SZÍNHÁZTÖRTÉNET

Magyarország, 16. század: Liturgikus párbeszédek, passiójátékok, betlehemezés -->

nem a klasszikus értelemben vett színház. Következő századból magyar és latin
iskoladrámák = moralitás/allegória drámák, később hitvitázó drámák (reformáció).
Mária Terézia idején elindult a német színjátszás, magyarok csak később vették át.
Magyar színjátszás elindítója: Bessenyei György (drámai művek, pl. 1777: A
filozófus.) Kortársa, Csokonai V. M., aki diákjainak komédiákat írt.
BESSENYEI: célja a közboldogság, akadálya a tudatlanság --> terjeszteni a
tudományokat, csak anyanyelven lehet --> a nyelvet alkalmassá kell tenni --> legjobb
eszköze a szépirodalma --> kell: fordítás, színház, folyóiratok, Akadémia
Csepűrágók: a színészek régi gúnyneve

Magyarország, 18. század: Előtte nem volt hivatalos színjátszás, max. műkedvelők,
diákok adtak elő színdarabokat.
1790: Budán megalakul az első színi társulat, Kelemen László vezetésével, de
1796-ban feloszlik a Martinovics-féle mozgalom miatt.
Második színi társulat: 1807-1815 között, hetente kétszer, mindig új darab,
többnyire német színházaktól kölcsönözve, amiket a joghallgatók lefordítóttak.

1815: A nagyobb városokban (Kassa, Miskolc, Kolozsvár, Szfvár) megindult a

hivatalos színjátszás.
1819-ban sikeresen előadták a Kisfaludy Károly A tatárok Magyarországon darabot.
1821, Kolozsvár: első magyar színházépület
1837: megnyílt az első magyar színház, Budapesten, a Nemzeti színház (előtte
pesti Magyar Színház). Így a színészet a fővárosba költözött.
==> Fellendült a magyar színjátszás, nagy nevek, pl. Blaha Lujza, a nemzet
csalogánya: Bécs magának akarta, de ő nem hagyta el hazáját. „Őt mindenki
szereti, és ő mindenkit szeret.”

KATONA JÓZSEF
Élete: 6-an maradtak a 9 gyerekből, jogi egyetem, egyetem közbe beleszeret a
színészetbe, mindent csinál, ami színházhoz kapcsolódik
1814: „Eredetiség s jutalomtétel” írói pályázat: Döbrentei Gábor tette közzé,
feltételek: történeti tárgy legyen.
1815: Bánk bán, nem értékelik (nem tudjuk...)
1816/17: Bárány Boldizsár elbírálja a művet Katonának, aki erre átírja
1820: megjelenik nyomtatásban az átírt mű, de nem engedik előadni (cenzúra)
1833: első Bánk Bán előadás, Kassán, Katona már meghalt 30-ban.

A mű alapja valós tört. esemény, II. Endre = II. András, bár ő a lázadók közül csak
Péter ispánt (=Petúr) büntette meg. A történet 1213. szept. 27-28-án játszódik, a
királyi udvarban, valós helyszínként valszeg az esztergomi királyi vár volt.
Gertrudis meggyilkolása első magyar lejegyzése a Képes Krónikában. Az okok nem
pontosak, a krónikaírok sem ismerhették a pontos történetet, tehát mindenképpen
fikcionált elemekkel.

