LATIN NYELV I.

SEGÉD- ÉS KIEGÉSZÍTŐANYAG JOGÁSZHALLGATÓK SZÁMÁRA

Bánóczi Rozália – Rihmer Zoltán: Latin nyelvtankönyvhöz

Ulpianus római jogtudós szobra;

Brüsszel, Palais de Justice épületében (forrás: Wikipédia)

Iustitia et constans et perpetua voluntas ius suum cuqiue tribuendi. (Ulpianus Dig. 1. 1. 10. pr.)

PPKE JÁK – NYELVI LEKTORÁTUS 2018

LĒCTIŌ PRĪMA KIEJTÉS, GRAMMATIKAI ALAPOZÁS

KIEJTÉS (Erasmusi)

KIEJTÉSSEL KAPCSOLATOS ELTÉRÉSEK

Latin betűk Magyar ejtés példák
ill. betűcsoportok
Magánhangzók a „á” senātus, pater
e „e” vagy „é” imperium, reus, rēx, lēx
i mgh. előtt és két mgh. között „j” ius, Gaius, iniuria
y „i” Illyria
(görög eredetű
szavak)
u gu-, qu-, su- hangkapcsolatokban „v” lingua, antiquus
Kettőshangzók ae „é” Caesar, aēr
(diphtongusok) amennyiben a diphtongusok valamelyik
hangzója hosszú, külön ejtjük őket
oe „ő” poena, poēta
Mássalhangzók s „sz” persona
c „k” →szó végén hic et nunc
→msh. előtt crīmen
→mély mgh. (a, o, u) előtt collēga, culpa
„c” →magas mgh. (e, i, ae, oe) előtt civis, Cicero, Caesar
Kettős msh.-ók ch „kh” philosophia
(görög eredetű ph „f”
szavak) rh „r”
th „t”
Szótag ti- „ti” →ha msh. követi ūtilis, conscripti
„ci” →ha mgh követi (kivéve azokat az eseteket, iustitia, sententia,
amikor s, t, x áll előtte) bestia, Mettius,

OLVASÁSI GYAKORLAT

ADŌRĒMUS

Latin Miatyánk Latin Üdvözlégy

Pater noster, quī es in caelīs, Āvē Maria, grātiā plēna, Dominus tēcum,
sānctificētur nōmen tuum, benedicta tu in mulieribus,
adveniat rēgnum tuum, et benedictus fructus ventris tuī, Jēsus.
fiat voluntas tua sicut in caelō et in terrā. Sancta Maria, Māter Deī,
Panem nostrum quotidianum dā nobis hōdiē. ōrā prō nōbis, peccātoribus,
Et dimitte nōbis dēbita nostra, nunc, et in hōrā mortis nostrae. Āmen.
sicut et nōs dimittimus debitōribus nostrīs,
et nē nōs indūcās in tentātiōnem,
Latin dicsőség
sed līberā nōs ā malō. Āmen.
Gloria Patri et Filio et Spiritui Sancto, sicut erat in
principio, et nunc et semper et in saecula saeculorum.
Amen.

2
GRAMMATIKAI ALAPFOGALMAK:

SZÓFAJOK: ige (verbum);

névszók (nomen):
 főnév (substantivum),
 melléknév (adiectivum),
 névmás (pronomen),
 számnév (numerale);
egyéb szófajok:
 határozószó (adverbium),
 elöljárószó (praepositio),
 kötőszó (coniunctio).

DECLINATIO – NÉVSZÓRAGOZÁS

A latinban a névszóknak három féle nyelvtani neme lehetséges:

masculinum (m) – hímnem
femininum (f) – nőnem
neutrum (n) – semleges nem.

A latinban két szám van:

singularis (sing.) – egyes szám,
pluralis (plur.) – többes szám.

A latin névszóragozás öt állandó esetből áll:

nominativus (nom.)
accusativus (acc.)
genitivus (gen.)
dativus (dat.)
ablativus (abl.)
– alanyeset,
– tárgyeset,
– birtokos eset,
– részeshatározós eset,
– egyéb határozókat kifejező eset.

CONIUGATIO – IGERAGOZÁS
A latinban két igenem létezik:
activum (act.) – cselekvő,
passivum (pass.) – szenvedő.

A latin három igemódja:

indicativus (ind.) – kijelentő mód,
coniunctivus (coni.) – kötőmód,
imperativus (imp.) – parancsoló mód.

A latin igeidők:
praesens (praes.) – jelen idő,
praeteritum (praet.) – múlt idő,
futurum (fut.) – jövő idő.

A latin az egyes igeidőkön belül egyes és többes számot, ezen belül pedig három-három személyt különböztet meg.
3
LĒCTIŌ SECUNDA I-II. DECLINATIO, PRAEPOSITIÓK

KIFEJEZÉSEK, REGULÁK, SZÁLLÓIGÉK

Persōna grāta; nōn persōna grāta; mea culpa; deus ex māchinā; cōnsul sine collēgā; pater
patriae; pater familiās; ad bēstiās; ex cathedrā; Patrōna Hungariae; prō patriā et lībertāte.
Deō grātias; Deī grātia; poēta doctus; SENATUS POPULUSQUE ROMANUS (SPQR);
et cētera; annō Dominī;
advocātus Deī; advocātus diabolī; lacrīma Christī; agnus Dei;
Sine irā et studiō; sine dubiō; dē factō; ex offīciō.

Nūlla poena sine culpā. Extra Hungariam non est vita, si est vita, non est ita.
Iūrisprūdentia est dīvīnārum atque hūmanārum rērum Fortuna caeca est.
nōtitia. Iūs est ars bonī et aequī.
Īgnōrantia nōn est argumentum. In dubiō prō reō.
Hannibal ante portās. Clāra pacta, bonī amīcī.
Histōria est magistra vitae. Et tū, mī fīlī, Brute?
Philosōphia est ancilla theolōgiae. Cum Deō prō patriā et lībertāte.
Rōma aeterna est. Lingua Latīna necessāria est.
Nemō est propheta in patriā suā. Ab ovo usque ad mala.

LEXICA
ā, ab (+abl.) – -tól, -től, által exemplum, -ī n – példa nōn – nem
ad (+acc.) – -hoz, -hez, -höz; -ra, -re extra (+acc.) – kívül noster, nostra, nostrum – miénk
advocātus, -ī m – ügyvéd, jogi tanácsadó factum, -ī n – tett, tény nōtitia, -ae f – ismeret, tudás
aeternus 3 – örök fāma, -ae f – hír nūllus 3 – semmilyen
agnus, -ī m – bárány familia, -ae f – család officium, -iī n – hivatal
amīcus, -ī m – barát filius, iī m – fia vkinek ōvum, -ī n – tojás
annus, -ī m – év fortūna, -ae f – (kedvező) sors, szerencse pactum, -ī m - megállapodás
ante (+acc.) – előtt gratus 3 – kedves, kívánatos papa, -ae m – pápa
aqua, -ae f – víz Hannibal, -is m – H. karthágói hadvezér pater, patris m – apa, atya
aequus 3 – egyenlő, méltányos histōria, -ae f – történelem patria, -ae f –haza
argumentum – ī n – érv, bizonyíték hūmānus 3 – emberi persōna, -ae f – személy, szabad ember
ars, artis f – művészet, mesterség Hungaria, -ae f – Hungaria, Magyarország poēta, -ae m – költő
bēstia, -ae f – vadállat īgnōrantia, -ae f – tudatlaság, nem tudás poena, -ae f – (kárpotló) büntetés
bonus 3 – jó in (+acc.) – -ba, -be populus, - ī m – nép
caecus 3 – vak (+abl.) – -ban, -ben; -on, -en, -ön porta, -ae f – kapu
cathedra, -ae f – tanítószék, püspöki szék initium, -iī n – kezdet prō (+abl.) – -ért, miatt
cēterus, -a, -um – a többi iniūria, -ae f – jogtalanság, igazságtalanság, -que – tapadó és
clarus 3 – tiszta, világos, híres jogellenesség regula, -ae f – regula, szabály
collēga, -ae m – konzultárs, hivataltárs, īra, -ae f – harag rēs, reī f – dolog, ügy
tiszttárs iūrisprūdentia, -ae f – jogtudomány reus, -ī m – vádlott, alperes
cōnsul, -is m – consul iūstitia, -ae f – igazságosság Rōmānus 3 – római
culpa, -ae f – vétek, vétség iūstus 3 – jogos, igazságos rōsa, -ae f – rózsa
cum (+abl.) – -val, -vel lacrima, -ae f – könny senatus, -ūs m - senatus
dē (+abl.) – -ról, -ről; szerint, alapján Latīnus 3 – latin servus, -ī m – rabszolga
dēlictum, -ī n – (magán)bűncselekmény līber, lībera, līberum – szabad sine (+abl.) – nélkül
deus, -ī m – isten lībertās, -ātis f – szabadság studium, -iī n – törekvés, részrehajlás,
dīvīnus 3 – isteni lingua, -ae f – nyelv tanulás
diabolus, -i m - ördög māchina,-ae f – gép, gépezet suus 3 – övé, sajátja
doctus 3 – tanult, művelt magistra, -ae f – tanárnő, tanítónő terra, -ae f – föld
dominus, -ī m – úr, tulajdonos magnus 3 – nagy testamentum, -ī n – végrendelet
dubium, -iī n – kétely, kétség malum, -ī n – alma tuus 3 – tiéd
dubius 3 – kétséges māter, mātris f – anya vester, vestra, vestrum – tiétek
est – van meus 3 – enyém vīta, -ae f – élet
et – és necessārius 3 – szükséges, elkerülhetetlen
ex, ē (+abl.) – -ból, -ből, szerint, alapján nihil, nīl – semmi

4
GRAMMATICA

A FŐNÉV SZÓTÁRI ALAKJA:

A főnevek szótári alakja három állandó részből áll: regula, regulae f

1. singularis nominativus;
2. singularis genitivus (Csak ez a szótári alak mutatja meg egyértelműen, melyik declinatióba tartozik a szó. );
3. A főnév nemét rövidítő betű.
A latin nyelvben a főnevek háromféle neműek lehetnek: m = masculinum – hímnem,
f = femininum – nőnem,
n = neutrum – semlegesnem.

