„A drogfogyasztás ellen csak egy hatásos ellenszer van: az életigenlı világ,

és az élet méltóságába, értékébe, tartalmába vetett hit visszaállítása.”

(Szent-Györgyi Albert)

Szekszárd Város Stratégiája a kábítószer probléma visszaszorítására

2004.

Készítette:
Szekszárdi Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum
 I. Bevezetı a stratégia létrejöttérıl

Az illegális szereket kipróbáló, ill. fogyasztók aránya az országos átlaghoz közelít

Szekszárdon is. Különösen veszélyeztetett a középiskolás korosztály, mert az elsı
kipróbálások erre az idıszakra esnek, és ekkor kezdıdhet a rendszeres használat is.
Tapasztalataink szerint az elmúlt években a kipróbálás életkora csökkent, azaz egyre
fiatalabb korban kerülnek kapcsolatba legális és illegális szerekkel a serdülık
hasonlóan az országos tendenciához. „Minél alacsonyabb az életkor, amelyben valaki
elkezd alkoholt vagy egyéb kábítószert fogyasztani, annál nagyobb a valószínősége
annak, hogy rendszeres droghasználóvá válik!”(Ranschburg, 2001)
A droghasználat veszélyt jelent az egyénre, annak családjára, a helyi közösségre és a
társadalomra egyaránt. Egészségügyi, pszichés, és szociális problémákat okozhat,
kapcsolati konfliktusok, pályaválasztási-munkahelyi nehézségek, egzisztenciális
leépülés formájában. A kábítószer-használat már önmagában bőncselekmény, mely
magával hozhat egyéb bőncselekmények megvalósítását, pl. terjesztıi magatartás,
vagyon elleni bőncselekmények stb., ezért sosem az egyén problémája, nem elszigetelt
jelenség, ennél fogva megoldása is közös együttmőködést igényel.
Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata is elkötelezte magát, hogy koordinálja,
támogatja a kábítószer-elleni küzdelmet, ezért segítette a Kábítószerügyi Egyeztetı
Fórum (továbbiakban: KEF) létrejöttét, melynek feladata a helyi stratégia megalkotása
és koordinálása.
Szekszárd város stratégiája a kábítószer-probléma megoldásának érdekében átgondolt
és megalapozott hosszú távú program-tervezet. Végrehajtása, a célok elérése
Szekszárd város teljes lakosságának támogatását és közremőködését igényli.

II. Általános cél

„A harmadik évezred küszöbén egy szabad, magabiztos és produktív társadalom

kialakításának képe vezérel bennünket. Ez a társadalom az emberi méltóságot, a testi,
lelki, és szociális jóllétet, illetve az alkotóképességet kiemelt fontosságúnak tartja. E
tényezık megóvása és fejlesztése érdekében a társadalom képes kezelni a drogok
használatával és terjesztésével összefüggı egészségügyi, szociális és bőnügyi
ártalmakat és hátrányokat.”
(Nemzeti stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében)

Az emberi méltóság kialakulása és megtartása érdekében a legfontosabb cél az egyéni

harmónia, a testi, lelki és szociális jóllét és alkotóképesség, továbbá a jó társadalmi
közérzet megalapozása, fejlesztése és védelme (promóció).
Emellett a drogok használatának, terjesztésének akadályozása, a drogos karrier
megelızése (prevenció).

2 drogstratégia
 III. Fı célok

Annak érdekében, hogy a közös, megálmodott jövıkép megvalósuljon szükséges, hogy:

a társadalom váljon érzékennyé a drogkérdések hatékony kezelése

iránt, a helyi közösségek pedig növeljék problémamegoldó készségüket
a kábítószer-probléma visszaszorításában (közösség, együttmőködés)

esélyt megteremteni arra, hogy a fiatalok képessé válhassanak egy

produktív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására
(megelızés)

segíteni a drogokkal kapcsolatba kerülı és a drogproblémákkal küzdı

egyéneket és családokat (szociális munka, gyógyítás, rehabilitáció)

és csökkenteni a drogokhoz való hozzáférés lehetıségét (kínálat-csökkentés)

(Nemzeti stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében)

Annak érdekében, hogy ez mindenki számára megvalósulhasson szükséges:

1. A teljes értékő, minıségi élet értékké válása a társadalomban (egyház, iskola,

média, közmővelıdés eszközeivel).
2. Társadalmi érzékenység a drogproblémák iránt (média, iskola, közmővelıdés).
3. A fiatalok önismeretének, önbecsülésének, problémamegoldó képességének
fejlesztése (média, iskola, család,).
4. Elıbbiek birtokában a fiatalok érzelmi és értelmi stabilitása, és részükrıl a
káros szenvedélyekre nemet mondani tudás képességének kialakítása (iskola,
család, kortárs-segítı csoportok, ifjúsági közösségek).
5. Felismerni a krízishelyzeteket, a kiinduló probléma megoldására is figyelmet
fordítani.
6. Empátiával fordulni a bajbajutottak felé.
7. Segíteni a már drogfüggı egyéneket és családjaikat (szociális munka,
gyógyítás, rehabilitációs intézmények, RÉV, önsegítı ifjúsági és szülıi
közösségek).
8. Csökkenteni a drogokhoz való hozzáférést (határırség, rendırség, ifjúsági
szórakozóhelyek).

3 drogstratégia
 IV. Szekszárdi Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum létrejötte

2000. december 05-én az Országgyőlés [[96/2000.(XII.11.) Ogy. határozat] elfogadta a

„Nemzeti stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében” címmel a
kormány kábítószer-ellenes stratégiáját.
Szekszárdon 2001. szeptember 25-én Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata
támogatásával alakult meg a Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum a Nemzeti
Drogstratégia ajánlásainak megfelelıen.
A KEF célja, hogy összefogja a probléma megoldása érdekében tevékenykedı helyi
szakembereket, és szervezetek képviselıit. A fórumban az állami, önkormányzati, civil
és egyházi szervezetek képviseltetik magukat: a prevenció és terápia világának
szereplıi, a közösségfejlesztés szervezetei, a gyermekjóléti szolgálat, valamint az
igazságszolgáltatás, a rendırség és az önkormányzat szakosított szerveinek képviselıi.
A Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum jogi személyiséggel nem rendelkezı szakmai
munkacsoport, amely tevékenységével igyekszik összhangot teremteni a drogprobléma
visszaszorításában alapvetı fontosságú négy terület (közösség és együttmőködés,
megelızés, gyógyítás és rehabilitáció, kínálatcsökkentés) szervezeteinek és
intézményeinek munkájában.
A Fórum helyi szinten koordinálja és elısegíti a Nemzeti Stratégia által
megfogalmazott rövid, közép és hosszú távú célok megvalósulását.
Kapcsolatot tart a Tolna megyében mőködı KEF-ekkel, a Nemzeti Drogmegelızési
Intézettel, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium Kábítószerügyi Koordinációs
Bizottságával és tagja a Dél-Dunántúli Regionális Kábítószerügyi Egyeztetı
Fórumnak.

A KEF kiemelt feladata, hogy támogatja az „alulról jövı” kezdeményezéseket,

szakmai ajánlóként koordinálja és elısegíti az országos, illetve nemzetközi
pályázatokon való helyi részvételt.

Egységes szakmai és módszertani szemléletmód megvalósítására törekszik, továbbá

arra, hogy ésszerősítse és koordinálja a városban zajló kábítószer-megelızı
tevékenységet. Ennek érdekében helyzetfelmérést végez, kerekasztal beszélgetést,
szakmai konferenciát szervez, kiadványt szerkeszt és kiad.

