You are on page 1of 5

Korea története 2.

Oktató: Dr. Horváth Alíz (horvath.aliz@btk.elte.hu)

Mi az óra célja?

Mit mesélnek nekünk a tárgyak Korea történetéről és általánosságban a történeti gondolkodás


mechanizmusairól? Ez az óra egy utazásra visz minket az eredetmítoszoktól a Csoszon-kor végéig,
hogy felfedezzük a koreai kultúr- és társadalomtörténet változó dinamikáját és hogy elemezzük
azokat a hatásokat, amelyek a félsziget történetét formálták a modern kort megelőzően. A szöveges
anyagok és különféle koncepciók, ideák és jelenségek vizuális reprezentációinak kombinációja, mint
például műalkotások, szimbólumok, sőt öltözékek, amelyek relevánsak a heti témák szempontjából,
segítenek nekünk azonosítani és kritikusan elemezni 1) a koreai történelem főbb aspektusait az
anyagi kultúra és a történetírás összehasonlító szemszögén keresztül és 2) ezek többrétegű hatását
a társadalomra és az egyénre. Központi témáink a következők lesznek: írástudó kultúra és művészet,
nemzetközi kapcsolatok, illetve a társadalmi változásokban és identitás formálódásban
közreműködő szempontok.

Hogyan fogjuk elérni a céljainkat az órán?

• Az előadások rendszeres követése – bővítsd a koreai történelemmel kapcsolatos ismereteidet


a heti rendszerességű előadások folyamatos és figyelmes követésével. Az online fázis idején
minden héten vasárnap (legkésőbb hétfőn) fogom feltenni a kurzus Canvas felületére a
következő heti anyagokat. A videókat több részletben találjátok majd meg, de saját tempóban
és ütemezés szerint nézhetitek meg őket. Az előadások felvételei az egész félév során elérhetőek
lesznek a Canvas platformon, de ezeket NE osszátok meg olyanokkal, akik nem regisztráltak a
kurzusra.
• Ezen túlmenően a félév során a következő opcionális feladattal gyűjthettek pontokat:
Reakció: minden héten egy bemelegítő feladattal kezdjük az órát, ami lehet egy kép,
szimbólum vagy akár vers, amely valamilyen formában az adott óra témájához kötődik. Az
órán meg fogjuk beszélni az első benyomásokat, tehát, hogy kinek mi jut eszébe erről a
„bemelegítőről” és hogy hogy kötődhet Korea történetéhez (legyetek kreatívak, nincs egy
helyes válasz!). Az órát követően pedig írjátok le, hogy 1) miben változott az elképzelésetek
a tárgyról az előadás fényében és 2) milyen lényegi tanulságot emelnétek ki a heti óra
anyagából általánosságban. Mindezt kb. 1 bekezdésben írjátok le és tegyétek fel az arra
kijelölt heti Canvas fórum platformra. A fenti feladat megoldásával darabonként 1-1
bónuszpontot lehet gyűjteni.
Fontos, hogy minden feladatot a kiadás hetében lehet megoldani, a határidő
pedig mindig adott héten pénteken délután 18 óra lesz.

• Vizsga – a félév végén egy tesztes vizsgát fogok összeállítani, amelyre a vizsgaidőszakban
kerül sor. A cél annak felmérése, hogy az ismeretanyagok mennyire tisztultak le a félév
során. A maximális pontszám ebben az esetben 40 pont lesz (tehát 40 kérdésre számítsatok).
Az osztályzatok ebből fognak kialakulni az alábbiak szerint:
Jeles: 36-40 pont (90%-100%)
Jó: 32-35 pont (80%-89%)
Közepes: 28-31 (70%-79%)
Elégséges: 24-27 (60%-69%)

Mit fogunk megvizsgálni a kurzus során:


Az egyes heti témákhoz felsorolt olvasmányok referenciaként és ajánlóként szolgálnak, ha
szeretnétek többet megtudni a témáról. Alapvetően az előadások figyelmes követése is
elegendő lesz az óra teljesítéséhez.

