i i .

fe je z e t

TÉRIDŐ ÉS IDŐTÉR

Háromdimenziós univerzum ban élünk (az uni jelentése egy), ahol minden
létezőt emberek, tárgyak, helyszínek és időpontok alkotnak. Legnagyobbrészt
tehát a részecskék és az anyag dim enziójáról van szó. Érzékszerveink révén
formaként, struktúraként, töm egként és sűrűségként érzékeljük a dolgokat.
Ha mondjuk egy jégkockát, egy telefont vagy egy szelet alm ás pitét raknék
eléd, az érzékszerveid nélkül nem tudnád m egtapasztalni őket: az érzékszer­
vek teremtik meg a fizikai valóság élményét.
A jégkockának, a telefonnak és az alm ás pitének m agassága, szélessége és
mélysége van, és csak azért létezik szám odra, mert látod és hallod, m eg tudod
tapintani, érzed az ízét, az illatát. H a elvesztenéd mind az öt érzékszerved,
képtelen volnál megtapasztalni a fizikai tárgyakat, mivel nem kerülnének be a
tudatodba; szó szerint nem léteznének a szám odra, hiszen ebben a három di­
menziós valóságban nem tudod m egtapasztalni őket az érzékszerveid nélkül.
Vagy mégis?
Az asztrofizika szerint ebben a három dim enziós birodalomban — az
ismert univerzumban (amit hívjunk csak téridőnek) —végtelen mennyiségű
tér van. Gondolkodj el ezen egy percre! H a erről a kakasülőről, amelyet F öld ­
nek hívunk, feltekintünk az éjjeli égboltra, az univerzum aprócska szeletét
látjuk csupán. Számunkra végtelennek tűnik, a végtelen azonban m ég ennél
is nagyobb. Más szóval a téridő birodalm ában a tér örök —sehol nincs vége,
örökké tart. De mi a helyzet az idővel?
Az ember az időt általában úgy tapasztalja meg, hogy a testével halad a
térben. Öt percig tart például, am íg leteszed ezt a könyvet, kimész a kony­
hába, töltesz egy pohár vizet, és visszajössz. E z azért van, mert az elmédben
keletkező gondolat hatására létrejött benned egy kép arról, mit fogsz csinálni
a konyhában, te pedig ezt a gondolatot végre is hajtottad, és közben m egta­
pasztaltad az időt azzal, hogy a tér egyik pontjáról átmentéi a másikba.

243
VÁLJ TERMÉSZETFELETTIVÉ!

M ielőtt kim entéi a konyhába, és m iközben a széken üldögéltél, amikor

tudatosult benned a konyha és a jelenlegi pozíciód közti viszony, a tudat két
pontján ak elszakadását élted m eg: az ülőhelyedét és a konyháét. Ahhoz, hogy
áthidalj egy hézagot két tudatpont között, térben kellett m ozognod, ez pedig
időbe telt. Logiku s tehát, hogy minél nagyobb a tér vagy a távolság két pont
között, annál tovább tart eljutni egyik pontból a m ásik b a. U gyanez meg­
fordítva is igaz: minél nagyobb sebességgel m o zo gsz két p on t között, annál
rövidebb időt vesz igénybe.
A tárgyak térbeli m ozgásához szükséges m érhető időtartam képezi az
alapját a newtoni fizikának (m ás szóval a k lasszikus m echan ikán ak). A new­
toni világkép szerint ha ism erjük egy adott tárgy bizonyos tulajdon ságait, pél­
dául az erőt, a gyorsulást, az irányt, a sebességet és a m egtett út hosszát, elő­
rejelzéseket tehetünk az idővel kapcsolatban. A newtoni fizik a tehát az ismert
dolgokra és a kiszám ítható következményekre épül. M on d h atju k tehát, hogy
ha két tudatpont között távolság van, akkor az egyik tudatponttól a másikhoz
vezető út során összeomlik a tér. A térösszeom lás eredm ényeképpen tapaszta­
lod m eg az időt. N ézd m eg a 11.1 ábrát, így jobban m egérted a tér és idő össze­
függését három dim enziós világunkban.
L ássu n k egy újabb példát. H a be akarom fejezni ezt a fejezetet, ahhoz
időre van szükségem . Lehet, hogy nem nagyon kell m o zo gn o m térben, mégis
m egtapasztalom az időt. Miért van ez? A zért, m ert ahol épp állok e fejezet
írása közben, az a tudatom egyik pontját jelenti, a fejezet befejezése pedig
egy m ásik tudatpont. A fejezet befejezése egy jövőbeli pillanatot jelent, amely
különbözik a jelen pillanattól. A kettő között eltelt idő, vagyis a tudat két
pontja közti rés bezárása nem más, m int az idő élménye. H a m egnézed még
egyszer a 11.1 ábrát, jobban megérted az idő term észetét.
Ahhoz, hogy eljussak a fejezet végére, újra és újra m eg kell tennem vala­
mit. H a abbahagyom az írást, és valami m ásba fogok, példáu l m egnézek egy
film et, több időm be fog kerülni, hogy elérjem a kitűzött célom ; ezért tehát
ahhoz, hogy elérjem azt a célom, hogy befejezem a fejezetet, a tetteimet folya­
m atosan hozzá kell igazítanom a szándékaim hoz.

244
 TÉRIDŐ ÉS IDŐTÉR

A TÉR ÉS A Z IDŐ ÖSSZEFÜGGÉSE

A H Á R O M D IM E N Z IÓ S VILÁG B AN

Ebben a birodalomban a tér örök

Tudatpont Id ő Tudatpont

A térben haladva
tapasztaljuk m eg az időt
11.1 ábra
Miközben az egyik tudatponttól a másikig haladunk, megtapasztaljuk az időt.
Ha összeomlik a tér a háromdimenziós világunkban, idő jön létre

Ebben a háromdimenziós, anyagi világban —minthogy az érzékszerveink

segítségével tájékozódunk a térben —a figyelmünket legnagyobbrészt a fizi­
kai létezőkre, emberekre, tárgyakra és helyszínekre fókuszáljuk. Ezek mind
anyagi és lokalizált dolgok (ez azt jelenti, hogy a térben és az időben helyez­
kednek el). Mind olyan tudatpontok, amelyek révén a szeparáció élményét
tapasztaljuk meg. H a például a legjobb barátodat nézed, aki szemben ül veled
az asztal másik végén, vagy kitekintesz a parkolóban álló kocsidra, észleled a
barátod vagy a kocsid és a közted levő teret. Te itt vagy, a barátod vagy a kocsid
amott. Hasonlóképp: az álmaid és céljaid esetében a jelen pillanatban elfog­
lalt helyed, valamint az álmaid jövőbeli valósága közötti tér szintén a szepa­
ráció élményét teremti meg. Nyugodtan kijelenthetjük tehát a következőket:
1.Ahhoz, hogy tájékozódni tudjunk ebben a háromdimenziós valóságban,
szükségünk van az érzékszerveinkre.
2. Minél többet használjuk az érzékszerveinket arra, hogy a valóságunkat
definiáljuk velük, annál inkább átéljük a szeparáció élményét.
3. Minthogy a háromdimenziós valóság nagy része az érzékszerveinken
alapul, a tér és az idő élményt teremt, amelyben elkülönülve érezzük
magunkat mindenkitől, mindentől, minden helytől és minden idő­
ponttól.
4. Minden anyagi dolog egyetlen helyet foglal el a térben és az időben.
A fizikában ezt hívják lokalitásnak.
245
 VÁLJ TERMÉSZETFELETTIVÉ!

Ebben a fejezetben a valóság két modelljét hasonlítjuk össze és tárjuk fel: a

téridót és az időteret. A téridő nem más, mint a newtoni fizika világa, amely
az ismert dolgokra épül, megjósolható eredményeket tud adni és anyagi
természetű, tehát nem más, mint az a három dim enziós univerzum, amely­
ben mindannyian élünk (és amely végtelen térből áll). Az időtér, a kvantum
nem fizikai jellegű világa nem más, mint egy fordított valóság, amely az
ismeretlen dolgokra, a végtelen lehetőségekre, az energiára, a többdimenziós
multiverzumra épül, amely szintén életünk valós színtere (és amelyet a vég­
telen idő alkot).
A valóság természetével és észlelésével kapcsolatos meggyőződéseidet
fogom tehát megkérdőjelezni. H a ugyanis többdim enziós lényként szeretnéd
átélni az én misztériumát, bizonyos útmutatóra lesz szükséged.

A stressz és a tű lé lő m ó d á lta lá n o ssá v á lá s á n a k következményei

Minthogy az érzékszerveinkkel figyeljük m eg és határozzuk meg a valósá­

gunkat, olyan testeknek tekintjük magunkat, amely térben és időben él, ám
nem azonos a környezetével. Idővel ez az interakció alakítja ki az identitá­
sunk élményét. Egész életünk során — a különböző időpontokban és hely­
színeken az egyes emberekkel, tárgyakkal és dolgokkal történő interakciók
során — fejlődik identitásunk személyiséggé. A külső környezetünkkel tör­
ténő interakciók minősége m aradandó emlékeket teremt, és ezek az emlékek
határozzák meg, kivé válunk. E zt a folyamatot hívjuk tapasztalásnak, és az
életben szerzett tapasztalataink alakítják ki énünket. M int tudod, a legtöbb
ember személyisége a múltban átélt élményeken alapul.
Ahogy a 8. fejezetben m ár szó volt róla, az agyunk szám ára az anyagi tár­
gyak, dolgok, em berekés helyszínek, amelyeket m indennap átélünk, bizonyos
minták formájában jelentkeznek, és ezeket a m intákat hívjuk emlékeknek.
Amennyiben az én a múltból szárm azó em lékeink terméke, akkor az emlé­
kek az ismert dolgokon alapulnak; következésképpen háromdimenziós vilá­
gunk legnagyobbrészt ismert dolgokon alapul. A legtöbb em ber figyelme erre
a világra irányul. H a a külső világod m inden anyagi összetevője összhangban
van a múltból szárm azó emlékeiddel, ism erősnek érzékeled őket. Ilyenkor a
fizikai valóságot veted össze az agyadban található neurológiai hálózatokkal.
E z t hívják mintafelismerésnek, és a legtöbb em ber e folyamat révén érzékeli
a valóságot a múlt szemüvegén keresztül.
M ondhatjuk tehát, hogy nem elég, hogy anyagi lények vagyunk ebben a
dim enzióban, de egyenesen korlátok közé szorítva, rabszolgaként élünk -
 TÉRIDŐ ÉS IDŐTÉR

