkoss�gr�l az enged�lyem n�lk�l. Vil�gos?
Kijelentett�k, hogy vil�gos. -- Meg kell mondanunk �nnek -- k�z�lte Friedman --,
hogy Wardell ma d�lut�n vagy este Los Angelesbe k�sz�l.
-- �s? -- k�rdezte Dwyer g�nyosan.
-- �s -- magyar�zta Friedman el�z�kenyen -- ha f�lt�rulna a kapcsolata a
gyilkoss�ggal, nem lesz a v�rosban.
-- Visszaj�n?
-- Nem tudjuk.
-- Megk�rdezt�k?
-- Nem. De ha megk�rdezz�k, akkor sem v�laszol. Az igazat megvallva, nagyon
elutas�t� volt, amikor utolj�ra besz�lt�nk vele.
Dwyer hallgatott egy percig. -- T�rj�nk vissza a feljegyz�sekre -- mondta azut�n.
--
Azt akarom, hogy adjanak m�solatokat Jeffrey Sheppardnak. Vil�gos?
Friedman �s �n gyors pillant�st v�ltottunk. -- Ha �gy k�v�nja ... -- felelt
Friedman,
ny�ltan kimutatva nemtetsz�s�t. De nern hinn�m, hogy...
-- Azt akarom, hogy kiadj�k a feljegyz�seket neki -- sz�gezte le Dwyer. -- Az �
tulajdona. Azt akarom, hogy megkapja. Azt akarom, hogy lesz�lljon r�lam � is,
meg Avery Rich, s�t a polg�rmester is. Azt akarom, hogy Sheppard megkapja
azokat az �tkozott feljegyz�seket, felsz�lljon egy �tkozott rep�l�g�pre, �s
visszamenjen New Yorkba. -- Hosszan, kem�nyen n�zett Friedmanra, miel�tt
folytatta:
-- Forbesnak adtak m�solatokat az enged�lyem n�lk�l. Most azt akarom, hogy
adjanak m�solatokat Sheppardnak, az enged�lyemmel. Vil�gos ez, hadnagy?
-- Igen, uram -- felelt Friedman farkasszemet n�zve Dwyerrel. Ez�ttal m�r
g�nyosan hangzott az "uram".
-- Amikor ezt elint�zt�k -- mondta Dwyer --, tal�lj�k meg Barbara Murdockot.
Tegyenek r� sz�jkosarat. H�ly�t csin�l bel�l�nk azzal a sok marhas�ggal, amit
�sszefecseg.
-- De ezzel -- jegyezte meg Friedman seg�thet is nek�nk. Azzal, amit elmondj azt -
a l�tszatot kelti, mintha t�bbet tudn�nk, mint amennyit val�j�ban tudunk. Ez pedig
el�ny�nkre v�lhat, ha pr�sbe ker�l az, b�rki legyen is, akit�l Annunzio az
utas�t�sait kapja.
-- Elfelejti, hogy ezzel -- vetette ellen Dwyer -- �n is pr�sbe ker�l�k, pedig
�ppen
ez�rt vagyunk most egy�tt, ha megfeledkezett volna r�la. �s pr�sbe ker�l Sheppard
is. �t is h�ly�nek �ll�tja be. Egy�bk�nt �ppen emiatt fogadott mag�ndetekt�vet.
-- Mag�ndetekt�vet? -- kaptam fel a fejemet.
Dwyer b�lintott. -- Sheppard v�gig arra gyanakodott, hogy Barbara Murdock
kez�ben vannak Murdock feljegyz�seinek m�solatai. Mag�ndetekt�vet -- �ll�tott r�.
Dwyer sz�netet tartott, �s az arcomat f�rk�szte. Azut�n megk�rdezte: -- Biztos
benne, eg�szen biztos, hogy a l�nynak nincsenek m�solatai?
Egyenesen a szem�be n�ztem, v�rtam egy kicsit, azut�n kijelentettem: -- Ha
vannak m�solatai, nem t�lem kapta �ket.
-- J�l van -- mondta Dwyer neh�zkesen.
-- Ez is valami. A telefonon egy�bk�nt az el�bb Sheppardot jelezt�k. �ppen
meg�rkezett. Az �gyv�dj�vel. Azt akarom, hogy maga besz�ljen vele. Szem�lyesen
adja �t neki Murdock feljegyz�seit. �s megk�vetelem, hogy bocs�natot k�rjen. A
rend�rs�g nev�ben. �rti? -- Lassan �s kelletlen�l, m�g mindig egyenesen a
szem�be n�zve b�lintottam. Sose szerettem Dwyert, sose tiszteltem. Ebben a
pillanatban legsz�vesebben �k�llel az arc�ba v�gtam volna. Rem�ltem, hogy le
tudja olvasni az arcomr�l.
Nem tudta. Hirtelen fel�llt, �s v�rta, hogy mi is fel�lljunk. A megbesz�l�s
befejez�d�tt. M�g egyszer, utolj�ra figyelmeztetett benn�nket, hogy t�bb� semmit
se titkoljunk el el�le, �s kurt�n elbocs�tott.
Friedmaiv-vadul csapott r� a k�v�automata gombj�ra, �s komoran figyelte, hogyan
telik meg a pap�rpoh�r. -- Mi�ta detekt�v lettem -- sziszegte --, most �rzem �gy
el�sz�r, hogy kedvem lenne itt hagyni az eg�szet. Legsz�vesebben egyenesen
visszamenn�k a folyos�n, bekopogn�k az ajtaj�n, �s lenyomn�m a tork�n azt az
�tkozott rend�rjelv�nyt. Igaz�n �gy �rzem,
-- K�v� l�ttyent a padl�ra, amikor f�lkapta a poharat az automat�b�l.
Egy sz�t sem sz�ltam, am�g arra v�rtam, mikor telik meg a poharam. Arra
gondoltam, hogy Friedman "hosszan, lassan �g�" t�pusnak szokott, nevezni engem.
Eddig a pillanatig, amikor a k�v�mra v�rtam, sohasem j�ttem r�, mennyire igaza
van. Sok�ig fog tartani, am�g elfelejtem, mekkora d�h forrt bennem, am�g Dwyert
hallgattam.
Friedman egyetlen hangos h�rpint�ssel felhajtotta a k�v� fel�t, azut�n
megk�rdezte: -- Ugye, tudod, mit mondott Dwyer val�j�ban?
-- Azt mondta, hogy boruljak t�rdre, �s cs�koljam meg Sheppard fenek�t.
Buzg�n b�lintott. -- Pontosan. �tkozott diszn�s�g. De nem is ez a legrosszabb. Az
eg�szet tulajdonk�ppen az�rt f�jta fel ennyire, mert azt akarja, hogy sz�lljunk le
Wardellr�l. Dwyer �gy k�pzeli, ha Wardellt kapcsolatba hozzuk a gyilkoss�ggal,
ez az �ll�s�ba ker�lhet. Erre megy ki az eg�sz. Mert ha Wardellt el�t�lik, Dwyer is
kit�ri a nyak�t. Tele lesz hull�kkal az utca. �s � tudja ezt. Olyan j� �let�szt�ne
van, mint... mint egy patk�nynak.
Egy percig n�m�n kortyolgattam a k�v�mat, �s komoran gondoltam k�sz�b�n�ll�
tal�lkoz�somra Jeffrey Shepparddal.
-- Sz�lnod kellett volna neki a Wardelllel folytatott els� besz�lget�s�nkr�l --
jegyeztem meg higgadtan. -- Ez h�bor�totta f�l. K�sz�letlen�l �rte Wardell
�gyv�deinek jelentkez�se.
-- Wardellnek csak kis r�sze van ebben -- torkolt le. -- Sheppard, Avery Rich �s a
Temp� c�m� lap a fontos. F�l t�l�k. Az �sszest�l.
Az �res poharat egy szem�tkos�rba dobtam. -- Jobb lesz, ha most megszerzem
azokat a m�solatokat, h�vatom Sheppardot, �s v�gre t�l leszek rajta. Majd k�s�bb
besz�lget�nk.
-- Ne cs�kold meg a fenek�t -- figyelmeztetett Friedman komoly k�ppel. -- Nehogy
megtedd.
-- Nem teszem meg.
Lenyomtam a h�zi vonal gombj�t. -- K�ldj�k be Mr. Sheppardot.
Begomboltam a zak�mat, megigaz�tottam a nyakkend�m�t, s az asztalom m�g�tt
�llva v�rtam. Sheppard egyet kopogott, azut�n kinyitotta az ajt�t, an�lk�l hogy
h�vtam volna. Ak�rcsak k�t nappal el�bb, �gy l�pett be az irod�mba, mint egy
t�bornok az eligaz�t� �rtekezletre, k�szen arra, hogy �tvegye a parancsnoks�got.
�tny�jtottam neki egy vaskos, barna dosszi�t.
-- Itt vannak Murdock feljegyz�sei, Mr. Sheppard. �s a tan�nyilatkozatok
m�solatai is. Minden, ami Murdockn�l volt.
Az asztal m�sik oldal�n �llva �tvette a dosszi�t, v�gigp�rgette a lapokat, azut�n
az
asztalra dobta. Le�lt a l�togat�knak sz�nt sz�kbe, keresztbe vetette a l�b�t,
h�trad�lt, �s egy pillanatig n�m�n, h�v�s tekintettel n�zett r�m. V�g�l megsz�lalt:
-- Hogyan tal�lta meg?
-- A Beresford Sz�lloda p�nc�lszekr�ny�ben voltak. -- Kelletlen�l �ltem vissza
�r�asztalom m�g�. Azt rem�ltem, hogy miut�n udvariasan �tadom neki a
m�solatokat, nyomban t�vozik. Pedig t�bb eszem lehetett volna. Gondolhattam
volna, hogy nem mulasztja el ki�lvezni a diadal�t.
�jabb hossz�, kegyetlen pillanatig b�mult az arcomba, csak azut�n sz�lalt meg: --
Nem akarom firtatni, hadnagy, hogy mikor tal�lta meg. Fel k�v�nom t�telezni,
hogy a m�ltkori besz�lget�s�nk ut�n tal�lta meg, �s nem el�tte.
-- Abban a rem�nyben, hogy meg�rzi, mennyire megvetem modortalan
hetvenked�s�t, nem v�laszoltam, �s rezzenetlen�l n�ztem vissza r�.
-- Ki l�tta m�g ezeket mag�n k�v�l? -- k�rdezte, az iratokra mutatva.
-- Friedman hadnagy l�tta �ket. �s Dwyer f�n�k. Meg ketten az FBI-t�l.
-- Az FBI-t�l kicsoda? -- k�rdezte izgatottan.
N�mi haboz�s ut�n �gy d�nt�ttem, hogy ezt mondom: -- A helyi kirendelts�g
vezet�j�nek vannak m�solatai... Egy teljes sorozat. Brautigan a neve. Gondolom,
m�s FBI-�gyn�k�knek is megmutatta. De ebben nem vagyok biztos, �t kell
megk�rdeznie.

-- �s Barbara Murdock? Neki is vannak m�solatai ?

-- Nincsenek. -- Megk�nnyebb�l�st �reztem, hogy tagad� v�laszom megfelelt az
igazs�gnak.
-- De l�tta, olvasta �ket?
Pillanatnyi hallgat�s ut�n csendesen k�z�ltem: -- Igen, l�tta. A t�bbs�g�t, A
feljegyz�seket felt�tlen�l. �s tal�n egy-k�t tan�nyilatkozatot.
-- Megengedte neki, hogy belen�zzen? Egy ... egy civil?
-- � seg�tett megkeresni. Egy�tt tal�ltuk meg a pap�rokat. �gy �reztem, joga van
l�tni �ket.
-- �n pedig �gy �rzem, hogy t�ll�pte a hat�sk�r�t.
-- Ehhez pedig �nnek van joga, Mr. Sheppard.
-- Dwyer is �gy gondolja. Nagyon hat�rozottan. Amint majd meggy�z�dhet r�la, ha
ugyan m�g nem volt r� alkalma.
V�lasz helyett k�rd�st tettem fel. -- Mag�ndetekt�veket fogadott Barbara Murdock
megfigyel�s�re. Mi�rt?
-- �gy l�ttam, maga nem nagyon halad a feljegyz�sek keres�s�vel. Elhat�roztam,
hogy a saj�t kezembe veszem az �gyet. �s t�rt�netesen mag�nak az sem siker�lt,
hogy elhallgattassa �t, hadnagy.
Hirtelen r�j�ttem, hogy n�h�ny �ra leforg�sa alatt Wardell, Dwyer, legut�bb pedig
Sheppard velem besz�lve megvet� hangs�llyal ejtette ki azt a sz�t, hogy
"hadnagy".
-- Sz�val ezzel foglalkoznak a mag�ndetekt�vjei? El akarj�k hallgattatni?
Felemelte a barna dosszi�t, k�nnyed�n meglobogtatta, �s m�g mindig enyhe
megvet�ssel r�m mosolygott. -- Most m�r nem sz�m�t. Le�ll�tom �ket.
-- Melyik �gyn�ks�get b�zta meg?
-- Babcock �s Penziner. -- Fel�llt, megfordult, az ajt�hoz ment, �s egy pillanatig
h�ttal �llt nekem. Azut�n visszafordult, �s szemben�zett velem. Megfejthetetlen
tekintettel m�rt v�gig, elgondolkod�, t�n�d� arckifejez�ssel. V�g�l higgadt sz�val
k�z�lte: -- Sok bossz�s�got okozott nekem, hadnagy. De most, hogy megkaptam,
amit akartam, mondok valamit, amit tanuls�gosnak �t�lhet, �s tal�n meglep�nek is.
-- Megv�rta, am�g akaratom ellen�re teljesen mag�ra vonta figyelmemet, �s csak
azut�n folytatta. Ismertem ezt az inkviz�tori fog�st, magam is gyakran
alkalmaztam. A tr�kk hatott. Hallani akartam, mi a mondand�ja. Teljesen
szembefordultam vele, megkapta a v�rt figyelmet.
-- Maga aff�le kem�ny, makacs f�rfi, kedvelem �s tisztelem az ilyet -- mondta
Sheppard. -- Ez pedig t�bb ann�l, amennyit a f�n�k�r�l mondhatok. Sz�ntelen�l
olyan emberekkel t�rgyalok, mint �. Sajnos ez a fajta ir�ny�tja az �zleti vil�got.
�s
a politik�t is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy tisztelem �ket. -- Az asztalomra
mutatott. -- Itt hagytam a n�vjegyemet. Mihelyt megtudja, ki �lte meg Eliot
Murdockot, h�vjon fel. Megl�tom, mit tehetek, hogy m�lt�nyoljam az �rdemeit. --
Biccentett, azut�n sarkon fordult, �s kiment az irod�mb�l.