Week 1: Bevezetés – premodern jelenségek modern jelentősége


Honnan származnak a koreaiak?
Ősszel tanultak felidézése – eredetmítoszok, Ko-Csoszon, Három királyság

Week 2: Régészeti szempontok, hogyan köthető a korai Korea a gyarmati


időszakhoz? Mi köze Kogurjónak a modern kínai-észak-koreai kapcsolatokhoz?
Early Korea, UNESCO, Constructing Korean origins
Constructing "Korean" Origins: A Critical Review of Archaeology ... - Hyung Il Pai, Hyung 1l Pai
- Google Könyvek
https://yaleglobal.yale.edu/content/tussle-over-vanished-kingdom
+ elsődleges források (Gaya, Parhae)

Week 3: Egyesült Silla, mennyire volt fontos a vallás a premodern Koreában?


Eseménytörténet és esettanulmány: hwarangok
McBride, Richard D. II. “Silla Buddhism and the Hwarang” Korean Studies, Vol. 34 (2010), 54-89.
Kim, Chong Sun. “Silla Economy and Society” Korean Studies, Vol. 28 (2004), 75-104.

Week 4: Korjó Korea– Reconsidering Koryo Korea


Korjó eseménytörténete és forráselemzés
Breuker, Remco E. “Koryo as an independent realm: The Emperor’s Clothes?” Korean Studies,
Vol. 27 (2003), 48-84.

Week 5: Korjó Korea – társadalom, nemzetközi kapcsolatok, anyagi kultúra


Yang, Key P. and Henderson, Gregory. “An Outline History of Korean Confucianism” Journal of
Asian Studies, Vol. 18. No. 1. (1958), 81-101.
Breuker, Remco E. “And now, Your Highness, we’ll discuss the location of your hidden rebel
base: Guerillas, Rebels, and Mongols in Medieval Korea” Journal of Asian History, Vol. 46 (2012),
59-95.
Horlyck, Charlotte. “The eternal link: Grave goods of the Koryo Kingdom (918-1392)” Ars
Orientalis, Vol. 44 (2014), 156-179.
Park, Jong-ki. “The Characteristics and Origins of Koryo’s Pluralist Society.” Korean Studies, Vol.
41 (2017), 200-220.
Ro, Myoung-ho. “The Makeup of Koryo Aristocratic Families: Bilateral Kindred.” Korean Studies,
Vol. 41 (2017), 173-199.

Week 6: Csoszon alapítása – Li Szongge legitimációja


Eseménytörténeti bevezető
Duncan, John. “The social background to the founding of the Choson dynasty: Change or
Continuity?” Journal of Korean Studies, Vol. 6. (1988-89), 39-79.
Kye, Seung. “The Altar of Great Gratitude: A Korean Memory of Ming China under Manchu
Dominance, 1704-1894.” Journal of Korean Religions, Vol. 5. (2014), 71-88.
Baker, Don. “Rhetoric, Ritual, and Political Legitimacy: Justifying Yi Seong-gye’s Ascension to
the Throne.” Korea Journal, 2013., 141-167.

Week 7: Maritime networks, wartime stories – microhistory in premodern Korea


Xu, Stella. “The guardian of the maritime network in premodern East Asia: Contested history
and memory of Chang Pogo.” Korean Studies, Vol. 40 (2016), 119-139.
Bohnet, Adam. “Civilizing barbarians and rebellious allies: Japanese defectors and Ming deserters
during the Imjin war.” In: Turning toward Edification: Foreigners in Choson Korea, University of Hawai’i
Press, 2020.
Lee, Peter H. “The ’Imjin nok’ or the ’Record of the Black Dragon Year’: An Introduction”.
Korean Studies, Vol. 14 (1990), 50-83.
Sejong

Week 8: Teáscsészék – mit mond el egy teáscsésze a japán-koreai kapcsolatok


történetéről
https://books.google.hu/books?id=ul6vBAAAQBAJ&pg=PA61&lpg=PA61&dq=Pettid,+Scien
ce,+Food+and+Health+in+Chos%C5%8Fn+Korea.&source=bl&ots=HvM-
3Oge2h&sig=ACfU3U31pgFUh_w65iiTrW5dSyJAriU69Q&hl=hu&sa=X&ved=2ahUKEwiqw5
778bvuAhWIjosKHZL0D5gQ6AEwBHoECAUQAg#v=onepage&q=Pettid%2C%20Science%
2C%20Food%20and%20Health%20in%20Chos%C5%8Fn%20Korea.&f=false
Pettid, Michael J. “Science, Food and Health in Choson Korea.” In: The Routledge History of Food.
Hur Nam-lin. “Korean Tea Bowls (Korai chawan) and Japanese Wabicha: A Story of
Acculturation in Premodern Northeast Asia.” Korean Studies, Vol. 39 (2015), 1-22.

