1

A Nemzeti alaptanterv 2020. évi módosításából adódó feladatok

2020. január 1-jén – többéves kitartó várakozást követően – a Magyar Közlöny 17. számában
megjelent a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló az 5/2020.
(I.31.) Korm. rendelet, amely a címében foglaltak szerint is a 110/2012. (VI. 4.) Korm.
rendelet módosításaként kerül bevezetésre. A nemzeti alaptantervet tehát továbbra is a
110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet tartalmazza, amelyben azonban 2020. szeptember 1.
napjától lényeges változások bevezetésére kerül sor. Ezeket tekintjük át a következő cikkben,
amelyben a módosított alaptanterv koncepcionális elemeivel, a tanulók maximális heti és napi
terhelésének változásával, a tantárgyak és az óraszámok módosulásával kapcsolatos
változásaival foglalkozunk, és az ebből adódó szakmai teendőkre koncentrálunk. Cikkemben
nem érintem a módosított alaptantervvel kapcsolatban az egyes tantárgyak nevelési
koncepciójával és a tartalmával kapcsolatos vitákat, e helyett a konkrét változásokhoz és az
azokból adódó iskolai feladatok végrehajtásához szeretnék segítséget adni.

A módosított Nemzeti alaptantervet 2020. szeptember 1-jén kell bevezetni általában az első,
az ötödik és a kilencedik évfolyamokon. A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokban azonban
a bevezetés nem a kilencedik évfolyamokon történik, hanem az ötödik, illetve hetedik
évfolyamokon. A továbbiakban a bevezetés tanévenként felmenő rendben történik. A Nemzeti
alaptanterv módosításáról rendelkező kormányrendelet 4. §-ának (3) bekezdése
meghatározza, hogy az iskoláknak 2020. április 30-ig kell felülvizsgálniuk és szükség szerint
módosítaniuk a pedagógiai programjukat és az ennek részét képező helyi tanterveiket. Ehhez
nélkülözhetetlen a miniszter által kiadandó módosított kerettantervek megjelenése, amely a
területért felelős kormányzati személyek sajtónyilatkozatai alapján „néhány napon belül”
várható.

A módosított Nemzeti alaptantervről szóló kormányrendelet annak „Elvi alapvetés” című

bevezető szakaszának deklarációja szerint a magyar kulturális és pedagógiai örökség
gyökereiből táplálkozik, annak hagyományaira kíván építeni. Ennek érdekében határozza meg
azokat a nevelési-oktatási alapelveket, amelyek a Nemzeti köznevelési törvénynek
megfelelően biztosítják az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti
átjárhatóságot. A Nat emellett meghatározza az elsajátítandó tanulási tartalmakat, valamint
kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében.

1. Elvi és módszertani változások a módosított Nemzeti alaptantervben

A módosított Nemzeti alaptanterv ”Fejlesztési területek, nevelési célok” című részében az

előző alaptantervhez képest nem történt lényeges módosulás, a szövegben az egyetlen
változás az állampolgárságra és a demokráciára történő nevelésről szóló alcímben van, ahol a
„kritikai gondolkodás” helyett a „mérlegelő gondolkodás” kifejezés került a szövegbe.

Az egységességről és a differenciálásról, valamint a módszertani alapelvekről szóló

fejezetben azonban számos lényeges változást találunk, amelyek egy részében kifejezetten
korszerű pedagógiai módszerekkel találkozhatunk.
 2

 megjelenik az aktív tanulás, a tanulói kompetenciafejlesztés, az egyénre szabott tanulási