hiszen olyan testként értelmezzük magunkat, amely egy adott környezetben,

egy adott időpontban él, figyelmünk fókusza pedig sokkal inkább az anyagra
helyeződik, mintsem az energiára. A kvantum felől nézve a figyelmünket a
fizikai részecskére (az anyagra) összpontosítjuk, nem pedig a lehetőségek
anyagtalan hullámára (az energiára). így történik aztán, hogy teljesen elme­
rülünk ebben a háromdimenziós valóságban.
Ha mindehhez még stressz is társul, a testünk elkezd energiát elvonni a
minket körülvevő láthatatlan elektromágneses energiamezőből annak érde­
kében, hogy kémiai anyagokat állíthasson elő. Minél nagyobb a stressz frek­
venciája, intenzitása és időtartama, a testünk annál több energiát használ el.
Ezeknek a kémiai anyagoknak olyan a természetük, hogy megerősítik az érzé­
keinket, emiatt pedig még inkább az anyagi, az ismert dolgokra figyelünk.
Ha ez a testünket körülvevő, létfontosságú energiamező zsugorodni kezd,
sokkal inkább anyagnak, mintsem energiának érezzük magunkat. Valójában
ha lelassul a frekvenciánk, a testünk sűrűbbé válik, energiánk pedig elfogy.
Ahogy korábban már volt róla szó, rövid távon ez nem is okoz problémát;
ha például valamilyen veszély, krízis vagy ragadozó leselkedik ránk —igazából
az üss vagy fuss reakció az emberi evolúció egyik sarokköve. Ebben az állapot­
ban a stresszhormonok kiélesítik az érzékeinket, figyelmünk fókuszát pedig
beszűkítik arra az anyagi dologra, amely veszélyt jelent ránk a külső környe­
zetben. Ha ez történik, a neokortex —az agyunknak a szenzoros érzékelésért,
a motoros parancsokért, a térbeli logikáért és nyelvhasználatért felelős része —
aktiválódik és izgalmi állapotba kerül. A túlélés érdekében testünkre és a
külső fenyegetésre irányítja figyelmünk fókuszát, így a vélt vagy valós veszély
pillanata, valamint a fizikai biztonság elérésének pillanata között eltelt időre,
tehát két tudatpont közti hézagra összpontosítunk. Minél több stresszt élünk
át, annál inkább a szeparáció élményét tapasztaljuk meg.
A 2. fejezetből már tudjuk, hogy a túlélési mód hosszú távú következmé­
nyeinek egyike, hogy elkezdünk rabjává válni ezeknek a stresszhormonoknak.
Minél inkább rájuk szokunk, annál jobban elhisszük, hogy a tér adott pont­
jához kötődő testek vagyunk —vagyis hogy egy adott térbeli helyen élünk és
egy adott pontot foglalunk el a lineáris időben. Ez mániákus, őrült állapotot
eredményez, amelyben a figyelmünket folyton az egyik személyről, problé­
máról, dologról vagy helyszínről a másikra összpontosítjuk a külső környeze­
tünkben. Az az evolúciós vonás, amely valaha még a védelmünket szolgálta,
ellenünk fordult, mi pedig szüntelenül vészhelyzetüzemmódban élünk és
egyfolytában az idő miatt aggódunk. Minthogy nem tartjuk elég biztonságos-
naka külső környezetünket, figyelmünk egészét erre fordítjuk.

247
 VÁLJ TERMÉSZETFELETTIVÉ!

Mivel külvilágunk így valóságosabbnak tűnik számunkra, mint a belső,

rabjává válunk egy külső dolognak vagy személynek. Minél tovább mara­
dunk ebben az állapotban, az agyunk annál inkább magas frekvenciájú béta-
agyhullámokat generál. Azt pedig már te is tudod, hogy ha túl sokat vagyunk
magas frekvenciájú béta-állapotban, az fájdalmat, szorongást, aggodalmat,
frusztrációt, ítélkezést, agressziót és versengést eredményez. Az agyunk végül
inkoherenssé válik, ahogy mi magunk is.
H a rabjává válunk a túlélési érzelmeknek, szükségünk lesz a külső vilá­
gunkra (az egyes emberekkel való konfliktusokra, pénzügyi nehézségekre, a
terrorizmustól való félelemre, a munkánk megvetésére), hogy megerősítsük
az ilyen érzelmektől való függésünket. Az efféle érzelmi függőségek követ­
keztében egyre inkább azokra a dolgokra irányul a figyelmünk, amelyeket a
probléma okozóinak vélünk —akár „valakiről”, akár „valamiről” van szó
így aztán a túlélési gének kapcsolódnak be. A jóslat végül önmagát teljesíti be.
H a tisztában vagy vele, hogy az energia oda áramlik, ahová a figyelmed
fókuszálod, azt is tudod, hogy minél erősebb érzelmi reakciót társítasz a
kiváltó okhoz, annál inkább a külvilágra és az abban levő emberekre, dolgokra
és problémákra fókuszálsz. H a így teszel, energiád nagy részét valakire vagy
valamire fordítod. Figyelmed és energiád egésze tehát ehhez a háromdimen­
ziós anyagi valósághoz kötődik, érzelmi állapotod pedig azt eredményezi,
hogy újra és újra megerősíted a jelen valóságát. Érzelm ileg könnyen függővé
válhatsz attól a valóságtól, amelyet meg akarsz változtatni. Az energiák hely­
telen kezelése miatt mindörökre az ismert dolgok rabja maradsz, a múltad
alapján próbálod megjósolni a jövőt; sőt túlélőmódban félelmetesnek is érzed
az ismeretlent és a kiszámíthatatlant. H a tehát valódi változásokat akarsz
előidézni magad körül, be kell lépned az ismeretlenbe —ha nem teszed meg,
soha semmi nem fog megváltozni.

A n ew ton i h áro m d im en zió s té rid ő v a ló sá g a :

v a la k ik é n t éln i valam ivel, valah ol a térb en és id ő b e n

Mivel az érzelmek és érzések a múlt lenyomatai, és ezek az érzések vezérlik

a bevésődött gondolatokat és cselekvéseket, ezért egyre a múltadat ismétled,
ennek következtében pedig kiszámíthatóvá válsz. Jó erősen be vagy beto­
nozva a newtoni világba; a newtoni fizika ugyanis a kiszámítható eredmé­
nyekre épül. Minél inkább stresszben élsz, annál inkább anyagi természetű
vagy, aki hatást próbál gyakorolni az anyagra - anyagként próbálsz harcolni,

248
 TÉRIDŐ ÉS IDŐTÉR

manipulálni, jósolni, irányítani és versengeni. E z azt eredményezi, hogy m in ­

den, amit megpróbálsz m egváltoztatni, létrehozni vagy befolyásolni, rengeteg
időt vesz igénybe, hiszen ebben a téridővalóságban a térben kell m ozgatni
ahhoz a fizikai tested, hogy elérd az áhított eredményeket.
Minél inkább túlélőm ódban élsz és az érzékeid m entén határozod m eg a
valóságod, annál inkább azt kell tapasztalnod, hogy távol áll tőled az új jövő.
Jelenlegi helyzeted mint tudatpont, és vágyott helyzeted m int m ásik tudat­
pont nagyon messze esik egym ástól N em beszélve arról, hogy a m egvalósu­
lás mikéntjén történő szüntelen aggód ás alapját azt képezi, hogy szerinted
hogyan kellene a m egvalósulásnak bekövetkeznie. C sakhogy az efféle go n ­
dolkodás és jósolgatás az ism ert dolgokon alapul, így nem is m arad hely az
ismeretlennek vagy az új lehetőségeknek az életedben.
Ha például házat akarsz venni, össze kell spórolnod a kezdőrészletet,
keresned kell egy házat, kölcsönt felvenni, végigcsinálni a hiteligénylés folya­
matát, ráígérni a többi vásárlóra, aztán harm inc éven át ide-oda vonszolni a
tested a munkahelyed és az otthonod között (a téren át), hogy valahogy kifi­
zesd. Ez a két tudatpont —a házvásárlás gondolata, illetve a jelzálog kifizeté­
sével megvalósuló vásárlás - csak jó hosszú idő után tud egyesülni egym ás­
sal. Hasonlóképp: ha új kapcsolatra vágysz, felm ész az internetre, létrehozol
egy profilt, megnézed a többiekét, listát készítesz azokról, akikkel fel akarod
venni a kapcsolatot, megkeresed őket, és végül sok-sok randevúra m ész el
abban a reményben, hogy találsz valakit, akit érdekesnek találsz. H a pedig új
munkát szeretnél, akkor valószínűleg időt szakítasz rá, hogy önéletrajzot írj,
álláslehetőségek után kutass és felvételi elbeszélgetéseken vegyél részt.
A fenti folyamatokban az a közös, hogy időre van hozzájuk szükség, am e­
lyet lineáris egyenesként érzékelsz. Lehet, hogy sikerül m egszerezned, am it
akarsz, de minél inkább túlélőm ódban élsz, annál több idő kell hozzá, hiszen
űnyűgvagy, aki anyagot próbál megváltoztatni, így a jelenlegi és vágyott p ozí­
ció térben és időben jól elkülönül egymástól.
Egyetérthetünk tehát abban, hogy ebben a három dim enziós valóságban
az idő élményén belül elkülöníthető egy határozott múlt, jelen és jövő. M int­
hogy lineáris időben élsz, az időtől való távolságot is átéled, hiszen a múlt,
a jelen és a jövő külön-külön pillanatként jelenik m eg az időben: te itt vagy, a
jövőd pedig ott. A 11.2 ábra vizuálisan ábrázolja, hogy a múlt, a jelen és a jövő
mind egymástól elkülönülő pillanatokként létezik.
 VÁLJ TERM ÉSZETFELETTIVÉ!

L IN E Á R IS ID Ő M Ú L T T A L , J E L E N N E L É S J Ö V Ő V E L

1111I I MU H I 11111H 1111 H4+» l

Múlt Jelen Jövő

Az idő mint egymástól elkülönülő pillanatok sora

77.2 ábra
A háromdimenziós valóságban a műit, a jelen és a jövő lineáriss a l
jól elkülönülő pillanatokként jelenik m eg a z időben |

Ahogy korábban m ár mondtam, a newtoni fizik án ak köszönhetően megfej­

tettük az olyan természeti törvényeket, m in t az erő, a gyorsulás és az anyag,
és ez lehetővé teszi, hogy jóslatokat tegyünk a jövőre vonatkozóan. Amennyi­
ben tisztában vagyunk egy tárgy m o zg ásán ak irányával, sebességével^! for­
gásával, am int az a térben halad, a legtöbbször m eg tudjuk jósolni^ hová fog
kerülni és mennyi ideig m arad ott. Ezért lehetséges a repülŐűt New Yorkból
L o s Angelesbe, ezért tudjuk m egm ondani, m ennyi ideig fog tartani aljút és
m ikor fog leszállni a gép.
A newtoni fizika és a háromdimenziós valóság berkein belül sokan életünk
nagy részében kifelé irányítjuk a figyelmünket, és megpróbáltunk valaldÜvagy
valamik lenni, valamit birtokolni, valahová eljutni vagy valaihilyen élményt
átéln i H a nincsenek a birtokunkban azok a dolgok, amelyeket szeretnéáífe
hiányt élünk át, a hiány és a szeparáció pedig azt eredményezilhogy a dualitás
és a polaritás állapotába, kerülünk. Természeted, hogy m eg akarjuk kapni azt,
ami nincs. Sőt valójában így teremtjük m eg a dolgokat. H a azt éljük át, hogy
távolság választ el minket a jövőbeli vágyainktól, először is gondolkodiaH H |
álm odunk azokról a dolgokról, amelyeket m eg szeretnénjflkapn|| majd egy
cselekvéssort hajtunk végre a lineáris időben, hogy m egszerezzük ő k e t «
H a például szüntelenül pénzügyi gondjaink vannak, pénzt akarunk; ha
betegek vagyunk, egészségre vágyunk; ha m agányosnak érezzük magunkat
emberi kapcsolatokat vagy társaságot szeretnénk Á dualitás és a szeparáció
élménye m iatt teremteni kényszerülünk, így lépünk autom atikusaiig fejlődés
útjára, valamint így kerülünk egyre közelebb az álmainkhoz. Ha azonban
anyagként az anyagra fókuszálva próbálunk hatást gyakorolni az anyagra, 6
így próbálunk pénzhez, egészséghez és szeretethez jutni, bizony jó sok időre
és energiára lesz szükségünk
H a végül m egszerezzük, am it akartunk, a teremtés beteliesedésamm:
(vagyis a két tudatpont találkozásakor) átélt érzelem végre kielégíti Mkoráb­
ban tapasztalt hiányérzetünket. H a m egszerezzük az új munkát, biztonság0
 TÉRIDŐ ÉS IDŐTÉR

[jan érezzük magunk; ha kialakul az új párkapcsolat, szeretctet és örömöt

élünk át; ha meggyógyulunk, teljesebbnek érezzük magunkat. H a ebben
az állapotban élünk, folyton valami rajtunk kívül álló dologtól vagy sze­
mélytől várjuk, hogy megváltoztassa azt, ahogyan belül érezzük m agunkat
Ha felszabadulunk a hiányérzet alól, mivel átéljük a külső esemény meg­
valósulásakor tapasztalt érzést, jobban odafigyelünk arra, aki vagy ami a
megkönnyebbülést kiváltotta. Ok és okozat együttesen új emléket teremt, így
bizonyos mértékben előrelépünk a fejlődésben.
Ha pedig valami nem történik m eg a világunkban, vagy úgy látszik, jó
sok idő kell ahhoz, hogy megtörténjen, m ég nagyobb hiányt tapasztalunk,
hiszen még inkább elkülönülve érezzük magunkat attól, amit meg szeret­
nénk teremteni. így a saját érzelmi állapotunk —a hiányérzet, a frusztráció,
a türelmetlenség és a szeparáció —tartja tőlünk távol az álmokat és nyújtja
tovább a vágyott eredmények eléréséhez szükséges időt.

