Tartalomjegyzék

Köszönetnyilvánítás � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 9
Dr. Amit Goswami előszava � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 13

ELSŐ FEJEZET: A kezdetek � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 17

MÁSODIK FEJEZET: Egy óriás hátán � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 47
HARMADIK FEJEZET: Idegsejtek és az idegrendszer:
utazás az eredeti információs szuperpályán � � � � � � � � � � � � � � � � � 87
NEGYEDIK FEJEZET: A három agyunk és más dolgok � � � � � � � � � � � 115
ÖTÖDIK FEJEZET: A természet behuzalozza, a nevelés
alakíthatja � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 153
HATODIK FEJEZET: Neuroplaszticitás: hogyan változtatja meg
és fejleszti az agyat a tudás és a tapasztalás � � � � � � � � � � � � � � � � � 187
HETEDIK FEJEZET: Tudás és tapasztalás a gyakorlatban � � � � � � � � � 227
NYOLCADIK FEJEZET: A túlélés kémiája � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 253
KILENCEDIK FEJEZET: Az érzelmi függőség kémiája � � � � � � � � � � � � 295
TIZEDIK FEJEZET: Hatalomátvétel: a homloklebeny
gondolatban és akcióban � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 335
TIZENEGYEDIK FEJEZET: A mentális gyakorlás művészete
és tudománya � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 377
TIZENKETTEDIK FEJEZET: Fejleszd a lényedet � � � � � � � � � � � � � � � � � 415

Utószó: Kvantumváltozás � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 465

Irodalomjegyzék � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 475
A szerzőről � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 487
 NEGYEDIK FEJEZET

A HÁRom AGYuNK
éS mÁS DolGoK
„A testtömegünkhöz viszonyítva az agyunk háromszor akkora,
mint a legközelebbi rokonainké. Ezt a hatalmas szervet veszélyes
és fájdalmas megszülni és költséges felépíteni, és a pihenő emberben
a test energiájának 20 százalékát használja fel annak ellenére,
hogy a testsúlynak mindössze két százalékát teszi ki.
Kell hogy oka legyen ennek a rengeteg evolúciós költségnek.”
sUsaN BlaKeMOre

A z amerikai író, kurt vonnegut,  Második édenkert című regényében

mintegy refrénben fejezi ki megvetését az „úgynevezett” emberi
haladás, valamint a társadalmi és politikai fejlődés terén elért haladás
iránt� „Kösz szépen, nagy agy”* – írja�
Míg Vonnegut a háborúval, szegénységgel, erőszakkal és az agyunk
egyéb végtermékeivel kapcsolatos szomorúságának ad hangot, sokan
nem osztozunk a cinizmusában� A „nagy agyat” Vonnegut nem szó
szerinti értelemben emlegeti� A közel másfél kilónyi és a testsúlyunk
mintegy két százalékát kitevő emberi agyunk a testünk méretéhez
viszonyítva hatszor akkora, mint bármelyik élő emlősé – a delfineket
kivéve� Az ember és a delfinek agyának mérete a testhez viszonyítva
nagyjából megegyezik, a delfinek agya azonban nem fejlődött vagy
változott jelentős mértékben az elmúlt 20 millió év alatt�
Az emberi agy evolúciójának rejtélye igen régóta fejtörést okoz sok
biológus és paleontológus számára� Az állati fajok fejlődésével párhu-
zamosan az agytömegük ugyanolyan mértékben nőtt, mint a tüdejük,
a májuk, a gyomruk és a testük minden egyéb fizikai struktúrája� A leg-
több emlős körülbelül 250 ezer évvel ezelőtt elérte az agya összetettsége
és tömege evolúciójának a csúcsát� Éppen az elmúlt 250–300 ezer év
során, amint az emlősök agya méretben és hatékonyságban elérte a fej-
lődési pályája csúcspontját, a mi emberi fajunk evolúciója többszörösen

* Vonnegut: Második édenkert, 6� fejezet utolsó mondata – a Ford.