Segít a helyi erıforrások mozgósításában, összehangolja a helyi szereplık

tevékenységét, javaslatokat tesz, ajánlásokat fogalmaz meg az esetleges
párhuzamosságok elkerülése érdekében.

Az önkormányzat szakmai tanácsadó testületeként tevékenységét a helyi drogstratégia

alapján végzi.

4 drogstratégia
 V. Helyzetelemzés

2003. márciusában a KEF 5 évre visszamenılegesen adatokat kért azoktól a

szervezetektıl, akik feladatukból adódóan ill. hivatalból kapcsolatba kerülhetnek
kábítószer-fogyasztókkal. A szociális szféra, az egészségügy, az oktatás és a
kínálatcsökkentés intézményei mellett a civil (elsısorban prevenciós) intézmények is
rendelkezésünkre bocsátották adataikat az egységes rendszerbe foglalás céljából.

1. Az egészségügyi intézményekben ill. ambuláns szolgálatnál kezelésre jelentkezett

fogyasztók

Tolna Megyei Önkormányzat Kórháza – Pszichiátriai Osztály

A Tolna Megyei Önkormányzat Kórháza Pszichiátriai Osztályának megyei hatókörő a

statisztikája így az egész Tolna megyére vetítve értelmezendı. Az adatok alapján a
drogbetegek szerfogyasztása vegyes, illegális és legális szereket egyaránt használtak.

Kezelésben megjelent kábítószer-fogyasztók

fı száma

50
29 23
10 10 9
1 2 6
0
1998 2000 2001 2002
Elsı alkalommal kezelésben részesült beteg
Az év folyamán kezelésben részesült összes beteg

Az adatszám alacsony. Az osztály megítélése szerint ez azonban csak a jéghegy

csúcsa lehet, hiszen a fenti adatok csak azoknak a drogfüggı betegeknek a számát
jelölik, akik a megvonási tüneteik miatt önként jelentkeztek kezelésre a pszichiátriai
osztályon.
Az egészségügyi statisztikában kötelezıen jelölt szerek a következık: ópiát,
kokain, kannabisz, amfetamin, nyugtató típusú kábítószerek, ill. inhalánsok,
hallucinogének és egyéb szerek. Több szer egyidejő használatát (politoxikománia)
külön kezeli a statisztika.
A négy év adataiból kitőnik, hogy a leggyakrabban használt szercsoportba az
amfetamin típusú szerek tartoznak. Ezt követik a legális nyugtató típusú szerek, majd a
kannabisz-származékok.
Az életkort tekintve a kezelésben megjelentek 47%-a a 20-24 éves korosztályhoz
tartozik. Ezt követi a 35-39 éves korcsoport, majd a 25-29 évesek. A kezelésben
megjelentek 56%-a férfi, 46%-a nı.

5 drogstratégia
Tolna Megyei Önkormányzat Kórháza – Szocioterápiás és Rehabilitációs Osztály

Az osztály saját megítélése szerint nem alkalmas kábítószeres betegek rehabilitációs

kezelésére. Ennek oka az osztály nyitottsága és vegyes beteganyaga (alkoholbetegek,
krónikus pszichiátriai, geriátriai betegek).

Kezelésben megjelent kábítószer-

fogyasztók száma
Fı
40
30 32
20 19 17
10 13 11
0
1998év 1999év 2000év 2001év 2002év

A legmagasabb értéket az elmúlt öt év alatt a nyugtató típusú szerek használata

mutatta. Ennek aránya 1999-ben 81%, 2000-ben 79%, szemben a többi szer
használatával, ami mindvégig alacsony értéken maradt. 1998-ban 1 fı marihuána-, 3 fı
ópiát-, 1 fı szervesoldószer-, 4 fı amfetamin-fogyasztót jelöl a statisztika; 2002-ben
pedig nem kezeltek illegális szerhasználót az osztályon.
A nemi arány ebben az intézményben is a férfi betegek többségét jelzi. A nyugtató
típusú szerek fogyasztása viszont a nık 86%-nál jelent meg problémaként, szemben a
férfiak 67%-val.

Szent Erzsébet Karitász Alapítvány RÉV Szenvedélybeteg-segítı Szolgálat

Az alapítvány 1999-tıl -önkormányzati támogatással- mőködteti a RÉV szolgálatot,

mely a megyében élı legális és illegális kábítószer-problémákkal küzdı személyek és
hozzátartozóik alacsonyküszöbő, pszichoszociális ellátó helye.

A klien sfo rg a lo m alaku lása a R É V S zo lg álatn ál

1999 . szep tem b er - 2002. d ec em b er

20 02 612
356
20 01 629
333 Ö s s zes e n
(T o ln a m e g ye )
20 00 490 S zekszá rd
282
19 99 123
0
0 2 00 40 0 60 0 80 0
ese talk alom

6 drogstratégia
A 2000. évtıl emelkedik az esetszám és további emelkedés várható, hiszen az
elterelést a nem függı szerhasználók részére március 1-jétıl ismét lehetıvé tette a
módosított Büntetıtörvénykönyv.

A kábítószer-fogyasztók és hozzátartozóik számának 2000

alakulása 2001

250 2002
203
200
eset/alkalom

155
150 130
94 95 93
100 68
52
36 47 48 62
50
0
Szekszárd Összes Szekszárd Összes

Kábítószer fogyasztók Hozzátartozók

2002-ben 333 esetben keresték fel kábítószer-problémával a szolgálatot, ebbıl 163

a szekszárdi megkeresés. A szerhasználók és hozzátartozóik kétszer olyan gyakran
kértek segítséget 2002-ben, mint 2000-ben. A grafikonon jól látható, hogy az
esetszámok évrıl évre emelkedı tendenciát mutatnak. (Az emelkedés oka nem
feltétlenül a droghasználók számának emelkedése, hiszen a növekedést elısegíti az is,
hogy a szolgálat évrıl évre ismertebbé válik.)
A kábítószer-probléma kezelésében kiemelt szerepe van a családnak, mint megtartó
erınek, ezért a szolgálat fontosnak tartja a hozzátartozókkal folytatott segítıi munkát
is.

2. Kábítószer – bőnözés

Tolna Megyei Rendır-fıkapitányság

A Szekszárdi Rendırkapitányság illetékességi területén (Szekszárd és a hozzá

tartozó települések) kábítószerrel való visszaélés bőncselekménye miatt évente 6-10
eljárás indult. (Esetenként 4-6 fı ellen).
Statisztikai adatokkal csak a 2000-es évtıl kezdıdıen rendelkeznek. 2000-ben 7,
2001-ben 6, 2002-ben 10 esetben indítottak eljárást. Az adatok megközelítılegesek,
mivel pontos statisztika nem áll rendelkezésünkre.

Szekszárdi Városi Ügyészség

Az ügyészség illetékességi területén a fiatalkorú elkövetık magatartását az ún.

fogyasztói típusú elkövetési mód jellemezte. Kábítószerfüggı fiatalkorú gyanúsított
büntetıjogi felelısségre vonására nem került sor. 2002-ben több esetben is megjelent a
fogyasztói típusú magatartás mellett a forgalmazói típusú, kereskedéssel megvalósított
kábítószerrel való visszaélés. Vádemelésre - az utóbbi öt év átlagát tekintve - az esetek
kb. 32 %-ban került sor.

