2018. 12.07
szám
MAGYAR NYELVŰ BIBLIÁK
Melyiket válasszam?
Bármilyen banálisnak tűnik, de ahhoz, hogy
olvasni és értelmezni tudjuk a Bibliát,
szükségünk van megbízható bibliai szövegre.
Kevés olvasó van, aki otthonosan mozog a
bibliai nyelvekben, ezért legtöbben
anyanyelvükön olvashassák a Bibliát. Mi,
magyarok szerencsés helyzetben vagyunk,
mert számos zsidó és keresztény bibliafordítás
van a piacon. Az elérhető magyar fordítások
közül csak azokat a teljes bibliafordításokat
mutatom be, amelyekhez viszonylag könnyen
hozzá tudunk férni.1
Protestáns fordítások
Szent Biblia, 1908: Magyar nyelven ma a
legtöbb evangéliumi protestáns gyülekezetben
a Károli Gáspár által fordított „Szent Biblia”
1908-as átdolgozott kiadását használják.
Károli Gáspár 1590-ben adta ki fordítását
Vizsolyban. A fordítás átdolgozása már a
tizenhetedik század elején elkezdődött: előbb
1
A magyar bibliafordítások történeti értékeléséről
számos kötetet adtak mi, melyek közül ma is
kapható: Bottyán János: A magyar Biblia
évszázadai, 2. javított kiadás, Kálvin Kiadó,
Budapest, 2009, 258 p. Stephen M. Miller – Robert
V. Huber: A Biblia története, A Biblia keletkezése és
hatása, Kálvin Kiadó, Budapest, 2012, 256 p. Fabiny
Tibor – Pecsuk Ottó – Zsengellér József (szerk.):
Felebarát vagy embertárs, Bibliafordítások és
használatuk a mai Magyarországon, Luther Kiadó,
Kálvin Kiadó, Hermeneutikai Kutatóközpont
Alapítvány, Budapest, 2014, 247 p.
1
I. évfolyam 2.
Szenci Molnár Albert javított a szövegen 1608-
ban (Hanaui Biblia) és 1612-ben (Oppenheimi
Biblia), majd Misztótfalusi Kis Miklós készített
egy csinos, aranyozott kiadást 1685-ben
(Amszterdami Biblia).
Az úgynevezett „nagy revízióra” azonban
csupán a huszadik század elején került sor,
ami igen vegyes szempontok alapján készült. A
revízió készítői nem Károli Gáspár művéből, a
Vizsolyi Bibliából (1590), hanem annak egyik
(Szenczi Molnár Albert által készített)
revíziójából, a Hanaui Bibliából (1608) indultak
ki. A hagyományok tiszteletének jegyében
ragaszkodtak ahhoz, hogy megőrizzék a bibliai
szöveg „ódonság szerűségét és bibliai
zamatát”. A bibliai kritika eredményeiből csak
azt vették át, ami nem ellenkezik a reformátori
egyházak hitvallásaiban foglalt tantételekkel.
A legmegdöbbentőbb azonban, hogy a
közmondásszerűvé vált és a köznyelvbe
beépült mondatokat akkor is megtartották, ha
nyilvánvaló írásmagyarázati tévedéseket láttak
bennük. Bottyán Jánosnak igaza van: „Furcsa
csokra ez a revízió helyes és helytelen elveinek.
Mert helyes, hogy nem akartak új fordítást
készíteni; helyes, hogy a közmondásszerűvé
vált bibliai mondásokon nem igyekeztek
változtatni, de furcsa, hogy a közszájon forgó
igéken akkor sem óhajtottak változtatni, ha
azok fordítása helytelen.”2 Mindezek ellenére
a revideált szöveg mély benyomást gyakorolt a
2
Bottyán János: A magyar Biblia évszázadai, Kálvin
Kiadó, Budapest, 1982, 106. p.