I. DECLINATIO (az – a-tövű és zömében nőnemű névszók ragozása)

Példák: vita, vitae f – élet
via, viae f – út
terra, terrae f – föld
culpa, -ae f – vétek, vétség; gondatlanság, hiba, bűn, szenny
poeta, -ae m – költő
A ragozási tő:
Ha a szótári alak második tagjának sing. gen. végződését (-ae) elhagyjuk, akkor kapjuk meg a ragozási tövet. Ehhez tesszük
mindig a tanult ragokat.
Pl. vit-ae
singularis pluralis
Nom. vita vitae
Acc. vitam vitās
Gen. vitae vitārum
Dat. vitae vitīs
Abl. vitā vitīs

Tartozik az I. declinatióba néhány hímnemű kivétel is. Ezek a szavak általában férfiak által űzött mesterséget, foglalkozást
jelölnek, esetleg népnevek, és ezért hímneműek.
Pl. poēta, -ae m – költő; agricola, -ae m – földműves; nauta, -ae m – hajós; collega, -ae f – hivataltárs …

II. DECLINATIO (az – o-tövűek)

Példák: servus, servī m – rabszolga
ager, agrī m – szántóföld
dominus, dominī m – úr, tulajdonos
pactum, pactī n – megállapodás

SZÓTÁRI ALAK: sing. nom.: -us, -er, (-ir) -um végződésű

sing. gen.: -ī
genus: masculinum neutrum
ragozási tő: serv-ī
singularis pluralis
Nom. servus servī
Acc. servum servōs
Gen. servī servōrum
Dat. servō servīs
Abl. servō servīs

5
AZ –ER VÉGŰ FŐNEVEK

N. B. Ha az -er végű főnevek sing. gen. ragjában kiesik az –e , akkor az a ragozás során végig kiesik, ha megmarad az -e a sing. gen. ragjában,
akkor a ragozás során végig megmarad!

Példák:
ager agrī m: szántóföld
puer puerī m: fiú
singularis pluralis
Nom. ager puer agrī puerī
Acc. agrum puerum agrōs puerōs
Gen. agrī puerī agrōrum puerōrum
Dat. agrō puerō agrīs puerīs
Abl. agrō puerō agrīs puerīs

A SEMLEGESNEMŰ FŐNEVEK RAGOZÁSA:

N.B. 1. A nom. és az acc. végződése sing.-ban és plur.-ban is egybeesik;

2. A plur. nom. és acc. végződése –a.
Ez a szabály érvényes a II., III. és IV. declinatióban található semlegesnemű névszókra!

Ragozási példa:
bellum, bellī n – háború

singularis pluralis
Nom. pactum pacta
Acc. pactum pacta
Gen. pactī pactōrum
Dat. pactō pactīs
Abl. pactō pactīs

AZ I-II. DECLINATIÓHOZ TARTOZÓ HÁROMVÉGŰ MELLÉKNEVEK

N.B. A jelző megegyezik a jelzett szóval nemben, számban és esetben.

A 3 végű melléknév végződései egyes szám nom.-ban:

hímnemű főnév mellett: –us vagy –er (bonus, liber),
nőnemű főnév mellett: –a (bona, libera),
semlegesnemű főnév mellett: –um (bonum, liberum).

A hímnemű és semlegesnemű alakok (-us, -um) a II. decl. szerint, a nőnemű alakok (–a) az I. decl. szerint ragozódnak.
A szótári alak:
bonus 3 (bonus, bona, bonum) – jó
liber 3 (liber, libera, liberum) – szabad
pulcher 3 (pulcher, pulchra, pulchrum) – szép.

N.B. Ha az –er végű mellékneveknél a sing. gen.-ben kiesik az –e, akkor az a ragozás során végig kiesik, ha marad, akkor a
ragozás során megmarad. (Lásd!. az –er végű főnevekre vonatkozó szabályt!)

6
PRAEPOSITIÓK

Bizonyos határozós viszonyok kifejezésére a latinban praepositiók szolgálnak, (míg a magyarban a ragok és névutók).
A praepositiókat három csoportra oszthatjuk:
1. csak accusativusszal állók (pl. ad: -hoz, -hez, -höz);
2. csak ablativusszal állók (pl. de: -ról, ről)
Ā, ab; cum, dē; ex és ē;
sine, tenus, prō és prae.
3. Mindkettővel állhatnak:
+acc. (hová?) +abl. (hol?)
in -ba, -be -ban, -ben
sub alá alatt
super fölé fölött

N. B.! A praepositiók vonzatát a szótárból tudjuk meg!

GYAKORLÓ FELADATOK
1. Ragozza el az alábbi jelzős szerkezeteket!
terra Romana servus noster
poeta bonus matrimonium bonum
puer liber mea culpa

2. Tegye a zárójelben megadott kifejezéseket a praepositiónak megfelelő esetbe!

sing. plur.
ad (terra)
cum (magistra)
pro (deus)
de (regula)
in (vita)

3. Fordítsa le az alábbi kifejezéseket!

Ab initiō; ab ovō; ab aeternō; ad absurdum; in armis; in corpore; ab Urbe conditā; sub rosā.

4. Változtassa meg az alábbi jelzős szerkezetek számát (singularisból plurálisba vagy fordítva) az eset megtartásával!

linguae Latinae

puerorum Romanorum
poetam doctum
argumentum prima

7
LĒCTIŌ TERTIA PRAESENS IMPERFECTUM

KIFEJEZÉSEK, REGULÁK, SZÁLLÓIGÉK

Dum spīrō, spērō. – Cogitō ergo sum. – Nōn scholae, sed vītae discimus. – Verba volant, scrīpta manent. – Arma
virumque canō… – Errāre hūmānum est. – Inter arma silent Mūsae. – Sīc trānsit glōria mundī. – Vītam et sanguinem
dāmus prō rēgina nostra.
Dē minimis nōn cūrat praetor. – Lībera sunt mātrimōnia. – Servī cum līberīs mātrimōnium contrahere nōn
possunt. – Nēque furiōsus, nēque furiōsa matrimōnium contrahere possunt. – Iniūria nōn excūsat iniūriam. –
Imperītiam culpae adnumerāmus. – Ignōrantia nōn est argūmentum. – Cōnsēnsus facit nūptiās. – Sententia
incerta non valet. – Advocātus nōn accūsat.

DĒ RĒGIBUS1 RŌMĀNŌRUM

Antīquī dē geminīs Rōmulō et Rĕmō, filiīs deī Martis2 nārrant. Rōmulum et Rĕmum in rīpā Tiberis2 expositōs3 lupa alit. Prīmus
rēx Rōmae, Rōmulus et sociī in ripā Tiberis2 habitant. Rōmānī saepe cum fīnitimīs prō agrīs pūgnant. Rēx secundus Rōmae,
Numa Pompilius, ex oppidō Sabīnō Rōmam4 commigrat. Ille Rōmānōs cultum5 deōrum docet. Post Numam Tullus Hostilius, vir
bellicosus, post Tullum Ancus Marcius regnat. Post illum Lucius Tarquinius Priscus regnat, qui ludos festivos instutuit. Rēx
sextus, Servius Tullius, nova arma et cēnsum6 instituit. Ultimus rēx Rōmae Tarquinius Superbus est, quem7 populus Rōmānus
Rōmā8 expellit.
1. regibus: plur. abl.; 2. sigularis genitivusok; 3. expositus 3 – kitett; 4. Romam – Rómába; 5. cultum – tiszteletet; 6. censum – vagyonbecslést; 7. quem – akit; 8.
Roma – „honnan?” kérdésre válaszoló helyhatározó.