116 fejleszd a gondolKodásod

és elég váratlan módon leágazott a többi emlősétől� Először is, a korai

embernek is el kellett volna jutnia az agyi fejlődés stagnálásához, aho-
gyan az ebben az időszakban a többi emlőssel történt� Ehelyett az em-
beri neokortex mind a tömegét, mind az összetettségét illetően kis idő
alatt ugrásszerűen megváltozott�

Az agyfejlődés slamasztikája
Friss kutatások eredményei szerint, amikor (körülbelül 200–300 ezer
éve) az emberi középagy elérte az evolúciós összetettség mai szintjét, az
akkori őseink a neokortex – az emberi agy gondolkodásért és logikáért
felelős területe – tömegének mintegy 20 százalékos növekedését ta-
pasztalták�1 Az agy tömegének és sűrűségének ezen hirtelen megugrása
látszólag spontán és megmagyarázhatatlan módon történt, és ellent-
mond az evolúció normál, lineáris menetének� A szürkeállományunk
gyors, 20 százalékos növekedése felel emberi agyunk fejlett szintjéért�
Hogy mi okozta ezt a robbanásszerű agyfejlődést, melynek köszönhe-
tően a neokortexünk annyival nagyobb és sűrűbb, mint a többi fajé,
továbbra is rejtély marad�
Szintén eltér a többi emlősnél megfigyelhető fejlődéstől, hogy ami-
kor az emberi neokortex sűrűsége 20 százalékkal nőtt, az emberi test
mérete csak 16 százalékkal lett nagyobb� Másképpen megfogalmazva,
az emberi test méretének növekedése mindössze 80 százalékos volt
az agytömeg növekedéséhez képest, ami jelentősen eltér az emlősök
test-agy arányától�
Felmerül egy másik érdekes kérdés is� Miért növekedett az agy ilyen
mértékben, miközben a fej – mind általában, mind a test többi részéhez
viszonyítva – nem tartotta vele az iramot? Az emberi koponya űrmére-
te is nőtt valamelyest, de nem arányosan – nem úgy, ahogyan az állati
evolúcióból számítani lehetett volna rá� A tudósok úgy vélik, hogy ha az
emberi fej az agy növekedésének mértékében nőtt volna tovább, az új-
szülött megnövekedett feje nem fért volna el a női medencében a szülés
alatt� Az emberi szülést a mai napig kockázatossá teszi és megnehezíti
a magzat fejmérete� Ha tovább nőtt volna – és a medence mérete nem
nő ezzel párhuzamosan –, az akkoriban oly mértékben növelte volna
a csecsemők és az anyák halandóságát, hogy az emberi faj megszűnt
volna� Az egyik lehetséges megoldás, amit az anyatermészet elutasított,
az lett volna, hogy megnöveli a női medence méretét a nagyobb magzati
fejkörméret befogadására� Csak találgatni tudunk, milyen női formát
eredményezhetett volna az, ha a fejünk ilyen mértékben megnövekedik�
 a HáRoM agyUnK És Más dolgoK 117