bibliaolvasók következő nemzedékének A fent megnevezett három alapelv gyakorlati
életére. Egyes evangéliumi közösségek szinte alkalmazása számos problémát vetett fel, ezek
kizárólagos létjogosultságot tulajdonítanak miatt a fordítást előbb 1990-ben, majd 2014-
ennek a fordításnak. ben revíziónak vetették alá, így a ma kapható
kiadás az új protestáns bibliafordítás 2014-ben
Új protestáns fordítás, 1975, 1990 és 2014:
javított szövegét tartalmazza. A szöveg
Sokan használják a Magyar Bibliatanács
megfelel a mai emelkedett köznyelv
Ószövetségi és Újszövetségi Szakbizottsága
követelményeinek, a bibliai nyelvezetet
által készített Bibliát, népszerű nevén az „új
kevésbé értő emberek számára is követhető, a
protestáns fordítást”, ami eredetileg 1975-ben
2014-es kiadás arra is tekintettel volt, hogy a
jelent meg. E fordítás abból a felismerésből
szöveg a szószékről felolvasva is jól
született, hogy „a Károli Biblia revíziója nem
hangozzék.7
folytatható tovább a Károli-szöveg
jellegzetességeinek elvesztése nélkül, Az új protestáns fordítás hiányossága, hogy „a
helyesebb volna egy, a megkötésektől mentes gyülekezetszerűségre” való hivatkozással
új fordítást készíteni.”3 Az új fordítás tervének bizonyos keresztény tradíciókat
elfogadásával egy időben megfogalmazták a erőteljesebben támogat, mint másokat. A
fordításnál követendő alapelveket is: miszerint hetednapi adventisták egy részét zavarja, hogy
a fordítás legyen szöveghű, legyen magyaros, a héber „sabbath” szót nem átírták, mint a
és gyülekezetszerű. Károli fordítás (szombat napja), hanem
lefordították (nyugalom napja). Más
E három egyszerű elv a valóságban sokkal
evangéliumi közösségek a „pneuma” szó
bonyolultabb, mint ahogy első olvasásra tűnik.
fordítását tartják problematikusnak. Megint
Mi a szöveghűség? Az ó- és újszövetségi
mások szívesebben vették volna, ha a fordítás
szakbizottságok lényegében egyet értettek
a keresztséggel kapcsolatban pontosabban
abban, hogy „nem akkor lesz hű a fordításunk,
követte volna a görög szó jelentését,
ha szót szóval fordítunk és megtartjuk az
„bemerítésről” szólna. Személyes véleményem
eredeti mondatszerkezetet, szórendet, hanem
szerint ezek nem fordítói, hanem
ha a magyar olvasó azt érti a fordított szöveg
írásmagyarázati kérdések.
olvasása közben, amit az író héberül, illetve
görögül kifejezni akart.”4 Mit jelent az, hogy a Protestáns bibliafordításról lévén szó, az
fordítás magyaros? Erre azt volt a válasz, hogy ószövetség apokrif iratai nem kaptak helyet a
„az új bibliafordításnak a ma élő és Bibliában, de a Bibliatanács 2004-ben ezeket is
általánosan ismert irodalmi magyar nyelven lefordította, és kiadta a Septuaginta alapján
kell készülnie.”5 Végül mit jelent a fordítás „Deuterokanonikus bibliai könyvek” címmel.
gyülekezetszerűsége? Egyfelől azt, hogy a Kapható a Kálvin Kiadó gondozásában.
bizottságok nem akartak mindenáron az
Kecskeméthy fordítás (2002): A protestáns
eddigiektől eltérő új fordítást hozni, hanem
bibliafordításoknál maradva, érdemes
felhasználták a reformáció kora óta készült
megemlíteni az Erdélyben tevékenykedő
magyar fordításokat, másfelől azt, hogy „a
Kecskeméthy István (1864-1938) fordítását,
bizottság számolt azzal, hogy fordítását nem
amit a fordító halála után adott ki Kolozsvárott
szakemberek részére, de nem is
a Koinónia Kiadó. Kecskeméthy István ifjúkora
magánhasználatra készítette, hanem bevallott
óta foglalkozott bibliafordítással, ezért
célja, hogy olyan fordítást adjon az egyházak
1931.ben bevonták a bibliarevízió
kezébe, amely istentiszteleti alkalmakon
szolgálatába. Saját fordításait gondosan
használható lesz.”6
javítgatta, de csak a Római levélig jutott el
3
Bottyán János: id. mű: 151. p. 7
4 Pecsuk Ottó (szerk.): A bibliarevízió műhelyéből, A
A magyar Bibliatanács bibliafordítási ökumenikus
Doktorok Kollégiuma Újszövetségi Szekciójának
konzultációjának előkészítő anyaga, 1970.
előadásai az új fordítású Biblia (1975, 1990)
november 10-14, 21. p.
revíziójához kapcsolódva, Debrecen, 2011,
5
Uo. 22. p. augusztus 23-24, Kálvin Kiadó, Budapest, 2012, 181
6
Uo. 28. p. p.

2
vele. Halála után a család által féltve őrzött
kéziratot gondos kezek rendezték sajtó alá.
