Orvosi latin és görög nyelvi

ismeretek
Dr. Mágoriné Orosz Bernadett
Gyakorlati oktatásvezető
Diplomás ápoló
Egészségügyi tanár
 Célkitűzések
• Segítségnyújtás a szakmai tárgyak tanulása és
a szakmai nyelvezet elsajátítása során
• Az idegen szavak megértése segíti a szakmai
nyelvezet és a mindennapokban használt
idegen kifejezések megértését
• Előtanulmány a szakmai tárgyak tanulásához
• Alapvető „orvosi szókincs” elsajátítása
 Általában a latin nyelvről
• Az európai műveltség alapja a görög és a
római nép kultúrája. Manapság sok latin és
görög eredetű szót használunk.
• Rómát - a hagyomány szerint - 753-ban a
Tiberius folyó partján Közép-Itáliában az
egykori Latium határán alapították. Lakói a
latinok voltak, innen ered a latin nyelv
elnevezés.
 Orvosi latin nyelv kialakulása 1.
• Az ókori görögöknél volt a legfejlettebb az orvostudomány:
Hippokrates
• Rómaiaknál: Celsus, aki a görög kifejezéseket megtartotta, de
latinos formában használta őket
• Anatómiai nevezéktan (nómenklatúra): XVI. Sz. Vasalius érdeme,
aki a görög és középkori latint, klasszikus latinra fordította
(jövevényszavak)
• Az orvostudomány fejlődésével új szavakra volt szükség
(mesterségesen alkotott szavak; meglévő szavaknak új jelentés
tulajdonítása – erre legalkalmasabbak az ellatinosított görög
szótövek) az orvosi szaknyelv, nem azonos a klasszikus latin
nyelvvel.
• Új elnevezések megjelenése miatt nemzetközi egységesítésekre
volt szükség.
 Az európai orvosi szaknyelv szókincse
Több forrásból származik:
• ógörög eredetű szavakból, amelyek (latinos átírásban) a klinikai
szakszókincs zömét alkotják (pl. cardiologia, nephropathia, gastritis),
• latin szavakból, amelyek elsősorban az anatómiai nevezéktan (Nomina
Anatomica) szókincsét képezik (pl. cor, ren, ventriculus)
• az arab közvetítés nyomát is számos szó őrzi (pl. vena saphena, alcohol)
• mai orvosi nyelvben francia eredetű szavak (masszázs, passzázs, plakk,
pipetta, bougie)
• olasz eredetűek (varicella, influenza, malária, belladonna)
• angol szakszó (bypass, stroke, sokk/shock, shunt).
Mindemellett a görög-latin gyökerű orvosi nyelvet egyszerűen orvosi
latinnak szokás nevezni, mivel a görög szóelemeket latinos átírásban és
zömmel a latin nyelvtan szabályait követve tartalmazza.
 A latin és az ellatinosított görög nyelv orvosi
szaknyelvként való alkalmazásának előnyei
• Az összetétel és a képzés nyújtotta lehetőségekkel a
tudomány, a fejlődés folyamán szükségessé vált
fogalmakat könnyen és egyszerűen meg tudja határozni
• A megnevezett fogalmak a lényeges információkat kifejezni
képesek
• Az orvosok nemzetközi nyelvként tudják alkalmazni
(számtalan előny)
Az orvostudomány szaknyelve tehát a latin!
Ezért aki bármilyen szinten egészségügyi ismeretet tanul,
számára szükséges a választott szakma, munka
igényeinek megfelelő szintű latin ismeret elsajátítására!
Kiejtések

