Professional Documents
Culture Documents
Tervkészítés Módszere
Tervkészítés Módszere
A tervezés követelményei:
- tartalom és forma egysége
- legyen távlatos és szakaszos tervezés
- helyes logikát kövessen, legyen konkrét tervezés
A TERVKÉSZÍTÉS 2 MÓDSZERE
1. Lebontásos módszer
A vezető készíti a tervjavaslatot
A tervet minden érintett kör véleményezi, kiegészíti
Az eredménye konszenzuson (egyetértésen) alapuló tervezet
Az elkészült tervezetet az igazgató a nevelőtestület elé terjeszti, majd elfogadás esetén az
egyes egységek készítik el a maguk tervét
2. Felépítő módszer
Az intézmény szervezeti egységei (pl. munkaközösségek) készítik el saját tervjavaslataikat
A vezető összegyűjti a javaslatoka, amelyek szintetizálása (összegez, összesít) után elkészíti
saját tervét
A nevelőtestület a tervezet megismerése után módosíthatja a tervet, majd elfogadja azt
A MUNKATERV
A tantestület által elfogadott
Az egész tanévre tervezett
Az egész intézményre vonatkozik
A részfeladatok ütemezését és felelőseit tartalmazó dokumentum
Útmutatást ad a helyi tanterv alkalmazására
Kitér a korrekciós feladatokra és azok formáira
Tartalmazza a pedagógiai program célkitűzéseit segítő eszközöket is
A terv tartalmazza a tanórai tevékenységeket kiegészít feladatokat is
AZ ÓRAREND KÉSZÍTÉS
Kötöttségek
Személyhez kötődő kötöttségek:
Intézményvezetők, helyettesek, szakértők, szaktanácsadók
Közalkalmazotti Tanács elnöke, szakszervezeti vezetők órakedvezménye
Tárgyi feltételekhez kötődő megkötöttségek:
A szaktantermek, előadótermek száma (pl. tornaterem, fizika-biológia termek)
A telephelyek vagy épületszárnyak száma, és azok távolsága
Egyéb feladatokból adódó kötöttségek:
A pedagógus egyéb feladatainak ellátásához szükséges feltételek biztosítása (pl. szünetek közti
felügyelet)
Lehetőséget kell biztosítani a pedagógusok számára a tanórákhoz szükséges technikai feltételek
előkészítésére (interaktív órák, kísérletek előkészítése)
Óraadók okozta kötöttségek:
Az óraadók óráinak elhelyezése gyakran felülírja a pedagógiai és módszertani szempontokat
Alapelvek
Egyenletes terhelés elve
A tanulókat egyenletesen terheljük, azaz nincsenek „könnyű” és „brutálisan nehéz” napok
A nagy óraszámú tárgyaknál kettős órák (alacsony óraszám esetén nem!)
Ez utóbbiaknál arra is figyeljünk, hogy pl. a kétórás tantárgyak órái ne egymást követő napokra
essenek
Az egyenletes terhelés elve a pedagógusra is vonatkozik;
(ne legyen túl sok lyukasórája, de az egymást követő 5 óra is kerülendő)
Az órarend készítésekor a helyettesítésre is tekintettel kell lenni
Az ügyeleti beosztásnál a helyszínhez közelebb órát tartó, lehetőség szerint nem kísérletező, vagy
egyéb időigényes óravezetést megvalósító pedagógust osztunk be az ügyeleti munkára
Figyelembe kell venni a pedagógusok/nevelők egyéb egyéni kívánságait is (pl. kisgyermekes szülő)
Váltakozás elve
A nehezebb és könnyebb tárgyak sorrendjét váltakozva állítsuk be az órarendben
Ugyanez érvényes az elméleti és gyakorlati órákra (szakképzés)
Szintén váltakozva kövessék egymást az aktívabb tevékenységet (pl. nyelvórák), valamint a
passzívabb, befogadást jobban igénylő tantárgyak (pl. történelem)
Az órarend összeállításakor el kell kerülni, hogy a nehezebb tárgyak minden órája az utolsó órákra
essen
Nem szerencsés, ha egy nap sok gyakorlati óra követi egymást (pl. ének-tesi-rajz-informatika).
Az utolsó tanórák lehetőség szerint gyakorlati órák legyenek