Valakiből senkivé és v a la m ib ő l sem m ivé váln i,

és kikerülni téren és id ő n tú lra

Ha azt mondjuk, hogy a newtoni törvények külsőkifejeződései a téridő fizikai,

anyagi törvényeinek —egy olyan dimenziónak, ahol több a tér, mint az idő —,
bizonyos értelemben kijelenthetjük, hogy a kvantumfizika törvényei inverzek.
Akvantum a természeti törvények belső kifejeződése: egy olyan információs
és energiamező, amely összeköt minden anyagi dolgot. E z az anyagtalan
mező szervezi egybe, köti össze és irányítja a természet valamennyi törvényét.
Ebben a dimenzióban több az idő, mint a tér; más szóval ebben a dimenzió­
ban örök az idő.
A 2. és a 3. fejezetből m ár tudjuk, hogy ha a figyelmünk fókuszát a kül­
világban levő emberekről és dolgokról elvonjuk —vagyis figyelmünket többé
nema testünkre összpontosítjuk, és nem az időn és az időpontokon gondol­
kodunk - megszűnünk valaki és valami lenni, kívül kerülünk a téren és az
időn. Ezt egy olyan folyamat révén érjük el, amely során leválunk a testünkről,
az identitásunkról, a társadalmi nemünkről, a betegségekről, a nevünkről, a
problémáinkról, a személyes kapcsolatainkról, a fájdalmainkról, a múltunk­
ról és így tovább. Ez azt jelenti, hogy meghaladjuk az énünket: tudati szinten
valakiből senkivé válunk, valamiből semmivé válunk, és túllépünk a téren és
az időn (lásd a 11.3 ábrát).

251
 VÁLJ TERMÉSZETFELETTIVÉ!

ÁTKERÜLNI A Z ÉRZÉKEK
VILÁGÁBÓL AZ ÉRZÉKEKEN TÚLI
VILÁGBA
Belépni a kvantum birodalm ába

4 newtoni fizika | Tiszta tudatként

háromdimenziós 1 á th alad n i
anyagi valósága J[ a kvantum kapuján
Tudati szint: Tudati szint:
Valaki J S e nki
Valami A *t Sem m i
Valahol y Sehol
Valam ikor 1 Soha

7 7.3 á b r a
Ha a figyelmünk fókuszát elvonjuk a testünkről, a környezetünkről, az időről,
és túlemelkedünk az «élünkön* - tehát a fizikai valóságunkon, a valakiként meghatározói
identitásunkon, a birtokolt tárgyainkon és az adott helyen és időben való léten
és senkivé és semmivé válunk, továbbá kívül kerülünk téren és időn, Jj
akkor figyelmünket és tudatunkat a newtoni fizika anyagi valóságáról áthelyezzük!»
a kvantummező anyagtalan világára

Nézd meg a 11.4 ábrát is.

 TÉRIDŐ ÉS IDŐTÉR

FELÜLEM ELKEDNI A Z ÉNEN

Ha túllépünk önmagunkon, az alábbi változások történnek:

Szűk fókusz í ) Nyílt fókusz

A figyelem központjában A figyelem középpontjában

dolgok, emberek és hely- £} a tér, az energia, a frekvencia
színek állnak (részecske) és az információ áll (hullám)

Anyagi (anyag) í 2 Anyagtalan (antianyag)

3D newtoni fizika ■2 5D kvantumfizika

Megjósolható A^ Megjósolhatatlan

Téridő gL Időtér
(az örök tér birodalma) " * (az örök idő birodalma)

A szeparáció, a dualitás, a po- g ^ Az egység, az összetartozás, a tel-

laritás és a lokalitás állapota ^ T jesség és a nonlokalitás állapota

Ism ert IJ Ismeretlen

Korlátozott lehetőségek |J Korlátlan lehetőségek

Univerzum fJ Multiverzum

Az érzékek birodalma (y A z érzékeken túli birodalom

11A ábra |
Az anyag és az energia világa közti különbségek

Amikor beszűkült fókuszról átváltunk nyílt fókuszra, és elkezdjük feladni

énünk összes vonását, eltávolodunk az emberek, dolgok, helyszínek, teendők
és hasonlók világától, és figyelmünket az energia, a vibrálás, a frekvencia és a
tudat belső világára irányítjuk. Kutatásaink szerint ha elvonjuk figyelmünket
a tárgyakról és az anyagról, és helyette megnyitjuk figyelmünk fókuszát az
energia és az információ felé, az agy különböző részterületei harmóniába
kerülnek egymással. Az agy ilyen irányú összehangolása azt eredményezi,
hogy teljesebbnek érezzük magunkat.
Ha ezt a folyamatot helyesen végezzük, megnyílik a szívünk, elkezd ritmu-
sosabban verni, tehát koherensebbé válunk. H a pedig a szívünk a koherencia
állapotába kerül, az agyunk is koherenssé válik, és mivel már félreállítottuk

253
 VÁLJ TERMÉSZETFELETTIVÉ!

az útból az identitásunkat —vagyis felülemelkedtünk a testünkön, az ismert

környezetünk konkrét helyszínein, valamint az időn —, a dolgok kiiktatásá­
val lehetővé válik, hogy alfa- és béta-agyhullám-állapotba kerüljünk, és kap­
csolatba lépjünk az autonóm idegrendszerrel. H a az autonóm idegrendszer
aktiválódik, helyreállítódik a test belső rendje és egyensúlya, így koherencia
és teljesség jön létre a szívben, az agyban, a testben és az energiamezőben.
Ezt a koherenciát aztán a biológia egésze átveszi.
Ez az az állapot, amelyben közelebb kerülünk az egyesült kvantum­
mezőhöz.

A szep aráció illú zió játó l az egy ség v a ló sá g á ig

Amennyiben a newtoni fizika a természet törvényeit és a világegyetem külső

jellemzőit írja le a makrokozmosz szintjén —például a Nap bolygókra gya­
korolt tömegvonzását, a fáról lehulló alma sebességét és így tovább -, a kvan­
tumfizika az apró dolgok legalapvetőbb természetét írja le mikrokozmikus
szinten, például az atomok és a szubatomi részecskék vonatkozásában.
A newtoni törvények a természet fizikai állandói, ezért a newtoni fizika a
mérhetőség és a kiszámítható eredmények objektív világa.
A kvantumfizika ezzel szemben a kiszámíthatatlannal és az ismeretlennel
foglalkozik —az energia, a hullámok, a frekvencia, az információ, a tudat és
a fényspektrum világával. Ebben a világban egy láthatatlan állandó uralkodik
— egy összefüggő információs mező, amelyet kvantummezőnek is hívunk.
Mondhatjuk úgy is, hogy a newtoni fizika az objektív létezőkkel foglalkozik
—ahol elme és anyag elkülönül egymástól —, m íg a kvantum tárgya a szubjek­
tív, ahol az energia az elmét és az anyagot egyesíti, vagy m ég inkább ahol az
elme és az anyag olyan szorosan összekapcsolódik egymással, hogy lehetetlen
a szétválasztásuk. A kvantummezőben két tudatpont nem különül el egy­
mástól. E z az egység, más szóval az egyesült tudat birodalma.
M íg a háromdimenziós valóságban a tér végtelen, addig a kvantum vilá­
gában az idő az. H a pedig az idő végtelen és örök, akkor nem lineáris többé
—ami azt jelenti, hogy múlt és jövő nem különül el egymástól. Ha azonban
nincs múlt és jövő, akkor minden most történik meg, az örök jelen pillana­
tában. Mivel az idő végtelen ebben az időtérvalóságban, az időben történő
m ozgás során tapasztaljuk m eg a teret (vagy tereket).
A dolgok anyagi világában a térben történő m ozgás során az időt tapasz­
taljuk m eg —azonban az energia és a frekvencia anyagtalan kvantumvilágá­
ban ennek az ellenkezője igaz:

254
 TÉRIDŐ ÉS IDŐTÉR

• A téridőben az A pontból B pontba vezető út során elért sebesség növe-

kedésével vagy csökkentésével megváltozik a B pontba jutáshoz szük­
séges idő.
• H a az időtér világában tudatára ébredünk az energia frekvenciájá­
ban vagy rezgésében bekövetkező változásoknak, akkor egyik térből a
másikba vagy egyik dimenzióból a másikba kerülünk.

Amennyiben a tér összeomlik, az anyagi valóságban az idő élményét éljük át.

Ha viszont az idő omlik össze, tereket vagy dimenziókat tapasztalunk meg
az anyagtalan valóságban. Minden egyes frekvencia információt vagy bizo­
nyos tudatszintet hordoz, amelyeket különböző valóságokként tapasztalunk
meg, amennyiben tudatosítjuk őket. A 11.5 ábrán az látható, hogy a térben
történő mozgás során különféle dimenziókat tapasztalsz meg az örök jelen
pillanatban.

TÉR ÉS IDŐ ÖSSZEFÜGGÉSE

AZ ÖTDIMENZIÓS VILÁGBAN
Ebben a birodalom ban az idő örök

Dimenziók

Az időben történő haladás során

(az örök mostban, ahol az összes lehetőség létezik)
különböző tereket vagy dimenziókat tapasztalunk meg
11.5 ábra
A kvantum világában, ahol az idő örök, minden az örökjeién pillanatban történik.
Az időben történő mozgás során m ás teret vagy tereket, m ás dimenziókat, m ás
létsíkokat, más valóságokat és végtelen lehetőségeket tapasztalsz.
Olyan ez, mintha két tükör között állná!, és mind a két irányban a végtelen dimenziókba
tekintve látnád önmagad. Az egyes dobozkák a lehetséges énjeid végtelen szám át
jelképezik, amelyek mindegyike a jelen pillanatban él

255
 VÁLJ TERM ESZETFELETTIVE t

Az időtérben környezetedet a testeddel, az érzékszerveiddel és az idő révén

tapasztalod meg. Az idő lineárisnak tűnik, hiszen elkülönül a tárgyaktól, dol­
goktól, emberektől és helyszínektől —csakúgy, mint a múlttól és a jövőtől.
Az időtérben azonban ezt a birodalmat a tudatoddal tapasztalod meg - tehát
tudatként és nem testi érzékszervek útján. Ez a birodalom az érzékszerveken
túl terül el. Ebbe a birodalomba akkor tudsz belépni, ha tökéletesen jelen
vagy a pillanatban, ahol nincs se múlt, se jövő, csak egyetlen hosszú most.
Minthogy a tudatod túl van az anyag birodalmán, hiszen a figyelmedet teljes
mértékben elfordítottad az anyagtól, tudatosítani tudod magadban az összes
információhordozó frekvenciát, ezek a frekvenciák pedig lehetővé teszik,
hogy hozzáférj az ismeretlen dimenziókhoz.
Ha tehát az érzékeken túli birodalomba kerültél, és tudatként beáramolsz
az egyesült mező energiájába, számos többdimenziós valóságot tapasztalhatsz
meg. (Tudom, hogy ez így most kicsit sok egyszerre, de kérlek, ne add fel.
H a nem értesz mindent, az csak azt jelenti, hogy épp valami újat tanulsz.)
H a azt mondom, hogy miközben teret vagy tereket tapasztalsz meg, ezalatt
az összes lehetséges dimenziót és lehetséges valóságot értem. Mondhatjuk úgy
is, hogy az időtér ezen valóságában az összes lehetséges tér vagy dimenzió a
végtelen időben létezik. Ez maga az egyesült mező: a lehetőségek, az ismeret­
len és az új, potenciális valóságok birodalma, amelyek mindegyike a végtelen
időben létezik.
De közelítsük meg máshonnan is. Az ismerőseim folyton azt mondják,
több időre lenne szükségük ahhoz, hogy több dolgot végezzenek el. Ha több
időd lenne, több élményt tudnál teremteni magadnak, így több mindent tud­
nál elvégezni. Ez azt jelentené, hogy több lehetőséged adódna jobban meg­
élni az életet.
Képzeld el tehát, hogy végtelen mennyiségű időd van (hiszen a múlt és a
jövő már nem létezik, tehát az idő egy helyben áll); annyi időd van, ameny-
nyit csak akarsz. Bizonyára egyetértesz velem abban, hogy ez esetben végte­
len lehetséges élményben lehet részed, tehát több életet is élhetsz. Mondhat­
juk tehát, hogy a számodra elérhető lehetséges élmények végtelen számának
csupán a képzeleted szab határt. De m ondhatjuk m ásképp is:
• H a az idő örök, akkor több tér létezhet ebben a végtelen időben.
• H a egyre csak nyújtjuk vagy meghosszabbítjuk az időt, akkor logikus,
hogy több teret tudunk az időbe zsúfolni.