FŐBB NYELVTANI SZABÁLYOK

 Kiejtés („s” és „c”)
Az „s” kiejtése:
• általában „sz”-nek hangzik
• Két magánhangzó között vagy „m” és „n” mellett „z”-
nek hangzik.
A „c” kiejtése:
• csak „i”, „e”, „ae” (é), „oe” (é vagy ö), és „y” előtt
hangzik „c”-nek,
• minden más esetben (a, o, u magánhangzók és a
mássalhangzók előtt) és a szó végén „k”-nak kell
ejteni.
 Példák a kiejtésre („s” és „c”)
Írott alak kiejtve jelentése
pelvis pelvisz medence
minus mínusz
plus plusz
super szuper fölé, felett
serum szérum savó
physiologia fiziológia élettan
plasma plazma sejtnedv, sejtfehérje
consilium konzílium orvosi tanácskozás
infusio infúzió fiziológiás oldat bejuttatása
a szervezetbe
vaccina vakcina oltóanyag
cytoplasma citoplazma az élő sejt alapanyaga
doctor doktor orvos
 Kettős magánhangzók kiejtése (ae, oe és a
ch, th és ph)
Az „ae” és „oe” kiejtése:
• Általában „é”-nek hangzik
• Néhány szóban az „ae”-t külön hangzónak ejtjük,
ilyenkor az „e” fölé két pont kerül
A „ch”, „th” és „ph” kiejtése: főleg görög eredetű
szavakban fordulnak elő
• „ch” gyakran „k”-nak, néha erős „h”-nak
• a „th”-ban a „h” csak gyengén hangzik
• a „ph” pedig „f”-nek hangzik
 Példa a kettős magánhangzók
kiejtésére (ae, oe és a ch, th és ph)
Írott alak kiejtve jelentése
leukaemia leukémia fehérvérűség
uraemia urémia húgyvérűség
caecum cékum vakbél
oesophagus ézofágusz, özofágusz nyelőcső
oedema ödéma vizenyő
psychologia pszihológia lélektan
chromosoma kromoszóma bennük van a gének (az
öröklés elemi egységei)
therapia terápia kezelés
thrombosis trombózis rögösödés a vérben
phlebitis flebitisz visszérgyulladás
nephritis nefritisz vesegyulladás
 Kiejtés (ti, qu)
• A rövid „ti” szótagot „ci”-nek ejtjük, ha utána
magánhangzó következik
• „s” és „x” után megmarad „ti”-nek
• A „q” mindig „u”-val kapcsolódik, kiejtése „kv”
 Kiejtés (ti, qu)
Írott alak kiejtve jelentése
assimilatio asszimiláció hasonulás, átalakulás
constrictio konstrikció összeszorítás, összenyomás
curatio kuráció kezelés
deformatio deformáció eltorzítás
separatio szeparáció elkülönítés
ambulantia ambulancia járóbeteg-rendelés
expeditio expedíció felfedezés
ostium osztium nyílás, szájadék
sexti- szexti- hatodízben, hatodszor
aqua akva víz
liquor likvor agyvíz
colloquium kollukvium beszélgetés,
vizsgabeszélgetés
Összefoglaló táblázat kiejtésekről 1.
Betű Szabály Kiejtés
C Csak e,i, y, ae, oe előtt c
szó végén mássalhangzó és mély magánhangzók (a,o, u) k
előtt
S Általában sz
két magánhangzó között, vagy m és n után z
ti magánhangzó előtt ci
s, t és x után és a görög szavakban ti

su gyakran szv
ph mindig f
ch gyakran k
x általában ksz
ae általában é
oe általában é, ö
i két magánhangzó között és szó elején j
Összefoglaló táblázat kiejtésekről 2.
betű Szabály Kiejtés
th mindig t
rh mindig r
y általában i
qu mindig kv
gu n után gv

