1. Mit tudsz a Krétai építészetről? Írj példát is!

-6 pont
Az ókori kelet kultúráinak fejlődésével párhuzamosan a Földközi-tenger medencéjében is új hatalmi
és művészeti központok alakultak ki, időrendben: Kréta, Mükéné és Athén. A krétai kultúra az elsők
közé tartozott az Égei-tenger térségében.
Kréta szigetén a legjelentősebb építészeti emlékek a paloták. A legnagyobbat Knósszosz városában
építették. Vörös oszlopai lefelé vékonyodtak. A palota alaprajza bonyolult volt, rengeteg szobával,
teremmel, udvarral.

A sziget későbbi leigázói (a mükénéiek) szinte labirintusnak látták a királyi lakhelyet.

2. Mi a különbség a Krétai és a Mükénei kultúrák építkezése közzött, miért alakult így ki? -4 pont
Kréta
A helyiségek megtervezésénél fontos szerepet játszottak az oszlopok. Támasztékul szolgáltak és
tagolták a belső teret. A krétai oszlopok fából készültek, lefelé keskenyedtek és gyakran cikkcakk-
vonalas minta díszítette őket
Mint az ókor népeinél általában, az építészet feladata itt is felosztható két nagyobb funkció között:
lakóépület és kultuszépület. E kettő funkciója Krétán érdekes módon csúszott egybe. A
legfontosabb építészeti feladatot így a palota megépítése jelentette. A palota állt a város
központjában, e köré épültek a különböző negyedek. A palotában a legkülönbözőbb helyiségeket
találni: fürdő, díszterem, háló, műhely, pinceraktár. Az emeleteket lépcsők kötötték össze, oszlopok
tartották.
Valószínűleg vallásos elképzelés motiválta Krétán is a sírépítészetet. A neolitikus korból
továbbhozott megalitikus, többnyire kör alaprajzú sírokba több személy temetkezett. Ép sírépítmény
nem maradt fenn, de alaprajzok és törmelékek alapján sejteni lehet, hogy ezekben kell sejteni a
későbbi mükénéi álkupolás sírok előzményeit.
A kimondottan lakóépület céljára emelt épületek nemcsak egyszerűen lakás célját töltötték be,
valószínűleg már reprezentatív szerepük is volt. Különösen igaz lehet ez a várostól távolabb épült
villákra. Falvak lakóépületei nem maradtak fenn.
Mükénei kultúra
A mükénéi díszítési mód, az ún. ephürai stílus elsősorban a fazekas-művesség emlékein figyelhető
meg. A Kr. e. 14. századból származó álboltozatos, centrális elrendezésű, monumentális
kupolasírok, a küklopikus falmaradványok, az erődök és paloták már jellegzetesen mükénéiek.
A nyitott krétai palotákkal szemben a mükénéi központok 6-7
méter vastag fallal védett erődpaloták. Mükénében a várkaput
bástyák is védték.
Az uralkodók kupolasírjai olyan jelentős megkülönböztető elemek, hogy a korszakot a kupolasírok
dinasztiája néven is említik, holott Mükéné tényleges uralkodóiról gyakorlatilag semmit sem
tudunk.

2. Mi áll a görög kultúra és művészet központjában? -4pont

Hellász ábrázolóművészete az emberiesség kifejezője, ahol a testi tökéletesség és az erkölcsi érték

találkozik, a szép és a jó (a kalokagathia). A görögség az isteneit is a saját képére alkotta, templomaikat is
saját otthonainak mintájára tervezték. A műveknek is jellemzője az antropomorf szemlélet (az
emberalakúság/képűség), az emberi arányok alapul vétele.

3. Sorold fel a görög művészeti korokat! -4pont

- az első a geometrikus korszak (kb. Kr.e.900=800), műalkotásait jellemző egyenes vonalakról,
lineáris jellegéről kapta. Terrakotta szobrok, kisbronzok készültek.
- A második az orientalizáló korszak (kb. Kr.e.800=650 a sematikus mintázás, a frontális
beállítás, mereven mintázott haj és szigorúan dekoratív stílusban ábrázolt ruharedők, valamint
az arc merev „archaikus mosolya”, ami véget vetett a korábbi miniatűr szobrászat
természethűségének, szabadságának.