LEXICA
agō 3, ēgī, actum – űz, hajt; tesz, csinál; glōria, -ae f – dicsőség rēx, rēgis m – király
tárgyal habeō 2, -uī, -itum – bír (amit: acc.), van rīpa, -ae f – part (folyóé)
alō 3, -uī, -itum – táplál, nevel valamije Rōma, -ae f – Róma
antīquus 3 – régi, ősi habitō 1 – él, lakik Rōmānus 3 – római
arma, -ōrum n – fegyver(ek) hūmānus 3 – emberi Rōmulus, -ī m –R., Róma alapítója
audiō 4, -ivī, -itum – hall ille, illa, illud – ő, az Sabīnus 3 – szabin
bellicosus 3 – harcias imperītia, -ae f – hozzánemértés, mesterségbeli saepe – gyakran
canō 3, cecinī, cantum – énekel járatlanság sanguis, -inis m - vér
capiō 3, cēpī, captum – fog, kap, elfoglal imperō 1 – (meg)parancsol schola, -ae f –iskola
capiō 3, cēpī, captum – fog, kap, elfoglal instituō 3, -uī, -ūtum – felállít, megalapít, sciō 4, scīvī, scitum – tud, ismer
clārus 3 – tiszta, ragyogó, híres elrendel, rendez scrīptum, -ī n – írás
cogitō 1 – gondolkodik inter (+acc.) – között, közé secundus 3 – második, kedvező
commigrō 1 – költözik legō 3, -lēgī, lectum – olvas sed – de, hanem
cōnsēnsus, -ūs m – § egyetértés, megegyezés ludus, -i m – játék servō 1 – fenntart, őriz
cōnstituō 3, -uī, -ūtum – létrehoz, megalkot; lupa, -ae f – nőstényfarkas sextus 3 – hatodik
elrendel maneō 2, mānsī, mānsum – marad, vár sīc – így
contrahō, -ere, -trāxī, -tractum – (meg)köt, Mars, Martis m – M. hadisten, háború sileō 2, -uī – hallgat, csendben van
létrehoz, előidéz matrimonium, -iī n – házasság similis 2 – hasonló (amihez: dat.)
cūrō 1 – gondoskodik meus 3 – enyém socius, -iī m – társ, szövetséges
dē (+abl.) - -ról, -ről minimus 3 – legkisebb, jelentéktelen spērō 1 – remél
discō 3, didicī – tanul mundus –ī m – világ(rend) spīrō 1 – lélegzik, él
dō 1, dedī, dātum – ad nārrō 1 – mesél sum, esse, fuī – van
doceō 2, -uī, doctum – tanít nominō 1 – nevez superbus 3 – gőgös, büszke, zsarnoki
dūcō 3, dūxī, ductum – vezet nōn – nem suus 3 – övé, sajátja
dum – míg noster, -tra, -trum – miénk Tiberis, -is m. – T., Róma folyója
ergo – tehát novus 3 – új trānseō 4, -iī, -itum – átmegy, átkel, elmúlik
errō 1 – téved, bolyong nuptiae, -arum f. – házasság tuus 3 – tiéd
excūsō, -āre, -āvī, -ātum – megment; § oppidum -ī n – város ultimus 3 – utolsó
mentesít, igazol populus, -ī m – nép valeō , -ēre, -uī, -itūrus – erős, bír, -hat, -het,
expellō 3, expulī, expulsum – kiűz, elűz, possum, posse, potuī – képes, -hat, -het (inf.) érvényben van; vmire céloz, vonatkozik; ér,
elkerget post (+acc.) – után; adv. azután jelent
faciō 3, fēcī, fāctum – tesz, csinál prīmus 3 – első veniō 4, vēnī, ventum - jön
festivus 3 – ünnepi pūgnō 1 – harcol verbum, -ī n – szó
fīnitimus 3 – szomszédos, haatáros -que – és videō 2, vīdī, vīsum – lát
furiōsus 3 – őrült rēgina, -ae f – királynő vīvō 3, vīxī, vīctūrus – él
geminī, -ōrum m – ikrek rēgnō 1 – uralkodik volō 1 – száll, repül
geminus 3 – iker, kettős Rĕmus, -ī m – R.

8
GRAMMATICA

AZ IGÉK SZÓTÁRI ALAKJA („a verbo”):

Egy latin ige szótári alakja általában négy részből áll, de a teljes szótári alakhoz hozzátartozik egy plusz elem, a magyar jelentés
is.
Pl. dō, 1 (dāre), dedī, datum – ad

1. szótári alak 2. szótári alak 3. szótári alak 4. szótári alak +1 szótári alak
*
dō 1 (dāre) dedī datum ad
Indicativus praesens Infinitivus Indicativus praesens supinum magyar jelentés
imperfectum imperfectus perfectum =
activi activi activi egyfajta főnévi igenév
singularis 1. = singularis 1.
= a magyar –ni =
kijelentő mód jelen képzős főnévi kijelentő mód múlt idő
idő igenév (befejezett jelen,
(aktív, folyamatos) aktív)
egyes szám egyes szám
első személy első személy

IGETÖVEK
(Egy latin igének három töve van)
IMPERFECTUM TŐ PERFECTUM TŐ SUPINUM TŐ

Példák: nomino 1 (nomināre), nominavi, nominatum – nevez

video 2 (vidēre), vidi, visum – lát
lego 3 (legĕre), legi, lectum – olvas
capio 3 (capĕre), cepi, captum – megfog, elfog, elfoglal
constituo 3 (constituĕre), constitui, constitutum – létrehoz, megalkot, elrendel
audio 4 (audīre), audivi, auditum – hall

A LATIN IGÉKET (imperfectum) TÖVÜK SZERINT 4 CSOPORTBA SOROLJUK:

1. 2. 3. 4.
-ā-tövűek -ē-tövűek mássalhangzós, -ĭ-, -ī-tövűek
-u-tövűek
2. szótári alak
végződése -āre -ēre -ĕre -īre
infinitivus
impf. act.
Pl. nomino, 1 (nominare), video, 2 (vidēre), lego, 3 (legĕre), audio, 4 (audire),
nominavi, nominatum vidi, visum legi, lectum audivi, auditum
Imperfectum tő 2. szótári alak 2. szótári alak 1. szótári alak 2. szótári alak
minus –re minus –re minus –o minus –re

nominā-re vidē-re leg-o audī-re

9
AZ AKTÍV SZEMÉLYRAGOK:

Sing. Plur.
1. -o vagy -m -mus
2. -s -tis
3. -t -nt

AZ INDICATIVUS PRAESENS IMPERFECTUM ACTIVI

KÉPZÉSE: imperfectum tő + aktív személyragok -o -mus

-s -tis
-t -nt

1. 2. 3. 4.
nomino, nomināre, video, vidēre, lego, legere, audio, audīre,
nominavi, nominatum vidi, visum legi, lectum audivi, auditum
nomin-o1 vide –o leg-o audi-o
nominā-s vidē-s leg-i-s2 audī-s
nomina-t vide-t leg-i-t audi-t
nominā-mus vidē-mus leg-i-mus audī-mus
nominā-tis vidē-tis leg-i-tis audī-tis
nomina-nt vide-nt leg-u-nt audi-u-nt3
MEGJEGYZÉS MEGJEGYZÉS MEGJEGYZÉS
1 –a + -o = -o 2 EJTÉSKÖNNYTŐ SZEREP 3 Plur. 3.-ban itt is

A msh.-ós és –u-tövű igéknél a –u-kötőhangot találunk a

Sing. 2.-től egy –i- 3.-osok mintájára.
kötőhanggal egészül ki a
ragozás, mely plur. 3.-ben –u-
vá változik!

RENDHAGYÓ IGÉK RAGOZÁSA:

sum, esse, fui possum, posse, potui

sum possum
es potes
est potest
sumus possumus
estis potestis
sunt possunt

A BIRTOKOS NÉVMÁS

A birtokos névmás lehet a latin mondatban jelző vagy az összetett állítmány névszói része. Magyarra a birtokos személyjel
segítségével fordítjuk.

Sing. Plur.
meus 3 enyém, az én vmim noster, nostra, nostrum mienk, a mi vmink
tuus 3 tied, a te vmid vester, vestra, vestrum tiétek, a ti vmitek
suus 3 övé, az ő vmije suus 3 övék, az ő vmijük

A birtokos névmásokat az I. és II. declinatióban ragozzuk, és jelzőként egyeztetjük a birtok nemével, számával és esetével.

N. B.!: A noster és vester birtokos névmások ragozása során kiesik az -e!

10
GYAKORLÓ FELADATOK

1. Egészítse ki az alábbi igék szótári alakját a jelentésükkel együtt, majd adja meg mindegyik ige imperfectum tövét!

1. ………….. ………… ………….. constitutum ─ ………….. impf. tő:…………………

2. habeo ………… ………….. …………….. ─ ………….. impf. tő: …………………

3. ………….. ………… erravi …………….. ─ ………….. impf. tő: …………………

4. ………….. capĕre ………….. …………….. ─ ………….. impf. tő: …………………

5. ………….. ………… ………….. …………….. ─ hall impf. tő: …………………

6. ………….. ………… ………….. actum ─ ………….. impf. tő: …………………

7. ………….. ………… dedi …………….. ─ ………….. impf. tő: …………………

8. ………….. ………… ………….. servatum ─ ………….. impf. tő: …………………

9. venio ………… ………….. …………….. ─ ………….. impf. tő: …………………

2. Ragozza el az alábbi jelzős szerkezeteket!

nostrum imperium clarum vester filius bonus tua victoria magna

11
 LĒCTIŌ QUARTA III. DECLINATIÓS FŐNEVEK

KIFEJEZÉSEK, REGULÁK, SZÁLLÓIGÉK

Ars poētica; pānem et cīrcēnsēs, homō novus, alma māter, iūs gentium; corpus dēlictī; iūs honōrum; iūs
honōrārium; ex iūre Quiritium; dē iūre; Māgna c(h)arta lībertātum; cīvitās Deī; Urbī et orbī; summā cum
laude; doctor honōris causā; contrā bonōs mōrēs; vīnum rēgum, rēx vīnōrum.

Novus rēx, nova lēx. – In vīnō veritās. – Ō tempora, ō mōrēs! – Nōmen est ōmen. – Oculum prō oculō, dentem prō
dente. – Mors certa, hora incerta. – Pulvis et umbra sumus. – Ūnus testis nūllus testis. – Nūllum crīmen sine lēge. –
Nūlla poena sine lēge. – Dēlicta parentum līberīs nōn nocent. – Lēgis virtūs haec est: imperāre, vetāre,
permittere, pūnīre.

Bánóczi-Rihmer: Latin nyelvkönyv - 3. lecke

DĒ IŪRE POPULĪ RŌMĀNĪ (Gaius 1-63.)