BÁNK BÁN, RÖVID CSELEKMÉNY

II. Endre király galíciai hadjárata idején Bánk az ország nádora, aki távollétében helyettesíti
a királyt. Bánk a vidéket járja, ahol a magyar parasztság nehéz sorsával szembesül, eközben
Gertrudis királyné a legfontosabb tisztségekbe merániai származású, saját, bizalmi embereit
ülteti. Miközben a magyar vidék nyomorog, a királyi palotában tékozolnak.
Gertudis a királyi udvarba hívatja Bánk feleségét, Melindát, akire öccse, Ottó vetett szemet.
Hogy a bán feleségét elcsábíthassa, Biberach segít Ottón, és kétféle port ad neki. Melinda
részére ajzószert, a királynénak pedig altatót. Ottó meggyalázza az elkábított Melindát.
A merániaiak és Gertrudis viselkedése a magyar urak pártosodásához vezet. Petur bán
eközben nagy titokban hazahívja az országot járó Bánkot.
Petúr bán és követői Gertrúdist bírálják.  Mikhál és Bánk bán nem támogatja a Gertrudis
elleni összeesküvés tervét. Megjelenik Biberach, aki szintén tudja a jelszót és mindent elmond
Bánk bánnak, aki Melindához indul.
(Későn érkezik, a gyalázat megtörtént. Később Tiborccal elviteti az udvarból otthonukba
feleségét.)
Ottó meggyilkolja Bíberachot. Gertrúdis mindenről értesül Izidórától. Megtudja, hogy Bánk
bán hazatért, hogy öccse, Ottó gyilkos lett.
Melinda és Gertrúdis találkozása: a királynő elbocsájtja Melindát.  Bejön Mikhál is, aki
lázadással fenyegeti Gertrúdist és követeli, hogy mindent adjon vissza a népnek, amit elvettek
tőle. Gertrúdis elviteti Mikhált.
Gertrúdis beszélni akar Bánk bánnal, a vita odáig fajul, hogy a királynő megátkozza Bánkot,
Melindát és a kisfiukat, Somát. Erre belép Ottó, de amikor meglátja Bánkot, el akar
menekülni. Dulakodás alakul ki Bánk és Gertrúdis között, a királynő tőrt ránt, de Bánk öli
meg őt. Myska bán már későn érkezik, meghalt a királynő.
Endre király hazatér. Gertrúdis felravatalozva fekszik. Solom mester Ottót gyanúsítja a
gyilkosságért, ugyanis ő ölte meg Biberach-ot is. A király ki akarja deríteni ki ölte meg
feleségét. Ekkor belép Bánk bán és mindent bevall. A király párbajra hívja ki, de Bánk nem
hajlandó harcolni.  Már éppen el akarják vinni Bánkot, amikor Tiborc (Bánkot és családját
egykor szolgáló telkes parasztember) érkezik és a halotti kíséret: Melinda meghalt, amikor
Bánk házát felgyújtották.
A király felmenti Bánk bánt, mivel neki az a legnagyobb büntetés, ha életben marad –
meghalt a családja, nincs senkije.

Még eggyel rövidebb, cselekmény fontos eseményei sorrendben

Ottó megosztja Bíberachhal tervét Melinda elcsábításáról.
Bánk bán Petur bán hívására titokban hazatér a királyi udvarba.
Bíberach észreveszi a titokban hazatért Bánkot.
Bíberach porokat ad Ottónak, hogy becstelen tervét megvalósíthassa.
Bánk felkeresi Peturt és a békétleneket, hogy meghallgassa panaszaikat, és nyugalmat
teremtsen.
Bíberach leleplezi Ottó aljas tervét Bánk és a békétlenek előtt.
Ottó leszúrja Bíberachot.
Gertrudis Izidórától értesül Ottó tetteiről. A lányt, kérése ellenére sem engedi hazatérni.
A félőrült Melinda szembesíti Gertrudist felelősségével, számon kéri viselkedését, tetteit.
A bojóthi Mikhál jobb belátásra akarja bírni Gertrudist, aki őrökkel viteti el a nagyurat.
Bánk Tiborc gondjaira bízza Melindát, otthonukba viteti haza.
Bánk és Gertrudis összeütközése. A bán megöli a királynét.
Ottó elmenekül a királyi udvarból.
Hazaérkezik Endre király, megsiratja feleségét, a felelőst keresi.
Tiborc a királyi udvarba Melinda holttestével tér vissza.