lehetőségek biztosítási kötelezettsége,
 megjelenik a tanulói együttműködésen alapuló tanulás, az eddiginél nagyobb hangsúlyt
kapnak a differenciált tanulásszervezési eljárások,
 az alaptanterv minden tanévben ajánlja több multidiszciplináris óra megszervezését, azaz
olyan foglalkozások szervezését, amelyek megvalósításakor a tanulók egyszerre több
tudományterülettel foglalkoznak, a tudnivalók integrálásával ismerkednek meg,
 konkrét új előírás, hogy a módosított pedagógiai programban egyértelműen meg kell
határozni és nyilvánossá kell tenni az értékelés minden formájának szempontjait, valamint
az ehhez kapcsolódó eljárásokat,
 előremutató folyamatként jelenik meg a teamtanításnak olyan alkalmazása, amely a több
tantárgy ismereteit integráló témákat feldolgozó foglalkozásokat közös tanítás keretében
valósítja meg, tehát arra is van elvi lehetőség, hogy egy-egy órát több pedagógus
egyidejűleg tarthasson,
 nyomatékosan jelenik meg a digitális technológiával támogatott oktatási módszerek
rendszeres alkalmazása iránti igény,
 a korábban 10%-ban deklarált szabad időkeret már csak „szabad időkeret”-ként jelenik
meg,
 az óraszámok 80%-át a kerettantervben foglaltak megtanítására kell fordítani, de szükség
esetén az óraszámok 100%-a is felhasználható a törzsanyag elsajátítására,
 a törzsanyag megtanítását követően az órakeret megmaradó 20%-a szabadon választott
témák feldolgozására használható föl (ha marad erre idő).
Egyelőre megválaszolhatatlan kérdésként tehetjük föl, hogy vajon az erősen csökkenő heti
óraterhelés és a pedagógusok általános leterheltsége mellett lesz-e az iskolákban elegendő
energia az aktív tanulás fejlesztésére, az egyénre szabott tanulási lehetőségek körének
bővítésére, a tanulói együttműködésen alapuló tanulás hatékony alkalmazására, a
multidiszciplionáris órák szervezésére. Bízzunk benne, hogy igen.

2. A tantárgyak oktatásával kapcsolatos preferenciák és változások

A módosított nemzeti alaptanterv meghatározza az iskolákban tanítandó tantárgyakat, és
rendelkezéseket tartalmaz az oktatási tevékenység szervezéséről. Ezek közül igyekszünk
kiemelni a legfontosabb rendelkezéseket az alábbiakban:
 Az alapóraszámok továbbra is kétéves bontásban jelennek meg.
 A magyar nyelv és irodalom tanítására fordított heti összes óraszám az 1-12.
évfolyamokon kismértékben csökken, 56 óráról 53 órára, a heti egy-egy órás csökkenés a
3., 4. és a 9. évfolyamokon történik.
 A történelem tanítására biztosított heti óraszám nem változik, az 5-10. évfolyamokon heti
2-2 óra, a 11-12. évfolyamokon heti 3-3 óra.
 A 6. évfolyam végére a tanulóknak idegen nyelvből a KER (Közös Európai
Referenciakeret) szerinti A1, a 8. évfolyam végére pedig az A2 nyelvi szintet kell elérniük.
 3

 A középiskolás tanulóknak az általuk tanult első idegen nyelvből tanulmányaik végére el