7 drogstratégia
A felnıtt korú elkövetık esetében is jellemzıen kábítószer-fogyasztás jelenik meg és
zömében csekély mennyiségre követik el a bőncselekményt. Az elkövetık közül
kábítószerfüggı 2000-ben 20 %, 2001-ben 18.18 % és 2002-ben 3.22 %. Vádemelésre
az öt év átlagát tekintve az esetek többségében kb. 66 %-ban került sor.
Mind a két korosztály esetében megállapítható, hogy a kábítószer bőnözés igen
hullámzó tendenciát mutat. Az országos statisztika 1998-ban 1727 fıt tart számon e
bőncselekmény kapcsán, vagyis 3.7 %-a az elkövetıknek Szekszárd és környéki.

A Szekszárd Városi Ügyészség illetékességi területén a

kábítószerrel visszaélés bőncselekményének elkövetése
ügyében indult eljárások

80 64 67
55 51
60 44
40 29 31
fı

20 20 18 20
14 12 11
20 6
0
1998 1999 2000 2001 2002
Felnıttkorú elkövetı Fiatalkorú elkövetı Összesen

Tolna Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

Az intézetben az adatszolgáltatás idıszakában 12 fıt tartottak fogva kábítószerrel

való visszaélés bőncselekménye miatt. Ebbıl 4 fı töltötte jogerıs szabadságvesztését,
8 fı elızetes letartóztatásban volt.
Az intézetben kábítószerrel összefüggı bőncselekmények (pl. vagyon elleni
bőncselekmények) miatt fogva tartott személyek is tartózkodnak, közöttük drogfüggı
nincs.

Tolna Megyei Közigazgatási Hivatal Gyámhivatala

A hivatal adatszolgáltatásából kiderül, hogy a 2002-es évben a 326 pártfogás alatt

álló fiatalból 9 fı állt kábítószerrel kapcsolatos eljárás alatt. Azaz az esetek 2.76 %
jelenik meg a kábítószerrel való visszaélés.

3. Drogfogyasztás középiskolások körében

Országos vizsgálat eredményei szerint a középiskolások körében 1996 és 1999 között

a tiltott szereket valaha kipróbálók aránya mintegy megduplázódott.1 1999-ben végzett
ESPAD vizsgálat szerint a szekszárdi középiskolások illegális szerfogyasztás
életprevalencia értéke 27.05% (Budapest 28.8%), azaz a tanulók több, mint negyede
fogyasztott már élete során illegitim szereket.
1
Jelentés a Magyarországi kábítószerhelyzetrıl 2000. Az Ifjúsági és Sportminisztérium szakmai
kiadványsorozata (124.o.)

8 drogstratégia
Az 1999-es „A drogfogyasztás terjedésének fıbb jellemzıi Szekszárd város 16
éves középiskolás tanulóinak körében” c. vizsgálatot (ESPAD) dr. Kiss Mária Az
Egészségért Alapítvány vezetıje végezte.
A kutatás alapjául szolgáló kérdıíveket 842 szekszárdi középiskolás töltötte ki,
melybıl 806 volt értékelhetı.
A diákok az illegális szerek kipróbálását veszélytelenebbnek minısítik, mint a
cigaretta állandó fogyasztását (még az ópium néhányszori fogyasztása is magasabb
veszélytelenségi értéket kapott). A marihuána esetében 22.3 % nem tesz különbséget a
néhányszori használat és a kipróbálás veszélye között.
A legális szerek veszélytelensége még magasabbra értékelt pl. a rendszeres
nyugtatószedést a diákok 12.2 %-a tartja nem, vagy alig veszélyesnek.
Az alkohol esetében még nagyobb az elfogadottság, a diákok 29.5 %-a úgy véli
nem, vagy alig veszélyes az, hogy valaki majdnem mindennap megiszik 4-5 italt.
A legális szerek fogyasztásának elfogadottsága megjelenik abban is, hogy kevésbé
helytelenítik a diákok azt, ha valaki cigarettát, alkoholt, nyugtatószereket használ,
mintha ugyanezt az illegális szerekkel tenné.
Az LSD-használat stagnálása mellett minden szercsoport fogyasztási aránya
növekedett, legszembetőnıbben az országos trendhez igazodva a marihuánáé és az
extasyé.
1997-hez képest ötszörösére nıtt az extasy-használók száma.(0.41%-ról 2.23%-ra).
A drágább/magasabb árfekvéső kábítószerek (kokain, heroin) is hozzáférhetıek a
diákok számára, egy szők réteg rendszeresen használja is ezeket.
Az elsı kipróbálás életkora is csökken. A kutatás alapján megállapítható, hogy az
elsı cigaretta elszívása, a szipuzás kipróbálása és az elsı berúgás néhány esetben már
10 éves kor elıtt megtörténik. Jellemzıen azonban a 14. életévtıl zajlanak a
kipróbálások, legális és illegális szereknél egyaránt. Minél korábbi életkorban történik
a kipróbálás, annál valószínőbb, hogy problémát fog okozni az adott szer a késıbbi
életévekben.

A kipróbálás alakulása életkort tekintve

(fı)

Szercsoportok Soha 10 10 11 12 13 14 15 16 17 18 év Összes

év év év év év év év év év és en
alatt felett
Kannabisz- 756 - - - 2 2 10 20 12 2 1 806
származékok
kipróbálása
Extasy kipróbálása 785 - - - - 1 6 7 5 1 1 806
Szipuzás 774 1 - 3 1 6 8 9 4 - - 806
kipróbálása
Elsı cigaretta 302 45 44 45 10 10 11 41 10 1 - 806
4 1 3
Elsı berúgás 414 4 7 4 18 55 14 12 32 7 3 806
2 0

9 drogstratégia
4. Drogprevenció

Szekszárd város drogprevenciós palettája színes, hiszen több szervezet tevékenykedik

e területen.
Az adatszolgáltatásban, megjelent szervezetek a következık: Az Egészségért
Alapítvány, K.O. Egyesület, RÉV Szenvedélybeteg-segítı Szolgálat és a Tolna
Megyei Rendır-fıkapitányság.

A rendırség a város négy általános iskolájában tartott DADA (Dohányzás-Alkohol-

Drog-AIDS) oktatást a 2002/2003-as évben 458 fı részére. 1995-ben kortársképzésben
is részt vett, melyek egyhetes nyári tábor keretében zajlanak. Azóta kb. 300 fıt
képeztek ki.

A K.O. Egyesület tagjai képzett kortársoktatók, akik szerepet vállalnak a primer

prevencióban kortárs-foglalkozások, drogprevenciós mősorok tartásával ill. anti-drog
diszkó szervezésével. Mőködési területük Szekszárd és Tolna megye általános és
középiskolái. Évente kb. 50-100 prevenciós órát tartanak.

Az Egészségért Alapítvány részben drogepidemiológiai kutatásokat (pl. ESPAD

vizsgálat több évben is), részben drogprevenciós foglalkozásokat, kortársképzést és
egyéb programokat (pl. drogkonferencia, drogdiszkó, nyári tábor stb.) szervez, illetve
drogprevenciós multimédia CD és kiadványt szerkeszt. Hasonlóan az elızı
szervezetekhez megyei hatókörrel dolgoznak.

