A köztársasági elnök jogosan nyújtotta be az Alaptörvény rendelkezéseinek értelmezésére

vonatkozó indítványát, mivel erre az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a
továbbiakban: Abtv.) 38.§-a alapján jogosult. Az általa tett feltevés alkotmányjogi
problémaként értékelhető és a szükséges értelmezés közvetlenül levezethető az
Alaptörvényből, vagyis az indítványa minden az Abtv. által állított kritériumnak megfelel. Az
indítványban felvázolt ellentét az Alaptörvény 8. cikk (3) b pontja és az Alaptörvény B) cikk
(3) és (4) bekezdései között nem áll fenn. Az Alaptörvény B) cikk (4) megfogalmazásából,
ugyanis egyértelműen látszik, hogy a nép általi hatalomgyakorlás elsődlegesen közvetve,
„választott képviselői útján” történik, és csak kivételes esetekben lehet szó a közvetlen
formájáról. Ilyen kivételes esett az indokolásban is említett országos népszavazás, amely
eszköznek egyik korlátozása az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdése, amely azon tiltott
tárgyköröket sorolja fel, melyekről nem lehet országos népszavazást tartani. A köztársasági
elnök indokolása szerint az a tény, hogy a 8. cikk b) pontjához tartozó tárgykörről,
nevezetesen „a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi
adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló
törvény tartalmáról”, nem lehet népszavazást tartani, ellentétes B) cikkből levezethető
népszuverenitás elvével. Ezen indokolás téves, mert a felsoroltak tiltott tárgykörhöz való
tartozását indokolja többek között a központi kormányzati stabilitás és a költségvetés szoros
összefüggése, mely stabilitás megőrzését veszélyeztetné a népszavazás lehetősége.
Indokolásában a köztársasági elnök továbbá, azt állítja, hogy „a jelzett ügyek” rossz
szabályozása az emberek biztonságos életvitelét és a családok létfenntartását is veszélyeztetik,
ami megindokoljak a népszavazást lehetőségét az adott kérdéskörökben. Azonban, ha a
felsorolt témák létéről vagy mértékéről lenne népszavazás, félő, hogy a választópolgárok
szavazatukat egyéni érdekeik, és nem a közérdek diktálta logika szerint adnák le. Az így
létrejövő döntések pedig sokkal, nagyobb valószínűséggel vezetnének rossz szabályozáshoz és
így a társadalom veszélyeztetéséhez. Ezen okokból kifolyólag, az Alkotmánybíróság el fogja
utasítani a köztársasági elnök indítványát.