MATEMATIKA

9. évfolyam

A tantárgy szerepe a Nemzeti Alaptantervben és a kerettantervben

A Nemzeti alaptanterv és a kerettanterv matematikából a tanítás helyett a tanulók

tanulását helyezik a középpontba. A matematikatanulás célja az alkalmazható matematikai
tudás megszerzése: ismeretek és gondolati tevékenységek széles körű tapasztalati alapozása, a
kapcsolódó biztos matematikai készségek kialakítása és az ezek alkalmazásához szükséges
gondolkodási, problémamegoldási, kommunikációs készségek, képességek fejlesztése.
Alapvető fontosságú, hogy a tanulók valóságon alapuló saját cselekvő tapasztalataik és
élményeik révén jussanak el jól megértett, sok szálon kapcsolódó ismeretekhez, mert ezek
jelentik majd a hétköznapi életben hosszú távon használható tudásukat.
A matematika spirális felépítésének megfelelően az új ismeretek bevezetésekor széles
körű tárgyi tevékenységek alapozzák meg a változatos képi ábrázolásokat, amelyek
szükségesek a későbbi absztrakcióhoz, és alkalmassá teszik a tanulókat az ismeretek
szimbolikus reprezentációjának megértésére. Fontos, hogy egy-egy témakört, problémát,
ismeretet több oldalról, sokrétűen és mind szemléletükben, mind matematikai tartalmukban
egyaránt változatos eszközök használatával, tevékenységeken keresztül közelítsünk meg.
A matematikai fejlesztés fontos eszköze a játék, mely a személyiségfejlesztő és
közösségépítő hatása mellett élvezetes módot kínál minden témakörnél problémafelvetésre,
problémaelemzésre, problémamegoldásra és gyakorlásra.
A számítógépes oktatóprogramoknak is hatalmas motiválóerejük van. A tanulók a
digitális eszközöket a tanulás, a gyakorlás szolgálatába állítják, amikor kezdetben egyszerű
matematikai jelenségeket figyelnek meg számológépen, vagy számítógépes fejlesztő játékokat
használnak a műveletek, a problémamegoldás gyakorlására. Később digitális eszközöket
alkalmaznak tanulásra, szemléltetésre, tapasztalatszerzésre.
A tanulók kommunikációs képességeinek fejlesztését segítik a kooperatív
munkaformák, amelyek lehetőséget adnak a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség gyakorlására.
Ezek támogatják a matematika nyelvének megértését, a matematikai szövegalkotást, ami
elengedhetetlen a matematikai gondolkodáshoz, a valóságos problémákat leíró matematikai
modellek megalkotásához. A matematika nyelvének megfelelő alkalmazása a matematikai
szókincs ismeretét, valamint a nyelvtani kapcsolatok helyes értését és használatát jelenti.
A 9–12. évfolyam fejlesztési feladatainak meghatározása során figyelembe vettük,
hogy a 8. és a 9. évfolyam közötti átmenet ne legyen tartalmi és módszertani „ugrás” a
tanulók számára. A 9–12. évfolyamokon fokozatosan, az életkori sajátosságoknak megfelelő
módon hangsúlyosabbá válik a matematika deduktív jellege. A matematika logikus és
következetes felépítésének megmutatásához, illusztrálásához elengedhetetlen a bizonyítási
eljárások megértése, és ezért néhány tétel bizonyításának tanítása. Az új fogalmak,
algoritmusok, ismeretek bevezetése induktív módon, szemléletesen, a tanulók tevékenységére
építve, a tanár által irányított felfedeztetéssel és a valósághoz kapcsolható módon történjen.
A tanulók bővülő természettudományos és egyéb ismeretei lehetővé teszik, hogy
matematikaórán egyre többet építsünk ezekre a hétköznapi szituációk mellett.
 OH-MAT09TA/I és OH-MAT09TA/II
A tankönyv újdonságai
- A tankönyv nyugodtan, fokozatosan építkezik, időt szán a fogalmak kialakítására és a
gyakorlásra.
- A tankönyv sok olyan gyakorlati és életközeli példát mutat be, amely a matematikához
kapcsolódik.
- Sok játékos és kreatív feladatot tartalmaz.
- Sok kompetenciafeladatot tartalmaz, sok tantárgyak közötti kapcsolatot mutat be.
- A leckék ráadás részei nehezebb feladatokat is tartalmaznak, lehetőséget adva a
differenciálásra és a tehetséggondozásra.
- Tartalmaz csoportmunkában vagy páros munkában feldolgozható leckéket.
- Rámutat az informatika alkalmazásának lehetőségére, tanítja a zsebszámológép
használatát is.
A tankönyv taníthatósága, tanulhatósága
- 1 lecke – 1 (vagy 2) óra.
A leckékhez tartozik bevezető rész, magyarázat, elméleti összefoglalás,
gyakorlófeladat és házi feladat.
- Gyakorlóórákat is beiktat. Ugyanakkor ahol szükséges, további gyakorlóórák is
beiktathatók a leckék szétbontása, illetve a feladatgyűjtemény segítségével.
- A ráadás részekben gondolkodtató feladatok, matematikatörténeti feladatok, illetve
emelt szintű tananyagok találhatók.
- A témakörök végén feladatgyűjtemény található.
Módszertani javaslatok
- A legtöbb lecke elvégezhető 1 tanóra alatt. De bátran szánjunk rá több időt, ha ennek
szükségét látjuk.
- Adjunk időt arra, hogy a tanulók önállóan elolvassák a feladatokat.
- Annak, aki gyorsabban halad, jelöljünk ki a tankönyvből egy ráadás részt vagy egy
nehezebb feladatot.
- A tankönyv lehetőséget ad az önálló munkára is, amikor a tanulók önállóan olvassák
el, értelmezik és oldják meg a feladatokat.
- Lehetőség van csoportmunkára és páros munkára is.
- Ha a tanulóknak tartós tankönyvük van, akkor ahol kitöltendő táblázat szerepel a
tankönyvben, ott használjunk öntapadós jegyzettömböt, így nem kell átmásolni a teljes
táblázatot, és elkerülhető, hogy beleírjunk a tankönyvbe.
A tankönyvhöz készített mintatanmenet sajátosságai
Az érintett témakörökben dőlt betűtípussal jelöltük a gyakorlóórákat, és színkiemeléssel a
törzsanyagot meghaladó részeket, feladatsorokat.
A gyakorló, készségfejlesztő órák elején célszerű a megelőző órákon érintett tananyag rövid
átismétlése (pl. kérdés-válasz formában, összefüggések, tételek, módszerek).
A gyakorlóórák száma tovább növelhető olyan módon, ha két, egymást követő lecke – mely
rövid vagy egyszerű új elméleti részt tartalmaz – összevonásra kerül, s az ezt követő
gyakorlóórákon több témát érintő feladatot tűzünk ki megoldásra.
A színkiemeléssel, dőlt betűtípussal jelölt órák témája és nehézségi szintje miatt a tanított
csoport képességeinek ismeretében a szaktanár eldöntheti, hogy ezeket a leckéket érinti-e
vagy sem, s ilyen módon – szükség esetén – lehetőséget teremt újabb gyakorlóóra
beiktatására.
Az említett lehetőségek kihasználásával a pedagógusok helyi szinten tudnak igazodni a
tanulócsoportjaik és az egyes tanulóik képességeihez és tanulási tempójához.

