A Nyugat művészeinek betegsége és irodalmi megjelenése

A személy : Ady Endre

Ady Endrét úgy ismerjük, mint a hazánk legjelentősebb szimbolista költőjét. Nem csak a tehetségéről
beszéltek az emeberek . Nagyon megosztó jelenség volt a társadalomban,így sok kritika érte. Fiatalon
úgy gondolta ,hogy mégsem a sok negatív vélemény keseríti meg az életét a legjobban, hanem
betegsége, a szifilisz. Ezt az elményt egy novellában is feldolgozza. Ady Endre több költő mellett
a betegségül befolyása miatt nyíltabban kezdtek írni ami a társadalomnak abban az időben nem
tetszett. Egy verset szeretnék kiemelni most Adytól, mégpedig az Új vizeken járok című művét. Ady
Endrére jellemző ,hogy magát helyezi a központba, ami ebben a versében is érezhető. Hiába akar
magabiztos lenni ,mégis bizonytalanságban szenved , nem találja az egyensúlyt. Élete során
a betegsége okozta az ilyen problémáit , voltak jobb időszakai például Lédával is a kezelése után
ismerkedett meg.

A személy : Kosztolányi Dezső

Kosztolányi Dezsőt az egyik legderűsebb költőként is tartjuk számon. Látszólag mindenképp. Ha végig
nézzük a Nyugat művészeinek képeit a többiekhez képest , Kosztolányi Dezsőnek a fényképarcán
mindig volt egy kis huncutság. Viszont gyerekkora óta hipochondirával küzdött, ezt csak az orvosaival
valamint szeretett feleségével osztotta meg. Félelmeivel gyakran kereste fel unokaöccsét ,Csáth
Gézát is aki szintén a Nyugat tagja volt. Jártassága az orvostudományban ennek is
köszönhető .Kiskorában volt oka az aggodalomra mivel, ideges tipus volt vékony, gyenge és ez mellett
komoly asztma gyötörte. Állandóan a haláltól rettegett. Végül súlyos, gyógyíthatatlan
betegségének első tünetei 1933-ban jelentkeztek. A műtétek és a kezelések hatására se javult sajnos
az állapota,összesen kilenc műtéten esett át. Ezek ellenére is voltak ez életében olyan szakaszok
amikor jobban érezte magát.Térjünk rá a betegségeinek hatásaira a műveiben. Kosztolányinak
a legnagyobb költeményei mind az elmúlás érzete erősítette. Utolsó verseskötete a Számadás ennek
nagyon jó példája. Kiemelkedő darabja a Halotti beszéd, ahol más halálán filozofál a költő. A vers
legfőbb célja az volt ,hogy megmutassa az emberiségnek ,hogy a halál nem kötődik az időhöz ,hanem
állandó és mindig érezzük. Ahogy Ő is mindig érezte. Az idő semmiségét egy párhuzam mutatja
a versben mégpedig az első összefüggő nyelvemlékünkkel vont párhuzam. A cím is mutatja ezt
valamint a megszólítás („Látjátok feleim” – „édes barátim”). A versben aztán a halál mindent
megsemmisít. Vegyük még a legutolsó művét a Szeptemberi áhitat című versét. Ami az előbbi verssel
teljesen szemben áll. Itt Kosztolányi már bizakodott , egy súlyos műtéten volt túl. A költő a 
megszűnés előtt szeretne “még újra lenni” és hinni az “élet örök kincsében”. Nagyon jó látni ,hogy
egy ember egy költő egy mély időszak után milyen hitet és energiát kapott. A versben olyan egyszerű
dolgokban is megtalálja a szépséget, mint egy dolgozó varga vagy a zuhogó eső. Végig vezet minket
az élet adta gyümölcsein és teljes diadalát hirdeti : “Szép életem, lobogj, lobogj tovább, | cél nélkül,
éjen és homályon át.”