• H a az idő végtelen, akkor végtelen szám ú teret tölthetünk meg idővel

—vagyis végtelen lehetőségekkel, potenciális valóságokkal és élményekkel.
Y
TÉRIDŐ ÉS IDŐTÉR

* jcvantum világában múlt és jövő nem különül el egymástól, hiszen min-

Jen, ami van, a jelen, örök pillanatban létezik. Ha minden, ami van, az egye­
dit kvantummezőn létezik, akkor ezek a végtelen frekvenciák mindenkiről,
mindenről, minden helyszínről és minden időpontról rendelkeznek infor­
mációval. Amikor a tudatod elkezd eggyé válni az egyesült mező tudatával
é$energiájával, tudati szinten először valakiből senkivé, majd mindenkivé
válsz; valamiből semmivé, majd mindenné válsz; először a tér egy pontjá­
ból a semmibe kerülsz, majd mindenütt jelenvalóvá válsz; először az idő egy
pontjából kikerülsz az időn kívülre, majd kiterjedsz az idő egészére. (Nézd
mega 11.6ábrát.)

E LV E S ZTE N I Ö N M A G A D A T A S E M M IB E N ,
H O G Y M IN D E N N É V Á L H A S S

A newtoni fizika Tiszta tudatként Az egyesült mező

háromdimenziós áthaladni a anyagtalan ötödik
anyagi valósága kvantum kapuján dimenziós valósága
Tudati szint: Tudati szint: Tudati szint:
Valaki Senki Mindenki
Valami a \ Semmi a \ Minden
Valahol Sehol Mindenhol
Valamikor Soha Mindig

77.6 ábra
Amint a tudatod összeolvad az egyesült m ező tudatával, és mélyebbre merül benne,
kiteljesedik mindenkire, mindenre, minden helyre és minden időre. Ebben a birodalomban
két tudatpont nem különül el egymástól, am i azt jelenti, hogy csupán az egység létezik

Ázatom: tények és fik c ió k

Hogy jobban megértsd, hogyan épül fel a kvantummező, először is meg kell
értened az atomban rejlő lehetőségeket. Ha az anyagot a legkisebb alkotó­
elemeire bontjuk, eljutunk az atomhoz, amely rendkívül magas frekvencián
rezeg Ha meg tudnánk hámozni az atomot, mint egy narancsot, találnánk
benne egy atommagot, valamint szubatomi részecskéket, úgymint protont,
neutront és elektront, de a legnagyobbrészt azt találnánk, hogy az atom
99,999999999999 százalékban üres tér, vagyis energia, ahogy korábban már
elmagyaráztam.

257
 VÁLJ TERMÉSZETFELETTIVÉ!

Nézd meg a 11.7 ábrát. A bal oldalon a klasszikus atommodell látható

amelyet a gimnáziumban tanítanak — ez azonban valójában már elavult.
Az elektronok igazából nem kötött pályán keringenek az atommag körül,
ahogy a bolygók a Nap körül. Valójában, ahogy a jobb oldalon látható, az
atommagot körülvevő tér sokkal inkább egy láthatatlan információs térhez
vagy felhőhöz hasonlít —azt pedig már tudjuk, hogy az információt fény, frek­
vencia és energia alkotja. Hogy megértsük, mégis milyen kicsik ezek a szub-
atomi részecskék, képzeljük el, hogy az atommagot egy Volkswagen bogár
méretére nagyítjuk fel. Ekkor az elektron akkora lenne, mint egy borsószem,
az elektronok számára fenntartott tér pedig 220 000 négyzetkilométert tenne
ki —vagyis kétszer akkora lenne, mint Kuba. E z jókora mozgásteret jelent a
kis elektron számára.

A KLASSZIKUS A T O M M O D E L L
ÉS A K V A N TU M FIZIK A A TO M M O D E L LJE

A klasszikus atommodell, amelyben az elektronok a központi atommag körül keringenek,

már elavult. Az elektronok az atommagot körülvevő láthatatlan energiafelhőben léteznek
valószínűséghullámként Az atom ezért legnagyobbrészt anyagtalan energiából I I
és rendkívül kevés anyagból áll

A H eisenberg-féle határozatlansági elv értelmében soha nem tudhatjuk,

hogy az elektron hol fog felbukkanni az elektronfelhőben, a semmiből mégis
valami lesz. Ezért olyan izgalmas és kiszámíthatatlan a kvantumfizika világa:
az elektron nem mindig fizikai anyag, hanem egy hullám energiájaként vagy
valószínűségeként létezik, és kizárólag egy megfigyelő általi megfigyelés révén
jelenik m eg H a jön egy megfigyelő (egy elme), és keresni kezdi, a megfigyelés
aktusa (a célirányos energia) következtében az összes potenciális energia elekt­
ronná (anyaggá) omlik össze, vagyis a végtelen lehetőségek ismeretlen biro­
dalmából átkerül az ismert dolgok közé. Térben és időben lokalizálná válik

258
Ha a megfigyelő abbahagyja a megfigyelést, az elektron visszaváltozik
valószínűséggé - ez a hullámfüggvény. Más szóval az elektron visszavál­
tozik energiává, és visszatér az ismeretlen birodalmába a saját dolgai közé.
Amikor energiává és valószínűséggé válik, megszűnik a lokalizációja is.
A kvantum birodalmában az elme és az anyag elválaszthatatlan egymástól.
Ha tehát a newtoni fizika a kiszámítható dolgok világát írja le, akkor a kvan­
tumfizika a kiszámíthatatlan világával foglalkozik.
Amikor meditáció közben behunyjuk a szemünket, és megnyitjuk a
figyelmünket a végtelen tér felé, pontosan ezt csináljuk. Több figyelmet szen­
telünkaz energiának, a térnek, az információnak és a lehetőségnek, mint az
anyagnak. Kevésbé leszünk tudatában az anyagi világnak és jobban tudatára
ébredünk az anyagtalan birodalomnak. Energiánkat a kiszámíthatatlanba
és az ismeretlenbe fektetjük, és figyelmünket és energiánkat elirányítjuk a
kiszámítható és ismert dolgokról. Valahányszor így teszünk, mélyebben meg­
értjük, mit is jelent az egyesült mező.
Mielőtt továbbmennénk, röviden tekintsük át, mit is tanultunk. Egy pil­
lanatra nézd meg újra a 11.8 ábrát. A newtoni fizika háromdimenziós világát
tárgyak, emberek, helyszínek, anyag, részecskék és idő alkotja (lényegében
tehát a főnevek, avagy minden, amit ismerünk a külső világban), és ebben a
világban több tér van, mint idő. Testként az érzékszerveink révén határozzuk
megezt a végtelen teret, amelyben élünk —a formák, struktúrák, dimenziók
és sűrűség univerzumát. Ez az ismert és megjósolható dolgok birodalma.

259
 TÉRID Ő KAPCSO LAT
A VÉG TELEN TÉ R A KVANTUM M AL
B IR O D A LM A A H ÍD
N EW TO N I F IZ IK A
• Dimenziós univerzum Tudati szint:
• Magasság, szélesség, mélység SENKI
• Sűrűség, forma, struktúra SEMMI
• Anyag, részecskék: SEHOL
testek, emberek, dolgok, SOHA
helyszínek, idő
• Az idő lineáris:
múlt-jelen-jövő
FÉNY-
• Az érzékszervek a szeparáció,
SEBESSÉG
a dualitás, a polaritás
és a lokál¡tásérzését keltik
• Lokalitás - a t e s t e k ,
az emberek és a dolgok teret
és időt foglalnak el o 1
• Ismert és kiszámítható dolgok
• Tudati szint:
VALAKI
VALAMI
VALAHOL
VALAMIKOR

11.8 ábra
Rövid összefoglalása a háromdimenziós newtoni téridővilágnak, valamint
annak a hídnak, amely lehetővé teszi számunkra, hogy tudatként belépjünk
az időtér ötdimenziós kvantumvilágának birodalm ába
 TÉRIDŐ ÉS IDŐTÉR

TÉ R ID Ő V É G TE LE N
A VÉ G TELEN ID Ő ÉS IS M E R E TLE N
B IR O D A L M A LE H E TŐ SÉG E K
A K V A N T U M V IL Á G A
• Ötdimenziós Tudati szint:
multiverzum
• A lokalitás, a forma
SENKI
és a struktúrák hiánya
• Antianyag, hullámok: SEMMI
energia és tudat, SEHOL
frekvencia és információ,
SOHA
rezgés és gondolat
• Az idő végtelen, örök
és nem lineáris
• Minden az örök
mostban történik
• Az érzékek hiánya teljességet,
egységet, összetartozást,
közelséget és lehetőségeket
teremt
• Ismeretlen
és megjósolhatatlan
• Tudati szint:
MINDENKI
MINDEN
MINDENHOL
MINDIG

TI . 9 ábra
A kvantum ötdimenziós idótérvalóságának összefoglalása

Ml
 VÁLJ TERM ÉSZETFELETTIVÉ!

