Egy igazán vérbeli gyűjtő soha nem tud ellenállni a szerzés örömének.

Még akkor is így van ez, ha

már egy gombostűnyi hely sincsen az otthonában. A gyűjtőszenvedélyünk tárgyához - bármi is legyen
- biztosan kötődik valami szép emlék, amely egyúttal ellágyulásra késztet, ám elképzelhető, hogy
"csupán" az esztétikai értéke, a színe, a formája, az eredete az, ami vonzóvá teszi számunkra.

Mikor jön elő?

Az emberre általában gyerekkorában tör rá a gyűjtőszenvedély. A fiú bélyeget gyűjt és bogarakat, a

lányok inkább szalvétát, csokipapírt és nyálas képű sztárok fényképeit. Ezek a holmik később
emlékekké vagy fájó szívvel kidobandó kacatokká minősülnek vissza.

Vannak azonban, akikben felnőttkorra teljesedik ki a gyűjtőmánia, ami nem korlátozódik a pénzre. A
gyűjtőszenvedély lélektani magyarázata az, hogy szeretnénk birtokolni egy darab „örökkévalóságot” –
és a gyűjtemény soha nem lehet teljes. Az állandóságra, a bebiztosításra való törekvés fontos
alkotórésze pszicho-struktúránknak. A megszűnés megriaszt bennünket – tudatára ébreszt
mulandóságunknak.

Jean Baudrillard francia teoretikusnak van egy elmélete. Szerinte a gyermek hét és tizenkét éves kora
között gyűjt, akkor szenvedélyesen és sok mindent, de amikor kialakul a normális szexuális élete, az
egészet abbahagyja. A gyűjtőszenvedély azután a szexuális élet hanyatlásával párhuzamosan, vagyis
negyven év fölött visszatér.

A múzeum 1930-ban nyitotta meg kapuit a Postavezérigazgatóság Krisztina körúti palotájának

nyolcadik emeletén. A gyűjtemény hamarosan kinőtte a rendelkezésre álló helyet, ezért 1939-ben
átköltözött az Erzsébetvárosban akkor elkészült Rimanóczy Gyula tervezte postaépületbe, mely az
első modern kori műemléképület hazánkban. A Postapalota tervezésénél figyelembe vették a
múzeumi szempontokat. Az épület és a kiállítóterem hangulatához illő mustárszínű, bélyegperforáció
díszítésű csempék, melyek a múzeum lépcsőházát és márványtermét díszítik, egyedi megrendelésre
készültek a Zsolnay gyárban. A csempék mellett bélyegelőtti postabélyegzők lenyomatát idéző
nagyobb domborművek tagolják a kiállítóterem előterét. A korai bélyegzőket sokszor maga a
postamester készítette, így egyediek. Ilyen a patkó alakú, 1848-ban használt "Sárkeresztúr„ hely-kelet
bélyegző, amelynek nagyított képe a kiállítóterem bejáratával szemben látható. A Zsolnay gyárban
készültek a hasonló stílusú, kerámia díszvázák is.

A kiállítási helyiség egyetlen impozáns terem, mely látszatra egy hatalmas könyvtár hangulatát idézi.
A bélyegeket ugyanis falba süllyesztett fémkeretes üveglapok között, hőtől, fénytől, párától védetten
helyezték el. A kiállítóteremben 3200 kihúzható keretben "Világegyetem - bélyegtörténelem„ című
állandó kiállításban közel 500 ezer művészi kivitelezésű bélyeg található. Az állandó világkiállítás
legnagyobb és egyben teljes gyűjteményét a magyar bélyegek képezik.

gyűjtemény a mai napig folyamatosan gyarapodik a Magyar Posta ZRt. által átadott filatéliai
anyagokkal, valamint az Egyetemes Postaegyesület küldeményei, gyűjtői adományok és hagyatékok
révén.