kell érniük a középszintű nyelvi érettségi szintjét jelentő KER szerinti B1 szintet, de a Nat
a középfokú idegen nyelvi oktatás célját a B2 szint elérésében jelöli meg.
 Az (első) idegen nyelv tanulására biztosított óraszám a 4-8. évfolyamokon változatlan
mértékű, a 9-12. évfolyamokon az eddigi heti 3 óráról 3-3-4-4-re növekszik. Megítélésem
szerint még a kismértékben megemelt óraszám sem biztosít elegendő lehetőséget a
középfokú nyelvvizsga eléréséhez.
 A középiskolákban a második idegen nyelv oktatására továbbra is négy évfolyamon heti 3-
3 óra áll rendelkezésre.
 A 7-8. évfolyamon az oktatás a biológia, a kémia és a fizika, földrajz tantárgyak keretében
valósul meg, de a diszciplináris tartalmak egy integrált természettudományos tantárgy
részeként is oktathatók évfolyamonként heti két órában.
 A 7-8. évfolyamokon összesen továbbra is heti 3 óra (1+2, illetve 2+1) jut a biológia,
fizika, kémia és földrajz tanítására, a középiskolai évfolyamokon a biológia és fizika
tanítására biztosított összes heti óraszám 6-ról 5-re, a kémia és földrajz esetében pedig 4-
ről 3-ra csökken.
 A gimnáziumokban a 9-12. évfolyamokon a természettudományos oktatás továbbra is
diszciplináris bontásban valósul meg, de a fizika, kémia, biológia földrajz tantárgyak négy
évre eső heti összes óraszáma 20-ról 15 órára csökken. Az általános iskolák 1-2.
évfolyamán megszűnik a környezetismeret tantárgy oktatása, amely csak a továbbiakban
csak a 3-4. évfolyamokon történik.
 A gimnáziumban a 11. évfolyamon azoknak a tanulóknak, akik nem tanulnak emelt
óraszámban vagy fakultáción természettudományos tantárgyat, egy a jelenségek
vizsgálatán alapuló, komplex szemléletmóddal oktatott, a természettudományos
műveltséget bővítő tantárgyat kell felvenniük, illetve a fenti elvek mentén oktatott
természettudomány integrált, fizika, kémia, biológia, földrajz moduljai közül az egyiket
heti két óra időkeretben.
 A dráma és színház tantárgy a felső tagozat valamely évfolyamán kötelezően választandó,
valamint a 11. évfolyamon a művészetek tantárgy keretében önálló tárgyként is
választható. A dráma és színház vagy a mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy a 12.
évfolyamon kötelezően választandó.
 Az 5-8. évfolyamok esetében a hon- és népismeret, illetve a dráma és színház tantárgyak
közül egy évfolyamra egyszerre csak az egyik tervezhető.
 Új szintetizáló tárgyként jelent meg a 3-11. évfolyamokon a digitális kultúra tantárgy,
amely tartalmazza az eddigi informatika tantárgy tananyagát, de azt jelentősen kiszélesíti
és bővíti a digitális információszerzés és kommunikáció témaköreivel. A digitális
kultúra/informatika oktatására a 3-12. évfolyamon rendelkezésre álló összes heti óraszám 5
óráról 14 órára növekszik.
 Új tantárgyként jelenik meg az 1-7. évfolyamokon a technika és tervezés nevű tantárgy,
amely az eddigi technika ismeretkörének kiszélesítését jelenti, a tantárgy sok különböző
bonyolultsági szintű feladat segítségével közvetíti a környezet-átalakítás eljárásainak,
folyamatainak, technológiáinak összefüggéseit. A tanulási folyamat részben gamifikációs
(!) környezetben valósul meg.
 4

 A középiskolákban a kötött célú órakeret a 11. és 12. évfolyamon 4-4 óra, a tanuló a 11. és
a 12. évfolyamon szabadon választhat az érettségi tantárgyak közül mind a kötött célú,
mind a szabadon tervezhető órakeret terhére.
 A tanórai foglalkozások a továbbiakban is változatlanul megszervezhetők a hagyományos,
tantermi szervezési formáktól eltérő módon, így különösen projektoktatás, erdei iskola,
múzeumi foglalkozás, könyvtári foglalkozás, művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz
kapcsolódó foglalkozás formájában is, amennyiben biztosított az előírt tananyag átadása, a
követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége, a tanulói terhelés korlátozására
vonatkozó rendelkezések megtartása.

