A keringési rendszer

egészsége
Készítette: Bodrogközi Huba és Kókán Márk
A testmozgás hatásai

• Rendszeres napi fél óra mozgás már sokat számít az

egészség megőrzésében.
• Leginkább a kocogás, az úszás, a kerékpározás és a séta tesz
jót a keringési rendszer egészségének.
• Sportolás vagy fizikai munka során megváltozik a szervek
vérellátása ezáltal többszörösére nő a keringésben lévő vér
mennyisége.
• Nem több vérünk lesz hanem a szív erőteljesebb és
gyorsabb működése miatt az adott vérmennyiség egy perc
alatt többször áramlik át a kis és a nagy vérkörön.
A vérmennyiség eloszlása

• Megváltozik a keringésben lévő vérmennyiség eloszlása is.

Sokszorosára nő az izomzathoz jutó vér mennyisége
• Az edzett és az edzetlen szervezet nem ugyanúgy képes a
keringésben lévő vérmennyiséget növelni.
• Az edzetlen ember szívkamrájának térfogata kisebb, a kamra
falának izomzata vékonyabb. A keringésben lévő vérmennyiség
növekedését csak szaporább szívveréssel tudja elérni.
• Amikor az edzetlen ember hirtelen felindulásból mozogni kezd
kellemetlen élményben van része: kapkodja a levegőt, gyorsan
ver a szíve, hamar kifullad
• A tüneteket úgy lehet leküzdeni, ha fokozatosan szoktatjuk
magunkat a terheléshez.
Hatás az anyagcserére

• A keringési rendszer és a légzőszervrendszer teljesítményének növekedése

együtt biztosítja, hogy az izmokhoz kellő mennyiségű oxigén jusson.
• Az edzett emberek tüdejének nagyobb a térfogata
• A rendszeres mozgás hatására a szervezet aktívabb állapotba kerül,
anyagcsere-folyamatai felgyorsulnak.
• Edzés során, csökken bizonyos anyagcsere-betegségek, például a
cukorbetegség kialakulásának kockázata.
• Csökken többek között az érelmeszesedés és a csontritkulás kialakulásának
valószínűsége is. Javul a szív működése, és lassulnak az öregedési
folyamatok.
• A sportolás során nő az izomzat tömege, formásodik a test, és eltűnnek a
zsírraktárakban felhalmozott felesleges anyagok.
A TESTMOZGÁS LELKI HATÁSA

• A rendszeres mozgás nemcsak az állóképességet javítja, hanem növeli az önbizalmat és az

akaraterőt is.
• Aki megszokta, hogy erőfeszítéseket tesz a sportban, az élet más területén is könnyebben
küzd meg a nehézségekkel.
• A sport serkenti az agy működését, vidámabbá és pozitív gondolkodásúvá tesz.
• Fizikai aktivitás közben az agy olyan anyagokat termel, amelyek örömérzetet váltanak ki,
tulajdonképpen megjutalmaz minket a helyes cselekedetért.
• A versenysporttal szemben a szabadidősport célja nem a kiemelkedő eredmények
elérése, hanem hogy hozzájáruljon a testi-lelki harmónia megteremtéséhez.
• Milyen sportot válasszunk? Olyat, amihez a leginkább kedvünk van, és ami leginkább
összhangban van a lehetőségeinkkel
 ELSŐSEGÈLY
• Ha valaki bajba jut, segítenünk kell neki.
• A segítségnyújtás során fel kell mérni a sérült állapotát, és ennek megfelelően szükséges cselekedni.
• Az elsősegélynyújtás célja, hogy megóvjuk a beteg vagy sérült ember életét, amíg szakszerű orvosi segítséghez jut.
• Ebben az esetben elegendő a seb környékének megtisztítása és fertőtlenítése.
• A fertőtlenítőszer, például a jódtartalmú oldat vagy krém ne kerüljön a sebbe!
• Az ilyen sebek fedésére legtöbbször elegendő a gyorstapasz.
• Ha felületi gyűjtőér sérül meg, a sebből bővebben, de egyenletesen folyik a vér.
• yenkor nyomókötést alkalmazunk, hogy a vérveszteséget megakadályozzuk.
• A sebre gézlapokat helyezünk, erre vattacsomót nyomunk, és szorosan körbetekerjük gézzel.
• A kötözés után a sérültet vigyük orvoshoz!
• Artériás vérzés ritkán fordul elő, mert a verőerek legtöbbje mélyen a test belsejében, védetten helyezkedik el. A testfelszínhez közeli verőér
sérülése esetén a sebből a szívdobbanások ritmusában, lüktetve folyik a vér. Az artériát a szív felőli oldalon kézzel le kell szorítani, aztán
nyomókötést alkalmazni, és a sérültet a legrövidebb időn belül kórházba kell szállítani!
Köszönjük a figyelmet