Egy ilyen mértékű medenceméret-növekedés valószínűleg újra négy

lábra kényszerítette volna a korai ember női tagjait�

SZIvAcSlAbDA AGY

A természet egyszerű és elegáns megoldással állt elő arra, hogy na-

gyobb agyra van szükségünk a koponyánk növekedése nélkül� Az agy
„behajtogatta magát”, úgyhogy a neokortexnek körülbelül a 98 száza-
léka redőkbe rejtetten található� Ahogyan egy összehajtogatott japán
legyező a felszín alá rejti a virágmintáját, ez az új, behajtogatott agy is
elrejti a szürkeállományának és anyagának a legnagyobb részét� Ezzel
a dióhoz igen hasonlító dizájnnal hatékonyan lehet kisebb helyre több
anyagot pakolni�
Néhány éve segítettem a lányomnak egy, az aggyal kapcsolatos is-
kolai feladat elkészítésében� Arról beszélgettünk, hogy az agy sok-sok
redője hogyan képes minimális térhasználatra maximális tömeggel�
Valahogy nehezen tudta megérteni az emögött rejlő általános elvet�
Miután másnap reggel elment az iskolába, vettem tíz darab 10 centis
átmérőjű szivacslabdát� Vásároltam hozzá egy 4 literes dunsztosüve-
get, aminek elég nagy volt a szája� Este megkértem a lányomat, hogy
tegyen bele két labdát az üvegbe� Szinte teljesen kitöltötték azt� „Nincs
redő, ugye?” – kérdeztem� Rázta a fejét, hogy nincs� „Így nézne ki az
agy, ha nem lenne benne redő” – mondtam� Majd arra kértem, hogy
tömje bele az üvegbe mind a tíz labdát, és zárja le a száját� Megcsinálta,
vigyorogni kezdett, majd elnevette magát� Most már úgy nézett ki az
üveg tartalma, mint a redők az agyban�
Az agy 250 ezer évvel ezelőtti evolúciós ugrásának ez a létfontossá-
gú eleme, az agy redőződése fokozatosan fejlődött a ma látott szintre�
Ahogy most már a lányom is el tudná magyarázni neked, az agy re-
dőződése önmagában olyan adaptáció volt, amelynek köszönhetően
a korai ember jelentős előnyre tett szert a környezetében élő többi faj-
jal szemben� Azzal, hogy fokozta a korai ember intelligencianövelési
potenciálját és tanulási képességét, mégpedig anélkül, hogy ez a testét
bármilyen módon veszélyeztette volna, az agy redőzöttsége juttatott el
ahhoz az evolúciós küszöbhöz, amely javította a fajunk túlélési esélyeit�
Emellett az agy redőződése és az új agy evolúciója olyan mentális
fejlődési potenciált teremtett az emberiség számára, amelyet a mai napig
alig aknáztunk ki� A mai emberi agy szinte még ma is ugyanazt az ará-
nyosságot mutatja, mint a 250–300 ezer évvel ezelőtti� Amint ezzé az
új emberi fajjá váltunk a megnövekedett új agyunkkal, már nem korlá-
118 fejleszd a gondolKodásod

tozódtunk arra, hogy ugyanazt a hosszú, lineáris evolúciós utat járjuk,

amelyet a bolygó többi lényének követnie kell� Nyilvánvaló azonban,
hogy a fajunk általában véve nem használja ki az új agy teljes kapacitását�

Az agy: evolúciós időkapszula

Ha végig akarod követni az emberiség evolúciós fejlődését, jó ötlet
egyenesen a csúcson kezdeni� Az agy egyfajta időkapszulaként mutat-
ja az emberiség evolúciós fejlődését, az evolúciónak pedig hosszú az
emlékezete� Az evolúciónk teljes menetét a koponyánkon belül őrizzük�
Ha ma más lenne az agyunk, a fajunk története is teljesen más lenne�
Dr� Paul MacLean úttörő kutatása szerint az emberi agy három
olyan képződménnyel rendelkezik, melyek eltérő alakja, mérete, kémiá-
ja, szerkezete és funkciós mintázata a különböző időszakokban meg-
élt fejlődésünket tükrözi� Arról van szó, hogy az emberi agy lényegé-
ben három al-agyra bontható� MacLean kutatásai arra utalnak, hogy
a három agy három egymással összekapcsolt biológiai számítógépnek
feleltethető meg� Mindegyik saját intelligenciával, saját egyéni szub-
jektivitással, saját idő- és térérzékeléssel és több más funkció mellett
saját emlékezettel is rendelkezik�2
A három szerkezet eredeti elnevezései: archipallium (erre szoktak
utalni hüllőagy, R-komplex vagy hüllőkomplex néven, vagy agytörzs-
ként is a kisaggyal vagy hátsóaggyal kapcsolatban), a paleopallium (ez
a középagy, emlősagy vagy limbikus agy) és a neopallium (ez az új agy,
neokortex, agykéreg vagy előagy)� Az egyszerűség kedvéért alapvetően
első agyként utalunk az agytörzsre és a kisagyra együtt, második agy­
ként a középagyra és harmadik agyként vagy új agyként a neokortexre�
A könyvben néha felváltva használom az egyes agyainkkal társított
különböző elnevezéseket� Nézd meg a 4.1. ábrát; ezt a rajzot MacLean
The Triune Brain in Evolution című könyvéből vettem� Összevetheted
a 3.7. ábrán látható mai emberi aggyal� Bár az egyes al-agyak egymástól
függetlenül működnek, az embernél az egész agy együttműködik, és
ezáltal az egész nagyobb, mint a részek összege�
Ennek a három agynak a hierarchikus rendje fontos információval
lát el minket az evolúciónkkal és az agy funkcióival kapcsolatban� El-
sőként, több mint 500 millió évvel ezelőtt fejlődött ki az agytörzs, ahol
a gerincvelő az agy alapjához csatlakozik� Ez a legősibb agyi terület
teszi ki a csúszómászók és gyíkok agyállományának a legnagyobb ré-
szét� A régi tudósok azért nevezték el hüllőagynak, mert a hüllők teljes
agyára emlékeztet�
 a HáRoM agyUnK És Más dolgoK 119