Minthogy az anyagi univerzumot az érzékeinken keresztül tapasztaljuk meg

az érzékszerveink olyan információkkal látnak el minket, amelyek mintáza­
tokként léteznek az agyunkban, és amelyeket struktúrákként ismerünk fej,
E folyamat révén válnak ismertté szám unkra a külső környezetünk dolgai,
Ugyanezen folyamat által válunk mi m agunk is valakivé, valamivé, és fogla­
lunk el egy adott helyet a térben és az időben. Végül pedig, minthogy az uni­
verzumot az érzékszerveinkkel észleljük, szeparációt élünk át. Ebből követ­
kezően ez a világ a dualitás és a polaritás birodalm a.
Most nézd meg újra a 11.9 ábrát. H a a newtoni fizika világa anyagi világ,
amelyet az érzékeink határoznak meg, akkor a kvantum világában ennek az
ellenkezője igaz. E z egy anyagtalan világ, amelyet az érzéke\ hiánya jellemez;
más szóval itt nincs semmi olyan, am it érzékeink útján megtapasztalhatnánk,
mivel nincs anyag. Amíg a newtoni fizika a kiszám ítható és ismert dolgokon
alapul, mint például az anyag, a részecskék, az emberek, a helyszínek, a dol­
gok, a tárgyak és az idő, addig ez egy kiszám íthatatlan dimenzió, amelyet
fény, frekvencia, információ, rezgés, energia és tudat alkot.
H a a háromdimenziós világunk egy anyagi dim enzió, ahol több a tér, mint
az idő, akkor a kvantum világa az antianyag világa —egy olyan hely, ahol több
az idő, mint a tér. Mivel több itt az idő, m int a tér, az összes lehetőség a jelen
pillanat örökkévalóságában létezik. M íg a három dim enziós világ az univer­
zumunk, ami azt jelenti, hogy „egyetlen valóság” , addig a kvantum világa egy
multiverzum, vagyis több valóság. M íg a téridő valósága a szeparációra épül,
addig a kvantum anyagtalan világa, m ás néven az egyesült m ező az egységre,
az összetartozásra, a teljességre és az oszthatatlanságra (a lokalitás hiánya).
H a az általunk ismert (három dim enziós) téridő-univerzumból, vagyis a
dualitásként és polaritásként megélt anyagi univerzum ból át akarunk kerülni
az időtér ötdimenziós, ismeretlen m ultiverzum ába — egy olyan helyre, ahol
nincs anyag, csupán fény, információ, frekvencia, rezgés, energia és tudat-,
át kell m ennünk egy hídon. E z a híd nem m ás, m int a fénysebesség. Ha tiszta
tudattá válunk, senki és sem mi lesz belőlünk, kívül kerülünk téren és időn,
átlépjük az anyag és az energia között húzódó küszöböt.
Am ikor Einstein közzétette az E = m c2 egyenletet a speciális relativitás-
elm élet keretében, a tudom ány történetében először sikerült matematikai
úton bizonyítania, hogy az energia és az anyag egym ással rokon fogalmak.
A z anyagot a fénysebesség változtatja át energiává —am i azt jelenti, hogy min­
den anyagi dolog, amely gyorsabban m ozog, m int a fény, elhagyja a három-
dim en ziós valóságunkat, és anyagtalan energiává alakul. M ás szóval a há­
rom dim enziós világban a fénysebesség jelenti az anyag — illetve az összes
fizikai létező - küszöbét, és biztosítja a form a m egm aradását. Semmi sem

262
 TÉRIDŐ ÉS IDŐTÉR

j^pcs meghaladni a fénysebességet, még az információ sem. Bármi, ami

adott pontból a fénysebességnél lassabban jut el egy másik pontba, időt
igénybe. Ezért aztán az idő a negyedik dimenzió. Az idő jelenti azt a
kapcsolódási pontot, amely összeköti a háromdimenziós világot az ötödik
dimenzióval és az azon túli birodalmakkal. Amint valaminek a sebessége
meghaladja a fénysebességet, eltűnik a különbség két tudatpont között, hi­
szen minden anyagi dolog energiává változik. így tudsz átkerülni a harm a­
dikdimenzióból az ötödik dimenzióba, az univerzumból a multiverzumba,
a mi dimenziónkból az összes dimenzióba.
Hadd világítsam meg ezt az összetett gondolatot egy egyszerű példával.
Egy francia fizikus, Alain Aspect a nyolcvanas évek elején végrehajtott egy
híres kvantumfizikai kísérletet, amelyet Bell-teszt-kísérletnek hívnak.1
Akísérlet során a kutatók összekuszáltak két fotont, hogy összekapcsolód­
janak Ezután kilőtték őket egymással ellentétes irányban, hogy távolság
(tér) jöjjön létre közöttük. Amikor eltüntették az egyik fotont, a másik foton,
pontosan ugyanabban az időpontban, szintén eltűnt. E z a kísérlet jelentette
a kvantumfizika nagy áttörésének egyik sarokkövét, ugyanis azt bizonyította,
hogyEinstein relativitáselmélete nem teljesen helytálló.
Akísérlet rámutatott, hogy létezik egy egyesült információs mező a három-
dimenziós téren és időn túl, amely az anyag egészét összeköti. H a a két fény­
részecskét nem kötné össze egy láthatadan energiamező, az információnak
időre lenne szüksége ahhoz, hogy a tér egy lokális pontjától eljusson a tér egy
másik lokális pontjáig. Einstein elmélete szerint ha egy részecske eltűnik, a
másiknak egy pillanattal később kell eltűnnie — kivéve akkor, ha ugyanazt
a teret foglalják el ugyanabban az időpillanatban. Még ha a második foton
csak egy milliszekundummal később is tűnik el, köszönhetően annak, hogy
elkülönülnek egymástól térben, az időnek szerepet kellett volna játszania az
információ átadásában. E z megerősítette volna, hogy fizikai valóságunk pla­
fonja nem más, mint a fénysebesség, és minden anyagi, ami itt létezik, elkü­
lönül egymástól.
Minthogy azonban a két részecske pontosan ugyanabban az időpillanat­
ban tűnt el, bizonyítást nyert, hogy az anyag egésze —testek, emberek, dol­
gok, tárgyak, helyszínek —, sőt m aga a tér is összeköttetésben áll egymással
rezgések és információ révén, egy, a háromdimenziós valóságon és az időn
túl elterülő birodalomban. Az anyagi valóságon túl minden egy nagy egység­
ben egyesül egymással. A két foton közötti információátadás nem lokális úton
történt Minthogy az ötdimenziós valóságban két tudatpont nem különül el
egymástól, a lineáris idő nem létezik. Szüntelenül az idő teljessége áll fenn.
VÁLJ TERMÉSZETFELETTIVÉ!

Dávid Bohm, egy misztikus kvantum fizikus a kvantum birodalmát belső

rendnek nevezte, ahol minden kapcsolatban áll egym ással. E zzel szemben a
külső rendet az elkülönülés anyagi birodalm aként definiálta.2 H a újra meg­
nézed a 11.8 és 11.9 ábrát, jobban megérted e két világot.
H a többé nem arra fordítod a figyelmed, hogy valaki és valami vagy a tér
és az idő egy adott pontján, hanem tudati szinten senkinek és semminek,
téren és időn kívül állónak tekinted önm agad, tiszta tudattá válsz. Tudatod
összeolvad az egyesült mezővel —amely kizárólag tudatból és energiából áll
ahol közelebb kerülsz a mindenkit, mindent, m inden helyszínt és minden
időpontot magába foglaló, önszervező tudathoz. Amennyiben tehát tudat­
ként (érzékek nélkül) visszavonulsz ebbe az egyesült mezőbe, ahol nem
létezik szeparáció, és egyre mélyebbre m erülsz az űr sötétjében, ahol sem­
milyen fizikai dolog nem létezik, akkor tudatként kevésbé különülsz el az
egyesült mező tudatától. H a képes vagy egyre jobban tudatosítani magadban
az egyesült mezőt, és csak neki szentelni a figyelmed, akkor közvetlenül ebbe
az energiamezőbe fekteted az energiád és a figyelmed. így tehát, miközben
egyre közelebb kerülsz hozzá, egyre teljesebbnek érzed m agad.
Végül, minthogy az egyesült mezőben k izárólag az örök jelen pillanat léte­
zik, hiszen nincs lineáris idő (csupán az idő teljessége), az anyagot formába
szervező egyesült mező tudata és energiája m indig az örök pillanat jelen
valóságában létezik. Következésképpen ahhoz, hogy közelebb kerülj hozzá,
és egyesülj vele, neked is maradéktalanul a jelen pillanatban kell lenned.
H a megnézed újra a 11.10 ábrát, megérted, hogyan tudod előidézni saját sze­
parációd és individuális tudatod összeom lását annak érdekében, hogy megta­
pasztald a teljességet és az egyesült mezővel történő összeolvadást.
M ég egy utolsó gondolat a fénysebességről. Ebben az anyagi valóságban
a látható fény egy olyan frekvencia, amely a polaritásra épül (elektronokra,
pozitronokra, fotonokra és így tovább). H a előrelapozol, és megnézed a 11.11
ábrát, látni fogod, hogy a legalacsonyabb frekvenciától számítva a felső egy-
harmad tájékán történik meg a fény m egoszlása. E frekvencia fölött az anyag
elveszíti formáját, energiává és szingularitássá válik, e frekvencia alatt pedig a
megosztás és a polaritás uralkodik. H a bekövetkezik a fényeloszlás, fotonok,
elektronok és pozitronok jönnek létre, mivel a látható fénymező tartalmazza
az anyag információs sablonját a fény mintákba szerveződött frekvenciák
révén. E z az a fényeloszlás, ahol az ősrobbanás történt —ahol a szingularitás-
ból dualitás és polaritás lett, és ahol az univerzum végül organizált informá­
cióvá és anyaggá vált. A kvantummezőben ezért uralkodik örök sötétség: itt
nem létezik látható fény.3
 TÉRID Ő É S ID Ő TÉR

AZ EGYESÜLÉSHEZ VEZETŐ ÚT
Hí összeomlásra késztetünk két tudatpontot, akkor kisebb fokú szeparációt
és nagyobb fokú egységei és teljességet tapasztalunk.
H$ a tudatunk összeolvad az egyesült mező tudatával (miközben közelebb
kerülünk hozzá), megtapasztaljuk a tér és az idő nemlétét
ANYAGI VALÓSÁG - kifelé irányuló figyelem
Valaki
Valam i
Valahol
Mindenütt jelen levő mcynyyviu
V alam ikor
Forrásenergia
Egyesült mező
TUDATTÁ VÁLNI - a pillanatra irányuló figyelem
Senki
S em m i
Sehol
Soha
Jelen vagyunk benne
EGYSÉGTUDAT - A tér és az idő hiányától a tér
és az idő teljessége felé
Mindenki

M indig
Minél közelebb kerülünk hozzá, annál inkább azzá válunk

11.10 ábra
Minél inkább a külvilágra irányítjuk a figyelmünket, és valamiként és valakiként élünk,
van valamink és létezünk valahol a háromdimenziós valóság egy adott időpontjában,
annál inkább az elkülönülést és a hiányt éljük át. Ha azonban figyelmüket a külvilágról
átirányítjuk a belső világra és a jelen pillanatra, a tudatunk harmóniába kerül annak
tudatával, és jelen leszünk vele. Ha tudatként mélyebbre merülünk az egyesült mezőben,
kisebb mértékű szeparációt és hiányt, egyúttal nagyobb mértékű egységet és teljességet
tapasztalunk meg. Ha két tudatpont nem különül el egymástól, akkor sem tér, sem idő nem
létezik - kizárólag az idő és tér teljessége áll fenn. így tehát minél teljesebbnek érezzük
magunkat és minél kevésbé tapasztalunk hiányt, annál jobban azt érezzük, hogy a jövőnk
már meg Is történt. így m ár nem a dualitás, hanem az egység állapotából teremtünk

Minthogy az anyag igen alacsony frekvencián rezeg, ahhoz, hogy belépjünk

az időtér, avagy az egyesült mező dimenziójába, el kell hagynunk anyagi
testünket, és senkivé kell válnunk, mivel ide nem tudjuk bevinni az iden­
titásunkat. Dolgokat sem tudunk bevinni, ezért semmivé kell válnunk.
Itt nem lehetünk valahol, ezért kívül kell kerülnünk a téren. Végül pedig ha

265
V Á LJ T E R M É SZ E T F E L E T T IV É !

a jól ism ert m últ és a kiszám ítható jövő m entén éljü k az életünket, amely,
ben az idő lineárisnak tűnik, akkor csak úgy tu d u n k belépni az időtérbe,
ha m egtap asztaljuk az időnkívüliséget. H ogyan érhetjük el ezt? Úgy, hogy
szüntelenül az egyesült m ezőre fók u szálju k a figyelm ünket —nem az érzék­
szerveinkkel, hanem a tudatunkkal. H a m egváltozik a tudatunk, megnő az
energiánk. M inél inkább tudatára ébredünk ennek a láthatatlan mezőnek,
ann ál távolabbra kerülünk az anyagi világ szeparációjától és annál közelebb
ju tu n k az egységhez.
M ost m ár a kvantumban vagy, az egyesült m ezőben. E z az az információs
birodalom , amely összeköt mindenkit, m inden dolgot, helyszínt és időpontot