3. Megváltoztak a fejlesztési célként megjelenő tanulói kompetenciák

A nemzeti alaptanterv az Európai Unió által ajánlott kulcskompetenciákból kiindulva, azokra

építve, de a hazai sajátosságokat figyelembe véve az alábbiak szerint határozza meg a
tanulási területeken átívelő általános kompetenciákat. A táblázatban összevetési lehetőséget
kínálva szerepeltetjük az előző Nat kulcskompetenciáit is.
Az új kompetenciák, 2020 A korábbi kompetenciák, 2012
A tanulás kompetenciái A hatékony önálló tanulás kompetenciája
Kommunikációs kompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció
anyanyelvi és idegen nyelvi Idegen nyelvi kommunikáció
Digitális kompetenciák Digitális kompetenciák
Matematikai, gondolkodási kompetencia Matematikai kompetenciák
Személyes és társas kapcsolati komp. Szociális és állampolgári kompetenciák
Kreativitás, önkifejezés, kult. tudatosság Esztétikai, művészeti tudatosság komp.
Munkavállalói, vállalkozói kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói k.
? Természettudományos és technikai komp.

Meghökkentő tény, hogy a 2020-as Nemzeti alaptanterv által kiemelten kezelt tanulói
kompetenciák sorából kimaradt a természettudományos és technikai kompetencia. Az Európai
Unió által preferált kulcskompetenciák között a természettudományos és technológiai
kulcskompetencia a „Matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák” között
szerepel.

4. Módosultak a tanulók heti és napi óraszámával kapcsolatos rendelkezések

A Nemzeti alaptanterv módosítása iránti társadalmi igény elementárisan és egyértelműen

arra mutatott, hogy az általános és a középiskolákban jelentős mértékben csökkenteni kell a
tanulók számára kötelező, valamint a kötelező és választható órák összeadott heti óraszámát,
valamint az egy tanítási napon megtartható tanórák számát. A következő táblázatban
évfolyamonként megtalálhatjuk a módosított Nat rendelkezései alapján a tanulók heti kötelező
óraszámát, a szabadon tervezhető órák számát, valamint a maximális heti óraszámot.
 5

A táblázat felső részében a 2020-ban bevezetésre kerülő óraszámokat, alsó részében –

összehasonlítási lehetőségként – a 2012-ben bevezetett alaptanterv kötelező és maximális
óraszámait találjuk. A táblázatokat elemezve megállapíthatjuk, hogy az új alaptanterv
bevezetésével minden évfolyamon jelentős mértékben csökken a tanulók kötelező óraszáma és
maximális heti óraszáma. A csökkenés mértéke különösen erőteljes a középiskolai
évfolyamokon, ahol a csökkenés tanévenkénti átlagos mértéke meghaladja az 5 órát.

A tanulók egy napon megtartható óráinak számával kapcsolatos adatokat a fenti táblázat
szintén tartalmazza. E tekintetben azonban az előző alaptantervhez képest csupán a negyedik
évfolyamon csökkent egyetlen órával az iskola által egy napon szervezhető tanrendi órák
maximális száma. Ennek további csökkentése azonban oktatásszervezési szempontból nem is
volna kívánatos, mert nagymértékben csökkentené az iskolák órarend készítésével
kapcsolatos mozgásterét, és megnehezítené az emelt szintű oktatás szervezését. A napi
maximális óraszám viszonylag magasan tartása nem okozhatja a heti maximális óraszám
megemelkedését, hiszen azt a kormányrendelet – a táblázatban követhető módon – külön
szabályozza.

A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, vagy a sportiskolákban, továbbá ha az iskola emelt
szintű oktatást szervez, a tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege a
táblázatban egy tanítási hétre meghatározott időkerethez képest legfeljebb két tanítási órával
emelkedhet. Ennek kapcsán a pedagógiai program és az azok részét képező helyi tantervek
készítése előtt pontosan tisztában kell lennünk az emelt szintű oktatás fogalmával és
szervezési feltételeivel. Az emelt szintű oktatás fogalmát a köznevelési törvény 7. §-a
határozza meg, mely szerint „emelt szintű oktatás egy meghatározott tantárgy kerettanterv
szerinti magasabb követelményekkel történő tanítása.” A Nemzeti alaptanterv 1. sz.
mellékletének I.2.1. fejezete részletezi az emelt szintű oktatás céljait az alábbiak szerint:
„Az emelt szintű (hagyományosan ún. „tagozatos”) szervezési forma a tehetséggondozás
sajátos módja, amelynek során az általános iskolában, illetve a középfokú oktatásban egy
vagy több meghatározott tantárgy fejlesztési követelményeinek és ismereteinek elsajátítása a
kerettantervek által meghatározott, magasabb szintű követelményekkel, emelt óraszámban
valósul meg. Ebben a szervezési formában kiemelt hangsúlyt kell helyezni a
természettudományok, az idegen nyelvek, illetve a művészeti területek fejlesztésére. Az emelt
 6

