ORVOSI LATIN

ÓSZC Bródy Imre Szakgimnáziuma

Gyakorló ápoló szakképesítéshez

9. évfolyam

2018
BEVEZETÉS

Az euró pai mű velő dés alapjait két Ó kori nép a gö rö g és a ró mai nép kultú rá ja hatá rozta meg.
Ez a két ó kori nép a politikai, mű vészeti, irodalmi, tudomá nyos élet terü letén nagyszerű
alkotá sokat hozott létre, melyeket az euró pai nemzedék mintaképnek tekintett.
A tudomá ny és a mű vészet a latin és a gö rö g nyelv szó kincsének nagy részét a mai napig
haszná lja.
A ró mai kultú ra fő kö zvetítő je a latin nyelv.
Ró ma vá rosá t i.e.753-ban alapítottak az egykori Latium hatá rá n, a Tiberius folyó partjá n.
Latium egykori lakó i a latinok voltak, és innen szá rmazik a latin nyelv elnevezése is.
Ró ma fokozatosan meghó dította a kö rnyező terü leteket és hatalmá t kiterjesztette egész
Itá liá ra, majd Itá lia hatá rain tú li terü letekre a Fö ldkö zi- tenger kö rnyékére, Euró pá ra, á zsiai,
afrikai gyarmatokra.
Hatalmas egységes birodalmat ková csolt ö ssze, melynek a hivatalos nyelve a Latin lett.
Egyes tartomá nyok megő rizték sajá t nyelvü ket, ugyan de a ró mai iskolá zá s hatá sá ra sokat
vettek á t a latin szó kincsbő l. Így alakultak ki a késő bbi ú n. újlatin nyelvek, mint az olasz,
francia, spanyol stb.
A ró mai birodalom buká sa utá n a latin nyelv a
tudomá nyos, az á llami és a gazdasá gi életben
tová bbra is fontos szerepet tö ltö tt be. Egészen a
XVIII. szá zadig minden jelentő sebb tudomá nyos
munká t latin nyelven írtak.
Így érthető hogy az orvosi szakkifejezések zö me
latin eredetű .

AZ ORVOSI LATIN NYELV

Az orvostudomá ny a gö rö gö knél volt a legfejlettebb, s így az orvostudomá ny kezdetének a
nagy gö rö g orvos, Hippokratész mű kö dését tekintjü k. Munká ssá ga alapjá n méltá n nevezik az
orvostudomá ny atyjá nak (pater medicinae). Az i.e. III. szá zadban má r rendszeresen vizsgá ltá k
az emberi test felépítését, s így az egyes szervek, testrészek megnevezései, az orvosi
szakkifejezések gö rö g nyelvű ek.
A kö zépkori anató musok a latin, ó gö rö g és arab elnevezéseket haszná ltá k. Az anató miai
nevezéktanban a rendteremtés Vesalius érdeme, aki a XVI. szá zadban élt, és munká ssá ga nagy
jelentő ségű az orvosi nyelv haszná latá nak fejlő désében. A gö rö g és a kö zépkori latin
elnevezéseket klasszikus latinra fordította le. Latinos írá ssal írjuk, ragozá suk a latin nyelvtan
szabá lyaihoz igazodik. Elő nye, hogy e nyelv segítségével az orvosok mindegy nemzetkö zi
nyelvet haszná lnak.
Ezért mondjuk, hogy az orvosi szaknyelv latin.

2
 Non scholae sed vitae discimus.
( Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk.)

KIEJTÉS

Egyes betű k a latinos írá sban a magyartó l eltérő en má s hangokat jelö lnek, ezért a latin
szavak olvasá sá hoz meg kell ismerkedni a legfontosabb kiejtési szabá lyokkal is.

a „a”-nak ejtjü k arteria, hepar

ae „é”-nek hangzik leukaemia, anaemia
e „e”-nek ejtjü k vena, ren
s á ltalá ban „sz”-nek hangzik pelvis, abortus
magá nhangzó k kö zö tt, m,n mellett „z”- infusio, plasma
nek
g „g”-nek ejtjü k gravida, ganglion
c i,e,ae,oe,y elő tt „c”-nek hangzik cisterna, cytoplasma
minden má s esetben „k”-nak doctor, lactose
ti „ci”-nek ejtjü k actio, inductio
ch „k”-nak, néha erő s „h”-nak hangzik chromosoma, psychologia
oe „ő ”-nek hangzik oesophagus
y „i”-nek, gö rö g eredetű szavakban „ü ”- hypertonia, physiologia
nek ejtjü k glyco-
th gyenge „h”-nak hangzik therapia, apotheca
ph „f”-nek hangzik physiologia, phagocyta
i „i”-nek ejtjü k pedis, hepatitis
gu „v”-nek ejtjü k lingua
qu „kv”-nak ejtjü k aqua, liquor

Repetitio est mater studiorum.