ÚJEMLÔS

PALEO-EMLÔS
(limbikus rendszer)

HÜLLÔ

4.1. ábra: a hármas agy

A közvetlenül az agytörzs mögötti rész, a kisagy úgy 500–300 millió éve

alakult ki� Az első agy ezen része felel a koordinációért, a proprioceptív
érzékelésért (a mozgás és a térbeli helyzet öntudatlan észlelése), valamint
a testnek mind a durva, mind a finom mozgásért� Újabb tanulmányok
szerint a kisagy további funkciókat is ellát� A kisagy szorosan kapcso-
lódik például a homloklebenyhez, a neokortex szándékos tervezésért
felelős területéhez�3 Ezenfelül kimutatták, hogy a kisagynak dinamikus
szerepe van az összetett érzelmi viselkedésekben�4 A kisagyban lévő
neuronok a legsűrűbben összekapcsolódó idegsejtek az egész agyban�
Ez a magas fokú összekapcsolódás számos funkció irányítását teszi
lehetővé a kisagy számára anélkül, hogy a tudatos figyelmünket is be
kellene vetnünk mindehhez�
A középagy valamikor 300–150 millió éve jelent meg� Ezt a máso-
dik agyat néha emlősagynak is nevezik, mert a legmagasabb szintet
az emlősöknél érte el a fejlődése� Az agytörzset körbeölelő középagy
összetettsége az elmúlt 3 millió évben növekedett a legnagyobb mér-
tékben, és a fejlődése is ezalatt, körülbelül 250 000 évvel ezelőtt érte
el a maximumát� Ez a terület ad otthont a nem akaratlagos, autonóm
idegrendszerünknek�
Végezetül, az új agy – legfontosabb összetevőjével, a neokortexszel
(a neo azt jelenti, hogy új vagy módosult) vagy agykéreggel – körülbelül
3 millió évvel ezelőtt kezdett kialakulni és felépülni az első két agy
köré� Ez teszi ezt a külső burkot (mely a narancs héjára emlékeztet)
120 fejleszd a gondolKodásod

a legújabb réteggé és a legfejlettebb agyi területté, amely a főemlősöknél

és az embereknél kifejlődött� A tudatos figyelmünk székhelyeként az
új agy ad helyet a szabad akaratunknak, a gondolkodásunknak és a ta-
nulási, valamint a logikus és értelmes gondolkodási képességünknek�
A 4.2. ábrán az agy (fültől fülig ábrázolt) keresztmetszeti képe mutatja
a neokortex vastagságát és méretét� A harmadik agy szürkeállománya
(neuronok) és fehérállománya (gliasejtek) egyaránt látható a képen�

AZ ElSőKéNT KIAlAKulT AGY: AZ AGYTöRZS éS A KISAGY

Az agytörzs elsősorban olyan alapvető életfunkciókat támogat, mint

például a pulzus és a légzés fenntartása és irányítása� Ezek az életfunk-
ciók minden állatfajnál közösek� Az agytörzs feladatai közé tartozik az
ébrenlét és az alvás különböző szintjeinek szabályozása is� Az agytörzs
nagyobb mértékben kontrollálja mind az ébrenlétet, mind az éberség
szintjeit, mint a neokortex magasabb központjai�

AGYKÉREG
(szürkeállomány)

GLIASEJTEK
(fehérállomány)

