Drescher Ottó

GYNXHO
A jó kommunikáció fontos elemei: aktív figyelem

Az aktív figyelem életünk számos területén kiemelt fontosságú tulajdonság lehet. Az, hogy
mennyire vagyunk képesek figyelmet fordítani másokra, nagy hatással bírhat többek között a
munkahelyi hatékonyságunkra, vagy akár a többiekkel kialakított kapcsolatainkra is.
Figyelünk egy információ megszerzéséért, dolgok megértéséért, és nem utolsó sorban
figyelünk a tanulásért is.
Az, hogy fejlesszük az aktív odafigyelési képességünket, egyértelműen csak profitálni tudunk
az élet minden területén: növelhetjük munkahelyi/iskolai hatékonyságunkat, elkerülhetjük a
félreértéseket, de még a tárgyaló képességünkre is pozitív hatással van.

Személy szerint nekem egy rendkívül rossz tulajdonságom az, hogy az iskolában, ha egy téma
nem kelti fel túlságosan a figyelmemet, arra nem tudok, vagy csak nagyon nehezen 100
százalékosan odafigyelni. Azonban ha egy téma felkelti az érdeklődésemet, nagy esély van rá
hogy annyira elmélyülök a tananyagban még az órán, hogy a szabadidőmből jelentősen
kevesebbet kell az adott témával foglalkoznom, mert az aktív figyelmemnek köszönhetően
megmarad a fejemben.
Egy másik személyes példám még az általános- és középiskolai éveimből: idegen nyelv
szókincsének fejlesztése. Az esetek döntő többségében a könyvből én mindig kiírtam egy
külön füzetbe a megtanulandó szavakat, emiatt írás közben még fel is olvastam, ezáltal
mondhatni kétszer hatékonyabban, gyorsabban tudtam megtanulni mindent. Csak a
könyvből olvasva, nekem nagyon nehezen ment volna a tanulás.

Hogyan alkalmazhatjuk az aktív figyelést? Utánajártam három tippnek, amellyel

fejleszthetjük, illetve kivitelezhetjük aktív figyelői képességünket:
1) Figyelmünket fordítsuk kizárólag a beszélőre, nézzünk végig rá, zavaró gondolatainkat
pedig próbáljuk meg kizárni. Figyeljünk a b eszélő testbeszédére.
2) Használjuk a testbeszéd elemeit és a gesztikulációt, ezáltal tudatosítod a beszélőben,
hogy figyelsz rá. Alkalmanként bólintsunk, mosolyogjunk. Győződjünk meg róla, hogy
testtartásunk nyitott, illetve érdeklődést sugall.
3) Adjunk visszajelzést. Figyelő félként legfőbb dolgunk, hogy értelmet találjunk a másik
mondandójában. Ebben segíthet, ha reflektálunk az elhangzottakra, és kérdéseket
teszünk fel. Sokat segíthet a megértésben, ha időnként összegezzük a beszélő szavait.
(forrás: mindbits.hu)

Fontosnak tartom, hogy meg tudjuk különböztetni az aktív hallgatást magától a hallgatástól.
A kettő közötti különbség ahhoz hasonlítható, mint amikor valaki leül és figyelmesen végig
hallgat egy zenei albumot, vagy amikor valaki fogalmazás írás közben rádiót hallgat a
hattérben. Az aktív figyelés során törekednünk kell arra, hogy megértsük a másik fél
gondolatait és érzéseit.

Ahogy már korábban említettem, a nonverbális kommunikáció elengedhetetlen eleme az

aktív figyelésnek. A nonverbális kommunikáció magában foglalja a mimikát, a tekintetet,
gesztust, testtartást, térközt, illetve a vokális kommunikációt. Ezek tehát rejtett
kommunikációs csatornák, melyek függetlenek a szótól és a beszédtől. Fontos, hogy
megtiszteljük beszélgető partnerünket a megfelelő nonverbális jegyekkel is. Ha például ezt
nem tesszük, akkor könnyen konfliktushelyzetbe kerülhetünk, elég itt csak gyermekkorunkra
gondolni, ha éppen esetleg a szüleinkkel társalogtunk. (forrás: Hallgatói prezentáció)

Összességében tehát azt gondolom, törekedni kell az aktív figyelmi képességeink folyamatos
csiszolgatására, mert akár a magánéletben, akár az üzleti életben óriási előnyökét
szerezhetünk, illetve hátrányokat is szenvedhetünk általa.