Professional Documents
Culture Documents
NG - L - 1. Előadás
NG - L - 1. Előadás
I. előadás
Nemzetközi gazdaságtan
II. előadás
Követelményrendszer
Oktató
• Dr. Vásáry Miklós, egyetemi docens
• e-mail: mvasary@metropolitan.hu
Követelmény
• A tantárgy kollokviummal zárul - írásbeli
vizsga
• Több kiskérdés - tesztkérdés, illetve néhány
kisebb esszé kérdés
Irodalom
Kötelező irodalom:
• előadások anyaga
• Csáki György (2017): Nemzetközi gazdaságtan. Napvilág
Kiadó
• Tolnai Ágnes (2010): Nemzetközi gazdaságtan (Grotius)
• Transznacionális vállalatok
– A mai világgazdaság történetileg kialakult elsődleges szereplői
– Létükből eredően a világgazdasági kapcsolatok többek és
mások, mint az országok közötti kapcsolatok
• Államok (kormányzatok)
• A korszak jellemzői:
– 1945-49: az újjáépítés időszaka
– a stabilizáció kezdetei:
– Marshall (1947)/Dodge –segély (1950)
– Bretton-Woods: stabilitás a pénzügyek terén
– technikai fejlődés gyorsulása
– átalakuló termelési/fogyasztási struktúrák
– multinacionális társaságok terjedése
– regionális tömbök kialakulása
– dekolonizáció (120 új független állam jön létre)
– az instabilitás maradékai:
– politikai/katonai megosztottság
– a fejlettségi szakadékok növekedése
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok
fejlődési szakaszai
A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁNI FEJLŐDÉS SZAKASZAI
1. A MODERN KAPITALIZMUS VIRÁGKORA (1945-1973)
• Export-multiplikátor:
dGDP dGDP = a GDP változása az adott országban,
eM =
dEX dEX = az exportteljesítmény változása.
• Export-határhajlam
dEX dEX = az exportteljesítmény változása,
eH =
dGDP dGDP = a GDP változása az adott országban.
Q/L X Y
A 8 2
B 1 4
Q/L X Y
A 8 6
B 2 3
X Y
Termelés alakulása:
Csere nélkül: (A+B) = 10X + 9Y A 16 0
Specializációval: (A+B) = 16X + 6Y
B 0 6
DAVID RICARDO: A KOMPARATÍV ELŐNYÖK
Feladat
• Vizsgáljuk meg, hogy célszerű lehet-e a kereskedelem, ha egy ország
minden terméke esetében abszolút előnnyel rendelkezik!
A modell kritikái
• Korlátozottsága: csak két ország – két termék (kibővíthető)
• Statikus jelleg: technikai fejlődéstől eltekint
• Országok közötti szabad tényezőáramlást kizárja
• Figyelmen kívül hagyja
– a volumenhozadék növekvő vagy csökkenő jellegét
– a termelésen kívüli költségek változását
– a fogyasztás szerkezetének változását és eltéréseit
• Tökéletes egyensúlyokat feltételez (kompetitív piacok)
ELŐNYKERESÉSI MODELLEK
4. A TÉNYEZŐELLÁTOTTSÁGBÓL SZÁRMAZÓ ELŐNYÖK
(HECKSCHER-OHLIN MODELL)
• Kiindulása neoklasszikus: nem a munka az egyetlen input
• Feltételezései:
– Két ország és két termék összehasonlítása itt is
– A termékeket munkával és tőkével állítják elő
– A termelékenységben nincs különbség az országok között
– A két terméket eltérő munka/tőke aránnyal állítják elő
– A két ország eltér a munka/tőke relatív ellátottságában
• Következtetése:
– Előnyös, ha egy ország a viszonylag bőségben lévő inputot
nagyobb arányban használó termékre szakosodik
HECKSCHER-OHLIN MODELL
Idő
VERNON ÉLETCIKLUS-MODELLJE
Kiindulás: a termékek életciklusa nemzetközileg is értelmezhető
• Négy életciklus – változó piaci jellemzők:
– 1. bevezetés szakasza: monopolhelyzet, piackiépítés, jó
exportpozíció.
– 2. növekedés szakasza: több termelő külföldön is, oligopol-
piac, majd monopolista versenypiac: a márkák versenye;
export csökkenő.
– 3. érettség szakasza: árverseny dominál: hol olcsóbb
termelni; a külföldi termelés versenyképessé válik a külső
piacokon;
– 4. szakasz: hanyatlás: az exportálóból importáló lesz; az új
innováció kezdete: 1. szakasz indul