szintű oktatás esetében 5. évfolyamtól a Nat-ban meghatározott órakeret legfeljebb heti két
órával megnövelhető.”

Az emelt szintű oktatásról a Nat 7. §-a az alábbiakat rendeli el:

Nat 7. § (3) Ha az iskola emelt szintű oktatást szervez, az emelt szintű oktatásban érintett
évfolyamokon és tanulócsoportokban
a) idegen nyelv, matematika, magyar nyelv és irodalom, továbbá nemzetiségi nyelv és
irodalom esetén legalább heti öt,
b) minden egyéb tantárgy esetében legalább heti négy ... tanórai foglalkozást kell
biztosítani.
(4) Ha az iskola emelt szintű oktatást szervez, az emelt szintű oktatásban érintett
évfolyamokon és tanulócsoportokban több tantárgy együttesét érintő komplex emelt szintű
oktatás esetén legalább egy érintett tantárgyra vonatkozóan, legalább a 11-12. évfolyamon
a (3) bekezdés szerinti követelményeket kell érvényesíteni.

Természetesen továbbra is hatályban van a köznevelési törvény 32.§ (1) bekezdésének d)

szakasza, amely szerint az egyházi fenntartású iskola pedagógiai programjába beépítheti a
vallási, világnézeti elkötelezettségnek megfelelő ismereteket, helyi tantervébe a jogi
személyiséggel rendelkező vallási közösség tanításának megfelelő tartalmú hitoktatást építhet
be. A tanuló napi és heti maximális terhelésével összefüggésben meghatározottak
alkalmazásakor fontos szabály, hogy továbbra is figyelmen kívül kell hagyni az egyházi
köznevelési intézményben szervezett hitéleti oktatásra vonatkozó tantárgy óraszámait,
valamint a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete
különbözete terhére megszervezett egyéb foglalkozások óraszámait (például a napközi
foglalkozások, fejlesztő foglalkozások óráit).

5. A módosított Nemzeti alaptanterv tantárgyai és kötelező óraszámai

A heti kötelező óraszámok és a heti maximális óraszámok erőteljes csökkenése természetesen

maga után vonja a Nemzeti alaptanterv által meghatározott tantárgyak és azok kötelező
óraszámának lényeges megváltozását. A 2020-ban felmenő rendszerben bevezetésre kerülő
Nemzeti alaptanterv rendelkezései alapján várhatóan hamarosan megjelennek a
kerettantervek. Ezek áttanulmányozását követően az iskoláknak 2020. április 30-ig kell
módosítaniuk pedagógiai programjukat és helyi tantervüket, amelyek elkészítéséhez a Nat
alapvető információkat tartalmaz. A következőkben áttanulmányozhatjuk az általános és a
középiskolákban tanítandó tantárgyak megnevezését és kötelező heti óraszámait.
 7

A több tantárgy anyagát integráltan tartalmazó „Természettudomány” tantárgy a 7. és 8.