OH-MAT09TB

A tankönyv újdonságai
- A párhuzamos tankönyvvel összehasonlítva inkább azoknak ajánlott, akik a későbbi
tanulmányaikban alkalmazzák a matematikát.
- Az új kerettanterv szellemében több lett a tevékenykedtetés és változatosabbak a
munkaszervezési módok: egyéni vagy csoportos tevékenység, kutató- és gyűjtőmunka;
játékok.
- Viszonylag sok a többletanyag, ezek kiegészítő anyagok és olvasmányok.
- A könyvben szereplő feladatanyag változatos, gyakran kitekintünk más tantárgyakra.
- Tartalmasabbak a digitális támogatást igénylő tananyagelemek.

A tankönyv taníthatósága, tanulhatósága

- A magyarázatok részletesek, a tanulók önállóan is dolgozhatnak a könyvvel,
továbbhaladhatnak az anyaggal.
- A könyv feltétlenül kollegiális, tehát a tanár számára önmagában tanítható. (Teljes,
azaz nincs szükség további segédeszközökre, külön fel- vagy rákészülés nélkül is
tanítható.)
- A könyv esztétikus: a képek, rajzok, színes kiegészítések a tananyaghoz kapcsolódnak.
- A leckék végén további feladatokat ajánlunk a „Gyakorló és érettségire felkészítő
feladatgyűjtemény” példatárakból.

Módszertani javaslatok
- A feladatanyag általában bőséges, nem szükséges mindig minden feladatot
megcsinál(tat)ni.
- A leckék sorszámai csak tájékoztató jellegűek, általában nem 1 lecke – 1 óra a
koncepció. A tanított csoport képességétől függhet a tananyag súlyozása.
 - Az olvasmányok, kiegészítő anyagrészek feldolgozása osztályspecifikus (tanított
csoporttól függő) legyen.
- A könyv tartalmas, tehát a heti óraszámtól is függhet a feldolgozás mélysége (illetve a
kihagyott [kiegészítő, többlet-] anyagrészek terjedelme).

A tankönyvhöz készített mintatanmenet sajátosságai

Általános elvként témakörönként néhány önálló gyakorlóórát szúrtunk be, a javasolt témazáró
dolgozatokat pedig igyekeztünk arányosan elhelyezni.
A tanmenetjavaslat elsősorban a középszintű érettségi vizsgához tartalmazza a tananyagot.
A tervezetünk csak alapot adó, iránymutató javaslat. A konkrét osztály összetételétől
(a tanulók képességei, motiválási lehetőségek, az osztály irányultsága [reál, humán]) függően
bátran eltérhetünk az ajánlott tanmenettől. Érdeklődőbb gyerekekkel az olvasmányokat is
elemezhetjük (ezek egy részét a tanulók akár önállóan is feldolgozhatják), erősebb csoportban
egyes emelt szintű részeket is megemlíthetünk az órán. (Időt nyerhetünk például a dolgozatok
megbeszélésére vagy az év végi ismétlő feladatokra szánt idő csökkentésével.)
35, 36, 37 tanítási hét esetén rendre 105, 108, 111 tanítási órával számolhatunk. Ekkor az
óratöbbleteket több helyre is beszúrhatjuk: ez lehet valamelyik önálló gyakorlóóra; nehezebb
témaköröknél gyakorlóórákat duplázhatunk; végül növelhetjük az év végi ismétlőórák számát
is.
Ugyanakkor a tanmenetjavaslat heti 3-nál több óraszám esetén is alkalmazható, például a
kiegészítő és emelt szintű részek arányos növelésével.