Sheppard n�vjegy�t n�ztem, k�nnyed�n v�gigh�ztam h�velykujjamat a
dombornyom�sos bet�k�n, amikor megsz�lalt a telefon.
-- Itt Walter Babcock besz�l, hadnagy. A Babcock �s Penziner nyomoz�irod�t�l.
R��r? Nem zavarom? Ha nem �r r�, k�s�bb is... -- Zavartan f�lbehagyta a
mondatot. Bocs�natk�r� hadar�ssal besz�lt, monoton, m�lyhangon. Ideges,
gyomorfek�lyes kis ember volt Babcock, az arca r�ngat�zott, a tenyere izzadt.
Nemigen fejezett be mondatot an�lk�l, hogy bocs�natot ne k�rt volna �rte.
-- Nem zavar. -- Kih�ztam az �r�asztal k�z�ps� fi�kj�t, �s a n�vjegyeknek
fenntartott kis rekeszbe pottyantottam Jeffrey Sheppard�t. -- Miben seg�thetek?
-- Mr. Sheppardot pr�b�lom megtal�lni. Jeffrey Sheppardot. �gy tudom, mag�n�l
van.
-- �ppen most ment el, Babcock.
-- �. Sajn�lom. Majd pr�b�lkozom a sz�llod�j�ban. Eln�z�st a zavar�s�rt.
-- Maga figyeltette Barbara Murdockot, �gy tudom.
-- H�t ... igen. Igaz, hadnagy. Figyeltettem. Igen.
-- Hol van most? M�g mindig a Beresfordban ?
-- �gy �rti, hogy most? �ppen most? Vagy azt k�rdi, hogy ott van-e m�g
bejelentve?
-- �gy �rtem, hogy �ppen most.
-- �ppen most, amennyire �n tudom, kifel� tart a v�rosb�l. A Marin j�r�sba tart.
Legal�bbis azt hiszem, hogy oda megy. Ez�rt is telefon�lok. Vagy legal�bbis ez�rt
pr�b�lom felh�vni Mr. Sheppardot. Hogy enged�lyt k�rjek a kiutaz�sra. Arra
gondoltam ... -- Hangja bizonytalan csendbe fulladt. Azon t�prengett, vajon t�l
sokat mondott-e, vagy ink�bb keveset.
Marin j�r�s...
-- Wardell nyom�ba indult? -- k�rdeztem. -- Baxter Waidell ut�n megy? Err�l van
sz�?
-- H�t... -- Megint elhalt a hangja. H�t..:
-- Err�l van sz�. Igaz?
-- I-igen -- felelt kelletlen�l. -- Azt hiszem, hogy err�l van sz�. De nem vagyok
biztos benne. Nem �ll�thatom hat�rozottan. �n ...
Felberregett a h�zi vonal. -- Keresnek, Babcock -- mondtam. -- K�rem, h�vjon fel,
ha megtal�lja Barbara Murdockot. Ha nem lenn�k itt, hagyjon- �zenetet. Megteszi?
-- H�t... �n :..
-- Tegye meg, Babcock. -- Ezzel �tkapcsoltam a h�zi vonalra.
-- Canelli vagyok, hadnagy. Bemehetek mag�hoz n�h�ny percre? �ppen most
j�ttem be a terepr�l, �s megtudtam valamit.
-- Rajta, Canelli, j�jj�n. -- Nem tettem le a hallgat�t, a kezemben hint�ztattam
egy
pillanatig, azut�n Friedman h�zi sz�m�t t�rcs�ztam.
-- Lehiggadt�l m�r? -- k�rdeztem.
-- Nem.
-- Van valami �js�g?
-- Annunzi�t pr�b�lom megtal�lni.., hogy eltereljem a gondolataimat Dwyerr�l.
-- �s siker�l?
-- Nem. Van m�g k�rd�sed? Az Orsz�g�ti J�r�rparancsnoks�ggal besz�lek a m�sik
vonalon. Egy h�dv�mszed�n� a Bay Bridgeen �gy v�li, hogy l�tta Annunzi�t. Ez
hozz�vet�leg a tizennegyedik eset, ennyien l�tt�k a mai napon. Nem eml�tve a
tegnapot. �sszesen huszonh�t bejelent�s. �s n�lad? Van valami?
N�h�ny sz�val elmondtam Babcockkal folytatott besz�lget�semet. Am�g
besz�ltem, bel�pett Canelli. Intettem neki, hogy, �lj�n le.
-- Babcock s�tlan alak -- mondta Fried, de rendszerint megb�zhat�k az adatai.
-- �gy gondolom, hogy a l�ny Wardell ut�n indult.
-- De mi�rt?
-- Hogy a szem�be n�zzen ... hogy kir�zza bel�le az igazs�got. Ki tudja?
-- Wardell �ton van Los Angelesbe -- jegyezte meg Friedman.
-- A P-51-es rep�l�g�p�n, amit a Marin j�r�sban tart.
-- Teh�t?
-- Teh�t f�lh�vhatn�d Mrs. Wardellt, hogy megtudd Wardell felsz�ll�p�ly�j�nak
hely�t. Tal�n elszaladok oda, ha nincs t�l messze.
-- Dwyer azt mondta neked, s�t mindkett�nknek, hogy kopjunk le Wardellr�l. Nem
lenne szabad r�sz�llnunk Dwyer enged�lye n�lk�l. Mire k�sz�lsz? P�ly�t akarsz
v�ltoztatni?
-- De azt is mondta Dwyer, hogy tal�ljuk meg Barbar�t -- jegyeztem meg. --
Eml�kszel?.
-- Eml�kszem -- mondta fanyarul. -- Majd visszah�vlak. Tal�n m�g a
Rep�l�sir�ny�t� Hat�s�got is felh�vom, hogy megtudjam, bejegyeztette-e mag�t
Wardell a felsz�ll�si tervbe. -- Amikor a telefon elhallgatott, Canelli fel�
fordultam. A sz�k sz�l�n f�szkel�d�tt, aggodalmas, riadt tekintet�t r�m
f�ggesztette. L�ttam, hogy verejt�kt�l csillog a homloka. Canelli mindig
verejt�kezett, valah�nyszor csak bel�pett az irod�mba.
-- Miben seg�thetek, Canelli? Mit tudott meg? -- Oldani pr�b�ltam a merevs�g�t,
mosolyogva h�trad�ltem.
-- Nos, hadnagy . .. nem is tudom ... kezdte komolyan, szem�ld�k�t r�ncolva �s
m�g mindig verejt�kezve. -- De azt gondoltam, mindenk�ppen sz�lnom kell
mag�nak.
-- Rendben van. -- Sz�tt�rtam a karomat. -- Besz�ljen. -- Amikor megsz�laltam,
felmordult a gyomrom. Az �r�mra n�ztem. Majdnem f�l �t volt m�r. A k�v�n
k�v�l, amit Friedmannal ittunk, semmit sem ettem reggel �ta.
-- Nos -- kezdte Canelli --, miut�n ma reggel v�geztem a jelent�semmel, elmentem,
hogy folytassam egy kicsit Walter Frazer ellen�rz�s�t, ahogy maga meghagyta. T�z
�ra t�jban lehetett. Vagy tal�n f�l tizenegy, m�r elfelejtettem. Mindenesetre
Frazerrel kezdtem, de semmire se jutottam vele. Csak folytatta azt a k�tsz�n�
dum�t arr�l, hogy milyen fontos szem�lyis�g, mennyire elfoglalt �s �gy tov�bb.
Ez�rt azt�n arra gondoltam, v�gzek egy kis ellen�rz�st a szomsz�ds�gban, a
kocsij�ra vonatkoz�an. Eszembe jutott, amit maga mondott az aut� kulcsair�l,
vagyis arr�l az egy kulcsr�l. Egy kulcs volt, pedig eg�sz kulcscsom�nak kellett
volna lennie. �s a negyedik lak�sban, ahov� bementem, tal�lkoztam egy Simcich
nev� fick�val. Otthon volt szerda este, de cs�t�rt�k reggel el kellett utaznia New
Yorkba. �zleti �gyben. A rekl�mszakm�ban dolgozik. Ez�rt nem k�rdezte ki
senki. Nos h�t... -- A gyomrom tov�bb korgott, Canellinek el�llt a l�legzete. --
Nos
h�t, kider�lt, hogy azon a szerda est�n nyolc �ra k�r�l Simcich fent volt a
h�l�szob�j�ban, csomagolt a New York-i �tra. �ppen az utcai ablakn�l �llt, �s
v�letlen�l kin�zett az utc�ra, Walter Frazer lak�sa fel�. �s megl�tott egy f�rfit,
amint arra s�t�l az utc�n, �s befordul Frazer gar�zs�n�l. Simcich szerint a fick�
egyenesen a gar�zs kisajtaj�hoz ment, �s egyszer�en bel�pett rajta, amit Simcich
kiss� k�l�n�snek tal�lt. Nem nagyon k�l�n�snek. De kiss� k�l�n�snek.
-- Volt kulcsa a kisajt�hoz?
-- Ezt Simcich nem tudta megmondani.
-- J�. Folytassa.
-- H�t -- folytatta Canelli -- a k�vetkez�, amit Simcich �szlelt, az volt, hogy
felny�lik a nagy gar�zsajt�, �s a fick� kihajt rajta Frazer Buickj�ban. Illetve,
hogy
valaki kihajt a Buickban. Simcich nem l�thatta, hogy az a fick� �l-e a Buickban.
-- J�l meg tudta n�zni Simcich a f�rfit, miel�tt az bement a gar�zsba?
Canelli sajn�lkozva r�zta a fej�t. -- Nem nagyon, hadnagy. �gy �rtem, csak
�ltal�nos le�r�st adott a fick�r�l. De ez ak�r ezer ilyen fick�ra is �rv�nyes
lehet,
bele�rtve Annunzi�t, Blake-et, �s tudja isten, kit m�g. Tudja, hogy szokott ez
lenni.
-- No j�. Mi t�rt�nt azut�n?
-- Simcich befejezte a csomagol�st, de egyre csak az esz�ben j�rt Frazer kocsija.
T�bb lop�s is el�fordult a k�rny�ken, ahogy megtudtam. Ez�rt miut�n
becsomagolt, elhat�rozta, �tmegy az utca t�loldal�ra, �s sz�l Frazernek, hogy
valaki �ppen most hajtott el a Buickj�n. �gy is tett. Sz�lt Frazernek.
�szrevettem, hogy �nk�ntelen�l el�rehajlok a sz�kemben, t�relmetlen�l v�rva, mi
k�vetkezik.
-- �s Frazer, Simcich szerint, nagyon furcs�n fogadta az eg�sz dolgot.
-- Mit �rt azon, hogy "furcs�n"?
-- El�sz�r is, �gy mondja Simcich, nagyon sok�ig tartott, am�g lej�tt az ajt�hoz.
Azut�n, amikor meghallgatta Simcich mondand�j�t, �gy viselkedett -- Canelli a
szem�ld�k�t r�ncolta --, mint aki legsz�vesebben ott se lenne. Azt mondja Simcich,
mintha -- Canelli elakadt, kereste a helyes kifejez�st --, mintha nem lett volna
mag�n�l, kihagyna az agya, vagy sokk �rte volna. Ez majdnem egy eg�sz percig
tartott, mondta Simcich, m�g v�gre Frazer �sszeszedte mag�t, ha ugyan lehet ezt
mondani. Ekkor azt�n Frazer, Simcich szerint, k�z�lte, hogy nincs semmi baj,
hiszen tudott r�la, hogy j�n valaki, �s elviszi a kocsij�t, csak �ppen egy
pillanatra
kiment a fej�b�l. Azut�n ler�zta Simcichet.
-- Ler�zta?
-- Igen. Megk�sz�nte a f�radoz�s�t, �s bez�rta el�tte az ajt�t.
-- Hogy �rt�keli Simcichet, mint tan�t? A szem�ld�k�t m�g mindig komolyan
r�ncol� �s m�g mindig verejt�kez� Canelli kijelentette: -- Igen nagyra �rt�kelem,
hadnagy. Nyilv�nval�an kit�n� fick�. Talpraesett, �s... ugye, �rti, hogy gondolom,
olyan ember, aki tudja, mi t�rt�nik k�r�l�tte.
-- Besz�lt arr�l Simcich, hogy bez�rult-e a gar�zsajt�, miut�n az a fick� elment a
Buickban?
-- Jesszusom -- s�hajtott. Canelli, �nmag�ra d�h�sen, �s a fej�t r�zta. --
Elfelejtettem megk�rdezni. De �rtem, mire gondol. Ha a fick� maga z�rta be, akkor
val�sz�n�leg nem volt tolvaj. Ha pedig automatikusan z�rult, akkor n�la kellett,
hogy legyen a t�vir�ny�t� k�sz�l�k.
-- No �s ak�rhogy is t�rt�nt, egy bez�rul� gar�zsajt� zajt csap.
Canelli komoran b�lintott.
-- Elment Walter Frazerhez a besz�lget�s ut�n?
-- Nem -- felelt komolyan. -- Nem mentem el, hadnagy. Arra gondoltam, hogy
el�bb mag�val kell besz�lnem. �rti, ugye?
-- �rtem, Canelli. Helyesen j�rt el. -- Fel�lltam, �s bez�rtam az �r�asztalomat.
Hozza ki a kocsit. Az �p�let el�tt tal�lkozunk.
Amikor Canelli �gyetlen�l korm�nyozta a kocsit egy kanyarban, besz�jaztam
magam. T�l gyorsan hajtott be az �tkeresztez�d�sbe, t�l lassan hagyta el. Ha
Canelli vezette, a cirk�l�m sose �rte el az elv�rhat� teljes�tm�nyt. Canelli
sz�ntelen�l birk�zott a kocsival, a kocsi pedig ellen�llt. Hozz�tartozott ez
Canelli
g�pek ellen v�vott hossz�, vesztes csat�j�hoz. Az aut� volt az �sellens�ge, de
tehetetlen �ldozatnak bizonyult a k�v�f�z� automat�k, a magnetofonok, az
�r�g�pszalagok �s ad�-vev�k elleni harcban is. Pedig miel�tt a t�rv�ny
g�pezet�nek r�sze lett, Canelli villanyszerel�k�nt dolgozott. A villamoss�gnak
legal�bb van �rtelme, mondogatta.
-- Mire jutottak Frazer ellen�rz�s�vel? Elv�gezt�k? .