évfolyamon akkor szerepel 2-2 órában, ha a fizika, kémia, biológia és földrajz tantárgyakat az
általános iskola nem szakrendszerű oktatásban kívánja tanítani. Ez a 2-2 óra az összegző
sorokban nem szerepel. A szabadon tervezhető órakeretet a pedagógiai programban
meghatározottak szerint egyes tantárgyak kötelező óraszám feletti tanítására vagy más
oktatási célokra lehet felhasználni.
 8

A hat- és nyolc évfolyamos gimnáziumok óraszámait a két táblázat együttes olvasásával lehet
meghatározni. Amennyiben az iskola pedagógiai programja a nyelvi előkészítő évfolyamot
nem a 9/Ny, hanem a 7/Ny évfolyamon tartalmazza, akkor a táblázatban a nyelvi előkészítő
évfolyamnál szereplő óraszámokat a 7/Ny évfolyamra kell tervezni.

6. A 2020. és a 2012. évi Nat kötelező óraszámainak összehasonlítása

Cikkünk előző részeiben tárgyaltuk a tanulók heti kötelező és maximális óraszámával
kapcsolatos, jelentősen módosult rendelkezéseket, és az előző fejezetben bemutattuk a
tantárgyi struktúra általakítását és az egyes tantárgyak számára biztosított óraszámokat. Ebben
a fejezetben egy táblázatban igyekszünk összehasonlítani az általános és középiskolák egyes
évfolyamain az új (2020-as) és a régi (2012-es) Nat rendelkezései szerint tanítandó tantárgyak
óraszámát. A táblázatból kihagytunk néhány nehezen összehasonlítható tantárgyat, mert az
összehasonlítás nem lenne korrekt. Táblázatunkban félkövér szedéssel emeltük ki azokat az
óraszámokat, amelyekben jelentős változást hozott az új nemzeti alaptanterv.
 9

A természettudomány tantárgynál a 7-8. évfolyamokon szereplő 4-5 óra csak abban az

esetben szerepel, ha a természettudományos tárgyakat nem tantárgyanként, hanem integrálva
tanítja az iskola.
 10

Amint az eddig elmondottakból láthatjuk a 2020. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben

bevezetésre kerülő módosított nemzeti alaptanterv ismét rengeteg feladatot ró az általános és
középiskolákra, az igazgatókra, igazgatóhelyettesekre, a munkaközösség-vezetőkre és a
pedagógusokra. A jogszabály kiadásától számítva három hónapunk van az iskolák pedagógiai
programjának és helyi tanterveinek módosítására, de az ehhez alapvetően szükséges
kerettantervek február közepén még nem jelentek meg. Kifejezetten erőteljes – főként a
középiskolákban – a kötelező természettudományos tantárgyak óraszámainak csökkenése,
amelyet legföljebb a szabadon tervezhető órakeret bölcs felhasználásával lehet némileg
ellensúlyozni. Szakértőként úgy látom, hogy a nemzeti alaptanterv – a társadalmi igényeknek
 11

megfelelve – jelentős mértékben csökkentette a tanulók heti kötelező óraszámát és maximális

heti óraszámát, de az egyes tantárgyak tananyagának követelményrendszere nem követte ezt a
jelentős mértékű csökkenést. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy lényegében ugyanazt vagy
talán minimális mértékben csökkenő a tananyagot rövidebb idő alatt és kisebb óraszámban
kell megtanítanunk tanítványainknak. Az alaptanterv előírja, hogy a kötelező óraszámok
minimum 80%-át a kerettantervekben foglaltak megtanítására kell fordítani, azaz a
pedagógusok számára elvileg 20%-os szabad mozgásteret biztosít az alaptantervben nem
szereplő tananyag tanítására. Úgy vélem, hogy a jelentős mértékben csökkenő óraszám és a
nagy mennyiségű tananyag ezt a mozgásteret nagyon erősen fogja korlátozni. Ismerve az
egyes tantárgyak eddig is jellemzően túlságosan nagy mennyiségű tananyagát állíthatom,
az iskolák és a pedagógusok rendkívül nehéz feladat előtt állnak a pedagógiai program és a
helyi tantervek átdolgozásának időszakában.

Kazincbarcika, 2020. február 18.

Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő

c. főiskolai docens