You are on page 1of 3

Nyomtatók típusai és működési jellemzői

Nyomtató a programok eredményeinek papíron való megjelenítésére szolgáló eszköz. Az 1.


generáció gépeinél jelenik meg.

Csoportosítás működési elv szerint

Mátrixnyomtató
● Az írógéphez hasonló elv szerint működik. Az írógép esetében előre megadott jeleket
tartalmazó, kalapácsok ütnek a festékszalagra, míg a mátrixnyomtatók esetében apró
tűk ütnek a festékszalagra, és így áll elő a kép. Tehát az írógéppel ellentétben nincs
kötött karakterkészletük, a tűk segítségével tetszőleges jel képe előállítható, illetve nem
túl nagy felbontású grafika is nyomtatható velük. A 9, 12 vagy a 24 tűt tartalmazó
modellek a leginkább elterjedtek. Működési elvéből adódóan ez a nyomtatótípus az
egyetlen, amelyik képes egyszerre több példányt nyomtatni. A nyomtató zajos
működésű és viszonylag olcsó az üzemeltetése.
● A sornyomtató tulajdonképpen a mátrixnyomtató egy különleges esete. Az ilyen
nyomtatók egyszerre egy egész sort helyeznek el a papíron. Itt valójában nem is tűk
ötnek a papírra, hanem egész karakterképek az írógépekhez hasonlóan.

Tintasugaras nyomtató
● Az ilyen nyomtatóknál a papír előtt mozgó nyomtatófej nagyon apró tintacseppeket lő
a papírra. A tintacsepp kilövésére két fő módszer használatos.
● A tinta kis mennyiségét hirtelen felhevítik és a keletkező gőz lövi ki a tintacseppet
(bubblejet).
● A másik módszer azt a jelenséget használja ki, hogy az úgynevezett piezoelektromos
kristályok elektromosság hatására változtatják térfogatukat (inkjet).
● A tintasugaras nyomtatókból manapság már csak színesekkel találkozunk.Olcsó áruk
csábító, de vegyük figyelembe, hogy nagy mennyiség nyomtatására nem célszerű
használni, mert fenntartása viszonylag drága. Speciális papírra fotóminőségű képet tud
nyomtatni. Halk működésűek, de viszonylag lassúak, különösen jó minőségű fotók
nyomtatásánál.
● A tintasugaras nyomtatók esetén fontos kérdés a tintapatronok kialakítása. A színes
nyomtatók a fekete festéket önálló patronban tartalmazzák, mert az alapszínekből való
kikeverés egyrészt drága, másrészt sosem tökéletes. A jobb modellek esetén nem egy
patronban találjuk az alapszíneket, hanem önálló patronokban. Így egy szín elfogyása
miatt nem kell a többit kidobni.
Lézernyomtató
● Lényeget tekintve a fénymásolók működési elvével megegyező módon működik. A
lézerfény egy úgynevezett szelénhengerre rajzolja a nyomtatandó dokumentumot, ahol
a dokumentum elektromos töltések formájában fog megjelenni. Erre a hengerre fog a
megfelelő helyekre tapadni a tonerben található igen finom poralakú festék. A hengerről
a festék a papírra kerül es végül a nyomtató kb. 200 "C-on rásüti a papírrá a festéket.
● A lézernyomtatók" drágábbak ugyan, mint a tintasugaras társaik, de gyorsak, csendesek
és velük már több példány nyomtatása is gazdaságosabb, illetve színes változatuk is
terjedőben van.

Hőnyomtató
● Ebben a nyomtatótípusban nincs festék. A festéket a papír tartalmazza, amely hő
hatására válik láthatóvá. Például faxkészülékek és parkolóórák és pénztár. gépek
működnek ilyen elven. Olcsók ugyan, de fontos tudni, hogy a nyomat tartalma
viszonylag gyorsan elhalványul, esetleg az egész elsötétedik, amit erős fény, illetve
hőhatás gyorsít. Ezeket a nyomatókat óvni kell például a műanyagokkal, műbőrökkel
való érintkezéstől.

Rajzgép (plotter)
● Ez a típus a műszaki rajzok, mérnöki tervek készítéséhez használatos.

3D-s nyomtató

DPI
● A nyomtatók minőségét a szkennereknél is használt DPI (dot per inch) egységben
szokás jellemezni. A nyomtatók esetén ez azt adja meg, hogy a nyomtató hány
különböző pontot képes elhelyezni 1 inch hosszúságú szakaszon. A mai irodai
nyomtatók esetén 600-1200 DPI körüli érték.

CPI
● CPI (Character Per Inch): a nyomtatott szövegben az egy coll területen vízszintesen
elhelyezkedő karakterek száma a CPI mértékegységgel mérhető. A CPI az azonos
szélességű karakterekből álló betűkészletek esetén konkrét, az eltérő szélességű
karakterekből álló betűkészletek esetén pedig átlagos karakterszámot ad meg.

Színkezelés szerinti csoportosítás


● A nyomtatók a szubsztraktív (kivonó) színkeverés elve szerint állítják elő a színes
képeket. Ilyenkor a nyomat a fehér fényből bizonyos színeket elnyel, és a visszavert
maradékból áll elő a kép. Az alapszínek keveréke ekkor feketét jelent. A színkeveréshez
használt alapszínek: CMYK azaz Cyan, Magenta, Yellow, Black.
● Elvben a fekete kikeverhető lenne a másik három alapszínből, de ez tökéletesen sosem
sikerül, illetve a fekete használatát gazdaságossági okok is indokolják. A jobb
nyomtatók esetén a három színes festék egymástól függetlenül cserélhető.
Nyomtatási sor, A nyomtató lassabban dolgozik, mint számítógépünk, ami különösen
nagyobb dokumentumok esetén feltűnő. A nyomat elkészüléséig természetesen nem
kell a gépen folyó munkának állni. Az egyes alkalmazások a nyomtatni valók átadják
az operációs rendszernek, ami sorba állítja ezeket és egymás után kinyomtatja.
A nyomtatási sorból törölhetünk is várakozó munkákat, ha van hozzá megfelelő
engedélyünk.

Csatlakozás a sz.g.-hez
● A nyomtató és a számítógép kapcsolata többféle is lehet. Manapság a nyomtatók
legnagyobb része USB porton át csatlakozik a számítógéphez. Figyeljük meg egy
készüléken, hogy ilyenkor a nyomtatón a B típusú csatlakozót találjuk, ami közelebb áll
a négyzet alakhoz, mint a gépen található USB csatlakozó. Régebben a párhuzamos
portot is használták, de ma már egyre ritkább.
● A nyomtató rendelkezhet önálló hálózati kártyával is. Ebben az esetben nem
számítógéphez, hanem hálózati kábelen keresztül (UTP) közvetlenül a számítógépes
hálózathoz csatlakozik. Ekkor a nyomtató önálló IP címmel rendelkezik, és ennek
segítségével érik el a hálózat számítógépei.
● Ne keverjük össze a hálózati nyomtatót, a hálózaton át elérhető megosztott nyomtatóval.
A hálózati nyomtató közvetlenül a hálózatra csatlakozik, míg a megosztott nyomtató a
hálózat egyik számítógépéhez.

http://fay.sopron.hu/info/tetelek/09.pdf

You might also like