(Ismétlés a tudás anyja.)

I. EMBERI TEST- CORPUS HUMANUM

Az orvostudomá ny fontos szaká gai a bonctan/anatomia és az élettan/physiologia. Az

anató mia az élő szervezet szerkezeti felépítését, a fizioló gia pedig annak mű kö dését
tá rgyalja. A szerkezet/structura és a működés/functio szoros ö sszefü ggésben van
egymá ssal.
Az emberi test/corpus humanum fő bb részei: a fej/caput, a nyak/collum, a törzs/truncus, és
a végtagok/extremitates. A tö rzs részei: a mellkas/thorax, a hasüreg/abdomen és a
medence/pelvis. A fej elü lső része az arc/facies.

A FŐNEVEK SZÓTÁRI ALAKJA

A latin szó tá rak a szavak utá n feltü ntetik azokat a jellemző adatokat, melyeket ismernü nk
kell ahhoz, hogy ragozni tová bb képezni tudjuk ő ket.
- Első helyen a fő név egyes szá mú alanyesete (Nominativus) á ll,
- utá na a birtokos esete (Genitivus),
3
 - és a fő nevek nemének a jelö lése: hímnem: m, (masculinum);
nő nem: f, (feminum); semlegesnem: n, (neutrum).

SZAVAK- VOCABULA
medicina, -ae f gyó gyítá s, orvostudomá ny
anatomia, - ae f bonctan, anató mia
structura, - ae f szerkezet, felépítmény
truncus, -i m tö rzs
oculus, -i m szem
collum, -i n nyak
brachium, -ii n kar
functio, -onis f mű kö dés
thorax, -acis m mellkas
extremitas, -atis f végtag
abdomen, -inis n has, hasü reg
pes, pedis m lá b
pelvis, -is –ium f medence
caput, -itis n fej
manus, -us f kéz
facies, -ei f arc, felü let
physiologia, -ae f élettan
membrum, -i n tag
corpus, -oris n test
genu, -us n térd

A MELLEVEK SZÓTÁRI ALAKJA

Az emberi test síkjai:

Vízszintes sík = horizontalis, -e
Homlok sík = frontalis, -e
Nyílirá nyú sík = sagittalis, -e

Az emberi test fő irányai:

test kö zepétő l felfelé haladó – fejvégű – craniá lis, -e
test kö zépvonalá tó l lefelé haladó – farok végű – caudalis, -e
test kö zépvonalá hoz kö zelebb eső – medialis, -e
test kö zépvonalá tó l tá volabb eső – lateralis, -e
tö rzshö z kö zelebb eső – proximalis, -e
tö rzstő l tá volabb eső - distalis, -e
felső - superior,- ius alsó – inferior, -ius
elü lső – anterior, -ius há tsó – posterior, -ius
hasi – ventralis, -e há ti – dorsalis, -e
jobb – dexter, -ra, -rum bal – sinister, -ra, -rum
mély – profundus, -a, -um felü letes – superficialis, -e
kü lső – externus, -a, -um belső – internus, -a, -um

Ezek a kifejezések melléknevek.

 Mindig fő nevekkel együ tt haszná ljuk
 Mindig a fő nevek utá n á llnak

4
  Felveszik annak a fő névnek a nemét, amelyre vonatkoznak
 Felveszik annak a fő névnek az esetét, amelyre vonatkoznak
 Ragozá si mintá jukat a sajá t melléknévi szó tá ri alakjuk hatá rozza meg

FELADATOK-PENSA

Írjuk be a pontok helyére a hiá nyzó betű ket az alá bbi szavakban!
medi…ina ...tru...tura trun…us …ollum
fun…tio pelvi… …aput manu…
fa…ie… …orpu… extremita… t…orax
abd…men …edi…ina ph…siologi… …nat…mia

Ordo est anima rerum.