- Ezt követi harmadikként az archaikus kor (kb. Kr.e.650=480), amelyben főleg az egyiptomi
monumentális szobrászat és építészet hatása erződik; ekkor már a szobrászat fő témája a
ruhátlan vagy ruhában ábrázolt ember, a mezítelen ifjak, a kuroszok. Az épületek díszítésére
használt szobrok főbb típusai: akrotérionok (oromdíszek); a háromszögletű timpanont díszítő
figurák, ezek majdnem körplasztikák; a dór fríz faragott táblái, metopéi, amelyek többnyire
magas domborművek; valamint a folyamatos jón fríz, amely általában alacsony dombormű.

- A korai klasszikus stílus átmeneti időszakát szigorú stílusnak is nevezik, utalásként az

archaikus csinosság után a nyugalom és egyensúly kedvelésére (lásd az ún. Ludovisi-trón
domborműve). Már tudnak életkort jelezni az emberi testen, különböző arckifejezést ábrázolni
(pl. az ún. Olümpiai Mester olümpiai Zeusz-templom timpanonját és frízét díszítő művein).

- A negyedik szakasz a klasszikus kor (a maga érett, majd késői időszakával kb. a
Kr.e.450=400, ill. 400=330 körül). Szobrászai az emberi test harmonikus arányait keresték. A
görög templom szerves alkotóeleme lett a szobormű. Arány és kiegyensúlyozottság, derű és
mértékletesség jellemezte az alkotásokat, a homo mensura: az ember a mértéke mindennek.
Számukra a test szépsége erkölcsi értékkel párosul. Fejlett testkultúrával rendelkeztek,
kedvelték az atlétikát; az olimpiai játékok győzteseit megformázták, s testük mintául szolgált a
férfialakok megalkotásához. Kánonok (arányszabályok) szerint alkottak. Alkalmazták a
kontraposztot, az ellentétes irányú mozdulatok egyensúlyi helyzetét. Jellegzetes alakok: az
Apollón-típus, az emberi meztelenség tiszta, erkölcsös ábrázolására; a koré vagy leányszobor; a
kurosz avagy mezítelen ifjúszobor. Ezek már a test organikus ismeretéről árulkodnak, megtört a
korábbi időszak merev szimmetriája, a testsúly az egyik lábra, csípőre tolódik, a testtartás lazává
válik. Ekkor is fontosak a domborművek, amelyeket frízeken, metopékon, síremlékeken
alkalmaztak. A klasszikus korban ezek stílusa kiegyensúlyozottabb, a jellemző izokefáliával
(egy magasságban elhelyezkedő fejek), a hellenizmusban mozgalmasabbá, dinamikusabbá
válnak.
- Az ötödik, a hellenizmus időszakában (kb. Kr.e.330=Kr.e.1.sz. vége) a klasszikus szobrászat
mérték-harmónia-egyszerűség elvét felváltja a szenvedélyes mozgás, a személyes érzelmek
fokozott ábrázolása, a drámaiság. A Belvederei torzó a női test érzékiségét jeleníti meg, de az
újfajta realizmus az idős kor, rokkantság, betegség, sőt a groteszk megformálására is ügyel, s a
csecsemőket a görög művészetben először nem kicsinyített felnőttként ábrázolja. Ugyanakkor
eredeti művek hiteles másolatait készítik, illetve eredeti műveket késő archaikus, korai vagy
érett klasszikus stílusban. Ismert remekművek: a Milói Vénusz (i.e.130 k.; 202 cm, márvány;
Louvre, Párizs);
4. Sorold fel a görög oszlop tipusokat, és rajzold le őket! -6 pont
5. Nevezd meg a gorog templom homlokzatának részeit -6 pont

A templom részei: lábazat (lépcsős alépítmény); törzs (oszlopsor); nyaktagozat (koronázza a párkány;
alatta az eresz; a képszék (fríz) a függőleges hornyokkal és domborművekkel; hevedergerendával, ami az
oszlopfőn nyugszik); fejezet (timpanon; a nyeregtető háromszög alakú homlokzati metszete).