A RÉV Szenvedélybeteg-segítı Szolgálat mőködése óta, 1999-tıl a prevenció

mindhárom színterén tevékenykedik. Iskolai drogprevenciót a megye általános és
középiskoláiban végez csoportfoglalkozások keretében.
Emellett pedagógusképzéssel, elıadásokkal színesítik tevékenységüket. Prevenciós
tevékenységeik kapcsán 2002-ben kb. 1400 fıvel kerültek kapcsolatba.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Tolna Megyei Intézete 2002-

ben 8x3 órás foglalkozás keretében képzést szervezett az egészségügyben
dolgozóknak „A kábítószer fogyasztókkal elıször találkozó szakemberek
továbbképzése” címmel. A megye középiskoláiban prevenciós elıadásokat
szerveznek.

A 2003-ban megalakult Tábita Alapítvány (Metodista Egyház keretein belül) is

bekapcsolódott a prevenciós intézmények munkájába. Az alapítvány célja, hogy az
állami gondozásból kikerülı, kallódó fiatalokon segítsen.

10 drogstratégia
5. Összegzés

Szekszárd város droggal való fertızöttsége számszerően nem megállapítható, mivel az

adatszolgáltatók többnyire megyei hatáskörő intézmények. Az adatokból azonban
látszik, hogy a probléma jelen van a városban és a megyében is. Különös figyelmet
érdemel a középiskolás korosztály, ahol a kipróbálás és a rendszeres használat elindul.
Fontos információ az is, hogy az illegális kábítószerek mellett elfogadott és növekvı
mértékő a legális szerek használata. Ez ugyanolyan problémákat idézhet elı, mint a
tiltott szerekkel való visszaélés.
A meglévı statisztikai adatok csak a jéghegy csúcsát jelentik, hiszen egészségügyi és
pszichoszociális intézmények esetén csupán a kezelésben megjelentek száma,
büntetıszervek esetén csak a felderített bőncselekmények száma tükrözıdik, az iskolai
kutatásokban pedig inkább helyzetképek érhetık tetten, a trendek kevésbé követhetık
nyomon.

11 drogstratégia
 VI. Kezelési lánc intézménytípusok szerint

1. Az addiktív problémák kezelésének intézményi háttér története

1980-tól
 Megkezdik a Megyei Kórház Palánki Szocioterápiás és Rehabilitációs
Intézetében az alkoholbetegek kezelését. 110 ágy: komlex kezelés – pszicho-
szocio-munkaterápia.
 Minden járási székhelyen a járóbeteg ellátás keretében Ideggondozók –
Alkoholgondozók jönnek létre.
 Gyermek Ideggondozót hoznak létre.
 NÍVÓ (Nem ivó) AE Klub indul alkoholisták és hozzátartozóik részére a
Pollack utcai Öregek Napközi Otthonában.
 Megkezdik az Iskolavédınıi Hálózat kialakítását.
 Rendszeres elıadások indulnak az iskolákban alkohol és dohányzás
témakörben.
1988.
 A Pedagógus továbbképzı Intézet szakmai támogatásával a Megyei Tanács
Egészségügyi és Mővelıdésügyi szakemberei részére továbbképzést tart
drogügyben.
 Továbbképzések, elıadások iskolaigazgatók, ifjúságvédelmi felelısök és
védınık részére, pl. a Babits Mihály Mővelıdési Ház mentálhigiénés
alapképzése humán szakembereknek megyei hatókörben.
 Alapítványok egyesületek alakultak az egészségmegırzés, drogmegelızés
érdekében.
1989
 Jelentıszolgálat megszervezése: terápiás és megelızı szolgálatok részére.
 Alkoholellenes Megyei Bizottság felállítása
 Egészségvédelmi Tanács létrehozása (megyei)
 Megyei Egészségvédelmi Program kialakítása
1990
 Megyei Egészségvédelmi Börze (Külön drogszekció)
1992
 Megyei Drogegyeztetı Fórum ÁNTSZ támogatásával
 Folyamatosan kortárs-képzések a drogmegelızés érdekében
1993-1994-1995
 DROG-STOP rendezvény a Sportcsarnokban
 DROGNAPTÁR kiadása és „Gurul a labda” játék
 Rajzpályázatok, drogellenes diszkók
1997
 Kalitkába zárt repülés drogellenes multimédia CD kiadása
1994, 1997, 1999, 2000
 Drog-epidemiológiai felmérések középiskolai tanulóknál.
1999
 Folyamatos OM-ISM támogatással iskolai drogmegelızési komplex
programok.

12 drogstratégia
  RÉV Szenvedélybeteg-segítı Szolgálat megkezdi mőködését.
2001
 Kistérségi tájékoztató a Nemzeti Drogstratégiáról .
 Szekszárdi Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum megalakul.
2001-2002
 Szülık Drogtájékoztató Klubja.
1996, 2002, 2003
 Konferenciák szervezése a város szakemberei számára.

2. Megelızés
Az iskolákban az alábbi szervezetek vállalták fel a drogprevenciót:
Az Egészségért Alapítvány, ÁNTSZ, EgVéd BT., Karitász RÉV Szenvedélybeteg-
segítı Szolgálat, Kallódó Ifjúságot Mentı Misszió Támogató Alapítvány - Zsibrik,
K.O. Egyesület, Tolna Megyei Rendır-fıkapitányság, Bőnmegelızési Osztály DADA
program.
A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium és az Oktatási Minisztérium
kezdeményezésére komplex, szervezett egészségfejlesztési és drogprevenciós
pályázati program indult 2001-tıl, melynek pályázati jogát a fent említett szervezetek
közül hárman nyerték el (Az Egészségért Alapítvány, ÁNTSZ, RÉV Szolgálat). A
városban tanuló 9083 diák (általános iskola felsı tagozat, középiskola, fıiskola)
részére a prevenciós szolgáltatók kapacitása kevés, ezért javasoljuk a helyi
szakemberek képzését, érzékenyítését. Az iskolai drogügyi koordinátorok képzése az
elmúlt években esetleges volt és csupán néhány fıt érintett.
A fenti intézmények különbözı eszközökkel, módszerekkel dolgoznak (DADA,
kortársképzés, bizonyságtétel, készségfejlesztés, képzések) színesítve ezzel az
elsıdleges megelızés palettáját.

3. Kezelés
Ambuláns ellátást biztosít a Tolna Megyei Önkormányzat Kórház I. és II.
Mentálhygiénés Gondozó, a Gyermek-, és Ifjúságpszichiátriai Gondozó, és a RÉV
Szolgálat, mint alacsonyküszöbő intézmény. Szekszárdon az egészségügyi ellátás
mellett így jelen van a pszichoszociális segítségnyújtás.

Fekvıbeteg ellátást biztosítanak a Tolna Megyei Önkormányzat Kórház Pszichiátriai

Osztály, és a Szocioterápiás és Rehabilitációs Osztály Palánk.
A szocioterápiás osztály nem alkalmas kábítószer-problémával küzdık rehabilitációs
kezelésére, mivel ezen betegcsoport ellátása speciális rezsimben történhet. Az akut
pszichiátriai osztály a drogbetegek heveny megvonásos tüneteinek kezelésére
alkalmas.

4. Utógondozás
Szekszárdon nincs szervezett utógondozás, mivel hiányoznak az intézményi feltételek
(félutas ház, védett munkahely) és a koordináció.