(A rend a dolgoknak a lelke.)

II. MOZGÁSRENDSZER- APPARATUS LOCOMOTORIUS

OSSA CORPORIS- A TEST CSONTJAI

A csontváz/sceleton a test mozgá srendszerének passzív része. Kü lö nbö ző alakú és

nagysá gú csontok/ossa alkotjá k. A csontok elnevezésének ismerete igen fontos, mert má s
fontos szervek neveiben is szerepelnek. Pl.: arteria radialis
A csontok kö zö tt lévő izületek/articulationes lehető vé teszik az izommozgá sokkal a test
térbeli helyzetének megvá ltozá sá t. Nevei utalnak rá , hogy milyen csontok ízesü lnek, vagy a
test melyik részéhez tartoznak.
A megfelelő irá nyú elmozdulá sokat szalagok/ligamenta biztosítjá k.
A csontok kö zö tti ö sszekö ttetések lehetnek varratok/suturae is, ezekben nincs
elmozdulá s. Elnevezésü kben a kapcsoló dó csontok nevei szerepelnek.

5
6
 SZAVAK, SZÓKAPCSOLATOK
mandibula,-ae f alsó á llkapocs os frontale homlokcsont
maxilla, -ae f felső á llcsont os temporale halá ntékcsont
orbita, -ae f szemü reg os ethmoidale rostacsont
sutura, -ae f varrat os sphenoidale ékcsont
cranium, -ii n koponya os parietale falcsont
septum, -i n sö vény os occipitale nyakszirtcsont
basis,-is f alap, fenék os zygomaticum já romcsont
cranium cerebrale agykoponya cranium viscerale arckoponya
articulatio,-onis f ízü let oss, ossis n csont
foramen,-minis n lyuk cavum, -i n ü reg

7
 BIRTOKOS JELZŐS SZÓSZERKEZETEK

Az emberi test részei elhelyezkedésü k, mű kö désü k, egyéb kapcsolataik alapjá n egy

nagyobb egységhez tartoznak. A betegségek is gyakran egyes testrészekkel vagy
szervekkel kapcsolatosak.
Ezeket a viszonyokat a nyelvi forma birtokos jelzős szerkezettel fejezi ki.

 A birtokos jelző s szerkezet első tagja a birtokot/birtokokat, a má sodik tagja a

birtokost/birtokosokat jelö li meg.
 A latinban a birtokviszony sorrendje fordított!
 A birtokost a birtokos eset/Genitivus jelö li.
 Az egyes számú/Singularis birtokos esetet a szó tá r jelö li
 A többes számú/Pluralis birtokos eset végző dése dekliná ció k szerint vá ltozik.

Declinatio: főnévragozás
Végző désü k szerint 5 dekliná ció ba
soroljuk a fő neveket

FELADATOK- PENSA
Írjuk be a pontok helyére a hiá nyzó
végző déseket!

Singular Singular Pluralis

Nominativ Genitivus/ Nominativ
us/SN SG us/PN

mandibul… mandibul… mandibul…

crani… crani….. crani….
articulati… articulati… articulati…
cav… cav… cav…
os… os… os…
basi… basi… basi…

8
 SZAVAK-SZÓKAPCSOLATOK
costa, -ae f borda vertebra, -ae f csigolya
clavicula, -ae f kulcscsont scapula, -ae f lapockacsont
tibia, -ae f sípcsont patella, -ae f térdkalá cs
fibula, -ae f szá rkapocscsont ulna, -ae f singcsont
calcaneus, -i m sarokcsont carpus, -i m kéztő
humerus, -i m felkarcsont radius, -i m orsó csont
tarsus, -i m lá btő metatarsus, -i m lá bkö zép
sternum, -i n szegycsont symphysis, -is f kapcsolat, ö sszenö vés
femur, -oris n combcsont phalanx, -ngis n ujjperccsont
atlas, -ntis m I. nyakszirtcsigolya os coxae medencecsont
os pubis szeméremcsont os ischii farcsont
os ilium csípő csont os sacrum keresztcsont
columna vertebralis gerincoszlop vertebra cervicalis nyakcsigolya
vertebra thoracalis mellkasi csigolya vertebra lumbalis á gyéki csigolya
vertebra coccygis farkcsigolya ligamentum, -i n szalag
arcus, -us m ív angulus, -i m szö glet

