Katona József: Bánk bán

Katona József 1791-ben Kecskeméten született. Pesten tanult, itt végezte el a jogi
akadémiát is. Fordított, színészkedett, rendezett is a Pesti Magyar Színtársulatnál.
1830-ban halt meg.

BÁNK BÁN

1. Keletkezése

1814-ben az Erdélyi Múzeum drámapályázatot írt ki a Kolozsvári Állandó Színház

megnyitására. Erre küldi el 1815-ben a művét Katona, reakciót azonban nem kap.
Ekkor azonban átdolgozza művét, az átdolgozásban Bárány Boldizsár segít. A másik
változat 1819-re készül el, a művet először 1833-ban adják elő Kassán. A
leghíresebb előadás 1848. március 15-én volt.

2. Téma

Katona a dráma témáját történelmi forrásokból meríti, krónikák sorát dolgozza fel,
de elsősorban a Heltai művekből merít. 1213-ban a források szerint II. András
feleségének öccse elcsábítja a nádor feleségét a királynő segítségével, ezért
bosszúból a nádor (Bánk) megöli a királynét. Felhasználja a forrásokat, de az írói
képzeletre is hagyatkozik. Kitalált szereplők: Tiborc, Biberach, Izidóra.

3. Műfaja

- tragédia à hirtelen bekövetkező értékveszteség uralkodik benne => több

szereplője meghal (pl. Gertrudis, Melinda) + Bánk bán lelkileg összeroppan

- történelmi dráma à a szerzője a múlthoz fordul, hogy jelenének üzenjen

4. Romantikus dráma

- klasszicista, de több a romantikus vonás

felvonásonként érvényesül a hármas egység elve

- a mű egészében gyakran változnak a helyszínek

- a mértéktartás elve helyett a romantika szenvedélyessége uralkodik

 5. A mű konliktusa Bánk és Gertrudis összeütközése = a nemzeti és idegen
érdekek összeütközése

6. Szerkezete

Szakaszokból áll. Áll egy előversengésből és 5 szakaszból.

Expozíció (előversengés + 1. szakasz)

Nem jelenik meg a király és közvetlen kísérete. A királyné országjáró körútra küldi
Bánkot, de Petúr és a békétlenek hazahívják. Ottó el akarja csábítani Melindát, Bánk
feleségét. Tiborc jön, aki lopásra adta a fejét, s szeretne valamit mondani Bánknak, de
az nem hallgatja meg. => politikai és magánéleti konfliktus

Bonyodalom (2. és 3. szakasz)

2. szakasz: Közéleti szál kerül előtérbe. Megtudjuk, hogy a békétlenek miért

elégedetlenek. Bánk csillapítja őket, nem akarja, hogy ártatlan vér folyjon.

3. szakasz: Biberach hevítőport ad Melindának és altatóport a királynénak, majd

megjelenik Petúr házában, ahol az összeesküvés zajlik és elmondja Bánknak, hogy
Melinda és Ottó együtt vannak => Bánk elrohan.

Melinda Bánk bocsánatáért esedezik, de Bánk elzavarja , de később rájön, hogy

ártatlan. Megjelenik Tiborc, aki végre elmondja, hogy mi nyomja a lelkét: a királyné
kiforgatta minden vagyonukból, emiatt lopni kényszerült. Bánk felismeri Tiborczot
(ifjúkorában megmentette Bánk életét) → Bánk rábízza a feleségét.

Ottó menekül a nővére elől, találkozik Biberachhal, aki nem hajlandó segíteni neki →
Ottó hátulról leszúrja.

Tetőpont (4. szakasz)

Gertrudis és Bánk veszekednek (Bánk felelősségre vonja az ország sorsa miatt),

melynek végén megöli a királynét. A haza és a becsület parancsára hivatkozik →
politikai és magánmotiváció.
Megoldás (5. szakasz)

A király először meg akarja büntetni Bánkot. Bánk lelkileg összeomlik, miután
Tiborcz hozza Melinda holttestét ← Ottó emberei felgyújtották Bánk házát. Melinda
halálával az élete értelmetlenné válik, a büntetés felesleges.

7. A dráma tér- és időkezelése

Egy-egy szakaszon belül megvalósul a tér és a cselekmény egysége. Az első 4

felvonásban megvalósul az idő egysége, ugyanakkor az egész műben nem valósul meg
a tér egysége, és nem érvényesül a mértéktartás elve. A mű sok shakespeare-i
vonást hordoz.

8. Szereplők

● Arany János három csoportba osztotta a szereplőket:

(1) Bánk köre: Melina és bátyjai (Mikhál és Simon bán), Petúr bán, Tiborc
(2) Gertrudis köre: Ottó, Biberach, Izidóra (udvarhölgy)
(3) Endre (II. András) köre: Myska bán, Solom mester

● a szereplők többségét egy-egy uralkodó tulajdonsággal jellemzi:

- Petúr indulatos
- Ottó gyáva
- Biberach kóbor lovag, cselszövő: “Ott van a haza, hol a haszon.”
- Endre igazságos
- Tiborc becsületes
- Mikhál félénk
- Simon aggályoskodó

Bánk és Gertrudis nem jellemezhetők egyetlen tulajdonsággal.

� Gertrudis

Megítélése rendkívül változó. Két kérdés merül fel: felelős-e az ország sorsáért, illetve
Melinda elcsábításáért?

Melinda elcsábításáért nem vonható felelősségre, mert Ottónak mindig

kétértelműen fogalmaz, nem lehet eldönteni, hogy lebeszéli vagy rábeszéli az
elcsábításra.

Felelős az ország sorsáért, mert igazságtalan, a saját népét részesíti előnyben. A

magyar főurakat kiszorítja, elveszi a javakat, mulatságokat rendez.
 � Bánk

Ő is egy összetett jellem. Visszafojtott indulat jellemzi az elején, egészen a

gyilkosságig, nagy önfegyelemmel rendelkezik, de kettősségek között őrlődik,
egyszerre kell közéleti és magánéleti világgal szembenéznie. Államférfiként
védelmeznie kell a király hitvesét, de az országot is szem előtt kell tartania, de a
kettő nem egyeztethető össze, mert a királyné miatt van válságban az ország. Nem
akar összeesküvést. Tiborc monológja fordítja át Bánkot. Itt következik be a negyedik
szakasz gyilkossága. Először Gertrudis megölését követően úgy érzi, hogy jól döntött.
Meginog Petúr miatt, mert szerintük orvul gyilkolt. Mindenkit elveszít, a büntetés
elmarad.

� Petúr bán

Az összeesküvők vezére. Hazafias érzelmű, de féktelen indulatú. A szervezéshez jól

értett. A nagyurak ellen cselekedni nem tudott. Hibája, hogy csak a nemesség
érdekeivel törődött, a parasztság panaszait nem hallotta meg, Bánk bánt pedig
cserben hagyta.

� Melinda

Hűséges, jó feleség. Spanyolországból menekült Magyarországra. 15 évesen ment

feleségül Bánk bánhoz, amiben jól érezhető a hála is. Tragédiáját az udvar
romlottsága okozta.

� Tiborc

A jobbágyságot képviseli. Jószívű és becsületes ember. Nemcsak saját sérelmének

ad hangot, hanem az egész parasztságénak. Nem művelt ember, de egyszerű
szavakkal is szépen ki tudja magát fejezni. Bánk bán mellett hűségesen kitart.

� Ottó

Az idegen nagyurakat képviselte. Gyáva, rosszindulatú és aljas volt. A mű

legellenszenvesebb alakja. Gertrudistól csak annyiban különbözik, hogy buta és
műveletlen volt.