1. Milyen fontos információhordozó a Biblia?

A bibliai történetekben az emberiség hosszú történetének bizonyos emberi alaphelyzetei alakulnak ki,

fogalmazódnak meg. Ilyen értelemben lehetnek példamutatók vagy tanulságosak a mai ember számára

is, aki nolens volens – akarva nem akarva – hordozza magában, minél műveltebb, annál inkább, az

egész emberiségnek ezt a kulturális »terhét«.

2. Milyen műfajú történetekben fogalmazódik meg az emberiség története?

A legendák, mítoszok, mitologémák, sőt ide vehetjük a görög tragédiákat is, emberileg lehetséges,

társadalmilag lehetséges alaphelyzeteknek, határszituációknak, kérdéseknek a megfogalmazódásai.

3. Milyen alkotásként értékelhetjük a Bibliát?

Nem egyszerűen csak irodalmi alkotásként kell értékelni, hanem az emberiség pszichológiai

tapasztalatainak tárházaként is. Ezek tovább élnek, nemcsak a szépirodalomban, de tovább élnek a mai

ember pszichológiai és társadalmi problémáiban is.”

4. Mit jelent a Biblia szó?

Biblia – görög többes számú főnév, szó szerinti magyar fordításban: könyvecskék.

5. Miért többes számú főnév a Biblia?

Többese a görög biblion, ’könyvecske’, ’kisebb terjedelmű könyv’ szónak. Ebből mindjárt az is

következik, hogy a Biblia már elnevezésénél fogva sem egységes mű, hanem különböző, kisebb

terjedelmű könyvekből összeállított gyűjtemény.

6. Kinek a kijelentésén alapul az Ó- és Újszövetség elnevezés? Mi ez a kijelentés?

A két elnevezés […] Jeremiás próféta könyvének egy mondatán alapszik (Jer.31:31); ebben a próféta azt
ígéri, hogy „a jövőben” Isten új szövetséget köt majd népével, Izraellel; […] „a szívekbe vésett eleven
szövetséget”.

7. Mely nyelveken íródtak az Ószövetség könyvei?

A Biblia két része három eredeti nyelven készült: az Ószövetség, néhány fejezet kivételével, héberül, a

többi néhány fejezet arámi (vagy arameus, arám) nyelven.

8. Mit tudtunk meg a bibliai iratok leírásáról?

A ma rendelkezésünkre álló ószövetségi héber és arám szöveg minden szava el van látva

magánhangzókkal, mássalhangzókkal és az olvasást szabályozó jelekkel, nem mondhatjuk, hogy az

Ószövetség minden egyes mondata vagy félmondata teljesen világos volna számunkra.

9. Mely nyelven íródtak az Újszövetség könyvei? Miért ezt a nyelvet használták?

Az Újszövetség nyelve a görög. A görög nyelv elterjedése azokkal a hódításokkal függött össze,

amelyeket a világtörténelem egyik legnagyobb hódító személyisége, Nagy Sándor hajtott végre az i. e.

4. század utolsó harmadában.

10. Mi a Biblia görög fordításának neve?

A Biblia héber szövegének az első és legjelentősebb fordítása a Septuaginta (LXX) vagy Hetvenes

fordítás.

11. Mi a szó jelentése, és miért kapta ezt a nevet?

A fordításra az egyiptomi Alexandriában került sor. Eszerint az uralkodó a híres alexandriai könyvtár

vezetőjének a tanácsára elhatározta, hogy megszerzi a könyvtár számára a zsidók szent könyvét, a Tórát.

Ezért követeket küldött a jeruzsálemi zsidó főpaphoz, aki teljesítette kérését, rendelkezésre bocsátott

egy arannyal írt héber Tóra-tekercset, és a fordítás elvégzésére 72 tudós rabbit is küldött Egyiptomba.

(72 nap alatt).

12. Mi a görög fordítás jelentősége?

A Septuaginta fordítás jelentősége elsősorban nem az, hogy rajta keresztül lehetővé vált a héberül nem

tudó zsidók és nem zsidók számára a Biblia tanulmányozása, hanem sokkal inkább az, hogy benne egy

olyan teljes fordítás áll rendelkezésünkre, amely egykorú a holt-tengeri tekercsek között talált bibliai

leletekkel.

13. Mi a latin fordítás neve és miért?

A kereszténység elterjedése nyomán két latin bibliafordítás is készült. E korai latin fordításokat ólatin
fordításoknak nevezzük. A VIII. századra Jeromos fordításának sikerült teljesen kiszorítania az ólatin
fordítást. Ettől kezdve azonban általánosan elterjedt. Általános elterjedtsége miatt nevezik a fordítást a
XVI. századtól Vulgatának, azaz elterjedtnek.”

14. Melyik a legrégebbi nem teljes magyar fordítás?

A legrégibb magyar nyelvű (nem teljes) bibliafordítás az ún. Huszita Biblia (XV. század első fele),

amelyet az irodalomtörténészek nagyobb többsége Tamás és Bálint szerémségi huszitáknak tulajdonít.

15. Ki fordította magyarra a teljes Újszövetséget?

A teljes Újszövetség magyarra fordítása Erdősy Szilveszter János nevéhez fűződik (1541). ( Heltai

Gáspár az egész Bibliát át akarta ültetni magyar nyelvre, vállalkozása azonban csak részben sikerült

(1551–1565).)

16. Mikor, ki és hol fordította le a teljes Bibliát?

A teljes Bibliát elsőként a protestáns Károli Gáspár fordította le és nyomtatta ki 1590-ben Vizsolyban

(Vizsolyi Biblia). Ezt követte a jezsuita Káldi György fordítása 1626-ban, amely a Vulgata alapján

készült. Mindkét fordítást többször revideálták, ódon zamatát azonban meghagyták.