9
Az á tmetszett csonton kétféle á llomá ny/substantia figyelhető meg. A szilá rd/substantia
compacta és a szivacsos á llomá ny/substantia spongiosa. A csontok ü regrendszerében
csontvelő /medulla ossium talá lható , a csontok felszínét csonthá rtya/periosteum borítja.
A csontokat ért mechanikai hatá sok sérü léseket/traumákat okoznak. A leggyakoribb a
tö rés/fractura, a ficam/luxatio és a rá ndulá s/distorsio. A belső /endogen kó rokok kü lö nféle
csontbetegségeket okoznak.

Sero venientibus ossa.

(A későn jövőnek csak csontok jutnak.)

10
 SZAVAK
substantia, -ae f á llomá ny medulla, -ae f velő
fractura, -ae f tö rés osteotomia, -ae f csontvésés
periosteum, -i n csonthá rtya luxatio, -onis f ficam
distorsio, -onis f rá ndulá s osteoma, -antis n csontdaganat
osteitis, -itidis f csontgyulladá s osteomyelitis, -itidis f csontvelő gyulladá s
compactus3 szilá rd spongiosus3 szivacsos
arthrosis, -is f izü letibetegség symptoma, -antis n tü net

FELADATOK- PENSA
Mi a jelentése az alá bbi orvosi szakkifejezéseknek?
fractura tibiae fractura ulnae fractura humeri
fractura sterni periostitis osteophorosis
fractura femoris fractura pelvis fractura ossis sacri
luxatio mandibulae luxatio patellae luxatio humeri

ANATÓMIAI MELLÉKNEVEK KÉPZÉSE FŐNEVEKBŐL

A melléknevet a fő név birtokos esetragjá nak levá gá sá val képezhetü nk. Azt jelö lik, hogy valami
az alapszó val jelö lt fogalomhoz tartozik.
Pl. SN. costa SG. costae = cost / ae = costalis - bordá hoz tartozó , bordai
frons, front-is – front-alis, e - homloki
mandibula, mandibul-ae – mandibul-aris, e - á lkapcsi
thorax, thorac -is – thorac-icus3 – mellkasi
Melléknevek végződései:
-alis -ale -aris -are
-icus -ica -icum -us3
-eus -ea -eum -us3

III. MUSCULI CORPORIS- A TEST IZMAI

Az izmok/musculi a mozgá s aktív szervei. Az izom kö zépső része ö sszehú zó dá sra
képes/kontraktilis, míg a két végén elhelyezkedő inak/tendines nem nyú jtható k és nem is
rö vidíthető k meg. Némely izom tö bb fejjel is ered, s ez az elnevezésében is megnyilvá nul, pl.
musculus biceps-musculus triceps-musculus quadriceps. Az izmok nevei utalhatnak a
mozgá sban betö ltö tt szerepü k jellegére, pl. musculus extensor-musculus flexores.

11
 SZAVAK, SZÓELEMEK
linea, -ae f vonal dorsum, -i n há t
tendo, -dinis f ín diaphragma, -atis n rekeszizom
adductor, -oris m kö zelítő abductor, -oris m tá volító
extensor, -oris m feszítő flexor, -oris m hajlító
rotator, -oris m forgató deltoideus3 delta alakú
rhomboideus3 rombusz alakú trapezius3 trapéz alakú
biceps, bicipitis kétfejű triceps, tricipitis há romfejű
quadriceps, -itis négyfejű communis, e kö zö s
-algia fá jdalom -pathia bá ntalom,kó r
-malatia lá gyulá s -plegia bénulá s

12
 IV. SYSTEMA CIRCULATIONIS- KERINGÉSI RENDSZER
COR- SZÍV
Labor omnia vincit.
(A munka mindent legyőz)

A vérkeringési rendszer kö zpontja a szív/cor. A vért a szív izomzatá nak ritmusos

ö sszehú zó dá sa/systole és elernyedése/diastole á llandó mozgá sban tartja. A szív betegségeivel
a kardioló gia foglalkozik.