Az egyesült mező: mindenkivé, mindenné,

minden hellyé és minden idővé válni
A z anyag roppant sűrű, és sűrűsége miatt az univerzum legalacsonyabb frek­
venciáján rezeg. A 11.11 ábrán az látható, hogy ha megnöveled az anyag frek­
venciáját azzal, hogy egyre gyorsabban vibráltatod, az általunk ismert anyag
energiává dematerializálódik. A látható fényspektrum on túl, egy adott pon­
ton —a dualitás és a polaritás birodalmán túl —az anyag minden információja
egységesebb energiává alakul át. Amint látható, m inél m agasabb a frekvencia,
annál rendezettebbé és koherensebbé válik ez az energia. E zen a rezgés- és
energiaszinten a dualitás és a polaritás egyesül. E z t hívjuk szeretetnek vagy
teljességnek, mivel itt már nem létezik elkülönülés. Itt egyesül egymással a
pozitív és a negatív, a hímnemű és a nőnem ű, valamint a m últ és a jövő.
Itt m ár nincs jó és rossz, és érvényüket vesztik az olyan kategóriák, mint a
helyes és a helytelen. Az ellentétek egyesülnek egymással.
H a megyünk tovább felfelé a skálán az anyag és a szeparáció felől, egyre
nagyobb mértékben tapasztaljuk meg a teljességet, a rendet és a szeretetet.
Ennek a koherens energiának a rendezettsége információt hordoz, ez az
információ pedig egyre inkább a szeretet. H a m ég tovább gyorsítod az anyag
rezgését, végül olyan magas frekvencia jön létre, hogy egy teljesen egyenes
vonal alakul ki. Ezen a vonalon végtelen rezgések léteznek, am i azt jelenti,
hogy itt a lehetőségek is végtelenek. E z a nullpontmező, avagy a kvantum
szingularitása — egy mindenütt jelen levő információs m ező, amely olyan
energiaként és frekvenciaként létezik, amely egyetlen pontból szemléli a való­
ság egészét rendezett formában.

266
 A G O N D O L A T T Ó L a z e n e r g iá ig
A ÉS AZ ANYAGIG
ült mező - szingularitás - forrásenergia - m e g fig y e lő
EGY6 Mindenki - minden - mindenhol - —mindig
------------------ _____ _ _____ teljesség
boldogság
szabadság
szeretet
orom

félelem
bűntudat

szégyen
szenvedés

áldozatszerep
fájdalom
nemi vágy
Anyag
valaki * valami valahol • valami

11.11 ábra
I Minden a tudatos gondolattal veszi kezdetét.
frekvenciája ieiassui, az energia is lelassul, mígnem végűi form át olt es anyagga vaun.

Afénysebesség frekvenciáján minden anyagi m intázat sablonként funkcionál

és struktúrává válik. A fénysebesség az a pont, ahol az energia polaritássá,
avagy dualitássá válik, és elektronok, pozitronok stb. jönnek létre. A fénysebesség
fölött nagyobb fokú a rend, ami a teljesség nagyobb m értékében érhető tetten.

Haa tudat szintjén elindulunk az anyag felől, és túllépünk önmagunkon, a figyelm ünket
befelé, az egyesült mező felé irányítva, akkor, ha túljutunk a látható fény spektrum án,
senkivé és semmivé válunk, és kívül kerülünk téren és időn. Ez az a birodalom ,
a 0 hatként megtapasztaljuk a többi dimenziót, a többi valóságot és a további
lehetőségeket, valamint az itt elterülő létsíkokat.

nvteteulni fT ya? í f t ' az e9Vesü\t mező - a felső, egyenes vonal - felé mutató
fr«kvenc\ákon ke" utaznod az anyag és a fény közti alacsonyabb
tooymilyentidaw ? tbatí k“'°nféle 9°ndolati és érzelmi szintek. Nézd csak m eq
«wKSJtsrsr
nem, hogy s?SR ;hoar miért
a legtöbb embernek eaf'anem«•»*» ««**«>?
sikerül ez az utazás
VÁLJ TERMÉSZETFELETTIVÉ!

E z az a hely, ahol az összes leh etőség go n d o la t fo rm á já b a n létezik - a szerep

egészét form ába szem léli. E b b ő l következően:

• M inél nagyobb frekvenciát ta p a sz ta lu n k , a n n á l nagyobb az energia.

• M inél nagyobb az energia, an n ál több in fo rm áció h o z van hozzáfért

sünk.
• M inél több az inform áció, an n ál n agyobb a tudat.
• M inél nagyobb a tudat, an n ál n agyobb a z éberség.
• M inél nagyobb az éberség, an n ál n agyobb a z elm e.
• M inél nagyobb az elm e, an n ál nagyobb h atást tu d u n k gyakorolni az
anyagra.

A z egyetemes törvények hierarchiájában a kvantum törvények ütik a new­

toni (avagy klasszikus) fizikai törvényeket. E z é rt m on d h atta Einstein, hogy
„a m ező a részecske egyetlen irányító á g e n se ” , h isze n a kvantummező irá­
nyítja, szervezi és egyesíti a term észet ö ssz es törvényét, és szüntelenül az
energia rendezését végzi azzal, hogy fo rm ák k á alak ítja a fényt. Elég, ha
körülnézünk saját bolygónk term észeti környezetében, és látni fogjuk, hogy
a Fibonacci-szekvencia, m ás szóval aran y m etszés (egy, a természetben min­
denütt jelen levő m atem atikai form ula, am ely ren d et és koherenciát teremt)
hogyan visz rendet az anyagba. A leh etőségekből vagy gondolatokból álló
nullpontm ező az (hiszen a gondolatok n em m áso k , m in t lehetőségek), ami
lelassítja a frekvenciát és létrehozza a rendet és a form át.
A z egyesült m ező egy önszervező intelligen cia, am ely szüntelenül azon
munkálkodik, hogy az anyagi világot rendbe és form ákba szemléli. Minél
jobban m egadod m agad neki, m inél közelebb k erü lsz h ozzá és minél job­
ban egyesülsz vele, annál kisebb m értékű sze p aráció t és hiányt fogsz érezni,
következésképpen annál több teljességet és egységet tapasztalsz meg.
H a tiszta tudatként beleáram olsz a leh etőségek végtelen birodalmába, érezni
fogod, hogy kapcsolatban állsz m in den em ber, m in d en dolog, minden hely és
m inden idő tudatával —beleértve a jövőre vonatkozó álm aidat is. Minthogy a
tudat nem m ás, mint éberség, az éberség p e d ig odafigyelés, az egyesült mező
m egtapasztalásához vezető út első lépése az, hogy tudatára ébredsz, hiszen az
m in daddig nem is létezik, am íg nem tudatosítod. így tehát minél jobban erre
a m ezőre összpontosítasz, annál inkább tudatosítod.

2 68
 T É R ID Ő É S ID Ő T É R

\;*n azonban itt egy tényező, amely óvatosságra int. Amint láttuk, kizáró-
lag űsy tudsz belépni a tiszta tudat birodalmába, ha magad is tiszta tudattá
válsz* más szóval csakis gondolatként léphetsz be a gondolatok birodalmába,
g j azt jelenti, hogy túl kell lépned az érzékeiden azzal, hogy figyelmedet
ál anyag és a részecskék helyett az energiára vagy a hullámra irányítod.
\{á tudatként tudsz beáramolni a végtelen sötétség láthatatlan, anyagtalan
birodalmába, és felismered, hogy te magad is tudat vagy egy nálad nagyobb
tudat jelenlétében, akkor tudatod összeolvad ezzel a hatalmasabb tudattal.
Ha erre képes vagy, ha félre tudsz állni az útból, és tudatként tudsz jelen
lenni ezen a mezőn, és ha képes vagy rá, hogy szüntelenül megadd magad
ennek az intelligens szeretetnek —annak az örök intelligenciának, amely az
univerzumot teremti és amelytől te is kapod az életet — akkor ez az intelli­
gencia bekebelez. Ez a szerető intelligencia egyszerre személyes és univerzá­
lis, egyszerre van benned és körülötted, és amikor bekebelez, létrehozza és
helyreállítja a rendet és az egyensúlyt a biológiádban. Ugyanis természeténél
fogva, automatikusan koherensebbé szervezi az anyagot. Áthaladtál tehát a
tű fokán, és a túloldalon a tudatpontok már nem különülnek el egym ástól.
Csupán egyetlen tudat létezik, az egységtudat. Ez az, ahol az összes lehetőség
jelenvan.
Minthogy a tudat, a gondolat, az információ, az energia és a frekvencia
birodalmába lépsz be, a téridőtől az időtérbe vezető híd azt követeli meg,
hogy' valakiből és valamiből, a tér és idő egy* adott pontjára korlátozott létező­
ből átalakulj senkivé és semmivé, és kívül kerülj téren és időn. Ez az átjáró
az egyesült, avagy kvantummezőhöz vezető út küszöbe (nézd meg újra a 11.8
és a 1L9 ábrát).
A végtelen és ismeretlen lehetőségek e birodalmában korlátlan számú új
lehetőség és élmény vár rád —nem azok a jól ismert és megszokott élmények,
amelyeket újra és újra átélsz. Végső soron erről szól az ismeretlen, nem igaz?
Az ismereden nem más, mint egy" olyan lehetőség, amely új gondolat formá­
jában létezik számodra. Ha gondolatként vagy jelen a tiszta gondolat biro­
dalmában, kizárólag a képzeleted szabhat határt neked. Ha azonban ebben
a gondolád birodalomban azon kapod magad, hogy' megint csak valamire,
valakire, egy konkrét helyre vagy ismert időre gondolsz, a tudatod (követke­
zésképpen az energiád) azonnal visszazuhan a háromdimenziós tér és idő jól
ismert valóságába —a szeparáció birodalmába.
Minthogy" minden egyes gondolatodnak van frekvenciája, amint elkezdesz
gondolkodni a tesd fajdalmaidon, a betegséged előrehaladásán, a munkahelyi
problémákon, az anyádhoz fűződő kapcsolatodon vagy’ azokon a dolgokon,
amelyeket egy" adott időn belül meg kell csinálnod, már vissza is kerültél ebbe
VÁLJ TERM ÉSZETFELETTIVÉ!

