Professional Documents
Culture Documents
2) Műneme: dráma.
Műfaja: tragédia.
Témája: királynégyilkosság.
Valós esemény ihlette: 1213-ban II. András magyar király feleségét
meggyilkolták a férje távollétében.
3) A mű szerkezete:
I. Expozíció:
II. Endre király távollétében felesége, Gertrudis kormányozta az országot.
Idegen főurakat hozott be, akik a nép nyakán élősködtek. A magyar nemesek
összeesküvést szőttek a királyné ellen. Meg akarták nyerni Bánk bán személyét
is, de ő inkább a törvényes formához ragaszkodott.
II. Bonyodalom:
Országjáró körútjáról hazatérve azonban megváltozott a véleménye, mert látta,
hogy a nép szenved az elnyomástól. Találkozása Tiborccal különösen megrázta.
A paraszt elpanaszolja, hogy amíg a parasztok éheznek, addig a gazdagok
bármit megengedhetnek maguknak. Bánk tűrésre biztatja az öreget.
Az idegen nagyurak egyre arcátlanabbul léptek fel. Ez különösen a királyné
öccsére, Ottóra vonatkozik. A királyné nem a célját, hanem a módszereit
helyteleníti.
III. Cselekmény kibontakozása:
Bánk bánt egyéni sérelem érte, amikor feleségét, Melindát hírbe hozták az
udvarban. Bár a felelős Ottó volt, a királynét is joggal lehet hibáztatni.
IV. Tetőpont:
Bánk ezért egy alkalommal felelősségre vonta Gertrudist. A beszélgetésük
feszült hangulatban kezdődött. A bán az egyéni, és a nép sérelmeit egyaránt
felsorolja. Gertrudis nem ismeri el a hibákat, szemtelenül beszél Bánkkal. A vita
egyre élesebbé válik. A királyné orvul le akarja szúrni a bánt, aki kicsavarta a
kezéből a tőrt, és leszúrta a királynét. Gertrudist az utolsó percben is csak az
foglalkoztatta, hogy nem a királyi székben hal meg. Közben kitör a nemesi
zendülés.
V. Megoldás:
Gertrudis halála után Petúr bán és társai megtagadták Bánk bánt, aki ebben a
nehéz helyzetben egyedül maradt. Endre király hazatért külföldről, és nagyon
haragudott felesége meggyilkolásáért. Petúr bánra terelődik a gyanú, de Bánk
bán megvallja a királynak, hogy ő ölte meg a királynét, de feltárta az okokat is.
Tiborc hozta a szörnyű hírt, Melindát meggyilkolták. A bánt elfogja a
keserűség. A király megkegyelmez neki, mert már úgyis megtört ember.
(A mű cselekménye röviden:
Előversengés és az Első szakasz: Először Bánk felesége, Melinda családját
látjuk a színen. Bátyjainak, Mikhálnak és Simonnak a beszélgetéséből tudhatjuk
meg, hogy ők spanyol menekültek az udvarban. Petur ismerteti meg a
közönséggel a főszereplőt: Bánk bánt ő hívta haza vidéki szemléjéről, s a nádor
most neki mondja el röviden, milyen nyomorúságos körülményekkel
szembesült. Bánkot kétségbe ejti, hogy a Petur által összehívott tanácskozás
jelszava a hitvesének neve: Melinda. Egy oldalajtó mögött szem- és fültanúja
lesz, ahogy Ottó a feleségét ostromolja. Ráadásul Gertrudis Ottóhoz intézett
szavait is hallhatja: a királyné szinte biztatja öccsét a csábításra.
Második szakasz: Petur bán lassanként a legóvatosabbakat is feltüzeli Gertrudis
ellen. Először csak a királyné börtönbe vetését javasolja, jóllehet a szándéka
túlmegy ezen: merényletre készül. Az érkező Bánk – személyes ellenszenvét
feledve – Gertrudis védelmére kel, s bár elismeri bűneit, a törvénytelen pártütést
leszereli. Biberach, aki észrevette Bánk titkos hazaérkezését, arra számít, hogy
ezúttal a magyarok fognak felülkerekedni, s eddigi pártfogója, Ottó megütheti a
bokáját. Ezért – hogy elnyerje Bánk jóindulatát – figyelmezteti Bánkot:
rohanjon Melindához.
Harmadik szakasz: először Bánk és Melinda kétségbeesett veszekedését látjuk.
A közepébe kapcsolódunk be, amikor Bánk épp válaszol feleségének:
„Hazudsz!”. Nem képes hitelt adni Melinda feltételezhető mentegetőzésének:
kába volt („Pokolbeli tűz ége csontjaimban”). Ezután találkozik Bánk
Tiborccal, de Bánk szinte nem is hallja Tiborc panaszait: a két alak nem lép
dialógusba, párhuzamos monológjukban mindketten saját gondjaikat sorolják.
Mikor azonban egy sebhelyről felismeri, hogy régi, hű embere áll előtte,
érzelmei eluralkodnak rajta, és egy ígérettel lelket önt Tiborcba. Feleségét is rá
bízza, így kapcsolódik össze a cselekményt meghatározó magánéleti és közéleti
szál. A szakasz utolsó jelenetében Ottó gátlástalanul meggyilkolja Biberachot,
mert az el akarja hagyni a veszélyben.
A Negyedik szakasz: a fő konfliktust Mikhál, Melinda és a kis Soma felléptetése
készíti elő. Melindában egy ártatlan nőt, Mikhálban egy becsületes aggot,
Somában egy gyermeket tesz tönkre Gertrudis. A sokáig nagyon is visszafogott
Bánkkal szemben Melinda őrülete megengedi, hogy erősebb kifejezésekkel
bírálja a királynét. Ezért mondatja ki épp vele Katona, amit oly gondosan
készített elő: „Koronák bemocskolója” vagy, aki „Király-házban bordélyt
nyitottál”. A szakasz végén Bán és a királyné vitája addig fajul, hogy Gertrudis
tőrt ránt, végül Bánk szúrja le őt.
Ötödik szakasz: A király messze földről érkezik. Melinda halála homályos
távolban történik, Bánk is messzi bolyongásából tér vissza. Petur büntetésére
sem a színen, hanem a palotán kívül kerül sor. A király megkegyelmez
Bánknak. Hármas magyarázatot kapunk a meglepő kegyelmezésre. Egyfelől a
király fél – s talán ez a legfőbb ok: hamar átlátja ugyanis, hogy az
elégedetlenség országos lázadásba csaphat át, s Bánk megbüntetése könnyen
válhat utolsó cseppé a pohárban. Másfelől mintha elfogadná Bánk érvelését:
kisebb tragédia a királyné halála, mint hogyha távollétében polgárháború
robbant volna ki. Harmadszor arra gondol: Bánk épp eléggé megbűnhődött már,
s ahogy Myska bán mondja: itt „a kegyelem irtóztatóbb”.)