13
 SZAVAK, SZÓELEMEK
insuffitientia, -ae f elégtelenség vitium cordis szívbaj
pericardium, -ii n szívburok myocardium, -ii n szívizom
endocardyum, -ii n szívbelhá rtya atrium, -ii n pitvar
apex, -apicis m csú cs ventriculus, -i m kamra
carditis, -itidis f szívgyulladá s infarctus, -us m verő ér elzá ró dá s
coronarius3 koszorú s bicuspidalis, e kéthegyű
semilunaris, e félholdalakú tricuspidalis, e há romhegyű
cardiomegalia szívnagyobbodá s cardiomyopathia szívbá ntalom
endocarditis szívbelhá rtyagyulladá s myocarditis szívizomgyulladá s
septum, -i n sö vény basis, -is m alap
arcus, -us m ív ostium, -i n szá jadék

FELADATOK-PENSA
Fordítsuk latinra!
szívalap szívcsú cs
szívsö vény szívbelhá rtya
szívizom koszorú sér
jobb pitvar bal pitvar
jobb kamra bal kamra
aorta ív véná s szö glet
véná s szá jadék szívnagyobbodá s
verő ér elzá ró dá s szívizombá ntalom

V. VASA SANGUINEA – VÉREREK

Az érrendszert a verő erek/arteriae, a viszerek/venae és a kö zéjü k iktatott

hajszá lerek/capillares alkotjá k. Az erek betegségeivel az angiologia foglalkozik.

14
 SZAVAK, SZÓTÖVEK, SZÓELEMEK
hypertonia, -ae f magasvérnyomá s capillaris, -is f hajszá lér
vas, vasis, vasa, edény, véredény carotis, -itidis f fejverő ér
vasorum n
cavus3 ü reges iliacus3 csípő csonti
mesentericus3 bélfodri popliteus3 térdhajlati
ascendens, -ntis felszá lló descendens, -ntis leszá lló
communis, e kö zö s phlebo- viszér
-ectasia tá gulá s -ectomia kimetszés
-lith kő afferens/efferens oda/elvezető

FELADATOK- PENSA
Mit jelentenek az alá bbi kifejezések?

aorta abdominalis aorta thoracica

15
arteria iliaca arteria tibialis
interna externa
vena cava superior vena femoralis
arteria radialis arcus aortae
aorta descendens vas capillare

16
 VI. APPARATUS RESPIRATORIKUS- LÉGZŐRENDSZER

Dum spiro, spero.

(Amíg (lélegzem) élek, remélek.)

A légzés biztosítja a kü lső légzést, a vér kapcsolatba lép a kü lső levegő vel ez O2 dú s vért
biztosít. A gá zcsere a léghó lyagokban/alveolus megy végbe. A belélegzett levegő a
tü dő be/pulmo jut.

SZAVAK, SZÓTÖVEK, SZÓELEMEK

17
pleura, -ae f mellhá rtya trachea, -ae f légcső
pneumonia, -ae f tü dő gyulladá s bronchus, -i m hö rgő
hilus, -i m kapu bronchiolus, -i m kicsi hö rgő
alveolus, -i m kicsi ü reg larynx, -ngis m gége
pharynx, -ngis m garat pneumo- tü dő
-szkó p tü krö ző eszkö z -szkó pia tü krö zés
laringoszkó p bronchoszkó p fonendoszkó p tracheoszkó p
asthma bronchiale tü dő asztma emphysema tü dő tá gulat
pulmonum
pneumonia tü dő gyulladá s bronchitis hö rghurut
pleuritis mellhá rtyagyulladá s pharyngitis torokgyulladá s/garat

18
 VII. APPARATUS DIGESTORIUS- EMÉSZTŐRENDSZER

Az emésztő készü lék/apparatus digestorius a tá panyagok felvételét, emésztését,

felszívó dá sá t és a salakanyagok eltá volítá sá t végzi.

Kó rtani kifejezésekben gyakran talá lkozunk a hyper-, hypo-, -osis szó elemekkel.
Hyper jelntése: felett, a normá lisná l nagyobb
Hypo jelentése: alatt, a normá lisná l kevesebb
Az -ó zis szó végi elem beteges á llapotra utal.