a téridőbe. Tudatod újra az anyagi világban van, gondolataid pedig ismét

anyagnak és a részecskéknek megfelelő frekvencián rezegnek (nézd megújra
a 11.1 ábrát). Energiád is a három dim enziós fizikai valóság ismert világáig
szintjére zuhan vissza, így kisebb hatást tudsz gyakorolni személyes valósa,
godra. Ismét anyagként rezegsz, és azt m ár tudjuk, hogy milyen.
A frekvencia egyre sűrűbbé válásával egyre m esszebb kerülsz az egyesült
mezőtől, tehát távolabb is érzed m agad tőle. E forgatókönyv szerint amennyi,
ben az álmaid gondolat form ájában léteznek az egyesült mezőn, jó sok időre
lesz szükség ahhoz, hogy valóra váltsd őket.
H a valakire vagy valamire, egy adott helyre vagy időre gondolsz, nem
lépsz túl a személyes identitásodon, amelyet a múltban átélt tapasztalatok
összessége alakított ki. Szó szerint m egrekedsz a régi emlékeknél, megszokott
gondolatoknál és kondicionált érzéseknél, amelyeket az ismert valóságodban
tapasztalt emberekhez, dolgokhoz, helyszínekhez és időpontokhoz kapcsolsz
—ami azt jelenti, hogy a figyelmed és az energiád a múlt-jelen személyes való­
ságához van láncolva. Gondolataid az identitásoddal vannak összhangban,
ezért életed ugyanolyan marad. Ugyanaz a személy maradsz, aki megpróbál
új személyiséget teremteni.
Amikor azt mondom, hogy m eg kell haladni önmagad, azt értem ezalatt,
hogy felejtsd el az énedet — irányítsd el a figyelmed a személyiségedről és
a múlthoz kötődő személyes valóságodról. L ogikus tehát, hogy a testi gyó­
gyuláshoz felül kell emelkedned a testeden. H a valami újat akarsz terem­
teni magadnak, el kell felejtened a régi, m egszokott életedet. Ha meg akarsz
változtatni valamilyen problémát a külső környezetedben, túl kell lépned
az ehhez a problémához kapcsolódó emlékeken és a hozzá társított érzel­
meken. Ha pedig valami új, váratlan eseményt szeretnél tapasztalni a jövőd
során, nem szabad többé tudattalanul a m egszokott és kiszámítható, a múlt
jól ismert emlékein alapuló jövőt várnod. Egy m agasabb tudati szintre kell
emelkedned annál, mint amilyen szinten ezeket a valóságokat teremtetted.
Az egyesült mezőn nincs hová menned, mert mindenütt ott vagy; nincs
semmi, amire vágyhatnál, mert annyira teljes és egész vagy, hogy úgy érzed,
megvan mindened; nem ítélhetsz m eg másokat, mert mindenki más is te
vagy; éppen ezért már nem is kell senkivé lenned. Na és miért aggódnál az
időhiány miatt, ha egy olyan birodalomban élsz, ahol végtelen az idő?
Minél teljesebbnek érzed magad, annál kevesebb hiányt tapasztalsz* tehát
annál kevesebb dologra vágysz majd. Hogyan is szűkölködhetnél vagy lehetne
hiányérzeted, amikor ennyire teljes vagy? Ha kevesebb a hiány, nincs akkor*
szükség arra, hogy a dualitás, a polaritás és a szeparáció állapotából tcrcr^ j
I logyan is hiányozna bármi, ha egyszer teljes vagy? H a a teljesség áll.»|M>t*
 TÉRIDŐ ÉS IDŐTÉR

I tefejxitész, úgy érzed, már meg is van mindened. Nincs több akarás, próbál-
( ^zás, kívánság, erőlködés, jósolgatás, harc vagy remény —hiszen a remény
végső soron csak egy koldus. Amikor a teljesség állapotából teremtesz, csak a
! tU(jás és a megfigyelés létezik. Ez a valóság manifesztálásának kulcsa: egye-
f sülés a szeparáció helyett.
Mivel a háromdimenziós világodban az időt két tárgy vagy két tudatpont
közt észlelt tér illúziója kelti, minél inkább eggyé válsz az egyesült mező­
vel, annál kevésbé különülsz el az összes anyagi dologtól. Ha a tudatod egy­
beolvad vagy közelebb kerül az egyesült mezőhöz —a teljesség és az egység
birodalmához -, a tudatpontok közti távolság megszűnik létezni. Ez a tel­
jesség jelentkezni fog a biológiádban, a kémiádban, az agyi áramkörökben,
a hormonokban, a génekben, a szívedben és az agyadban, így helyreáll egész
szervezeted egyensúlya. Nagyobb frekvencia vagy energia áramlik át az auto­
nómidegrendszereden —egy olyan szervrendszeren, amely szüntelenül életet
ad neked, és amelynek az a feladata, hogy egyensúlyt és rendet teremtsen.
Ez az energia a teljesség üzenetét hordozza magában, így te magad is telje­
sebbé válsz. Minél magasabb frekvenciákat tapasztalsz, annál rövidebb időre
lesz szükséged ahhoz, hogy teremtésed megvalósuljon a téridő háromdimen­
ziós valóságában.
Korábban már mondtam ebben a fejezetben, hogy ha csökken a tér két
tudatpont között, az idő összeomlik. Amennyiben az elkülönülés ezen illú­
ziója nem létezik többé, kevesebb teret észlelsz önmagad (egy testi, fizikai
környezetben és a lineáris időben élő identitás), illetve az emberek, tárgyak,
dolgok, helyszínek, anyag, sőt az álmaid között. Következésképpen minél
közelebb kerülsz az egyesült mezőhöz, annál közelebb érzed magadhoz az
összes többi embert és az összes többi dolgot.
Tudatként létezel az egység birodalmában, és mivel itt nincs szeparáció,
az idő örök. Ne feledd: ha az idő végtelen, akkor végtelen számú tér, lehetsé­
ges dimenzió és valóság nyílik meg a tapasztalás számára. H a azt gondolod,
hogy valahol vagy, ott is vagy. H a azt gondolod, valaki vagy, az is vagy. Valójá­
ban meg sem kell próbálnod bármit teremteni, hiszen az máris létezik gondo­
lat formájában a gondolatok birodalmában. Neked csak annyi a dolgod, hogy
tudatosítod és létezővé szemléled a tapasztalás által.

271
 VÉGTELEN LEHETŐSÉGEKKÉ VÁLNI
A newtoni fizika Tiszta tudatként Az egyesült mező A korlátlan
háromdimenziós áthaladni a anyagtalan ötödik lehetőségek
anyagi valósága kvantum kapuján dimenziós valósága birodalma
Tudati színt: Tudati szint: Tudati szint: Tudati szint:
Valaki Senki M indenki Bárki
Valami AK Sem m i Av M inden A rv Bármi
Valahol ^ * Sehol S ^ Mindenhol ^ * Bárhol
Valamikor Soha M indig Bármikor

77.72 ábra
Ha mindenki, minden dolog, minden hely és minden időpont tudatává válunk, elméleti
szempontból meg tudunk teremteni bármit, bárkivé tudunk válni, m egszerezhetünk
bármit, és bárhol és bárm ikor élhetünk

Nézd meg újra a 11.2 ábrát. Amikor átirányítod a figyelmed arról, hogy valaki
vagy, arra, hogy senki légy, majd arra, hogy mindenkivé válj, képessé leszel
bármit megteremteni. Amikor már nem valakiként, hanem senkiként, majd
mindenkiként létezel, bárkivá tudsz válni. Ha elfordítod a valamiről a figyel­
med, és belépsz a semmi birodalmába, összeolvadsz a mindennel, így bármi
a tiéd lehet. Ha egy adott pontról a semmire irányítod a figyelmed, minde­
nütt leszel és bárhol élhetsz. Végül pedig ha egy adott időpontról eltereled az
időn kívülre a figyelmed, és az idő egészévé válsz, az idő bármelyik pontján
jelen lehetsz.
Ilyen az, amikor természetfelettivé válsz.
Világszerte végzett munkám során hosszú évekig dolgoztam azon, hogy
megtanítsam a tanítványaimnak, hogyan lépjenek túl önmagukon. Ma már
tudom, hogy ennek a folyamatnak az első lépése az, hogy megtanulják töké­
letesen uralni a testüket, túllépni a külső környezeti körülményeiken, és
meghaladják az időt. Ha ez sikerül, már csak egy lépésre vannak attól, hogy
megtapasztalják az egyesült mezőt. Amennyiben azonban elérnek erre a
küszöbre, meg kell nekik tanítani, hogy az élményeknek itt még nincs végük.
Ha a tanulás azt jelenti, hogy új szinaptikus kapcsolatok épülnek ki, minél
többet tanulsz valamiről, annál többre értékeled, tudatára ébredsz, és megta­
pasztalod, hiszen most már egy új neurális hálózat birtokában tudod értel­
mezni. A tanulás folyamatán keresztül mélyíted el a tapasztalatod, hiszen
—végső soron —ha semmi újat nem tanultál, a tapasztalataid ugyanolyanok
maradnak, mivel ugyanazzal az idegi áramkörrel észleled a valóságot, mint
korábban. A legjobban az új tudás jelzi előre a tapasztalás fejlődését.

272
 TÉRIDŐ ÉS IDŐTÉR

Én például imádom a vörösbort, és évente számos bortúrát vezetek a világ

minden tájára. Sokan, akik eljönnek ezekre az egyhetes programokra, azt
mondják, hogy semmit nem „tudnak” a borról. Én ezt úgy fordítom le, hogy
valószínűleg soha nem tanultak semmit róla vagy nagyon kevés élményük van
az erjesztett szőlővel kapcsolatban. Az az igazság, hogy mivel nagyon kevés
ilyen irányú tudást és tapasztalatot szereztek a múltban, rendkívül korláto­
zott az agyukban az a neurális hálózat, amelyekkel a finom ízárnyalatokat
érzékelni tudnák. Mondhatjuk úgy is, hogy nem tudják, mit kell keresni a
borkóstolás élménye közben.
De mi van akkor, ha megtanulják, hogy a borászok hogyan készítik a bort,
megismerik a borászat történetét, a különböző szőlőfajtákat és hogy melyik
mire használható? Ebben az esetben megtanulják például, hogyan, meny­
nyi ideig és miért tárolják a borászok a bort tölgyfa hordóban. Ettől közelebb
kerül hozzájuk az egész folyamat, és jobban megértik, mitől lesz egy adott bor
olyan élvezetes.
Ez még csak a folyamat, de gondolj magára a remek, palackozott borra is.
Ha a kóstoló nincs tudatában a szilvaíznek, a fekete cseresznye és a szeder
árnyalatainak, a vanília és a bőr aromáinak, a virágillatnak, a tannin ará­
nyának és annak, hogy a bor tölgyfa hordóban vagy acélhordóban érlelődött,
mégpedig hosszú vagy rövid ideig, akkor nem fogja tudni, mit kell keresnie,
és nem is lesz képes maradéktalanul átélni az élményt. Az élmény, a tapasz­
talat csak akkor jön létre a számára, ha már tudja, mit kell keresnie és minek
kell tudatára ébrednie. Mondhatjuk tehát, hogy a tudatuk az, ami megváltoz­
tatja a tapasztalatot.
Onnan tudom mindezt, hogy azok az emberek, akik először azt mondták,
hogy nem szeretik a vörösbort vagy hogy nem tudnak róla semmit, egy hét
múlva egy egészen új, közvetlen élmény birtokában távoznak. A többnapos
tanulás során, miközben megtanulják, mit keressenek, újra és újra jelen van­
nak, konkrét ízekre és aromákra összpontosítják a figyelmüket, napról napra
újabb és újabb vörösborfajtákat ismernek meg, és eldöntik, mi ízlik nekik, és
mi nem, közben pedig egyvégtében figyelnek, ezért az együtt tüzelés követ­
keztében új idegi kapcsolatok alakulnak ki az agyukban —az ilyen emberek­
ben egészen konkrét kép alakul ki arról, milyen bort szeretnek. Egyetlen hét
alatt megtanulják értékelni, megérteni és tudatosítani az élményt. A tapasz­
talat változtatta meg őket. E z az egyesült mezővel kapcsolatban is így van.
Ha nem vagy a tudatában, nem is létezik számodra, ám ha minél többet meg­
tudsz róla és minél jobban tudatosítod, mit kell keresned, annál jobban rá
tudod fókuszálni a figyelmed és annál mélyebben át fogod élni. így a belső
változás sem marad el.