13 drogstratégia
VII. Összefoglalás, konklúzió

Városunkban a promóció, mint szemlélet teljes mértékben hiányzik mind az

intézményi, mind a lakossági közegbıl. Az utóbbi évektıl koordináltabb iskolai primer
prevenció kezdıdött, ám Szekszárdon a lefedettség csekély, a programok
esetlegessége miatt vannak átfedések.
Az egészségügyi, a szociális intézmények hálózata alulfejlett a droghasználók
kezelésének tekintetében. A tercier prevenció (visszaesés megelızése), rehabilitáció
intézményrendszerének egyes elemei hiányoznak. A kínálatcsökkentés intézményei is
fejlesztésre szorulnak.

14 drogstratégia
VIII. A stratégia szemléleti kerete

promóció - elsıdleges törekvés

Az egyén testi-lelki-szociális harmóniájának, egészségének és jó közérzetének
elısegítése, ebben való megerısítése és védelme, amely kompatibilis az Uniós
törekvésekkel (WHO - Ottawai Charta).

prevenció - másodlagos törekvés

A káros szenvedélyek (drog-, alkohol-, szerencsejáték és egyéb káros
szenvedélyek) megelızése, gyógyítása (ellátó intézmények).

multidiszciplináris-modell
Többszektorú figyelmet és koordinált szakágazati együttmőködést
(népegészségügy, egészségügyi alapellátás, háziorvosi és védınıi szolgálat,
pszichiátria, mentálhigiénés ellátás és más segítı szolgálatok, oktatás,
közmővelıdés, családsegítés, szórakozóhelyek, szociális munka, rehabilitáció,
határırség, rendırség, igazságszolgáltatás), valamint társadalmi (családi,
rokonsági, szomszédsági, munkahelyi, önsegítı civil közösségi, helyi
önkormányzati) cselekvést igényel.

kereslet, kínálatcsökkentés egyensúlyára épülı megközelítés

Amíg kereslet van, addig kínálat is létezik. Önmagukban tehát a kínálati oldalon
ható beavatkozások feltétlenül szükségesek, de nem elegendık. A büntetı-
igazságszolgáltatás eszközei mellett a megfelelı megelızésre és a problémákkal
küzdı kábítószer-fogyasztó egészségügyi és szociális kezelésére is szükség van.

partnerség, együttmőködés
A városi stratégia a lakosság és az intézményrendszer szervezeteinek, valamint
a helyi közösségek alkotó tagjainak együttmőködésére számít. Vallja, hogy az
összehangolt és együttes cselekvések megsokszorozzák hatásukat. Figyelembe
veszi a családok, az iskola és a kis közösségek igényeit. Szorgalmazza a
megyei, regionális, országos együttmőködést.

tények elsıbbsége
A városi stratégia feltárt tényekre, és nem vélekedésekre épít. A beavatkozások
közül a tudományosan megalapozott módszereket pártolja.

elszámoltathatóság
Meghatározott idıközönként elvégezzük a stratégia felülvizsgálatát.

hosszú távra történı tervezés

A kábítószer-probléma visszaszorítása csak hosszú idıtávokban valósítható
meg. A rövid távra tervezett megoldások nem vezethetnek eredményre, hiszen a
felszíni gyors reakciók csak „tőzoltásra” alkalmasak, a kábítószer-fogyasztást
fenntartó tényezık megelızésének, monitorozásának viszont folyamatosnak
kell lennie.

15 drogstratégia
 IX. A helyi hosszú, közép és rövid távú célok

A Szekszárdi Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum a Nemzeti Stratégiával összhangban a:

- hosszú távú célokat nyolc évre,
- a középtávú célokat négy évre,
- a rövid távú célokat egy évre határozta meg.

1. PROBLÉMAÉRZÉKENYSÉG – KÖZÖSSÉG, EGYÜTTMŐKÖDÉS

A társadalom váljon érzékennyé a drogkérdések hatékony kezelése iránt, a
helyi közösségek pedig növeljék problémamegoldó készségüket a
kábítószer-probléma visszaszorításában.

Hosszú távú célok

 A drogproblémák kezelése iránt érzékenyebb, mőködı közösségek

kialakulása. A drogproblémák nem izoláltan jelennek meg egy-egy szők
csoportot érintve, hanem kapcsolódnak a fiatalok életkörülményeihez,
lehetıségeikhez, szabadidı-eltöltési szokásaikhoz, mentálhigiénés
állapotukhoz. A mőködı közösségek érdekében a következı célokat kell
megvalósítani:
• A családok érzékenyebbé tétele a drogproblémák felismerésében és
kezelésében. A család közvetítsen olyan értékeket és normákat, melyek
képessé teszik a gyermeket a konstruktív életstílus kialakítására és a drogok
elutasítására. Jelenleg a családok nem rendelkeznek megfelelı
információkkal és módszerekkel a droghasználat megelızését, felismerését
és kezelését szolgáló szervezeteket illetıen. Ennek eszköze információs
kiadványok eljuttatása a szülıkhöz, ezt a célt szolgáló média programok,
drogkérdésekkel foglalkozó szülıi értekezletek, tanácsadó szolgáltatások.
Fontosnak tartjuk öntevékeny drogellenes szülıi csoportok
megszervezıdését is. A drogfogyasztás kialakulása szempontjából
veszélyeztetett családok számára, a családbarát szociálpolitika eszközeivel
kell segítséget nyújtani.
• Munkahelyi drogpolitika kidolgozása, drogmentes munkahely program
kiszélesítése. Elsıdlegesen a droghasználók és a lelkileg, szociálisan
veszélyeztetettek számára speciális, munkahely-alapú megelızı-kezelı
programokat kell beindítani, valamint a biztonságos munkavégzés
érdekében a droghasználatot meg kell elızni akár ellenırzésekkel is. Ebben
a foglalkozás-egészségügynek kiemelt szerep jut. A szőrésnek akkor van
értelme, ha egy tágabb, megelızı-kezelı program része.
• A drogmentes szórakozási lehetıségek, ezen belül a biztonságos
szórakozóhelyek számának növelése. Tudomásul véve azt a jelenséget,
hogy a fiatalok szabadidı eltöltési szokásai jelenleg szórakozóhelyhez

16 drogstratégia
 kötıdnek, bezárásuk, mőködésük korlátozása helyett meg kell teremtenünk
a biztonságos szórakozás feltételeit: az üzemeltetınek biztosítani kell a
túlzsúfoltság elkerülését, a megfelelı szellızést, a folyóvíz biztosítását, a
személyzet célirányos képzését és ellenırizhetıségét, a helyszínen elérhetı
információs anyagokat, elsısegélyhelyet, együttmőködést a helyi segítı
szervezetekkel és intézményekkel. A szórakozóhelyek tulajdonosait
ösztönözni kell, a „Biztonságos szórakozóhelyek” mozgalom / akcióba
minél több szórakozóhelyet be kell vonni.
• A kábítószer-fogyasztók reintegrálása a közösségbe, elkerülve társadalmi
kirekesztıdésüket. Ehhez széleskörő intézményhálózatra van szükség,
együttmőködve az egészségügyi és szociális ellátás szervezeteivel.
 Adatgyőjtés és a kutatások újraszervezése. Akkor tudunk megfelelı módon
fellépni a drogproblémákkal kapcsolatban, ha reális információk állnak
rendelkezésünkre a kábítószerhelyzet mértékének tényleges nagyságáról és
összetevıirıl.

Közép távú célok

Epidemiológiai kutatások folytatása, rendszeressé tétele a diákok, és a

lakosság körében, az elkészült kutatások publikálása, adatszolgáltatási rendszer
hatékonyabbá tétele. Az 1999-es ESPAD vizsgálat folytatása.

A Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum koordinációs feladatainak ellátására
fıállású munkatárs alkalmazása

A koordinátor kiválasztása a KEF ajánlása alapján történjen.

Drogmentes programok és színterek létrejöttének támogatása: a helyi
közösség az iskola, a munkahely, a szórakozóhelyek, vonatkozásában. Az
Egészségügyi Minisztérium koordinálásával, civil szervezetek fogják össze az
elızıekben említett ún. egészségesebb színterek mozgalmait (falvak, városok,
iskolák, munkahelyek, kórházak, közösségek stb.) Ezek a WHO alapelvei
szerint jöttek létre és céljuk a helyi adottságoknak és lehetıségeknek
megfelelıen az egészségesebb élet kialakítása. Kívánatos, hogy e
mozgalmakban résztvevık száma növekedjék, a programok váljanak
széleskörően ismertté.

Helyi ellenırzési formák megteremtése és ellenırzése (pl. kábítószerbefolyás
alatti gépkocsivezetés, zenés-táncos szórakozóhelyek engedélyezési eljárása,
illetve a szórakozóhelyek ellenırzése abból a szempontból, hogy teljesítik-e a
követelményeket).

A diszkóbalesetek számának csökkentése. A közúti ellenırzések fokozása a
közösség egészének és a biztonságának érdekében. Fontos megszervezni, hogy
az éjszakai szórakozóhelyekrıl biztonságosan lehessen eltávozni
(pl.diszkóbusz).

Utógondozói programok kialakítása a gyógyult, a büntetés-végrehajtási
intézménybıl szabadult vagy fenntartó kezelés alatt álló drogbetegek számára.
Fontos, hogy ezek a személyek ne szoruljanak ki az oktatás és a munka
világából, az esetleges visszaesésük valószínősége csökkenthetı legyen. A

17 drogstratégia
 reszocializációs programok kialakítása több intézmény együttmőködését
igényli: helyi önkormányzat, munkaügyi központ, újra dolgozom program, stb.

Minıségi képzés biztosítása a helyi közösség kulcsszemélyeinek pl.
munkahelyeken személyügyi felelıs, média szakember, vezetı, helyi
drogkoordinátor részére.

A nemzetközi, testvérvárosi kapcsolatok erısítése. Tapasztalatcsere az
egészségnevelés, a drogmegelızés, és a kábítószer-használat kezelése terén.

Rövid távú célok

 Epidemiológiai kutatások kezdeményezése a diákok, és a lakosság körében,

az elkészült kutatások publikálása, adatszolgáltatási rendszer hatékonyabbá
tétele. Az 1999-es ESPAD vizsgálat folytatása.
 Ki kell aknázni az információs társadalom nyújtotta lehetıségeket, másrészt
létre kell hozni a KEF honlapját.
 A közösség számára használható helyi adatok összegyőjtése,
összehasonlítása a hazai trenddel. Az epidemiológiai adatokat a helyi
közvélemény, a helyi szakemberek, és a döntéshozók elıtt ismertté kell tenni
(média, elıadások, információs anyagok segítségével). Az egészségügyi és
büntetı-igazságszolgáltatási rendszer adatainak publikálása, ismertté tétele a
közösség kulcsszemélyei és döntéshozói számára.
 Az intézményrendszer felmérése, értékelése. A droghasználókkal, ill. az ilyen
irányból veszélyeztetett fiatalokkal, valamint drogprevencióval foglalkozó
szervezetek felmérése. Munkájuk mekkora populációt fed le, hány
szakemberrel, önkéntessel dolgoznak.
 A Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum további mőködésének biztosítása. A
helyi és a Nemzeti Stratégia kulcstényezıje a helyi KEF. A fórum győjti össze a
helyi drogproblémákkal kapcsolatos információkat, monitorozza a változásokat,
meghatározza a legfontosabb rizikócsoportokat, megállapítja a közösségi
prevenció célkitőzéseit, a terápia lehetıségeit, egyben pedig a prevenciós,
közösségfejlesztı és terápiás kapacitásokat is nyilvántartja. Biztosítja a helyi
szolgáltatásokról szóló információk elérhetıségét a helyi közösség tagjai
számára.
 Ajánlások, tájékoztatók kidolgozása és hozzáférhetıvé tétele a helyi
drogproblémák kezelésére. Különbözı szakmai szervezetek a helyi
drogproblémák kezelésével, a közösségi prevencióval és intervencióval és
közösségfejlesztéssel kapcsolatban kidolgozott ajánlásainak, tájékoztatóinak
hozzáférhetıvé tétele, felhasználása.
 Jogszabályi környezethez történı alkalmazkodás. Helyi rendeletek
alkotásánál kiemelkedı szempontként szerepeljen a megelızés, a biztonság, az
egészségnevelés.
 Helyi prevenciós szolgáltatók létesítése, megerısítése: olyan szabadidı
eltöltési lehetıségek megteremtése, melyek megelızik (vagy éppen
helyettesítik) a droghasználatot, ill. mint jelzı rendszer (a helyi ingyenesen
hívható telefonos lelkisegély-szolgálat) a drogproblémák megelızésében,
szakemberhez irányításában fontos szerepe van. A gyermekjóléti szolgálatnak

18 drogstratégia
 jogszabályban elıírt feladata a szabadidıs programok szervezése,
nyilvántartása.
 Helyi közösségi színterek mőködésének elısegítése. A fiatalok nevelésének,
képzésének és általában szocializációjának elısegítésén fáradozó intézmények
támogatása. Kiemelten a Mővelıdési Ház – Ifjúsági tér, Polip Iroda, ill. az
egyházi közösségi színterek.

2. PREVENCIÓ
Esélyt megteremteni arra, hogy a fiatalok képessé válhassanak egy
produktív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására (megelızés)

Hosszú távú célok

 A droghasználat terjedésének megállítása.

 Csökkenteni a droghasználók számának növekedési ütemét és elérni, hogy az
emelkedı tendencia megforduljon.
 Csökkenteni a drogokat kipróbálók számát.
 Városunkban is megfigyelhetı, hogy az elsı alkalommal drogokat használók
átlagéletkora az utóbbi években csökken. Ezt a tendenciát nagyon fontos
megfordítani. Minél késıbb találkozik valaki drogokkal, annál kisebb a
visszatérı használat kialakulásának veszélye, illetve rendszeres droghasználat
esetén annál jobb a szerhasználat abbahagyásának a prognózisa.
 A fiatalok számára ne legyen kulturálisan elfogadott a droghasználat.
Gyakran találkozunk azzal a jelenséggel, hogy a diákok körében követendı
minta, „sikk” a droghasználat. Ezért tudatosítani kell a fiatalok körében, hogy a
kémiai szerek használata veszélyekkel jár, s nem tartozik a „normatív”
viselkedési formákhoz.
 Az egészséges, drogmentes életstílus váljon vonzóvá. Pozitív üzeneteket
küldjünk fiataljainknak, hogyan lehet egészségesen produktívan élni. Itt a
hiteles példamutatás, önvizsgálat elengedhetetlen a felnıtt lakosság körében.
 A mőködı egészségfejlesztı, drogprevenciós programok fedjék le a város
ifjúságának minél szélesebb körét, az iskolából kimaradók, ill. munkanélküli
fiatalok csoportjait is, a család, a közoktatás, a felsıoktatás, a kiegészítı
oktatási rendszerek, a szabadidıs tevékenységek, a sport és az egyházi élet
színterein.

