Dráma és színház 10–14 éveseknek

OH-DSZ58TA
Tanmenetjavaslat

1
Bevezetés

A tanmenet a OH-DSZ58TA raktári számú kiadványhoz készült. A Dráma és színház 10–14 éveseknek elnevezésű tankönyv a Nemzeti alaptanterv 2020.
évi átdolgozása során megalkotott dráma és színház tantárgy foglalkozásaihoz készült. A tankönyv megfelel a Kormány 5/2020 (I. 31.) Korm. rendelete a
Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról megnevezésű jogszabály alapján
készült Kerettanterv az általános iskola 5–8. évfolyama számára megnevezésű kerettanterv Dráma és színház tantárgy előírásainak.
Az új tantervi szabályozás tág kereteket biztosít a kerettantervi tartalmak adaptálására az iskolák helyi sajátosságainak, igényeinek megfelelően. A drámának
az elmúlt évtizedekben a közoktatásban folyamatosan jelenlévő tanítási gyakorlata rendkívül színes. Jelentős eltérések vannak attól függően, hogy milyen
oktatási formájú iskolában (alsó tagozat, felső tagozat, hat- vagy nyolcosztályos gimnázium, szakgimnázium, művészeti iskolai képzés), milyen óraszámban
és milyen gyakorlattal rendelkező diákokkal zajlanak a folyamatok. A drámatanárok nagyon helyesen a diákok eltérő igényeit veszik alapul az oktatás helyi
tanterveinek megtervezésekor.
A fentiekre való tekintettel ez a tankönyv többféle felhasználási lehetőséget és képzési irányt mutat fel, ezzel nem csökkentve a választás szabadságát és
támaszt nyújtva a különböző szempontú gyakorlatokhoz. A könyv anyaga tehát egyaránt tükrözi a magyarországi drámapedagógia több évtizedes múltját,
illetve sokszínű és sokrétű jelenét.
Pedagógiai célok és tartalmak
A kerettanterv előírásai szerint: A dráma és színház tanítása komplex művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amely interakciókon keresztül, játék,
cselekvés és tapasztalat útján éri el célját, a dramatikus tevékenységben megvalósuló tanulást.
A dráma és színház eszközeinek megismerése és kreatív alkalmazása segíti a tanulók személyes megnyilvánulását, az önbizalom megteremtését,
kapcsolatteremtő képességének kibontakoztatását. Szolgálja a tanulók beszédfejlesztését, mozgásfejlesztését, önkifejezését, ön- és társismeretének
gazdagodását. Szerepet játszik a koncentráció, a figyelemösszpontosítás, a térbeli tájékozódás, az érzékelés fejlesztésében, az együttműködési készség
kialakításában.
A dramatikus tevékenységekben, a játékokban, a problémaközpontú tematikus foglalkozásokban való cselekvő részvétel során megélt egyéni és közösségi
élményeken keresztül fejlődnek a tanulók alkotó és befogadó, valamint kommunikációs és szocializációs készségei, képességei.
A tárgy fejlesztési feladatai és ismeretei elsősorban tevékenység-központú, komplex gyakorlati képzés során sajátíthatók el. Ezért a tematikai egységekhez
időkeretek csak ajánlatként határozhatók meg. A feltüntetett témakörök és fejlesztési feladatok megjelenése átfedi egymást, a tagolás csak a könnyebb
áttekinthetőséget szolgálja, a tanterv óraszámajánlásai az éves összóraszám vonatkozásában nyújtanak tájékoztatást. A kerettanterv összességében az adott
iskolaszakaszokra fogalmazza meg a fejlesztési feladatokat és ismereteket a hozzárendelt óraszámokkal. A témakörök, illetve a fejlesztési feladatok és
ismeretek nem sorrendben, hanem a korosztály és a csoport adottságainak, képzettségének megfelelően, a szaktanár döntése alapján, akár integrált formában,
ugyanazon tevékenységek keretében is feldolgozhatóak; egy fejlesztési feladat pedig több tevékenység során is vizsgálható.
Az 5–8. évfolyamok egyikén a dráma és színház tantárgy heti 1 óra kötelező óraszámmal rendelkezik, szervezése megvalósulhat projektnapok, témahét vagy
tematikus hét keretében, továbbá tömbösítve is. Emellett a szabad órakeret terhére további óraszámban, illetve más tantárgyakba, tanulási területekbe
integráltan, esetleg moduláris formában jelenhet meg.