-- Nagyr�szt Culligan csin�lta -- felelt Canelli. -- Azt mondja, nem tal�lt semmi
k�l�n�sebben terhel�t vagy gyan�sat. Kiv�ve azt, hogy �gy l�tszik, Frazer
rengeteget keres, pedig m�g csak harminchat �ves, �s �n�ll�an dolgozik, teh�t nem
valamilyen befoly�sos �gyv�di c�gn�l. Mind�ssze egyetlen titk�rn�je �s egy
adatfeldolgoz�ja van.
-- Mif�le jogi gyakorlatot folytat?
-- Csak a szok�sosat. Semmi k�l�nleges. Erre gondolok ... Neh�z kital�lni, honnan
van annyi p�nze.
-- Mennyit keres?
-- A bankja azt mondja, hogy tavaly majdnem sz�z�tvenezer doll�r fordult meg a
sz�ml�j�n.
T�m�rdek p�nz ez egy �gyv�dnek, aki csak k�t alkalmazottal dolgozik.
-- Tudom. L�ttam az irod�j�t. Csinos, de semmi k�l�n�s, �sszesen k�t szoba.
H�romsz�z doll�rt fizet �rte havonta, teh�t az �vi b�re h�romezer-hatsz�z. A
telefon, az irodaszerek meg m�s ilyesmi, mondjuk, tov�bbi h�romezerbe ker�l. �s
tegy�k fel, hogy a titk�rn�j�nek �s az irodist�j�nak is fizet fejenk�nt
tizen�tezret,
b�r ezt nem hiszem. M�g mindig marad neki... -- Canelli szem�ld�k�t r�ncolva
mag�ban sz�molgatott.
-- Nagyon sok marad neki -- jegyeztem meg, �s el�remutattam. -- A k�vetkez�
mell�kutca a Jackson. J� lenne kihajtani a jobb oldali s�vba.
-- Persze. -- Canelli gyorsan h�tran�zett a v�lla f�l�tt, �s elh�zott jobbra, de
t�l
hirtelen. M�g�tt�nk d�h�sen felharsant egy aut�k�rt.
-- Ezek az �tkozott sportkocsik -- morogta.
Befordultunk a Jackson Streetre, elhajtottunk h�rom h�zt�mb mellett, �s pontosan
Walter Frazer h�za el�tt �lltunk meg. Az utca t�ls� oldal�ra Canelli kik�ldetett
egy
egys�get a nyomoz�oszt�lyr�l. Biccentettem a k�t detekt�vnek, �s h�rom ujjamat
f�lemelve jeleztem, hogy a h�rmas csatorn�ra kapcsolom az ad�-vev�met.
-- A h�zban van? -- k�rdeztem t�l�k a r�di�n.
-- Igen, uram.
-- Tudja, hogy maguk figyelik?
-- Nem hiszem.
-- J�l van, �tvessz�k az �gyet. Visszamehetnek. K�sz�n�m.
-- Mi k�sz�nj�k.
R�gi szok�som szerint kigomboltam a zak�mat, �s kijjebb h�ztam tokj�b�l a
revolveremet, mik�zben a magasra n�tt fagyalj bokrok k�z�tt a h�z, f�bej�rata fel�
s�t�ltunk. Nem sokkal a sz�zadfordul� ut�n emelt�k az �p�letet, eredetileg
f�ny�z�, eleg�ns, viktori�nus st�lus� v�rosi lak�h�znak sz�nt�k. F�lk�rben kiugr�
ablakai a fasor szeg�lyezte, b�k�s utc�ra n�ztek. K�nyesen �rizt�k az �p�let
eredeti
m�zeskal�cs-h�zik� jelleg�t, egym�st�l finoman elt�r� sz�nek emelt�k ki a
h�romszintes homlokzatot d�sz�t�, csigavonalas �k�tm�nyeket, faragv�nyokat �s
p�rk�nyokat. A gar�zsajt� volt a mai tervez�snek tett egyetlen engedm�ny.
A d�szes f�bej�rat mellett vastag r�zt�bl�n olvashattuk a h�rom b�rl� nev�t.
Megnyomtam a Frazer neve mellett l�v� gombot, �s h�tral�ptem az ajt�t�l, hogy
teret biztos�tsak magamnak. Ez is az elm�lt �vek sor�n felvett r�gi szok�s volt.
Ak�r a kezd� pil�t�k, akik rep�l�s k�zben f�l szemmel mindig lesz�ll�terepet
keresnek sz�ks�g eset�re, ha a motor felmondan� a szolg�latot, az idegen ajt�n
kopogtat� detekt�v is el�re eld�nti, hogy merre ugorj�k, ha bajba ker�l.
Frazer a m�sodik csenget�semre nyitott ajt�t. Feh�r frott�rk�peny �s papucs volt
rajta. Ritkul� sz�ke haja nedvesen, f�s�letlen�l tapadt a kopony�j�hoz.
F�rd�k�penyben, borzas hajjal, arc�n a ki�tk�z� m�snapos borost�val nem
hasonl�tott m�r a v�laszt�kos�n eleg�ns, gyors karriert csin�l�, vezet� ember
mintap�ld�ny�ra, aki Murdock meg�l�s�nek m�snapj�n l�pett be az irod�mba.
-- � ... hadnagy ... -- l�ttam, hogy Frazer szeme r�snyire sz�k�l a divatos,
aranykeretes szem�veg m�g�tt. Canellire pillantott, szem�ld�k�t r�ncolta, �s
visszan�zett r�m. -- Miben �llhatok... -- tork�t k�sz�r�lte. -- Miben �llhatok
rendelkez�s�kre?
-- Besz�lni szeretn�nk mag�val, Mr. Frazer -- mondtam, �s el�rel�ptem. --
Bej�het�nk? -- �jabb hat�rozott l�p�st tettem, hogy h�tr�l�sra k�nyszer�tsem.
-- Igen ... igen, legal�bbis n�h�ny percre. De eb�dre megh�vtak valahov�. Att�l
tartok, egy �r�n bel�l v�rnak.
Nem is v�laszoltam. K�vettem a r�vid folyos�n a f�ny�z��n berendezett, kis
f�ldszinti lak�sba. Antik b�torok, keleti sz�nyegek, festm�nyek �s mennyezetig
�r� polcokon v�z�k �s �vegk�szletek meg szoborgy�jtem�ny fogadott. A
nappaliban Frazer egy r�zsz�gekkel d�sz�tett b�rfotelhoz l�pett, �s azonnal le�lt,
an�lk�l, hogy benn�nket hellyel k�n�lt volna. Miut�n Canellivel le�lt�nk egym�s
mell� a garnit�r�hoz tartoz� b�rkanap�ra, �szrevettem, hogy Frazer keresztbe
vetette a l�b�t, �s most zavartan igyekszik eligaz�tani a frott�rk�peny�t a combj�n
�s a l�bsz�r�n. K�nyelmetlen f�szkel�d�s�t figyelve titokban �r�ltem. A n�cik
N�metorsz�gban gyakran levetk�ztett�k �ldoztaikat, hogy megt�rj�k �ket a
kihallgat�s el�tt.
Azut�n eszembe jutott, milyen k�nyelmetlen�l �reztem magam, amikor engem is
f�rd�k�penyben �s csupasz l�bbal lepett meg Forbes �s Brautigan.
-- Bemutatom Canelli fel�gyel�t, Mr. Frazer.
Bossz�s pillant�st vetett. Canellire. -- Ismerem. M�r besz�lt�nk egym�ssal ma
d�lel�tt. R�viden.
-- Miel�tt elkezdj�k -- mondtam, el�v�ve a kartonlapot --, fel szeretn�m olvasni
�nnek a jogait.
-- Micsoda? ... A jogaimat? De mi�rt?
K�rd�seit figyelmen k�v�l hagyva elism�teltem az ismer�s, dag�lyos mondatokat.
Amikor befejeztem, zavartan r�ncolta homlok�t, �s r�m meredt. -- De h�t m�g
mindig nem tudom ....
-- Miut�n besz�lt mag�val, Canelli fel�gyel� Mr. Simcich-csel, az �n t�loldal�n
lak� szomsz�dj�val is besz�lt.
Frazer �d�mcsutk�ja g�rcs�sen r�ngat�zott a frott�rk�peny V alak�
nyakkiv�g�s�ban. -- Igen -- sz�lalt meg v�gre halk, k�nyszeredett hangon. Azut�n
a tork�t k�sz�r�lte, �s hangosabban, hat�rozottabban pr�b�lta folytatni: -- Igen,
Simcich. �s...
-- Ism�t k�nytelen volt a tork�t k�sz�r�lni.
-- �s mit akarnak tudni?
-- Azt akarom tudni -- mondtam --, mi�rt �ll�totta �n Simcichnek szerda este, hogy
nem lopt�k el a kocsij�t, �s azt�n cs�t�rt�k�n nekem, hogy igenis ellopt�k. --
Kem�nyen a szem�be n�ztem, halk, hat�rozott, v�szj�sl� hangon besz�ltem.
L�ttam, hogy �sszer�ndul az arca, Canellire pillant, azut�n remegni kezd, majd
les�ti a szem�t. Ezzel egyidej�leg sz�tny�lt a frott�rk�peny vastag, h�sos
combjain.
-- H�t ezt... -- Nyelve hegye k�rbefordult az ajk�n. -- Simcich ezt mondta.
B�lintottam. -- Igen, Mr. Frazer. Ezt mondta.
Frazer megpr�b�lt a szemembe n�zni, de nem tudott. M�g mindig a sz�ja sz�l�t
nyalva ezt motyogta: -- Sz�val Simcich visszaj�tt New Yorkb�l.
-- �gy d�nt�ttem, hogy nem v�laszolok, hagyom, hogy a hossz�ra ny�l�,
nyomaszt� csend dolgozzon helyettem. Remegni kezdett egy izom Frazer arc�n.
Hal�nt�k�n er�teljesen l�ktetett egy �r. Szeme az aranykeretes szem�veg m�g�tt
k�rbej�rt a gazdagon berendezett szob�n, �ntudatlanul a menek�l�s �tj�t keresve.
-- Tal�n Simcichet is meg kellett volna �lnie Annunzi�nak -- jegyezte meg Canelli.
-- Ahogy Blake-et �s Ricc�t meg�lte.
-- �n Barter Wardellnek dolgozik, igaz?
-- jegyeztem meg. -- Az � el�retolt �gyn�ke. A San Francisc�-i embere.
Frazer mened�ket keres� szeme r�m t�vedt. Amikor megsz�lalt, hirtelen
�lettelenn� v�lt a hangja. -- Nem tudom, mire gondol, hadnagy. De ... --
Megragadta a k�penyt, p�rn�s combjaira h�zta. -- Fel kell �lt�zn�m. Sajn�lom, de..
-- Amikor Wardell r�j�tt, hogy Murdock b�rt�nbe juttathatja az NBR �zletei
miatt... �s megtudta, hogy Murdock ide k�sz�l, mert �t keresi... sz�lt mag�nak,
hogy szervezze meg Murdock meggyilkol�s�t. -- Sz�nd�kosan halk, k�z�ny�s,
monoton hangon besz�ltem, mintha Frazer b�nr�szess�ge s az ezt k�vet� el�t�l�se
m�r elint�zett dolog lenne; sajn�latos, de kiker�lhetetlen. -- Maga kapcsolatba
l�pett Annunzi�val, Miamiben. Megmondta neki, hogy rep�lj�n San Francisc�ba.
Lehet, hogy Ricco k�zvet�t�s�vel dolgozott. K�t kulcsot adott Ricc�nak, egyet a
gar�zshoz, egyet a kocsij�hoz. A kocsi mindig gondot okoz a b�rgyilkosnak. Ha
lopta, nyomoznak ut�na. Ha a saj�tja vagy b�rli, ezen bukik le. Ez�rt volt j� a
maga
�tlete. Minim�liss� tette a kock�zatot. Ha terv szerint siker�l a gyilkoss�g,
Annunzio elviszi a maga kocsij�t, �s f�lszedi a Polk Streeten Blake-et, hogy �
vezessen. Azut�n egy�tt elmennek Murdock�rt, aki alighanem arra gondol, hogy
egy inform�torral tal�lkozik, vagy tal�n Wardell k�pvisel�ivel, akik alkudozni
akarnak, esetleg meg akarj�k fizetni, hogy hallgasson. �s pontosan �gy t�rt�nt
minden, ahogy tervezt�k -- legal�bbis kezdetben. Annunzio sim�n meg�lte
Murdockot. Ezt k�vet�en -- miut�n megszabadult a holttest�l -- Aununzio Blake-et
is eltette volna az �tb�l. Azut�n valahol le�ll�tja a kocsit, egy el�re megbesz�lt
parkol�helyen. Sim�n megy minden. �jf�lre Annunzio m�r �jra rep�l�g�pen �l. De
k�zbej�tt egy k�zleked�si baleset. Teh�t, �nnek v�delmi tervet kellett k�sz�tenie.
Bejelentette, hogy ellopt�k a kocsij�t. Kock�zatos j�t�k volt, sz�rnyen kock�zatos,
hiszen Simcichnek azt mondta, hogy nem lopt�k el. De nem volt m�s v�laszt�sa.
K�nytelen volt...
-- Nem. Istenemre, maga ... Maga nem j�l l�tja. Maga ... -- Lassan, hosszan r�zta a
fej�t. Megint sz�tny�lt a k�peny a combj�n, de m�r �gyet se vetett r�. Frazer szeme
mereven a mellem k�zep�re szegez�d�tt. -- Rosszul l�tja -- ism�telte tomp�n.
Eg�szen rosszul.
-- Akkor mondja el nekem, hogyan t�rt�nt -- feleltem nyugodtan. -- Ez az egyetlen
es�lye, az els� �s utols� es�lye. Hiszen maga �gyv�d. Tudja, hogy megy az
ilyesmi. Maga seg�t nek�nk, mi seg�t�nk mag�nak. Most �ppen sz�ks�g�nk van
mag�ra. Tud n�h�ny apr�s�got, ami n�lk�l nem teljes a k�p. Van mit eladnia.
Sz�ks�g�nk van r�, teh�t seg�thet mag�n. De ha nem m�k�dik egy�tt vel�nk, �s
valaki m�s teszi meg, akkor mag�nak befellegzett. �gy megnyomor�tjuk, mintha
egy tonna t�gla zuhanna mag�ra. Tanuls�gul a k�vetkez� fick�nak, �gy megy ez a
j�t�k.
-- Tudjuk, mennyit keres -- sz�lalt meg Canelli. -- �s azt is tudjuk, honnan van a
p�nze. Ezt m�r mind kital�ltuk.
M�g Canelli besz�lt, Frazer borost�s arca eg�szen, elfeh�redett. Homlok�n m�r
l�ktettek az erek. Arcizmai �r�lt t�ncot j�rtak. De m�g mindig nem akart besz�lni.