LEXICA
āctiō, actiōnis f – cselekmény, § kereset, per,
peres eljárás
almus 3 – tápláló, éltető
amplissimus 3 – legszélesebb
animal, animālis n – állat
appellō 1 – hív, nevez (kettős acc. – akit,
aminek)
ars, artis f – művészet, mesterség
autem – pedig
bellum, -ī n – háború
causā (+ gen.) – miatt, végett
charta, -ae f – papír, oklevél
cīrcēnsēs, -ium m – cirkuszi játékok
cīvis, civis mf (plur. gen.: civium) - polgár
cīvitās, civitātis f – § város(állam),
§(állam)polgárság
cōnstitūtiō principum – császári rendelet
cōnstitūtiō, -iōnis f - §(császári) rendelet, §
alkotmány
cōnstō 1, -stitī, -stātūrus (sto) – megáll,
helytáll, áll valamiből (ex+ abl.); constat –
nyilvánvaló, ismeretes, köztudott (acc. cum inf.)
contrārius 3 – ellenkező, ellentétes
corpus, -ōris n – test
crīmen, -inis n – bűn, vétek, §
közbűncselekmény
dēcrētum, -i n – döntés, határozat
deinde – azután
dēlictum, -ī n – bűncselekmény
dēns, dentis m – fog
dīcō, -ere, dīxī, dictum – mond, nevez
duo, duae, duo – kettő
ēdictum, -i n – edictum, §hirdetmény, §
(császári) rendelet
epistula, -ae f – levél, § császári rendelet
exemplar, exemplaris n – példa
fēmina, -ae f – nő
gēns, gentis f (plur. gen.: gentium) –
nemzettség, nép
homō, -inis m – ember
honor (honōs), -ōris m. – tisztelet, §tisztség,
hivatal
honōrārius 3 - §tisztségviseléssel kapcsolatos
horror, -ōris m – borzalom, borzadás
imperātor, -ōris m – hadvezér, fővezér,
imperō 1 – elrendel, megparancsol
incertus 3 – bizonytalan
is, ea, is – ő, az
iubeō 2, iussī, iussum – parancsol
iūs, iūris n – jog
laus, laudis f – dicséret, dicsőség
lēx, lēgis f – törvény
liberi, -ōrum m – gyerekek
lībertās, -ātis f – szabadság
magistrātus, -ūs m - § főhivatalnok, § főhivatal
mare, maris n – tenger
māter, mātris f – anya
mēns, mentis f – ész, értelem
minimus, -a, -um – legkisebb, nagyon kicsi,
jelentéktelen
mors, mortis f – halál
mōs, mōris m – szokás, erkölcs, hagyomány
nātūra, -ae f – természet
noceō 2, -uī, -itum – árt, kárára van vkinek,
§kárt okoz
nōmen, -inis n – név
novus 3 – új
nūllus 3 – semmiféle, egy sem, §semmis,
érvénytelen
oculus, -ī m – szem
ōmen, -inis n –előjel
ōrātiō, -ōnis f – beszéd; imádság
orbis, -is m – kör, földkerekség, világ
ōrdō, -inis f – rend, sor
pānis, is m – kenyér
parēns, -entis m.f. – szülő
pater, patris m – apa, atya
per (+acc.) – át, keresztül
permittō, -ere, -misī, -missum – megenged
plēbiscitum, -ī n – plebs határozata
plēbs, plēbis f – plebs, köznép
poēticus 3 – költői
praeceptum, -i n – § parancs, utasítás, előírás
praetor peregrinus – § a rómaiak és a
peregrinusok ügyeivel foglalkozó praetor
praetor urbanus – § a római polgárok ügyeivel
foglalkozó praetor
praetor, -ōris m – praetor
prīnceps, -ipis m – a legelső, császár, fejedelem
prīvātus 3 – magán, mindennapi
prō (+abl.) – -ért, miatt, javára
proprius, -a , -um – saját, sajátprūdentēs, -ium
m - § jogtudósok
pūblicus 3 – köz-, közös, nyilvános
pulvis, -eris n – por
pūniō, -īre, -īvī, -ītum – (meg)büntet
quī, quae, quod – aki, ami, amely
Quirītēs, -ium m - § a római polgárok
hagyományos megjelölése (nem fordítjuk)
respondeō 2, -spondī, spōnsus – válaszol, felel
respōnsum, -ī n – felelet, vélemény, jóslás
rēx, rēgis m – király
senātor, -ōris m – a római senatus tagja,
szenátor
senātūs cōnsultum (-ī n) – senatusi határozat
servitūs, servitūtis f - § rabszolgaság,
§szolgalom
sic – így
summus 3 – legfőbb, legmagasabb, legkiválóbb
tempus, -ōris n – idő
testis, testis mf (plur. gen.: testium) – tanú
torus, -ī m – fekvőhely, ágy, nászágy
trahō 3, traxī, tractum – húz, von
tunc – akkor
umbra. –ae f – árnyék
urbs, urbis f (plur. gen.: urbium) – (fő)város
veritās, -ātis f – igazság
vērō – valóban
vetō, 1 -uī, -itum – (meg)tilt
vīnum, -ī n – bor

12
GRAMMATICA
A III. DECLINATIÓS FŐNEVEK RAGOZÁSA
Általános megállapítások:

sing. nom.: változó, különböző

sing. gen.: -is
nemük: m, f, n

Összegzés: ha a sing. gen. –is ragját elhagyjuk, megkapjuk a ragozási tövet; a ragozás során az esetvégződések az így nyert tőhöz
járulnak.
A III. declinatiós főnevek lehetnek: -mássalhangzós tövűek;
-i-tővűek (Ennek is két csoportja van: erős i-tövű és gyenge i-tövű).

A MÁSSALHANGZÓS TÖVŰEK RAGOZÁSA

Szavak: rēx, rēgis m – király

imperātor, imperātōris m – imperator
virtūs, virtūtis f – erény
lēx, lēgis f – törvény
tempus, tempōris n – idő
nōmen, nōminis n – név
păter, pătris m – apa, atya
ōrātiō, ōrātiōnis m – beszéd; imádság

Adja meg a fenti szavak ragozási tövét!

singularis pluralis
m. f. n. m. f. n.
Nom. rēx lēx tempus rēgēs lēgēs tempōra
Acc. rēgem lēgem tempus rēgēs lēgēs tempōra
Gen. rēgis lēgis tempōris rēgum lēgum tempōrum
Dat. rēgi lēgi tempōri rēgibus lēgibus tempōribus
Abl. rēge lēge tempōre rēgibus lēgibus tempōribus

Ragozza el a következő jelzős szerkezeteket!

oratio bona pater meus corpus magnum

13
GYENGE -I-TÖVŰ FŐNEVEK

A gyenge -i-tövű főnevek ragozása csak egy helyen tér el a mássalhangzós tövűek ragozásától. Tehát ragozásuknál a fenti
táblázatot alkalmazzuk egyetlen megkötéssel: e főnevek plur. gen. mindig –ium végződést kap (az –um helyett). Itt mutatkozik
meg az i-tő.

GYENGE -I-TÖVŰ FŐNEVEK (KÉT FŐSZABÁLY):

1. azok az –es és –is végű főnevek, amelynek sing. nom. és gen. ugyanannyi szótagból áll (parisyllaba);
(Pl. civis, civis mf: polgár; testis, testis mf: tanú)

2. azok az –s és –x végű főnevek, ahol a sing. gen. –is végződése előtt kettő, vagy annál több mássalhangzó van.
(Pl. urbs, urbis f: város; gens, gentis f: nép, nemzetség, ars, artis f: művészet)

ERŐS -I-TÖVŰ FŐNEVEK: (az alábbi három semlegesnemű főnév)

Megnyilvánulási helyei: sing. abl.: –i;

plur. nom. és acc.: –ia;
plur. gen.: –ium.

animal, -is n – állat

exemplar, -aris n – példa
mare, -is n – tenger

-I-TÖVŰEK RAGOZÁSA

singularis pluralis
m. f. n. m. f. n.
GYENGE –I-TŐ ERŐS –I-TŐ GYENGE -I-TŐ ERŐS –I-TŐ
Nom. civis urbs mare civēs urbēs maria
Acc. civem urbem mare civēs urbēs maria
Gen. civis urbis maris civium urbium marium
Dat. civi urbi mari civibus urbibus maribus
Abl. cive urbe mari civibus urbibus maribus

GYAKORLÓ FELADATOK

1. Ragozza el az alábbi jelzős szerkezeteket!

rex magnus tempus meum

lex nova civis Romanus

ius Latinum libertas humana

mare nostrum gens Romana

14
2. Változtassa meg az alábbi jelzős szerkezetek számát (singularisból plurálisba vagy fordítva) az eset megtartásával!

in edictis Romanis
gentis magnae
hominem novum
cum virtute bona
ius Latinum

3. Egyeztesse a zárójelben megadott jelzőt a főnévvel!

urbi (meus 3)
imperatores (magnus 3)
de virtute (bonus 3)
consulibus (noster 3)

4. Válogassa szét az alábbi III. declinatiós főneveket tövük szerint!

1. mens, mentis f 8. gens, gentis f

2. ius, iuris n 9. oratio, orationis f
3. lex, legis f 10. potestas, potestatis f
4. consul, consulis m 11. civis, civis mf
5. finis, finis m 12. corpus, corporis n
6. homo, hominis m 13. arbor, arboris m
7. scriptor, scriptoris m 14. furor, furoris m

Mássalhangzós tő:

Gyenge i-tő:

FORDÍTÁSI GYAKORLAT:
DĒ DEĪS RŌMĀNĪS

Iuppiter, filius Saturni, rex paterque deorum et hominum est.

