Irodalom doga

A magyar romantika történelmi háttere:

Történelmi háttér:A magyar romantika XIX. századi virágkora egybeesik a reformkorral és
szabadságharccal.
Ezért a magyar művészek nem tehették meg, hogy elfordultak a valóságtól, mint európai társaik.
Bekap
Csalódtak a politikába és a szabadságharcba. Így tett például Katona József.

Katona József:
Életrajza:
1791-ben született Kecskeméten. Pesten járta ki a jogi egyetemet ekkor kezdett drámákat fordítani.
majd írni. Titkon szerelmes volt a kor híres színésznőjébe, Széppataki Rózába. Csalódva a
szerelemben és az írói álmaiban hazament Kecskemétre. Hivatalt vállalt otthon, főügyész lett. 1830-
ban a hivatalba igyekezett, amikor összeesett és meghalt.
Életműve:
Kezdetben színdarabokat írt, például Jeruzsálem pusztulása. 1815-ben keletkezett a Bánk bán.
Élete végén tanulmányokat írt a magyar színházakról és Kecskemét történetéről például.
Tehát valójában egyműves szerző, ismertségét a Bánk bánnak köszönheti.

Bánk bán:
Keletkezés körülménye: 1815-ben egy drámaíró pályázatra írta a drámát Katona, de nem ért el
helyezést.
Átdolgozta az eredeti művet, és így jelent meg könyv alakban 1820-ban.
Cím jelentése: Bánk bán valódi történelmi személy, aki Kézai Simon középkori krónikája szerint
merényletet tervezett.
1213-ban II. András király felesége ellen.Ezt a közismert történetet dolgozta fel Katona József.
Első benyomás: a királyné meggyilkolásának története.
Részletes tartalmi elemzés: Helyszíne egy vidéki királyi kastély, időpontja 1213, időtartama néhány
nap.
Szereplői: Bánk bán, nagyúr, a király távollétében az ország megbízott vezetője.
Melinda: Bánk felesége, spanyol szépség, udvarhölgy
Soma: a gyermekük
Mikhál és Simon , Melinda bátyjai

II. Endre: a király, a mű elején távoli hadjáratban van

Gertrudis, a királyné, német származású
Ottó, Gertrudis öccse, német lovag
Izidora, német nemes hölgy
Biberach , német lovag

Petur, magyar bán, a lázadók vezetője

Tiborc, magyar jobbágy
A mű szerkezete: Expozíciója, hogy a király távollétében a német királyné saját rokonait támogatja a
magyarokkal szemben. A bonyodalomban Bánk bán álruhában az udvarban megtudja, hogy
becsületét és hazáját is a németek fenyegetik. A kibontakozás Melinda meggyalázása és a békétlenek
szervezkedése. A tetőponton Bánk kérdőre vonja a királynét, majd megöli.
A megoldásban a király hazatér és felmenti Bánk bánt.
A műfaja: tragédia, visszafordíthatatlan értékvesztést bemutató mű.
Kifejezőeszközök: monológok, dialógusok ,díszlet, jelmez, kellék.
Mondanivaló: Bánk a hazaszeretet és a család védelmének példaképe. Amikor külső veszély
fenyegeti az országot, vagy támadás éri feleségét, védelmükre kel. De súlyos árat fizet érte, feláldozza
személyes boldogságát, Melindát meggyilkolják. Tragédia tehát, mert érték pusztul el.
A mű utóélete: Erkel Ferenc zenésítette meg Egressy Béni szöveg átdolgozásával, így készült belőle
opera.
Leghíresebb előadása 1848. március 15-én este, a forradalom napján volt. A forradalmárok a német
zsarnok ellen lázadó magyar hazafit látták Bánk bánban.