-- B�rt�nben t�lti az �jszak�t, Frazer mondtam. -- Nem megy semmif�le eb�dre.
B�rt�nbe megy. �s Wardell nem fog seg�teni mag�n. M�g a kulissz�k m�g�l sem.
Elment. Olajra l�pett. Mag�ra hagyta a balh�t. Az eg�szet.
Hunyorgott. -- Elment? -- L�that� er�fesz�t�ssel emelte fel a fej�t, hogy r�m
n�zzen. -- Elment?
-- Elment, �s nem hissz�k, hogy visszaj�n -- hazudta Canelli. -- Mexik�ban lehet
m�r. Vagy D�l-Amerik�ban. �s nem j�n vissza. Legal�bbis am�g el nem szabadul a
horogr�l.
-- Am�g el nem szabadul a horogr�l, maga pedig fennakadt rajta -- tettem hozz�.
-- Gyilkoss�g�rt -- �llap�totta meg Canelli nyugodt hangon. -- El�re megfontolt
ember�l�s�rt. �s mindez csak az�rt, mert egy �reg h�lgy a pirosba hajtott a
Mercedes�vel.
-- Nem ... -- Frazer �jra r�zni kezdte � fej�t. -- Nem. Maguk rosszul l�tj�k az
eg�szet.
-- Akkor mondja el nek�nk -- aj�nlottam higgadtan. -- Mondja el, hogyan t�rt�nt.
-- Van egy... -- Behunyta a szem�t. Elgy�t�rt, s�padt arc�t hirtelen f�nyes
verejt�k
�rasztotta el. -- Van egy m�sik ember New Yorkban, � csin�lt mindent... az eg�sz
�gyet, � k�sz�tette a terveket. �n csak ... �n csak azt tettem, amit � mondott
nekem.
Csak azt.
-- Ki az? Mi a neve?
-- A neve... -- �jra behunyta a szem�t. Azut�n rekedten suttogta: -- A neve
Casanza. John Casanza.
-- Milyen terveket csin�lt? Mikor? Hogyan?
-- Felh�vott... �gy h�rom h�ttel ezel�tt. El�bb Mr. Wardell telefon�lt, �s mondta,
hogy Casanza keresni fog. Azt�n n�h�ny nappal k�s�bb jelentkezett Casanza.
-- Wardell azt mondta mag�nak, hogy mindent tegyen meg, amit Casanza mond?
B�lintott. Lassan, let�rten hajtotta le a fej�t.
-- Feleljen a k�rd�sre, Mr. Frazer. Ne csak b�lintson.
-- A ... -- Megnyalta az ajk�t. -- A felelet: igen. -- sz�ntelen hangon besz�lt.
Ez az
egyetlen, alig hallhat� szava �sszekapcsolta Baxter Wardell szem�ly�t a
gyilkoss�ggal. Frazer sz�m�ra ezzel lez�rult az �gy. Most m�r mi maradtunk az
egyetlen rem�nye.
-- Mi van m�g h�tra? -- k�rdeztem. -- Mi t�rt�nt ezek ut�n?
-- Egy ideig -- mondta -- semmi sem t�rt�nt. Azut�n, nyolc nappal ezel�tt, Casanza
iderep�lt San Francisc�ba. Azt mondta, hogy az �gy kezd kritikus f�zisba jutni, �gy
besz�l. -- Frazer mosolyogni pr�b�lt, furcs�n megr�ndult az ajka. -- Mint egy
tud�s.
-- Jellemezze ezt az embert -- utas�tottam.
-- K�r�lbel�l harminc�ves. Tal�n harminc�t. Nagyon ... nagyon j�v�g�s�. Nagyon
kellemes. �s nagyon megnyer� is. No �s -- Frazer sz�neteit tartott, �sszevonta a
szem�ld�k�t. -- Nagyon talpraesett. Harvardi diplom�snak is beillene, vagy egy
r�szv�nyt�rsas�g f�tisztvisel�j�nek. B�rminek. Nagyon komolyan l�pett fel. M�g
aktat�ska is volt n�la. A V�r�s Szalonba �lt�nk be egy italra. Igen r�viden
elmondta, hogy rep�l�g�pen idek�ld egy embert a keleti partr�l, az majd �jra
"szinkronba hozza" a dolgokat, �gy mondta. Azt is mondta, hogy h�tf�n �s kedden
maradjak telefonk�zelben. Felh�v majd, mondta, �s megad egy telefonsz�mot.
Jegyezzem meg a sz�mot, menjek egy nyilv�nos telefonf�lk�be, �s h�vjam vissza,
�gy is tettem. Azt az utas�t�st kaptam, hogy tegyem a kocsi kulcs�t meg a
gar�zskulcsot egy bor�t�kba, a bor�t�kot pedig hagyjam egy Ricco nev� csaposn�l
a Mocsoknegyedben. A kocsimat "ig�nybe veszik" majd a k�vetkez� napokban.
K�s�bb ott hagyjak valahol, �s megmondj�k, hol tal�lom meg. -- Nagy er�fesz�t�s
�r�n siker�lt egyenesen a szemembe n�znie. -- �gy,... pontosan �gy t�rt�nt, ahogy
maga mondta. -- R�m kacsintott. Rem�nyked�n megr�ndult a sz�ja, mintha
�sszemosolyoghatn�nk. Amikor nem reag�ltam, gyorsan f�lren�zett, elsz�gyellte
mag�t a kezdem�nyez�s miatt. Frazerrel is azt t�rt�nt, amit m�r annyiszor
tapasztaltam. Megv�ltozott az �lete. M�s ember volt m�r, mint ak�r csak n�h�ny
perccel el�bb. Imm�r b�n�z� volt, k�zmegvet�s t�rgya: elveszett, megt�rt ember.
Nem mosolyoghattunk �ssze.
V�g�l fej�t r�zva �s s�hajtozva �jra megsz�lalt: -- Nem tudtam, hogy szerda este
lesz. Eg�sz addig nem tudtam, am�g �t nem j�tt Simcich, �s elmondta, hogy
elvitt�k a kocsimat. �s akkor, istenem, hirtelen r�j�ttem, hogy most megt�rt�nik.
B�rmi is az, megt�rt�nik. �n ... valahogy ... nem is gondoltam r�, hogy lesz
valami.
�gy �rtem, valami komoly. Hitegettem magam persze. Becsuktam a szemem.
-- Tudott r�la, hogy Wardellnek meggy�lt a baja Murdockkal? Az FBI-j�l?
-- Nem. Semmit. -Esk�sz�m.
-- Hallott valaha egy Simpson nev� emberr�l?
-- Nem.
-- Pontosan milyen term�szet� munk�t v�gez Wardellnek?
Ism�t torz mosolyra r�ndult a sz�ja. F�l kez�vel er�ltetett kis mozdulatot tett.
Val�j�ban aff�le kifut�fi� vagyok. Azt csin�lom, amit mond, ami�rt megfizet. F�l
tucat olyan embert tart, mint �n.
-- �gyv�dk�nt m�k�dik?
-- N�ha, de nem gyakran. Wardell h�rom v�rosb�l ir�ny�tja az �gyeit: New
Yorkb�l, Washingtonb�l �s San Francisc�b�l. New Yorkban k�tik az �zleteket.
Washingtonb�l r�ngatj�k a dr�tokat. �s San Francisc�ba ... -- T�tov�zott. -- San
Francisc�ba j�n egy csom� ember a p�nz��rt.
-- �gy �rti, a jutalom�rt? A suba alatti p�nzek�rt?
B�lintott. -- Ha volt speci�lis feladatom, azt hiszem, az a, p�nz tiszt�ra mos�sa
volt. Azt�n, ha m�r elhom�lyos�tottuk, honnan eredt, kihajtottam a rep�l�t�rre, �s
v�rtam. Rengeteg id�t t�lt�k a rep�l�t�ren. N�ha m�s rep�l�terekre rep�l�k, �s ott
v�rakozom. T�m�rdek fontos emberrel tal�lkozom. Meglep�dne. -- K�tlem. --
N�m�n n�ztem r� egy pillanatig, azut�n megk�rdeztem: -- Mit gondolt, hogyan
�rtette Casanza, amikor azt mondta, hogy "az �gy kezd kritikus f�zisba jutni" ?
-- Azt gondoltam, hogy Mr. Wardellnek olyan probl�m�ja t�madt, amit csak...
habozva kereste a szavakat --, amit csak olyan ember tud megoldani, mint Casanza.
-- Mit �rt ezen?
-- Azt, hogy Casanza nyilv�nval�an ... -- megint t�tov�zott, hogy milyen sz�t
haszn�ljon. -- Bandita. F�n�k.
-- Gyakran alkalmaz Wardell olyan embereket, mint Casanza?
-- Nem, nem gyakran.
-- De az�rt alkalmaz ilyeneket.
Frazer b�lintott. -- N�ha sz�ks�g van r�juk. Az er�szak az �let r�sze. Az �zleti
�let� is. Sokan nem �rtik meg, de �gy igaz. Szerz�d�sszeg�kkel, a biztons�got
fenyeget�kkel szemben er�szakra van sz�ks�g. Olyan ez, mint amikor az orsz�gok
hadseregeket, vetnek be. Az elv ugyanaz. Sajn�latos, de sz�ks�ges. Mr. Wardell
nagyon gazdag, nagy hatalm� ember. Val�s�gos int�zm�ny, ak�r egy kir�ly. �s
ellens�geket szerez mag�nak, �gy h�t sz�ks�ge van er�szakszervezetre, ak�r egy
kir�lynak vagy egy korm�nynak. Ez ilyen egyszer�.
-- Sor ker�lt m�r gyilkoss�gra, miel�tt ez t�rt�nt?
-- Nem. Legal�bbis err�l semmit se tudok. Hallottam -- hunyorgott. -- Hallottam
t�r�tt l�bakr�l �s karokr�l. De semmi t�bbr�l.
-- De fenyeget�ztek gyilkoss�ggal. A bandit�nak a hal�l mindig a v�gs� hat�r.
-- �n semmit se tudok err�l, hadnagy mondta tompa, kimer�lt hangon. - �n csak a
p�nz tiszt�ra mos�s�r�l �s a jutalmak kifizet�s�r�l tudok. De hal�lr�l vagy
gyilkoss�gr�l semmit. �n semmit se tudok Murdockr�l vagy a meg�l�s�r�l.
Mindent elmondtam mag�nak, amit tudok, mindent, amit csin�lok. Mr. Wardell
felh�vott, hogy bemutassa Casanz�t. Amikor Casanza elj�tt, tudtam, hogy bandita,
�s valami piszkos munk�hoz van sz�ks�ge az aut�mra. Tudtam, hogy valakit meg
akarnak fenyegetni, tal�n meg is sebes�tik. De csak ennyit. Csak ennyit akartam
tudni. �n nem teszek fel k�rd�seket.
-- De azt az�rt tudta, hogy t�rv�nytelen dologr�l van sz�.
-- Igen -- felelt. -- Vagy legal�bbis sejtettem. De... -- Rem�nyvesztetten r�zta a
fej�t. -- De mi a t�rv�nyes? Mi a t�rv�nytelen? N�ha, amikor nem tudok elaludni, a
mennyezetet b�mulom, �s arra gondolok, hogy k�z�ns�ges vig�c vagyok. Int�zem
a kifizet�seket. De ez �nmag�ban nem t�rv�nytelen. Azt mondom magamnak,
hogy a c�l teszi t�rv�nytelenn�. �s am�g nem tudom, mir�l van sz�, addig nem
vagyok b�n�s, �nmag�ban nincs abban semmi rossz, hogy rep�l�tereken p�nzt
adok �t embereknek. �s �nmag�ban nincs abban semmi rossz, hogy k�lcs�nadom a
kocsimat Casanz�nak. -- Elhallgatott, esetlen�l d�rzs�lte a kez�t meztelen
combj�hoz. -- Am�g nem teszek fel k�rd�seket -- tette hozz� --, addig tiszta
maradok.
-- Sok ember beleesik ebbe a csapd�ba mondta Canelli.
-- De �n tiszta vagyok -- ism�telte Frazer kitart�an, de let�rten. -- Majd
megl�tj�k.
-- Ha igaz a mes�je, ha bizony�that�, akkor tal�n tiszta. Vagy legal�bbis el�g
tiszta.
Akkor tal�n meg�ssza. De az a probl�ma mondtam, mik�zben magam el�tt
kitereltem a folyos�ra --, hogy el kell kapnunk n�h�nyat a gonosz fick�k k�z�l,
miel�tt bizony�thatjuk a maga mes�j�t. -- Eln�ztem zil�lt, r�ngat�z� arc�t, azut�n
k�z�ltem: Itt hagyom mag�val Canelli fel�gyel�t. Majd � beviszi.
Egy k�zeli vend�gl�h�z hajtottam, �s egy automata telefonf�lk�b�l f�lh�vtam
Friedmant a k�zpontban. Foglalt volt a v�rosi vonal. H�vtam a k�zpontot, �s
utas�tottam, hogy kapcsolja Friedmant a mell�k�llom�s�n. Pr�b�ltam higgadt
hangon besz�lni, �s �gyeltem r�, hogy ne mondjak neveket a k�zponton �tfut�
vonalon. Besz�moltam Frazer kihallgat�s�r�l. Amikor befejeztem, hossz�, halk,
elismer� f�ttyent�st hallhattam.
-- Ha ezt al� is �rja -- mondta Friedman --, akkor nagy hal akadt a h�l�nkba.
-- �s es�ly�nk lesz r�, hogy egy sokkal nagyobbat is fogjunk.
-- A P-51-es tulajdonos�t. -- Komoly volt a hangja, szinte szenved�. �rtettem az
ok�t. F�lelmet kelt� kil�t�s gyilkoss�g miatt letart�ztatni Baxter Wardellt.
Friedman m�r elk�pzelte mag�t, amint az �rizetbe vett Wardell-lel kil�p a V�rosi
Klub kapuj�n.
-- Ha m�r a P-51-est eml�ted, mit mondanak a rept�ren?
-- Nem jegyeztetett be felsz�ll�si tervet. Vagy benn�nket h�ly�tett, vagy
megv�ltoztatta a terv�t. Esetleg mind a kett�.
-- Kapt�l �tbaigaz�t�st a felsz�ll�p�ly�hoz?
-- Kaptam -- felelt. -- De nem hiszem, hogy helyes lenne, ha felhaszn�ln�d.
-- Mi�rt?
-- T�bb okb�l. El�sz�r is, nincs jogod a Nagy Hal ut�n menni enged�ly n�lk�l.