Iuno, regina deorum, feminas protegit.
Minerva dea, filia Iovis, artes multas invenit.
Neptunus, frater Iovis, deus marium omnium aquas regit.
Ceres, Saturni filia, dea agriculturae fruges mortalibus dat.
Liber (sive Bacchus), inventor vini uvas hominibus dat.
Diana, domina silvarum et bestiarum venationem amat.
Apollo, frater Dianae, futura praedicebat, poetis vatibusque gratus erat, morbos malaque a hominibus arcet.
Venus dea amoris est.
Mars, deus bellorum est.
Mercurius est nuntius deorum, lyrae inventor, adiutor mercatorum.
Vulcanus deus ignis est.
(Vesta familias, virgines, domos adiuvat.)
15
LĒCTIŌ QUĪNTA III. DECLINATIÓS MELLÉKNEVEK

KIFEJEZÉSEK, REGULÁK, SZÁLLÓIGÉK

Viri illūstrēs; māre nostrum; bellum omnium contrā omnēs; commūnis ūtilitas; commūnis opīniō; veterēs; vis
maior; Corpus Iūris Cīvīlis.

Omnis dēfinitio in iūre cīvīlī periculosa est. – Lēx speciālis dērogat (lēgi) generāli. – Nōn omne, quod licet,
honestum est. – Servitus iuri nātūrālī contrāria est, quia iūre nātūrālī omnēs hominēs līberī sunt. – Omnia vincit
amor. – Omnis potestās ā Deō. – Similis similī gaudet. – Ars longa, vīta brĕvis. – Vim vī repellere licet. – Ūnus prō
omnibus, omnēs prō ūnō. – Iūs nātūrae est immūtābile. – Nōn omnia possumus omnēs. – Nōn omne, quod nitet,
aurum est.

Bánóczi-Rihmer: Latin nyelvkönyv - 4. lecke/1.

DĒ IŪRE NĀTŪRĀLĪ ET GENTIUM ET CĪVĪLĪ (Cf. Iustinianus I.1.,2.,)

LEXICA

enim – ugyanis contrā (+acc) – ellen, szemben nāscor, nāscī, nātus sum – születik
quod – hogy corpus, corporis n – test, § testület nātūrālis, -e – természetes, természeti
quia – mert, mivel crīmen, -inis n – bűn, vétek, § niteo 2 – fénylik
quī, quae, quod – aki, ami, amely közbűncselekmény omnis 2 – minden, összes, egész
dērogō, -āre, -āvī, -ātum – részben cuīque – kinek-kinek, mindenkinek opīniō, -ōnis f – vélekedés, vélemény
megszüntet, megszorít; § hatályalanít, dēfinītiō, -ōnis f – meghatározás; szabály perīculōsus 3 – veszélyes
eltöröl, leront (amit: dat.) dēlictum, -ī n – § persōnālis, -e – személyes
bellum, -ī n – háború (magán)bűncselekmény potestas, -ātis f – hatalom, § családfői
alter, altera, alterum – egyik a kettő dīcendum est – „azt kell mondani” hatalom
közül, a másik doceō 2, -uī, doctum – tanít praeceptum, -ī n – § parancs, utasítás,
amor, amōris m – szeretet, szerelem ēdīcō, -ere, -dīxī, -dictum – kimond, § előírás
animāl, -is n – állat kihirdet, hirdetményt kibocsájt; § repellō 3, -pulī, pulsum – visszaűz
aut – vagy elrendel rēs, rei f – dolog, ügy
aurum, - i n – arany gaudeō 2, gāvisus sum – örül sequēns (-entis) – következő
aurus 3 – arany generālis 2 – általános servilis 2 – szolgai
brevis 2 – rövid haec – itt: „ezek” speciālis 2 – speciális, különös
caelum, -ī n – ég honestē – tisztességesen spectō 1 – néz, tekit
caput, capitis n – fej, fejezet,§ jogképes honestus 3 – tisztességes stātus, -ūs m – állapot, § (jogi) helyzet
személy jogképesség honestus 3 – tisztességes, tiszteletreméltó terra, -ae f – föld
cīvīlis, -e – állam-, állami; civil;§ igitur – tehát tribuō 3, -uī, -ūtum – (meg)ad, juttat
civiljogi, polgári iste, ista, istud – az, ez trīpertītus 3 – három részre osztott
cīvis, civis mf (plur. gen.: civium) - laedō 3, laesī, laesum – (meg)sért, - ūnus, ūna, ūnum – egy
polgár károsít ūtilitās, -ātis f – haszon, hasznosság,
cīvitās, civitātis f - § város(állam), legalis 2 – törvényes előny, érdek
§(állam)polgárság licet 2 –uī – (személytelen ige) szabad vetus, -eris – rég, öreg
collectum est – „áll” vmiből (ex + abl.) (+inf.) vis, vis f – erő, erőszak
commūnis, -e – közös (amivel: dat.) longus 3 – hosszú
cōnstitūtiō, -iōnis f - §(császári) māior, māius – nagyobb
rendelet, § alkotmány nam – ugyanis

16
GRAMMATICA

III. DECLINATIÓS MELLÉKNEVEK

Általában erős –i-tövűek.
Az erős–i-tő az alábbi helyeken nyilvánul meg:
 ha a melléknevet hímneműként vagy nőneműként ragozzuk: 1) sing. abl.: -i ;
2) plur. gen.:-ium.

 ha a melléknevet semlegesneműként ragozzuk: 1) sing. abl.: -i ;

2) plur. nom. és acc.: –ia;
3) plur. gen.:-ium.

A III. DECLINATIÓS MELLÉKNEVEK FAJTÁI

1. EGYVÉGŰ MELLÉKNEVEK:
A III. declinatós főnevektől megkülönbözteti őket: – sing. gen. végződését zárójelben adja meg a szótár,
– a nemnek megfelelő rövidítés hiányzik.
Pl. fēlix (-icis) → m.,f.,n. – szerencsés

2. KÉTVÉGŰ MELLÉKNEVEK:
A III. declinatio sajátosságának megfelelően itt sincs a hím- és a nőnem megkülönböztetve a ragozás során.
Pl. omnis 2, (omnis, omne) – minden, összes;
brevis 2 – rövid;

-is → m. f.
-e → n.

3. HÁROMVÉGŰ MELLÉKNEVEK:
A III. declinatiós melléknevek ritka csoportja, amiknél a három végződés csak sing. nom.-ban nyilvánul meg, tehát a sing. acc.-tól ugyanúgy viselkednek, mint a
kétvégű melléknevek (ettől kezdve tehát a hím- és nőnem nincs megkülönböztetve a ragozás során).
Pl. acer 3 – ádáz (acer → m.- acris → f. – acre → n.)
Ragozási példák:
Sing. m. f. n.
Nom. homo felix lex felix tempus felix
Acc. hominem felicem tempus felix
Gen. hominis felicis temporis felicis
Dat. homini felici tempori felici
Abl. de homine felici tempore felici
Plur. m. f. n.
Nom. homines felices tempora felicia
Acc. homines felices tempora felicia
Gen. hominum felicium temporum felicium
Dat. hominibus felicibus temporibus felicibus
Abl. de hominibus felicibus temporibus felicibus
Sing. m. f. n.
Nom. homo omnis lex omnis tempus omne
Acc. hominem omnem
Gen. hominis omnis
Dat. homini omni
Abl. de homine omni
Plur. m. f. n.
Nom. homines omnes tempora omnia
Acc. homines omnes
Gen. hominum omnium
Dat. hominibus omnibus
Abl. de hominibus omnibus

17
A vis FŐNÉV RAGOZÁSA
sing. plur.
nom. vīs vīrēs
acc. vim vīrēs
gen. vīs vīrium
dat. vī vīribus
abl. vī vīribus

GYAKORLÓ FELADATOK

1. Ragozza el az alábbi jelzős szerkezeteket!

vis omnis ius civile

dominus felix ius generale

lex generalis animal omne

2. Változtassa meg az alábbi jelzős szerkezetek számát (singularisból plurálisba vagy fordítva) az eset megtartásával!

ius naturale
iuris proprii
genera humana
utilitatem brevem
communi opinioni

3. Egyeztesse a zárójelben megadott jelzőt a főnévvel!

poetam (illustris 2)
dominorum (felix, felicis)
in urbe (omnis 2)
bella (specialis 2)

4. Válogassa szét az alábbi III. declinatiós főneveket tövük szerint!

1. avis, avis f 8. pars, partis f

2. horribilis, horribile 9. natio, nationis f
3. solutio, solutionis f 10. ardor, ardoris m
4. hostis, hostis m 11. veritas, veritatis f
5. iudex, iudicis m 12. mare, maris n
6. praetor, praetoris m 13. realis, reale
7. sapiens (sapientis) 14. iter, itineris n
Mássalhangzós tő:

Gyenge i-tő:

18
LĒCTIŌ SEXTA RAESENS IMPERFECTUM PASSIVI, DEPONENS IGÉK

KIFEJEZÉSEK, REGULÁK, SZÁLLÓIGÉK

Lēx lēge tollitur. – Imperītia culpae adnumerātur. – Rēs iūdicāta prō veritāte accipitur. – Actiō personālis
moritur cum persona. – Nēmō iniūriam facit, quī suō iūre ūtitur. – Quod ipse prīnceps cōnstituit, prō lēge
servātur. – Dē frūctibus arbor cōgnōscitur. – Tempora mūtantur et nōs mūtāmur in illis. – Equī donātī dentēs nōn
inspiciuntur. – Mātrimōnium inter invītōs nōn contrahitur. – Nēmō pūnitur prō aliēnō dēlictō. – Ūtī, nōn abūtī.
– Poēta nōn fit, sed nascitur. – Lēgēs bonae ex malīs moribus prōcreantur. – Contrā factum non datur argūmentum. –
Tertium nōn datur. – Iūs et fūrī dicitur. (et = etiam)

Bánóczi-Rihmer: Latin nyelvkönyv - 4. lecke/2.

