Praesens imperfectum passivi (passzív jelen idő) (TK. 31.

o)

Ha egy mondatban nem a cselekvő személye a fontos, hanem a passzív alany, akkor a
latinban passzív (szenvedő) mondatot fogalmazunk.

Az ilyen mondatokat fordításkor általában aktívvá alakítjuk, illetve általános alannyal fordítjuk,
pl. „lēgēs servantur” szó szerint „a törvények betarttatnak”, tehát „a törvényeket betartják”.

A praesens imperfectum passivi képzése passzív személyragokkal történik:

–or –mur
–ris –minī
–tur –(u)ntur

Ezek használata azonos az aktív praesens imperfectum-mal.

Plur. 3. személyben az (u) hang csak a 3-4. coniugatióban szerepel.

Példák a praesens imperfectum képzésére a négy coniugatióban:

1) am-or am-ā-mur
am-ā-ris am-ā-minī
am-ā-tur am-a-ntur

2) habe-or habē-mur
habē-ris habē-minī
habē-tur habe-ntur

3) dīc-or dīc-i-mur
dīc-e-ris dīc-i-minī
dīc-i-tur dīc-untur

4) audi-or audī-mur
audī-ris audī-minī
audī-tur audi-untur

A 3. coniugatio-ban Sing. 2. személyben a kötőhang –i– helyett –e–.

Passzív mondatokban a cselekvő személyt vagy dolgot ablativus eset fejezi ki.

Ide tartozó kifejezések (TK.3/ A-B):

Lēgēs bonae ex malīs mōribus prōcreantur. A jó törvények a rossz erkölcsökből születnek.

Testēs nōn numerantur, sed ponderantur. A tanúkat nem számolják, hanem mérlegelik.
Lēx lēge tollitur. A törvény eltörli a (másik) törvényt.
Tertium nōn datur. Harmadik (lehetőség) nem adatik.

Quod ipse prīnceps cōnstituit, Amit maga a császár alkot meg,

prō lēge servatur. törvényként betartják.