6. Sorolj fel két klasszikus kori görög szobrászt és két szoborcímet! -4 pont
 Pheidiász: Pallasz Athéné szobra (i.e.460 k.) Athén; Pheidiász: Lovasok a Parthenon frízéről
(i.e.447=434) Athén; a római márvány (1,25 m-es) másolatból ismert Müron: Diszkoszvető
(Diszkobolosz; i.e.450 k.); a viaszveszejtéses eljárással készített delphoi bronz Kocsihajtó, valamint
Poszeidón vagy Zeusz alakja (209 cm, i.e.460 k.) Nemzeti Régészeti Múzeum, Athén; Polükleitosz:
Lándzsavivő (Dorüphorosz; i.e.450 k.; 199 cm, márvány, amelyet kánonnak neveznek az ideális
férfialak egyedül „helyes” arányai miatt; Museo Nacional, Nápoly); Saruját oldozó
győzelemistennő (i.e.408 k. a Niké-templom frízéről 106 cm-es dombormű; Akropolisz Múzeum,
Athén); Polükleitosz: A győzelmi szalagot homlokára kötő ifjú (Diadomenosz; i.e.V.sz.; Nemzeti
Régészeti Múzeum, Athén); Paióniosz: Niké-szobor (i.e.421); Praxitelész: Hermész a kis
Dionüszosszal (i.e.340 k.; 213 cm, márvány; Régészeti Múzeum, Olümpia); Szkopasz: Táncoló
bacchánsnő (i.e.4.sz.; Albertinum, Drezda); Lüszipposz: Magát tisztogató atléta (Apoxümenosz;
i.e.325=300 k., 205 cm-es, új kánont felállító bronszobor márvány másolata. A kisebb fej miatt
kecsesebb, karcsúbb az alak. Vatikáni Múzeumok, Róma); Hégészó síremléke (ahol szolgálója
nyújt ékszeres ládikát a halott leánynak, i.e.400 k.; 147 cm magas dombormű; Nemzeti Régészeti
Múzeum, Athén).
7. Sorold fel a görög vázafeztészet 3 szakaszát!(periodusát) és részletezd(témák, díszítőelemek,
színek…) -6 pont
A megmaradt alkotások közül, mivel a görög falfestészetről is csak a római kori másolatok maradtak fenn (a
szobrok, épületek festése ugyancsak eltűnt) legfontosabbak a festett vázák. A vázaképeket a
korai geometrikus  stílus jellemezte (i.e.8. sz.) meander, szvasztika és farkasfog díszítéssel; a korábbi nagy
fekete felület és a koncentrikus körökkel díszítés háttérbe szorult. Szigorú geometrikus rendszerben
geometrizálták az állat- és emberalakokat is.
a fekete alakos  (i.e.7. sz.) technikát: az alakokat a váza világos agyagfelületére festették fekete
festékanyaggal, erre karcolták az anatómiai részleteket és a drapériát
A Kr.e.530-as időszakra már a váza hátterét festették feketére, s az alakok ebből emelkedtek ki
hatásosan: vörös alakos  vázák váltak jellemzővé (i.e.6=5. sz.), amelyek jobban tudták érzékeltetni a
térbeliséget is

8. Milyen stílusban,(korban)készültek a következő alkotások, Mi az alkotások címe, neve?-20

pont
1 kr.e1650-1550. A kígyók legfiatalabb istennője, a Knossosi palotából. Magasság 34,3 cm
2 Egyiptom Nefertiti kr.e. 1340
3 gorogorszag Mürón Diszkoszvető szobra – az eredeti kr. E 450 körül készült
4 Kóré szobor. Kre. 500 körül gorogorszag
5 Fekete alakos stílusu vaza –gorogorszag kr.e. 500 körul
6 mykénei vár közvetlen közelében található fejedelmi sír bejárata mely Atreusz kincseskamrája
néven ismert
7 Egyiptom -a Gízai piramisok kr.e. 2550-2490
8 gorogorszag Laokaon csoport kr.e. 50 körul
9 Festmény a bikaugrásról, Görögország- Kr.e. 1450
10 az építményen a jón oszlopokat törékeny, kedves női alakok, a "kariatidák" támasztják alá
/Erechteion kr.e 421-426 gorogorszag
1 2 3 4

5 6 7

8 9 10