DĒ IŪRE NĀTŪRĀLĪ ET GENTIUM ET CĪVĪLĪ (Cf. Iustinianus I.1.,2.,)

LEXICA

abūtor 3, abusus sum – felhasznál, kihasznál, visszaél vmivel invītus 3 – vonakodó, nem akaró
accipiō 3, accēpi, acceptum (capio) – el- v. befogad, kap; ipse, ipsa, ipsum – (ő) maga, személyesen
(meg)hall, értesül, megtud is, ea, id – ő, az
āctiō, -ōnis f. (ago) – cselekmény; §kereset, per, peres eljárás itaque – és így, így hát, tehát, ezért
adnumerō 1 (numero) – hozzászámít, hozzásorol iūdicō 1 – (el)tél, igazságot szolgáltat, ítéletet mond, eldönt,
apud (+acc.) – -nál, -nél, mellett; előtt ítélkezik
aqua, -ae f. – víz morior 3, mortuus sum – meghal
arbor, -oris f. – (élő)fa mūtō 1 – megváltoztat, felvált; pass. változik
cōgnōscō 3, -nōvī, -nitum (nosco) – értesül, megismer, megtud nēmō, -inis m. – senki
cūstōdiō 4, -divī, -ditum – megőriz, megtart, szemmel tart, megóv, nōs – mi, minket
oltalmaz partim (adv.) – részint, részben
dēns, dentis m. – fog quisque, quaeque, quidque – ki-ki, mindegyik
dīvidō 3, -vīsī, -vīsum – szétválaszt, szétoszt, megoszt peraequē (adv.) – egyenlően
dōnō 1 – adományoz, (oda)ajándékoz proprius 3 – saját, sajátos
dōnātus 3 – ajándékozott quasī – mint, mintegy, szinte, mintha, majdnem
equus, -ī m. – ló ratiō, -ōnis f. – ész, értelem, tudat, számítás; elmélet, elv; rego
et – és, is sibi – saját magának
frūctus, -ūs m. – gyümölcs, termés; haszon tollō 3, sustulī, sublātum – felemel, kiemel
ille, illa, illud – ő, az ūtor 3, ūsus sum – használ, él vmivel (abl.)
imperītia, -ae f. – hozzánemértés, mesterségbeli járatlanság vel – vagy, akár
īnspiciō 3, -spēxī, -spectum – bepillant, benéz; megnéz, megvizsgál vērō – azonban, de
inter (+acc.) – között, közé; (idő) közt, közben, (lefolyása) alatt vocō 1 – hív, szólít, nevez (kettős acc.)

19
 GRAMMATICA

PASSZÍV SZEMÉLYRAGOK: (az imperfectum minden idejében azonos.)

singularis pluralis
1. -r 1. -mur
2. -ris 2. -mini
3. -tur 3. -ntur

PRAESENS IMPERFECTUM PASSIVI (passzív jelen idő)

KÉPZÉSE: imperf. tő + passzív személyragok

-(o)r -(i)mur
-(ĕ)ris -(i)mini
-(i)tur -(u)ntur

1. 2. 3. 4.
sing. 1. nominor videor legor capior tribuor audior
2. nomināris vidēris leg-ĕ-ris* cap-ĕ-ris* tribu-ĕ-ris* audiris
3. nominātur vidētur leg-i-tur capi-tur tribu-i-tur auditur
plur. 1. nomināmur vidēmur leg-i-mur capi-mur tribu-i-mur audimur
2. nomināmini vidēmini leg-i-mini capi-mini tribu-i-mini audimini
3. nominantur videntur leg-u-ntur capi-u-ntur tribu-u-ntur audi-u-ntur
*A sg/2. –ris szótagja előtt a rovid - ĭ- hang rövid -ĕ- vé változik: ĭ + r = ĕ

PASSZÍV SZERKEZET

A passzív igék mellett azt a személyt vagy dolgot, aki vagy ami révén a cselekvés végbemegy, vagyis a tulajdonképpeni cselekvőt
ablativus fejezi ki.

 A cselekvő személy ablativusa a, ab praepositióval szerepel, ez az úgy nevezett ABLATIVUS AUCTORIS.

 A cselekvő dolog ablativusa puszta ablativusszal áll, esettani elnevezése ABLATIVUS REI EFFICIENTIS.

Roma a Romulo conditur. → Rómát Romulus alapítja. (Róma Romulus által alpíttatik.)
Ius iure tollitur. → Törvény törvénnyel szüntethető meg.

INFINITIVUS IMPERFECTUS PASSIVI (szenvedő értelmű folyamatos főnévi igenév)

Az infinitivus imperfectus activi –re végződését –ri véződésre cseréljük, kivéve a 3. coniugatiós igéket, amelyeknél az egész –ĕre
végződést egy –ī váltja fel.

coniugatio Inf. impf. act. Inf. impf. pass.

1. -āre -ārī
2. -ēre -ērī
3. -ĕre -ī
4. -īre -īrī

20
DEPONENS IGÉK (álszenvedő igék)

Az igéknek egy olyan csoportja, ahol a forma és a jelentés nem esik egybe; tehát alakilag szenvedők (csak passzív ragozott
alakjaik vannak), jelentésük azonban cselekvő. Innen a magyar elnevezés: ÁLSZENVEDŐ.

SZÓTÁRI ALAK:
1. ind. praes. imperf. pass. sg./1.
2. infinitivus imperfectus passivi
3. ind. praes. perf. pass. sg./1.

arbitror 1 (arbitrārī), arbitrātus sum – vél, gondol

misereor 2 (miserērī), misertus sum – könyörül, irgalmaz
nāscor 3 (nāscī), natus sum – születik
ūtor 3 (ūtī), usus sum – használ, él valamivel (amivel: abl.)
loquor 3 (loquī), locūtus sum – szól, beszél
morior 3 (morī), mortuus sum – meghal
orior 4 (orīrī), ortus sum – felemelkedik, keletkezik

GYAKORLÓ FELADATOK

1. Adja meg az alábbi igék aktív ill. passzív megfelelőjét!

ago habet
lēgunt trahimus
imperat vident
audimus capitis
dicis rego

2. Fordítsa le szótár segítségével!

Qui tacet, consentire videtur.

Dictator a consulibus dicitur.

Magistratus a populo creantur.

Lapis gutta cavatur.

Cicero pater patriae nominabatur.

Cicero et Antonius consules creantur.

Nulla vox audiebatur.

21
LĒCTIŌ SEPTIMA PRAESENS PERFECTUM, NÉVMÁSOK

KIFEJEZÉSEK, REGULÁK, SZÁLLÓIGÉK

Vēnī, vīdī, vīcī. – Exēgi monumentum… – Vixērunt. – Fuit. – Fuimus Troiēs. – Alea iacta est. - Amīcī, diem perdidī!
Eō ipsō; ipsō iūre; – Hodiē mihī, crās tibī. – Dē mē sine mē. – Sī Deus prō nōbīs, quis contrā nōs? – Nec tēcum
possum vivĕre, nec sine tē. – Hic et nunc. – Sors bona nihil aliud. – Quis, quid, ubi, quibus auxiliis, cur, quomodo,
quando?
Iūs nātūrāle est, quod nātūra omnia animālia docuit. – Cuius rēgio, ēius religio. – Cui prodest scelus, is fecit. –
Nēmō iūdex in propriā causā. – Āctiōnēs, quās in ūsū veterēs habuērunt, lēgis āctiōnēs appellābantur. – Sacrāmentī
āctiō generālis erat. – Sed istae omnēs lēgis āctiōnēs paulātim in odium vēnērunt. – Cuī prodest scelus, is fēcit. –
Ingenuī sunt, quī līberī nātī sunt. – Lībertīnī sunt, quī ex iūstā servitūte manūmissī sunt.

Bánóczi-Rihmer: Latin nyelvkönyv - 5. lecke/1.