Feladatlapból az 1. feladat megoldása

 Helyesírás
• Az orvosi szakkifejezések kétféle írásmóddal –
magyarosan és latinosan – szerepelhetnek.
• A magyar helyesírási szabályok szerint a
közkeletű idegen kifejezéseket magyarosan
írhatjuk. Pl.: esszenciális hipertónia,
tromboflebitisz, krónius hepatitisz
• A klinikai terminusokban a latinos írásmódot
alkalmazzuk. Pl.: hypertonia essentialis,
infarctus cordis, hepatitis chronica
 Latin rövidítések
Egyes szám latinul magyarul Többe szám latinul magyarul
rövidítés rövidítés
a. arteria verőér aa. arteriae verőerek
gl. glandula mirigy gll. glandulae mirigyek
lg. ligamentum szalag lgg. ligamenta szalagok
m. musculus izom mm. musculi izmok
n. nervus ideg nn. nervi idegek
v. vena gyűjtőér vv. venae gyűjtőerek
 Orvosi nyelvben előforduló szókezdő
elemek (prefixumok)
Mi a prefixum?
• Latin elöljárószókból (praepositio) igékkel,
főnevekkel és melléknevekkel összeírva szókezdő
elemek.
• Alkalmazásukkal a szavak jelentését módosítják.
Például:
• prefeixum: ab-, melynek jelentése: el-, eltérő
• A „normális” szó elé írva: „abnormális” =
normálistól eltérő
 Gyakran használt prefixumok 1.
Prefixum (szókezdő) Jelentése
a-, an- nélküli, -talan, -telen (fosztóképző)
ab- -tól, -től, eltérő
ad- hozzá-, oda-

ante- előre-, előtt

anti- ellen-
circum- körül-
dys- hibás-, zavart-
end(o)- belső, valamin belüli
epi- felül-
ex- ki-, el-
extra- kívül, külső
 Gyakran használt prefixumok 2.
Prefixum (szókezdő) Jelentése
hyper- felett, túlságos, több
Hyp(o)- alatt, kevesebb
infra- alatt
inter- között
intra- benne
meta- között, közé, után
para- melett
per- át, teljesen, nagyon
peri- körül-
prae- előtti, megelőző
post- utáni, mögötti
pro- elő-, előre, -ért, miatt
re- vissza, újra, ismétlődve
 Gyakran használt szuffixumok (toldalék,
képző) és utótagok 1.
Szuffixum, utótag Jelentése
-algesia, algia fájdalom
-alis Valamihez tartozó
-cid ölő
-ectasia kitágulás
-ectomia kivágás
-gen eredetű
-iasis betegség
-itis gyulladás
-kele sérv
-mania kóros szenvedély
-megalia megnagyobbodás
-metria mérés
 Gyakran használt szuffixumok
(toldalék, képző) és utótagok 2.
Szuffixum, utótag Jelentése
-oid hasonló, szerű
-oma daganat
-osis bántalom, betegség
-pathia betegség
-penia megkevesbedés, szegénység
-phobia iszony
-plasia képzés
-plegia bénulás
-ptoe köpés
-ptosis süllyedés, esés
-scop tükrös vizsgálóeszköz
-tomia műtéti metszés
 Tőszámnevek
szám latinul szám latinul szám latinul
1 unus, -a, -um 11 undecim

2 duo, -ae, -o 12 duodecim

3 tres 13 tredecim 30 triginta

4 quattuor 14 quattuordecim 40 quadraginta

5 quinque 15 quindecim 50 quinquaginta

6 sex 16 sedecim 60 sexaginta

7 septem 17 septemdecim 70 septuaginta
8 octo 18 duodeviginti 80 octoginta
9 novem 19 undeviginti 90 nonaginta
10 decem 20 viginti 100 centum
 Tőszámnevek
• Összetett számoknál (20-100-ig) az egyeseket, vagy
a tízesek előtt mondjuk és „et” (és) kötőszóval
kötjük a tízeshez, (pl. duo et triginta) vagy pedig a
tízesek után mondjuk és kötőszót nem használunk
(pl. sexaginta duo).
• A nyolccal és kilenccel összetett számneveket
kivonással kell kifejezni. (pl. 28= duodetriginta).
• A százon felüli számoknál a nagyobb számot
mondjuk először és kötőszót nem használunk. (pl.
225= ducenti viginti quinque)
 Sorszámnevek
első primus tizenegyedik undecimus

második secundus tizenkettedik duodecimus

harmadik tertius tizenharmadik tertius decimus
negyedik quartus tizennegyedik quartus
decimus
ötödik quintus tizenötödik quintus decimus
hatodik sextus tizenhatodik sextus decimus
hetedik septimus tizenhetedik septimus decimus
nyolcadik octavus tizennyolcadik duodevicesimus
kilencedik nonus tizenkilencedik undevicesimus
tízedik decimus huszadik vicesimus
SZÓFAJOK
 Szótár használata főnevek estében
Alanyesete Birtokos esete Neme (genus)
• A birtokos esetnél csak
functio functionis f (femininum) a végződést, vagy az
működés működésnek a nőnemű esetlegesen
megváltozott tőrészt
írják ki. (pl.: collum, -i n,
thorax, -acis m.)
• f: feminunum (nőnem)
• m: masculinum
(hímnem)
• n: neutrum
(semlegesnem)