TALAMUSZ

HÍD

NYÚLTVELÔ

GERINCVELÔ

4.2. ábra: az agy fültől fülig ábrázolt keresztmetszeti képe

A cerebellum vagy kisagy szintén az első agyunk vagy hüllőagyunk

része� Ráncai és redői miatt világosan felismerhető a megjelenése� Ez
a három lebenyből álló, a többi agyi struktúrához viszonyítva nagy
szerkezeti egység a koponya hátsó részén, a neokortex leghátsó terü-
lete alatt kapcsolódik az agytörzshöz�
 a HáRoM agyUnK És Más dolgoK 121

Az új funkcionális agyi képalkotó eljárásokból az derül ki, hogy

a kisagy a legaktívabb agyi terület�5 A tudósok úgy vélik, hogy a kisagy
felel az egyensúlyért, a koordinációért, a proprioceptív érzékelésért*
és a kontrollált mozdulatok végrehajtásáért� A mozgáskoordinációnál
a kisagy végzi mind a motoros (serkentő), mind a fékező (gátló) funk-
ciót�
Bizonyos típusú egyszerű cselekvések és válaszreakciók tanulása,
koordinálása, memorizálása és tárolása a kisagyban történik� Amint
például valaki megtanul horgolni vagy akár kerékpározni, a cselekvés
elvégzéséhez már nagyon kevés tudatos emlékezetre lesz szüksége�
Egy-egy képesség elsajátítása és memorizálása – a kisagyba történő
behuzalozása – után a test már automatikusan, igen kevés tudatos gon-
dolat befektetésével végzi a cselekvést� A bevésődött attitűdök, érzelmi
reakciók, ismétlődő cselekvések, szokások, kondicionált viselkedésfor-
mák, tudattalan reflexek és a már elsajátított képességek mind a kis-
agyhoz kapcsolódnak és ott tárolódnak�
Amint már tudjuk, a neokortexben az egy neuronra eső kapcso-
lódások száma átlagosan 40 ezer� Amilyen lenyűgöző ez a számadat,
a kisagyban a Prukinje­sejteknek nevezett neuronok egyenként mintegy
100 ezer–1 millió kapcsolódással működnek� A kisagyban lévő szür-
keállomány az agy legsűrűbben „telepakolt” területe� Az emberi agyat
kitevő neuronoknak több mint a fele a cerebellumban található� Sőt
a kisagy az agy azon kevés területei közé tartozik, ahol az agysejtek
jóval a születés után is tovább szaporodnak� Érdekes, hogy amikor
a kisbabát ringatják vagy ölelik, ez ingereket továbbít a kisagyba, és
ez stimulálja valójában a baba fejlődését� A ringatásnak ez a jótékony
hatása körülbelül kétéves korig megmarad�

A mÁSoDIKKéNT KIAlAKulT AGY: A KöZépAGY

A másodikként kifejlődött agyi területet azért nevezik középagynak,

mert az a struktúra, amely ezt a területet kiteszi, pontosan az agy köze-
pében helyezkedik el� A terület egyéb elnevezései közé tartozik a lim-
bikus rendszer kifejezés; a limbus jelentése: határt képezni valaminek
a peremén vagy körülötte, és marginális vagy két szerkezet találkozá-
sánál előforduló dolgokra utal� Az emlősagy kifejezést is használják
erre a területre, mert ez fejlődött ki és specializálódott a legmagasabb

* Különböző testrészek testhez viszonyított helyzetének érzékelése – a Szerk.

122 fejleszd a gondolKodásod

szinten az emlősöknél� Az agytörzs felett elhelyezkedő középagy a fel-

nőtt ember esetében körülbelül egy sárgabaracknak megfelelő méretű�
Az emlékezeted felfrissítésére lapozz vissza a 3.7. ábrához, és nézd meg
a középagy elhelyezkedését és méretét� A 4.3. ábrán is külön jelöltem
a fejezetben tárgyaltakhoz kapcsolódó legtöbb agyterületet�

A KöZépAGY SZAbÁlYoZÓ fuNKcIÓI

Bár a középagy az agy tömegének csak az egyötödét teszi ki, a viselke-

désre tett hatása igen jelentős, ezért is szokták az érzelmi agy kifejezéssel
is illetni� A középagyat néha kémiai agynak is nevezik, mert ezen a te-
rületen történik sok különböző belső állapot szabályozása is�
A középagyunk viszi végbe azt a sok-sok csodálatos dolgot, amit
általában magától értetődőnek tekintünk – automatikusan fenntartja
és kontrollálja a testhőmérsékletet, a vércukorszintet, a vérnyomást, az
emésztést, a hormonszinteket és megszámlálhatatlan egyéb folyamatot�
A középagy igazítja és tartja fenn továbbá a belső állapotunkat a külső
világunk változásainak megfelelően� Középagy nélkül az anyagcserénk
olyan lenne, mint egy hidegvérű hüllőé, mert nem tudnánk fenntarta-
ni egy olyan állandó belső állapotot, amely ellensúlyozza a környezet
hőmérséklet-változásait�

A KöZépAGY NéGY TovÁbbI fuNKcIÓjA

Ezek mellett a szabályozó funkciók mellett a középagy felel további

négy fontos dologért: a küzdelemért, a menekülésért, a táplálkozásért
és a párzásért�
„Üss vagy fuss”. A középagy első két szerepét az úgynevezett „üss
vagy fuss”-reakcióként ismerjük� A  3� fejezetből emlékezhetsz rá,
hogy az autonóm idegrendszer a középagyban ered és magába foglalja
a szimpatikus („üss vagy fuss”) idegrendszert, amely akkor kapcsol
be, ha fenyegetettséget érzel vagy megijedsz� Képzeld el, hogy éppen
a szemetet viszed ki, amikor meglátsz egy medvét a bozótban� Amint
a neokortexed (tudatos agy) észleli a fenyegetést, ez a félelmet kiváltó
külső inger bekapcsolja az autonóm idegrendszert� (Valójában már
azt is tudjuk, hogy a középagy bizonyos részei már azelőtt érzékelik
a külső fenyegetést, hogy tudatosítanád�) Erre az autonóm idegrend-
szered automatikusan beindítja az „üss vagy fuss”-reakciót, hogy fel-
készítsen a cselekvésre� Ez elindít egy sor automatizált belső eseményt�
Egy azonnali adrenalinlöket menekülésre készíti fel a szervezetedet�
 a HáRoM agyUnK És Más dolgoK 123

Vér áramlik a belső szerveid felől a karod és a lábad izmaiba, hogy

a mozgásképességed maximalizálásával a lehető legjobb esélyekkel
menekülhess�
A fenyegető helyzetekben a középagy irányítja a létfontosságú funk-
ciókat, az élet megóvása érdekében� Ezek a reflexszerű válaszreakciók
univerzálisan megvannak minden emlősnél, mert mindannyian ren-
delkezünk az agy emlősagynak nevezett részével� Más szóval félelmetes
helyzetekben az emberi lények fiziológiai és biokémiai szempontból
szinte teljesen ugyanúgy reagálnak, mint egy nyúl vagy egy kutya�

NEOKORTEX

KÉRGESTEST
KÖZÉPAGY
TÖRZSDÚCOK
TALAMUSZ
HIPOTALAMUSZ

TOBOZ- AGYALAPI
MIRIGY MIRIGY

KISAGY HIPPOKAMPUSZ

AGYTÖRZS AMYGDALA

4.3. ábra: az agy áttekintése

A gerincvelő száloptikai kábelként továbbítja az ingereket az agyból

a test többi részébe, és üzeneteket visz a test felől vissza az agyhoz.
Az agytörzs részt vesz az olyan alapvető funkciók szabályozásában,
mint a nyelés, a vérnyomás, az ébrenlét szintjei és a légzésszám.
A kisagy felel az egyensúlyért, a testtartásért és a test térbeli el-
helyezkedéséért. Itt történik továbbá a mozgáskoordináció, valamint
az automatikus, bevésődött emlékek és viselkedésformák irányítása.
A középagy kémiai agyként működik, itt zajlik az automatikus belső
szabályozás és a kémiai egyensúly fenntartása. Ez a terület segít továbbá
a külső világból és a belső világunkból érkező jelek összeszervezésében.