SPORTVÁLLALATOK PÉNZÜGYI

MŰKÖDÉSE 1.

Szabados Gábor
ELTE-PPK, 2017. 09. 21.
 I. SPORTVÁLLALATOK BEVÉTELEI

1. Jegybevételek
2. Kereskedelmi bevételek
a) Szponzoráció és hirdetések
b) Ajándéktárgyak forgalma (merchandising)
c) Vendéglátás (catering)
3. Közvetítési jogdíjak
4. Versenydíjak
5. Egyéb bevételek
a) Játékosértékesítés
b) stb.

Szabados Gábor: Sportvállalatok pénzügyi működése 1.

 1. Jegybevételek

 Belépőjegyek, bérletek, VIP- és skyboxok stb.

 „Legősibb” bevétel, a kezdetek óta
 Klubműködés fő indikátora: legerősebben kapcsolódik az
alapszolgáltatás minőségéhez, de a kiegészítő szolgáltatások is
fontosak
 1990-es évektől indult emelkedésnek (angol
stadionrekonstrukciók után)
 Közvetlenül a fogyasztótól jön
 Nagy szezonalitást mutat
 Jegyek csak versenyszezonban, általában egy-két hetente
 Bérletek a szezon kezdetén
 Fejlett piacokon akár a bevétel legnagyobb részét is adhatja
 Fejletlenebb piacokon erősen hullámzó lehet

Szabados Gábor: Sportvállalatok pénzügyi működése 1.

 2.a) Szponzoráció és hirdetések

 Szponzoráció: a szponzor összefonódik a klubbal, használja

annak imázsát, együtt jelennek meg a fogyasztók előtt
 Hirdetés: csak a hirdető neve/logója jelenik meg
 1990-es években lett meghatározó („kommercializálódás”)
 Közvetetten kapcsolódik a fogyasztóhoz: más cégek akarják
elérni a fogyasztót a klubon keresztül, ezért fizetnek a klubnak
 A fogyasztók számától és a sportág/klub imázsától függ
 Kötődhet közvetlenül a sportbeli eredményességhez
 Lehet részben központosított
 Fejlett piacokon elsősorban üzleti alapú
 Fejletlenebb piacokon kapcsolatokon alapszik

Szabados Gábor: Sportvállalatok pénzügyi működése 1.

 2.b) Merchandising

 Ajándéktárgyak forgalma
 Klub neve, logója, jelképei, játékosai stb. felhasználásával
 Ruházat, sporteszközök, kiegészítők, használati tárgyak stb.
 1990-es években lett jelentős
 Közvetlenül a fogyasztótól jön
 Mutat szezonalitást: versenyszezon kezdete, mérkőzésnapok,
karácsony
 Erősen függ a klub népszerűségétől, imázsától
 Nemcsak közvetlen bevételi célokat szolgál:
 Klub saját marketingje
 Szponzorok, hirdetők megjelenítése

Szabados Gábor: Sportvállalatok pénzügyi működése 1.

 2.c) Catering

 Vendéglátás a stadionban és a hozzá kapcsoló

létesítményekben
 1990-es évektől jelentős, stadionrekonstrukciók után
 Közvetlenül a fogyasztótól jön
 Cél a szezonalitás megszüntetése
 Ne csak meccsnapokon nyújtson szolgáltatást a stadion
 Rendezvénytermek, tárgyalók, éttermek, pubok stb.
 Erősen függ az infrastruktúrától
 A kiegészítő szolgáltatás egyik fő eleme

Szabados Gábor: Sportvállalatok pénzügyi működése 1.

 3. Közvetítési jogdíjak

 Közvetítő televíziók fizetik

 1990-es évektől elsődleges forrássá vált  a média fejlődése
tette a sportipart azzá, ami ma
 Közvetetten kapcsolódik a fogyasztóhoz: a média akarja elérni
a fogyasztót a klubon keresztül (előfizetőként vagy a saját
hirdetői számára), ezért fizet a klubnak
 A fogyasztók számától és a sportág/klub imázsától függ
 Trend a központosítása

Szabados Gábor: Sportvállalatok pénzügyi működése 1.

 4. Versenydíjak

 Bajnokságok, kupák eredményei után fizetett pénzdíjak

 Egyéni sportokban korán megjelent (tenisz, golf stb.)
 Csapatsportokban az 1990-es években: Bajnokok Ligája
 Csak a sportbeli eredményekhez kötődik (alapszolgáltatás
minősége)
 Fejletlenebb piacok klubjainak meghatározóbb lehet a
költségvetésükhöz képest

Szabados Gábor: Sportvállalatok pénzügyi működése 1.