DĒ ĀCTIŌNIBUS (Iustinianus 4,6, 15,20)

LEXICA
āctiō, -ōnis f. (ago) – cselekmény;
§kereset, per, peres eljárás
ālea, -ae f – kocka
aliquis, aliquid (névmás) – valaki, valami
animus, -ī m. – lélek, jellem, elme,
lelkesedés, szenvedély, kedv, szándék,
indulat
appellō 1 (pello) – nevez, hív, szólít
(aminek: acc.)autem
auxilium, -iī n. – segítség, plur.
segédcsapatok
cāsus, -ūs m. – eset, alkalom, §baleset,
véletlen
causa, -ae f. – ok, ügy; §peres ügy,
állapot, §jogalap, jogcím
condiciō, -iōnis f. – helyzet, körülmény,
sors, ajánlat; lehetőség, §állapot, feltétel,
contractus, -ūs m. – §szerződés
contrōversia, -aef. – vita, vitás kérdés;
§per
crās (adv.) – holnap
cūr – miért
dēdūcō 3, -dūxī, -ductum (duco) –
levezet, elvezet, áttelepít, átültet,
odavezet, juttat vhova
dīvīsiō, -ōnis f. – felosztás
dominium, -iī n. – §tulajdon, tulajdonjog
duo, duae, duo – kettő, két
exigō 3, -ēgī, -āctum (ago) – kihajt,
beszed, elvégez, befejez; §kikövetel,
kikényszerít, behajt
genus, -eris n. – nem(zetség), faj, fajta,
születés, származás
hodiē (adv.) – ma
iaciō 3, iēcī, iactum – eldob, elvet,
elhajít
iste, ista, istud – az (ott)
iūdex, -icis m. – (ítélő)bíró
laedō 3, laesī, laesum – csap, sújt,
megkárosít, megsért
licet 2, licuit – szabad, lehet (+inf.)
maleficium, -iī n – gaztett, károkozás
maleficium, -iī n – gaztett, károkozás
manūmittō 3, -mīsī, -missum –
§rabszolgát felszabadít, szabadon bocsájt
mīxtus 3 – vegyes
monumentum, -ī n. – emlék, síremlék,
emlékmű; életmű
moveō 2, mōvī, mōtum – mozgat, indít,
hajt; pass. mozog
namque – ugyanis
nihil, nīl – semmi
obligō 1 – megköt, lekötelez
obtineō 2, -tinuī, -tentum (teneo) – bír,
rendelkezik vmivel (acc.); elnyer,
megkap
ōdium, -iī n. – gyűlölet
optineō=obtineō
optinere videntur = itt ford,! optinent
paulātim (adv.) – lassanként, lassacskán
pertineō 2, -tinuī, -tentum (teneo) –
kinyúlik, elér, kiterjeszkedik, kiterjed
vhová, §tartozik vkihez, megillet, érint
vkit, vonatkozik vmire
pīgnus, -ōris n. – §(kézi)zálog
possessiō, -ōnis f. – §birtok, birtoklás
praeceptum, -ī n. – §parancs, hatalom,
előírás
prōditus 3 – előadott, zajló
proprius 3 – saját, sajátos
quam – mint, mennyire
quandō – amikor, valamikor, mivel;
mikor?
quīdam, quaedam, quoddam – egy
valaki, egy bizonyos
quidem (adv.) – bizony, éppen, ugyanis
quis? quid? – ki? mi?
quōmodō? – hogyan? miként? mi
módon?
ratiō, -ōnis f. – ész, értelem, tudat,
számítás; elmélet, elv; megítélés, rend
regiō, -ōnis f. – terület, vidék, táj, tájék
regō 3, rēxī, rēctum – kormányoz,
irányít, uralkodik, vezet
religiō, -ōnis f. – vallás(os érzés),
babonaság; lelkiismeret
sacrāmentum, -ī n. – eskű, §fogadási
összeg, szentség (kánonjogban)
sed – de, hanem
spectō 1 – szemlél(ődik), néz(eget);
megtekint, tekintetbe vesz vmit (acc.),
irányul, vonatkozik vmire (ad +acc.)
tam – olyan, annyira
tam..., quam... – annyira…, mint… ;
éppúgy… , mint…
tamen – mégis
tribuō 3, -uī, -ūtum – ad, juttat
ubī – ahol, mihelyt, amint; hol?
ūnusquisque – emindenegyes; valaki
ūsus, -ūs m. – használat, szükséglet
vindicātiō, -ōnis f. – vindicatio, igénylés,
§keresetfajta

22
GRAMMATICA

AZ IGE PERFECTUM TÖVE:

Az igék perfectum tövét megkapjuk, ha a szótári alak harmadik tagjából elhagyjuk az –i személyragot.
Példák: venio 4, vēni, ventum – jön perfectum tő: vēn-
video 2, vidi, visum – lát perfectum tő: vīd-
vinco 3, vici, victum – győz perfectum tő: vic-
dico 3, dixi, dictum – mond perfectum tő: dix-
scribo 3, scripsi, scriptum – ír perfectum tő: scrips-

INDICATIVUS PRAESENS PERFECTUM ACTIVI (befejezett jelen idő, azaz múlt idő)

Kifejezi a cselekvés múltban való történését, többnyire egyszeriséget, befejezettséget jelöl. Kifejezi továbbá a múltban történt
cselekvésnek a jelenben való lezáródását. Magyarra múlt idővel fordítjuk.

KÉPZÉSE: perfectum tő + -ī
-istī
-it
-imus
-istis
-ērunt

Példák: dixi, dixisti, dixit, diximus, dixistis, dixērunt.

vidi, vidisti, vidit, vidimus, vidistis, vidērunt.

A LÉTIGE PRAESENS PERFECTUMA: fuī, fuistī, fuit, fuimus, fuistis, fuērunt.

PASSZÍV PERFECTUM

A passzív perfectumokat a latin nem ragok segítségével, hanem összetétellel képezi.

KÉPZÉS: participium perfectum passivi + a létige megfelelő idejű imperfectuma.

(Participium perfeczum passivi: supinum tő + -us, -a, -um)

PRAESENS PERF. PASS.

sing. 1. visus, -a, -um sum
2. es
3. est
plur. 1. visi, -ae, -a sumus
2. estis
3. sunt

Az összetétel első tagját, a participium perfectum passivit egyeztetjük a mondat alanyával nemben, számban és esetben (a
második tagnak, a létigének természetesen csak a számát kell az alanynak megfeleltetni).

23
NÉVMÁSOK

A SZEMÉLYES NÉVMÁS RAGOZÁSA

1. személy 2. személy 3. személy

Sg. nom. ego tū is ea id
acc. mē tē eum eam id
gen. meī tuī ← ēius →
dat. mihī tibī ← eī →
abl. ā mē – mēcum ā tē – tēcum eō eā eō
Pl. nom. nōs vōs eī eae ea
acc. nōs vōs eōs eās ea
gen. nostrī – nostrum vestrī – vestrum eōrum eārum eōrum
dat. nōbīs vōbīs ← eīs/iīs →
abl. ā nōbīs – nōbīscum ā vōbīs – vōbīscum ← eīs/iīs →
N.B!
A személyesnévmás hiányzó 3. személyét leggyakrabban az is, ea, id távolramutató névmás pótolja, ilyenkor jelentése: ő, ők.

A névmások ragozása általában az I-II. declinatiót követi, mindössze két esetben tér el:
névmási genitivus: -īus
névmási dativus: -ī.

Egyes esetekben a személyes névmás jelentése eltér a magyartól:

sing. gen.: mei (irántam, rólam), tui (irántad, rólad),
plur. gen.: nostri (irántunk), nostrum (közülünk, vestri (irántatok, vestrum (közületek).

A MUTATÓ NÉVMÁSOK

A latin mutató névmások ráirányítják figyelmünket személyekre és dolgokra. Pótolják a harmadik személyű személyes névmást,
és mondaton belül többek között jelzőként is használatosak. A latinban négy mutató névmás van, más-más jelentésárnyalattal.
Ha jelzőként használjuk őket, ezek a különbségek a következők:

hic, haec, hoc: Az első személyhez tartozó mutató névmás, térben és időben a beszélőhöz közeli személyre vagy tárgyra utal.
Fordítása általában: ez (itt van mellettem/mellettünk)

iste, ista, istud: A második személyre utal; fordítása: az (aki ott van melletted/mellettetek, azaz a hallgató/ hallgatók mellett).

ille, illa, illud: A harmadik személyre vonatkozik, aki térben vagy időben távol van mind a beszélő(k)től, mind a megszólított
személye(k)től; fordítása: az (aki tőlem/tőlünk és tőled/tőletek is távol van).

is, ea, id: Korábban megnevezett személyre vagy dologra utal vissza, ez helyettesíti a harmadik személyű személyes névmást;
fordítása: ő, az.

A MUTATÓ NÉVMÁSOK RAGOZÁSA

m. f. n. m. f. n.
Sg. nom. hīc haec hoc ille illa illud
acc. hunc hanc hoc illum illam illud
gen. ← hūius → ← illīus →
dat. ← huic → ← illī →
abl. hōc hāc hōc illō illā illō
Pl. nom. hī hae haec illī illae illa
acc. hōs hās haec illōs illās illa
gen. hōrum hārum hōrum illōrum illārum illōrum
dat. ← hīs → ← illīs →
abl. ← hīs → ← illīs →
Az is, ea, id ragozását lásd a személyes névmásoknál!

24
A VONATKOZÓ NÉVMÁS RAGOZÁSA
qui, quae, quod: aki, ami, amely
m. f. n.
Sg. nom. quī quae quod
acc. quem quam quod
gen. ← cūius →
dat. ← cuī →
abl. quō quā quō
Pl. nom. quī quae quae
acc. quōs quās quae
gen. quōrum quārum quōrum
dat. ← quibus →
abl. ← quibus →

N. B.!
A quod lehet kötőszó is. Tehát nem szabad összekeverni a qui, quae, quod vonatkozó névmás semlegesnemű alakjával!
A quod okhatározói (mivel jelentéssel) vagy értelmező (föggő kijelentő) mellékmondat (hogy jelentéssel) kötőszava is lehet.

GYAKORLÓ FELADATOK

1. Ragozza el az alábbi jelzős szerkezeteket!

rex felix, tempus breve, pater felix, urbs tristis, civis fortis, animal prudens.