2
A tankönyv használata

A könyv első felében – I. Játékok és gyakorlatok – olyan dramatikus tevékenységek gyűjteménye található, amelyek hatékonyan szolgálják a
készségfejlesztést, a személyiségfejlesztést és a csoportépítést. A széleskörűen felhasználható gyakorlatok célja általánosságban, hogy a diákok közvetlen
tapasztalatokra tegyenek szert a kommunikáció, az együttműködés és az önkifejezés területén. Végezetül a tanulók megismerkednek a dráma előadói
formájával, a színházzal és annak hatáselemeivel is.
A fejezetek olyan egymásra épülő foglalkozásvázlatok, amelyeket 45 perces időtartamra terveztünk, s mindig egy részterület fejlesztését szolgálják.
Ugyanakkor tapasztaltabb drámatanárok felhasználhatják olyan játékgyűjteményként is, amelynek segítségével kiegészíthetik, gazdagíthatják saját
eszköztárukat a drámapedagógia, illetve az irodalmi anyagok feldolgozása terén. A játékleírások nemcsak szabálymagyarázatok, hanem felhívják a figyelmet
az esetleges veszélyekre, illetve a variációs lehetőségekre.
A könyv második fele – II. Történet, dráma, színház – bevezetés a színház világába Shakespeare Rómeó és Júliája, illetve egy mai iskolában játszódó,
analóg történet segítségével. A cél a dráma megértésének elmélyítése, valamint az érdeklődés felkeltése a színháztörténeti, színházelméleti ismeretek iránt. A
feladatok szervesen kapcsolódnak a történetekhez, és egymásra épülve fokozatosan vezetnek be a dráma és a színház gondolkodás- és kifejezésmódjába,
illetve végigvezetnek a Rómeó és Júlia című dráma megértésének folyamatán is.
A történet kibontása a diákok kreatív közreműködésére is épít, ennek érdekében kitüntetett szerepet szántunk a korosztályhoz közel álló szövegtípusoknak és
a vizualitásnak. A telefonos cset a dialógus formáját használja a fiktív iskolai történet elmesélésére. A szereplők jellemzésében a csetnevek, ikonok és
beszédmódok egyformán fontosak. A naplóbejegyzés a monológ törvényszerűségeit követve közvetíti a szereplők belső állapotát, gondolatait, érzéseit. A
képregény összetett vizuális nyelve lehetőséget ad a színháztörténeti ismeretek átadására és rögzítésére, emellett közelebb hoz a diákokhoz három ikonikus
drámaírót is. A feladatokban a diákokat szövegalkotásra hívjuk a számukra a mindennapi életből ismerős fenti formák használatával.
Ebben a rendhagyó tankönyvben arra törekedtünk, hogy az ismereteket játékos formában közvetítsük, elsősorban élmény- és ismeretforrásul, gondolkodási
terepként és megértési felületként kínáljuk a diákok számára. A feldolgozást segítő feladatok tematikus tagolását színek és ikonok jelzik.
A tankönyv ugyanakkor nem helyettesíti a szakképzett drámatanári munkát és a munkához szükséges óraszámot. A feldolgozás során nem szükséges
feltétlenül az ajánlott sorrend betartása. A két könyvfél akár egymás mellett is feldolgozható: egyes játékok előkerülhetnek a színházi részek tanításánál,
bizonyos színházi ismeretek pedig a drámajátékok között is.
A témakörök feldolgozása
A helyi tantervek, illetve tanári tanmenetek kidolgozását a korábban elmondottakból következően az intézmény, a csoport és a csoportvezető sajátos
adottságaiból és igényeiből kiindulva kell megtenni. A kerettanterv tartalmazza az egyes témakörökhöz tartozó fejlesztési feladatok, ismeretek, tanulási
eredmények, az elsajátítandó új fogalmak és a mindezeket segítő javasolt tevékenységek, munkaformák részletes felsorolását.
(https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/kerettanterv_alt_isk_5_8 - Dráma és színház 5–8. évfolyam)

Az alábbi táblázat abban nyújt segítséget, hogy a kerettantervi tartalmak feldolgozásához a tankönyv mely részeit érdemes használni. Egy témakörhöz több
fejezet is kapcsolódhat, egy-egy fejezet pedig több témakört is érinthet. A drámaóra tervezésekor minden esetben a csoportos tevékenységeket érdemes
középpontba állítani, a tankönyvet pedig ott és annyiban alkalmazni, ahol annak szolgálatába állítható.

3
 Javasolt A feldolgozáshoz használható Oldalszámo
Kerettantervi témakörök
óraszám tankönyvfejezetek k
I/1. Játék és szerep 9–11.
I/2. Együttműködés a térben 12–14.
I/3. Ritmus és figyelem 15–17.
I/4. Egyezzetek meg! 18–21.
I/8. Légy érthető, légy hallható! 33–35.
I/9. A kifejezés eszközei – a beszéd 36–38.
I. Szabályjátékok, népi játékok 7
I/10. Utánzás, figyelem a mozgásban 39–41.
I/13. Bizalom és irányítás 48–51.
I/14. Mozgás és egyensúly 52–54.
I/16. Együttműködés, közös tervezés 58–60.
I/22. Lucázás 79–81.
I/23. Farsangi szokások 82–84.
I/5. Fantázia és történetalkotás 22–24.
II. Dramatikus játékok (szöveggel, hanggal, I/11. Helyzetfelismerés 42–44.
4
bábbal, zenével, mozgással, tánccal) I/15. Tárgyak lelkesítése 55–57.
II/I. felvonás 109–116.
I/6. Közös célok érdekében 25–28.
I/7. Kezdeményezés és elfogadás 29–32.
III. Rögtönzés 5 I/17. Belső és külső figyelem 61–64.
I/21. Figyelj a változásra! 75–78.
II/Epilógus 184–201.
I/12. A reklámok világa 45–47.
I/18. Kalandok és hősök 65–67.
IV. Saját történetek feldolgozása 5 I/28. A történet, avagy a sztori 98–101.
II/III. felvonás 141–154.
II/V. felvonás 171–183.
I/24. János vitéz és a színházi formák 85–87.
I/25. Éljen a Grund! 88–90.
I/26. Toldi Miklós a színpadon 91–93.
V. Műalkotások feldolgozása 3
I/27. Végvári hősök 94–97.
II/II. felvonás 117–140.
II/Epilógus 184–201.
I/29. A jelenet mint egység 102–104.
VI. Dramaturgiai alapfogalmak 3
II/IV. felvonás 155–170.
4
 I/19. A színész eszközei I. A kifejező beszéd 68–71.
VII. A színház kifejezőeszközei (szöveg,
2 I/20. A színész eszközei II. Gesztus és mimika 72–74.
hang, báb, zene, mozgás, tánc)
II/Epilógus 184–201.
II/IV. felvonás 155–170.
VIII. Színházi műfajok, stílusok 2
II/V. felvonás 171–183.
II/II. felvonás 117–140.
IX. Színházi előadás megtekintése 3
II/Epilógus 184–201.