Vannak egyenetlenségek a szövegben, de így
is kaptunk egy tisztességes fordítást, ami
formailag eltér ugyan a megszokott
bibliakiadásoktól, de alkalmas arra, hogy
„belenézzünk”, amikor egy-egy nehezebb
szöveg helyes olvasatát keressük.
Biblia, 2011: A Károli Biblia 1908-as kiadását a
közelmúltan ismét átdolgozta a Protestáns
Média Alapítvány. Az új kiadást a Veritas Kiadó
adta ki 2011-ben „Biblia, Istennek az
Ószövetségben és az Újszövetségben adott
kijelentése, a teljes Szentírás. Fordította: Károli
Gáspár, újonnan revideált kiadás” címmel.
Kapható a könyvesboltokban. Valaki azt
mondta, hogy eddig minden revízió rontott
Károli Gáspár szövegén, amiben van némi
túlzás, de el kell ismerni, hogy a 2011-es
átdolgozott Biblia kelt bennünk némi
csalódást. A szöveg elvesztette korábbi
veretességét, a revízió több ponton eltért a
„Szent Biblia” alapszövegétől, és az új
protestáns fordításhoz közelített. Ugyanakkor
mégsem kaptunk olyan gördülékeny, mai
szöveget, mint ami az új protestáns
fordításban van. Ez a revízió sem azokat nem
elégíti ki, akik az 1908-as Károli revízió veretes
szövege után vágynak, sem azokat, akik azt
szeretnék, ha a Biblia a mai emelkedett
magyar nyelven szólna hozzánk. Olvasása
alátámasztja azt a korábbi felismerést,
miszerint a Károli Bibliát nem lehet további
revízió alá vonni anélkül, hogy el ne vesztené
sajátos értékeit.
Biblia, Egyszerű fordítás, 2013: Elsősorban a
bibliai nyelvben járatlan olvasóknak készült az
úgynevezett egyszerű fordítás. Ez azonban
nem az eredeti nyelvekből készült fordítás,
hanem az angol nyelv közvetítésével készített
átirat.
Római katolikus fordítások
Szent István Társulat kiadása, 1973: A római
katolikus fordítások közül elsőként említhetjük
a Szent István Társulat által kiadott fordítást,
ami a Második Vatikáni Zsinat szellemében
készült: a fordítók az eredeti szövegből – nem
a latin Vulgata fordításból – dolgoztak,
3
figyelembe vették mind a modern
bibliatudomány, mind a modern
fordításelmélet eredményeit. A fordítás
alapszövegét a jeruzsálemi katolikus biblikus
intézet szövegkritikai eredményit követve
határozták meg, ami összhangot teremt a
magyar és a külföldi római katolikus
bibliafordítások között. Az új római katolikus
fordítás ugyanúgy közli az ószövetségi
apokrifosokat, mint azt eddig tették.
Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat
kiadása, 2004: A Szent Jeromos Bibliatársulat
által készített katolikus fordításnak két
sajátossága van: az első magyar római
katolikus bibliafordítás átdolgozott kiadása.
Káldi György 1607-ben készítette ezt a
fordítást a Vulgata (a Biblia latin fordítása)
alapján.8 Az új fordítás annyiban eltér Káldi
György fordításától, hogy az 1986-ban kiadott
Neovulgata szövegét vette alapul, és
tekintettel volt az eredeti héber és görög
szövegre is.
Izraelita fordítások
Biblia, 1993: Raj Tamás rabbi gondozásában
jelent meg az a kétnyelvű (héber-magyar)
bibliafordítás, melynek magyar szövege a
huszadik század elején készült az Izraelita
Magyar Irodalmi Társulat gondozásában. A
fordításnak akkor azt volt az oka, hogy a
hazánkban élő zsidóság jelentős része nem
beszélt héberül, viszont jól tudott németül és
magyarul. Így a héber szöveg, amit a
zsinagógában használtak éppen olyan
érthetetlen volt a hitközség tagjai számára,
mint a latin szöveg a hívő katolikusoknak. A
fordítás a század elején a héber szöveg nélkül,
négy kötetben, kis példányszámban jelent
meg.9
A kétnyelvű szövegről azt írja a mű kiadója,
hogy „minden fordítás egyben értelmezése is
8
Káldi György fordításának a huszadik században
két kiadása készült, ebből az elterjedtebb az 1930-
ban kiadott, öt kötetből álló magyarázatos Biblia.
Átdolgozta, bevezetésekkel és jegyzetekkel ellátta
a Szent István társulat Szentírás – Bizottsága.