273
 VÁLJ TERMÉSZETFELETTIVÉ! ■

A z em bert m ár születése p illan atától kezdve arra tanítják, hogy az anyaga

és n e a z en ergiára fókuszálja a figyelm ét. A rra kondicionálnak, hogy 1 Bgg
s á g m e gism e ré sé h e z a z érzékszerveiden át vezet a z út; más szóval ha nem
látsz, h a lla sz , tap in tasz, ízlelsz vagy sz a g o lsz m e g valam it, az nem ^létezik
E m iatt a z tá n a legtöbb em ber a figyelm ét a z anyagra, a tárgyakra é| a részecs.
k ékre ö ssz p o n to sítja, és c sak nagyon kevés időt szentel az energiának, az
in fo rm á c ió n a k és a h u llám n ak. M in d ad d ig n em vagy tudatában péld áig
b a l n agy láb u jja d n ak , a m íg rá n em fók u szálod a figyelmed. Valójában mindig
is létezett, c sa k n em voltál tudatában. A bban a pillanatban azonban, íjogy
e lk e z d e sz figyelni rá, életre kel. U gyanez érvényes az egyesölt mezővel lap»
c so latb an is. M in él jobban odafigyelsz rá, an n ál in kább létezni fog számodé
a v aló ságb an . H a a z em ber k izáró lag a z anyagra fókuszál, kizárja életéből^
leh etőségeket. A h u llám ugyanis n em m ás, m in t a lehetőségeŰenergiá^,
M in é l jobb an figyelsz rá, an n ál több lehetőség nyílik m eg az életedbeJH
M ivel a z en ergia o d a áram lik, ahová a figyelm edet összpontosítodiamint
tu d ato síto d m ag ad b an az egyesült m ezőt, a ráirányuló figyelmed következ­
tében elk ezd tágulni. H a p éld áu l a fájd alm ad ra összpontosítod a figyelme^
e lk ezd n ő n i, ugyanis jobb an átéled. H a a fájd alm ad ra fókuszáloc|a figyelmed^
é s jo b b an átéled, életed részévé válik. U gyanez történik az egyesült mező­
vel is; h a rá összpo n tosítod a figyelm ed, és jobban a tudatára ébredsz, elkezd
k itáguln i- A h ogy a fájd alo m m al kapcsolatban is m ondtam ^ ha jobban átéled,
életed részévé válik .
P u sz tá n a z z a l, hogy a z egyesü lt m ezőre ö sszp o n tosítod a figyelmei —íjuda-
to síto d , észreveszed, á t é l e d , érzed, kommunvele
d e n egyes p illan atb an —, n ap iszin ten fo g .m eg jelen
je le n ik m e g és hogyan m u tatja m eg m ag át? Ism eretlen dolgojk formájában:
m e g sz ap o ro d n ak a szerencsés véletlenek, a szin k rgj^icitásp l^ a lehetőségeMgm'
v ég telen egybeesések , a m ázli vagy éppen az, hogy jó k o r vagyM jó helyetMés
egy re gy ak rab b an e sik le a z állad .
S a já t tap asztalato m sze rin t ez az egyesü lt m e z ő egy, isteni,
lig e n c ia é s in tellig en s szeretet, am ely ott van benn ed é s<körülöttíjMezért
v a la h án y sz o r ráirán yítod a ügyelm ed, tu d ato sítod a z isten i
ö n m a g a d b a n , m in d m ag ad körül. H a fó k u szálo d a ügyelm ed, az isteni gyak­
rab b an m e gje le n ik a z életedben. M inth ogy a tu d at nem m ás, m int
a z é b e rsé g p e d ig ügyelem , ezért ha od aü gy elsz rá és tudatosítod
ö ssz e o lv a d sz vele. A ró la szó ló tap asztalato d következtében szó szerint eggyé
v á lsz vele,és m in é l m élyebben m erü lsz el ebben a z egyesült mezőbeimannál
tö b b ú j le h e tő sé g n y ílik m e g előtted .
w
274

W
 TÉRIDŐ ÉS IDŐTÉR

Ug újra megnézed a 11.11 ábrát, látni fogod, hogy a forrásenergiát, azaz

¿get szimbolizáló egyenes vonal felé közeledve jól látszik, hogy csak úgy
dsz közelebb kerülni hozzá, ha ráirányítod a figyelmed és minél jobban
tU, tosítod magadban. H a ezt helyesen csinálod, a dualitástól és a szepa-
íciótúl az egység felé történő utazás során - mivel az érzések a tapasztalat
^termékei - egyre magasabb szintű szeretetet, egységet és teljességet kell
¿rezned. Ha érzed és megtapasztalod ezt az intelligens szeretetet, három
dologfog történni az életedben.
Először is amikor az egyesült m ező felé fordítod a figyelmed és a tudatod,
¿s egyre közelebb kerülsz a forráshoz, egyre több mindent tapasztalsz meg
belőle. Ez az utazás neurológiai utat épít a gondolkodó agy felől egyenesen az
autonóm idegrendszerhez. így valahányszor elmélyülsz benne, az agyhullá­
mok lelassulásával egyre szélesebb neurológiai szupersztrádát építesz ki, ami
egyre szélesebbé és sűrűbbé válik, mivel egyre többet használod. Idővel ez
lehetővé teszi, hogy egyre könnyebben össze tudj olvadni a mezővel.
Amásik, amire számíthatsz, hogy mivel a tapasztalat gazdagítja az agyat,
valahányszor kapcsolatba lépsz az egyesült mezővel, és megtapasztalod, az
agyad egy kicsit megváltozik. Erről szól a tapasztalás; gazdagítja és finomítja
az agyi áramköröket. Olyan hardvert telepítesz az agyadba, amely segítsé­
gével legközelebb még inkább tudatában leszel az egyesült mezőnek, ami­
kor összeolvadsz vele. Hasonlóképp: mivel a tapasztalat érzelmeket gene­
rál, amennyiben érzed az egyesült mezőt, elkezded megtestesíteni. így még
inkább az isteni énedet testesíted meg.
Avalóság kvantumfizikai modellje szerint mivel minden betegséget a frek­
vencia csökkenése és inkoherenciája okoz, amint a tested megtapasztalja ezt
az új, koherens, magas szintű frekvenciát, az adott esemény energiája helyre­
állítja a test rezgésének rendjét és koherenciáját. Haladó workshopjaink során
világszerte tapasztaltuk, hogy amikor a tanítványaink teste a frekvencia és az
információ magasabb szintjére került, azonnali gyógyulás következett be.
Mivel az autonóm idegrendszernek az a feladata, hogy egyensúlyt és
egészséget tartson fent, amint félreállunk az útjából —nem analizálunk és
okoskodunk tovább, hanem teljesen megadjuk magunkat —, ez az intelli­
gencia közbelép, és megteremti a rendet. Ezúttal azonban új, önszervező,
magasabb frekvenciájú üzenetet hoz magával az egyesült mezőből. Olyan ez,
mintha egy zajos rádióállomásról egy kristálytiszta adóra tekernél: a test sok­
kal koherensebb üzenethez jut.
Ha ez bekövetkezik, mély szeretet és öröm keletkezik benned a létezés
iránt. Nagyfokú szabadságot, hihetetlen boldogságot, életimádatot és erős
hálát, valamint szerénységre tanító erőt érzel. Ebben a pillanatban az egyesült

275
 mezőből származó energia —érzelem formájában —új tudatra és új eln^
kondicionálja át a tested. Az emelkedett érzelmek egy pillanat alatt az eddi
giektől eltérő jelet küldenek az eddigiektől eltérő géneknek, amitől megv$|
tozik a tested, és kikerül a biológiai múlt fogságából.
Az egyesült mezőhöz közeledve a harm adik dolog, ami be fog következni
a tudás és az információ megtapasztalásának megváltozása. Ez azért van
mert megváltoztak az agyi áramköreid, és m ár nem ugyanaz az ember vág|
aki voltál. Az igazság egy magasabb szintjét ismered meg, és az eddig ismert-
nek hitt dolgok új arcukat mutatják majd. Belső tapasztalatod megváltoztatta
a külvilágban történő események érzékelését. M ás szóval felébredtél.
Ha megtapasztalod, megérzed vagy jobban megérted az egyesült mezőt-ha
tehát megváltoztatod az agyi áramköreidet —, lehetővé válik, hogy az eddigitől
eltérő módon tapasztald meg a valóságot. Egész sereg olyan dolog lesz, amely­
nek értékeléséhez az agyad korábban nem rendelkezett kellő áramkörökkel
Legközelebb pedig, amikor az agyadban ezek a hálózatok tüzelni kezdenek,
m ár rendelkezésedre fog állni az a hardver, amely révén még jobban átéled,
jobban érzékeled azt a valóságot, amely m indig is létezett, csupán nem álltak
rendelkezésedre azok az agyi áramkörök, amelyekkel észlelni tudtad volna.
H a rendszeresen megteszed ezt az u tazást a Forráshoz (nézd meg újra
a 11.11 ábrát), és közelebb kerülsz hozzá, am int kialakul a valódi interakció,
elkezdesz hozzá hasonló módon viselkedni. A z ő természete a te természe­
teddé válik, és mostantól intelligensebb szeretet fejeződik ki rajtad keresztül.
Mik ezek az eredendően meglévő tulajdonságok? A türelem, a megbocsátás,
a jelenlét, a tudat, az éberség, a céltudatosság, az önzetlen adakozás, a szere­
tet és az éber figyelem, hogy csak néhányat em lítsünk. Felismered, hogy amit
kerestél, szintén keresett téged. Eggyé válsz vele és ő is eggyé válik veled.

A következőket kell tehát tenned:

• Hagyd, hogy a tudatod összeolvadjon egy nagyobb tudattal.

• Merülj el mélyebben az intelligens szeretetben.

• Bízz meg az ismeretlenben.

• Korlátozott éned újabb és újabb részét add fel, hogy egyesülni tudjezZC
a felsőbb énnel.
• Veszítsd el magad a semmiben, hogy m indenné lehess.

• Merülj el a koherens energia végtelen tengerében.

• Újra és újra engedd el az irányítást.

276
r TÉRIDŐ ÉS IDŐTÉR

ta tudatként pillanatról pillanatra tudatosítsd ezt a körülötted levő

* Tresült mezőt, figyelj rá, éld át, légy vele jelen és egyre jobban érezd át,
nélkül hogy a tudatod visszazuhanna a háromdimenziós valóságba.
Amennyiben helyesen csinálod, nem fogod használni az érzékszerveidet,
hiszen felülemelkedtél az érzékeiden. Egyszerűen csak tiszta tudat leszel.

Téridő-időtér - meditációs gyakorlat

Kezdd azzal, hogy a szívedre összpontosítasz, és ha már tudatosan figyelsz
arra a térre, amelyet a szíved elfoglal a térben, tudatosítsd a légzésed. Hagyd,
hogy a légzés ki és be áramoljon a szívedből, közben pedig egyre mélyítsd és
lazítsd el a légzésed. Figyelmed maradjon a szíveden, és idézz fel egy emelke­
dett érzelmet, majd őrizd meg ezt az érzést egy darabig, miközben mindvégig
a légzésedre összpontosítasz. Sugározd ki ezt az energiát a testeden túli térbe.
Ezután válassz egy olyan zenét, amelyből inspirációt tudsz meríteni (pél­
dául azt, amelyet az 5. fejezet meditációs gyakorlatához használtál), és ennek
a meditációnak a segítségével emeld ki a testből az elméd. A testben túlélési
érzelemként elraktározott összes energiát szabadítsd fel emelkedett érzelmek
formájában, egy olyan fokú intenzitás segítségével, amely m eghaladja az
elmeként funkcionáló tested intenzitását.
Az ezt követő 10-15 percben hallgass m eg egy-két olyan, szöveg nélküli
zenét, amely segíti a transzállapot kialakulását. Válj tiszta tudattá, senkivé és
semmivé, téren és időn kívülivé, és tudatként áramolj be az egyesült mezőbe.
Most már közelebb tudsz kerülni mindenki, minden dolog, minden hely és
I minden idő tudatához, és egyesülhetsz a nagyobb tudattal az egyesült m ező­
ben. Csupán annyit kell tenned, hogy tudatosítod ezt a mezőt, odafigyelsz
rá, jelen vagy vele, és minden pillanatban átéled. Elkezdesz m ajd nagyobb
teljességet és egységet érezni, am i megmutatkozik m ajd a biológiádban is,
a tested ugyanis koherensebb energiát tapasztal m ajd meg, és jobban kiépül
|az energiameződ. Maradj ebben az állapotban tíz-húsz percig, és merülj el
benne egyre mélyebben. H a kész vagy, irányítsd vissza a figyelmed az új tes­
tedre, az új környezetedre és a vadonatúj időre.

277