M�sodszor ... -- Szinte l�ttam, amint egym�s ut�n f�lemeli k�t ujj�t. M�sodszor, ha
megmondod neki, amit az im�nt nekem elmondt�l, akkor k�szen kell �lmod arra,
hogy �rizetbe vedd. M�rpedig erre nincs felhatalmaz�sod. Ez azt jelenti, hogy
lel�phet.
-- Ha lel�p, ezzel beismeri a b�n�ss�g�t.
-- Lel�p�s, az lel�p�s.
-- Nem �rtek egyet. Ha k�zl�m vele, amit neked mondtam, �s lel�p, akkor nyert
�gy�nk van.
-- De nincs bilincsbe vert gyan�s�tottunk.
-- Ugyan, Pete. Gondolkozz. Egy ilyen ember nem t�nik el. Ez olyan lenne, mintha
el akarn�l rejteni egy rep�l�g�p-anyahaj�t.
-- De elrep�lhet, mondjuk, Costa Ric�ba. Megveheti az eg�sz orsz�got, �s �gy
�lhet benne, mint egy sz�llod�ban. Megt�rt�nt m�r ilyesmi, tudhatod.
-- Gondolsz-e egy�ltal�n m�sra, mint arra, hogy ha �gy tesz, akkor Dwyer h�zza ki
a lutrit, �s Wardell� a nyerem�ny?
-- T�rj�nk vissza ink�bb az els� pontra -- mondta Friedman. -- Nemcsak enged�ly
n�lk�l cselekedn�l, hanem a parancs ellen�re. A nyomat�kos parancs ellen�re.
K�sz volt a v�laszom: -- Az a parancsom, hogy keressem meg Barbar�t, �s
besz�ljek vele. Azt hiszem, tudom, hogy hol van. M�g egy f�ggetlen f�l is
meger�s�ti: Babcock. Teh�t megyek �s megkeresem. Csak a parancsot teljes�tem.
-- Ne feledkezz meg Annunzi�r�l. M�g mindig szabadl�bon van, tudod.
-- Hol l�tt�k utolj�ra? Ne hallgasd el.
-- A San Jos� rep�l�t�ren -- vallotta be. De makacsul �jrakezdte a t�mad�st: -- Van
m�g egy ellenvet�sem.
-- Mi az?
-- Van valami furcsa Barbar�nak a Marin j�r�sba tett kir�ndul�s�ban. Rosszul
hangzik. Nem illik a k�pbe.
-- Szerintem beleillik. Val�sz�n�leg megpr�b�lja sarokba szor�tani a Nagy Halat.
Tal�n sikerrel j�rt. Megtudta, hov� ment, �s egymaga akar farkasszemet n�zni vele.
-- De ezt az embert senki se tudja sarokba szor�tani, ha � maga nem akarja, hogy
sarokba szor�ts�k. �ppen ez�rt hangzik olyan rosszul az eg�sz.
-- Mindenesetre mondd meg, hol az a felsz�ll�p�lya.
-- Pontosan Novat�t�l nyugatra.
-- Nincs messze. Egy�r�s aut��t. M�gse tetszik nekem.
-- B�zz�l bennem -- mondtam, �s titokban elmosolyodtam. Friedman, valah�nyszor
megpr�b�lt bevonni Dwyer, az FBI vagy bizonyos politikusok ellen sz�ntelen�l
folytatott macska-eg�r j�t�kaiba, mindig azt a f�l�nyes tan�csot adta nekem, hogy
b�zzam benne.

Egy s�hajt�st hallottam, azut�n pap�rz�rg�st. Kedvetlen�l k�z�lte az �tir�nyt a

felsz�ll�p�ly�hoz.
-- Ez a ter�let k�v�l esik a hat�sk�r�nk�n -- jegyezte meg. -- Ha csak a j�rd�ra
k�psz a Marin j�r�sban, m�r el�stad mag�d.
-- B�zz�l bennem -- ism�teltem. Nem �llhattam meg.
-- Veled menjek?
-- Ne, v�rd meg Canellit a Nagy Hal bar�tj�val. Szedj ki bel�le egy al��rt
vallom�st. Enn�l most nincs fontosabb.
-- Nagy �gy.
A kocsiban bekapcsoltam a l�mp�t, �s kiteregettem magam mell� az �l�sre Marin.
j�r�s t�rk�p�t. Nem is kellett egy �ra az �tvenhat kilom�terhez San Francisc�t�l
Novat�ig a gyorsforgalmi utakon. Az ezut�n k�vetkez� nyolc kilom�ter azonban
majdnem f�l �r�t vett ig�nybe. Friedman �tmutat�s�t k�vetve let�rtem a sztr�d�r�l,
�s nyugati ir�nyba kanyarodtam a Nova tavat k�r�lvev�, lapos tetej� el�v�rosi
h�zak hosszan elny�l� f�rtjei k�z�tt. A tengerpartt�l mintegy tizen�t kilom�terre,
a
vele p�rhuzamosan halad� alacsony hegyl�nc l�b�hoz vezet� k�ts�vos j�r�si �ton
hajtottam tov�bb nyugat fel�. Ahogy az �t egyre sz�kebb� �s meredekebb� v�lt, �s
kisz�m�thatatlanul kanyargott felfel� egy kis hegy oldal�ban, a betont el�bb
t�redezett aszfalt, azut�n durva z�ty�gtet� kavicsburkolat v�ltotta fel. Friedman
szerint Wardell kifut�p�ly�j�nak a hegyl�nc tetej�n elhelyezked� fenns�kon kellett
lennie. A estriid�t�l, ugyancsak Friedman szerint, mind�ssze tizenh�rom
kilom�ternyire. Ebb�l m�r majdnem tizenegyet megtettem. Kikapcsoltam a bels�
vil�g�t�st. A f�nysz�r�k s�r�n n�tt f�kat �s boz�tot mutattak az �t mindk�t
oldal�n.
K�ptelens�gnek l�tszott, hogy Baxter Wardell ilyen primit�v, elhagyott vid�ken
�ljen, vagy kitegye mag�t ennek a csontt�r� utaz�snak. Rossz fel� kanyarodtam
volna? F�lre�rtettem Friedman magyar�zat�t? Az utols� m�sf�l kilom�teren m�r,
harmadszor kapcsoltam be ad�sra a r�di�t, �s megpr�b�ltam felh�vni a k�r�lbel�l
hatvan kilom�terre l�v� San Francisc�-i k�zpontot. Ak�rcsak az el�bb, most is
csup�n z�rejeket hallottam.
R�j�ttem, hogy nincs m�s v�laszt�som, mint tov�bbmenni, am�g el�g sz�les helyet
nem tal�lok ahhoz, hogy megforduljak. Lassan hajtottam, �s, folytattam a lass�,
kanyarg� kapaszkod�st. Ahogy az �t meredekebb� v�lt, a motor egyre
neh�zkesebben m�k�d�tt. A h�fokm�r�re pillantottam, �s l�ttam, hogy m�r
majdnem a v�r�sbe �rt, A h�ts� kerekek tapad�si fel�letet keresve sz�rt�k a
kavicsot. Az �t hirtelen �lesen jobbra kanyarodott el�ttem. Bosszantott, hogy id�t
vesztettem az emelked�n, ez�rt olyan gyorsan vettem a kanyart, amennyire csak
mertem, de nyomban f�keznem kellett, mert egy f�rge barna alak villant el�m a
f�nysz�r� sugar�ban. Egy szarvas. A f�k k�z� vetette mag�t, �s elt�nt. Szitkoz�dva
vettem le a l�bam a f�kr�l, �jra fokoztam a sebess�get, folytattam az aut�t
gyilkol�
kapaszkod�st. A k�vetkez� kanyarral k�szk�dve a t�k�rbe pillantottam. S�t�t
t�meget l�ttam az �ton a kocsi m�g�tt. F�mb�l volt? Tal�n egy m�sik aut�? Vagy
m�g egy �llat? Amikor el�sz�r kanyarodtam nyugat fel� a j�r�si �ton, f�nysz�r�k
ver�dtek vissza a t�k�rben. Annunzi�ra gondoltam, �s f�lreh�z�dva el�reengedtem
a m�sik aut�t. Vagy egy kilom�terrel od�bb bekanyarodott egy mag�n�tra. Az�ta
semmit se l�ttam magam m�g�tt, eg�szen mostan�ig. Cs�kkentettem a sebess�get,
�s �lland�an a t�kr�t figyeltem. De az �t ism�t kanyarodott, �s b�rmi lehetett is
az,
amit l�ttam, a s�t�t f�k eltakart�k.
Lehet, hogy Annunzio k�vet eloltott f�nysz�r�kkal?
Olyan gyorsan v�g�dtam be a k�vetkez� kanyarba, ahogy csak mertem, a f�kre
tapostam, le�ll�tottam a motort, �s kikapcsoltam a f�nysz�r�kat. Amennyire
tudtam, h�trafordultam az �l�sen, �s megpr�b�ltam kif�rk�szni valamit a r�m
borul� s�t�ts�gben.
Ha k�vetett valaki, az vagy lemaradt, vagy kiv�dte gyors man�veremet, felh�ztam
az ablakot, h�tha motorzajt hallok. De semmit se hallottam.
H�trafordultam, el�vettem a revolveremet, a m�sik �l�sre tettem, �s bekapcsoltam
a gy�jt�st, mik�zben �lland�an a s�t�t, �res t�kr�t figyeltem. A t�lf�t�tt motor
berregett, kapcsolni pr�b�lt, de hi�ba. Tal�n t�lszivattam ? �jra ind�tottam, de a
motor csak csikorgott. Amikor kikapcsoltam a gy�jt�st, a nyers benzin
f�lreismerhetetlen szag�t �reztem. T�lsz�vattam a motort. Mik�zben m�g mindig a
t�kr�t figyeltem, �tkoz�dva tapostam a g�zped�lt, �s �jra elford�tottam az
ind�t�kulcsot. K�ts�gbeesett, v�gs� k�s�rlet. Ha most sem kapcsol a motor,
k�nytelen leszek itt �lni a s�t�tben, am�g ki nem sz�rad a porlaszt�. A hajt�m�
berregett, k�szk�d�tt, �s csikorogni kezdett. Az akkumul�tor kihagyott. De azt�n,
val�s�gos csoda gyorsul�, csukladoz� robban�sokat hallottam, �s v�gre tompa,
remeg� robajt: a motor kapcsolt. Amikor a motor hangja m�ly�lt, �vatosan
f�lemeltem a l�bam, azut�n beind�tottam a transzmisszi�t. �n azt�n meg nem �llok
m�g egyszer, am�g el nem �rem a hegygerincet!
Majdnem az utols� sz�z m�terig bizonyos voltam abban, hogy rossz �tra t�rtem,
k�nytelen leszek visszafordulni a sztr�d�ra, �s �jra pr�b�lkozni. De, hirtelen
egyenletess� v�lt az �t, �s sz�lesedni kezdett. �reztem, hogy a kerekek sim�n
g�rd�lnek az aszfalton, s nem kavicson z�tyk�l�dnek. �jabb sz�z m�ter ut�n k�t
t�m�r t�glaoszlopra f�ggesztett, hatalmas kapu el� �rtem. A kov�csoltvas kapun
nagy W bet� rajzol�dott ki. Egy jap�n kisaut� �llt a k�zelben, �ppen megvil�g�totta
a f�nysz�r�m cs�v�j�nak a sz�le.
Nem �ll�tottam le a motort, csak a f�nysz�r�kat kapcsoltam; ki, �s amennyire
tudtam, �jra h�trafordultam az �l�sen.
Teljes egy percig f�rk�sztem az utat, lassan sz�moltam hatvanig. A f�k s�t�t s�r�je
rezzenetlen maradt, semmit sem �rult el. Csak lent, a messzi v�lgyben l�tszott
f�ny: t�hegynyi pont az �jszak�ban. T�z perccel m�lt h�t �ra. Vajon felkel-e a hold
ezen az �jszak�n? -- t�n�dtem. Ha j�r�si seriff lenn�k, tudn�m a v�laszt.
Visszafordultam az �l�sen, �s a kaput b�multam. K�ts�gk�v�l t�vir�ny�t�ssal
m�k�d�tt. Ahogy a szemem hozz�szokott a s�t�ts�ghez, az aszfaltozott utat is
l�ttam m�r; a kapun t�l, egy kis emelked�n folytat�dott. Friedman elmondta, hogy
a kifut�p�ly�hoz tartozik egy h�z, a gondnok kunyh�ja, a hang�r a P-51-esnek,
meg egy gar�zs k�t aut�nak. Mindez nyilv�nval�an az emelked� m�g�tt rejt�z�tt,
l�thatatlanul, a s�t�tben, amely, hirtelen �gy �reztem, hatalmas, fekete kupolak�nt
z�r mag�ba.
Hirtelen t�l hangosnak, t�l kock�zatosnak tal�ltam a motorom zaj�t. A m�sik kocsi
-- egy Datsun -- mell� hajtottam a parkol�helyre, �resen j�rattam a motort, hogy
megtisztuljon a porlaszt�, azut�n meg�ll�tottam, �s zsebre v�gtam a kulcsot. A
motor le�ll�t�s�val teljess� v�lt a csend; tapinthat�an, nyomaszt�an v�szterhess�.
Azut�n hallani kezdtem a nyitott kocsiablakon kereszt�l az �jszaka hangjait:
t�csk�k, b�k�k hangj�t, �s m�s, kev�sb� meghat�rozhat� neszeket. A m�szert�bla
al� ny�ltam, �s bekapcsoltam a rend�rs�gi r�di�t. Most m�r hallottam a z�rejen
�tsz�r�d� halk, torz emberi hangokat: unott hang� ir�ny�t�kat, t�m�ren v�laszol�
rend�r�ket. A hegy tetej�n jobb lett a helyzetem, de nem el�g j�. Tudtam, hogy
nem l�phetek kapcsolatba a k�zponttal.
Visszatettem tokj�ba a revolveremet, kivettem egy zsebl�mp�t a keszty�tart�b�l,
lez�rtam a kocsit, �s �tmentem a Datsunhoz. Az els� ajt�t z�rva tal�ltam, de a
h�ts� nyitva volt. K�rbej�rtattam zsebl�mp�m f�nysugar�t a kocsi belsej�ben, de
semmit se tal�ltam. Egy "Jut�nyos Aut�k�lcs�nz�s" sz�veg� b�lyegz�vel
lepecs�telt t�rk�pen k�v�l a keszty�tart�ban sem volt semmi. M�r �ppen kifaroltam
a kocsib�l, �s be akartam csukni az ajtaj�t, amikor �szrevettem egy �sszehajtott
pap�rdarabot az els� �l�s �s a m�szert�bla k�z�tt. Sz�tnyitottam �s l�ttam, hogy a
Beresford Hotel lev�lpap�rja. A Wardell-tany�hoz vezet� �tir�nyt jegyezt�k f�l r�,
hat�rozott, energikus bet�kkel.