Közép távú célok

Mőködı egészségfejlesztı, drogprevenciót tartalmazó programok,

stratégiák mindazokon a színtereken, ahol a fiatalok felnınek

Fokozódjék a fiatalok drogokkal és a használat következményeivel
kapcsolatos tudása, a drogokkal kapcsolatos negatív (elutasító) attitődje.

19 drogstratégia

A hosszú távú iskolai prevenciós, egészségfejlesztés hangsúlyát a
készségfejlesztésre kell helyezni.

Az iskolákban szükséges az egészségfejlesztéssel és az életvezetéssel
kapcsolatos tantárgyakhoz integrált drogprevenció. Az integrált nevelés
megvalósulhat akár matematika óra keretében is, különbözı
számítások/matematikai példák segítségével.

Iskolai drogügyi koordinátor. A közoktatási intézményeket ösztönözni kell az
iskolai drogügyi koordinátor kinevezését illetıen. A koordinátor feladata az
iskolai kábítószer-ellenes stratégia koordinálása, a megfelelı információk
biztosítása a tanárok, a diákok és a szülık felé.

A helyi Kábítószerügyi Egyeztetı Fórumokban szakmailag megfelelı módon
kell képviselni a prevenciót.

Igénybe kell venni és ki kell aknázni az információs társadalom nyújtotta
lehetıségeket, másrészt létre kell hozni, illetve támogatni kell a megelızési
ismereteket speciális technikákkal megvalósító programokat és
szolgáltatásokat: CD-ROM, DVD.

Rövid távú célok

 A 2000/2001. tanévtıl folyamatos OM-GYISM által támogatott, az iskolák által

igénybe vehetı megelızı programokban való részvétel ösztönzése. Az
ajánlások szerint e programok akkor érik el a hatásukat, ha egy-egy osztály
diákjai meghatározott terv szerint, tanévenként minimum 5 alkalommal vesznek
részt a foglalkozásokon. Az optimális cél eléréséhez azonban a megelızés
folyamatos kell legyen, a környezet szoros együttmőködésével.
 Iskolai egészségstratégia kialakítását az oktatási törvény szabályozza, amely
kiemelt módon kezeli az iskolai drogstratégiát. A prevenció a drogok helyett az
egészséget, mint értéket helyezi a középpontba. Az egészségstratégia
kialakításában az iskolákban létrejövı drogkoordinációs munkacsoport kiemelt
szerepet játszik. A team tagjai: iskolai drogkoordinátor, kortárs-segítı csoport,
diákönkormányzat, iskolai egészségügyi szolgálat, külsı segítı szolgálat
szakembere, és lehetıség szerint szupervízor.
 Az iskolákban folyó prevenciós munka jobb feltételeinek megteremtése, az
együttmőködés eredményesebb formáinak kialakítása.
 Felmérések a fiatalkori droghasználat elterjedtségérıl és ennek monitorozása.
Az ESPAD módszerét alkalmazva helyi kutatások idırıl idıre történı
ismétlıdése a változások nyomon követése.
 Felmérések a prevenciós programok elterjedtségérıl. A helyi prevenciós
programok felmérése (módszer, szakember, cél, és érintettség tekintetében).
 Országos tapasztalatok felhasználása és hozzáférhetıvé tétele.
 Helyi (városi, megyei, regionális) Kábítószerügyi Egyeztetı Fórumokban a
prevenció területén dolgozók képviselete.
 A helyi közösségi kezdeményezések erısítése:
• szülıcsoportok, közösségi programok, egyházak közösségi munkájának a
támogatása,

20 drogstratégia
 • veszélyeztetett fiatalok számára speciális programok kidolgozása, a
meglevık összegyőjtése és megismertetése a szakemberekkel,
• (drog)alternatív szabadidıs és sport programok, mővészeti
tevékenységek és az ilyeneket szervezı intézmények támogatása.
 Információs kiadványok, médiaesemények, telefonos segítıszolgálatok
támogatása
 Képzés. Azokat az egészségfejlesztéssel foglalkozó, drogprevenciós képzéseket
hangsúlyozzuk, melyek speciálisan a serdülı- és fiatalkor problémáival
foglalkoznak és az önismeretet helyezik elıtérbe:
• A pedagógus-továbbképzésben az egészségfejlesztés mellett az
érzékenyítés kapjon hangsúlyt.
• A szociális- és gyerekvédelemmel foglalkozó szakemberek képzése és
továbbképzése.
• Lelkészek és egyházi munkások továbbképzése.
• Iskolai drogkoordinátorok képzése.
• Kortárs képzés, kortárs támogatók képzése.
• Az iskolaszék tagjainak, elsısorban a szülık egészségfejlesztı, prevenciós
hangsúlyú képzése.

3. SEGÍTÉS
Segíteni a drogokkal kapcsolatba kerülı és a drogproblémákkal küzdı
egyéneket és családokat (szociális munka, gyógyítás, rehabilitáció)

Szakemberek szerint a drogproblémával küzdık 5-10%-a kerül segítı

intézménybe/ellátásba, amely a probléma nagyságához képest a jéghegy csúcsa. Ezért
az elsıdleges feladat a kapcsolatfelvétel, a korai kezelésbevétel, az intézményi
rendszerbe delegálás. A kezelési lánc egyes elemei hiányoznak, ill. alulfejlettek, ezért
új intézményi formák, szakmai módszerek kialakítására van szükség.

Hosszú távú célok

 Megállítani a drogproblémával küzdık számának emelkedését.

 Társadalmi és egészségügyi károk csökkentése. A drogfogyasztás társadalmi
és egészségügyi ártalmai között szerepelnek az ápolási költségek, a táppénz, a
rokkant nyugdíj, a bőnözés kárai, a bőnüldözés és a büntetés-végrehajtás
költségei.
 A kezelés teljes spektrumának kialakítása. Szekszárdon a terápiás lánc egyes
elemei alulfejlettek, vagy hiányoznak. A kezelés intézményei súlyos kapacitási
gondokkal küzdenek.
 Regionális addiktológiai részleg kialakítása. A fekvıbeteg ellátás területén
regionális szinten megoldást jelentene az addiktológiai részleg kialakítása.
 Ki kell alakítani és alkalmazni kell a kábítószer-használókkal foglalkozó
egészségügyi és szociális (állami, önkormányzati és civil) intézmények
minıségbiztosítását és értékelését.

21 drogstratégia
  Civil szervezetek minıségkontrolljának kialakítása. Városunkban fıként
prevenciós szolgáltatásokat végeznek a civil szervezetek. Munkájukról és annak
hatásfokáról, költséghatékonyság mutatóiról rendelkeznünk kell megbízható
adatokkal.

Közép távú célok

Növekedjen a droghasználók egészségügyi kezelésének társadalmi

elfogadottsága. Sokszor hallani a közvélemény részérıl olyan véleményeket,
melyek megkérdıjelezik az egészségügyi ellátás indokoltságát. Ezeket
cáfolnunk kell: a droghasználók egészségügyi kezelése hosszabb távon
csökkenti a droghasználatból származó társadalmi, egészségügyi és kriminális
ártalmakat.
A drogfüggık betegek, akiket kezelni elemi humánus kötelességünk. A
drogbeteg megfelelı ellátáshoz jutása alkotmányos jog.

A segítı kapcsolatban (a kapcsolatfelvételtıl a kezelésen át a
reszocializációig) résztvevı droghasználók számának növekedése.