SZAVAK, SZÓELEMEK
cardia, -ae f szív cardia ventriculi gyomorszá j
gingiva, -ae f fogíny lingua, -ae f nyelv
uvula, -ae f nyelvcsap tonsilla, -ae f mandula
vasica, -ae f hó lyag choledochus, -i m epevezeték
pylorus, -i n gyomorkapu esophagus, -i m nyelő cső
labium, -ii n ajak palatum, -i n szá jpad
duodenum, -i n patkó bél jejunum, -i n éhbél
ileum, -i n csípő bél intestinum, -i n zsigerbél
cecum, -i n (caecum) vakbél rectum, -i n végbél
dens, -ntis m fog parotis, -itidis f fü ltő
radix, -icis m gyö kér appendix, -icis f fü ggelék
faeces, -um f bélsá r fel, fellis n epe
bilis, -is,-ium f epe(má jepe) ductus, -us m vezeték
sigmoideus3 „S” alakú gastro- gyomor

19
bilaris epével kapcsolatos bilirubin epefesték
gastrogen gyomor eredetű epiglottis gégefedő
colon ascendens felszá lló vastagbél colon descendens leszá lló vastagbél
colon transversum hará nt vastagbél appendix vermiformis féregnyú lvá ny
cholecysta epehó lyag cholecystilithiasis epekö vesség
hyperaemia vérbő ség hyperaciditas savbő ség
hypertensio magasvérnyomá s hyperfunktio tú lmű kö dés
hypotensio alacsonyvérnyomá s hypofunktio alulmű kö dés

VIII. ORGANA UROGENITALIA- VIZELETKIVÁLASZTÓ ÉS A NEMISZERV-RENDSZER

A vese a vizeletkivá lasztá s szerve/organum uropoeticum, mely a vízben oldható

hasznosíthatatlan anyagcseretermékeket szű ri ki a vérbő l. A vese mű kö dési egysége a
nephron, amely a Malphigi-testecskébő l és a hozzá juk tartozó tubulusokból (csatorná kbó l) á ll.
A Malphigi-testecske magva egy kapillá risokbó l á lló érgomolyag(glomerulus), melyet egy
kettő s falú tok a Bowman-tok vesz kö rü l. A bowmann-tokba bevezető ér a vas.afferens, a
kivezető a vas.efferens.

SZAVAK, SZÓTÖVEK
ren, renis m vese ureter,-is f hú gyvezeték
sphincter, -eris n zá ró izom glomus, -eris n vérerekbő l á lló
gomolyag
nephro-, vese- -urina vizeletü rítés
urethro-, hú gycső nephrolythiasis vesekö vesség
tuba, -ae f kü rt prostata, -ae f dü lmirigy
urina, -ae f vizelet tubulus, -i m kis cső
fundus, -i m alap uterus, -i m méh
folliculus, -i m tü sző perimetrium, -i n méh hashá tya
borítá sa
myometrium, -i n méhizomzat endometrium, -i n méhnyá lkahá rtya
testis, -is m here epidymis, -idis f mellékhere
cervix, -icis f nyak hystero- méh-
20
Belső nő i nemiszerv az Anyaméh/ Uterus.

FELADATOK-PENSA
Gyakori urologiai és urogenitaliai megbetegedések fordítá sa
nephrolythiasis
nephralgia
pyelonephritis
pyelectasia
myometritis
prostatitis
myoma uteri
cysta ovarii
abscessus prostatae
necrosis renis
ruptura renis
abscessus renalis
ulcus uteri
carcinoma uteri
pyelitis purulenta
graviditas extrauterina

Mű téti kifejezések
hysterectomia
nephrectomia
pyelotomia
cystoplastica
sectio caesare
abortus interruptum
adnexectomia
prostatectomia
sterilizationem

21
 IX. BELSŐ ELVÁLASZTÁSÚ MIRIGYEK- GLANDULAE ENDOCRINAE

A belső elvá lasztá sú mirigyek/ glandulae endocrinae olyan vegyü leteket termelnek, amelyek a
vérá ram ú tjá n az egyes szervek mű kö dését szabá lyozzá k. Az élettani folyamatokat ú gy
lassítjá k vagy gyorsítjá k, ahogyan azt az egész test bioló giai érdeke megkívá nja. Ezek az
anyagok a hormonok.
A hormonokbó l a szervezetnek meghatá rozott idő ben meghatá rozott mennyiségre van
szü ksége. Ha valamely hormontermelő szerv nem mű kö dik/ afunctio, ha kevesebbet/
hypofunktio vagy tö bbet/ hyperfunctio termel mint amire a szervezetnek szü ksége van, akkor
betgségek alakulnak ki.
OLVASÁ SI GYAKORLAT
hypophysis –epiphysis – glandulae endocrinae – glandula thyroidea – glandula
parathyreoidea – thymus – glandula suprarenalis – paranephros – adenohypophysis –
neurohypophysis – pancreas – testis