Feladatlap 2. feladat megoldása

 Melléknevek
latin magyar latin magyar
magnus nagy sinister bal
parvus kicsi malignus rosszindulatú
longus hosszú benignus jóindulatú
latus széles transversus haránt
albus fehér chronicus idült
externus külső acutus heveny
internus belső brevis, breve rövid
medius középső inferior, -ius alsó (alsóbb)
dexter jobb superior felső (felsőbb)
 Melléknevek ragozása
• A végződés mindig a főnév neméhez igazodik
• A minőségjelzős szószerkezetekben a
magyartól eltérően a jelzett főnevek után
állnak a melléknevek és megegyeznek azokkal
nemben, számban és esetben is
 Melléknevek képzése főnevekből
• -alis, -ale
• -aris, -are
• -icus, -ica, icum
• -eus, -ea, -eum
• Azt fejezik mi, hogy
valami az alapszóval
jelölt fogalomhoz
tartozik (pl.:
costalis=bordai,
Feladatlap 3. feladat megoldása
bordához tartozó)
 Főnevek képzése igékből
• Legtöbbször a supinum tőhöz járuló képzőkkel
alkotunk
• Ezek a képzők (szuffixum):
-us
-io
-or
 Főnevek képzése igékből
Szótári alak jelentése supinum Supinumtő+szu jelentése
ffixum
video látok visum vis-us látás
audio hallok auditum audit-us hallás
abduco távolítok abductum abduct-io távolítás
inficio fertőzök infectum infect-io fertőzés
infundo betöltök infusum infus-io infúzió
flecto hajlítok flexum flex-io hajlítás
levo emelek levatum levat-or emelő
tendo feszítek tensum tens-or feszítő
recipio felveszek receptum recept-or felvevő
 Az emberi test főbb részei 1.
Alanyeset Birtokos eset Nem Jelentés
truncus -i masculinum törzs
oculus -i masculinum szem
collum -i neutrum nyak
brachium -ii neutrum kar
thorax -acis masculinum mellkas
extremitas -atis femininum végtag
abdomen -inis neutrum has
pes -is masculinum láb
pelvis -is femininum medence
caput -itis neutrum fej
manus -us femininum kéz
facies -ei femininum arc
membrum -i neutrum tag
corpus -oris neutrum test
 Az emberi test főbb részei 2.
gyakorlás
Feladatlap 4. feladat megoldása
 Az emberi test főbb részei 2.
Alanyeset Birtokos eset Nem Jelentés
aorta -ae femininum aorta
nasus -i masculinum orr
ventriculus -i masculinum gyomor
caecum -i neutrum vakbél
colon -i neutrum vastagbél
auris -is femininum fül
frons -ntis femininum homlok
pulmo -onis masculinum tüdő
hepar -atis neutrum máj
ren -is masculinum vese
os -oris neutrum száj
cor -cordis neutrum szív
arcus -us masculinum ív
 Az emberi test főbb részei 2.
gyakorlás
Feladatlap 5. feladat megoldása
 Gyakorlás
Feladatlap 6. feladat megoldása

Feladatlap 7. feladat megoldása

 Felhasznált irodalom
• Dr. Nagy József: Orvosi latin nyelvi ismeretek,
Medicina, Budapest, 1988.
• Dr. Krúdy Erzsébet: Brencsán orvosi szótár,
Medicina Könyvkiadó 2000
• http://ilekt.med.unideb.hu/downloads/Orvosi
_latin_2017_megoldokulcs_1_4_fejezetek.pdf
• http://www.mkkonyvkiado.hu/wp-content/upl
oads/2015/04/orvosilatinszotar.pdf