Teh�t Barbara Murdock �rkezett els�nek.
Az els� �l�sre ejtettem a pap�rlapot, becsuktam a Datsun ajtaj�t, �s a kocsi
mellett
�llva hallgat�ztam. A t�csk�k k�zeli ciripel�s�t�l �s egy pr�rifarkas t�voli
�v�lt�s�t�l eltekintve cs�ndes volt k�r�l�ttem az �jszaka. V�szj�sl�an cs�ndes. A
keleti �gbolton tavair�l egy sug�rhajt�s� rep�l�g�p g�rg� morg�sa hallatszott.
Halk nesz volt, de el�g hangos ahhoz, hogy elnyomhassa az �ton a h�tam m�g�tt
esetleg k�zeled� aut� zaj�t. Ez�rt m�g egy hossz� percig �lltam mozdulatlanul, �s
f�leltem, hallok-e valamilyen idegen zajt. De csak a rovarokat �s �llatokat
hallhattam.
A kapuhoz l�ptem, �s megpr�b�ltam benyomni, de nem siker�lt. Egy gombot
fedeztem fel a kapu k�t sz�rny�t �sszefog� z�rszerkezet k�zep�n. Megnyomtam,
erre kattan�s hallatszott, �s a kapu megmozdult. Az elektronikus z�r nyitva volt.
Kezemben tartottam a zsebl�mp�t, de nem gy�jtottam meg, �s elindultam a kapun
t�l mintegy harminc m�teres emelked�n vezet� aszfalt�ton. Az �jszaka vil�gos
volt, az eget csillagok bor�tott�k. M�g a, holdf�ny seg�ts�ge n�lk�l is sejtettem a
k�rnyez� ter�let k�rvonalait. A felhajt� �t, k�r�lbel�l nyolc m�ter sz�les
lehetett,
k�toldalt alacsony �l� s�v�ny szeg�lyezte. A kapu k�t m�ter magas ker�t�sben
folytat�dott, s ez val�sz�n�leg az eg�sz birtokot k�r�lz�rta. Csak most l�ttam meg,
hogy mindk�t kapuoszlop tetej�n f�nysz�r�t helyeztek el. A l�mp�kat �s a kapu
z�rj�t nyilv�nval�an egys�ges elektronikus biztons�gi rendszer vez�relte.
De mi�rt nem vil�g�tottak a f�nysz�r�k? Mi�rt �ll�tott�k be �gy a z�rat, hogy
gombnyom�sra nyithat� legyen?
�s mi�rt nem volt nyoma Barbara Murdocknak, mi�rt nem adott �letjelt mag�r�l?
Az emelked� v�g�hez k�zeledve �szt�n�sen f�lreh�z�dtam az �t k�zep�r�l, egy
nagy feny�fa �rny�k�ba. A fa mellett �llva szeml�ltem Wardell hegyi birodalm�t: a
beton kifut�p�lya hossz�, halv�ny cs�kj�t ezen az oldalon a Friedman �ltal le�rt
�p�letek szeg�lyezt�k: egy hang�r, a fenns�k gerince ment�n hossz�n elny�l�,
zegzugos h�z �s k�t kisebb �p�tm�ny. Az aut��t a h�z fel� kanyarodott, azut�n
kett�v�lt, egyik �ga a kifut�p�ly�hoz, a m�sik a h�zhoz csatlakoz�, nyitott oldal�
gar�zshoz vezetett.
Sehol senki. A hang�r z�rva, a h�z meg a m�sik k�t �p�let s�t�tbe bor�lt.
Valamilyen m�ly, primit�v �szt�nnek engedelmeskedve lassan, csendesen,
�vatosan indultam el a kanyarg�san lejt� aut��ton. Itt m�r hi�ba kerestem
fedez�ket; nem v�dtek a f�k, m�g egy bokor sem. A szikl�b�l �s palak�zetb�l
v�gt�k ki ezt az utat a kop�r, sz�l gyalulta hegytet�n.
M�r majdnem a gar�zshoz �rtem, amikor halv�ny f�nypontot l�ttam meg a h�zban.
Az �res gar�zsban �lltam, m�ly �rny�kba b�jva. Odal�ptem egy kis ablakhoz, �s
bepillantottam a h�zba. A f�ny egy folyos�r�l j�tt, val�sz�n�leg a folyos�ra ny�l�
helyis�gb�l, h�l�- vagy f�rd�szob�b�l eredt. K�ts�gk�v�l az�rt hagyt�k �gve a
l�mp�t, hogy elriassza a fosztogat�kat. Furcs�n v�rosias, haszontalan fog�snak
tal�ltam itt a hegytet�n.
Az ablakt�l a gar�zst a h�zzal �sszek�t� ajt�hoz l�ptem. Z�rva tal�ltam A
csillagf�nyben k�s�rtetiesen feh�rl�, hossz� �sv�nyen kimentem a gar�zsb�l a
kifut�p�lya betons�vj�nak sz�l�ig.
Mit jelentsenek ezek az ijeszt�en elhagyatott �p�letek �s az �resen �ll� Datsun?
Hov� t�nt Barbara Murdock, ha itt van?
Itt j�rt m�r Baxter Wardell, �s elrep�lt volna a P-51-es�n Los Angelesbe?
Csak egy m�don tudhattam meg.
Most m�r gyorsan mozogtam, �sszer�tlen, siets�ggel, �s nem t�r�dtem t�bb� azzal,
hogy fedezzem magam. A hang�rhoz mentem akifut�p�ly�n. A hang�r felhajthat�,
hatalmas alum�nium kapuj�ba egy kisajt�t v�gtak, ez azonban z�rva volt.
Megr�ztam, �s �reztem, hogy enged. Meggy�jtottam a zsebl�mp�t, �s szem�gyre
vettem a z�rat. Par�nyi volt, �gy l�tszott, k�nnyen kimozd�that�. El�vettem a
zsebemb�l a m�anyag hitelk�rty�t, bedugtam, nyomkodtam, s v�gre �reztem, hogy
kiny�lik az ajt�. A zsebl�mpa ingatag f�nysugar�t k�vetve bel�ptem az
orrfacsar�an olajszag� hang�rba, s magam el�tt l�ttam egy alacsony sz�rnyfekv�s�
rep�l�g�pet, a P-51-est.
Ha Wardell elrep�lt Los Angelesbe, nem a vad�szg�p�t haszn�lta,
A tet�ablakok sor�b�l halv�ny f�ny vet�d�tt a hang�r t�ls� fal�n�l �ll�
munkapadra. K�v�l h�rom vezet�ket l�ttam: kett� nyilv�n a villany�ramot
tov�bb�totta, a harmadik, val�sz�n�leg telefonvezet�k lehetett. Ahogy a
munkapadhoz indultam, a rep�l�g�p fel�l nesz �t�tte meg a f�leme. Halk surrog�s,
a betonon lop�dzkodva cs�sz� cip� f�lreismerhetetlen zaja.
Eloltottam a zsebl�mp�t, el�h�ztam a revolvert, �s leguggoltam.
-- Figyeljen r�m. J�jj�n ki onnan. J�jj�n egyenesen fel�m, lassan �s k�nnyed�n.
Fegyver van n�lam. �s egyenesen mag�ra c�lzok.
Liheg�st, azut�n elfojtott zokog�st hallottam.
Egy n�. -- Barbara? Maga az?
Semmi v�lasz. Egy hang se. Lehet n�la fegyver?
-- Hastings vagyok. Hastings hadnagy.
-- �, istenem. -- K�ts�gbeesett, halk ny�sz�rg�s volt. -- H�la istennek, hadnagy.
-- J�jj�n ide.
Hom�lyos alak v�lt el a rep�l�g�p t�rzs�t�l. �tb�jt a motorh�z alatt, �s lassan,
t�tov�n k�zeledett. Amikor keresztezte az ajt�n besz�r�d� bizonytalan f�nys�vot,
l�ttam, hogy pantall�t �s vastag pul�vert visel. Bekapcsoltam a zsebl�mp�t, �s
megk�rdeztem: -- Hol a villanykapcsol�?
-- Nem tudom. -- F�lelem remegett a hangj�ban. Szorosan mellettem �llt m�r, ak�r
egy kisgyerek, aki sz�tlanul k�ny�r�g Seg�ts�g�rt egy feln�ttnek.
-- Egy�ltal�n, mit keres maga itt? -- k�rdeztem, mik�zben d�h�sen visszatettem a
tokba a revolvert. -- Egy csom� bajt okoz egy csom� embernek, az istenit.
-- Itt kellet volna tal�lkoznom Wardelllel. Baxter Wardell-lel.
-- �s itt van? L�tta?
-- Nem. Senki sincs itt. Csak... -- Nyelt egyet. -- Csak �n.
-- �s Wardell elj�n?
-- Nem ... nem tudom. Felh�vtam, megmondtam neki, hogy besz�lni akarok vele.
Azt mondta, itt tal�lkozzunk.
-- Mikor besz�lt vele?
-- D�lt�jban. San Francisc�ban.
-- Mikor kellett volna tal�lkozniuk? H�ny �rakor?
-- K�r�lbel�l f�l�r�val ezel�tt. Azt mondta, h�tkor. H�t �s h�t harminc k�z�tt.
-- �s maga az�ta itt van? H�t �ra �ta?
-- Igen.
-- Nyitva volt a kapu, amikor ide�rt?
-- Igen. Megnyomtam a gombot, �s kiny�lt. Ahogy Wardell mondta.
-- �s mit keres itt? A hang�rban?
-- Ez volt az egyetlen hely, ahov� be tudtam j�nni. Mert... -- Hallottam a remeg�st
a hangj�ban. -- Mert z�rt falak k�z�tt akartam lenni.
-- Nyitva volt a hang�rajt�?
-- Igen. �n ... �n z�rtam be. Azut�n hallottam mag�t.
-- Kint kellett volna maradnia a kocsij�ban. Butas�got csin�lt. Vesz�lyes lehetett
volna. Kuty�k is lehettek volna itt. Vagy b�rmi m�s. -- F�ktelen d�h�t �reztem.
Vesz�lybe sodorhatott volna engem is, �nmag�val egy�tt. Mindig ez t�rt�nik,
valah�nyszor civilek keverednek rend�ri �gyekbe. -- J�jj�n! -- Zsebre v�gtam a
l�mp�t, �s megfogtam a karj�t. -- Elmegy�nk. Lek�s�rem a hegyr�l.
-- De mi lesz Wardell-lel?
-- Nincs itt, �s nem is j�n. F�lt�telezz�k, hogy m�r �ton van Los Angelesbe. --
T�relmetlen�l, kem�nyen besz�ltem. -- Valami nincs itt rendben -- magyar�ztam. -
- H�t nem �rti? Nem �rzi? Ennek a helynek nem kellene elhagyatottnak �s s�t�tnek
lennie. �s a kapu sem lehetne nyitva. Ez csapda.
-- Csapda?
-- Most m�r ne t�r�dj�n vele. -- M�g mindig a karj�t fogva az ajt� fel�
ford�tottam.
-- Menj�nk.
Ellen�ll�s n�lk�l j�tt velem az ajt�hoz, �s kil�pt�nk a betonra. Mialatt a
hang�rban
voltunk, felkelt a hold. Majdnem telihold volt, r�szben m�g eltakart�k a l�t�hat�r
sz�l�n a Wardell birtok�t keletr�l szeg�lyez� feny�f�k. Beh�ztam magunk m�g�tt
az ajt�t, �gyeltem r�, hogy kattanjon a z�r, azut�n az el�ttem l�pked� Barbara ut�n
indultam. Hossz�, er�teljes l�ptekkel ment, egy turista er�s, c�ltudatos l�pteivel.
Magamban elmosolyodtam. Visszanyerte a magabiztoss�g�t. N�h�ny perccel
ezel�tt, szorosan mellettem a s�t�t hang�rban, m�g eg�szen m�s volt: gyenge n�.
-- Az a rep�l�g�p, odabent -- k�rdezte --, mif�le.
-- Egy P-51-es. M�sodik vil�gh�bor�s vad�szg�p.
-- Wardell vezeti?
-- Igen.
A hang�r sark�n�l r�t�rt�nk a kapu fel� kanyarod� aut��tra. M�r majdnem a
gerincr�l visszapillantottam a hang�rra, amikor Barbara szor�t�s�t �reztem a
karomon.
-- Hadnagy. N�zze! K�zmozdulat�t k�vetve egy eloltott l�mp�kkal k�zeled� aut�t
l�ttam. Fenyeget� lass�s�ggal j�tt, egyenesen fel�nk tartott. Mindkett�nk aut�j�nak
�tj�t el�llva, k�zvetlen�l a kapu el�tt �llt meg.
-- Ne mozduljon -- suttogtam. -- Meg se rezzenjen!
-- Ki az? -- k�rdezte lihegve.
-- Nem tudom. De bajt hozhat r�nk. Ha nem mozdulunk, tal�n nem l�t meg.
A sz�les aut��t k�zep�n �lltunk. A gar�zs vagy tizen�t m�ternyire jobbra, a hang�r
ugyanolyan messzire balra voltt�l�nk. A szabadban �lltunk, a kop�r, szikl�s lejt�n.
A kel� hold f�nye egyre �lesebben t�rt �t a feny�f�kon.
Megl�tott minket? L�that?
Hirtelen felvilllan� f�nysz�r�k vak�tottak el.
-- Gyorsan. Fusson! -- Kem�ny mozdulattal a hang�r fel� ford�tottam Barbar�t.
Cikcakkban. Fusson! -- El�reg�rnyedve nekivetettem magam a lejt�s aszfaltnak,
meg is cs�sztam, majdnem elestem. A h�tam m�g�l halk, k�ts�gbeesett zih�l�st
hallottam. Fut�s k�zben visszafordulva l�ttam, hogy Barbara elesik. De gyorsan
od�bb g�rd�lt, �s n�gyk�zl�b k�szott tov�bb feltal�lta mag�t, �szt�n�sen a
v�delm�re sietve meg�lltam, �s egy pillanatra szembefordultam az irgalmatlan
f�nysug�rral. Azut�n egy�tt tov�bbrohantunk, megker�lt�k a hang�r sark�t.
Biztons�gban voltunk.
Egy pillanatra, egyetlen pillanatra. Intettem a l�nynak, hogy tapadjon a hang�r
fal�hoz, �s �vatosan kilestem a sarkon. A lejt� miatt sem a kaput, sem a kocsikat
nem l�thattam. Csak a f�nysz�r�k �gnek vet�d� ikersugar�t. A f�ny nem mozdult:
a kocsi �llt.