SZAVAK, SZÓ KAPCSOLATOK, SZÓ ELEMEK

glandula thyroidea pajzsmirigy glandula mellékpajzsmirigy
parathyroidea
glandula suprarenalis mellékvese thymus, -i m csecsemő mirigy
ovarium, -ii n petefészek hypophysis, -is f agyalapi mirigy
epiphysis, -is f tobozmirigy diabetes mellitus cukorbetegség
pubertas, -atis f serdü lés praecox, -ocis korai
para- mellett supra- felett
-oid alak, hasonló , -szerű epi- felü l, rajta
-gen eredetű -trop vmire irá nyuló ,
hasonlító
paranephros mellékvese hypoglikaemia vércukorcsö kkenés

22
 X. SYSTEMA NERVOSUM – IDEGRENDSZER
SYSTEMA NERVOSUM CENTRALE- KÖZPONTI IDEGRENDSZER

Az idegrendszer funkció ja a kü lö nbö ző ingerek felvétele és feldolgozá sa, az életmű kö dések

szabá lyozá sa, a kü lö nbö ző szervek mű kö désének ö sszehangolá sa és a gondolkodá s. Az
ingerek felvételét a receptorok végzik, a receptorokban keletkező ingerü let az afferens
(odavivő ) idegek tová bbítjá k az idegrendszeri kö zpontokba, innen a vá laszt a motoros
efferens (mozgató vagy kivivő ) idegek kö zvetítik a szervekhez.

A cerebrospinalis (agyi-gerincvelő i) idegrendszer kö zponti része az agyvelő (encephalon) és a

gerincvelő (medulla spinalis).

SZAVAK, SZÓTÖVEK
arachnoidea, -ae f pó khá ló há rtya cauda, -ae f farok
medulla, -ae f velő sella, -ae f nyereg
gyrus, -i m tekervény thalamus, -i m kamra
nucleus, -i m mag cerebrum, -i n nagyagy
cerebellum, -i n kisagy ganglion, -ii n idegdú c
encephalon, -i n agy mesencephalon, -i n kö zépagy
diencephalon, -i n kö ztiagy neuro- ideg-
meningo- agyhá rtya cyto- sejt
-cyta pl.: lymphocyta -sejt canalis,- is f csatorna
synapsis, -is f á tkapcsoló hely receptor, -oris f felvevő , befogadó
effektor, -oris m végrehajtó mater, -tris f agyhá rtya
systema, -atis n rendszer plexus, -us m kö teg
tractus, -us m szakasz pius3 lá gy
oblongatus3 nyú lt turcicus3 tö rö k
centralis, e kö zponti

23
XI. SYSTEMA NERVOSUM PERIPHERICUM – PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER
Az idegek/nervi eloszlá sa a perifériá n hasonló az érrendszerhez, a gerincvelő bő l kilépő
idegek egymá ssal keveredve tö bb helyen idegfonatokat/plexus hoznak létre. A perifériá s
idegrendszer idegeinek elnevezésében funkció beli vagy az elhelyezkedésü ket megjelö lő
utalá sokat talá lunk. pl. nervus facialis, nervus axillaris

Az agyvelő bő l 12 pá r agyideg/nervi cerebrales lép ki:

I. Szagló ideg nervus olfactorius
II. Lá tó ideg nervus opticus
III. Szemmozgató ideg nervus oculomotorius
IV. Sodorideg nervus trochlearis
V. Há romosztatú ideg nervus trigeminus
VI. Tá volító ideg nervus abducens
VII. Arcideg nervus facialis
VIII. Egyensú lyozó és halló ideg nervus vestibulocochlearis
IX. Nyelv- garat ideg nervus glossopharingeus
X. Bolygó ideg nervus vagus
XI. Já rulékos ideg nervus accessorius
24
 XII. Nyelvalatti ideg nervus hypoglossus
SZAVAK
opticus3 lá tá si trigeminus3 há romosztatú
vagus3 bolygó , kó borló hypoglossus3 nyelvalatti
olfactorius3 szagló oculomotorius3 szemmozgató
acessorius3 já rulékos glossopharyngeus3 nyelv-garathoz
tartozó

FELADAT-PENSA
Milyen idegeket jelö lnek az alá bbi anató miai terminusok?