Az összes itt őrzött bélyeg száma eléri a 13 milliót. A bélyegek mellett bélyegvázlatokat, bélyeg-
nyomóeszközöket, alkalmi bélyegzőket, okiratokat, hazai és nemzetközi kiállításokon nyert díjakat is
őriz a múzeum. Változatos témájú időszakos kiállításokat is láthatnak vendégeink.

A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége azoknak a bélyeggyűjtőknek önkéntesen létrehozott

szervezete, akik elfogadják célkitűzéseit és azok megvalósítását tevékenységükkel előmozdítják.
Az 1922. június 12-én megalakult Magyar Bélyeggyűjtő Egyesületek Országos Szövetsége
(MABÉOSZ), 1952. február 24-től a bélyeggyűjtő szervezetek összevonásával, Magyar Bélyeggyűjtők
Országos Szövetsége (MABÉOSZ) néven egységes országos szervezetként működik.

A MABÉOSZ 1927. június 5. óta tagja a FIP-nek (Federation Internationale de Philatelie),

jogutódjaként a MABÉOSZ kizárólagosan jogosult a nemzetközi kapcsolatok és együttműködés
vitelére.

Általános rendelkezések

1. §

1. A Szövetség

a) neve: Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége

b) rövidített neve: MABÉOSZ

c) székhelye: 1064 Budapest, Vörösmarty u. 65.

d) jelvénye: 10 mm átmérőjű körben, fekete alapon 7×5 mm méretű fehér levélboríték, közepén
pecsétviaszt jelképező piros ponttal, a kör felett hármas karikában nemzeti színek.

2. A Szövetség jogi személy.

3. A Szövetség pártoktól független, pártoktól támogatást nem kap, országgyűlési képviselő

jelöltet nem állít és nem támogat.

4. A Szövetség önfenntartó egyesület, a bélyeggyűjtő körök és tagegyesületek összefogó

szervezete.

A Szövetség célja és tevékenysége

2. §

A Szövetség

a) Népszerűsíti és elősegíti a bélyeggyűjtést, filatéliai és más kulturális kiadványokat bocsát ki,

ápolja és fejleszti a magyar filatélia és kultúra hagyományait, képviseli a tagok érdekeit.

b) Kapcsolatot tart és együttműködik a Magyar Postával, annak alapítványaival és a Magyar

Filatéliai Tudományos Társasággal.

c) Segíti az ifjúsági tagok kulturális és szakmai nevelését.

d) Kezdeményezi a filatelista érdekeket, célokat előmozdító alapítványok létrehozását, segíti a

kuratóriumok munkáját.

e) Támogatja a tagegyesületeit, bélyeggyűjtő köreit, szakosztályait és rendezvényeiket.

f) Gondoskodik országos, valamint bel- és külföldi nemzetközi kiállítások megrendezéséről,

illetve azokon való részvételről.
g) Gondoskodik a Szövetség szakmai folyóirata rendszeres megjelentetéséről.

h) Gondoskodik a filatelista szakkönyvtár működéséről és fejlesztéséről.

i) Támogatja a filatelista tudományos és kutatómunkát, irodalmi tevékenységet.

j) Gondoskodik a Bélyegvizsgáló Szakbizottság működéséről.

40ből 26an ismerik pesten

100ból 65en ismerik pesten

Bélyeg vagy emotikon?

A levélírásnak több évszázados hagyománya van. Egy szépen megszerkesztett, tartalmilag jól
végiggondolt levél felért egy műalkotással.
A múlt század utolsó éveiben a levelezési szokások gyökeresen megváltoztak. Ennek elsőrendű oka
az Internet robbanásszerű elterjedése volt. Az elektronikus levelekben elég hamar megjelentek a
tréfás, néha kifejezetten idétlen jelek, rövidítések. A hagyományos levélformák lassan már nem is
voltak felismerhetők. Formai átalakulás mellett kialakult az internetes levelezés etikettje. Netikett szó
az angol "netiquette" (network etiquette) magyarosított formája, és a hálózati kommunikáció általános
illemszabályait foglalja össze. Konkrét útmutatásai a következő területekre terjednek ki: e-mail,
Usenet, levelezési listák, internetes vitafórumok, IRC, stb.