A szenvedélybetegek szociális ellátásának fejlesztése. Szenvedélybetegek
nappali ellátásának biztosítása.

A humán erıforrás és a szociális védıháló fejlesztése:
• Megkeresı programok megvalósítása (utcai szociális munka).
• Ártalomcsökkentı program (tőcsere).
• Védett munkahelyek, szállások, átképzési, rehabilitációs
programok biztosítása társszervekkel.

Képzési lehetıségek biztosítása a segítıi munkakörben dolgozók számára.
Professzionális segítık képzése, valamint kiégés elleni tréningek stb.

A klinikum, a kezelés területén nagyobb figyelmet kell szentelni a külföldi
együttmőködésre, képzésekre és tanulmányutakra.

Rövid távú célok

 Minél több drogproblémával küzdı segítı kapcsolatba vonása. Utcai

szociális munka, megkeresı programok kidolgozása, megszervezése, több
érintett szervezet bevonásával pl. Családsegítı Szolgálat, RÉV, Rendırség stb.
 Alacsonyküszöbő intézmény fejlesztése. Az ellátórendszer elsıdleges
lépcsıfoka az alacsonyküszöbő intézmény, amely kevés feltételt támaszt az
érintettel szemben. Ez segíti a bekerülést a magasküszöbő intézményekbe.
 Továbbképzések folyamatos biztosítása. Képzések és továbbképzések
folyamatos biztosítása az érintettekkel kapcsolatba kerülı szakemberek számára
(szociális munkás, egészségfejlesztı mentálhigiénikus, addiktológiai
konzultáns, pszichológus, addiktológus szakorvos, szupervízor stb. képzés)
 A középtávú célok megismertetése konferencia, média segítségével. A
középtávú célok megvalósulásának elıkészítése helyi, regionális és országos
szinten.

22 drogstratégia
4. KÍNÁLATCSÖKKENTÉS
„Csökkenteni a drogokhoz való hozzáférés lehetıségét”

A kábítószerek és a bőnözés között szoros összefüggés áll fenn. Hiszen a legtöbb

kábítószer-használó, függı sok esetben a kellı mennyiségő kábítószert valamilyen
bőncselekmény (kábítószer terjesztés, lopás, stb.) elkövetésével szerzi meg.
A kínálat három forrásból ered:
- illegális termelésbıl,
- csempészetbıl,
- legális gyógyszerek /prekurzorok/ illegális csatornákba terelésébıl.
A kínálatcsökkentés a kábítószerhez való hozzáférést csökkentését célozza a termelık,
az importırök, és a kereskedık elleni fellépés segítségével. Intézményrendszere: az
Ügyészség, Bíróság, Rendırség, a Vám- és Pénzügyırség, a Büntetés-végrehajtás, és a
Polgárırség.

Hosszú távú célok

 Csökkenteni a drogokhoz való hozzáférés lehetıségét, a termelık, importırök

és kereskedık elleni fellépés segítéségével.
 A felderítéshez szükséges technikai háttér, tárgyi feltételek színvonalának
javítása, az ellenırzéshez szükséges fıbb hatóanyagokat /ópiátok, amfetamin,
THC, kokain, LSD/ kimutató gyorstesztek alkalmazása, az ellenırzést végzık
megfelelı mennyiségő gyorstesztekkel való ellátása.
 Kábítószerek vizsgálatához szükséges laboratórium létrehozása.
 A kínálatcsökkentés intézményrendszerének fejlesztése, létszámbıvítés a
rendırkapitányságon.

Közép távú célok

A vagyon elleni bőncselekmények okainak, körülményeinek vizsgálata olyan

szempontból, hogy állhat-e a háttérben kábítószer fogyasztás illetve terjesztés.

Az illegális szerek terjesztésére alkalmas területek, objektumok
feltérképezése, rendszeres és fokozott rendıri ellenırzése, az ott folyó
tevékenység leleplezése.

Az illegális kábítószer csempész útvonalak felderítése, a megyén belüli
tranzit és célforgalom ellenırzése.

Rövid távú célok

 BTK-értelmezése, információk nyújtása.

 A törvényi tényállásban megfogalmazott magatartások/büntetendı
cselekmények illetve elkövetık felderítése, a felderítés hatékonyságának a
fokozása.

23 drogstratégia
 Az illegális kábítószer termelés felkutatása, termelı helyek felszámolása,
fokozott figyelemmel a szabadban vadon termı vadkenderekre és az indiai
kender termesztésére.
 Az amfetamin típusú szintetikus drogok illegális elıállításának, terjesztésének
felderítése.
 A kábítószer kereskedelemmel, terjesztéssel foglalkozó személyek, szervezetek
felderítése, felszámolása, személyi, tárgyi bizonyítási eszközök összegyőjtése,
az elkövetık büntetı eljárás alá vonása.
 A felderítés hatékonyságának fokozása, növelése pl.:
o A lakossági bejelentések segítségével /zöld vonal 06/80/200-178,
Telefontanú 06/80/555-111 –központi, Budapesti/ pl.: mezıırök
bevonása a cannabisz származékok ültetvényeinek felszámolása, a
mákültetvények rongálóinak felderítése érdekében.
o A rendvédelmi szervek szakembereinek képzése, ismereteik szintre
hozása folyamatos bıvítése. Speciális, belsı képzés az állomány részére,
hogy felismerje a szert/szerhasználatot, ill. a fogyasztóval való
bánásmód érzékenyítése céljából.
o technikai, tárgyi feltételek (pl. számítógép és gépjármő ellátottság)
javulása.
 A felderített esetekben a büntetı eljárások lefolyatatása, megfelelı
szankcionálása.
 Adatgyőjtés és szolgáltatás a rendıri intézkedést igénylı kábítószerrel
kapcsolatos halálesetekrıl.
 Gyógyszertárak ellenırzése: a gyógyszerek kiadása, recepthamisítások
felderítése un. prekurzor anyagok kezelése, kiadása.
 A szórakozóhelyek, ezen belül a discok és környékének fokozott ellenırzése
a fogyasztás, terjesztés, illetve disco balesetek megakadályozása céljából. Az
ellenırzısek a társszervek bevonásával folynak (APEH, ÁNTSZ,
fogyasztóvédelem, helyi önkormányzat, polgárırség, rendırség, tőzoltóság). A
gyakoriság növelése fıként a nyári hónapokban (pl.havonta) a higiéniai,
egészségügyi, tőzbiztonsági, mőködési és fogyasztóvédelmi feltételek,
számlaadási kötelezettség stb. ellenırzése végett fontos.
 A közterületen, nyilvános helyen –elsısorban iskolák és környékük– történı
fogyasztás és terjesztés, közúti szállítás megakadályozása érdekében
végrehajtott ellenırzések gyakoriságának növelése.
 A jármővezetı-képzésben, utánképzésben kiemelten jelenjenek meg az
addiktív szerek használatával együtt járó elváltozások, veszélyek.

24 drogstratégia
Felhasznált irodalom:
ISMERTETİ Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetrıl – 2002
GYISM 2002.
Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében
2000. december 05. - 96/2000.(XII.11.) Ogy. határozat, 42.
Ranschburg Jenı Dr. (2001): A drogfogyasztás kockázati tényezıi gyermek- és
serdülıkorban. IN: Jávor Éva (szerk.): DROGCSAPDA, 69.
Paginarum Kiadó, 2001

25 drogstratégia