XII. ORGANA SENSORUM – ÉRZÉKSZERVEK

A kü lvilá g ingerei az érzékszervek/ organa sensorum ú tjá n hatnak az idegrendszerre. A szín-,

alak- és térlá tá st a lá tó szerv/ organum visus, a hanghatá sokat a fü l/ organum status et auditus,
a szagokat a szagló szerv/ organum olfactus, az ízeket az ízlelő szerv/ organum gustus, a
tapintá s-, hő - és fá jdalomérzések nagy részét a bő r/organum tactus azaz a cutis kö zvetíti.

SZAVAK, SZÓELEMEK
aqua, -ae f víz choroidea, -ae f érhá rtya a szemben
cochlea, -ae csiga concha, -ae f kagyló
conjuctiva, -ae f kö tő há rtya cornea, -ae f szaruhá rtya
palpebra, -ae f szemhéj retina, -ae f ideghá rtya
25
sclera, -ae f ínhá rtya membrana, -ae f há rtya
bulbus, -i m szemgolyó labyrintus, -i m ú tvesztő
cilium, -ii n szempilla tympanum, -i n dob
corium, -ii n irharéteg epidermis, -is n felhá m
iris, -idis f szivá rvá nyhá rtya cutis, -is f bő r
lens, ntis f lencse humor, -oris m nedv, folyadék
tactus, -us m érintés olfactus, -us m szaglá s
ophthalo- szem -opia lá tá s
oto- fü l concha auriculae fü lkagyló
bulbus oculi szemgolyó membrana tympani dobhá rtya
humor aqueus csarnokvíz meatus acusticus halló já rat
auris externa kü lső fü l auris media kö zépső fü l
oculogutta szemcsepp otogutta fü lcsepp
amaurosis vaksá g anacusis sü ketség

26
XIII. FONTOSABB LATIN-GÖRÖG PÁRHUZAMOK AZ ORVOSI NYELVBEN

XIV. A VÉNY- RECIPRE

A recept (vény) szö vege latin, a gyó gyszerek

elnevezései pedig a mai gyó gyszerkincs
tö bbnyire latinosított mű szavai. A vényírá s
mó djá t nemzetkö zileg egységes szabá lyok
hatá rozzá k meg, így a magyar orvos á ltal írt
receptet kü lfö ldi gyó gyszertá rak is el tudjá k
készíteni.
A szabá lyoknak megfelelő en elkészített recept
6 fő részre osztható
1. Fejléc
2. Felszó lítá s: Rp=recipe
3. Elő írá s: nyelve latin. Itt sorolja fel az orvos
a kiadandó gyó gyszer nevét, elkészítendő
gyó gyszerek alkotó részeit. Utasítá st a
készítés mó djá ra és alakjá ra.

27
 A tö meg- és térfogatmennyiségeket arab szá mjegyekkel írjá k, de az adagok és a
dobozok szá má t ró mai szá mokkal.
Pl. Recipe
Acidi borici gta 2,0 (végy a bó rsavbó l 2 grammot)
Pl. Div. in dos. No X. = divine in doses numero decem (oszd el tíz tagra)
Pl. Mf.sol.= Misce, fiat solutio (keverd ö ssze, legyen oldat)
Pl. Mf. ung = misce, fiat unguentum (keverd kenő ccsé)
Pl. gyá ri készítményeknél: scat.orig. I. (scatulam originalem unam)
4. Haszná lati utasítá s: a gyó gyszer felhaszná lá sá ra vonatkozik
5. Alá írá sok
6. Hozzá írá s: a gyó gyszerész vagy asszisztens feljegyzései

XV. ELŐLJÁRÓSZAVAK – PRAEPOSITIONES

28
XVI. SZÁMNEVEK

29
XVII. HIPPOKRATÉSZI ESKÜ

30