Példák a Netikett irányelveire: (ne írj csupa nagybetűvel, mert az kiabálásnak számít, használj kis- és
nagybetűket is; egy sor ne legyen 70 karakternél szélesebb; légy tömör anélkül, hogy túlságosan
lényegretörő lennél; amikor egy levélre válaszolsz, csak annyit idézz az eredeti anyagból, hogy érthető
legyen a válaszod és ne többet; ne keveredj flame war-ba! Ne írj heves leveleket és ne válaszolj
ilyenekre!

- Milyen változásokat tett szükségessé cégük életében az uniós csatlakozás?

- A Magyar Posta több éve tudatosan készül az uniós csatlakozásra.

Május l-je után a lakosság által érzékelt változás csupán annyi volt, hogy ekkortól a 20 kilogrammnál
könnyebb csomagokat az ország minden településén házhoz visszük. Korábban csak 271 városban
kézbesítettük házhoz a csomagokat. A sorban állással és nyitvatartási idővel kapcsolatos
követelményeket kormányrendelet határozza meg. Eszerint a postákon az ügyfelek várakozási ideje a
legforgalmasabb óra átlagában sem haladhatja meg a 15 percet. A várakozási időt egyébként
rendszeresen méri, ellenőrzi a postai szakapparátus és a Nemzeti Hírközlési Hatóság is. Az adatok
természetesen postánként eltérnek, az országos átlagos várakozási idő 6 perc.

Az e-mail, vagy email, az angol electronic mail kifejezésből származik, mely „elektronikus levél”-ként
fordítható le. A mai e-mail rendszerek szinte kivétel nélkül az internetet használják közvetítőnek, és
ezáltal az e-mail az internet használatának egyik legkedveltebb formája lett.

Az e-mail előbb keletkezett, mint az internet maga. Valójában a már létező e-mail rendszerek adták az
internet megteremtéséhez szükséges eszközöket.

Az e-mail története 1965-ben kezdődött, amikor egy időosztásos nagyszámítógép (mainframe) több
felhasználója közötti kommunikációt biztosította.
 Az emotikon vagy hangulatjel nyomtatott írásjelek olyan sorozata, amely egy emberi arcot formál, és
általában valamilyen érzelmet fejez ki. Tipikus példája a mosolygó fej: :-) vagy :)

Az emotikonok anatómiája

Többnyire fekvő tartásban ábrázolják az arcot. Ilyen módon az egymás után gépelt jelek kiadhatják a
szemet, orrot, szájat. Különböző testrészek hozzáadásával, elhagyásával illetve a felhasznált jelek
változtatásával számos változat hozható létre.

Egyszerű példák

:-) mosoly

:-( szomorúság, esetleg együttérzés

:-/ felemás érzésekkel küszködő

:-| semleges vagy bizonytalan

;-) kacsintás

:-D széles vigyor, nevetés

:-P vagy :-p kiöltött nyelv, csipkelődés

B-) vagy 8-) napszemüveg

:-o vagy :-O csodálkozás, meglepettség

:-x puszi

:'-( vagy :~-( könnycsepp

:o) bohócorr

0:-) glória, angyali ártatlanság

1.3. A Közlekedési Múzeum látogatottsága - 2005-ben 248.893 fő látogatta meg

Ehhez képest a Bélyegmúzeumot kb. 38000-en látogatták meg 2005-ben )(ehhez pontos adatot
Mónitól beszerezni!!!!!!!!)plusz megkérni, hogy a 2005ös kimutatást kérje el, ezt ki kell adniuk az
üvegzseb program miatt.!!!!!!!!!!!!