Week 9: Hogyan alakultak a koreaiak premodern nemzetközi kapcsolatai? –


Alternatív megközelítések
Baker, Don. “Confucianism and Civilization: Tasan Chong Yagyong’s Views on Japan, the
Ryukyus, and Tsushima.” Korean Studies, Vol. 40 (2016), 43-57.
A different approach:
Van Lieu, Joshua. “A farce that wounds both high and low: the Guan Yu cult in Choson-Ming
Relations.” Journal of Korean Religions, Vol. 5. (2014), 39-70.
Bohnet, Adam. “Foreign communities in early Choson.” In: Turning toward Edification: Foreigners in
Choson Korea, University of Hawai’i Press (2020)

Week 10: Mennyit változott a koreai társadalom a premodern időszakban?

Kawashima, Fujiya. What is a Yangban? A Legacy for Modern Korea. Institute for Modern Korean
Studies, Yonsei University, 2002.
Deuchler, Martina. Propagating female virtues in Choson Korea
https://books.google.hu/books?id=8HZGBK3ENgQC&pg=PA142&lpg=PA142&dq=propaga
ting+female+virtues+in+choson+korea&source=bl&ots=Lks-
YLBGDS&sig=ACfU3U3a_xd4k1LWahHqeTzVeWwbL62etg&hl=hu&sa=X&ved=2ahUKEwj
ntM7VtbnuAhVFEncKHV3gDMYQ6AEwCHoECAUQAg#v=onepage&q=propagating%20fe
male%20virtues%20in%20choson%20korea&f=false
The Life of a Korean: Four ceremonies of the Yangban (National Folk Museum online exhibition)
The Life of a Korean - National Folk Museum of Korea — Google Arts & Culture
Kim Youngmin and Michael J. Pettid (eds.) Women and Confucianism in Choson Korea: New Perspectives.
SUNY Press, 2011.

Week 11: Tavaszi szünet

Week 12: Mennyit változott a koreai társadalom a premodern időszakban?


Alsóbb rétegek és társadalmi értékek
Kim Sun Joo. “Taxes, local elite, and the rural populace in the Chinju Uprising of 1862.” Journal of
Asian Studies, Vol. 66. (2007), 993-1027.
Kim Kichung. “Unheard voices: The life of the nobi in O Hwi-mun’s ’Swaemirok’”. Korean
Studies, Vol. 27 (2003), 108-137.
Pettid, Michael J. “Late Choson Society as Reflected in a Shamanistic Narrative: An Analysis of
the ’Pari kongju muga’”. Korean Studies, Vol. 24 (2000), 113-141.

Week 13: The Seen and the Unseen: Religious diversity in Korea (Christianity,
popular religion, Confucian modernity)

Duncan, John B. Uses of Confucianism in Modern Korea, in: Elman, Benjamin, John B. Duncan, and
Herman Ooms. eds. Rethinking Confucianism: Past and Present in China, Japan, Korean, and Vietnam. Los
Angeles: University of California Press, 2002.

Kane, Danielle and Jung Mee Park, “The Puzzle of Korean Christianity: Geopolitical Networks
and Religious Conversion in Early Twentieth‐Century East Asia,” American Journal of Sociology, Vol.
115, 2009: 365-404.

Kendall, Laurel. Shamans, Nostalgias, and the IMF: South Korean Popular Religion in Motion. Honolulu:
University of Hawai’i Press, 2009. Chapter 4

Week 14: Korean identity formation and building a new Korea


Palais, Jamais. “A Search for Korean uniqueness.” Harvard Journal of Asiatic Studies, Vol. 55 (1995),
409-425.
Dae Young Ryu. “To Build a New Korea: The Political Campaign of Two Protestant
Newspapers in Late Joseon Korea.” Journal of Church and State, Vol. 57 (2015), 731-751.

You might also like