Ha az aut� a birtokhoz tartozik, egy elektronikus nyit�szerkezet kit�rja a kaput, s
a
kocsi m�r lefel� tart az �ton, ak�r a h�z, ak�r a hang�r fel�. �gy azonban
nyilv�nval�, hogy idegen�: l�togat�, vagy �nk�nyes behatol� vezeti.
Vagy a gyilkos.
Ott, ahol �lltunk, a f�nysz�r�k r�zs�t vet�d� sugara m�g �thatolhatatlanabb� tette
a
s�t�ts�get, ez�rt megk�s�rtett a gondolat, hogy �tsz�k�m a hang�rt�l a h�zhoz.
Megker�ln�m a h�zat, �s ellenkez� ir�nyb�l lephetn�m meg a betolakod�t.
De ezt a n�t nem vihetem magammal. �s itt sem hagyhatom. --- Teh�t v�rnunk
kell. Meg kell v�rni...
V�ratlanul elmos�dott a f�ny; valami eltorz�totta a k�t s�rga f�nysug�r
szimmetri�j�t. Egy fej �rnyk�pe rajzol�dott ki a f�nyben, azut�n k�t v�ll, t�rzs,
v�g�l egy teljes f�rfialak. Mozdulatlanul �llt az emelked� tetej�n. Lentr�l n�zve
term�szetellenesen magasnak �s fenyeget�nek l�tszott. Sz�tvetett l�bakkal �llt, bal
keze az oldal�n�l, abban nem volt semmi.
A jobbj�ban azonban fegyver -- nagym�ret� fegyver -- f�lreismerhetetlen
k�rvonalai l�tszottak. G�ppisztoly lehetett.
-- Jesszus -- lihegtem.
-- Mi az? -- k�rdezte Barbara suttogva.
Az alakot nem l�thatta. De azt l�tta, hogy a f�nysugarak eltorzultak. -- B�rki
legyen is, fegyver van n�la.
-- �r lenne?
-- Nem tudom. De mi j� c�lpont vagyunk idekint. K�nny� c�lpont. Nem
kock�ztathatunk. -- Sebes l�ptekkel a hang�r kisajtaj�hoz mentem. Az ajt� el�tt
egyens�lyozva felemeltem a f�l l�bamat, hogy sz�tr�gjam a z�rat.
De nem tettem. Nem tehettem. Ez a z�r megv�dhet benn�nket. Odaadtam
Barbar�nak a zsebl�mp�t, megk�rtem, hogy vil�g�tsa meg a z�rat, �s el�vettem a
hitelk�rty�t. Vaskosnak, �gyetlennek �rezheti a z�rral b�bel�d� ujjaimat,
orm�tl�nn� tette �ket a siets�g �s a nyugtalans�g. Mik�zben a z�rral foglalkoztam,
h�trapillantottam, �s azt l�ttam, hogy a hang�r m�g�tti t�rs�g hirtelen �jra
s�t�tbe
borul. B�rki is volt odakint, eloltotta a f�nysz�r�it.
A z�r engedett, az ajt� kiny�lt. Gyorsan beh�z�dtunk a hang�rba.
-- Csukja be az ajt�t -- mondtam. -- �s z�rja is be. N�zzen sz�t; mivel lehetne
megt�masztani. -- Besz�d k�zben k�rbej�rtattam zsebl�mp�m f�nysugar�t. A h�ts�
falon v�llmagass�gban h�z�d� ablaksort l�ttam. Ha a hang�rban villanyt gy�jtok,
k�nny� c�lpont lenn�nk b�rkinek, aki az ablakon kereszt�l be akar l�ni.
�s az aut� vezet�je k�zben m�r el is juthatott a hang�rig.
�tb�jtam a P-51-es ez�st�s sz�rnya alatt, �s odamentem a munkapadhoz. A t�ls�
sz�le f�l�tt �szrevettem a falon egy telefont. Felkattintottam a zsebl�mp�t,
leemeltem a hallgat�t, �s a t�vh�v�k�zpontot t�rcs�ztam.
-- S�rg�s rend�rs�gi h�v�s -- mondtam, �s megadtam a San Francisc�-i rend�rs�g
sz�m�t; N�h�ny pillanat m�lva m�r Friedmannal besz�ltem. Az ismer�s hangot
hallva hirtelen elfogott az �res gyomr�, t�rdet remegtet� megk�nnyebb�l�s.
-- Ward�ll tany�j�n vagyok- mondtam �les, rekedt, suttog� hangon, tenyeremmel
elfedve a hallgat�t. -- Barbara Murdock is itt van. Egyed�l vagyunk Belesen,
egyed�l a hang�rban. �s �ppen egy perccel ezel�tt �rkezett meg valaki aut�n,
fegyver van n�la. Olyan, mint egy... K�s�bb, h�vd f�l az Orsz�g�ti
J�r�rpar�ncsnoks�got. Mondd nekik, hogy k�ldjenek f�l ide egy kocsit. Gyorsan.
Mondd, hogy kapcsolj�k be a szir�n�jukat. Teljes hanger�vel.
-- Biztos vagy benne, hogy Uzi van n�la?
-- Semmiben se vagyok biztos.
-- L�gy �vatos -- mondta. -- Ne h�sk�dj.
-- Nem fogok. -- Hely�re akasztottam a hallgat�t, �s felemeltem a zsebl�mp�t.
Revolverrel a kezemben lassan v�gigmentem a munkapad ment�n. A P-51-es
sz�rny�nak a cs�cske a pad f�l� ny�lt. A tet�n, �t behatol� holdf�nyben m�r
vil�gosabb volt a hang�r. Ahogy el�reg�rnyedtem, hogy �tb�jjak a rep�l�g�p
sz�rnya alatt, megl�ttam Barbar�t. Egy deszkal�d�val k�szk�d�tt. A padl�n h�zta
az ajt� fel�. Sz� n�lk�l seg�tettem neki. Az �tven kil� k�r�li l�da m�g egy m�ter
magas sem volt. T�l�n megakaszt valakit, aki be akar j�nni az ajt�n, de meg nem
akad�lyozza. Mik�zben a l�d�t az ajt�hoz nyomtuk, visszan�ztem a h�ts� fal
ablaksor�ra. Ha �tl�tok az ablakokon, az ismeretlen is megl�that engem.
-- Ide felh�ztam a l�nyt a vad�szg�p hatalmas, n�gylap�tos l�gcsavarja el�tt,
h�tra,
a motorh�z al�. Ebben a helyzetben a g�p t�rzse �s sz�rnyai megv�dik, ha az
ablakokon kereszt�l l�n�nek.
-- Itt guggoljon le -- mondtam. -- H�zza be a fej�t a sz�rnyak al�.
F�lt�rdre ereszkedett mell�m, �s suttogva megk�rdezte: -- Mi az az Uzi?
-- G�ppisztoly -- feleltem. -- Tilos tartani. Civil �rnek nem lehetne ilyen.
-- Rend�rnek lehetne?
R�n�ztem. -- Igen -- feleltem, -- rend�rnek lehetne ilyen fegyvere. De ...
Kattan�st hallottam a kisajt� fel�l, azut�n olyan alig hallhat� neszt, mint amikor
f�men f�mmel kapirg�lnak. Valaki megpr�b�lta kinyitni az ajt�t. A halk, �vatos
babr�l�sra figyelve eszembe jutott; hogy Barbara feljegyz�s�t az �tvonalr�l, a
Beresford Hotel lev�lpap�rj�n, kiter�tve szem el�tt hagytam a Datsun �l�s�n. Ha
Annunzio a betolakod�, �s Barbar�t keresi, minden sz�ks�ges t�j�koztat�st
megkapott t�lem.
De ha ben�zett a Datsunba, megn�zte az �n aut�mat is. L�tnia kellett a rend�rs�gi
ad�-vev�t. Most m�r tudja, hogy rend�rrel �ll szemben, akin�l fegyver van. Azt�n
visszaeml�keztem r�, hogy Blake-t akkor l�tt�k le, amikor velem besz�lt.
Ha Annunzio Van itt, egy rend�r nem riasztja el. El�g hozz� egy Uzi, hogy
egyetlen sorozattal mindkett�nket meg�lj�n.
Meg�rintettem Barbara karj�t, �s a f�l�be s�gtam: - Az ajt�n�l �ll. Siessen.
Ker�lj�n a g�p m�g�. A rep�l�g�p legyen mindig maga �s az ajt� k�z�tt. Az
ablakokkal ne t�r�dj�n. Ne �lljon fel. Lapuljon a padl�hoz.
Rajta - Eltoltam magamt�l; azut�n leguggoltam a g�p sz�rny�nak t�v�n�l.
Sz�ttettem a l�bamat a padl�n, r�hajoltam a sz�rnyra, �s l�v�sre k�sz
revolveremmel c�lba vettem az ajt�t. Ha bet�ri a z�rat, egy h�velyknyire kiny�lik
az ajt�, azt�n megakad a l�d�ban. Abban a pillanatban kereszt�l l�hetem a v�kony
aluminum ajt�t. Ha annyira le nem guggol, hogy fedezze a l�da, elkaphatom ...
G�ppisztolysorozat r�zta meg a csendet, Barbara felsikoltott, �s hallottam a
gellert
kap� goly�k siv�t�s�t, �reztem, hogy a nagy sebess�g� l�ved�kek felt�pik a
rep�l�g�p alum�nium burkolat�t.

Sz�tl�tte a z�rat. Az ajt� megmozdult, azut�n a l�d�nak �tk�z�tt. Egyenesen a l�da

hossz�k�s, s�t�t t�mege fel� c�lozva l�ttem.
-- Rend�r vagyok! -- �v�lt�ttem. -- Adja meg mag�t!
�jabb sorozat szak�totta �t az ajt�t, s �gy verte a rep�l�g�pet, ak�r egy pokoli
j�ges�. �jra l�ttem, �t t�lt�ny volt a revolveremben, h�rom maradt. Am�g nem
l�tom a c�lt, nem kock�ztathatok meg �jabb l�v�st.
H�ny t�lt�ny lehet a g�ppisztolyban? H�sz? Huszon�t? H�ny tartal�k t�rat
hozhatott mag�val? Kett�t? H�rmat?
H�tran�ztem a v�llam f�l�tt, az ablaksorra. Egyszerre csak egy helyen
tart�zkodhat, vagy az ajt�n�l, vagy az ablakokn�l. Ha �szn�l vagyok, �s nem esem
p�nikba, vele egyszerre mozogva �gy int�zhetem, hogy mindig k�z�tt�nk legyen a
rep�l�g�p. Am�g seg�ts�get kapok, v�delembe kell vonulnom.
A l�da, a betonpadl�t karcolva, elmozdult. K�t centit. �t centit. T�z centit. A
f�rfi,
pajzsk�nt haszn�lva a l�d�t, m�g� guggolva j�tt be az ajt�n.
Ell�ktem magamat a sz�rnyt�l, l�bujjhegyen a g�p v�g�hez futottam, ahol Barbara
kuporgott.
-- Menjen vissza az ablakokhoz -- suttogtam. -- Gyorsan! -- A munkapad mellett
l�ttam egy �sszehajtott l�tr�t. Zsebre v�gtam a zsebl�mp�t, tokj�ba dugtam a
revolvert, �s felemeltem a l�tr�t. A hang�r v�g�be futottam vele. K�zben a h�tam
m�g�tt tov�bb karcolta a l�da a betont. Pillanatok k�rd�se, hogy el�g tere legyen,
�s beb�jjon. Az ablaksorhoz �rve a legk�zelebbi �vegt�bl�nak v�gtam a l�tr�t,
f�lreh�zva a fejemet a lez�dul� �vegcserepek el�l. A l�tr�t a falnak t�masztottam,
a teteje �ppen ki�rt az ablakp�rk�nyra. Barbara szorosan m�g�ttem �llt.
-- M�sszon ki -- s�gtam -- Menjen az aut�khoz, �s v�rja meg az orsz�g�ti j�r�rt.
Mihelyt megj�nnek, mondja el nekik, mi t�rt�nt. Siessen!
Amikor feltette a l�b�t a l�tr�ra, elh�z�dtam balra, a munkapad fel�. Vajon
bejutott-e a hang�rba az idegen, am�g �n a h�ts� ablakokn�l bajl�dtam? A
rep�l�g�p sz�rnya al� guggolva l�ttam, hogy lassan kiny�lik az ajt�. Figyeltem,
hogyan lend�l befel�, am�g el nem �ri a l�d�t. Vagy harminc centim�ternyire t�rult
fel, s ez m�r elegend� volt ahhoz, hogy a t�mad� becs�sszon rajta. F�lemelkedtem,
kibiztos�tottam a revolvert, �s a munkapad v�g�hez ugrottam. Ebben a helyzetben
�n leszek el�nyben, amikor bej�n az ajt�n, � kiszolg�ltatott lesz, �n pedig v�dett,
m�ghozz� l�v�sre k�sz revolverrel. Csak fejemet �s v�llamat kock�ztatva
kihajoltam a pad m�g�l. Jobbomban tartottam a revolvert bal k�zzel kikapcsoltam
az �vemen f�gg� t�lt�nytart�t. Szememet az ajt�ra szegezve, �gyetlen�l babr�ltam
a tartal�k t�lt�nyekkel, �s legyez� alakban kiraktam �ket a b�rtokb�l a padra.
�vegcs�r�mp�l�s t�rte meg a csendet. Barbara �ppen �tm�szott az ablakon.
�ppen...
A f�rfi sebesen j�tt �t az ajt�ny�l�son, m�ly guggol�sban, cik�z� mozg�ssal.
L�ttam, hogy f�l t�rdre emelkedik, a h�ts� ablakok fel� emeli a fegyvert, �s c�loz.
L�ngnyelvek csaptak ki a g�ppisztoly cs�v�n, amikor a test�re ir�ny�tottam a
revolvert, pontosan c�loztam, �s megh�ztam a ravaszt. �veg cs�r�mp�lt a h�tam
m�g�tt. Barbara sikoltott.
Szemben velem m�g mindig szikr�t sz�rt a fegyver cs�ve, t�zpontok t�ncoltak a
s�t�tben, amikor fel�m ford�totta. A bel�hatol� goly�kt�l megr�zk�dott a
munkapad. Felemeltem a revolvert, �s megh�ztam a ravaszt. A visszaugr�
revolvercs� egy pillanatra elhom�lyos�totta a g�ppisztoly szikr�it, a betolakod�
t�rzs�t �s fej�nek k�rvonalait.
Egy l�v�sem volt m�g. Egyetlenegy, azut�n �jra kell t�ltenem.
Hirtelen csend lett, de m�g visszhangzott a fegyverropog�s. Ezernyi �vegszil�nk
hullott csilingelve a hang�r betonpadl�j�ra.