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint az államháztartás működési

rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet előírásai értelmében az államháztartás
alrendszereihez tartozó szervek közzéteszik
 alapító okiratukat 2004. január 1-től;
 az elemi költségvetés elfogadását követő 30 napon belül a költségvetési
alapokmányukat (évente),
 a költségvetési szervek éves szakmai teljesítményének bemutatása és értékelése
(évente, május 31-ig),
 a 2004. január 1-jét követően általuk nyújtott, nem normatív, céljellegű fejlesztési
támogatások kedvezményezettjeinek nevét, a támogatás célját, összegét, valamint a
támogatási program megvalósításának helyét;
 a humánszolgáltatásokat ellátó szervezeteknek és személyeknek nyújtott támogatások
kedvezményezettjeinek megnevezését, a támogatás célját, összegét, a 2003. évre
visszamenőleg;
 a 2004. január 1-jét követően általuk kötött, nettó ötmillió forintot elérő, vagy azt
meghaladó értékű, árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésére,
vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon, vagy vagyoni értékű jog átadására
vonatkozó szerződések megnevezését, tárgyát, a szerződést kötő felek megnevezését,
a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát,
valamint az említett adatok változását;
 az államháztartásból támogatott szervek, személyek teljesítményét jellemző mutatók
(feladat-, teljesítmény-, kapacitás-, hatékonyság-, eredményességmutatók) alakulása a
támogatott tevékenységét illetően (2005. január 1-től).

Hírközlési Múzeumi Alapítvány

A Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány 2004. júniusában felvette a Hírközlési Múzeumi
Alapítvány nevet. A Postai és Távközlési Múzeumi Alapítványt 1990-ben a Magyar Posta
Vállalat, a Magyar Távközlési Vállalat és a Magyar Műsorszóró Vállalat hozta létre, a magyar
posta- és távközléstörténet emlékeit gondozó Bélyegmúzeum és Postamúzeum működésének
biztosítására

Az alapítvány célja és közhasznú tevékenysége:

 A hatályos magyar múzeumi jogszabályok keretei között működő országos gyűjtőkörű

szakmúzeumai útján az alapítók és intézményeik közös muzeális öröksége ápolásának és tudományos
igényű feldolgozásának biztosítása. Az alapító tevékenységéhez kapcsolódó tárgyi és dokumentációs
történeti emlékek gyűjtése, megőrzése, nyilvántartás, kutatása és mindezek bemutatása, közkinccsé
tétele kiállításokkal és kiadványokkal.
 A postai, távközlési, műsorszórási tevékenységet végző szakmai körök kulturális hagyományainak
ápolása rendezvények, összejövetelek szervezésével.
 A szakmúzeumok gyűjteménytárainak és kiállítóhelyeinek fenntartása és működésük
finanszírozása.
Az alapítvány céljának megvalósítása során az 1997. évi CLVI tv. 26. pont c.) 5. és 6.
pontjában meghatározott közhasznú tevékenységet folytat, nevezetesen:

5. kulturális tevékenység
6. kulturális örökség megóvása

Az alapítvány fent megjelölt két tevékenysége a kulturális javak védeleméről és a muzeális

intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL
tv. alapján képez állami feladatot.

Múzeumokról (szakma története)

- történet
- Magyar Nemzeti Múzeum az első Magyarországon

Bélyegmúzeum
- alapítása, története, donátorok, adományok, költözés, mai helye és az állandó
kiállítás

Magyarországi bélyeggyűjtők
- gyűjtési láz, gyűjtőszenvedély
- klubok, MABÉOSZ

Levelezési szokások átalakulása

- a vizuális inger ma és 30 évvel ezelőtt
- az internet és az e-mail megjelenése (netikett)
- bélyeg helyett emotikon (statisztikai adatok értékelése)

A bélyegmúzeum 2005-ben
- Hírközlési Múzeumi Alapítvány
- látogatottság (összehasonlítani más múzeumokkal)
- jövedelmek
- kiadások
- támogatók, alapítványok
- hol hirdet, kit céloz meg, honlap és egyéb felületek designja
- programok (Múzeumok Majálisa, Filatéliai klub…)
Következtetés, tanulság, általánosítás…