 5.a) Játékosértékesítés

 Játékosok értéke folyamatosan nő  árrobbanás az 1990-es

években
 Klubok közötti pénzmozgás
 Fejletlenebb piacok klubjainak a fejlettektől érkező összeg
meghatározóbb lehet a költségvetésükhöz képest
 Rendkívül egyenetlen, kiszámíthatatlan forrás

Szabados Gábor: Sportvállalatok pénzügyi működése 1.

 II. SPORTVÁLLALATOK KIADÁSAI

1. Személyi jellegű kiadások (bérek)

2. Versenyeztetés költségei
3. Infrastruktúra működtetése
a) Sportlétesítmény fenntartása
b) Mérkőzésrendezés
4. Utánpótlásrendszer működtetése
5. Vállalatirányítás költségei
6. Egyéb
a) Játékosvásárlások
b) stb.

Szabados Gábor: Sportvállalatok pénzügyi működése 1.

 1. Személyi jellegű kiadások

 Játékosok, alkalmazottak bérezése és egyéb juttatásai

 Játékosok bérezése: >50%
 A sportoló az iparág legszűkösebb erőforrása
 1990-es évektől ugrott meg  a klubok bevételei átfolynak a
klubokon, nagy részük a játékosokhoz kerül
 Alapszolgáltatást befolyásolja
 Állandó, folyamatos költség (heti v. havi)
 Részben függhet sportbeli eredményektől (prémiumok)

Szabados Gábor: Sportvállalatok pénzügyi működése 1.

 2. Versenyeztetés költségei

 Minden, ami a pályára lépéshez szükséges:

 Utaztatás
 Étkeztetés
 Pályahasználat
 Sportfelszerelés
 Sportegészségügyi kiadások
 stb.
 Szponzorációs barterrel részben fedezhető, fejlett piacon
bevétellé is fordítható
 Sportolók érzékenyek rá  alapszolgáltatás minőségét
befolyásolja
 Állandó és szezonális költségek is

Szabados Gábor: Sportvállalatok pénzügyi működése 1.

 3. Infrastruktúra működtetése

a) Sportlétesítmény fenntartása
 Karbantartás, állagmegóvás, fejlesztés
 Alap- és kiegészítő szolgáltatást is befolyásolja
 Nem minden esetben a klub feladata és költsége, függ a
tulajdonviszonytól  ha nincs költség, nincs ráhatás/követelés
sem
 Állandó, folyamatos költség, de jöhetnek hozzá egyszeriek is
(nagyobb fejlesztések)

b) Mérkőzésrendezés
 Szezonális költség, csak mérkőzések idején (biztosítás,
értékesítés stb.)
 A mérkőzésre jutó jegybevételnek kell kitermelnie

Szabados Gábor: Sportvállalatok pénzügyi működése 1.

 4. Utánpótlásrendszer működtetése

 Akár több száz gyerek sportoltatása, versenyeztetése

 Anyagi és személyi jellegű kiadások
 Versenyeztetési költségek
 Utánpótlásedzők bérezése
 Összefonódás a szabadidősporttal
 Összefonódás a helyi közösséggel
 Nemcsak sportolókat, hanem szurkolókat is nevel
 Alapszolgáltatás minőségét erősen befolyásolja
 Állandó, folyamatos költség

Szabados Gábor: Sportvállalatok pénzügyi működése 1.

 5. Vállalatirányítás költségei

 Vállalati struktúrája is van a klubnak

 Irodafenntartás
 Adminisztráció
 Pénzügy, könyvelés
 Marketing, PR
 Kommunikáció
 Fejlett piacokon a nagyvállalatokhoz mérhető
 Fejletlenebb piacokon hiányos lehet
 Marketingköltségek hiánya a bevételek növekedésének
korlátja lehet
 Állandó, folyamatos költségek

Szabados Gábor: Sportvállalatok pénzügyi működése 1.

 6.a) Játékosvásárlások

 Egyszeri költség, nehezen tervezhető

 Alapszolgáltatás minőségét erősen befolyásolja
 A játékosértékesítésekhez kapcsolódik, egymással erős
kölcsönhatásban vannak  a kettő viszonya a klub
stratégiájának is a része

Szabados Gábor: Sportvállalatok pénzügyi működése 1.