9
Frenkel Bernát (szerk.): Szentírás a család és az
iskola észére, a szerkesztő kiadása, Wien, 1916, 1-
4. kötet.
az eredetinek. Különösen érvényes ez a Biblia
fordításaira. A magyar nyelvű zsidó végre
számára autentikus bibliafordítás vehet
kezébe, a keresztény teológus pedig
egybevetheti saját álláspontját az Ószövetség
ősi, zsidó felfogásával, s könnyebben
elsajátíthatja a Szentírás nyelvét.”
Biblia az ifjúság és a család számára, 1925: Az
Izraelita Irodalmi Társulat 1912-ban döntött
arról, hogy kiad egy ifjúsági bibliafordítást,
amit elsősorban a zsidó iskolák használatára
szántak. Ez a fordítás, amiből az első két kötet
1925-ben jelent meg, nem a fent bemutatott
fordítás átdolgozása, hanem mindenestől új
fordítás. Sajnos, a munka félbe maradt, így
csak Mózes öt könyve és a történeti könyvek
fordítása készült el, ehhez sem könnyű
hozzájutni.
Mózes öt könyve és a Haftárák, 1939: Ez a
kétnyelvű bibliakiadás, ami csupán Mózes öt
könyvét tartalmazza, tekinthető a fent említett
fordítás revíziójának is azzal a különbséggel,
hogy ez a szöveg istentiszteleti céllal is készült.
A fordítok „a fordítás szövegében világosságra
és az összefüggések kibontására” törekedtek –
olvassuk az előszóban.
Melyiket válasszam?
Tökéletes fordítás nincs, ezért az itt
megnevezett fordítások sem hibátlanok, de a
maga nemében mindegyik tisztességes munka
eredménye, ezért a próféták és az apostolok
Istene mindegyiken keresztül tud szólni
hozzánk, mai olvasókhoz. Ezért egyikhez se
közeledjünk előítélettel, de mindegyiket
vessük össze (ha tudjuk, az eredetivel, ha
nem), akkor más fordításokkal. Én személy
szerint Károli 1908-ban készült szövegét
párhuzamosan használom az új protestáns
fordítás 2014-ban kiadott változatával, de nem
vagyok ebben dogmatikus.
Fordítás – tudomány vagy
művészet?
Jan de Waard – Eugene A. Nida: Egyik nyelvről
a másikra, Funkcionális ekvivalencia a
bibliafordításban, Kálvin Kiadó, Budapest,
2002, 307 p.
Bibliafordításokról szólva érdemes
megismerkedni két bibliafordításban jártas
szerző könyvével. A szerzők beszélnek a
fordítás négy irányzatáról, a szó szerinti
fordításról, a funkcionálisan ekvivalens
fordításról, valamint az adaptált és a
kulturálisan átértelmezett fordításról.
Az első irányzat hívei mindaddig ragaszkodnak
az eredeti szöveghez, amíg ez nyelvtanilag
lehetséges, még akkor is, ha ennek rossz
stílusú fordítás lesz a következménye. E
fordítás egyik legfőbb jellemzője a
nehézkesség.
A második iskola a funkcionálisan ekvivalens
fordítás híve, ami a gyakorlatban azt jelenti,
hogy a fordító arra törekszik, hogy érthető, jó
stílusban adja át az egyes mondatok értelmét
úgy, hogy az a lehető legjobban megfeleljen az
eredeti szöveg tartalmának. Az így készült
fordítás önálló irodalmi alkotás, ami mögött az
olvasó nem érzékeli az eredeti szöveg
árnyképét.
Az adaptáció hívei hajlamosak arra, hogy az
érthetőség kedvéért elszakadjanak az eredeti
szövegtől. Elhagynak szavakat, betoldanak
kifejezéseket, ha úgy gondolják, hogy ez segíti
a megértést.
A kulturális adaptáció egyszerűen arra
törekszik, hogy a szöveget átemelje az eredeti
kultúrából a befogadó közösség kultúrájába.
Azt szeretné, ha a Biblia úgy szólna, mintha
nem az ókorban, hanem a huszonegyedik
században írták volna.

4
Hírlevél a bibliai műveltség szolgálatában,
Szerkeszti és kiadja:
Szilvási József, egyetemi tanár
Szent szövegek fordításáról lévén szó ma első
helyre teszik a funkcionális ekvivalencia elvét
követő fordításokat, hogy az olvasó azt
olvassa, amiről az eredeti szöveg szól, de
anyanyelvén olvassa azt anélkül, hogy
folyamatosan érezné, milyen nagy kár, hogy
nem érti az eredeti nyelvet.