A szemem el�tt egy f�rfi �rny�ka roskadt a padl�ra. A revolver c�lg�mbj�n �t
l�ttam, amint az alak keze-l�ba elny�lik, feje lehanyatlik, �s egyre er�tlenebb�l
himb�l�zik. K�h�g�st hallottam, egy gyenge s�hajt, azut�n elter�lt a betonon.
Kih�ztam magam, �tb�jtam a P-51-es sz�rnya alatt, �s fegyveremmel a fej�re
c�lozva, �vatosan elindultam az idegen fel�. Az oldal�ra esett, nekem h�ttal. A
g�ppisztoly agya kiny�lt a t�rzse al�l. Kih�ztam a teste al�l a fegyvert,
visszatettem revolveremet a tokj�ba, a g�ppisztolyt pedig, cs�v�vel a fal fel�,
�vatosan a munkapadra helyeztem. K�s�bb majd �rtalmatlann� teszem --
gondoltam.
A beh�zott ablaksor fel� fordultam. -- Barbara?
Nem, j�tt v�lasz. Amikor a f�rfi kil�tte az els� sorozatot, hallottam Barbara
sikolt�s�t, de azut�n semmit.
A recseg�-ropog� �vegt�rmel�ken taposva odamentem a l�tr�hoz. Akkor l�ttam
utolj�ra a l�nyt, amikor az els� l�p�st tette felfel� a l�tr�n. Am�g a betolakod�
utat
t�rt mag�nak a hang�rba, Barbara el�rhette az ablakp�rk�nyt. De ha az els� sorozat
pontosan siker�lt...
F�hoz s�rl�d� f�m finom zaj�t hallottam a h�tam m�g�l. A kisajt� volt, a l�d�hoz
nyom�dott. Egy fej k�rvonalai t�rt�k meg az ajt�ny�l�s sz�g�t. �szrevettem,
amikor gyorsan arra fordultam.
-- Barbara?
-- Igen. -- Elakadt a hangja. -- �n vagyok. J�l van?
-- J�l. -- A l�tra als� fok�n �lltam. Neh�zkesen fel�m fordulva el�vettem a
zsebl�mp�t, meggy�jtottam, �s megkerestem a villanykapcsol�t a munkapad t�ls�
v�g�n�l. A f�nycs�vek hidegen izz� f�nye a hang�rajt� k�zel�ben hever� testre
vet�d�tt. K�rbej�rtam a form�tlan ruhahalomb�l kil�tsz� kezeket, l�bakat �s fejet.
M�g le se guggoltam, hogy az �res szemekbe n�zzek, s m�r tudtam, hogy halott.
-- Ki ez? -- k�rdezte Barbara suttogva.
-- Egy b�rgyilkos. Joey Annunzio a neve -- feleltem. Fel�lltam, �s a hang�r
ajtaj�nak t�maszkodtam. Olyan hevesen remegett a l�bam, hogy nem tudtam
r��llni. Karom tehetetlen�l l�gott. A fejem hirtelen �gy csuklott el�re, mint egy
kisbab��. Tudtam, a hal�los f�lelem kiker�lhetetlen ut�hat�sa-ez: a sz�gyenletes,
titkolt g�rcs, amely mindig elkapott az esem�nyek ut�n.
A messzes�gb�l meghallottam egy t�voli aut�duda gyenge hangj�t.
-- Szerencs�nk volt -- suttogtam, -- Nagy szerencs�nk volt.
V�g�l meg�rkezett a v�rost majdnem egy h�t �ta fenyeget� es�. Az Egyes�lt
L�giforgalmi T�rsas�g "A" v�r�term�nek egyik es�verte ablak�n�l egym�s mellett
�llva Barbara Murdockkal figyelt�k azt a f�l tucat s�rga es�k�penyes, csukly�s
alakot, akik egy Boeing 707-es tehersz�ll�t� rep�l�g�pbe rakodtak. Nyomaszt�an
s�t�tsz�rke volt f�l�tt�nk az �gbolt. A k�d gyorsan vastagodott. A rep�l�t�r
kifut�p�ly�i egym�st keresztez� csatorn�kk�nt csillogtak a gy�r�l� f�nyben. A
t�rs�g k�zep�n egy Boeing 747-es indult �tnak. Amikor kerekei elhagyt�k az
es�t�l f�nyl� p�ly�t, hajt�m�vei hatalmas, feh�r tajt�kfelh�ket kavartak. A t�rzse
alatt m�g furcs�n kil�g� kerekekkel �gy l�tszott, mintha a 747-es t�tov�zna a
leveg�ben, most k�sz�lne a f�ld elhagy�s�hoz sz�ks�ges v�gs� er�fesz�t�sre.
Azut�n lassan beh�z�dtak a kerekek. A g�p fokozta a sebess�g�t, orra meredekebb
sz�gben ir�nyult felfel�. A Boeing 747 n�h�ny perc m�lva elt�nt a rep�l�t�r f�l�
borul� s�t�t felh�kben.
�reztem, hogy a mellettem �ll� Barbara megdermed. Az alattunk h�z�d� betonra
sz�gezte szem�t. Oldal�n "Egyes�lt L�giforgalmi T�rsas�g� felirat�, vill�s
emel�targonca g�rd�lt ki a l�gi tehersz�ll�t�si hang�rb�l. A targonca k�t vill�ja
egyszer� fal�d�t tartott. Ahogy a targonca k�zeledett a tehersz�ll�t� g�p nyitott
als�
ajtaj�hoz, a l�d�t lassan a ny�l�s szintj�ig emelte. �reztem, hogy Barbara
visszatartja a l�lekzet�t. Tudtam, mi�rt. Azt k�pzelte, hogy az emel�vill�n billeg
a
kopors�, lezuhan a betonra, �s felhasad.
A l�da egy perc m�lva elt�nt a 707-es has�ban. A vill�s targonca h�tr�lt, gyorsan
megfordult, �s �jabb rakom�ny�rt indulva a hang�rba, leeresztette vill�it.
Megv�rtam, am�g Barbara elfordul az ablakt�l, azut�n mell� szeg�dtem. Lassan
les�t�ltunk a v�r�csarnokba, a nyolcas sz�m� kapuhoz.
-- Mikor indul a g�pe? -- k�rdeztem.
-- Harminc�t perc m�lva.
A pressz�pultra mutattam: -- Megh�vhatom egy k�v�ra?
-- K�sz�n�m, nem. N�gy �ra ut�n m�r nem iszom k�v�t.
Barbara csendesen odas�t�lt egy m�anyag sz�ksorhoz, �s le�lt, keresztbe tette a
l�b�t. Ugyanazzal a nyugodt, fegyelmezett pontoss�ggal mozgott, amit m�r akkor
megcsod�ltam, amikor cs�t�rt�k�n, megpr�b�ltat�sainak kezdet�n, bel�pett az
irod�mba. Ugyanaz volt az �lt�z�ke is: b�rkab�t, zs�volynadr�g, nyak�n csom�s
k�t�tt, narancssz�n� s�l. Sem a k�lseje, sem a modora nem v�ltozott cs�t�rt�k �ta.
De a szem�ben l�tszott a v�ltoz�s. N�gynapi megr�zk�dtat�s, d�h, szomor�s�g, �s
v�g�l r�m�let m�ly �rny�kot hagyott, sz�p, barna szem�ben. Ismertem ezt az
�rny�kot. Az eredet�t tudtam, milyen puszt�t�. Megtanultam, hogyan lehet �szlelni
�s �rt�kelni, �s mik�ppen ford�thatom n�ha a hasznomra.
-- Ha van hozz� kedve -- mondta a l�ny --, elj�het a gy�szszertart�sra.
Val�sz�n�leg szerd�n lesz. -- Nagyon halkan besz�lt. �s nem n�zett r�m besz�d
k�zben.
-- K�sz�n�m, de k�tlem, hogy el tudn�k szabadulni.
Pillanatnyi sz�netet tartott, miel�tt megsz�lalt: -- Szerettem volna, ha elj�n.
-- Tudom --
Val�ban tudtam, mi�rt szeretett volna maga mellett tudni a szertart�son. Ahogy a
hal�l v�gk�pp �sszek�t�tte apj�val, �gy k�t�tte �ssze velem is. Majdnem
meghaltunk egy�tt.
-- K�sz�netet se mondtam mag�nak sz�lalt meg �jra. -- Semmit nem k�sz�ntem
meg.
-- R�mosolyogtam. -- Nincs mit megk�sz�nnie. K�l�nben is, maga mondta meg,
hol tal�lom a feljegyz�seket. �s ezek adt�k a kulcsot.
-- Megmentette az �letemet.
-- A saj�tomat is -- feleltem m�g mindig mosolyogva.
Komoly tekintettel viszonozta a mosolyt. Azut�n kiny�jtotta a kez�t, hogy
meg�rintse a karomat, magasan, �ppen a v�llam alatt. Egyszer� �s m�gis bonyolult
mozdulat volt ez, szomor�s�got, �s rem�nyt fejezett ki egyszerre, b�tors�got �s
f�lelmet. De mindenekf�l�tt rem�nyvesztett v�gyakoz�st, s�v�rg�st valaki ut�n;
aki nem lett az �v�, �s nem is lehet.
A karomon nyugtatva a kez�t, megpr�b�lt mosolyogni, de nem tudott.
-- Minden olyan... -- Hunyorgott a hirtelen el�t�r� k�nnyekt�l, megr�zta a fej�t,
�s
az ajk�ba harapott. Keze t�tov�n v�gigcs�szott a karomon, azut�n lehanyatlott.
Nem viszonoztam az �rint�s�t.
-- Minden olyan... olyan �tkozottul c�ltalan -- mondta. -- Ap�m eg�sz �lete
c�ltalan
volt, �s a hal�la is.. M�g csak nem is tragikus. Legal�bb az lett volna. Akkor
szenz�ci�t kelt. De nem volt trag�dia. Csak �rtelmetlen pusztul�s. Szomor�,
c�ltalan pusztul�s. -- M�g mindig hunyorogva a k�nnyekt�l, egy pillanatra
elhallgatott. Azut�n folytatta: -- Sose volt el�gedett �nmag�val, se a hellyel,
ahol
�ppen tart�zkodott. Nem igaz�n. Chillicothe-ben sz�letett. �gy hangzik a
sz�l�hely�nek a neve, ahogy a sz�l�f�ldh�z illik: vid�m kir�ndul�sok, �nnepi
felvonul�sok, s�t�l� helyi el�kel�s�gek k�p�t id�zi fel. De � mindig m�st akart...
Valaki akart lenni, �gy mindig sz�gyelte Chillicothe-ot. Ez�rt ment Washingtonba,
�s v�gre lett bel�le Valaki. De Washington senkinek nem a sz�l�f�ldje. �n azt�n
tudom. Ott sz�lettem. Csak a gy�zteseknek val�. Addig marad ott az ember, am�g
el nem hagyja a szerencs�je, el nem fogy a p�nze, vagy el nem vesz�ti a p�rtja a
k�vetkez� v�laszt�st. Akkor azut�n elmegy onnan. �s ha nem megy el �nk�nt,
akkor felsz�l�tj�k, hogy t�vozz�k... ezernyi apr�, finom, kegyetlen eszk�zzel
k�nyszer�tik r�.
-- �gy azut�n, amikor elhagyta a szerencse, �s m�r senki se h�vta vissza telefonon,
otthagyta a v�rost. V�g�l elj�tt Los Angelesbe, egy m�sik v�rosba, amelyik
ugyanolyan, mint Washington. Val�j�ban -- lassan, rem�nytelen�l r�zta a fej�t --
kegyetlen, vad orsz�g -- mondta ki v�g�l. -- Amerika olyan hely, ahol m�g akkor
sem gy�zhet az ember, ha sz�letett-gy�ztes. Mert a gy�ztes mindig t�bbet akar.
Ezzel bizony�tja, hogy gy�ztes. �s ez�rt nem lesz soha boldog. A boldogtalan
emberek pedig elvakulhatnak, mert...
Egy n�i hang bejelentette, hogy az Egyes�lt L�giforgalmi T�rsas�g 603-as j�rata
indul Los Angelesbe. M�ly, rekedtes, cs�b�t�an zeng� hang volt. Barbara a
hangsz�r� fel� f�lelt. Azut�n lassan visszafordult hozz�m. Egy percen �t
egyenesen az arcomba n�zett.
-- Ez az �n j�ratom.
-- Igen. -- V�rtam, hogy fel�lljon, azut�n �n is felemelkedtem, �s oda�lltam mell�.
Lassan, komolyan kezet ny�jtott.
-- Kedves ember maga, hadnagy. Tetszik nekem. �s csod�lom is.
-- K�sz�n�m.
-- Feltehetek egy k�rd�st? Egy utols� k�rd�st.
-- F�ltehet. De nem biztos, hogy felelhetek. K�l�n�sen, ha Baxter Wardellr�l van
sz�.
-- D�l-Amerik�ba ment, ugye? �lltam a tekintet�t. -- Erre a k�rd�sre nem
v�laszolhatok. Ezt maga is tudja, mondtam.
De tudtam, hogy l�tja a szememben: igen. Wardell elment. Akartam is, hogy
megl�ssa.
Elengedte a kezemet, �s kem�nyen a szem�hez nyomva ujj�t, let�r�lte a k�nnyeit.
A veres�get elszenvedni nem tud� gyerek makacs, elsz�nt mozdulat�val. Azut�n
megsz�lalt: -- Azt hiszem, j� is, hogy nem j�n el a gy�szszertart�sra. �ppen most,
ebben a percben hat�roztam el, hogy ap�m temet�s�t fogom felhaszn�lni arra, hogy
elmondjam az igazs�got: mi�rt halt meg, �s ki gyilkoltatta meg. Ez az egyetlen
m�d arra, hogy a hal�l�nak legyen valami jelent�s�ge. Lesz ott vagy sz�z �js�g�r�.
�s �n el fogom mondani nekik. -- Mosolyogni pr�b�lt. -- Ezt papa is helyeseln�.
Igazi �js�g�r�-temet�s.
Viszonoztam a mosoly�t. -- �r�l�k, hogy ez�ttal Wardellt veszi c�lba, �s nem a
San Francisc�-i rend�rs�get.
Hallgatott egy pillanatig. Azut�n szorosan odal�pett hozz�m, megragadta a
v�llamat, �s kem�nyen megcs�kolt.
-- Isten vele, hadnagy -- suttogta. -- Nem felejtem el mag�t.
Megfordult, �s a rep�l�g�p fel� indult. V�ll�t kih�zta, hossz�, egyenes l�ptekkel
haladt. Nem n�zett vissza, amikor �tment a kapun.
#