2. A megadott jelzős szerkezeteket változtassa meg számban! (sing.plur.) Ügyeljen arra, hogy ugyanabban az esetben
maradjanak!
pl.: meam culpam – meas culpas

testem meum
hominum felicium
nomina brevia
de imperatoribus omnibus
cum homine prudenti
factum Romanum

25
3. Ragozza el az alábbi jelzős szerkezeteket!

is servus ea vita id tempus

4. Egészítse ki az alábbi igék szótári alakját a jelentésükkel együtt, majd adja meg mindegyik ige perfectum tövét!

1. ………….. ………… ………….. erratum ─ ………….. perf. tő: …………………

2. habeo ………… ………….. …………….. ─ ………….. perf. tő: …………………

3. ………….. ………… vixi …………….. ─ ………….. perf. tő: …………………

4. ………….. capĕre ………….. …………….. ─ ………….. iperf tő: …………………

5. ………….. ………… ………….. …………….. ─ jön perf.tő: …………………

6. ………….. ………… ………….. visum ─ ………….. perf. tő: …………………

7. ………….. ………… egi …………….. ─ ………….. perf. tő: …………………

8. iubeo ………….. ………… ………….. ─ ………….. perf.tő: …………………

9. ………….. ………… ………….. lectum ─ ………….. perf.tő: …………………

10. constituo ………….. ………… ………….. ─ ………….. perf.tő: …………………

5. Tegye a praesens imperfectumban állókat praesens perfectumba, a praesens perfectumban állókat praesens imperfectumba;
ügyeljen, hogy a szám és a személy változatlan maradjon!

regit faciunt dedit

audimus ago sunt

FORDÍTÁSI GYAKORLAT:

DĒ RŌMULŌ ET RĔMŌ
Amūlius frātrem suum, Numitōrem expulit et inde sōlus rēgnāvit. Mox Rhēa
Silvia, filia Numitōris, sacerdōs Vestae filiōs geminōs, Rōmulum et Rĕmum
peperit et Martem deum patrem filiōrum nuncupāvit. Sed avunculus, vīr impius
sacerdōtem in cūstōdiam dedit, et filiōs in aquā interficĕre voluit. Servī imperiō
dominī impiī nōn paruērunt. Lupa sitiēns infantēs in aquā Tiberis tenui invēnit, et
pueris mammas praebuit. Faustulus, pāstor rēgius cum uxōre Lārentiā Rōmulum
et Rĕmum ēducavit.
Longō tempore post corporibus animisque validi gemini Amūlium interficērunt,
et Numitōrem rēgem fēcērunt. Posteā Rōmulus et Rĕmus novam urbem condĕre
cupivērunt. Novae urbis prīmus rēx Rōmulus fuit et sōlus imperium habēbat, nam Rĕmus eō tempore nōn vixit.
26
LĒCTIŌ OCTAVA
KIFEJEZÉSEK, REGULÁK, SZÁLLÓIGÉK
Rēs pūblica, rēs Rōmāna, rēs rustica, rēs secundae, rēs gestae, in mediās rēs. – Diēs diem docet.
Ad manūs propriās; manū propriā; brevi manū traditio; longā manū traditiō; status in statu; status quō; cāsus bellī; SENĀTUS
POPULUSQUE RŌMĀNUS, prīncipātus, dominātus, tribus, ēdicta magistrātuum, cōnsēnsus omnium – persōna suī iūris. – Manus manum
lavat. – Lēgēs duodecim tabulārum. – Rem acū tetigisti.
Bánóczi-Rihmer: Latin nyelvkönyv - 5. lecke/1.
DĒ IŪRE PERSŌNĀRUM (Gaius 1.)
LEXICA
acus, -ūs m – hegye, éle valaminek, tű
aliēnus 3 – idegen, más(é); eltérő
alius, alia, aliud (névmás) – más, másik, másféle
animadvertō 3, -vertī, -versum – észrevesz, megfigyel; §kivégeztet
cāsus, -ūs m. – eset, alkalom, §baleset, véletlen
condiciō, -iōnis f. – helyzet, körülmény, sors, ajánlat; lehetőség,
§állapot, feltétel,
cōnsēnsus, -ūs m. – §egyetértés, megegyezés
contractus, -ūs m. – §szerződés
diēs, diēī m.f. – nap(pal)
duodecim – tizenkettő
earum personarum –„ azon személyek közül”
fidēs, fideī f. – hűség, hit, bizalom,őszinteség, becsületesség
frūctus, -ūs m. – gyümölcs, termés; haszon
gerō 3, gessī, gestum – visel, hord, visz, §intéz, jogi
gradus, -ūs m. – fok, fokozat; §rokonsági fok
ingenuus 3 – §ingenuus, szabadon született, szabad szülőktől
származó
itaque – és így, így hát, tehát, ezért
iūstus 3 (ius) – jogos, §jogszerű, törvényes, igazságos
lavō 1 – mos, áztat; pass. mosakszik, fürdik
liberorum hominum – „a szabad emberek közül”
lībert(īn)us, -ī m. – §felszabadított rabszolga, szabados, szabadon
bocsájtott férfi
27
IV-V. DECLINATIO
magistrātus, -ūs m. – hivatal, hivatalnok, tisztviselő; §főhivatal,
főhivatalnok
mancipium , -iī n. – §mancipium, mancipiális hatalom;
mancipiális hatalom alatt álló személy, rabszolga; tulajdonjog
manūmittō 3, -mīsī, -missum – §rabszolgát felszabadít, szabadon
bocsájt
manus, -ūs f. – kéz, tett; csapat; §férji hatalom, családfői hatalom
medius 3 – közép(ső), közepes
potestās, -ātis f. – hatalom, §családfői hatalom
prōcreō 1 (creo) – létrehoz, teremt, nemz
rūrsus (adv.) – ismét, újra, tovbbá
rūsticus 3 – mezei, falusi, paraszti, mezőgazdasági, vidéki
senātus, -ūs m. – senatus, §államtanács, tanácsülés
sequor 3, secūtus sum – követ, kísér; következik
servitūs, -tūts f. – §rabszolgaság, szolgalom
speciēs, speciēī f. – külalak, megjelenés; szépség; §fajta
status, ūs m. – állapot, §jogi helyzet, állam
subiciō 3, -iēcī, -iectum (iacio) – alávet, aládob, alárendel vminek
(dat.)
tabula, ae f. – tábla
trāditiō, -ōnis f. – hagyomány; §átadás, átruházás
tribus, -ūs f. (plur. abl. –ubus) – terület, városrész, törzs, választó
kerület
ūsus, -ūs m. – használat, szükséglet
ūsusfructus, -ūs, -ūs m. – §haszonélvezet
GRAMMATICA

IV. DECLINATIO (-u-tövű főnevek)

Szótári alakjuk: sing. nom: -us vagy –u

sing. gen.: -us
Genus: az –us végűek többsége hímnemű, de lehetnek nőneműek is. Az – u végűek semlegesneműek.

Példák:
fructus, fructus m – gyömölcs
magistratus, magistratus m – főhivatalnok, hivatal
exercitus, exercitus m – hadsereg
manus, manus f – kéz, csapat, férji hatalom
cornu, cornus n – szarv, kürt
genu, genus n – térd

singularis pluralis
m. f. n. m. f. n.
nom. fructus manus genū fructūs manūs genua
acc. fructum manum genū fructūs manūs genua
gen. fructūs manūs genūs fructuum manuum genuum
dat. fructuī manuī genū! fructibus manibus genibus
abl. fructū manū genū fructibus manibus genibus

A domus, domus f RAGOZÁSA

Ragozása során a II. és IV. declinatio esetragjai keverednek:

singularis pluralis
nom. domus domus
acc. domum domus vagy domos
gen. domus domuum vagy domorum
dat. domui domibus
abl. domo (!) domibus

V. DECLINATIO (az – e-tövű főnevek)

Szótári alakjuk: sing: nom.: -ēs;

sing. gen.: -eī;
genus: f.
Példák:
rēs, reī f – dolog, ügy, állam fidēs, fidei f – hit, hűség, bizalom
dies, diei mf – nap faciēs, faciēī f – külső alak, megjelenés, arc

Ragozási tő: r-ei

singularis pluralis
Nom. rēs rēs
Acc. rem rēs
Gen. reī rērum
Dat. reī rēbus
Abl. rē rēbus

N. B. A dies általában hímnemű, kivéve, ha határnapot jelöl (dies constituta).

28
A RENDHAGYÓ IGÉK RAGOZÁSA
sum, esse, fuī – van
possum, posse, potuī – lehet, -hat, -het
volō, velle, voluī – akar
eō, īre, īvī (iī), itum – megy
ferō, ferre, tulī, lātum – hoz, visz

INDICATIVUS PRAESENS IMPERFECTUM

sum possum volō eō ferō
es potes vīs īs fers
est potest vult it fert
sumus possumus volumus īmus ferimus
estis potestis vultis ītis fertis
sunt possunt volunt eunt ferunt

GYAKORLÓ FELADATOK

2. Egyeztesse a főnevvel a megadott névmásokkal!

is, ea, id hic, haec, hoc qui, quae, quod

decretis
imperium
terra
corpora
reges
servorum
iuris
provinciae
mari

AUGUSTUS TETTEI – Rēs gestae dīvī Augustī

1. Senātus dēcrētīs honōrificīs in ōrdinem suum mē adlēgit et imperium mihi dedit.

2. Bella terrā et marī cīvīlia externaque tōtō orbe terrārum saepe gessī, victorque omnibus cīvibus pepercī.

3. Mare pācāvī ā praedōnibus. Eō bellō servōrum, quī fūgerant ā dominīs suīs et arma cēperant, trīgintā ferē mīlia
capta dominīs ad supplicium trādidī. Iūrāvit in mea verba tōta Italia sponte suā, et mē bellī, quō vīcī ad Actium, ducem
dēpopōscit. Iūrāvērunt in eadem verba prōvinciae Galliae, Hispāniae, Africa, Sicilia, Sardinia.

29